Kijelölés. A lecke tartalmából: A kijelölõeszközök A Kijelölés menü Nagy területek kijelölése Kivágás és másolás Levágás

Átírás

1 3. ÓRA Kijelölés A lecke tartalmából: A kijelölõeszközök A Kijelölés menü Nagy területek kijelölése Kivágás és másolás Levágás Már tudjuk, hogyan kell a Photoshoppal képeket megnyitni és menteni. A következõ lépés annak megtanulása, hogyan lehet a képekkel dolgozni, hogyan lehet azokat módosítani. Ehhez ki kell jelölni a kép egy részét, nevezetesen azt, amelyiken dolgozni szeretnénk. A kijelölt részek pontosan azok, amiknek látszanak: a kép részei, amelyeket kijelöltünk.

2 42 I. rész Az elsõ lépések A kijelölõeszközök A kép egy részének kijelölésére számos módszer van. Használhatjuk a kijelölõeszközöket: a kijelölõkereteket (Marquee), a lasszókat (Lasso) vagy a Varázspálcát (Magic Wand). Azért vannak különféle kijelölõeszközök, mert idõnként sajátos módon kell kijelöléseket végezni, például a kép egy alakzatát kell körberajzolni, vagy az ég minden darabját ki kell jelölni. A Photoshop a kezünkbe adja mindazokat az eszközöket, amelyekkel kijelölhetõ a teljes kép, de akár egyetlen képpont is. Emlékezetünk felfrissítésére szolgál a 3.1. ábra, amely bemutatja a kijelölõeszközöket. (A lenyíló listák is ki vannak nyitva, hogy láthassuk, mit tartalmaznak.) A jobb alsó sarokban látható a Szelet (Slice) eszköz is, amely webes animációkhoz használható. Részletesebben a 24. leckében lesz majd róla szó ábra A kijelölõeszközök az eszköztár tetején találhatók. Téglalap és ellipszis alakú kijelölõkeretek A kijelölõkeretek (Marquee) a téglalap és az ellipszis alakú is az eszköztár bal felsõ sarkában találhatók. Ha a téglalap alakú kijelölõkeretet szeretnénk használni, elég csak az ikonra (Téglalap-kijelölõeszköz) kattintani vagy lenyomni az M billentyût a billentyûzeten. Az ellipszis alakú kijelölõkeret használatához kattintsunk az eszköztárban a téglalap alakú kijelölõkeret ikonjára, és tartsuk lenyomva az egérgombot. Amikor megjelenik a lenyíló lista, válasszuk az Ellipszis alakú kijelölõkeret eszköz (Elliptical Marquee) elemet. Ugyanezzel a módszerrel tudjuk kiválasztani az egyetlen sort kijelölõ (Single Row) és az egyetlen oszlopot kijelölõ (Single Column) eszközt is. Feltételezve, hogy éppen a téglalap-kijelölõ a kiválasztott eszköz, a SHIFT+M billentyûparanccsal válthatunk a két eszköz között. Az ellipszis alakú kijelölõkeret ugyanúgy mûködik, mint a téglalap alakú. Az eszközbeállító sávon az ikon a kiválasztott eszköznek megfelelõen változik. Az eszköz sokféle használati módjának megismeréséhez elõször hozzunk létre egy új fájlt (ha nem emlékszünk, hogyan kell ezt megtenni, lapozzunk vissza az 1. leckéhez). Mint mindig, most is hagyjunk magunknak helyet a munkához.

3 3. óra Kijelölés 43 Állítsuk a Photoshop méreteit az alapértelmezettre. 1. Kattintsunk az eszköztárban a kijelölõkeret eszközre. Amikor a rajzvászon fölött mozgatjuk az eszközt, az egérmutató szálkereszt alakúvá válik. 2. Amikor a mutató a vászon fölött van, kattintsunk, és tartsuk lenyomva az egérgombot, majd az egeret húzva rajzoljuk meg a kijelölõkeretet. Próbáljunk meg ellipszis alakú kijelölõkeretet rajzolni is. Próbáljunk rájönni, hogyan mûködnek a kijelölõkeretek. Rajzoljunk kijelölõkereteket különbözõ irányokból. Ha az elsõ kijelölés végeztével, de még az egérrel való újabb kattintás elõtt lenyomjuk és úgy tartjuk a SHIFT billentyût, további kijelöléseket végezhetünk. Ügyeljünk, hogy a kijelölés befejeztéig folyamatosan tartsuk lenyomva a SHIFT billentyût. (A szálkereszt alatt ilyenkor egy pluszjel is látható.) Ha a kijelölt részek átfedik egymást, összeolvadnak egy nagyobb kijelölt alakzattá. A 3.2. ábrán láthatók különálló kijelölõkeretek és egy kijelölt alakzatkombináció is, amely némileg egy kerti pavilonra emlékeztet ábra Az íves és szögletes kijelölt részek is kombinálhatók. Ha tökéletesen négyzet vagy kör alakú kijelölõkeretet szeretnénk rajzolni, válasszuk az eszközbeállító sáv Stílus (Style) lenyíló listájáról a Méretarány megtartása (Fixed Aspect Ratio) elemet, és írjunk 1-et a Magasság (Height) és a Szélesség (Width) mezõbe is, vagy nyomjuk le a SHIFT billentyût az alakzat rajzolása közben. Ha több azonos méretû területet szeretnénk kijelölni, válasszuk a listáról a Rögzített méret (Fixed Size) elemet. Ha egy kijelölt terület belsejében meg szeretnénk szüntetni egy rész kijelölését (a grafikusok ezt úgy nevezik: kiejtés), nyomjuk le az OPTION (Macintosh), illetve az ALT (Windows) billentyût a belsõ alakzat rajzolása közben. (Ekkor a szálkereszt alatt egy mínuszjel jelenik meg.) Ha például egy kör van kijelölve, és egy másik, kisebb kört rajzolunk a belsejébe az OPTION, illetve ALT billentyût lenyomva, végeredményképpen egy fánkformát kapunk kijelölt részként. Az egyetlen sort, illetve egyetlen oszlopot kijelölõkeret egyetlen képpontsort jelöl ki, vízszintesen vagy függõlegesen. Sokszor nagyon hasznos az objektumok éleinek kiegyenesítése során.

4 44 I. rész Az elsõ lépések Amikor kijelölt részekkel dolgozunk, fontos, hogy emlékezzük arra, hogy ha tetszik, ha nem csak a kijelölõkeret vonalán belüli terület módosítható. Ez a vászon egyetlen aktív területe. Így miután a kijelölés megtörtént, végrehajthatunk a kijelölt részen bármilyen mûveletet, de mielõtt továbblépünk, a kijelölést ki kell kapcsolni (vagy meg kell szüntetni). Ehhez elég valamelyik kijelölõkeret eszközzel a kijelölt területen kívülre kattintanunk, vagy lenyomnunk a COMMAND+D (Macintosh), illetve CTRL+D (Windows) billentyûket. Amíg így nem teszünk, csak a kijelölõkereten belüli részeket módosíthatjuk. Másrészt viszont ez a módosítási korlátozás rendkívül hasznos lehet, ha összetett kitöltött alakzatokat kell rajzolnunk. Az alakzatot több kijelöléssel állíthatjuk elõ, amint az a 3.2. ábrán látható, majd festéket önthetünk bele, színkeverést alkalmazhatunk rá, vagy használhatjuk az ecsetet anélkül, hogy félnünk kellene, hogy a vonalon kívüli részeket is összekenjük, sõt a kijelölés a kép egy részének kiradírozására is használható. Ha egy oldalt egy színnel vagy egy képpel töltöttünk ki, és kijelöltünk egy alakzatot rajta, az aktív kijelölt részt a BACKSPACE vagy a DELETE billentyût lenyomva könnyedén törölhetjük. A rétegek buktatói Ha valamit beillesztünk a rajzvászonra, majd megpróbáljuk a kép egy másik részét kijelölni, lehet, hogy azt vesszük észre, hogy a kijelölõkeretek nem mûködnek. Még egy hibaüzenet is megjelenhet, amely azt közli, hogy Could not complete your request because the selected area is empty., azaz Nem lehetett végrehajtani a parancsot, mert a kijelölt terület üres.. A Photoshop így juttatja eszünkbe, hogy egy másik réteget vettünk fel a képre a beillesztéssel, és az a rész, amelyet a vágólapra kívánunk másolni, nem ebben a rétegben van. Pillantsunk a Rétegek (Layers) palettára, majd kattintsunk arra a rétegre, amelyikben dolgozni szeretnénk. A réteg úgy tehetõ aktívvá, ha az ikonjára kattintunk. A rétegek használatával bõvebben a 11. leckében fogunk megismerkedni. Lasszó Bármennyire is hasznosak a kijelölõkeretek és módosítóbillentyûik, eljön az a pillanat, amikor szabálytalan alakú alakzatokat kell kijelölnünk, például egy virágot egy csokorból, vagy mint a 3.3. ábrán látható el kell távolítanunk egy cicát az asztalról. A Lasszó eszköz 3.3. ábra Tárgy kijelölése a Lasszó eszközzel.

5 3. óra Kijelölés 45 Ahhoz, hogy az elsõ számú Lasszó eszközzel ilyen módon válasszunk ki egy tárgyat, biztos kéz és a kezünk, illetve szemünk jó összehangolása szükséges, valamint tiszta egéralátét és egér vagy hanyattegér. Akárcsak a kijelölõkeretekkel, a lasszókkal kijelölt részekhez is hozzáadhatunk újabbakat a SHIFT billentyût lenyomva tartva, és a tárgy egy másik részét kijelölve. Nyugi, Egérke! Azt vettem észre, hogy amikor nagyon pontos kijelölést próbálok végezni a Lasszó eszközzel, illetve amikor úgy általában használom a Photoshopot, nem árt, ha lelassítom az egerem. Az egér reakcióideje a Vezérlõpult Egér párbeszédablakában állítható be. Kezdjük a csúszkát a legalacsonyabb sebességnél csak egy parányit magasabbra állítva. Mindenki maga tapasztalja ki, hogy neki melyik beállítás lesz a legmegfelelõbb. 3 Kijelölés a Lasszó eszközzel A Lasszó eszközzel az alábbi módon lehet kijelölni valamit: 1. Kattintsunk a Lasszó eszközre az eszköztárban, vagy nyomjuk le az L billentyût. 2. Kattintsunk a képnek arra a részére, amelyet ki szeretnénk jelölni, és húzzuk a Lasszó eszközt körbe rajta. 3. Amikor teljesen körbezártuk a kijelölendõ részt, felengedhetjük az egér gombját. Az alakzat köré rajzolt kijelölõkeret két vége automatikusan összekapcsolódik, kialakítva egy zárt kijelölõkeretet. Ha azelõtt engedjük fel az egérgombot, mielõtt körbekerítettük az alakzatot, a lasszó végei akkor is összekapcsolódnak, még ha az objektum közepén kell is áthaladnia az összekötõ vonalnak. Ha ez történne, nyomjuk le és tartsuk lenyomva a Shift billentyût, és az alakzat körberajzolásának befejezéséhez használjuk újra a Lasszó eszközt. A Sokszög lasszó eszköz A Sokszög lasszó (Polygonal Lasso) eszköz nagyon hasonlóan mûködik, mint a normál Lasszó eszköz. A különbség az, hogy mint a neve is mutatja szabálytalan alakú, ámde egyenes vonalakkal határolt kijelöléseket hoz létre. Igazából akkor könnyebb használni, ha részletes kijelölésre van szükség, mivel sokkal könnyebben irányítható, mint a normál Lasszó. Ahelyett, hogy egyszerûen csak megrajzolnánk a kijelölõkeretet, mint a normál Lasszó esetében, a Sokszög lasszóval kattintgatva tudunk pontokat elhelyezni, és a Photoshop ezeket a pontokat egyenes vonalakkal összeköti, így jön létre a kijelölõkeret. Annyi pontot helyezhetünk el, amennyit csak akarunk, olyan közel egymáshoz vagy olyan messze egymástól, amennyire szükséges. A 3.4. ábra ezt az eszközt mutatja használat közben.

6 46 I. rész Az elsõ lépések 3.4. ábra A Sokszög lasszó. Kijelölés a Sokszög lasszóval A Sokszög lasszó eszközzel az alábbi módon lehet kijelölni valamit: 1. Kattintsunk a Lasszó eszközre az eszköztárban, és tartsuk addig lenyomva, amíg meg nem jelenik a lenyíló lista. 2. Kattintsunk a Sokszög lasszó eszközre. (Ezt megtehetjük úgy is, hogy az 1. lépést átugorjuk. Ehhez nyomjuk le a Shift+L billentyûkombinációt, és tartsuk úgy, amíg az eszközt ki nem jelöltük.) 3. Kattintsunk egyszer a rajzvászonra. Ezután vigyük odébb az egeret, és figyeljük meg, hogy a Sokszög lasszót egy vonal követi, bárhová is állunk a képen. 4. Kattintsunk újra. Ekkor a program megrajzolja az elsõ vonalat, és létrehoz egy újabb pontot, amelybõl tovább folytathatjuk a rajzolást. Helyezzünk el egy újabb vonalat, majd kattintsunk újra. Most, hogy már van két vonalunk, van egy újabb lehetõségünk is. Folytathatjuk tovább a képrészlet kijelölését, vagy kattinthatunk duplán, aminek hatására a kijelölés automatikusan befejezõdik. Amikor a mutató megközelíti a kiindulási pontot, figyeljük meg, hogy egy kis kör jelenik meg mellette. Ez azt jelzi, hogy ha kattintunk, a kijelölés befejezõdik. 5. Egyet kattintva fejezzük be a kijelölést. Vegyük figyelembe az összes lehetõséget! A Photoshop számos eszközére, így a kijelölõeszközökre is igaz, hogy használatukkor több lehetõség közül választhatunk. Ezek az eszközbeállító sávon találhatók. Amikor kiválasztunk egy eszközt, mindig nézzük meg, milyen lehetõségek állnak rendelkezésünkre a használatához.

7 3. óra Kijelölés 47 A Mágneses lasszó A Mágneses lasszó (Magnetic Lasso) az egyik kedvencem. Ha körberajzolunk vele egy bármilyen, viszonylag határozott élekkel rendelkezõ objektumot, a lasszó az élekhez záródik. Kiválasztani és használni ugyanúgy kell, mint a Sokszög lasszót. Mivel az eszköz az éleket a kontrasztkülönbségek alapján találja meg, olyan objektumok esetében lehet a leghatékonyabban használni, amelyek szabálytalan alakúak, és jól elválnak a háttértõl. A paramétereket az eszközbeállító sávon lehet megadni. A Szélesség (Detection width) azt jelenti, milyen közel kell lennünk az adott élhez, hogy a lasszó felismerje azt (lásd 3.5. ábra). A Szegélykontraszt (Szeg.kontr., Edge contrast) beállítással az adható meg, mennyire eltérõ fényerejûeknek kell lenniük az egymás melletti képpontoknak ahhoz, hogy a lasszó elkülönítse azokat. A Frekvencia (Frkv., valójában Sûrûség; Frequency) beállítással azt adhatjuk meg, milyen sûrûn helyezzen el horgonypontokat a lasszó. (A horgonypontok a vonalon négyzetekkel jelzett pontok. Arrébb húzva õket a vonal alakját tudjuk megváltoztatni.) ábra Az él kialakítása a kijelölni kívánt rész és a környezõ terület kontrasztja közötti különbség alapján történik. Varázspálca Az Adobe Systems szoftvertervezõi bizonyára úgysem tudtak volna találóbb nevet kiötleni ennek a fantasztikus eszköznek, ehelyett hagyták, hogy magáért beszéljen: Varázspálca (Magic Wand). Talán jobb is így.

8 48 I. rész Az elsõ lépések A Varázspálca ismét egy újabb fajta kijelölõeszköz. Eddig olyan eszközöket láttunk, amelyek a képpontokat a bitképen (azaz a képen) elfoglalt helyük alapján jelölték ki. A Varázspálca kicsit másképpen jelöli ki a képpontokat mégpedig a színértékük alapján. Ez lehetõvé teszi az elõtérben lévõ objektumok például a világítótorony kivágását a háttérbõl. A teljes objektum kivágásához itt is szükség lehet több kijelölt résznek a SHIFT billentyû lenyomásával történõ egyesítésére, amint azt a 3.6. ábrán láthatjuk ábra A Varázspálcával végrehajtott kijelölés. Akárcsak a korábban látott eszközök, a Varázspálca is képes egyesíteni a kijelölt részeket, ha a SHIFT billentyût lenyomva kattintunk a kijelölendõ képrészletekre. A Varázspálca az egymás melletti részeket a színhasonlóság alapján jelöli ki. Az ehhez szükséges tûrést az eszközbeállító sávon lehet megadni. A Tolerancia (Tûréshatár, Tolerance) ez esetben azt jelenti, hogy mennyire legyen érzékeny a Varázspálca a színek közötti különbségekre. A szabályt nem nehéz megjegyezni: minél alacsonyabb a tûrés értéke, annál kevésbé viseli el a Varázspálca a színkülönbségeket. Ha például magasabbra állítjuk a tûrésértéket (0 és 255 között lehet), akkor az eszköz az eredetileg kiválasztott szín minden változatát kijelöli. Az eszközbeállító sávon megadott beállítások segítségével kijelölhetõ a kép minden olyan részlete, amely a kijelölt színnel azonos színû, illetve kijelölhetõk csak azok a képpontok, amelyek olyan színûek és szomszédosak is egymással. Ha például egy olyan képünk van, amelyen található néhány sárga virág, és a Tolerancia mezõben magas értéket állítottunk be, akkor kijelöljük az összes olyan virágot és virágrészletet, amelynek színe a megadott tûrésértéken belül van. Amennyiben az eszközbeállító sávon a Szomszédos (Contiguous) jelölõnégyzetet is bejelöltük, akkor csak az a virág szerepel a kijelölésben, amelyre kattintottunk, és a virágnak csak azon képpontjait je-

9 3. óra Kijelölés 49 löljük ki, amelyek a tûrésen belül esnek, és érintik is egymást. A 3.7. ábrán tûrésértékként 32-t adtam meg, és mindkét képre egyszer kattintottam. A jobb oldali képhez bejelöltem a Szomszédos jelölõnégyzetet, a bal oldalihoz nem ábra Ha nem csak a szomszédos képpontokat jelöljük ki, sok idõt takaríthatunk meg. 3 A Varázspálca leginkább olyan objektumok kijelölésére használható, amelyek fõleg egyszínûek, mint például a virágok. Ideális eszköz olyankor, amikor az eget kell kijelölni egy tájképen. Pár perc múlva pontosan látni fogjuk azt is, hogyan kell ezt csinálni, de elõbb meg kell még tanulnunk néhány kijelölési trükköt. A Kijelölés menü Talán már mindenki észrevette, hogy az imént megismert kijelölõeszközökön kívül van egy Kijelölés (Select) nevû menü is (3.8. ábra). A menü leghasznosabb parancsa talán a négy legfölsõ. Ha a teljes vászon köré szeretnénk kijelölõkeretet rajzolni, válasszuk a Teljes kijelölés (All) parancsot. A Kijelölés megszüntetése (Deselect) parancsra kattintva eltávolítjuk a kijelölõkeretet a képrõl, a Kijelölés megismétlése (Reselect) paranccsal pedig vissza tudjuk állítani, ha véletlenül szüntettük meg a kijelölést ábra A Kijelölés menü és annak Módosítás almenüje.

10 50 I. rész Az elsõ lépések A Fordított kijelölés (Inverse) parancs arra szolgál, hogy egy objektumot kivéve mindent kijelöljünk a képen. Ehhez elõbb jelöljük ki azt az egy objektumot, majd erre a parancsra kattintva fordítsuk meg a kijelölést. Ha van például egy olyan fényképünk, amelyen egy citrom látható egy tányéron, megtehetjük, hogy kijelöljük a citromot, majd a Fordított kijelölés parancsra kattintva kijelöljük a tányért. A megfordítás rendkívül hasznos szolgáltatás, és nemsokára rá fogunk jönni, hogy ez az egyik kedvenc parancsunk. Éllágyítás Az éllágyítás (Lágy perem parancs) segítségével a kijelölt rész kemény, határozott éleit pelyhessé varázsolhatjuk. Ez akkor nagyon hasznos, amikor egy képbõl ki szeretnénk jelölni egy objektumot, majd be szeretnénk azt illeszteni egy másikba, mivel ez a szolgáltatás kicsit elmossa a kijelölt rész éleit, ami megkönnyíti az objektum beolvasztását az új helyre. Azt, hogy az éllágyítás hány képpont széles legyen, a Kijelölés peremének lágyítása (Feather Selection) párbeszédablakban adhatjuk meg (3.9. ábra). Ahhoz, hogy meglássuk, melyik érték a legjobb, kicsit kísérletezgetni kell a különbözõ éllágyítási beállításokkal ábra A Kijelölés peremének lágyítása párbeszédablak. Lágyított élû kijelölés A lágyított élû kijelölés így történik: 1. Válasszuk ki valamelyik kijelölõeszközt, és a lehetõ legpontosabban jelöljük ki vele a kép egy részét vagy egy objektumot a képen. 2. A párbeszédablak megnyitásához kattintsunk a Kijelölés, Lágy perem (Select, Feather) parancsra. 3. Írjunk be valamilyen értéket az ablakba. Kezdjük mondjuk 5-tel, és növeljük vagy csökkentsük az értéket addig, amíg a kapott eredményt kielégítõnek nem találjuk. m Másoljuk a Vágólapra a kijelölt részt, majd illesszük be egy új fájlba, hogy láthassuk az éllágyítás hatását.

11 3. óra Kijelölés 51 A kijelölés módosítása A Kijelölés menü Módosítás (Modify) almenüjében a kijelölésekre vonatkozó további beállításokat adhatunk meg. A Határvonal (Border) parancsra kattintva a kijelölt rész úgy módosul, hogy a teljes objektum helyett csak az azt körülvevõ szegélyt választjuk ki. A szegély szélessége a megfelelõ párbeszédablakban adható meg. A Simítás (Smooth) akkor hasznos, ha remegõ kézzel végeztünk kijelölést a lasszóval. Erre a parancsra kattintva a megadott képpontnyi értékkel simulnak a kijelölõkereten lévõ dudorok. A Kibõvítés (Expand) és a Zsugorítás (Contract) mint a nevük is sugallja növeli vagy zsugorítja a kijelölt részt a párbeszédablakban megadott képpontnyi értékkel. Nagy területek kijelölése 3 Gyakran van szükség arra, hogy a kép nagy területeit jelöljük ki, például az égboltot, hogy aztán sötétíteni tudjuk, vagy valami más módon megváltoztassuk úgy, hogy a kép többi része változatlan maradjon. A ábrán egy olyan kép látható nagydarab égbolttal, amely elõtt egy nagyon összetett objektum helyezkedik el. A levelek és ágak között rések vannak, és a jól megvilágított virágok egy részének színe hasonló az égboltéhoz. Ezt a képet letölthetjük a Sams webhelyérõl, amelyet a bevezetõben említettem, a címe crabapple.jpg. Ez a fájl a Photoshop PC-re és Macintoshra készült változatában is megnyitható. Az ég kiválasztásának menete: 1. Kattintsunk a Varázspálcára. 2. Az eszközbeállító sáv Tolerancia mezõjében adjunk meg 20-as tûrésértéket, amint az a ábrán látható. Ekkor csak az ég kékjéhez nagyon közeli árnyalatokat jelöli ki a program. Ügyeljünk, hogy a Szomszédos négyzet ne legyen bejelölve, hogy a levelek közötti kék részeket is kijelölje a Varázspálca. 3. Kattintsunk a Varázspálcával az ég egy jellegzetes kék pontjára (3.12. ábra). 4. A SHIFT billentyût lenyomva tartva jelöljük ki az ég további részeit és a felhõket, amíg minden szükséges részlet ki nincs jelölve. 5. Nézzük át gondosan a kijelölt területeket. Nem jelöltünk ki olyan kék vagy fehér részeket, amelyek nem az ég részei? Váltsunk a Lasszó eszközre, és az OPTION, illetve ALT billentyût lenyomva tartva rajzoljuk körül azokat a részeket, amelyeknek a kijelölését meg szeretnénk szüntetni. Lehet, hogy ezt el kell végeznünk pár alkalommal.

12 52 I. rész Az elsõ lépések ábra Ezen a képen nem túl egyszerû csak az eget kijelölni ábra A Tolerancia mezõben 0 és 255 között bármekkora érték megadható ábra Lehet, hogy a teljes égboltot csak több lépésben tudjuk kijelölni.

13 3. óra Kijelölés Most továbbléphetünk az ég színének megváltoztatására. A kijelölt részek eltávolításához nyomjuk le a DELETE billentyût, vagy tegyük, amit egyébként terveztünk. A ábrán lévõ képrõl teljesen eltüntettem az eget ábra A teljes égbolt eltûnt. Keressünk egy másik képet, amelyen nagy területû égbolt látható, és gyakoroljuk a fent leírtakat saját magunk. Nem annyira nehéz. Ne feledjük, hogy ha több égboltot (vagy bármi mást) jelöltünk ki, mint amennyit akartunk, a Visszavonás (Undo) paranccsal megszüntethetjük az utoljára kijelölt rész kijelölését, a többi kijelölt rész viszont megmarad. Kivágás és másolás Ha valamilyen más programban használtuk már a kivágást, másolást és beillesztést, akkor a Photoshopban sem lesz nehéz dolgunk. A parancsok ugyanazok, az eredményük szintúgy. A Kivágás (Cut), Másolás (Copy) és Beillesztés (Paste) parancs a Szerkesztés (Edit) menüben található. A kivágás, másolás és beillesztés mûvelethármasa lehetõvé teszi, hogy egy képrõl kölcsönvegyünk valamit, és egy másik képen felhasználjuk. A következõ példában egy magányos sirályt látunk el társakkal. A ábrán látható a sirály kijelölve, az éllágyítás 3 képpont értékre van állítva, hogy jobban illeszkedjen a kép a háttérbe, amikor beillesztjük. A kép 500%-os nagyítású. A következõ lépés: a madárnak a Vágólapra másolásához használjuk a Másolás parancsot (Szerkesztés, Másolás) vagy a COMMAND+C (Macintosh), illetve CTRL+C (Windows) billentyûparancsot.

14 54 I. rész Az elsõ lépések ábra Mielõtt a Vágólapra másolhatnánk a sirályt, ki kell jelölnünk. Ezután a sirályt beilleszthetjük egy üres helyre, hogy javítsuk a kompozíciót (3.15. ábra). Amíg a madár a Vágólapon van, annyi példányban másolhatjuk a képre, ahányban csak akarjuk. A ábrán látható sirályt egyszer vízszintesen is tükröztem, hogy a másik irányba nézzen, és ne legyen annyira szembeötlõ, hogy ugyanolyan, mint az eredeti. A képre másolt többi sirálypéldányt kicsinyíthetjük, nagyíthatjuk és torzíthatjuk is, hogy mindegyik másképp nézzen ki egy kicsit ábra Az új kép a rámásolt többi sirállyal.

15 3. óra Kijelölés 55 Levágás A levágás a kép nem kívánt részeinek levágását jelenti. Ezt elképzelhetjük úgy is, mint egy különleges kijelölést, biztos ez az oka annak, hogy a Photoshop készítõi az eszköztárnak ugyanabban az eszközcsoportjában helyezték el a Vágó (Crop) eszközt is, amelyikben a kijelölõkereteket (3.16. ábra). Amikor a kép megtartandó része köré rajzolunk vágókeretet, kattintsunk az eszközbeállító sávon a Levágandó terület elszigetelése (az elõugró súgó felirata szerint Vágott terület árnyalása; angolul Shield) négyzetre. Ekkor a képernyõ többi része elsötétül, és jobban láthatjuk, hogy mit is mûvelünk. Természetesen úgy is végrehajthatunk körülvágást, hogy a téglalap alakú kijelölõkerettel jelöljük ki a megtartandó részt, majd a Kép, Vágás (Image, Crop) paranccsal kivágjuk a képbõl ábra A Vágó eszköz használat közben. Képrészlet körülvágása Egy képrészletet a következõképpen vághatunk körül: 1. Válasszuk ki a Vágó eszközt az eszköztárban, vagy nyomjuk le a billentyûzeten a C billentyût. (Az eszköz ikonja úgy néz ki, mint két egymást részben átfedõ, L alakú kasírozó papír, amelyet a mûvészek a festmények megkomponálásához használnak segítségképpen.) 2. Húzzuk az egeret a képen, a gombját lenyomva tartva. 3. A vágókeret méretezõfüleivel pontosabban beállíthatjuk a kijelölést. A kereten kívüli terület elhalványul, hogy láthassuk, mit távolítunk majd el. 4. Miután a vágókeret oda került, ahová szerettük volna, kattintsunk duplán a belsejében, hogy a vágókereten kívüli rész eltûnjön.

16 56 I. rész Az elsõ lépések A Photoshop Vágó eszköze a perspektíva helyesbítésére is használható. Jelöljük be az eszközbeállító sávon a Perspektíva (Perspective) jelölõnégyzetet. Elsõ lépésként húzzunk egy segédvonalat a bal oldali vonalzóról, hogy lássuk egyáltalán, hogy mi nem egyenes, aminek annak kellene lennie. (A vonalzók bekapcsolásához nyomjuk le a COMMAND+R, illetve CTRL+R billentyûket.) Húzzuk a Vágó eszközt egy olyan kép fölé, amelyen perspektívahelyesbítésre van szükség, amilyen például a ábrán a ferdén álló ház. Miután megrajzoltuk a vágókeretet, jelöljük be a Perspektíva jelölõnégyzetet, majd kattintsunk a vágókeret valamelyik sarkára, és húzzuk addig, amíg az ablak széle párhuzamos nem lesz az épület oldalával. Ismételjük meg a mûveletet a ház másik oldalán is ábra A ferdén álló épületek kiegyenesítéséhez használjuk a perspektivikus vágást. A módosítások elfogadásához kattintsunk a jóváhagyó gombra (pipa), vagy simán kattintsunk csak duplán a vágókereten belül. Az eredmény a ábrán látható kép lesz. Most már helyes az épület perspektívája, a kémény függõleges, helyreállt a világ. Nyissunk meg egy képet, és gyakoroljuk rajta a vágást. Ne feledjük, hogy ha túl sokat vágunk le a képbõl, nem tudjuk visszavonni a mûveletet. Ha nem tudjuk visszavonni a mûveletet, mert végrehajtottunk utána már egy másikat is, menjünk az Elõzmények (History) palettára, és kattintsunk a levágás elõtti lépésre. Van még egy választásunk: a Fájl, Visszatérés (File, Revert) parancsra kattintva az utolsó mentett állapotot hozhatjuk vissza. Amíg be nem zárjuk a fájlt, tetszés szerint körülvagdalhatjuk a képet, mert az Elõzmények palettán mindig visszavonhatunk annyi mûveletet, amennyit csak akarunk.

17 3. óra Kijelölés ábra Hogy a pisai torony ferde, az rendben van, na de hogy egy jenki ház... Összefoglalás A Photoshop leghasznosabb eszközei közé tartoznak a kijelölõeszközök is. Lehetõvé teszik, hogy csak a kép egyes részeit módosítsuk. Próbáljuk kifejleszteni azt az érzékünket, amelyik megsúgja, mikor lehet kijelölést használni. Rengeteg idõt takaríthatunk meg a segítségükkel, amikor egy területet egy színnel vagy egy képpel kell kitölteni, amikor egy képnek csak egy részletét kell módosítani, amikor csak a képnek egy részét szeretnénk világosabbá tenni, vagy amikor egy nagyobb képbõl csak egy kisebb részletre van szükségünk, és ki akarjuk azt emelni onnan. A könyv a hátralévõ fejezetekben is sokat foglalkozik a kijelöléssel, így ha gondoljuk, hajtsuk be a megfelelõ lap sarkát, hogy mindig visszataláljunk oda.

18 58 I. rész Az elsõ lépések Ismétlés Kérdezz-felelek K Lehet kombinálni a különféle kijelölõeszközökkel készített kijelöléseket? V Igen. Készítsünk el egy kijelölést az egyik eszközzel, majd váltsunk eszközt, és nyomjuk le a SHIFT billentyût, mielõtt nekikezdenénk a következõ rész kijelölésének, amely így hozzáadódik az elõzõ kijelölt részhez. Mindaddig, amíg a SHIFT billentyût lenyomva tartjuk (ekkor egy kis pluszjel látható az eszköz mellett), annyi új kijelöléssel bõvíthetjük a már meglévõket, amennyivel csak akarjuk. K Hogyan lehet a kijelölt rész egy darabjának kijelölését megszüntetni? V A legkönnyebben úgy, ha lenyomjuk az OPTION (Macintosh), illetve az ALT (Windows) billentyût, amikor valamelyik kijelölõeszköz van kiválasztva. Ekkor egy kis mínuszjel jelenik meg az eszköz mellett. A kijelölés megszüntetéséhez jelöljük ki a kijelölt rész megfelelõ darabját, és ezt a darabot a program eltávolítja a kijelölt részbõl, és visszacsatolja a képhez. K Lehet a kijelölõkerettel egy alakzatot rajzolni, amelyet aztán ki szeretnénk valamivel tölteni? V Igen, sõt ezt pontosan így is kell végrehajtani. Amikor a kijelölt rész van kiválasztva, használjuk a Festékesvödör (Paint Bucket) eszközt, és öntsünk vele valamilyen színt a kijelölt alakzat(ok)ba. Ismétlõ kérdések 1. Hogyan lehet a téglalap alakú kijelölõkeretrõl az ellipszis alakúra váltani? a. Vissza kell menni az eszköztárba, és ki kell jelölni a másik eszközt. b. A SHIFT+M billentyûparanccsal. c. Jó az a és a b megoldás is. 2. Egy képpontsor vagy -oszlop kijelölése a következõképpen történik: a. Tartsuk lenyomva a CTRL+C billentyûket és a RETURN (ENTER) billentyût, és kattintsunk duplán. b. Az egér húzása közben nyomjuk le a RETURN billentyût. c. Használjuk az Egyetlen sort kijelölõ (Single Row) vagy az Egyetlen oszlopot kijelölõ (Single Column) keretet. 3. Hogyan lehet érzékenyebbé tenni a Varázspálcát? a. Sértegessük. b. Írjunk kisebb számot a Tolerancia mezõbe. c. Írjunk nagyobb számot a Tolerancia mezõbe.

19 3. óra Kijelölés 59 Válaszok 1. c. Na, nehéz volt? 2. c. 3. b. A kisebb Tolerancia érték azt jelenti, hogy a Varázspálca csak a megadotthoz leginkább hasonló színeket jelöli ki. Gyakorlatok A legtöbb képen gondos körülvágással lehet valamicskét javítani. Próbáljuk ki a következõ kísérletet: vágjunk ki egy papírlapból két L alakú darabot, amint az a ábrán látható ábra A vágókeret használata. Használjuk ezeket vágókeretként, és nézzük ezeken keresztül a saját készítésû képeinket vagy az újságokban találtakat, hogy lássuk, mennyivel másképp néz ki egy kép a körülvágás után. Próbáljuk ki mindezt hosszú, keskeny képekkel, valamint négyzet és téglalap alakúakkal is.

20 7. ÓRA Ecsetek és rajzeszközök A lecke tartalmából: Az ecsetmenü Ecsetek Az út negyedét már megtettük, ideje egy kicsit szórakozni is. A Photoshop, mint már biztosan mindenki észrevette, fõleg képszerkesztõ. E céllal készült, és nagyon elegánsan végzi a feladatát. A puszta képszerkesztésnél viszont többre is képes. Létrehozhatunk vele rajzokat a semmibõl, mint bármelyik jó rajzolóprogramban. A Photoshop rajzeszközei a következõk: Bélyegzõ klónozása eszköz (Clone Stamp) és Mintabélyegzõ (Pattern Stamp) Ecset (Brush) Javítóecset (Healing Brush), Színcsere (Color Replacement), Folt (Patch) Elõzmény ecset (History Brush) és Mûvészi elõzményecset (Art History Brush) Radír (Eraser), Háttér radír (Background Eraser) és Bûvös radír (Magic Eraser) Életlenítõ (Blur), Élesítés (Sharpen) és Maszatoló (Smudge) Fakító (Dodge), Színégetõ (Burn) és Szivacs (Sponge)

21 120 I. rész Az elsõ lépések Ceruza (Pencil) Színátmenet (Gradient) Festékesvödör (Paint Bucket) A festõeszközök a 7.1. ábrán láthatók. A legfontosabbakat ecsetek, ceruza, mûvészi elõzményeszközök és radír ebben a leckében nézzük át, a többit a következõ leckékben, amikor épp szükség lesz rájuk ábra Rajz- és festõeszközök. Mindegyik eszköz nagymértékben szabályozható. Beállíthatók olyan paraméterek, mint az átmérõ, a keménység, a kerekség, az állásszög, az áttetszõség és a többi. Ráadásul könnyen. A következõ néhány oldalon megtanuljuk majd a használatukat. Az ecsetmenü Mielõtt a különféle ecseteket ismertetném, vessünk egy pillantást az ecsetmenüre, amely az eszközbeállító sávból nyitható le, miután egy olyan eszközt választottunk ki, amely ecseteket használ. A megnyitásához kattintsunk a jelenleg használt ecsetformát ábrázoló mezõ melletti lefelé mutató nyílra. Bár mindegyik eszközhöz saját beállításkészlet tartozik, az ecsetmenü (7.2. ábra) mindegyik rajzeszközhöz használható az ecsetektõl a Fakító eszközig (csak a Ceruza eszköz ecsetei mások), és lehetõvé teszi a Photoshop összes elõre beállított ecsetformájának kiválasztását. Az elõre beállított ecsetminták kiválasztásához kattintsunk a kívánt mintára. A mezõkben látható méret és forma az ecset mérete és formája. Kivételt csak azok az ecsetek jelentenek, amelyek alatt szám is látható, amely az ecset átmérõjét jelzi képpontban. Az ecset méretét a többi jellemzõ megváltoztatása nélkül a csúszkával lehet módosítani. Az ecset vastagsága legfeljebb 999 képpont lehet. Ne feledjük, hogy az ecsetmintára kattintva nem választjuk ki egyik ecset eszközt sem, ezt az eszköztárban tudjuk megtenni, vagy a megfelelõ gyorsbillentyût (azaz egy-egy betût) lenyomva. Az Ecsetek (Brushes) paletta csak a már kiválasztott eszköz alakjára van hatással.

22 7. óra Ecsetek és rajzeszközök 121 A Photoshop sokféle ecsetet tartalmaz. További ecsetkészleteket az Ecsetek paletta lenyíló listája segítségével lehet telepíteni. Ha szeretnénk látni az ecseteket név szerint vagy a húzott vonal alakja szerint, használjuk a lenyíló listát ábra Az Ecsetek paletta kinyitva, hogy látsszanak a mintafestõ ecsetek és az ecsetbeállítások is. Az Ecsetek paletta 7 Az Ecsetek paletta a 7.3. ábrán látható. Általában az eszközbeállító sávhoz van rögzítve, de ha szeretnénk máshová helyezni, annak sincs semmi akadálya. A paletta megnyitásához elõbb jelöljünk ki egy festõeszközt, majd kattintsunk az eszközbeállító sávon a beállítógombra vagy az Ablak (Window) menüben az Ecsetek (Brushes) pontra. Az Ecsetek paletta ezután áthúzható a képernyõ bármely nekünk tetszõ pontjára, vagy újra rögzíthetõ, ha a fülét visszahúzzuk az eszközbeállító sáv dokkolómezõjébe. A rögzítés után a paletta mindaddig ott marad, amíg el nem távolítjuk onnan. A bal oldali oszlopban az ecsettulajdonságok láthatók az ecset alakjától a dinamikáig. Ha ezen elemek bármelyikére rákattintunk, egy másik ablaktábla nyílik meg a paletta jobb oldalán. Az ábrán az Ecsethegy alakja (Brush Tip Shape) elemre kattintva megnyíló lap látható. Ezen a palettán választhatjuk ki a megváltoztatni vagy létrehozni kívánt ecsetek jellemzõit: az átmérõt, a keménységet, a térközt, az állásszöget és a kerekséget.

23 122 I. rész Az elsõ lépések A két legfontosabb ecsetjellemzõ a méret és az alak. Az átmérõt a csúszkával állíthatjuk be, az állásszöget és a kerekséget pedig az ecsetcsúcsot jelképezõ kört módosítva ábra Az Ecsetek paletta segítségével egyéni ecseteket is tervezhetünk. Ezután állítsuk be a keménységet. Minél keményebb egy ecset (minél közelebb van az érték a 100%-hoz), annál határozottabbak lesznek a festés élei. A 20% keménységû ecsetnek sokkal áttetszõbb vagy átlátszóbb lesz a megjelenése. A következõ lehetõség a térköz beállítása. Ha bejelöljük a Köz (Spacing) jelölõnégyzetet, beállíthatjuk a festés normál térközét, amit az egér mozgatási sebességétõl függetlenül használni fog a program. Bármilyen 25% körüli érték már nagyon sima festési vonalat eredményez. Ha a Köz négyzetet üresen hagyjuk, az egér mozgatási sebességétõl függ az egyes festékpontok közötti távolság. Ha lassan húzzuk az egeret, a festékpontok folytonos vonalat alkotnak, ha gyorsan, akkor közök lesznek a festékpontok között. Ha növeljük ezt a százalékban megadott értéket (akár a csúszkát odébb húzva, akár beírva egy számot a mezõbe), nõ a pontok közötti térköz. A különbséget akkor is láthatjuk, ha a csúszkát húzva állítjuk be a térközt (7.4. ábra).

24 7. óra Ecsetek és rajzeszközök 123 Játsszunk egy kicsit ezekkel a beállításokkal. Ha kísérletezünk egy keveset, kialakíthatunk egy olyan ecsetet, ami pontosan úgy viselkedik, mint egy igazi ecset az, hogy vékonyabb vagy vastagabb vonalat húzunk-e, az ecset mozgatási sebességétõl és állásszögétõl függ ábra A térköz fentrõl lefelé 25%, 100%, illetve 200%. Beállítások végzéséhez írjunk értékeket a megfelelõ mezõkbe, húzzuk odébb a csúszkákat, vagy rákattintva módosítsuk az Ecsetek paletta Ecsethegy alakja részén található grafikus helyettesítõ képet. Amikor egy ecsettel elégedettek vagyunk, mentsük. Kattintsunk az Ecsetek paletta menüjében az Új ecsetminta (New Brush Preset) parancsra. Az Ecset neve (Brush Name) párbeszédablakban adjunk nevet az ecsetnek, amely aztán mindig rendelkezésünkre áll (7.5. ábra). Ha létrehoztunk egy ecsetkészletet, menthetjük azt csoportként is. Az Ecsetek paletta jobb oldalán van egy lenyíló menü. (Keressünk egy jobbra mutató hegyû háromszöget.) Az ecsetkészlet mentéséhez kattintsunk az Ecsetek mentése (Save Brushes) parancsra ábra Az Ecset neve párbeszédablak. Az Áttetszõség csúszka használata A legfontosabb kezelõelem az eszközbeállító sávon az áttetszõséget beállító csúszka. A csúszka megjelenítéséhez kattintsunk az Áttetsz. (Opacity) mezõ melletti jobbra mutató nyílra. Ha alacsony értéket állítunk be, akkor nagyon vékony festékréteget viszünk

25 124 I. rész Az elsõ lépések fel a képre azaz csaknem átlátszót. Minél közelebbi a beállított az érték a 100%-hoz, annál erõsebb a szín. A 7.6. ábra a különbözõ értékû áttetszõségekre mutat példát. Egy színátmenet fölé vonalakat rajzoltam puha és kemény ecsettel, és mindkettõnek megváltoztattam az áttetszõségét. Nézzük meg az ábrát a színes oldalakon is ábra Bíborszínû csíkokat rajzoltam egy kék színátmenet fölé. Az átlátszatlanság százalékban megadott mértéke a csíkok alatt látható. Ecsetbeállítások Az ecsetek alakjának beállításán kívül beállíthatjuk az ecset viselkedését is. Sajnos ha nincs nyomásérzékeny digitalizáló táblánk, ezeknek a beállításoknak az elõnyeit nem tudjuk teljes mértékben kihasználni. Az ecset viselkedésének beállításait jelölõnégyzetekkel adhatjuk meg, ezek az Ecsetek paletta bal oldalán találhatók. Az egyes mûveletekhez tartozó beállítócsúszkák megjelenítéséhez kattintsunk a mûvelet nevére (például Szórás, Scattering). A beállítások elvégzése után a jelölõnégyzet segítségével tudjuk a hatást ki- és bekapcsolni. A Nedves szegélyek beállítás használata A Nedves szegélyek (Wet Edges) beállítás vízfestékszerû hatást kell, amikor festünk vele. A 7.7. ábrán ugyanazt az ecsetet és festést láthatjuk a Nedves szegélyek hatást be-, illetve kikapcsolva. A festék az ecset széleinél rakódik le, és amíg lenyomva tartjuk az egérgombot és festünk, a festék nedves marad. Más szavakkal ráfesthetünk a korábbi ecsetvonásokra anélkül, hogy újabb színrétegeket raknánk fel. Ha azonban felengedjük az egérgombot, és úgy kezdjük újra a festést, új festékréteget rakunk fel, ami teljesen új hatást hoz létre. Figyeljük meg az ábrán az egymás fölötti ecsetvonásokat.

26 7. óra Ecsetek és rajzeszközök ábra A Nedves szegélyek hatás sötétebbé teszi az ecsetvonások széleit, a közepét pedig mintegy átlátszóbbá. Az ecsetdinamika beállítása Ha digitalizáló táblát és rajztollat használunk, ugyanolyan kifakulási hatást kapunk, mintha papírra rajzolva csökkentenénk az ecsetre vagy a ceruzára gyakorolt nyomást. Minden értéknél öt beállítási lehetõségünk van: Ki (Off, kikapcsolva), Fakítás (Fade), Tollnyomás (Pen Pressure), Tolldöntés (Pen Tilt) és Tollhegy-korong (Stylus Wheel). A 7.8. ábrán ez a párbeszédablak látható, valamint pár mintaecsetvonás bekapcsolt dinamika mellett. Ha nem használunk digitalizáló táblát és rajztollat, hasonló hatást kapunk, ha a 7.8. ábrán látható listából a Fakítás lehetõséget választjuk ábra Mindegyik vonal egy ecsetvonást ábrázol, más-más beállításokkal.

27 126 I. rész Az elsõ lépések Ecsetek Most fordítsuk figyelmünket a festõeszközökre. A lecke további részében az Ecset, a Radír és a Ceruza eszközökkel fogunk dolgozni. A festõeszközök használata Mielõtt továbblépnénk, álljunk meg, és próbáljunk ki néhányat ezek közül az eszközök közül. Kövessük az alábbi lépéseket: 1. Nyissunk meg egy új dokumentumot, és vegyük az oldalt elég nagyra ahhoz, hogy legyen némi mozgásterünk Az Alapértelmezett Photoshop méret épp megfelelõ. 2. A képernyõ jobb oldalán keressük meg a Színtár (Swatches) palettát. Ha nem látható, akkor nyissuk meg az Ablak menübõl. Ha kell, kattintsunk a Színtár fülre, hogy ez a paletta kerüljön elõtérbe. Ha a Színtár palettára kattintunk, megnyílik egy elektronikus festékesdoboz. Kattintsunk egy tetszés szerinti színre. 3. Az Ecset eszköz kiválasztásához nyomjuk le a B billentyût. 4. Az ecsetmenü megnyitásához kattintsunk az eszközbeállító sávon az Ecset nevû ikon melletti lefelé mutató háromszögre. Válasszunk egy ecsetet. 5. Nyomjuk le az egérgombot, és tartsuk lenyomva, míg az egeret a vászon fölött húzva festünk. 6. Próbáljuk ki a Ceruza és a Radír eszközöket is. Az Ecset és a Ceruza közt a Shift+B billentyûparanccsal válthatunk, a Radír eszközt pedig az E billentyût lenyomva választhatjuk ki. Figyeljük meg, hogy a beállítások módosításával hogyan változnak meg az egyes eszközök. A Festékszóró A Festékszóró eszközt egy ikon jelképezi az eszközbeállító sávon, amikor az Ecset eszköz van kiválasztva. Ha az ecsetrõl festékszóróra szeretnénk váltani, kattintsunk erre az ikonra. Ekkor a festéket nem kenve, hanem fújással visszük fel a képre. A hatása olyan, mint a festõk által használt festékszórónak, amely sûrített levegõvel fújja a festéket egy szabályozható fúvókán át. A Festékszóró által felvitt festék szélei kicsit kevésbé élesek, és szabályozhatjuk azt is, hogy milyen gyorsan fújja a készülék a festéket. Beállítható, hogy folyamatos sugárban fújja-e a festéket, vagy egy adott idõ után elhalványulva. Próbáljunk ki többféle nyomásértéket, ecsetméretet és ecsetalakot. Ne feledjük, hogy minél hosszabban tartjuk a Festékszórót egy pont fölött, annál sötétebb és telítettebb lesz a szín, pontosan úgy, mintha festékszóróval fújnánk a képre. A 7.9. ábrán egy tisztán a Festékszóróval készített rajz látható. A foltos hatást a Szórt (Dissolve) nevû színkeverési mód használatával értük el. (A színkeverési módokról bõvebben a 8. leckében lesz szó.)

28 7. óra Ecsetek és rajzeszközök ábra Ha változtatjuk a nyomást és az ecsetméretet, kicsit változatosabbá tehetjük a képet. Az Ecset Az Ecset eszköz az igásló a Photoshop festõeszközei között. Kiválasztásához nyomjuk le a B billentyût, vagy kattintsunk az ikonjára az eszköztárban. Az Ecset eszköz nagyon hasonlóan viselkedik, mint a Festékszóró, kivéve, hogy egyenletesebben hordja fel a festéket, azaz ha lenyomva tartjuk is az egérgombot egy terület fölött, akkor sem folyik több festék a vászonra. Jobb ecsetek Bár a Caps Lock billentyût lenyomva pontosabb festõmutatót kapunk, van ennél jobb módszer is. Windowson kattintsunk a Szerkesztés, Beállítások, Megjelenítés és mutatók (Edit, Preferences, Display & Cursors), Macintoshon a Photoshop, Preferences, Display & Cursors parancsra. A megjelenõ párbeszédablakban vegyük szemügyre a Festõmutatók (Painting Cursors) elemcsoportot. Itt az alábbi lehetõségek közül választhatunk: Szabványos (Standard), Pontos (Precise) és Ecsetméret (Brush Size). Válasszuk az Ecsetméret lehetõséget, mert ekkor a mutató ecsetrõl vagy szálkeresztrõl olyan alakzattá változik, ami az ecset tényleges méretének felel meg. 7 Ha függõleges vagy vízszintes egyenes vonalat szeretnénk festeni, az ecset húzása közben tartsuk lenyomva a SHIFT billentyût. Ha két pont között szeretnénk egy egyenest húzni bármilyen szögben, kattintsunk a vászonra az egyik pontnál, majd a SHIFT billentyût lenyomva kattintsunk a másik végpontra, és a program megrajzolja a vonalat a két pont között. A ábra a Photoshop ecseteivel készült. Elõször egy színátmenettel kezdtem, majd egy lágy, kisebb méretû nedves élû ecsettel folytattam, végül pedig egy füvet utánzó ecsettel fejeztem be. Ezek mindegyike része az alapértelmezett ecsetkészletnek.

29 128 I. rész Az elsõ lépések ábra A kép többféle ecsettel készült. Az Elõzményecset A History Brush (Elõzményecset) nagyon hasznos eszköz, amikor módosítjuk a képet, és nem vagyunk biztosak abban, hogy pontosan mekkora módosításokat kellene végrehajtani, vagy hogy hol. Lehetõvé teszi, hogy a módosított képnek csak a tetszés szerinti részeit állítsuk vissza, kiválasztva az ecsetméretet, és felülfestve a módosított képet a régivel. A ábrán üvegtorzítás szûrõt alkalmaztam egy fényképre, majd az Elõzményecsettel a fénykép egy részén visszavontam a szûrõ hatását ábra Figyeljük meg, hogy csak az a terület éles, ahol az Elõzményecsetet használtam.

30 7. óra Ecsetek és rajzeszközök 129 Az Elõzményecset használatához kattintsunk az Elõzmények (History) paletta bal oldalán lévõ mezõre a forrásként használandó kép vagy állapot mellett. A ábra esetében én az eredeti képre kattintottam, mivel annak egy részét szerettem volna visszaállítani a módosított változaton. Ezután válasszunk egy ecsetmintát, kattintsunk az Elõzményecset eszközre, és kezdjük meg a festést. A Mûvészi elõzményecset A Mûvészi elõzményecset (Art History Brush) ugyanazzal az eszköztárikonnal érhetõ el, mint az Elõzményecset, a kettõ között a SHIFT+Y billentyûparanccsal lehet váltani. A Mûvészi elõzményecset különféle stilizált ecsetvonásokkal fest, de forrásként az Elõzményecsethez hasonlóan a megadott elõzményállapot vagy pillanatfelvétel adatait használja. Követve a mindenkinek a neki tetszõ ecsetvonást elvet lehetõség van a különbözõ típusú ecsetvonások közül egy menübõl kiválasztani a nekünk megfelelõt. Ezután a kiválasztott ecsetvonásokkal festhetünk a képre, és átváltoztathatjuk azt valami olyasmivé, ami leginkább egy impresszionista vízfestményre, pointillista olajfestményre vagy más mûvészi stílusú festményre emlékeztet. A ábrán a Mûvészi elõzményecset eszközbeállító sávjából lenyitható Stílus (Style) menüje látható ábra A hullámmotívumok (Curl) Van Gogh legvadabb korszakát idézik, a folt (Dab) Monet-re, míg a Laza közepes (Loose Medium) Renoir-ra emlékeztet. Jó szórakozás ezekkel kísérletezni. A ábrán mûvészi elõzményecsetet alkalmaztam egy fényképre, majd az Elõzményecset eszközzel visszaállítottam egyes éleket és képrészeket. 7 A Mûvészi elõzményecset használata Próbáljuk ki a Mûvészi elõzményecsetet az alábbi lépéseket követve: 1. Nyissunk meg egy képet. Az Elõzmények palettán kattintsunk a Mûvészi elõzményecset eszköz forrásaként használandó állapot mellett a bal oldali oszlopban lévõ mezõre. A kép miniatûrje mellett egy ecsetikon jelenik meg. 2. Kattintsunk a Mûvészi elõzményecsetre, amely az eszköztárban az Elõzményecset ikonjára kattintva hívható elõ. 3. A színkeverési módot állítsuk normálra (a színkeverési módokról késõbb lesz majd szó), az áttetszõséget pedig 75%-ra. A hatást látva ezt késõbb módosíthatjuk. 4. Válasszunk egy stílust a Stílus listából. A választott stílus az ecsetvonás alakját szabja meg.

31 130 I. rész Az elsõ lépések 5. A Terület (Area) mezõben adjuk meg, mekkora területet fedjenek le az ecsetvonások. A nagyobb érték nagyobb lefedett területet jelent. 6. Írjunk be egy értéket a Térköz mezõbe, vagy a csúszkát húzva korlátozzuk azokat a területeket, ahová az ecsetvonásokat alkalmazhatjuk. Alacsony értéket választva korlátlan számú ecsetvonással festhetünk bárhová a képen, nagyobb értéknél viszont csak azokra a területekre festhetünk, amelyek jelentõsen eltérnek a forrásban lévõ színtõl. 7. Válasszunk egy ecsetalakot, és kezdjünk el festeni. A Mûvészi elõzményecset segítségével néhány igazán szép hatást állíthatunk elõ, ha rászánunk egy kis idõt, és megtanuljuk a beállítások használatát. Mint minden bonyolult eszköz esetében, itt is a gyakorlat teszi a mestert ábra A Mûvészi elõzményecset és az Elõzményecset kombinálásával a módosítás után visszaállíthatjuk az eredeti kép egyes részeit. A Színcsere eszköz Ez az egyik leghasznosabb a Photoshop CS új eszközei közül. Úgy mûködik, mint az összes többi ecset, kivéve, hogy amikor egy meglévõ képrész fölé festünk, kicseréli az uralkodó színt az eszköztárban festõszínként megadott színnel. Ami még fontosabb: csak a színt cseréli ki, a telítettség és az érték változatlan marad. Ha például egy kék ég van a képen sok bárányfelhõvel, és narancsszínû eget szeretnénk ugyanazokkal a felhõkkel, az nem jelent gondot. Állítsuk be a kívánt narancssárga árnyalatot, és fessünk az ecsettel az égre. Nyugodtan festhetünk a felhõkre is, a narancssárga azokat nem fogja átfesteni úgy, ahogy a kékkel tette.

32 7. óra Ecsetek és rajzeszközök 131 Ez az eszköz ideális az olyan fényképhibák javítására, amilyen például a vörösszemhatás. Biztos láttunk már ilyet emberek és állatok szeme ördögi pirosan világít egyes képeken. Ennek oka, hogy a fény visszaverõdik a szem hátfaláról. Általában csak villanófényes (vakus) fényképezés vagy nagyon erõs fényben készített fényképek esetében jelentkezik. Ha ezzel az ecsettel szeretnénk kijavítani a vörösszemhatást, válasszuk ki a megfelelõ szemszínt, mondjuk sötétbarnát vagy feketét, és fessük át vele a szemet. Errõl bõvebben majd a 22. leckében lesz szó. A Radír Az eszköztár következõ vizsgált eszközét sajnos legtöbbünk túlságosan is gyakran használja. Nem más ez, mint a Radír (Eraser). Éppen ezért gyorsan megtanuljuk, hogy a radírt kiválasztó billentyûparancs az E. Jó dolog, hogy a Radír hatása is visszavonható, így ha véletlenül olyan elemet távolítottunk el a vászonról, amit nem kellett volna, a visszaállításához elég a Szerkesztés, Visszavonás parancsra kattintani. A Radír abban egyedi, hogy képes felvenni a többi eszköz jellemzõit. Lehet vele radírozni úgy, hogy lágy éleket hagyjon, mintha a hígítós ecsettel festenénk. Törölhetünk egyetlen képpontsort, mintha ceruzával dolgoznánk, vagy eltávolíthatjuk a kép sûrûségének egy részét, mintha festékszórót használnánk. Természetesen használható úgy is, mint egy normál radírgumi, eltávolítva mindent, ahol elhúzzuk. A radír viselkedését az eszközbeállító sávon állíthatjuk be: radírtömb legyen-e vagy ecset, mennyit töröljön, illetve hogy az Elõzmények palettán lévõ egyik lépésnek megfelelõen akarunk-e törölni valamit, vagy a háttérszínnel. A Radír eszközbeállító sávja a ábrán látható ábra A Radír eszköz és beállításai. 7 A Folyatás (Flow) csúszka a törlés erõsségét szabályozza. Ez akkor hasznos, ha a képrészek közt átmenetet akarunk képezni, és szép akvarellszerû hatást is létre lehet vele hozni. A Fakítás beállításnak, amely az Ecsetek paletta Alakzat dinamika lapján található, az a hatása, hogy pár lépést végrehajtva ezek számát mi adhatjuk meg a Radír nem töröl többé. Ez akkor hasznos, ha szabálytalan alakú képek éleit lágyítjuk. Az Áttetsz. (Opacity) csúszkát állítsuk 75% körüli értékre, a Fakítás beállításnál adjunk meg körülbelül nyolc lépést, majd a radírt húzva távolodjunk a képtõl, amelynek lágyítani szeretnénk az éleit.

33 132 I. rész Az elsõ lépések Ahelyett, hogy a háttérszínnel törölnénk, bejelölhetjük a Törlés az elõzményekbe (Erase to History) jelölõnégyzetet is. Ez a négyzet (amely az eszközbeállító sávon látható) azt teszi lehetõvé, hogy a radír együttmûködjön az Elõzmények palettával, és így tulajdonképpen a kép egy korábbi változatának megfelelõen töröljünk. Mielõtt elkezdenénk a törlést vagy más drasztikus változtatást végeznénk a képen, pillanatfelvételt készíthetünk róla az Elõzmények paletta Új pillanatkép létrehozása (New Snapshot) ikonjára kattintva. Kísérletezzünk az eszközzel addig, amíg csakugyan meg nem értjük, hogyan is mûködik. Amikor új módszereket próbálunk ki, sok idõt takaríthatunk meg a segítségével. A másik két radírfajta a Háttér radír (Background Eraser) és a Bûvös radír (Magic Eraser). Ezek az eszköztár ugyanazon ikonja alatt helyezkednek el, mint a normál Radír. Ezek a radírok megkönnyítik a rétegek egyes részeinek átlátszóvá radírozását. Ez akkor lehet hasznos például, ha a hátteret kell törölni egy éles szélû objektum körül. A háttérradírral átlátszóságig törölhetjük egy réteg képpontjait a radírt húzva. Más értékeket adva meg a Mintázás (Sampling) és a Tûrés (Tolerance) beállításoknál, módosíthatjuk az átlátszóság tartományát és határainak élességét. A ábrán a háttérszínt a fénykép háttérszínével azonosra állítottam, majd a háttérradírral csak az alátétet és az asztalt távolítottam el a bögre alól. A radírt húzhatjuk a bögre füle fölé is, akkor is csak a fülön átlátszó részeket távolítja el ábra Ha az elõtérben lévõ objektum hasonló színû, mint a háttér, legyünk nagyon óvatosak. Amikor a Bûvös radír eszközzel kattintunk egy rétegre, az eszköz automatikusan átlátszóvá törli az összes hasonló színû képpontot. Megadhatjuk, hogy csak az összefüggõ képpontokat vagy a rétegben lévõ összes hasonló színû képpontot törölje-e az eszköz.