FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP

Átírás

1 FEJÉR, KOMÁROM-ESZTERGOM ÉS VESZPRÉM MEGYEI REGIONÁLIS NONPROFIT INFORMÁCIÓS HÍRLAP X. évfolyam, 2010/3. szám Ára: 250 Ft A tartalomból: Fókuszban a szervezetfejlesztés A szegénység leküzdhetó Helyet kérnek az uniós elnökségi évben Önkéntescentrumok: immár a régió összes megyéjében Konferencia a múzeumi önkéntességról Zöld szervezetek hálózatalakítása A civilek tenni akarnak a Balatonért Civil a Pályán időszaki kiadvány Felelős szerkesztő: Varga Endre Szerkesztő: Bozsik Péter (bozsikpeter@vpmegye.hu) Lapterv: Györgydeák György Szerkesztőbizottság: Bereznai Csaba, Elekes Zsuzsa, Horváth Viola, Kovács György, Kriston Renáta, Oláh Miklós, Öcsi József Alapító: Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda Civil Háza, Veszprém Szerkesztőség: Veszprémi Civil Ház Tel.: 88/ Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet civilhaz@vpmegye.hu Felelős kiadó: Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány ISSN Nyomdai előkészítés: Tóbiás Krisztián Nyomda: Faa Produkt Kft., Veszprém Felelős vezető: Faa Judit E számunkat dec. 7-én adtuk nyomdába. Minden kedves olvasónknak és munkatársunknak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk!

2 CIVIL PÁLYÁN Fókuszban a szervezetfejlesztés 2 A Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület régiós partnereivel közösen szervezte meg a proháló Fókuszban a szervezetfejlesztés elnevezésű rendezvényét, mely a hálózat országos konferenciasorozatának közép-dunántúli állomása volt. A proháló hálózat tagjai a korábbiakban már rendeztek egy országos konferenciasorozatot, melynek során a hálózatfejlesztés kérdéskörét vizsgálták közösen a rendezvényeken részt vevő civil szervezetekkel. Ezekben a napokban hat régióban rendezték meg az újabb sorozatot, melynek a szervezetfejlesztés a témája. Nem véletlenül. A proháló több tagszervezete részt vett a TÁMOP projektben, így lehetőséget kerestek a tapasztalatok megosztására. Megyénként 30 civil szervezet fejlesztésére került sor a projektben, ám a meghívottak között olyanok is voltak, amelyek nem vettek részt ebben a programban, de tudják, hogy hatékony működés nélkül nehéz sikereket elérni, forrásokat szerezni. Fejér és Veszprém megyében ez év októberében zárult le a megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére irányuló projekt, Komárom-Esztergom megyében még zajlik a megkezdett munka. A szervezetfejlesztési folyamat során feltárták a civil szervezetek problémáit, melyeket képzések, előadások és műhelymunkák segítségével oldhattak meg a szervezeti képviselők. A proháló Hálózatot és annak tevékenységét ismertető bevezetés után Geskó Sándor, a Konszenzus Alapítvány vezetője (aki három megyében is fejlesztőként tevékenykedett e projekt során) beszélt a szervezetfejlesztés általános és időszerű kérdéseiről. A felvezető előadás után a három megye projektjeinek bemutatására adtak lehetőséget a szervezők. A Veszprém megyei Civil kurázsi útjai, a Komárom-Esztergom megyei Civil pontok és a Fejér megyei Dominó végrehajtása során keletkezett tapasztalatok megbeszélése során szóba kerültek a sikerek és a nehézségek is. Megállapításra került, hogy minden civil szervezetnek szüksége van a folyamatos fejlődésre, és arra, hogy időnként megvizsgálja működését, feltárja a problémáit, hogy azok megoldására hatékony lépéseket tudjon tenni. A fejlesztést végző szervezetek elmondták, hogy a projekt célkitűzései megvalósultak, hiszen a részt vevő szervezetek fejlődése mérhető a bevont források, valamint az önkéntesek számának növekedésével. Több, a jelen projekten túlmutató kezdeményezés is indult, melynek hatására újabb nyertes pályázatok születtek. A konferencia folytatásaként délután szakmai műhely keretében a részt vevő szervezetek is elmondhatták ebből fakadó sikereiket és azokat a problémákat is, amelyek a forráslehetőségek beszűkülésével, az önkormányzatokkal való együttműködések kialakításával voltak kapcsolatosak. Az eddigi régiós konferenciákon és a most következőkön is lehetőséget adtunk a megszólalásra azoknak a szervezeteknek, amelyek már részt vettek ilyen programban nyilatkozta a veszprémi konferencia előtt lapunknak Groskáné Piránszki Irén, a proháló hálózat programközpontjának vezetője. Ezt egy olyan fórumsorozatnaknak szántuk, ahol mindeni felteheti a kérdéseit, és válaszokat is kap rá. A regionális konferenciák megszervezésének az volt a célja, hogy tanuljunk egymás tapasztalataiból. A proháló Hálózat küldetése, hogy igényes szolgáltatásokkal, fejlődő szemlélettel, a valós szükségletekre alapozott rugalmas és gyors reagálással szolgálja a nonprofit szektor fejlesztését. E küldetésre alapozva, úgy gondolom, a szervezetfejlesztés területén a továbbiakban is vár ránk feladat. er A fõszerkesztõ jegyzete Civil tózsdei hírek Ha lenne civil tőzsde, így képzelnék el egy napjainkról szóló jelentést: A civil tőzsdét az összeomlás veszélye fenyegeti. Bár sok civil szervezet bizonyítja mostanában is, hogy tevékenységével hegyeket képes megmozgatni, a civilek árfolyama folyamatosan zuhan. Ez évek óta jól működő szolgáltatóhálózatok támogatásának csökkentését, illetve megszűnését jelentheti. A Nemzeti Civil Alapprogram átalakítás előtt áll, az erről szóló hírek félreértéseket szülnek és növelik a bizonytalanságot. Több civil szervezet ennek ellenére is képes programjaival megőrizni népszerűségét, valamint javítani a civil szektor fontosságának érzését. A proháló Hálózat árfolyama tán nem meglepő módon mégis növekedést mutat, köszönhetően annak, hogy a közelmúltban országos konferenciasorozatot bonyolítottak le hat régióban proháló Fókuszban a szervezetfejlesztés elnevezéssel, valamint hiánypótló kiadvány kiadását tervezik év végére. Még mindig sok viszont azon szervezetek száma is, amelyek nem kommunikálják eredményeiket, előrelépéseiket, így láthatatlanná válnak a külvilág és a támogatók számára! Folytathatnám még, tán konkrétabb példákkal is, ám ez csak fikció. A valóság ennél sokkal bonyolultabb! Varga Endre

