II. évfolyam Szigorlati tételek. Koraújkori egyetemes történelem (Dusnoki József/Kurucz György)

Átírás

1 II. évfolyam Szigorlati tételek Koraújkori egyetemes történelem (Dusnoki József/Kurucz György) (1) Európa regionális szerkezete és a régiók fejlődési sajátosságai (2) A nagy földrajzi felfedezések és az első gyarmatbirodalmak kiépítése (3) A reformáció történeti szerepe, fő képviselői, irányzatai: konfesszionalizáció, vallásháborúk és tolerancia (4) A francia-habsburg ellentét: I. Ferenc és V. Károly rivalizálása (5) Az európai világgazdasági rendszer kiterjedése és szerkezete a 16. században. A gazdasági élet szervezeti formái (céhes rendszer, kapitalizmus) (6) A harmincéves háború (7) A társadalmi struktúra alakulása (arisztokrácia, nemesség, középrétegek, rurális társadalom) és a mindennapi élet a kora újkori Európában (demográfia, család, fogyasztás, öltözködés, higiénia, gyermekkor, a nők helyzete) (8) Bourbon abszolutizmus és az európai hatalmi politika XIV. Lajos időszakától a francia forradalomig (9) A francia ambíciók kontinentális ellensúlya: a Habsburg Birodalom, (10) Németalföld példája: egy kis állam gazdasági és politikai lehetőségei a kora újkor időszakában (11) Állam, államelmélet, politikai kultúra és kommunikáció a vesztfáliai békétől a francia forradalom időszakáig (12) A nagyhatalmi politika alkotmányos és gazdasági háttere: Anglia a században (13) A regionális hatalmi pozíció kiépítése: Poroszország felemelkedése (14) A felemelkedő kelet-európai nagyhatalom: Oroszország I. Péter uralkodásától Nagy Katalin haláláig (15) Felvilágosodás és művelődés a századi Európában 1

2 SZIGORLATI IRODALOMJEGYZÉK A KORAÚJKORI EGYETEMES TÖRTÉNET CÍMŰ ELŐADÁSHOZ (Dusnoki József/Kurucz György) (Α) TANKÖNYVEK, KÉZIKÖNYVEK, TÉRKÉPEK : - Angi János et al.: Európa az újkorban (Multiplex M. DUP, Debrecen, 2006) - Katona András: Kora újkori egyetemes történelem (XV-XVIII. sz.). (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2008) - Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet (Panem, Bp. 2006) - Poór János (szerk.): A kora újkor története (Osiris, Bp. 2009) - Salamon Konrád (főszerk.): Világtörténet (Akadémiai K., Bp. 2006) - SH Atlasz Világtörténelem (az Athenaeum és a Springer Hungarica több kiadása) - Történelmi világatlasz (Kartográfiai Váll., Bp. 1991) - Times Világtörténeti atlasz (Akadémiai, 1992) (B) KÖTELEZŐ IRODALOM: I. Politika, diplomácia és hadtörténet - Hajnal István: Az újkor története (Reprint, Bp. 1988) - Duby, Georges (szerk.): Franciaország története. I. köt. (Osiris, Bp. 2005) - Pohl, W. Vocelka, K: A Habsburgok (Gulliver, Bp. 1995) - Pál Judit: A Habsburg Monarchia története (Mega, Kolozsvár, 2014) - Fulbrook, Mary: Németország története (Maecenas, Bp. 1997) - Szántó Gy. T.: Anglia története (Maecenas, Bp. több kiadásban) - Font Márta et al.: Oroszország története (Osiris, Bp. 2001) II. Államszervezés, hatalmi struktúrák - Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról (Magvető, Bp. 1983) - Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa (Gondolat, Bp és Osiris, Bp. 1999) - Braudel, Fernand: A Földközi tenger II. Fülöp korában (2. köt. Bp. 2000), A birodalmak pp , Az állam ereje és gyengesége pp Anderson, Perry: Az abszolutista állam (Gondolat, Bp. 1974) - D Encausse, H. C.: II. Katalin. (Európa, Bp., 2006.) III. Demográfia-, társadalom-, gazdaság- és klímatörténet - Delumeau, J.: Reneszánsz (Osiris, Bp. 1997) 2

3 - Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság és társadalomtörténet. (Osiris, Bp. 1995) - Mollat du Jourdin, M.: Európa és a tenger (Atlantisz, Bp., 1996) pp Mumford, Lewis: A város a történelemben (Gondolat, Bp. 1985) pp Pounds, N. J. G.: Európa történeti földrajza (Osiris, Bp. 1997) III. rész: Az újkori Európa pp Behringer, Wolfgang: A klíma kultúrtörténete. (Corvina, Bp. 2010) - Elias, Norbert: Az udvari társadalom (Napvilág, Bp. 2005) - Prak, Maarten: Hollandia aranykora (Osiris, Bp. 2004) IV. Eszme- és művelődéstörténet - Burke, Peter: Az olasz reneszánsz (Osiris, Bp. 1994) pp Briggs, A. Burke, P.: A média társadalomtörténete (Napvilág, Bp. 2004) - Chadwick, Owen : A reformáció (Osiris, Budapest, 2003) - Garin, Eugenio: Reneszánsz és művelődés (Helikon, Bp. é.n.) - Gribbin, John: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord, Bp. 2004) - Im Hof, Ulrich: A felvilágosodás (Atlantisz, Bp. 1998) - Chaunu, Pierre: Felvilágosodás (Osiris, Bp. 1998) - Köpeczy Béla: A francia felvilágosodás (Gondolat, Bp. 1986) - Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (Gondolat, Bp. 1982) V. A mindennapi élet struktúrái - Burke, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában (Századvég Kiadó Hajnal István Kör, Bp. 1991) - Montanari, Massimo: Éhség és bőség. A táplálkozás kultúrtörténete (Atlantisz, Bp. 1996) - Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus a XV-XVII. században. A mindennapi élet struktúrái. (Gondolat, Bp. 1985) - Duby, Georges Mandrou, Robert: A francia civilizáció ezer éve (Gondolat, Bp. 1975) - Zumthor, Paul: Hollandia hétköznapjai Rembrandt korában (Gondolat, Bp. 1985) - Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. (Gondolat, Bp., (C) FORRÁSOK: I. Dokumentumok (Kötelező): Poór János (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (Osiris, Bp. 2000) (1/2-2 oldalasak) - I. Miksa rendelete a birodalmi kormányról, jún A bolognai konkordátum, V. Károly választási kapitulációja, júl.3 3

