5. Irányítási rendszer felépítése: Irányító Rendszer

Átírás

1 1. Auomaika: az irányíáselméle udománya. Irányíásechnika: a műszaki udományok egyik ága, amely az önműködő irányíás örvényszerűségeivel és gyakorlai megvalósíásával foglalkozik. Azaz a árgya az elméle örvényszerűségek, eljárások, ervezési módszerek vizsgálaa. Főága a megvalósíás eszközei, készülékek, berendezések, rendszerek és ezek működési eszközeinek ismeree, az eszközök alkalmazása, kiválaszása. Auomaizálás: az auomaizálás gazdasági, műszaki evékenység, valamilyen konkré célok megvalósíásának érdekében (pl.: ermelékenység, megbízhaóság, minőség növelése, energiafelhasználás csökkenése ). 2. Irányíás célja: az irányío folyama valamely paraméerének, vagyis az irányío jellemzőnek (x ) előír módon való befolyásolása. Ez a haás az irányíó berendezés i beavakozása révén valósul meg. A beavakozás a módosío jellemzőre ha (x m ) amely az irányío jellemző megválozaására alkalmas. Az irányío jellemző a zavaró jellemzők is befolyásolhaják. 3. Az irányíás műveleei: - Célkiűzés: annak a meghaározása, hogy a folyama egy vagy öbb jellemzője milyen mérékben legyen állandó, vagy milyen mérékben válozzon az időben. - Érzékelés: információszerzés az irányíandó folyamaról, illeve annak valamilyen jellemzőjéről. - Íélealkoás: mérlegelés és dönés, hogy a célkiűzés figyelembe véve, a szerze információ feldolgozása alapján szükségessé válik-e a rendelkezés kiadása, azaz a folyamaba való beavakozás. - Rendelkezés: uasíás a szükséges mérékű beavakozásra. - Jelformálás: a beavakozás időbeli jellemzőinek (gyors, lassú, sb.) és mérékének (eljesíményének) beállíása - Beavakozás: az irányío folyama befolyásolása a rendelkezés alapján a szükséges mérékben. 4. Kézi irányíás: az irányíási művele egészé vagy egy részé a kezelő személy lája el. A kézi működeés jellemzői: érzékelés, íélealkoás, beavakozás. Önműködő irányíás: a eljes irányíási folyama a kezelő személy beavakozása nélkül valósul meg. A feladaoka az auomaa lája el. Jellemzője, hogy az információáramlás zár rendszerben valósul meg. Az áramlás örénhe fizikai vagy villamos jelekkel, illeve kódol jelek alapján. 5. Irányíási rendszer felépíése: Irányíó Rendszer Irányío Rendszer Irányíó rendszer: mindazon szervek, készülékek összessége, amelyek együműködésével az irányíás megvalósul Irányío rendszer: olyan meglévő műszaki léesímény, berendezés, gép, amely az irányíás árgyá képezi. 1

2 6. Az irányíási rendszer alapveő ípusai: Adagyűjés: az az eljárás, amely során a folyamaról Irányíó Rendszer lényeges információka szerzünk és az a feldolgozás helyére ovábbíjuk. Az adagyűjés a folyama működésé szabályozás vezérlés nem befolyásolja. A szabályozás haáslánca nyio. Vezérlés: olyan irányíási művele, amelyben az irányío folyamaba a beavakozás logikai műveleek alapján valósul meg. A szabályozás haáslánca nyio. Irányío Rendszer Szabályozás: olyan irányíási művele, amelynél a folyamaban lérejö válozás összehasonlíjuk a szabályozás célkiűzésével és az elérés előjeléől és mérékéől függően beavakozunk a folyamaba azér, hogy a célkiűzésől való elérés nullává vagy minimális érékűvé váljon. A szabályozás haáslánca zár. Programozo irányíás: olyan művele, amely során az irányíási funkcióka előre elkészíe programok alapján valósíja meg a processzor aralmazó rendszer. A programól és a perifériákól függően elláhaja az adagyűjés, vezérlés és szabályozás funkcióka egyben. Ez a szabályozás negaív visszacsaolású zár haásláncú. 7. A vezérlés haásvázlaa: Parancs adó Program vagy idő válozó Logikai dönéshozó X v Végrehajó X b Beavakozó X m szerv szerv Vezérel szakasz Vezérel jellemző x v :végrehajó jel x b :beavakozó jel x m :módosíó jel x z :zavarjel Érzékelő Szabályozás haásvázlaa: alapérék Alapjelképző X a () X r () Kompenzáló erősíő X v () Végrehajó szerv X b () Beavakozó szerv X m () x z Szabályozo szakasz X s () Ellenőrző jel Érzékelő szerv x a :alapjel: a szabályozo jellemző előír vagy kíván éréke, melye a szabályozás során el kell érni vagy meg kell arani. x r :rendelkező jel: x v :végrehajó jel: x b :beavakozó jel: x m :módosío jellemző: olyan fizikai mennyiség, amely a szakaszban olyan haás vál ki, hogy az x s szabályozo jellemzőnek az x a alapérékől való elérésé megszüneni igyekszik. x s :szabályozo jellemző: az a fizikai mennyiség, amelynek segíségével a szakaszban lejászódó folyama állapoá a legjobban lehe megíélni. 2