3 3 CIVIL PÁLYÁN Európai minóségügyi elismerést kaptak a székesfehérvári nagycsaládosok Elkötelezettség a Kiválóságért elismerésben részesült a székesfehérvári Széna Egyesület a Családokért. A kitüntetést október 13-án, a szervezet 15. születésnapján adta át Szabó Kálmán, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület ügyvezetője. A díj elnyeréséhez az európai módszerek alapján értékelik a pályázókat, és a sikereseket az Európai Minőségmenedzsment Alapítvánnyal (EFQM) közösen európai oklevéllel ismerik el. Ilyen díjat civil szervezetek közül eddig csak alig páran szereztek az országban. Az első fázisban a pályázónak egy átvilágító jellegű, szervezetfejlesztést támogató önértékelést kell készítenie az EFQM Kiválóság Modell kilenc kritériuma alapján, majd fejlesztési tervet kell készítenie. A második fázisban a pályázónak, a rangsorolás alapján, a fejlesztendő területeken fejlesztési projekteket kell indítania, és a fejlesztések elindításától számított 6-9 hónap múlva legalább három fejlesztési projekt megvalósulását kell részletesen bemutatnia. A Székesfehérvári Nagycsaládosok (Széna) Egyesület ötlete 15 éve egy játszótéren pár kismama fejéből pattant ki emlékezik vissza Farnady Judit, az időközben nagyra nőtt és át is alakult civil szervezet egyik alapítója, elnöke. A minőségirányítási rendszer egy civil szervezetnél azért lehet fontos, mert így követhetővé válik a közpénzek felhasználása, eredményesebb lehet az önkéntes munka említett pár példát a most átvett európai elismerés kapcsán. A kezdet kezdetéről Farnady Judit és Hajdók Ágnes örökös tagok vallottak öt írtunk. Gyeses anyukákként ültünk az árnyékos, esőzések után hihetetlen méretű pocsolyatengerben úszó, betonperemű homokozóval, két darab vashintával és egy letűnt korból itt ragadt vasmászókával bíró játszótéren. A gyerekek persze szaladgáltak, homokoztak, nevetgéltek, játszottak. Mi, anyukák pedig, miközben csöpögő orrokat törölgettünk, uzsonnamajszolás utáni maszatos arcocskákat törölgettünk, egyre csak azon morfondíroztunk: ennyi? Valóban csak ennyi jutott nekünk? Ez a még csak barátságosnak sem mondható játszótér a mi közösségi terünk? Persze a gyerekekkel ellentétben rég nem hittünk már a mesékben, és abban sem, hogy majd egy jó tündér varázsütésre paradicsomi kertet varázsol nekünk. Így egyre inkább azon kezdtünk el gondolkodni, hogy mi magunk mit tehetnénk, hogy jobb legyen a helyzetünk, hogy valahogy többet tudjunk nyújtani a gyermekeinknek ennél a sivár valóságnál. Hogyan tudnánk olyan közösséget építeni, aminek mi magunk természetesen aktív részesei vagyunk, és segítségére lehetünk más, elsősorban nagy családoknak is. Eleinte talán fel sem fogtuk, mit is jelent ez pontosan, hogyan is fog működni a dolog, mindenesetre hamarosan ott álltunk a hivatalos dokumentumokkal: egyesületet alapítottunk. Valamennyien nagycsaládosok voltunk, természetesnek tűnt, hogy olyan szervezetet hozunk létre, ami középpontba helyezi azokat, akik három vagy több gyermeket nevelnek között rengeteg családi programot valósítottunk meg. Kirándultunk, táboroztunk, megtartottuk ünnepeinket. Nagyon fontos volt, hogy együtt legyünk, segítsük, bátorítsuk egymást: bármikor, ha arra szükség volt. Az elindulás Fiatal, kétéves egyesületként nagy fába vágtuk a fejszénket: országos nagycsaládos-találkozót szerveztünk 6500 ember számára, ami óriási kihívás volt mindannyiunknak. A rendezvény sikere addig elképzelhetetlen méreteket öltött. Azóta is sokan megemlegetik azokat a napokat, amikor több ezer ember érezte, hogy összetartozik. Ebben az időszakban komoly szakmai előrelépésnek és elismerésnek éltük meg azt, hogy a székesfehérvári önkormányzat együttműködési szerződést kötött velünk, és ránk bízott bizonyos önkormányzati feladatokat. Nagyon büszkén vállaltuk a megmérettetést, és folyamatosan építettük ki kapcsolatainkat más civil szervezetekkel, intézményekkel, egyéb szolgáltatókkal, üzleti partnerekkel. Családokat támogató szolgáltatásaink mellett egyre sikeresebbek voltunk a forrásteremtésben, és szinte hetente szerveztünk különböző családi és korosztályi programot tagjainknak, valamint az érdeklődő embereknek. Egyszer csak úgy éreztük, hogy egyre fontosabb a tudatosság, a stratégiai gondolkodásmód, a szakmaiság. Már nemcsak közösséget szervezünk egyesületi formában, hanem szolgáltatási rendszert építünk ki és más szervezeteket is fejlesztünk től már a Nagycsaládosok Országos Egyesületének regionális szintű információs és tanácsadó irodáját működtettük. Számos egyesületnek szerveztünk képzéseket, tartottunk előadásokat, nagy mennyiségben osztottunk adományt a rászorulóknak. Ezzel egy időben egyre nagyobb hangsúlyt fektettünk a civil szervezetek kapacitásfejlesztésére, megerősítésükre től újabb együttműködési megállapodásokat kötöttünk az önkormányzattal, és ezek keretében újabb szolgáltatásokat indítottunk be a családok, illetve a civil szervezetek segítésére. Tízéves szervezetként egyre inkább a minőségi fejlődés került előtérbe a mennyiségi növekedés helyett. Rádöbbentünk arra is, hogy számos olyan tevékenységet végzünk, ami már nem illeszkedik eredeti célkitűzéseinkhez. Így aztán a nonprofit szolgáltatások biztosítására új alapítványt hoztunk létre. A nagy család az első gyereknél kezdődik Számunkra már nem a nagy, hanem a család a fontos. Rövidesen újabb felismerések fogalmazódtak meg bennünk, és nagycsaládos szervezetből egy minden család irányába nyitott egyesületté alakultunk át. Ezt jelezte nevünk változása is, de nagyon nehéz volt bevezetnünk az új Szénát a köztudatba. Közben rájöttünk, hogy amíg az adományozás az egyik fő tevékenységünk, nehezen tudjuk átadni azt, amit ugyanakkor nagyon szeretnénk: hogy a fiatalok akarjanak családot alapítani! Legyen minél több kis és nagy család! A családokat nem akartuk elengedni, sőt többet szerettünk volna adni, így az adományozási tevékenységet is alapítványi formában kívántuk továbbvinni.