4 - A wormsi ediktum, A [német] parasztok 12 cikkelye, Sacco di Roma, Ruházkodási rendelkezés a Birodalomból, A schmalkaldeni szövetség, A királyi egyházfőség Angliában, V. Károly a schmalkaldeni háborúról, V. Károly politikai végrendelete, január Az augsburgi interim, Az augsburgi vallásbéke, A velencei követ a spanyol birodalomról, Antwerpen a 16. században - Deklaráció a Szent Bertalan éji mészárlásról, Genti pacifikáció, Az utrechti unió, Érvek a gyarmatosítás mellett (Richard Haklyut), A Nagy Armada pusztulása, Törvény az angol katolikusok ellen, A nantes-i ediktum, Boszorkányüldözés, Richelieu politikájának védelme, Egy intendáns megbízó levele XIII. Lajos idején, IV. Keresztély dán király egészségügyi rendelete, A nép első szerződése (Anglia), A vesztfáliai béke, XIV. Lajos az uralkodói hivatásról - Jogok törvénye, Az angliai törvény a vallási türelemről (Toleration Act), Osztrák Pragmatica Sanctio, II. Frigyes politikai testamentuma, A Calas-ügy, Római király választása és koronázása Frankfurtban, II. József türelmi rendelete, II. József jellemzése, 1790 II. Politikai szerzők. (Ajánlott): - Niccolò Machiavelli: A fejedelem (Európa, Bp. 1987) - Francesco Guicciardini: Itália története (Európa, Bp. 1994) pp Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere. II. köt. (Reprint, Bp. 1995) A polgári kormányzatról pp Jean Bodin: Az államról (Gondolat, Bp. 1987) I/8. A szuverenitásról pp Thomas Hobbes: Leviatán (Bp. 1999) Bevezető: pp John Locke: Levél a vallási türelemről (Akadémiai, Bp és Stencil, Bp. 2003) - Henri Secondat Baron de Montesquieu: A törvények szelleme (Atlantisz, Bp. 2001) pp és

5 - Jean-Jacques Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek (Magyar Helikon, Bp. 1978) pp (A társadalmi egyenlőtlenségek eredetéről) (D) SZAKIRODALOM. (Ajánlott): - Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve ( Szent István T.,Bp. 2001) - Ariès, Philippe : Gyermek, család, halál (Gondolat, Bp. 1987) - Barta János (ifj.): A kalapos király emlékezete. II. József és Magyarország (Didakt Debreceni Egyetem, Debrecen, 1998) - Bitterli, Urs: Vadak és civilizáltak (Gondolat, Bp. 1982) - Boyer, P. Nissenbaum, S.: Boszorkányok Salemben (Osiris, Bp. 1992) - Burckhardt, Jacob: A reneszánsz Itáliában (Képzőműv. Alap, Bp. 1978) - Darnton, Robert: Lúdanyó meséi és más tanulmányok (General Press, 2010) - Davies, Norman: Európa története (Osiris, Bp. 2001) - Davis, N. Z. : Társadalom és kultúra az újkori Franciaországban (Balassi, Bp. 2001) - Davis, N. Z.: Martin Guerre visszatérése (Osiris, Bp. 1999) - Dewald, Jonathan: Az európai nemesség (Pannonica, Bp. 2002) - Dülmen, Richard van: A rettenet színháza (Századvég Hajnal I. Kör, Bp. 1990) - Elias, Norbert : A civilizáció folyamata (Gondolat, Bp. 1987) - Friedenthal, Richard: Luther élete és kora (Gondolat, Bp. 1973) - Furet, François: A francia forradalom története ( )(Osiris, Bp. 1996) pp (A régi rend) - Ginzburg, Carlo: A sajt és a kukacok (Európa, Bp Bőv. új kiadása ben) - Ginzburg, Carlo: Éjszakai történet. A boszorkányszombat megfejtése. (Európa, Bp. 2003) - Gonda I. Niderhauser E.: A Habsburgok (Gondolat, Bp. 1997) - Gritsch, Eric W.: Isten udvari bolondja. Luther Márton korunk perspektívájából (Luther K., Bp. 2006) - Heussi, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve (Osiris Teol. Irod. Egyesület, Bp. 2000) - Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása (Holnap, Bp. 1993) - Imhof, Arthtur E.: Elveszített világok (Akadémiai, Bp. 1992) - Kaari, Utrio: Éva lányai. Az európai nő története (Corvina, Bp. 1989) - Kristeller, Paul Oskar : Szellemi áramlatok a reneszánszban (Magvető, Bp. 1979) - Masson, Georgina: Impéria impériuma. Kurtizánok a reneszánsz kori Itáliában (Magvető, Bp. 1977) - MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története (Európa, Bp. 2011) - McGrath, Alister E: Kálvin (Osiris, Bp. 1996) - Niederhauser Emil: Nagy Frigyes (Akadémiai, Bp. 1976) - Papp Imre: A Napkirály (Kossuth, Bp. 1989) - Porter, Roy: Vér és virtus. Az orvostudomány rövid története (HVG, Bp. 2003) - Schama, Simon: Polgártársak. A francia forradalom krónikája (Európa, Bp. 2001) pp (a forradalom előzményeiről) - Skinner, Quentin: Machiavelli (Atlantisz, Bp. 1996) 5

6 - Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom (Európa, Bp. 2000) - Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása (Gondolat, Bp. 1983) - Wrigley, E. A.: Népesedés és történelem (Kossuth, Bp. 1973) - Zöllner, Erich: Ausztria története (Osiris, Bp. 1998) 6

7 Szigorlati tételek Koraújkori magyar történelem, (Hóvári János) 1) A mohácsi csata és következményei 2) Az ország három részre szakadása 3) Szigetvár eleste és következményei 4) Az erdélyi fejedelemség a 16. század második felében 5) A tizenöt éves háború és a Bocskai szabadságharc 6) Erdély aranykora (Bethlen Gábor, I. Rákóczi György) 7) A magyar társadalom és gazdaság a században 8) Reformáció és ellenreformáció a századi Magyarországon 9) A bécsi udvar abszolutisztikus törekvései és a magyar rendi ellenállás. Zrínyi Miklós ébredése 10) Az évi szervezkedés és a Thököly fölkelés 11) Magyarország felszabadulása a török uralom alól 12) A Rákóczi-szabadságharc 13) Magyarország újjászervezése a 18. század elején 14) Mária Terézia uralkodása 15) II. József uralkodása 7

