Elektronikus közelítéskapcsolók
|
|
- Péter Budai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Elektronikus közelítéskapcsolók A Mechatronikában az érzékelők (szenzorok) szinte minden fajtáját alkalmazzák A közelítéskapcsolók csoportosítása a működési alapelvük szerint: 1. mágneses közelítéskapcsolók; 2. induktív közelítéskapcsolók; 3. optikai közelítéskapcsolók; 4. kapacitív közelítéskapcsolók 5. ultrahangos közelítéskapcsolók. Mágneses közelítéskapcsolók Működési elv: A mágneses közelítéskapcsoló permanens mágnes vagy elektromágnes tér jelenlétére kapcsol. Alkalmazási területe: Leggyakoribb alkalmazási területe a pneumatikus és hidraulikus munkahengerek végállás-jelzőiként. A munkahenger háza műanyag, így az állandó mágnest is tartalmazó dugattyútest a házon keresztül kapcsolni tudja a hengertest mentén, kívülről felerősített mágneses közelítéskapcsolót. Felépítése: Két speciális fém érintkező (Fe-Ni ötvözet) helyezkedik el semleges gázzal töltött (pl.nitrogén), két végén zárt üvegcsőben. Alaphelyzetben a két érintkező között néhány tized milliméter nagyságú rés van, tehát az érintkező pár(a kapcsoló) nyitott. Mágneses térben azonban az érintkezők deformálódnak, melynek során ráhajlanak egymásra: a kapcsoló zár. A mágneses tér megszűnésével a deformáció is megszűnik és a kapcsoló újból kinyit. Induktív közelítéskapcsolók: Működési elv: Az induktív közelítéskapcsoló az általa előállított mágneses terébe belépő mágnesezhető anyagok megjelenésére kapcsol. Alkalmazási terület: mindenhol, ahol rendkívüli körülmények fordulnak elő, mint: -szennyezett, olajos környezet (kenőanyagok, hűtőfolyadékok stb.); - rezgő szerelvények; - vízállósági követelmények; Felépítése: 1.csillapítható rezgőköri tekercses oszcillátor, 2.demodulátor, 3.trigger, 4.kimeneti erősítő. A tápfeszültség rákapcsolásával a közelítéskapcsoló aktív felülete előtt induktív, váltakozó mágneses tér alakul ki, amelyet a nagyfrekvenciás oszcillátor rezgőköri tekercse hoz létre. Az oszcillátor rezgőkörének tekercsét egy un. fazékvasmag veszi körül, amelynek tetejét szándékosan nem zárják le mágnesesen (aktív felület). A teljes áramkör egy mágnesesen jól árnyékolt fémcsőbe van szerelve. A műanyaggal lezárt cső vége mágnesesen nyitottnak tekinthető, így a nyitott vasmagos tekercs mágneses erővonalai kilépnek a cső végén. Ha ebbe a mágneses mezőbe fémtest kerül, az oszcillátor rezgése csillapodik, azaz egy előre meghatározott megszólalási szintnél csökken az
2 oszcillátor feszültség és ez által a demodulált feszültség is, mindaddig, míg átbillen a triggerfokozat és ez a kimeneti kapcsolási állapot megváltozásához vezet. Egyenfeszültségű kapcsolóknál a kiment PNP (pozitív kapcsolású), vagy NPN (negatív kapcsolású) teljesítménytranzisztorok kapcsolják. Váltakozófeszültségű kapcsolóknál Graetz-hídelőtétes tirisztorok vezérlik a kimenetet. Kiviteli forma: leggyakoribb a kívül menetes hengeres forma két hatlapfejű csavarral. A kapcsolási távolság a kapcsolást kiváltó anyag mágneses tulajdonságaitól és az érzékelő paramétereitől egyaránt függ. Optikai érzékelők: Működési elv: A fényérzékelők és fénysorompók pulzáló fényt sugároznak a nemlátható, infravörös tartományban. A kötegelt fénycsóva a felismerendő tárgyról közvetlenül vagy reflektor közbeiktatásával visszasugárzódik. Alkalmazási terület: A fényérzékelők és fénysorompók (fotócellák) közvetlen letapogatással szinte minden anyagot érzékelnek. Az induktív és kapacitív közelítéskapcsolókhoz képest lényegesen nagyobb megszólalási távolságuk van, azonos építési nagyság esetén. Minden területen létjogosultsága van felhasználásuknak, ahol nem kell tartani az optikai lencsék gyors elszennyeződésétől: szerszámgépek, műanyag feldolgozó gépek,fafeldolgozó gépek; textilgépek, csomagológépek, szerelőszalagok, szállítóberendezések. Felépítése:1.impulzus generátor, 2. infravörös fényt kibocsátó dióda, 3. infravörös fényt érzékelő tranzisztor, 4. jelformáló erősítő, 5. a kisugárzott és a vett fényimpulzusokat szinkronizáló fokozat, 6. trigger, 7. kimenti erősítő. Kapacitív közelítéskapcsolók: Működési elv: Az aktív felület tárggyal történő megközelítésekor (fém vagy nemfém) megnövekszik a test és az érzékelő aktív zónája közötti kapacitás. Alkalmazás terület: Különösen tartályok szintmérésére alkalmas folyékony, por alakú vagy szemcsés anyagok esetén. Természetesen felhasználják a kapacitív közelítéskapcsolót, mint érintésnélküli érzékelőt szerszámgépekben ellenőrzésre, tájolásra, mint impulzusadót számoló feladatokra, továbbá szinte minden fém és nemfém érzékelésére is. Felépítés: A beállított érték túllépésekor rezgésbe jön az oszcillátor, megváltozik az oszcillátor feszültség, átbillen a trigger fokozat és átkapcsolja a kimeneti állapotot. A kimeneti erősítő be van építve, így nincs szükség kiegészítő készülékre. Ultrahangos közelítéskapcsolók: Működési elv: az ultrahangos közelítéskapcsoló ultrahang csomagokat bocsát ki, amelyek az érzékelendő tárgy jelenléte esetén visszaverődnek (echo). Alkalmazás terület: az ultrahangos érzékelő egyaránt alkalmas szilárd, szemcsés, por alakú és folyékony anyagok jelenlétének érzékelésére függetlenül azok alakjára, színére, a közvetítő közeg lehet poros, füstös vagy gőzpárás is. Felépítés: Az érzékelő ultrahang csomagokat bocsát ki. A hang frekvenciája a hallhatósági határ felett van, tipikus tartománya 30 khz-300 khz tartományba esik (kiviteltől függően). A csomagok sűrűsége
3 1 Hz-125 Hz közötti, szintén kiviteltől függően. A rezgés előállítására leggyakrabban az elektrorestrikciós elvet alkalmazzák. A villamos oszcillátor feszültségével mechanikai rezgésbe hozott piezo-kerámia lap hanghullámokat sugároz a közvetítő közegbe. A kibocsátott hullámok terjedési sebessége a közeg jellemzőinek is függvénye: száraz, szobahőmérsékletű levegőben kb. 340 m/s. 1. kvarcoszcillátor, 2. mikrofon, 3.impulzus erősítő, 4. szinkronizáló fokozat, 5. trigger fokozat, 6. kimeneti erősítő A visszaverődő hullámcsomagot mikrofon (vagy a piezokerámia lap fordított üzemben) érzékeli. A visszaverődési idő kiértékelésének eredménye logikai jelként jelenik meg az érzékelő kimenetén. Az adó és vevő általában közös házba van építve, de külön házban is lehet egymással szemben elhelyezve.
