Óratípus: Elıtanulmányi feltétel: Nincs

Átírás

1 Tantárgy neve: Társadalmi konfliktus 3 Az óra célja a társadalmi jelenségek konfliktusközpontú elméleti irányzatainak és empirikus kutatásainak megismertetése a hallgatókkal. Bemutatja a társadalmi konfliktusról alkotott jelentıs elméleti munkákat, a róluk kialakult kritika és a hatásukra végzett empirikus munkák fényében. Konfliktuselméleti szempontból tárgyalja a szegénység, a tartós munkanélküliség, az etnicitás, a kirekesztés és egyenlıtlenség, a nyílt és a zárt társadalom és a társadalmi változatlanság/változás témaköreit. Tájékoztatást ad a modern társadalom törésvonalairól, a munkanélküliség, képzetlenség, a halmozottan hátrányos helyzet okozta mélyülı szakadékról a világ egyes régiói között. Ismerteti a globális és lokális társadalmi folyamatok nyertesei és vesztesei között fokozódó jövedelmi egyenlıtlenségek lehetséges okait. - Dahrendorf, R.: A modern társadalmi konfliktus. Budapest, Gondolat, Wright, E. O.: Általános keretrendszer az osztálystruktúra elemzéséhez. In: Szerk.: Angelusz Róbert. A társadalmi rétegzıdés komponensei. Válogatott tanulmányok. Budapest,Új Mandátum, Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, Budapest, Századvég, ; Ladányi János: Szociális és etnikai konfliktusok, Budapest, Új Mandátum, ; Bourdieu, P.: Gazdasági tıke, kulturális tıke, társadalmi tıke. In.: Szerk.: Angelusz Róbert. A társadalmi rétegzıdés komponensei. Válogatott tanulmányok. Budapest, Új Mandátum, Dahrendorf, R.: Társadalmi struktúra, osztályérdekek és társadalmi konfliktus. In.: Szerk. Angelusz Róbert. A társadalmi rétegzıdés komponensei. Válogatott tanulmányok. Budapest, Új Mandátum, Marx, K. Engels, F.: A Kommunista Párt Kiáltványa. In: Szerk.: Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter. Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. I. köt. Budapest,Új Mandátum, Marx, K.: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai. In.: Szerk.: Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter. Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. I. köt. Budapest, Új Mandátum, Marx, K.: A tıke. In.: Szerk.: Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter. Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. I. köt. Budapest, Új Mandátum, Ladányi János Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái. Budapest, Napvilág, ; Esping-Andersen, G.: Jövedelmi egyenlıtlenség és esélyegyenlıtlenség. In.: Szerk.: --

2 Giddens, A. Diamond, P. Írások az egyenlıtlenségrıl, az egyenlısdirıl és az új egyenlıségrıl. Budapest, Napvilág, Dahrendorf, R.: Egy új rend nyomában. ok a szabadság politikájáról a XXI. században. Budapest, Napvilág, Bukodi Erzsébet: Társadalmunk szerkezete különbözı nézıpontokból. In.: Szerk.: Kovách Imre. Társadalmi metszetek. Budapest, Napvilág,

3 Tantárgy neve: Makrotársadalmi változások 3 A tárgy a történelmi és kontinentális vagy globális léptékő társadalmi-kulturális változások útjait rekonstruálja, különös tekintettel szemléleti, életmódbeli, civilizációs, társadalomszerkezeti és politikai változások kölcsönhatásaira. A társadalomtörténeti, politológiai és szociológiai civilizációés változáselméletek áttekintése és összehasonlítása útján a hallgatók megismerkednek a társadalmi változás különbözı értelmezési lehetıségeinek elınyeivel és korlátaival. Az újabbkori társadalmi változások regionális különbségeinek elemzése hozzásegít a makro-társadalmi változások útjainak megértéséhez, valamint a jövıbeli szcenáriók modellezésének módjaihoz. A szemléltetı példák az ókori társadalmaktól a középkoron és az újkoron át a totalitarizmusokig és a modern kor társadalmi változásaiig terjednek. - Dahrendorf, R: A modern társadalmi konfliktus. Budapest, Gondolat, Tjaden, K.H.: Szociális rendszer és szociális változás. Budapest, Közgazdasági és Jogi Zapf, W.: Modernizáció, jólét, átmenet. Budapest, Századvég, Arendt, H.: A totalitarizmus gyökerei. Budapest, Európa Eisenstadt, S. N.: Tradition, change and modernity. New York, Willey and Sons Eisenstadt, S. N.: Revolution and the Transformation of Societies. New York, Free Press, Inglehart, R.: Modernization and Postmodernization. Princeton, Princeton University, Wittfogel, K. A.: Oriental Despotism. K.n., H.n

4 Tantárgy neve: Szociológiatörténet 4. 3 A mai szociológiaelméleti viták legfıbb törésvonala a cselekvéselméletek és a rendszerelméletek között húzódik. A kurzus célja az elsı csoportba sorolható kutatási programok bemutatása, amilyen a racionális döntések elmélete (G. C. Homans, J. Coleman, J. Elster), a fenomenológiai szociológia (A. Schütz, P. L. Berger Th. Luckmann), az etnometodológia (H. Garfinkel), az ún. filozófiai antropológia (A. Gehlen), a szimbolikus interakcionizmus (H. Blumer, G. H. Mead, E. Goffman), a kommunikatív cselekvéselmélet (J. Habermas) és a gyakorlat elmélete (P. Bourdieu). Az elemzések nagy hangsúlyt helyeznek az elméletek belsı alakulására és a szociológia klasszikus törekvéseivel (elsısorban M. Weber) való kapcsolatukra. - Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter (Szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Olvasókönyv a szociológia történetéhez. II. Budapest, Berger, P. L. Luckmann, Th.: A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés. Budapest, Jókönyv, Bourdieu, P.: Esquisse d'une théorie de la pratique. Párizs-Genf, Droz Gehlen, A.: Az ember természete és helye a világban. Budapest, Goffman, E.: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest, Gondolat, Habermas, J.: A cselekvésracionalitás aspektusai. In: uı: Válogatott tanulmányok. Budapest, Atlantisz, Hernádi Miklós (Szerk.): Fenomenológia a társadalomtudományokban. Budapest, Gondolat, Mead, G. H.: A pszichikum, az én és a társadalom szociálbehaviorista szempontból. Budapest, Gondolat, Weber, M.: Szociológiai alapfogalmak. In: Gazdaság és társadalom.. Budapest, Közgazdasági és Jogi,

5 Tantárgy neve: Szociológiatörténet 5. 3 A mai szociológiaelméleti viták legfıbb törésvonala a cselekvéselméletek és a rendszerelméletek között húzódik. A kurzus célja az utóbbi csoportba sorolható kutatási programok bemutatása, amilyen a funkcionalizmus (B. Malinowski, T. Parsons, R. K. Merton), a strukturalizmus (C. Lévi- Strauss, M. Foucault) és a rendszerelmélet (N. Luhmann). Az elemzések nagy hangsúlyt helyeznek az elméletek belsı alakulására és a szociológia klasszikus törekvéseivel (elsısorban K. Marx és É. Durkheim) való kapcsolatukra. Az elıadást olyan kezdeményezések ismertetése zárja, amelyek cselekvés és struktúra kiegyensúlyozott közvetítésére törekszenek (P. Bourdieu, N. Elias). - Felkai G. Némedi D. Somlai P. (Szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Olvasókönyv a szociológia történetéhez. II. Budapest, ; ; Bourdieu, P.: A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletérıl. Budapest, Napvilág, Bourdieu, P.: A társadalmi egyenlıtlenség újratermelése. Budapest, Gondolat, Durkheim, É.: A társadalmi munkamegosztásról. Budapest, MTA Szociológiai Intézet, Elias, N.: A szociológia lényege. Budapest, Napvilág, Foucault, M.: A szavak és a dolgok. Budapest, Osiris, Luhmann, N.: Bevezetés a rendszerelméletbe. Budapest, Gondolat, Merton, R. K.: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest, Gondolat, Parsons, T.: T. Parsons a társadalmi rendszerrıl. Szociológiai Füzetek, 45. Budapest, ELTE Szociológiai Intézet,

6 Tantárgy neve: Gazdaságtörténet 3 Az elıadás a fıbb gazdaságtörténeti irányzatok, folyamatok bemutatására törekszik, a nemzetgazdaságtan történeti iskolájától a történeti ökonometrián keresztül az új intézményi szemléletig és a gazdaságantropológiáig. A folyamatok között a primitív gazdasági rendszerek mőködésére és átalakulására, a feudális gazdálkodás változataira és hanyatlására, illetve az iparosodásra és az önszabályozó piac elterjedésre, végül pedig a globalizáció okaira és következményeire, valamint Magyarország 9. és 0. századi gazdaságtörténetére összpontosítunk elsısorban. Mindeközben a gazdaságelmélet/közgazdasági eszmetörténet kiemelkedı képviselıit és eredményeit is bemutatjuk, Adam Smith-tıl Keynes-en keresztül Senig, illetve a gazdaság mőködésének ideológiai feltételeit, korlátait is tárgyaljuk a szocialista rendszer példáján keresztül. Részletesebben tárgyaljuk a gazdaság társadalmi beágyazottságát hangsúlyozó szociálantropológiai szemlélet eredményeit, különös tekintettel Polányi Károly munkásságára. - Cameron,R.: A világgazdaság rövid története. Budapest, Maecenas, Kövér György: A gazdaságtörténet-írás újabb útjai. In: Szerk.: Bódy Zsombor Ö. Kovács József. Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, Polányi Károly: A nagy átalakulás. Budapest, Napvilág, ; 75 30; Ronald H. C.: A vállalat, a piac és a jog. Budapest, Nemzeti TankönyvKiadó, Mátyás Antal: A hagyományos közgazdaságtan bírálata és kutatási körének kiszélesítése az új intézményi iskola képviselıi részérıl. Közgazdasági Szemle, 996 július augusztus, Rostow, W. W.: Theorists of Economic growth from David Hume to the Present. Oxford Oxford University Press, Mátyás Antal: A modern közgazdaságtan története. Budapest, Aula, Douglass, C. N.: Institutions, institutional change and economic performance. Cambridge, Cambridge University Press, Deane, P.: A közgazdasági gondolatok fejlıdése. Budapest, Aula, Landes, D. S.: Az elszabadult Prométheusz. Budapest, Gondolat, Wallerstein, I.: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Budapest, Gondolat, Gerschenkron, A.: A gazdasági elmaradottság történelmi távlatból. Budapest, Gondolat,

7 Tantárgy neve: A civilizációs folyamat 3 Az elıadás a civilizáció folyamatának különbözı értelmezéseit mutatja be, a szociológia, az antropológia, a szociálpszichológia, a megismeréstudomány, az evolúciós pszichológia és a történelemtudomány segítségével. A civilizáció, mint a különbözı mőveltségtartalmakkal jellemezhetı szociokulturális rendszerek összessége az emberi megismerés alapvetı folyamataiból táplálkozik, melyek eredményeképp az emberi társadalmak az évezredek során átörökíthetı tudást, kultúrát halmoztak fel a társadalmi szervezıdés módozataira és a környezethez történı alkalmazkodásra, egyszóval a boldogulásra vonatkozóan. A félév folyamán a kultúra alapelemeitıl, és a kisebb társadalmi csoportok szervezıdésétıl indulva próbáljuk megérteni az átfogó társadalmi és világnézeti rendszerek, a civilizációk születését, hanyatlását, mozgástörvényeit, különös tekintettel a kulturális tudás társadalomszervezı, fegyelmezı erejére, ami néha a megújulás szolgálatába állítható, néha pedig kifejezetten akadályozza azt. - Elias N.: A civilizáció folyamata. Budapest, Gondolat, Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, Európa, Sennett, R.: A közéleti ember bukása. Budapest, Helikon, ; Toynbee, A. J.: Válogatott tanulmányok. Budapest, Gondolat, Foucault M.: Felügyelet és büntetés. A börtön története. Budapest, Gondolat, Polányi Károly: A nagy átalakulás. Budapest, Napvilág, Donald, M.: Az emberi gondolkodás eredete. Budapest, Osiris, Tomasello, M.: Gondolkodás és kultúra. Budapest, Osiris, ; 6. - J. Toynbee, A. J.: Válogatott tanulmányok. Budapest, Gondolat, Spengler, O.: A Nyugat alkonya: a világtörténelem morfológiájának körvonalai. Budapest, Európa, 995. I Fukuyama, F.: A nagy szétbomlás. Budapest, Európa, Foucault M.: A szexualitás története. I-III. Budapest, Atlantisz, Said, E. W.: Orientalizmus. Európa, Lukacs, J.: A XX. század és az újkor vége. Budapest, Európa, Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Budapest, Gondolat, Sperber, D.: A kultúra magyarázata. Budapest, Osiris,

8 Tantárgy neve: A Kárpát-medence társadalom- és gazdaságföldrajza 3 A tantárgy célja a közép-európai térség társadalmának és gazdaságának térbeli és idıbeli változásainak bemutatása. Kezdı idıhatára pre-modern kori Közép-Európa, azon belül elsısorban a Monarchia területe, Magyarország esetében a második katonai felmérés idıszaka; végzıdı idıhatára a közép-európai rendszerváltások idıszaka. A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerik a Kárpát-medence nemzeti, nemzetiségi, etnikai és vallási összetételét, ennek idıbeli változásait, az egyes államok ezzel kapcsolatos társadalom- és nemzetépítési stratégiáit és annak változásait. Több elıadás foglalkozik a kapitalizmus kialakulásának kérdésével, az agrártársadalom megjelenési formáival, átalakulásaival, az államszocializmussal. Ugyanígy hangsúlyos kérdés a közép-európai államok gazdasági kapcsolatainak témája és annak változásai. Alapvetı cél, hogy a hallgatók a kurzus végére kielégítıen tudjanak tájékozódni a Kárpát-medence közigazgatási és néprajzi kistájain. Ennek számonkérése írásban (vaktérkép) történik. - Beluszky Pál: Magyarország történeti földrajza. Budapest, Dialóg Campus, Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 950-ig. Budapest, História Szerkesztısége, Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet, A szociálgeográfia tegnap és ma. Szemelvények a szociálgeográfia körébıl. Szerk.: Cséfalvay Zoltán. Gödöllı, Berényi István: Közép-Európa kulturális régióinak kérdése. In: Ábrahám Barna et al. Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE BTK Tomka Miklós: A kelet-közép-európai vallási változások szociológiája. Uo, Gereben Ferenc: Vallási és nemzeti identitás Közép-Európában. Uo, Kósa László: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest, Akadémiai, Regionális elemzési módszerek. (Szerk.): Nemes Nagy József. Budapest, ELTE Regionális Földajzi Tanszék, MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Régiók távolról és közelrıl. Budapest, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Becsei József: Fejezetek az általános társadalmi földrajz tanulmányozásához. Budapest, Ipszilon, Harke, H.: Geographische Aspekte der sozialistischen ökonmischen Integration. Gotha, Haack, De Blij, Harm J.: Human geography: culture, society, and space. New York, Wiley, Markos György: A földrajzi munkamegosztás alapkérdései Magyarországon. Budapest, Akadémiai, A táj változásai a honfoglalás óta a Kárpát medencében. A Gödöllın 996. június 4-6-án megtartott tudományos konferencia kiadványa Szerk.: Füleki György. Gödöllıi Agrártudományi Egyetem. Mezıgazdasági Szaktanácsadási és Kutatásszervezési Intézet, Gödöllı,

9 - Rácz Lajos: Az európai gazdaság-világ történeti földrajza: az európai gazdaság térszerkezetének átalakulása a késı középkor és a kora újkor idején. Szeged, JATEPress, Vuics Tibor: Magyar agrárgazdaság, rendszerváltozás, társadalom. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, Hoggart,K. Buller H. Black, R.: Rural Europe. Identity and change. New York, Edward Arnold Publishers., Bak Borbála: Példatár Magyarország történeti topográfiájához. Budapest, História Szerkesztısége, Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet,

10 Tantárgy neve: Szociálpszichológia 4. Identitás Míg a premodern kor embere egy viszonylag készen kapott identitással rendelkezett, annak elfogadásában kapott inkább szabad kezet, addig a modern kor emberének a saját identitásának kialakításában is részt kell vennie. Az identitást a modern ember önmagában ellentmondásos folyamatnak éli meg, amelyben az önmagunk megırzése csak úgy valósulhat meg, ha közben a körülményekhez való alkalmazkodásra is képesek vagyunk, s ily módon folyamatosan változnunk is kell. Az identitás dinamikus fogalom, amelynek a társadalomban és a biográfia különbözı idıpontjaiban-helyzeteiben való megjelenési formáival és azok elméleti magyarázataival foglalkozik a kurzus. Az egyéni identitás kapcsán a személyiség kialakulása, fejlıdése és annak patológiája, mint témakörök kerülnek elı. A csoportidentitás tárgyalásakor a csoportközi viszonyok, a verseny vagy együttmőködés, a konflikusok és azok megoldásai kerülnek tárgyalásra. A társadalmi identitás egyik alapvetı kérdése, hogy az osztály/réteg struktúrához való tartozás vagy inkább a különbözı életmódcsoportok vagy egyéb tényezık játszanak-e fontosabb szerepet az identitás kialakításában. - Ricoeur, P.: A narratív azonosság. In: Narratívák. 5. Budapest, Kijárat Kiadó, Goffmann, E.: Érintkezések. Szociológiai Füzetek, 4. Budapest, OKTM, Festinger, L.: A kognitív disszonancia elmélete. Budapest, Osiris Kiadó, Sennett, R.: A közéleti ember bukása. Budapest, Helikon, Taylor, Charles: Sources of the Self. The making of the modern Identity. Cambridge, Ma., Harvard University Press Moscovici, Serge: Társadalomlélektan. Budapest, Osiris Kiadó, Erikson, E. H.: Indentity and the Life Cycle. Selected Papers. New York, International University Press,

11 Tantárgy neve: Szociálpszichológia 5. Szeminárium Gyakorlati jegy A szeminárium a szociálpszichológia vizsgálódási körén belül az identitás jelenségkörével foglalkozik az egyén, a csoport és a társadalmi nagycsoportok összefüggésében. Az identitás felépítésével, szerkezetével, narratív struktúráival és változásaival ismerteti meg a hallgatókat, valamint az egyes szinteken megmutatkozó identitászavarok értelmezésére kerül sor.a félév végén a hallgatóknak ismerniük kell az identitás kutatásának fıbb irányvonalait, az egyes terminusok pontos használatát, remélhetıleg hasznosítani tudják a szemináriumon megbeszélteket saját kutatási területükön is. A szeminárium kapcsolódik a hasonló célú elıadáshoz. - Pataki Ferenc: Identitás személyiség társadalom. In.: Szerk.: Erıs Ferenc. Megismerés, elıítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyőjtemény. Budapest, Új Mandátum, Pataki Ferenc: Az én és a társadalmi azonosságtudat. Budapest, Kossuth, Pataki Ferenc: Élettörténet és identitás. Budapest, Osiris, Bodó Barna: Az identitás egyetemessége. Kolozsvár, Polis, Assman, J.: A kulturális emlékezet: írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest, Atlantisz, Erikson, E. H.: Social Identity and Intergroup Relations. Cambridge: Cambridge University Press Krappman, L.: Az identitás szociológiai dimenziói. Szociológiai Füzetek, Schöpflin György: Az identitás dilemmái: kultúra, állam, globalizáció. Gödöllı, Attraktor, Ábrahám Barna Gereben Ferenc Stekovics Zita (Szerk.): Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE BTK, Halász Iván Majtényi Balázs (Szerk.): Regisztrálható-e az identitás? Az identitásválasztás szabadsága és a nemzeti hovatartozás nyilvántartása. Szeged-Budapest, Gondolat Kiadói Kör MTA Jogtudományi Intézet, Rákai Orsolya Z. Kovács Zoltán (Szerk.): A narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban. Szeged, Gondolat Kiadói Kör, Hall, S. Du Gay, P. (Szerk.): Questions of Cultural Identity. London Thousand Oaks New Delhi, Sage Publications, Balázs Sándor: Identitástudatunk zavarai. Bukarest, Kriterion, László János: Társas tudás, elbeszélés, identitás. A társas tudás modern szociálpszichológiai elméletei. Scientia Humana Sorozat, Budapest, Kairosz, Erıs Ferenc: Megismerés, elıítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyőjtemény. Budapest, Új Mandátum Kiadó,

