: Dr. ISASZEGI János J. rnagy MH KKB parancsnok, Szentendre Címzetes egyetemi docens augusztus 2

Átírás

1 1

2 Stratégiai, hadműveleti és s harcászati követelmények-kihívások-megfelelések a nemzetközi zi válsv lságkezelő műveletekben résztvevő összhaderőnemi erők számára Balkán, Irak, Afganisztán és s a jövő@2030 j kihívásai : 15 év v a NATO-vezette műveletekbenm : 2030: Kihívások a leendő műveleti környezetbenk Dr. ISASZEGI János J vezérőrnagy rnagy MH KKB parancsnok, Szentendre Címzetes egyetemi docens augusztus 2

3 2009. november 25., ZMNE Tudományos Konferencia The Strategic, Operational and Tactical Requirements-Challenges Challenges-Accomplishment for the Combat Joint Task Forces in the International CrisisResponse Missions The Balkans, Iraq, Afghanistan, and Future : 15 Years in the NATO (& US) -led missions : 2030: Challenges in the Future Joint Operating Environment by MGEN ISASZEGI, Janos CG, HDF Central Training Base, c. Szentendre, Hungary Aug by Janos Isaszegi 3

4 4

5 5

6 I. Nemzetközi zi békemb keműveletek, válsv lságreagálás Európa pa,, az ismétl tlődő balkáni válsv lságokkal Közel-Kelet,, a babilóniai Irakkal és s környezetk rnyezetével Közép-Ázsia,, a mesés s Afganisztánnal nnal és s szomszédjaival Afrika,, a kizsákm kmányolt múltjm ltjával és s mai háborh borúival 6

7 Béketámogató műveletek Olyan gyűjtőfogalom, amelyet azoknak a katonai műveleteknek a megjelölésére használnak, amelyekben ENSZ által támogatott, többnemzetiségű erőket alkalmaznak a világ békéjének és biztonságának megőrzése céljából. Típusai: Konfliktus megelőzés Béketeremtés Békefenntartás Békekikényszerítés Békeépítés Humanitárius Műveletek 3 7

8 A béketámogató műveletek nemzetközi jogi alapja: az ENSZ Alapokmánya A VI. fejezet tartalmazza azokat az intézkedéseket és tevékenységeket, amelyek a világban kialakult viszályok békés rendezésére vonatkoznak. A VII. fejezet az ENSZ-nek a fegyveres erők alkalmazását, a kényszerítő intézkedések megtételét engedélyezi, illetve szabályozza. Itt vannak lefektetve azok az intézkedések, eljárások, amelyeket a BT alkalmazhat a békét veszélyeztetőkkel, megszegőkkel és támadó tevékenységet folytatókkal szemben. 2 8

9 az Alkotmány 7. (1) bekezdése, amely rendelkezik vállalt kötelezettségeink teljesítéséről; az Alkotmány 40/B. (1) bekezdése a Magyar Honvéd-ség ENSZ békefenntartói feladatok teljesítésében való részvételét külön országgyűlési felhatalmazás nélkül teszi lehetővé; a honvédelemről szóló évi CX. törvény 22. (1) e. pontja a fegyveres erők feladatává teszi a nemzetközi szerződésekben, így különösen az ENSZ Alapokmányában, az Észak-atlanti Szerződésben és az EBESZ felkérésében foglalt katonai kötelezettségek teljesítését;. 9 5

10 A magyar békefenntartb kefenntartói Gyökerek AZ ELSŐ BÉKETEREMTŐ MŰVELET AZ OSZTRÁK - MAGYAR MONARCHIA KRÉTAI SZEREPVÁLLALÁSÁHOZ KÖTHETŐ 1896-BAN: A SZEMBENÁLLÓ GÖRÖG ÉS TÖRÖK HADERŐT VÁLASZTOTTÁK EL A MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ, PINTÉR GYULA KRÉTAI KONZUL VEZETÉSÉVEL. A MÁSODIK SIKERES SZEREPVÁLLALÁS KÍNÁBAN VOLT, A MONARCHIA KATONÁI 1901-BEN A BOXERLÁZADÁS SORÁN, AMELYNEK KERETÉBEN TIENCSIBEN EGY OSZTRÁK-MAGYAR ZÓNÁT HOZTAK LÉTRE 80 FŐVEL. 7 10

11 A magyar békefenntartb kefenntartói Gyökerek A KÖVETKEZŐ FELADATOT EURÓPA PUSKAPOROS HORDÓJÁN, A BALKÁNON HAJTOTTÁK VÉGRE: AZ OSZTRÁK- MAGYAR MONARCHIA TISZTJEI 1902-TŐL 1907-IG A KONTINGENS RENDFENNTARTÓI ÉS HUMANITÁRIUS FELADATAIT LÁTTÁK EL KOSZOVÓBAN. A NEGYEDIK MISSZIÓ IS HASONLÓ KÖRNYEZETBEN, AZ ALBÁNOK LAKTA SZKUTARIBAN KERÜLT VÉGREHAJTÁSRA, AMELYNEK KERETÉBEN RENDFENNTARTÓI FELADATOKAT LÁTOTT EL AZ OSZTRÁK-MAGYAR KONTINGENS 1902-TŐL 1914-IG. 8 11

12 Békemissziók generációs csoportosítása sa Az ENSZ hagyományos, klasszikus békefenntartb kefenntartó tevékenys kenysége I. generáci ciós 13 misszió,, 1988-ig (B-B B G főtitkf titkár); (lásd: jegyzet 1.p.) Az ENSZ békefenntartb kefenntartó tevékenys kenysége a 1988-tól II. generáci ciós s missziók, ; 1995; sokkal aktívabb, a válsv lságkezelésben nagyobb feladatot kapó ENSZ! (pl. irak-ir iráni rendezés, a SZU afg.-i i kivonulásának nak segítése, se, ) 1992/1993, Boutros-Ghali főtitkf titkár, Békeprogram B c. jelentés, meghatároz rozások!!! (lásd: jegyzet 2.p.) Nemzetközi zi válsv lságreagáló műveletek a 90-es évek második m felében III. generáci ciós s missziók, ENSZ-EU EU-NATO-, ; Válságreagálás, stabilizáci ciós s műveletek m a XXI. század zad elején IV. generáci ciós s missziók, Irak, Afganisztán, n, Szudán, ; A következk vetkező évtizedek várhatv rható békemissziói V. generáci ciós s missziók, új j kihívások (élett( lettér-háborúk, )? 12

13 Békemissziók irányítás szerinti csoportosítása sa ENSZ-vezet vezetésű,, ENSZ-mand mandátumú, ún. kék-sapkás missziók, MINURSO; EBESZ-vezet vezetésű,, ENSZ-mand mandátumú missziók, OSCE BiH EU-vezet vezetésű,, ENSZ-mand mandátumú missziók, EUFOR NATO-vezet vezetésű,, ENSZ-mand mandátumú missziók, IFOR/SFOR/KFOR/AFOR/NTM-I/A I/A AU-vezet vezetésű,, ENSZ-mand mandátumú missziók, jövőbeni Sudan, HoA, DR Congo,??? Nemzetközi zi megállapod llapodás s szerinti missziók, MFO Mandátum nélkn lküli, li, azaz jogtalan missziók, invázi zió, US/UK OIF-2003.m 2003.március Rendszeres vitakérd rdés: : Ki a misszió tényleges vezetője? Lásd: IFOR/SFOR esete: UN SRSG vs NATO COM vs OSCE Head of Mission 13

14 A békemisszib kemissziók általános jellemzése a XX. században zadban Államok közötti k konfliktusok kezelése Etnikumok közötti k konfliktusok kezelése Regionális válsv lságok rendezése Egyre tartósabb sabbá váló missziós s jelenlét 14

15 Békemissziós s trendek a XX/XXI. századokban zadokban A válsv lsághelyzetek kezelésének növekvn vekvő száma, lásd R2P ; Nem-jogi személyek lyek megjelenése a missziókban, lásd al-kaida; Befejezetlen missziók k visszahatásai, sai, lásd Afrika, Balkán; Komplex kezelésű missziós s részvr szvétel, lásd Afganisztán; n; Terrorizmus-fenyeget fenyegetés s erősödése, se, lásd MINURSO; 15

16 EUFOR PEACE SUPPORT OPERATIONS Participation of the Hungarian Defence Forces in the Peace Support Operations Bosnia-Herzegovina, (IPU, HQ) EUFOR RDC OHQ (Potsdam) UNOMIG (Georgia-Abkhazia) OSCE (Georgia) NATO KFOR OSCE (Tajikistan) US CENTCOM CCC (Tampa, Florida) NATO ISAF OSCE Bosnia-Herzegovina (Afghanistan) (Sarajevo) MINURSO (Western-Sahara) Î UN MISSION UNMIK NHQSa, PSOTC (Kosovo) (Sarajevo) NATO HQ Ti UNFICYP (Albania, Tirana) (Cyprus) Î OSCE MISSION Î NATO MISSION Î EU MISSION Î MISSIONS BASED ON INTERNATIONAL AGREEMENTS EU SEC (DR Congo) MFO (Sinai-Peninsula) NATO NTM-I (Iraq) 16

17 UNFICYP 17

18 UNOMIG - Georgia 18

19 UNMIK Kosovo 19

20 MINURSO Western-Sahara 20

21 OSCE Tajikistan 21

22 EUSEC DR Congo EUFOR RD OHQ 22

23 MFO Hungarians in the MFO-Mission Mission since 1995 B C SINAI PENINSULA 23

24 NATO: Level of Commitment Iraq OAE Humanitarian Relief Afghanistan Bosnia OAE Kosovo Bosnia CJTF Concept Kosovo Baltic & Slovenian Air policing NRF FOC HVEs Africa Balkan NHQ Defence Reform

25 IFOR/SFOR NATO-led Implementation / Stabilization Force and the EU-led European Union Force in BiH 25

26 Balkáni utódállamok: irány az EU!?! - Szerbia: együttm ttműködik-e e a hágai h nemz. TörvT rvényszékkel Ratko Mladics boszniai szerb pk-ról? - Montenegró: állami költsk ltségvetés? - Albánia: A jogállamis llamiság g megerősítése, se, a korrupció és s a szervezett bűnözés b s elleni küzdelem - Bosznia-Hercegovina: EU és s NATO békefenntartb kefenntartók, k, a politikai stabilitás hiánya, a szervezett bűnözés b és s az etnikai feszülts ltségek komolyan aggasztóak, ak, - Macedónia: névvita n GörögorszG gországgal; ggal; - Horvátorsz tország: határvita Szlovéni niával; 26

27 KFOR ZONES as of 1999/ N.Selo Rausic PEC Prilep Junik l l Dakovica l Durakovac Beli Krusevac Rznic Erenik Drim MNB MULTINATIONAL BDE. l Gazivodsko Zubin Potok Rogovo Josanica Iglarevo Bel i D ri m Zur Vrbrica l Lesak l l l MITROVICA l Zvecan l l PRIZREN l Belo Brdo Duboka Rudrik Malisevo MNB (SW) Klina Koporice Leposavic Socanica MNB (NE) Bajgora G Klina Suvo Reka V Krusa Musuiste D -Ljubinje Brodosavce Dragas Brod Restelica S i tni ca Vuctrn l l Krpimej Podujevo l Glavnik Batlava l Batla vsko Belanica Musrjikov Stimlje Strpce Brod Urosevac l Srbica l Prugovac Kacikol l Priluzjel PRISTINA l l Trstenik Obilic Strevovce l Grac a ni cko l l Komorane Kosovo Polje l Slatina Gracarica G Karacevo Kosovska- Koretin Lipljan Kamenica MNB (C) l Brasaljce Deneral- Jank l l Kacianik Orlane GNJILANE MNB (E) Mucibaba Prozaranje Zegra MNB NE MNB C MNB E MNB SW l 4594 xxx KFOR Log+tám MSU 4167 KFOR HQ SUPPORT ELEMENTS

28 Veszélyben a koszovói i stabilitás? A A Belgrád által finanszírozott észak-koszovói i párhuzamos p önkormányzati nyzati struktúrák fenyegetést jelentenek Koszovó stabilitására ra figyelmeztetett a január r 8-i8 pristinai sajtóé óértekezletén n Mark Fitzgerald ellentengernagy, a NATO Déli D Regionális Parancsnokságának nak vezetője. Az Az (1999. júniusi) j számú ENSZ-hat határozat nem ismer párhuzamos p intézm zményeket - szögezte le a tengernagy, miután n tárgyalt t Markus Bentler tábornokkal, t a NATO koszovói békefenntartó erőinek (KFOR) parancsnokával. A A KFOR kész k minden fenyegetésre választ v adni a békés állapot biztosítása sa céljc ljából jelentette ki a tengernagy. < február r 01-től a 4ezer fős f s csökkent kkentés s után n még m g mindig 10ezer KFOR-katona marad Koszovóban ban!! > Fatmir Sejdiu koszovói i elnök k nemrég g azzal a felhívással fordult a nemzetközi zi közössk sség g pristinai képviselk pviselőihez, ihez, hogy oszlassák k fel a szerbiai hatóságok által pénzelt p párhuzamos p struktúrákat. kat. A novemberi koszovói i helyhatósági választv lasztások sok óta egyes szerbek lakta észak-koszovói i településeken az újonnan megválasztott testületek mellett párhuzamosan p olyanok is működnek, m amelyek a Belgrád által szervezett korábbi választv lasztások sok nyomán n léptek l hivatalba. 28

29 Közel-Kelet terrorfészkei Jemen? Jemen nyílt háborh borút t vív v v az al-kaid Kaidával, és óvja polgárait attól, hogy a szervezet fegyvereseit rejtegessék; január r 13-án n a jemeni biztonsági erők k megölt lték k Abdallah al-mehdart, az al-kaida helyi vezetőjét; t; - A jemeni ulema a vallástud studósok sok tanácsa azzal fenyegetőzik, hogy dzsihádot dot (szent háborh borút) hirdet, ha egy külfk lföldi ldi ország g katonai beavatkozást hajt végre v Jemenben; 29

30 Iraq and the History The characteristic feature of Iraqi people The open minds for the new ideas and phenomenon s Their country was the 1 st in inventing writing The 1 st in legislation The 1 st law was in Iraq The 1 st in inventing the wheel The 1 st known government in the world was in Mesopotamia (land between the 2 rivers) 30

