MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Átírás

1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A helyi tanterv a kerettanterv A változata alapján készült ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek. 1

2 E fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása. Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Fontos a tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. A 34. évfolyamon az írás-helyesírás tanításának célja az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével. A tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben. Az 5 8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése. A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A magyar nyelv és irodalom tantárgy fontos célja, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek önálló ítéletalkotásra. A demokráciára nevelésben és a nemzeti öntudat kialakulásában is kitüntetett szerepet kapnak a magyar irodalom jelentős, nemzeti sorskérdéseket végiggondoló alkotásai. A magyar irodalmi kánon néhány alapművének megismerésével a tanuló a közös kultúrkincs részesévé válhat, és ezáltal is növekedhet benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. A családi élettel kapcsolatban a harmonikus együttélést, az egymás iránt felelősséggel tartozó magatartást tekintsék követendőnek. Fontos szerepet kap a magyar nyelv és irodalom kerettantervben a környezet- és médiatudatos magatartás kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni védekezés. A testi-lelki egészség, a jó önismeret az egész életre meghatározó jelentőségű, ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Az anyanyelvi nevelés területén kiemelt feladat a diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva a nyelvnek mint működő, változó rendszernek az élményalapú megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve válik lehetővé néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése. A súlyos fokban hallássérült tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai módosításokkal megegyeznek a Nat-ban rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal. A nyelvi kommunikációjukban nagyfokú elmaradást mutató hallássérült gyermek iskolakészültsége indokolja, hogy az alsó tagozatos szakasz bevezetése előtt 2 év alapozó időszak, előkészítő osztály szerveződjön. A megnövelt időtartam funkciója (a korai fejlesztésre és az óvodai nevelésre építve) a nyelvi kommunikáció alapozásának folytatása, az életkornak megfelelő élmények, ismeretek tartalmainak nyelvi megfogalmazása, megértése, továbbá a szókincs bővítése, mondatok alkalmazása. 2

3 Célja: az olvasás technikájának kialakítása, elemi szövegértési kompetencia kialakítása az írás technikájának kialakítása, - beszédérthetőség fejlesztése, a beszédhangok minél pontosabb ejtése, - a beszéddinamika fejlesztése, javítása, - a hallási figyelem fejlesztése, - az épen maradt funkciók fejlesztése. A nyelvi kommunikáció biztonságos megalapozásával, folyamatos fejlesztésével lehetséges, hogy a kultúrtechnikák (olvasás, írás, nyelvi rendszer) mindinkább az ismeretszerzés eszközeivé váljanak. Az alsó tagozatos (1. oszt.- 4. oszt.) szakasz végéig átfogó feladat a nyelvi rendszer kiépítése. Általános cél, hogy ez a szakasz megalapozza egy olyan direkt kommunikációs szint elérését, amely alkalmas valamennyi műveltségi terület ismeretanyagának teljesebb körű elsajátítására (szókincs, nyelvalaki struktúrák stb. vonatkozásában). A nyelvi kommunikáció építésének feladatai az általános iskolai oktatás egész időtartama alatt döntően befolyásolják a műveltségi területek tartalmainak feldolgozását. A felső tagozatos (5. oszt.-8. oszt.) szakasz végére a nyelvi készségek olyan szintjére juttatható el a súlyos fokban hallássérült tanulók egy része, amely alkalmassá teszi őket az egyre önállóbb ismeretszerzésre, szövegalkotó műveletek végzésére, a korszerű műveltség iskolai tartalmának birtoklására. Ennek megfelelően valamennyi műveltségi területen megjelenik az anyanyelvi készségek intenzív fejlődése (szóbeli és írásbeli közlés gyarapodása, a beszéd- és szövegértés készségei, az aktív és passzív szókincs növekedése, a passzív szókincs aktivizálási folyamatának gyorsulása). Vannak azonban olyan tanulók is, akiknél a fenti készségek csak alacsonyabb szinten jelennek meg, akiknél az egyre önállóbb ismeretszerzés csak alacsonyabb szinten tapasztalható meg. A jelnyelv a megértés fontos eszköze a súlyos fokban hallássérült egyének számára az egymás közötti kommunikációban. A hangos beszédet kísérő jelnyelv segítséget nyújt a nyelvi kommunikáció közvetítésében és értelmezésében azokban az esetekben, amikor a nyelvi közlés megértése különböző okok miatt akadályozott (mentális problémák, diszfázia, részképesség zavarok stb.). A tantárgy célja a hallássérült tanulók megfelelő felkészítése a hallók társadalmába való beilleszkedésre. Az tanterv magyar nyelv és irodalom műveltségi területen kialakított, hallássérült-pedagógiai speciális cél- és feladatrendszert magába foglaló program, középpontjában a kommunikáció célzott, folyamatos fejlesztésével - korrigálásával. Rehabilitációs-integrációs célokat is szolgál, és elvégzi az írás-olvasás jelrendszerének megtanítását, az irodalom és a nyelvtan oktatását, valamint a kultúrtechnikák alkalmazását. A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi formáinak elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében. Az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszer pontos kiépítése, a tudáselemek értő, értelmező összekapcsolása a kognitív funkciók (a felfogás, a feldolgozás, az alkalmazás) szintjeinek fejlesztésével. A vizuális percepció, az önkifejezés, az önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának, megjelenítésének, értelmezésének folyamatos bekapcsolása a tanulás-tanítás folyamatába a személyiség kibontakoztatása, gazdagítása céljából. A beszédhallás, a mozgás, a ritmus intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában. A tehetség gondozása. A továbbtanulás, a szakmaszerzés ismereteinek, lehetőségének alapozása, kitekintés a munka világára. 3

