KARDIOLÓGIA BETEGTÁJÉKOZTATÓ. A szívelégtelenség megelõzése és kezelése

Átírás

1 KARDIOLÓGIA BETEGTÁJÉKOZTATÓ Fulladok, dagad a bokám A szívelégtelenség megelõzése és kezelése

2 Mi a szívelégtelenség? Kiknél fordul elô? A szívelégtelenség a szív, legtöbbször a szívizom olyan megbetegedése, amely panaszokat okozó szívmûködési zavart eredményez. Ilyenkor a bal kamra összehúzódó- vagy tágulási képessége válik elégtelenné. Ennek következménye, hogy a szív nem képes a szervek mûködéséhez szükséges szöveti vérellátást biztosítani. A szívelégtelenség bármely életkorban elôfordulhat, de jóval gyakoribb idôs embereknél. Fôleg azoknál alakulhat ki, akiknél elôzôleg valamilyen betegség következtében már kialakult a szívizom károsodása. Melyek a szívelégtelenség leggyakoribb okai? Magas vérnyomás A koszorúerek megbetegedése, miokardiális infarktus (szívizomelhalás) utáni állapot A billentyûbetegségek Szívizomgyulladások, különbözô eredetû szívizombetegségek Tüdôbetegség A szívritmus zavarai Cukorbetegség Vérszegénység Egyes hormonbetegségek, például a pajzsmirigy túl- vagy csökkent mûködése

3 Melyek a szívelégtelenség leggyakoribb tünetei? Nehézlégzés Fáradtság, csökkent terhelhetôség Levertség, csökkent szellemi teljesítôképesség, koncentrálóképesség, szédülés, zavartság Vizenyô (ödéma) képzôdés Hasi, gyomor-bélrendszeri panaszok, emésztési zavarok Szív eredetû tünetek Vizelési zavarok Általános testi tünetek Nehézlégzés: Kezdetben szokásos terheléskor, súlyosabb esetekben már nyugalomban is gyorsan kell venni a levegôt, különösen fekvô helyzetben. Köhögés, köhécselés, sípoló légzés is felléphet. Elôrehaladott esetekben, fôleg éjszaka, rohamokban jelentkezô, csak felüléskor enyhülô, súlyos nehézlégzéses roham is jelentkezhet. Ha megnô a nyomás a tüdôerekben, és folyadék kerül a tüdôszövetek közé, nehézlégzéssel járó tüdôödéma jöhet létre. Ilyenkor a tüdôben felszaporodott barnás színû folyadék a nagy légutakban, bô köpetként a szájban is megjelenhet. Fáradtság, csökkent terhelhetôség: Az izomzat csökkent vérátáramlása energiahiányt, terheléskor gyorsabb kifáradást eredményez.

4 Levertség, csökkent szellemi teljesítôképesség és koncentrálóképesség, szédülés, zavartság: Az elôbbi tüneteket az agy csökkent vérátáramlása okozza. Legsúlyosabb esetben tudatzavar is felléphet. Vizenyô (ödéma) képzôdés: Jellegzetes lehet a bokatájék, a máj megduzzadása, folyadékfelszaporodás a hasüregben, legsúlyosabb esetekben testszerte észlelhetô a bôrszövet alatti folyadékfelszaporodás. Hoszszabb ideje fennálló szívelégtelenségben a lábszárak barnásan elszínezôdnek. Hasi, gyomor-bélrendszeri panaszok, emésztési zavarok: Jobb bordaív alatti erôs fájdalom léphet fel a máj pangása, megduzzadása következtében. Az étvágy rendszerint csökkent, fôleg étkezést követôen haspuffadás, hasi fájdalom, hányinger, hányás léphet fel. Az emésztés zavara hasmenést is okozhat. Szív eredetû tünetek: Erôs, sokszor rendszertelen szívdobogás, szívtáji nyomás, szorítás léphet fel. Vizelési zavarok: Gyakori az éjjeli vizeletürítés, ugyanakkor a nappali vizelet mennyisége lecsökken. Elôször az éjszakai vizeletürítés fokozódik, de igen súlyos esetben a vizeletkiválasztás nagyfokú lecsökkenése, illetve teljes megszûnése is észlelhetô. Általános testi tünetek: Tartósan fennálló súlyos szívelégtelenségben