8 (A) TANKÖNYVEK, KÉZIKÖNYVEK, TÉRKÉPEK: - Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás, Magyarok Európában II. Szerkesztő: Glatz Ferenc. Bp., én pp. - R. Várkonyi Ágnes: A Királyi Magyarország Bp., 1999, 207 p. - Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás, Magyarok Európában III. Szerkesztő: Glatz Ferenc. Bp., én. - Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története Pécs, 2012, pp. - Történelmi világatlasz. Bp., 1991 (B) KÖTELEZŐ IRODALOM I. Politika, diplomácia és hadtörténet Magyarország története, III. kötet. Bp., megfelelő fejezetei Magyarország története, IV. kötet. Bp., megfelelő fejezetei Erdély története I-II. kötet. Bp., megfelelő fejezetei Szakály Ferenc: A mohácsi csata. Bp., Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. Bp., Hóvári János: A hűtlen Dobó. Bp., Újváry Zsuzsanna: Nagy két császár birodalma között Bp Szakály Ferenc: Hungaria eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól ( ). Bp., Pálffy Géza: Romlás és megújulás, Bp., Barta János, ifj.: Mária Terézia. Bp., Barta János, ifj.: A nevezetes tollvonás. II. József visszavonja rendeleteit. Bp., II. Államszervezés, hatalmi struktúrák Asztalos László Csizmadia Andor Kovács Kálmán: Magyar állam és jogtörténet. Bp., megfelelő fejezetek Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp., III. Demográfia-, társadalom-, gazdaság- és klímatörténet Kovacsics József (szerk): Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. Bp., megfelelő fejezetek Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban, Bp Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp.,

9 IV. Eszme- és művelődéstörténet Horváth János: A reformáció jegyében. Bp., Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., Hargittay Emil: Filológia, eszmetörténet és retorika Pázmány Péter életművében. Bp., Kosáry Domokos: Művelődés a 18. századi Magyarországon. Bp., (C) FORRÁSOK: I. Dokumentumok (kötelező): - Brodarics István leírása a mohácsi csatáról. In: Brodarics emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után. Bp., 2011, pp. - A drinápolyi béke (1568) szövege. In: Sinkovics István (szerk.): Magyar történeti szöveggyűtemény. Bp., 1968, pp. - Bocskai István végrendelete. Uo. - A zsitvatoroki béke (1606) szövege. Uo. - A vasvári béke (1664) szövege. Uo. - A brezani kiáltvány (1703. május 6.). In: Bánkúti Imre: Rákóczi hadserege Bp., 1976, pp. - A szatmári béke (1711. április 30.) szövege. In: Sinkovics István i. m. - A pragmatica sanctio. Az évi I. törvénycikk. Magyar Törvénytár - Ratio Educationis, Internet: mek.oszk.hu II. Politikai szerzők (ajánlott): - Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriája. Tállyai Pál XVII. századi fordításában. Bp., Zrínyi Miklós: Török áfium ellen való orvosság. Bármely kiadásban - Kemény János önéletírása. Bármely kiadásban. - Bethlen Miklós önéletírása. Bármely kiadásban. - II. Rákóczi Ferenc vallomásai. Bármely kiadásban. D) SZAKIRODALOM (Ajánlott) Barta János ifj.: A Tündérkert romlása. (Erdély története 1630-tól 1707-ig). Bp., Barta János ifj.: A tizennyolcadik század története. Bp., Bene Sándor Borián Gellért: Zrínyi és a vadkan. Bp., Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe, Bp.,

10 Czigány István (szerk.): Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákócziszabadságharcról. Bp., Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp., Fodor Pál: A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről. Bp., Fodor Pál: Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a század fordulóján. Bp Fodor Pál: Szülejmán szultántól Jókai Mórig. Tanulmányok az oszmán hatalom szerkezetéről és a magyar-török érintkezésekről. Bp Hajdú Lajos: A közjó szolgálatában. A jozefinizmus igazgatási és jogi reformjairól. Bp., Köpeczi Béla: A bujdosó Rákóczi. Bp., Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Bp., Péter Katalin: Esterházy Miklós. Bp., R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő Murányi Vénusz. Bp., Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. Bp., Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi. Bp., bármely kiadás. Tóth István György: Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon. Bp.,

11 1. számú melléklet TOPOGRÁFIA FRANCIAORSZÁG Városok: Orléans, Tours, Calais, Nancy, Lyon, Bordeaux, Marseille, Toulouse, Nantes, Dijon, Paris, Reims, Strasbourg, La Rochelle, Fontainebleau, Versailles, Amiens, Montpellier, Poitiers, Avignon Tartományok: Languedoc, Normandia, Provence, Dauphiné, Bretagne, Navarra, Gascogne, Pikárdia, Aquitania, Champagne, Flandria, Lotharingia, Elzász, Savoya, Roussillon, Anjou, Burgundia, Il-de-France, Hegy- és vízrajz: Loire, Rône, Szajna, Rajna, Garonne, Cévennek, Vogézek, Massif Central, Alpok, SPANYOLORSZÁG Városok: Santiago de Compostella, Pamplona, Valladolid,, SalamancaMadrid, Murcia, Ceuta, Vigo, Cádiz, Sevilla, Bilbao, Barcelona, Valencia, Alicante, Málaga, Segovia, Toledo, Cordóba, Burgos,, Granada Tartományok: Galícia, Asztúria, Baszkföld, Navarra, Aragónia, Katalónia, Hegy- és vízrajz: Pireneusok, Kantábriai-hegység, Sierra Nevada, Gibraltár PORTUGÁLIA Lisszabon, Porto, Lagos, Coimbra ITÁLIA Városok: Nápoly, Firenze, Róma, Milánó, Mantova, Parma, Urbino, Velence, Genova, Torino, Pisa, Siena, Lucca, Ferrara, Bologna, Perugia, Messina, Palermo, Tartományok: Szardínia, Korzika, Szicília, Piemont, Romagna, Toszkána, Umbria, Campania, Apulia, Calabria, Lombardia Hegy- és vízrajz: Appenninek, Pó, Tevere 11

