Szabadulás a szenvedélyektől

Átírás

1 11. tanulmány MÁRCIUS Szabadulás a szenvedélyektől SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 23:29-35; Máté 25:14-30; Márk 10:17-27; 1Korinthus 7:2-5; 1Péter 3:3-4 Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek (Jn 8:36). Az elmúlt években számos ország megszabadult a politikai önkényuralom és leigázottság béklyóitól. Létezik azonban egészen más természetû fogság is, ami épp olyan rossz, sõt még ros szabb is le het, mint a po li ti kai rab ság: ha va la kit a szenvedélyei kötöznek meg. Milliókat tart fogságában az alkohol, a dohány és még sok fé le egyéb szer. Emel ke dõ ten den ci át mu tat az igen erõs, nem ké mi ai jel le gû szen ve dé lyek ará nya is, mint pl. a szexfüggõség, a por no grá fia, a kü lön - féle szerencsejátékok (vagy kockázatos befektetések), valamint a pénz, ill. anyagi javak felhalmozása. A szenvedély függõséget okoz (az ember kényelmetlenül érzi magát, amíg hozzá nem jut ahhoz a bizonyos szerhez, vagy nem tudja megtenni, amire kényszeres vágyat érez). Ezeket valamilyen mértékig megszokja a szervezet (mindig egy kicsit többet igényel a korábbiakban tapasztalt hatás eléréséhez). Ebbõl következõen a szenvedélyek rabjai csak rendkívüli küzdelmek árán törhetnek ki az ördögi körbõl. A szabaduláshoz szükségük van a család, a gyülekezet és ba - rá ta ik tá mo ga tá sá ra. Elõ for dul hat, hogy or vo si, ta nács adói se gít ség re is szo rul - nak, de legfõképpen Isten bennük munkálkodó ereje adhat nekik olyan szabadsá got, amit az Úr Jé zus meg ígért. 86

2 március 6. VASÁRNAP SZESZES ITALOK A nyugati világban emlékezetes, örömteli alkalmakhoz, ünnepekhez és fontos üzleti szerzõdésekhez kapcsolódik a bor, a sör és egyéb alkoholtartalmú italok fogyasztása. Az alkohol látszatra tiszta és vonzó lehet. Nemcsak elfogadottnak, hanem bizonyos körülmények között a társadalmi élet szükséges velejárójának te kin tik. A szesz nek azon ban van egy egé szen más ol da la is, amit az elõ ál - lításából és forgalmazásából élõk nem kívánnak a lehetséges vásárlók elé tárni. Mit mond Péld 23:29-35 szakasza az alkohol veszélyeirõl? Milyen pusztí - tó, romboló hatását láttuk a környezetünkben? Igen ha tá sos kép, hogy a tet sze tõs bor mér ges kí gyó ként meg mar. Az al ko hol kémiai összetevõit az emberi szervezet nem ételként, hanem mérgezõ anyagként kezeli. A gyomorban felszívódik, és a vérárammal mindössze néhány perc alatt el jut az agy ba, a tü dõk be, a ve sék be és a szív be. A má jat kü lö nö sen meg - terheli a szer lebontásának folyamata, ami hosszú órák kemény munkáját igényli. Az alkohol krónikus, tartós jelenléte roncsolja a szerveket, és következtében többféle betegség is felléphet. Az alkohol hatása sajnálatos módon nemcsak azokat érinti, akik fogyasztják, a társadalom is rettenetes árat fizet miatta. A közlekedési és munkahelyi balesetek felében szerepet játszik az ital. Sok bûntényt alkoholos befolyásoltság alatt követnek el. A közvetlenül az italozás által kiváltott betegségek kezelését köz- és magánpénzbõl egyaránt finanszírozzák. Családi körben pedig a szenvedélybeteg házastársa és gyermekei válnak gyakran a szóbeli és fizikai bántalmazás áldozataivá. A szesz a többi tudatmódosító szerhez hasonlóan befolyásolja az ember képességét a helyes erkölcsi döntések meghozatalában, hatása alatt mindenki hajlamos egyre mélyebbre süllyedni a bûnben. Aki valamilyen szer foglya lett, annak fel kell is mer nie prob lé má ját; fon tos, hogy fel fog ja: szük sé ge van egy ha - talmasabb erõ segítségére Isten kegyelmére. Emellett azonban nagy a szerepe a család és a gyülekezet támogatásának, valamint az arra hivatott egészségügyi szakemberek által elõírt kezeléseknek is (ha van rá lehetõség). Hetednapi adventistaként határozottan állást foglalunk az alkoholfogyasztással szemben. Hogyan segíthetünk azoknak persze ítélkezés nélkül, akik soraink között ezzel a problémával küzdenek? 87

3 HÉTFŐ március 7. SZEXFÜGGŐSÉG Mit találunk a Bibliában azzal kapcsolatban, hogy a házasélet örömforrás, ami a házasfelek kapcsolatát erõsíti? Péld 5:18-19; 1Kor 7:2-5 A ne mi élet Is ten örö möt nyúj tó aján dé ka i nak egyi ke. Az Úr ter ve sze rint nem - csak az utó dok nem zé se a cél ja, ha nem öröm for rás is, a meg hitt, ben sõ sé ges együttlét alkalma, de csak egy férfi és egy nõ házasságon belüli kapcsolatában (1Móz 1:27-28; 1Kor 7:2). Az Is ten ál tal meg ha tá ro zott ke re ten kí vül azon ban már nem ajándék, hanem bûn, méghozzá olyan bûn, ami gyakran pusztító követ kez mé nye ket von ma ga után (lásd 1Kor 6:18-19). Csak Is ten a tu dó ja, menynyi bajt zú dí tott már az em be ri ség re az er kölcs te len élet mód! A ne mi vágy igen erõs késztetés, sokan el is buknak e téren. Könnyen válhat féktelen kényszerré, amit nagyon nehéz kordában tartani. Minél jobban belemerül valaki, annál többet igényel, hogy a korábbi megelégedettséget érezze. A prostitúció és a házasságtörés hagyományosan az erkölcstelenség és a szenve dély út já ra ve zet (lásd Péld 5:3-14; 9:13-18). A szexfüggõségnek egyéb for - mái is lé tez nek. Az internetes por no grá fia azért óri á si prob lé ma, mert né hány kattintással akár otthon, akár a munkahelyen a legcsúnyább és leginkább lealacsonyító jeleneteket láthatja az ember. Az efféle dolgok kifejezetten erõs függõséget, kényszerességet váltanak ki, és házasságok, családi kötelékek felbomlásához is vezetnek. Lehetetlen felbecsülni, hogy csak a házasságtörés mennyi kárt okozott már a világon. Könnyû az erkölcstelenség útjára lépni, és aki még nem esett be le eb be a csap dá ba, jól te szi, ha a le he tõ leg tá vo labb tart ja ma gát tõ - le. Rendkívül fontos, hogy aki a házasság szent körén kívül kísértésbe ütközik, Józsefhez hasonlóan viselkedjen (lásd 1Móz 39:7-12). Isten kész megbocsátani és szabadságot adni bárkinek, aki a szexfüggõség hálójába keveredett. A legfonto sabb, hogy az em ber kész le gyen en ge del mes ked ni az Úr nak (Jak 4:7). A szen - vedély mechanizmusa azonban olyan bonyolult, hogy akár orvos, ill. tanácsadó segítségére is szükség lehet. Hasznos, ha van a környéken olyan támogató csoport, amelyik Istent tartja a legnagyobb erõ forrásának, emellett azonban a probléma kezelésére specializálódott szakemberek segítségét is biztosítani tudja. Mit te he tünk azért, aki ezen a té ren esett bûn be, és Is ten bo csá na tát, gyógyítását kéri? Hogyan bizonyosodhat meg arról, hogy mindaddig van re mény szá má ra, amíg ön ma ga esélyt ad rá? Jé zus meg bo csát és meggyógyít! 88

