Pedagógiai és Nevelési Program

Átírás

1 KLIK Pedagógiai és Nevelési Program (a módosítással érintett fejezetek, kiemelve az új részeket egységes szövegbe szerkesztetten) 2014.

2 1. Preambulum Szurdokpüspöki Általános Iskola Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni! (Szent- Györgyi Albert) Az intézmény pedagógusainak hitvallása: Tedd a legjobbat, akard a jót, győzd meg az ifjút, elméjét világosítsd, hogy létünk útvesztőiben felismerjék e helyes utat, s boldog kiegyensúlyozott emberekké válhassanak. Nevelési-oktatási folyamatunk szervezésekor arra törekszünk, hogy a tanulók minél szélesebb rétege fogadja el és élje a közösség- és önfejlesztő magatartásnormákat és értékrendeket. Az iskola öndefiníciója KÜLDETÉSNYILATKOZAT Mi, a Szurdokpüspöki Általános Iskola dolgozói minden gyermek számára biztosítjuk az egészséges testi-lelki fejlődést, a sokoldalú személyiség-fejlesztést. Munkánk jelszava a szakmai igényesség, melynek alapja a múlt értékei mentén zajló folyamatos megújulás, korszerű oktatás, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy a jövő nemzedékét oktatjuk. 2

3 Az általunk nyújtott tudás feleljen meg az időszerűség, szakszerűség, alkalmazhatóság és konvertálhatóság követelményeinek! Hisszük, hogy olyan embereket nevelünk, akiket a gondolkodásban, a feladatmegoldásban a sokirányúság, erkölcsben a másik emberhez való tolerancia, empátia, ésszerűség, igazságtisztelet és együttműködési készség jellemez. Fontos szerepet kap munkánkban a tehetséggondozás, a gyengébb tanulók felzárkóztatása. Célunk a tudás átadása mellett olyan érdeklődő, nyitott és kiegyensúlyozott személyiségek formálása, akik szembe tudnak nézni a következő iskolafokozat kihívásaival is. Iskolánk külső és belső környezete, kiállításai, ünnepségeink igényes megrendezése, tanórán kívüli foglalkozásaink az esztétikai-művészeti nevelést, a hagyományok ápolását, a szűkebb hazához való kötődés erősítését szolgálják. Hisszük, hogy iskolánk tanulói megállják helyüket az élet minden területén, s mi jó kertész módjára örülhetünk tudásuk kivirulásának. Örülhetünk úgy, ahogy Saint Exupery kis hercege azt gyönyörűen megfogalmazta, rámutatva minden pedagógus nevelésének, munkájának lényegére és értelmére: egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. ő az, akire burát tettem, akit szélfogó mögött óvtam Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám. Borosné Pádár Éva ig. 3

4 2. Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, eszközei, eljárásai 2.1. Nevelési oktatási céljaink: Iskolánk feladata őrizni azokat az értékeket, amelyeket elődeink örökül hagytak, folytatni azt a munkát, amelyet ők elkezdtek. Thomas Carlyle szavai mottóul szolgálnak ehhez: Az igazi múlt megmarad. A jó, amit ember tett, és az igazság, amit ember felfedezett, nem válhat semmivé és nem is válik semmivé, hanem itt van velünk. Elismerjük vagy sem, él és hat a végtelen idő változásaiban. Azért kell foglalkoznunk a múlttal, a múltban kialakult gondolatokkal, hogy azok nyomán a jelenben végzett tevékenységünk eredményeképpen megvalósuljon az a jövő, amire vágyunk. Annak érdekében, hogy céljainkat elérjük, jövőnket megalapozzuk, tanítványainkba négy fontos fogalom lényegét és tartalmát kell átplántálnunk: TUDÁS, TETTVÁNY, TOLERANCIA, HUMANITÁS Ez a négy fogalom fejezi ki leghűbben nevelési - oktatási céljainkat, hitvallásunkat. E négy dolog az emberi lét alapja. Mind a négynek érvényesülnie kell ahhoz, hogy sikeres és boldog emberekké váljanak neveltjeink. A fenti értékeket figyelembe véve: - Arra törekszünk, hogy diákjaink változatos tevékenységeken keresztül sokféle forrásból szerezzék ismereteiket, önállóan, felelősen alkossanak véleményt mind a tanórákon, mind pedig azok keretein kívül. - Fejlesztjük neveltjeink motiváltságát, problémaérzékenységét, elemző-, kritikai és önkritikai érzékét, empatikus készségét. - Lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a tárgyi és mentális feltételeket ahhoz, hogy harmonikus személyiségekké váljanak. - Elősegítjük, hogy az őket körülvevő környezetükkel képesek legyenek együttműködni, megértsék és tiszteljék mások nézeteit. - Megismertetjük velük a helyi és az egyetemes kulturális, természeti és társadalmi értékeket. - Olyan korszerű szakmai alapképzést igyekszünk nyújtani, amellyel tanítványaink képesek lesznek önállóan is a specializálódásra. Ennek érdekében egyéni 4

5 képességeiket figyelembe vevő tanítási és tanulási módszereket alkalmazunk, elsajátíttatjuk az információhordozók biztos kezelését és használatát. - Fontosnak tartjuk, hogy a tudományos ismereteket világnézeti szempontból többféle értelmezéssel közvetítsük, az egyetemes erkölcsi és etikai normákat elsajátíttassuk és gyakoroltassuk. - A kommunikációs készség fejlesztésével, az illem tanításával segítjük a beilleszkedést. - Mindezek megvalósításához partneri kapcsolatra törekszünk a szülői házzal és azokkal az intézményekkel, amelyek részt vesznek tanulóink tudásának és személyiségének alakításában. 2.2.A Köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése: Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezért szeptember 1-jétől: - az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; - míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: Tanév Évfolyam Az iskolai nevelés oktatás alapvető célja: Kulcskompetenciák fejlesztése 5

6 Pedagógiai munkánkban alapvető célnak tekintjük a kiemelt kulcskompetenciák fejlesztését. Feladataink: - A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. - A kompetencia alapú oktatás elterjesztése. - A kompetencia alapú oktatás sikeres megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása. - A nevelőtestület tagjainak pozitív szemléletváltása és módszertani kultúrájának fejlesztése. - A tanulók személyiségének, képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése. - A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó újszerű tanulásszervezési eljárások és módszerek bevezetése és alkalmazása. - Az esélyegyenlőség érvényesítése, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. - Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a tanulásban/ munkában, a kommunikációban és a szabadidőben, a digitális írástudás elterjesztése. - A tanulók fejlesztését célzó és fejlődését nyomon követő egyéni fejlesztési tervek készítése. A fejlesztés célja a kompetencia alapú tudás megszerzése. Az egyénnek/tanulónak a megszerzett tudás birtokában olyan képességekkel kell rendelkeznie, amelyekre szüksége van személye boldoguláshoz s fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezik: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, a problémamegoldás, a kockázatkezelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. 3. KULCSKOMPETENCIÁK 3.1.Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció az olvasott vagy hallott szöveg megértését, valamint az anyanyelv helyes és kreatív használatát jelenti a társadalmi és kulturális tevékenységek minden szintjén. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Ehhez megfelelő szókincsre, a nyelvtani szabályok és egyéb nyelvi funkciók ismeretére van szükség. Ezek birtokában képes az egyén a különböző kommunikációs helyzetekben eligazodni, a szövegekben található információkat megkeresni és kreatívan használni, továbbá 6

7 képes segédeszközöket használni, és saját érveit a különféle helyzetekben megfelelően és meggyőzően megfogalmazni. Az anyanyelvi kommunikáció során törekedni kell a kritikus és építő jellegű párbeszédekre, a kommunikációs helyzetekben a másik fél megismerésére, valamint az igényes és választékos nyelvhasználatra. 3.2.Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A matematika célja a számok, mértékek és struktúrák közötti ok-okozati összefüggések észrevétele, az alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján. Ennek birtokában a tanuló legyen képes alkalmazni az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásában és mindennapi életében. Tudjon érvelni, indokolni és kommunikálni a matematika nyelvén, valamint alkalmazza a megfelelő eszközöket. Törekedjen logikus gondolkodásra. A matematikai eszköztudás elengedhetetlen a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén. 3.3.Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, - értést és alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, 7

8 melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. 3.4.Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A természettudományos ismeretek, alapelvek, fogalmak, folyamatok, módszerek és alkalmazások közötti ok-okozati összefüggések felismerése és alkalmazása legyen a cél. Legyen képes és akarjon a tanuló a tanult természettudományos és műszaki ismeretek birtokában kritikus és globális gondolkodásra, problémamegoldásra. Érdeklődjön a tudományos és technikai fejlődés, és ezek hatásai iránt. Nyerjen bepillantást a jelen főbb kutatási tevékenységeibe Tisztelje szűkebb és tágabb környezetét, és annak biztonságát. Jellemezze a tanulót rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában A kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása tekintetében elengedhetetlen Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés célja, hogy a tanulók aktívan vegyenek részt a környezet és az élő természet megóvásában. Egyéni és közösségi szinten az erkölcsi alapelveknek megfelelően tudják, és felelősségteljesen vállalják a természet, és az ember alkotta értékek megőrzését. Ismerjék a környezet előnyeinek és hátrányainak társadalomra és gazdaságra gyakorolt pozitív és negatív hatásait, és értsék a fogyasztás elvét. Életmódjukban jelenjen meg a természet tisztelete, a felelősség és a környezeti értékek megőrzése. Komplexitásában kapjon hangsúlyt a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás 8

9 empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. 3.5.Digitális kompetencia A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és a kritikai gondolkodással, a magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. Az információs társadalom technológiáinak használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A tanulónak a munka- vagy karriercélok teljesítéséhez megfelelő ismeretekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. Olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. További feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, ehhez szükséges, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk Szociális és állampolgári kompetencia A harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, amely felölel minden olyan magatartásformát, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tudjon oldani. Az állampolgári ismeretek képessé teszik az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, s saját meghatározó szerepével. A sikeres 9

10 társadalmi kapcsolatok érdekében elengedhetetlen a normatudat, az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos a nemek közötti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete, továbbá a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallásinyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja Ennek alapja az a képesség, hogy hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vegyük és megértsük a különböző nézőpontokat, empatikusak,a stressz és a frusztráció kezelésére képesek, a változások iránt fogékonyak legyünk. Az együttműködés, a magabiztosság, az interkulturális kommunikációban és a sokféleség elismerésében. Ennek sikere érdekében elengedhetetlen a személyes előítéletek leküzdése és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári ismeretek képesek egyértelművé tenni a demokrácia, az állampolgárság fogalmát alapozva az állampolgári jogok ismeretére. Világossá válhatnak a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek, tendenciáinak irányai, a társadalmi és politikai mozgalmak céljai, értékei. Legyenek tisztában az egyén cselekvési lehetőségeivel a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján is: lássák, hogy az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen, Mindez feltételezi az olyan képességeket, mint a közügyekben való hatékony együttműködést, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érzékenységet, a helyi, nemzeti és európai szinten hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, például szavazás útján. Az alkotó részvétel a felelősségérzetet, a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadását és tiszteletben tartását, a sokféleség és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Szükséges, hogy ismerjék az egyéni lehetőségeket, a gazdaság és a pénz világának működését. Olyan készségekre, képességekre tegyenek szert, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, elemzés, kommunikálás, tapasztalatok értékelése, kockázatvállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, illetve a munkában is Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőkészség az esztétikai megismerés, élmény és alkotótevékenység fontosságának elismerését foglalja magába. Az esztétikai értékeket a különböző művészeti kifejezőeszközök közvetítik: irodalom, zene, tánc, dráma, bábjáték, vizuális művészetek, tárgyi kultúra, fotó és mozgókép. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség fontosságát, a kulturális és nyelvi sokféleségnek a megőrzésére irányuló igényt. 10

11 Olyan képességek tartoznak ide, mint az esztétikai befogadó képesség, az ítélőképesség, valamint az aktív alkotótevékenységre való képesség. A pozitív attitűdök alapját a művészeti kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. Viszont meg kell láttatnunk, hogy a művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. Az esztétikai, művészeti nevelés fő célja, hogy: - segítse a tanulót abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válhat (érzelmi fejlődés, érés segítése) - tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok és a társadalom értékei iránt, - fejlessze a tanuló esztétikai érzékét, a szépség (mint esztétikai kategória) iránti érzékenységét, - késztesse a tanulót az aktív befogadásra, ösztönözze az alkotásra, a kreativitásra is. Mindez hozzájárul az emberi közösség gazdagításához és segítik az egyén fejlődését Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Személyiség- és közösségfejlesztés A kulcskompetenciák fejlesztésében elsődleges szerepet kapnak a személyiség és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. A fejlesztés alapelvei: - A kompetencia alapú oktatás elterjesztésével hatékonyabbá válik a tanulói és a tanulás iránti motiváció. - A tanulás iránti motiváció fejlesztésére a megismerési vágy fenntartására változatos és gazdag fejlesztő programot kínálunk. Olyan tanulásirányítási módokat garantálunk, amelyekben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez a tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A műveltségterületek tantárgyi bontás nélküli oktatásával el szeretnék érni, hogy megszűnjön a tantárgyak közötti merev hatásrendszer. 11

12 A kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével a tanulók érdeklődésének pozitív élményekkel történő felkeltését kívánjuk elérni. - Törekedünk a tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítására, s ezen elvet támogató szemlélet hangsúlyozzuk. - A kompetencia alapú oktatás hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a tanulási folyamatban eredményesebbek legyenek. - A játékszeretet fejlesztése érdekében újabb és újabb fejlesztő játékokat tanítunk, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára segíti az informális tanulás nyújtotta lehetőségek elterjesztését. - Úgy alakítjuk a tanítás tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeresebbé váljanak az alkotó jellegű, tanulói kreativitást igénylő feladatok. - Törekedünk a tanulói teljesítmények reális értékelésére, a tanulási folyamat értékelésére, az önértékelésre, a fejlesztő értékelésre helyezzük a hangsúlyt. A számonkérés nem ismeretközpontú, hanem a mindennapi élethelyzethez való alkalmazkodást és helytállást tekinti mérvadónak. - Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb a csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. (szociális kompetencia fejlesztése). - Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását. Személyiségfejlesztő munkánk során tehát: - Hangsúlyt fektetünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési és kommunikációs képességeinek fejlesztésére, mellyel azt kívánjuk elérni, hogy tanulóink jól képzett, később a munkaerőpiacon is érvényesülni tudó felnőtté váljanak. - Hozzájárulunk tanítványaink egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak kialakításához, felelősen gondolkodó, az élet valamennyi területén felelős döntésre képes fiatalokat kívánunk nevelni. - Arra törekszünk, hogy helyes önismerettel, saját akarattal és egészséges önbizalommal rendelkező embereket neveljünk, akik ugyanakkor képesek az alkalmazkodásra, az együttműködésre is. - Azt kívánjuk elérni, hogy tanulóink az alapvető erkölcsi értékekkel rendelkező, boldog emberekké váljanak. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikákra vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, az életkori sajátosságoknak megfelelően. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét - világszemléletük formálását - társas kapcsolataik alakulását - eligazodásukat saját testükön, lelkivilágukban 12

13 13 Szurdokpüspöki Általános Iskola - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Helyi tanterveinkben is olyan követelmények megfogalmazására törekedtünk, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunkban a fent leírtakhoz kapcsolódva az alábbi feladatoknak adtunk prioritást. Az iskola a nevelési tanítási tanulási folyamat során: - Adjon teret színes és sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak és munkának. - Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat. - Járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. - Biztosítson olyan életrendet, amelyben meghatározóan pozitív érzelmi légkör uralkodik, melyben pedagógus és tanuló biztonságban érzi magát, és a tanuló személyisége optimálisan fejlődhet A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat tart össze. (Hankiss Elemér) Nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. A közösség egyénekből áll, az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Az emberi élet alapja a társas valóság. Célunk, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el: A közösség tagjait összetartja: - a közösségi érdek - közös cél - közös értékrend - közös tudat. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei : tanórák : - szaktárgyi órák. - osztályfőnöki órák - Rendhagyó órák a tanórán kívüli foglalkozások: - tanulószoba (napközi) - séta, kirándulás - szakkörök diákönkormányzati munka szabadidős tevékenységek Az egyes területek feladatai, hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

14 - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 14 Szurdokpüspöki Általános Iskola A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen: Az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt - megjelenésével, - viselkedésével, - beszédstílusával, - társas kapcsolatával A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. - Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltúak értékeit. - Sajátítsa el az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. - Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket. - Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. - Legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. - Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzősére törekvés váljon meghatározóvá. - Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. - Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni. - Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni. - Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. - Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. - Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzőséhez. - Tanuljon meg tanulni. - Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. - Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. - Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