12 NÉMET-RÓMAI BIRODALOM Városok: Speyer, Worms, Mainz, Trier, Köln, Stuttgart, Bréma, Hamburg, Lübeck, Frankfurt am Main, Heidelberg, Nürnberg, Regensburg, München, Innsbruck, Salzburg, Bécs, Passau, Augsburg, Prága, Drezda, Magdeburg, Berlin, Wittenberg, Erfurt, Linz, Graz, Rastatt, Hubertusburg, Aachen, Göttingen, Mecklenburg, Münster Tartományok: Bajorország, Tirol, Karintia, Stájerország, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Morvaország, Csehország, Szilézia, Lausitz, Brandenburg, Szászország, Holstein, Hessen, Württemberg, Braunschweig, Türingia, Pomeránia Hegy- és vízrajz: Érchegység, Türingiai-erdő, Harz, Alpok, Fekete-erdő, Német-középhegység, Maas (Meuse), Mosel, Rajna, Duna, Majna, Weser, Elba, Odera NÉMETALFÖLD Városok: Antwerpen, Amszterdam, Liège, Utrecht, Brüsszel, Gent, Ostende, Leuven, Breda, Groningen, Hága, Leiden, Harlem, Middleburg, Nijmegen, Rijswijk, Dunkerque, Brügge (Burges), Maastricht, Namur, Tartományok: Flandria, Brabant, Luxembourg, Limbourg, Holland, Frízföld, Zeeland Hegy- és vízrajz: Maas, Ardennek NAGY-BRITANNIA SKÓCIA Inverness, Aberdeen, Glasgow, Edinburgh, Dunbar Északnyugati-felföld, Déli-felföld Tweed Skót-angol határ vonala ANGLIA Newcastle, York, Hull, Nottingham, Oxford, Cambridge, London, Bristol, Canterbury, Portsmouth, Plymouth, Southampton,, Dover, Marston Moor, Naseby, Preston Pennine, Tyne, Ouse, Temze, Severn, Wye 12

13 2. számú melléklet FOGALMAK Az alábbi a fogalmak értelmezését a következő kötet alapján kell megadni: Egyetemes történeti kislexikon. Szerk. Poór János. Budapest, aacheni béke (1748) adókerület (généralité) ágostai hitvallás aides államtanács (Staatsrat) államtitkár (secrétaire d État) alsóház (House of Commons) általános rendi gyűlés (états généraux) andruszovói béke (1667) anglikán egyház bailliage bajor örökösödési háború békebíró bekerítés birodalmi gyűlés birodalmi kerületek Birodalmi Udvari Kancellária (Reichshofkanzlei) Birodalmi Udvari Tanács (Reichshofrat) fiziokratizmus francia tanácsok (conseil) freehold Fronde füsseni béke (1745) gallikanizmus gavallérok gentry grandok hacienda harmincéves háború hajópénz harmadik rend hosszú parlament hugenották illetéktörvény independensek inkvizíció intendáns német-római császár noblesse oblige nonkonformisták nystadti béke (1721) opricsnyina osztrák örökösödési háború Osztrák Udvari Kancellária (Hofkanzlei) örökös tartományok pair parlement pénzügyi főellenőr (contrôleur général des finances) pénzügyifőintendáns (surintendant des finances) pireneusi béke (1659) pomesztye presbiteriánusok Pugacsov-felkelés puritanizmus rastatti béke (1714) 13

14 bojárok bolognai konkordátum (1516) Brit Kelet-indiai Társaság janicsár janzenizmus jezsuiták rendi tartomány (pays d états) rovásadó (taille) rövid parlament bullionizmus Jogok kérvénye (Petition of Rights) cambrai-i béke (1529) kartezianizmus cateau-cambrésis-i béke (1559) katolikus liga cognaci liga (1526) kereskedelmi társaságok connétable kvékerek cortes lepantói csata crépyi béke (1544) lettre de cachet Csillagkamara Bírósága levellerek csonka parlament liberum veto dauphin livóniai háború defter lordok háza (House of Lords) dicsőséges forradalom merkantilizmus drezdai béke (1745) metodisták eskütörvények (Test Acts) Morisco Enciklopédia nagy északi háború fehérhegyi csata nagy szövetség (1701) schmalkaldeni szövetség sóadó (gabelle) spanyol örökösödési háború szabadkőművesség szejm sztrelecek tescheni béke (1779) Titkos Konferencia (Geheime Konferenz) Titkos Tanács (Geheimer Rat) tordesillasi szerződés (1494) tridenti zsinat Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) Udvari Kamara (Hofkammer) utrechti béke (1713) whigek és toryk németalföldi szabadságharc 14

15 3. számú melléklet VILÁGI ÉS EGYHÁZI URALKODÓK FRANCIAORSZÁG (Valois-ház) XII. Lajos I. Ferenc IX. Károly III. Henrik (Bourbon-ház) IV: Henrik XIII. Lajos XIV. Lajos XV. Lajos XVI. Lajos ANGLIA (Tudor-ház) VII. Henrik VIII. Henrik VI. Edward Jane 1553 I. Katolikus Mária I. Erzsébet (Stuart-ház) I. Jakab I. Károly II. Károly

16 II. Jakab II. Mária (Orániai-ház) III. Vilmos (Stuart-ház) Anna (Hannover-ház) I. György II. György III. György NÉMET-RÓMAI BIRODALOM (Habsburg-ház) I. Miksa V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf I. Mátyás II. Ferdinánd III. Ferdinánd I. Lipót I. József VI. Károly (Wittelsbach-ház) VII. Bajor Károly Albert

17 (Habsburg-Lotharingiai-ház) I. Lotharingiai Ferenc =Mária Terézia II. József II. Lipót II. Ferenc SPANYOLORSZÁG Kasztíliai Izabella és II. Aragóniai és V. Kasztíliai Ferdinánd (Habsburg-ház) I. (mint német-római császár V.) Károly II. Károly (Bourbon-ház) V. Fülöp III. Károly LENGYELORSZÁG II. Zsigmond Ágost Valois Henrik Báthori István III. (Vasa) Zsigmond IV. (Vasa) Ulászló II. (Vasa) János Kázmér III. Sobieski János II. Erős Ágost Leszcynski Szaniszló III. Ágost

18 Poniatowski Szaniszló OROSZORSZÁG (Rurik-dinasztia) IV. Iván (Romanov-ház) Mihail Fjodorovics Alekszej III. Fjodor Szofja Alekszejevna I. Nagy Péter I. Katalin II. Péter Anna VI. Iván Erzsébet III. Péter II. Nagy Katalin POROSZORSZÁG (Hohenzollern-ház) I. Frigyes I. Frigyes Vilmos II. Nagy Frigyes II. Frigyes Vilmos