4 CIVIL PÁLYÁN 4 Elindultunk egy új úton, ami jó döntés volt, hiszen megakadályozta azt, hogy az egyesület megálljon a növekedésben, és elértük azt, hogy a rászoruló emberek még több támogatást kaphassanak, mint korábban. A legfontosabb eredménynek azt tekintettük, hogy a kezdetekben megfogalmazott célok irányába tudtunk ismét haladni. Hitelesebbek lettünk a támogatóink és a célcsoportunk előtt. Hatékonyabbá vált forrásfelhasználásunk, színvonalasabbá váltak szolgáltatásaink, programjaink, és összességében javult a Széna megítélése és ismertsége. Az igényeken alapuló szervezeti működés 2009-ben a szervezet legfőbb feladata a belső működési rendszer átalakítása volt. Ennek keretében a kialakult önkéntes csoportok megkezdték önálló tevékenységüket. A korábbi években néhány ember irányította, működtette az egyesületet, az elmúlt időszakban pedig az önkéntesek, valamint a hozzánk forduló emberek igényeire reagálva működik az egyesület. A Széna tehát képessé vált arra, hogy reagálni tudjon széles körű igényekre, és elindulhatott a szervezeten belüli kisebb közösségek létrejötte. Jelenleg kis közösségek alkotják egyesületünket, melyet nagy szervezetként tudunk értelmezni és működtetni. Óriási kihívás volt számunkra a gazdasági válság által bekövetkező nehézségek kezelése, az egyesület financiális értelemben vett fenntartásának kiszámítható biztosítása a fent leírt gyökeres változási folyamat közben. Egyesületünk jól teljesített, mivel biztonságos működési pályára állt az utóbbi években, illetve jó pénzügyi és szakmai alapokat tett le a fenntarthatóság és a további fejlődés érdekében. A Széna kimagaslóan eredményes munkát végzett a gazdasági válság ellenére is, bár néha fájdalmas döntések meghozatalára kényszerültünk. A válságkezelés legfontosabb feladata a belső szabályozások biztonságos, átlátható rendszerének kialakítása volt annak érdekében, hogy ne kerüljön pénzügyi, gazdálkodási veszélybe a szervezet. A Széna jól vette az akadályokat és el tudta hárítani a rizikót, meg tudta őrizni, sőt fejleszteni tudta sokszínűségét, rugalmasságát, és újszerű megoldásokat talált a problémákra. A számszerűsíthető adatok alapján jól látszik, hogy a szolgáltatások milyen hatásfokkal valósultak meg, illetve milyen sokrétű program valósult meg sok ezer fő részvételével, több ezer önkéntes munkaórával. szt Önkéntesek nemzetközi napja Az ENSZ közgyűlésének 1985-ben hozott döntése óta december 5-e az önkéntesek nemzetközi napja. Hazánkban az elmúlt 20 évben a közérdekű, kötelező felelősségvállalásból, önként, fizetés nélkül, valamilyen fajta közjó ellátásáért formális vagy informális keretek között végzett tevékenységgé vált. Önkénteskedni sokféleképpen lehet, egyedül vagy csoportosan, itthon vagy külföldön, alkalomszerűen vagy hosszú távon, fiatalon vagy idősen. A lényeg, hogy pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül, saját döntés alapján tevékenykedünk úgy, hogy mások hasznára legyünk. Magyarországon készült vizsgálat alapján (A magyar önkéntesek motivációinak vizsgálata Bartal Anna Mária, Kmetty Zoltán, 2010.) kiderült, hogy a megkérdezett önkénteseket három tényező motiválja az önkénteskedésben. Az egyik az értékfaktor, ami azt jelenti, hogy az önkéntest legfőképpen a másokon való segítés, egy társadalmi ügy vagy egy társadalmi csoport melletti elköteleződés motiválja. A másik Az elismertségfaktor, azaz önkéntes számára fontos, hogy különösen a szervezet, ahol tevékenykednek és annak munkatársai is elismerjék munkájukat. A szociális interakciók motivációs faktor, azaz az önkéntesség számukra közösségi élményeket, kapcsolati lehetőségeket is ad. Tehát az önkéntesek számára jelentős örömforrás mellett szervezetünknek nagy hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy önkéntesünk munkáját elismerjük, igazi csapattagnak érezze magát nálunk, így biztosíthatjuk a hosszú távú együttműködést. Az elismerés formáit természetesen minden szervezet maga választja, akár önkénteséhez igazodva, szóban vagy írásban, négyszemközt vagy a szervezet tagjaival. Magyarországon eddig még nem kapott kellő figyelmet az önkéntesek nemzetközi napja, így ezúton is szeretnénk arra ösztönözni az önkéntesekkel dolgozó, önkéntességgel foglalkozó szervezeteket, hogy használják fel ezt az alkalmat arra, hogy még nagyobb elismerést szerezzenek az önkéntességnek és az önkéntesek által elvégzett munkának. Egy kiváló alkalom arra, hogy megköszönjük önkénteseinknek segítségüket, hogy együtt ünnepeljük közös sikereinket és alapot adjunk a további eredményes munkánkhoz. Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) Rengeteg szervezet működik régiónkban, amelyek rendelkeznek egy önkéntesbázissal, vannak olyan lelkes és motivált személyeik, akik a helyi közösségből alkalomszerűen vagy állandóan segítik munkájukat. Amennyiben nemzetközi színtéren is szeretnének mozgolódni, akár (18 30 év közötti) fiatalokat külföldre küldeni, vagy egy külföldi, hasonló korú fiatalt szervezetünkben szeretnénk fogadni, kiváló lehetőséget ad az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS). Az európai uniós program tulajdonképpen egy pályázati lehetőség, mely a program során felmerülő összes költséget fedezi (egyszeri oda-visszaút finanszírozása; teljes körű biztosítás az önkéntesség teljes időtartamára; szállás, ellátás; helyi közlekedés; zsebpénz; nyelvi képzés). Az önkéntes szolgálat által a fiatalok hosszabb-rövidebb (max. 12 hónap) időre be tudnak kapcsolódni egy nonprofit szervezet mindennapos munkájába egyedül vagy csoportosan. Megismerkednek a fogadó ország kultúrájával, nyelvével, munkakultúrájával, miközben különböző készségeik fejlődnek. Tehát nemcsak hazai, hanem külföldi önkénteseket is fogadhatunk, mellyel erősíthetjük nemzetközi kapcsolatainkat és színesíthetjük kulturális életünket, amely nemcsak a szervezet, hanem az egész helyi közösség életét is gazdagíthatja. További információ: tanácsadás: Jelinkó Mónika, FSZH MOISZ KDRISZI

5 5 CIVIL PÁLYÁN A szegénység leküzdhetó Konferencia Veszprémben 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve. Ennek kapcsán a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület november közepén A szegénység leküzdhető címmel konferenciát szervezett a Veszprém megyei könyvtárban, amelyre meghívta az érintett megyei települések polgármestereit és alpolgármestereit. A konferencián előadást tartott Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója, dr. Albert József szociológus, tanszékvezető tanár és Mészáros Zsuzsa közösségfejlesztő, a Közösségfejlesztők Egyesületének titkára. A civilek a hátrányos helyzetű településekért A Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület több programot is visz a témával kapcsolatban mondta Varga Endre, az egyesület elnöke. Ennek a konferenciának a megszervezéséhez pályáztunk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál és az Esélyek Háza program is anyagi forrást biztosított. Maga a konferencia az első lépcsőfok, a második egy szakmai tanulmányút lesz decemberben az érdeklődő önkormányzati vezetők részvételével Túristvándiba, ahol példaértékű az egykor hátrányos helyzetű település gazdasági és kulturális felemelkedése. Veszprém megyében a statisztikai adatok alapján 56 hátrányos helyzetű település van. Ezek mindegyikének