31 Ethnic Breakdown 31

32 Afghanistan Population: 33.6 million; Population: 33.6 million; Life expectancy: 44.6 years; Ethnic groups: 42% Pashtun, 27% Tajik, 9% Uzbek, 9% Hazara, 13% other; Religions: 80% Sunni Muslim, 19% Shiite Muslim, 1% other; Government: An Islamic republic with a presidential system and a bicameral federal legislative branch. Laws are mix m of Islamic and civil measures; Economy: Unemployment 40%; Population below poverty line 53%; World s largest producer of opium, key part of underground economy and helps h fund militants! Security: Increasingly troubled by the resurgent Taliban movement; Resources: Coal, copper, petroleum, natural gas, precious and semiprecious stones. Resources: 32

33 33

34 Afghanistan - forbidding terrain; - Hindu Kush Mountains right in the middle of the country and spreading throughout; - a road system that is still in development and immature in many areas; - really a lack of rail, almost completely, across the country; - 34

35 Counter Narcotics 70 80% of the world s illicit opium is from Afghanistan. 85% of heroin in Europe comes from opium produced in Afghanistan. The narcotics trade accounts for nearly 60% of the GDP of Afghanistan. 1Kg of Heroin costs $7K in AF - $280K in USA. 35

36 Afghanistan Development Afghan Compact Counter Narcotics United Kingdom Lead Judicial Reform Italy Lead Disarmament Of Illegally Armed Groups (DIAG) Japan Lead Train the Afghan National Army United States Lead Train Police Forces EU Lead NATO??? SECURITY SECTOR REFORM UNAMA-NGOs ISAF OEF INTERNATIONAL COMMUNITY 36

37 HQ RAC (N) FSB MAZAR-E- SHARIF QRF RC (N) Location: Camp MARMAL Grid: 42SUF Location: Camp MARMAL Grid: 42SUF Location: Camp MARMAL Grid: 42SUF RC (N) - Locations PRT MAZAR-E- SHARIF Location: Camp MeS Grid:42SUF MAIMANA Faryab PRT MAIMANA Location: Camp MAY Grid: 41SPV = FSB = PRT Jawzja n SHEBERGHAN SARI PUL Sari Pul MAZAR-E-SHARIF Balk h Samanga n Kunduz AIBAK KUNDUZ Baghlan TALOQAN Takha r POL-E KHOMRI FEYZABAD Badaksha n PRT POL-E KHOMRI Location: Camp PeK Grid: 42SVE PRT KUNDUZ PRT FEYZABAD Location: Camp KUNDUZ Grid: 42SVF Location: Camp FEYZABAD Grid: 42SXG

38 Location of HU PRT INSTEAD OF KABUL IA USE OF LOGISTIC SUPPORT via THE NORDIC LOGISTIC ROUTE. Termez and MeS; MEDEVAC with German KDZ assistance (as it is now); MeS Baghlan OPEVAC on road (MeSTermez, or Kunduz, but with PeK considerably more force Population protection capabilities transferred from Light Infantry Company); Salang Strategic transport capability Driving time: for evacuation purposes can be PeK - Baghlan 30 min Bagram PeK - Khinjan 75 min provided by the air-transportation PeK - Kunduz 90 min means being in readiness (for PeK - MeS 3 hour 38 Kabul logistic and routine lifting tasks). PeK - Kabul 6 hour

39 HUN PRT CAMP 39

40 Afganiszt anisztán, n, január r 13., UNAMA-jelent jelentés az afganisztáni háborh ború eddigi 8 éve alatt a polgári áldozatok száma 2009-ben volt a legmagasabb: 2412, ami 14 %-al% több, t mint 2008-ban; az ENSZ szerint a tálib t lázadl zadók k háromszor h annyi civilt öltek meg 2009-ben (1681-et), mint a nemzetközi zi erők és s az afgán n hadsereg, egyszersmind 45 %-% al többet, t mint 2008-ban; a koalíci ciós s erők k támadt madásainak 2009-ben áldozatul esett lakosok száma 596, ami viszont 30 %-al% kevesebb, mint az előző évben. A A kormánynak és s a nemzetközi zi közössk sségnek stratégi giát t kell váltania v ltania a következő hónapokban Afganisztánban, nban, hogy javítani tudjanak a súlyos s biztonsági helyzeten, és s megkezdjék k a sokat bírált b intézm zményi rendszer átalakítását, t, 8 évvel a tálib t rendszer megdönt ntése után n... Ban Ki Mun főtitkár, január r 05. Ban Ki Mun ENSZ 40

41 Afrika, a gyarmatosító hatalmak távozt vozása után Konfliktusok lehetséges okai, többek t között: k - a legelők k használat latával kapcsolatosan kialakuló elfajuló véres viták, háborúk; a tovább fokozódó sivatagosodás, s, élettér-szűkülés s miatt; - a klasszikus pásztorkodp sztorkodó és s földmf ldművelő népcsoportok egyre gyakoribb összecsapásai; sai; - a vízmegosztv zmegosztással ssal kapcsolatos kérdk rdések; iható víz z csökken kkenése; - fokozódó szegénys nység, alulmúlhatatlan lhatatlan életfeltételek; telek; - gyakori egészs szségügyi gyi válsv lságok, járvj rványok; - ember-,, fegyver-,, drog-,, gyógyszer gyszer-, élelmiszer csempészet! szet! Afrika konfliktusaira is kimondható: A békefenntartb kefenntartás, békekikb kekikényszerítés s még m g csak fél f l megoldásnak sem tekinthető,, ha a konfliktusok alapproblémáját t (lásd fentebb) nem segítenek megoldani a nemzetközi zi szervezetek! 41

42 Afrika, a gyarmatosító hatalmak távozt vozása után , azaz a George Bush elnök által bejelentett Új j Világrend NWO óta közel k 20 háborh ború tört ki Afrikában, ezek 90 %-a% államokon belüli li konfliktus, polgárh rháború volt; - az ENSZ 1990 óta közel k 40 békefenntartb kefenntartó missziót t indított világszerte, ennek 1/3-át t Afrikában; - A ruandai (hutuk-tuszik), tuszik), valamint a szomáliai népirtn pirtás, nemzetközi zi szervezetek jelenlétében; a bukott államok sora; - Az afrikai konfliktus-rendez rendezést hátrh tráltatja: : az ENSZ BT lassú reagálása, az eldurvuló helyi konfliktusok, a nemzetközi zi közössk sségek országainak érdektelensége (-er( erők, -forrás), a súlyos s logisztikai kihívások ( messzi( háború ú,, gyenge helyi támogatt mogatással), s talán n a lelkiismeret/bosszú tudata! 42

43 Afrika, a gyarmatosító hatalmak távozt vozása után Az afrikai konfliktus-rendez rendezésben részt r vevő nemzetközi zi szervezetek, államok: - ENSZ: a kéksapkk ksapkások sok száma lecsökkent Afrikában; nem képes k kezelni a polgárh rháborúkat követk vető újjáépítést és s rehabilitáci ciót, azaz a lerombolt utak, hidak, kikötők, k, repülőterek helyreáll llítását, t, ezáltal a száll llítások, a kommunikáci ció,, a reintegráci ció és s a közmegegyezk zmegegyezés s előseg segítését; t; - EU: elfeledve, hogy az afrikai országok, népek n sorsáé áért egyetemes kizsákm kmányolói felelőss sség g terheli, valamint hogy pl. Olaszország és s Franciaország g esetében a évi GDP-jük k %-át% t az afrikai menekültek termelték k meg, csak nagyon vonakodva vesznek részt r a válsv lságkezelésben! (2010: EURA Uganda); - AU: még g nem képes k egyedül l megoldani a válsv lságokat, de hamarosan (2011) hadrendbe állhat a 4x AU Stand-by Dandár! - NATO: támogató tevékenys kenységet nyújtott Szudán n ENSZ-AU misszióhoz, valamint a szomáliai kalózok elleni fellépéshez; - USA: a 90-es években törtt rtént ruandai, kongói, szomáliai ENSZ-műveletek kudarcai után n (Szomáli liában egyetlen katonai akcióban 18 főt f t veszített) csak anyagi támogatást nyújt! 43

44 Afrika újabb terrorfészkei Nigéria? - Umar Faruk Abdulmutallah, a decemberi repülőgépes pes merényl nylő; - Fekete-Afrikai kulcsország; - Umaru Yar Adua államelnököt t novembere óta egy szaudi klinikán ápolják; - Hatalmi vákuum v alakult ki; - US State Department: A A kormányzati hanyagság g olyan ellenérz rzést szül, hogy ha nem kezelik, lázadl zadáshoz vagy akár r terrorizmushoz vezet ; - Északon az erősödő elsivatagosodás, s, valamint a népessn pességnövekedés s azt jelenti: egyre nagyobb a versengés s az amúgy is gyér r termőföld ld- és s vízforrv zforrásokért, - Délen, ahol a fiatalok körében k jelentős s a munkanélk lküliség, az infrastruktúrát, t, így az olajvezetékeket érintő vandalizmus szinte életmóddá vált, - Felfegyverzett fiatalok csoportjai állnak készen k szabotázsakci zsakciókra kra és emberrablásokra; - Nigéri riát t etnikai és s politikai konfliktusok kísértik; k 44

45 al-qaida in Maghreb (AQIM), egy al-kaida szervezet a Maghreb országok terület letén január: a Budapest-Bamako Bamako (Mali fővárosa) f rali a terror-fenyeget fenyegetések miatt csak Marokkóig tartott; - az ENSZ Nyugat-Szaharai missziója (MINURSO) fokozott elővigy vigyázatossági rendszabályokat vezetett be; - közelsége Európához fokozott veszélyt jelent a kontinens országaira; - erősödő és s hivatalossá tett kapcsolata az al-kaida vezetésével vel (OBL, a-z) a az Afrika-Szarva al-kaida (AQHA) melletti második m legerősebb terrorista szervezetté tette; ben olasz és s brit turistákat raboltak el, végeztek v ki; - folyamatos fenyegetést jelentenek az észak-nyugat afrikai államok vezetése számára; 45

46 egy al-qaida in Horn of Africa (AQHA), egy - Szomália - Szomáli li-földld - Etiópia - Eritrea - Szudán al-kaida szervezet Afrika Szarván a) A nemzetközi zi szervezetek által indított és s felügyelt DDR (Disarmament, Demobilization, Reintegration), azaz a a lefegyverzési, leszerelési si és s reintegráci ciós programok ezen országok terület letén n gyenge hatásfokkal működnek m (afrikai pozitív példa: Libéria, negatív v példa: p Kongói i Demokratikus KöztK ztársaság); b) Gyerekkatonák k foglalkoztatása jelentős, harcosokként és aknamező tisztító ó -ként! c) Női N i harcosok és s szex-rabszolg rabszolgák k a fegyveres csoportokban; 46

47 II. A 21.. SZÁZAD ZAD ÚJ BIZTONSÁGI KIHÍVÁSAI A hadviselés s rohamos sebességű átalakulása, Az értékeink fokozódó veszélyeztet lyeztetése, rombolása, Terrorizmus, mint a szervezett erőszak formája, Aszimmetrikus hadviselés, Tömegpusztító fegyverek terjedése se, Globalizáci ció, Klímav maváltozás, 47

48 A hadviselés á átalakulása A régi típusú, állam(csoport)ok összecsapásával járój háborúk: már r az évi londoni NATO-strat stratégiai koncepció sem valósz színűsítette; a évi prágai és s a évi rigai csúcs idején n pedig a Szövets vetség g a nem 5. cikk szerinti műveleteket helyezte előtérbe. Válságkezelő, konfliktus-lez lezáró műveletek; A terrorizmus gerilla-hadvisel hadviselési si eseményei nyei; A legkülönf nfélébb, háborús s küszk szöb b alatti cselekmények nyek, mint példp ldául a szudáni darfuri lakosság g elhúzódó kálváriája, vagy Irán n nukleáris programja; Egy ország a másik m ország g civil lakossága létfenntartl tfenntartását veszélyeztet lyeztető, a hadijogban is főf szabályk lyként tiltott gazdasági, gi, környezeti ténykedt nykedést folytat békében, ben, így válsv lságot idézhet el határfoly rfolyó vízkészletének elterelése, környezetk rnyezet-szennyezése! se! zhet elő: : példp ldául 48

49 A hadviselés á átalakulása A XXI. századi zadi hadviselés s célpontjaic mind békében, b ben, mind minősített időszakban jellegzetesen eltérhetnek a klasszikus szárazföldi és s légil gi hadviselés s katonai célpontjaitc lpontjaitól; l; Az ún. kritikus infrastruktúrák k elleni támadt madások ipari, gazdasági, gi, infrastrukturális, telekommunikáci ciós, adminisztratív-politikai területeken fejthetnek ki hatást akár r globális, lis, akár r regionális vagy országos méretekben. m Azok súlyos s zavarával val kapcsolatos békeidejb keidejű tapasztalatok érzékeltetik számunkra, milyen súlyos s károkat k okozhatna megtámad madásuk a háborh borúban, ban, vagy egy korlátozott méretm retű-idejű konfliktusban, avagy terrorcselekmények esetén. 49

50 A hadviselés á átalakulása Az informáci ciós s hadviselés - modern k Az modern környezetben - alapvetően en azon műveleteket öleli fel, amelyek a számítógépekben és s azok hálózath zatában lévől informáci ciók k megsemmisítésére, áramlásuknak megakadályoz lyozására vagy megtörésére, re, illetve tartalmuk megváltoztat ltoztatásra irányulnak; számítógép-hálózati zati hadviselés, mint A sz, mint új j típust pusú hadviselési si forma a célját t tekintve a számítógépes rendszerek működéskm sképtelenné tételét, t, illetve ezzel ellentétesen, tesen, a saját t rendszerek működőképessm pességének biztosítását szolgálja. lja. A háborúk privatizálása sa : komplex jelenség, melynek számos oka figyelhető meg, többek t között k a mai intelligens hadviselés jellegéből l adódó harcosok/civilek közti k arányok változv ltozása, a sorozott tömeghadseregek t visszaszorulása, sa, a hadseregek létszl tszámcsökkenése és s professzionális jellegének fokozódása, a harcoló/harct /harctámogató/harcbiztosító/kiszolgáló elemek közti k arányok változv ltozásai; Gyermekkatonák ism világban; gban; ismételt (lásd II. vh) megjelenése, főleg f az ún. harmadik 50

51 A megóvand vandó értékeink biztonsága ga! Az emberek, s a velünk lévől élővilág; A természeti javak; Létrehozott vagyontárgyak, a köz-k és s magántulajdon ntulajdon; A közös k értékek, kek, úgy mint a demokrácia, az emberi jogok és s a törvt rvényesség alapján n az igazságos gos és s tartós s békés b s rend, valamint a béke, b a biztonság és s a stabilitás s megőrz rzése; Az ún. kritikus infrastruktúrák (részletezése se a következk vetkező lapon), amelyek működésük m k során 3 lényeges l funkciót látnak el: - a nélkn lkülözhetetlen javak (a létfenntartl tfenntartáshoz szüks kséges javak) biztosítását, t, - az összeköttetés és s együttm ttműködés s képessk pességének biztosítását, t, - a közbiztonsk zbiztonság és s a külsk lső támadás s elleni védelemhez v való hozzájárul rulást. 51

52 Az ún. kritikus infrastruktúrák (fő infrastruktúra ra-csoportok) Az energiatermelő, -tároló és -szállító infrastruktúra (különb nböző tüzelési módúm és természeti forrásokat hasznosító erőművek, energia kitermelő-átalak talakító vállalatok, bányák, távvezett vvezetékek); A banki, tőzsdei t és s pénzp nzügyi infrastruktúra (banki hálózatok, h kereskedelmi központok, tőzsdt zsdék, stb.); A vízellv zellátó és s csatornarendszerek; A távkt vközlési és s számítógép-hálózati zati rendszerek: a számítógépek és s távkt vközlési eszközök, k, hálózatok, h zatok, szoftverek, stb., A száll llítói i infrastruktúra: ra: a légitl gitársaság, a repülőterek, a közúti k személy ly- és teherszáll llító vállalatok, az út- és s autópálya lya-hálózatok, zatok, a vasúti társast rsaságok, a vasúth thálózatok, a vízi v száll llítóeszközök, k, stb., A biztonsági, vészhelyzeti v és s katasztrófav favédelmi infrastruktúra: ra: a mentőszolg szolgálatok, latok, a rendőrs rség, a tűzoltt zoltóság, az egészs szségügyi gyi intézetek, a katasztrófav favédelmi szolgálatok, latok, stb., a miniszteriális, kormányzati, önkormányzati nyzati és s más m s közigazgatk zigazgatási intézm zmények, szervek, stb. 52

53 A biztonságot fenyegető erőszakos cselekmények (A biztonság g tartalma, az azt veszélyeztet lyeztető kihívások köre, k az ezek közötti k arányok radikálisan megváltoztak! A kifejezetten katonai veszélyforr lyforrások hátth ttérbeszorultak, új j erőszakform szakformák, k, újszerű és tart sek jelentek meg!) s tartós fenyegetések Mára összetetté váltak a biztonsági kockázatok és s kihívások! (lásd: jegyzet) Fenyegetések okai: az eltérő társadalmi fejlődésb sből l fakadó, átmeneti vagy tartós s ellentétek; tek; a gazdasági, gi, pénzp nzügyi és s társadalmi t válsv lságok; a működéskm sképtelen államok; az etnikai és s vallási feszülts ltségek; a rasszista, idegengyűlölő erők; a nemzetközi zi terrorizmus; a szervezett bűnözés; b az extrém, radikális utcai anarchizmus; az illegális lis kábítószerk szer- és s fegyverkereskedelem; a demográfiai feszülts ltségek; az éghajlatváltozás s közvetlen k hatásai; Az illegális lis és s tömeges t migráci ció; ; civilizáci ciós s katasztrófák; k; a nagyfokú környezeti ártalmak; új j járvj rványok terjedése; a tömegpusztt megpusztító fegyverek elterjedése, 53

54 At the beginning of the 21st. Century one of the most serious challenges is international terrorism. 54

55 DEFINITION OF TERRORISM DEVELOPMENT AND HISTORY Regime de la terreur, power of terror, , French revolution, positive! National hero vs. Terrorist? XII.c.: Assassination of leaders of Crusader Campaign by thugs XIX.c.: Anarchists in Russia, and Ireland XX.c.: Assassination of Archduke Ferenc Ferdinánd by a thug 1936,1949,1967,1973: Terrorist attacks among Arabic states and Israel 1968: Hijack of airplanes 1972: Olympic games in Münich 1979: Appearance of armed combat Islam, hostage takings 1995: 14 combat Islamic groups all over the world 55

56 aim: means: SUPER-TERRORISM to threaten as large group of people as possible; weapons of mass destruction; geographical area: no limitations; counter-measures: priority of prevention possible example: Iran s or North Korea s connections to terrorist groups; In case of an US attack on Iran or North Korea, as a final resource they can employ/use WMD!?! 56

57 Terrorizmus, és s a Globális lis iszlám m veszély ly adatai Forrás: USA Nemzeti Terrorellenes Központ K (NCTC) adatbázisa, Tálas T Péter P kigyűjt jtése; során n leginkább terrorfenyegetett országok merénylet adatai: Több mint 60 ezer merénylet, több t mint 330 ezer áldozat, 15 országot elemezve! - Irak: merénylet, s az áldozatok száma ; - Nepál: 3 887, ; - Pakisztán: 4 832, ; - India: 4 823, ; - Afganisztán: n: 4 653, ; - Szomália: 1 155, 8 738; - Thaiföld: 3 505, 7 019; - Kolumbia: 2 524, 6 904; - Oroszország: 1 505, 5 132; - Fülöp-szigetek: 1 228, 4 290; 57

58 Terrorizmus, és s a Globális lis iszlám m veszély ly adatai - Kongói i Dem. K.: 335, 4 844; - Srí Lanka: 737, 5 991; - Izrael: 3 183, 3 766; - Gázai övezet: 940, 2 845; - Szudán: 282, 3 931; Mozlim többst bbségű országok: Irak, Pakisztán, Afganisztán, n, Szomália, Szudán, GázaiG övezet, vezet, míg m g Indiában és s Oroszországban 10%-ot meghaladó az arányuk. Kérdés s 1: Valóban globális lis fenyegetés s a terrorizmus szeptember 11. óta? Kérdés s 2: Valóban az iszlamista terrorfenyegetettség g a tényleges t veszély a világra? Globális lis fenyegetés: klímav maváltozás, migráci ció!? Ellenségk gkép-kényszer? nyszer? Kérdés s 3: Kinek az érdekeit szolgálja lja összekapcsolni az iszlámot a nemzeti és nemzetközi zi terrorizmussal? És s mi a következmk vetkezménye? Kérdés s 4: Milyen mértm rtékben fenyegeti a terrorizmus az EU országait? (Nem feledve a madridi vagy a londoni merényleteket sem!) Kérdés s 5: Európai terrorizmus: Szeparatisták k / Radikálisok / Szervezett bűnözés/ b..? 58

59 Kihívások: Kihívások, kockázatok és s fenyegetések Élettér-csökkenés, Egyenlőtlens tlenségek, Ökológiai változv ltozások, Természeti erőforr források kimerülése, Környezet-szennyezés, s, Gazdasági visszaesés, s, Demográfiai robbanás, Kockázatok: Diktatúrák, k, autokrata rendszerek, Nacionalizmus, extrémizmus, fundamentalizmus, Fegyverkereskedelem, Migráci ció, Proliferáci ció, Pénzmosás, s, Fenyegetések: Erőszak szak-radikalizmus; Terrorizmus; Szervezett bűnözés; b Kábítószer K terjesztés, s, 59

60 Azon növekvő veszélyek lyek, amelyek fokozatosan avagy katasztrófa fa-szerűen en hatnak a világ g lakosságára ra: Instabil régir giók, működéskm sképtelen államok; Természeti, civilizáci ciós és s egészs szségügyi gyi veszélyforr lyforrások; Széls lsőségek, radikálisok, terrorizmus, szervezett bűnözés; b Társadalmi-szociális ellentmondások, feketegazdaság és korrupció; Nemzeti, etnikai, kisebbségi és s vallási problémák; 60

61 Azon növekvő veszélyek lyek, amelyek fokozatosan avagy katasztrófa fa-szerűen en hatnak a világ g lakosságára ra: Kábítószer növekvn vekvő terjedése, fokozott függf ggőség g legalizálása; Irán és Észak-Korea növekvn vekvő nukleáris proliferáci ciója és fenyegetése, tovább bbá a nukleáris terrorizmus kihívásai; A hagyományos és s a nukle leáris terrorizmus valós s akciói; i; A Cyber-terrorizmus veszélyei, az informáci ciós s társadalom t kihívásai; Az ún. elveszett nukle leáris töltetekt ltetek veszélyei lyei. 61

62 A jövőformáló stratégiai trendek: Az erősödő klímav maváltozás és s a környezet-átalakulás hatásai; Lásd. következk vetkező lapon! A jelentőssz sszámú népesség-elvándorlás hatásai; A növekvn vekvő ivóvízk zkészlet-hiány hatásai; Az energia-forr források birtoklásának válságai; A tengeri száll llítás s biztonsági növekvő kockázatai; A fundamentalizmus (pl. iszlám m radikalizmus) erősödése; se; A hagyományos értékrendek és s szövets vetségek felbomlása. 62

63 A környezet-átalakulás és s a klímav maváltozás főbb kihatásai Az iható vízhez való hozzáférés s csökken kkenése; Az élelmiszer gyárt rtás, -birtoklás s torzulása, mint az alábbiak következménye - növekvő felmelegedés, - elsivatagosodás, - vízhiány, - megművelhet velhető földterület let csökken kkenése, - növekvő árvizek, természeti csapások sok, - az iható vízhez jutás s beszűkülése se vagy teljes hiánya, - a tengeri halászat gyengülése, halhiány. Népesség-vándorlás s növekedn vekedése, élettér-válságok és s háborh borúk; Egyéb, a környezetk rnyezet-átalakulásra és s a klímav maváltozásra visszavezethető tényezők k hatásai sai! 63

64 A tenni akarás személyes ars poeticája A A múltra m kegyelettel emlékezni, A jelent tisztességgel építve becsülni, A jövőt j t akarni, s érte tenni, tenni kell! - IJ Aki csinálni akar valamit, talál l rár eszközt. zt. Aki nem akar csinálni semmit, talál l rár mentséget. get. - cseh mondás A A tehetség g nem elég. A világ g tele van meg nem értett zsenikkel. A kitartás és s a szorgalom a siker igazi alapja. - Darnel Krisztián 64

65 65

66 66