4 A nyelvi kommunikáció építésének feladatai az általános iskolai oktatás egész időtartama alatt döntően befolyásolják a tantárgyak tartalmainak feldolgozását. Az iskolai fejlesztés befejezésének időpontjára a nyelvi készségek olyan szintjére kell eljuttatni a súlyos fokban hallássérült tanulókat, amely alkalmassá teszi őket az egyre önállóbb ismeretszerzésre, szövegalkotó műveletek végzésére és így összességében a korszerű műveltség iskolai tartalmának birtoklására. Ennek megfelelően valamennyi tantárgyban a későbbiekben is megjelenik a fejlesztés azon tartalma, amely az anyanyelvi készségek intenzív fejlesztését (szóbeli és írásbeli közlés, a beszéd- és szövegértés készségei, az aktív és passzív szókincs gyarapítása, a passzív szókincs aktivizálási folyamatának gyorsítása) szolgálja. Az I.-IV. évfolyam alapfeladata az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek megismerése és gyakorlása. E célból adunk alapismereteket a nyelv rendszeréről, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól és gyakoroljuk ezeknek alkalmazását. Az V.-VI. évfolyamon folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket és beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. A VII:-VIII: évfolyamon már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. A hallássérült tanulók nevelésében az életkori és iskolai szakaszokhoz rendelt követelményeket a fejleszthetőség sajátosságainak figyelembevételével szükséges alkalmazni és a helyi tantervekben érvényesíteni. A fejleszthetőség sajátos akadályát döntően a nyelvi fejlettségi állapot jelenti: a hallók azonos korosztályától egyedileg nagyon változó mértékben elmaradott szókincs, a nyelvi kifejezőeszközök kevésbé automatizált és árnyalt használata, a nyelvhasználat akusztikus, ritmikai összetevőinek érzékeléséből, felhasználásából következő eltérések. A NAT elveit és lényegét nem érintő módosításoknak ezek a jelenségek képezik az alapját. Módszertani eszközei: Szabad beszélgetés Valamennyi évfolyamon kiemelten fontos szerepű, legkevésbé oktatás jellegű óratípus. Alkalmazható egész órát kitöltően vagy csak mozzanatként bármely tantárgyi óra keretében. Célja a szókincs gyarapítása, a természetes beszédfordulatok alkalmazásának elsajátíttatása, a gyermekek rugalmas kommunikációjának kiépítése. Témája teljesen kötetlen, a kiindulópontot a gyermekek spontán mondanivalója adja. Jellemzője a tanulók nagyfokú motiváltsága, amit a tanári empátia, a gyermekek mondanivalója iránti őszinte érdeklődés biztosít. Részmozzanatai: A tanuló mondanivalójának megértése. (szükség esetén rajz, pantomimika igénybevétele a megnyilatkozásokban) A gyakran hiányos, töredékekben megjelenő közlések megfelelő nyelvi formába öntése a tanár által úgy, hogy a mondatok valóban a gyermek gondolatait tükrözzék. A helyesen megformált, szinonimákat és változatos nyelvi alakokat tartalmazó mondat megismételtetése a tanulóval. Rögzítés a társalgással párhuzamosan vagy a beszélgetés lezajlása után. Tematikus beszélgetés Valamennyi évfolyamon megjelenő óratípus. 4

