Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához

Átírás

1 Fülöp Mária Érdemes tankönyvíró Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam Szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése fogalmazas3_kk.indd 1 6/10/14 9:02 AM

2 FÜLÖP MÁRIA a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2005-ben elnyerte az Érdemes tankönyvíró kitüntető címet Szerkesztette RÉTI ÉVA AP ISBN Fülöp Mária, kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 12,36 A/5 ív Tömeg: 280 g fogalmazas3_kk.indd 2 6/10/14 9:02 AM

3 Bevezető A 2007-es NAT egyik kiemelt kulcskompetenciája az anyanyelvi kommunikáció, amely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. A NAT-ban és az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettantervében leírtak megvalósításához, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztéséhez nyújt segítséget az Apáczai Kiadó 3. évfolyamos kompetencialapú Fogalmazás munkafüzete, amelyet az Oktatási Hivatal augusztus 31-ig tankönyvvé nyilvánított. Ehhez a kompetenciaalapú tankönyvhöz készítettem el ezt az új kézikönyvet, amely a 3. évfolyamos tananyag feldolgozásához kínál módszertani ajánlásokat. Nagyon sok pedagógus kérésének eleget téve, ettől a tanévtől már külön kaphatók a 3. és 4. évfolyamra szóló kézikönyvek. A kézikönyvben a tankönyvhöz készített kompetenciaalapú tanmenet is megtalálható, amely Word formátumban is letölthető az Apáczai Kiadó honlapjáról. Így a tanítók iskolájuk helyi pedagógiai programjához és tanítványaik képességeihez igazíthatják a tanmenetüket. Ajánlom a kézikönyvet azoknak a kollégáknak, akik az Apáczai Kiadó Fogalmazás munkafüzetéből tanítanak, ezenkívül tanítóknak és magyartanároknak, hiszen hasznosítható ötleteket találhatnak benne a magyarórák megtartásához. A szerző 3 fogalmazas3_kk.indd 3

4 A magyar nyelv és irodalom tanítása a bevezető és a kezdő szakaszban a 2007-es NAT és az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján Alapelvek, célok Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása és fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi nevelésnek már kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás. Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi hagyomány megismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak a feltételeit. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre magasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének igényére és képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, egymás véleményének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. A fejlesztés területei 4 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást. Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével megteremti az írott szövegek önálló megértésének feltételét. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különféfogalmazas3_kk.indd 4

5 le forrásoknak és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével. Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető műfajának normáit. Az önálló vélemény kifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetőség nyílik az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására. Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben. Kulcskompetenciák Az anyanyelvi kommunikáció A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás. A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. A másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformákkal, különféle kommunikációs helyzetekben. A digitális kompetencia A jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes sokszor igen esetleges elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődésére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommunikációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg kezelése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és a morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben. A hatékony, önálló tanulás Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba. 5 fogalmazas3_kk.indd 5

6 Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése. Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára. Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani. A szociális és állampolgári kompetencia Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola. Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, hanem a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság. 6 fogalmazas3_kk.indd 6

7 A szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése a NAT és az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján 1. évfolyam Témakörök A témakör feldolgozására javasolt óraszám A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése folyamatos Fejlesztési feladatok Tananyag A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése. A tanulás iránti érdeklődés és motiváltság erősítése és továbbfejlesztése. Széles körű nyelvi tapasztalatszerzési lehetőségek teremtése. A nyelvhasználat tudatosodási folyamatainak elkezdése. Az intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre alapozottan új nyelvhasználati módok (olvasás, írás) megismerése, eszközhasználatának megalapozása. A nyelvi tudatosság fejlesztése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A beszéd és a beszédértés fejlesztése. Artikulációs és légzőgyakorlatok. Szavak, szókapcsolatok, mondatok helyes kiejtése. Szavak értelmezése, mondatalkotások. Képolvasás. Beszélgetés képekről, eseményekről, élményekről. Válaszadás kérdésekre. Szóbeli utasítások végrehajtása. Mese tartalmának követése hallás után. Egyszerű kérdések megválaszolása, feladatok megoldása. A fejlesztés várható eredménye A tanuló törekszik az érthető, értelmes beszédre. Nyelvi hibáit tanítói segítséggel javítja. Alkalmazza a köszönés, a kérés és a megköszönés tanult nyelvi fordulatait. Megérti az egyszerű utasításokat és szóbeli közléseket. Segítségadással beszámol olvasmányai tartalmáról, olvasásélményeiről. Játékokban, feladatmegoldásban, közös tevékenységekben együttműködő. 7 fogalmazas3_kk.indd 7

8 2. évfolyam Témakörök A témakör feldolgozására javasolt óraszám A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése 15 óra Fejlesztési feladatok Tananyag A megértésre és a megértetésre való törekvés a szóbeli és az írásos kommunikációban. A mind biztosabb és önállóbb kommunikációra való törekvés. A gondolatok, érzések, vélemények változatos kifejezése két vagy több mondat összekapcsolásával. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Légzőgyakorlatok, a beszédlégzés helyes beidegződésének gyakorlása. Artikulációs gyakorlatok az időtartam érzékeltetésére és a hangkapcsolatok helyes kiejtésére. Szavak, szinonimák gyűjtése, értelmezése, szókapcsolatok, mondatok alkotása, kiegészítése, átalakítása a szókincs gazdagításához. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok segítségével, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. A kérdezés és a válaszadás gyakorlása. Beszélgetés mindennapi kapcsolatok, emberi viszonyok, érdekes témák kapcsán. A megszólítás és a különféle köznapi szituációkra jellemző nyelvi fordulatok gyakorlása szituációs játékokban. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Mindennapi élethelyzetek modellezése különféle szituációkban alkalmazható magatartásformák és nyelvi formulák gyakorlásához dramatikus játékokkal. A fejlesztés várható eredménye A tanuló érthetően beszél. Megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz. Eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében. Közösségi feladatot vállal. Felismeri, értékeli és segíti társai ilyen irányú tevékenységét. 8 fogalmazas3_kk.indd 8

