A TANODAPLATFORM KERETÉBEN FELTÁRT JÓ GYAKORLATOK című szekció összefoglalói

Átírás

1 VIII. Miskolci Taní-tani Konferencia január 30. A TANODAPLATFORM KERETÉBEN FELTÁRT JÓ GYAKORLATOK című szekció összefoglalói

2 TanodaPlatform - pedagógiai innovációk támogatása a tanodákban Szűcs Norbert SZTE Felnőttképzési Intézet, Motiváció Oktatási Egyesület szucs.z.norbert@gmail.com A tanoda nem kormányzati szervezet által működtetett, helyi sajátosságokra, a gyermekek, fiatalok önkéntes részvételére és egyéni szükségleteire építő, független infrastruktúrával rendelkező közösségi színtér. A személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást nyújt, melyet az oktatási rendszerben nem megfelelően elismert, a társadalmi perifériára szoruló gyermekek és fiatalok nem érhetnek el. A fenti definíciót a TanodaPlatform szakértői csoport tagjai alkották annak érdekében, hogy a leírt extrakurrikuláris intézményről alkotott filozófiájukat összefoglalják. A Motiváció Oktatási Egyesület által koordinált kezdeményezés három feladatot tűzött ki maga elé. (1) Hálózatépítés, a magyarországi tanodák együttműködésének elősegítése; (2) érdekérvényesítés, szakpolitikai folyamatok monitorozása és befolyásolása a tanodamozgalom fejlődése érdekében; (3) módszertani fejlesztések generálása, összegyűjtése és terjesztése a hatékonyabb tanodai munka érdekében. Az előadás a TanodaPlatform első évének eredményeit, szakpolitikai javaslatait foglalja össze, kiemelt tekintettel a szakmai műhelyek kereteinek, valamint 26 tanodában készített esettanulmányok konklúzióinak bemutatására. Szándékunk szerint eredményeink segítséget nyújthatnak a tanodák hatékonyságának pontosabb megítéléséhez, egy referenciatanodahálózat kialakításához, a tanodák által kifejlesztett jó gyakorlatok terjesztéséhez, valamint megalapozhatnak egy differenciáltabb pályázati kiírást. Az előadás a szekció további előadásait is bevezeti, kontextusba helyezi.

3 Petákrendszer az Alsószentmártoni Tanodában Gyurka Zsolt Szent Márton Caritas Alapítvány Alsószentmártoni Tanoda Az Alsószentmártoni Tanoda hivatalos és szervezett keretek között 2000-ben kezdte meg a működését Lankó József kezdeményezésére. Az első évben 1 felnőtt mellett 5-6 gyermek volt, aki napi rendszerességgel bejött és játszott, alkalmanként tanult is. A tanulás ekkor még alkalmi jellegű volt. A petákrendszert 2003-ban vezettük be szintén a plébánosunk ötletet nyomán, elsősorban azzal a céllal, hogy tanulásra motiválja a fiatalokat. Egyfajta fizetséget kaptak a gyermekek a munkájukért, a tanulásért, amit aztán levásárolhattak, sokáig csak ruhákra. A későbbi években aztán egyre több mindenért lehetett petákot kapni: takarítás, ház körüli munkákban való segédkezés, uzsonnakészítés stb. És egyre több mindenre is el lehetett költeni, például mindenféle írószerre (ami az iskolához kelhet), sporteszközökre, biciklire, stb. A rendszerünket minden tanév elején átbeszéljük, és ha kicsit is, de alakítunk rajta a változó feltételeknek (létszám, infrastruktúra, adományok) és igényeknek (a gyerekek új ötletei, és amit mi láttunk az elmúlt évben jónak és rossznak) megfelelően. Egyik nagy előnye, hogy nagyjából reális és pontos visszajelzést ad a gyermeknek a teljesítményéről. Az új elemek pl. a peták mozijegyre váltása - alkalmazásával a motiváció szempontjából kritikusnak látszó időszakban lévő 7. és 8. évfolyamos fiatalokat újra ösztönözni lehetett a petákrendszerrel. Egyik hátránya azonban, hogy nem lehet mindent ezzel értékelni, így vannak, akik rendszerint kevés petákot szereznek, jórészt, de nem kizárólag azok, akik az iskolában is gyengébbek. Idénre több nagyobb értékű eszközhöz jutottunk az adományszállítmányból, pl. tollaslabda szett; focilabda; bicikli. Ezeket év elején beárazzuk, és elegendő peták birtokában, bármikor odajöhetnek a fiatalok, megvehetik és elvihetik. Ez időben beláthatóbb, elérhetőbb, kézzelfoghatóbb sok gyermek számára, mint kivárni egy májusi petákvásárt.