5 Célját, szerepét tekintve megegyezik a szabad beszélgetéssel. Lényeges eltérést a beszélgetés előkészítettsége, a tartalom előzetes ismerete jelent. Az alaptéma, a beszélgetés leglényegesebb pontjai meghatározottak, de a társalgás kötetlensége itt is helyt kap. Az irányított beszélgetés alapja lehet: Közösen átélt, megfigyelt események. Tanulmányi séták, látogatások. Az órán megrendezett megfigyelés, manipuláció. Képek, rajzok. Részmozzanatai azonosak a szabad beszélgetésével 5 Mese bábjelenet: az I. (1-2.) évfolyam egyik jellemző óratípusa. Mesélés képeken ábrázolt történetekkel, báb- vagy babajelenetekkel. Célja a párbeszédes beszédforma értésének és használatának alakítása, fejlesztése. A történetek, jelenetek feldolgozása erős motivációt jelent a gyermekek számára a spontán megnyilatkozásokra és a természetes beszédfordulatok alkalmazására. A történetek megértését segítik az ismétlődő kifejezések, mondatok, ill. a kifejező mimika. Szerepjátékok: az I.(2.)-VIII. évfolyamok jellemző óratípusa illetve módszere. Érzelmileg is azonosulhat szerepével, spontán gondolatait is kifejezheti, a aktív részvételével jelentős személyiségvonásokkal gazdagodhat a gyermek. Sokrétű tapasztalatszerzést tesz lehetővé, melynek útját le is rövidíti, s elősegíti a megtartó emlékezet fejlesztését. A gyermek családi környezetének hatásait kiegészítve lehetőséget adnak a szociális szerepek eljátszására. A tapintatos viselkedés, figyelmesség, a segítségnyújtás, valamint a türelem és önfegyelem kialakítására is lehetőség nyílik. Önértékelésük alakulásával a kudarctűrés képessége is fejlődik. Fogalomelmélyítő gyakorlat Az I.(1.) és I.(2.) osztály jellegzetes óratípusa. Az órák középpontjában a cselekvés (csoportosítás, válogatás, fogalomrendezés, egyeztetés) áll. Célja egy fogalomcsoport vagy arra jellemző tulajdonságok megértése, alkalmazása párbeszédes helyzetben. Pantomim játék: az I.(2.) évfolyamon bevezetésre kerülő óratípus illetve módszer. Eszköz használata nélkül gesztussal és mimikával jól megjeleníthető játékos, erős motivációjú kifejezhető mozgások képezik a súlyos fokban hallássérült gyermekekhez közelálló óratípus alapját. Témái a szerepjátékokhoz hasonlóan köznapiak. Kiemelt jelentőségű a szereplő gyermeknek az önálló szövegértési, a "nézők" számára pedig a szóbeli fogalmazási készség fejlesztő hatása. Hangsúlyos szerepe van a gondolkodás és figyelemfejlesztésben is. Cselekvéses helyzet Az I.(1.) és I.(2.) osztályban az óvodai foglalkozásokhoz hasonlóan az egyszerű ételek, italok készítése; köznapi tevékenység; játék cselekvéses helyzeteiben a beszéd a cselekvés lezajlásának feltétele. Nyelvalaki társasjáték A nyelvalaki társasjáték az I.(1.) évfolyamon alkalmazott speciális beszédfejlesztési gyakorlatok része, folytatása, a nyelvi szerkezetalkotási gyakorlatok előkészítése Az I.(2.) évfolyam egyik legjellemzőbb óratípusa. Módszeres eljárásként épül be az anyanyelvi fejlesztésbe.

6 6 Célja a nyelvi készségek, a nyelv grammatikai-szintaktikai elemeinek fejlesztése játékos formában, érési folyamatot biztosítva a receptív és expresszív beszéd elsajátításának. Feladata lehetőség szerint az aktuális beszéd és olvasási anyaghoz kapcsolódva gyakoroltatni azokat a nyelvalaki formákat, amelyek fogalmilag, elnevezésükben még nem tudatosíthatók, azonban nélkülözhetetlenek a tartalmilag pontos nyelvi megnyilatkozások szempontjából. Nyelvi szerkezetalkotás Az I.(2.) VI. évfolyamok jellemző óratípusa. A nyelvépítés tevékenységébe ágyazva vagy képi szemlélet alapján játékos formában. Célja a nyelvalakok gyakorlása, a nyelvi készségek fejlesztése valóságos nyelvhasználati tevékenységben speciális gyakorlatok során.

7 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I-IV. ÉVFOLYAM Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek. E fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása. Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Fontos a tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek 7

8 és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. A 34. évfolyamon az írás-helyesírás tanításának célja az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével. A tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben. Osztá lyfok Heti óraszám Éves óraszám I. évf. II. III. Ek.1. EK.2 1. o. IV. V. VI. VII. VIII

9 Óraszám: Heti: 8 óra Fejlesztési feladatok és óraszámok I. évfolyam Előkészítő. 1. osztály Évi: 288 óra Tematikai egység/fejlesztési cél Javasolt óraszám az 1. évfolyamon 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 60óra 2. Olvasás, az írott szöveg megértése Az olvasástanulás előkészítése 30óra Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása 50óra A szövegértő olvasás előkészítése 40óra 3. Írás Az írástanítás előkészítése az írás megtanulásának technikai alapozása 20 óra Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 30óra Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése 12óra 4. A tanulási képesség fejlesztése 6óra 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 40óra Összesen 288óra 9

10 I. évfolyam Előkészítő 1. osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Iskolaérettség. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. Kommunikáció. Órakeret 60 óra A nyelvi kommunikáció alapozása. A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A halló környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 10

11 1* szóbeli közlés, 2* önálló mondatalkotás, a tanuló beszédállapotának megfelelően 3* mondatminta utánzása, 4* szóbeli instrukció megértése, végrehajtása, 5* társalgások, párbeszédek során egymásra figyelés, 6* hiányos mondat pótlása egy-egy szóval, 7* megkezdett tárgy, képcsoportok folytatása, ezekhez felső fogalom hozzárendelése, 8* egyeztetések (képszöveg, cselekvésszöveg) - bábozásaz aktív szókincs bővítése, pontosítása képek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok alkotása képek, képsorok alapján. Páros és csoportos beszélgetés.. A kommunikáció témakörei: Közösségek: - A család, az iskola - Szabadidő - Társas kapcsolatok, élethelyzetek - Emberi test és lélek - Közlekedés - A munka világa - Az élettelen természet és változásai - A z élő természet és változásai - Lakóhely - Öltözködés - Étkezés-élelmiszerek A tanuló - beszéde hallássállapotának megfelelő 9* Próbálja közölni a gyerek spontán gondolatait, élményét hiányos és teljes mondatokkal, vagy mondatértékű szavakkal a nyelvtani helyesség igénye nélkül 10* Próbáljon bekapcsolódni a társalgásba kérdésekkel, közlésekkel - a megfogalmazásban kövesse a tanári mintát 11* Az egyéni adottságok figyelembevételével használja érthető kiejtéssel, megfelelő hangerővel és ritmusban a tanult fogalmak neveit 12* Próbálkozzon a beszédminta megfelelő ritmusú imitációjával, 4-6 szótagú ismert szavakból álló szókapcsolatok, mondatok megismétlésével Hallás ritmusmozgás nevelés; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika. Vizuális kultúra: képek, képi kompozíciók. Dráma és tánc: szituációs játékok, bábjátékok. Erkölcstan: én és környezetem, bemutatkozás, Egyéni anyanyelv: helyes beszédlégzés, hangalakítás előkészítése, szókincsbővítés Kulcsfogalmak/ fogal mak 11 Bemutatkozás,, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.

