A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei. Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György, Kiss Dénes

Átírás

1 A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György, Kiss Dénes

2 Micro- (trickle / dripping) irrigation system Irrigation Rotary sprinkler Centrepivot irrigation system (carrousel) Water reel Linear irrigation system

3 Bevezetés Az öntözés a mezőgazdálkodási kultúra egyik fokmérője. Az öntözéses gazdálkodás birodalmakat tett naggyá, fejlesztése talán hazánkra sem káros (Agronapló, XIII. évf. 2009/5. szám) Az öntözés, a mezőgazdaság egyik legfontosabb tevékenysége, amely nagyban befolyásolja a leendő termést. A száraz gazdálkodás költségei hosszú távon magasabbak az öntözésesnél.

4 Az öntözés jelentősége Az időjárás évről-évre szélsőségesebb A hazai csapadékeloszlás rendkívül szeszélyes Az öntözés a növénytermesztésben egyre fontosabb Nagyban befolyásolja a leendő termést Kiss Dénes /40

5 Az öntözés lehetséges károsító hatásai talajszerkezetet romboló hatás túlzott mennyiségű öntözővíz, eróziót és mocsarasodást okozhat tápanyagok kimosódása magasra emelkedő talajvíz magával hozhatja a mélyebben elhelyezkedő káros sókat és elszíkesítheti a termőréteget Kiss Dénes /40

6

7 Magyarország átlagos éves csapadék mennyisége Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

8

9

10

11

12

13 Magyarország öntözési jellemzői öntözött terület művelési ágak [1000 ha] [1000 ha] [1000 ha] [1000 ha] [1000 ha] [1000 ha] [1000 ha] Szántó zöldség gyümölcs gyep, rét, legelő szőlő egyéb ,8 49,75 34, , ,5 na na na 4,8 3,8 5,1 7, ,7 0,166 0,025 0,016 na na na 0,14 0,017 0,001 0, ,95 0,76 7,8 1,1

14

15 Aszályindex öntözött terület változása

16

17

18 Miért fontos az öntözés? Mit tudunk befolyásolni? Tápanyag Víz A növényeknek a terméshozáshoz elegendő levegő, fény, hő, tápanyag és víz szükséges. Túl sok károsodás Túl kevés károsodás A vízgazdálkodás fő feladatai: a vízkárok elhárítása: ár- és belvízvédelem, erózió elleni védekezés, vízhasznosítás: víztárolás, öntözés. öntözéssel száraz időben is elérhetjük a megfelelő termést. fagyvédelem, kelesztés, minőségjavítás (pl. gyümölcsszínezés), tápanyagpótlás

19 Az öntözés célja A növénytermesztési terület vízkészletének növelése a növények jobb életfeltételeinek biztosítása érdekében. A növényzet kedvező vízfogyasztása érdekében a talaj nedvességtartalmát kell növelni, ezzel lehetővé tenni, hogy az aktív gyökérzónában a pórusok víz-levegő aránya kedvező legyen. A talaj tápanyag készletének növelése Trágyázó öntözéskor oldott, vagy folyékony műtrágya adagolásával és öntözővízzel együtti kijuttatásával érhető el. A növénytermesztési terület hőháztartási viszonyainak javítása. (pl frissítő öntözés a transpirációs zóna párahiánya ellen, fagyvédő öntözés a fagykárok ellen) Káros anyagok talajból való eltávolítása. Talajjavító öntözés: káros sótartalom talajból való kimosására

20 Az öntözés célja Jellegét tekintve: agrotechnikai és műszaki feladat. A növénytermesztési terület vízkészletének növelése a növények jobb életfeltételeinek (levegő, fény, hő, tápanyag, víz) biztosítása érdekében. A vízgazdálkodás feladatai: a vízkárok elhárítása: ár- és belvízvédelem, erózió elleni védekezés vízhasznosítás: víztárolás, öntözés száraz időben is megfelelő termés hozam jelentős termésnövekedés fagyvédelem minőségjavítás (gyümölcsszínezés) tápanyagpótlás (oldott vagy hígtrágyával) káros anyagok talajból való eltávolítása Kiss Dénes /40