12 Tantárgy neve: Többváltozós elemzés 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat az önállóan végzett empirikus szociológiai kutatások kiértékelésének többváltozós statisztikai módszereibe. A kurzus felöleli a látens változós modellek, az oksági modellezés, a klaszter analízis, valamint a több dimenziós kereszttáblák log-lineáris modellezésének témaköreit. Az elıadások fókuszában nem a matematikai részletek, hanem az alkalmazások szempontjából fontos koncepciók állnak. Az elméleti összefüggések mellett a modellezés technikai részletei is tárgyalásra kerülnek elsısorban az SPSS és az R nyelv segítségével. - Kolosi Tamás Rudas Tamás: Empírikus problémamegoldás a szociológiában. Budapest, OMIKK, 988, - Székelyi Mária Barna Ildikó: Túlélıkészlet az SPSS-hez. Budapest, Typotex, Móri F. Tamás Székely J. Gábor (Szerk.): Többváltozós Statisztikai analízis. Budapest, Mőszaki Könyvkiadó, Aldenderfer Blashfield: Cluster Analysis.London, SAGE, Knoke Burke: Log-linear models. London, SAGE,

13 Tantárgy neve: Kutatási módszerek 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy célja, hogy a hallgatók elmélyítsék ismereteiket mind a kvantitatív mind a kvalitatív módszereket illetıen. A többváltozós elemzési technikák felhasználásának terén cél, hogy képessé váljanak annak eldöntésére, hogy a társadalomtudományi elemzésekben a különbözı eljárások, módszerek közül, melyek alkalmazhatók a legeredményesebben. A kurzus a különbözı alkalmazási területek közül elsısorban a közvélemény-kutatásra koncentrál. A félév során a hallgatók végigjárják az elméletalkotás és elmélet ellenırzés útját, az órák az ehhez szükséges elméleti megalapozás és gyakorlati alkalmazás kombinációi. A kvalitatív kutatási módszerek gazdag lehetıségei közül az élettörténeti, az oral history és a számítógépes tartalomelemzési lehetıségek kerülnek elıtérbe. - Rudas Tamás: Közvélemény-kutatás. Budapest, Corvina, Fischer György: Hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak. Budapest, Bagolyvár, Replika 9 0. szám - Tarjányi József: Módszertani problémák a telefonos közvélemény-kutatásokban. Budapest, TÁRKI Rudas Tamás: Vita a telefonos közvélemény-kutatásokról. Replika Bögre Zsuzsanna: Élettörténetek a társadalomtudományban. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Rudas Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat? Budapest, Új Mandátum, Füstös László: A statisztikai értelmezésrıl avagy lehet-e hazudni a statisztikával? Budapest, MTA Szociológiai Intézet, F. Kovács Erzsébet: Városok sokváltozós térben. Budapest, VITA Kiadó, Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Budapest, Osiris,

14 Tantárgy neve: Kisebbségkutatás. 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A kutatószeminárium bevezeti a hallgatókat a kisebbségi környezetben végzett empirikus kutatómunkába. Saját munkájukból, valamint korábbi nyári terepgyakorlatok dokumentumainak és az elérhetı adatbázisok másodelemzése útján a hallgatók megismerkednek egyebek közt a többségkisebbség közötti viszonyokkal és ezen belül a kölcsönös megértés lehetıségeivel és nehézségeivel, a kettıs társadalomszervezetbıl adódó kérdésekkel, a sztereotipek és a kölcsönös elıítéletek szerepével, a kisebbséget sújtó diszkrimináció hatásaival, a szegregáció, integráció, asszimiláció alternatíváival és az identitásképzıdés sajátosságaival. - Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi, Gereben Ferenc: Olvasáskultúra és identitás. A Kárpát-medence magyarságának kulturális és nemzeti azonosságtudata. Budapest, Lucidus, 005. (Identitás: ; 49 6.; Nyelvhasználat: 6 80.; 85 9.; 0 05.; Olvasáskultúra: 48.; Gereben Ferenc Tomka Miklós: Vallás és nemzettudat. Vizsgálódások Erdélyben.. kiad. Budapest, Teleki László Intézet, 00 - Tomka Miklós: A legvallásosabb ország? Vallásosság Szatmárban, Erdélyben, Romániában. Budapest Piliscsaba, Timp Kiadó, Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest, Osiris, 999. Elsısorban: Gyurgyík László Sebık László (Szerk.): Népszámlálási körkép Közép-Európából Budapest, Teleki László Alapítvány, 003. Tantárgyfelelıs: Dr. Gereben Ferenc Oktatók: Dr. Gereben Ferenc, Gáspár Kinga -- 4

15 Tantárgy neve: Konfliktusmegoldás, tárgyalás, mediálás 3 A különbözı kultúrák és a társadalom egyes szereplıi között gyakran alakulnak ki konfliktusok, A kurzus számba veszi e konfliktusok típusait, hátterüket. A kockázat körül gyakran alakulnak ki társadalmi konfliktusok, ezért a kurzus foglalkozik a kommunikáció, az érdekegyeztetés és a tárgyalás formáival. - Raiffa, H.: The art and science of negotiation. Cambridge, Harvard University Press, Tarnai Márta: A bizalom szerepe a gazdasági kapcsolatokban. In: Hunyady György, Székely Mózes: Gazdaságpszichológia Budapest, Osiris, Kulikné Láng Zsuzsa: A tárgyalás. In: Hunyady György, Székely Mózes: Gazdaságpszichológia Budapest, Osiris, Jardine, C.G., Hurdey, S.E.: Promoting active public participation. In: D. - Briggs, R. Stern et al. Environment and health for all. Dordrecht, Kluwer 999, Kasperson R.E. Six propositions on public participation and their relevance for risk communication. Risk analysis 986. Vol 6. no Tantárgyfelelıs: Dr. Faragó Klára Oktatók: Dr. Faragó Klára, Dr. Rosta Andrea, -- 5

16 Tantárgy neve: Gazdaságelemzés és társadalomkutatás. Kutatószeminárium 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy célja, hogy a hallgatók gazdaságelemzési és modellezési, valamint speciális társadalomkutatási ismereteket szerezzenek, amelyek birtokában képesek. a gazdasági-társadalmi intézményrendszer különbözı területein és szintjein önálló munkavégzésre,. a gazdasági-társadalmi intézményrendszer mőködésének, folyamatainak vizsgálatára, modellezésére 3. a gazdasági-társadalmi intézmények, folyamatok és jelenségek között összefüggések feltárására, 4. az egyes gazdasági-társadalmi folyamatok kompetens vizsgálatára, gyakorlatorientált értelmezésére és magyarázatára, továbbá 5. a gazdasági szereplık cselekvéseinek (döntéseinek) feltárására. A tantárgy keretében a hallgató megismeri a gazdasági elemzés fıbb típusait, elsajátítja a gazdaságipénzügyi-társadalmi költség-haszon elemzés és a kockázatelemzés, továbbá a vállalkozások erıforrás-elemzésének (EEG, gazdálkodás stb. elemzésének) legfontosabb módszereit. - Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest, Aula, Bertalan László: A kvantitatív társadalomkutatás modelljei. Budapest, Helikon, dr Birher Ilona dr Pucsek József Sándor Lászlóné dr dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése. Budapest, Perfekt, Kresalek Péter dr Pucsek József: Példatár a vállalkozások tevékenységének komplex elemzéséhez. Budapest, Pefekt, Béhm Imre: Gazdasági-pénzügyi ismeretek. Budapest, Perfekt, Cselekvéselmélet és társadalomkutatás. In memoriam Csontos László. Budapest, Közgazdasági Szemle Alapítvány, Társadalomkutatás egyes számai. Tantárgyfelelıs: Dr. Balogh Gábor Oktatók: Dr. Balogh Gábor, Dr. Bartal Anna Mária -- 6

17 Tantárgy neve: Társadalmi devianciák szociológiája. Kutató szeminárium. 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A szeminárium az azonos címő elıadáshoz kapcsolódik. A devianciák megsimerése a magyarországi helyzetelemzés keretében történik. Szó esik a devianciák kezelhetıségérıl, a prevencióról, a szankcionáló és korrigáló eszközökrıl és a hazaiu deviancia-politikákról. A kurzus második felében a hallgatók általuk készített interjúk segítségével mutatnak be egy-egy deviánsnak minısített személyt. Szakirodalmi háttér: Alkoholizmus: - Bíró Sándor: Az önpusztító életmód. Budapest, Melánia Veér András, Nádori Gergely, Erıss László: Az alkoholizmus népbetegség. Bp.Animula 000 Öngyilkosság: - Durkheim, Émile: Az öngyilkosság. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kézdi Balázs: A magyar öngyilkossági helyzet. In: Kézdi B: A negatív kód. Pács, Pécsi Tudománytár 995. Mentális megbetegedések: - Buda Béla: A lélek közegészségtana. Budapest, Animula Kopp Mária Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot. Budapest, Végeken Alapítvány 99. Bőnözés: - Déri Pál: A bőnözési statisztika és a valóság. Budapest, BM Kiadó Gönczöl Katalin: A bőnözés társadalmi reprodukciója Magyarországon a kilencvenes években. In: Gönczöl K., Korinek L., Léval M. (szerk.) Kriminológiai ismeretekl. Budapest, Corvina, 996. Kábítószerfogyasztás: - Ritter Ildikó (szerk.): Jelentés a magyar kábítószerhelyzetrıl. Budapest. Ifjúsági és Sportminisztérium. (é.n.) Szexuális devianciák: Comer, Ronald J.: A szexuális élet és a nemi identitás zavarai. In: Comer, R.J.: A lélek betegségei. Pszichopatológia. Budapest, Osiris Homoszexualitás: Tóth László (szerk.) A homoszexualitásról. Budaspest, ELTE-TWINS 999. Prostitúció: - Forrás Judit: Szegénység és bőnözés különös formája a budapesti utcákon: a férfi és nıi prostitúció. Belügyi Szemle Devianciák társadalmi kezelése, devianciapolitikák: - Irk Ferenc: Közbiztonság és bőnmegelkızés. Belügyi Szemle Szőcs Anikó: Miért a DADA? Belügyi Szemle

18 Tantárgy neve: Valláskutatás. Kutatószeminárium 3 Kutató szeminárium Gyakorlati jegy A tárgy célja önálló egyéni kutatás végzése és ennek keretében felkészítés a vallási kultúra és kultúraképzıdés, az intézményesülés és a vallási intézményrendszer, a vallási közösségek és közösségképzıdés; valamint a vallási magatartás jellegzetes helyzeteinek és folyamatainak megértésére és kutatására, egy-egy konkrét eset végigjárásával. A vizsgált esetek között lehet vallási szervezet és mozgalom, új kisegyház, nagyegyházi gyülekezet, a vallásosság formáinak vizsgálata, megtérés- és kitéréstörténet, vallási indítékú életforduló, a vallás intézményesülési folyamatai, vallási tárgyú kommunikáció, a vallás és a politika összefüggésrendszere. - Tomka Miklós: A legvallásosabb ország? Budapest-Piliscsaba, TIMP, Horváth Zsuzsa: Hitek és emberek. Budapest, ELTE Szociológiai-Szociálpolitikai Intézet, ; Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Fráter Tamás (álnév): Vallási nyelv vallástalan társadalomban. Vigilia, Horányi Özséb (Szerk.): Az egyház mozgástereirıl a mai Magyarországon. Vigilia, Budapest, Kardos László: Egyház és vallásos élet egy mai faluban. Budapest, Kossuth, Kardos László Szigeti Jenı: Boldog emberek közössége. Budapest, Magvetı, Révay Edit Tomka Miklós: Papok, férfi szerzetesek, apácák. In: Szerk.: Kolosi Tamás Tóth István György Vukovich György. Társadalmi Riport 998. Budapest, TÁRKI, Szabó Lajos Tomka Miklós Horváth Pál (Szerk.): és akik mást hisznek? Hívek és egyházak egymásról. Budapest, Balassi, Tomka Miklós: A vallásosság mérése. Magyar Pszichológiai Szemle, l Tomka Miklós: Vallási önbesorolás és társadalmi rétegzıdés. Szociológia, Reprint in: Valuch Tibor: Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 944-tıl napjainkig. Budapest, Argumentum Osiris, Tomka Miklós: Magyar katolicizmus 99. Budapest, Országos Lelkipásztori Intézet, Tomka Miklós: A vallásosság mérése. In: Szerk.: Máté-Tóth András Jahn Mária. Szeged, Studia Religiosa, Bába és Társa,

19 Tantárgy neve: Elıítéletek I-II. Kutató szeminárium. 3+3 Szeminárium Gyakorlati jegy A társadalomtudományok klasszikus nagy témái közé tartozik az elıítéletek kérdése és kutatása. A téma társadalmi problémaként való értelmezése, valamint ennek megértésére, mikéntjére és kezelésére irányuló kísérletek jelentıs szociológiai és szociálpszichológiai kezdeményezéseket eredményeztek. Az elıítéletek szociálpszichológiai vizsgálata szoros kapcsolatot mutat a társadalom egyéb mint a társadalmi kategóriák, attitődök, sztereotípiák, közvélekedés és közvélemény, szocializáció, diszkrimináció - jelenségeinek kutatásával. Az elıítéletek egyik legjelentısebb célpontjai a kisebbségek. Az elıbbi elızményekre tekintettel, a kutató szeminárium a téma iránt érdeklıdı hallgatóknak olyan konkrét szociológiai módszerek (elsısorban interjúk és kérdıívek) felhasználásával történı vizsgálati lehetıséget kínál, melynek keretében az attitődök, sztereotípiák, elıítéletek és diszkriminációk pszichológiai és társadalmi tényezıinek, és ezek egymáshoz való viszonyainak kérdései kerülnek napirendre, mindenekelıtt a magyarországi kisebbségek viszonylatában. A kutatás sajátossága, hogy lehetıséget nyújt hallgatóinak tág érdeklıdésükre tekintettel nemcsak a hagyományos értelemben vett kisebbségek tekintetében (etnikai, vallási, nemzetiségi) az elıítélet vizsgálatokra, hanem mindenfajta másságú társadalmi csoportokkal, így olyan bizonyos értelemben kisebbségnek számító csoportokkal szemben is, mint az egyes deviáns viselkedést mutató személyek csoportjai, illetve bizonyos szubkulturális szervezıdések. A szeminárium keretében, mintegy ráhangolásként megismerkedünk és elemezzük az eddigi témában folyó magyarországi vizsgálati eredményeket is. - Barczy Magdolna Diósi Pál Rudas János: Vélemények a másságról elıítéletek a fiatalok körében. Budapest, Animula Egyesület, Erıs Ferenc: Elıítélet és etnicitás: a cigány ellenesség dimenziói a mai magyar társadalomban. In: Szerk.: Erıs Ferenc. Megismerés, elıítélet, identitás. Budapest, Új Mandátum, Moscovici, S.: A többségi csoportok reagálásai a deviáns kisebbségekre. In: Moscovici, S. Társadalomlélektan. Budapest, Osiris, Száraz György: Egy elıítélet nyomában. In: Szerk.: Hanák Péter. Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Budapest, Gondolat, TÁRKI Vélemény 00. A felnıtt lakosság etnikai és politikai attitődjeinek longitudinális vizsgálata Magyarországon. ( - Allport, Gordon, W.: Az elıítélet. Budapest, Gondolat, Erıs Ferenc: Az elıítélet-kutatás dilemmái. In: Neményi Mária Szalai Júlia: Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Budapest, Új Mandátum, Tajfel, H.: Az elıítélet gyökerei: néhány megismeréssel kapcsolatos tényezı. In: Szerk. Csepeli György. Elıítéletek és csoportközi viszonyok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Katz, J.: Az elıítélettıl a tömeggyilkosságig. Budapest, Osiris,

20 Tantárgy neve: A vallási változás elméletei 4 A tantárgy célja a társadalmi változások vallási vonatkozásait leíró elméletek és empirikus eredmények ismertetése. Idetartoznak mindenek elıtt a szekularizációra vonatkozó különbözı tézisek, a szekularizáció fogalmának eltérı értelmezései, valamint a szekularizáció érvényességi körének korlátaira vonatkozó álláspontok és a szekularizációval ellentétes vallási változások ismertetése (deszekularizáció). A kurzus során a vallási változás egyes magyarázó tényezıire ( vallási kínálat, a felekezeti összetétel, a társadalmi fejlettség, centrum-periféria helyzet) vonatkozó elméleteket is megismerik a hallgatók. A szemeszter végén pedig nemzetközi vallásszociológiai survey-vizsgálatok eredményeinek tükrében vizsgáljuk a különbözı elméleti megközelítések helytállóságát. - Casanova, J.: Vallás és közösség Kelet- és Nyugat-Európában. In: 000, Hegedős Rita: A vallásosság kérdése Magyarországon nemzetközi és magyar kutatások eredményeinek tükrében. In: Szociológiai Szemle, Tomka Miklós: A szekularizációs hipotézis. In: Szociológia, Tomka Miklós: A vallásszociológia új útjai. In: Replika, Berger, P. L. (Szerk.): The Desecularization of the World. Washington, W.B. Erdmans, Berger, P. L.: The Sacred Canopy. Elements of a Sociological Theory of Religion, New York, Anchor, Dobbelaere, K.: Secularization. An Analysis at Three Levels. P. I. E. Brussels, Peter Lang, Luckmann, Th.: The Invisible Religion. The Problem of Religion in Modern Society. New York, Macmillan, Martin, D.: A General Theory of Secularization. Oxford-New York, Harper & Row, Stark, R-Iannaccone, L. R.: A Supply-side Reinterpretation of the Secularization of Europe. In: Journal for the Scientific Study of Religion, Stark, R.(999): Secularization. RIP (Rest In Peace). In: Sociology of Religion, (60) Swatos, W. H. Jr. Christiano, K. J.: Secularization Theory: The Course of a Concept, in: Sociology of Religion, (60)