4 7. Tétel Értelmezze az anyagszétválasztással történő képlékeny anyagalakításokat! Alapképlete: Tau=F(szükséges erő)/a(nyírt keresztmetszet) Rugalmasság: Az az állapot amikor a munkadarabról megszüntetjük az erőhatást még visszanyeri eredeti alakját. ( nem szenved deformációt) A képlékenység: a fémeknek az a tulajdonsága, hogy alakjuk megfelelő nagyságú külső terhelés hatására maradandóan megváltoztatható anélkül, hogy az anyag atomjai közötti kötés megszakadna. A fémek képlékeny alakítása általában rugalmas deformációval kezdődik. A képlékeny alakváltozás akkor következik be, amikor a ható feszültség meghaladja a rugalmassági határt vagy folyáshatárt Mechanikai tulajdonságok: olyan fizikai túlajdonságai az anyagnak amik csak igénybevétel esetén nyilvánulnak meg. A képlékeny alakítás: a fémek alakításának az a módszere, amikor a darab alakját úgy változtatjuk meg, hogy arra megfelelő
5 nagyságú erőt fejtünk ki, miközben az anyagfolytonosság nem szakad meg (nincs szakadás, törés) és a test tömege változatlan marad. Az alakítás befejezése után a darab alakja megmarad (maradó alakváltozás), szemben a rugalmas alakváltozással Anyagszétválasztással végzett eljárások: Az anyagszétválasztó eljárások közé azok a műveletek sorolhatók, amelyek a lemez eredeti körvonalát változtatják meg teljes, vagy részbeni anyagszétválasztással. Darabolás: a) az anyag teljes szétválasztása, nem zárt vonalon. Ezt leggyakrabban a nyíróvágással valósítják meg, amely olyan forgácsnélküli mechanikus anyagszétválasztás, amelyet két nyírószerszám egymás felé mozgó, egymás mellett elhaladó vágóéle végez A darabolásnak ismeretes a hulladékmentes és a hulladékos változata. Munkadarab egymást követő két oldalán azonosak a vágási vonalak, ezáltal a darabok között nincs hulladék. Lemezdarabolás esetei: b) A hasítás olyan folyamatos nyíróvágás, amelynél a szétválasztást a munkadarab vágási vonala mentén folyamatosan végighaladó két, egymással szemben forgó, tárcsa alakú, egyélű nyírószerszám, vagy a munkadarabon a vágási vonal mentén felfekvő álló szerszám éle mellett folyamatosan végighaladó és forgó mozgást végző, tárcsa alakú, egyélű nyírószerszám végzi. Főleg tekercselt lemez hosszirányú darabolására, keskenyebb szalagok előállítása, illetve táblalemez sávokra vágása céljából alkalmazzák. A lemez egyenetlen szélének hasítással végzett eltávolítását szélezésnek is nevezik. c) Kicsípés: a kezdeti külső, vagy belső körvonal részleges megváltoztatása anyagszétválasztással (beugró részek képzése céljából) egylöketű vágással d) Kivágás: az anyag teljes szétválasztása önmagában zárt vonalon; a munkadarab külső körvonalának előállítására, a körvonalnak megfelelő vágó élekkel rendelkező szerszámban, a gép egy lökete során. A kivágott (kieső) rész a munkadarab. A kivágó és lyukasztó műveletek sajtolószerszámmal, zárt körvonal mentén egy löketben végzett vágások. Kivágásnál a kieső darab a munkadarab és a megmaradó rész a hulladék, lyukasztásnál pedig fordítva. e) Körülvágás: az anyag teljes szétválasztása ollókon (körolló, rezgőolló), önmagában zárt, vagy majdnem zárt vonalon, általában a vágások sorozatával.
6 f) Lyukasztás: az anyag teljes szétválasztása önmagában zárt belső körvonal előállítása céljából, a kivágáshoz hasonló módon, de itt a kieső darab a hulladék, míg a megmaradó rész a munkadarab. g) Ellenirányú vágás (konter vágás): két vagy három fokozatban, ellentétes irányú mozgásokkal végzett nyíróvágás. Zárt körvonalú vágáskor három fokozatot alkalmaznak, míg nyitott vonalú vágáskor csak kettőt. h) Utánvágás (pontossági vágás): kivágást, lyukasztást követő utólagos anyagleválasztás (lényegében forgácsolás, hántolás) éles körvonal részletek, sima vágott felületek, fokozottabb méretpontosság érdekében i) Finomvágás: a kivágás, lyukasztás továbbfejlesztett változata, amelyben a vágási keresztmetszet a nyíróvágás során gyakorlatilag végig, háromtengelyű nyomófeszültségek keltette képlékeny állapotú, a kiegészítő szerszámelemek összehangolt, járulékos erőhatásai következtében. Ez a megoldás a gép egy lökete alatt, fokozott méretpontosságú és alakhűségű, szép, fényes vágott felületű munkadarab előállítását teszi lehetővé. j) Sarkítás: a darabolt vagy kivágott munkadarab külső körvonalának részleges megváltoztatása a sarokrészen, egyenes vonal mentén végzett teljes anyagszétválasztással. k) Bevágás: az anyag kismértékű hajlításával egybekötött részleges helyi átvágása, nem zárt vonal mentén, általában további képlékenyalakító művelet előkészítése céljából. l) Széllevágás: a munkadarab kerületén lévő megmunkálási ráhagyások levágása. Süllyesztékes kovácsolásnál ezt sorjázásnak, lemezalakításkor pedig alakvágásnak (körülvágásnak) is nevezik. m) Szétvágás: egy közbülső darab (félkész gyártmány) két vagy több részre való szétválasztása, több kész munkadarab előállítása céljából. A vágott felület a nagymértékű képlékeny alakváltozás hatására felkeményedik. A szerszámnak a vágást közvetlenül végző, a külső terhelést átadó éleit vágóéleknek, a vágóélek közötti - a vágás irányára merőleges - legrövidebb távolságot (u) pedig vágórésnek nevezzük. A vágási folyamat, pozitív vágórésnél (u > 0) időrendben a következők szerint irható le. A vágószerszám megnyomja az anyagot, ennek hatására az meggörbül, a nyomófeszültségek a vágóél környezetében lokalizálódnak, ezáltal hajlító nyomaték keletkezik (Mhj) és oldalirányú erő is ébred (T). A vágóerő növelésével a vágóéleknél keletkező képlékeny zónák összeérnek, megkezdődik a vágott darab elmozdulása. Az elmozdulás egy meghatározott értékénél repedések keletkeznek a vágóélnél, majd azok gyorsan tovaterjednek a vágandó felületen. Ha a vágórés értéke optimális, akkor a két repedés közvetlenül egymásba fut, míg ha kisebb, akkor egymást elkerülik, amelynek következtében egy összekötő felület (híd) alakul ki, majd az a vágóerő hatására szétszakad és ezzel befejeződik a vágás. A vágóéleket összekötő felület környezetében a nagymértékű alakváltozás miatt jelentős felkeményedés következik be. A vágórés nagyságával összefüggő jelenségek Az eddigiek szerint már ismeretes az, hogy az optimálisnál kisebb vágórés esetén a maximális erő kisebb, a munkaszükséglet nagyobb mértékben megnő, a vágott felület pedig rossz, alászakadozott lesz. A szakadozott felület erősen koptatja a vágószerszám dolgozó felületeit, csökkenti annak élettartamát! A kisebb vágórés előállítása a szerszámgyártás költségeit is számottevően növeli. Az optimális mértéket meghaladó vágórésnél megnő a hajlítónyomaték karja, fokozódik a darab meggörbülése, csökken a nyomófeszültség koncentrálódása a
7 vágóéleknél, megnő a külső erővel nem terhelt részekben ébredő húzófeszültség nagysága, szélesebb lesz a képlékeny zóna. Az ollók különböző méretű és alakú lemezek vágására alkalmas gépek. A kések vágóélei lehetnek egyenes vonalúak, íveltek vagy kör alakúak. A kések végezhetnek alternáló vagy forgó mozgást. A vágási vonal szempontjából véges vagy végtelen hossz, egyenes vagy tetszőleges görbe vágására alkalmas ollók ismeretesek.
8 8. Tétel Magyarázza el az anyagszétválasztás nélkül történő lemezalakító eljárásokat! Sok olyan lemezalakító eljárás ismert, amelyeknél a megmunkálandó lemezt nem választjuk szét, hanem a síkbeli elhelyezkedésből eltérítjük, ezáltal egy térbeli alakzatot hozunk létre. Leggyakoribb ilyen eljárások az alábbiak: - hajlítás, - mélyhúzás, - egyengetés, simítás, vasalás, - egyéb eljárások Hajlítás Hajlítás: Olyan eljárás, amelynek során a kiinduló sík lemez egyes részeit egymáshoz viszonyítva szögbe állítjuk, vagy az előírt görbületi sugárral a kívánt formára alakítjuk. Hajlítási sugár: A meghajlított lemez hajlítási élén mérhető belső rádiusz megegyezik a hajlító szerszám élének lekerekítési sugarával. - Minimális hajlítási sugár: r min = c s [mm], ahol c a lemez anyagminőségétől függő tényező, s a lemez vastagsága Semleges szál: A hajlítás helyén a lemezben húzó és nyomófeszültség ébred, amelyet a semleges szál választ el. A semleges szálban nem ébred feszültség. Visszarugózás: A terhelés megszűnte után jelentős feszültségek maradnak vissza a hajlított lemezben, amely a lemez visszarugózását okozza. A visszarugózás kiküszöbölésére (mérséklésére) használó eljárások: - túlhajlítás - vasalás - billenőtuskós, vagy forgó görgős szerszámokban történő hajlítás Szabad hajlítás: Aminél sem a bélyegnek, sem a matricának nincs a hajlítási szöget egyértelműen meghatározó alakja. Élhajlítás: Az élhajlítás során meglévő lemeztáblákból vagy félkész alkatrészekből történik az alaksajátosság létrehozása. Süllyesztékes hajlítás: Ahol mind a bélyeg, mind a matrica a hajlítási szögnek megfelelő alakú. Hajlítás nyomatékszükséglete: A lemeznek a semleges réteget körülvevő húzott és nyomott részei vastagságban csak rugalmasan, a semleges rétegtől távolabbi részei képlékenyen alakváltoznak. Ezért a hajlítás nyomatéka két nyomaték összegeként is számítható: M = M rug + M képl V alakú hajlítás erőszükséglete: A V alakú hajlítás esetén a hajlító erővel szemben fellépő F r erők karja x, a szerszám zárásának pillanatában a legkisebb. Ezért az F r erők ekkor a legnagyobbak. F v = 2F r sin α/2 U alakú hajlítás erőszükséglete: A hajlító erőnek az alábbi vázlat szerint fellépő reakció erők és a matrica élén fellépő súrlódó erők függőleges összetevőit kell legyőzni. x - az F r reakció erő karja a közbenső geometriai összefüggésből határozható meg (r + s) sinα + x cosα = r + s x = (r + s)(l-sinα) / cosα Egyengetés: A gyártás, szállítás, tárolás, megmunkálás közben keletkezett deformációk megszűntetése, az eredeti alak visszaállítása Az egyengetés nyújtásból és zömítésből áll.
9 Anizotróp: Olyan anyag, amelynek tulajdonságai irányonként eltérőek. A szálerősítésű anyagok, például a kompozitumok gyakran mutatnak anizotrop tulajdonságokat. Anizotrópia egyéb anyagoknál, például olyan fémeknél is megfigyelhető, amelyeket hengereléssel vagy mélyhúzással alakítanak. Mélyhúzás Mélyhúzás: Olyan eljárás, amelynél sík lemezből húzó igénybevétellel üreges testet állítanak elő. A mélyhúzást képlékeny és különösen szívós anyagok képesek repedés nélkül elviselni. Mélyhúzás aktív szerszámelemei: - Húzótüske (húzóbélyeg): alakja a mélyhúzott munkadarab alakjának felel meg. - Húzógyűrű (matrica): alakja követi a mélyhúzóbélyeg alakját, attól a húzóréssel nagyobb. - Ráncgátló gallér: a húzandó lemez teríték ráncosodásának megakadályozására. - Teríték: a kiinduló mélyhúzandó lemez. Ráncosodás: A külső kerületen tangenciális nyomófeszültség ébred, ez okozhat ráncosodást. Ráncgátlós mélyhúzás: A mélyhúzó szerszámba helyezett tárcsát a húzóbélyeggel átsajtoljuk a húzórésen és közben a tárcsa sík részét a ráncgátlóval leszorítjuk. Ha a megmunkálandó lemez átmérője a vastagsághoz képest viszonylag kicsi, akkor nincs szükség ráncgátlóra. Húzási fokozatok száma: Azokat a munkadarabokat, amelyek mélysége a keresztmetszethez képest nagy, több fokozatban húzzák. A húzási fokozatok száma a lemez vastagságától, anyagától, anyagszerkezetétől és a kész munkadarab méreteitől függ. A falvékonyítás nélküli mélyhúzásnál (amelyet általában egyszerűen mélyhúzásnak nevezünk) a falvastagságot az alakítás során szándékoltan nem változtatjuk. A falvékonyító mélyhúzásnál a falvastagságot rendszerint jelentős mértékben csökkentjük. Fülesedés: Mélyhúzás során a lemez körszimmetrikus igénybevételnek van kitéve. Mivel a lemez tulajdonságai nem szimmetrikusak a mélyhúzás során a csésze fülesedni fog. Továbbhúzás: Mélyhúzáskor a végső alak több húzással alakítható ki, a második, harmadik, stb. húzást nevezik továbbhúzásnak. A továbbhúzás történhet egyenes állásban, illetve kifordító húzásként Fenékleszakító erő: Az üregen való áthúzás erőszükséglete nem haladhatja meg a csésze falának teherbírását, különben a fenék leszakad. Különleges lemezalakító eljárások Hidroform eljárás: Nagynyomású folyadékkal és egyidejűleg az alakítás típusától függő irányú alakító erővel, jelentős hidrosztatikus nyomással kényszerítjük az anyagot az alakot adó üreg kitöltésére. Hidromechanikus eljárás: Folyadékpárnás (hidromechanikus) mélyhúzáskor az alakítandó lemezterítékkel folyadékpárna érintkezik közvetlenül. A bélyeg elmozdulása következtében megnő a nyomás a folyadékkamrában, s a lefelé mozgó bélyegre a folyadék folyamatosan rásajtolja a lemezt. Robbantásos lemezalakítás A terítéket ráteszik a kívánt alakú szerszámra, a lemez fölé robbanóanyagot helyeznek. A robbanáskor a lökéshullám rásajtolja a lemezt a szerszámra. Elektrohidraulikus eljárás: Az alakítási lökéshullámot elő lehet állítani villamos árammal is, pl. víz alatti szikrakisüléssel. Elektromágneses alakítás: Az alakváltozáshoz szükséges erőt a nagy sűrűségű mágneses erőtér magában az anyagban hozza létre. Így közvetítő közegre nincs szükség. A mágneses erőtér a munkadarabban áramot indukál, amelynek mágneses tere ellentétes a mágnestekercs mágneses terével.
10 9-es tétel: Mutassa be a robotok elvi felépítését és az egyes részegységek feladatát! Csoportosítsa az ipari robotokat és manipulátorokat! A robotok felépítése Az egyes alkotórészek feladata A robotok csoportosítása különböző szempontok szerint A robot definíciója: A robot elektromechanikai szerkezet, amely előzetes programozás alapján képes különböző feladatok végrehajtására. Lehet közvetlen emberi irányítás alatt, de önállóan is végezheti a munkáját egy számítógép felügyeletére bízva. Funkcionális egységeit tekintve az alábbi részekből áll: karrendszer hajtások útmérő rendszer irányítás környezet felismerő rendszer Manipulátor: kézi irányítású mozgatóberendezés, amelyet főként anyagkezelési célokra használnak. Szabadsági fokok: A mozgások lehetséges mozgásirányainak a száma. Az előbb felsorolt alaptípusoknál ez a szám 3, de ez több koordinátarendszer kombinációjával növelhető. (pl: henger, és gömb kombinációval a főmozgás lehet 4 szabadságfokú) Kinematikus állapot: Akinematika (mozgástan) a fizika azon részterülete, amelynek feladata a mozgások leírása. A mozgástant hagyományosan a mechanika tudományágába soroljuk, de feladata alapvetően matematikai jellegű. A mozgások leírása alatt azt értjük, hogy tetszőleges időpontban meghatározzuk egy test helyét, illetve helyzetét egy másik testhez képest.(robotoknál ez a mozgás koordinátarendszerének a meghatározása) Az egyes részegységek feladata: A mechanikai váz funkcióját tekintve leginkább az emberi törzs, kar és kéz csontrendszeréhez hasonlítható. Természetesen bonyolult térbeli mozgásokra csak akkor van lehetőség, ha a mechanikai váz egyes elemeinek egymáshoz viszonyított elmozdulása biztosított. Az elmozdulást az embernél ízületek, a robotoknál csuklók teszik lehetővé Logikusan tovább gondolkozva a következő szerkezeti egység a csuklókban (esetleg másutt) elhelyezett meghajtó, vagy beavatkozó egység. Működési mód szerint osztályozva megkülönböztetünk hidraulikus, pneumatikus és villamos hajtású robotokat. A következő fontos részegység az irányítóegység (angolul: control unit), amely a robot egyes csuklóinak (ezáltal kartagjainak) célirányosan összerendezett mozgását teszi lehetővé.
11 A legfejlettebb robotok a fentieken túlmenően még különböző bonyolultsági fokú érzékelő rendszerekkel is rendelkeznek, melyek képessé teszik a robotot arra, hogy a külvilágból érkező információkat érzékeljék, feldolgozzák, és egyes esetekben valamilyen döntési folyamat eredményeként működésüket, vagy akár mozgásukat is korrigálják. Robotok csoportosítása: -Munkaterület szerint: hasáb henger gömb SCARA típusú robotok Hasáb koordinátarendszerű robot: Henger koordinátarendszerű robot: hengerkoordináta-rendszerű robot tagjait összekapcsoló kényszerek közül a transzlációs mozgásokat megvalósítók ortogonálisan helyezkednek el. A forgó mozgást realizáló kényszer tengelyvonala pedig egybeesik az egyik transzlációs kényszer tengelyvonalával, így alakul ki a henger koordináta rendszer. Gömb koordinátarendszerű robot: A robotkarokat összekapcsoló kinematikai kényszerek közül a rotációs mozgást megvalósítók tengelyei merőlegesek és metszik egymást. Ugyanezen metszésponton átmegy a transzlációs mozgás és így képződik a gömbi koordináta rendszer. SCARA típusú robotok: Egy SCARA robotkar munkatere korlátainak meghatározása felhasználva az direkt geometriai feladatot megoldó programot. SCARA robot el_írt, világkoordinátákban megadott pályájának megfelel_ csuklószögek megkeresése felhasználva az inverz
12 geometriai feladatot megoldó szoftvert. -Robotok hajtása szerint: villamos hidraulikus pneumatikus Villamos hajtási rendszerek: Napjainkban az ipari robotok hajtását szinte kizárólagosan villamos hajtási rendszerekkel realizálják. Ennek elsődleges oka, a teljesítmény-elektronika és a mikroelektronika fejlesztésében elért óriási eredmények, az ebből következő üzembiztonság és a teljesítményelektronika mikroszámítógéppel való irányíthatóságából adódó pontosság. Hidraulikus hajtási rendszerek: A hidraulikus hajtórendszerek két változata terjedt el: - hidrosztatikus, - szabályozott szervo rendszer. A hajtó-rendszer végrehajtó szerve a pneumatikus hajtáséhoz hasonlóan itt is a lineáris mozgást megvalósító munkahenger vagy forgómozgást létrehozó hidromotor. Pneumatikus hajtási rendszerek: A hajtórendszer végrehajtószerve a lineáris mozgást megvalósító munkahenger vagy a pneumatikus forgómotor. A végrehajtószervek mozgását a beavatkozószervek irányítják, amelyek mágnesekkel működtetett útváltó szelepek. Mozgásuk szerint: PTP CP PTP (Point To Point= Pontvezérlés): pontvezérlés esetén a megmunkálás csak az adott koordinátarendszer adott pontjában folyik. Két pont között a mozgatás az alapmeghatározás szerint csak a tengelyekkel párhuzamosan lehetséges. CP (Continous Path= Pályavezérlés): irányítás során csak a pálya tartópontjait definiáljuk, a közöttük bejárt pályagörbét nem. A vezérlőegység számára az egyedüli szempont az, hogy a robot a lehető legrövidebb idő alatt jusson el a kezdőhelyzetből a végállapotba.
13 ipari robotok programozásához szükséges jellemző pontok, koordináta-rendszereket A robotprogramozás két nagy csoportra osztható: O N - L I N E O F F - L I N E. Az ON-LINE programozás: magát a robotot programozzák. Előnye, hogy a programozó számításba tudja venni a munkaterületen elhelyezkedő tárgyakat és azonnal ellenőrizni tudja a működést. Hátránya: különösen ipari szempontból jelentős a programozás idejére a robotot le kell állítani, tehát ezalatt nem dolgozik. A sokfajta elvégzendő munkafolyamat, illetve az ezekhez tervezett különféle robotok más és más programozási technikákat igényelnek. Az ún. ON-LINE programozás megköveteli a robot jelenlétét: a robotot vagy annak modelljét mozgatva tanítjuk be a bejárandó útvonalat. Az OFF-LINE programozási mód alkalmazásakor nincs szükségünk a robotra, egy számítógép mellett ülve, 3 dimenziós objektum-szimuláció segítségével, vagy egyszerű szöveges bevitellel írjuk meg a programot. ON-LINE programozás Az online programozás fogalma különböző technikákat takar: Direkt betanítás (Direct Teach-In): Olyan helyeken alkalmazzák, ahol a robot folytonos pályairányítással vagy sebességvezérléssel mozgatja a szerszámot, viszonylag bonyolult pályát bejárva (például autókarosszériák festésénél). A kezelő végigvezeti a robot karját a kívánt útvonalon, miközben a vezérlőegység folyamatosan feljegyzi a robotkar helyzetét, így később önállóan visszajátszhatja azt. Nagyméretű robotoknál a robotkar könnyített, hajtások nélküli modelljét mozgatja a betanító. Ezt a módszert angolul Master-Slave Teach-in (mesterszolga betanítás) néven említik. Indirekt betanítás (Indirect Teach-In, vagy egyszer űen Teach-In): Egy kézi vezérlőberendezés segítségével a robotot a pálya lényeges pontjaiba mozgatjuk, és ezek helyzetét memorizáljuk. A robot feladata lesz a pontok közötti pálya megtervezése és kiszámítása. Pontvezérlésű robotok programozása: Lényege, hogy a robotot a kezelő számítógép, vezérlőkonzol vagy kézivezérlőkészülék segítségével tanítja meg a szükséges mozgásokra. A tanítás során a kezelő pontonként halad, és az egyes pontokat külön-külön beírja a robot memóriájába. A vezérlőkonzol a robotra vagy mellé rögzített kezelőpult, míg a kézi vezérlőkészülék egy kisméretű, hordozható billentyűzet. A mozgáspontok rögzítése után valamilyen programnyelven meg kell írni azt a programot, amelyik közli a robottal, hogy mit kezdjen az előzetesen letárolt pontokkal.
14 Az OFF-LINE programozás Ennek során a programozó egy számítógép termináljánál, a robottól függetlenül fejleszti ki a működést irányító programot. Ezután ezt a programot rögzítik a robot memóriájában. A legnagyobb előnye ennek az eljárásnak, hogy a programozás illetve a programfejlesztés alatt a robotot nem kell kikapcsolni. Ennek az ipari alkalmazásokban van nagy gazdasági jelentősége. Ugyanakkor igen nehéz feladat ilyen programot írni, különösen, ha a működési területen sok tiltott zóna van. Az OFF-LINE programozás Offline programozásnál a robot működésének definiálása általában valamilyen magas szintű nyelven történik. A program megírása előtt minden esetben be kell táplálni a bejárandó mozgáspálya kitüntetett pontjait. Ez történhet online betanítással, vagy a robottól teljesen függetlenül, szöveges vagy grafikus adatbevitellel. Bár a TCP helyzetének és orientációjának leírásához elég a robotizületeinek aktuális állását rögzíteni, a programozó számára ez nem elég szemléletes, és nehezen kiszámítható. Éppen ezért a robot munkakörnyezetében különböző koordináta-rendszereket definiálunk, és a pontokat ezekre vonatkoztatjuk. Az OFF-LINE programozás, KOORDINÁTARENDSZEREK A világ (vagy bázis) koordinátarendszer a teljes munkaterület alapkoordinátarendszere. A TCP mozgását az egyszerűbb esetekben erre vonatkoztatjuk. A robot alapkoordinátarendszerét legtöbbször a könnyebb számolás kedvéért a világ koordinátarendszerrel azonosnak tekintjük. Ha több robot dolgozik együtt a munkatérben, akkor ez nem valósítható meg. KOORDINÁTARENDSZEREK: A munka- vagy más néven aktuális koordinátarendszer az éppen végzett munkafolyamat alapját jelöli. Ehhez a koordináta-rendszerhez rendelhetjük a munkadarabok helyzetét. A munkadarabokhoz további koordináta-rendszereket is rendelhetünk TCP (szerszám) koordináta-rendszer: pozíciója és orientációja a világ koordinátarendszerhez képest egyértelműen definiálja a szerszám helyzetét. A TCP koordinátarendszerben kiszámíthatjuk a megfogandó munkadarab távolságát és megközelítési irányát. Az off-line programozás illetve a szabadon definiált koordináta-rendszerek használata több olyan lehetőséget nyújt, amelyet az egyszerűbb programozási módok nem biztosítottak: A pálya algoritmikus módszerekkel számítható, így könnyedén beprogramozhatunk olyan ciklikusan változó paraméterű folyamatokat, mint például a rácsszerűen elhelyezkedő furatok egymás utáni elkészítése. A térpontok helyzetét mindig csak abban a koordinátarendszerben kell megadnunk, amelyikben az a legszemléletesebb, a legkönnyebben számítható. Egy, a munkadarabon levő lyuk helyzetét a leglogikusabb magához a munkadarabhoz illetve a hozzá rendelt koordináta-rendszerhez viszonyítani. Ha a munkadarab valamilyen mozgást végez, annak mozgásának alapján a későbbiekben tárgyalt
15 módszerekkel a lyuk mozgása is viszonylag könnyedén meghatározható bármely vonatkoztatási rendszerben. A mozgások definiálása is szemléletesebbé válik, ha a megfelelő koordinátarendszerre vonatkoztatjuk őket. Az ábra a szerszám szemszögéből elvégezhető mozdulatokat mutatja be: ezek a TCP koordinátarendszerben történő egyszerű eltolások és elforgatások eredményei. A koordináta-rendszereknek nem kell feltétlenül derékszögűnek lenniük. Ha a robot geometriája mást kíván meg, alkalmazhatunk henger- vagy gömb koordinátarendszereket is. (RTT illetve RRT karoknál)
Ipari robotok hajtása
IPARI ROBOTOK Ipari robotok hajtása 4. előad adás Dr. Pintér r JózsefJ A hajtási rendszerek feladata az, hogy a robot TCP pontját az előírt pontossággal - az irányítórendszer utasításainak megfelelően
RészletesebbenElektropneumatika. 3. előadás
3. előadás Tartalom: Az elektropneumatikus vezérlés Az elektropneumatikus a rendszer elemei: hálózati tápegység, elektromechanikus kapcsoló elemek: relék, szelepek, szenzorok. Automatizálástechnika EP
Részletesebben7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )
7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás
Részletesebben5.2 Rugalmas gyártórendszerek alrendszerei. a) A megmunkáló alrendszer és elemei. Megmunkáló alrendszer. Megmunkáló központ
Megmunkáló alrendszer 5.2 Rugalmas gyártórendszerek alrendszerei a munkadarabokon a technológiai műveletek elvégzése gyártóberendezések készülékek szerszámok mérőeszközök Anyagmozgatási alrendszer a munkadarabok
RészletesebbenMegmunkáló központok munkadarab ellátása, robotos kiszolgálás
Megmunkáló központok munkadarab ellátása, robotos kiszolgálás Magyarkúti József BGK-AGI 2009 Figyelem! Az előadásvázlat nem helyettesíti a tankönyvet Dr. Nagy P. Sándor: Gyártóberendezések és rendszerek
RészletesebbenSzóbeli vizsgatantárgyak
Szóbeli vizsgatantárgyak 1. Villamosságtani és gépészeti alapismeretek A) Mechanika, gépelemek B) Műszaki ábrázolás, anyag- és gyártásismeret C) Műszaki villamosságtan 2. Szakmai ismeretek A) Szerkezettan
RészletesebbenGyártórendszerek fejlődésének fázisai
Gyártórendszerek fejlődésének fázisai A 1960-as évek vége: szerszámgépek közvetlen számítógépes vezérlése (CNC- DNC) 70-es évek: automatikus szerszámcsere és munkadarab mozgatás rugalmas gyártórendszerek
RészletesebbenGeodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert
Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Geodézia 4.: Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Lektor: Homolya, András Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel
RészletesebbenHidraulika. 5. előadás
Hidraulika 5. előadás Automatizálás technika alapjai Hidraulika I. előadás Farkas Zsolt BME GT3 2014 1 Hidraulikus energiaátvitel 1. Előnyök kisméretű elemek alkalmazásával nagy erők átvitele, azaz a teljesítménysűrűség
RészletesebbenElektromágneses hullámok, a fény
Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,
RészletesebbenMUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.
Macher Zoltán Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és
RészletesebbenGépek biztonsági berendezéseinek csoportosítása, a kialakítás szabályai. A védőburkolatok fajtái, biztonságtechnikai követelményei.