3 8 9. szabályozás vezérlés összehasonlíása A szabályozási kör minden időpillanaban zár. A vezérlési láncban nincs zár hurok és a A szabályozó berendezés működeő kiado parancs (vezérlési uasíás) vagy rendelkező jel visszajelzés aralmaz a végrehajódik vagy nem, és erről nincs megelőző beavakozás eredményéről. visszacsaol információ. A szabályozási körben a jelek analóg vagy digiálisan kódol jelek. A vezérlési láncban a jelek csak kéállapoúak lehenek. Szabályozáskor leheőség van minden zavaró Vezérléssel csak olyan zavaró jelek haása jel haásának kiküszöbölésére akkor is, ha nem küszöbölheő ki, amelyek szerepe jászanak a ismerjük azoka. rendelkező jel képzésben, feléve, hogy haásuk előre ismer. 10. Irányíási rendszer szerkezei részei: Elem: irányíásechnikai szemponból ovább nem bonhaó szerkezei rész. A berendezés legegyszerűbb önálló egysége, amely egy vagy öbb alkarészből állha. pl.: moor, relé... Szerv: az irányíási rendszerben egy irányíási feladao önállóan elláó szerkezei egység. A szerkezei elemek szervezeen együműködő egysége. Ilyen feladaok pl.: érzékelés, jelformálás, ávadás... Készülék: szerkezeileg körülhaárol, rendszerin a maga egészében kicserélheő egység, amelynek önálló echnológiai vagy önálló irányíási feladaa van. A készülék egy vagy öbb szervből áll. Berendezés: szerkezeileg önálló, a legmagasabban szerveze irányíásechnikai egység, amely egy vagy öbb echnológiai művele felügyeleé, irányíásá végzi. Tag: a haáslánc olyan, a működés szemponjából önálló része, amely az egyes jelek közö oksági és függvénykapcsolao fejez ki. Haáslánc: az irányíási rendszer azon szerkezei egységeinek sorozaa, amelyek az irányíási haás közveíik. A haáslánc része az irányío szakasz is. 11. Szerkezei vázla: az irányíási rendszer vázlaos vagy jelképes szerkezei ábrázolása, amely irányíási szemponból csak a lényeges részeke ünei fel. A szerkezei vázlaon nyomon kövehejük a haásláncon erjedő jelek újá, anulmányozhajuk a haásláncban lévő szervek, készülékek működésé. Működési vázla: a haáslánc szerkezei részeinek olyan ábrázolási módja, amelyben a részek irányíásechnikai funkciójá jelképesen ábrázoljuk. Mivel a rajzjeleken az egyes szervek, készülékek belső jelerjedésé, fizikai haásmechanizmusá, működésük szerkezei és áramköri ulajdonságai nem ünejük fel, a szabályozási rendszer szerkezei vázlaánál ugyan kevesebb információ nyújó, de a lényeges rendszerechnikai ulajdonságoka jobban kidomboríó ábrázolási módhoz juunk. 3