21 Tantárgy neve: Vallás és politika 4 A tárgy egyrészt áttekinti a keresztény civilizáció alapszerkezetéhez tartozó feszültséget a spirituális-szakrális-vallási és a temporális-profán-politikai értékkészletek, megközelítésmódok között, a politikatörténet és a politikai gondolkodás során kimunkált lehetséges megoldási illetve értelmezési, kezelési javaslatokkal együtt. Különös figyelmet kap a problémának a magyar politikaés vallástörténetbeni jelentkezése. Másrészt a tárgy megvizsgálja a vallás és a politika kapcsolatát különbözı korok és különbözı civilizációk körülményei között. - Coleridge, S. T.: Az egyház és az állam alkotmányáról mindkettı eszméje szerint, In: Konzervatizmus. Szerk.: Kontler László. Budapest, Osiris, Horányi Özséb (Szerk.): Az egyház mozgástereirıl a mai Magyarországon. Budapest, Vigilia, Lanternari, V.: Gyarmatosítás és vallási szabadságmozgalmak. Budapest, Kossuth, Locke, J.: Levél a vallási türelemrıl. (több kiadás) - Benavides, G. Daly, M. W. (Szerk.): Religion and Political Power. New York, State University, Medhurst, K. N. Moyser, G. H.: Church and Politics in a Secular Age. Oxford, Clarendon, Norris, P. Inglehart, R.: Sacred and Secular. Religion and Politics Worldwide. Cambridge, Cambridge University Press, Robbers, Gerhard (szerk.): Staat und Kirche in der Europäischen Union. Baden-Baden, Nomos

22 Tantárgy neve: Globalizáció társadalmi dimenziói 4 A tantárgy célja, hogy bemutassa globalizáció hétköznapi és tudományos definícióit, kialakulását, gazdasági folyamatainak fıbb jellemzıit, illetve a társadalmi következményeit és az erre adott válaszokat. Az elıadás három nagyobb blokkra tagolódik. - Az elsı-második blokk azokkal az alapvetı ismeretekkel foglalkozik, amelyek a globalizáció definíciós problémáit, kialakulásának sajátosságait valamint a globális gazdaság szerkezetével foglalkozik, jellemzıit tárgyalja. - A harmadik blokk a globalizáció hatásaival, fıbb kérdésivel és az erre adott társadalmi válaszokkal foglalkozik. - Aneier, H. Glasius, M. Kaldor, M.: Globális civil társadalom. Budapest, Typotex, Castells, M.: Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra.. kötet. Az identitás hatalma. Budapest, Gondolat-Infónia, Cséfalvay Z.: Globalizáció.0. Budapest, Tankönyvkiadó, Giddens, A. D. (Szerk).: Írások az egyenlıtlenségrıl, az egyenlıségrıl és az új egyenlıségrıl. Budapest, Napvilág, Artner, A.: Globalizáció alulnézetben elnyomott csoportok lázadó mozgalmak, Budapest, Napvilág, Szabó M.: Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom, Budapest, Századvég, 004. Tantárgyfelelıs: Dr. Bartal Anna Mária Oktatók: Dr. Bartal Anna Mária, Dr. Balogh Gábor --

23 Tantárgy neve: Vallási változások Kelet-Közép-Európában 4 A tárgy a modernizáció, a szekularizáció, a centrum-periféria, a totalitarizmus és a társadalmi változás elméleteit szembesíti az utóbbi 3-4 évtized kelet-közép-európai társadalmi és politikai változásaira vonatkozó nemzetközi összehasonlító értékrendi és vallásszociológiai adatokkal. Célja egyrészt, hogy megmutassa a vallás többféle szervezeti és kulturális modelljét és az egyikbıl a másikba mozduló transzformáció logikáját; másrészt, hogy összevesse a nyugat- és a kelet-középeurópai fejlıdést; harmadrészt, hogy társadalmi és világnézet területen megmutassa az idıbeli összehasonlítás és a prognosztika lehetıségeit és korlátait. - Cywinski, B.: Tőzpróba. Egyház, társadalom és állam Kelet-Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE BTK, Tomka Miklós: Bevezetés a vallásszociológiába. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Borowik, I Tomka Miklós (Szerk.): Religion and Social Change in Post-Communist Europe. Kraków, Nomos, Chirot, D. (Szerk.): The Origins of Backwardness in Eastern Europe. Economics and politics from the Middle Ages until the Twentieth Century. Berkeley, University of California Press, Inglehart, R.: Modernization and Postmodernization. Princeton, Princeton University Press, Janos, A. C: Haladás, hanyatlás, hegemónia Kelet-Közép-Európában. Budapest, Helikon, Tomka Miklós Zulehner, P. M. (Szerk.): Religion during and after Communism. London, Tomka Miklós: A legvallásosabb ország? Vallásosság Szatmárban, Erdélyben, Romániában. Budapest Piliscsaba, Timp

24 Tantárgy neve: Globalizáció gazdasági vonatkozásai 4 Makro és mikro közgazdaságtan A tantárgy megismertet a globális gazdaság fı trendjeivel és fejlıdésével oly módon, hogy kiemelt figyelmet fordít egyfelıl a globalizáció, a regionalizáció és a vállalati versenyképesség, másfelıl a régiók és országok közötti kapcsolatokra, kölcsönhatásokra. Az oktatás eredményeként (konklúzióként) megállapítható, hogy a hagyományos hierarchikus multinacionális vállalati szervezıdés helyett hálózatokban történı gondolkodásra, a versenyképesség új paradigmájára, az országhatárokon átnyúló koordinációs mechanizmusok kiépülésére (világkoordinációra) van szükség. - Measuring Globalisation. OECD Economic Globalisation Indicators. OECD, J. Dunning: Regions, Globalization and the Knowledge-Based Economy, Oxford, Oxford University Press, S.J. Kobrin: Sovereignty@Bay: Globalization, Multinational Enterprise, and the International Political System. In: Rugman, A. M. Brewer, T.L. (003): The Oxford Handbook of International Business, Oxford University Press, 003, Báger Gusztáv: Három lehetséges válasz a globális kihívásra. Habilitációs értekezés. Budapest, 00 - John Paul II: Centesimus Annus, Vatican, S.Pejovich: The Economic Analysis of Institutions and Systems, Kluwer, J. Dunning: Global Capitalism at Bay? London, Routledge, Parker, B.: Globalization and Business. London SAGE Publications,

25 Tantárgy neve: Gender 4 A tárgy célja megismertetni a hallgatókat a biológiai és társadalmi nem társadalomtudományi kérdéseivel, a feminista társadalomkritika elméleteivel, illetve betekintést nyújtani a gender-kutatások irányzataiba és azok eredményeibe. A félév során tematikus rendben tárgyalásra kerül a nemi különbségek biológiai alapjairól szóló vita, a társadalmi nem kérdése, a nemi szerepek, nemi identitás, a szexuális élet, a feminizmus, a férfikutatások, a nemi diszkrimináció, az esélyegyenlıség és a nemek kommunikációjának kérdése, illetve az irodalomban, képzımővészetekben és a médiában megjelenı nemek elemzése. - H. Sas Judit: Nıies nık és férfias férfiak. A nıkkel és a férfiakkal kapcsolatos társadalmi sztereotípiák élete, eredete és szocializációja. Budapest, Akadémiai, Lévai Katalin: A nı szerint a világ. Budapest, Osiris, Nagy Ildikó Pongrácz Tiborné Tóth István György (Szerk): Szerepváltozások jelentés a nık és a férfiak helyzetérıl. Budapest, Tárki Szociális és Családügyi Minisztérium Nıképviseleti Titkársága, Beauvoir, S.: A második nem. Budapest, Gondolat, Fromm, E.: Férfi és nı. Szexuálpszichológiai tanulmányok. Budapest, Akadémiai, Hadas Miklós: Férfiuralom. Írások nıkrıl, férfiakról, feminizmusról. Budapest, Replika Kör, Lévai Katalin Gyulavári Tamás Kiss Róbert (Szerk): Vegyesváltó. Pillanatképek nıkrıl, férfiakról. Budapest, Egyenlı Esélyek Alapítvány, Sullerot, E. (Szerk): A nıi nem. Tények és kérdıjelek. Budapest, Gondolat,

26 Tantárgy neve: Az ifjúság szociológiája és szociálpszichológiája 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy célja az ifjúság szociológiai és szociálpszichológiai elméleti irodalmának és empirikus kutatásainak bemutatása, közös feldolgozása. A kurzus kitér az ifjúság életkörülményeire, napjaink problémáira, megvilágítja sajátos élethelyzetét, szokásait, szociológiai és szociálpszichológiai jellemzıit. Megismertet a magyar (anyaországi és határon túli) ifjúságra jellemzı foglalkozási, vallási, értékválasztási, munkaerıpiaci, térhasználati szokásokkal és pszichoszociális körülményekkel. Rámutat az ezredforduló társadalmi átalakulásának és következményeinek ifjúságot érintı hatásaira. Elemzi a diákéletmód jellemzı vonásait, a szabadidı felhasználásának módját, és a kulturális fogyasztás mikéntjét. - Szretykó György (Szerk.): Az ifjúság helyzete és jövıképe. Pécs, Comenius, Erikson, E. H.: Gyermekkor és társadalom. Osiris, ; Bauer Béla Szabó Andrea (Szerk.): Ifjúság 004 Gyorsjelentés ; 7 80.; Kabai Imre: Társadalmi rétegzıdés és életesemények. A magyar fiatalok a posztindusztriális korszakban. Budapest, Új Mandátum, Gazsó Ferenc Laki László: Fiatalok az újkapitalizmusban. Budapest, Napvilág, ; ; Leveleki Magdolna: Diplomások a munkaerıpiacon. In: Szretykó György: Az ifjúság helyzete és jövıképe. Pécs, Comenius, Szapu Magdolna: A zőrkorszak gyermekei. Mai ifjúsági csoportkultúrák. Budapest, Századvég, ; Gábor Kálmán (Szerk.): Társadalmi átalakulás és ifjúság. A szabadság mint esély. Szeged, Belvedere Meridionale, ; ; 6 7.; Laki László-Szabó Andrea Bauer Béla (Szerk.): Ifjúság 000 Tanulmányok. I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, Bauer Béla Pillók Péter (Szerk.): Mozaik 00 Gyorsjelentés. Magyar fiatalok a Kárpátmedencében. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Pikó Bettina: Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Budapest, Osiris, Pikó Bettina (Szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. Budapest, L Harmattan, Vidra Anikó: Fiatalok térhasználata. In. Szerk.: Gábor Kálmán. Ifjúsági korszakváltás. Ifjúság az új évezredben. Konferencia 00. december 8. Szeged, Belvedere Meridionale,

27 Tantárgy neve: Az idıskor szociológiája és szociálpszichológiája 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A tárgy bevezetést ad az idıskor szociológiájába és szociálpszichológiájába. Megismerteti a hallgatókkal az öregkor társadalom elméleti megközelítéseit, az öregkort, mint társadalmi konstrukciót, az öregedés társadalmi kérdéseit, a nemek, etnikumok, kultúrák és az idıskor kapcsolatát, a nemzetközi és hazai idıskutatások eredményeit. Ugyanakkor szociálpszichológiai megközelítésben betekintést nyernek a hallgatók az idıskor és identitás, intergenerációs konfliktusok, az idıskor-betegség-halál-halhatatlanság társadalmi elkerülési mechanizmusainak kérdéseibe. - Dobossy Imre S. Molnár Edit Virágh Eszter: Öregedés és társadalmi környezet. Életünk Fordulópontjai Mőhelytanulmányok. Budapest, Népességtudományi Kutatóintézet, KSH, Turgonyi Júlia (Szerk): Idıskorúak önismerete. Budapest, Nemzetközi Családév Titkársága, Bromley, D. B.: Az emberi öregedés pszichológiája. Budapest, Gondolat, Utasy Ágnes: Öregedés falun. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete, Széman Zsuzsa: Kelj fel és járj. Idıskorúak mobilitási lehetıségei. Budapest, Nonprofit Kutatócsoport MTA Szociológiai Kutató Intézet, Villányi Piroska: Szociális gerontológia. Budapest, Tankönyvkiadó, Czigler István (Szerk.): Túl a fiatalságon: megismerési folyamatok idıskorban. Budapest, Akadémiai, Pataki Judit: Túl van már az innen. Vélemények és elıítéletek az öregségrıl. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bárdos György: Az élet árnyoldalai: fájdalom, öregedés, halál. Budapest, Scolar, Fennell, G. (et al.): The Sociology of Old Age. Philadelphia,Open University Press, Milton Keynes, Vincent, J.: Old Age. London New York, Routlegde,

28 Tantárgy neve: Nemzeti és etnikai kisebbségek 4 Fıleg a Kisebbségszociológia szakirányt választó, de más érdeklıdık számára is, tisztázni kívánja a kisebbségi problémakör alapfogalmait: etnikum, nemzet, kisebbségek típusai, nemzeti kisebbség, nemzetiség, asszimiláció, kétnyelvőség, autonómia stb. Különös hangsúlyt helyez a kisebbségi helyzet tudati megnyilvánulásaira (identitástudat, értéktudat, nemzeti önkép és más-kép, auto- és heterosztereotípiák, kulturális beállítódások stb.). A tárgy a fıbb fogalmak elméleti tisztázása mellett bemutatja és elemzi - fıleg a Kárpát-medencében élı határon túli magyarokra, valamint a magyarországi kisebbségekre vonatkozó - empirikus vizsgálati eredményeket, népszámlálási adatokat. - Berényi István: Közép-Európa kulturális régióinak kérdése. In: Szerk.: Ábrahám Barna et al. Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE-BTK, Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi Kiadó, Gyurgyík László: Az asszimilációs folyamatok vizsgálata komplex megközelítésben a szlovákiai magyarság körében. Kisebbségkutatás, Hunyady György: Nemzeti identitás és a sztereotípiák görbe tükre. Új Pedagógiai Szemle, Kántor Zoltán: Nemzet és intézményesülés. In: Szerk.: Fedinec Csilla. Nemzet a társadalomban. Budapest, Teleki László Alapítvány, Kemény István Janky Béla Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság Budapest, Gondolat MTA Nemzeti és Etnikai Kisebbségkutató Intézet, Kisebbségek Magyarországon. Budapest, 005. (Fıleg: fontosabb kisebbségek 00-es népszámlálási adatai) - Szarka László: A közép-európai kisebbségek tipológiai besorolhatósága. Kisebbségkutatás, Tomka Miklós: A legvallásosabb ország? Vallásosság Szatmárban, Erdélyben, Romániában.. Budapest Piliscsaba, Timp, Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Budapest, Atlantisz, Calhoun, C.: Nacionalizmus és etnicitás. In: Nacionalizmuselméletek. I.m Csepeli György: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris, Deák Ernı: Jó kedvő, virgoncz emberek In: Szerk.: Ablonczy Balázs et al. Hagyomány, közösség, mővelıdés. Tanulmányok a hatvanéves Kósa László születésnapjára. Budapest, 00. B. I. P Gereben F.: Vallási és nemzeti identitás Közép-Európában. In: Szerk.: Ábrahám Barna. et al. Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE BTK, Gereben Ferenc Görgıy Rita Kolozsvári Judit: A Kárpát-medencében élı magyar fiatalok értékvilága, vallásossága és identitástudata. Protestáns Szemle, Gereben Ferenc Tomka Miklós: Vallásosság és nemzettudat. Vizsgálódások Erdélyben. Budapest, Teleki László Alapítvány, ;

29 - Gyurgyík László Sebık László Szerk.: Népszámlálási körkép Közép-Európából Budapest, Teleki László Alapítvány, Hunyady György (Szerk.): Nemzetkarakterológiák. Budapest, Osiris, Papp Richárd: Etnikus vallások a Vajdaságban? Kisebbségi léthelyzetek kulturális antropológiai értelmezései. Budapest, MTA Kisebbségkutató Intézet, Péntek János: A kisebbségi lét dinamikája más megközelítésben. Kisebbségkutatás, Péntek János: Szociolingvisztikai dilemmák. Korunk, Veres Valér: Az erdélyi magyarok és románok közösségi identitása a társadalmi struktúra tükrében. Szociológiai Szemle,

30 Tantárgy neve: Gazdasági intézmények szociológiája 4 A tantárgy célja a gazdasági intézmények szociológiai elméleti megközelítése, hogy ezáltal a hallgatók megfelelı ismereteket szerezzenek az intézmények kutatásához szociológiai apparátus felhasználásával. A tananyag átfogja az institucionalista-neoinstitucionalista irányzatokat, az intézményi munkaszervezés és vezetés formáit, valamint a sajátos gazdasági intézményeket (pénz, piac, munkamegosztás, gazdasági hatalom), illetıleg foglalkozik az intézménykutatás hazai és nemzetközi helyzetével. - Lengyel György Szántó Zoltán (Szerk.): A gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája. Budapest, Aula, Balogh Gábor (Szerk.): Intézményszociológiai tanulmányok. Kézirat. Piliscsaba, Weber, M.: Gazdaság és társadalom. I. Budapest, Közgadasági és Jogi, Perrow, Ch.: Szervezetszociológia. Budapest, Osiris, Gödel, E.: Neue Institutionenökonomik. Konzeption und betriebswirtschaftliche Anwendungen. Stuttgart, Lucius & Lucius, North, D. C.: Institutions, institutional change and economic performance. Cambridge, Cambridge University, 990. Tantárgyfelelıs: Dr. Balogh Gábor Oktatók: Dr. Balogh Gábor, Dr. Bartal Anna Mária -- 30

31 Tantárgy neve: Munka- és üzemszociológia 4 Tantárgy célja: Egy vállalkozás nem csupán tıketársulás, hanem emberek közössége is. Ennek figyelembe vételével a tantárgy célja a klasszikus és információs társadalmi munkavégzési formák, üzemformák, továbbá munkakapcsolatok megismerése és kutatásorientált prezentációja, különös hangsúlyt helyezve a hagyományos, valamint az újfajta munkamegközelítési módokra, a konfliktusokra, az aláfölérendeltségi viszonyokra, a kooperáció módozataira (az együttmőködés jellemzıire, különbözı formáira és fajtáira). - anyaga - Milgrom, P. Roberts, J.: Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Belsı munkapiac, munkakörök kijelölése és elıléptetések. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, March, J. G. Simon, H. A.: A bürokrácia diszfunkciói. Fordította: Dr. Balaton Károly - Medgyesi Márton Róbert Péter: A munka-attitődök idıbeli változása között. TÁRKI, tpt 4. Budapest, - Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom szerkezeti átalakulása és a rétegezıdés fı jellemzıi. valamint - Horváth Hedvig Hudomiet Péter Kézdi Gábor: Munkaerı-piaci folyamatok. - Homans, G. C.: A Weastern Electric vállalatnál folytatott vizsgálatok. In: Sutermeister: Ember és termelékenység. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Foglalkoztatási struktúra. - Frey Mária: Nık és férfiak a munkaerıpiacon

