ESPA CASH EURO-PLUS. Az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap. 2009/2010. évi jelentés

Átírás

1 ESPA CASH EURO-PLUS Az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap 2009/2010. évi jelentés

2 2009/2010. pénzügyi év Tartalomjegyzék Általános információk az Alapkezelőről... 2 A Befektetési alap alakulása... 3 A Befektetési alap vagyonának összetétele... 4 Összehasonlító áttekintés (euróban)... 5 Osztalékfizetés/kifizetés... 5 Hozamszámítás és a Befektetési alap vagyonának alakulása A Befektetési alap értékének alakulása a pénzügyi évben (az alap teljesítménye) A Befektetési alap eredménye A Befektetési alap vagyonának alakulása A Befektetési alap eredményének felhasználása november 15-i vagyonkimutatás... 9 Minősítés nélküli könyvvizsgálói záradék A Befektetési alap kezelési szabályzata A Befektetési alapra vonatkozó általános rendelkezések A Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések Melléklet a Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezésekhez... 25

3 ESPA CASH EURO-PLUS Általános információk az Alapkezelőről A társaság ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m. b. H. Habsburgergasse 1a, A-1010 Wien Telefon: , Telefax: Törzstőke 4,50 millió EUR Tagok Erste Asset Management GmbH (81,42%) DekaBank Deutsche Girozentrale (2,87%) Kärntner Sparkasse Aktiengesellschaft (2,87%) NÖ-Sparkassen Beteiligungsgesellschaft m. b. H. (1,37%) Salzburger Sparkasse Bank Aktiengesellschaft (2,87%) Sieben Tiroler Sparkassen Beteiligungsgesellschaft m. b. H. (2,87%) Steiermärkische Bank und Sparkassen Aktiengesellschaft (5,73%) Felügyelőbizottság Ügyvezetők Cégjegyzők Állami felügyelők Könyvvizsgáló Letétkezelő Mag. Wolfgang TRAINDL igazgató (elnök) Mag. Dr. Gerhard FABISCH igazgató (elnökhelyettes) Wilhelm SCHULTZE okleveles mérnök (elnökhelyettes) Dr. Christian AICHINGER igazgató Mag. Rupert ASCHER igazgató (2010. július 31-ig) Mag. Alois HOCHEGGER igazgató Mag. Dr. Michael MALZER osztályigazgató Franz RATZ igazgató Mag. Reinhard WALTL igazgatóhelyettes (2010. szeptember 7-től) az üzemi tanács küldöttei: Mag. (FH) Regina HABERHAUER Mag. Dieter KERSCHBAUM Mag. Gerhard RAMBERGER Herbert STEINDORFER Mag. Heinz BEDNAR Mag. Harald GASSER Dr. Franz GSCHIEGL Mag. Winfried BUCHBAUER Mag. Harald EGGER Oskar ENTMAYR Dr. Dietmar JAROSCH Mag. Franz KISSER (2010. január 23-ig) Anton KOVAR (2010. január 23-ig) Günther MANDL Peter RIEDERER (2010. január 28-ig) Christian SCHÖN (2009. december 15-től) Mag. Paul A. SEVERIN Mag. Jürgen SINGER HR Dr. Michael MANHARD AD Erwin Gruber ERNST & YOUNG WIRTSCHAFTSPRÜFUNGSGESELLSCHAFT MBH Erste Group Bank AG 2

4 2009/2010. pénzügyi év Tisztelt befektetésijegy-tulajdonos! Engedje meg, hogy bemutassuk Önnek a befektetési jegyekről szóló osztrák törvény 20. -a szerinti ESPA CASH EURO-PLUS közös tulajdonú alapnak a november 16-tól november 15-ig tartó pénzügyi évre vonatkozó jelentését. A Befektetési alap alakulása A piac alakulása A jelentési időszakban a pénzügyi piacok alakulását az euróövezet gyenge pénzügyi lábakon álló országainak boni tása körüli nagy bizonytalanságok határozták meg. Az adósságválság a közös pénz létjogosultságának kérdését is felvetette. Az euróövezet egyes országainak nemzeti járadékpiacának hozamai igen eltérően alakultak. A periférikus piacok teljesítménye jócskán elmaradt az ún. központi piacokétól, amelyek közé pl. Németország, Franciaország és Ausztria tartozik. Az előbbi piacok hozama folyamatosan csökkent, míg a periféria államkötvényeinek hozama egy szűk sávon belül igen volatilisen alakult. A görög és az ír államkötvények kockázati felárai nagyon megugrottak. A kétéves futamidejű német referenciakötvény 2010 májusában, az európai államválság csúcspontján, 0,42%-os hozammal történelmi mélypontot ért el. Az ötéves futamidejű német referenciakötvény szintén soha nem látott mélységekbe, 1,18%-ra süllyedt augusztusára. Az euró referenciakötvényekhez viszonyítva igen stabilnak bizonyultak az osztrák államkötvények. A legjobb bonitású záloglevelek, ill. a bankkötvények kockázati felárai (spreads) hosszabb időszakokon keresztül viszonylag stabilak maradtak, de az államválság eszkalálódásával megemelkedtek. A pénzügyi ágazatnak nyújtott állami mentőintézkedések következtében a hitelkockázat a magánszférából a közszférába helyeződött át. Emiatt drámaiabbá váltak azon országok gondjai, amelyek már a konjunkturális fellendülés időszakában is túl magas hiányt produkáltak a kiadási oldalon. Az eurózónában áprilisára újabb tetőpontot ért el az államválság. A folyamatosan rossz hírek hatására egyre jobban kiéleződött Görögország helyzete az euróövezeti államkötvénypiacon. A piaci folyamatokat a görög államadósság átrendezése, valamint a költségvetés strukturális átalakításának (adóemelések, a nyugdíjkorhatár emelése, bércsökkentések) végrehajthatósága körüli kérdések határozták meg. A piac figyelme kizárólag a periférikus országok által fizetendő felár (a referenciaként szolgáló német államkötvényhez viszonyított kamatkülönbségek) mozgásaira összpontosult, a makrogazdasági adatok teljesen háttérbe szorultak. Az S&P hitelminősítő cég a lehető legrosszabbkor, az uniós tagországok és az IMF között a pénzügyi mentőintézkedésekről folytatott tárgyalások közben értékelte le Görögországot BB, befektetésre nem ajánlott (bóvli) fokozatra. A Görögország által kiváltott pánik az euróövezet más periférikus országaira is átterjedt, és ez végül az EMU államkötvényválságának eszkalálódásához vezetett. Spanyolországot és Portugáliát is leminősítették néhány fokozattal. Ebben a szakaszban a biztonságosnak tekintett német referenciakötvények iránt folyamatosan élénk volt a kereslet. Görögország ezt követően hivatalosan segítséget kért, de a EU, ill. az IMF mentőintézkedései (pl. egy hároméves segélyprogram) ellenére megmaradtak a görög gazdaság fizető- és versenyképességével kapcsolatos aggodalmak. A transzferkifizetések azonban a stabil lábakon álló euróövezeti országokban is gondot fognak okozni, ha azok hosszú távon garanciát vállalnak a rossz szerkezetű gazdaságok adósságaiért. Az EU és az IMF által tető alá hozott 750 milliárd eurós csomag mellett az EKB-nak fel kell vásárolnia az instabil államok magas kockázati felárral sújtott kötvényeit, mivel ellenkező esetben veszélybe került volna az államháztartások refinanszírozása ezekben országokban. Általánosságban elmondható, hogy a pénzügyi válság hatalmas költségei miatt valamennyi euróövezeti országban jelentősen megugrott a költségvetési hiány, ami középtávon visszafogja majd a növekedést. A piaci szereplők elbizonytalanodása egyes államok gazdasági fejlődésében és hitelképességében (rating), különösen a periféria országainak hiányai tekintetében még hosszú ideig előtérben lesz. A fejlett országokban a pénzügyi válság okozta recesszió után nem sikerült önfenntartó fellendülést beindítani. Fékezően hat a gyengélkedő munkaerőpiac, a termelési kapacitások átméretezése, a mérsékelt fogyasztás és a bankok szigorúbb hitelezési gyakorlata. Európa a konjunktúra tekintetében két részre kezdett szakadni. Recessziós tendenciákkal főként a déli periféria országai és Írország kénytelen megküzdeni, míg Németországban, Ausztriában és Hollandiában lényegesen kedvezőbben alakult a konjunktúra. Bár év közepére az eurózóna konjunktúrájának alakulására utaló hangulatmutatók meglehetősen stabilnak, ill. még annál is jobbnak mutatkoztak, addig a gyengébb amerikai konjunktúraadatok miatt jelentősen nőtt a félelem egy második recessziótól. A pénzügyi piacokon legkésőbb ettől az időponttól kezdve egyre inkább az a meggyőződés 3

5 ESPA CASH EURO-PLUS uralkodott el, hogy a fejlett országok gyenge gazdasági fellendülése ismét elakadhat. Az Egyesült Államokban a konjunktúra fellendítésére hozott állami intézkedések ellenére az munkaerő- és az ingatlanpiacon nem következett be említésre méltó javulás. Mind az amerikai, mind az európai jegybanktól egyértelmű jelezések érkeztek, miszerint a rendkívül expanzív pénzpolitikai intézkedések mögüli igen óvatos kihátrálás ideiglenes felfüggesztésére kerülhet sor. Ennek fényében az amerikai államkötvények hozamai újabb éves mélypontokra estek, az euróövezetben pedig új történelmi negatív csúcsok születtek a német államkötvénnyel az élen. A nagy jegybankok változatlanul hagyták a rendkívül alacsony irányadó kamatlábakat: az eurózónában 1,00%, az Egyesült Államokban 0,00%, ill. 0,25%, míg Japánban 0,10% maradt. A pénzpiaci válság tetőpontján a központi bankok likviditással árasztották el a pénzpiacokat; az EKB többek között hosszú távú refinanszírozási források korlátlan elosztása révén. Azonban e pénzek csak egy része jutott el hitelek formájában a reálgazdasághoz. A többi az értékpapírpiacokon a likviditás által hajtott árfolyam-emelkedésben jelent meg vagy a jegybankok azonnal újra befektetették azokat. A német referenciakötvények az év közepén elért rendkívül alacsony szint után enyhén felfelé korrigáltak. A jelentési időszak végén a kétéves referenciakötvény hozama 1,04%, az ötéves referencia 1,67% volt. A nagy elővigyázatosság ellenére az EKB a rendkívüli refinanszírozási intézkedések visszavonásáról indított vitájával végül mégiscsak elbizonytalanította kissé a piacot. Bár a kamatpolitika irányultsága továbbra is válságüzemmódra utal, nem lehet figyelmen kívül hagyni az igazgatóság belső nézetkülönbségeit. Az igen rövidtávú pénzpiaci kamatlábak emelkedése, pl. a 3 havi EURIBOR 0,99%-ra erősödése normalizálódásként értékelhető, addig 1,51%-os 12 havi EURIBOR már egy enyhén emelkedő kamattendenciát áraz be. Az infláció ellen ható tendenciák, a törékeny növekedési kilátások és a bankszektor még nem teljesen megoldott problémái azonban várhatóan relatíve korlátozni fogják a korrekció folytatódásakor várható visszacsapás potenciálját. Ebben a piaci szakaszban az új befektetések tekintetében a biztonság volt az elsődleges az alapkezelő számára, mivel az eurózóna tagállamainak szükséges államháztartási konszolidációja igen fájdalmas és hosszadalmas folyamat lesz. A cash flow lényegében a teljes pénzügyi év alatt államkötvényekbe, ill. a központi piacok, mint Ausztria, Németország és Franciaország államilag garantált kötvényeibe áramlott. A periféria piacai közül egyedül Olaszország volt kivétel, hozammegfontolások miatt. Ezen kívül túlnyomórészt változó kamatozású, első osztályú zálogleveleket és bankkötvényeket vásároltunk. Mind fedezési célokra, mind befektetésre alkalmaztunk kamatláb derivatívákat. Az értékpapír-kölcsönzés révén további hozamokat könyvelhettünk el. A legjobb bonitású kötvények viszonylag alacsony kamathozamának figyelembevétele mellett a biztonság elsődleges követelménye miatt megőriztük a portfólió szerkezetét. A Befektetési alap vagyonának összetétele november november 15. millió EUR % millió EUR % Az alábbi valutákban jegyzett kötvények EURÓ* 645,0 88,88 482,9 82,10 Az alábbi valutákban jegyzett befektetési jegyek EURÓ 70,6 9,72 48,4 8,22 Értékpapír-állomány 715,5 98,60 531,3 90,32 Határidős tőzsdei ügyletek - 0,1-0,02-0,1-0,02 Bankbetétek 4,1 0,57 50,1 8,51 Kamatkövetelések 6,2 0,85 7,0 1,19 A Befektetési alap vagyona 725,7 100,00 588,2 100,00 * Lásd a vagyonkimutatás lábjegyzeteit is. 4

6 2009/2010. pénzügyi év Összehasonlító áttekintés (euróban) Pénzügyi év A Befektetési alap vagyona A vagyon alakulása %-ban 1) 2004/ ,47 + 2,31 2) 2005/ ,79 + 1,71 2) 2006/ ,50 + 3,17 2) 2007/ ,38 + 2,40 2) 2008/ ,54 + 6,42 2) 2009/ ,23 + 1,39 2) Pénzügyi év Osztalékos befektetési jegyek Hozamtőkésítő befektetési jegyek Teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek Egy befektetési jegy nettó eszközértéke Osztalék Egy befektetési jegy nettó eszközértéke Hozamtőkésítésre fordított jövedelem Az InvFG 13. -a szerinti kifizetés Egy befektetési jegy nettó eszközértéke Teljes hozamtőkésítésre fordított jövedelem 2004/ ,11 2,00 91,74 1,89 0,59 93,97 2, / ,35 2,20 92,72 2,13 0,65 95,58 2, / ,41 2,50 94,98 2,43 0,80 98,61 3, / ,62 3,00 96,44 3,04 0,94 100,97 4, / ,10 2,25 101,64 2,40 0,69 107,46 3, / ,85 1,40 102,36 1,52 0,45 108,94 2,09 1) Feltételezve, hogy az osztalékokat és kifizetéseket a kifizetés napján számított értéken teljes összegben újra befektetik. 2) A kerekítések miatt a hozamtőkésítő befektetési jegyek, ill. a teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek értékének alakulása kismértékben eltérhet az itt megadott értéktől. Osztalékfizetés/kifizetés A 2009/2010. pénzügyi évben az osztalékos befektetési jegyek után jegyenként 1,40 euró osztalékot fizetünk (2008/2009. pénzügyi évben 2,25 euró), azaz db osztalékos befektetési jegy után összesen ,40 eurót. Az osztalékszelvényt kifizető bank köteles az osztalékból a tőkehozadéki adót, befektetési jegyenként 0,32 eurót visszatartani, amennyiben mentesítő okok nem merülnek fel. A kifizetéseket december 15-én, szerdán ill. a mindenkori letétkezelőknél írják jóvá, ill. teljesítik. az Erste Group Bank AG (Bécs) banknál A hozamtőkésítő befektetési jegyek esetében a 2009/2010. pénzügyi évben befektetési jegyenként 1,52 eurót újbóli befektetésre fordítunk, azaz db hozamtőkésítő befektetési jegy után összesen ,72 eurót. A befektetési alapokról szóló osztrák törvény 13. -a értelmében a hozamtőkésítő befektetési jegyek után az éves jövedelem utáni tőkehozadéki adó összegét (befektetési jegyenként 0,45 eurót) ki kell fizetni, azaz db hozamtőkésítő befektetési jegy után összesen ,70 eurót. A letétkezelő bank köteles a fenti összegű tőkehozadéki adót visszatartani és az adóhatóságnak befizetni, amennyiben mentesítő okok nem merülnek fel. A kifizetésre december 15-én, szerdán kerül sor. A befektetési alapokról szóló osztrák törvény 13. -a utolsóelőtti mondatának értelmében a teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek esetében elmarad a tőkehozadéki adó kifizetése. A 2009/2010. pénzügyi évben befektetési jegyenként 2,09 eurót újbóli befektetésre fordítunk, azaz db teljes hozamtőkésítő befektetési jegy után összesen ,30 eurót. 5

7 ESPA CASH EURO-PLUS Hozamszámítás és az alap vagyonának alakulása 1. A Befektetési alap értékének alakulása a pénzügyi évben (az alap teljesítménye) Az OeKB számítási módszere szerinti értékelés: az alap valutájában (EUR) befektetési jegyenként kibocsátási felár nélkül Osztalékos befektetési jegyek Hozamt késít befektetési jegyek Teljes hozamt késít befektetési jegyek Befektetési jegy értéke a pénzügyi év kezdetén 74,10 101,64 107,46 Osztalékfizetés december 15-én (kb. 0,0313 befektetési jegynek felel meg) 1) 2,25 Kifizetés december 15-én (kb. 0,0068 befektetési jegynek felel meg) 1) 0,69 Befektetési jegy értéke a pénzügyi év végén 72,85 102,36 108,94 Összesített nettó eszközérték (fiktív) osztalékfizetés/kifizetés útján megszerzett befektetési jegyekkel együtt 75,13 103,06 108,94 Nettó hozam befektetési jegyenként 1,03 1,42 1,48 Egy befektetési jegy értékének alakulása a pénzügyi évben 2) 1,39 % 1,40 % 1,38 % 2. Az alap eredménye a. Az alap realizált eredménye Az alap szokásos eredménye Hozamok (árfolyamnyereség nélkül) Kamathozamok ,52 Osztalékhozamok 0,00 Egyéb hozamok 3) ,66 Hozamok összesen (árfolyamnyereség nélkül) ,18 Kamatráfordítások ,67 Ráfordítások Alapkezelési díj ,50 Könyvvizsgálói díjak ,00 Közzétételi költségek ,26 Értékpapír-letéti díjak ,75 Letétkezel i díjak ,65 Küls tanácsadók díjai 0,00 Ráfordítások összesen Kezelési költségek visszatérítése a részalapból ,16 0,00 Az alap szokásos eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) Realizált árfolyamnyereség 4) 5) Realizált nyereség 6) ,64 Realizált veszteség 7) ,38 Realizált árfolyamnyereség (hozamkiegyenlítés nélkül) Az alap realizált eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) , , ,61 6

8 2009/2010. pénzügyi év Áthozatal: Az alap realizált eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) ,61 b. Nem realizált árfolyamnyereség 4) 5) A nem realizált árfolyamnyereség változása A pénzügyi év eredménye , ,05 c. A pénzügyi év szokásos hozamának hozamkiegyenlítése ,12 Az alap összes bevétele ,17 3. Az alap vagyonának alakulása Az alap vagyona a pénzügyi év kezdetén 8) Osztalékfizetés/kifizetés Osztalékfizetés (az osztalékos befektetési jegyek után) december 15-én Kifizetés (a hozamt késít befektetési jegyek után) december 15-én Befektetési jegyek kibocsátása és visszaváltása Az alap összes bevétele (Az alap eredményének részletes ismertetését lásd a 2. pontban.) Az alap vagyona a pénzügyi év végén 9) , , , , , , ,23 7

9 ESPA CASH EURO-PLUS 4. Az alap eredményének felhasználása Osztalékfizetés/kifizetés/újrabefektetés Osztalékfizetés december 15-én db osztalékos befektetési jegy után egyenként 1,40 EUR Újrabefektetés db osztalékos befektetési jegy után egyenként 0,00 EUR Kifizetés december 15-én db hozamt késít befektetési jegy után egyenként 0,45 EUR Újrabefektetés db hozamt késít befektetési jegy után egyenként 1,52 EUR ,40 0, , , , ,42 Újrabefektetés db teljes hozamt késít befektetési jegy után egyenként 2,09 EUR , ,12 Az alap realizált eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) ,73 Ráfordítás- és veszteségfedezet/nyereségátvitel Ráfordítás- és veszteségfedezet a vagyonból ,38 Nyereségátvitel a vagyonra , ,38 A következ évre átvitt nyereség változása 10) Nyereségátvitel az el z évb l ,13 Nyereségátvitel a következ id szakra , , ,12 1) A december 11-én (az osztalékjog megszűnésének napján) számított érték: Egy osztalékos befektetési jegy után 71,97 EUR, egy hozamtőkésítő befektetési jegy után 101,11 EUR. 2) A kerekítések miatt a hozamtőkésítő befektetési jegyek és a teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek teljesítménye kismértékben eltér az osztalékos befektetési jegyek teljesítményétől. 3) Az ebben a tételben kimutatott jövedelmek teljes mértékben értékpapír-kölcsönzési ügyletek kölcsönzési díjából származtak. 4) A realizált nyereségek és a realizált veszteségek nem az időszakra lebontva jelennek meg, így azok a nem realizált árfolyamnyereséghez hasonlóan nem feltétlenül tükrözik az alap értékének pénzügyi éven belüli alakulását. 5) A teljes árfolyamnyereség, hozamkiegyenlítés nélkül (a realizált, hozamkiegyenlítés nélküli árfolyamnyereség és a nem realizált árfolyamnyereség változásának összege): ,30 EUR. 6) Ebből derivatív ügyletekből származó nyereség: ,00 EUR. 7) Ebből derivatív ügyletekből származó veszteség: ,00 EUR. 8) Forgalomban lévő befektetési jegyek száma a pénzügyi év kezdetén: db osztalékos befektetési jegy, db hozamtőkésítő befektetési jegy és db teljes hozamtőkésítő befektetési jegy. 9) Forgalomban lévő befektetési jegyek száma a pénzügyi év végén: db osztalékos befektetési jegy, db hozamtőkésítő befektetési jegy és db teljes hozamtőkésítő befektetési jegy. 10) A realizált árfolyamnyereség hozamkiegyenlítésével együtt, amennyiben azt nem tartalmazzák, ill. tartalmazták a hozamkifizetések (kifizetések), ill. újrabefektetések. 8

10 2009/2010. pénzügyi év november 15-i vagyonkimutatás (az értékpapír-vagyonban november 16. és november 15. között bekövetkezett változásokkal együtt) Értékpapír megnevezése Azonosító- Kamatláb Vétel/ Eladás/ Állomány Árfolyam Árfolyamérték %-os T ZSDÉN JEGYZETT ÉRTÉKPAPÍROK szám Bejöv Kimen EUR-ban arány a darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) kötvényvagyonra vetítve Euróban jegyzett KÖTVÉNYEK Kibocsátó ország: NÉMETORSZÁG BAYER.LANDESBK.08/11 DE000BLB6B67 0, , ,00 1,38 BERLIN 10/13 DE000A1EWHS9 0, , ,00 0,69 BRD 09/11 DE k.* 1, , ,00 0,69 BRD 09/14 DE k.* 2, , ,00 0,71 COMMERZBANK 09/12 DE000CB896A7 2, , ,00 0,42 DBK 08/11 XS , , ,00 0,59 DRESDNER BK. 05/12 DE000DR6D420 1, , ,00 0,69 HSH NORDB. 10/13 DE000HSH3G98 1, , ,00 0,41 LBBW 05/15 XS , , ,00 0,41 MUENCH.HYP.BK.PF1394 VAR DE000MHB1574 0, , ,00 0,28 NORDR.-WESTF. 07/12 DE000NRW11B1 1, , ,00 0,69 NORDRH.WESTF. 08/11 DE000NRW1162 0, , ,00 0,14 NRW BK. 09/11 DE000NWB4032 1, , ,00 0,41 NRW. BANK 06/12 DE000NWB2366 0, , ,00 0,41 NRW. LAND 10/14 DE000NRW2Z12 2, , ,00 0,70 SCHLESWIG HOL. 09/14 DE , , ,00 0,69 WL BANK AG 10/12 DE000A1EWG70 1, , ,00 0,69 WL BK 10/12 DE000A1DAAM5 0, , ,00 0,28 WL BK WESTF. 06/11 DE000A0JFC63 0, , ,00 0,69 Összesen ,00 10,95 Kibocsátó ország: FINNORSZÁG OP-ASUNTOLU. 10/15 XS , , ,00 0,34 Összesen ,00 0,34 Kibocsátó ország: FRANCIAORSZÁG CIE DE FINANC. 09/12 FR , , ,00 0,28 CIF EUROM. 09/12 FR k.* 1, , ,00 0,69 FRANKREICH 10/15 FR , , ,00 0,71 GCE COV. BONDS 10/13 FR , , ,00 0,69 Összesen ,00 2,36 Kibocsátó ország: OLASZORSZÁG ITALIEN 09/12 IT , , ,00 1,10 ITALIEN 10/13 IT , , ,00 0,68 ITALIEN 10/17 IT , , ,00 0,68 UNICR.ITAL. 05/10 XS , , ,00 0,41 UNICR.ITAL. 05/13 XS , , ,00 0,41 UNICRED. ITAL. 04/11 XS , , ,00 0,41 9

11 ESPA CASH EURO-PLUS Értékpapír megnevezése Azonosító- Kamatláb Vétel/ Eladás/ Állomány Árfolyam Árfolyamérték %-os szám Bejöv Kimen EUR-ban arány a darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) kötvényvagyonra vetítve UNICREDIT 07/14 XS , , ,00 0,27 UNICREDIT 10/12 XS , , ,00 0,69 UNICREDIT 10/15 IT , , ,00 0,40 UNICREDITO 08/13 XS , , ,00 0,72 Összesen ,00 5,77 Kibocsátó ország: HOLLANDIA ALLIANZ 08/13 DE000A0TR7K7 5, , ,00 1,47 BNG 10/15 XS , , ,00 0,34 RABOBK NEDERL. 10/12 XS , , ,00 0,21 Összesen ,00 2,02 Kibocsátó ország: NORVÉGIA DNB NOR BOL. 10/15 XS , , ,00 0,70 SPAREBANK 10/15 XS , , ,00 0,14 SPAREBANKEN M. 06/11 XS , , ,00 0,55 SPAREBK. 09/12 XS k.* 2, , ,00 0,69 Összesen ,00 2,08 Kibocsátó ország: AUSZTRIA BUND 03/ AT k.* 3, , ,00 1,47 ERSTE GROUP 09/11 XS , , ,00 1,21 ERSTE GROUP 09/14 XS , , ,00 0,72 ERSTE GROUP BK 09/12 XS , , ,00 0,70 KA FINANZ 09/12 XS k.* 2, , ,00 0,97 KA FINANZ 10/14 XS , , ,00 0,97 KA FINANZ AG 10/13 XS , , ,00 0,69 KOMMKR MTN 99/19 XS , , ,00 1,27 KOMMKR NTS 99/11 AT , , ,00 0,42 OEKB 08/13 XS k.* 3, , ,00 0,58 OEKB 09/14 XS k.* 3, , ,00 0,93 OESTERREICH 09/14 AT0000A0CL73 k.* 3, , ,00 2,19 OEVAG 09/12 XS k.* 3, , ,00 0,56 OEVAG 09/13 XS , , ,00 0,43 OEVB 09/12 XS k.* 2, , ,00 0,49 RLB OBEROEST. 05/20 XS , , ,00 0,91 TIROL MTN 02/12 XS , , ,00 0,14 UNICREDIT 10/13 AT000B , , ,00 2,06 Összesen ,00 16,71 Kibocsátó ország: SZLOVÉNIA SID BANKA 10/15 XS , , ,00 0,27 SLOWENIEN 09/12 SI k.* 4, , ,00 0,40 SLOWENIEN 10/15 SI k.* 2, , ,00 0,70 Összesen ,00 1,37 Összesen EUR ,00 41,61 T ZSDÉN JEGYZETT ÉRTÉKPAPÍROK ÖSSZESEN ,00 41,61 10

12 2009/2010. pénzügyi év Értékpapír megnevezése Azonosító- Kamatláb Vétel/ Eladás/ Állomány Árfolyam Árfolyamérték %-os szám Bejöv Kimen EUR-ban arány a darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) kötvényvagyonra vetítve Euróban jegyzett BEFEKTETÉSI JEGYEK Kibocsátó ország: AUSZTRIA ESPA BD GLOB.-ALPHA EB/T AT0000A05F , ,10 3,24 ESPA BOND EURO-ALPHA EB/T AT0000A03DF , ,36 0,28 ESPA CASH EURO EB/A AT , ,00 1,50 ESPA CASH EURO-MIDT. EB/A AT , ,00 4,71 Összesen ,46 9,72 Összesen EUR ,46 9,72 BEFEKTETÉSI JEGYEK ÖSSZESEN ,46 9,72 SZERVEZETT PIACOK ÉRTÉKPAPÍRJAI Euróban jegyzett KÖTVÉNYEK Kibocsátó ország: NÉMETORSZÁG COMMERZBANK 07/12 DE000CB4GRK6 0, , ,00 0,69 DB 07/12 XS , , ,00 0,69 DEUTSCHE BK 08/11 DE000DB5S7A6 1, , ,00 0,69 DEUTSCHE BK. 10/13 DE000DB5DDK9 1, , ,00 0,69 DT.BANK 06/11 XS , , ,00 1,24 DT.BK. 07/11 XS , , ,00 1,38 LBK.THUER. 05/12 XS , , ,00 0,68 VOLKSWAGEN BK. 07/11 XS , , ,00 0,55 Összesen ,00 6,61 Kibocsátó: EURÓPAI KÖZÖSSÉG EUROP.GEM. 09/14 EU000A0T74M4 3, , ,00 0,43 Összesen ,00 0,43 Kibocsátó ország: FRANCIAORSZÁG BNP PARIB. 10/15 XS , , ,00 0,42 BNP PARIBAS 09/12 XS , , ,00 1,38 BPCE S.A. 10/12 FR , , ,00 0,69 BQUE FED. 09/11 XS , , ,00 0,69 DEXIA CRED. 10/12 XS , , ,00 0,69 Összesen ,00 3,86 Kibocsátó ország: ÍRORSZÁG DEPFA BANK 06/11 XS , , ,00 0,66 Összesen ,00 0,66 Kibocsátó ország: OLASZORSZÁG UNICR.ITALIANO 03/10 XS , , ,00 0,69 Összesen ,00 0,69 11

13 ESPA CASH EURO-PLUS Értékpapír megnevezése Azonosító- Kamatláb Vétel/ Eladás/ Állomány Árfolyam Árfolyamérték %-os szám Bejöv Kimen EUR-ban arány a darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) kötvényvagyonra vetítve Kibocsátó ország: HOLLANDIA KBC IFIMA 06/11 XS , , ,00 1,38 KBC IFIMA 10/12 XS , , ,00 0,83 Összesen ,00 2,20 Kibocsátó ország: NORVÉGIA SPAREBANKEN 10/15 XS , , ,00 0,21 Összesen ,00 0,21 Kibocsátó ország: AUSZTRIA ASFINAG 08/14 XS , , ,00 0,29 BACA 04/11 XS , , ,00 3,43 EB PFDBR. 07/12 AT000B , , ,00 0,72 ERSTE BANK 06/10 XS , , ,00 2,85 ERSTE BANK 06/17 XS ) 1, , ,00 0,77 ERSTE BANK 07/11 XS , , ,00 0,55 ERSTE BANK 07/12 XS , , ,00 1,03 ERSTE BANK 08/11 AT000B , , ,00 0,48 ERSTE FRN 07/14 XS , , ,00 0,67 ERSTE GROUP 09/11 AT000B , , ,00 0,97 ERSTE GROUP 10/15 XS , , ,00 0,70 ERSTE PF.23 03/11 AT , , ,00 1,65 HYPINVBK 10/12 XS , , ,00 0,69 HYPO TIROL BK 07/17 XS , , ,00 0,26 KOMM.KR.AUT. 09/11 XS k.* 2, , ,00 0,69 KOMM.KR.AUT. 09/11 XS , , ,00 0,69 KOMM.KR.AUT. 09/12 XS k.* 3, , ,00 0,56 NOE. HYP-LBK 05/17 AT , , ,00 1,61 PFDBR.STELLE 05/11 XS k.* 2, , ,00 1,11 RLB OBEROE. 05/15 AT , , ,00 0,97 RZB 09/14 XS k.* 3, , ,00 0,74 RZB FRN 08-11/S.39 AT000B , , ,00 0,14 RZB GELDM.FLR 08-11/S 64 AT000B , , ,00 0,27 RZB MTN 07/12 XS , , ,70 0,82 RZB OESTER. 06/11 XS , , ,00 3,63 RZB OESTERR. 09/12 XS k.* 3, , ,00 0,70 STMK LHYP-BK 05/11 AT , , ,00 0,14 STMK.SCHV. 99/14 AT , , ,00 1,43 UNICR. BA 10/13 AT000B , , ,00 0,69 UNICREDIT BA 10/15 AT000B , , ,00 0,41 Összesen ,70 29,67 Kibocsátó ország: SVÁJC CREDIT SUISSE 07/12 XS , , ,00 0,83 Összesen ,00 0,83 12

14 2009/2010. pénzügyi év Értékpapír megnevezése Azonosító- Kamatláb Vétel/ Eladás/ Állomány Árfolyam Árfolyamérték %-os szám Bejöv Kimen EUR-ban arány a darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) kötvényvagyonra vetítve Kibocsátó ország: SZLOVÉNIA ABANKA VIPA 09/12 XS , , ,00 1,38 NOVA LJUBLJ. 09/12 XS , , ,00 0,28 Összesen ,00 1,66 Összesen EUR ,70 46,81 SZERVEZETT PIACOK ÉRTÉKPAPÍRJAI ÖSSZESEN ,70 46,81 T ZSDÉN NEM JEGYZETT ÉRTÉKPAPÍROK Euróban jegyzett KÖTVÉNYEK Kibocsátó ország: AUSZTRIA SPK BLUDENZ 06/16 AT000B ) 3, , ,00 0,21 SPK BREGENZ 03/15 AT , , ,00 0,26 Összesen ,00 0,47 Összesen EUR ,00 0,47 T ZSDÉN NEM JEGYZETT ÉRTÉKPAPÍROK ÖSSZESEN ,00 0,47 HATÁRID S T ZSDEI ÜGYLETEK nem realizált eredmény EUR-ban Határid s vételi ügyletek EURO BOBL 12/10 EUR ,00-0,02 Összesen EUR ,00-0,02 Határid s vételi ügyletek összesen ,00-0,02 HATÁRID S T ZSDEI ÜGYLETEK ÖSSZESEN ,00-0,02 AZ ALAP VAGYONÁNAK ÖSSZETÉTELE ÉRTÉKPAPÍROK ,16 98,60 HATÁRID S T ZSDEI ÜGYLETEK ,00-0,02 BANKBETÉTEK ,79 0,57 KAMATKÖVETELÉSEK ,28 0,85 AZ ALAP VAGYONA ,23 100,00 FORGALOMBAN LEV OSZTALÉKOS BEFEKTETÉSI JEGYEK darab FORGALOMBAN LEV HOZAMT KÉSÍT BEFEKTETÉSI JEGYEK darab FORGALOMBAN LEV TELJES HOZAMT KÉSÍT BEFEKTETÉSI JEGYEK darab OSZTALÉKOS BEFEKTETÉSI JEGYEK ÉRTÉKE EUR 72,85 HOZAMT KÉSÍT BEFEKTETÉSI JEGYEK ÉRTÉKE EUR 102,36 TELJES HOZAMT KÉSÍT BEFEKTETÉSI JEGYEK ÉRTÉKE EUR 108,94 1) 2012 júliusáig 100 havi EURIBOR + 40 bázispont mértékű változó kamatozás, azt követően 3 havi EURIBOR + 90 bázispont mértékű változó kamatozás; a tőkegarancia 100%-os. 2) 2008 novemberéig 4,50%-os fix kamatozás, azt követően az 5 éves CMS bázisponthoz kötött változó kamatozás; a tőkegarancia 100%-os. 13

15 ESPA CASH EURO-PLUS * A vagyonkimutatásban k. betűvel jelölt és alább felsorolt értékpapírok november 15-én az alant feltüntetett részösszegek erejéig és a lent megadott díjakkal ki voltak kölcsönözve az Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen AG értékpapír-kölcsönzési rendszerében: Értékpapír megnevezése Azonosító- kölcsönadott Díjszám (rész-)összeg tétel %-ban a nom. értékre vetítve (1.000) BRD 09/11 DE ,03 BRD 09/14 DE ,03 CIF EUROM. 09/12 FR ,03 SPAREBK. 09/12 XS ,03 BUND 03/ AT ,03 KA FINANZ 09/12 XS ,03 OEKB 08/13 XS ,03 OEKB 09/14 XS ,03 OESTERREICH 09/14 AT0000A0CL ,03 OEVAG 09/12 XS ,03 OEVB 09/12 XS ,03 SLOWENIEN 09/12 SI ,03 SLOWENIEN 10/15 SI ,50 KOMM.KR.AUT. 09/11 XS ,03 KOMM.KR.AUT. 09/12 XS ,03 PFDBR.STELLE 05/11 XS ,03 RZB 09/14 XS ,03 RZB OESTERR. 09/12 XS ,03 Megjegyzés a befektetőknek: A nem likvid piacok vagyoni értékeinek értékelése eltérhet a tényleges értékesítési ártól. A jelentési időszakban végrehajtott értékpapír-vételi és -eladási ügyletek, amennyiben a vagyonkimutatásban nem szerepelnek. Értékpapír megnevezése Azonosító- Devizanem Vétel/ Eladás/ szám Bejöv Kimen darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) T ZSDÉN JEGYZETT ÉRTÉKPAPÍROK BANK AUSTRIA 00/10 XS EUR BAYER.LBK 07/10 DE000BLB2082 EUR BAYR.LBK. P/11 08/12 DE000BLB3791 EUR BNP PARIBAS 08/11 XS EUR CAISSE REFIN. 08/11 FR EUR CAPITALIA 06/10 XS EUR COMMERZBANK 00/10 DE EUR CS LONDON 08/11 XS EUR DB 00/10 DE EUR DG HYP OE.PF 00/10 DE EUR DT.BANK 08/11 DE000DB5S6X0 EUR DT.HYPOBANK 04/10 DE000A0AHCS1 EUR

16 2009/2010. pénzügyi év Értékpapír megnevezése Azonosító- Devizanem Vétel/ Eladás/ szám Bejöv Kimen darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) ELECTR.FR. 08/13 XS EUR ERSTE BANK 03/10 XS EUR ERSTE NOTES CMS04/10 XS EUR EUROHYPO 353/00-10 XS EUR GRIECHENLAND 05/10 GR EUR GRIECHENLAND 06/11 GR EUR GRIECHENLAND 07/12 GR EUR GRIECHENLAND 09/14 GR EUR KREDITANST. 08/12 DE000A0XXM04 EUR LDBK BERLIN 08/11 DE000LBB0V69 EUR SPAREBKANK 1 08/11 XS EUR SPK KOELNBONN 08/11 DE000SK0ABB1 EUR TIROL R.122/03-10 AT EUR SZERVEZETT PIACOK ÉRTÉKPAPÍRJAI BA-CA 05/10 XS EUR BNP PARIBAS 08/11 XS EUR BPCE S.A. 10/12 FR EUR CREDIT SUISSE 08/10 XS EUR DB AG 10/13 DE000DB5DDV6 EUR DNB NOR BANK 06/11 XS EUR DT. BANK 07/10 DE000DB5S568 EUR DT.BANK 08/10 DE000DB7UN25 EUR ERSTE PF.R.21 03/10 AT EUR KBC IFIMA 10/15 XS EUR L-HYPBK STMK 04/10 AT EUR RZB 09/11 XS EUR TIROL BOND 05/10 AT EUR VOLKSWAGEN 07/10 XS EUR T ZSDÉN NEM JEGYZETT ÉRTÉKPAPÍROK SPK HORN KOBL. 05/10 QOXDB EUR Bécs, november ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.h. Mag. Bednar Mag. Gasser Dr. Gschiegl 15

17 ESPA CASH EURO-PLUS Minősítés nélküli könyvvizsgálói záradék* A könyvvitel bevonásával megvizsgáltuk az ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.h. által november 15-én kiadott, az általa kezelt ESPA CASH EURO-PLUS, az InvFG 16. -a szerinti közös tulajdonú befektetési alap november 16. és november 15. közötti pénzügyi évéről készült éves jelentést. A törvényes képviselők felelőssége az éves jelentés, a különvagyon kezelése és a könyvvitel tekintetében A könyvvitel, a napi értékelés, a forrásadók kiszámítása, az éves jelentés elkészítése, valamint a Befektetési alap különvagyon kezelése a befektetési alapokról szóló osztrák törvény előírásai, a Befektetési alap kezelési szabályzatának kiegészítő szabályai és az adózási előírások szerint az Alapkezelő és/vagy a letétkezelő törvényes képviselőinek felelőssége. Ez a felelősség a következőket tartalmazza: Egy belső ellenőrzési rendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása, amennyiben ez a különvagyon nyilvántartásba vétele és felértékelése, valamint az éves jelenés összeállítása szempontjából jelentőséggel bír annak érdekében, hogy ez lényeges hibákat ne tartalmazzon, akár szándékos, akár véletlen hibák okán; megfelelő értékelési módszerek kiválasztása és alkalmazása; olyan becslések készítése, amelyek adott az keretfeltételek figyelembevétele mellett megfelelőnek tűnnek. A könyvvizsgálók felelőssége és az éves jelentés törvényes ellenőrzésének módja és terjedelme A mi felelősségünk abban áll, hogy az éves jelentést ellenőrizzük, és ellenőrzésünk alapján a beszámolóról véleményt alkossunk. Vizsgálatunkat a befektetési alapokról szóló osztrák törvény 12. -ának 4. bekezdése szerint és a szabályszerű könyvvizsgálat Ausztriában hatályos törvényes előírásainak és alapelveinek betartásával végeztük. Ezek az alapelvek megkövetelik a szakmai normák betartását és azt, hogy a vizsgálat tervezése és megvalósítása úgy történjen, hogy kellő bizonyossággal véleményt alkothassunk arról, hogy az éves jelentés lényeges hibákat nem tartalmaz. A felülvizsgálat tartalmazza a vizsgálati intézkedések végrehajtását, amelyekkel igazolhatjuk az éves jelentésben szereplő összegek és egyéb adatok valódiságát. A vizsgálati intézkedések kiválasztása a könyvvizsgálók kötelességszerű mérlegelése alapján történik a lényeges hibák legyenek azok szándékos vagy véletlen hibák előfordulási kockázatára vonatkozó becslés figyelembe vétele mellett. A kockázatbecslések során a könyvvizsgáló figyelembe veszi a belső ellenőrzési rendszert, amennyiben az az éves jelentés összeállítása, valamint a különvagyon értékelése szempontjából jelentőséggel bír, annak érdekében, hogy a keretfeltételek figyelembe vétele mellett megfelelő vizsgálati intézkedéseket határozhasson meg, és nem azért, hogy az Alapkezelő vagy a letétkezelő belső ellenőrzéseinek hatékonyságáról alkosson véleményt. A vizsgálat továbbá magában foglalja az alkalmazott értékelési módszerek és a törvényes képviselők által elkészített lényeges becslések megfelelőségének ellenőrzését, valamint az éves jelentés teljes mondanivalójának megítélését. Meggyőződésünk szerint vizsgálatunk során kielégítő és megfelelő igazolást kaptunk, így vizsgálatunk segítségével kellően megalapozott véleményt alkothatunk. 16

18 2009/2010. pénzügyi év Vizsgálati vélemény Vizsgálatunk során kifogásolnivalót nem találtunk. Megítélésünk szerint a vizsgálat során nyert információk alapján az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap, az ESPA CASH EURO-PLUS november 15-i éves jelentése megfelel a törvényi előírásoknak. Megállapítások a befektetési alapokról szóló osztrák törvény és a Befektetési alap kezelési szabályzatának betartásáról Az InvFG 12. -ának 4. bekezdése értelmében a vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy be lett-e tartva a befektetési alapokról szóló szövetségi törvény (a befektetési alapokról szóló osztrák törvény) és a Befektetési alap kezelési szabályzata. Vizsgálatunkat a fent leírt alapelveknek megfelelően úgy végeztük, hogy elégséges biztonsággal megítélhessük, hogy lényegében betartották-e a befektetési alapokról szóló osztrák törvény előírásait és a Befektetési alap kezelési szabályzatát. A vizsgálat során nyert információk alapján az éves jelentés készítése során betartották a befektetési alapokról szóló osztrák szövetségi törvény (InvFG) előírásait és a Befektetési alap kezelési szabályzatát. Megállapítások az elmúlt pénzügyi év tevékenységeiről készült jelentésről Kritikusan átnéztük az Alapkezelő ügyvezetőségének az éves jelentésben található ismertetését az elmúlt pénzügyi évben végzett tevékenységekről, de azok a fenti alapelvek értelmében nem voltak különleges vizsgálati cselekmények tárgyai. Vizsgálati véleményünk ezért ezekre az adatokra nem vonatkozik. Az összképet tekintve a pénzügyi évhez fűzött ismertetés összhangban áll az éves jelentésben szereplő számokkal. Bécs, december 1. ERNST & YOUNG WIRTSCHAFTSPRÜFUNGSGESELLSCHAFT Mag. Ernst Schönhuber (könyvvizsgáló) Mag. Gerhard Grabner (könyvvizsgáló) * Ha az éves jelentést a könyvvizsgálói záradékkal együtt a jóváhagyott (teljes terjedelmű és német nyelvű) szövegváltozattól eltérő formában (pl. rövidített vagy fordított változatban) teszik közzé vagy adják tovább, akkor engedélyünk nélkül a könyvvizsgálói záradékot idézni vagy vizsgálatunkra utalni tilos. 17

19 ESPA CASH EURO-PLUS Az ESPA CASH EURO-PLUS alap kezelési szabályzata Az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap A Befektetési alapra vonatkozó általános rendelkezések a befektetési jegyek tulajdonosai és az ERSTE-SPARINVEST KAG (a továbbiakban: Alapkezelő ) közötti jogviszony szabályozására az Alapkezelő által kezelt Befektetési alap vonatkozásában, amelyek kizárólag az adott Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezésekkel együtt érvényesek: 1. Alapelvek Az Alapkezelőre az évi befektetési alapokról szóló osztrák törvény (a továbbiakban: InvFG ) előírásai vonatkoznak, a mindenkor érvényes szövegváltozatban. 2. Tulajdonrészek 1. A Befektetési alaphoz tartozó vagyoni értékekben megtestesülő közös tulajdon egyenlő értékű tulajdonrészekre van felosztva. A tulajdonrészek száma nem korlátozott. 2. A tulajdonrészeket értékpapír jellegű befektetési jegyek (részjegyek) testesítik meg. A Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések értelmében különböző típusú befektetési jegyek bocsáthatók ki. A befektetési jegyek összevont címletű értékpapírok (az [osztrák] letéti törvény 24. -a, a mindenkor érvényes szövegváltozatban) formájában és/vagy materializált formában jelennek meg. 3. A befektetési jegyet vásárlók a befektetési jegyen feltüntetett tulajdonrész arányában részesednek a Befektetési alap összes vagyoni értékében. Az összevont címletű értékpapír formájában tulajdonrészt vásárlók az összevont címletű értékpapír által megtestesített tulajdonrész arányában részesednek a Befektetési alap összes vagyoni értékében. 4. Az Alapkezelő a tulajdonrészeket a felügyelőbizottság hozzájárulásával feloszthatja (splitting), valamint további befektetési jegyeket bocsáthat ki a befektetési jegyek tulajdonosai számára, ill. a régi befektetési jegyeket újakra cserélheti be, amennyiben az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték (6. ) alapján úgy véli, hogy a közös tulajdont megtestesítő részesedések felosztása a közös tulajdonosok érdekében áll. 1. A befektetési jegyek a tulajdonos nevére szólnak. 3. Befektetési jegyek és összevont címletű értékpapírok 2. Az összevont címletű értékpapírokon a letétkezelő egy ügyvezetőjének vagy annak egy erre feljogosított alkalmazottjának saját kezű aláírása, valamint az Alapkezelő két ügyvezetőjének saját kezű vagy sokszorosított aláírása található. 3. A materializált jegyeken a letétkezelő egy ügyvezetőjének vagy annak egy erre feljogosított alkalmazottjának saját kezű aláírása, valamint az Alapkezelő két ügyvezetőjének saját kezű vagy sokszorosított aláírása található. 4. A Befektetési alap kezelése 1. Az Alapkezelő jogosult a Befektetési alap vagyoni értékei fölött rendelkezni és az ezekből a vagyoni értékekből eredő jogokat gyakorolni. Ezek során saját nevében és a befektetési jegyek tulajdonosainak számlájára jár el. Köteles óvni a befektetési jegyek tulajdonosainak érdekeit és a piac integritását, valamint az (osztrák) részvénytörvény 84. -ának 1. bekezdése szerint a tisztességes és lelkiismeretes ügyvezető gondosságával eljárni, valamint az InvFG előírásait és a Befektetési alap kezelési szabályzatát betartani. Az Alapkezelő a Befektetési alap kezeléséhez igénybe veheti harmadik fél segítségét, akinek átruházhatja a jogot az Alapkezelő vagy a saját nevében és a befektetési jegyek tulajdonosainak számlájára a vagyoni értékek fölött való rendelkezésre. 2. Az Alapkezelő a Befektetési alap számlájára nem nyújthat sem pénzkölcsönt, sem kezességi vagy garanciaszerződésből származó kötelezettségeket nem vállalhat. 3. A Befektetési alap vagyoni értékeit az alapra vonatkozó különös rendelkezésekben meghatározott eseteken kívül tilos elzálogosítani vagy más módon megterhelni, illetve fedezeti célra átadni vagy átengedni. 4. Az Alapkezelő nem értékesíthet a Befektetési alap számlájára olyan, az InvFG 20. -a szerinti értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket vagy más pénzügyi befektetéseket, amelyek az ügylet pillanatában nem tartoznak a Befektetési alap vagyonához. 5. Letétkezelő Az InvFG 23. -a értelmében megbízott letétkezelő (13. ) kezeli a Befektetési alap letétjeit és számláit, valamint gyakorolja az InvFG-ben és a Befektetési alap kezelési szabályzatában ráruházott minden egyéb funkciót. 18

20 2009/2010. pénzügyi év 6. Kibocsátás és nettó eszközérték 1. A letétkezelő köteles az egy befektetési jegyre eső nettó eszközértéket (a befektetési jegy értékét) a befektetési jegyek valamennyi típusára kiszámítani, valamint a kibocsátási és visszaváltási árfolyamot (7. ) közzé tenni, ha befektetési jegyet ad el vagy vált vissza, de legalább havonta kétszer. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték meghatározásához a Befektetési alap összesített nettó eszközértékét a hozamokat is beleértve el kell osztani a befektetési jegyek számával. A Befektetési alap összesített nettó eszközértékét a letétkezelő úgy határozza meg, hogy az alap tulajdonában levő értékpapírok és elővásárlási jogok mindenkori árfolyamértékéhez hozzáadja a Befektetési alap tulajdonát képező pénzpiaci eszközök és pénzügyi befektetések, pénzösszegek, bankbetétek, követelések és egyéb jogok értékét, majd levonja a kötelezettségeket. Az árfolyamértékek meghatározásához az InvFG 7. -ának 1. bekezdése értelmében az utolsó ismert tőzsdei árfolyamokat, ill. ármeghatározásokat kell alapul venni. 2. A kibocsátási árfolyam a befektetési jegy nettó eszközértékének és a társaság kibocsátáshoz kapcsolódó költségeinek fedezésére szolgáló, befektetési jegyenként fizetendő díj összege. Az így kapott összeget fel kell kerekíteni. A felár, ill. a kerekítés mértékét a Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések (23. ) tartalmazzák. 3. Az Alapkezelő az InvFG 18. -ának és az (osztrák) tőkepiaci törvény (KMG) 10. -a 3. bekezdésének értelmében a társaság a kibocsátási és a visszaváltási árfolyamot a befektetési jegyek minden típusa esetében egy belföldön, széles körben megjelenő gazdasági vagy napilapban, és/vagy a kibocsátó társaság honlapján elektronikus formában nyilvánosságra hozza. 7. Visszaváltás 1. A befektetési jegy tulajdonosának kérésére a Befektetési alapban lévő részesedését a mindenkori visszaváltási árfolyamon ki kell fizetni, mégpedig adott esetben a befektetési jegy, a még nem esedékes hozamszelvények és a szelvényutalványok visszaadása ellenében. 2. A visszaváltási árfolyam a befektetési jegy nettó eszközértékének és az abból levonandó visszaváltási díj és/vagy lekerekítés különbsége, amennyiben a Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések (23. ) tartalmaznak ilyen kitételt. A visszaváltási ár kifizetése, valamint annak 6. szerinti kiszámítása és közzététele az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság egyidejű értesítése és megfelelő, 10. szerinti közzététele mellett átmenetileg elmaradhat, és a Befektetési alap vagyoni értékeinek értékesítésétől, ill. az értékesítésből származó bevétel beérkezésétől tehető függővé, ha rendkívüli körülmények miatt ez a befektetési jegyek tulajdonosainak jogos érdekeit figyelembe véve szükségesnek látszik. A befektetési jegyek újbóli visszaváltásáról szintén a 10. szerint kell tájékoztatni a befektetőket. Ez különösen arra az esetre igaz, ha a Befektetési alap a vagyonából 5%-ot vagy azt meghaladó részt fektetett be olyan vagyoni értékekbe, amelyek értékelési árfolyamai a politikai vagy gazdasági helyzet alapján teljesen nyilvánvalóan, és nem csak egyedi esetben térnek el a tényleges értékektől. 8. Beszámolási kötelezettség 1. Az Alapkezelő a Befektetési alap pénzügyi évének leteltét követő négy hónapon belül közzéteszi az InvFG 12. -a szerint elkészített éves jelentést. 2. Az Alapkezelő a Befektetési alap pénzügyi éve első hat hónapjának leteltét követő két hónapon belül közzéteszi az InvFG 12. -a szerint elkészített féléves jelentést. 3. Az éves és a féléves jelentés az Alapkezelőnél és a letétkezelő banknál tekinthető meg. 9. A hozamrészesedések megőrzési ideje A befektetési jegyek tulajdonosának igénye a hozamrészesedések kifizetésére 5 év elteltével évül el. Az ilyen hozamrészesedések a határidő lejárta után a Befektetési alap hozamaiként kezelendők. 10. Közzététel A befektetési jegyekre vonatkozó valamennyi közzétételre kivéve a 6. szerint számított nettó eszközérték kihirdetése az (osztrák) tőkepiaci törvény (KMG) 10. -ának 3. és 4. bekezdése alkalmazandó. A közzétételeket - vagy a Wiener Zeitung című lap mellékleteként megjelenő közlönyben teljes terjedelemben közölve, - vagy e közzétételt az Alapkezelőnél és a kifizetőhelyeken elegendő példányszámban és ingyenesen rendelkezésre bocsátva, és a megjelenés dátumát, valamint a fellelhetőségi helyeket a Wiener Zeitung című lap mellékleteként megjelenő közlönyben közölve, - vagy a kibocsátó Alapkezelő honlapján a KMG 10. -a 3. bekezdésének 3. pontja szerinti elektronikus formában hirdetik ki. A KMG 10. -ának 4. bekezdése szerinti közleményt a Wiener Zeitung című lap mellékleteként megjelenő közlönyben vagy az Osztrák 19