4 Haásvázla: a haáslánc elvi elvonakozao ábrázolási módja, amelyben a működés szemponjából lényeges egységeke és jeleke egyszerű geomeriai alakzaok jelképezik. Az irányíásechnikai egysége (ago) jelképező alakzaba (pl. églalapba) ír függvény a ag saikus vagy dinamikus viselkedésé jellemzi. A haásvázla részei: irányío szakasz, jelávivő agok, haásirány, jelek. A haásvázlanak ké fajájá különbözejük meg: ömbvázla: ami egyszerű geomeriai alakzaok jelképeznek jelfolyamaábra: csomóponok és összeköő ágak jelképezik. 12.Irányíási rendszer szerkezei elemei: Tag: az irányíási rendszer (haáslánc) eszés szerin kiválaszo része jelformáló ulajdonságainak jellemzésére, amely a ag jelformáló ulajdonságai jellemző összefüggéssel adhaó meg. Irányío szakasz: az irányío rendszer jelávieli ulajdonságai leíró ag. Haásirány: az az irány, amelyben a jelek a agokon áhaladnak. A agok a jeleke csak egy irányban engedik á. Bemenő jel: a ago működésre készeő külső jel. Kimenő jel: a ag működése folyamán kialakuló jel, a bemenő jel haására. 14. Érékaró szabályozás: feladaa, hogy valamely fizikai-kémiai-echnológiai jellemző állandó éréken arson. Vagyis A=x ; a szabályozo jellemző egy alapéréken arja. s Köveő szabályozás: olyan szabályozás, amelynek a feladaa valamely folyamajellemző (az x s szabályozo jellemző) előír módú válozaása. Ez a szabályozási ípus alapveően az jellemzi, hogy x a alapjele időben válozó érék. E ípuson belül ké alcsoporo különbözeünk meg: Érékköveő szabályozás: ha a szabályozo jellemzőnek egy másik hasonló, vagy éppen vele megegyező mennyisége kell kövenie, akkor beszélünk érékköveő szabályozásról. Ilyenkor az alapjelképző x a alapjele kövei a köveésre kijelöl szerv jellemzőjé (x vez ) a vezeő jele. Menerendi (program) szabályozás:a szabályozo jellemző időben előír módon, meghaározo függvény szerin kell válozani. Ilyenkor az alapjelképző önmagában aralmazza (árolja) az a programo vagy programszerkezee, aminek segíségével az x a alapjel olyan időfüggvénnyé válik, hogy a kíván program a szabályozásban eljesüljön. 15. Jelávieli ag: a jelávieli sajáosságok leírására lérehozo abszrakció, amely a szabályozási kör (működés szemponjából) önálló része és az egyes jelek közö oksági és függvénykapcsolao fejez ki. Ávieli ényező: különböző fizikai mennyiségek álal hordozo jelek viszonyá fejezi ki állandósul állapoban, külön dimenziója van. Minden jelávivő ag eseén a jelleggörbe érelmezési arományán belül, annak egyes ponjaiban írhaó a jelávieli kapcsola. A= x ki A dimenziója a kimenő- és bemenő jel rendszerin különböző dimenziójának x be hányadosa. Pl.: villanymoor: [x ki ]= ford perc ; [x ]=V ; [A ]= ford be m V x perc 4

5 16. Jelávieli agok kapcsolásai: Soros kapcsolás: Ké ag akkor sorosan kapcsol, ha az első ag kimenei jele megegyezik a második ag bemenei jelével. V agyis x = x ki1 be2 A E = x ki2 =A x 1 A 2 X be1 be1 A 1 az eredő ávieli ényező, X ki1 X be2 A 1 X ki2 az egyes agok ávieli ényezőinek szorzaa. Párhuzamos kapcsolás: ké ag akkor kapcsol párhuzamosan, ha a bemenő jelük közös, kimenő jelük pedig összeadódik vagy kivonódik. x ki1 =A 1 x be x ki2 =A 2 x X be be X ki1 x ki =±x ki1 ±x A ki2 1 ± A E = x ki =±A x 1 ±A 2 X be be Az eredő ávieli ényező az egyes agok ávieli ényezőinek X ki2 ± előjelhelyes összege. A 2 X be X ki Visszacsaol kapcsolás: a legbonyolulabb kapcsolási forma. Lényege, hogy a kimenő jelé, vagy annak egy részé a bemenere visszavezei. Ha a visszavezee jel összeadódik a bemenőjellel (az erősíi), akkor poziív, ha kivonódik (gyengíi) akkor negaív visszacsaolásnak ekinjük. x be1 =x be ±x ki2 x ki =x ki1 =x be2 =A 1 x be1 X be X be1 A 1 X ki1 x ki2 =A 2 x be2 ± Negaív visszacsaolásnál: A E = x k = A 1 x b 1 A 1 A 2 Poziív visszacsaolásnál: X ki2 A 1 X be2 A E = x k x b = A 1 1 A 1 A Lineáris ag és rendszer: lineárisnak ekinünk egy ago, illeve rendszer, ha a bemenő- (gerjesző-) haások lineáris kombinációjára a kimenő (felele-) haás is lineáris jellegű. A lineáris rendszerben érvényesül a szuperpozíció elve. X ki X ki2 X ki1 5 X be1 X be2 X be