32 Tantárgy neve: A társas viszonyok szociálpszichológiája 3 Az elıadás a szociálpszichológia alapvetı területére, a társas viszonyok feltárására, mőködési mechanizmusaira és zavaraira helyezi a hangsúlyt. A társas világ lélektana a társas viszonyok, emberi érzelmek két ellenpólusú irányaira összpontosít, a pozitív és a negatív érzelmekre. Az elıadás az emberi kapcsolatok olyan területeivel foglalkozik, mint az alkalmazkodás, együttmőködés, szimpátia, vonzalom, hála, illetve olyan taszító kapcsolatokat térképez fel, mint az antipátia, önzés, harag, félelem, verseny. A félév anyaga külön hangsúlyt fektet az alapvetı emberi viszonyok bemutatására, érintve a házaspári, szülı-gyermek, fınök-beosztott kapcsolatokat. Az elıadás törzsanyagát esettanulmányok egészítik ki, amelyek a bemutatott társas kapcsolatok alapjelenségeinek értelmezését teszik lehetıvé a gyakorlatban. - Goffman, E.: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest, Gondolat, Forgách József: A társas érintkezés pszichológiája. Budapest, Gondolat, Aronson, E.: A társas lény. Budapest, Közgazdasági és Jogi, Hewstone, M. et al. (Szerk.): Szociálpszichológia európai szemszögbıl. Budapest, Közgazdasági és Jogi, Erıs Ferenc: Megismerés, elıítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyőjtemény. Budapest, Új Mandátum, ;

33 Tantárgy neve: A társadalmi devianciák szociológiája 4 Az elıadás a téma bevezetıjeként kitér a deviáns viselkedések meghatározásának problémájára és következményeire, a társadalmi megítélés és szankcionálás eltéréseire (idıbeni és térbeli távlataiban egyaránt), az emberi viselkedés determinációjának kérdésére, valamint a deviáns viselkedések mögötti okok magyarázó nézıpontjaira, elméleteire és ezek kritikáira. Összehasonlítás tárgyává válik a deviancia társadalmi meghatározottsága, a deviancia és a másság viszonya, a konformizás kérdésköre és a deviancia társadalmi funkciói és diszfunkciói. Megvizsgáljuk, hogy az egyes deviáns személyiségek (mint például a kriminális személyiség, pszichopatológiai személyiségek, az öngyilkosságra hajlamos, az alkoholista beteg személyisége stb.) kialakulása mögött mennyire, illetve milyen mértékben van specifikus jelentısége az öröklött tényezıknek versus a környezeti ártalmaknak, sajátosságoknak. Továbbá a vizsgálat tárgyává tesszük az egyes deviáns személyiségeknek viselkedésükkel együttjáró sajátos reakcióformáit. - Adler, Freda Muellar, Gerhard O.W.- Laufer, William: Kriminológia. Budapest, Osiris Andorka Rudolf Buda Béla Cseh-Szombathy Lászkló: A deviáns viselkedés szociológiája. Budapest, Gondolat Goffmann, Emil: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest, Gondolat Merton, Robert K: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest, Gondolat, o. - Comer, R. J.: Személyiségzavarok. In: Comer, R. J.: A lélek betegségei. Pszichopatológia. Budapest, Osiris, Buda Béla: Az öngyilkosság pszichiátriai vonatkozásai. Az öngyilkosság szociálpszichiátriai alapkérdései. In: Buda Béla: Az öngyilkosság. Budapest, Animula Egyesület, ; Münninch Iván Moksony Ferenc (Szerk.): Devianciák Magyarországon. Budapest, Közélet, Rácz József (szerk.) Devianciák. Budapest, Új Mandátum

34 Tantárgy neve: A cigányság társadalmi helyzete 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A kisebbségszociológia szakirány hallgatóit megismerteti a cigányság, és a magyarországi cigánykutatás történetével, betekintést ad a roma szokásvilágba, rávilágít a társadalmi konfliktusok okaira és kezelésük lehetséges metódusaira; empirikus kutatások eredményei által részletes képet ad a kelet-közép-európai és fıleg a magyarországi cigányság demográfiai és egészségi helyzetérıl, társadalmi-iskolázottsági-munkapiaci viszonyairól, és bemutatja a felemelkedés néhány lehetséges módját. - Csalog Zsolt: A cigányság a magyar munkaerıpiacon. Szociológiai Szemle, Forray R. Katalin Szegál A. Borisz: A cigány gyermek Kelet-Európa iskoláiban. Educatio, 000. Nyár - Fraser, A.: Cigányok. Budapest, Osiris Havas Gábor Kemény István Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolában. Budapest, Oktatáskutató Intézet Új Mandátum, ; Kállay Ernı: Helyi kisebbségi önkormányzatok Magyarországon. Budapest, Gondolat MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet Kemény István Janky Béla Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság Budapest, Gondolat-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kocsis Károly: A Kárpát-medence változó etnikai arculata. Kisebbségkutatás, Landauer Attila: Utak és problémák a magyarországi cigánykutatásban. In: Szerk.: Nagy Attila. A feladatra készülni kell. A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár. Budapest, OSzK-Gondolat Kiadó, Póczik Szilveszter: Cigány integrációs problémák. Budapest, Kölcsey, ; Prónai Csaba: A magyarországi cigányok egészségi állapota a XX. sz. utolsó évtizedében. Kisebbségkutatás, Barany Zoltán: A kelet-európai cigányság. Budapest, Athenaeum 000, Forray R. Katalin: Budapest cigány/roma lakosságának iskolázottsága és foglalkoztatottsága. Educatio, Kemény István: A teljes foglalkoztatottságtól a munkanélküliségig és a láthatatlan gazdaságig. A magyarországi cigányokról. Kisebbségkutatás, Ladányi János Szelényi Iván: Cigányok és szegények Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Szociológiai Szemle, Nagy Attila (Szerk.): A feladatra készülni kell. Nagy Attila, Péterfi Rita-Szőcs Hajnalka és Kardos Ferenc tanulmányai. Budapest, OSzK-Gondolat, -- 34

35 Vallásszociológia szakirány Tantárgy neve: A vallási változás elméletei 4 A tantárgy célja a társadalmi változások vallási vonatkozásait leíró elméletek és empirikus eredmények ismertetése. Idetartoznak mindenek elıtt a szekularizációra vonatkozó különbözı tézisek, a szekularizáció fogalmának eltérı értelmezései, valamint a szekularizáció érvényességi körének korlátaira vonatkozó álláspontok és a szekularizációval ellentétes vallási változások ismertetése (deszekularizáció). A kurzus során a vallási változás egyes magyarázó tényezıire ( vallási kínálat, a felekezeti összetétel, a társadalmi fejlettség, centrum-periféria helyzet) vonatkozó elméleteket is megismerik a hallgatók. A szemeszter végén pedig nemzetközi vallásszociológiai survey-vizsgálatok eredményeinek tükrében vizsgáljuk a különbözı elméleti megközelítések helytállóságát. - Casanova, José : Vallás és közösség Kelet- és Nyugat-Európában. In: 000, Hegedős Rita: A vallásosság kérdése Magyarországon nemzetközi és magyar kutatások eredményeinek tükrében. In: Szociológiai Szemle, Tomka Miklós: A szekularizációs hipotézis. In: Szociológia, Tomka Miklós: A vallásszociológia új útjai. In: Replika, Berger, P. L. (Szerk.): The Desecularization of the World. Washington, W.B. Erdmans, Berger, P. L.: The Sacred Canopy. Elements of a Sociological Theory of Religion, New York, Doubleday-Anchor, Dobbelaere, K.: Secularization. An Analysis at Three Levels. P. I. E. Brüsszel, Peter Lang, Hervieu-Léger, Daniele: Religion as a Chain of Memory. New Brunswick, Rutgers University Press, 000. (franciául és németül is elérhetı) - Luckmann, Th.: The Invisible Religion. The Problem of Religion in Modern Society. New York, Macmillan, Stark, R-Iannaccone, L. R.: A Supply-side Reinterpretation of the Secularization of Europe. In: Journal for the Scientific Study of Religion, Stark, R.(999): Secularization. RIP (Rest In Peace). In: Sociology of Religion, (60) Swatos, W. H. Jr. Christiano, K. J.: Secularization Theory: The Course of a Concept, in: Sociology of Religion, (60)

36 Tantárgy neve: Vallás és politika 4 Egyrészt a tárgy keretében a hallgatók szisztematikusan áttekintik a keresztény civilizáció alapszerkezetéhez tartozó feszültséget a spirituális-szakrális-vallási és a temporális-profán-politikai értékkészletek, megközelítésmódok között, a politikatörténet és a politikai gondolkodás során kimunkált lehetséges megoldási illetve értelmezési, kezelési javaslatokkal együtt. Különös figyelmet kap a problémának a magyar politika- és vallástörténetbeni jelentkezése. Másrészt a tárgy megvizsgálja a vallás és a politika kapcsolatát különbözı korok és különbözı civilizációk körülményei között. - Coleridge, S. T.: Az egyház és az állam alkotmányáról mindkettı eszméje szerint, In: Konzervatizmus. Szerk.: Kontler László. Budapest, Osiris, Horányi Özséb (Szerk.): Az egyház mozgástereirıl a mai Magyarországon. Budapest, Vigilia, Lanternari, V.: Gyarmatosítás és vallási szabadságmozgalmak. Budapest, Kossuth, Locke, J.: Levél a vallási türelemrıl. (több kiadás) - Benavides, G. Daly, M. W. (Szerk.): Religion and Political Power. New York, State University, Medhurst, K. N. Moyser, G. H.: Church and Politics in a Secular Age. Oxford, Clarendon, Norris, P. Inglehart, R.: Sacred and Secular. Religion and Politics Worldwide. Cambridge, Cambridge University Press, Robbers, Gerhard (szerk.): Staat und Kirche in der Europäischen Union. Baden-Baden, Nomos

37 Tantárgy neve: Vallási változások Kelet-Közép-Európában 4 A tárgy a modernizáció, a szekularizáció, a centrum-periféria, a totalitarizmus és a társadalmi változás elméleteit szembesíti az utóbbi 3-4 évtized kelet-közép-európai társadalmi és politikai változásaira vonatkozó nemzetközi összehasonlító értékrendi és vallásszociológiai adatokkal. Célja egyrészt, hogy megmutassa a vallás többféle szervezeti és kulturális modelljét és az egyikbıl a másikba mozduló transzformáció logikáját; másrészt, hogy összevesse a nyugat- és a kelet-középeurópai fejlıdést; harmadrészt, hogy társadalmi és világnézet területen megmutassa az idıbeli összehasonlítás és a prognosztika lehetıségeit és korlátait. - Cywinski, B.: Tőzpróba. Egyház, társadalom és állam Kelet-Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE BTK, Tomka Miklós: Bevezetés a vallásszociológiába. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Borowik, I Tomka Miklós (Szerk.): Religion and Social Change in Post-Communist Europe. Kraków, Nomos, Chirot, D. (Szerk.): The Origins of Backwardness in Eastern Europe. Economics and politics from the Middle Ages until the Twentieth Century. Berkeley, University of California Press, Inglehart, R.: Modernization and Postmodernization. Princeton, Princeton University Press, Janos, A. C: Haladás, hanyatlás, hegemónia Kelet-Közép-Európában. Budapest, Helikon, Tomka Miklós Zulehner, P. M. (Szerk.): Religion during and after Communism. London, SCM Press, Tomka Miklós: A legvallásosabb ország? Vallásosság Szatmárban, Erdélyben, Romániában. Budapest Piliscsaba, Timp

38 Tantárgy neve: Gazdaság, vallás és társadalom Weber szociológiájában 4 Max Weber szociológiájában központi helyet foglal el az önálló valóságként elismert vallásnak a társadalmi világ más szféráihoz való viszonya, amelyet szisztematikus és történeti szempontból egyaránt tárgyal. A kurzus célja ennek a nagyívő programnak és hatástörténetének a bemutatása. A weberi vallásszociológia teoretikus hatása csaknem felmérhetetlen: nemcsak kritikus követıkre (P. L. Perger, Th. Luckmann) és elutasítókra (J. Habermas) talált, hanem tıle szemléletileg távol álló szociológiai szerzıket is inspirált (N. Luhmann, P. Bourdieu,), sıt a szociológián kívül is termékenynek bizonyult (C. Geertz). - Berger, P. L. Luckmann, T: A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés, Budapest, Jókönyv, Weber, M: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Válogatott vallásszociológiai tanulmányok, Budapest, Gondolat, Weber, M: Vallásszociológia, In: Gazdaság és társadalom... Budapest, Közgazdasági és Jogi, 99, 09. skk. - Berger, P. L.: The Sacred Canopy. Elements of a Sociological Theory of Religion, New York, Doubleday, Bourdieu, P.: A vallási mezı kialakulása és struktúrája. In: uı: A társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdése. Budapest, Gondolat, Geertz, C.: A vallás, mint kulturális rendszer. In: uı: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Gondolat, Hamilton, M. B.: Vallás, ember, társadalom, Budapest, Adu print, 998. különösen 70. skk. - Luckmann, Th.: The Invisible Religion. New York, Macmillan, Schluchter, W.: Religion und Lebensführung..;. Frankfurt a. M, Suhrkamp, Weber, M.: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás. Budapest, Gondolat,

39 Tantárgy neve: Etnológiai vallásszociológia 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A szeminárium a vallásszociológia azon útjait követi nyomon, amelyben nagy szerepe volt az etnológiai kutatásoknak, így részletesen áttekinti James G. Frazer, Edmund Leach, Bronislaw Malinowski, Edward E. Evand-Pritchard, Émile Durkheim, Marcel Mauss, Lucien Lévy-Bruhl, Claude Lévi-Strauss, Clifford Geertz, Victor Turner, Mary Douglas (stb) vallási vonatkozású munkásságát, illetve a vallásetnológia fôbb kérdéseit. - Bálint Sándor: A magyar vallásos népélet kutatása. In: Vallási Néprajz. III Boglár Lajos: A vallás és mitológia strukturalista vizsgálatáról. In: Népi kultúra népi társadalom. IV Budapest, Akadémiai - Durkheim, Émil: A vallási élet elemi formái. Budapest, L`Harmattan, Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Budapest, Osiris, Turner, Victor: Átmenetek, határok és szegénység: a communitas vallási szimbólumai. In: Bohannan Paul Glazer Mark: Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Budapest, Panem, Douglas, Mary: Rejtett jelentések. Budapest, Osiris, Frazer, J. G.: Az aranyág. Budapest, Osiris, Leach, Edmund (Szerk.): The structural study of myth and totemism. London, Lévy-Bruhl, Lucien: A természeti népek világképe. In: Ferge Zsuzsa: Francia szociológia. Budapest, Közgazdaségi és Jogi, Lévi-Strauss, Claude: Strukturális antropológia. I. Budapest, Osiris, Budapest, Malinowski, Bronilaw: Baloma. Budapest, Gondolat, Mauss, Marcel: Az imádság. In: Ferge Zsuzsa: Francia szociológia. Budapest, Közgazdaségi és Jogi, Papp Richárd: Etnikus vallások a Vajdaságban? Budapest, MTA Kisebbségkutató Intézet Gondolat Kiadói Kör,

40 Tantárgy neve: A népi vallástól a civil vallásig 3 Szeminárium A kurzus célja, hogy bevezetı jelleggel megismertesse a hallgatókat a vallás tágan értelmezett társadalomtudományi elméleteivel, áttekintést nyújtson a vallásosság, a vallási élmény és a vallás értelmezésének lehetséges módozatairól, segítségül hívva a vallásfenomenológiai kutatások eredményeit. A tárgy során bemutatott összehasonlító vallásértelmezés mind a kultúrák és felekezetek, mind a különbözı korok eltérı értelmezéseit is összeveti és így segítséget nyújt a pluralizmusban jelentkezı vallási sokféleség megértéséhez. - Eliade, Mircea: A szent és a profán. Budapest, Európa, Van der Leeuw, Gerhard: A vallás fenomenológiája. Budapest, Osiris, Voigt Vilmos: A vallási élmény története. Budapest, Timp, Tomka Miklós: Bevezetés a vallásszociológiába. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Bartha Elek: Vallásökológia. Debrecen, Ethnica, Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Budapest, Osiris, Hamilton, M. B.: Vallás, ember, társadalom. Budapest, AduPrint, Papp Richárd: Etnikus vallások a Vajdaságban?. Budapest, MTA Kisebbségkutató Intézet Gondolat Kiadói Kör, Richey, Russel E. - Jones, Donald G. (szerk): American Civil Religion. New York, Harper and Row Schieder, Rolf: Civil Religion. Gütersloh, Gerd Mohn Shanks, Andrew: Civil Society, Civil Religion. Oxford, Blackwell

41 Tantárgy neve: A vallási intézmény és szervezet 4 Elméleti bevezetést ad a kurzus az egyház, mint intézmény mőködésének társadalmi meghatározottságáról. Az egyház szervezetszociológiájának kérdései közül az intézmény létrejötte, intézmény elemei, az intézmény legitimációja és a társadalmi kontroll, az intézményesülés problémái az egyházban: intézmény és karizma, egyházstruktúra intézményesülése, szakralizálás, formák, szerepek, tan intézményesülésének kérdését tárgyalja. Érinti a belsı feszültségek és megújulás kérdését, azok intézményi formáit, az intézményen belüli pluralizálódás, a lelkiségi mozgalmak és szerzetesség jellemzıit, fejlıdéstörténetét, az egyháztagok szerepének változását, társadalmi hátterét. - Horányi Özséb (Szerk.): Az egyház mozgástereirıl a mai Magyarországon. Budapest, Vigília Kiadó, Tomka, Ferenc: Intézmény és karizma az egyházban. Budapest, OLI-KATTA, Tomka Miklós: Bevezetés a vallásszociológiába. Budapest-Piliscsaba, Loisir Bormann, Günther - Bormann-Heischkeil, Sigrid: Theorie und Praxis kirchlicher Organisation. Ein Beitrag zum Problem der Rückständigkeit sozialer Gruppen. Opladen, Westdeutscher Goddijn, W. - Goddijn, H. P. M.: Kirche als Institution. Einführung in die Religionssoziologie. Mainz, Matthias - Grünewald Hermanns, Manfred: Kirche als soziale Organisation. Düsseldorf, Patmos Kaefer, Herbert: Religion und Kirche als soziale Systeme. Freiburg, Herder Moberg, David O.: The Church as a Social Institution. St Paul, Minnesota, Prentice-Hall, Tomka Miklós: Az egyházak változó társadalmi szerepe. Szociológia, Tomka Miklós: Az egyház mint társadalmi intézmény. In: Szerk.: Korzenszky Richárd Küldetésben. Budapest, Teológia, Wegner, Gerhard: Kirchliche Wahrnehmung und Wahrnehmung von Kirche. Hannover, Lutherisches Verlagshaus

42 Tantárgy neve: Az empírikus vallásosságkutatás 4 Szeminárium Gyakorlati jegy Az empírikus vallásosságkutatás a vallásszociológia leggazdagabb tárháza. Kulcskérdései közé tartozik egyfelıl a vallásossá válás, a vallásvesztés, a vallásosság formaváltása, másfelıl (és még inkább) a vallásosságnak a személyes beállítódást és magatartást és életérzést befolyásoló szerepe. Ez utóbbi témakör leginkább kutatott területei a vallásosság és az erkölcs; a vallásosság és az elıítéletesség; a vallásosság és az autoriter személyiség és a dogmatizmus; a vallásosság és a közösségi és nemzeti kötıdés; a vallásosság és a proszociális magatartás, a vallásosság és a lelki egészség összefüggése. A kutatási irány egyik alaptétele a belsı és a külsı vallásosság eltérı viselkedése. - Gereben Ferenc: Vallásosság és egyházkép. Budapest Csíkszereda, Kerkai Jenı Egyházszociológiai Intézet, Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Lelkes Orsolya: A szabadság íze: boldogság, vallás és gazdasági átmenet. Századvég, Murányi István: Identitás és elıítélet. Budapest, ÚMK A vallásosság szerepe: Kopp Mária Székely András Skrabski Árpád: Vallásosság és életminıség az átalakuló társadalomban. In: Szerk.: Kopp Mária Kovács Mónika. A magyar népesség életminısége az ezredfordulón. Budapest, Semmelweis, Papp Richárd: Etnikus vallások a Vajdaságban. Budapest, MTA Kisebbségkutató Intézet,