21 Az öntözést befolyásoló tényezők A növények termesztéséhez szükséges vízmennyiség nagy részét a csapadék fedezi, de a vízellátás folyamatossága és a növényzet vízfelhasználása között mind mennyiségi, mind időbeli elosztást tekintve a növényfajonként és termőhelyenként (talaj, éghajlat) jelentős eltérés van, a talaj fizikai, kémiai jellemzői: pórustérfogat, talajnedvesség megengedhető alsó és felső határérték, víznyelőképesség, a talaj mélysége, valamint az aktív termőréteg vastagsága aktív gyökérzóna vastagsága (növényfajonként eltérő) aktív talajréteg: 0-80 cm Éghajlati és földrajzi adottságok napfény, hőmérséklet, szél, páratartalom, domborzat, szélhatás, az éghajlati összefoglaló értékelésére az úgy nevezett ariditási tényező (öntözésigényességi tényező) szolgál. ariditási index: A = P / C ahol P párolgás (mm), C - csapadék (mm) öntözésigényességi index: Ö i =V öi /Vi,, ahol: V öi : öntözővíz-igény (mm) V i : növényi vízigény (mm).

22 Öntözési rend Az öntözési rend a víznorma és az öntözési forduló meghatározását jelenti, mely termőtájanként, növényenként, talajtípusonként, öntözőgépenként változik. Az öntözés hatékonysága nagymértékben az öntözés minőségétől függ az öntözővíz szétosztásának minőségétől az eső minősége, cseppenergiája, a talaj romboló hatása az eső intenzitása (később részletesebben), a talaj vízelnyelése közötti összhangtól az öntözővíz minőségétől (jellemzőiről később) Öntözési rend időparaméterei meghatározásához a következők ismerete szükséges: öntözés kezdőnapja, a terület beöntözésének időtartama, terület beöntözésének befejező időpontja az öntözési forduló, az öntözési fordulók közötti öntözési szünetek öntözési idény, Ha a legnagyobb vízigényű hónapban 80%-os biztonsággal pótoljuk a csapadékhiányt, akkor az öntözési idény egy hónapjában az esetek 20%-ban jelentkezik a növényzetnél vízhiány

23 Öntözési rend Az öntözés kezdési idejének meghatározása Érzékszervi módszer Műszeres módszer folyamatos mérése mintavételes megoldás nedvességmérő szárítószekrény tenyészedény Az öntözővíz-szükséglet számítása: Az öntözővíz-szükségletet megkapjuk, ha a növények párologtatását növeljük a talajfelszín párolgásával valamint a veszteségekkel

24 Az öntözés talajt károsító hatásai Sótartalom Talajtömörödés Cserepesedés, kérgesedés Erózió

25 Az öntözés alapműveletei Az öntözési módok bármelyikénél a következő feladatokat kell megoldani: az öntöző víz beszerzése (élővíz, tározó, kút, csőkút, csatorna) a víz szállítása a víz szétosztása a víz adagolása Kiss Dénes /40

26 Öntözési módok fő csoportok: felületi öntözés árasztó öntözés csörgedeztető öntözés barázdás öntözés altalajöntözés esőszerű öntözés mikroöntözés

27

28 Öntözési módok Az öntözési módok fő csoportjai: 1. Felületi öntözési mód 1.1. Arasztó öntözési módszer 1.2. Áztató (vagy barázdás) öntözési módszer Csatornás áztató öntözési eljárás (A víz csatornából jut a barázdába) Csöves áztató öntözési eljárás (A víz szilárd falú csőből jut a barázdába) Tömlős áztató öntözési eljárás (A víz nem alaktartó csőből kerül a barázdába) 1.3. Csörgedeztető öntözési módszer 2. Esőszerű öntözési módlegelterjedtebb A csövek mozgatása történhet kézi és gépi erővel 2.1. Hordoztató csővezetékű öntözési módszer 2.2. Gépi áttelepítésű öntözési módszer Vontatott berendezésű öntözési eljárás Önjáró berendezésű öntözési eljárás 2.3. Állandó jelleggel beépített csővezetékű öntözési módszer 3. Felszín alatti öntözési mód 3.1. Nyílt csatornás öntözési módszer 3.2. Csöves ötözési módszer Talajcsöves (égetett agyagcső, műanyagcső) öntözési eljárás Csepegtetőcsöves öntözési eljárás 4. Mikroöntözési mód Megfelelő alkalmazási mód kiválasztását befolyásoló tényezők: helyi adottságok, lehetőségek, gazdasági szempontok, stb. Kiss Dénes /40

29 Felületi öntözés Árasztó öntözés (rizsföldek, esetleg legelők) öntözendő felületet összefüggő víztakaróval borítjuk a víz addig áll a talajon, amíg a talaj kellőképpen be nem ázott, ill. amíg a növény kívánja a felszínen maradt vizet elvezetik árasztáshoz a területet kis gátakkal kalitkákra bontják ( a víz ne áramolhasson a mélyebben fekvő részekre) a vizet kalitkánként adagolják (egy-egy kalitka mérete a lejtéstől függ) alkalmazása előzetesen komoly tereprendezési munkát igényel a felszínnek csaknem vízszintesnél kell lennie Kiss Dénes /40

