Költői képek és rímek. Készítette: Szűcs Budai Engelbert magyartanár

Átírás

1 Költői képek és rímek Készítette: Szűcs Budai Engelbert magyartanár

2

3 A képszerűség eszközei (szóképek) Hasonlóságon alapuló képek: Megszemélyesítés (personificatio): Stilisztikai alakzat. Olyan szókép, amelynek egyik eleme valamely elvont fogalom, természeti jelenség vagy élettelen tárgy, a másik pedig élőlény, amelynek tulajdonságait átvisszük az előbbire. S olajos rongyokban az égen megáll, sóhajt az éj; leül a város szélinél, megindul ingón át a téren: egy kevés holdat gyújt, hogy égjen. (József Attila: Külvárosi éj)

4 A képszerűség eszközei (szóképek) Hasonlóságon alapuló képek: Metafora (összevont hasonlat): Két fogalom tartalmi hasonlóságán alapuló szókép. A metafora jelentéstani sűrítettsége a tartalom és a hordozó együttes jelentéséből fakad, e két dolog képzetének kölcsönhatása eredményezi. A teljes metaforában jelen van mind a fogalmi (tartalom), mind a képi (hordozó) elem. A szívem egy nagy harangvirág (Ady Endre) szívem = harangvirág (hasonlat: a szívem olyan, mint egy nagy harangvirág) Metafora összevont hasonlat

5 A képszerűség eszközei (szóképek) Hasonlóságon alapuló képek: Allegória: Elvont fogalom megszemélyesítése (metaforák, megszemélyesítések sorozata által). Egy eszme képi megjelenítése. "Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat;" (Petőfi Sándor) népharag = háborgó tenger képe

6 A képszerűség eszközei (szóképek) Hasonlóságon és érintkezésen alapuló képek: Szimbólum: A költői nyelv legnagyobb hatású stíluseszköze, saját jelentéssel és egy mögöttes értelemmel is bír. A versekben használt költői eszközök közül a szimbólumok olykor rejtélyessé teszik a mondanivalót. fehér szín- tisztaság, ártatlanság, bilincs- rabság; galamb, olajág-béke; kereszt-szenvedés stb. Fényesebb a láncnál a kard (Petőfi Sándor) Lánc = rabság, kard= harc

7 A képszerűség eszközei (szóképek) Hasonlóságon és érintkezésen alapuló képek: Szinesztézia: Az egyik érzékszerv keltette benyomást a költő egy másik érzékszervhez tartozónak írja le. Érzéksűrítés. A metaforával rokon kép. lud-felhő zubban körültünk, barnán gágog vissza tülkünk" (Babits Mihály) Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő." (Tóth Árpád)

8 A képszerűség eszközei (szóképek) Érintkezésen alapuló képek: Hasonlat: a költői hasonlat két dolog (személy, tárgy, esemény, jelenség) összehasonlítása, közös tulajdonságaik alapján. Mint komor bikáé, olyan a járása..." (Arany János )

9 A képszerűség eszközei (szóképek) Érintkezésen alapuló képek: Metonímia (névátvitel):. Költői kép, amelyben egy adott szó - formájának és elsődleges jelentésének megváltozása nélkül - egy másik szót helyettesítve új jelentéssel gazdagodik. Köznyelvi előfordulása is gyakori, a költői képekben kiemelt szerepe van. ok-okozati: itták a mámort - berúgtak térbeli: alszik a város - az emberek alszanak időbeli: századunk felfedezései - új felfedezések anyagbeli: nincs egy vasa sem. - szegény

10 A képszerűség eszközei (szóképek) Érintkezésen alapuló képek: Szinekdoché: Jelentésátvitelen alapuló költői kép; a metonímia egyik fajtája. Stilisztikailag a metonímiával nem vetekedhet, de a kifejezés változatossá tételében (a metonímiával együtt) nagy szerepe van. Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. (Vörösmarty Mihály)

11 A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok Ellentét: Két egymással ellentétes gondolat, hasonló szerkezetű megfogalmazása, a nyomatékosság kedvéért. A szövegösszefüggést szerkezeti szinten is biztosító nyelvi megoldás. Vár állott, most kőhalom; Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. (Kölcsey Ferenc)

12 A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok Ismétlés: a szavak, szószerkezetek megismétlése a nyomaték, az erősítés miatt. Egy szó többszöri ismétlése (nyomósítást, érzelmet fejez ki) Esik, esik az eső Anafora (a verssorok elején visszatérő szó, szócsoport) Refrén (sorok, versszakok ismétlődése)

13 A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok Halmozás: A szavak, szószerkezetek, mondatok olyan ismétlése, amelyben eltérő hangalakú és egymást kiegészítő jelentésű nyelvi egységek követik egymást; lehetnek azonos mondatrészek, alá- és mellérendelő viszonyban álló nyelvi egységek. Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, (Vörösmarty Mihály )

14 A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok Fokozás: az ismétlés sajátos esete, melyben a rokon értelmű szavak, gondolatok egyre növekvő sorrendben követik egymást. A növekedés lehet mennyiségi vagy minőségi. Ah, úgy van, úgy lesz, úgy kell lennie! (Vajda János) pizsolyog, mosolyog, kuncog, nevet, hahotázik

15 A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok Költői kérdés: A dialógus eszköze, kifejezhet érzelmet, lehet a pátosz eszköze, a gondolat menetének kiélezését szolgálhatja. Mi lesz vajon az emberből, ha költő, s elszáll felette néhány emberöltő? (Aranyosi Ervin)

16 A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok Felkiáltás: A szónoki vagy költői beszédben egy-egy mondat, mely a rendes kijelentő alaktól eltérve felkiáltó alakot vesz föl, csodálkozást, intést, rettegést, fohászkodást, buzdítást, fájdalmat, haragot és más indulatokat fejez ki és rendszerint indulatszókkal jár. Ó, ehhez nemcsak rím kell, ehhez több kell! (Tóth Árpád)

17 A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok Költői jelző: A költők gyakran használnak olyan mellékneveket, amelyekkel magunk elé tudjuk képzelni azt a szót, azt a kifejezést, amihez kapcsolódik a jelző. Érzékletes, különlegesen szép, kifejező, képszerű jelző. Színesíti a verset. Rémlik, mintha látnám termetes növését, Pusztító csatában szálfa-öklelését, Hallanám dübörgő hangjait szavának, Kit ma képzelnétek Isten haragjának. (Arany János)

18 A stílus élénkítésének eszközei - alakzatok Körülírás: Retorikai szerkezet, amelyben egyetlen szóval megnevezhető, megjelölhető fogalmat több szóból álló kifejezés, esetleg valamilyen nyelvi szerkezet helyettesít. Szépsége nem kis kívánni valót hagy maga után = ronda

19 Rímfajták Alliteráció: betűrím versben, ritkábban prózában, két vagy több egymás után következő szó kezdőhangjának egyezése. Barlangjában belől bömböl a mord medve. (Csokonai Vitéz Mihály)

20 Rímfajták Páros rím: a szomszédos sorok rímelnek. Egyszeri képlete: a a Négysoros képlete: a a b b Temetésre szól az ének, Temetőbe kit kísérnek? Akárki! Már nem földi rab, Nálam százszorta boldogabb. Petőfi Sándor: Temetésre szól az ének... Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: József Attila: Óda

21 Rímfajták Keresztrím (váltó rím): a rímpárok váltakoznak egymással. Egyszeri képlete: a b a b Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, S e szőkeségben újra érzem őt. Juhász Gyula: Milyen volt... Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt! Kölcsey Ferenc: Hymnus

22 Rímfajták Ölelkező rím: az egyik rímpár körülveszi a másikat. Képlete: a b b a (a a b c c b) Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött. Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában

23 Rímfajták Ráütő, rácsapó rím: a felelő rímet váratlanul egy harmadik is követi. Képlete: a b a b b Ó költő tisztán élj te most, mint a széljárta havasok lakói és oly bűntelen, mint jámbor, régi képeken pöttömnyi gyermek Jézusok. S oly keményen is, mint a sok sebtől vérző, nagy farkasok. Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt

24 Rímfajták Visszatérő rím: a felelő rímre a vers további részében még egy sor rímel. Pl.: a a x a (vagy: a a b b a) Indulj, dalom, bátor dalom, sápadva nézze röptöd, aki nyomodba köpköd: a fájdalom. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke

25 Rímfajták Bokorrím: több egymás utáni sor rímel egymással. A 4-nél nagyobb számú rímcsoport neve: halmaz rím. Képlete: a a a (a) Költő, minden hatalmat egybeöltő, kit bámul reszkető, üvöltő fönségébe sok emberöltő: - a végtelenbe tündökölt ő. Kosztolányi Dezső: Csacsi rímek

26 Rímfajták Félrím: csak a páros vagy páratlan sorok rímelnek. Képlete: x a x a (ritkábban: a x a x, vagy: a x a, vagy: a a x stb.) Alvó szegek a jéghideg homokban. Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet. Pilinszky János: Négysoros

27 Rímfajták Középrím: a sorközép a sorvéggel cseng össze. Kékek az alkonyi dombok, elülnek az esti galambok, hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj. Babits Mihály: Új leoninusok

28 Rímfajták Belső rím: a rímelő egységek egyazon sorban helyezkednek el. Ennek változata a középrím, de a sor belseji rímhívó szó nem feltétlenül a metszet előtt helyezkedik el Az egyből kettő sohse lesz: magányos lelke meddő [...] a sorsod öt kemény pecsét - ne hidd, hogy föltöröd! Babits Mihály: Kabala

29 Gyakorlat 1. Határozd meg, milyen költői kép(ek) van(nak) a következő idézetekben! "Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére." (Petőfi Sándor: A Tisza) Ösztövér kutágas, hórihorgas gémmel Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel: (Arany János Toldi) " Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája" (Petőfi Sándor: János vitéz)

30 Gyakorlat 2. Határozd meg, milyen költői alakzat(ok) van(nak) a következő idézetekben! Ó, idők! Ó, erkölcsök! (Cicero) óhajtom, kívánom, kérem, követelem, parancsolom (Szilágyi Domokos) hogy béke, béke! / béke, béke már! (Babits Mihály) A csillagok hullása nem csaló? / Távol hegy, erdő kék szine való? (Arany János)

31 Gyakorlat 3. Határozd meg, milyen rímek vannak a következő idézetekben! "Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére." (Petőfi Sándor: A Tisza) Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. (Petőfi Sándor: Az Alföld)