6 18. Szabályozási kör alapagjai: Egyszerű agok jellemző függvényei Arányos agok Az arányos agra jellemző, hogy kimenőjele arányos a bemenőjellel. Ámenei függvénye: v = A1 ( ) ( ) v() A Gyakran előforduló arányos agok: a poencioméer, az elekronikus erősíő, a foocella sb. Inegráló agok Az inegráló agokra jellemző, hogy állandósul állapoban kimeneükön a bemenőjel inegráljával arányos jel jelenik meg. Az inegráló ag kimeneén a jel állandóan nő, ha a bemeneére bármilyen kis poziív jel is kerül. Az inegráló agok beikaásának különösen a nagy ponosságo igénylő szabályozásokban van jelenőssége. Ámenei függvénye: 1 v( ) =, ha 0. T I v() 1 T I Gyakran előforduló inegráló agok: egyenáramú szervomoor, ha kimenőjele a szögelfordulás, vagy a fogyaszásmérő, amely a villamos eljesímény időinegráljá méri. Differenciáló agok A differenciáló agokra jellemző, hogy állandósul állapoban kimenő jelük arányos a bemenőjel differenciálhányadosával. Differenciálóago akkor ikaunk be a szabályozási körbe, ha a kör működésé valamelyik jel válozásáól akarjuk függővé enni. Ámenei függvénye: T D erüle?impulzus v() T D 6

7 Differenciáló agok például: egy ideális üresen járó ranszformáor, vagy a achoméergeneráor. Holidős agok Gyakran fordulnak elő olyan agok, amelyeknek kimenőjele a bemenőjel megjelenése uán csak bizonyos idő, az úgyneveze holidő elelével jelenkezik. A holidő álalában a fizikai mennyiségek véges haladási sebessége idézi elő. Ámenei függvénye: v() v = A 1 ( ) ( ) H T H T H A H Holidős agok például: egy szállíószalag vagy egy hosszú csővezeék. Tárolós agok A árolós agok energiaároló aralmaznak. Önbeálló jellegűek. Kimenőjelük állandósul állapoban megegyezik a bemenőjellel. Az energiaárolók száma szerin a árolós ag lehe egyárolós, kéárolós és öbbárolós. Egyárolós agok v() Ámenei függvénye:: ( ) K v = K 1 e T T Egyárolós differenciáló agok Ámenei függvénye: T D T v = e, ha T ( ) 0 T D T v() T Kéárolós agok A másodrendű árolós ag, röviden a kéárolós ag ké energiaároló aralmaz. Tárolós agok összefoglalása Az arányos árolós jellegű agok jelleggörbéinek álalános jellemzői: az ampliúdó-fázis jelleggörbe a valós engely A ponjából indul ki. A jelleggörbe annyi síknegyeden halad 7