19 PÁPÁK II. Gyula X. Leo VII. Kelemen III. Pál III. Gyula IV. Pál IV. Pius XIII. Gergely XI. Ince XIV. Kelemen

20 Kora újkori egyetemes történeti szigorlathoz kronológia 1648-ig Itt csak azok az események szerepelnek, amelyeknek a dátumát tudni illik. A világi és egyházi uralkodók teljes listáját lásd a 3. számú mellékleten! 1487 Bartolemeu Diaz eléri a Jóreménység-fokot és kijut az Indiai-óceánra Kolumbusz első útja, Amerika felfedezése Tordesillasi szerződés VIII. Károly hadat indít a Nápolyi Királyság meghódítására. Az itáliai háborúk ( ) kezdete A wormsi birodalmi gyűlés határozata a birodalmi gyűlés évenkénti összehívásáról. Felállítják a Birodalmi Kamarai Bíróságot. Egy általános birodalmi adó bevezetése Vasco da Gama három hajóval eljut Indiába Augsburgi birodalmi gyűlés. A Német-római Birodalmat hat, majd 1512-ben 10 birodalmi kerületre osztják. Birodalmi kormány felállítása, de ez 1502-ben feloszlott. Ezután V. Károly távollétében között működött a 2. birodalmi kormány VIII. Henrik angol király I. Ferenc francia király Bolognai konkordátum I. Ferenc és X. Leó pápa között okt. 31. Luther Márton 95 tézise a búcsúcédulákkal folytatott visszaélések ellen; a reformáció kezdete Cortez meghódítja az azték birodalmat A Föld első körülhajózása. Magellánt megölik a Fülöp-szigeteken, de egy hajója visszatér V. Károly német-római császár Luther megjelenhet a wormsi birodalmi gyűlés előtt, ahol nem hajlandó műveit visszavonni. Rá és követőire kimondják a birodalmi átkot Erasmus és Luther vitája az akarat szabadságáról A nagy német parasztháború A sváb parasztok 12 cikkelye 20

21 1525 A franciák veresége Páviánál, I. Ferenc fogságba esik ban aláírja a madridi békét, amely lezárta az 1521-től zajló háborút I. Ferenc megszervezi a cognaci ligát Sacco di Roma. Egy vezér nélküli császári zsoldossereg elfoglalja és kifosztja Rómát Cambrai-i béke (hölgyek békéje). Lezárta az 1526-tól kiújult háborút Bécs sikertelen török ostroma 1529 Speyeri protestáció. Az evangélikus birodalmi rendek elutasítják a többségi döntést a hit ügyében. (Innen ered a protestáns megjelölés.) 1529 Marburgi disputa Lutherék és Zwingliék között. Az úrvacsora-tan kérdésében nem tudtak megegyezni Az augsburgi birodalmi gyűlésen felolvassák az Ágostai Hitvallást Megalakul a schmalkaldeni szövetség Francisco Pizarro elfoglalja az inka birodalmat Az anglikán államegyház megalapítása, törvény a király egyházfőségéről Christianae religonis institutio (Tanítás a keresztyén vallásra). Kálvin János ( ) fő művének első kiadása Megjelenik Kopernikusz könyve: Az égitestek körforgásáról 1544 A crépyi béke, amely lezárta az 1542-től tartó háborút A tridenti (trienti) zsinat A schmalkaldeni háború. A mühlbergi csatában V. Károly legyőzi a protestánsokat A 17éves IV. Ivánt cárrá koronázzák Az augsburgi interim Az antitrinitárius Szervét Mihályt mint eretneket máglyán megégetik Genfben Az augsburgi vallásbéke A livóniai háború A cateau-cambrésis-i béke. Lezárja az 1556-tól kiújult itáliai háborút. 21

22 A francia vallásháborúk. (Kezdete a vassy-i vérfürdő: Guise herceg fegyvereseivel megtámadta a vasárnapi istentiszteletet tartó mintegy hugenottát.) A németalföldi szabadságharc (a nyolcvanéves háború) II. Fülöp Alba herceget küldi húszezres sereggel Németalföldre Egmont és Hoorn gróf kivégzése aug A Szent Bertalan-éji mészárlás Antwerpent kifosztják a spanyol zsoldosok. A déli és az északi németalföldi tartományok szövetségre lépnek, így létrejön a genti béke (pacifikáció) A déli tartományok létrehozzák az arrasi uniót, válaszként Holland és Zeeland vezetésével megalakul az Utrechti unió Az Egyesült Tartományok függetlenségi nyilatkozata A győzhetetlen armada (II. Fülöp flottája) pusztulása IV Henrik ( ) áttér a katolikus hitre, a következő évben bevonul Párizsba IV. Henrik kiadja a nantes-i ediktumot Megalakul a protestáns unió, vezetője pfalzi Frigyes Megalakul a katolikus liga, élén I. Miksa bajor herceg Oroszországban az 1598-ban kihalt Rurik-dinasztiát a Romanovoké követi A harmincéves háború (szakaszai: a cseh háború , pfalzi háború , alsószász és dán háborúk , svéd háború , francia-svéd háború ) nov. 8. Fehérhegyi csata Jogok kérvénye (Petition of Right). Az alattvalók jogainak és szabadságainak kinyilvánítása Lübecki béke. II. Ferdinánd restitúciós ediktuma Lützeni csata, amelyben II. Gusztáv Adolfot lelövik René Descartes: Értekezés a módszerről Az angol forradalom 1640 A rövid parlament és a hosszú parlament (ez 1653-ig) Az angol polgárháború. 22

23 1643 A rocroi-i csatában az ifjú Condé herceg legyőzi a spanyol terciókat XIV. Lajos francia király ben veszi át ténylegesen a hatalmat, addig Mazarin bíboros kormányzott első miniszterként A Marston Moor-i csatában parlamenti győzelem Az új mintájú hadsereg Nasebynél megsemmisítő vereséget mér a királyi csapatokra A nép első szerződése ( Agreement of the People ), amelyet a levellerek fogalmaztak meg vesztfáliai béke A csonka parlament I. Károly kivégzése. A királyság eltörlése, az angol köztársaság kikiáltása. Fogalmak, definíciók Ez a lista nem teljes. Lásd a fogalmak listáját a 2. számú mellékleten! Aides: élelmiszerek fogyasztására és forgalmazására kivetett kisegítő adók Franciaországban. Anabaptisták: újrakeresztelők. A reformáció egyik radikális irányzata. Ancien régime: a régi rendszer, kormányzati forma. A francia forradalom előtti politikai rendszer, az abszolút monarchia időszaka Franciaországban. Abszolutizmus: elvben az uralkodó korlátlan hatalmán alapuló kormányzati rendszer, valójában a szokásjog és az alaptörvények kötik az abszolút uralkodót is. A rendi intézményeket (pl. a rendi országgyűléseket) háttérbe szorítják. Ott bontakozhat ki, ahol örökletes az uralkodói hatalom. Anglikán egyház: a pápaságtól független, az uralkodó fősége alatt álló protestáns angol államegyház. VIII. Henrik szakítva a pápasággal, önmagát nyilvánította az angol egyház fejének. Ezzel létrejött az anglikán államegyház, amely egyre többet vett át a protestáns hitelvekből, de szertartásait és a püspöki-érseki egyházszervezetet tekintve katolikus hagyományokat is megőrzött. Antitrinitáriusok: a Szentháromság dogmáját tagadó vallási irányzat, Legismertebb képviselője Szervét Mihály volt. Követői a 16. században Erdélyben és Lengyelországban találtak menedéket. 23

24 Árforradalom: kb ig (vagy 1650-ig) tapasztalható áremelkedés az Európába áramló nagy mennyiségű nemesfém és a gyarapodó népességű városok növekvő élelmiszerszükséglete miatt. Az élelmiszerek árai magasabbra emelkedtek, mint az iparcikkek árai. Bailliage: bírósági és igazgatási körzet a francia monarchia északi vidékein. Délen sénéchaussée volt a neve. Élén bailli (főbíró), ill. a sénéchal (udvarnagy) állt. A 16. században a kormányzói, a 17. században az intendánsi rendszer elterjedésével jelentőségük csökkent. Connétable: a királyi hadak főparancsnoka Franciaországban. A király távollétében a legmagasabb tisztségnek számított. A 16. század 2. felében tekintélye lehanyatlott, Richelieu 1626-ban eltörölte. Cortes: a spanyol és a portugál rendi országgyűlés, melynek tagjai a nemesség, a papság és a polgárság képviselői voltak. Doge: államfő a velencei és a genovai köztársaságban. Ediktum: királyi rendelet. Eskütörvények ( Test acts ): az államegyházon kívüli állampolgárok (katolikusok, nonkonformisták) polgári hivatalokból való kizárását célzó rendelkezések Angliában, ill. Nagy-Britanniában. Felvilágosult abszolutizmus: a 18. századi felvilágosult gondolkodók egy része úgy vélte, hogy a filozófus uralkodók vezethetnék be felülről (mint felvilágosult despoták) a legkönnyebben a felvilágosodás szellemében szükséges reformokat. Az új eszmék valóban hatottak jó néhány uralkodóra (Nagy Frigyes, II. József, Nagy Katalin cárnő stb.), de a legfejlettebb nyugati országoktól való elmaradás felismerése és a hatalmi versengés is reformokra ösztönzött. Fiziokratizmus: a 18. sz. második felében Franciaországban elterjedt filozófai és közgazdaságtani elmélet. Képviselői pl. Quesnay és Turgot voltak. A merkantilizmussal szemben az ipar és a kereskedelem szabadsága mellett álltak ki. Mivel minden érték végső forrása a föld, az adóterhet a földbirtoknak kell viselnie. Fronde: parittya. A párizsi parlament és a párizsi nép, valamint főúri csoportok mozgalma és felkelése ban Mazarin abszolutisztikus kormányzása ellen. Gabelle: sóadó Franciaországban. Gyűlölt fogyasztási adónem volt, mert nagyon megdrágította a tartósításhoz általánosan használt só árát. Gentry: angol köznemesség. Megfelelő vagyonnal és nemesi életvitellel fel lehetett emelkedni a gentry soraiba. Hugenották: a francia kálvinisták elnevezése a kálvinizmus franciaországi elterjedése óta a 16. század közepén. Főurak és számos nemes csatlakozásával komoly hatalmi tényezővé vált. Humanisták: a humán tudományok (grammatika, retorika, poétika, erkölcsfilozófia, történelem) oktatói és hallgatói. Az antik szerzők és nyelvek tanulmányozását állították a középpontba. A reneszánsz humanizmus egy átfogó kulturális és irodalmi mozgalommá vált. 24

25 Independensek: angol nonkonformisták gyűjtőneve a 17. század folyamán, akik elutasították a püspöki és a presbiteriánus egyházkormányzatot, és a helyi gyülekezetek autonómiáját hangsúlyozták. Intendánsok: az uralkodó által különleges megbízatással (bírói, adóügyi, katonai stb.) egyegy tartományba küldött királyi biztos.richelieu 1635-ben állandó tisztséggé alakította. A 17. századi Franciaországban a rendfenntartási, igazságszolgáltatási intendánsok a királyi hatalom képviselőiként tevékenykedtek az egyes tartományokban és az adókerületek élén. Az abszolutisztikus kormányzás eszközeiként működtek, többnyire az államtanácsi előadók és az államtanácsosok közül kerültek ki, fizetést kaptak és bármikor leválthatók voltak. Janzenizmus: katolikus vallási irányzat a századi Franciaországban, amely Cornelius Jansenius németalföldi püspök műve (Augustinus, 1640) nyomán az isteni kegyelmet és az eleve elrendelést állította a középpontba. Egy szigorú morált és vallásosságot képviselt, emiatt szembekerült a világi igényekhez inkább alkalmazkodó, az akarat nagyobb szabadságát valló jezsuitákkal. Franciaországban a Port Royal apátság volt a központjuk, amelyet XIV. Lajos 1707-ben leromboltatott. Jozefinizmus: a felvilágosult abszolutizmus II. József által képviselt változata, szűkebb értelemben II. József egyházpolitikája. Klasszicizmus: a görög-római kultúrát eszményítő művészeti irányzat és irodalmi stílus. Franciaországban XIV. Lajos idején bontakozik ki, kora a klasszikus Franciaország időszaka. Kvékerek: nonkonformista szekta Angliában, amelyet Georg Fox ( ) alapított. Levellerek: egyenlősítők. Az angol polgárháború és köztársaság időszakában a parlamenti tábor elsősorban politikai téren radikális csoportja. Vezetői John Lilburn és Richard Overton voltak, irányzatuk az új mintájú hadseregben erősödött meg. Programjukat tartalmazta A nép szerződése című alkotmánytervezet 1647-ben, amelyet megvitatott a hadseregtanács. Zendülésüket 1649 májusában leverték. Liberum veto: Lengyelországban 1652-ben rögzített szokás. Egy országgyűlési követ vétója megakadályozhatja a törvényjavaslatok törvényerőre emelését. Majorsági gazdálkodás: olyan uradalom, amely esetében a földesúr saját kezelésű gazdasága (allódium, majorság) termel piacra és játszik fő szerepet a paraszti kisgazdaságokkal szemben. Manufaktúra: olyan üzemszervezeti forma, amelyben a bérmunkások között felosztják az egyes munkafolyamatokat. Lehet egy műhely vagy üzem, de szétszórt manufaktúrák is voltak. Merkantilizmus: protekcionista gazdaságpolitika, aktív külkereskedelmi mérlegre törekszik (minél több nemesfém áramoljon az országba). Az ország gazdagsága a kereskedelemből származik, ezért támogatták az ipart (manufaktúrák létesítését) és az iparcikkek kivitelét, a behozatalt védővámokkal korlátozták. Osztrák és német változata a kameralizmus. A cél a kincstár megtöltése. Örökös jobbágyság: többnyire az Elbától keletre terjedt el a majorsági gazdálkodás kibontakozásának következtében, amelyhez a jobbágyok robotmunkáját vették igénybe. A szabad költözési jog korlátozása, elvesztése és a jobbágyok nemcsak föld általi, hanem 25

26 személyi függésének megerősödése jellemzi (kényszercselédség, úriszék, a telekkel és a jobbágy személyével is a földesúr rendelkezik stb.) Pair: a 16. századtól a francia király által adományozott tiszteletbeli cím a királyi család tagjainak, az arisztokráciának, az egyház kiválóságainak és egyszerű nemeseknek, akiket az uralkodó ki akart emelni. Politikai előjoggal nem járt, de az udvari szertartásrendben a pairek a királyi család után a 2. helyet foglalták el. Parlament ( parlement ): Franciaországban legfelső bíróság Párizsban és a fontosabb vidéki városokban. Mivel a törvénytelennek vélt törvények, királyi rendeletek beiktatása ellen tiltakozhattak, óvást emelhettek, a parlamentek komoly politikai tényezőnek is számíthattak. Presbiteriánusok: a kálvini protestantizmus azon irányzatának hívei Angliában és Skóciában, akik elutasítják a püspöki egyházszervezetet, de még központosítottabb egyházi kormányzást hirdetnek (egyházközségi szinten a presbitérium, magasabb szinten az egyházmegyei zsinat és a nemzeti gyűlés fennhatósága alatt). Puritánok: radikális protestáns mozgalom a századi Angliában. Gyűjtőneve az átlagosnál vallásosabb protestánsoknak. A katolicizmus maradványainak felszámolását, egyházi reformot követeltek. A forradalom után több vallási irányzat, szekta alakult ki a puritanizmusból. Reneszánsz: az antik műveltség, a tudományok és a művészetek újjászületése. Művészeti stílus és kultúrtörténeti korszak megjelölése is. Taille: a király által 1439-től rendszeresen kivetett vagyonadó Franciaországban, amelynek fizetése alól a nemesség és a papság mentesült. Taláros nemesség: noblesse de robe. Franciaországban a tisztségek, hivatalok egy része megvásárolható volt, sőt 1604-től évi illeték fejében örökíthetővé is tették a megvásárolt hivatalt (ez volt a paulette ugyanis Charles Paulet királyi titkár ötletére vezette be IV. Henrik). Hivatal- és földvásárlással a nemesség soraiba lehetett emelkedni, igy a kard nemessége mellett kialakult egy hivatalnok nemesi réteg, a talár nemessége. Verlag-rendszer: bedolgozói rendszer, általában a falusi munkaerőt használta fel. A vállalkozó adja a nyersanyagot, esetleg a szerszámokat is a bedolgozóknak, majd ő gyűjti be és értékesíti a készterméket. Whigek és toryk: a kétpólusú brit politikai erőtér pártjai az 1670-es és az 1830-as évek között. Az udvar pártját, a király támogatóit kezdték toryknak (ír pápista, törvényenkívüli) nevezni. A vidék pártját whigeknek (lótolvaj, skót presbiteriánus) gúnyolták. A dicsőséges forradalom után a whigek váltak az udvar pártjává, mert ők álltak Orániai Vilmos, Anna és a Hannoveri-ház trónöröklése és polikája mellett. A toryk átalakultak a vidék pártjává, nem támogatták a háborús politikát és a vallási türelem követelését. 26

27 Kronológia és kötelező alapismeretek kora újkori egyetemes történet Franciaország aug A Szent Bertalan-éji mészárlás 1598 IV. Henrik kiadja a nantes-i ediktumot XIII. Lajos ( ), XIV. Lajos ( ), XV. Lajos ( ), XVI. Lajos ( ), XVIII. Lajos ( ) Richelieu bíboros ( ) Mazarin bíboros ( ) 1659 pireneusi béke Fronde (nemesi felkelés a párizsi parlament részvételével a központi hatalom ellen) devolúciós háború Spanyolországgal (Brabant megszerzése érdekében, 1668 aacheni békével zárul) 1670 Lotaringia francia megszállása háború Hollandia ellen (1678 nijmwegeni békével zárul) 1681 Strassburg (Strasbourg) megszállása 1684 Luxemburg megszállása (határok biztosítása, erődrendszer kiépítése) 1684 regensburgi fegyverszünetben a császár kénytelen elismerni a francia hódítást pfalzi háború (XIV. Lajos igénye sógornője, Erzsébet Sarolta hgnő révén) 1692 La Hogue (francia flotta veresége) 1697 rijswijki béke (francia vereség, de Strasbourg francia kézen marad, valamint az elzászi területek) /14 spanyol örökösödési háború (utrechti/rastatti béke) 1715 első állami jegybank 27