A munkaeszköz és a gép (mint technikai rendszer) definíciója, osztályozása az átalakítás jellege és az átalakítandó közeg szerint. A gép fogalma és jellegzetes veszélyforrásainak csoportosítása. A gép,
Részletesebben8. Dugattyúrudas munkahengerek, alapfogalmak
8. Dugattyúrudas munkahengerek, alapfogalmak Ebben a fejezet az alábbi témákkal folytatjuk a munkahengerekre vonatkozó alapismeretek áttekintését: löketvég-csillapítás munkahenger mágneses helyzetérzékelése
RészletesebbenMŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Gyenes Róbert. Geodézia 4. GED4 modul. Vízszintes helymeghatározás
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Gyenes Róbert Geodézia 4. GED4 modul Vízszintes helymeghatározás SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
RészletesebbenMUNKAANYAG. Dzúró Zoltán. Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú. esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság
Dzúró Zoltán Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság és felületminőség ellenőrzése, dokumentálása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti
RészletesebbenAlak- és helyzettűrések
1. Rajzi jelek Alak- és helyzettűrések Az alak- és helyzettűrésekkel kapcsolatos előírásokat az MSZ EN ISO 1101:2006 Termékek geometriai követelményei (GPS). Geometriai tűrések. Alak-, irány-, helyzet-
Részletesebben11. Tétel Ismertesse, mutassa be a kisfeszültségű mechanikus vezérlésű kapcsolókészülékeket!
11. Tétel Ismertesse, mutassa be a kisfeszültségű mechanikus vezérlésű kapcsolókészülékeket! A kapcsolókészülékek kiválasztása A készülékek kiválasztásánál figyelembe kell venni a légköri és klimatikus
RészletesebbenGépkönyv KAM-01 típusú alumínium profilmarógéphez
Gépkönyv KAM-01 típusú alumínium profilmarógéphez 1. oldal Bevezetés A KAM-01 típusú alumínium profilmarógép feladata húzott alumínium profilokba történő horonymarás, mely gyorsacél vágótárcsák segítségével
RészletesebbenMéréstechnika 5. Galla Jánosné 2014
Méréstechnika 5. Galla Jánosné 014 A mérési hiba (error) a mérendő mennyiség értékének és a mérendő mennyiség referencia értékének különbsége: ahol: H i = x i x ref H i - a mérési hiba; x i - a mért érték;
RészletesebbenMUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek ellenőrzése, beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai
Tóth György Gyalugépek ellenőrzése, beállítása A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A követelménymodul száma: 2273-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-011-30
RészletesebbenGENERÁTOR. Összeállította: Szalai Zoltán
GENERÁTOR Összeállította: Szalai Zoltán 2008 GÉPJÁRMŰ GENERÁTOROK CSOPORTOSÍTÁSA Működés elve szerint: - mozgási indukció: - mágnes áll, tekercs forog (dinamó) - tekercs áll, mágnes forog (generátor) Pólus
RészletesebbenPTE, PMMK Stampfer M.: Gépelemek II / Tengelykapcsolókl/ 5 1/12
PTE, PMMK Stampfer M.: Gépelemek II / Tengelykapcsolókl/ 5 1/12 6. TENGELYKAPCSOLÓK A tengelykapcsoló két tengelyvég összekötésére, forgatónyomaték továbbítására szolgáló, összetett gépelem. A tengelykapcsolók
RészletesebbenAnyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1)
Segédlet az Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) tárgy hallgatói számára Készítette a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék Munkaközössége Összeállította: dr. Orbulov Imre Norbert 1 Laborgyakorlatok
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:
Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma
Részletesebben4. Sajtolás és fröccs-sajtolás
4. Sajtolás és fröccs-sajtolás Sajtolás A sajtolás a legrégibb feldolgozási módszer formadarabok készítésére. Elsősorban a termoreaktiv (térhálósodó) anyagok feldolgozására használják. A sajtolás folyamata:
RészletesebbenT Ö R P E M O T O R O K
VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 2 0 1 5 T Ö R P E M O T O R O K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Törpemotorok fogalma...3 Reluktancia motor...3 Árnyékolt pólusú motor...3 Szervomotorok...4
Részletesebben8. GYALULÁS, VÉSÉS, ÜREGELÉS. 8.1. Gyalulás
8. GYALULÁS, VÉSÉS, ÜREGELÉS 8.1. Gyalulás A gyalulás egyenes vonalú forgácsoló mozgással és a forgácsolás irányára merőleges, szakaszos előtoló mozgással végzett forgácsolás. Állandó keresztmetszetű forgács
RészletesebbenKeresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel
Szabó Árpád Kálmán Keresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul száma: 2302-06 A tartalomelem azonosító
Részletesebben(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.
1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez
RészletesebbenÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Takarmányok erjesztéses tartósításának műszaki kérdései 1. Szálastakarmányok aprításának gépei és
RészletesebbenA tételekhez segédeszköz nem használható.
A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazza A tételekhez
RészletesebbenMagyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok
Magyarkúti József Anyagvizsgálatok A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok A követelménymodul száma: 0275-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 ANYAGVIZSGÁLATOK ANYAGVIZSGÁLATOK
RészletesebbenRitzelés körkéses ritzelőgépeken
Ritzelés körkéses rizelőgépeken - 1 - Ritzelés körkéses ritzelőgépeken 1 Bevezető A ritzen német szó hasítást, karcolást jelent. Nyomdai körökben ritzelés (riccelés) alatt leginkább öntapadó anyagok öntapadó
RészletesebbenZAJCSILLAPÍTOTT SZÁMÍTÓGÉPHÁZ TERVEZÉSE
ZAJCSILLAPÍTOTT SZÁMÍTÓGÉPHÁZ TERVEZÉSE Kovács Gábor 2006. április 01. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. FELADAT MEGFOGALMAZÁSA... 3 2. LÉGCSATORNA ZAJCSILLAPÍTÁSA... 3 2.1 Négyzet keresztmetszet...
RészletesebbenEntra-SYS Kft. Gépkönyv LPHH-01 típusú huzalhajlító berendezéshez
Gépkönyv LPHH-01 típusú huzalhajlító berendezéshez 1. Bevezetés A berendezés az SU-NBC-01-01 típusú huzal hajlításához készült berendezés, amely az L&P Magyarország Kft megbízásából készült. A hajlítás
Részletesebben4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat
4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat M(W) - a munka tárgya, u. n. munkadarab, E - a munkaeszközök,
RészletesebbenO 1.1 A fény egyenes irányú terjedése
O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése 1 blende 1 és 2 rés 2 összekötő vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát teljes egészében egy ív papírlapra helyezzük. A négyzetes fénynyílást széttartó fényként használjuk
RészletesebbenDT13xx Gyújtószikramentes NAMUR / kontaktus leválasztók
DOC N : DT1361-1393-62 DT13xx Gyújtószikramentes NAMUR / kontaktus leválasztók Felhasználói leírás DT1361, DT1362, DT1363, DT1364, DT1371, DT1372, DT1373, DT1381, DT1382, DT1384, DT1393 típusokhoz Gyártó:
RészletesebbenJÁRMŰ HIDRAULIKA ÉS PNEUMATIKA
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR JÁRMŰ HIDRAULIKA ÉS PNEUMATIKA SZERZŐK: DR. BALPATAKI ANTAL DR. BÉCSI TAMÁS KÁROLY JÓZSEF RAJZOLÓK: MÁRTON GERGELY SZENTANNAI GÁBOR
RészletesebbenSZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet
SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS I. Termikus szórások Termikus szórás A termikus szórásokról
RészletesebbenKULCS_TECHNOLÓGIA_GÉPJÁRMŰSZERELŐ_2016
KULCS_TECHNOLÓGIA_GÉPJÁRMŰSZERELŐ_2016 1. A gyújtás alapján a motorokat felosztjuk: 2 a) benzinmotorokra (Otto) b) dízel motorokra (Diesel) 2. A többhengeres motorokat a hengerek helyzetétől függően felosztjuk:
RészletesebbenEÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja
FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel
RészletesebbenPNEUMATIKA ALKALMAZÁSA A GÉPGYÁRTÁSBAN ÉS A GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁSBAN Készüléktervezés - Szerelés
PNEUMATIKA ALKALMAZÁSA A GÉPGYÁRTÁSBAN ÉS A GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁSBAN Készüléktervezés - Szerelés Oktatási segédanyag 2009. Dr. Alpek Ferenc okl. gépész- és okl. villamosmérnök tud. főmunkatárs, honorary
RészletesebbenREZGÉSDIAGNOSZTIKA ALAPJAI
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZTE Mérnöki Kar Műszaki Intézet, Duális és moduláris képzésfejlesztés alprogram (1a) A rezgésdiagnosztika gyakorlati alkalmazása REZGÉSDIAGNOSZTIKA ALAPJAI Forgács Endre
Részletesebben7. előad. szló 2012.
7. előad adás Kis LászlL szló 2012. Előadás vázlat Lemez hidak, bordás hidak Lemez hidak Lemezhidak fogalma, osztályozása, Lemezhíd típusok bemutatása, Lemezhidak számítása, vasalása. Bordás hidak Bordás
RészletesebbenModern alkalmazások. Rendszerbe illesztés. Modern alkalmazások. Aktuátorok. Aktuátor (Munkahenger) Master KRC. Szelepek (Út-váltó, folytóvisszacsapó
Modern alkalmazások Aktuátorok Rendszerbe illesztés Modern alkalmazások Aktuátor (Munkahenger) Master KRC Servo Szelepegység Fő munkahenger Vezérlő egység Kiegyenlítő henger Kommunikációs kábelek Master
RészletesebbenMŰSZAKI ISMERETEK, VEGYIPARI GÉPEK I.
MŰSZAKI ISMERETEK, VEGYIPARI GÉPEK I. Vegyipari szakmacsoportos alapozásban résztvevő tanulók részére Ez a tankönyvpótló jegyzet a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai
RészletesebbenMiskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
6. MENETMEGMUNKÁLÁSOK A csavarfelületek egyrészt gépelemek összekapcsolására (kötő menetek), másrészt mechanizmusokban mozgás átadásra (kinematikai menetek) szolgálnak. 6.1. Gyártási eljárások a) Öntés
RészletesebbenMUNKAANYAG. Földi László. Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel. A követelménymodul megnevezése:
Földi László Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem
RészletesebbenKötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői. (C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II.
Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői 1 Kötő- és rögzítőtechnológiák jellemzői Míg a mechanikus kötések fő jellemzője az, hogy kötőelemmel vagy anélkül valósulnak meg, addig a ragasztás, a forrasztás
RészletesebbenXV. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
XV. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2010. március 25-26. ÍVHEGESZTŐ ROBOT ALKALMAZÁSTECHNIKAI JELLEMZŐI BAGYINSZKI Gyula, BITAY Enikő Abstract The arc welding is the important joining
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Pálinkás Sándor okleveles anyagmérnök. Tudományos témavezető: Dr. Roósz András egyetemi tanár
Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Quartó elrendezésű hengerállvány végeselemes modellezése a síkfekvési hibák csökkentése érdekében
RészletesebbenIII. BÉLA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERV ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT AUTOMATIKAI TECHNIKUS
III. ÉLA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERV ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT AUTOMATIKAI TECHNIKUS 54 523 04 1000 00 00 K é s z ü l t : Az 17723-2/2011. VIII. 25. k ö z l e m é n yb e
RészletesebbenGÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A Gépészeti alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeinek kidolgozása a műszaki szakterület
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 004 661 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000004661T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 661 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 05 778425 (22) A bejelentés napja:
Részletesebben3 Tápegységek. 3.1 Lineáris tápegységek. 3.1.1 Felépítés
3 Tápegységek A tápegységeket széles körben alkalmazzák analóg és digitális berendezések táplálására. Szerkezetileg ezek az áramkörök AC-DC vagy DC-DC átalakítók. A kimenet tehát mindig egyenáramú, a bemenet
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
i napló a 20 /20. tanévre Szerszámkészítő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 521 10 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése
RészletesebbenMÛSZAKI INFORMÁCIÓK. Érzékelési távolság
OMR Adó-vevõs fotokapcsolók A mûködés aelve: 1. Az adó-vevõs érzékelõ két részbõl áll, egy adóból (fénykibocsátó), és egy vevõbõl (fényelnyelõ). Egy fénysugár kapcsolja össze a két eszközt egymással. vevõ
RészletesebbenKészítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére!
1 6 ) M u t a s s a b e a s á r g a r é z c s ő v e z e t é k k é s z í t é s é t a z a l á b b i v á z l a t f e lh a s z n á l á s á v a l Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos
RészletesebbenMUNKAANYAG. Vilandné Bertha Mária. Felvételi vázlat készítése. A követelménymodul megnevezése: CAD-ismeretek
Vilandné Bertha Mária Felvételi vázlat készítése A követelménymodul megnevezése: CAD-ismeretek A követelménymodul száma: 0557-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-007-22 FELVÉTELI VÁZLAT
RészletesebbenL Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció
A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása
RészletesebbenKAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI. I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai
KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai 1.1. Szakképesítés azonosító száma: 32 2 7429 02 2 5 07 1.2. Szakképesítés
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH.: Dielektrikumok (kibővített óravázlat) 1 z elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok z elektrosztatika alatörvényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben történt, és a különféle
RészletesebbenÚjpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium
Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Oktatási azonosító: 035268 HELYI TANTERV Gépészet..SZAKMACSOPORT Gépgyártástechnológiai technikus..szakma OKJ SZÁMA: 54 521
RészletesebbenKorszerű szerszámgépek
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR SZERSZÁMGÉPEK (NGB_AJ009_2) Korszerű szerszámgépek Összeállította: Dr. Pintér József 2011.09.26. Korszerű szerszámgépek 1 Korszerű szerszámgépek VÁZLAT 1. Kinematikai alapok,
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 006 749 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000006749T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 749 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 818248 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenMUNKAANYAG. Forrai Jánosné. Előkészítő munka. A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I.
Forrai Jánosné Előkészítő munka A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I. A követelménymodul száma: 0482-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30 ELŐKÉSZÍTŐMUNKA
RészletesebbenMUNKAANYAG. Fekete Éva. Marási műveletek végzése fogazó. marógéppel, másoló marógéppel, láncmarógéppel, és pánthely maró géppel
Fekete Éva Marási műveletek végzése fogazó marógéppel, másoló marógéppel, láncmarógéppel, és pánthely maró géppel A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul
RészletesebbenA DR-PAck fejlesztései PE fólia gyártástechnológiában
A DR-PAck fejlesztései PE fólia gyártástechnológiában Transpack fõoldal vissza, home A DR-PAck fejlesztései PE fólia gyártástechnológiában Hazánkban számos vállalkozás tevékenykedik a fóliagyártás területén.
RészletesebbenGépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése.
Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. 1. Bevezetés. A gépek biztonsága tekintetében az EU.ban több szintű szabványrendszer van kialakítva, amely a gépek lehető legszélesebb körét
Részletesebbenσhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA
A FA HAJLÍTÁSA A fa hajlítása a fa megmunkálásának egyik igen fontos módja. A hajlítás legfıbb elınye az anyagmegtakarítás, mivel az íves alkatrészek elıállításánál a kisebb keresztmetszeti méretek mellett
Részletesebben2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika
2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A
RészletesebbenIpari robotok megfogó szerkezetei
ROBOTTECHNIKA Ipari robotok megfogó szerkezetei 7. előad adás Dr. Pintér József Tananyag vázlatav 1. Effektor fogalma 2. Megfogó szerkezetek csoportosítása 3. Mechanikus megfogó szerkezetek kialakítása
RészletesebbenÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA
52 523 03 0000 00 00-2012 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA Szakképesítés: 52 523 03 0000 00 00 Modulok: 1395-06 Mechatronikai gyártórendszerek
RészletesebbenVerlag Dashöfer Szakkiadó 1062 Budapest Andrássy út 126. Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelések
Verlag Dashöfer Szakkiadó 1062 Budapest Andrássy út 126. Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelések Copyright Verlag Dashöfer Szerző: Horváth Sándor Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelések
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szám János. Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen. A követelménymodul megnevezése:
Szám János Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) A követelménymodul
RészletesebbenMUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése:
Földi László Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem azonosító
RészletesebbenSzerszámgépek. 1999/2000 II. félév Dr. Lipóth András által leadott anyagrész vázlata
Szerszámgépek 1999/000 II. félév Dr. Lipóth András által leadott anyagrész vázlata Megjegyzés: További információ a View/Notes Page módban olvasható. Korszerű szerszámgép Gépészeti szempontból a CNC szerszámgép
RészletesebbenVizsgakérdések 2014/15, őszi félév
Vizsgakérdések 2014/15, őszi félév 1. Ismertesse a kar áttétel tulajdonságait, működését és elvi 2. Ismertesse a fogaskerék tulajdonságait, működését és elvi 3. Ismertesse a fogasléc-fogaskerék áttétel
RészletesebbenJINN FA JSL-32A KEZELÉSI ÚTMUTATÓ
JINN FA JSL-32A KEZELÉSI ÚTMUTATÓ 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. FEJEZET: BEVEZETŐ, BIZTONSÁGI ÓVINTÉZKEDÉSEK... 1.1. FIGYELMEZTETŐ ÁBRÁK, FELIRATOK... 1.2. A FIGYELMEZTETŐ FELIRATOK ELHELYEZKEDÉSE... 1.3. BIZTONSÁGI
RészletesebbenKÖTÉLSZERKEZETEK. Különleges Tartószerkezetek Hegyi Dezső Jegyzet kézirat 2012. v1 Kötélszerkezetek
KÖTÉLSZERKEZETEK A kötélszerkezetek olyan szerkezeti elemekből épülnek fel, melyek csak húzószilárdsággal rendelkeznek. Ez a valóságban azt jelenti, hogy a szerkezeti elemeink a geometriai kialakításuk
RészletesebbenGÉPÉSZETI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenHITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 24-2012
HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS GÉPJÁRMŰ-GUMIABRONCSNYOMÁS MÉRŐK HE 24-2012 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA... 5 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK... 6 2.1 Használt mennyiségek... 6 2.2 Jellemző mennyiségi értékek
RészletesebbenForgácsolási technológia fogalma, forgácsolási eljárások
Hegesztés Forgácsolási technológia fogalma, forgácsolási eljárások Készítette: Jáger Imre Dátum: 2012. 02. 10 Tartalomjegyzék Forgácsolás... 4 Célja... 4 Tényezői:... 4 Forgácsoló mozgás lehet:... 4 Forgácsolási
RészletesebbenMUNKAANYAG. Tary Ferenc. 3500 kilogramm alatti öszgördülő súlyú gépjárművek kormányberendezései. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.
Tary Ferenc 3500 kilogramm alatti öszgördülő súlyú gépjárművek kormányberendezései A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és
RészletesebbenElöljáróban hangsúlyozandó, hogy az ismertetésre kerülő korszerű útmegvilágító berendezések a különböző gyártmányú, valamint azonos gyártmányon
Elöljáróban hangsúlyozandó, hogy az ismertetésre kerülő korszerű útmegvilágító berendezések a különböző gyártmányú, valamint azonos gyártmányon belüli más-más típusú járműveken, az alkalmazást, a szerkezeti
RészletesebbenMUNKAANYAG. Gombos József. Marógépek ellenőrzése, beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai
Gombos József Marógépek ellenőrzése, beállítása A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A követelménymodul száma: 2273-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-012-30
RészletesebbenKezelési és karbantartási utasítás az AP600-2 lemezlyukasztó géphez
Hidraulikus lemezlyukasztó-gép, elsősorban készre festett lemezszekrények, dobozok furatozásához. Előfúrás nélkül készíthető vele köralakú, szögletes és alakos lyukasztás is. Sorjamentes, szép kivágást
RészletesebbenTV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN
TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN BHG Bevezetés A TV IV. sávi átjátszóprogram kiépítése szükségessé tette egy az ebben a sávban működő antennapanel kifejlesztését, amely úgy adó-, mint vevőantennaként
RészletesebbenKULCS_GÉPELEMEKBŐL III.
KULCS_GÉPELEMEKBŐL III. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket az adott mérettől
RészletesebbenElektronika I. Dr. Istók Róbert. II. előadás
Elektronika I Dr. Istók Róbert II. előadás Tranzisztor működése n-p-n tranzisztor feszültségmentes állapotban p-n átmeneteknél kiürített réteg jön létre Az emitter-bázis réteg között kialakult diódát emitterdiódának,
RészletesebbenHogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez?
Próhászkáné Varga Erzsébet Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás A követelménymodul száma: 699-06 A tartalomelem azonosító száma és
Részletesebbenáltalános előtolásirányú kontúresztergálás (kúp, gömb, tórusz) menetesztergálás menet[1].avi
ESZTERGÁLÁS Az esztergálás jelenleg a legelterjedtebb forgácsolási mód, amelyet egyélű szerszámmal végeznek általában a munkadarab forgó főmozgása mellett. A mellékmozgást a szerszám (egyélű, viszonylag
RészletesebbenKBE-1 típusú biztonsági lefúvató szelep család
Kód: 485-0000.03g G É P K Ö N Y V KBE-1 típusú biztonsági lefúvató szelep család Készült: 2002.07.01. TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános ismertetés 2. Műszaki adatok 3. Szerkezeti felépítés, működés 4. Átvétel,
RészletesebbenMilyen kötésmódokat ismer? Ismertesse az oldható és nem oldhatókötéseket!
Milyen kötésmódokat ismer? Ismertesse az oldható és nem oldhatókötéseket! Oldható kötés: Oldható kötések azok a kötések, melyek a kötőelem roncsolása nélkül oldhatóak. Ilyen kötés lehet például az ék-,
RészletesebbenAUTÓIPARI ALAKÍTÁSTECHNOLÓGIA LEMEZALAKÍTÓ ELJÁRÁSOK
AUTÓIPARI ALAKÍTÁSTECHNOLÓGIA 3. előadás LEMEZALAKÍTÓ ELJÁRÁSOK Dr. Rácz Pál egyetemi docens Budapest 2011. Lemezalakító eljárások Lemezalakításnak az olyan képlékenyalakító eljárásokat nevezzük, amelyeknél
RészletesebbenVIZSGAKÉRDÉSEK GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBÓL AZ I. ÉVF. ELŐADÁSI ANYAG TERMÉKTERVEZŐ ÉS A II.ÉVF. GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓK SZÁMÁRA. - 1 -
- 1 - VIZSGAKÉRDÉSEK GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBÓL AZ I. ÉVF. TERMÉKTERVEZŐ ÉS A II.ÉVF. GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓK SZÁMÁRA. ELŐADÁSI ANYAG *2.A gyártmány és technológia sajátosságai. A gyártandó alkatrész geometriai
RészletesebbenMunkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012.
Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012. 1 Hossz- és szögmérés A hosszméréstechnika alaptételei Mérési segédeszközök Egyszerű hosszmérő eszközök Szögmérés 2 Felosztásuk történhet metrológiai
RészletesebbenMűszaki könyv Pneumatikus tolózárhoz Típus: 450
Műszaki könyv Pneumatikus tolózárhoz Típus: 450 1 Műszaki könyv Pneumatikus tolózárhoz 1. Műszaki leírás A berendezés feladata: a tolózáron keresztül darabos szilárd anyagok kiömlesztése. 2 3 A berendezés
Részletesebben