30 Felületi öntözés Csörgedeztető öntözés (háttérbe szorult) a területet földből készült töltések között irányított vízelosztást végzünk vékony vízlepelt engedünk végig a talaj felszínén oly módon, hogy amíg a víz áthalad, a talaj a szükséges mértékig be is ázzon költséges Eljárásai: a) oldalas öntözési eljárás b) hátas öntözési eljárás, c) sávos öntözési eljárás. Kiss Dénes /40

31 Felületi öntözés Barázdás öntözés növény sorai között húzott barázdákat árasztjuk el vízzel sekély barázda (10-15 cm mélységű), mély barázda (30-40 cm mélységű) vízzáró réteg esetén a barázdák távolsága m a barázdák vége zárt a barázdahosszúság m a víz beadagolása 1,5-3 dm 3 /s1-2 napig is eltart a barázdák lejtése 1-6 ezrelék a barázdák elkészíthetők a vetés előtt, azzal egy időben, vagy a kikelt sorok között Kiss Dénes /40

32 Altalaj öntözés A víz a művelési mélység alatt elhelyezett perforált, műanyag vagy égetett agyagcsövekből jut a talajba, ahol lefelé, oldalt és kapillárisan felfelé is szivárog. Kiss Dénes /40

33 Esőszerű öntözés levegőből cseppek formájában jut a növényre, illetve a talajra a vizet csőben, nyomás alatt vezetjük a felhasználás helyére szórófej szűkített nyílásán nagy sebességgel lép ki a légtérbea levegőellenállás hatására cseppekre bomlik minőségét a szórófej vízadagolási egyenletessége határozza meg Az esőszerű öntözési mód előnyei: nem szükséges a tereprendezes, 1,5-2,5%-ot meghaladó esésű terepen is alkalmazható használata nem függ a talajadottsagoktól, mert a vízvezetés zárt rendszerű laza es nagy víznyelő képességű, sekély termőrétegű talajokon is megfelel az öntözővíz mennyisége pontosan adagolható kis mennyiségű öntözővíz is kiadható növeli a levegő páratartalmát (a gombabetegségekre érzékeny növényeknél hátrány) alkalmazását az öntözött növény sortávolsága és magassága nem befolyásolja automatizálható, tehát csökkenthető az élőmunka igénye7 Az esőszerű öntözési mód hátrányai: a területegységre számított üzemköltségei általában magasabbak mint a felületi öntözésnél nagyobb vízadagok (60 mm felett) kijuttatása hosszú időt vesz igénybe az erős szel rontja a csapadékelosztás egyenletességét, a szorásképét a párolgási veszteségek meleg és száraz napokon elérhetik a 25-30%-ot is Kiss Dénes /40

34 Esőztető öntözés Agrotechnikai követelmények: az öntözőberendezés az öntözővizet adott üzemi igények szerint, takarékos energiafelhasználással, a területen egyenletesen szétosztva a növényzet károsítása nélkül juttassa a növényzethez a vízadag a talaj vízkapacitásának, és a növény vízigényének megfelelően szabályozható legyen az öntözőberendezés mozgása, telepítése csak minimális kárt okozhat alacsony telepítési és üzemeltetési költség a működtetés ne igényeljen kvalifikált szakértelmet a lehető legkisebb legyen a talajszerkezet rombolása, az iszaposodás és a növénydőlés az öntözővíz a talaj felszínén ne okozzon tócsákat a cseppenergia talaj szerkezetét romboló hatása lehetőleg minimális legyen ne legyen nagy a párolgási, és a szivárgási veszteség az esőztető öntözőberendezések alkalmasak legyenek a növények kora tavaszi, és késő őszi fagyvédelmére az öntözés gépeinek környezetet károsító hatása minimális kell, hogy legyen korrózióállóság Kiss Dénes /40

35 Esőszerű öntözés Az öntözőberendezések típusai (szárnyvezeték jellege alapján): 1. Állandó jelleggel (a felszín alá) beépített csővezetékű (alkalmazása ültetvényben) 1.1. Növényállomány (lombkorona) feletti szórófejekkel (különleges célú öntözésre) 1.2. Növényállomány alatti szórófejekkel (vízpótló öntözésre) 2. Mozgatható szárnyvezetékek 2.1. Gépi mozgatású, amelynek felosztását az öntözött terület hossztengelyével alkotott elhelyezkedés alapján állapítjuk meg Hosszirányú, a tábla tengelyével megegyező irányban mozgó, rendszerint vontatott változatú berendezés Keresztirányban (frontálisan) elhelyezkedő és mozgó. Robbanó- vagy a hidromotorral változtatja állásait", szakaszos vagy folyamatos üzemelésű Körben forgó, konzolos kialakítású, gyors mozgású Körben járó, a vízkivételi hely körül mozgó 1-2 km hosszúságú, elektromos motorral hajtott lassú, folyamatos mozgást végez Csévélhető tömlős. Egyetlen nagy hatósugarú szórófej végzi az öntözést Kézi áttelepítésű. A csövek elhelyezése, összeszerelése és felszedése kézzel történik Kiss Dénes /40

36 Esőztető öntözőgépek Az öntözőberendezés fő szerkezeti egységei: szivattyú csővezeték és szerelvényei vízadagoló elemek, szórófejek elektronika, vezérlés Kiss Dénes /40

37 Az esőztető öntözőgépek felépítése Szivattyúk: A víz emelésére, ill. csővezetékben történő szállítására alkalmasak.. Működési elv szerint a szivattyúk lehetnek: Kiss Dénes /40

38 Az esőztető öntözőgépek felépítése Szivattyúk: Működési elv szerint a szivattyúk lehetnek Áramlástechnikai centrifugál szivattyú csavarlapátos szárnylapátos szivattyú. térfogatkiszorításos szivattyúk. Általános üzemi jellemzők Szívómagasság NPSH-ban megadva szivattyú tengelyteljesítménye szivattyú hasznos (manometrikus) teljesítménye hasznosított hidraulikai teljesítmény szivattyú hatásfok szivattyú fordulatszám a járókerék percenkénti körülfordulása. A szállítómagasság, a szívómagasság, a hasznos folyadékszállítás, a tengelyteljesítmény, a hidraulikus teljesítmény és a hatásfok a szivattyú megadott állandó fordulatszámához tartozik.

39 Az esőztető öntözőgépek felépítése Csővezetékek és szerelvények A csővezetékek két csoportba sorolhatók: hordozható gyorskapcsolású csővezetékek beépített csővezetékek. Anyaguk szerint lehetnek: acéllemez alumínium Műszáltömlők műanyagcső

40 Az esőztető öntözőgépek felépítése A hordozható csövek összekötése gyorskapcsolókkal: Perrot/kardán rendszerű (a csőtagok között irányeltérést biztosít a terepviszonyokhoz igazodva) Hidroflex (műanyag csöveknél) Bajonettzáras (műanyag csöveknél) Kiss Dénes /40

41 Az esőztető öntözőgépek felépítése A fagyhatár alá beépített csövek anyaga: acél (1 MPa (10 bar) nyomás felett és az idomok, szerelvények beépítési helyén alkalmaznak. Korrózióvédelem céljából külső szigeteléssel készülnek. A vezetékeket helyszíni hegesztéssel karimás csőkötéssel kötik össze.) öntöttvas azbesztcement ( bar nyomásra készülnek. Összekötésükre a Simplex, Reka és Gibault kötési módokat alkalmazzák.) műanyag (kemény polivinilklorid (KPVC), kemény polietilén(kpe) és polipropilén(pp) Kiss Dénes /40

42 Az esőztető öntözőgépek felépítése A csővezetékek szerelvényeit részben a felszín fölé, részben aknába helyezik. Legfontosabb szerelvények: Vízkivételi csapok (hidránsok): T idomból, hosszabbítócsőből, tolózárból és gyorskapcsoló negatív fejből állnak. A hidránsra szárnyvezeték vagy szórófej csatlakoztatható Tolózárak: vezetékszakaszok lezárására, légtelenítés a beépített csővezetékek legmagasabb pontján,víztelenítés a csővezeték legmélyebb pontján, a rendszer csővezeték kimosása, aknába építik és alatta kavicságyat helyeznek el Kiss Dénes /40

43 Az esőztető öntözőgépek felépítése Vízadagóló elemek, szórófejek: Esőztető öntözésnél az öntözővizet szórófejek permetezik szét. A szórófejből a nyomás hatására kilépő vízsugár az örvénylés és a légellenállás hatására felbomlik, cseppek alakjában a talajra, illetve a növényzetre hull. Szórófejekkel szemben támasztott követelmények: üzemi nyomás (1-8 bar) térfogatáram (1-600 dm 3 /min) szórási sugár (terület középpontja és a nedvesített terület legtávolabbi pontja között) szórófej körülfordulási ideje (1-10 min) Intenzitás (5-11 mm/h) az egyenletes vízelosztást az egyenletes cseppméretet Kiss Dénes /40

44 Az esőztető öntözőgépek felépítése Vízadagoló elemek, szórófejek tipusai:

45 Az esőztető öntözőgépek felépítése Vízadagoló elemek, szórófejek csoportosítása: Kiss Dénes /40

46 Az esőztető öntözőgépek felépítése Vízáramlással működtetett (hajtószerkezetes), lengőkaros/billenő szerkezetű szórófejek tipusai: vízszintes lengőkaros függőleges lengőkaros (sugárcső mindkét változatnál szabadon elforoghat a merev tartócsőben, szórófejekhez 3-6 cserélhető fúvóka tartozik) Kiss Dénes /40

47 Az esőztető öntözőgépek felépítése Fúvóka: A sugáralakítás szempontjából a szórófej legfontosabb része a fúvóka. Jellemzői: optimális kúpszögük között van a porlasztás nem közvetlenül a fúvókánál, hanem attól távolabb következzék be (nagyobb szórási sugár) a sugárcsőnek a vízszintessel bezárt szöge között változik (legnagyobb a szórási sugár, légellenállás nélkül 45 -nál lenne a legnagyobb a szórási sugár) a szél zavaró hatása a hajlásszög csökkentésével(17-20 ) jelentősen csökkenthető fák alatti öntözéshez os hajlásszögű szórófejek szükségesek. a fúvókák élének kialakítása hatással van a sugár alakjára és a porlasztás minőségére Kiss Dénes /40

48 Az esőztető öntözőgépek felépítése A szórófejek jellemzői: üzemi nyomás (p) szórófej térfogatárama (q) szórási sugár (R) körülfordulási idő intenzitás (i) μ kifolyási tényező (elfogadható értéke 0,93-0,98) F- kilépő keresztmetszet g-nehézségi gyorsulás H-üzemi nyomás T- beöntözendő terület [m^2] A p - q jelleggörbe a szórófej előtti nyomást ábrázolja a térfogatáram függvényében A p - R jelleggörbe alakulása a szórási sugár és a nyomás közötti összefüggést ábrázolja

49 Az esőztető öntözőgépek felépítése A szórási távolság alapvetően függ: nyomás nagyságától a fúvóka átmérőjétől a sugárcső vízszintessel bezárt hajlásszögétől a fúvóka szerkezeti kialakításától a szélviszonyoktól A p-r jelleggörbéből kiolvasható az R/p viszony, ami a cseppnagyságra utal, illetve az öntözhető növényzetre R/p viszony öntözés minősége növény fajta <10 nagyon finom eső virág, dohány finom eső szántóföldi kultúrák közepes finomságú eső lucerna, takarmánynövények durva eső rétek, legelők >13 tartózkodni kell az öntözéstől -

50 Az esőztető öntözőgépek rendszerezése Építési formájuk szerint lehetnek: hordozható (öntözés után szétszedhető, új állásba telepíthető) félstabil (hidránsok a felszínre vezetik az öntözővizet, amelyhez mobil kézi vagy gépi áttelepítésű szárnyvezetékek kapcsolódnak) stabil kivitelűek (felszín alatti csőhálózat, szórófejek a teljes területet beöntözhetik áttelepítés nélkül) Kiss Dénes /40

51 Az esőztető öntözőgépek rendszerezése Gépi áttelepítésű szárnyvezeték változatok: gördülő szárnyvezetékek csévélhető szárnyvezetékek körben forgó és körben járó szárnyvezetékek frontálisan haladó szárnyvezetékek Kiss Dénes /40

52 Az esőztető öntözőgépek rendszerezése Csévélhető tömlős öntözőberendezések: m munkaszélességű max. 500 m hosszúságú sávokat öntöznek szárnyvezeték nyomásigénye kb. 6 bar Kiss Dénes /40

53 Csévélhető szárnyvezetékes öntözőberendezés A szórófej állványt a rajta lévő szórófejjel együtt traktor vontatja a táblának a dobbal ellentétes végére, miközben letekeri a csövet a dobról. A függőleges lengőkaros szórófej szektoros öntözést végez. Általában 270 -os szektorban öntöznek, hogy a szán száraz felszínen csússzon (ábra 1 helyzet). A dob lassú forgás közben feltekeri a csövet, amikor a szórófej a dobhoz ér, a dobot 180 -kal átforgatják (ábra 2 helyzet) és a traktor kivontatja az öntözőszánt a tábla ellentétes oldalára (ábra 3 helyzet) és kezdődik az új sáv öntözése. Befejezés után a kábeldob egy munkaszélességgel előbbre áll az úton, rákapcsolják a következő hidránsra, és megkezdhető a szomszédos sáv öntözése. A hajlékony kábel jól igazodik a tábla domborulatához (20. ábrát).

54 Csévélhető szárnyvezetékes öntözőberendezés

55 Frontálisan haladó (lineár) öntözőberendezés A berendezés vízellátása a mozgás irányával párhuzamos csatornából vagy Hidránsról történik központi tagra szerelt a motor, ami csak az áramfejlesztőt hajtja. A vízkivétel az öntözendő tábla hossztengelyében lefektetett felszínalatti csőhálózat hidránsairól történik. a tábla végéhez érve 180 fokkal átfordítható, és az öntözést ellenkező irányban haladva a hidránssor túlsó oldalán folytatja. Kombinált mozgásmódú öntözőberendezések kialakításuk lehetővé teszi a csőirányú áttelepítést. A csőirányú vontatáshoz a berendezés kerekeit 90o-kal el kell forgatni. Rendeltetésük megegyezik az előzőekkel

56 Frontálisan haladó (lineár) öntözőberendezés A szárnyvezeték öntözés közben egyenes vonalban (lineár) áll és a csőre merőleges irányban frontálisan mozog a táblán Az előrehaladást a tartószerkezetet alátámasztó hajtott kerekek biztosítják A berendezés teljesen automatizált, kezelőszemélyzetet nem, csupán időszakos ellenőrzést igényel A lineáris esőztető berendezés előnyei: azonos nyomon jár minimális a taposási kár A csapadékeloszlás hossz és keresztirányban egyaránt igen egyenletes és a kiöntözhető vízadag jól igazítható a növény vízigényéhez Kicsi a nyomásigénye, alacsony az élőmunka felhasználás Hátránya jelentős beruházási költség!

57 Frontálisan haladó (lineár) öntözőberendezés Csőátmérők: 125,158, 202 mm A szárnyvezetékek hossza egyoldali betáplálásnál m, kétoldalinál m. a javasolt táblaszélesség m, hossza pedig m. A szórófejek nyomásigénye 1,3-1,4 bar. A szórófejek lehetnek a cső tetején, vagy lefelé lógó csőre erősítve, hogy a talajhoz közelebb legyenek. Hajtás: A kw dízel motor a szivattyú (centrifugál szivattyúk, p=4-6bar; Q= m 3 /h) áramfejlesztő hajtását. (villamos motorok teljesítménye 0,75-1,1 kw.) A haladási irányban tartására a hidráns sorral párhuzamosan kifeszített sodronykötél, vagy indukciós kábel, vagy vezetőbarázda szolgál. Az árbocokon vannak az egyes tagok mozgatását végző villanymotorok és hajtóművek

58 Körbe forgó öntözőberendezés

59 Esőztető- és lineár berendezések járószerkezetei

60 Az esőztető öntözőgépek rendszerezése Körbejáró (center pivot) berendezés: A járószerkezetek meghajtását villanymotor, vagy hidromotor végzi. A csővezetékek, egymástól m távolságban elhelyezett kocsikon (tornyokon) nyugszanak A szárnyvezeték egyenesben tartását mechanikus, hidraulikus vagy fotocellás vezérlés biztosítja. A berendezés egyik vége a hidránshoz van kapcsolva, míg a több helyen alátámasztott csővezeték a hidráns körül elforog Egy körülfordulás alatt mm csapadékot biztosít A szárnyvezetékek hossza m. A következő állásba a csővezetéket traktorral lehet átvontatni. Hátránya, hogy a beöntözött kör átmérőjével azonos oldalú négyzet területének csak a 78,5%-át fedi le, ui. 4r 2 /r 2 π = 0,785). Kiss Dénes /40

61 Körbe forgó öntözőberendezések Nebraska Central Pivot

62 Körbe forgó öntözőberendezések a négyzetbe szóró körbejáró szárnyvezeték. A körbejáró vezeték külső métere visszahajtható, ami közel négyzet alakú (90%-nál nagyobb fedettség) terület beszórását biztosítja. A szárny visszahajtása a tereptárgyak kikerülését is lehetővé teszi. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a növénytermesztéssel kapcsolatos gépi munkákat (talajművelés, vetés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás) az öntözőberendezés hordozótornyinak körpályán tömörített keréknyomai akadályozhatják.

63 Körbeforgó öntöző berendezések Változó intenzitású öntözés

64 Esőztető öntözőgépek elektronikus berendezései Elektronikus vezérlés: a lineár és körbeforgó öntözőgépek sebességének, a kijuttatandó víz mennyiségének szabályozásához, Szoftverek: a körbejáró öntözőgép által beöntözendő terület alakjának, az öntözés idejének, intenzitásának, a víz nyomásának programozásához, Talajnedvesség érzékelő, Esőérzékelő.

65 Mikróöntöző berendezések kis nyomás mellett kis intenzitással közvetlenül a növény közelébe juttatják az öntözővizet. Fontosabb előnyei takarékos vízhasználat kis párolgási és elszivárgási veszteség kis energiaigény, a növény vízigénye pontosan és a megfelelő időben kielégíthető, lejtős területen is alkalmazható. A berendezések a következő csoportokba sorolhatók: felszín alatti mikroöntözés az öntözővizet szállító csöveket és vízadagoló elemeket a növényzet gyökérzónájában helyezik el. csepegtető öntözés a víz az adagoló elemekből cseppenként jut ki a növényzet közelébe. vízsugaras öntözés a víz, sugár alakjában jut a növényzetre, vagy a talaj felszínére. Hazánkban a csepegtető és a vízsugaras öntözés terjedt el.

66 Mikróöntöző berendezések A fontosabb szerkezeti részek: vízadagoló testek szárnyvezetékek szivattyúk víztisztító készülékek járulékos részei a mérőműszerek, a műtrágyaoldók és adagolók, valamint az automatizálás eszközei. Csepegtetőtestek Az öntözővizet átvezető szakasz formája alapján megkülönböztetünk furatos járatos legelterjedtebb nyomáskiegyenlítő öntisztító csepegtető testeket. Nyomásigényük általában 1 bar körül van.

67 Mikróöntöző berendezések Furatos csepegtetőtest: a szárnyvezetékbe vágott menetbe lehet behajtani

68 Mikroöntöző berendezések Járatos csepegtetőtestek: Mikro jet adagoló A víz két vagy több nyíláson keresztül sugár formában lép ki. A nyílások számától és elhelyezésétől függően a vízadagoló elem teljes körben vagy szektorban juttatja ki a vizet. A kétnyílásút pl. két szomszédos szőlő- vagy bogyósnövénynél, a soknyílású körkörös fejet sűrűállományú zöldségféléknél lehet használni.

69 Mikróöntöző berendezések A szárnyvezeték vékony műanyag cső, ezen vannak a csepegtető testek a szárnyvezetékek csövét úgy kell megválasztani, hogy anyaga elég rugalmas legyen ahhoz, hogy a csepegtetőtest vízhatlanul beilleszthető legyen, továbbá elég hajlékony legyen ahhoz, hogy orsóra lehessen tekercselni és végül ellenálljon a fagy és a napsugárzás hatásainak. A betétek cseréjével változtatható a szóráskép, a cseppméret, és a kiadagolt folyadék mennyiség.

70 Mikróöntöző berendezések A rendszer alkalmas különböző automatikák, jelző és szabályozó-berendezések alkalmazására és mindezek számítógépes irányítására. Automatikus üzemmódban a számítógép bekéri a meteorológiai és talajadatokat. A talajnedvesség és a növény vízigénye, valamint a szárnyvezetékek paraméterei alapján parcellánként meghatározza az öntözési időt. Elvégzi a távvezérelt szelepek nyitását, zárását.

71 Mikróöntöző berendezések A csepegtető öntözés területe: gyümölcsösök szőlők zöldségfélék Előnyei üvegházak és fóliasátrakban is kiválóan alkalmazható, a csepegtető öntözéssel a műtrágyák is kiadagolhatók, a szárnyvezetékek közötti szárazon maradó sáv még öntözés közben is lehetővé teszi a talajmunkákat, kevesebb a gyom és nincs talajcserepesedés, a helyesen megtervezett csepegtető öntözőberendezés azonos vízadaggal látja el az állomány minden egyedét, tekintet nélkül a szélre, vagy a terület lejtésére. Hátrányok szántóföldi körülmények között nem alkalmazható, a vizet gondosan tisztítani kell a lerakódások eltömhetik a kisméretű keresztmetszeteket.

72 Az öntözésfejlesztés irányai Cél az öntözés hatékonyságának fokozása, a gépek élettartamának megőrzése, növelése, az öntözés eszközeinek egységesítése, a vízkivétel, és a vízszállítás eszközeinek tipizálása. A vízellátás területén a kis keresztmetszetű, duzzasztott, szilárd burkolattal ellátott csatornák építése. Terepakadályok kikerülésére alkalmas osztott rendszerű berendezések használata. Egyedi telepítésű berendezésnél a tápfeszültség napelemről történő biztosítása. Csoportosan telepített öntözőberendezésekből álló, központi helyről irányított automatikus öntözőrendszer. A fejlesztés fő irányai tehát : az alkalmazástechnika finomítása, az öntözés eszközeinek egységesítése, az öntözésszervezés fejlesztése, közvetlen érzékelésen alapuló öntözésirányító rendszer (automatikus önözés), a növény változó vízigényét és a talaj tulajdonságait figyelembe vevő öntözés a környezetterhelés csökkentése és a termőföld védelme érdekében.

73 Köszönöm a figyelmet!

74

75 Irodalomjegyzék Idézett irodalom: 1. Az öntözés gépei 5.sz. [szerző] Dr Soós Pál. Mezőgazdaság munkagépek. 2. Bertók, János. Öntözőgépek. MG gépszerkezet. Budapest : ismeretlen szerző, kötet. kézirat. 3. Vízszétosztó berendezések és az öntözés minőségét befolyásoló környezeti tényező. Dr. Cserhidy, Attila. Kiskunhalas : Agrárágazat, 2006-Április. 4. Az öntözési rend. Tóth, Árpád. hely nélk. : Magyar öntözési egyesület. 5. Esőztető öntözőrendszer tervezése, telepítése. Tóth, Árpád. Agrárágazat : Agrárágazat, 2006., kötet. 6. Körbenjáró öntözőberendezések. Cserhidy, Attila. internet : Agrárágazat, 2006., augusztus. kötet. Felhasznált irodalom: Csekő G. Szalai Gy. (1983): Módszer a szélhatás csökkentésére esőztető öntözésnél. Hidrológiai Közlöny, Bp. 3.sz p. Cselőtei L. (1962): Kertészeti növények öntözése. MTA. Agr.Oszt.Közl. XX. K Akadémiai K. Bp. Dr. Lipták F. (1973): Esőztető szórófejek hidraulikai és üzemi kérdései. Kézirat. MEFI, Budapest. Szabó D. (1975): Gépesített áttelepítésű esőztető öntözőberendezések. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Szabó D. Cserhidy A. (1975): Nagy hatósugarú szórófejekkel üzemelő öntözőberendezések vizsgálata. Mezőgazdasági Gépesítési tanulmányok. MGI. Gödöllő. Cserhidy A. (1987): Öntözőberendezések szerkezeti kialakításának hatása az öntözés minőségére. MTA-MÉM AMB. Kut. fejl. tanácskozás. GATE-MÉMMI, Gödöllö. Cserhidy A. Nagy I. (1990): Esőztetögépek alkalmazása, Magyar Mezőgazdaság. 45/23. Internetes források: the Natural Resources Conservation Service (NRCS) Nebraska:

76 Csévélhető szárnyvezetékes öntözőberendezés Két fő részegység Csődob csúszó szórófej állvány Csődob Felxibilis PE cső Vontatható alváz szórófej

77 Esőztető öntözőgépek elektronikus berendezései Fejlett öntözés támogató szoftverek: a lineár és körbeforgó öntözőgépek haladása öntözött vízmennyiség adagolása körbejáró öntözőgép esetében a beöntözendő terület alakja is beállítható az öntöző automatikák egyik legfontosabb feladata az öntözési idő ütemezése öntözési nyomás, intenzitás haladó, forgó berendezéseknél a sebesség szabályozása Kiss Dénes /40

78 Konklúzió Az esőszerű öntözési mód nem alkalmazható: ha az adagolandó vízmennyiség meghaladja a mm-t ha a terepesés 5 % feletti széljárta vidéken Az öntözőtelep kialakítása megfelelő csőhálózati (hidraulikai) méretezést igényel, amelyet a vízépítő mérnökök által készített tervezési irányelvek tartalmaznak. Kiss Dénes /40

79 Mikroöntözés pontos adagolás lokalizált öntözés esetén a kisebb felületre csökkentett tápanyag mennyisége adagolandó a szélérzékenység jóval csekélyebb, mint az esőszerű öntözésnél az automatizálás nem csak lehetséges, de "kötelező folyékony vegyi anyagok öntözővízbe adagolásának lehetősége a rendszer részben, vagy teljes eltömődhet korrózió, amely képes idő előtt tönkretenni az öntözőberendezést, vagy annak egyes alkatrészeit Kiss Dénes /40