4 március 8. KEDD JÁTÉKSZENVEDÉLY Noha a Biblia nem szól kifejezetten a szerencsejáték ellen, nehéz lenne elképzelni Jé zust vagy Pál apos tolt Las Vegas sze ren cse bar lang ja i ban, nem igaz? Pál apos tol óva int a pénz sze rel me ellen, ezt nevezi minden rossz gyökerének, ami miatt az emberek elfordulnak a hittõl (1Tim 6:10). A gazdagság után áhítozók számára a szerencsejáték csapdává válhat, amivel Sátán tönkre akarja tenni az életüket. Hogyan vonatkoztathatjuk a Mt 25:14-30 szakaszában olvasható példázat tanítását a szerencsejáték problémájára? Ne feledjük, az emberek túlnyomó többsége veszít a játékban! A szerencsejátékokat a vesztesek tartják fenn. Azért virágzik ez az iparág, mert mindig sokkal több pénzt veszítenek, mint amennyit megnyernek. Mekkora az esélye például, hogy nyerjünk a lottón? Megdöbbentõen kicsi! Valószínûbb, hogy vil lám csap be lénk, mint hogy ki húz zuk a fõ nye re ményt. A jó zan ész is arra késztethetne, hogy egyetlen fillért, egyetlen pillanatot se vesztegessünk hazárdjátékokra (végtére is a szerencsejáték-ipar csak azért maradhat fenn, mert mindig többen és többet veszítenek, mint ahányan és amennyit nyernek). Az emberek mégis kockáztatnak, elõször csak szórakozásból, majd idõvel állandó kényszert érezve. Miért? Úgy tûnik, hogy a probléma gyökere az önértékeléssel kapcsolatos. Sokaknak különös örömet jelent, ha a nyerésrõl fantáziálnak. Akik nem nyernek, reménykednek, hogy legközelebb majd szerencsével járnak, ezért újból és újból kockáztatnak. Miután az összes pénzüket feltették, kölcsönkérnek, hazudnak, sõt sokan még lopnak is, hogy újabb adaghoz juthassanak e nem kémiai jellegû kábítószerbõl. Azt gondolhatnánk, hogy gyülekezeteink tagjait nem kerítheti hatalmába a játékszenvedély, Ellen White azonban már az õ ko rá ban írt er rõl a prob lé má ról. Ne hogy azt hig gyük, hogy ma, ami - kor a szerencsejáték mindenütt elérhetõ, gyülekezeti tagjainkat elkerüli a veszé lye, hi szen pl. az internet akár az ott ho nunk ba is be hoz hat ja a ka szi nót. A játékszenvedélytõl való szabaduláshoz több lépcsõn át vezet az út. Elõször is be kell is mer nie az em ber nek, hogy sú lyos prob lé má val küzd. Majd azon na li hatállyal teljesen fel kell hagynia a játékkal, ugyanakkor (ha lehetséges) egy támogató csoportban kell menedéket keresnie, nehogy visszaessen. Nagyon fon - tos az ál lan dó éber ség és min den olyan ha tás ke rü lé se, ami is mét já ték ra kész - tetné. A visszaesés elkerülése érdekében az önbecsülést is erõsíteni kell. A legfontosabb azonban állandó kapcsolatot tartani Istennel. Amikor kísértésekkel küzdünk, kapaszkodjunk a gyógyításra vonatkozó ígéretekbe! 89

5 SZERDA március 9. A PÉNZ SZERELME A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tõlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendõ eledellel. Hogy megeléged vén, meg ne ta gad ja lak, és azt ne mond jam: ki cso da az Úr? Se pe dig meg sze - gé nyed vén, ne lop jak, és go no szul ne él jek az én Is te nem ne vé vel (Péld 30:8-9)! A Biblia nem szól a megszerezhetõ vagyon felsõ határáról, viszont figyelmeztet a pénzhez és az anyagi javakhoz való helytelen viszonyulás veszélyeire, például a pénzsóvárságra és a kapzsiságra. A helytelen szemlélet rögeszmévé merevedhet, kényszeresen késztethet a pénzhajhászásra vagy a javak felhalmozására, anynyi idõt és ener gi át igé nyel ve, hogy már-már ez vál hat az em ber bál vá nyá vá. A számítógép megkönnyíti az életet, ugyanakkor nagyobb kockázatot is jelent azoknak, akik hajlamosak valamilyen szenvedélyre. Például tõzsdei magánbefektetõk az interneten közvetlenül köthetnek üzleteket. Ezért sokan szinte odaragad - nak a kom pu ter elé, mert hajt ja õket a pénz szer zés vá gya. Ez azon ban egész más, mint amikor valaki jól gazdálkodik, bölcsen és megfontoltan befektetve a pénzét. Milyen figyelmeztetést találunk a következõ versekben? Mk 10:17-27; Lk 12:15; 1Tim 6:10 Elborult az ember arca, és szomorúan távozott (Mk 10:22, új prot. ford.) az ilyen és ehhez hasonló kifejezések elárulják, hogy a gazdag ifjú jobban szeret te va gyo nát, mint a Mes tert. A pénz vagy egyéb anya gi ja vak gyûj té se ön - ma gá ban nem ne vez he tõ sem jó nak, sem rossz nak. Min den at tól függ, hogy hol van az em ber szí ve (Mt 6:21). Ak kor vá lik ve szé lyes sé, ha út ját áll ja az el sõd - le ges cél nak, hogy Is ten or szá gát és az Õ igaz sá gát ke res sük (33. vers). A Chanunga nevû hajó Liverpoolból indult Amerikába, útközben azonban ösz - szeütközött egy kisebb hajóval, ami Hamburgból futott ki. A több mint kétszáz utast szál lí tó jár mû az üt kö zés után fél órá val el sül lyedt. Bár a Chanunga men - tõcsónakjait leeresztették, hogy kimentsék a hajótörötteket, mindössze harmincnégyen menekültek meg. Miért olyan kevesen? Sok utas sebtében a dereká ra kö töt te arany és ezüst öve it. Nem akar ták el ve szí te ni a pén zü ket, ezért az életükkel fizettek (persze a pénzük is odalett). Ugyan ki ne sze ret né a pénzt? Fel kell azon ban ten nünk a kér dést: Va - jon ké pes va gyok ural kod ni a pénz utá ni vá gya mon, vagy az ural en gem? 90

6 március 10. CSÜTÖRTÖK KÜLSŐNK Mennyiben tér el a társadalmi szokástól az, amit 1Pt 3:3-4 szakaszában taná csol az apos tol? A társadalom különös hangsúlyt fektet a külsõségekre. Ez olyan gyengeség, ami a történelem során végigkísérte az emberiséget. Korunkban a szépségápolás és testünk karbantartása terén meglepõ túlzásokkal találkozhatunk. Világviszonylatban a kozmetikai ipar forgalma a globális élelmiszerpiac forgalmának több mint fe lét te szi ki. A koz me ti ku mok mel lett so kan és so kat köl te nek test - építésre, plasztikai mûtétekre, hajbeültetésre, különleges diétákra stb., csak azért, hogy a kinézetükön javítsanak. Szen ve dél lyé vál hat az az erõs vágy is, hogy va la ki min dig szebb és szebb akar lenni. Vannak, akiknek a testedzés lesz a szenvedélye, másoknak pedig az, hogy egy re ke ve seb bet esz nek, míg vé gül az éle tük is ve szély be ke rül. Má sok a hajuk és bõrük szépségét õrzik kényszeresen, a legújabb, méregdrága és soha véget nem érõ kezeléseknek vetve alá magukat. Hogyan magyaráznánk Mt 6:19-21 verseit ezzel összefüggésben? Milyen szempontból alkalmazhatók ugyanazok az elvek? Nincs semmi rossz abban, ha energikusak, tiszták akarunk lenni, szeretnénk jól kinézni. Viszont ha szüntelen ilyesmivel foglalkozunk, ezek a dolgok egészen hatalmukba keríthetik a szívünket, mígnem a bálványainkká válnak. Jézus figyelmeztetett, hogy ne földi kincset gyûjtsünk, ami nem maradandó, és eltéríthet Isten országától is, hanem igyekezzünk mennyei kincsekre szert tenni. A kinézetünkkel kapcsolatban egyet biztosra vehetünk: elõbb-utóbb megmutatkozik raj tunk az idõ mú lá sa. Az anya gi ja vak hoz ha son ló an tes tünk is kincs, amit Is ten ránk bí zott, de ha túl - zott figyelmet szentelünk neki, a bálványunkká válhat. Nem mindig könnyû fel is mer ni, ha már át lép tünk egy ha tárt, ép pen ezért le gyünk óva to sak e té ren! Milyen üzenetet közvetítünk gyülekezetünk fiataljainak? Mit szoktunk kiemelni? Rejtetten bár, de milyen téves üzenetet is küldhetünk? 91

7 PÉNTEK március 11. TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Szavainkkal és tetteinkkel egyértelmûen bemutatjuk, hogy mit rejt a szívünk. Akinek szívét a hiúság és a büszkeség, önmaga és az öltözékek szeretete tölti be, a di vat ról, a ru hák ról, a kül sõ rõl fog be szél ni, nem pe dig Krisz tus ról és a mennyek országáról. Akinek irigység lakik a szívében, azt elárulják szavai és tet tei. Aki má sok hoz mé ri ma gát, úgy tesz, mint má sok, nem tö rek szik több re, magát mások hibáival és tévedéseivel mentegeti. Mivel csak pelyvát eszik, lelki értelemben törpe marad, Sátán kedvére tesz, miközben saját szentségtelen kívánságait elégíti ki. Vannak, akik állandóan azzal foglalkoznak, hogy mit egyenek-igyanak, mibe öltözzenek. Gondolataik szívükbõl erednek, mintha az élet nagy cél ját, a leg na gyobb vív mányt ezek az ide ig-órá ig tar tó dol gok je len - tenék. Aki így tesz, elfeledkezik Krisztus tanácsáról: Hanem keressétek elõször Istennek országát, és az õ igazságát; és ezek mind megadatnak néktek (Mt 6:33) (El len G. White: Testimonies for the Church. 1. köt o.). BESZÉLGESSÜNK RÓLA! 1. Miért olyan fontos, hogy ne ítéljük el azt, aki valamiféle szenvedélylyel küzd? Ítélkezni természetesen könnyû, de miért kell ettõl õrizkednünk? 2. Bizonyos szenvedélyeket a társadalom jobban elfogad, mint másokat, ami még in kább meg té veszt he ti az em bert. Va jon há nyan sze - retnék kezeltetni magukat a pénzsóvárság és a hatalomvágy miatt? Hogyan tanulhatjuk meg függetleníteni magunkat az általános társadalmi megítéléstõl ezen a téren? 3. Bármilyen erõs is legyen valamilyen szenvedély egy ember életében, létezik olyan, amitõl az Úr ne tudna megszabadítani? Éppen ezért nem szabad úgy belemerülni egyetlen szenvedélybe sem, mintha lehetetlen volna szabadulni tõle. Hogyan gyõzhetünk? Hogyan alakíthat ja át Krisz tus az éle tün ket? Mit te he tünk, hogy ezt le he tõ vé te - gyük? Lásd Lk 9:23! 4. Milyen programokat szervez gyülekezetünk a szenvedélyekkel küzdõk támogatására? Mit tehet közösségünk azért, hogy segítsen a támogatásra szorulóknak? Miért lehetnek nagyszerû missziós eszközök is az ilyen prog ra mok? Mit üzen az Úr 1Pt 4:1-2 ver sé ben a bû nös szen ve dé lyek le küz dé sé - vel kapcsolatban? 92

8 TÚRMEZEI ERZSÉBET: ÜRESEN Este, reggel, késõn, korán járok a koldusok során. S kísér a panaszos zene: Egy kis reménység kellene! S vacogják kicsinyek, nagyok: Szeretetet, mert megfagyok! Hitet! Erõt! Fényt! Örömöt! S koldus a koldusok között, néhány fillért se lelek én piros erszényem fenekén. Ne vihetném Atyám elé? Tudom, újra megtöltené! Hisz felhõbõl süt kenyeret, és az erszény üres lehet, Õ, hogyha hozzá viszik el, elõszámlálja, ami kell, még az üres erszénybõl is! Itt a szívem. Atyám, segíts! Nincs egy árva fillérje sem. Kezedbe teszem üresen. 93