vezetői meghívást kaptak a konferenciára, de a vártnál kevesebben jelentek meg rajta. Ennek oka lehet, hogy az önkormányzati választások óta nem sok idő telt el, és az új vezetők még nem tekintették át teljes egészében a településük helyzetét, valamint a tervezési időszak elején tartva még nem alakították ki a 2011-es költségvetést, amiből kiderülhet, mennyi mindenre nem jut elég pénz. Az önkormányzatoknak előbb vagy utóbb lépniük kell annak érdekében, hogy leszakadásuk ne folytatódjon, és a civilek ebben segíteni szeretnének nekik folyatja Varga Endre. Az önkormányzatok egyre inkább támaszkodhatnának a civilekre, ehhez viszont az szükséges, hogy a civilek egyre jobban, egyre hatékonyabban tudjanak dolgozni. Ebben segíti őket az Esélyek Háza egyik programja, amelynek célcsoportja szintén a hátrányos települések. A szegénység Magyarországon Ez volt Márton Izabella előadásának címe. A Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója elmondta, hogy hazánkban a legveszélyeztetettebb csoportok: a kistelepüléseken élők, a három- vagy többgyerekesek, az egyszülős családok, azok a családok, ahol nincs aktív kereső a háztartásban, az alacsony iskolai végzettségűek és a romák. Hazánkban egy idei felmérés szerint a népesség 13,9%-a, a gyerekeknek pedig 25%-a szegény. A szegénység nemcsak annak rossz, aki benne él jelentette ki Márton Izabella. A szegénység rossz a teljes társadalomnak. A szegénység egyenlő az alapvető emberi jogok megsértésével, az elmulasztott lehetőségekkel, a magas társadalmi, gazdasági költségekkel, azaz a bűnözés növekedésével, a termelékenység csökkenésével. A szegénység és az egyenlőtlenségek egyenes következménye a társadalmi feszültségek növekedése, valamint az egészségtelenebb, boldogtalanabb társadalom. Az igazgatónő szerint a szegénység felszámolásához szükség lenne a megfelelő szintű garantált minimumjövedelemre vagy társadalmi alapjövedelemre, komplex fejlesztési programokra a leghátrányosabb helyzetű területeken (foglalkozatási elemmel), az oktatás fejlesztésére (integráció, felzárkóztatás), a szociális szolgáltatások minimumsztenderdjeinek meghatározására, helyi, kistérségi szegénység elleni programokra és ezek megvalósítására, a szegénységben élők bevonására ezekbe a programokba, számukra elérhető forrásokra, valamint jó gyakorlatokra. Szükség lenne a folyamatos párbeszédre a civil szervezetekkel, és arra, hogy a döntési pozícióba lévők bevonják az érintetteket a közös gondolkodásba. Az előadó arról is beszélt, hogyan tudnának a szegénységben élők részt venni a hálózatban, mik ennek a feltételei és mi lenne a hozadéka. Elég súlyos problémának tartom, hogy az utóbbi fél évben a civil párbeszéd valamennyi formája megszűnt a kormányzattal jegyezte meg az igazgatónő. Egyetlen olyan egyeztető fórum sem működik, amely a választások előtt még jól funkcionált. Települési hierarchia Az országos településfejlesztési koncepcióval kezdődött az egyes régiók lecsúszása 1971-ben fejtette ki előadásában dr. Albert József. Ekkor kezdett kialakulni az a települési hierarchia, amelynek a csúcsán Budapest áll, az alján pedig a legszegényebb települések foglalnak helyet. A körzetesítéssel, a tsz-ek megalakításával elvonták a munkahelyeket az aprófalvakból. A rendszerváltás után felerősödtek ezek a regionális egyenlőtlenségek a gazdasági szerkezetváltással, a munkahelyek számának drasztikus csökkenésével. Egyes vidékeken megfigyelhető az alacsony társadalmi státusú népesség koncentrációja az aprófalvakban, amely népességen belül a cigányok erősen felülreprezentáltak. Veszprém megyében ez nem jellemző, inkább csak Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A szociológus szerint a gettósodott településeken élők helyzete egyre súlyosbodik, mivel ott hosszú távú a munkanélküliség (már a harmadik generáció lesz munkanélküli), ráadásul a támogatott munkaerőpiac célja nem a munkaerő-piaci integráció, hanem a társadalmi feszültségek csökkentése. Az ott élők a segélyektől és a segélyek elosztóitól függenek, ingatlanjaik elveszítik értéküket, alacsony iskolai végzettségük miatt pedig újratermelődik a szegénység, a kirekesztettség. Finnországban járva például azt tapasztaltam, hogy a kistelepüléseken élők ugyanúgy elérik a jó iskolákat, a normális élethez szükséges dolgokat, mint a nagyvárosok lakói, míg nálunk minél kisebb településen lakik egy család, annál kisebb a lehetősége, hogy a családban élő gyermek a számára legmegfelelőbb iskolai végzettséget megszerezze mesélte el dr. Albert József. Ezen túlmenően nemcsak az anyagi részét kell figyelembe venni a kérdésnek: fontosak az emberi kapcsolatok, fontos, hogy egy településen éljen orvos, tanító, azaz értelmiségi, mert ezek az emberek tudják magukkal húzni a tanulatlanabb embereket.

6 CIVIL PÁLYÁN 6 Cselekvési lehetőségek Mészáros Zsuzsa előadásának a címe a következő volt: Közösségi cselekvési lehetőségek a kistelepüléseken. Magánemberként és közösségfejlesztőként is azt tapasztaltam, hogy számomra és az ott élők számára is a legélhetőbb közeg maga az a kistelepülés, ahol élnek/élek kezdte előadását Mészáros Zsuzsa. Ez talán meglepő lehet, hiszen a kistelepülésen élők súlyos gondokat sorolnak fel, ha azt kérdezzük tőlük, hogy miért nehéz itt élni. Elmondják, hogy öregedik a falu, a fiatalok elvándorolnak, nincsenek munkalehetőségek, rossz a közlekedés, az iskola fennmaradása veszélyben forog, nincs pénzük az embereknek, hogy továbblépjenek. Ha pedig azt kérdezzük és a közösségfejlesztői beavatkozás során ez az első kérdés, hogy miért jó itt élni, akkor elmondják, hogy nyugodt, csendes környék, nincsenek konfliktusok, a szomszédok ismerik egymást, vagy mindenki mindenkit ismer, vannak közösségeik, szép a természeti környezet, jó, hogy van iskolájuk, az önkormányzat mindent megtesz a faluért, itt élnek a rokonok. Amikor már közösségi beszélgetés formájában tovább göngyöljük a témát, kiderül, hogy az emberek többsége szeretne valamit tenni a faluért, mert szereti, nem akar innét elköltözni (amúgy sem látna erre reményt). Kiderül, hogy a közösséget érintő kérdések nem is annyira nyilvánosak, sokkal inkább szóbeszéd útján terjednek az információk, hogy mégiscsak kevés azok száma, akik valamilyen közösséghez tartoznak, hogy esetleg az is probléma, hogy nincs hol összejönni, nincs, aki kezdeményezzen, hogy a kocsma a férfiak találkozóhelye, a nők a bolt előtt találkoznak inkább, a kisgyerekes anyukák nem tudnak eljárni máshová dolgozni, a falu pedig a befektetőknek nem igazán vonzó, hiszen alacsony az iskolai végzettség. Az értelmiség jórészt a pedagógusokra vagy a hivatalban dolgozókra korlátozódik. Az önkormányzatnak nagyon kevés a pénze, nem tud nagy horderejű beruházást megvalósítani. Az emberek elszegényednek, vannak gyerekek, akik csak az iskolában kapnak enni. Ha már felismerik az emberek, hogy vannak olyan problémák, aminek megoldásában közreműködni tudnak, akkor nincs más hátra, mint bevonni őket a valódi cselekvésbe. Ez nagyon sokrétűen megvalósulhat, de először néhány dolgot a települési közösségről tudnunk kell, azaz a közösségnek tudnia kell önmagáról. Fel kell tárnunk a közösségi cselekvés lehetséges színtereit: milyen közösségek vannak a településen, ezek mivel foglalkoznak, van-e szabad kapacitásuk. Ezután következik