4 Önkéntesekre alapozott tanoda Lencse Máté Igazgyöngy Alapítvány om Az előadás azokat az önkéntességgel kapcsolatos lehetőségeket járja körbe, amelyeket a tanodát működtető, tanoda jellegű tevékenységet végző szervezetek hasznosíthatnak munkájuk során. Elsősorban arra a közel három éves tapasztalatra épít, ahol egy egyszerű támogatói önkéntességből egy olyan komplex projekt tudott kinőni, mint a Toldi Tanoda, melyet ma is többségében önkéntesek működtetnek. A lehetőségek mellett persze a nehézségek is terítéken lesznek, hiszen sem a toborzás, sem a felkészítés, sem a megtartás nem könnyű feladat. A motiváció fenntartása, a szervezet munkájával kapcsolatos minőségbiztosítás is elengedhetetlen, az önkéntesség sajátosságai azonban sok mindent új megvilágításba helyeznek. Az előadás célja, hogy megkíséreljen válaszokat adni a felmerülő kérdésekre, amelyhez saját gyakorlatunkból szeretnénk megmutatni konkrét példákat, mint lehetséges utakat. Egy olyan formában, mint a tanoda, mely a közoktatási rendszeren kívül működik, minden olyan megoldás életmentő lehet, amely anyagi-, ill. humánerőforrás szempontjából levegőhöz juttat. Az önkéntes munka helyének megtalálása a szervezeti struktúrában ilyen. Persze új feladatokat is hoz magával, de ha felkészülünk, tudatosan és jól szervezzük, akkor nagyon sok pluszt adhat. Ehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos szakmai kommunikáció. A TanodaPlatform egyik szakmai műhelye ennek adott teret, így az előadás vége kitekintést is nyújt több hazai szervezet gyakorlatára, ahol a nemzetközi önkéntesség vagy az Iskolai Közösségi Szolgálat is színesíti a képet.

5 Pályaorientációs lehetőségek a tanodában Élő Könyvtár, társasjáték Márton Gábor Motiváció Oktatási Egyesület magladb@gmail.com Az iskolában a pályaorientáció nem tud 30 gyereknek személyre szabott, egyéni segítséget adni. A pedagógusok az esetek nagy többségében nagyon leterheltek, így például csupán néhány gyárlátogatás kerülhet szóba, mert ez fér bele időbe. A szülők kevés információval rendelkeznek mind a felvételi eljárást, mind a magyar oktatási rendszer ismeretét, illetve a választható szakmákat, lehetőségeket tekintve. Elfogadják azt, amit az iskolában hallanak, mely sok esetben a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél a szakiskolát jelenti. Az általunk felvázolt pályaorientációs gyakorlatok a gyerekek megismerésén keresztül igyekeznek megfelelő iskolákat kiválasztani, s az ezekhez szükséges felkészülésben segítséget nyújtani. A pályaorientációs gyakorlat lényege, egy, a személyiség megismerésen keresztül (önismereti lapok; társaktól, mentoroktól kapott szóbeli visszajelzés), saját élményekből és tudásból (szülők iskolai végzettsége, munkája) fakadó ÉN-kép megalkotása. Mindezt kiegészítjük a magyar iskolarendszer működésének megismerésével, mivel az a tapasztalat, hogy nem tudják, hogyan működik, mit kell tenniük, milyen jegyek számítanak. Ennek könnyebb megismerésére, átláthatóságára, megtapasztalására találtuk ki a társasjátékot, melynek keretében megtapasztalhatják döntéseik következményeit (milyen jeggyel milyen iskolába nyerhetnek felvételt, milyen munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségeik vannak az adott szakmával stb.), mindezeket kiegészítve a megfelelő vizuális elemekkel. Erre az alapra építjük fel a Pályaválasztási Élő Könyvtárat, ahol az általuk preferált, a személyiségteszt által jelzett, illetve a mentorok és társak által javasolt, személyiséghez illeszkedő (és természetesen fellelhető) foglalkozások képviselőivel beszélgethetnek a szakmáról. A Pályaválasztási Élő Könyvtár teljesen követi a hagyományos Élő Könyvtár menetrendjét, de ebben az esetben a könyvek ún. szakkönyvek. Előadásomban azokat a tevékenységet mutatom be, melyeket tanodai munkánk során használunk, elemeire bontva, feltárva a benne rejlő lehetőségeket, hibákat, megoldásokat.

6 Integráció és a tanoda Baráth Szabolcs Szabad Tér Egyesület szaszat1974@gmail.com Az előadás bemutatja, hogy milyen integrációs lehetőségek rejlenek egy tanoda működésében. Magyarországon a tanoda, mint közoktatási rendszeren kívül működő oktatási, nevelési, szociális segítő forma célcsoportjának a társadalom alsó decilisben elhelyezkedő családok gyerekeit célozza meg. Ezáltal legfőképpen olyan helyeken jött/jön létre, ahol nagyobb arányban található a társadalom leszakadó csoportja. Ezen helyek legfőképpen a települési szegregátumok, vagy a szegregátum szerű település-rész formák. A tanodai fejlesztés elsősorban olyan hátránykompenzálás, ami lehetőséget biztosít a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű, zömében roma családokból érkező fiataloknak, hogy hozzájussanak azokhoz a lelki, szellemi javakhoz, amelyekhez hozzá jutnak a középosztálybeli fiatalok is. A hátránykompenzálás célja, hogy motiváltan, biztosabb énképpel, jövőbe vetett hittel tudjanak belépni az iskola kapuján és sikeresebben vegyék az iskolai akadályokat. Ehhez a tanoda számos erőforrást biztosít tárgyi, szellemi és lelki szinten. Kiemelt és nélkülözhetetlen erőforrás egy fejlesztés során az adott társadalmi státuszú csoporttól eltérő fiatalok jelenléte, együttműködése, ugyanis a kortárscsoport egymásra hatásának szociálpszichológiai, pszichológiai és pedagógiai szerepét nem lehet mással pótolni. Ez azt jelenti, hogy az integrációt önmagában egy fejlesztő eszköznek gondoljuk, így a tanoda ezt mind a célcsoportja irányában, mind a társadalom irányában biztosítani hivatott. Láthatjuk, hogy a rendszerváltástól, majd a 2000-es évek második felétől egyre jobban tűnnek el az integrációs terek Magyarországon. A különböző társadalmi csoportok homogén rendszerekbe szorulnak, csökkentve így a társadalmi mobilitást. A lassan 20 éve működő tanodák különböző szinteken valósították/valósítják meg az integrációs terek működését úgy, mint tanodán belüli integrációs tér, tanodán kívüli integrációs tér, statikus integrációs tér és dinamikus integrációs tér. Az előadás bemutatja ezen négy típusú integrációs tér működését, technikai, pedagógiai hátterét konkrét példákon keresztül. Törekszünk arra, hogy példáinkkal olyan know-howt mutassunk, ami segítheti az ágenseket integrációs tér létrehozásában.