9 3. évfolyam Témakörök A témakör feldolgozására javasolt óraszám A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése 18 óra Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok 17 óra 25 óra A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 3 óra írás: 1 óra fogalmazás: 1,5 óra nyelvtan: 2 óra A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése Fejlesztési feladatok Tananyag A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejezőerejének egymással összefüggő fejlesztése. A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben. Szavak jelentésének, stílusértékének megfigyelése szólások, közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott szövegek értelmezésekor. A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben. Nonverbális eszközök értelemszerű használata a kifejezés segítésében felolvasáskor, szövegmondáskor. Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből vett témákról. Vélemény igényes megfogalmazása. A beszélgetőtárs iránti figyelem. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Értelmező versmondás. A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és használata a gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek tartalmának pontos közvetítése. Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék megszervezése. A fejlesztés várható eredménye A tanuló értelmesen, érthetően mondja el gondolatait. Bekapcsolódik a csoportos beszélgetésekbe. Figyel beszélgetőtársaira. Szívesen vesz részt a közös tevékenységekben. A közös produkciókban segítő, együttműködő attitűd és a szabályokhoz igazodásra való törekvés jellemzi. 9 fogalmazas3_kk.indd 9

10 Írásbeli szövegek alkotása Fejlesztési feladatok Tananyag Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása. Ösztönzés a kreativitásra. Fogalmazási alapismeretek. Szövegalkotási gyakorlatok. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Tapasztalatszerzés olvasmányokból és tanulói fogalmazásokból a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek felépítéséről, az időrendről, az esemény, az előzmény és a következmény kapcsolatáról; a szöveg kohéziójáról, a tématartásról, a nyelvi megformáltságról, az elbeszélő szövegforma jellemzőiről. A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása szövegalkotáskor. Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. Párbeszédes részek illesztése fogalmazásokba. Önálló szövegalkotások elemzése, javítása a megismert szövegalkotási szabályok felidézésével. A fejlesztés várható eredménye A tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít. A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi. Tanítója útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit. 4. évfolyam Témakörök A témakör feldolgozására javasolt óraszám A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése 16 óra Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok 15 óra 34 óra A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 3 óra fogalmazás: 1,5 óra nyelvtan: 2,5 óra 10 fogalmazas3_kk.indd 10

11 A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése Fejlesztési feladatok Tananyag A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben (pl.: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló). Nonverbális eszközök használata szituációs játékokban, beszélgetésben. A helyes beszédlégzés gyakorlása: gazdálkodás a levegővel, a pótlevegővétel módja. Az aktív szókincs gyarapítása állandósult szókapcsolatok, a különböző tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt, ritkábban használt szavak célzott használatával, mondatbővítéssel, kiegészítésekkel. Többmondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről. Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása. Az egyetértés és az eltérő vélemény kulturált megfogalmazása. Párbeszédes forma alkalmazása olvasmányok tartalmának elmondásakor. A továbbhaladás feltételei A tanuló értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát beszélgetőpartneréhez igazítja. Bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segíti. 11 fogalmazas3_kk.indd 11

12 Írásbeli szövegek alkotása Fejlesztési feladatok Tananyag A képzelet, az önkifejezés aktivizálása újabb szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése. Fogalmazási alapismeretek. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A leírás tartalmi, szerkezeti jellemzőinek, a bemutatás sorrendjének, nyelvi eszközeinek megfigyelése irodalmi példákon és tanulói fogalmazásokon. Megírt levelek, üdvözlőlapok, postai levelezőlapok gyűjtése, megfigyelése, tartalmi és formai összehasonlításuk, jellemzőik összegyűjtése. A címzetthez igazodó stílus felfedezése. Szövegalkotás. Szemléletes leírások készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Elbeszélő fogalmazás írása párbeszéd alkalmazásával. Levélírás füzetben, majd levélpapíron. Üdvözletek írása különféle alkalmakra. Igazodás a címzetthez. Az írásbeli fogalmazások elemzése, javítás a tanító irányításával. A továbbhaladás feltételei Adott vagy választott témáról 8-10 mondatos fogalmazást készít a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. 12 fogalmazas3_kk.indd 12