8 kereszül, ahány energiaárolója van a agnak. Végelen nagy ω -ra a jelleggörbe a koordináarendszer kezdőponjába fu be. A logarimus ampliúdó-jelleggörbe vízszines érinővel indul. A kezdei vízszines szakasz magassága 20logA. Minden időállandó a jelleggörbe aszimpoájának meredekségé -20dB/ dekáddal válozaja meg. A görbe örésponja az ω = 1 T k körfrekvenciákon (k=1,2,...) alálhaók. A fázis jelleggörbe 0 fokból indul. Minden időállandó -90 fokkal válozaja meg a jelleggörbe végéréké. A jelleggörbe ehá annyiszor -90 fokhoz ar, ahány árolója van a agnak. 24. A vezérlés haáslánca: Parancs adó Program vagy idő válozó Logikai dönéshozó X v Végrehajó X b Beavakozó X m szerv szerv Vezérel szakasz Vezérel jellemző x v :végrehajó jel Érzékelő x b :beavakozó jel x m :módosíó jel x z :zavarjel Működési mechanizmusa: a műszaki berendezés (gép) működési állapoának megválozásá (indíás, leállíás, vészleállíás...) egy-egy uasíás kiadásával kezdeményezhei a kezelő, vagy a felügyelei rendszer. A vezérlő berendezés valamilyen állapoválozás vagy esemény bekövekezésekor auomaikusan kezdeményezhe válozásoka a gép állapoában. Az uasíások kiadása uán, illeve az esemény bekövekezésé köveően, a vezérlő berendezés elvégzi a logikai műveleeke és a kimenei modulon kereszül kiadja az x v végrehajó jele a végrehajó szerv felé, amely az x b beavakozó jel úján a hozzárendel beavakozó szerve működei. A beavakozó szerv a vezérel berendezés célszerűen megválaszo fizikai jellemzőjének módosíásával (x m módosío jellemző), válozaja meg végül a műszaki berendezés állapoá. Vezérlés fajái: a vezérlő rendszerben felhasznál íélealkoó, végrehajó és beavakozó szervek szerkezei felépíése szerin: villamos, pneumaikus, hidraulikus, mechanikus. A vezérlő berendezés fő részei: Érzékelő: a vezérel berendezés működésével kapcsolaos, vezérlésől függelenül jeleke ad. Vezérlőszerv: a beérkező jelek alapján, lére hozza a kimeneé képző rendelkezőjele. Jelformáló: a rendelkezőjel ulajdonságai a vezérel berendezés sajáosságaihoz igazíja. Erősíő: feladaa, hogy a bemenei jel eljesíményé olyan szinre emelje, hogy a végrehajó szerve működeni udja. Végrehajó szervek: a beavakozáshoz szükséges jele állíja elő. Beavakozó szervek: ezek állíják elő a módosío jellemzőke. Zavaró jelek: külső haások, melyek a vezérel berendezés érik 25. Rendelkezőjel szerini vezérlés alapípusok: 8

9 köveő vezérlés: az érzékelő vagy a parancsoló válozásá a vezérlőlánc azonnal végrehajja. Időerv vezérlés: egy előre meghaározo idő szerin örénik a rendelkező jel válozása. (programadó: az időerv vezérlés bizosíó berendezés) feléel vezérlés: a vezérlő a logikai dönéseknél figyelembe veszi a külső jeleke az érzékelőkön kereszül, és figyelembe veszi a vezérel szakasz állapoá. pl.: lif sorrendi vezérlés: avagy lefuó vezérlés Vezérlésechnika eszközei: Érzékelők: hőmérsékle, nyomás, nyomáskülönbség, szin, áramlás, elmozdulás és szögelfordulás, fordula, erő, forgaónyomaék, légnedvesség-aralom, villamos vezeőképesség, ph, vasagság, megvilágíás, sűrűség... érzékelők léeznek. Ké fő csoporjuka különbözehejük meg: folyonos- és szakaszos működésűek. 1. Érzékelő szervek: Közelíés kapcsolók: Indukív: ferri Φ 0 1 Jelformáló 0-24 V 5-20mA l Kapaciív: C 0 1 Jelformáló 9

10 Forgás, forgásirány, fordulaszám érzékelők: [V] É D közvee: vagy 10

11 2. Beavakozó szervek levegő P P Pneumaikus ápegység 1,2 bar Mágneskapcsolók: Ug Nagy élearamú eszköz, ahol egy ekercs segíségével fő- és segédérinkezőke működenek. A főérinkezők mindig záróérinkezők, míg a mellék érinkezők záró- és nyió érinkezők. kapcsolók bronz, arany vagy ezüs felüleűek. 24V, 48V, 110V, 230V A R S T Főkapcsoló érinkezők Segéd érinkezők Mágnesszelepek: Nyio Zár vasmag Ug 11

12 27. Relék: relé ípusok: aró relék, idő (kapcsoló) relék, reed relék, szilárdes relék (gyenge- és erősáramú) meghúzó ekercs fix mozgó 28. A vezérlésechnika járulékos szervei: Vezérlőberendezései: mechanikai kialakíásai: - beágyazo rendszer - elkülönül önálló mechanikai kialakíás - műanyag házak (házarás) - könnyűfém házak (fém merevíő elemekkel) - ipari környezere (vízzáró roboszus jelleggel) Vezérlő rendszer elhelyezése: - Falra vagy gépre szerel - 19 rack szekrény vasmag gerjesző ekercs kivezeése alap érinkezők kivezeése összeköő vezeékek: 1. dobozon belül: merev, ömör, réz vezeék (sárga-zöld a földelés) 0,75 mm 2 1 mm 2 2. öbb erű, sodro réz fonaú, hajlékony vezeékek 0,75-5 mm 2 -ig 29. GRAFCET (működési erv): egy vezérlési rendszer megjeleníő modell. A echnológiai folyama minden szakaszához a vezérlő berendezés egy-egy saikus állapoa (lépése) rendelheő. A lépésekhez uasíások rendelheők. Ezen lépések sorozaá a közük leheséges ámeneek és feléeleik felűneésével grafikusan ábrázoljuk. A grafikai srukúra alapelemei: a lépés a vezérlő berendezés olyan állapoának felel meg, amelyben sajá bemenei és valóságos kimenei válozalanok. Egy lépés lehe akív vagy inakív. Egy ámene álépésé jelenő előrehaladás akkor jöhe lére, ha az ado ámene érvényes (elér), és a hozzá kapcsolódó ámenei feléel igaz. Áramúerv: az elekromechanikus vezérlőberendezések működésé szemlélei jól áekinheően. Az egyes áramköri elemek rajzjelé áramágankén, sorrendben ábrázoljuk az árramforrás sarkai közö. A vezérlési feladaok feléeleinek ponos leírására igazszágáblázaoka használnak. Funkcióblokk: a nyelv azon alapszik, hogy az állandósul állapook közö mi a kapcsolai rendszer, hogyan kerül az egyik állapoból a másikba. 31. A mikroprocesszor alapú vezérlők csoporosíása: 1. Mikro konroller ---> 1 bies műveleekre is képes mikro számíógép: ---> csak bájos műveleekre képes assembler nyelven Alkalmazási erüleük: a közepes és nagy sorozaú eszközöknél. 2. PLC: Programable Logic Conroller, az ipari körülményekre felkészíe vezérlő szabványos bemeneel, áppal és burkolaal. Szabványosío vezérlési nyelveken programozhaó. (akár néhány ezer be-kimenere is nyúj megoldás) 12

13 3. Folyamairányíók: nagyban hasonlí a PLC-re, nagyobb feszülségű CPU-ja mia öbb ezer művelee lehe raja áfuani, a redundáns működésre fel vannak készíve, inegrálva vannak benne a kezelői pul szofverei. Szabványos vezérlésechnikai nyelve alkalmaznak. 4. Személyi számíógép bázisú vezérlők: sajá rendszerszofvere van, irodai körülményekre készül (NT, Linux...). C-ben ír programja van, ami igen bonyolul. A hardverek igen drágák, amelyek az ipari körülményekre leek ervezve. Ez a csopor a speciális erüleeken jobban alkalmazhaó. Kivieli formái: Kompak: a eljes hardver egy ömbben van kialakíva és fröccsönö műanyag vagy fémházas okban elhelyezve. Alkalmazási erülee: kis vezérlési feladaoknál, elsősorban gépvezérléseknél, és kis méreű echnológiai irányíásánál. Alkalmasak analóg jelek fogadására és kiadására, arimeikai műveleek végzésére. Szabványos soros inerfész felüleek vannak raja kialakíva. Moduláris: az ilyen felépíésű PLC-k a hardver nem egy ömbben helyezik el, hanem káryarendszerrel valósíják meg, szekrénybe szerelik, szabványos 19 -os fiókrendszerrel. A fiókrendszer hálapján van a rendszerbusz, ami a káryák közöi kommunikáció bizosíja. 32. A PLC programjai: rendszerprogram: a felhasználó számára nem láhaó program, melye a gyáró állí elő. A rendszerprogram a monior programokból (ami a felhasználói programok fuaásá, működési hibák felismerésé és jelzésé végzi) és a felhasználói programnyelvből áll. A programoka a ROM-ba beégeve szállíják. Felhasználói program: alkalmas arra, hogy egy álalános célú programozhaó vezérlővel, egy konkré irányíásechnikai felada megvalósíhaó legyen. A felhasználói program (amelye egy programfejlesző készülék segíségével a felhasználó készí el) ehá olyan vezérlési uasíások sorozaa, amelye a közponi egység lépésről lépésre végrehaj, és ezálal gépvezérlés vagy echnológiai irányíás valósíha meg. A program végrehajása sorosan örénik. Kéféle programról beszélheünk: - eseményvezérel: a program végrehajásnál a folyamaról jövő események különböző prioriás szinű megszakíásoka okoznak és ezeknek haására megkezdődik az ado eseményhezn arozó programrész végrehajása. Ezzel kis válaszidő érheő el, de bonyolulabb hardver igényel. - ciklus szervezésű: a program végrehajás a PLC-knél alkalmazzák széles körben. Ez a program végrehajási forma valamennyi folyama-esemény programozoan figyeli a program ciklikus végrehajásával. Előnye, hogy egyszerűbb hardver igényel, valamin könnyen képezheők az események logikai függvényei is. Háránya, hgy a ciklusidő függ a felhasználói program hosszáól, és az uasíások ípusáól. Ennek ké válozaa ismer: a) lineáris program végrehajás: egyszerű vezérlési feladaokra ír felhasználói program készíésénél alkalmazzák. A nagy vezérlésechnikai feladaoknál nem alkalmazzák, mivel öbb ezer soros programnél már áekinheelenné válik. b) srukurál program végrehajás: a felhasználói programok főprogramból és részvezérlési feladaoka megvalósíó programmodulokból állnak. 13

14 33. Felhasználói program készíés grafikus szimbólumoka alkalmazó programnyelven: Léra-diagrammos: (Ladder diagram) az áramuas ervjelekkel leír vezérlési feladaoknál nagyon egyszerűen képezheő, mivel hasonló szimbólumika használ. A programnyelv a bemeneek jelszinjei érinkező-, a kimeneek jelszinjei ekercs állapookkal jellemzi. A bemeneek magas szinű (H) állapoához záró-, míg az alacsony szinű (L) állapoához nyió érinkezőke rendel. A kimeneek magas szinű állapoához a ekercsek működee-, valamin az alacsony szinű állapoához a ekercsek nyugalmi állapoa arozik. Az érinkezők és a ekercsek egymáshoz kapcsolódva vízszines vonalon helyezheők el a balról jobbra muaó áramirány figyelembevéelével. Funkcióblokkos:(Funcion block diagram) a programnyelv a logikai-, időzíési-, számlálási-, sb. Műveleek leírásá blokkos formában végzi olya módon, hogy az egyes blokkok belsejében szabványos művelei jeleke használ a blokkok mellei megfelelő operandusok felüneésével. 34. PLC-k kiválaszási szemponjai: a PLC-nek az illeszheőség melle elege kell ennie a hármas köveelménynek: ervezheőség, kivielezheőség és üzemeleheőség. Ennek megfelelően a PLC-ke hardver-, szofver-, valamin gazdaságossági szemponok alapján válaszják ki. Hardver kiválaszási szemponok: - a PLC be és kimeneeinek száma, és paraméerei (15-20%-kal öbb be- és kimene ervezendő) be-, kimenei feszülségszinek, erhelheőség (egyen-, válakozó feszülség eseén) földfügelenség igénye (opocsaol, konakus) állapojelzés igénye (be-, kimeneek) rövidzárvédeség igénye (kimeneek) különleges be-, kimeneek igénye 14

15 BMF-KGK M?szaki Menedzser szak Auomaika MaZs rendszer sebesség meghaározása Szofver kiválaszási szemponok: Fonos, hogy a gyárócég a vezérlő olyan könnyen kezelheő és megenulhaó, sok szolgálaás nyújó rendszerprogramú fejleszőkészülékkel illeve készülékcsaláddal lássa el, ami a könnyen elvégezheő felhasználói program megírásán kívül alkalmas annak eszelésére, szimulálására, a PLC direk működeésére, és az elkészül program dokumenálására is. Ez azér fonos, hogy egyidőben örénhessen a PLC és a periférikus eszközök beszerzése, szerelése a felhasználói program készíésével, ami idő és kölség csökkenő. Fonos szempon ovábbá, hogy a PLC illeszkedjen az üzem információs rendszerébe. Gazdaságossági szemponok: a jobb de drágább PLC-kkel a ermékek minősége, energia kölségek csökkenése, üzembizonság növelése érheő el, így kiválaszásuknál ezeke is figyelembe kell venni. 15