A szervezet energiabiztosítása. Az állatok táplálkozása és légzése. Szerkesztette: Besnyi Izabella biológiatanár, Ivan Goran Kovačić Á.I.

Átírás

1 A szervezet energiabiztosítása. Az állatok táplálkozása és légzése Szerkesztette: Besnyi Izabella biológiatanár, Ivan Goran Kovačić Á.I., Szabadka

2 Emlékeztető az összes élőlény életfolyamatainak lejátszódásához energiára van szükség. a sejtbe jutott tápanyagok lebontásának folyamatát sejtlégzésnek nevezzük. az élőlények többségének oxigénre van szüksége a sejtlégzéshez, melyet légzéssel veszi fel. a táplálkozás lehet autotróf, heterotróf és mixotróf. Légzés Sejtlégzés mitohondrium Táplálkozás

3 A táplálék emésztése A szervezetek a táplálékot sejten kívül, illetve sejten belül is emésztik. A szervekkel rendelkező állatok az emésztőszervekben végzik a sejten kívüli emésztést. A táplálék emésztése mechanikai és vegyi feldolgozáson megy keresztül. A táplálék mechanikai emésztése a szájüregben a rágással, a gyomorban a simaizmok összehúzódásaival történik. A táplálék vegyi emésztésének folyamatát az enzimek végzik. Az enzimek kémiailag aktív anyagok(katalizátorok), felgyorsítják a kémiai reakciókat, miközben maguk nem változnak.

4 A gerinctelenek emésztőszervrendszere Szivacsok Tömlősök(csalánozók)

5 A gerinctelenek emésztőszervrendszere Hengeresférgek Gyűrűsférgek Laposférgek

6 A gerinctelenek emésztőszervrendszere Puhatestűek

7 A gerinctelenek emésztőszervrendszere Ízeltlábúak

8 A gerinctelenek emésztőszervrendszere Tüskésbőrűek

9

10 A gerincesek emésztőszervrendszere A gerinceseknek az emberéhez hasonló az emésztőszervrendszere. Az emésztés menete már a szájüregben megkezdődik: az ott található enzimek lebontják az összetett szénhidrátokat. A gyomorban a fehérjék lebontásával folytatódik a folyamat a savas kémhatású gyomorsav és a fehérjebontó enzimek jelenlétében. Ezen enzimeket a gyomor számos mirigye termeli. Az emésztés legfontosabb szakasza a vékonybél, ugyanis ott fejeződik beaz emésztés ésszívódnak fel a tápanygok a vérbe, nyirokba.

11 A gerincesek emésztőszervrendszere Szájüreg Fogak emlősöknél alakjuk szerint különböznek egymástól - madaraknak nincs foguk csőr Nyelv minden gerincesnek van, halaké gyengén fejlett Nyálmirigyek halaknak nincs, mérgeskígyóknál mérget is termel Mechanikai és kémiai emésztés

12 A gerincesek emésztőszervrendszere Garat Nyelőcső Madarak begy (táplálék puhítására szolgál) Begytej, amit a nevelő madarak saját sejtjeikből állítanak elő, helyettesíti az állati eredetű fehérjéket, a fiókák passzív immunizálása.a galamb alakúakon kívül még két madárfaj rendelkezik hasonló fiókatáppal: a nagy afrikai flamingó és a császárpingvin.

13 A gerincesek emésztőszervrendszere Gyomor- mechanikai és kémiai emésztés A zúzógyomor őrlőmozgást végez, munkáját a lenyelt kisebb kavicsok is segítik, amelyeket a magevő madarak rendszeresen lenyelnek (mennyiségük pl. tyúkban 4 18 g). A kavicsok a hiányzó fogakat pótolják. A párosujjú patások kérődzéssel emésztik meg az elfogyasztott táplálékot.

14 A gerincesek emésztőszervrendszere Az enzimek nemcsak a nyálmirigyekben, gyomornyálkahártyában termelődnek, hanem a hasnyálmirigy és a vékonybél nyálkahártyájában található nagyszámú mirigy is termeli őket. A máj epét állít elő, amelyben nincsenek enzimek, de hozzájárul a zsírok emésztéséhez azáltal, hogy kisebb zsírcseppekre bontja őket. patkóbél éhbél csípőbél

15 A gerincesek emésztőszervrendszere A bélcsatorna falát simaizmok alkotják. Az izmok összehúzódásának és elernyedésének következtében halad előre a táplálék a bélcsatornában perisztaltikus mozgás. A vékonybél belső felületén számos kinövés bélboholy található, amelyeket egyrétegű hámszövet (epitélium) fed. Feladatuk a tápanyagok felvétele, felszívása. A bélbolyhok nagyszámú jelenléte növeli a tápanyagfelszívást elvégző bélfelületet.

16 A gerincesek emésztőszervrendszere A húsevő gerincesek bélcsatornája rövidebb, fogaik pedig élesebbek, mint a növényevőkéi. A növényi táplálék sok cellulózt(rostot) tartalmaz, amit nehéz megemészteni. A vakbél nagyon fejlett a növényevő emlősöknél, különösen a kérődzőknél. A vakbél a vékonybél és a vastagbél határán helyezkedik el, és a növényi eredetű táplálék emésztésében van szerepe. A húsevőknél és a kevés növényi eredetű táplálékot fogyasztó mindenevőknél a vakbél visszafejlődött, és a féregnyúlvány helyettesíti. Kloáka Vastagbél

17 A gerincesek emésztőszervrendszere A vastagbélben sok a baktérium, melyek képesek az ideérkező anyagból bizonyos vitaminokat előállítani, amit a vastagbél nyálkahártyája felszív a vízzel és sókkal együtt. Kialakul a széklet. Bélrendszerünk 400 m² felszínén, ezen belül is a vastagbélben, több százféle baktérium él. Ezek a baktériumok alkotják bélflóránkat, melynek össztömege kb. 1,5-2 kg, sőt a széklet szárazanyag-tartalmának 40-60%-a is az itt élő baktériumokból kerül ki.

18 A gerincesek emésztőszervrendszere Halak (cápák) Kétéltűek (szalamandra) Hüllők (gyík) Madarak (galamb) Emlősök (tehén) nyelőcső gyomor bél máj epehólyag hasnyálmirigy kloáka begy zúzógyomor vakbél végbélnyílás

19 Az élőlények zöménél a tápanyagok az élő sejtekig a vérkeringéssel jutnak el. A tápanyagok oxigén jelenlétében történő lebontása a mitokondriumokban zajlik. A sejtlégzés végterméke a felszabadult energia mellett a szén-dioxid és a víz. Az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása az állatok többségénél a légzőszervekben zajló folyamat.

20 A gerinctelenek légzőszervrendszere Sok gerinctelen a test felszínén keresztül jut oxigénhez. Szivacsok, tömlősök minden egyes sejtje maga veszi fel. Férgek bőrükön keresztül bőrnyálkahártya. Puhatestűek köpeny köpenyüreg (véredényben gazdag), vízi puhatestűeknek ebben helyezkedik el a kopoltyújuk Ízeltlábúak: vízi rákok kopoltyúval, pókok lemezes tüdővel, rovarok légcsövek(trachea) segítségével. Tüskésbőrűek kopoltyú, valamint tömlőlábak segítségével

21 Halak légzése

22 Bojtosúszójúak -Tüdőshalak Ma már ezeknek a halaknak csak néhány faja él Ausztrália, Afrika és Dél-Amerika trópusi övezeteinek édesvizeiben. Ezek a halak lélegezhetnek kopoltyúval vagy úszóhólyaggal. A belső orrnyílásukon át lélegzik be a levegőt és juttatják el a tüdőbe.

23 Kétéltűek légzése Jelentős a bőrlégzésük (60%). Lárva állapotban (külső vagy belső) kopoltyúval lélegeznek. A hím békák a hangot a szájgarat üregből nyíló hanghólyagokban még felerősítik. A békáknak légcsövük nincs, mivel nincs nyakuk, így a tüdők közvetlenül a gégéből nyílnak. Légcseréjük során nyelik a levegőt (nincsenek bordák, nincs rekeszizom).

24 Madarak légzése

25 A bálnák, delfinek vízi emlősök. Tüdővel lélegeznek. A levegőt a fejük felső részén található két orrnyíláson át veszik fel. Amikor a vízbe merülnek, az orrnyílásokat két redő lezárja, megakadályozva így a víz bejutását. A bálnáknak 5 10 percenként fel kell jönnie a vízfelszínre, hogy levegőt vegyenek.

26 Légzőszervek Az orrüreget, a légcsövet és a léghólyagocskák üregét egyrétegű hámszövet béleli, rajta keresztül zajlik a gázcsere és az anyagcsere. A test egyes részeiben (az orrban, a légcsőben ) a sejtek henger alakúak és nyúlványaik (csillóik) vannak. Feladata, hogy megvédje a tüdőt a porszemcsék és a mikroorganizmusok bejutásától.

27 Az oxigén a vérben levő hemoglobinhoz kötődik, a szervezet összes sejtjéhez eljuttatja az oxigént. Amikor a hemoglobin leadja az oxigént a sejteknek, felveszi tőlük a szén-dioxidot, amely majd a kilégzés során a tüdőn keresztül jut ki a szervezetből.

28 mirigyek nyál mindegyik sejt magának száj garat nyelőcső gyomor vékonybél vastagbél kloáka végbélnyílás hasnyálmirigy máj üregben emésztőszervek gerincesek emésztés AZ ENERGIA BIZTOSÍTÁSA gerinctelenek sejten kívül sejten belül mechanikai kémiai, enzimekkel mindegyik sejt magának bőrön keresztül köpenyüreg külső légzés belső légzés sejtlégzés légzés légcsőrendszer(tracheák) kopoltyúk tüdő

29 Nem az táplál, amit megeszel, hanem az, amit megemésztesz.