12 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Iskolaérettség. Olvasás, az írott szöveg megértése 1. az olvasástanulás előkészítése Órakeret 25 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az olvasástanulás előkészítése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (irányok felismerése,). Kulcsfogalmak/ fogal mak A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában; részképességei elérték a szükséges szintet Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó. Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció. Hallás-ritmus mozgásnevelés: ritmus, tempó, dallam. Matematika, Testnevelés és sport: irányok azonosítása, megnevezése. Egyéni anyanyelv: hallásfejlesztés 12

13 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Iskolaérettség. Olvasás, az írott szöveg megértése 2. az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Órakeret 70 óra Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a dekódolási képesség kialakítása. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl., cím,, írásjel,. Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, ujj-ábécé. Betű-összevonási képesség fejlesztése. - A beszéd hangjainak /szájrólolvasási képének és azok írásjegyének - nyomtatott kis- és nagybetűk, írott kisbetűk/ megismertetése - Betűfelismerési gyakorlatok - A betűk összeolvasása; fokozatos fejlesztéssel két, három, négy betűből álló szavak olvasása szótagolással, majd szótagolás nélkül némán és hangosan - Az olvasott és megértett szavak hangsorának és betűsorának elemzése, egyes hangzók helyének jelölése - Szószerkezetek, rövid egyszerű mondatok olvasása Kulcsfogalmak/ fogalm ak 13 A tanuló olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő; ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit; törekszik a biztos betűfelismerésre, összevonásra 13* Tudjon lassan olvasni nyomtatott szöveget Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma. Egyéni anyanyelv: betű-hang kapcsolata, hallásfejlesztés, szájról olvasási készség fejlesztése, ujj-ábécé Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, összefoglalás.

14 14

15 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Olvasás, az írott szöveg megértése 3. a szövegértő olvasás előkészítése Biztos betűfelismerési, összevonási képesség. A szövegértő olvasás előkészítése. Órakeret 20 óra Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. - Utasítások, kérdések, közlések szövege - A tanítási órák naponta előforduló mozzanatai /napos, naptár, időjárás/ - A társalgások párhuzamosan rögzített szövegei - A cselekvéses beszédhelyzetek részben párhuzamosan, részben utólag rögzített szövegei - Egyszerűsített mesék - Képsorokhoz rendelt mondatok - Bábjelenetek mondatai Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről). A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret fejlesztése. Kulcsfogalmak/ fogal mak A tanuló ismert és begyakorolt rövid szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel, 14* Értelmezze rajzzal, cselekvéssel, képpel való egyeztetéssel az olvasott szavakat, mondatokat Egyéni adottságoktól függően egyeztesse a szavak, mondatok írásképét a szájról olvasási képpel a szöveg megértésének bizonyítása az életkornak megfelelő szinten. Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel. Matematika; környezetismeret: tantárgyi szókincs. Vizuális kultúra:.egyszerűsített mesék, egyéni élmények rajzos megjelenítése. Egyéni anyanyelv: beszélgetés. 15

16 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Iskolaérettség. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Órakeret 40 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, mese, szereplő). Tevékenységek/Ismeretek 1 Fejlesztési követelmények Tapasztalatszerzés a verses és 2 A tanuló a prózai szövegek formájának ; különbségeiről. Utasítások, kérdések, közlé- néhány, mondókát el- sek szövege A tanítási órák naponta előforduló mozzanatai /napos, naptár, időjárás/ A társalgások párhuzamosan rögzített szövegei A cselekvéses beszédhelyzetek részben párhuzamosan, részben utólag rögzített szövegei Egyszerűsített mesék Képsorokhoz rendelt mondatok Bábjelenetek mondatai Egyszerű mondókák. A szereplők cselekedeteinek, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Kulcsfogalmak/ fogal mak mond fejből; dramatikus játékokban együttműködik a társakkal - felismeri és egyezteti, próbálja olvasni a társalgások, cselekvéses beszédhelyzetek szövegeit és képsorokhoz rendelt mondatokat. Mese, vers, versszak, verssor; szereplő. Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok. Hallás-ritmus mozgásnevelés: ritmus, ismétlődések. Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim. Egyéni anyanyelv: ritmus. 16

17 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Iskolaérettség. Az írástanítás előkészítése az írás megtanulásának technikai alapozása Órakeret 20 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismerése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, hallás fejlesztése. Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások). Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban szájról olvasás útján. Analizáló, szintetizáló feladatok végzése. Tájékozódás térben, síkban. A füzet és az írószerek használata. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése. Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása. Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Kulcsfogalmak/ fogal mak Betűelem. A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában; előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az írástanulás megkezdéséhez;. fejlődjön finommotorikája, szemkéz koordinációja képességeinek megfelelően Életvitel és gyakorlat: a finommozgások fejlesztése (pl. gyurmázással). Vizuális kultúra: a finommozgások fejlesztése rajzolással, festéssel, mintázással. Erkölcstan: az írott nyelvi kommunikációs viselkedés szabályai. Hallás-ritmus mozgásnevelés: hallásfejlesztés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Iskolaérettség. Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Órakeret 30óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása. A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek figyelembevételével. Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése. 17

18 Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az írott kisbetűk szabályos alakítása, kapcsolása. Betűkapcsolatok, rövid szavak írása. A hangok időtartamának jelölése. Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása.. Látó-halló tollbamondás írása, emlékezetből írás megfigyelés alapján. A tanuló ismeri és használja a magyar ábécé kisbetűinek írott alakjait; írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz 15* Biztosan tudja alakítani a kisbetűket 16* Biztosan tudja kapcsolni a kisbetűket írott szövegről való másoláskor 17* 2-3 betűből álló szavakat emlékezetből leírni előzetes megfigyelés alapján Vizuális kultúra: irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonalgombolyagok stb.) használata. Kulcsfogalmak/ fogal mak Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű,, kisbetű,, szótag, szó, mondat, szöveg. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése A magyar ábécé írott betűinek használata. Órakeret 12óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 18

19 Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsola-tok, mondatok írásakor. Az íráshasználat normáinak megtartása. Elvárható tempójú írás. Szavak, szószerkezetek, mondatok leírása másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből. Látó-halló tollbamondás írása, emlékezetből írás megfigyelés alapján Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Kulcsfogalmak/ fogal mak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Kisbetű, nagybetű;. Iskolaérettség. A tanuló. 18* Biztosan tudja alakítani a kisbetűket 19* Biztosan tudja kapcsolni a kisbetűket írott szövegről való másoláskor betűből álló szavakat emlékezetből leírni előzetes megfigyelés alapján A tanulási képesség fejlesztése Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség. Testnevelés és sport: harmonikus mozgás. Hallás-ritmus-zenei nevelés: tempó, ritmus. Órakeret 6 óra A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 19

20 Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, könyvtárlátogatás). Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása. Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák. A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében. A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. Könyvek, gyermekújságok jellemző részeinek (Pl. tartalomjegyzék) megfigyelése. Kulcsfogalmak/ fogal mak A tanuló a tanító irányításával motiváltan tanul; a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és több érzékszervet is használ; törekedjen a beszélgetések szövegének, a képekhez rendelt mondatok és rövid mondókák minél pontosabb felidézésére beszédállapotától függően. Könyvtár, tartalomjegyzék, gyermekújság. Matematika; környezetismeret: tanulás tanítói irányítással. Vizuális kultúra: Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése. 20

21 Fejlesztési feladatok és óraszámok I. évfolyam Előkészítő 2. osztály Óraszám: Heti: 8 óra Évi: 288 óra Tematikai egység/fejlesztési cél 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése Javasolt óraszám az 1. évfolyamon 65óra Az olvasástanulás előkészítése 20óra Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása 50óra A szövegértő olvasás előkészítése 40óra 3. Írás Az írástanítás előkészítése az írás megtanulásának technikai alapozása 20 óra Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 35óra Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése 12óra 4. A tanulási képesség fejlesztése 6óra 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 40óra Összesen 288óra 21

22 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. Kommunikáció. Órakeret 65 óra. A tanuló hallás-és beszédállapotának megfelelő szintje. Az egyéni adottságoknak megfelelően eddig elsajátított szókincs. A nyelvi kommunikáció alapozása. A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A halló környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 22

23 20* szóbeli közlés, 21* önálló mondatalkotás, a tanuló beszédállapotának megfelelően 22* mondatminta utánzása, 23* szóbeli instrukció megértése, végrehajtása, 24* társalgások, párbeszédek során egymásra figyelés, 25* hiányos mondat pótlása egy-egy szóval, 26* megkezdett tárgy, képcsoportok folytatása, ezekhez felső fogalom hozzárendelése, 27* egyeztetések (kép-szöveg, cselekvés-szöveg) bábozás Az aktív szókincs bővítése, pontosítása képek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok alkotása képek, képsorok alapján. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak megszólítása és a szituációnak megfelelő kommunikáció (jel, gesztus, mimika) alkalmazása. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. A kommunikáció témakörei: Közösségek: - A család, az iskola - Szabadidő - Társas kapcsolatok, élethelyzetek - Emberi test és lélek - Közlekedés - Intézmények - A munka világa - 23 Az élettelen természet és változásai A tanuló - beszéde hallásállapotának megfelelő használja a nevét, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének nyelvi formáit; bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz. Hallás ritmus mozgásnevelés; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika. Vizuális kultúra: képek, képi kompozíciók. Dráma és tánc: szituációs játékok, bábjátékok. Erkölcstan: én és környezetem, bemutatkozás, Egyéni anyanyelv: helyes beszédlégzés, hangalakítás, szókincsbővítés

24 Kulcsfogalmak/ fogal mak Bemutatkozás,, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A kisbetűk ismerete. Olvasás, az írott szöveg megértése 1. az olvasástanulás előkészítése Órakeret 25 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az olvasástanulás előkészítése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, Kulcsfogalmak/ fogal mak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában; részképességei elérték a szükséges szintet Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció. Hallás-ritmus mozgásnevelés: ritmus, tempó, dallam. Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó. A kisbetűk ismerete. Olvasás, az írott szöveg megértése 2. az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Matematika, Testnevelés és sport: irányok azonosítása, megnevezése. Egyéni anyanyelv: hallásfejlesztés Órakeret 50óra Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a dekódolási képesség kialakítása. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok 24

25 Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. író,, cím, szöveg, mondat, írásjel,. Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése. Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, ujj-ábécé. Betű-összevonási képesség fejlesztése. - Mondatok, rövid szövegek hangos olvasása - A mondatközi szünetek érzékeltetése akusztikus úton tanári segítséggel, majd önállóan Kulcsfogalmak/ fogalm ak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A tanuló olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő; ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit; ismeri a betű-hang, fonéma-graféma megfeleltetési szabályait; törekszik a biztos betűfelismerésre, összevonásra; 28* Próbáljon lassú, egyenletes folyamatossággal szöveghűen olvasni próbáljon pontosan olvasni szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket. Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma. Egyéni anyanyelv: betű-hang kapcsolata, hallásfejlesztés, szájról olvasási készség fejlesztése, ujj-ábécé Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, összefoglalás. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. a szövegértő olvasás előkészítése Betűfelismerési, összevonási képesség. A szövegértő olvasás előkészítése. Órakeret 40 óra Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 25

26 Hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. - Instrukciók szövege - A társalgások párhuzamosan rögzített szövegei - A társalgások szövegeiből kialakított olvasmányok - Képsorokhoz rendelt mondatok - Egyszerűsített mesék Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása. Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről). A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret fejlesztése. Kulcsfogalmak/ fogal mak A tanuló ismert és begyakorolt rövid szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel, 29* próbálja modellkövetéssel javítja olvasási hibáit,értelmezze cselekvéssel, rajzzal, tanári kérdések segítségével az olvasott mondatokat 30* Értse a "Mi a címe? Kik a szereplők?" kérdéseket és válaszoljon rájuk 31* Legyen képes egy képsorozat hiányzó feliratának kikeresésére, a nem odaillő felirat kiválasztására 32* Tudja sorrendbe állítani az ismert szövegek mondatait, szavait 33* Ismerjen fel és jelöljön meg megnevezett szavakat, mondatokat 34* Tudjon megoldani szöveghez kapcsolódó feladatokat (hiányos mondatok pótlása, kérdések megválaszolása megkezdett mondatok befejezésével, vagy adott válaszok kiválasztásával...) a szöveg megértésének bizonyítása az életkornak megfelelő szinten. Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel. Matematika; környezetismeret: tantárgyi szókincs. Vizuális kultúra:. Egyszerűsített mesék, egyéni élmények rajzos megjelenítése. Egyéni anyanyelv: beszélgetés. 26

27 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése. Elemi irodalmi ismeretek alapjai. Órakeret 40 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, a játék, a ritmus és a zene révén. Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, mese, szereplő). Tevékenységek/Ismeretek 3 Fejlesztési követelmények Tapasztalatszerzés a verses és 4 A tanuló a prózai szövegek formájának, olvas verset, mesét, különbségeiről. életkori sajátosságának Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; sze- megfelelő irodalmi műveket és egyszerűsített meséket vagy képtörténetek replőinek, főbb eseményeinek megnevezése). mondatait szájról olvasás Instrukciók szövege A társalgások párhuzamosan rögzített szövegei A társalgások szövegeiből kialakított olvasmányok Képsorokhoz rendelt mondatok Egyszerűsített mesék A szereplők cselekedeteinek, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Kulcsfogalmak/ fogal mak útján megfigyel; néhány verset, mondókát elmond fejből; dramatikus játékokban együttműködik a társakkal Mese, vers, versszak, verssor; szereplő. Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok. Hallás-ritmus mozgásnevelés: ritmus, ismétlődések. Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim. Egyéni anyanyelv: ritmus. 27

28 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Kisbetűk ismerete. Az írástanítás előkészítése az írás megtanulásának technikai alapozása Órakeret 20 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismerése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, hallás fejlesztése. Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások). Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban szájról olvasás útján. Analizáló, szintetizáló feladatok végzése. Tájékozódás térben, síkban. A füzet és az írószerek használata. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése. Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása. Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Kulcsfogalmak/ fogal mak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás. Kisbetű, nagybetű A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában; előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az írástanulás megkezdéséhez; finommotorikája, szemkéz koordinációja megfelelő szintűtisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi életben. ismeri és használja a magyar ábécé kisbetűinek írott alakjait Kisbetűk ismerete. Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok,életvitel és gyakorlat: a finommozgások fejlesztése (pl. gyurmázással). Vizuális kultúra: a finommozgások fejlesztése rajzolással, festéssel, mintázással. Erkölcstan: az írott nyelvi kommunikációs viselkedés szabályai. Hallás-ritmus mozgásnevelés: hallásfejlesztés. Órakeret 35 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása. A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek figyelembevételével. Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése. 28

29 Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása, kapcsolása. Betűkapcsolatok, rövid szavak írása. Mondatkezdő nagybetű. A hangok időtartamának jelölése. Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása.. Írás emlékezetből: 2-3 ismert szavas mondatok írása akusztikus megerősítéssel a vizuális minta elvétele után Tollbamondás után ismert szavak és mondatok írása a vizuális és akusztikus megfigyelést követően A tanuló ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait; írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz Vizuális kultúra: irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonalgombolyagok stb.) használata. Kulcsfogalmak/ fogal mak Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése A magyar ábécé írott betűinek használata. Órakeret 12 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 29

30 Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok írásakor. Az íráshasználat normáinak megtartása. Elvárható tempójú írás. Szavak, szószerkezetek, mondatok leírása másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből. Másolás emlékezetből: 2-3 ismert szavas mondatok írása akusztikus megerősítéssel a vizuális minta elvétele után Tollbamondás után ismert szavak és mondatok írása a vizuális és akusztikus megfigyelést követően A tanuló másoláskor nem vét írástechnikai hibát; a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt; szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség. Testnevelés és sport: harmonikus mozgás. Hallás-ritmusmozgásnevelés: tempó, ritmus. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Kulcsfogalmak/ fogal mak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kisbetű, nagybetű; margó. A tanulási képesség fejlesztése Előzetes tudás Elemi szintű tanulási képesség. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Órakeret 6 óra A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 30