43 Tantárgy neve: Vallás és biográfia 4 Szeminárium Gyakorlati jegy Az egyéni identitás és ezen belül a világnézet/vallásosság az állandóság és a változás együttese, aminek mind fejlıdéslélektani, mind történelmi, mind egyéni biográfiai tényezıi vannak. Ennek megfelelıen a vallásosság, éppógy, mint a személyiség, különbözı szinteken és formákban valósulhat meg. A vallásos élettörténetekben el lehet jutni a vallásos identitás elemeihez, az egyén életében bekövetkezett világnézeti konfliktusokhoz, valamint a megtérésekhez és a vallásos gondolkodás feladásához. Az egyéni élet láthatóvá válásán túl a mikrotörténetek alaposabb feltárása során következtetni tudunk az adott korszak társadalmi állapotára is. Ebben a megközelítésben az egy cseppben a tenger elve érvényesülhet oly módon, hogy az elméletet és a gyakorlatot együttesen használjuk fel az értelmezéseink során. - Erikson, E. H.: A fiatal Luther és más írások. Budapest, Gondolat, Schweitzer, F: Vallás és életút. Budapest, Kálvin Kiadó, Bögre Zsuzsanna: Vallásosság és identitás. Élettörténetek a diktatúrában Budapest, Dialóg Campus, Fokasz Nikosz (Szerk.): Rend és Káosz. Fraktálok és káoszelmélet a társadalomtudományban. Budapest, Replika Kör,, Hervieu-Léger, D.: Religion as a Chain of Memory. New Brunswick New Jersey, Rutgers University Press, László János Tomka Beáta (Szerk.): Narratívák. 5. Narratív Pszichológia. Budapest, Kijárat Kiadó, Wohlrab-Sahr, M. (Szerk.): Biographie und Religion. Frankfurt, Campus,

44 Tantárgy neve: Judaizmus a közép- és az újkorban Az elıadás célja megismertetni a hallgatókat a judaizmust érı középkori és újkori intellektuális kihívásokkal és az ezekre adott sajátos válaszokkal. Az elıadássorozat témái közé tartoznak a tradicionális kommentárirodalom újabb alkotásai, a középkori és újkori liturgikus költészet formái, a filozófiai gondolkodás releváns formái által meghatározott vallásos gondolati rendszerek középés újkori fejleményei, valamint a zsidó misztikus gondolkodás kronológiailag és geográfiailag eltérı változatai. Az alapvetıen vallástörténeti irányultságú elıadássorozatot a diaszpóra történeti és szociológiai adottságainak ismertetése elızi meg. - Maier, J., Geschichte der jüdischen Religion, Freiburg: Herder 99, Stemberger, G., A zsidó irodalom története, Budapest: Osiris 00, , és Vajda, G., Bevezetés a középkori zsidó gondolkodásba, Budapest: Logosz 00 - Elbogen, I., Der jüdische Gottesdienst in seiner geschichtlichen Entwicklung, Frankfurt am Main: J. Kaufmann 93, 06-3 és Scholem, G. Die jüdische Mystik in ihren Hauptströmungen, Frankfurt a. Main: Suhrkamp 967 (A mőnek létezik angol és francia fordítása is: Major Trends in Jewish Mysticism, New York, 96, Schocken; Les grand courants de la mystique juive,) - Yerushalmi, Y.H., Záchor. Zsidó történelem és zsidó emlékezet, Budapest: Osiris

45 Tantárgy neve: Vallási közösségek, új vallási mozgalmak 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A vallás egyszerre kultúra és közösség. A vallási közösségek sajátos társadalmiasulási és szervezıdési formák és a társadalom struktúrálódásának és szervezetének is jellegzetes elemei. Az új vallási közösségek megjelenése egyrészt mint a szekulaerizációs elméletek és a korábbi szektaelméletek megkérdıjelezése, másrészt mint a modern társadalom egy tipikus társadalmiasulási kísérlete érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. A tárgy betekintést ad a vallási közösségek, szekták, új vallási mozgalmak kialakulásának, intézményesülésének, különbözı társadalmakba/kultúrákba ágyazódásának, és a társadalomra gyakorolt hatásának sajátosságaiba, szociológiai értelmezésébe. - Horváth Zsuzsa: Hitek és emberek. Budapest, ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet, Lugosi Ágnes (Szerk): Szekták, új vallási jelenségek. Budapest, Pannonica Kiadó, ; ; Kamarás István: Krisnások Magyarországon. Budapest, Iskolakultúra Alapítvány, Kamarás István: Kis magyar religiográfia, Pécs, Pannonia Könyvek, Révay Edit: Újrainduló szerzetesrendek egy megújuló társadalomban. Budapest Csíkszereda, Tomka Miklós: Bevezetés a vallásszociológiába. Budapest-Piliscsaba, Wilson, B.: Religious Sects, London, Weidenfeld & Nicholson, Wilson, B.: The Social Dimensions of Sectarianism, Oxford, Clarendon Wilson, B. Cresswell, J: New Religious Movements Challenge and Response. New York, Routledge, London, Barker, E.: New Religious Movements. London, Her Majesty s Stationery Office,

46 Tantárgy neve: Az iszlám vallásszociológiája 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy célja az iszlám belsı társadalmi-kulturális rendszereinek átfogó, összefüggéseiben való bemutatása. A tantárgy elsısorban a modern iszlám kérdéseire összpontosít, de minden egyes résztéma esetén visszanyúlik annak gyökereihez, mivel csak így biztosítható az árnyaltabb és összetettebb megértés. A tantárgy külön foglalkozik a nık helyzetével, az iszlám jog társadalmi, politikai és jogi problémáival, az iszlám és más vallások viszonyával, a politikai viszonyok szociológiájával és az iszlám gazdaság elméletével. Megjelenik továbbá benne az iszlám felfogásának régiók szerinti különbözıségeinek bemutatása és a modernizáció problematikája is. - Jany János: Klasszikus iszlám jog. Egy jogi kultúra természetrajza. Budapest, Gondolat, Kepel, G.: Jihad. The Trial of Political Islam. Cambridge, Mass. Harvard University Press, Lerner, D.: The Passing of Traditional Society. New York, Free Press, Rostoványi Zsolt: Az iszlám a XXI. század küszöbén. Budapest, Aula, Turner, B. S.: Weber and Islam. London, Routledge, Huntington, Samuel H: A civilizációk összecsapása és a világrend kialakulása. Budapest, Európa,, Lewis, B.: The Muslim Discovery of Europe. London, Weidenfeld and Nicolson, Mayer, A. E.: Islam and Human Rights. Boulder, Westview, Rosen, L.: The Justice of Islam. Comparative Perspectives on Islamic Law and Society. Oxford, Oxford University Press, Rodinson, M.: Islam et capitalisme. Paris, Seuil, Tibi, B: Der Islam und das Problem der kulturellen Bewältigung sozialen Wandels. Frankfurt, Suhrkamp, Tripp, Ch.: Islam and the Moral Economy. The Challenge of Capitalism. Cambridge, Cambridge University Press, Turner, B. S. (Szerk.): Islam. Critical Concepts in Sociology. London, Routledge,

47 Tantárgy neve: A hindu társadalom 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A hindú társadalom a szent és a profán egységének egyik fı példája és ilyként az európai civilizációs modell ellenpólusa. A kurzus megismertet a vallás és a civil szféra el nem választásának lehetıségével és gyakorlatával. A kurzus témái között szerepel az indiai világ, illetve a késıbbi hinduizmus győjtınéven szereplı eszmék forrásául szolgáló Indus-völgyi civilizáció, az árja eszmerendszer, a brahmanizmus, a Védák, majd a késıbbi korok és népek társadalmi-kulturális kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejött vallási rendszerek elemzése, illetve a modern vallási ellentétek problematikája. Szó esik a vallás, mint életmód jelentıségérıl a társadalmi életben és a személyközi kapcsolatok alakulásában, illetve az ennek megfelelıen kialakult társadalmi rendrıl, így például a kasztrendszer logikájáról, az egyéni életút szabályszerőségeirıl, vagy a nı szerepérıl. Indiai összefüggésben külön érdekessége van egyrészt a kultúrák közötti kapcsolatoknak, másrészt a szekuláris állam koncepciójának éppúgy, mint az idegenellenességnek és a fundamentalizmusnak. - Küng, H.- Stietencron, H.: Párbeszéd a hinduizmusról. Budapest, Palatinus, Klostermaier, K. K.: Bevezetés a hinduizmusba. Budapest, Akkord, Surányi Sándor: Az indiai agrárkérdés. Budapest, Akadémiai, Coomaraswamy, A. K: Hinduizmus és buddhizmus. Budapest, Európa,, Dubois, J. A: Hindu Manners, Customs and Ceremonies. New Delhi, Rupa, Dumont L.: Homo Hierarchicus. The Case System and its Implications. Chicago, University of Chicago Press, Eliade, M.: Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest, Osiris, 00. I ; II ; Houtart, F.: Religion et modes de production précapitalistes. Bruxelles, Editions de l Université de Bruxelles Schluchter, W.: Max Webers Studie über Hinduismus und Buddhismus. Frankfurt, Suhrkamp,

48 Tantárgy neve: Távolkeleti vallások szociológiája 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A buddhizmusnak az a híre, hogy a világtól és a társadalomtól távol maradás vallása, amelynek azonban növekvı befolyása van a nyugati civilizációban. Ugyanakkor a buddhizmus jelentıs történelmi idıszakokban volt államalkotó tényezı és ma is vannak buddhista államvallású országok, azaz a vallás és a mindennapi élet és a társadalom és államszervezet összefügései sok példán vizsgálhatóak. Kínában a buddhizmus a konfuceanizmussal és taoizmussal ötvözıdött, Japánban a sámánista ısvallással formáltra a shintóizmust. A kurzus bevezeti a hallgatókat a buddhista vallás, valamint Kína és Japán vallásainak alapjaiba, kialakulásuk történetébe, elméleti rendszerébe, megismerkedhetnek továbbélésének változataival, követıinek a vallás által befolyásolt gondolkodásmódjával, életstílusával, illetve a mai társadalmakra gyakorolt hatásával. A tematikában szerepel Buddha életének és korának, tanításának és ezen tanítás értelmezéseinek, a hinajána, a mahajána, a tantrajána és a vadzsrajána kialakulásának, filozófiájának, a különféle földrajzi területeken való adaptációjának és mai társadalmi-gazdasági-politikai szerepének tárgyalása éppúgy, mint a konfuceanizmus, a taoizmus és a shintó életmód- és társadalomformáló szerepének vizsgálata. A kurzus befejezı része a modern kor és a távolkeleti vallások találkozásáról szól. - Faure, Guy Olivier (003) China: New Values in a Changing Society. Dublin: Euro-China Forum. - Gernet, Jacques: Chine et Christianisme. Paris, NRF Gallimard 98. (részletek) - Skilton, A.: A buddhizmus rövid története. Budapest, Corvina, 997. (részletek) - Weber, Max: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Budapest, Gondolat ELTE Társadalomtudományi Kar 007. (részletek) - Bellah, Robert N.: Religion and progress in modern Asia. New York, The Free Press Benedict, Ruth (934) Patterns of Culture. Boston: Houghton Mifflin - Eisenstadt, S.N. (996) Japanese Civilization: A Comparative View. Chicago: University of Chicago Press - Goossaert, Vincent (005) Religious Policies and Scholarly Paradigms. Taipei: Academia Sinica. Kézirat. - Needham, Joseph (978) The Shorter Science and Civilisation in China. Cambridge: Cambridge University Press. - Reader, Ian (99) Religion in Contemporary Japan. Honolulu: University of Hawaii Press - Schluchter, W.: Max Webers Studie über Hinduismus und Buddhismus. Frankfurt, Suhrkamp, Schluchter, Wolfgang: Max Webers Studie über Konfuzianismus und Taoismus. Frankfurt, Suhrkamp

49 Tantárgy neve: Vallási rendszerek kutatása 3 Szeminárium Vannak egyházba szervezıdı és önálló szervezet nélküli laza együttesként létezı vallások. Az egyházak között vannak centrális szervezettségőek, alközpontokba rendezettek és hatalmi központ nélkül hasonló rangú részekbıl állóak. Ráadásul minden egyház, bármennyire is egységesnek és centralizáltnak tőnik is, többé-kevésbé autonóm és öntörvényő alrendszerek sokaságából áll. A vallási közösségek és szervezetek szervezıdése, egyenkénti mőködésmódja és egymáshoz való kapcsolódásának a mikéntja a társadalomszervezıdés nagyobbrészt feltáratlan területe. A szeminárium a nagyobb és kisebb felekezetek, kisegyházak, szerzetesrendek, vallási intézmények és szervezetek, egyházközségek, a papi hierarchia, a vallási kommunikáció rendszerei, a vallási szociális munka hálózatai stb. példáin veszi sorra és térképezi fel a vallási (al)rendszerek sajátosságait. - Tomka Miklós: Bevezetés a vallásszociológiába. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Révay Edit: Újrainduló szerzetesrendek egy megújuló társadalomban. Budapest Csíkszereda Szalai Ákos: Az egyházpolitika gazdaságtana. Állam és egyház viszonya a jóléti közgazdaságtan eszközeivel. Századvég, Goddijn, W. Goddijn, H.P.M: Kirche als Institution. Mainz, Matthias Grünewald, Kehrer, G.: Organisierte Religion. Stuttgart, Kohlhammer, Kehrer, G. (Szerk.): Das Entstehen einer neuen Religion. München, Kösel, 98 - Moberg, D.: The Church as a Social Institution. Englewood Cliffs, Prentice Hall Poulat, É.: L église c est un monde. Paris, Cerf,

50 Gazdasági és szervezetelemzés szakirány Tantárgy neve: Globalizáció társadalmi dimenziói 4 A tantárgy célja, hogy bemutassa globalizáció hétköznapi és tudományos definícióit, kialakulását, gazdasági folyamatainak fıbb jellemzıit, illetve a társadalmi következményeit és az erre adott válaszokat. Az elıadás három nagyobb blokkra tagolódik. - Az elsı-második blokk azokkal az alapvetı ismeretekkel foglalkozik, amelyek a globalizáció definíciós problémáit, kialakulásának sajátosságait valamint a globális gazdaság szerkezetével foglalkozik, jellemzıit tárgyalja. - A harmadik blokk a globalizáció hatásaival, fıbb kérdésivel és az erre adott társadalmi válaszokkal foglalkozik. - Aneier, H. Glasius, M. Kaldor, M.: Globális civil társadalom. Budapest, Typotex, Castells, M.: Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra.. kötet. Az identitás hatalma. Budapest, Gondolat-Infónia, Cséfalvay Z.: Globalizáció.0. Budapest, Tankönyvkiadó, Giddens, A. D. (Szerk).: Írások az egyenlıtlenségrıl, az egyenlıségrıl és az új egyenlıségrıl. Budapest, Napvilág, Artner, A.: Globalizáció alulnézetben elnyomott csoportok lázadó mozgalmak, Budapest, Napvilág, Szabó M.: Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom, Budapest, Századvég,

51 Tantárgy neve: Globalizáció gazdasági vonatkozásai 4 Makro és mikro közgazdaságtan A tantárgy megismertet a globális gazdaság fı trendjeivel és fejlıdésével oly módon, hogy kiemelt figyelmet fordít egyfelıl a globalizáció, a regionalizáció és a vállalati versenyképesség, másfelıl a régiók és országok közötti kapcsolatokra, kölcsönhatásokra. Az oktatás eredményeként (konklúzióként) megállapítható, hogy a hagyományos hierarchikus multinacionális vállalati szervezıdés helyett hálózatokban történı gondolkodásra, a versenyképesség új paradigmájára, az országhatárokon átnyúló koordinációs mechanizmusok kiépülésére (világkoordinációra) van szükség. - Measuring Globalisation. OECD Economic Globalisation Indicators. OECD, J. Dunning: Regions, Globalization and the Knowledge-Based Economy, Oxford, Oxford University Press, S.J. Kobrin: Sovereignty@Bay: Globalization, Multinational Enterprise, and the International Political System. In: Rugman, A. M. Brewer, T.L. (003): The Oxford Handbook of International Business, Oxford University Press, 003, Báger Gusztáv: Három lehetséges válasz a globális kihívásra. Habilitációs értekezés. Budapest, 00 - John Paul II: Centesimus Annus, Vatican, S.Pejovich: The Economic Analysis of Institutions and Systems, Kluwer, J. Dunning: Global Capitalism at Bay? London, Routledge, Parker, B.: Globalization and Business. London SAGE Publications,

52 Tantárgy neve: A gazdaságszociológia elméletei 4 A tanegység célja, hogy a hallgató olyan ismereteket szerezzen, amely a gazdaságszociológia korábbi mővelıinek megismerésén keresztül szociológiai kutatásainak és elemzéseinek önálló folytatására (hatékony végzésére) teszi képessé. A tantárgy keretében a hallgatók megismerik a gazdaságszociológia elméleteit, a közelítésmódokat, a tıkefajtákat, illetıleg a nemzetközi és hazai gazdaságszociológiai munkákat fıbb képviselık bemutatásán keresztül. - Balogh Gábor Kovács Martin: A gazdaság társadalmi dimenziói. ok a gazdaságszociológia fogalmáról és irányzatairól. Budapest, Osiris BIP, 00. (egyes fejezetei) - Balogh Gábor: A gazdaságszociológia fıbb elméletei és irányzatai. Kézirat. Piliscsaba, Lengyel György Szántó Zoltán (Szerk.): Gazdaságszociológia. Szöveggyőjtemény. Budapest, Aula, Lengyel György Szántó Zoltán (Szerk.): A gazdasági élet szociológiája. Budapest, Aula, Lengyel György Szántó Zoltán (Szerk.): Tıkefajták. Budapest, Aula, Angelusz Róbert Tardos Róbert (Szerk.): Társadalmak rejtett hálózata. Budapest, MKI, Smelser, N. J. Swedberg, R. (Szerk.). The Handbook of Economic Sociology. Princeton, NJ Princeton University Press,