5 izomvesztés, jelentôs testsúlycsökkenés, kóros lesoványodás jöhet létre. A szívelégtelenség megállapítása (diagnózis) az alábbi módon történik: Anamnézis (kórelôzmény) felvétele Fizikális vizsgálat Mellkasröntgen Elektrokardiogram (EKG) Szívultrahang (UH)-vizsgálat Terheléses vizsgálatok (járószalag vagy kerékpár-ergométer) Laboratóriumi vizsgálatok Koszorúér-festés (koronarográfia) Anamnézis (kórelôzmény) felvétele. Ilyenkor az orvos kikérdezi a beteget a panaszairól, az esetleges kockázati tényezôkrôl (dohányzás, életmód, családi hajlam). A fizikális vizsgálat során az orvos a betegség látható, hallható vagy tapintható tüneteit keresi (pl. bokaduzzanat, nehézlégzés, haspuffadás). A mellkasröntgen a szív nagyságának és alakjának pontosabb meghatározását teszi lehetôvé. Ha a tüdôkben kóros mennyiségû folyadék szaporodik fel, a röntgenvizsgálat kimutatja. Szívelégtelenség gyanúja esetén elengedhetetlen az elektrokardiogram (EKG) elkészítése. Vizsgálhatók a

6 szív ritmuszavarai, a szív ingerületvezetési hibái stb. A szív alakjának és mûködésének felmérésére a szívultrahang-vizsgálat (UH-vizsgálat), vagy echo-kardiográfia) a legalkalmasabb módszer. Fájdalmatlan és teljességgel ártalmatlan eljárás. Elsôsorban a szívelégtelenség okozta terhelhetôség-csökkenés mértékének meghatározását célozzák a terheléses vizsgálatok. Ebbôl a célból járószalagot vagy kerékpár-ergométert használnak, amelyeken a terhelés szintjét lépcsôzetesen lehet növelni és mérni a beteg terhelhetôségét. A vérvétel során a vérbôl elvégezhetô laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor, amellyel bizonyos szívelégtelenségre hajlamosító kórképek kimutathatók. (Ilyenek a magas vérzsírszint, a cukorbetegség, a vesemûködés zavara, a vérszegénység, egyes hormonális betegségek.) A koszorúerek állapota nagyban befolyásolja a szívelégtelenséget. Ennek felmérésére a koszorúér-festés (koronarográfia) a legmegfelelôbb eljárás. Elvégzésére csak kórházi bentfekvés során van lehetôség.

7 Hogyan elôzhetô meg a szívelégtelenség? Óriási jelentôségû azoknak a betegségeknek a megelôzése és helyes kezelése, amelyek leggyakrabban okoznak szívelégtelenséget. Megelôzhetô a szívelégtelenség még akkor is, ha már fennállnak az alábbi betegségek: a magas vérnyomás, koszorúér-betegség, ritmuszavarok, a cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség. Az életmód-változtatás rendkívül fontos! Elhízás esetén testsúlycsökkentés diétával és megfelelô testmozgással, valamint az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a kábítószer-használat abbahagyása. A szívelégtelenség kezelése A modern kezelésnek három fô területe van: 1. a gyógyszeres kezelés, 2. a sebészi kezelés, 3. az eszközös kezelések. Emellett nagyon fontos a betegek életmódváltoztatása is. Az elmúlt 30 évben a szívelégtelenség kezelése óriási fejlôdésen ment keresztül. Bár a szívelégtelenséget véglegesen meggyógyítani sokszor nem sikerül, a szív mûködése és a betegek állapota tartósan javítható, és idejében kezdett kezeléssel a szívelégtelenségre jellemzô súlyosbodás tartósan leállítható.

8 A szívelégtelenség gyógyszeres kezelése

9 GYÓGYSZERES KEZELÉS A modern gyógyszerek nem mindig csökkentik azonnal a tüneteket, sôt a hosszú távon a legkedvezôbb hatású készítmények (pl. az ún. béta-receptorblokkolók) átmenetileg a panaszok fokozódását idézhetik elô. A javulás ellenére, legyen az bármilyen nagyfokú, a gyógyszeres kezelést nem szabad abbahagyni. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy legtöbb szívelégtelenségben szenvedô beteg élethosszig tartó gyógyszerszedésre kényszerül. A legtöbb szívelégtelenség kezelésére használatos gyógyszer egyúttal vérnyomáscsökkentô is, melyek a szívelégtelenség súlyosbodását okozó folyamatokat is gátolják. Ezért még alacsony vérnyomás fennállásakor is megkíséreljük alkalmazni ôket. SEBÉSZI ÉS ESZKÖZÖS MÓDSZEREK A szívelégtelenségben többféle mûtéti kezelés vagy eszközbeültetés segítheti a betegek gyógyulását. Az alábbi beavatkozásoknak jól meghatározott feltételei vannak, melyeknek a betegek egy része megfelel, másoknál a mûtéti megoldás nem jön szóba. Ez a szakorvosok vizsgálatai alapján dönthetõ el.

10 A szívelégtelenség sebészi és eszközös kezelése HOGYAN SZEDJÜK GYÓGYSZEREINKET? A szívelégtelenség minden formájában tartós gyógyszerszedésre van szükség, amelynek szigorú szabályai vannak: Ismerje meg gyógyszereit, feltétlenül tanulja meg a nevüket! A gyógyszereit pontosan az utasításoknak megfelelôen szedje! Lehetôleg minden nap ugyanabban az idôben vegye be azokat! Ha kimarad egy adag, azt minél hamarabb pótolja kivéve, ha már elérkezett a következõ adag bevételének ideje! Csak orvosa utasítására változtasson a gyógyszereken! Mellékhatás gyanúja esetén minél elõbb beszéljen orvosával!

11 Orvosi vizsgálati leleteit, gyógyszereit tartsa olyan helyen, hogy szükség esetén mindig kéznél legyenek! Melyek a szívelégtelenség súlyosbodásának jelei? MIKOR KELL MENTÕT HÍVNI? Ha erôs, nem múló mellkasi fájdalom jelentkezik, fõként ha nehézlégzéssel, gyengeséggel, verejtékezéssel társul. Ha gyors szívverést észlel, különösen ha ez nehézlégzéssel, szédüléssel, gyengeséggel társul. Ha nyugalomban sem szûnô nehézlégzése van. Ha valamelyik végtagja gyenge, ügyetlen lesz, nem tudja ôket mozgatni. Ha beszéde akadozóvá válik. Ha tudatvesztés, eszméletlen állapot lép fel.

12 Mit tegyünk, ha hirtelen halál lép fel a betegnél? A hirtelen halál esetek kb. háromnegyed része 50 év feletti férfiaknál lép fel. Leggyakrabban reggel 8 és este 6 óra között, és mintegy 60-70%-ban otthon következik be. Az esetek kétharmad részében szemtanúi vannak az eseménynek. Mindezekbôl logikusan következik az, hogy az egyik legfontosabb feladat az 50 év feletti férfiak otthoni környezetében élôk (háziasszonyok, rokonok) megtanítása az újraélesztésre (reszuszcitációra). Az újraélesztés a szakszerû segítség megérkezéséig kell hogy tartson, és célja az eszméletlen beteg légzésének és keringésének biztosítása! Segítséget mindig az Országos Mentôszolgálattól (104- es telefonszám) kérjünk, ha lehet az újraélesztés (reszuszcitáció) elkezdésével egyidôben. A reszuszcitáció módját és lépéseit a következõ oldalon lévõ ábra mutatja be. Amennyiben szájból szájba történô lélegeztetést végzünk, 15 szívmasszázst 2 belégzés kövessen. Ha visszatér a légzés, a még eszméletlen beteget az oldalára kell fektetni. Ezzel megakadályozzuk a légutak esetleges elzáródását, a hátraesô nyelv, a hányadék, a nyál, a hörgôváladék ugyanis képes elzárni a hanyattfekvô beteg légutait!

13 MIK AZOK A PARAMÉTEREK, AMIKET JAVASOLT ELLENÕRIZNI? A vérnyomás, a pulzus, a testsúly, az ödémaképzôdés, valamint a panaszok, tünetek változásának észlelése fontos napi feladat minden szívelégtelenségben szenvedô beteg számára.

14 Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Ellenõrizendõ értékek Dátum Vérnyomás Pulzus Testsúly Fulladásérzés Egyéb panaszok

15 Hétfõ Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Ellenõrizendõ értékek Dátum Vérnyomás Pulzus Testsúly Fulladásérzés Egyéb panaszok

16 A kiadvány Dr. Dékány Miklós: Fulladok, dagad a bokám A szívelégtelenség megelõzése és kezelése címû könyve alapján készült. Minden kiadói jog fenntartva. ISBN Együttmûködõ partnerek: Magyar Kardiológusok Társasága A könyv adatai: A kiadás éve: 2006 Terjedelme: 128 oldal Ára: 1680 Ft A könyv kapható: a könyvesboltokban, egyes gyógyszertárakban és közkönyvtárakból kikölcsönözhetõ módon, valamint megrendelhetõ az interneten: Budapest Pf Tel.: , Fax: Rendelés: info@springmed.hu Honlap: