SzámlaBarát Hírlevél

Átírás

1 S Z Á M L A B A R Á T K F T. SzámlaBarát Hírlevél 2012 április 16. II. évfolyam 2. szám Tisztelt Partnereink! A SzámlaBarát kft. ezúton jelentkezik ötödik hírlevelével, melynek fő témái a munkáltatással összefüggő kérdések, a munkatörvénykönyv módosításai és a bérkompenzáció fejleményei. A tartalomból: - A dokumentumkezelés ára - A munkatörvénykönyvének szigorítása - Kompenzációs pályázat A helytelen dokumentumkezelés ára Súlyos bírságokra számíthatnak idén azok a vállalkozások, amelyek nem teljesítik a működésük során keletkező dokumentumok hiánytalan megőrzésére vonatkozó kötelezettségeiket. Az iratok rendszerezése és gyors visszakereshetősége a cégek saját érdeke, sok hazai vállalkozás mégsem veszi kellően komolyan az ezzel kapcsolatos feladatait. Akár 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is lehet sújtani január 1-től azokat a vállalkozásokat, amelyek nem őrzik meg hiánytalanul a működésük során keletkező iratokat. Az iratmegőrzési kötelezettségek közül kiemelkedik a nyomdai úton előállított bizonylatok megőrzésének kötelezettsége, melynek elmulasztása esetén a szankció mértéke hiányzó számlánként, nyugtánként 500 ezer forintig is terjedhet. Az ellenőrzések során az adóhatóság a vállalkozásnál fellelhető bizonylatok és dokumentumok megfelelő, rendezett állapotban történő átadását várja el, akár több évre visszamenőleg keletkezett dokumentumok esetén is. Az ellenőrzések időtartamának elhúzódása, illetve az esetleges hiánypótlások elkerülése érdekében fontos a vállalatok számára az ügyletek során keletkező iratok, dokumentumok hiánytalan megőrzése, valamint azok gyors visszakereshetőségének biztosítása. Mindezek ismeretében az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a vállalkozásoknak a dokumentumok kezelésére, az iratok megőrzésére. A kockázatok csökkentésének egyik alternatívája lehet a digitális dokumentumkezelés.

2 2. Oldal SzámlaBarát Hírlevél A papíralapú dokumentumok digitalizálása és ezt követő feldolgozása révén mind az alapdokumentumok, mind pedig a számviteli, adó- és bérszámfejtési nyilvántartások könnyen - az interneten keresztül gyakorlatilag bárhonnan - hozzáférhetőek maradnak, elvesztésük, elkeveredésük, megsemmisülésük szinte kizárható. A számviteli-, illetve az adószabályok pedig meghatározott feltételek - fokozott biztonságú elektronikus aláírás és időbélyegző - megléte esetén a papír alapú bizonylatokkal egyenértékűnek fogadják el az elektronikusan előállított, illetve papírból digitalizált dokumentumokat. Mindennek az lehet az eredménye, hogy a vállalkozás minimálisra csökkentheti az iratkezeléssel kapcsolatos hibalehetőségek számát, és a bírságolás kockázatát. Ezen felül mintegy ráadásként jelentkeznek további előnyök, hiszen a digitális dokumentumkezeléssel a cég növelheti működésének hatékonyságát is, a papír dokumentumok kezelésére vonatkozó tevékenységekre fordított jelentős erőforrások, illetve idő megtakarításával. Megjelent a kompenzációs pályázat a béremeléshez Közzétette honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez nyújtható támogatásról szóló pályázatot. Nem kérhetnek állami támogatást a legnehezebb helyzetben lévő vállalkozások, amelyek esetében nincs esély arra, hogy a saját erejükből megállítsák veszteségeik halmozódását. Május 14-ig pályázhatnak állami támogatásra azok a munkáltatók, amelyek nem képesek önerejükből növelni dolgozóik fizetését. A támogatás mértéke a évi elvárt béremelésből legfeljebb 3 százalékpontnak tizenkét hónapra számított bér és szociális hozzájárulási adó költsége. A kiírásból az derül ki, hogy azoknak a dolgozóknak a béremeléséhez lehet támogatást igényelni, akiknek a keresetét legalább 5 százalékkal meg kell emelni. Az érintett létszám egészére, illetve egy részére is benyújtható a pályázat. Fontos kitétel, hogy csak azok a vállalkozások vehetnek részt a pályázaton, amelyeknél az alkalmazottak évi bruttó havi átlagkeresete nem éri el a 215 ezer forintot. A pályázaton belföldi székhelyű gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozások, nonprofit szervezetek vehetnek részt azoknak az egyházi fenntartású intézményeknek a kivételével, amelyek egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési közfeladatot látnak el. Nem pályázhatnak azok a szervezetek, vállalkozások, amelyek jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt állnak. Kimaradnak a lehetőségből azok a cégek is, amelyeknek lejárt esedékességű adó-, vám-, illetve tbjárulék tartozásuk van, kivéve, ha fizetési halasztást kaptak. Emellett a pályázóknak átláthatóan kell gazdálkodniuk, és igazolniuk kell, hogy rendezettek a munkaügyi kapcsolataik.

3 3. Oldal A támogatás az uniós szabályok szerint csekély összegűnek minősül. A pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy az idei, illetve a megelőző két évben milyen uniós jog alapján, illetve mekkora összegű támogatást kapott. Nem kell alkalmazni a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabályokat, ha a támogatást kérő egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy nonprofit gazdasági társaság, amennyiben az általa végzett támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek. A pályázati kiírás szerint nem kaphatnak támogatást a nehéz helyzetben lévő vállalkozások. Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerint, ha uniós állami támogatási szabály másként nem rendelkezik, nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem részesülhet állami támogatásban. Egy vállalkozás akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha az képtelen - akár saját erejéből, akár pedig a tulajdonosai, részvényesei vagy a hitelezői által biztosított források révén - arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a hatóságok külső beavatkozása nélkül teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid- vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét. Nem lehet támogatást igényelni azon munkavállalók béremeléséhez, akik esetében egyéb adókedvezményekben is részesül a munkáltató. Ilyenek például azok a dolgozók, akik után munkahelymegőrző, illetve munkahelyteremtő támogatást kapott a munkáltató. Ugyanez vonatkozik azokra a dolgozókra is, akik után a munkanélküliek, a pályakezdő álláskeresők, a részmunkaidősök, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó támogatást kap a munkáltató. Nem kaphatnak támogatást a szénágazatban tevékenykedő vállalkozások sem. Az uniós szabályok szerint nem nyújtható támogatás a jellemzően mezőgazdasági termékeket előállító, illetve feldolgozó vállalkozásoknak sem. A pályázónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges évi béremelést legkésőbb június 30-ig valamennyi érintett munkavállalója számára január 1-jétől, illetve a november-december havi foglalkoztatást követő újrafoglalkoztatás esetén a évi jogviszony kezdetétől visszamenőlegesen is biztosítja. Vállalnia kell, hogy a évi átlagos statisztikai állományi létszámát a évi átlagos statisztikai állományi létszámához képest nem csökkenti. A munkáltatói kezdeményezésen alapuló munkaidő csökkentéssel érintett létszám nem haladhatja meg a pályázó évi átlagos statisztikai állományi létszámának 20 százalékát.

4 4. Oldal SzámlaBarát Hírlevél A támogatásra 21 milliárd forintot különített el az Országgyűlés az idei költségvetésben, ezt az összeget nem lehet túllépni. Az elbíráláskor fő szempont a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó munkaigényességi mutatószám (a személyi jellegű ráfordítások és a munkaadó összes ráfordításainak arányát kifejező mutató), vagyis előnyt élveznek a nagy munkaerő-igényű vállalkozások. Prioritást élvez továbbá a munkaadó szintjén számított bruttó átlagkereset összege, valamint a munkaadó szabad csekély összegű kerete. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit, valamint a pályázat elkészítéséhez szükséges információkat a pályázati felhívás és a pályázati útmutató tartalmazza, amelyek a Nemzetgazdasági Minisztérium (kormányzati portálon: és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal ( honlapjáról érhetők el. A pályázónak a pályázati adatlapot a honlapon kell kitöltenie. A kitöltött adatlapot 2 példányban ki kell nyomtatni, alá kell írni. Ehhez kell csatolni a szintén 2 példányban kitöltött és aláírt nyilatkozatokat, valamint az aláírási cím-példány és a év december havi adófolyószámla másolatát. A pályázatot a székhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjához kell beküldeni zárt borítékban, könyvelt postai küldeményként, vagy garantált kézbesítési idejű belföldi gyorspostával, illetve futárpostával, személyesen nem lehet beadni. Munkatörvénykönyv szigorítás 1.rész 2012 július elsejétől a betegség ideje alatt is felmondhatnak a munkáltatók a keresőképtelen beteggé váló munkavállalóiknak az új Munka törvénykönyve szerint. Így akár egyhavi fizetésüktől is eleshetnek az érintett dolgozók. A gyermeket várók csak akkor élveznek védettséget, ha a felmondás előtt tájékoztatták a munkáltatójukat a várandóságról. A jelenleg hatályos szabályok szerint nem szüntetheti meg a munkáltató a táppénzen lévő dolgozók munkaviszonyát rendes felmondással. A felmondást a gyógyult munkavállaló ismételt munkába állásának napján lehet közölni. Ha a felmondási védelem időtartama a tizenöt napot meghaladta, akkor további 15 nap, ha a harminc napot meghaladta, akkor pedig csak 30 nap múlva kezdődik el a felmondási idő, amely alapesetben 30 nap, de a munkáltatónál eltöltött évekkel arányosan hosszabbodik, 20 év után már hatvannapos többlet jár. A július 1-jén hatályba lépő új Munka törvénykönyve szerint azonban nem élveznek majd védettséget a táppénzen lévő dolgozók, és azok sem, akik a beteg gyermekük ápolása érdekében kérik táppénzes állományba helyezésüket. Megnyílt az egészségtudatos emberek, glutén és laktóz érzékenyek diétázók és fogyókúrázók cukrászdája! Fedezze fel velünk a gondtalan édességfogyasztás örömét az egészséges cukrokkal elkészített cukrászsüteményekkel, fagylaltokkal! Azzurro cukrászda Üllő, Pesti út 79.

5 5. Oldal A gyermeküket ápolókat csak akkor illeti meg a védettség, ha erre az időszakra fizetés nélküli szabadságot kérnek. Akik viszont nem a gyermeküket, hanem más közeli hozzátartozójukat ápolják, fizetés nélküli szabadság esetén sem élveznek védelmet, ellentétben a jelenleg hatályos szabályokkal. Mindez azt jelenti, hogy júliustól a saját, illetve a gyermekük betegsége miatt táppénzen lévőknek, a közeli hozzátartozójukat ápoló, fizetés nélküli szabadságon lévőknek távollétük ideje alatt is fel lehet mondani. Ezáltal az érintettek akár egyhavi fizetésüktől is eleshetnek. Az új szabályok szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, valamint a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik. A munkáltató által kezdeményezett felmondás esetén nem változnak a felmondási időre vonatkozó szabályok. Alapesetben továbbra is 30 nap a felmondási idő, ami a hatályos szabályokkal megegyező mértékben nő a munkaviszonyban töltött évek számával arányosan. Annyit módosul a jogszabály, hogy ha a munkavállaló mond fel, akkor a munkában töltött időtől függetlenül egységesen 30 nap a felmondási idő. Továbbra sem lehet rendes felmondással (ez a fogalom júliustól megszűnik, már csak szimplán felmondásról lehet beszélni) elbocsátani a várandós nőket. Fontos változás azonban a jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest, hogy csak abban az esetben nem lehet nekik felmondani, ha annak közlése előtt értesítették állapotukról a munkáltatót. Ugyanez vonatkozik az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt állókra is. Utóbbi körnél jelentős szigorítás, hogy a felmondási védelem csak az eljárás megkezdésétől számított hat hónapig illeti meg az érintetteket. Felemás védelemben részesülnek az öregségi nyugdíjkorhatár előtt állók, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelők. A jelenleg hatályos szabályok szerint az öregségi korhatárt megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben lehet megszüntetni a munkaviszonyt rendes felmondással, a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőket pedig egyáltalán nem lehet elküldeni. A módosuló rendelkezések szerint alapesetben továbbra is fennmarad a védelem a nyugdíj előtt állók, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák, illetve a gyermeket egyedül nevelő apák esetében, akkor is, ha már nincsenek szülési vagy gondozás céljából fizetés nélküli szabadságon. Az új törvényben azonban számos kitétel szerepel, amelyre könnyedén hivatkozhatnak a munkáltatók, ha meg akarnak válni az érintett dolgozójuktól. Először is a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is meg lehet szüntetni az érintettek munkaviszonyát. Ehhez nem kell más, mint hogy a munkáltató bebizonyítsa, hogy a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az, hogy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Azonnali hatállyal is fel lehet mondani a védett korban lévőknek, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyáknak, illetve a gyermeket egyedül nevelő apának, akkor is, ha már nincsenek szülési vagy gondozás céljából fizetés nélküli szabadságon abban az esetben, ha a munkáltató bebizonyítja, hogy szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegik a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségüket, vagy olyan magatartást tanúsítanak, mely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. "Természetesen" ebbe a kategóriába szinte bármi beletartozhat.

6 6. Oldal SzámlaBarát Hírlevél Munkatörvénykönyv szigorítás 2.rész Nem jár végkielégítés július elsejétől azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásuk, illetve a nem egészségi okkal összefüggő képességük miatt mondanak fel. Korábbi legfelsőbb bírósági határozatok szerint ehhez az is elég, ha a munkavállaló nem tud beilleszkedni a munkahelyi közösségbe. Sok esetben kevesebb végkielégítést kaphatnak az elbocsátott munkavállalók a július elsejétől hatályba lépő új Munka törvénykönyve szerint. Fontos változás lesz a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest, hogy a munkaviszonyban töltött idő nem a felmondási idő utolsó napjáig tart, hanem a felmondás közlésének a napja a mérvadó a számításkor. Ez abban az esetben fontos szempont, amikor valaki a felmondási idővel együtt érné el, vagy lépné át azt az időintervallumot, amelyet a törvény előír ahhoz, hogy valaki végkielégítést kaphasson. Továbbra is legalább háromévnyi munkaviszony kell egyhavi végkielégítéshez. Öt év után jár kettő, 10 év esetén három, 15 év után négy, 20 év után öt, legalább 25 év után pedig 6 havi végkielégítés. A felmondási idő alapesetben továbbra is 30 nap lesz. A munkáltató felmondása esetén a munkaviszonyban töltött 3 év után öt, 5 után tizenöt, 8 után húsz, 10 után huszonöt, 15 után harminc, 18 után negyven, 20 év után pedig hatvan nappal meghosszabbodik. Vagyis így összesen akár 90 nap is lehet a felmondási idő. Sőt, a felek ennél hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak, amelynek időtartama legfeljebb 6 hónap lehet. Ezt azonban az új törvény szerint már nem lehet figyelembe venni a munkaviszonyban töltött idő meghatározásakor. Emiatt akár egyhavi végkielégítést is elbukhat az, akinek pont a felmondási idő hiányzik majd a jövőben ahhoz, hogy nagyobb összegű végkielégítést kaphasson. Továbbra is marad az a szabály, hogy a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - felmenteni a munkavégzés alól. Ez érdekében is áll a jövőben a munkáltatónak, mivel az új törvény szerint a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára nem jár átlagkereset, hanem távolléti díjat kell fizetni. Azt pedig az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A távolléti díjba nem számít bele például a prémium, illetve a jutalom. Emelt összegű végkielégítés jár a munkavállalónak, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg a munkaviszonya. A mostani szabályoktól eltérően azonban nem egységesen háromhavi távolléti díj jár pluszban, hanem az adott munkaviszonyban eltöltött évek számával arányosan sávosan emelkedik majd. Így a legalább 3, illetve 5 év munkaviszony esetén egyhavi, év esetén kéthavi, év munkaviszonynál pedig háromhavi többletpénz jár. Júliustól felemás védelemben részesülnek az öregségi nyugdíjkorhatár előtt állók. A jelenleg hatályos szabályok szerint az öregségi korhatárt megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben lehet megszüntetni a munkaviszonyt rendes felmondással. A módosuló rendelkezések szerint alapesetben továbbra is fennmarad a védelem a nyugdíj előtt állók esetében, az új törvényben azonban számos kitétel szerepel, amelyre könnyedén hivatkozhatnak a munkáltatók. A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is meg lehet szüntetni az érintettek munkaviszonyát. Ehhez nem kell más, mint hogy a munkáltató bebizonyítsa, hogy a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az, hogy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítsa.

7 7. Oldal Azonnali hatállyal is fel lehet mondani a védett korban lévőknek, ha a munkáltató bebizonyítja, hogy szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegik a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségüket, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. Fontos változás, hogy július elsejétől nem jár végkielégítés, ha a munkáltatónak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségügyi okkal összefüggő képessége miatt mondanak fel. Több legfelsőbb bírósági döntés is alátámasztja, hogy összeférhetetlenség címén is könnyedén meg lehet válni a nemkívánatos dolgozóktól. A felmondáshoz elég, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a munkavállaló nem tud beilleszkedni a munkahelyi közösségbe, jelentősen romlott a munkához, feladatai ellátásához való viszonya, mentalitása jelentősen hozzájárult a rossz munkahelyi hangulat kialakulásához. A jelenleg hatályos és az új törvény is leszögezi: a munkavállaló köteles a munkatársaival együttműködni. A még két hónapig érvényben lévő jogszabályban az is szerepel, hogy a munkavállaló köteles a munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő. Ez a kitétel az új törvényből kimaradt. Változnak a jogellenes elbocsátás szabályai is. Jelenleg ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Júliustól megszűnik ez az általános kötelezettség. Csak akkor kell a munkaadónak visszavennie a jogellenesen elbocsátott dolgozót, ha a bíróság döntése értelmében a felmondás diszkriminatív volt, munkavállalói képviselő volt az elbocsátott személy, vagy ha be tudja bizonyítani, a munkaadó jogellenesen - megtévesztéssel vagy fenyegetéssel - íratta alá vele a közös megegyezést. A bírósági tapasztalatok azt mutatták, hogy a jogszerűtlenül elbocsátott munkavállalók nem túl gyakran kívántak visszamenni egykori munkaadójukhoz, erre hivatkozva korlátozták a jogalkotók ezt a lehetőséget. A jelenleg még hatályos szabályok szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. Ez a gyakorlatban több évnyi munka nélkül töltött munkaviszonyt eredményezett az érintett munkavállalók számára. Ez a kötelezettség azonban a július 1. után jogellenesen elbocsátott munkavállalók esetében már nem terheli a munkaadókat. A munkavállalók legfeljebb kártérítést követelhetnek, amelynek összege nem haladhatja meg a tizenkét havi távolléti díjuk összegét. A kártérítési összeg is jóval kevesebb lehet, mint korábban. A hatályos törvény szerint ugyanis a jogellenesen elbocsátott munkavállalónak legalább két, maximum tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összegű kártérítést kell fizetni.

8 SzámlaBarát Kft Gyömrő Akácfasor u. 20. Munkahely címe Cím második sora Cím harmadik sora Cím negyedik sora Telefonszám: Faxszám: Költséghatékonyság és rugalmasság Tisztelt Partnereink! A jövőben szeretnénk létrehozni webhelyünkön egy partnerek, referenciák oldalt. Ezt a felületet is szeretnénk felajánlani Önöknek, mint egy újabb ingyenes hirdetési lehetőséget. Ezzel kapcsolatban semmilyen külön teendőre nincs szükség, mindössze jelzik számunkra részvételi szándékukat valamelyik elérhetőségünkön. Továbbra is várjuk a jelentkezőket az ingyenes hirdetési megjelenésre jelen hírlevelünkben! Javasoljuk, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel! HIRDETÉS Ez itt az Ön vállalkozásának fenntartott hirdetési hely! Szerződött ügyfeleinknek ingyenes hirdetési helyet kínálunk. Az elhelyezéssel kapcsolatos információkért keressen minket -ben vagy telefonon! Világító reklámtáblák Cégtáblák Világító betűk gyártása és szerelése