53 Tantárgy neve: Nemzetközi gazdasági intézmények 4 Makro és mikro közgazdaságtan A tantárgy célja a II. Világháború után létrehozott gazdasági rend fıbb vonásainak, a nemzetközi gazdasági intézmények funkcióinak, mőködésük eredményeinek, hatásosságának megismertetése. Egyrészt a nemzetközi kereskedelempolitika intézményrendszerének (GATT és a WTO), másrészt a nemzetközi pénzügyi intézmények (IMF, Világbank, EBRD stb.) tevékenységének elemzı, esettanulmányokon alapuló bemutatására kerül sor. - Szentes Tamás: A világgazdaságtan elméleti és módszertani alapjai. Aula, 995. Nyolcadik rész. - Fifty Years After Bretton Woods. (ed.) Miklós Szabó-Pelsıczi. Avebury, Peter Isard: Globalization and the International Financial System. Cambridge University Press, Báger Gusztáv: A nemzetközi pénzügyi intézmények befolyása a gazdaságpolitikára. Gazdaság és Társadalom, Post-Conflict Reconstruction. The role of the World Bank. The World Bank. Washington, D.C., Báger Gusztáv: Az IMF és a Világbank új prioritásai. Stratégiai Füzetek 3. Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemzı Központ, 003. május, Tantárgyfelelıs: Dr. habil Báger Gusztáv Oktatók: Dr. habil Báger Gusztáv -- 53

54 Tantárgy neve: Jóléti rendszerek és válságuk 4 A jóléti rendszer az ipari társadalommal párhuzamosan alakult ki. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az ipari társadalom jóléti rendszereinek történetével, típusaival és változataival. Tematizáltan foglalkozik a jólét és a jóléti rendszer fogalmaival, a jóléti állam kialakulásával, az állami beavatkozással, annak tartalmi jegyeivel, a szociális biztonsági rendszer típusaival és sajátosságaival, valamint a jóléti rendszer 970-es évek második felétıl fokozatosan terjedı válságával, illetıleg az információs társadalom sajátos jóléti aspektusaival. - Balogh Gábor: Társadalombiztosítási ismeretek, Corvinus, 996. (egyes fejezetrészek) - Balogh Gábor: A társadalombiztosítás alapjai (Kézirat), Piliscsaba, Csaba Iván Tóth István György (Szerk.): A jóléti állam politikai gazdaságtana, Osiris, 999. (egyes tanulmányok) - Ferge Zsuzsa- Lévai Katalin (Szerk.): A jóléti állam, T-Twins, 990. (egyes tanulmányok) - Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, Kjk, 000. (egyes fejezetrészek) - Juhász Gábor: Az Európai Unió szociális dimenziója (Kézirat), - Gyulavári Tamás Könczei György: Európai szociális jog. Osiris, Budapest Az Esély címő folyóirat egyes számai -- 54

55 Tantárgy neve: Nonprofit szervezetek elméletei 4 A tantárgy célja, hogy bemutassa a nonprofit szektor hazai és nemzetközi definícióját, a szektor elés lehatárolási problémáit a gazdaság-társadalom másik két szektorától, a piactól és az államtól. A Nonprofit elméletek c. tantárgy keretében a hallgatók megismerik a nonprofit szektorról született közgazdaságtani és interdiszciplináris megközelítéső elméletek alapvetéseit. Az elıadás négy nagyobb blokkra tagolódik. Az elsı blokk azokkal az alapvetı ismeretekkel foglalkozik, amelyek a szektor sajátosságait jellemzik, illetve az elméletekben elıforduló közgazdaságtani alapfogalmak áttekintésével foglalkozik. A második blokk a közgazdaságtani megközelítéső elméleteket tárgyalja, amelyek a nonprofit szektor szerepével és viselkedésével foglalkoznak. A harmadik blokk azokat az interdiszciplináris megközelítéső elméleteket tárgyalja, amelyek a közgazdaságtan, a szociológia, a politikatudomány és a szociálpolitika eredményeit igyekszenek felhasználni a nonprofit szektor jellemzıinek magyarázatául. A negyedik blokk a nonprofit szektor országspecifikus jelenségeivel, az egyes nonprofit rezsimek megjelenési formáival foglalkozik. - Bartal, A. M.: Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Budapest, Századvég, ; 4 43.; A harmadik szektor. Tanulmányok. Szerk.: Kuti É. Marschall, M. Budapest, Nonprofit Kutatócsoport, Evers, A.: Eltolódás a jólétmixben. In: Társadalmi rétegzıdés. Szerk.: Andorka R. Hradil, S. Peschar, J.L. Budapest, Aula, Badelt, Ch.: Handbuch der Nonprofit Organization. 3. Auflage Schaffel Poeschel Verlag, Barbetta: A nonprofit szektor gazdasági szerepe. Esély, Samuleson Nordhaus: Közgazdaságtan. I. II. Budapest, Közgazdasági és Jogi, Salamon, L. Anheier, H.: Szektor születik. Budapest, Nonprofit Kutatócsoport, ; Pavluska, V.: A nonprofit szektor. Pécs, JPTE, ;

56 Tantárgy neve: Gazdasági intézmények szociológiája 4 A tantárgy célja a gazdasági intézmények szociológiai elméleti megközelítése, hogy ezáltal a hallgatók megfelelı ismereteket szerezzenek az intézmények kutatásához szociológiai apparátus felhasználásával. A tananyag átfogja az institucionalista-neoinstitucionalista irányzatokat, az intézményi munkaszervezés és vezetés formáit, valamint a sajátos gazdasági intézményeket (pénz, piac, munkamegosztás, gazdasági hatalom), illetıleg foglalkozik az intézménykutatás hazai és nemzetközi helyzetével. - Lengyel György Szántó Zoltán (Szerk.): A gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája. Budapest, Aula, Balogh Gábor (Szerk.): Intézményszociológiai tanulmányok. Kézirat. Piliscsaba, Weber, M.: Gazdaság és társadalom. I. Budapest, Közgadasági és Jogi, Perrow, Ch.: Szervezetszociológia. Budapest, Osiris, Gödel, E.: Neue Institutionenökonomik. Konzeption und betriebswirtschaftliche Anwendungen. Stuttgart, Lucius & Lucius, North, D. C.: Institutions, institutional change and economic performance. Cambridge, Cambridge University, 990. Tantárgyfelelıs: Dr. Balogh Gábor Oktatók: Dr. Balogh Gábor, Dr. Bartal Anna Mária -- 56

57 Tantárgy neve: Munka- és üzemszociológia 4 Tantárgy célja: Egy vállalkozás nem csupán tıketársulás, hanem emberek közössége is. Ennek figyelembe vételével a tantárgy célja a klasszikus és információs társadalmi munkavégzési formák, üzemformák, továbbá munkakapcsolatok megismerése és kutatásorientált prezentációja, különös hangsúlyt helyezve a hagyományos, valamint az újfajta munkamegközelítési módokra, a konfliktusokra, az aláfölérendeltségi viszonyokra, a kooperáció módozataira (az együttmőködés jellemzıire, különbözı formáira és fajtáira). - anyaga - Milgrom, P. Roberts, J.: Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Belsı munkapiac, munkakörök kijelölése és elıléptetések. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, March, J. G. Simon, H. A.: A bürokrácia diszfunkciói. Fordította: Dr. Balaton Károly - Medgyesi Márton Róbert Péter: A munka-attitődök idıbeli változása között. TÁRKI, tpt 4. Budapest, - Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom szerkezeti átalakulása és a rétegezıdés fı jellemzıi. valamint - Horváth Hedvig Hudomiet Péter Kézdi Gábor: Munkaerı-piaci folyamatok. - Homans, G. C.: A Weastern Electric vállalatnál folytatott vizsgálatok. In: Sutermeister: Ember és termelékenység. KJK, Budapest, Foglalkoztatási struktúra. - Frey Mária: Nık és férfiak a munkaerıpiacon

58 Tantárgy neve: Vezetés és irányítás a szervezetekben 4 Szeminárium Gyakorlati jegy A XXI. század vállalkozásai az információs és kommunikációs technikák/technológiák bázisára épülnek. Virtuális és fraktális jellemzık mentén szervezıdnek. A tantárgy célja és feladata, hogy a hallgatók megismerkedjenek a menedzsment és a vezetés információs társadalmi környezetben mőködı modelljeivel. Továbbá megismerkedjenek a vezetıi ismeretekhez kapcsolódó legfontosabb módszerekkel, amelyeket felhasználva megalapozott döntéseket tudnak hozni, illetıleg hatékonyan tudják alkalmazni azokat a vállalati, valamint a gazdaság és társadalom közötti kapcsolatok elemzése során. - Illés Mária: Vezetıi gazdaságtan. Budapest, Kossuth, 00. (kijelölt szövegrészek) - Hoványi Gábor: Globális kihívások menedzsmentválaszok. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 00.. Fejezet - Kieser, A.: Szervezetelméletek. Budapest, Aula, ; 4. Fejezet - Pejovich, S.: A tulajdonjogok közgazdaságtana. Budapest, Közgazdasági és Jogi, Angyal Ádám: Vállalati kormányzás. Budapest, Aula, 00. (kijelölt fejezetrészek) -- 58

59 Tantárgy neve: Társadalmi kapcsolatháló elemzés I. A tantárgy célja, hogy a szociológiai elemzés és módszartan egy új típusú megközelítésének (paradigmájának?) - a társadalmi kapcsolathálózat elemzésnek elméleti és empirikus irodalmával ismertesse meg a hallgatókat a szakirodalom feldolgozása alapján. A tárgy alapozó stúdiuma a Társadalmi kapcsolathó-elemzés II. tárgynak, amely a téma konkrét módszertanával foglalkozik. - Angelusz Róbert Tardos Róbert: Társadalmak rejtett hálózata, avagy mit remélhet a társadalomkutatás a kapcsolathálózati megközelítéstıl. In: Szerk.: Angelusz Róbert Tardos Róbert Társadalmak rejtett hálózata. Budapest, Magyar Közvéleménykutató Intézet, Granovetter, M.: A gyenge kötések ereje. A hálózatelmélet felülvizsgálata. In: Szerk.: Angelusz Róbert Tardos Róbert: Társadalmak rejtett hálózata. Budapest, Magyar Közvéleménykutató Intézet, Szántó Zoltán Tóth I.György: A társadalmi hálózatok elemzése. Társadalom és gazdaság, Szántó Zoltán: A társadalmi kapcsolatháló-elemzés szociometriai gyökerei. In: Szerk.: Letenyei László. Településkutatás. Budapest, Ráció, Tardos Róbert: Kapcsolathálózati elemzés: új paradigma? Szociológiai Szemle, Wellman, B.: Strukturális elemzés. A módszertıl és a metafórától az elméleti és tartalmi kérdésekig. In: Szerk.: Angelusz Róbert Tardos Róbert. Társadalmak rejtett hálózata. Budapest, Magyar Közvéleménykutató Intézet, Barabási-Albert László: Behálózva a hálózatok új tudománya. Budapest, Magyar Könyvklub, Barney, D.: The Network society. Cambridge, Polity Press, Csermely Péter.: A rejtett hálózatok ereje. Budapest, Vincze Kiadó, Kürtösi Zsófia.: 00. Módszertani összefoglaló

60 Tantárgy neve: Társadalmi kapcsolatháló-elemzés II 3 Szeminárium TKE I. Gyakorlati jegy A tantárgy a társadalmi kapcsolatháló-elemzés elméleti részének matematikai-gyakorlatorientált továbbtárgyalás, amelynek során a hallgatók módszertani apparátus felhasználásával empirikus kutatásokat és elemzéseket tudnak végezni. Foglalkozunk a network modellinggel, a gazdaságiüzleti hálózatok kutatásának gyakorlati-módszertani kérdéseivel. - anyaga - Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje. Budapest, Vince Kiadó, Szántó Zoltán: A társadalmi kapcsolatháló-elemzés szociometriai gyökerei. In: - Knoke, D. Kuklinski, J.: Hálózatelemzés. In: Szociológiai Figyelı, Molina, J.:.Társadalmi kapcsolathálók elemzése, bevezetés. - Barabási-Albert László: Behálózva. Budapest, Magyar Könyvklub, Sík Endre: Aczélhálóban. Adalék a kapcsolati tıke mőködésének megismeréséhez. In: Szociológiai Szemle,

61 Tantárgy neve: Piackutatás I. A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a kvantitatív és a kvalitatív piackutatás alapjaiba. Képesek legyenek piackutatásokat értelmezni, de akár önállóan megtervezni és lebonyolítani is. A tantárgy témakörét képezi a piackutatások módszereinek megismertetése, a piackutatások kiértékelése és esettanulmányok elemzése. - Hoffmann Márta Kozák Ákos Veres Zoltán: Piackutatás. Budapest, Mőszaki Kiadó, 000.; Scipione, P. A.: A piackutatás gyakorlata. Budapest, Springer, 00 - Kotler, P.: Marketing menedzsment. Budapest, Mőszaki, ESOMAR honlapja ( -- 6

62 Tantárgy neve: Piackutatás II. 3 Szeminárium Piackutatás I. Gyakorlati jegy A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a kvantitatív és a kvalitatív piackutatás alapjaiba. Képesek legyenek piackutatásokat értelmezni, de akár önállóan megtervezni és lebonyolítani is. A hallgatók megismerkednek a kvalitatív módszerekkel, az on-line kutatással, valamint a kutatási eredmények prezentálásával. - Hoffmann Márta Kozák Ákos Veres Zoltán: Bevezetés a piackutatásba. Budapest, Akadémia, Hoffmann Márta Kozák Ákos Veres Zoltán: Piackutatás. Budapest, Mőszaki, 000.; 00 - Scipione, P. A.: A piackutatás gyakorlata. Budapest, Springer, 00 - Kotler, P.: Marketing menedzsment. Budapest, Mőszaki, ESOMAR honlapja ( -- 6

63 Tantárgy neve: A gazdasági cselekvés szociológiája 4 A tantárgy célja a gazdasági cselekvés paradigma elméleti és kutatásorientált bemutatása, amely alkalmassá teszi a hallgatókat, hogy önálló kutatásokat és elemzéseket végezzenek. Ezért a tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a gazdasági viselkedés és cselekvés jellemzıivel, a restrikciókkal és a gazdasági cselekvést koordináló mechanizmusokkal, valamint a speciális gazdasági cselekvésekkel (vállalkozások, családi gazdaságok, korrupciók stb.), illetıleg a gazdasági cselekvés kutatás jelenlegi helyzetével. - Balogh Gábor: A gazdasági cselekvés paradigmája. Kézirat. Piliscsaba, Weber, M.: Gazdaság és társadalom. I. Budapest, Jözgazdasági és Jogi (egyes fejezetrészek) - Szántó Zoltán: Megbízók, megbízottak és kliensek. Vázlat a korrupció fogalmáról. In: - Kovách Imre (Szerk.): Társadalmi metszetek, címő tanulmánygyőjteménybıl. (Budapest, Napvilág 006.): Csurgó Bernadett Megyesi G. Boldizsár: Családi döntések, munkamegosztás és társadalomszerkezet. Kuczi Tibor: Kisvállalkozók a magyar társadalomban. Kovách Imre Kristóf Luca Lengyel György: Elit és társadalom.. - Ohse, D.: Analysis. Mathematik für Wirtschaftswissenschaftler. München, Vahlen, Klitgaard, R.: Controlling Corruption. Berkeley Los Angeles London, University of California Press,

64 Tantárgy neve: A migráció 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A tárgy célja, hogy a migráció jelenségének átfogó szemléletével ismertessük meg a hallgatót: az elméleti, történeti megközelítésektıl az egyenlıtlenségek térbeli elrendezıdésétıl a biztonságpolitikai kérdésekig és a beilleszkedési nehézségekig, különös tekintettel az Európai Unió és benne Magyarország migrációs viszonyaira, problémáira. - Sik Endre (Szerk.): A migráció szociológiai problémái. Budapest, Szociális és Családügyi Minisztérium dr Lukács Éva dr Király Miklós (Szerk.): Migráció és Európai Unió. Budapest, Szociális és Családügyi Minisztérium Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon Társadalmi Riport, Sik Endre Tóth Judit (Szerk.): Migráció és politika. Budapest, Menedék Illés Sándor Tóth Pál Péter (Szerk.): Migráció. I.; II. Tanulmánygyőjtemény. Budapest, KSH NKI, 998, Szabó A. Ferenc: A nemzetközi migráció és korunk biztonságpolitikai kihívásai. Budapest, Zrinyi, Wallace, Claie Stola, Dariusz: Patterns of Migration in Central Europe. Basingstoke & New York, Palgrave,

65 Tantárgy neve: Az intézmények világa: Döntés és Gazdaságpszichológia 3 Szeminárium nincs Gyakorlati jegy. A pszichológia segítségével a gazdasági elemzés hatékonyabban alkalmazható az emberi viselkedés leírására, mivel az egyént a társadalomban, interperszonális viszonyok között kulturális meghatározottságában szemléli. A gazdaság szereplıi döntéseket hoznak befektetésekrıl, vásárlásról, vállalatalapításról. A döntéspszichológia kérdésfeltevése arra irányul, az egyének hogyan próbálják és mennyire képesek céljaikat megvalósítani az élet különbözõ területein jelentkezı döntési helyzetekben.. - Faragó Klára: A döntéshozatal pszichológiája In: Paprika Zita (ed.) Döntéselmélet, Budapest,Alinea Kiadó, 00 - Topcu Katalin: Kultúra és döntéselmélet In: Paprika Zita (ed.) Döntéselmélet, Budapest,Alinea Kiadó, 00 - Faragó Klára: Etikai kérdések a gazdaságpszichológiában In Hunyady Gy. Székely M. Gazdaságpszichológia. Budapest, Osiris, Hunyady György. Székely Mózes: Gazdaságpszichológia. Budapest, Osiris, Simon, H.: Korlátozott racionalitás. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 98. Tantárgy neve: Globalizáció társadalmi dimenziói 4 A tantárgy célja, hogy bemutassa globalizáció hétköznapi és tudományos definícióit, kialakulását, gazdasági folyamatainak fıbb jellemzıit, illetve a társadalmi következményeit és az erre adott válaszokat. Az elıadás három nagyobb blokkra tagolódik. - Az elsı-második blokk azokkal az alapvetı ismeretekkel foglalkozik, amelyek a globalizáció definíciós problémáit, kialakulásának sajátosságait valamint a globális gazdaság szerkezetével foglalkozik, jellemzıit tárgyalja. - A harmadik blokk a globalizáció hatásaival, fıbb kérdésivel és az erre adott társadalmi válaszokkal foglalkozik

66 - Aneier, H., Glasius, M., Kaldor, M.: Globális civil társadalom, Budapest, Typotex, o. - Castells, M.: Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra. kötet. Az identitás hatalma. Budapest, Gondolat-Infónia Cséfalvay Z.: Globalizáció.0, Budapest, TankönyvKiadó Giddens, A. Diamond, A. (szerk).: Írások az egyenlıtlenségrıl, az egyenlıségrıl és az új egyenlıségrıl. Budapest, Napvilág, Artner, A.: Globalizáció alulnézetben elnyomott csoportok lázadó mozgalmak, Budapest, Napvilág, Szabó, M.: Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom, Budapest, Századvég,