a problémák feltárása, azonosítása, aztán pedig megvizsgáljuk, melyek azok, amelyek enyhítését közösségi eszközökkel is meg lehet oldani (nem közigazgatási eljárási kérdés). A közösség tagjainak bevonása már megjelenik a feltárásban, hiszen akit megkérdeznek, az már bizonyos mértékben érintetté válik, csak ezt az érintettségét szinten kell tartani és növelni, hiszen mindenkinek lehet valami olyan a birtokában, amivel tud másokat segíteni (egyszerű hétköznapi tudások, tapasztalatok, szakmaismeret, bizonyos eszközök, kapcsolatok stb.). A problémák és szükségletek azonosításához nélkülözhetetlen, hogy minden érintettet bevonjunk (így nem csak a véleményformálókat, hanem azokat is el kell érni, akik szükséget szenvednek valamiben) a cselekvésbe, a közösségi megoldások kidolgozásába és megvalósításába. A közösségi cselekvésre fel kell készülni, azt meg kell tervezni. Szükséges egy operatív szervezőcsoport és egy jó nagy kör a potenciális cselekvőkből, akikkel folyamatosan kell tartani a kapcsolatot. Ha egyszer elmarad valaki, azt nem kell elfelejteni, újra és újra meg kell szólítani. Nagyon fontos, hogy legyen nyilvánossága minden közösségi tevékenységnek folytatta előadását Mészáros Zsuzsa, legyen elismertsége, az önkormányzat és intézményei ne tekintsék konkurenciának, hiszen a közösség úgysem tud olyan dolgot megvalósítani, ami az önkormányzat vagy az iskola kötelessége (pl.: segélyezés, gyámügy vagy közoktatás). Mindenkinek meg kell értenie, hogy a közösség hozzátesz ahhoz, ami már működik, növeli az értékét. A közösség olyat valósít meg, amelyhez rendelkezik erőforrásokkal: emberi kapacitással, jóindulattal, hozzáértéssel, tudással, gyakorlattal, egyesek számára már felesleges, de a közösségnek még hasznára váló eszközzel. A fiatalokban meg kell erősíteni az identitástudatot. A gyermekkori szocializáció része kell hogy legyen a demokratikus állampolgári attitűd kialakítása. A közjóért való munkálkodás szerves részévé kell váljon az emberek életének, erre az embereknek tapasztalatokat kell szerezniük gyermekkorukban is. A gyerekek a szüleiket, nagyszüleiket is serkenthetik közösségi cselekvésre, ha bevonják őket a saját programjaikba. A szegénységben élő felnőtteket is a gyerekeken keresztül lehetne elérni, csak a gyerekek korai kirekesztését kell erősen kordában tartani: mindent megtenni annak érdekében, hogy ne érezzék magukat másodlagosnak. Mészáros Zsuzsa fontosnak tartja a munkahelyteremtést, a közjóért való tevékenykedést, a közösségi tér kialakítását, például civil közösségi ház kialakítását és a közösségek, civil szervezetek megerősítését. A lényeg, hogy minél többet legyenek együtt az emberek hangsúlyozta a közösségfejlesztő. Azok is, akik addig nem ismerték egymást, szerezzenek egymásról tapasztalatot a közösen végzett munka során. Ismerjék meg egymás gondolatait, hozzáállását. Helyre kell állítani a bizalmat, továbbá az önbizalmat azokban az emberekben, akik úgy gondolják, hogy a maguk erejéből nem tudnak előbbre jutni. Nekik is van olyan tudásuk, tapasztalatuk, amit rangra kell emelni: van, aki szépen tud énekelni, tésztát gyúrni, gyümölcsfát nevelni, barkácsolni a semmiből is valamit. Erősíteni kel a közösségbe vetett bizalmat, hogy együtt többre megyünk, mint egyenként. Ehhez jó közösségi cselekvések kellenek. Ne az legyen az első, hogy majd az önkormányzat megoldja, hiszen az nem mindenható, és nincs is annyi erőforrása, mint az embereknek, ha összefognak. De az önkormányzatba vetett bizalmat is meg kell erősíteni, hogy tudják az emberek: számíthatnak rá, ha valamit kezdeményeznek, minden eszközével rendelkezésre áll, hogy tényleg szolgál, ha arra van szükség. A hivatalba, a rendőrségbe, a bíróságba vetett bizalmat is tovább kell erősíteni. Általában tehát minden szinten szükség van arra, hogy az emberek biztonságban érezhessék magukat, hogy képesek legyenek pozitívan nézni a jövőbe, bízzanak abban, hogy képesek saját erejükből is az életminőségüket javító dolgokat létrehozni. Lapunknak Mészáros Zsuzsa elmondta, hogy a civilek nyitottak a további közösségi mozgás elindítására, de biztonságos működésre lenne szükségük. Most ennek az ellenkezőjét tapasztalja. Az NCA forrásainak csökkentésével ellehetetlenül az egyesületek működése, pedig a közösségfejlesztő egyesületeknek, településfejlesztési szervezeteknek nagy részük lehetne abban, hogy minden közösség maga találja ki a céljait, tevékenységét, fejlődésének útjait. er

7 7 CIVIL PÁLYÁN Helyet kérnek az uniós elnökségi évben Wekerle Sándor-emlékévvé alakítaná 2011-et egy nyáron zászlót bontott mozgalom. A Móri Városvédő és -szépítő Egyesület által indított, Magyarország első polgári származású miniszterelnökének emléket állító akció eddig a térségben ritkán látható erőket mozgósított, az emlékezők jótékonysági esteket, konferenciákat szerveznek és emlékművet állítanak. A rendezvénysorozat, amelynek fővédnökségét maga Orbán Viktor, jelenlegi miniszterelnök október közepén elvállalta, minden eséllyel bekerül hazánk soros uniós elnökségének programjai közé, különös tekintettel arra, hogy a tervek szerint januártól megszűnik a kisebbségi közalapítvány, valamint az eddigi NCA és SZA Kft. helyett januártól megalakul Wekerle Sándor Alapkezelő a civil pályázati rendszer gyorsabb és bürokráciamentes működtetéséért. Orbán Viktor miniszterelnök elvállalta a Wekerle-emlékév védnökségét jelentette be november 14-én a volt kormányfőnek készülő szobor elkészültéhez gyűjtő, az eseménysorozatot elindító jótékonysági esten Törő Gábor, Mór országgyűlési képviselője. Aznap, az első polgári származású magyar miniszterelnök születésének 162. évfordulóján, szülővárosában megkoszorúzták Wekerle Sándor emléktábláját. A rendezvény, amit egy 150 fős jótékonysági emlékműsor is követett, több volt, mint egyszerű megemlékezés, hiszen hivatalosan ez indította útjára a Wekerle Sándor-emlékévet. A műsor a méltó megemlékezés mellett adománygyűjtési célokat is szolgált a Nagy Benedek szobrászművész által tervezett, életnagyságú köztéri bronz-gránit Wekerle-emlékmű megvalósulásához. A műsorban Miklósa Erika opera-énekesnő, Varga Zoltán kürtművész és a Móri Ifjúsági Fúvószenekar előadása mellett olyan érdekes és formabontó irodalmi megemlékezésre is sor került, amelyből kiderült, hogyan vélekedtek Mikszáth, Jókai és más szerzők a finánczseninek nevezett, a miniszterelnöki posztot háromszor is megszerző, de több tárcát is vezető politikusról műveikben. Az emlékműsor a helyi civilek által kezdeményezett, a települési önkormányzat által hivatalosan is emlékévvé nyilvánított kezdeményezés első nagy programja volt. A tudományos konferenciákkal, sport- és tanulmányi versenyekkel, nemzetközi programokkal élővé tenni tervezett programsorozat augusztus 26-án, a köztéri emlékmű felavatásával ér véget. A Wekerle Sándor-emlékév ötletével júniusban állt elő az idén húszéves Móri Városvédő és -szépítő Egyesület. A kezdeményezés a méltatlanul elfeledett, kortársai által pénzügyi zseninek nevezett politikusnak kíván emléket állítani kihasznál- va, hogy ebben az időszakban éppen Magyarország tölti be majd az EU soros elnökségét. Az emlékbizottság, amelynek Osztroluczky Miklós, Wekerle Sándor dédunokája is tagja, Törő Gábort, a körzet országgyűlési képviselőjét elnökének, az egyik főszervezőt, Hunorfi Istvánt, a városvédő egyesület alelnökét pedig alelnökké választotta. A grémium titkára Buza Ernő, két további tagja pedig Schmidt Ferenc volt polgármester és Schwartz Alajos helytörténész lett. Az emlékév hivatalos megnyitója ugyan a jótékonysági est volt, de október közepén már egy akadémiai rendezvényt is Wekerlének dedikáltak szervezői. A Kheops Automobilkutató Intézet 2006 májusában abból az alkalomból, hogy Magyarországon napra pontosan 111 évvel azelőtt, május 31-én indult útjára az első gépkocsi magánkezdeményezésként egy tudományos konferenciát szervezett Kheops néven, amely főként a társadalomtudományok egyes területein kutató PhD-hallgatók számára kínált előadási és publikálási lehetőséget emlékezik vissza Svéhlik Csaba. A móri származású és ma is ott élő fiatal tudós, aki a Magyar Tudományos Akadémia marketingtudományi bizottságának tagja, a következő, immár hetedik konferenciát eredetileg május 18-ára tervezte. A hírre azonban, hogy helyi civilek Wekerle Sándor halálának 90. évfordulóján a móri származású politikus, háromszoros miniszterelnök tiszteletére emlékévet terveznek, még a nyáron egy extra konferencia szervezését határozta el. Wekerle kora hasonló kihívásokkal volt terhes, mint a mienk, s mivel egy határozatával a móri önkormányzat is Wekerleemlékévvé nyilvánította 2011-et, az október 25-én Móron, a Lamberg-kastélyban tartott tudományos találkozó annak egyik nyitórendezvénye lett. A fiatal tudós olyan előadókat hívott, akik szakmájuk országos hírű kutatói, s főleg az alulról szerveződő kezdeményezés hallatán el is fogadták az invitálást. A sorozat Wekerle korának bemutatásával kezdődött, ami nagyon hasonlít a maihoz: a finánczseninek nevezett, tálentumát először a fehérvári ciszterci gimnáziumban megmutató, politikusi pályára lépése előtt pénzügy-minisztériumi tisztviselőként is dolgozó miniszterelnök egy európai méretű válságon lett úrrá az aranyfedezetű korona bevezetésével. A konferencia nem elégedett meg a múltba merengéssel. A század fordulójától, a modernizáció és a polgárosodás korától végül eljut Magyarország jövőképéig, szó esik a mai globális játszmákról, az aktuális válságról és a jövő energiáiról is. kem Nók a partról Ezzel a címmel jelent meg a Nők a Balatonért Egyesület fennállásának tizenöt évét összefoglaló kötet, amelyet már bemutattak Veszprém, Zala, Somogy megyében, valamint Budapesten is. Miután elkészült az egyesület füzetsorozatának 12. száma Balatoni nagyasszonyok címmel, úgy döntöttünk, hogy a 13. füzetben a mi munkánkat is megmutatjuk mondta Szauer Rózsa, a Nők a Balatonért Egyesület elnöke. N. Horváth Erzsébet megkezdte az anyaggyűjtést, végül a 100 oldalasra tervezett kiadványból egy 180 oldalas kötet lett. Amikor másfél évtizeddel ezelőtt megalakult az egyesület, célja volt megállítani, megakadályozni a Balaton pusztulásának ijesztő mértéket öltő folyamatát. Minden eszközzel védeni a meglévő természetes partszakaszt, a tó medrét, a növény- és állatvilágot, a Kis-Balatont. Az egyesület ennek érdekében rengeteg programot szervezett és szervez folyamatosan, ismeretterjesztő kiadványokat, gyermekeknek balatoni kifestőkönyvet, olvasókönyvet, környezetvédelmi társasjátékot adott ki. A könyvből a 20 helyi tagcsoport munkáját is megismerheti az olvasó: külön fejezet szól róluk. Ma már az egyesület nemcsak a tóval, a környezetvédelemmel foglalkozik, de egyes tagcsoportjainak kórusa van, több csoport adventi, karácsonyi műsort, betlehemezést rendez, mások tornázni járnak, tehát bővítették tevékenységüket. er

8 CIVIL PÁLYÁN 8 Önkéntescentrumok: immár a régió összes megyéjében A közelmúltban kerültek kihirdetésre a TÁMOP programjának második körös győztesei. Az eredménnyel régiónk is gazdagodik: Fejér és Veszprém megye után végre Komárom- Esztergom megyében is elindulhat az önkéntescentrum. A várakozásokról Darvas Pétert, a Fejér Megyei Önkéntes Centrum szakmai vezetőjét kérdeztük. D. P.: Az önkéntescentrumokkal teljesen új intézmények jöttek létre. Az önkéntesség, mint a civil szektor legfontosabb erőforrása, korábban is kiemelt hangsúlyt kapott a CISZ programjaiban (Civil Szervezetek Regionális Szövetsége, a Fejér Megyei Önkéntes Centrum működtetője a szerk.). Ezzel a programmal viszont egy új intézményt hoztunk létre a szervezeten belül, saját stábbal, ügyfélszolgálattal, adatbázissal, teljesen új kapcsolódási felületekkel. Ezeknek a rendszereknek a kialakítása idő- és munkaigényes folyamat, de nem lehet megspórolni, ha egy hosszú távon is fenntartható központot szeretnénk létrehozni. Mondok egy példát: újonnan felálló szervezetként egyszerre, gyakorlatilag a nulláról kezdtük az önkéntesek, valamint az önkéntest fogadó szervezetek adatbázisainak felépítését. Amíg néhány tíz jelentkező van mindkét adatbázisban, addig értelemszerűen nagyon nehéz egy bármelyik oldalról érkező igényt kiközvetíteni a másik oldalnak, így az önkéntescentrum az egyik legfontosabb feladatát, a közvetítést nehézkesen tudja ellátni. Most, hogy már nagyobb adatbázissal rendelkezünk, tudjuk elkezdeni a tényleges kiközvetítéseket, de ehhez az kellett, hogy előbb invesztáljunk adatbázis-építésbe, a potenciális ügyfelek felkutatásába és mindezek mellett egy hatékony ügyfélkapcsolati rendszer felállításába. Civil a Pályán: Immár a régió mindhárom megyéjében működni fog önkéntescentrum. Beszélhetünk régiós önkéntes programról a projektek kapcsán? Darvas Péter: Bízom benne, hogy igen. A program eredetileg megyei szinten hivatott az önkéntes tevékenységeket fejleszteni és koordinálni, de a létrejövő önkéntescentrumoknak érdekük a régiós együttműködés. Csak az egyes centrumokon múlik, hogy sikerül-e ezt megvalósítani és tartalommal megtölteni. CAP: Mik azok a tevékenységek, amiket régiós szinten érdemesebb megvalósítani, ha önkéntességről beszélünk? D. P.: Elsősorban szakmai együttműködésekről lehet szó. A mi projektünkben is szerepelnek olyan műhelykonferenciák, szakmai workshopok, amik a megyéből viszonylag kevés szakembert érintenek, ezért érdemesebb régiós szinten megszervezni őket. November elején tartottunk például egy műhelykonferenciát a múzeumi önkéntességről, melyre elsősorban múzeumi szakembereket hívtunk. Ez is egy olyan speciális terület, amihez egyegy megye túl szűk terepnek bizonyulna. Sokkal hatékonyabb szakmai munkára, tapasztalatcserére van mód, ha a régió többi megyéjének szakembereit is bevonjuk az ilyen programokba. A másik fontos együttműködési lehetőséget a finanszírozás hosszú távú biztosításának megteremtésében látom. Mindhárom pályázó konzorcium vállalta, hogy a létrejövő önkéntescentrumokat a TÁMOP-támogatás lejártát követően is tovább működteti. A támogatási rendszer átalakulóban van, jelenleg sokkal reálisabb lehetőségnek látom, hogy egy ilyen intézményrendszer fenntartását központi források helyett regionális forrásokból biztosítsuk. CAP: 2011 az önkéntesség európai éve lesz. Ennek keretében milyen szerep jut majd a régió önkéntescentrumainak? D. P.: Elfogadás előtt áll az a nemzeti program és munkaterv, ami az európai év nemzeti elemeit, tevékenységeit foglalja magába. Reményeink szerint az önkéntescentrumok munkáját nagyban segíti majd az a központi kommunikációs kampány, ami ráirányítja a figyelmet az önkéntes tevékenységekre. A munkaterv kiemelten foglalkozik a fiatal, iskolás korosztállyal: tervbe van véve egy olyan iskolaszüneti nap bevezetése, amelyen a diákok önkéntes tevékenységet végeznek szervezett formában. Ezeknek az akcióknak a szervezésében, koordinálásában fontos szerep jut majd az önkéntescentrumoknak. Az önkéntesség európai éve keretében valósul meg továbbá egy megyei roadshow, melynek állomásai a megyeszékhelyek lesznek. Saját tapasztalatunk is az, hogy még mindig óriási szükség van a figyelemfelkeltésre, népszerűsítésre. A közelmúltban elvégzett lakossági kutatásunk azt bizonyítja, hogy a megye lakosságának mindössze 14%-a végzett önkéntes munkát az elmúlt 5 10 évben. A népesség több mint fele válaszolt úgy, hogy a jövőben nem vállalna önkéntes munkát, ennek okát viszont tekintélyes részük abban jelölte meg, hogy nem is gondolt rá, vagy hogy nem rendelkezik kellő információval, hogy hol lehet ilyet végezni. Bőven van tehát mit tenni figyelemfelkeltés, mozgósítás terén, a megfelelő információszolgáltatás pedig az önkéntescentrumok kiemelt felelőssége. CAP: Közel egy éve tart már a Fejér megyei projekt. Mik azok a tapasztalatok, amiket a régió többi centrumával is megosztana? Forrás: Az önkéntességgel kapcsolatos lakossági attitűdök Fejér megyében (Echo Innovációs Műhely, szeptember) Jövőforrás program - Az önkéntesség elterjesztése Fejér megyében. A TAMOP 5.5.2/9/3 projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulhat meg.

9 9 CIVIL PÁLYÁN Önkéntesség a munkanélküliek körében Munkanélkülinek hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A munkanélküliség mind az állástalan személy, mind pedig az egész gazdaság és a társadalom szempontjából súlyos probléma, ami ellen küzdeni kell. Ezért rukkolt elő egy újszerű kezdeményezéssel a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Székesfehérvári Kirendeltsége. Első alkalommal rendezték meg október 26-án a szolgáltatási börzét civil szervezetek részvételével, melyen a Fejér Megyei Önkéntes Centrum is részt vett. A Civil Szervezetek Regionális Szövetsége által, uniós támogatásból működtetett központ munkatársai egy külön helyiségben folyamatosan tájékoztatást tartottak az érdeklődők számára, valamit Maczuczáné Fenyvesi Viktória, a projektvezető egy előadást is tartott az önkéntes munka hasznáról a munkanélküliek számára III. negyedévében Magyarországon a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 6,8%-kal, 466 ezer főre nőtt, ami 0,6 százalékponttal magasabb, azaz 10,9%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. Ez azt jelenti, hogy ennyivel nőtt meg azon emberek száma, akiknek különböző módon segítségre van szükségük ahhoz, hogy munkát találjanak, illetve ahhoz, hogy mentálisan és pszichésen ezt a helyzetet a lehető legjobban tudják kezelni. A börze előadásai között sok előadó helyezte a hangsúlyt arra, hogy a legfontosabb feladata a munkakeresőnek addig is hasznosan eltölteni az időt, míg vissza nem tud helyezkedni a munkaerőpiacra, ezzel tud a munkakeresés mellett a legtöbbet magán segíteni. Hiszen az álláskeresőket rendkívül sokszor éri kudarc, a fiatal pályakezdőket például legtöbbször azért utasítják el, mert nincsen szakmai tapasztalatuk. Többek között ezeken a problémákon tud segíteni, illetve ezeket tudja megelőzni az önkéntes munka végzése. Előadásában Maczuczáné Fenyvesi Viktória elmondta, hogy ma már az önéletrajzokban feltüntethető, sőt ajánlott is feltüntetni, ha valaki például önkéntesként szakmai munkát végzett egy civil szervezetnél, esetleg intézménynél, hiszen több esetben referenciának számít. Erre konkrét esetnek saját példáját mondta el. Vagyis ennek köszönhetően szakmai gyakorlatra tehetnek szert a fiatalok. Több esetben hallottak példát arra is, hogy civil szervezetnél vagy intézménynél önkéntesként kezdett valaki tevékenykedni, majd mikor lehetősége nyílt rá, akkor alkalmazotti státusban foglalkoztatták tovább. Ebben az esetben természetesen nem új munkaerőt kerestek, hanem a már jól bevált önkéntest vették fel állandó munkatársnak. A projektvezető hangsúlyozta az önkéntes munka pozitív pszichés hatását is. Tapasztalatok szerint lényegesen gyorsabban és könnyebben integrálhatók azok a munkanélküliek a munkaerőpiacra, akik a keresés közben is hasznosan töltötték el a szabadidejüket, és mentálisan kevésbé épültek le, kisebb számban lettek depressziósak és szorultak kezelésre. Az előadás után ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az Fejér Megyei Önkéntes Centrum működése iránt a munkanélküliek körében, és többen belátták ennek a szükségességét és hasznát. Így már számos ilyen helyzetben lévő személynek segítettek megtalálni a számukra legmegfelelőbb civil szervezetet vagy intézményt. Ha sikerült az ön érdeklődését is felkeltenünk, akkor várjuk jelentkezését az alábbi elérhetőségeken: Fejér Megyei Önkéntes Centrum: Cím: Székesfehérvár, Balatoni út 8. Tel.: , Honlap: onkentes@cisz.hu Önkéntescentrumok a közép-dunántúli régióban Az Önkéntes Központ Alapítvány ( országos koordinálásával és uniós támogatással megyei önkéntescentrumok kezdték meg működésüket az ország szinte valamennyi megyéjében. A több pályázati körben kiválasztott szervezetek közel egységes szolgáltatásokkal várják az önkéntesség iránt érdeklődő, közcélokért tevékenykedő civil szervezeteket, közintézményeket, egyházi szervezeteket és az önkéntesnek jelentkező magánszemélyeket. Tevékenységeik: Szervezetek felkészítése önkéntesek fogadására Tanácsadás az önkéntestörvénnyel kapcsolatban Önkéntesek közvetítése a felkészített szervezetekhez Leendő önkéntesek számára infószolgáltatás a lehetséges fogadó szervezetekről Az önkéntesség népszerűsítése, társadalmi megbecsülésének növelése Elérhetőségek: Fejér Megyei Önkéntes Centrum: 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 8. Programvezető: Maczuczáné Fenyvesi Viktória onkentes@cisz.hu Komárom-Esztergom Megyei Önkéntes Centrum: Bázis Gyermek és Ifjúsági Egyesület Programvezető: Smudla Kata smudlakata@civilkd.hu Veszprém Megyei Önkéntes Centrum: Csalán Egyesület Szakmai vezető: Mátyás Mónika onkentescentrum@csalan.hu ÖNKÉNTESSÉGÉRT DÍJ 2010 Az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) 2010-ben ismét meghirdette az Önkéntességért-díj pályázatot, melyre szeptember végéig lehetett jelentkezni. A Budapest Bank Nyrt., a tavalyi Az év vállalati önkéntes programja kategória nyerteseként ben a kezdeményezés mellé állt, mindezzel elősegítve az önkéntesség hazai presztízsének és ismertségének növelését és széles körben való elismerését. Az ÖKA és a BB Nyrt. célja, hogy a díjjal felhívják a figyelmet az önkéntes tevékenység társadalmi hasznosságára az egyéni, a civil és intézményi szféra, valamint vállalati szinten egyaránt. Az önkéntesség révén a résztvevők személyisége fejlődik, kapcsolatokat építenek, miközben segítenek a rászorulókon. A díjat idén az alábbi négy kategóriában hirdették meg: I. Az év vállalati önkéntes programja (vállalatoknak) II. Az év önkéntes programja (civil szervezeteknek és közintézményeknek, amelyek olyan programot működtetnek, ahol önkéntesek végzik a tevékenységek nagy részét) III. Az év önkéntese (magánszemélyeknek) IV. A Budapest Bank Esélyegyenlőségért különdíja magánszemélyek részére. A díjátadó estre november 30-án került sor.

10 CIVIL PÁLYÁN 10 Konferencia a múzeumi önkéntességról a Fejér Megyei Önkéntes Centrum szervezésében A Civil Szervezetek Regionális Szövetsége 2010-ben a TAMOP / projekt keretein belül, az Európai Unió támogatásával önkéntescentrumot hozott létre Székesfehérváron, melynek célja az önkéntesség elterjesztése Fejér megyében. Ennek egyik eszköze volt október 9-én a Civil nap keretén belül az Önkéntesexpo megszervezése és lebonyolítása, mely rendkívül sikeresnek bizonyult. A rendezvényen részt vett szervezeteket sikerült felvilágosítaniuk az önkéntesek fogadásáról, valamint számos érdeklődő kapott információkat az önkéntes lehetőségekről. Ezúton is köszönjük a civil szervezeteknek a részvételt a programon, melynek megszervezését a szövetség Székesfehérvár MJV Önkormányzata, az akkori civil kapcsolatok bizottsága és a Szabadművelődés Háza együttműködésével végezte. Több mint 70 szervezet tartotta fontosnak, hogy bemutatkozhasson a lakosságnak, valamint 89 önkéntes regisztrált aznap. E számok alapján kijelenthetjük, hogy a rendezvény rendkívül sikeresnek bizonyult mondta el Maczuczáné Fenyvesi Viktória projektvezető. Az országos tapasztalatok alapján az önkéntességnek több kiemelkedő lehetősége is van, ezek közül az egyikre kívánta felhívni a figyelmet egy konferenciával a Fejér Megyei Önkéntes Centrum. A múzeumi önkéntesség nemzetközileg már elfogadott gyakorlat, emellett Magyarországon is található több olyan intézmény, ahol sikeres önkéntesprogram működik. A budapesti Szépművészeti Múzeum mellett 2010 szeptembere óta a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkájában is részt vesznek önkéntesek. A konferencia célja volt, hogy az önkéntesség európai évét (2011) megelőzően ezt a fajta önkéntes tevékenységet Fejér megyében is meghonosítsa. A konferencián elsősorban múzeumi szakemberek, közgyűjtemények vezető munkatársai és önkéntes koordinátorai, valamint egyéb gyűjtemények, például faluházak munkatársai vettek részt, de a rendezvény nyitott volt az önkéntesekkel foglalkozó civil szervezetek előtt is. A konferencia előadói a gyakorlat oldaláról közelítették meg a témát; Csordás Izabella osztályvezető a Szépművészeti Múzeum önkéntesprogramját mutatta be, dr. Bíró Endre ügyvéd az önkéntesek közgyűjteményekben való alkalmazásának jogi hátteréről és garanciáiról tartott előadást, Ruff Tamás, az Echo Innovációs Műhely kutatásvezetője pedig az önkéntesség megítélésével kapcsolatos friss kutatások eredményéről számolt be. A konferenciát a szervezet mind a résztvevők száma alapján, mint azok értékelése alapján rendkívül sikeresnek könyvelheti el, de reményeik szerint nem itt van vége, hanem itt kezdődik az ez irányú munka Fejér megyében. Hiszen a céljuk ezzel az volt, hogy felkeltsék a szakemberek figyelmét, és itt is kezdjenek el önkénteseket foglalkoztatni a múzeumok, levéltárak, közgyűjtemények. A konferencia a TAMOP / projekt keretein belül, az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fejér Megyei Önkéntes Centrum: Cím: Székesfehérvár, Balatoni út 8. Tel.: , onkentes@cisz.hu 2011 az önkéntesség európai éve lesz Az Európai Unió határozata szerint a 2011-es évet az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évének nyilvánítja. Az év várhatóan segít majd bebizonyítani, hogy az önkéntesség az aktív polgárság és a demokrácia egyik kulcsfontosságú tényezője. A 2001-ben ünnepeltük az ENSZ önkéntesek nemzetközi évét, így az EU-év ennek a kezdeményezésnek a 10. évfordulója lesz. Jelenleg tervezés alatt áll, hogy az önkéntesség éve alatt Magyarországon milyen rendezvények valósuljanak meg. Különös jelentőséget ad az önkéntesévnek, hogy 2011 első fél évében Magyarország lesz az Európai Unió tanácsának soros elnöke. A Nemzeti Civil Alap az önkéntesség évére való tekintettel kiemelten kezeli majd az összes pályázatban az önkéntesség megjelenését. Az NCA-tanács döntése értelmében az önkéntesekkel és az önkéntesség fejlesztése érdekében megvalósuló pályázatok támogatására a Civil Szolgáltató és Fejlesztő és Információs Kollégiumon keresztül mintegy 114 millió forintos keretet biztosít. Mátyás Mónika Nemzeti Civil Alap alelnök, a tanács közép-dunántúli régiós delegáltja A Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány 1%-os kampányának felhívása Az elveszett 1% nyomában Tudta, hogy az 1%-ról dönthető potenciális nyilatkozók száma, habár évről évre nő, mégis még mindig csak töredéke azoknak, akik érvényesen rendelkeznek 1%-ukról? Tudta, hogy érvényes nyilatkozatot az országban kevesebb mint 3 millióan tettek? Tudta, hogy a közép-dunántúli régió áll az országban a negyedik helyén az érvényes nyilatkozatokban felajánlott 1%-os öszszegek kategóriában? Tudja, hogy milyen programok valósultak meg az ön 1%- ából? Nézzen körül környezetében, és lássa meg a fiatalokat, időseket, környezetet, kultúrát támogató programokat, melyek az ön támogatásával valósultak meg. Ha eddig még nem tette meg, ajánlja fel 1%-át egy ön által választott társadalmi szervezet, illetve egyház részére mert ez az az adó, melynek a sorsáról ön dönthet! Ne hagyja elveszni adója 1%-át! Az 1%-os nyilatkozatok leadási határideje: február 25. egyéni vállalkozók május 20. önadózók További információ: