TÖRTÉNETI ADATOK SZECSKÓ KÁROLY. 1. Adalékok az egri hadikórház történetéhez az es forradalom és szabadságharc időszakából

Átírás

1 TÖRTÉNETI ADATOK SZECSKÓ KÁROLY 1. Adalékok az egri hadikórház történetéhez az es forradalom és szabadságharc időszakából A forradalom és szabadságharc alatti hadiesemények sebesültjeinek ápolása megkívánta, hogy a már meglévő kórházakon kívül ideiglenes jelleggel új gyógyintézeteket is létesítsenek, így történt ez Egerben is, ahol már 1728-tól működött az Irgalmas-rend kórháza. A megyeszékhelyen a hadügyminiszter rendelete alapján a fötanodai épületben." (ma az Eszterházy Tanárképző Főiskola központi épülete) létesítettek katonai kórházat. A sebesültek nagy száma miatt azonban ez sem bizonyult elegendőnek, ezért 1849 január elején az addig fegyverraktárnak használt, úgynevezett Trinitárius templom épületét is kórház céljára akarták igénybe venni. Azonban a folyamodó kérését nem teljesíthették, mivel a megyének a helyre fegyvertárolásra továbbra is szüksége van "} Az január 21-i megyei bizottsági ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy Az egri katonai kórház felügyelői személyzete inneni távozásra kapott rendeletet. Ennek helyébe a' kórházi főorvossal egyetértőleg, másnak állítására az elnök másodalispán bízatott meg". 2 A január 22-i megyei bizottsági ülésen a katonai kórház főorvosa jelentést tett a gyógyintézet helyzetéről. Sajnálattal állapította meg, hogy az élelmiszertartalékok kifogytak, s további beszerzésre pedig nincs pénz. A betegek folyamatos ellátása érdekében a bizottság az alábbi döntést hozta: Ezen emberi és honpolgári tekinteteknél fogva nem halasztható szükség fedezésére egyéb megyei pénzalap hiányában a ' honvéd újjonczok felszerelésére rendelt pénzből 1000frt olly módon utalványoztatik, hogy az illető felszerelési pénztár részére az állomány által vissza terítessék. Mire nézve meghagyatik, Makai Lajos fő pénztárnoknak, hogy fent kivett összeget kórházi felügyellő, főhadnagy Bossányi Ferencznek nyugtatvány mellett adja ki elnök másod alispán, Halasi Gáspár pedig, a ' költsönadott pénz vissza fizetését maga helyén szorgalmazza, egyszersmind nevezett felügyellő főhadnagyot oda utasítsa, miszerint a ' kérdéses kóroda költségei iránt jövőre nézve azon sikeresen gondoskodjék. " 3 A hadikórház helyzetének javítása azonban nem volt könnyű feladat. A január 27-i bizottsági ülésen az elnöklő alispán szóvátette, hogy a kórházban az illető főorvoson kívül semmi felügyellő s parancsnok nem létezik, ezen kívül a kóroda is pénz hiányában szenved". Az alispán javasolta ezért, hogy a főorvos mellé nevezzenek ki egy kórházparancs Heves Megyei Levéltár (HML). Az január 7-i bizottsági ülés jegyzőkönyve. 27. HML. Az január 21-i bizottsági ülés jegyzőkönyve HML. Az január 22-i bizottsági ülés jegyzőkönyve

2 nokot. A szükséges pénz megszerzése érdekében pedig forduljanak az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz. 4 Az alispán felvetése után az alábbi határozatot hozták: A nemzetőri parancsnok felszóllíttatott, miként a nemzetőri tisztek közül valakit a kórház felügyelői tisztségére alkalmazzon. A szükséges pénz érdekében a honvédelmi bizottmányhoz kell fordulni, s tőle 12 ezer forint összeget kell kérni. " 5 A kért 12 ezer forint azonban még február 8-ig nem érkezett meg. Éppen azért az ezen a napon tartott megyei bizottsági ülésen úgy határoztak, hogy a kórház részére a honvéd felszerelési pénztárból 500 forintot kivesznek. 6 Az ellenség közeledtének hírére február 9-től a megyei bizottság Tiszafüredre költözött, s már április 14-én itt ülésezett. Az egri hadikórházat is ebbe a városba költöztették. 7 Az április 14-i ülés jegyzőkönyvében a hadikórházról az alábbi lehangoló sorokat olvashatjuk: a helybeli katonai kórház részint a' helyszűke, s' tisztátalansága, részint szükséges felügyellők hiányában annyira el van hanyagolva, hogy az emberi kebel el borzad azon nyomor látásán, mellyben a ' betegek sínlenek! Méltányos és illő volna, ha azon polgár testvéreink, kik a ' hazáért szenvednek, illőbb helly és ápolásban részesíthetnének. E ' hazának szabadságáért küzdő testvéreink, rokonaink érdekében megkérjük a ' honvéd bizottságot, hogy azok mellett több orvosnak, s szorgalmasabb eljárásáról gondoskodjék, s ' Füredről alkalmasabb hellyre teendő elhelyezésüket elhatározza. " A levél szövege a következő: Heves Vgye Egyetemének A ' honvéd Bizottságnak. El borzadva láttuk, tapasztaltuk azon nyomort, mellyben Hazánk szent ügyében küzdő beteg vitézeinknek Megyénkben felállított Tiszafüredi katonai kórházban sínlenek; - a' helly szűke s' tisztátalansága, az élelmiszerek hiánya, az orvosi hanyagság, vagy annyi beteg közül eleget nem tehető kevés szám miatt, meg annyi élltetése, elő mozdítása, e ' kebellázító helyzetnek. Erdekében e ' hazának szabadságáért szenvedő polgártestvéreinknek, de érdekében a ' hazának s ' mellynek újabb vitézek teremtésére inkább, mint a ' meg lévők ily gyáván, s nyomor miatti el hányatására nézve válna szüksége. Felkérjük az emberi érzet meleg részvételével a tisztelt honvéd bizottságot, hogy érintett kórháznak alkalmasabb hellyre leendő át tételét, a ' betegeknek szorgalmasabb ápoltatási ellátását elrendelni, s ' sérült vitézeinknek illetőbb helyzetet s ' bánásmódot biztosítani szíveskedjék. Kelt Tisza füred április 14-én tartott bizottsági ülésünkből. " 8 A megye bizottság április közepén tért vissza Egerbe. 9 A Hadügyminisztérium egészségügyi osztályfőnöke május elején tudatta a megyével, hogy a kórházat nagy részben felosztja és célszerűbb helyre teszi át. " Jelenleg nem tudjuk források hiányában, hogy a hadikórház hová került. 10 Az egri hadikórházban ápolták az február i kápolnai-verpeléti csatában megsebesült honvédeket is HML. Az január 27-i bizottsági ülés jegyzőkönyve HML. Az január 27-i bizottsági ülés jegyzőkönyve HML. Az február 8-i bizottsági ülés jegyzőkönyve HML. Az február 14-i bizottsági ülés jegyzőkönyve HML. Az február 14-i bizottsági ülés jegyzőkönyve HML. Az február 14-i bizottsági ülés jegyzőkönyve HML. Az május 1-jei bizottsági ülés jegyzőkönyve. 309.

3 Közülük való volt Lebstück Mária főhadnagy is. Mária főhadnagy halála előtt papírra vetett naplójában a következőket írta erről:... Egerbe masíroztunk február 15-én. Itt bennünket, vadászokat, Dembinszky seregébe osztottak be. Majd február 26-án kezdődött meg az első harc a kápolnai csatában, mely 27-ig tartott. Mi bekerítő mozdulatot hajtottunk végre az ellenséges lovasság ellen, de szétszórtak bennünket. Egyik szomszédomat lelőtték, egy másik fiatal vadász kardvágást kapott, mely a fél arcát egészen leszelte. A levágott húst egyszerűen pusztakézzel odacsapta és ezt mondotta:»no pajtás, én a magamét már megkaptam, most már mehetek!«én egy zsebkendővel szükségkötést alkalmaztam. Hanem az ellenség által sorainkon ütött résen benyomult az osztrák lovasság és szétszórt bennünket az attak előtt. Ez úgy történt, hogy mi tartalékban állottunk és mellettünk huszáraink. Az osztrákok a hegység zegzugos útjain ereszkedtek alá. Kérdeztem egy huszártól, hogy nem fél-e a vasemberektől, a kürasszirektől, akik ott a hegyek felöl jönnek? Azt felelte:»ha megiszom két garas ára pálinkát, én is vassá välokl«a markotányosné töltött neki egy pohár pálinkát. Éppen arra jött egy ágyúgolyó és két darabra szakította a markotányosnét. A felső testét messze elhordta a golyó. A huszár azonban nem a markotányosnét sajnálta, hanem a pálinkát. Azt mondta:»jaj de kár, oda a pálinka! Átkozott svábja, ezért megfizetsz!«minthogy a lovasság szétszórt bennünket, csataláncba fejlődtünk. A talaj nagyon mocsaras volt, úgyhogy én elmaradtam társaimtól: ekkor történt, hogy három ellenséges vértes lovas üldözőbe vett. Köztünk egy patak vize folydogált, de a víz oly magas volt, hogy a lovak nem akartak átjönni. A lovasok utánam kiáltottak:»allj meg átkozott Kossuth kutyája!«tovább szaladtam, míg csak védelmet nem találtam egy fűzfa törzse mögött. Ott puskára vettem a lovasokat. Mindkét golyó talált. A harmadik lovas megfutott. Nekünk vadászoknak kétcsövű karabélyunk volt. Mikor a honvédek megvizsgálták a halottakat, az egyiknél, R. báró kapitánynál, akit én még Bécsből ismertem, egy aranyláncot találtak a karján és egy medaillont, menyasszonya arcképével. A másik halott káplár volt. A kürtösök takarodót fújtak. Újra összegyülekeztünk. Otth nevű kapitány elvezetett engem Dembinszky tábornokhoz, aki ezekkel a szavakkal fogadott:»fiatalember, maradjon mindenkor ilyen vitéz, ma megszolgált az arany kardbojtert!«és ott a csatatéren hadnaggyá nevezett ki, Dembinszky még nem tudta, hogy fehérnép vagyok. A vezérkar távolról látta, hogy védekezem a három lovassal szemben. Azután Verpelétnél meg kellett rohamoznunk egy majorságot, melybe osztrák vadászok fészkelték be magukat. Ebben a csete-patéban egy golyó horzsolta a fejem jobb oldalát. A kötözőhelyre vittek és első segélyben részesítettek. Azután a többi sebesülttel együt Egerbe jutottam, ahol a barátok kolostorában szállásoltak el. Itt lett a titkom leleplezve. Törzsorvosunk, Lumnitzer, mikor a sebemet kötözte, kénytelen volt csuromvér ingemet lehúzni rólam és meglátta keblemet. Azt mondta csodálkozva:»az ezer szentségit! Hiszen a mi Károlyunk tulajdonképpen leány!«ezer ördög doktor! kötözzön be és ne csináljon feltűnést a dologból. A kötözés után még 48 órát ott maradtam, azután, bár sebesült voltam, egy 86 főből álló sebesült szállítmányt adtak kezemre, hogy vezessem őket Tiszafüredre és onnan Miskolcra, onnan pedig Gyöngyösre. " l Lebstück Mária honvéd huszárfőhadnagy emlékiratai ről. In: Hadtörténelmi Közlemények évfolyam Közli: Hegyaljai Kis Géza. Mária főhadnagy augusztus 15-én született Zágrábban. Az es forradalom és szabadságharc egyik legvitézebb tisztje volt. Jókai Mór író is ismerte, s írt róla a Közlöny számában, később pedig az Őszi fény kötetében emlékezett meg róla. férje Jónak József tüzértiszt volt. Naplóját halálos ágyán mondta tollba korábbi jegyzetei alapján május 30-án halt meg Újpesten. (Vö: Hadtörténelmi Közlemények, évfolyam

4 Az egri hadikórházban elhalt honvédeket a Fájdalmas Szűzről elnevezett temetőben (Hatvani negyedi temető) hantolták el. Sírdombjuk fölé 1878-ban díszes, ma is látható obeliszket emelt az Egri Honvédegylet Egri adalék 1848-ból a venereás betegségek gyógyításának történetéhez Közismert, hogy a háborúkkal járó zűrös állapotok kedveznek a nemi betegségek elterjedésének, így volt ez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején is. Nem véletlen ezért, hogy a Kereskedelmi Minisztérium november 16-án rendeletet hozott:... mellyben a ' hölgyeknek hetenkénti hatósági felügyelet melletti megvizsgáltatása, a ' bujasenyvben szenvedőknek a ' hatósági kórházakban díj nélküli gyógyítása, a ' szülő intézetekben észreveendő bujasenyves személyeknek a' nyilvános kórházakbeli áttétele, a' bujasenyvben szenvedő férfi és a némber bármelly hatósághoz tartozó személyeknek a' hatósági kórházakban díj mentes ápolása meghagyatván a' tiszti főorvosoknak, oda utasíttatni rendeltetnek, hogy a' beküldeni szokott hivatalos jelentéseiket a' bujasenyvre is különösen kiterjeszszék. " l A rendelet szövegét az november 27-i megyei bizottsági ülésen olvasták fel. 2 A november 27-i ülésen... Megyés fő orvos Keszlerfjy Józsefnek meghagyaték, hogy a ' bujasenyvben szenvedők ápolására megkívánható kórháznak rögtöni felállítása iránt véleményes jelentését jövő hó l-jén tartandó bizottmányi ülésen mutassa be. " 3 Keszlerffy főorvos az december 2-i bizottmányi ülésen az említett rendeletre jelentette, hogy... a' bujasenyves férfiak az irgalmas szerzet kórházában, a' némberek pedig a város kórházában nyerhetnek ápolást. " 4 A jegyzőkönyvből megtudhatjuk, hogy Miután azonban elnök alispáni jelentés nyomán a' Városi Kórház az itt létező honvéd zászlóalj betegei által lenne elfoglalva a' bujasenyves némberek ápolására a ' Czifra kapunál lévő katonakórház jelöltetvén ki, erről jelentő fő orvos maga alkalmaztatása végett értesíttetni rendeltetett. " 5 A korabeli forrásokban nincs további nyoma a veneriás betegségek gyógyításának. Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985.; 21. Heves Megyei Levéltár. Az november 27-i bizottsági ülés jegyzőkönyve old. Heves Megyei Levéltár. Az november 27-i bizottsági ülés jegyzőkönyve old. Heves Megyei Levéltár. Az november 27-i bizottsági ülés jegyzőkönyve old. Heves Megyei Levéltár. Az december2-i bizottsági ülés jegyzőkönyve old. Heves Megyei Levéltár. Az december 2-i bizottsági ülés jegyzőkönyve old.

5 3. Heves és Külső-Szolnok megyei adatok az évi magyarországi kolerajárvány történetéhez Hazánkban az utolsó nagy középkori típusú" kolerajárvány 1872 és 1874 között sújtotta a lakosságot, amelynek hivatalos adatok szerint halálos áldozata volt. A valóságban több volt a halálozás, mivel a járványt több éven át tartó rossz termés és egyes vidékeken éhínség kísérte. A halálozási arány 1873-ban elérte a 65 ezreléket, s ebben az évben a halálozási többlet több mint fő volt. Az közötti elhalálozások száma félmillióval több volt, mint az évtized normális" éveinek átlaga. Az ország lakossága csak az 1870-es évek végére érte el az 1871-es létszámot. 1 Jellemző az közötti járvány katasztrofális voltára, hogy az ös kolerának csak , az esnek csak áldozata volt, bár valószínűleg az adatok nem teljesen pontosak. 2 Heves és Külső-Szolnok megyében az első megbetegedések 1872 szeptemberében fordultak elő. A szeptember 9-i megyei közgyűlés jegyzőkönyvéből megtudjuk: az alispán intézkedett a cholera-ügyben ". Schreiber Lőrinc főorvos az egészségügyi helyzetről szóló jelentésében elmondta, hogy itt-ott cholerin is" előfordult bár enyhe lefolyással"? november 4-én központi cholerajárvány bizottságot" hívott össze az alispán, amely a szükséges intézkedések megtétele mellett egyszersmind az e téren felmerülhető költségek fedezésére 1000 forintot eszközölt ki a belügyminisztériumtól". 4 December 15-ig a megyében 23 községben 217 megbetegedés fordult elő. A megbetegedettekből meghalt 105 fő, legyöngült 62 fő, gyógykezelés alatt állott 50 fő. 5 A december 16-i közgyűlésen Szentkirályi Kázmér főorvos jelentette, hogy a kettős megye hevesi részén Horton, Ecséden, Kömlőn, Füzesabonyban voltak szórványos megbetegedések. Schreiber Lőrinc főorvos arról tudósított, hogy Külső-Szolnok megyében a járvány először november 6-án lépett fel Alattyán községben. Itt december 1-jéig 89 személy betegedett meg. Ebből meghalt 43, meggyógyult 46 fő. Megbetegedések voltak még: Szolnokon, Tiszaszalókon, Tiszanánán, Tiszapüspökiben, Nagyréven, Tiszaföldváron, Tiszavárkonyban. A tiszai járásban november 6-tól december 1-jéig 8 faluban összesen 114 fő lett beteg. Közülük meghalt 52 fő, a többi pedig gyógykezelés alatt állt. A főorvos megemlítette azt is, hogy a kór elsősorban az öreg és a legyengült embereket támadta meg március közepén úgy tűnt, hogy a járvány alább hagy. Erre utal a március 17-i megyei közgyűlési jegyzőkönyv alábbi bejegyzése: a cholerajárvány megszűnő félben van, az utolsó eset február 25-én merült fel". 7 A főorvosi jelentés szerint is a cholerajárvány megszűntnek tekintendő ". 8 Sajnos a reménykedések korainak bizonyultak. Az május 12-i közgyűlési jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy a cholerajárvány ismét erősebben fellépett, ezen felül himlő is Magyarország története II. köt. Bp ; Magyarország története II. köt. Bp ; Heves Megyei Levéltár (HML). Az szeptember 9-i közgyűlés jegyzőkönyve HML. Az december 16-i közgyűlés jegyzőkönyve HML. Az december 16-i közgyűlés jegyzőkönyve HML. Az december 16-i közgyűlés jegyzőkönyve. 208., 212. HML. Az március 17-i közgyűlés jegyzőkönyve. 1. HML. Az március 17-i közgyűlés jegyzökönyve. 1., 8.

6 uralkodott". 9 E hónap közepén Egerben a városi egészségügyi bizottság a település egyes negyedeiben albizottságot hozott létre a kolera megállítására. E bizottságok élén egy-egy orvos állott. 10 Június elején a kór Gyöngyös és környékén (Csány, Gyöngyöstarján stb.) is nagy erővel lépett fel. 11 Egerben június közepén Bartha Endre városi főorvos a cholerajárvány gyógykezelése körül kifejtett személyes és feláldozó működése közben a járvány áldozatává lett"} 2 Utódjául Danilovits Pál orvostudort nevezték ki augusztus 14-ig a megyében kolerában megbetegedett fő, ebből meggyógyult fő, meghalt 8619 fő, ápolás alatt állt 568 fő. 14 Ekkor már a kolera ismét szűnni kezdett, de fellépett a váltóláz. 15 Egerben az november 2-i közgyűlésen Dobrányi Ignác, az egészségügyi bizottság elnöke jelentést tett a járványról. Az ülésen őt és Fáy József gyakorló orvost a járvány alatt kifejtett buzgalmukért jegyzőkönyvi dicséretben részesítették. 16 A közgyűlésen határozatot hoztak a kolerajárvány miatt hozott belügyminiszteri utasítás plakátok útján való kifüggesztésére, az utcák, a terek, a kertek, az udvarok trágyától való megtisztításáról, az élelmiszerkészletek biztonságba helyezéséről, a wc-k és a csatornák kitisztításáról. 17 Az december 15-i megyei közgyűlésen a megyei főorvos jelentette, hogy a megyében az egészségi állapot kielégítő "} % Az alispán jelentésében elmondta, hogy a megyében a járvány megszűnt, s közölte annak adatait. A kettős vármegyében a járványban megbetegedett 145 településen fő, meghalt 9315 fő, meggyógyult fő. 19 Az elhunytak száma fölülmúlta az 1831-, az 1849-, az és az 1866-os járvány idején kolerában meghaltak létszámát. 20 Az 183l-es járvány során például a megyében megbetegedett fő, meghalt 7585 fő, meggyógyult fő. 21 Az közötti járvány súlyosságát megyénkben is fokozta, hogy a betegséggel együtt fellépett a váltóláz, a vérhas, a himlő, a hagymáz. A helyzetet tovább rontotta az évi májusi fagy, a kalászosokat érintő rozsdabetegség, s a kapások silány termése. A természeti katasztrófák folytán a megye népessége nagy nyomorba került. A vármegye ínségesei részére a megye forint ínségköltsönt vett fel HML. Az május 12-i közgyűlés jegyzőkönyve HML. Eger város május 13-i közgyűlésének jegyzőkönyve. 1 Ethei Sebők László: Gyöngyös és vidéke története. Gyöngyös , HML. Az június 16-i megyei közgyűlés jegyzőkönyve HML. Az június 15-i és június 19-i egri közgyűlés jegyzőkönyve. 4 HML. Az augusztus 14-i megyei közgyűlés jegyzőkönyve HML. Az augusztus 14-i megyei közgyűlés jegyzőkönyve HML. Az november 2-i egri közgyűlés jegyzőkönyve. 7 HML. Az november 2-i egri közgyűlés jegyzőkönyve. 8 HML. Az december 15-i megyei közgyűlés jegyzőkönyve Magyarország városai és vármegyéi. Heves megye. Bp ; Magyarország városai és vármegyéi. Heves megye. Bp ; 629.!1 Szecskó Károly: Keszlerffy, Benkő, Hanák, Heves megyei orvosok kolera elleni védekezést szolgáló röpirata 1831-ből. In. Orvostörténeti Közlemények, ! 2 Szecskó Károly: Keszlerffy, Benkő, Hanák, Heves megyei orvosok kolera elleni védekezést szolgáló röpirata 1831-ből. In. Orvostörténeti Közlemények,

7 Az december 15-i közgyűlésen alispán elmondta, hogy,^4 megyében tartózkozó orvosok, sekély kivétellel készségesen ajánlották fel szolgálataikat, s dicséretes buzgalommal teljesítek nehéz és veszélyes feladatukat. " A járvány áldozata lett Ligethy Alajos orvos, özvegye és árvái államsegélyt kaptak. A járvány orvosok díjazása a belügyminiszteri rendelet értelmében az egyes falvak feladata lett volna, de mivel a községek szegények voltak, a megye kérte, hogy az orvosok költségeit az állam fedezze. A járvány során árvaságra jutott gyermekek részére gyűjtés indult december 15-ig erre a célra a megyében 650 forint 67 krajcár gyűlt össze. 23 KÁROLY SZECSKÓ historian H 3300 Eger Malomárok u. 2. V/36. HUNGARY SUMMARY The article of three different parts, presents some new data regarding the 19 century Hungarian medical history. The first part summarizes the story of the military hospital in Eger under the revolution of The second part focuses on the therapy of venereal diseases of the same period, while the third part is a contribution to the history of the cholera-epidemy in HML. Az december 15-i megyei közgyűlés jegyzökönyve