67 Tantárgy neve: Nemzeti és etnikai kisebbségek 4 Fıleg a Kisebbségszociológia szakirányt választó, de más érdeklıdık számára is, tisztázni kívánja a kisebbségi problémakör alapfogalmait: etnikum, nemzet, kisebbségek típusai, nemzeti kisebbség, nemzetiség, asszimiláció, kétnyelvőség, autonómia stb. Különös hangsúlyt helyez a kisebbségi helyzet tudati megnyilvánulásaira (identitástudat, értéktudat, nemzeti önkép és más-kép, auto- és heterosztereotípiák, kulturális beállítódások, stb.). A tárgy a fıbb fogalmak elméleti tisztázása mellett bemutatja és elemzi - fıleg a Kárpát-medencében élı határon túli magyarokra, valamint a magyarországi kisebbségekre vonatkozó - empirikus vizsgálati eredményeket, népszámlálási adatokat. - Bárdi Nándor: Összezárkózás és szétfejlıdés. Kísérlet a magyar kisebbségek történetének periodizációjára. In: Szerk.: Fedinec Csilla. Nemzet a társadalomban. Budapest, Teleki László Alapítvány, Berényi István: Közép-Európa kulturális régióinak kérdése. In: Szerk.: Ábrahám Barna et al. Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. PPKE-BTK, Piliscsaba, Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi, Gereben Ferenc: Identitás, kultúra, kisebbség. Felmérés a közép-európai magyar népesség körében. Budapest, Osiris, ; ; 94 7.; Gereben Ferenc: Olvasáskultúra és identitás. A Kárpát-medence magyarságának kulturális és nemzeti azonosságtudata. Budapest, Lucidus, 005. Identitás: ; 49 6.; Nyelvhasználat: 6 80.; 85 9.; 0 05.; Olvasáskultúra: 48.; Gyurgyík László: Az asszimilációs folyamatok vizsgálata komplex megközelítésben a szlovákiai magyarság körében. Kisebbségkutatás, Hunyady György: Nemzeti identitás és a sztereotípiák görbe tükre. Új Pedagógiai Szemle, Kántor Zoltán: Nemzet és intézményesülés. In: Szerk.: Fedinec Csilla. Nemzet a társadalomban. Budapest, Teleki László Alapítvány, Kemény István Janky Béla Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság Budapest, Gondolat MTA Nemzeti és Etnikai Kisebbségkutató Intézet, Kisebbségek Magyarországon. Budapest, 005. (Fıleg: fontosabb kisebbségek 00-es népszámlálási adatai) - Kocsis Károly: A Kárpát-medence változó etnikai arculata Kisebbségkutatás, Schöpflin György: Nemzet, modernitás, demokrácia. In: Szerk.: Kántor Zoltán. Nacionalizmuselméletek. Szöveggyőjtemény. Budapest, Rejtjel, Szarka László: A közép-európai kisebbségek tipológiai besorolhatósága. Kisebbségkutatás, Tomka Miklós: A legvallásosabb ország? Vallásosság Szatmárban, Erdélyben, Romániában.. Budapest Piliscsaba, Timp,

68 - Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Budapest, Atlantisz, Calhoun, C.: Nacionalizmus és etnicitás. In: Nacionalizmuselméletek. I.m Csepeli György: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris, Deák Ernı: Jó kedvő, virgoncz emberek In: Szerk.: Ablonczy Balázs et al. Hagyomány, közösség, mővelıdés. Tanulmányok a hatvanéves Kósa László születésnapjára. Budapest, 00. B. I. P Gereben F.: Vallási és nemzeti identitás Közép-Európában. In: Szerk.: Ábrahám Barna. et al. Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE BTK Gereben Ferenc Görgıy Rita Kolozsvári Judit: A Kárpát-medencében élı magyar fiatalok értékvilága, vallásossága és identitástudata. Protestáns Szemle, Gereben Ferenc Tomka Miklós: Vallásosság és nemzettudat. Vizsgálódások Erdélyben. Budapest, Teleki László Alapítvány, ; Gyurgyík László Sebık László Szerk.: Népszámlálási körkép Közép-Európából Budapest, Teleki László Alapítvány, Giddens, A.: Szociológia. Budapest, Osiris, Hunyady György (Szerk.): Nemzetkarakterológiák. Budapest, Osiris, Kiss Gy. Csaba: Nemzeti és vallási identitás a közép-európai himnuszokban. In: Nyugaton innen keleten túl. Miskolc, Felsımagyarországi Kiadó, Kiss Jenı: Társadalom és nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, Papp Richárd: Etnikus vallások a Vajdaságban? Kisebbségi léthelyzetek kulturális antropológiai értelmezései. Budapest, MTA Kisebbségkutató Intézet, Péntek János: A kisebbségi lét dinamikája más megközelítésben. Kisebbségkutatás, Péntek János: Szociolingvisztikai dilemmák. Korunk, Veres Valér: Az erdélyi magyarok és románok közösségi identitása a társadalmi struktúra tükrében. Szociológiai Szemle,

69 Tantárgy neve: A migráció 3 A tárgy célja, hogy a migráció jelenségének átfogó szemléletével ismertessük meg a hallgatót: az elméleti, történeti megközelítésektıl az egyenlıtlenségek térbeli elrendezıdésétıl a biztonságpolitikai kérdésekig és a beilleszkedési nehézségekig, különös tekintettel az Európai Unió és benne Magyarország migrációs viszonyaira, problémáira. - Sik Endre (Szerk.): A migráció szociológiai problémái. Budapest, Szociális és Családügyi Minisztérium dr Lukács Éva dr Király Miklós (Szerk.): Migráció és Európai Unió. Budapest, Szociális és Családügyi Minisztérium Sik Endre Simonovits Borbála: Migrációs potenciál Magyarországon Társadalmi Riport, Sik Endre Tóth Judit (Szerk.): Migráció és politika. Budapest, Menedék Illés Sándor Tóth Pál Péter (Szerk.): Migráció. I.; II. Tanulmánygyőjtemény. Budapest, KSH NKI, 998, Szabó A. Ferenc: A nemzetközi migráció és korunk biztonságpolitikai kihívásai. Budapest, Zrinyi, Wallace, Claie Stola, Dariusz: Patterns of Migration in Central Europe. Basingstoke & New York, Palgrave,

70 Tantárgy neve: Régió és kisebbség 4 A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a társadalmi egyenlıtlenségek egy speciális metszetével. A félév során átfogó képet nyernek a társadalmi-területi, valamint a nemzetiségi, etnikai kisebbségi csoportok által megjelenített egyenlıtlenségekrıl, ezek térbeli megoszlásáról, a regionális különbözıségekrıl. A tantárgy a regionalitás-lokalitás-identitás problematikáját a Kárpát medence területén, de elsısorban Magyarországra és a cigányság helyzetére koncentrálva tárgyalja. - Prónai Csaba (Szerk.): Lokális cigány közösségek Gömörben. Identitásváltozások marginalitásban. Budapest, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kocsis Károly: A Kárpát-medence változó etnikai arculata Kisebbségkutatás, Ilyés Zoltán: Az identitás mint kistérségi erıforrás. Gyimes példája. Kisebbségkutatás, A.Gergely András: Kisebbségi önkormányzatok és civil társadalom. In: Szerk. Csefkó Ferenc Horváth Csaba. Magyar és európai civil társadalom. Konferencia-kötet. Pécs, RKK Baranyai Értelmiségi Egyesület, Kárpáti Zoltán (Szerk.): Társadalmi és területi folyamatok az 990-es évek Magyarországán. Budapest, MTA TKKK A. Gergely András: Kisebbség, etnikum, regionalizmus. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete, Kállai Ernı (Szerk.): Helyi cigány kisebbségi önkormányzatok Magyarországon. Budapest, MTA Etnikai-nemzetiségi Kisebbségkutató Intézet Gondolat Kiadói Kör, Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. Pécs, Dialóg Campus Kiadó, Csefkó Ferenc Pálné Kovács Ilona: Kisebbségi önkormányzatok Magyarországon. Budapest, Osiris, Ilyés Zoltán: Regionalitás, közösségépítés, szórványgondozás. Nemzetközi összefogás a szórványkérdésben. In: Szerk.: Beszteri Béla Mikolasek Sándor. Regionalitás-lokalitás a XXI. században. Komárom, VEAB Nárai Márta Rechnitzer János (Szerk.): Elválaszt és összeköt a határ. Pécs-Gyır, MTA Regionális Kutatások Központja, Bakó Boglárka (Szerk.): Lokális világok. Együttélés a Kárpát-medencében. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ,

71 Tantárgy neve: Erdélyi magyarok 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A szeminárium a XX. századi Romániában és Erdélyben zajló társadalmi, politikai folyamatokkal foglalkozik történeti, földrajzi, demográfiai és kisebbség-szociológiai megközelítésben. A tanmenetben szerepelnek a XX. századi Románia társadalomtörténeti vonatkozásai, etnikai és felekezeti változások feltárása, valamint a magyar kisebbség romániai helyzetének elemzése. Külön egységként az erdélyi magyarság XX. századi történetét tárgyaljuk, a kisebbség- és nacionalizmuselméletek tükrében. A hallgatók kötelezettségei a kutató-szemináriumhoz igazodnak, az órákra lebontott tematika és kötelezı irodalom lista segítségével önálló munkát végeznek. - Hetven év. A romániai magyarság története Szerk.: Diószegi László R. Süle Andrea. Magyarságkutató Intézet, Budapest, Szilágyi N. Sándor: Az asszimiláció és hatása a népesedési folyamtokra. In: Szerk. Kiss Tamás. Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdélyben. Kolozsvár, Kriterion, Veres Valér: Az erdélyi magyarok és románok közösségi identitása a társadalmi struktúra tükrében. Szociológiai Szemle, Gagyi József: A magyar kisebbségi elit társadalomképének változásai Erdélyben az as években. In: Szerk.: Ablonczy Balázs Fedinec Csilla. Folyamatok a változásban. Kolozsvár, Teleki László Alapítvány, Udvardy Frigyes: Erdély Kronológia. In: Útkeresés és integráció. Im Kiss Tamás: A romániai magyarság az 99-es és 00-es népszámlások tükrében. In: Gyurgyik László - Sebık László: Népszámlálási körkép Közép-Európáról Budapest, Statisztikai Gereben Ferenc Tomka Miklós: Vallás és nemzettudat. Vizsgálódások Erdélyben.. kiad. Budapest, Teleki László Intézet, 00 - Tomka Miklós: A legvallásosabb ország? Vallásosság Szatmárban, Erdélyben, Romániában. Budapest Piliscsaba, Timp, Veres Valér: Nemzeti és állampolgári identitás az erdélyi középiskolások körében. In: Nemzeti vagy nemzedéki integráció? Erdélyi középiskolások átalakulásban. Kolozsvár Budapest, Limes Új Mandátum,

72 Tantárgy neve: A szlovákiai magyarok 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A Kisebbségszociológia szakirányt választó hallgatókat a kisebbség- és társadalom-történeti irodalom, valamint a népszámlálási demográfiai és empirikus felmérési adatok feldolgozása és elemzése révén megismerteti a Szlovákiában élı magyar kisebbség történetével, intézményeivel, demográfiai, identitásbeli és vallási-felekezeti jellemzıivel, nyelvhasználati és kulturális szokásaival. - Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar közösség nyolc évtizede Történeti vázlat. In: Szerk.: Tóth László. A (cseh)szlovákiai magyar mővelıdés története I. kötet. Budapest, Ister, Molnár Imre: A magyar nyelvő egyházak helyzete Csehszlovákiában. In: A (cseh)szlovákiai magyar mővelıdés története. I. kötet. I.m Herdics György Zsidó János: A római katolikus egyház. In: Szerk.: Fazekas József Huncik Péter. Magyarok Szlovákiában kötet. Somorja Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Simon Attila: Földreform és kolonizáció mint a csehszlovák nemzetállam kiépítésének eszközei. In: Szerk.: Ablonczy Balázs Fedinec Csilla. Folyamatok a változásban. Budapest Teleki László Alapítvány, Hámori Péter: A magyar kormány szociálpolitikája a visszacsatolt Felvidéken és Észak-Erdélyben. In: Szerk.: Bárdi Nándor Simon Attila. Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, Forum Kisebbségkutató Intézet, Popély Árpád: A nemzetállam kiépítésének eszközei Csehszlovákiában a II. világháború után. In: Folyamatok a változásban. I.m László Béla: A magyar oktatásügy. In: Magyarok Szlovákiában I.m Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság társadalomszerkezetének alakulása között. In: Folyamatok a változásban. I.m Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság létszámcsökkenésének okai. In: Szerk.: Gyurgyík László Sebık László. Népszámlálási körkép Közép-Európából Budapest, Teleki László Alapítvány, Gyurgyík László: Az asszimilációs folyamatokról és nemzetiségváltásról, a szlovákiai magyarság körében végzett vizsgálatok alapján. In: Szerk.: Fedinec Csilla. Nemzet a társadalomban. Budapest,Teleki László Alapítvány, Lanstyák István: A magyar nyelv Szlovákiában. Budapest Pozsony, 000. (Elsısorban: 4 76.; 0 67.) - Gereben Ferenc: A szlovákiai magyarok identitástudata és olvasáskultúrája. Új Forrás, Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi, Szarka László: A csehszlovák államalapítás a párizsi békekonferencián 99-ben. In: Folyamatok a változásban. I.m

73 - Varga Sándor: A honfoglalás emlékezete a szlovákiai magyar közösség tudatában és ennek szlovák megítélése. In: Szerk. Hegedős János. Tudat és történelem. Wien/Bécs, Tóth Károly: A magyar intézményrendszer fejlıdése. In: Magyarok Szlovákiában I.m Orosz Márta: Szlovákia Kronológia. In: Szerk. Bárdi Nándor Éger György. Útkeresés és integráció. Budapest, Teleki László Alapítvány, Mozaik 00. Gyorsjelentés. Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Szerk.: Szabó Andrea et al.. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet,

74 Tantárgy neve: A kisebbségi helyzet szociolingvisztikája 4 A féléves elıadás a szociolingvisztika tárgykörébe vezeti be a diákokat, különös tekintettel a kétnyelvőség kérdésére. A kisebbségben élı csoportok és nemzetiségek sajátos nyelvi környezetben élnek, melynek kihatása van az anyanyelvhasználatra ugyanúgy, mint a másodikként megtanult nyelv használatára. A tematikában szerepel a kétnyelvőség kialakulásának megbeszélése, a kódváltás és a kódkeverés jelenségeinek megismertetése, valamint a kétnyelvőség hatásainak számbavétele. Sor kerül a kétnyelvőség additív és szubtraktív formáinak megismerésére, a nyelvi hatások irányainak bemutatására és pszicholingvisztikai értelmezésére, a nyelvtervezés fajtáinak megismerésére, különös tekintettel a nyelvi státustervezés és a nyelvi jogok méltatására. - Wardhaugh, R.: Szociolingvisztika. Budapest, Osiris, Gyıri-Nagy Sándor Kelemen Janka (Szerk.): Kétnyelvőség a Kárpát-medencében. Budapest: Széchenyi Társaság/ Pszicholingva Nyelviskola Kétnyelvőség: nyelv- és kulturökológiai szaklap. Szerk: Gyıri-Nagy Sándor. - Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Budapest, Corvina, Péntek János: A magyar-román interetnikus kapcsolatok néhány nyelvi vonatkozása. In: Péntek János: A nyelv ritkuló légköre. Komp-Press, Kolozsvár, Navracsis Judit: A kétnyelvő gyermek. Budapest, Corvina, Bartha Csilla: A kétnyelvőség alapkérdései: beszélık és közösségek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, Allen, I.: The language of ethnic conflict. New York, Columbia University Press, Péntek János: Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban. Kolozsvár, AESZ, Péntek János: A kisebbségi magyar nyelv helyzete, állapota, esélyei. In: Nyelvünk és Kultúránk, Péntek János: Anyanyelvőség, többnyelvőség, integráció és a kisebbségek. In: Hitel,

75 Tantárgy neve: A délvidéki magyarság 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A Kisebbségszociológiai szakirányt választó hallgatókat megismerteti a viszonylag kevéssé ismert délvidéki (szerbiai, horvátországi és szlovéniai) kisebbségi magyar népcsoport történetével, jelenlegi demográfiai, társadalmi, kulturális helyzetével, identitástudatának, vallásosságának, lelkiállapotának és nyelvhasználatának jellemzıivel. Vajdaság (Szerbia) - Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában. Vajdaságban. Budapest, Osiris, 999. (Elsısorban: 45 7.) - Romsics Ignác: A trianoni békeszerzıdés. Budapest, Osiris, Matuska Márton: A megtorlás napjai. Budapest, Montázs, én. - Mirnics Károly: Demográfiai jellemzık, társadalmi mutatók. In: Szerk.: Gábrityné Molnár Irén Mirnics Zsuzsa. Szabadka, Vajdasági marasztaló Sebık László: A 00-es népszámlálás kérdıjelei, különösen a Vajdaság vonatkozásában. In: Szerk.:Gyurgyík László Sebık László. Népszámlálási körkép Közép-Európából Budapest, Teleki László Alapítvány, Gereben Ferenc: A vajdasági magyarok nemzeti és kulturális identitása. Kisebbségkutatás, Gubás Jenı: Magyarságtudat-hasadás. In: Szerk.: Gubás Ágota. Határok szabdalta közérzet. Aracs Társadalmi Szervezet, Tóthfalu, Hódi Sándor: Zavarodott nemzettudat. In: Határok szabdalta közérzet. I.m Gábrityné Dr. Molnár Irén: Vallási életünk. In: Vajdasági marasztaló. I.m Papp Richárd: A déli végek népe. Nemzettudat és többes kötıdések a Vajdaságban élı magyarok körében, december 5-e tükrében. In: Szerk.: Kovács Nóra et al. Etnikai identitás, politikai lojalitás. Nemzeti és állampolgári kötıdések. Budapest, Balassi, Mirnics Károly: Nemzeti kisebbségbıl szórványnépesség. In: Szerk.: Gábrityné Molnár Irén Mirnics Zsuzsa. Kisebbségi létjelenségek. Szabadka, Horvátország: - Gereben Ferenc: A horvátországi magyarok identitástudata. Kisebbségkutatás, Sebık László: A 00-es horvátországi népszámlálás magyar szermpontból. In: Szerk.: Gyurgyík László Sebık László. I.m Muravidék (Szlovénia): - Mák Ferenc: A nagyok gondjainak peremén. A muravidéki magyarság története Kisebbségkutatás, Göncz László: Gondolatok a muravidéki magyarság beolvadásának okairól. In: Szerk.: Gyurgyík László Sebık László I.m Vékás János: Jugoszlávia Kronológia. In: Szerk.: Bárdi Nándor Éger György

76 Útkeresés és integráció. Budapest, Teleki László Alapítvány, Sági Zoltán: Délvidéki lelkiállapot. In: Szerk.: Gábrityné Molnár Irén Mirnics Zsuzsa. Fészekhagyó vajdaságiak. Szabadka, Hajnal Virág Papp Richárd: Mint leveleket a vihar Kultúrantropológiai tanulmányok az ezredforduló délvidéki magyarjairól. Fórum Kiadó, Mák Ferenc: Horvátország Kronológia. In: Útkeresés és integráció. I.m

77 Tantárgy neve: Kárpátalja magyarsága 3 Szeminárium Gyakorlati jegy Célja, hogy megismertesse a hallgatókat Kárpátalja fıbb politikai, társadalmi, demográfiai és kulturális folyamataival 98-tól napjainkig. Különös tekintettel a régió társadalomszerkezetére és átrétegzıdési folyamataira, a rétegzıdés, az etnikai és a vallási hovatartozás közötti kapcsolatokra, valamint a magyarságnak a többi nemzetiséggel, vallási közösséggel (ruszinok, zsidók, németek, románok, szlovákok, csehek, ukránok) való együttélésére és annak történeti válltozataira. Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye a 0. század elején. A Kárpátalja fogalom kialakulása és változásai. Korszakok: Ruszka-Krajna, Ruszin Népbiztosság (98 99), Kárpátalja a csehek alatt (99 938/939), a második magyar korszak (938/ ), Kárpátalja mint Zakarpatszka Ukrajina szovjet tagköztársaság (944. nov jan..), a Szovjetunió kebelében ( aug. 4.), Ukrajna részeként (99 ) - Bonkáló Sándor: A rutének (ruszinok). Budapest, Franklin Társulat, Móricz Kálmán: Kárpátalja sorsfordulói. Budapest, Új Mandátum Hatodik Síp Botlik József: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján I.; II. kötet. Nyíregyháza, Nyíregyházi Fıiskola, Molnár József Molnár D. István: Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász, Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, Botlik József: Hármas kereszt alatt. Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig Budapest, Új Mandátum Hatodik Síp, Zseliczky Béla: Kárpátalja a cseh és szovjet politika érdekterében. Budapest, 998, Dupka György: Kárpátalja magyarsága. Honismereti kézikönyv. Budapest, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága

78 Tantárgy neve: Vallás és politika 4 Egyrészt a tárgy keretében a hallgatók szisztematikusan áttekintik a keresztény civilizáció alapszerkezetéhez tartozó feszültséget a spirituális-szakrális-vallási és a temporális-profán-politikai értékkészletek, megközelítésmódok között, a politikatörténet és a politikai gondolkodás során kimunkált lehetséges megoldási illetve értelmezési, kezelési javaslatokkal együtt. Különös figyelmet kap a problémának a magyar politika- és vallástörténetbeni jelentkezése. Másrészt a tárgy megvizsgálja a vallás és a politika kapcsolatát különbözı korok és különbözı civilizációk körülményei között. - Coleridge, S. T.: Az egyház és az állam alkotmányáról mindkettı eszméje szerint, In: Konzervatizmus. Szerk.: Kontler László. Budapest, Osiris, Horányi Özséb (Szerk.): Az egyház mozgástereirıl a mai Magyarországon. Budapest, Vigilia, Lanternari, V.: Gyarmatosítás és vallási szabadságmozgalmak. Budapest, Kossuth, Locke, J.: Levél a vallási türelemrıl. (több kiadás) - Benavides, G. Daly, M. W. (Szerk.): Religion and Political Power. New York, State University, Medhurst, K. N. Moyser, G. H.: Church and Politics in a Secular Age. Oxford, Clarendon, Norris, P. Inglehart, R.: Sacred and Secular. Religion and Politics Worldwide. Cambridge, Cambridge University Press, Robbers, Gerhard (szerk.): Staat und Kirche in der Europäischen Union. Baden-Baden, Nomos

79 Tantárgy neve: Vallási változások Kelet-Közép-Európában 4 A tárgy a modernizáció, a szekularizáció, a centrum-periféria, a totalitarizmus és a társadalmi változás elméleteit szembesíti az utóbbi 3-4 évtized kelet-közép-európai társadalmi és politikai változásaira vonatkozó nemzetközi összehasonlító értékrendi és vallásszociológiai adatokkal. Célja egyrészt, hogy megmutassa a vallás többféle szervezeti és kulturális modelljét és az egyikbıl a másikba mozduló transzformáció logikáját; másrészt, hogy összevesse a nyugat- és a kelet-középeurópai fejlıdést; harmadrészt, hogy társadalmi és világnézet területen megmutassa az idıbeli összehasonlítás és a prognosztika lehetıségeit és korlátait. - Cywinski, B.: Tőzpróba. Egyház, társadalom és állam Kelet-Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE BTK, Tomka Miklós: Bevezetés a vallásszociológiába. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. Budapest-Piliscsaba, Loisir, Borowik, I Tomka Miklós (Szerk.): Religion and Social Change in Post-Communist Europe. Kraków, Nomos, Chirot, D. (Szerk.): The Origins of Backwardness in Eastern Europe. Economics and politics from the Middle Ages until the Twentieth Century. Berkeley, University of California Press, Inglehart, R.: Modernization and Postmodernization. Princeton, Princeton University Press, Janos, A. C: Haladás, hanyatlás, hegemónia Kelet-Közép-Európában. Budapest, Helikon, Tomka Miklós Zulehner, P. M. (Szerk.): Religion during and after Communism. London, Tomka Miklós: A legvallásosabb ország? Vallásosság Szatmárban, Erdélyben, Romániában. Budapest Piliscsaba, Timp

80 Tantárgy neve: A 0. századi magyar gondolkodók 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A nemzeti és kisebbségi kérdésnek Magyarország új- és legújabb kori történetében különös jelentısége van. A 9. században meginduló nemzetépítés során az ország társadalmi, felekezeti, kulturális tekintetben rendkívül sokszínő népessége egyszerre halad az egységesülés és az elkülönülés felé. Sokan, elsısorban a városokban, elmagyarosodnak, mások az eredeti etnikainyelvi csoport nemzetté válását elısegítve találnak maguknak új értelmezési kereteket. A nemzeti és kisebbségi kérdés, illetve ezek összefüggése a társadalmi integráció, szolidaritás alakulásával, az asszimilációval és a disszimilációval a polgárosodás folyamán, huszadik századi gondolkodóink számára kulcsfontosságú volt a magyar társadalom 9-0. történetének megértéséhez. A kérdéskör tárgyalása alapján három irányzatot különíthetünk el, Bibó megfogalmazásában a hamis realistákét, a túlfeszült lényeglátókét, illetve Bibóét. A kurzus célja ezek részletesebb megismertetése, Szekfő Gyula, Németh László és Bibó István írásainak segítségével. - Szekfő Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Budapest, Maecenas, 989. (Reprint) - Szekfő Gyula: Nemzet és nemzetiségek. In: Dénes I. Zoltán: Szekfő Gyula. Budapest,Új Mandátum, Szekfő Gyula: Jelenkortörténet: kismagyar-nagymagyar történetírás. In: Dénes I. Zoltán: Szekfő Gyula. Budapest, Új Mandátum, Németh László: Kisebbségben. In: Németh László: A minıség forradalma. Kisebbségben. II. Budapest, Püski, ; Bibó István: Válogatott tanulmányok. Budapest, Magvetı, II. kötet ; Szekfő Gyula: Népiség, nemzet és állam. In: Szekfő Gyula: Nép, nemzet, állam. Válogatott tanulmányok. Budapest, Osiris, Szekfő Gyula. Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezetést írta: Dénes Iván Zoltán. Budapest, Új Mandátum, Budapest, Szekfő Gyula: A nemzetiségi kérdés rövid története. In: Uı: Nép, nemzet, állam. Válogatott tanulmányok. Budapest, Osiris, Németh László: A magyar élet antinómiái. In: Németh László: A minıség forradalma. Kisebbségben. I. Budapest, Püski, Bibó István. Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezetést írta: Szilágyi Sándor. Budapest, Új Mandátum, Budapest,

81 Tantárgy neve: Magyarország nemzeti és etnikai kisebbségei 3 A kisebbségszociológia szakirányt felvett hallgatók számára lehetıvé teszi, hogy a kisebbségekrıl alkotott képüket a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek (németek, szlovákok, románok, horvátok, zsidók stb.) társadalmi és kulturális helyzetérıl szerzett ismeretekkel egészítsék ki. (A romákkal külön tantárgy foglalkozik.) A szeminárium kitér a Kárpát-medence etnikai viszonyaira, demográfiai jellemzıire, a magyarországi kisebbségek történetére, továbbá empirikus vizsgálatok eredményeit is segítségül híva foglalkozik a (kettıs) identitás, a nyelvhasználat, az asszimiláció jelenségeivel, valamint a kisebbségi törvénykezéssel és a kisebbségi önkormányzatokkal - Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon a XX. sz. végén. Budapest, Kossuth, Ábrahám Barna et al. (Szerk.): Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE-BTK, 003. (Kijelölt részek) - Kocsis Károly: A Kárpát-medence változó etnikai arculata Kisebbségkutatás, Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon. Szerk. Sisák Gábor. Budapest, Osiris Kiadó MTA Kisebbségkutató Mőhely, 00. (Kijelölt részletek) - Gyivicsán Anna Krupa András: A magyarországi szlovákok. Budapest, Útmutató Kiadó, Manherz Károly (Szerk.): A magyarországi németek. Budapest, Útmutató Kiadó, Kovács András (Szerk.): Zsidók a mai Magyarországon.. Budapest, Múlt és Jövı Kiadó, Szarka László: Kisebbségi léthelyzetek közösségi alternatívák. Budapest, Lucidus, ; Föglein Gizella: A magyarországi nemzeti kisebbségek helyzetének jogi szabályozása Regio, Kisebbségek Magyarországon Budapest, Nemzeti és Kisebbségi Hivatal, Petrusán György Martyin Emília Kozma Mihály: A magyarországi románok. Budapest, Útmutató Kiadó, Eiler Ferenc: Az országos német, szlovák és horvát kisebbségi önkormányzatok elsı négy évi mőködésének tapasztalatai. Regio, Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése Budapest, Akadémiai, Kovács Éva Vajda Júlia: Magyarországi zsidóság, magyar zsidóság. In: Mutatkozás. Zsidó identitás történetek. Budapest, Múlt és Jövı,

82 Tantárgy neve: Nemzeti és etnikai kisebbségek az Európai Unióban 3 Európa kisebbségeinek bemutatásával foglalkozik a szeminárium, részletezve a kisebbségi létformával járó sajátos jelenségeket. Külön hangsúlyt fektet Közép-Európa térségére, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásból adódó változásokra. A nemzeti és etnikai kisebbségek uniós státusának szabályozására látunk különbözı modelleket, melyeket egymás mellé helyezünk, térkép segítségével. Így kirajzolódik a kép sokszínő és soknemzetiségő Európánkról, melyben a többségkisebbség arányszámai és a jelenség kezelése is igen eltérı mintázatokat mutat. - Kántor Zoltán Majtényi Balázs (Szerk.): Szöveggyőjtemény a nemzeti kisebbségekrıl. Budapest, Rejtjel, Brunner, G.: Az Európai Unió kisebbségpolitikája és a nemzetállami törvényhozás. Magyar Jog, Laffan, B.: Nemzetek és régiók Nyugat-Európában. Pro Minoritate, 00. Nyár - Agnew, J.: Az államhatárokon átnyúló politikai hatalom földrajza: terület, identitás és mozgás a világpolitikában. Regio, Riagáin, D. Ó.: Nyelvi sokféleség az Európai Unióban. In: Szerk.: Andrássy György Cseresnyés Ferenc. Magyarország és Európa az ezredfordulón. Konferencia Pécs 00. május 8 9. Pécs, 00, 3. - Vogel Sándor: Az Európai Unió és a nemzeti kisebbség. In: Európai Tükör ; Kántor Zoltán: Nemzet és intézményesülés. In: Szerk.: Fedinec Csilla: Nemzet a társadalomban. Budapest, Teleki László Alapítvány, Berényi István: Közép-Európa kulturális régióinak kérdése. In: Szerk.: Ábrahám Barna et al. Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba, PPKE-BTK Agnew, J.: Az államhatárokon átnyúló politikai hatalom földrajza: terület, identitás és mozgás a világpolitikában. Regio, Brubaker, R.: A bevándorlással kapcsolatos szemlélet megváltozása és ennek következményei Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban. Regio, Barbera, A.: Helyi kormányzat a globális gazdaságban. Pro Minoritate, 000. İsz-Tél - Toggenburg, G.: Az Európai Unió és a kisebbségi jogok. Pro Minoritate, 00. Tavasz - Bauböck, R.: Területi vagy kulturális autonómiát kapjanak a nemzeti kisebbségek? Pro Minoritate, 00. Nyár -- 8

83 Tantárgy neve: A cigányság társadalmi helyzete 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A kisebbségszociológia szakirány hallgatóit megismerteti a cigányság, és a magyarországi cigánykutatás történetével, betekintést ad a roma szokásvilágba, rávilágít a társadalmi konfliktusok okaira és kezelésük lehetséges metódusaira; empirikus kutatások eredményei által részletes képet ad a kelet-közép-európai és fıleg a magyarországi cigányság demográfiai és egészségi helyzetérıl, társadalmi-iskolázottsági-munkapiaci viszonyairól, és bemutatja a felemelkedés néhány lehetséges módját. - Csalog Zsolt: A cigányság a magyar munkaerıpiacon. Szociológiai Szemle, Forray R. Katalin Szegál A. Borisz: A cigány gyermek Kelet-Európa iskoláiban. Educatio, 000. Nyár - Fraser, A.: Cigányok. Budapest, Osiris, Havas Gábor Kemény István Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolában. Budapest, Oktatáskutató Intézet Új Mandátum, ; Kállay Ernı: Helyi kisebbségi önkormányzatok Magyarországon. Budapest, Gondolat MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet Kemény István Janky Béla Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság Budapest, Gondolat-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kocsis Károly: A Kárpát-medence változó etnikai arculata. Kisebbségkutatás, Landauer Attila: Utak és problémák a magyarországi cigánykutatásban. In: Szerk.: Nagy Attila. A feladatra készülni kell. A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár. Budapest, OSzK-Gondolat Kiadó, Póczik Szilveszter: Cigány integrációs problémák. Budapest, Kölcsey, ; Prónai Csaba: A magyarországi cigányok egészségi állapota a XX. sz. utolsó évtizedében. Kisebbségkutatás, Barany Zoltán: A kelet-európai cigányság. Budapest, Athenaeum 000 Kiadó, Forray R. Katalin: Budapest cigány/roma lakosságának iskolázottsága és foglalkoztatottsága. Educatio, Kemény István: A teljes foglalkoztatottságtól a munkanélküliségig és a láthatatlan gazdaságig. A magyarországi cigányokról. Kisebbségkutatás, Ladányi János Szelényi Iván: Cigányok és szegények Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Szociológiai Szemle, Nagy Attila (Szerk.): A feladatra készülni kell. Nagy Attila, Péterfi Rita, Szőcs Hajnalka és Kardos Ferenc tanulmányai. Budapest, OSzK-Gondolat, -- 83

84 Tantárgy neve: Térbeli társadalom - társadalomföldrajz A tantárgy célja a térbeli társadalmi szervezıdések és változások elméleteinek, gyakorlati tendenciáinak, tényezıinek és vizsgálatának, valamint a térbeli (a hegy és vízrajzi, közlekedési, geopolitikai stb) és a társadalmi tényezık összefüggéseinek megismertetése, - mind globális, mind európai, mind hazai összefüggésben. A tárgyalt általános témák közé tartozik a földrajzi tényezıkhöz való társadalmi alkalmazkodás módjai, a nyugat-kelet-lejtı, a centrum-periféria, a különbözı településtípusok, a térbeli tagolódás történelmi változásai és az elhatárolódás kérdésköre. A konkrét témák között a legfontosabb a regionalizmus, a régiók képzıdése és meghatározása, a regionális pozíció megváltoztathatósága és a területpolitika, valamint a régiók ez EU-ban és Magyarországon. A kurzus a térbeli szerkezet ábrázolásának módjaiba is bevezetést ad. (- Ez más tantárgyban bıvebben elıkerül.) - Berényi István: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Budapest, Akadémiai Kiadó, Berényi István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, MTA FKI, Berényi István: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Budapest, Akadémiai Kiadó, Hohenberg, Paul M. Lees, Lynn Hollen: The Making of Urban Europe Cambridge, Harvard University Press, Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, Werlen, Bruno Sozialgeographie. Eine Einführung. Bern, Haupt Verlag

85 Tantárgy neve: Irodalmi- és filmszociográfia Szeminárium Gyakorlati jegy Az értelmiség-képzés nemcsak a szoros értelemben vett szakismeretek átadását jelenti, hanem a komplex látásmód kialakítása érdekében a kulturális látókör bıvítését és a szellemi érzékenység mértékének növelését is. Ez a tárgy a mővészi és tudományos megismerésének a határvidékén mozog, bizonyos társadalmi jelenségeket (pl. az értékváltozási folyamatokat, szociális feszültségeket, a deviáns magatartást stb.) mind a tudományos feltárás, mind pedig a mővészi ábrázolás tükrében meg akarja vizsgálni. Sor kerül egy-egy irodalmi és vizuális mőalkotás (vers, novella, film stb.) szociológiai ill. társadalomtörténeti elemzésére, az ízlés- és a kánon-változások vizsgálatára, és a szociográfiai alkotások egzakt szociológiai értelmezésének megtanulására, valamint a szoiciográfiai ábrázolásmód korlátainak érzékeltetésére. - Az elıadók által megjelölt mőalkotások. - Hauser, A.: A mővészet és az irodalom társadalomtörténete.. köt. Budapest, Gondolat, Szegedy-Maszák Mihály: A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképzıdés a posztmodern korban. In: Szerk.: Lırincz Judit. Szó, mővészet, társadalom. Budapest, Múzsák Kiadó,, p. - Tokaji András: Olvasás az információs társadalomban. Kézirat. Budapest, Wessely Anna (Szerk.): A kultúra szociológiája. Budapest, Osiris,

86 Tantárgy neve: A rendszerváltás elıtti évtizedek magyar társadalma Szeminárium Gyakorlati jegy A rendszerváltás elıtti évtizedek magyar társadalma c. tantárgy az 945, de leginkább az 948 utáni hatalomátvétel hatására bekövetkezett hihetetlen mértékő és gyorsaságú társadalmi változások következményeit vizsgálja meg. A kérdések tárgyalását a kronológia mellett a tematikus blokkok teszik követhetıvé. A parasztság mentalitásának átalakulása a TSZ- ekben, az értelmiségi csoportok helye és szerepe az új ideológiában, az 956-os forradalom és szabadságharc megtorlása és annak társadalmi hatása, az 968-as gazdasági reform és következményei, a hatalom és a társadalom közötti alku alapjai, a munkásosztály társadalmi súlya és politikai szerepe közötti ellentmondás, az egyházak kiszorítása a közéletbıl, illetve az 989-es rendszerváltás gazdasági és politikai okai. A közelmúlt társadalomtörténetének ismerete a társadalom és a jelen értelmezésében nyújt elengedhetetlen segítséget, amelyrıl a szociológia nem mondhat le. - Valuch Tibor: Magyar Társadalomtörténeti olvasókönyv 944-tıl napjainkig. Budapest, Argumentum Osiris, Kahler György: Szemtıl-szembe a múlttal. Budapest, Kairosz Kiadó, Bögre Zsuzsanna: Asszonysorsok. 56-os élettörténetek elemzése. Budapest, Ráció Kiadó, Tomka Ferenc: Halálra szántak. Mégis élünk! Egyházüldözés és az ügynökkérdés. Budapest, Szent István Társulat, Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendırség második világháború utáni tevékenységérıl. Szerk.: Gyarmati György. Budapest, Történeti Hivatal, Szalai Erzsébet: Szereppróba. Válogatott tanulmányok, publicisztikai írások és interjúk (98-993). Budapest, Századvég, Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom. Lakitelek, Antológia, 996. Tantárgyfelelıs: Dr. Bögre Zsuzsanna Oktatók: Dr. Bögre Zsuzsanna -- 86