Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban

Átírás

1 2009/143 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal III. évfolyam 143. szám szeptember 23. Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban A tartalomból 1 Bevezető 1 Az egy fogyasztási egységre jutó éves kiadás az Európai Unió tagállamaiban 2 Az egy háztartásra jutó éves kiadás a referenciaszemély társadalmi-gazdasági jellemzői és a háztartás összetétele szerint 3 Az egy háztartásra jutó kiadások szerkezete az Európai Unió országaiban 5 Táblázatok Bevezető A lakossági fogyasztás szintje és szerkezete fontos életszínvonal-mutató, amire vonatkozóan az Európai Unió 5 éves gyakorisággal összehasonlítható információkat gyűjt. Az utolsó harmonizált felvételre 2005-ben került sor, valamennyi tagállam, az EFTA-országok 1, valamint több tagjelölt és akkor még csatlakozásra váró ország 2 által közösen elfogadott módszertan alapján. A harmonizált felvétel nemzeti adatgyűjtési alapját a magánháztartások 3 kiadási naplóvezetése jelentette. A tagországok kétharmadában folyamatos, évenkénti adatgyűjtési rendszer működik, 9 országban ötévente kerül sor az adatgyűjtésre. Az alábbi elemzés az Eurostat által nemrég közzétett táblázatok felhasználásával készült. Az adatgyűjtés nem kötelező törvényi keretben, hanem megállapodáson nyugvó harmonizált elvek szerint történik legközelebb 2010-ben lesz esedékes. A háztartások fogyasztási kiadása magába foglalja a kiskereskedelmi forgalomban megvásárolt, a más háztartástól kapott áruk értékét, illetve a saját termelésből származó fogyasztást. Ez utóbbi beszámítása vagy figyelmen kívül hagyása azonban csak néhány ország köztük Magyarország fogyasztási szintjét befolyásolja érdemben. A kiadási adatok összehasonlíthatósága érdekében a nemzeti valutákban megadott adatok átszámítása nem keresztárfolyamon, hanem a vásárlóerő-egység- (PPS Purchasing Power Standard) -érték alapján történt, ami azonos mennyiségű áru és szolgáltatás megvásárlását teszi lehetővé minden országban az adott időszakban. Ezáltal az árszínvonal- és az árfolyamkülönbségek okozta hatások is kiszűrődött. Elemzésünk valamennyi adata a PPS szerint számított adat. Az összehasonlított kör az unió 27 tagállama, jóllehet az adatgyűjtés időszakában Románia és Bulgária még csak tagjelölt volt, azonban a táblázatokban és az ábrákban az EU-25 adatát is kiemeltük. Az Európai Unióban a jelenlegi 27 tagországra vetítve 2005-ben a háztartási kiadások átlagos nagysága vásárlőerő-paritáson számolva PPS, miközben Magyarországon PPS volt, ami az uniós átlag 43, az unió régi tagországai átlagának (EU 15) pedig 37%-a. Míg a rangsor végén álló Romániában a kiadás nagysága 5324 PPS, addig a leggazdagabb Luxemburgban ennek csaknem tízszerese: PPS. A luxemburgi érték még az unió régi tagállamai között is kiemelkedően magas, az EU 15 átlagos kiadásának mintegy 1,8-szerese. Az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai tagországok átlagos háztartási fogyasztási kiadása csupán a régi tagállamok kiadásainak kevesebb mint felét érte el. A 2004-ben csatlakozott országok lemaradása kisebb, ellenben Románia és Bulgária esetében a kiadás még ezen országcsoport átlagának is körülbelül a fele, az EU-27-eknek pedig alig negyede. Az egy háztartásra jutó éves kiadás az Európai Unióban és néhány kiemelt tagországban 2005-ben EU-15 EU-25 EU-27 Románia Portugália Magyarország Luxemburg ezer PPS 1. ábra Az egy fogyasztási egységre jutó éves kiadás nagysága az Európai Unió tagállamaiban A háztartás-összetétel tagországonkénti különbségeinek hatása az ekvivalenciaskála alkalmazásával szűrhető ki. Az unióban a háztartási kiadások összehasonlító vizsgálatánál alkalmazott skála a háztartás első felnőtt (14 évesnél idősebb) tagjához 1,0-es, a további felnőttekhez 0,5- es, a 14 éves és ennél fiatalabb háztartástagokhoz pedig 0,3-es értéket rendelt hozzá. Az egy fogyasztási egységre jutó kiadás Magyarország esetében 6241 PPS, az Európai Unió (EU 27) átlaga PPS volt. A 1 EFTA (European Free Trade Association) Európai Szabadkereskedelmi Társulás, tagjai: Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svájc. 2 Románia, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Törökország. 3 Az adatgyűjtés úgynevezett mikromegközelítésben vizsgálja a fogyasztást, tehát az intézményekben, például gyermek- és idősotthonokban, kórházakban, börtönökben stb. történő fogyasztást, illetve a külföldi állampolgárok adott országban történő tartózkodása alatti fogyasztását figyelmen kívül hagyja. A GDP-számítás ezzel szemben a makromegközelítést alkalmazva az előbb említett tételeket is ideszámolja.