28 Orleans-i Fülöp régenssége államcsőd Fleury bíboros minisztersége 1738 bécsi béke (lengyel örökösödési háború ) Lotaringia Leszczynszki Szaniszlóé, halála után (1766) Franciaországé 1754/ francia-brit gyarmati háború (Quebec 1759, Guadaloupe 1759, Montreal 1760 elvesztése) 1756 versaillesi Bourbon-Habsburg-orosz szövetség (később csatlakozik Szász- és Svédország 1763 párizsi béke (Nagy-Britannia megszerzi Kanadát, Louisianát, Szenegambiát, Spanyolországtól Floridát) 1763 hubertusburgi béke 1778 szövetség az USA-val Nagy-Britannia ellen (1783 párizsi béke) Charles Alexandre de Calonne pénzügyminisztersége (utóda Lomenie de Brienne) 1788 államcsőd 1789 rendi gyűlés összehívása Alkotmányozó Nemzetgyűlés júl. 14. a Bastille bevétele, lerombolása aug. 26. Az emberi jogok nyilatkozata július a papság világi alkotmánya szept. 3. új alkotmány (alkotmányos monarchia) július 25. hadüzenet a Habsburg uralkodónak 1792/93 a konvent 1793/94 a rémuralom (terror) időszaka, június alkotmány a népuralomról, Robespierre bukása júl. 27/ a Direktórium első koalíciós háború 1797 Campo Formio-i béke 1798/99 egyiptomi hadjárat 28

29 második koalíciós háború (1801. febr. lunéville-i béke, márc. amiens-i béke) konzulátus Napoleon császársága 1806 német fejedelmek részéről: Rajnai Szövetség 1805 harmadik koalíciós háború (három császár csatája dec. 2. Austerlitz) pozsonyi béke dec /07 negyedik koalíciós háború (tilsiti béke) 1809 ötödik koalíciós háború (1809. okt. schönbrunni béke) ibériai háború Wellington beveszi Madridot) 1812 oroszországi hadjárat felszabadító háborúk okt Lipcse, Népek Csatája 1814 első párizsi béke márc. száz nap június 18. waterlooi csata Anglia/Nagy-Britannia polgárháború 1649 I. Károly kivégzése a Commonwealth időszaka 1651 a hajózási törvény (holland közvetítő kereskedelem ellen) első holland tengeri háború Cromwell Lord Protector (utóda fia, aki lemond Stuart restauráció II. Károly ( ), II. Jakab ( ), III. Vilmos, feleségével, Máriával, annak haláláig társuralkodó ( ), Anna ( ) I. György ( ), II. György ( ), III. György ( ) második holland háború (1667 bredai béke 29

30 1670 doveri szerződés harmadik holland háború 1673 Test Act (nem anglikánok kizárása a hivatalviselésből) 1679 Habeas Corpus 1689 Declaration of Rights 1690 csata a boyne-i győzelem 1694 Bank of England 1701 Act of Settlement (trónutódlás) 1707 Act of Union (Nagy-Britannia) 1711 Dél-Tengeri Társaság 1713 utrechti béke (Gibraltár, Menorca, Newfoundland, Új-Skócia megszerzése, valamint a Spanyol-Amerikával folytatott rabszolga-kereskedelem monopóliuma) 1715 jakobita inváziós kísérlet 1720 a Dél-Tengeri Társaság spekulációjának összeomlása Robert Walpole első minisztersége (Prime Minister/First Lord of the Treasury) 1745 utolsó jakobita felkelés (1746. ápr. 16. Battle of Culloden) 1754 a Society of Arts alapítása (kereskedelmi és ipari tevékenység) William Pitt, az idősebb miniszterelnöksége 1757 honvédelmi törvény (Militia Act) 1757 plassey-i győzelem (Robert Clive) 1765 Stamp Act (Duties in American Colonies Act) William Pitt, az ifjabb miniszterelnöksége ( között megszakítással) 1785 vámok feloldása Írország és Anglia közt 1801 Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság 30

31 USA függetlenségi háború (Nagy-Britannia elismeri az évi versailles-i békében) július 4. Függetlenségi Nyilatkozat 1787 Alkotmányozó Konvenció Philadelphiában szept. 17. USA alkotmánya Német-Római Birodalom Bajor Választófejedelemség (Wittelsbach) Ferdinánd Mária II. Miksa Emánuel Károly Albert ( közt VII. Károly néven császár) Hannover (Braunschweig-Lüneburg-ház) 1692-től választófejedelmség Ernő Ágost Szászország (Wettin) közt perszonálunióban Lengyelországgal II. (Erős) Ágost Brandenburg-Poroszország (Hohenzollern) I- Frigyes Vilmos, a nagy választófejedelem 1656 Svédország elismeri a Kelet-Poroszország feletti fennhatóságot 1657 Lengyelország elismeri a Kelet-Poroszország feletti fennhatóságot 1675 fehrbellini győzelem a svédek felett I.Frigyes ( , 1700-tól király), I. Frigyes Vilmos ( ), II. (Nagy) Frigyes ( ), II. Frigyes Vilmos ( ), III. Frigyes Vilmos ( ) 31

32 1722 generáldirektórium 1732 salzburgi protestánsok befogadása 1733 rendelet a paraszti lakosság katonáskodásáról osztrák örökösödési háború (aacheni béke) első sziléziai háború (1742 különbéke Boroszlóban) második sziléziai háború (békekötés Drezdában) hétéves háború 1756 jan. westminsteri konvenció (brit-porosz szövetség) 1762 Erzsébet cárnő halála után II. Péter kivonul a Habsburg szövetségből 1763 hubertusburgi béke területi változások nélkül bajor örökösödési háború (porosz csapatok Prágában) 1790 reichenbachi konvenció 1772 Lengyelország első felosztása 1793 Lengyelország második felosztása 1795 Lengyelország harmadik felosztása 1806 vereség a jenai-auerstedti kettős csatában 1807 vereség Eylaunál, az orosz csapatok Friedlandnál 1807 Stein báró reformja (parasztság felszabadítása) 1811 céhek megszüntetése 1812 zsidók emancipációja Hardenberg báró reformjai: 1808 közigazgatási reformok 1810 berlini egyetem 1812 állami gimnáziumi rendtartás (érettségi) Oroszország Alekszej cár, utóda leánya, Zsófia, aki sztrelecek segítségével iegyekszik biztosítani a régensséget a maga számára I. Péter, a féltestvére megbuktatja (hadseregfejlesztés) északi háború (békekötés: Nystadt) 32

33 1709 győzelem Poltavánál 1714 Finnország megszállása I. Katalin és Anna uralkodása (kegyencek korszaka: Menysikov, Bühren, Münnich) török háború (a belgrádi békében megszerzi Azovot) 1755 Moszkvai Egyetem Nagy Katalin cárnő 1764 szövetség Poroszországgal (Lengyelország trónján kegyencem Poniatowski Szaniszló) 1764 német parasztok letelepítése a Volgánál Pugacsov-féle felkelés 1774 Kücsük-Kajnardzsi béke 1783 a a Krím annektálása (Herszon 1783, Szebasztopol 1784) török háború (iasi béke) 33