13 A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a fogalmazásórákon A fogalmazástanítás céljai és feladatai A szóbeli és írásbeli szövegalkotás általános céljait és feladatait minden tanítónak a saját osztályára és azon belül az egyes tanulókra lebontva kell megfogalmaznia. A konkrét célok és feladatok nagymértékben függnek attól, hogy milyen előzetes ismeretei vannak a tanulóknak, milyen a beszédkészségük, mekkora az aktív és passzív szókincsük, mennyire árnyalt a szóhasználatuk. Olyan magas fokú anyanyelvi műveltség birtokába kell juttatni a felnövekvő nemzedéket, amellyel képes befogadni a hallatlan mértékben növekvő információtömeget. Fel kell készíteni a tanulókat a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra. a többi műveltségi területtel együtt meg kell alapozni a diákok szóbeli és írásbeli kifejezőképességét, fejleszteni kell logikus gondolkodásukat és alkotó képzeletüket. Gazdagítani és választékosabbá kell tenni a tanulók nyelvi kifejezésmódját, elősegítve az egyéni közlésmód kialakulását. a gyermeki spontán alkotóképesség megőrzésére alapozva fejleszteni kell a szóbeli és írásbeli szövegalkotást. Minden diákot meg kell tanítani pontosan, tömören fogalmazni, képessé kell tenni arra, hogy gondolatait, érzéseit írásban ki tudja fejezni. Fel kell ébreszteni a tanulók közlésvágyát, megmozgatva képzeletüket. Olyan témákat kell keresni, amelyről van közölnivalójuk, s melyről akarnak beszélni. a gyerekeket meg kell tanítani az írásbeli szövegalkotáshoz szükséges fogalmazási struktúrákra, a helyesírásra, az írástechnikára, az írásbeli forma esztétikai követelményeire. Kitüntetett szerepet kell biztosítani a beszéd a kommunikációs képességek és készségek fejlesztésének. Kiemelten kell kezelni a nyelvtan és a helyesírás beszédet és írást alakító, szabályozó szerepét. rendszeresen kell gyakoroltatni a megtanult fogalmazási alapismereteket. a fogalmazási témák kiválasztásában, a szó- és írásbeliség arányában, továbbá a közös munkától az önálló munkáig való eljutásban törekedni kell a fokozatosságra. végezetül mindig elegendő időt kell hagyni az írásbeli fogalmazások megbeszélésére, javítására. Általános módszertani ajánlások A szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fejlesztésének egyik fontos eszköze a fogalmazástanítás. A fejlesztést szolgáló tevékenységeket már első osztálytól kezdve megtalálhatjuk a műveltségi területekben. A lényegkiemelés, az értékelő vélemények, a pontos szóhasználatot, a tömörséget igénylő szövegalkotó tevékenységek, a megfigyeléseket követő összefüggő szóbeli beszámolók megalapozzák a tudatos fogalmazási tevékenységet. Kellő alapozás után a 3. osztályban kezdődik meg a fogalmazástanulás, amely sok forrásból merít. Ahhoz, hogy a tanítási óráinkon meg tudjuk valósítani a céljainkat, szorosan együtt kell működni tanítványainkkal, érdekessé kell tenni számukra ezt a fejlesztési folyamatot. Amire a fogalmazás tanítása során figyelnünk kell: Az integrált nevelés. A szóbeli és írásbeli kifejezőképesség részben adottság kérdése, de valamilyen mértékben mindenkiben fejleszthető. Az iskoláskor bevezető és kezdő szakaszában az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb feladata ennek a készségnek a fejlesztése. Természetesen ez nem csak a fogalmazásórák feladata, alakításában, formálásában a többi műveltségi területnek is jelentős szerepe van. A fogalmazásórákon megtörténik ennek a fejlesztő munkának a szintézise, a fogalmazótevékenység elsajátítása. Az anyanyelvi 13 fogalmazas3_kk.indd 13

14 integráció megvalósítása során pedig arról kell gondoskodnunk, hogy az olvasás-szövegértés témakörhöz természetesen kapcsolódjék a szóbeli és írásbeli kifejezés. Az irodalmi példa szerepe. A két Fogalmazás munkafüzet feladatsorainak összeállításakor irodalmi szemelvények, ismeretterjesztő szövegek, olvasmányrészletek legjavát használtuk fel. A tanulók az írók, költők műveiben számukra értékes kommunikációs modelleket figyelhetnek meg. Ha a szövegekből megismert nyelvi anyag, stílus, szövegépítési mód beépül a tanulók aktív szókincsébe, nyelvhasználatába, akkor ezáltal gazdagodni fog a személyiségük. Ezért a fogalmazási ismeretek tanításakor mindig irodalmi értékű szövegből indulunk ki, ezeket elemeztetjük, ezek segítségével állapíttathatjuk meg egy-egy fogalom tartalmi jegyeit. A pedagógus választási lehetősége. Az éves munka megtervezésekor és a Fogalmazás munkafüzet feladatainak megoldása közben is jelentős szerepe van a tanítónak. Végig kell gondolnia, hogy megfelelő-e a javasolt óraszám, mennyi időre lesz szüksége az egyes részek megtanításához. El kell döntenie, hogy az osztályában milyen tevékenységek gyakorlása szükséges, hogy a feladatvégzés ütemét hol lehet gyorsítani vagy lassítani, hogy a megadott szempontok elégségesek-e az elemzéshez, a fogalom tartalmának feltárásához, vagy esetleg további tényanyagok vizsgálatára van szükség. A témaválasztás jelentősége. Ha olyan témát választunk, amelyről van mit írniuk a tanulónak, amely figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, amely életszerű és időszerű, akkor kedvvel fognak az íráshoz, ezáltal jelentős mértékben megkönnyítjük a fogalmazás tanulását. Világossá kell tenni, hogy miről, mit, miért, kinek fogalmaz a gyerek. Ezért csak olyan téma jöhet számításba, amelyről beszélni lehet, amely felébreszti a gyermek közlési vágyát, amely megmozgatja képzeletét; amely alkalmaztatja a tanult nyelvi, nyelvtani, stilisztikai fogalmakat; amely egyaránt alkalmas sokféle műfaj gyakoroltatására, vagyis a hagyományos és a modern kommunikációs formák művelésére. Érvényesülnie kell a kommunikációs szerepnek és a közlésközpontúságnak is. A téma érdekes felvetése, előkészítése. Ezt mindig a téma jellege dönti el, de nagymértékben függ a tanító találékonyságától, ötletgazdagságától, a tanulók fejlettségi szintjétől. A szóbeli vagy írásbeli szövegalkotásra szánt órák fontos mozzanata, de sohasem szabad túl hosszúra nyújtanunk. Részletes előkészítést (anyaggyűjtés, címadás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezés, vázlatkészítés) csak ritkán végezzünk, mert nem vezet eredményre, hiszen megköti a tanulók kezét, nem ad teret az alkotói szabadságnak, az eredetiségnek. Inkább ötleteket, variációkat gyűjtessünk össze tanulóinkkal. A kommunikáció többféle változatának alkalmazása. Érdekessé tehetjük tanulóink számára az órákat, ha ugyanannak az eseménynek a többféle megfogalmazási módját kérjük tőlük. Például egy esemény pontos, tárgyilagos vagy meseszerű elmondása, párbeszéd alkalmazása, hír fogalmazása, képregény készítése. A tanítási-tanulási módszerek helyes megválasztása. A fogalmazásórák hatékonyságát nagymértékben befolyásolják a jól megválasztott módszerek. Például szóbeli ismeretközlést (elbeszélést, leírást, magyarázatot) irodalmi alkotások ismertetésekor, szemléltetést (bemutatást) tárgyak, jelenségek, folyamatok megfigyelésekor alkalmazunk. Beszélgethetünk a tanulók személyes tapasztalatairól, kirándulásokról, megfigyelésekről, az adott órán bemutatott kísérletről, vagy egy előzőleg olvasott olvasmányról is. A gyakorlással az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságokat, készségeket alakíthatjuk ki, és fejlesztjük a képességeket. Az ismétléssel a tanulók logikai és rendszerező készségét fejlesztjük, a tananyag egyes homályos részeit tisztázzuk, a tanult ismereteket beillesztjük a régebbi ismeretek közé, s kapcsolatba hozzuk azokat más ismeretekkel. Az ellenőrzés és értékelés segítségével meggyőződhetünk arról, hogy tanítványaink milyen mértékben sajátították el az ismereteket és készségeket. A gondolkodás folyamatát leginkább a problémafelvetések, problémahelyzetek indítják el. Minden újszerű dolog felkelti a tanulók figyelmét, érdeklődését, s a fokozott érdeklődéssel és figyelemmel megszerzett ismeretek tartósabbak lesznek. 14 fogalmazas3_kk.indd 14

15 A munkaformák tudatos váltakoztatása. A fogalmazási tevékenység fejlesztésekor tervszerűen, az adott óra tanítási anyagának sajátosságait és a tanulók közötti egyéni különbségeket megfelelően figyelembe véve, váltakozva alkalmazzuk az osztályszintű munkát, a csoportmunkát, a kooperatív munkát, a páros munkát és az egyéni munkát. Gyakran terheljük differenciáltan a tanulókat, mert csak ezzel érhető el, hogy az egységes alapismereteket, alapkészségeket, alapképességeket mindenki optimális szinten sajátítsa el. Mindegyik tanítványunk elé olyan követelményt állítsunk, amelyet egészséges szellemi erőfeszítés árán teljesíteni tud. Ez megköveteli a pedagógustól, hogy jól ismerje a gyerekeket, tisztában legyen a tudásszintjükkel, és ez nem kis feladat. A tanulók önálló tevékenysége. A tanulóink akkor fejlődnek igazán, ha maguk tevékenykednek. Az önálló munka egyik eszköze a Fogalmazás munkafüzet, amely segíti a gyerekek ismeretszerző munkáját, lehetővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását, lehetőséget biztosít a differenciált foglalkozások tervezéséhez. A fogalmazásórákon elsősorban az önálló szóbeli és írásbeli tevékenységen van a hangsúly, az ilyen fogalmazásalkotást kell előnyben részesíteni, ezért ösztönözzük tanítványainkat az önálló munkára. A gyermeki gondolkodás, a fantázia rugalmassága nem viseli el, hanem fölöslegessé teszi a túlszabályozást, és így csökken a tanulók kreativitása is. A jó légkör megteremtése az órákon. Igyekeznünk kell, hogy óráinkon oldott, vidám hangulat uralkodjon, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulóink gondolatai szabadon a felszínre kerülhessenek. Lehessen tévedni, próbálkozni, őszintén véleményt nyilvánítani. Adjunk alkalmat a tanulók spontán megnyilatkozásaira, értékeljük tanulóink egyéni alkotásait (próza, vers, képregény stb.), gyűjtőmunkáját. Az értékelés motiváló szerepe. A fogalmazástanítás során keressünk minél több olyan lehetőséget, amelynek során a tanulóinkat sikerélményben részesítjük. A pozitív érzelmi viszony fokozza a tanítás eredményességét. Mind a szóbeli, mind az írásbeli munkák értékelésekor, javításakor először mindig a jó megoldásokat emeljük ki. Éljünk a példaállítás lehetőségeivel, mert tanulóink számára egy-egy jól sikerült tanulói fogalmazás példaértékű lehet további munkájuk során. A hibákat is tudatosítani kell bennük, mert csak így lesznek képesek kiküszöbölni őket. Mindig nyújtsunk konkrét segítséget nekik a javításban. Miről készíttessünk fogalmazást 3. évfolyamon? Megfogalmaztathatunk önálló megfigyelésen alapuló témát a tanulóinkkal. Ezek alapjául az önálló megfigyelések, kísérletek szolgálnak. Alkalmazhatunk képsort a szóbeli és írásbeli fogalmazások gyakoroltatására. Képsorról könnyebb fogalmazást készíteni, mint egyetlen képről, hiszen megmutatják az események egyes mozzanatait, segítenek a sorrend megtartásában. A Fogalmazás munkafüzetben több képsort is bemutatunk, de a különböző gyermekújságokban (Szivárvány, Buci Maci) is találhatunk olyanokat, amelyeknek témája közel áll a tanulókhoz. Egy képsorhoz kapcsolódóan több feladatot is adhatunk tanítványainknak. Például kérhetjük a képsoron ábrázolt történet rövid elmondását, az esemény elmondásakor párbeszéd használatát, a tanulók bele is élhetik magukat valamelyik szereplő helyzetébe, de próbára tehetjük a gyerekek alkotó képzeletét is, ha a képsor egyik képét nem mutatjuk be, hanem a hiányzó eseményeket önállóan kell elképzelniük. Készíttethetünk fogalmazást egyetlen kép alapján is a tanulókkal. Ez nehezebb feladatnak bizonyul, hiszen önállóan kell elképzelniük, megfogalmazniuk, leírniuk az eseményeket, azok előzményét és következményét. 15 Olvasmányok, mesék alapján csak akkor tudnak a gyerekek jó fogalmazást készíteni, ha gondolataikat képesek tömören leírni. Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy az olvasmány, mese szempontjából nélfogalmazas3_kk.indd 15

16 külözhetetlen gondolatokat megtalálják, legyenek jártasak a gondolatok összevonásában és a párbeszédek áthidalásában. Szívesen írnak a tanulók olyan elbeszéléseket, amelyekben egy mese folytatását egyénileg kell elképzelniük, leírniuk. A mese lehetőleg olyan legyen, amelyet még nem ismernek, keltse fel a tanulók érdeklődését, indítsa meg képzeletüket, tegye lehetővé az esemény folytatásának számos variációját. A tanulók produktív képzeletének mozgósítására kiválóan alkalmasak az olyan témák, amelyekben azonosulhatnak egy-egy szereplővel, helyükbe képzelhetik magukat, illetve bemutathatnak úgy is eseményeket, mintha ők is a helyszínen lettek volna. Gazdag élményanyagot biztosítanak a dráma témakörben alkalmazott közös játékok (szerepjátékok, mimetikus játékok, bábjátékok, tárgyjátékok, néma és szöveges improvizációk), a közös kirándulások, az erdei iskolák eseményei, az osztályt érintő közös programok (karácsony, farsang). Ezekről is írattathatunk 3. osztályban fogalmazásokat. Készíthetnek elbeszéléseket egyéni élmények alapján is. Ez azért nehezebb feladat a diákok számára, mert a tanító csak rövid előkészítést végezhet az önálló fogalmazások megírása előtt, hiszen mindegyikük másról alkot szöveget. Az effajta témákat (születésnap, nyári élmény, családi esemény) a fogalmazástanulás fejlettebb szakaszában célszerű választani. A Fogalmazás munkafüzet jellemzői Minden normális fejlettségű gyermek ösztönös utánzással és alkotó tevékenységgel elsajátítja környezetétől a nyelv alapvető szókészletét és működő szabályrendszerét. Így tapasztalati úton a kombinálás és variálás képessége is kialakul benne, vagyis olyan nagyfokú alkalmazkodóképesség, hajlékonyság, mely más-más beszédhelyzetben, más-más beszédpartner, eltérő téma és cél esetén is mindig a legmegfelelőbb kifejezési forma használatára sarkallja. A nyelvhasználat fejlesztése azonban megköveteli a gyermekekben szunnyadó nyelvi erők felszínre hozását. Ez csak kellő elméleti tudatosítással és céltudatos gyakorlással érhető el. Az Apáczai Kiadó gondozásában megjelent, tartalmában és formájában is megújult Fogalmazás munkafüzet ezt a fejlesztő munkát vállalja fel. A Fogalmazás munkafüzet önálló feladatrendszerrel és szöveganyaggal, munkáltatva segíti a szóbeli és írásbeli szövegalkotás eljárásának elsajátítását, gyakorlását, készségszintre emelését. Felhasználja, és komplex anyanyelvi szemlélettel alkalmazza mindazokat az ismereteket (pl.: olvasás, szövegértés, irodalmi műelemzés, ismerettartalmú szövegelemzés, változatos szókincshasználat, nyelvtani és nyelvhelyességi szabályok alkalmaztatása, írás, helyesírás), amelyeket az anyanyelvi fejlesztés teljes rendszerében a tanulók eddig elsajátítottak. Önálló, munkáltató taneszköz, közvetlenül nem épül másik tankönyvre. A 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzet jellemzői: A Fogalmazás munkafüzet tartalmában a NAT 2007 és az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettantervéhez igazodik. A kiadvány a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek megfelelő ismereteket közvetít. A munkafüzet használatát egységes jelrendszer segíti. A tankönyv első része (A fogalmazás építőkövei, Szövegalkotás szóban és írásban) a fogalmazástanítás tartalmi részeivel foglalkozik, illetve a formának azon kérdéseivel, amely a szövegszerkesztés elengedhetetlen ismérveit tartalmazza. A feladatok szó-, mondat- és szövegszinten tevékenykedtetik a tanulókat. 16 fogalmazas3_kk.indd 16

17 Az elbeszélő fogalmazás című fejezet megismerteti az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli jellemzőit, kiemeli és gyakoroltatja az ehhez kapcsolható szövegműfajokat, illetve a műfajok jellegzetes elemeit. Ezt követi a képtörténet műfaji jellegzetességeinek, specifikus elemeinek a megismertetése. Az indukciós szövegek az ismeretanyag és a műfaj tekintetében is rendkívül változatosak, tudatos alkotótevékenységre késztetnek. A feladatok követeik a szövegből adódó tartalmi és formai sajátosságokat. A tananyag az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését szolgálja. Az új taneszközzel differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kompetenciák. A témák motiválóak, sokszínűségüknél fogva nem válnak kényszerré a gyerekek számára, ami kulcskérdése az írásbeli szövegalkotás tanításának. A feladatok korszerűek, építenek a tanulók önálló tevékenységére, felhasználják az irodalmi és az ismerettartalmú szövegek elemzési eljárásaiban szerzett tapasztalatokat. Előtérbe helyezik a kreatív nyelvhasználat és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. A munkafüzet felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanítási-tanulási stratégiák alkalmazását, a változatosabb munkaformák (a páros, ill. csoportmunka) használatát, segíti az önálló tanulást. A munkafüzet segítségével a pedagógus a motiválást a tanulás megkezdésétől a végéig minden egyes tanulási mozzanatnál egyénre szabottan, tudatosan tudja alkalmazni. A munkafüzeti feladatok különböző nehézségi foka biztosítja a tanulói sikerélmény lehetőségét. Az érdekes, játékos feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát. A képanyag motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja a tanulók előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt. A munkafüzet olyan tanulási szokások, technikák kialakítását segíti, amelyek az eredményes, önálló tanuláshoz szükségesek (megismerés, a probléma azonosítása, következtetés, a probléma megoldása, ismétlés, alkalmazás, gyakorlás, önellenőrzés, javítás stb.). A munkafüzet feladatai lehetőséget nyújtanak az önálló tanulás gyakorlására, az egyéni megoldásokra, a kreatív alkalmazásra, egymás tanítására, az egymástól tanulásra, a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztésére, valamint a rendszerezésre. A munkafüzet végén található javítási jelek, valamint az önellenőrzés szempontjai azt a pedagógiai szemléletet tükrözik, amely az oktatási célokon túl általános nevelési feladatokra is koncentrál, lehetőséget teremtve arra, hogy a gyerekek fejleszthessék önismeretüket. A taneszköz végén Tanulói szókincstár van, amely a változatos, árnyalt kifejezések használatára ösztönzi a tanulókat. Az Apáczai Kiadó 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzete az önálló munka egyik eszköze, amely segíti a gyerekek ismeretszerző munkáját, lehetővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását. Olyan fogalmazástechnikai és fogalmazási gyakorlatokat tartalmaz, amelyek megkönnyíthetik mind a pedagógusok, mind a diákok munkáját, ezért használatát jó szívvel ajánlom a fogalmazásórákon. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a munkafüzet csupán jó eszköz, de nem csodaszer, semmiképpen sem helyettesítheti a nagyfokú önállóságot igénylő fogalmazásokat. A tankönyv használata rugalmasságot kíván a pedagógustól, hiszen a gyerekek szókincse, beszédfejlődése, kommunikációs szintje nagyon eltérő, hiszen minden fogalmazás egyedi alkotás. 17 fogalmazas3_kk.indd 17

18 A Fogalmazás munkafüzet felépítése A 3. és a 4. évfolyamos Fogalmazás munkafüzetek használata némi sorrendi kötöttséget is kialakít: elbeszélő fogalmazással kezdjük, leírással folytatjuk, ezután a két műfajból kialakuló jellemzést tanítjuk, legutoljára pedig a mindegyik műfaj sajátosságait ötvöző levélírást. A munkafüzetekben a négy alapformán felül más műfajok is megtalálhatók, de az alapformán belül is több átmeneti forma jöhet létre, ahogy a tartalom és a pillanatnyi beszédhelyzet megkívánja. A 3. évfolyamos munkafüzet felépítése a következő: I. Kapcsolatteremtés A kapcsolatfelvétel metakommunikációs és nyelvi formáinak gyakorlása. Szituációs játékok párban, csoportban. II. A fogalmazás építőelemei A szavakról és a mondatokról tanultak ismétlése. A mondatok helyes összefűzésének, egymáshoz illesztésének módjai. A mondatok tartalmi kapcsolódása. A szöveg jellemzői. III. Szövegalkotás szóban és írásban A cím és a tartalom kapcsolata. Az anyaggyűjtés módjai: megfigyelés (tapasztalás), olvasás, visszaemlékezés (élmény), elképzelés. Lényeges és lényegtelen gondolatok megkülönböztetése. Előzmény, esemény, következmény megfogalmazása. Az események időrendi sorrendje. A rokon értelmű szavak szerepe a szövegben. IV. Az elbeszélő fogalmazás Olvasmányok, fogalmazások, ifjúsági regények elbeszélő részleteinek elemzése. Az elbeszélés tartalmi és formai jegyei. Események leírása időrendben. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása. A szöveg tagolása. Elbeszélő fogalmazások írása egyéni vagy közös élmény, olvasmányélmény, illetve képzelet alapján. Az események leírása párbeszédes formában. V. A képtörténet A képtörténet formai vizsgálata. Képtörténet készítése. VI. Tanulói segédletek A 3. osztályban tanult fogalmak magyarázata. Tanulói szókincstár a fölösleges szóismétlés elkerülésére. Szempontok az önállóan készített tanulói fogalmazások önellenőrzéséhez. A javítási jelek értelmezése. 18 fogalmazas3_kk.indd 18

19 A tanító felkészülését segítő tanmenet A tanmenetekről A tanmenetek az egyes tantárgyak tanítását közvetlenül meghatározó, az órai felkészüléshez kézzelfogható eligazítást adó dokumentumok. A tanmenetjavaslat, mint ahogy a nevében is benne van, csak javaslatként használható. Természetesen egy tankönyvíró nem is vállalkozhat konkrét tanmenet elkészítésére, hiszen a tananyag súlypontozását, a tanulókhoz való igazítását csak a helyi pedagógiai program megismerése után tudná elkészíteni. Nem is lehet, de nem is akarjuk behatárolni, hogy az egyes tanítási órákon mit csináljanak a pedagógusok. A tanmenetjavaslattól el lehet térni, sőt el is kell térni! Tehát a következőkben bemutatott tanmenetjavaslat (nem tanmenet!) az Apáczai Kiadó kerettantervének szóbeli és írásbeli szövegalkotással kapcsolatos tartalmait jeleníti meg olyan részletességgel, hogy az eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást adva az óravázlatok vagy tanítási tervezetek elkészítéséhez. A tanítónak kell a tanmenetjavaslatból tanmenetet alkotnia. Tanévenként csak egy egyszerű tananyagbeosztást (felsorolást) kell készítenie a tanulócsoport ismeretében. Azt kell eldöntenie, hogy hány órát szán az új ismeretek tanítására, hányat az új ismeretek rögzítésére, gyakorlati alkalmazására, illetve hova illeszti a gyakorló- vagy rendszerezőórákat stb. A nevelő-oktató munkának a NAT szerinti szervezése szakmai-pedagógiai megújulást vár a pedagógusoktól. Az új dokumentumokra (NAT 2007, kerettanterv, helyi tanterv, pedagógiai program) alapozott nevelő-oktató munka hatékonyságának döntő tényezője a pedagógus. Tárgyi tudása, pedagógiai kulturáltsága alapvetően meghatározza a NAT megvalósulásának eredményességét, a tanulók anyanyelvi kultúrájának színvonalát. A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a 3. évfolyamon a NAT 2007 alapján A következőkben a 3. évfolyamra vonatkozó óratervjavaslatot; a cél, a követelmény és a tartalom meghatározását adjuk közre. Óratervjavaslat A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése című témakörhöz kapcsolódó készségek folyamatos fejlesztésének tevékenységei beépülnek a többi témakör tartalmaiba is, így ez az idő egy-egy tanítási órán percekben nem mérhető, tehát heti bontásban nem értelmezhető. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok 18 óra 17 óra 25 óra Éves órakeret: 55 óra Heti órakeret: 1,5 óra vagy I. félév: 1 óra ii. félév: 2 óra 19 fogalmazas3_kk.indd 19

20 Cél: A szövegalkotás képességének intenzív fejlesztése. Az önállóság növelése: a szövegalkotás szóbeli és írásos formáinak alkalmazásában, a helyesírási szabályalkalmazásban, az önellenőrzésben és a hibajavításban. Követelmény: Számoljon be összefüggő mondatokkal élményeiről, olvasmányai tartalmáról, megfigyeléseiről. Alkalmazza a szövegalkotás szabályait. Készítsen kb. 1 oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást személyes élményeiről, megfigyeléseiről vagy elképzelés alapján. Tananyag: A NAT-ban előírt szűkre szabott tananyagtartalmak feltételt teremtenek ahhoz, hogy a legjobb belátásunk szerint alakítsuk a tanítandó anyagot, növeljük terjedelmét, mélyítsük tartalmát. Kötelező NAT-tartalmak Beszámoló élményről, olvasmányok tartalmának szóbeli összefoglalása. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: az elbeszélő szövegek alkotásának szabályai: nyelvi megformáltságuk. Élmények, valós és képzelt események megfogalmazása segítségadással és önállóan; az önálló munkák korrekciója. Bővítő tananyag Párbeszédes forma alkalmazása. A helyszín változásainak követése. Nézőpontváltás egyazon események elbeszélésekor. Képregény. 20 fogalmazas3_kk.indd 20

21 Tanmenetjavaslat a fogalmazás tanításához a 3. évfolyam számára Éves órakeret: 55 óra Heti órakeret: 1,5 óra vagy I. félév: 1 óra ii. félév: 2 óra Javasolt könyvek: Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam (Apáczai Kiadó) Hétszínvirág olvasókönyv 3. évfolyam (Apáczai Kiadó) Hegedűs Ferencné: Szóbúvár (Apáczai Kiadó) Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet hasznátatához 3. évfolyam (Apáczai Kiadó) A magyar helyesírás szabályai (Akadémiai Kiadó) Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó) O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Gondolat Könyvkiadó) Magyar szinonimaszótár (Akadémiai Kiadó) A tanmenetben használt rövidítés: Mf.: Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam Megjegyzés: A következőkben olvasható tanmenet a tananyagfelosztás egyik lehetséges módja. Alkotó felhasználását konkrét tanulócsoport ismeretében javasoljuk. 21 fogalmazas3_kk.indd 21

22 Óra Téma, tananyag BEVEZETÉS 1. Szóbeli szövegalkotás 2. Új tantárgyunk a fogalmazás 3. Kapcsolatteremtés. Köszönés, megszólítás Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szövegalkotás szóban: nyári történetek megfogalmazása a társaknak. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. Figyelem a kor társ és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. A bevezető gondolatok és az idézet elolvasása, megbeszélése. A munkafüzetben való eligazodást segítő jelek tanulmányozása. Az információk megkeresése. Kapcsolatteremtés különböző helyzetekben. A köszönés, bemutatkozás; a kérés, a tudakozódás, a segítségkérés gyakorlása társas beszédszituációkban (pl. új tanuló érkezése). A kapcsolatfelvétel metakommunikációs és nyelvi formáinak gyakorlása. Mindennapi konfliktusok átélése különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat). Fejlesztendő kompetenciák (készségek, képességek) hallott szöveg megértésének képessége, a szóbeli kapcsolattartás képessége, különféle közlési helyzetek felismerésének képessége. Személyes kompetencia: kreativitás. A hatékony önálló tanulás: motiváció, a figyelem összpontosítása, tájékozódás. kommunikatív képesség, a nem verbális önkifejezés képessége. Szociális kompetencia: empátia. A hatékony, önálló tanulás: kritikai gondolkodás. Javasolt taneszközök Egyéb javaslatok a témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka, játék stb.) Mf. 4/1. 1. A nyári élményeket megörökítő fényképekből, illusztrációkból kiállítás szervezése. Mf. 3., , Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása: könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata. Mf. 4/2., 5/5. Mf. 4/3. Mf Mf. 5/4. 22 fogalmazas3_kk.indd 22

23 Óra Téma, tananyag A FOGALMAZÁS ÉPÍTŐELEMEI 4. Szavak gyűjtése kép alapján a kérdéseknek megfelelően Rokon értelmű szavak használata Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Szógyűjtés képről kérdések segítségével. Szavak tartalmának értelmezése. Szavak, szócsaládok jelentésmagyarázata. Memóriajáték szavakkal. Az aktív szókincs gazdagítása. Megadott szavakhoz szinonimák gyűjtése. Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása szavak, mondatok szintjén. Önálló történetalkotás a szócsalád szavaival, illetve képről. 5. Mondatalkotási gyakorlatok Mondatfajták Mondatbővítés és mondatszűkítés Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása a mondatok szintjén. Mondat alkotása megadott szavak felhasználásával. Mondatalkotás a szavak sorrendjének megváltoztatásával. A szórend szerepe a mondat hangsúlyozásában. Különböző mondatfajták felismerése, alkotása, hangsúlyozása. Mondatbővítés kérdések segítségével. Mondatszűkítési gyakorlatok. Szituációs játékok párban. Fejlesztendő kompetenciák (készségek, képességek) szókincsbővítés, szóbeli kapcsolattartás, a nem verbális önkifejezés képessége. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: vállalkozókészség. különféle közlési helyzetek felismerése, kommunikáció a különböző nézőpontok figyelembe vételével, helyes és kreatív nyelvhasználat, helyesírási képesség Javasolt taneszközök Mf. 6/1., 2., 7/3., 4. Mf Mf Mf. 7/4., 5. Mf. 7. játék Mf. 7/4., 5. Szóbúvár Magyar szinonimaszótár Magyar értelmező kéziszótár Mf. 9/4., 5. Mf Mf. 8/2., 3. Nyelvtan és helyesírás 3. évfolyam Mf. 8/1. 9/4., 5., 6. Egyéb javaslatok a témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka, játék stb.) 1. Szómagyarázat készítése megadott, illetve tetszőlegesen választott szavakkal. 2. Régies szavak megismerése szómagyarázattal együtt. 3. Melyik a legszebb magyar szavunk? (állásfoglalás, véleményalkotás) 4. Szavak más nyelven: angol, német, eszperente stb. (Idegen nyelvi kommunikáció) 1. A Mf. 8., 9. és 10. oldalán található hat kép közötti összefüggések megfogalmazása. Történetalkotás a képek alapján. 2. Cirkuszlátogatás, jegyvásárlás. 3. Interjú készítése egy cirkuszi alkalmazottal. 23 fogalmazas3_kk.indd 23

24 Óra Téma, tananyag 6. Mondatalkotási gyakorlatok Mondatok folytatása, kiegészítése. Tagolatlan szöveg mondatokra bontása 7. A mondatok tartalmi kapcsolata Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A különböző mondatfajták hanglejtésének reprodukálása a hangos olvasásban. Mondatok összekapcsolása kötőszavakkal, az összetett mondatok dallamformálásának gyakorlása. Tagolatlan szöveg mondatokra bontása. Mondatalkotások párban, csoportban. A mondatok tartalmi kapcsolódásának megfigyelése, vizsgálata. Az egymást követő mondatok közötti tartalmi összefüggés felismerése. Mondatok összekapcsolása. Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása a mondatok, illetve a szöveg szintjén. Tartalmilag összefüggő mondatok vizsgálata megadott szempontok szerint. Fejlesztendő kompetenciák (készségek, képességek) különféle közlési helyzetek felismerése, helyes és kreatív nyelvhasználat, helyesírási képesség, verbális emlékezet. A hatékony, önálló tanulás: ok-okozati összefüggések felismerése, logikai gondolkodás, következtetések. Személyes kompetencia: a kreatív gondolkodás képessége. a helyesírási képesség. Mf. 10/7. Javasolt taneszközök Mf. 10. Mf. 10/7., 8. Mf. 10/7., 8., 9. Mf. 10. játék. Nyelvtan és helyesírás 3. évfolyam Mf Mf Mf. 11/3., 12/4. Mondatok írása Egyéb javaslatok a témakörhöz (projekt, gyűjtőmunka, játék stb.) 1. Esemény két különböző mozzanatát megörökítő, összetartozó képpár rajzolása (lásd Mf. 13/7.). A tartalmi kapcsolatok indoklása. 2. Az elkészült képpárokkal memóriajáték játszása csoportokban. 24 fogalmazas3_kk.indd 24