2 2 Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban Statisztikai tükör 2009/143 magyar érték 41%-a az EU 27-ének, illetve 35%-a a régi tagországokénak ( PPS). A tagországok sorrendje mind az egy háztartásra, mind az egy fogyasztási egységre jutó adatok alapján számolva többékevésbé azonos, a rangsorszám szerinti különbség legfeljebb két pozíció. Magyarország helye mindkét közelítésben megegyezik, a 27 ország rangsorában hátulról a 6. A 27 tagország között az egy fogyasztási egységre számított érték is Románia esetében a legalacsonyabb: 2866 PPS; a legmagasabb pedig Luxemburgé: PPS, ami több mint 11-szeres különbség. A keletközép-európai csatlakozók közül egyedül Szlovénia ( PPS) értéke haladja meg az unió régi tagországai közül a legalacsonyabb mutatójú Portugáliáét ( PPS). 2. ábra Az egy fogyasztási egységre jutó éves kiadás nagysága az Európai Unióban és néhány kiemelt tagországban 2005-ben EU-15 EU-25 EU-27 Románia Portugália Magyarország Luxemburg ezer PPS Az egy háztartásra jutó éves kiadás a referenciaszemély társadalmi-gazdasági jellemzői és a háztartás összetétele szerint Az átlagos háztartási kiadás nagyságát alapvetően a megszerzett jövedelem befolyásolja. Az összehasonlítás referenciaszemélynek a háztartás tagjai közül a legmagasabb jövedelemmel rendelkezőt tekintette, akinek társadalmi-gazdasági jellemzőin keresztül elemezhetők a háztartási kiadás nagyságát befolyásoló tényezők. Jóllehet az egyes tényezők súlya, szerepe országonként eltér, az általános tendenciák megegyeznek. 3. ábra Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága a referenciaszemély gazdasági aktivitása szerint 2005-ben Egyéb inaktív Nyugdíjas Munkanélküli Vállalkozó Szellemi dolgozó (ipar vagy szolgáltatás területén) Fizikai dolgozó (ipar vagy szolgáltatás területén) ezer PPS Magyarország EU-27 EU-25 EU-15 Az unió egészére érvényes megállapítás, hogy többet költenek azok a háztartások, amelyekben a referenciaszemély aktív kereső, mint azok, amelyekben nem. Az egy háztartásra jutó kiadás összességében a vállalkozói státusú referenciaszeméllyel rendelkező háztartások esetében a legnagyobb: PPS (EU 27), azonban ez nem feltétlenül igaz valamennyi tagországra. Magyarországon a tagországok többségéhez hasonlóan a vállalkozók kiadásai a legmagasabbak ( PPS), ám például Litvániában és Lengyelországban a legmagasabb összeget a szellemi dolgozó referenciaszemélyű háztartások költik. 4. ábra Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága a referenciaszemély életkora szerint, 2005 Teljes népesség 60 éves és idősebb éves éves 30 év alatti ezer PPS Magyarország EU-27 EU-25 EU-15 Mind a régi tagállamok (EU 15), mind az unió egésze (EU 27) esetében a referenciaszemély életkora mentén növekszik a kiadás nagysága, egészen a nyugdíjazásig, amikor az átlag alá csökken. A 2004-ben csatlakozott tíz országból nyolcban (kivétel Ciprus és Málta) már a éves korcsoport kiadása is némileg elmarad az eggyel fiatalabb korcsoportétól. Ez feltehetően az eltérő nyugdíjkorhatárral, a munkaerőpiacról történő korábbi kilépéssel van összefüggésben, de az is szerepet játszhat benne, hogy a közvetlenül nyugdíjazás előtt állók a nyugdíjazással várható jövedelem-visszaesésre megtakarításaik növelésével reagálnak. A 60 év felettiekre jellemző kiadáscsökkenés átlaghoz viszonyított aránya Romániában (47%) és Cipruson (44%) a legnagyobb, Svédországban a legkisebb (10%); Magyarországon ez az arány 34%. A 60 évnél fiatalabb korcsoportok helyzete nálunk meglehetősen kiegyenlített, a 30 év alatti korcsoporthoz viszonyítva a évesek kiadása 9,1%-kal, a éveseké 7,1%-kal magasabb az EU 27 esetében ugyanez 31,5, illetve 39%. Ebből következik, hogy a legfiatalabb korcsoportba tartozó referenciaszeméllyel rendelkező háztartások EU 27-hez viszonyított relatív kiadási pozíciója Magyarországon (56,6%) jobb, mint a éves (47%), illetve éves korcsoportba tartozóké (43,7%). Érthető módon a nagyobb taglétszámú háztartások kiadása összességében meghaladja a kisebb taglétszámúakét, a képet azonban árnyalja a gyermekek jelenléte. A régi tagországokban (EU 15) a gyermekszám és a háztartási taglétszám emelkedésével párhuzamosan nőnek a kiadások. A kibővített unióra (EU 27) számolva viszont a két felnőttből és eltartott gyermekből álló háztartások PPS nagyságú kiadása ha csak kevéssel is, de meghaladja a három vagy több felnőttből álló háztartásokét. Ez alapvetően annak tudható be, hogy az új tagországokban, így Magyarországon is a taglétszám és a kiadás között nem feltétlenül lineáris a kapcsolat.

3 Statisztikai tükör 2009/143 Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban 3 Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága háztartástípusok szerint, 2005 Teljes népesség Három és több felnőtt eltartott gyermekkel Három és több felnőtt 5. ábra Az élelmiszer-fogyasztásnak része a házon kívüli (pl. vendéglői) fogyasztás is, ennek elszámolása azonban a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás főcsoportban történik. Utóbbi főcsoport aránya az EU 27-eknél 5,7%; 1,1% (Románia) és 10,8% (Portugália) között szóródik. (A magyar adat az uniós átlag kb. fele.) Alapvetően életmódbeli különbségekkel magyarázható, hogy a dél-európai országokban a legnagyobb súlyú ez a kiadási tétel. 6. ábra Az egy háztartásra jutó éves kiadások szerkezetének megoszlása az Európai Unió régi tagállamaiban (EU 15), %, 2005 Két felnőtt és eltartott gyermek Két felnőtt Egyfelnőtt és eltartott gyermek Egy felnőtt ezer PPS Magyarország EU-27 EU-25 EU-15 Magyarországon az egyedülálló szülő eltartott gyermekkel összetételű háztartás egy háztatásra jutó kiadása PPS, a két felnőttből álló háztartásé 9979 PPS, a két felnőttből és eltartott gyermekből álló háztartásoké PPS volt; utóbbi magasabb, mint a három vagy több felnőtt tagból álló háztartások PPS nagyságú kiadása. Ennek oka egyrészt a gyermek eltartásához kapcsolódó kiadások magasabb részaránya az új tagországokban, másrészt az, hogy a tisztán felnőttekből álló háztartások között jelentős (60 75%) azok aránya, melyekben nyugdíjasok is élnek, akiknek már életkorukból adódóan is csökkennek a szükségleteik, illetve a kiadásaikból bizonyos csoportok már hiányoznak. Az egy háztartásra jutó kiadások szerkezete az Európai Unió országaiban A háztartási fogyasztási kiadások szerkezetében jelentősek a tagországok közti különbségek, amelyek az eltérő gazdasági, kulturális fejlettségből, életmódbeli sajátosságokból következnek. A háztartási fogyasztás szerkezetét a nemzetközi ajánlásnak megfelelően rendeltetés szerinti csoportosításban (12 főcsoport) közöljük. Az unió (EU 27) egészében a háztartási kiadásokon belül a legjelentősebb tételt a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások jelentik (28,2%), a második helyen az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított (14,6%) kiadás áll. A harmadik legjelentősebb kiadási csoport a közlekedés, ennek aránya 12,5%. Ezen három főcsoport a legjelentősebb a magyar háztartások kiadásaiban is, azonban más sorrendben. Magyarországon az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított kiadások aránya 22,6%, ezt követik a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások 19,4%-kal, míg a harmadik helyen a teljes uniós átlagot kissé még meg is haladó aránnyal a közlekedésre fordított kiadások (14,1%) állnak. Az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra szánt kiadások nagysága fordított arányban áll az életszínvonallal: minél szegényebb egy ország, annál magasabb ez az arány (Engel-törvény). Az adatok ezt az összefüggést egyértelműen alátámasztják, hiszen az élelmiszer-kiadások aránya Luxemburgban (9,3%) és Nagy-Britanniában (9,9%) a legkisebb, miközben a másik végletet Románia (44,2%) és Lettország (33,8%) képviseli. Az újonnan csatlakozott tagállamokban 15,1% (Ciprus) és 44,2% (Románia) között változik ez az arány. 1,0 9,1 2,8 6,5 6,0 12,8 14,1 9,6 13,5 Élelmiszerek és alkoholmentes italok Dohány és alkoholos italok 2,2 Ruházkodás 5,8 Lakásfenntartás, háztartási energia Lakberendezés, háztartásvitel Egészségügy Közlekedés 28,4 Hírközlés 3,2 Kultúra, szórakozás 5,8 Oktatás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Egyéb termékek és szolgáltatások 7. ábra Az egy háztartásra jutó éves kiadások szerkezetének megoszlása Magyarországon, %, ,2 7,5 0,8 8,5 4,1 4,7 22,6 19,4 3,6 5,0 Élelmiszerek és alkoholmentes italok Dohány és alkoholos italok Ruházkodás Lakásfenntartás, háztartási energia Lakberendezés, háztartásvitel Egészségügy Közlekedés Hírközlés Kultúra, szórakozás Oktatás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Egyéb termékek és szolgáltatások A lakásfenntartási kiadás arányának értelmezésénél fontos megjegyezni, hogy az unió régi tagországai lakáspiacának szerkezete alapvetően eltér a kelet-európaitól: náluk magas a lakásbérlők aránya, akik jelentős bérleti díjat fizetnek, míg nálunk zömében magántulajdonú lakásokban élnek az emberek. Ezen eltérést kezeli az imputált lakhatási költség tétel, ami korrekciós tételként épül be e főcsoportba. Ha a hazai kiadási struktúrát az unió régi tagországaiéval hasonlítjuk össze, az eltérések még markánsabbak. A két legjelentősebb kiadási főcsoport a régi tagországokban (EU 15) és nálunk is kb. a teljes kiadás 42%-át teszi ki, s a közlekedésre fordított aránya is nagyságrendileg hasonló, ám Magyarországon a hírközlési kiadások aránya az unió egészében (EU 27) a legnagyobb (6,5%), meghaladja az uniós átlag kétszeresét, és nominális értékében is magasabb annál. Hasonlóan többet költünk az EU 15-re jellemzőnél élvezeti cikkekre (dohányra és alkoholos italokra) és egészségügyre, kevesebbet ruházkodásra, lakberendezésre

4 4 Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban Statisztikai tükör 2009/143 és háztartásvitelre a legnagyobb lemaradásunk azonban a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás főcsoportnál jelentkezik. A kultúrára és szórakozásra fordított kiadás aránya a magas életszínvonalú országokban a legjelentősebb (Ausztria 12,6%, Svédország 13,3%); nálunk ez a főcsoport a kiadások 8,5%-át jelenti. A tagországok kiadási szerkezetének különbségei részben a finanszírozási rendszer sajátosságaiból következnek. Például Svédországban, ahol teljes mértékben ingyenes az oktatás, a háztartások erre gyakorlatilag nem költenek, míg Cipruson az oktatásra fordított kiadások aránya eléri a 4%-ot, ami az uniós átlag (EU 27) négyszerese. Ehhez hasonlóan az egészségügyi kiadásokban jelentkező különbségek is jórészt a finanszírozási és biztosítási rendszer különbségeivel magyarázhatók. Az elemzéshez felhasznált nemzetközi adatok az Eurostat nyilvános honlapjáról származnak, ahol a magyar adatok is megtalálhatók. A magyar adatok a többi tagországéhoz hasonlóan az Eurostat részletes megbízhatósági vizsgálatán estek át, ami kiterjedt az alkalmazott mintanagyságra és az adatok hibahatárára is. A tagországok közül mindössze négy ország, köztük Magyarország felelt meg e vizsgálatnak már az első adatátadás után mind a 12 kiadási főcsoportra vonatkozóan. A mellékletben található, illetve az uniós adatbázisban conditions_and_social_protection/data/database útvonalon elérhető adattáblák a téma további részletesebb vizsgálatát is lehetővé teszik. Elérhetõségek: eva.menesi@ksh.hu Telefon: Információszolgálat KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

5 TÁBLÁZATOK 1. Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága az unió tagállamaiban, 2005 (PPS) Tagállamok Éves kiadás Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU EU EU

6 2. Az egy fogyasztási egységre jutó éves kiadás nagysága az unió tagállamaiban, 2005 (PPS) Tagállamok Éves kiadás, PPS Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU EU EU

7 3. Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága a refernciaszemély gazdasági aktivitása szerint az unió tagállamaiban, 2005 (PPS) Tagállamok Alkalmazott fizikai nem fizikai Vállalkozó Munkanélküli Nyugdíjas Egyéb inaktív Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU EU EU

8 4. Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága a refernciaszemély életkora szerint az unió tagállamaiban, 2005 (PPS) Tagállamok 30 év alatti éves éves 60 éves és idősebb Ismeretlen Összesen Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU EU EU

9 5. Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága háztartástípusonként az unió tagállamaiban Tagállamok Egy felnőtt Egyfelnőtt és eltartott gyermek Két felnőtt Két felnőtt és eltartott gyermek Három és több felnőtt Három és többfelnőtt eltartott gyermekkel Ismeretlen (PPS) Összesen Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU EU EU

10 6. Az egy háztartásra jutó éves kiadások szerkezete COICOP-főcsoportok szerint az unió tagállamaiban Tagállamok Élelmiszerek és alkoholmentes italok Dohány és alkoholos italok Ruházkodás Lakásfenntartás háztartási energia Lakberendezés háztartásvitel (%) Egészségügy Ausztria 13,0 2,8 5,6 22,3 6,2 3,1 Belgium 13,5 2,2 4,7 25,3 5,6 4,7 Bulgária 31,5 3,8 3,1 34,7 3,0 4,3 Ciprus 15,1 1,9 7,7 21,6 5,9 4,7 Csehország 20,6 2,9 5,6 20,1 6,7 2,0 Dánia 11,9 3,3 4,9 29,9 6,1 2,7 Észtország 22,5 2,8 5,5 29,9 5,2 2,6 Finnország 12,7 2,4 3,8 27,2 5,1 3,5 Franciaország 13,4 2,3 6,6 26,3 6,1 4,2 Görögország 15,5 3,4 7,0 24,0 6,2 5,9 Hollandia 10,5 2,1 5,8 25,6 6,4 1,3 Írország 12,3 5,6 5,1 23,4 7,2 2,5 Lengyelország 25,3 2,5 4,6 31,3 4,5 4,5 Lettország 33,8 3,5 7,9 18,9 4,2 4,7 Litvánia 29,2 3,1 7,3 17,1 5,2 3,7 Luxemburg 9,3 1,7 6,4 30,1 7,1 2,6 Magyarország 22,6 3,6 5,0 19,4 4,7 4,1 Málta 21,3 2,7 8,3 9,1 10,7 3,0 Nagy-Britannia 9,9 2,4 5,0 29,6 6,5 1,2 Németország 11,2 1,7 4,8 29,6 5,4 3,6 Olaszország 18,6 1,8 7,0 29,6 5,8 3,9 Portugália 15,5 2,3 4,1 26,6 4,8 6,1 Románia 44,2 5,8 6,3 15,6 3,8 3,8 Spanyolország 18,0 2,3 6,9 30,3 4,7 2,2 Svédország 11,4 2,1 5,0 32,2 6,4 2,5 Szlovákia 24,5 2,8 5,6 30,4 4,2 2,8 Szlovénia 18,2 2,6 7,7 25,1 6,4 1,6 EU 27 14,6 2,3 5,7 28,2 5,7 3,2 EU 25 14,2 2,2 5,7 28,2 5,8 3,2 EU 15 13,5 2,2 5,8 28,4 5,8 3,2 10

11 6. Az egy háztartásra jutó éves kiadások szerkezete COICOP-főcsoportok szerint az unió tagállamaiban (folytatás) Tagállamok Közlekedés Hírközlés Kultúra, szórakozás Oktatás Vendéglátás és szálláshely szolgáltatás (%) Egyéb termékek és szolgáltatások Ausztria 16,1 2,6 12,6 0,8 5,5 9,3 Belgium 12,9 2,9 9,5 0,5 6,3 11,9 Bulgária 5,0 4,6 2,9 0,5 3,6 3,1 Ciprus 14,6 3,4 6,0 4,0 8,3 6,9 Csehország 11,1 4,6 10,6 0,5 5,1 10,2 Dánia 13,8 2,4 11,4 0,4 4,0 9,3 Észtország 10,0 5,5 6,4 1,3 3,1 5,2 Finnország 15,7 2,8 11,2 0,2 4,2 11,2 Franciaország 13,5 3,3 6,9 0,6 4,6 12,2 Görögország 10,4 3,8 4,1 2,4 8,6 8,7 Hollandia 10,9 3,1 10,9 1,0 5,6 16,8 Írország 11,6 3,5 10,1 1,9 6,0 10,9 Lengyelország 8,1 4,8 6,2 1,3 1,7 5,3 Lettország 8,1 4,6 4,3 1,1 4,6 4,2 Litvánia 10,9 5,8 6,3 1,4 5,3 4,8 Luxemburg 16,2 2,2 7,4 0,4 7,9 8,6 Magyarország 14,1 6,5 8,5 0,8 3,2 7,5 Málta 16,6 2,9 10,1 1,2 7,1 6,9 Nagy-Britannia 13,5 2,7 12,3 1,4 8,0 7,6 Németország 13,3 2,9 11,1 0,8 4,3 11,3 Olaszország 11,9 2,2 5,8 0,7 5,0 7,8 Portugália 12,9 3,0 5,7 1,7 10,8 6,5 Románia 6,5 4,9 4,2 0,8 1,1 3,0 Spanyolország 10,5 2,7 6,4 1,1 9,3 5,8 Svédország 14,1 3,1 13,3 0,0 3,8 6,1 Szlovákia 8,3 4,3 6,0 0,8 4,4 6,0 Szlovénia 17,0 4,4 1,1 0,9 4,7 10,2 EU 27 12,5 3,0 8,9 1,0 5,7 9,3 EU 25 12,6 3,0 8,9 1,0 5,8 9,4 EU 15 12,8 2,8 9,1 1,0 6,0 9,6 11