Talajművelés. Dr. Rátonyi Tamás egyetemi docens.

Átírás

1 Talajművelés Dr. Rátonyi Tamás egyetemi docens

2 Talajművelés A talaj rendszeresen művelt rétegének, esetleg mélyebb rétegeinek művelő-eszközzel végett fizikai állapotváltoztatása. A talaj fizikai és biológiai állapotának javítása, megkímélése a termesztési és védelmi feladatoknak megfelelő módon és mélységig. Talajművelés hosszabb időszakra vonatkozó célja: a nedvességfogalom és a levegőforgalom kedvező befolyásolása. a megfelelő biológiai aktivitás kialakítása, a talaj felszínének védelme, a talaj szerkezetének védelme

3 A talajművelés feladata: 1. megfelelő talajlazultság megteremtése, 2. a talaj víz-, levegő-, és hőforgalmának befolyásolása. 3. a talaj tápanyagellátásának és a tápanyagok érvényesülésének befolyásolása, 4. a talaj kémiai és biológiai folyamatainak befolyásolása 5. a talajlakó élőlények tevékenységének befolyásolása

4 A talajművelés feladata: 6. a gyomok, kártevők irtása, 7. kémiai anyagok, trágyák, tarlómaradványok talajba juttatása, 8. öntözés hatékonyságának növelése, 9. erózió, defláció kártételének csökkentése, 10. a talajdegradációs folyamatok visszaszorítása, 11. a talajjavítás hatékonyságának növelése.

5 A talajművelés jelentősége: 1. meghatározza a termés nagyságát (15-25%) és minőségét (közvetlen és közvetett hatások) 2. csökkenthető a felhasznált kémiai szerek mennyisége 3. jelentősen hozzájárul az aszálykárok mérsékléséhez (nedvességmegőrzés) 4. jelentős szerepe van a talajpusztulás megelőzésében 5. igen nagy az idő-, az energia- és költségigénye

6 A talajművelés hatása a talajra Közvetlen hatások: A talaj részecskék helyzetének megváltozása. Megváltozik a talaj: agronómiai szerkezete, térfogattömege, porozitása, a három fázis egymáshoz viszonyított aránya. Közvetett hatások: Megváltozik a talaj víz-, levegő- és hőforgalma. A talaj biológiai és kémiai folyamatainak befolyásolása.

7 A talajművelés műveleti elemei és eljárásai: A talajművelés műveleti elemek és eljárások sorozatából áll A műveleti elemek (talajon ill talajban végbemenő változások): forgatás lazítás porhanyítás keverés tömörítés felszínalakítás A művelési eljárás: több különböző hatékonyságú műveleti elem egyidejű alkalmazása pl. eke: forgat, lazít, kever, porhanyít

8 Talajművelő eszközök munkájának jellemzése a műveleti elemek szerint Művelő eszközök Műveleti elemek Felszínalakítás forgatás lazítás porhanyítás keverés tömörítés hullámosítás egyengetés 1. Eke XXX XXX XX X - X - 2. Lazító - XXX X X - X - 3. Tárcsa X XX XX XXX - X - 4. Talajmaró - XXX XXX XXX - - X 5. Kultivátor - - XX XXX X XXX X - X X - rugós kapával - XX merev kapával 6. Ásóborona - X XXX XX - X - 7. Borona - fogas - forgó 8. Henger - profilos -sima 9. Simító - egyengető 10. Forgoelemes - egyengető - X X XX XXX - - X X - XXX X XX - X X X XX XXX X XXX X _ X _ XX _ X XX XX X _ XX 11. Kombinátor - XX XX XX XX - XX M

9 A talaj forgatása Forgatáskor a talajréteg alsó része felülre, a felszíni része pedig alulra kerül. A forgatás célja: a kolloidokban elszegényedett, szerkezetében és felszíni állapotában károsodott rétegek cseréje, a talaj javítása, a növényi maradványok, trágyák, a kémiai anyagok talajba juttatása, a gyomok irtása érdekében.

10 A talaj forgatása A forgatás szükségességét a következő érvek cáfolhatják: 1. A talajszerkezet leromlásának egyik oka a gyakori forgatás. 2. A talajban az ásványi anyagok mozgása lassú, ezért az évenkénti forgatás nem szükséges. 3. A talajjavító anyagok, a trágyák és az aprított tarlómaradványok forgatás nélkül is a talajba juttathatók.

11 A talaj forgatása A forgatás szükségességét a következő érvek cáfolhatják: 4. A gyomok irtásában a helyes növényi sorrend, más műveleti elemek és a forgatás nélküli eljárások is hatékonyak lehetnek. 5. A forgatás energiaigénye nagy. 6. A talaj nedvesség-veszteség tetemes lehet. 7. A forgathatóság mélysége a talajhibákat tartalmazó termőhelyeken korlátozott.

12 A talaj forgatása

13 A talaj forgatása

14 A talaj lazítása Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, ami az összeállt, ülepedett vagy tömörödött rétegek talaját minden irányban, kisebbnagyobb rögök képződésével szétválasztja. A lazítás hatása a talajra: Lazítással csökken a talaj térfogattömege, nő a hézagtérfogata, azon belül a gravitációs pórusok aránya, illetve a levegő térfogat %-a.

15 A talaj lazítása A talajlazítás alkalmazási területe, módjai Sekélyen kell lazítani a talajt tarlóhántáskor, magágykészítéskor és kelés után a növények ápolásakor. Eszközei: kultivátorok, a tárcsák, az ásó- és fogas boronák és kombinátorok

16 Kultivátor A talaj lazítása

17 A talaj lazítása Fogasborona+hengerborona Ásóborona

18 A talaj lazítása A talajlazítás alkalmazási területe, módjai: Középmély lazítással a talaj ún. rendszeresen művelt rétegének fizikai állapota befolyásolható. A középmély lazítás hatása általában a vegetációs idő végéig terjed, ezért alapművelésnek számít. Eszközei: a középmélylazítók.

19 A talaj lazítása A talajlazítás alkalmazási területe: Mélylazítással az altalaj, illetve a rendszeresen művelt (szántott) réteg alatt elhelyezkedő talaj fizikai állapota befolyásolható. Javulnak a talaj víz- és levegőgazdálkodási jellemzői. Funkciója szerint alapozó művelés, elsődlegesen pedig melioratív művelés. Eszközei: a mélylazítók

20 A talaj lazítása

21 A talaj porhanyítása: A talaj porhanyítása Lazításkor a talaj aprózódása kisebb mértékű, és a lazított talaj összetöredezve viszonylag a helyén marad, porhanyításkor nagyobb fokú az aprózódás és a talajrészecskék többé-kevésbé keverednek is. Eszközei: talajmarók, a tárcsák, a forgó- és ásóboronák, a kultivátorok, a magágykészítő kombinátorok és az ekék.

22 A talaj porhanyítása

23 A talaj keverése A keverés a talaj alkotórészeinek, a talajba juttatandó trágyáknak, a javító-anyagoknak, a tarlómaradványoknak adott talajrétegben való egyenletes elrendezése. A keverés hatása a talajra Keveréskor a talajrészek viszonylagos helyzete változik meg. Eszközei: tárcsa, talajmaró, rugós kultivátor, az ásó- és forgó-borona. Az eke, a fogas borona, a merevkéses kultivátor keverőmunkája gyengébb.

24 A talaj keverése

25 A talaj tömörítése A talaj tömörítése: A talaj tömörítése a lazán összefüggő részecskék egymáshoz való nyomása. A tömörítés talajművelési, talajvédelmi és növénytermesztés-technológiai célból szükséges. A tömörítés hatása a talajra Tömörítéskor csökken a talaj hézagtérfogata, azon belül a gravitációs pórustér, illetve a levegőfázis aránya, valamint a talaj felülete. Ezzel szemben a talaj térfogattömeg-értékkel kifejezhető tömörödöttsége nő. A szerkezetesebb talajok általában a szántóföldi vízkapacitás 50-60%-os telítettségénél tömöríthetők jól, amikor nyirkos állapotúak.

26 A talaj tömörítése A tömörítés alkalmazási területe: Tömörítés művelete folyamán felszín alakítás, felületcsökkenés és porhanyítás történik. Nyári talajműveléskor a lazított talajfelszín tömörítésével csökkenthető a párologtató felület nagysága (tarlóhántás). Az alapművelés után tömörítéssel szüntethető meg a talaj üregessége. A magágykészítés utolsó fázisa, a vetés mélységében tömörítés Eszközei: A tömörítés különböző kiképzésű hengerekkel történhet, sima hengerekkel gyűrűs hengerek csillagos és a Cambridge henger.

27 A talaj tömörítése

28 Talajművelési rendszerek

29 Talajművelési rendszer fogalma: egy meghatározott területen egy vagy több növény sikeres és gazdaságos termesztéséhez szükséges talajművelési eljárások összessége. ( a műveleti elemek egymást követő sorozata)

30 Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők növény igénye, a termőhelyi viszonyok, rendelkezésre álló erő- és munkagépek talajvédelmi feladatok, növényi sorrend, trágyázási és gyomirtási rendszerek.

31 A talajművelés rendszerezhető: A növény vetésideje: nyár végi és őszi vetésű növények, tavaszi vetésű és másodvetésű növények talajművelési rendszere Talajtípusok: Barna erdőtalajok, Csernozjom talajok, Réti talajok, Szikes talajok és Homok talajok művelésének irányelvei Szerzők által kidolgozott módszerek Új talajművelési irányzatok és rendszerek Különleges feladatok

32 A talaj-előkészítés klasszikus sorrendje 1. Tarlóhántás 2. Alapművelés 3. Az alapművelés elmunkálása 4. Magágykészítés 5. Vetés utáni elmunkálás

33 A talaj-előkészítés sorrendje 1. Tarlóhántás (tarlón végzett sekély talajmunka max. 10 cm) Célja: a talaj nedvességveszteségének csökkentése, gyomszabályozás, gyomírtás, a talaj hőforgalmának szabályozása, a talaj biológiai tevékenységének serkentése, a tarlómaradványok sekély talajba keverése. A tarlóhántás szabályai: a betakarítás után lehetőleg azonnal el kell végezni lazítással egy menetben tömöríteni szükséges a hántott tarló ápolása szükséges a gyomok és az árvakelések megjelenése miatt. A tarlóhántás eszközei: (lazítás+tömörítés) lazításra alkalmas eszköz (tárcsa, ásóborona, kultivátor, talajmaró) tömörítő eszköz (gyűrűshenger, pálcás henger)

34

35 Tarlóhántás

36 A talaj-előkészítés sorrendje 2. Alapművelés (mélységét tekintve a legmélyebben elvégzett művelés) Célja: a talaj rendszeresen művelt rétegén belül a növény igényének megfelelő fizikai állapot kialakítása a vegetáció végéig. Az alapművelés csoportosítható: Eszközei: mélység szerint sekély-, középmély, mélyművelés történik-e forgatás forgatásos (ekével), forgatás nélküli sekély, ágyeke, váltvaforgató eke, tárcsa, kultivátor, talajmaró, középmély és mélylazítás, kombinált módszerek középmély és mélylazító, kombinált eszközök.

37 Alapművelés eszközei

38 A talaj-előkészítés sorrendje 3. Az alapművelés elmunkálása Célja: az alapművelés utáni talajállapot további alakítása a vetésre kerülő növény igényének és a talaj védelmének megfelelően. Legfontosabb követelmények: nem romolhat az alapműveléssel elért talajállapot, mellőzni kell a taposást a porosítást, a tarlómaradványok felszínre hozását. a kelő gyomok irtása, a nedvességveszteség csökkentése, a magágykészítés segítése. Történhet az alapműveléssel egy menetben, ill. külön menetben. Eszközei: tárcsa, simító, henger, fogas, kultivátor, talajmaró, forgóborona, lengőborona, ásóborona, kombinált eszközök.

39 4. Magágykészítés A talaj-előkészítés sorrendje Célja: az alapművelés és elmunkálás során létrehozott talajállapotnak a vetés körülményeihez való igazítása. A jó magágy: aprómorzsás, ülepedett, nyirkos és gyommentes. A magágykészítés szabályai: Segítse elő a magvak, vagy a szaporító anyagok csírázását kelését. Javítsa a gyomirtó szerek és a trágyák hatékonyságát. Lehető legkevesebb talajmozgatással, porosítással járjon. Lazítás a tervezett vetés mélységéig lazítás porhanyítás, alatta tömörítés. Eszközei: kombinátor (kultivátor+hengerborona), ásóborona+hengerborona, vetőkultivátor, direktvetőgép.

40 A kombinátor lazító, porhanyító és tömörítő munkája Szántóföldi növény talajaprózottság-igénye magágyban

41 Magágykészítési hibák:

42 Magágykészítés

43 5. Vetés utáni elmunkálás A talaj-előkészítés sorrendje Célja: a magvak betakarása, a talaj magvakhoz való nyomása, a magágy felszínének tömörítése. Végezhető a vetéssel egymenetben, ill. külön munkaműveletben. A vetés utáni elmunkálás szabályai: a bevetett talajt vissza kell tömöríteni, a talajnedvességet és hőmérsékletet szabályozni kell, a talaj felszínét alkalmassá kell tenni a keléshez lehető legkisebb taposással járjon.

44 Vetés utáni elmunkálás

45 Vetésidő szerint csoportosított talajművelési rendszerek 1.Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere A vetés időszaka: aug. 20- október végéig tart. Őszi vetésű termesztett növények: repce, bíborhere, évelő pillangósok, őszi árpa, rozs, őszi búza. A rendszer meghatározza, hogy az elővetemény korán vagy későn kerül le.

46 Vetésidő szerint csoportosított talajművelési rendszerek 1.Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere Korán lekerülő elővetemények: A június végén és júliusban lekerülő elővetemények: őszi káposztarepce, len, mák, őszi és a tavaszi takarmánykeverékek, borsó, bab, őszi és a tavaszi kalászosok. Augusztus elején takarítható be: mustár, olajretek, kanáriköles (fénymag), kender stb.

47 Vetésidő szerint csoportosított talajművelési rendszerek 1.Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere Korán lekerülő elővetemények után Tarlóhántás: A talajt a tarló hántása és ápolása során fokozatosan porhanyítsuk. Sekély és mulcs-hagyó, a talaj nedvesség-vesztését csökkentő hántásra törekedjünk. A talaj kíméletes porhanyítása érdekében a kultivátort, vagy a síktárcsás porhanyítót kell előnyben részesíteni.

48 Vetésidő szerint csoportosított talajművelési rendszerek 1.Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere Korán lekerülő elővetemények után Az alapművelés: forgatásos vagy forgatás nélküli. A nyár végi és az őszi vetésű növények - a lucerna kivételével - nem igénylik a mélyebb alapművelést. Forgatásos alapművelés = nyári szántás (nedv. vesztés zárás szükséges) Forgatás nélküli alapművelés: tárcsa, kultivátor, talajmaró ha tömörödött réteg van = középmélylazítás (száraz évjáratban előnyösebb)

49 Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere Korán lekerülő elővetemények után

50 Vetésidő szerint csoportosított talajművelési rendszerek 1.Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere b. Későn lekerülő elővetemények után a rendszer a szárzúzással indul utána alapművelés forgatással vagy forgatás nélkül történhet. Forgatásos alapművelés: Őszi gabonák alá a szántás csak kivételes esetben ajánlatos A forgatásos alapművelést javasolható: sok tarlómaradvány, erős gyomfertőzöttség, nedves talajállapot, leejtős termőhely, felszíni tömörödésre hajlamos talaj ok esetében

51 Vetésidő szerint csoportosított talajművelési rendszerek 1.Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere b. Későn lekerülő elővetemények után: Forgatás nélküli alapművelés eszközei: rendszerint a tárcsa (több menetben, első menet sekélyebben, második menet a tervezett mélységben rögtörő hengerrel, más-más irányba), nehézkultivátor, középmélylazítók (gondoskodni kell a felső réteg porhanyításáról). Évelő pillangós elővetemények (lucerna, vöröshere, baltacím somkóró) élő tarlót hagynak maguk után. Az élő tarló feltörése elsősorban szántással történik, de szántás nélküli módok is alkalmazhatók.

52 Nyárvégi és őszi vetésű növények talajművelési rendszere Későn lekerülő elővetemények után

53 Vetésidő szerint csoportosított talajművelési rendszerek 2. Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere A vetés időszaka: március-április A termesztett növények: kalászos gabonák: tavaszi árpa, zab, rizs gyökgumósok: burgonya, cukor- és takarmányrépa borsó, bab szója, lóbab, csillagfürt olajnövények: napraforgó, olajlen kukorica A talaj-előkészítés két szakasza: őszi alapművelés és a tavaszi magágykészítés. A rendszer meghatározza, hogy az elővetemény korán vagy későn kerül le. Kelési hibák leggyakrabban itt fordulnak elő.

54 Vetésidő szerint csoportosított talajművelési rendszerek 2. Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere a. Korán lekerülő elővetemények után a rendszer a klasszikus sorrendet követi. Az alapművelés lehet forgatásos vagy forgatás nélküli. Forgatásos alaművelés = őszi szántás célja: csapadék befogadás tárolás elősegítése, rendszeresen művelt réteg átforgatása mélyítése, tarlómaradványok, istállótrágya bedolgozása.

55 Vetésidő szerint csoportosított talajművelési rendszerek 2. Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere a. Korán lekerülő elővetemények után Őszi szántást ősszel kell elmunkálni: kora tavaszi vetések alá, rögös talajállapot esetén. Nem ajánlatos elmunkálni: szikeseken, leejtős területen, rögös, szalonnás szántás esetén. Forgatásnélküli alapművelés = középmély és mélylazítás a csapadék befogadását és tárolását biztosító talajállapot előállítható, száraz őszi időszakban alkalmazható, kevés szármaradványt hagyó elővetemények esetén, tömör réteg kialakulása esetén, tárcsás műveléssel kiegészítve.

56 Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere Korán lekerülő elővetemények után

57 Vetésidő szerint csoportosított talajművelési rendszerek 2. Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere a. Későn lekerülő elővetemények után: az alapművelés lehet forgatásos vagy forgatás nélküli vagy kombinált alapművelés és vetés. A forgatásos alapművelés történhet tavasszal is: szerkezet nélküli szikeseken, ártereken, mély fekvésű területeken, futóhomok, kotu talajokon, ha nem lehetett elvégezni ősszel.

58 Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere Későn lekerülő elővetemények után

59 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Barna erdőtalajok, Csernozjom talajok, Réti talajok, Szikes talajok, Homok talajok és a Láptalajok művelésének irányelvei.

60 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Barna erdőtalajok: kiterjedésük 25%, hegy- és dombvidékeken, síkságok erdős peremrészein.

61

62

63 Eróziós csíkok erdőtalajon

64 Árkos erózió

65 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Barna erdőtalajok A talaj művelését befolyásoló talajtulajdonságok: a talajszelvény kilúgzási (A) és felhalmozódási (B) szintre tagozódik, az A szintre a savanyúság a szintre nagy agyagtartalom jellemző, B a szelvény kedvezőtlen szerkezetű, tömődött, a vízbefogadó képessége rossz, vízáteresztő képessége a B szintnek a legkisebb,

66 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Barna erdőtalajok A talaj művelését befolyásoló talajtulajdonságok: felszín eliszapolódásra, cserepedésre hajlamos, ami csökkenti a talaj víznyelését fokozza a levegőtlenséget, erózióra hajlamos, leejtős területen a talajművelés célja nem egyedül az, hogy a termesztendő növény számára megfelelő fizikai állapotot hozzunk létre, hanem hasonló jelentőségű a talaj védelmének elősegítése.

67 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Barna erdőtalajok A talaj művelésének irányelvei: Tarlóhántás: A sekély tarlóhántással elősegíthetjük az eróziót, csapadékban gazdag lejtős talajon. A talaj védelme és a művelhetőség javítása érdekében mulcs hagyásra kell törekedni. Csapadékos idényben lejtőn a hántatlan tarló nagyobb védelmet nyújt, mint a bolygatott. A sekély tarlóhántás helyett inkább középmélyen szántsunk, mélyebb talajréteget teszünk alkalmassá a csapadék befogadására.

68 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei A talaj művelésének irányelvei: Alapművelés: forgatással és/vagy lazítással a talaj forgatása csak a kilúgzási A szint mélységéig terjedhet, legmélyebb művelést a B szint mélységéig el kell végezni, A vöröses barna B szintet lazítani kell, mivel akadályozza a víz lefelé irányuló mozgását, a lazítás leghatékonyabb eszköze a mélylazító, a C rendszerint már jó vízbefogadó,

69 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Barna erdőtalajok A talaj művelésének irányelvei: Alapművelés: az A szintnél mélyebb forgatás következtében csökken a művelt réteg humusztartalma, kedvezőtlen fizikai és kémiai talaj keveredik a szántott rétegbe, fokozódik a sokszor teljesen vízzáró eketalp képződésének a valószínűsége. lejtős talajon az alapművelés a talajvédelem egyik legfontosabb eljárása, célunk, hogy minél mélyebb talajréteget tegyünk alkalmassá nagyobb mennyiségű csapadékvíz befogadására.

70 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Barna erdőtalajok A talaj művelésének irányelvei: Alapművelés elmunkálása: csapadékban gazdag, eróziónak kitett területen az alapművelést nem szabad elmunkálni, a szántás talajvédő hatásának megőrzése céljából célszerű nyitottan hagyni a talajt, ha szükségesnek látszik az elmunkálás, akkor azt csak durva felszín kialakításával lehet elvégezni, minden művelés és a vetés is a lejtő irányára merőlegesen végezhető el, kerülni kell a sima talajfelszín kialakítását.

71 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei A művelés iránya eróziónak kitett táblákon

72 A művelés iránya eróziónak kitett táblákon

73 Eróziónak kitett táblák művelésének irányelvei

74 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Barna erdőtalajok A talaj művelésének irányelvei: Magágykészítés vetés: Megfelelő állománysűrűség egyben jó talajvédő hatást nyújt. Egy menetben végezhető az elmunkálás és a magágykészítés, Vetés után, védelmi céllal is, profilos felszín alakítandó ki. Védelemre szoruló erdőtalajokon a kukorica, a napraforgó sávos műveléssel és vetéssel, esetenként direktvetéssel is termeszthető.

75 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Barna erdőtalajok A talaj művelésének irányelvei: a kovárványos barna erdőtalaj, amely homok fizikai féleségű, szelvényében előforduló kovárvány csíkokat viszont nem szabad átlazítani.

76 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Csernozjom: kiterjedésük 22,4%, síkságok hátasabb részein találhatók.

77 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Csernozjom talajok A talaj művelését befolyásoló talajtulajdonságok: jó humusz- és Ca ellátottság, morzsás szerkezet jellemzi, a talaj vízbefogadása és levegőgazdálkodása általában az egész szelvényben kedvező, a helytelen művelés következtében igen jelentős lehet a szántott réteg leromlása, tömörödésre való hajlama,

78 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Csernozjom talajok A talaj művelését befolyásoló talajtulajdonságok: a szántott réteg alatt rendszerint igen tömör réteg található, eróziós és deflációs folyamatok is károsíthatják a talajt.

79 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Csernozjom talajok A talaj művelésének irányelvei: a talaj természetes lazultsági állapota, ill. porozitása kedvező körülményeket teremt a növények fejlődéséhez, talajművelés szempontjából középkötött és kötött csernozjom talajokat különíthetünk el, törekedni kell a szerkezetet kímélő, energia és menetszám-takarékos művelésre, és nedvességmegőrző talajművelési rendszerek kialakítására,

80 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Csernozjom talajok. A talaj művelésének irányelvei: Tarlóhántás: a nedvességtakarékos talajművelés egyik legfontosabb eljárása, gyomok csírázásának elősegítése, az elővetemény lekerülése után lehetőleg azonnal el kell végezni. Alapművelés: lazítással és forgatással egyaránt elvégezhetjük, csapadékszegény körülmények között a forgatás nélküli művelést kell előnyben részesíteni. A tavaszi vetésű növények sikeres termesztésének egyik fontos alapfeltétele az őszi szántás elvégzése.

81 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Csernozjom talajok A talaj művelésének irányelvei: Alapművelés: a forgatás mélységét a talaj humusztartalma, a szerkezeti állapota és nedvességtartalma és a termesztendő nővény igénye határozza meg, a mélyművelésre akkor van szükség, ha gyökérfejlődést gátló réteg (mészkőpad, tömör réteg) fordul elő, szükség lehet a káros barázdafenék megszüntetésére, 4 évente végzett periódikus mélyműveléssel (pl szántás mélységének 6-8 cm-rel történő növelésével). Öntözött talajok esetében a talaj víznyelő képességét lazítással növelni kell.

82 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Réti talajok: kiterjedésük 13,1%, síkságok mélyebb részein, folyók öntésterületein, hegy- és dombvidékek völgyeiben, homokhátak buckái között helyezkednek el.

83 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Kötött réti talajok A talaj művelését befolyásoló talajtulajdonságok: nagy szerves és szervetlen kolloid tartalom jellemzi, víztartó képességük (holtvíz) nagy, vízvezetésük kedvezőtlen, a vízelítettségből és tömődöttségből eredően levegőtlen, nagy a duzzadó és zsugorodó képesség, lassan melegszik fel a talaj, tavasszal hátrány, nyáron előny

84 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Kötött réti talajok A talaj művelését befolyásoló talajtulajdonságok: gyakori a gyökérfejlődést akadályozó felszínközeli talajvíz, ill. a kapilláris VK-ig telített zóna, esők után gyors nedvességtelítődés, tavasszal magas talajvízállás, belvíz valamint a vaskőfok, mészkőpad, glej, Tiszántúlon pedig a sófelhalmozódás, a művelhetőségi nedvességhatárok igen szűkek.

85 A talajművelés minőségét meghatározó tényezők közti összefüggés Nedvességtartalom Szalonnás szántás Omlékony barázdaszelet Rögös szántás Homok talaj Vályog talaj Agyag talaj Perc talaj

86 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Kötött réti talajok

87 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Kötött réti talajok A talaj művelésének célja: A kedvezőtlen talajtulajdonságok hatásának enyhítése a művelhetőség javítása. A kedvezőtlen talajtulajdonságokat fokozó művelési hibák: A művelési mélység alatt tömör talajréteg kialakítása. A talaj felső rétegének kiszárítása, rögösítése. Talaj tiprás, kenés, gyúrás. Szervesanyag vesztés, művelehtőség nehezítése. Gyomosítás.

88 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Kötött réti talajok A kedvezőtlen talajtulajdonságokat enyhítőművelési beavatkozások: Vízbefogadó és vízmegörző képesség javítása lazítással. Nyáron eliszapolódás és kérgesedés megelőzése felszíntakarással. Bolygatás csak megfelelő nedvességnél. Változatos művelési mélység és művelési mód megválasztása. Szervesanyag visszajuttatás, gyomterjedés megakadályozása.

89 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Kötött réti talajok A talaj művelésének irányelvei: Tarlóhántás: A kötött réti talajok a nyári aratás után legtöbbször kiszáradt és tömörödött állapotúak, csak akkor végezhető el a tarlóhántás, ha a talaj elegendő nedvességet tartalmaz. Nedves körülmények között hengerrel kapcsolt nehéz tárcsával, vagy sík tárcsával. Szárazabb körülmények között nehézkultivátorral. Sekély, mulcsot hagyó tarlóhántás végrehajtása.

90 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Kötött réti talajok A talaj művelésének irányelvei: Alapművelés: forgatás és/vagy lazítás a forgatás maximális mélysége az A -szint legtöbb humuszt tartalmazó rétegéig terjedhet, A tömörödöttséget, levegőtlenséget és lassú vízbefogadást kell a talaj mélyművelésével megszüntetni, mindezt úgy, hogy káros rétegek ne kerüljenek a felszínre., B

91 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Kötött réti talajok A talaj művelésének irányelvei: Alapművelés: A nyár végi és az őszi vetésű növények alá korai betakarítású elővetemények után forgatás nélküli alapművelést (repce esetén lazításos, őszi kalászos esetén kultivátoros vagy tárcsás) érdemes előnyben részesíteni. A nyári szántás az elmunkálás bizonytalansága miatt többnyire nem tanácsos. Az őszi szántásra lehetőleg a művelhetőségre kedvező nedvességnél kerüljön sor. Őszi elmunkálása felszín egyenetlenségének megszüntetésére. Nehéz rögtörő hengerrel a száraz hantokat a művelt rétegbe kell nyomni az átnedvesedés végett.

92 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Réti talajok A talaj művelésének irányelvei: a talaj mélylazítása a lehető legmélyebb legyen, meg kell szüntetni a talaj tömődöttségét, levegőtlenségét, javítani kell a vízbefogadó képességét. mélylazítás nagyon fontos feltétele, hogy a talaj minél szárazabb legyen, a nagy szerves- és szervetlen kolloid tartalom és a duzzadó képesség miatt, nedvesebb talaj mélyművelésekor nem érjük el a kívánt repesztő hatást, a mélyművelés hatástartama lényegesen rövidebb lesz.

93 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Réti talajok A talaj művelésének irányelvei: A magágyhibák miatt nem tanácsos a művelhetőségnél nedvesebb talajok elmunkálása. Figyelni kell arra, hogy a vető csoroszlya és amagágykészítő gép tömörítő eleme ne kenje a talajt a vetés mélységében. A még rögös, de egyenletesre munkált talajokon jó kelési körülményeket lehet elérni a magágykészítés és vetés egymenetes módjával. Vetés után a talaj kérgesedése profilos felszín kiképzésével előzhető meg.

94 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Szikes talajok: kiterjedésük 6,5%, Duna-Tisza közi sós talajvizű mélyedésekben, Hortobágyon, Körösök táján, a Kisalföld és a Nyírség egyes részein.

95 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Szikes talajok A talaj művelését befolyásoló talajtulajdonságok: a talaj legfontosabb jellemzője a nátriumsók jelenléte a talaj oldatban, kristályos só alakjában vagy a kolloidok felületén ionos formában, sok esetben mindehhez nagy agyagtartalom párosul, fizikai, kémiai, kolloidikai tulajdonságai igen kedvezőtlenek,

96 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Szikes talajok A talaj művelését befolyásoló talajtulajdonságok: tömődött, levegőtlen, nagymértékű a duzzadása ill. a zsugorodása, rossz a vízbefogadó képessége, nátriumsók miatt víz hatására a talaj szétfolyósodik, száraz körülmények között pedig nehezen elmunkálható hantok keletkeznek.

97 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Szikes talajok A talaj művelését befolyásoló talajtulajdonságok: nehéz a művelhetősége, ellenállása nagy, a művelhetőség nedvességintervalluma szűk (perc talaj), a nedves talajállapotban végzett művelés évekre elronthatja a talaj állapotát, szántóföldi művelésre a réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyecek, valamint a másodlagosan elszikesedett csernozjom, réti és öntés talajok alkalmasak.

98 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Szikes talajok A talaj művelésének irányelvei: Tarlóhántás: csak nedvesebb talajon tudjuk elvégezni, a talaj még ekkor is igen tömör ezért csak nehéztárcsát használhatunk, a tarlóhántás nedvességmegőrző szerepe nem érvényesül. Alapművelés: törekedni kell a talaj lehető legmélyebb művelésére, a talajt csak a talajvizsgálatok által meghatározott mélységig forgassuk, mélyebb forgatással nagyobb só tartalmú rétegek kerülnek a felszínre, mellyel tovább romlik a talaj termékenysége, művelhetősége.

99 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Szikes talajok A talaj művelésének irányelvei: Alapművelés: a mélyművelés egyetlen lehetséges módja a mélylazítás, minden művelés, így a mélylazítás is, az optimális nedvességi határértékeken belül történjen, ha ez nem lehetséges, akkor az optimális nedvességhatárértéknél szárazabb állapotban műveljük a talajt, nedvesebb talaj művelése legtöbbször a gépek mozgási nehézségei miatt lehetetlen.

100 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Szikes talajok A talaj művelésének irányelvei: Alapművelés elmunkálása, magágy készítése: mivel a talaj eliszapolódásra való hajlama igen nagy, ezért az ősszel felszántott területet nem célszerű finomra elmunkálni, tavasszal rendszerint nedves és tömörödött a talaj felső rétege, simító és kultivátor nem használható, a tavaszi művelés munkagépe a tárcsa és a nehéz rögtörő henger, vetőágyat is kissé rögösre kell hagyni, mivel a talaj eső hatására elfolyósodik és ezt a réteget a növény nem tudja áttörni.

101 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Homok (váz) talajok: Duna-Tisza közén karbonátos, Nyírségben és a somogyi területeken nem karbonátos homokokat találunk.

102 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Homok talajok A talaj művelését befolyásoló talajtulajdonságok: Könnyű mechanikai összetétel. A szervetlen és a szerves kolloidok kis mennyisége. Vízgazdálkodásuk, víztartó képességük kedvezőtlen. Könnyen művelhetők, ugyanakkor deflációra hajlamosak. Termőrétegük összetétele és vastagsága heterogén. A biztonsággal termeszthető növények száma kevés, a termés ingadozik.

103 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Homok talajok A talaj művelésének irányelvei: a talajvédő művelés szempontjából két csoportot különíthetünk el (Westsik): futóhomok és humuszos homok talajok, Futóhomok talajok esetében: tarlóhántást csak kivételes esetben szabad elvégezni, a gyomok és a kikelt elpergett magvak talajvédő szerepét ki kell használni, a művelési rendszer kialakításának egyik legfontosabb alapelve, hogy a talajfelületet minél hosszabb ideig takarja a termesztett növényzet.

104 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Homok talajok A talaj művelésének irányelvei futóhomok talajok esetében: az alapművelést, mint különálló művelési módot nem alkalmazzuk, közvetlenül vetés előtt kerüljön sor a szántásra vagy a forgatás nélküli művelésre, vetés után gyűrűs hengerrel hullámos talajfelszínt kell kialakítani, lehető legrövidebb időre kell szorítani azt az időszakot amikor a talajfelületet növényi maradvány, vagy növényzet nem védi.

105 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Homok talajok A talaj művelésének irányelvei: Humuszos homok talajok esetében kisebb a deflációs veszély, ill. rövidebb időszakra korlátozódik, a tavaszi erős szelek deflációs kártétele itt is jelentős lehet. a talajművelés szempontjából a humuszos talaj tulajdonságai igen kedvezőek, a tarlóhántást a deflációs veszély fokozódása nélkül elvégezhetjük,

106 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Homok talajok A talaj művelésének irányelvei: Alapművelés: nedves körülmények között az alapművelés eszköze az eke, száraz körülmények között az alapművelés forgatás nélküli lazítással végezhető el. Alapművelés elmunkálása, magágy készítése: alapművelés után rendszerint nem képződnek nagy rögök, kevés menetszámmal elvégezhető,

107 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Homok talajok A talaj művelésének irányelvei: talaj párolgás útján való vízveszteségének, erózió és a defláció kártételének csökkentése érdekében törekedni kell a talaj mind kevesebb mozgatására, a meglazított talaj megfelelő mértékű gyors tömörítésére kell törekedni, deflációnak kitett talajon hullámos talajfelszínt kell kialakítani vagy törekedni kell arra, hogy a felszínt növény borítsa az év legnagyobb részén. csak tömör réteg jelenléte esetén szükséges a talaj mélyművelése

108 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Láp talajok: kiterjedésük 1,5%, állandó túlnedvesedés, Hanság, Nagyberek, Kis-Balaton, Ecsedi-láp, Nagysárrét. A talaj művelhetőségét befolyásoló tulajdonságok: 20 %-nál is több szerves anyagot tartalmaznak, az elhalt növényi tőzegesednek, maradványok levegő hiányában a vízszint süllyedéssel megindul a humifikálódás, a tőzeg kotusodása, a láp talajok nitrogénben gazdag, termékeny talajok, P és K utánpótlás szükséges, nagy a holtvíztartalom, van szükség, mesterséges vízutánpótlásra a megfelelő mélységű talajvízszint kell tartani (vízkormányzás).

109 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Láp talajok: A talaj művelésének irányelvei: kotutalajok alkalmasak a szántóföldi művelésre, rövid tenyészidejű növényeket tanácsos termeszteni, talajműveléshez alacsony talaj-nyomású erőgépek használhatók (gumiheveder, duplakerék), a talaj erősen gyomosodik. Tarlóhántás: legfőbb célja a gyomok kelésének elősegítése és irtása, jó gyomirtó hatású sekélyen művelő eszközök használhatók, (lúdtalp alakú késekkel felszerelt kultivátor), minden művelet után hengerezés szükséges.

110 A szántóföldi hasznosítás szempontjából fontosabb talajtípusok művelésének irányelvei Láp talajok: Alapművelés: nagy a deflációs veszély, ezért az őszi szántást mellőzni kell, a tavaszi szántás, vagy tárcsázás szükséges az evaporáció és a talaj felmelegedésének elősegítése végett, minden lazító művelést tömörítés kövesse (lápi henger=nehéz sima henger) minden művelés az uralkodó széljárásra merőlegesen végezzük el.

111 Szerzőkről elnevezett talajművelési rendszerek Champbell művelési rendszere (1907): Száraz viszonyokra dolgozta ki rendszerét, dry farmingnak is nevezik. Középkötött vagy kötött talajon évente egyszer 20 cm-en szántott. Elmunkálás során mélytömörítő hengert és tárcsát alkalmazott. A szerzőt tekintik a tárcsa egyik feltalálójának és elterjesztőének. Jean-féle művelési rendszer ( ): Eke nélküli gazdálkodásra épülő rendszerét középkötött talajra Dél-Franciaországban (száraz körülményekre) dolgozta ki Gabonatarlón őszi búza alá középkötött talajon a talajt kultivátorral fokozatos mélyítéssel készítette elő.

112 Szerzőkről elnevezett talajművelési rendszerek Baross László művelési rendszere : A bánkúti uradalom főfelügyelője volt. Növénynemesítőként is kiváló szerző volt. Sajátságos szárazgazdálkodási rendszert dolgozott ki középkötött csernozjom talajra. Búza korán lekerülő előveteményei alá mélyszántást végzett, az őszi búza alá sekélyen szántott. A szántást fogassal majd hengerrel művelte el, majd a gyomosságtól függően kétszer háromszor tárcsázott. Vetés előtt tárcsát és fogast alkalmazott. Későn lekerülő elővetemények után (cukorrépa, kukorica), abban az esetben, ha a korábbi években mélyszántott grubbert járatott utána tárcsát kapcsolt. Hengerezés és tárcsázás után vetett el az őszi búzát.

113 Szerzőkről elnevezett talajművelési rendszerek Id. Manninger Gusztáv Adolf sekélyművelési rendszere ( ): Szántás nélküli sekély talajművelési rendszert dolgozott ki őszi vetésű növények alá. A nyári talajmunkákból mellőzte az ekét, helyette tárcsát vagy kultivátort alkalmazott. A rendszer alkalmazásának feltétele: az elővetemény korán lekerülő, mélyművelésben részesült. A tarló kizöldülésének függvényében 3-4 menetben forgatás nélkül porhanyított. Fokozatos mélyítéssel érte el a jól átmunkált gyommentes talajállapotot. Mellőzte a szántást korán lekerülő elővetemények után. Minden tábla talaját 4 évenként mélyen megszántott.

114 Szerzőkről elnevezett talajművelési rendszerek Sipos Sándor talajművelési rendszere ( ): között dolgozta ki periódikus mélyítő művelési rendszerét. Melynek elve az időközönként, rendszerint 4-5 évenként, végzett mélyítő művelés, a közbeeső időszakban pedig a lehető legkevesebb költség és időráfordítást igénylő művelési módok alkalmazása. Mély rétegű csernozjom talajon elegendő cm-es mélyszántás 4 évente, réti szikes és erdő talajokon négy évenkénti forgatás nélküli mélylazítás cm szükséges a megfelelő termésnövekedés elérése céljából. A mélyítő művelés előnye egyrészt a termésnövekedésben, másrészt a közbeeső években csökkenő ráfordítások nagyságában mutatkozik meg.