15 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a pedagógusok az alábbi módon segítik: A tananyag elsajátítása: - segítse a tanulók kezdeményezéseit, - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, - tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, - alakítson ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőképet, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, képességét, ösztönözzön annak kritikus használatára, - adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, - és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, - irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős párkapcsolatokra történő felkészítésre, - során kapjon átfogó képet a munka világáról, - során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését Erkölcsi akarati nevelés Az erkölcsi nevelés a szociális értékrend megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és annak megfelelő viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, a kreativitásnak az elősegítését jelenti. Célunk, hogy fejlesszük a tanulóban azokat a képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. 15

16 Törekszünk a megfelelő viselkedési normák kialakítására, erősítésére, melyek közül prioritást élveznek a következők: kulturált viselkedés, udvariasság, becsületesség, helytállás, szavahihetőség, tisztesség, fegyelem önfegyelem, őszinteség, segítőkészség, emberség, tolerancia, kulturált beszédmód, önbecsülés. Azt kívánjuk elérni, hogy a külső nevelési ráhatások eredményeként tanulóink önfegyelemmel rendelkező, tetteikért felelősséget vállaló emberekké váljanak. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Céljaink elérését (nevelési - oktatási) gyakran nehezíti, hogy tanulóink közül sokan nem kitartóak, a nehézségektől visszariadnak. Ezért fontos, hogy az akarati neveléssel is foglalkozzunk a személyiségfejlesztés során. Céljainkat az alábbiakban fogalmaztuk meg: - A tanuló a huzamosabb ideig végzett munka során legyen céltudatos és kitartó. - A tanulás, a munka során tegyen erőfeszítéseket, növelje akaraterejét a nagyobb teljesítmény elérése érdekében. - Legyen határozott, egy egy helyzetben tudjon és merjen dönteni. - Értse meg a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. - Törekedjen hibái kiküszöbölésére, a változásra és változtatásra, legyen önkontrollja. - Önértékelése váljon rendszeressé. Feladataink/módszereink az erkölcsi akarati nevelésben: Olyan iskolai életrendet, értékrendet alakítunk ki és működtetünk, amelyben a tanuló biztonságban érzi magát, mivel a magatartási szabályok, elvárások átláthatók, kiszámíthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. A tanulói tevékenységek közben és a közösségi élet során fejlesztjük a tanuló önismeretét, együttműködési készségét, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Olyan helyzetet teremtünk, amelyben a tanuló igazolhatja megbízhatóságát, becsületességének, szavahihetőségének értékét. Kihasználjuk a tananyag kínálta minták nevelő erejét, személyes példával segítjük a pozitív értékrend szerinti viselkedés kialakítását. Folyamatosan és fokozatosan emeljük a követelményeket, képességeik és tudásuk egyre hatékonyabb kibontakoztatására ösztönözzük tanítványainkat érdeklődésüket és motiváltságukat maximálisan kihasználva. Tanulóinkat önálló kutatómunkára, versenyeken való részvételre sarkalljuk, céltudatos, kitartó munkára buzdítjuk őket. A tanulói megnyilvánulásokat ellenőrizzük, értékeljük, visszacsatoljuk. 16

17 3.11. Tanulás tanítása A kompetencialapú oktatás lényege, hogy tanítványainkat az adott korosztály életkori sajátosságainak megfelelő eszközrend működtetésével hozzásegítsük a szükséges kompetenciák megszerzéséhez. A tanulás a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként létrejövő, tartós és adaptív (alkalmazkodó) változás. A tanulás tanítása kulcskompetencia. Az iskolás gyermek legfőbb munkája a tanulás. Munkára tanulásra nevelése során az a legfőbb célunk, hogy - kialakítsuk benne a tanulás, az önálló ismeretszerzés iránti igényét, - fejlesszük problémamegoldó képességét, - tanítsuk meg praktikus ismeretekre, idővel, energiával, anyaggal való takarékosságra, ésszerű gazdálkodásra, - ösztönözzük kitartásra, felelősségvállalásra, - biztosítsunk számára sikerélményt, mely tovább erősítheti tenniakarását, tudatos feladatvállalását, - iskolánk nevelési, tanítási, tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú tanulásnak, játéknak és munkának. Fejlesztési követelmények: - Tanítsuk meg a gyereket tanulni! Minden szellemi munka alapfeltétele: - a beszédkészség, a tiszta beszéd, az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, ami a tudás és a gondolatok érthető, árnyalt és világos megfogalmazását teszi lehetővé az emlékezőképesség a tudás megőrzésének és felidézésének nélkülözhetetlen építőeleme: - a gondolkodóképesség, a problémák megoldásában való jártasság, az alkotó gondolkodás és a kreativitás is elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának. - A gyermek életkorának megfelelően kellő időt, teret és eszközöket kell biztosítanunk a játékhoz, a játékos tanuláshoz. - Önkiszolgálásra és önállóságra szoktatjuk őt. - A közösségért végzett munkában feladatok elvégzésével bízzuk meg. - Az elvégzett munkát értékeljük, az eredményt visszacsatoljuk. - A jól végzett munkát jutalmazzuk. - Gondot fordítunk manuális képességeinek fejlesztésére. - A 7. és 8. osztályos tanulót a pálya- és iskolaválasztásban segítjük. Célok és feladatok megvalósításának módszerei: - Egyénre szabott tanulási módszereket és eljárásokat alkalmazunk a tanítási órákon az ismeretek közlésekor és elsajátításakor: csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka, stb. - Olyan módszereket alkalmazunk, melyek erősítik az emlékezetet, fejlesztik a megoldási kultúrát, hozzájárulnak az önművelés igényéhez és szokásának kialakításához, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismeréséhez, és módszereinek elsajátításához. 17

18 18 Szurdokpüspöki Általános Iskola - A pedagógus feladat, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási szokásait, stílusát, s stratégiáját, s ha az helytelen, pozitív ráhatást gyakoroljon. A tanulás megszervezhető iskolán kívül is (pl. tanulmányi kirándulás, múzeumlátogatás, művészeti előadás, szabadidős tevékenység, stb.). - A szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez válaszható tanórán kívüli programokat szervezünk. - A tanulásban lemaradóknak korrepetálást, felzárkóztató foglalkozást szervezünk. - Lehetőleg minden tanulónak adunk valamilyen feladatot, megbízatást a közösségért végzett munkában. - A munka elvégzését ellenőrizzük, értékeljük, dicsérjük vagy elmarasztaljuk. - A pálya- és iskolaválasztást megkönnyítjük azzal, hogy tárgyilagosan tájékoztatjuk a 8. osztályosokat a lehetőségekről, a feltételekről, a különböző foglalkozások és szakmák előnyeiről ill. hátrányairól. - Társadalmi munkát szervezünk szükség esetén az iskola és környezetének rendje és tisztasága érdekében Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe az alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségre jellemző egyéb tulajdonságok. A célunk az, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe beépíteni, integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat, valamint legyenek képesek saját fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat jól alakítani. A helyes énképük kialakításához fontos az önmegismerés és az önkontroll, a felelősség önmagukért, az önállóság, az önfejlesztés igénye és a személyes méltóság Nemzeti öntudatra, hazaszeretetre nevelés A szülőföld, a hazai táj, a szűkebb haza természeti és társadalmi környezetének megismerése, szeretete, tisztelete, értékeinek megőrzése és fejlesztése minden hazáját szerető ember számára fontos. Nevelésünk során arra törekszünk, hogy tanítványainkban kialakítsuk: - a nemzet múltjához, jelenéhez és jövőjéhez való pozitív viszonyt, - a saját nemzet iránti tiszteletet, szeretetet, - jogos nemzeti büszkeséget és magyarságtudatot, - a cselekvő hazaszeretet, amelynek bizonyítéka a becsülettel végzett mindennapi munka, - a természetes igényt ahhoz, hogy a jelenben kell dolgozni a jövőért is. Tudatosítjuk tanítványainkban, hogy: - A múltismeret mellett a jelen, a társadalmi ismeretek, a tájékozottság ad alapot a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. - Fontos összetartó erő az anyanyelv, a magyar nyelv, annak művelt köznyelvi szintű elsajátítása. - Kultúránk, irodalmunk alkotásai, építészeti, művészeti emlékeink, népi kultúránk régi és új értékei, tárgyi maradványai, a népi költészete, zenei öröksége, tudományos vívmányaink ezer szállal kapcsolják a ma emberét a hazához. - A tanulásban, munkában elért eredményeinket büszkén vállalják.

19 - Védjék, óvják a természetet, kerüljék a rongálást, lépjenek fel az értékeket romboló vandalizmussal szemben. Feladataink a hazaszeretetre, a hazafias cselekedetre nevelésben: Ismerje meg a tanuló: - hazánk történelmi, földrajzi, irodalmi jelenét és múltját, művészeti, népművészeti szellemi és tárgyi emlékeit, a tudomány és a technika elért vívmányait, - községünket és környékét, annak múltját, jelenét, nevezetességeit, - a nemzeti szimbólumainkat, jelképeinket, Tanulja és ápolja anyanyelvét, a magyar nyelvet. Megteremtjük annak lehetőségét, hogy kitartó tanulással és munkával tevékeny részese legyen szűkebb hazájában a jelen és a jövő formálásának. A célok és feladatok megvalósításának módszerei: - A tanítási órák tananyaga számtalan lehetőséget nyújt a hazaszeretetre nevelésben. - A hon- és népismeret tanításával bővítjük a tanuló ismereteit, megalapozzuk érzelmi kötődését. - Környezeti sétákon, tanulmányi kirándulásokon ismerje meg hazánk történelmi, földrajzi, kulturális stb. emlékeit, értékeit. - Történelmi évfordulókon ünnepi műsor keretében emlékezünk és tisztelgünk történelmi nagyjaink előtt. - Irodalmi alkotásokat, színházi előadásokat és filmeket ajánlunk. - Társadalmi munkát szervezünk (hulladékgyűjtés, iskola, tanterem dekorálás). - A személyes példamutatásban és a példaképek (híres történelmi, irodalmi személyiségek, stb.) megismerése adta lehetőségekben rejlő nevelést maximálisan kihasználjuk. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelésoktatatás egészében evidenciának kell lennie Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségét, nemzeti kultúránk értékeit. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, ismerjék a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Gyakorolják az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, lakóhely, szülőföld a haza és népei megbecsüléséhez, a velük való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a hazaszeretet elmélyítése és a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Ösztönözni kell a fiatalokat a 19

20 20 Szurdokpüspöki Általános Iskola szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeink, hagyományainak feltárására, ápolására, s ezekért végzett közösségi tevékenységekre. A célok és feladatok megvalósítását segítő tevékenységek: - A tanulókkal kutató és gyűjtőmunkát végzünk a szülők és a nagyszülők segítségével. - A szokásokat, hagyományokat megelevenítjük (Márton-nap, farsang, Mikulás- nap). - Nyelvi versenyeket, honismereti vetélkedőket rendezünk, szervezünk. - Tanulmányi kirándulásokat szervezünk bel- és lehetőség szerint külföldre. - A nyelv- és a népismeret tanításában hatékony, cselekvésorientált módszert alkalmazunk. - Testvérintézményi, iskolai kapcsolatot létesítünk és tartunk fenn Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és majd felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Megőrizve saját kultúrájukat váljanak európai polgárokká. Európai identitásuk segítheti őket abban, hogy nyitottak, érdeklődőek és elfogadóak legyenek a más népek kultúrája iránt. Ismerjék meg az egyetemes civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek információik az emberiség közös, globális problémáiról, nemzetközi együttműködésekről. Növekedjen érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, melyek elősegítik a

21 21 Szurdokpüspöki Általános Iskola tanulók aktív állampolgárrá válását, azaz részvételüket a civil társadalomban, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben, megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, erőszakmentesség, emberi jogok és a demokrácia értékeinek tisztelete útján. Ehhez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság, motiváltság szükséges, melyekhez az iskolai élet teremthet lehetőségeket a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata által Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világot; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő, a javakkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan ország, mely anyagi biztonságra törekszik, helytállni szeretne a versenytérben, elemi érdeke, hogy lakói nyitottak legyenek a gazdaság világa felé is. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudjanak döntéseikkel járó kockázatokat, hasznot, költséget. Megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Képesek legyenek a pénzzel bánni. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. A személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés célja, hogy a tanulók legyenek képesek, és aktívan vegyenek részt a környezet és az élő természet megóvásában. Egyéni és közösségi szinten az erkölcsi alapelveknek megfelelően tudják, és felelősségteljesen vállalják a természet, és az ember alkotta értékek megőrzését. Ismerjék a környezet előnyeinek és hátrányainak társadalomra és gazdaságra gyakorolt pozitív és negatív hatásait, és értsék a fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és gyarapításába. Életmódjukban jelenjen meg a természet tisztelete, a felelősség és a környezeti értékek megőrzése. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék