RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével. Szerkesztette: Baráth Noémi Emőke Mezei József

Átírás

1 1

2 2

3 RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével Szerkesztette: Baráth Noémi Emőke Mezei József 3

4 A kötetben megjelent tanulmányok szakmai lektorai: Dr. habil. Boda József Dr. Czenczer Orsolya Dr. habil. Dobák Imre Prof. Dr. Finszter Géza Prof. Dr. Fórizs Sándor Prof. Dr. Kerezsi Klára Dr. Kovács Tamás Dr. Krasznay Csaba Dr. Malét-Szabó Erika Dr. Remek Éva Dr. Ritecz György Prof. Dr. Sallai János Dr. Tálas Péter Dr. habil. Varga János ISBN Online kötet ISBN Kiadó: Doktoranduszok Országos Szövetsége, Rendészettudományi Osztálya Budapest 2019 Minden jog fenntartva. 4

5 Tartalomjegyzék Előszó Balogh Péter Szegregáció, radikalizálódás, terrorizmus Elemzések az ISIS európai sikereinek társadalmi hátteréről Beke József A terrorizmus elmélete, fogalmi problematikája Bellavics Mária Zsóka Az emberölés és a skizofrénia összefüggései a klinikai profilalkotás tükrében Bezerédi Imre A rendszerváltást követő kriminálpolitika és rendészeti stratégiák kapcsolata Borbély Zsuzsanna A munkahelyi stressz és a rendőrtanulók Czene-Polgár Viktória Pénzügyi bűncselekmények megítélése és felderítése a Rákosi-korszakban Drusza Tamás A nemzetbiztonsági szféra szerepe a szervezett bűnözéssel szembeni fellépésben Duruczné Téglás Dóra Kríziskommunikáció a Magyar Honvédségben Éberhardt Gábor Migráció és terrorizmus Dr. Endrődi István A víz, mint nemzetbiztonsági kockázat a katasztrófavédelem szempontjából Görömbei Zoltán Közösségi rendészet Harmati Barbara A prediktív rendészet helye a rendészeti stratégiákban Dr. Hengl Melinda Kriminalisztikai szövegnyelvészet Héder Klára Figyelés vagy megfigyelés? Egy fogalom konceptualizációs kérdései Herke Zsolt A bűnügyi statisztikai szemlélet reformja Holecz József A hibrid hadviselés műveleti környezete Dr. Hudák Krisztina A őszén elfogadott Nemzeti Régészeti Stratégia rendészettel kapcsolatos új jogi koncepciója Juhász Anikó Van-e összefüggés a vizsgálat időpontja és a halálos balesetezők pszichológiai alkalmassága között? Kollár Csaba Az intelligens városok biztonsága a mesterséges intelligencia fókuszában

6 Dr. Kovács István Fiatalkorúak prostitúciója és a magyar állam büntetőpolitikája: valóban a XXI. században élünk? Dr. Kovács István Vezetési stílusok a hivatásos állomány szemével Leba József Zsandárok, pandúrok és csendőrök bankbiztonság, élet- és értékvédelem a Monarchiában Lichtenstein András Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatának európai modelljei Lohner Klaudia Szexuális bűncselekmények vizsgálata a kockázatelemzés tükrében Márton Mónika A közérdek és a közrend fogalmának megjelenési formái az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában Dr. Nagy Melánia Terrorista profilalkotás lehetséges tendenciái Rompos Éva Kábítószerek karakterizálása Szabó László András A migráció innovációs hatásának társadalmi megítélése 2015-után a közigazgatási (rendészeti) szervezetekre. Gondolatok egy online kérdőíves kutatás kapcsán Szigetvári Oszkár A detektívmunka háttértámogatásának rendészeti értelmezése 1885 Tegyey Andrea Generációk a rendőrségen erősségek, lehetőségek, gyengeségek és veszélyek. Dr. Tóth Dávid Virtuális pénzekkel kapcsolatos visszaélések Tóth Géza A tett fogalmának értelmezési horizontjai, tekintettel a német judikatúrára Tóth Zoltán Balázs A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jelentősége A nemzetközi és hazai intézmények bemutatása Dr. Véger Alexandra Magyar törekvések a börtön túlzsúfoltság csökkentésére dr. Velkey Dávid Határrendészet és határvédelem a határőrség utáni Magyarországon ( ) Veprik Zita A megbízhatósági vizsgálatok a rendőri korrupció elleni küzdelemben Támogatók Konferencia programterve

7 Előszó A Doktoranduszok Országos Szövetsége Rendészettudományi Osztály április 13-án alakult a Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola személyi bázisán. Az osztály létrehozásának alapvető célja a rendészettudomány területéhez kötődő tudományterületeken kutatói tevékenységet folytató doktoranduszok közösséggé szervezése, érdekképviseletének ellátása, az osztály tagjainak kutatói-, oktatói-, publikációs tevékenységének elősegítése, valamint a rendészettudomány területének népszerűsítése annak érdekében, hogy minél többen kezdjenek, folytassanak doktoranduszi tanulmányokat ezen a területen. Egyben hidat képezzen az elméleti és gyakorlati munka között. Ezen célok elérése érdekében rendeztük meg hagyományteremtő jelleggel a Rendészet-Tudomány-Aktualitások, A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével című konferencia, valamint ezért került kiadásra ezen tanulmánykötet. Örömmel, a jövőre nézve pedig bizakodással tölt el bennünket, hogy már az első évben 68 fő méltónak tartotta, hogy előadásával, míg 36 fő, hogy ezen felül tanulmánya publikálásával megtisztelje konferenciánkat. Külön öröm, hogy az előadásokkal sikerült a Rendészettudomány szinte minden területét érinteni. A rendezvény sikere kapcsán szeretnénk köszönetet mondani a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának, amely komoly segítséget nyújtott a konferencia szervezésében, valamint mindazoknak, a rendészettudomány területén nagy tapasztalattal rendelkező szakembereknek, akik aktív tevékenységükkel segítették a konferencia lebonyolítását, valamint ezen kötet elkészítését. Budapest, április 25. A rendezők Doktoranduszok Országos Szövetsége, Rendészettudományi Osztály 7

8 Balogh Péter 1 Szegregáció, radikalizálódás, terrorizmus 2 Elemzések az ISIS európai sikereinek társadalmi hátteréről 1. Problémafelvetés Jelen munka keretében kutatásaink azon eredményeiből kívánunk részleteket közölni, melyek reményeink szerint érdemben hozzájárulhatnak az európai terrorizmus utóbbi időszakban tapasztalható átrendeződésének értelmezéséhez. Az Iszlám Állam tevékenységét a középpontba állítva elsődleges kérdésfelvetésünk arra vonatkozik, hogy miként értelmezhető az ISIS kontinentális tevékenységének nagyfokú hatékonysága. Ennek terén elemzéseink fókuszába a társadalmi dimenzió egyes aspektusai kerülnek; olyan mechanizmusok empirikus megragadására teszünk kísérletet, melyek a személyközi interakciók és a társadalmi együttműködés problematikájához sorolhatók. Két olyan esettanulmányt mutatunk be többé-kevésbé vázlatosan, melyekről azt feltételezzük, hozzájárulhatnak a vizsgált jelenségkör társadalmi-szociológiai hátterének feltárásához. Elemzésünk másodlagosan, közvetetten azon kérdéskör illusztrálásaképpen is felfogható, hogy miként válik egy alapvetően de természetesen nem kizárólagosan fegyveres konfliktus, távoli háborús azaz hadtudományi kihívás rendészettudományi problémává, vagyis egy adott ország belső rendjének kulcskérdésévé. Az esettanulmányok bemutatását követően írásunkat rövid összegzéssel zárjuk. 2. Szegregáció és dezintegráció az ISIS brüsszeli harcosainak rekrutációs bázisa Az itt esettanulmányként vizsgált Brüsszel városrészei különféle mutatóinak, adatainak 3 felhasználásával arra keressük a választ, hogy mennyiben igazolható empirikusan az a feltételezés, mely szerint az ISIS külföldi harcosok térbeli eloszlása a muszlim népesség térbeli eloszlását követi, illetve hogy milyen szerepet játszik a rekrutációs bázis területi mintázatában a társadalmi-gazdasági kontextus. Előbbi kérdésfelvetés tekintetében egy meglehetősen markáns mintázat az Iszlám Állam területére utazott brüsszeli harcosok aránya és a város muszlim népességére adott becslés alapján számított arányok közötti kapcsolat rajzolódik ki (1. ábra). Az összefüggés pozitív irányú, azaz tendenciájában minél magasabb a városrészben a muszlim népesség 1 Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szociológia Tanszék, egyetemi adjunktus 2 A kutatást az EFOP azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg. 3 Az esettanulmány elkészítéséhez az alábbi mutatókat gyűjtöttük össze különféle források (elemzések és hivatalos statisztikai honlapok) felhasználásával, rendeztük közös adatbázisba majd használtuk az adatelemzés során: városrész népesség eloszlása (%), ISIS külföldi harcosok eloszlása (%), muszlimok becsült aránya (%), regisztrált munkakeresők aránya (%), diplomások aránya (%). 8

9 becsült aránya, annál magasabb az ISIS külföldi harcosainak aránya 4, s mindössze néhány olyan terület van, melyekre magasabb értékek jellemzők mindkét tényező szempontjából. Ez a mintázat egyfajta szegregációs jellegre utalhat. Összességében tehát megállapítható, hogy erős, pozitív, statisztikailag is meghatározónak tekinthető (p=0,000) kapcsolat (a korrelációs együttható értéke 0,936) mérhető az Iszlám Állam brüsszeli harcosainak városrészek szerinti eloszlása és a város muszlim népességének térbeli elhelyezkedése között (1. táblázat). 1. ábra: Pozitív kapcsolat a muszlimok becsült aránya és az ISIS külföldi harcosok aránya között Forrás: saját szerkesztés További jellegében a szegregáció folyamatára utaló összefüggésként kell kiemelni azonban azt is, hogy az Iszlám Állam területére utazó brüsszeli lakosok városrészenkénti aránya ugyancsak jelentős mértékű összefüggést mutat a munkaerőpiac térbeli jellemzőjével (2. ábra): az adatok alapján úgy tűnik, minél kedvezőtlenebb a foglalkoztatottsági helyzet egy városrészben, annál magasabb arány mérhető a terrorszervezet harcosainak arányában. Az összefüggés ebben az esetben is statisztikailag mértékadó; 0,901 értékű, szignifikáns (p=0,000) korrelációs együtthatóval jellemezhető ez az együtt járás (1. táblázat). 2. ábra: Pozitív kapcsolat a regisztrált munkanélküliek aránya és az ISIS külföldi harcosok aránya között / Forrás: saját szerkesztés 4 Szükséges itt azonban megemlíteni azt is, hogy jellemzően a városrészek nagyobb része esetében alacsony öt százalék alatti a külföldi harcosok és a muszlimok becsült aránya egyaránt. Bár a megfigyelési egységek ezen szegmensében is alapvetően kirajzolódni látszik a pozitív kapcsolat a két változó között. 9

10 A tágabb szocio-ökonómiai összetétel meghatározó szerepére utal az előbbihez hasonló összefüggés a diplomások arányának viszonylatában (3. ábra). Az adatok alapján úgy tűnik, a kedvezőbb iskolai végzettséggel jellemezhető városrészekben alacsonyabb a külföldi ISIS harcosok előfordulása. Egészen pontosan van néhány olyan kerület, ahol a felsőfokú végzettségűek alacsony szintje magas külföldi harcos aránnyal jár együtt 5. Ezen kevéssé markáns, kevéssé egyértelmű mintázat abban is megnyilvánul, hogy az iskolai végzettség jelen mutatója alacsonyabb mértékű statisztikai kapcsolatot mutat az Iszlám Állam területére utazó brüsszeli harcosok arányával: a vizsgált változók közötti korrelációs együttható (negatív) értéke -0,492; jóval alacsonyabb az előző két tényező esetében mértnél. Azonban a fordított irányú kapcsolat az adatok tanúsága szerint figyelembe vehető, amennyiben ebben az esetben is statisztikailag szignifikáns (p=0,032) az összefüggés (1. táblázat). 3. ábra: Negatív kapcsolat a diplomások aránya és az ISIS külföldi harcosok aránya között Forrás: saját szerkesztés Az elemzés eddigi eredményei alapján alapösszefüggésként kirajzolódik tehát, hogy a muszlimok által magasabb arányban lakott területek bizonyulnak az Iszlám Állam külföldi harcosai jelentősebb rekrutációs bázisának, ugyanakkor a társadalmi és gazdasági környezet indikátorai vonatkozásában kapott eredmények arra is ráirányítják a figyelmet, hogy a szocio-ökonómiai háttér sem tekinthető elhanyagolhatónak: a kedvezőbb munkaerő-piaci és iskolázottsági viszonyokkal jellemezhető területek esetében alacsonyabb a külföldi harcosok előfordulási valószínűsége. Ami azt is jelenti, hogy az Iszlám Állam területére Brüsszelből induló lakosok arányaiban megmutatkozó területi különbségek mögött a muszlim származás mellett további lényeges, a társadalmi kontextus tágabb dimenzióihoz, bizonyos szegregációs folyamatokhoz kapcsolódó tényezők is fellelhetők, így a következőkben a muszlim népesség előfordulása és a kedvezőtlen társadalmi környezet közötti viszonyt vizsgáljuk. A muszlim népesség becsült aránya és a munkaerő-piaci jellemzők között rendkívül erős kapcsolat mutatható ki, ami úgy jellemezhető, hogy minél magasabb a regisztrált munkakeresők aránya, annál nagyobb a muszlim származású lakosság részaránya az adott városrészben (4. ábra). A változók közötti ezen pozitív irányú korreláció mértéke 0,975, mely 5 Jóllehet közel ugyanennyi olyan városrészt lehet kimutatni, melyekben mindkét változó értéke alacsony. 10

11 statisztikailag is szignifikáns (p=0,000). Ennek fényében úgy tűnik tehát, hogy a kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciák a muszlim népesség magasabb előfordulási gyakoriságával összekapcsolódva vannak jelen. Hasonló helyzet bontakozik ki a képzettség terén, amennyiben a felsőfokú végzettségűek előfordulása kevésbé gyakori azokban a városrészekben, ahol a muszlim népesség becsült aránya magasabb (4. ábra). Vagyis minél nagyobb részt tesz ki adott kerület lakosságában a muszlim származásúak csoportja, tendenciájában annál kisebb mértékben található a városrészben diplomás végzettségűek rétege. Az összefüggés ezen változók esetében irányát tekintve tehát negatív, a kapcsolat erőssége pedig elmarad az előbbi indikátornál kapotthoz képest: a (negatív előjelű) korrelációs együttható -0,491 erősségű, statisztikailag szignifikáns (p=0,033) együtt járást fejez ki (1. táblázat). Ami egyben azt is jelenti, hogy a társadalmi háttér ezen dimenziója és a származási csoport közötti viszony nem véletlenszerű vagy esetleges: a magasabb iskolai végzettség hiánya jellemzően a muszlim népesség magas arányával párosul. 4. ábra: A muszlim népesség becsült aránya és további szocio-ökonómiai mutatószámok összefüggése Forrás: saját szerkesztés Mindezidáig úgy tűnik tehát, hogy a társadalmi és gazdasági körülmények alakulása öszszekapcsolódik városrészek származás szerinti összetételének mutatószámával, s egy olyan kép rajzolódik ki, mely a kedvezőtlen társadalmi körülmények és a muszlim népesség előfordulása közötti kapcsolatra utal. Adódik tehát a kérdésfelvetés, hogy az ISIS külföldi harcosok magasabb kibocsátási aránya vajon kizárólagosan a városrészek lakosságán belüli muszlim népesség arányának következménye-e, vagy sokkal inkább arról lehet szó, hogy a jelenség egy tágabb, összetettebb tényező együttesre, más közös okra vezethető vissza: olyan szegregációs mintázat jelenlétére, melyek a népesség származási összetételét és a társadalmi hátrányokat együttesen jelenítik meg. Az esettanulmány hátralévő részében a szegregáció 6 ezen feltételezett térbeli mintázatát vizsgáljuk meg a jelenség hagyományos elemzési eszköztárának 7 alkalmazásával. 6 A szegregáció jelensége jelen munka szempontjából tulajdonképpen nem más, mint a különféle társadalmi csoportok térbeli elkülönülésének empirikusan is kimutatható mintázata (Duncan Duncan, 1955). 7 A térbeli elkülönülés, a szegregáció statisztikai mérésének legalapvetőbb módszertani eljárása az ún. szegre- 11

12 Korrelációs együtthatók (k.e.) ISIS külföldi harcosok aránya (%) Muszlimok becsült aránya (%) Regisztrált munkakeresők aránya (%) Muszlimok becsült aránya (%) Regisztrált munkakeresők aránya (%) Diplomások aránya (%) k.e. 0,936 0,901-0,492 p 0,000 0,000 0,032 N k.e. 0,975-0,491 p 0,000 0,033 N k.e. -0,393 p 0,096 N táblázat: Az Iszlám Állam külföldi harcosainak eloszlása és egyéb szocio-ökonómiai jellemzők közötti korrelációs együtthatók a brüsszeli városrészek adatai alapján / Forrás: saját számítás és szerkesztés Elemzésünk keretében a népesség eloszlásához viszonyítva számítottuk ki a szegregációs index értékeit az egyes, korábban vizsgált változókra (2. táblázat), továbbá az előbbieken túl magát a lakosság arányainak eltérését is bemutatjuk a számítások által meghatározott Lorenz-görbékkel (5. ábra). Az eredmények alapján a legkisebb mértékben a regisztrált munkakeresők szegregálódnak esetükben a mutató értéke 10,3%. Ami jelen esetben úgy interpretálható, hogy a munkakeresők egy tizedének kellene a belga főváros más városrészében laknia ahhoz, hogy a teljes népesség eloszlásával egyezzen meg a munkakeresők területi mintázata (2. táblázat). Az előbbihez alapvetően hasonlóan, jellemzően alacsony mértékű a diplomások térbeli koncentráltsága 13,45%-os a szegregációs index értéke (2. táblázat). Mindez már kevésbé mondható el a muszlim lakosok városon belüli eloszlásáról. Az adatok alapján ugyanis megfogalmazható, hogy a muszlim népesség közel egy ötödének; 23,34 százalékának kellene Brüsszel másik kerületében lakni ahhoz, hogy a teljes népesség arányainak megfelelő legyen a térbeli eloszlás 8, azaz ne lehessen szegregációról beszélni (2. táblázat). Nem meglepő módon azonban a térbeli elkülönülés legmagasabb mértéke az Iszlám Állam területére utazott harcosok arányai esetében mutatható ki. A szegregációs index értéke 30,54 százalék, azaz az ISIS külföldi harcosok közel egy harmadának a város más kerületeiből kellene származni ahhoz, hogy vonatkozásukban is a teljes népesség arányai teljesüljenek (2. táblázat). gációs index kiszámítása, mely általánosabb formuláját tekintve az ún. Hoover-indexből eredeztethető, mely tetszőleges két mennyiségi ismérv egymáshoz viszonyított területi eloszlását fejezi ki szimmetrikus formában (Nemes Nagy, 2005, p. 8). Ennek megfelelően a szegregációs index egységes formátumban jelen elemzésünk esetében százalékban kifejezve számszerűsíti egy tetszőleges társadalmi csoport területi egységenként megadott arányainak a teljes népesség eloszlásához képest kimutatható eltérését, különbségét (Duncan Duncan, 1955). Az egyenlőtlenségek eme formájának a vizsgált mennyiség(ek) koncentráltságának grafikus megjelenítési lehetőségét illetve összevethetőségét jelenti az ún. Lorenz-görbe, mely egység oldalú négyzetben ábrázolja a relatív területi egységre eső kumulatív eloszlást (Nemes Nagy, 2005, p ). 8 Jóllehet itt abban a tekintetben pontosabb lenne a szegregációs index értéke helyett az ún. disszimilaritási index mutatóját alkalmazni, hogy utóbbi két tetszőleges népességkategória eloszlásában megfigyelhető különbséget számszerűsíti, azaz nem a teljes népesség arányaihoz viszonyít (Nemes Nagy, 2005, p. 9). A bemutatott értékek összevethetősége érdekében azonban ebben az esetben is a szegregációs index megadása mellett döntöttünk. 12

13 vizsgált mutató szegregációs index (%) muszlimok becsült aránya (%) 23,34 ISIS külföldi harcosok (%) 30,54 regisztrált munkakeresők (%) 10,30 diplomások száma (%) 13,45 2. táblázat: A vizsgált mutatókra számított szegregációs indexek értékei / Forrás: saját számítás és szerkesztés Alapvetően a szegregációs indexekben megmutatkozó mintázat tükröződik vissza a Lorenz-görbéket bemutató ábrán is. Mind az egyenletes az ábrán az átló (egyenes) által megjelenített eloszláshoz, mind pedig a belga főváros lakosságának eloszlásához (5. ábra: folytonos görbe) képest a legnagyobb eltérést az Iszlám Állam külföldi harcosainak görbéje mutatja (5. ábra: fekete szaggatott vonal). A népességeloszláshoz legközelebb eső Lorenz-görbe a diplomások arányának mutatójához kapcsolódik (5. ábra: szürke pontozott görbe), illetve ugyancsak előbbitől kevésbé fut távol a regisztrált munkakeresők koncentrációját illusztráló függvény (5. ábra: világosszürke rövid szaggatott vonal). A muszlimok becsült arányát számszerűsítő adatok eloszlásának képe (5. ábra: sötétszürke hosszú szaggatott vonal) azonban ebben az esetben is inkább az ISIS külföldi harcosainak mintázatához esik közelebb, azaz jelentősebb térbeli koncentráltságot mutat. 5. ábra: A vizsgált mutatók Lorenz-görbéi / Forrás: saját számítás és szerkesztés Mindezek fényében összefoglalóan megállapítható, hogy az Iszlám Állam hatékony toborzási képessége erőteljesen kötődik az adott terület kontextusához: a népesség származásbeli összetétele és a társadalmi-gazdasági tényezők mintázata jellegzetesen alakul, az ISIS harcosok eloszlásával sajátos kapcsolat mutatható ki. A térbeli eloszlás mintázataiban megmutatkozó különbségek pedig megerősíteni látszanak a szegregáció szerepét. 13

14 3. Radikalizálódás dzsihadista befolyásolási hálózat Európában Az Iszlám Állam hatékony európai tevékenységének hátterében meghúzódó másik központi elemként a radikalizálódást feltételezhetjük. A kommunikáció és meggyőzés megannyi csatornájának tudatos alkalmazásával, illetve azok megfelelő kombinálásával a szervezet olyan propagandát (volt) képes kialakítani illetve közvetíteni, mely alkalmas az ISIS által közvetlenül nem uralt területekre is kiterjeszteni annak ideológiai befolyását. Előbbiek fényében jelen második vázlatos esettanulmány keretében feltételezzük, hogy az ISIS sikereinek hátterében meghúzódó tényezők között kiemelt jelentőségű az a nagyfokú társadalmi beágyazottság (Granovetter 1991,2006), ami a szervezet által képviselt célokat és világnézeti elemeket közvetíti az azok iránt érdeklődők felé. Lényeges kiegészítésünk ehhez kapcsolódóan, hogy ez a meggyőzési, mobilizálási folyamat nem kizárólag s talán nem is elsődlegesen csak a virtuális térben zajlik, bár kétségtelen, hogy az Internet adta lehetőségek kiemelten hatékony eszköznek bizonyulhatnak. Fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni az ezen folyamatok mögött meghúzódó emberi tényezőt azokat a közvetítő személyeket, akik a szó szoros értelmében is élő kapcsolatot teremtenek a fizikailag távoli térségekben működő szélsőséges csoportok és terrorszervezetek illetve azok szimpatizánsai között. Az Iszlám Állam ezen befolyásolási képességének illusztrálását célozza tehát alábbi rövid elemzésünk 9 a fejlett európai országok vonatkozásában. 1. gráf: Szélsőséges iszlamista kommunikátorok európai hálózata / Forrás: saját szerkesztés 10 Az összegyűjtött adatok alapján kirajzolódik egy, alapvetően Európa nyugati régiójában koncentrálódó szélsőségesekből álló kör (1. gráf). Az európai országok között összesen hét olyat találhatunk, melyek érintettek a meggyőzés eme formája terén, azaz legalább 9 Az itt bemutatásra kerülő vázlatos elemzéshez az adatokat a Counter Extremism Project keretében épített és az interneten hozzáférhető nyilvántartásból gyűjtöttük össze s rendeztünk egységes adatbázisba, melybe hét ország vonatkozásában mindösszesen 22 propagandista, hitszónok, toborzó, felbujtó és influenszer került bele. 10 A gráfon a közvetlen ISIS-kötődésű propagandistákat, hitszónokokat, toborzókat, felbujtókat és influenszereket fekete színű kör jelöli. 14

15 egy olyan személy beazonosítható, akinek tevékenysége valamilyen tekintetben összekapcsolódik a szélsőséges gondolati világ ezen megnyilvánulásával. Az adatok alapján a propagandisták, hitszónokok, toborzók, felbujtók és influenszerek közül a legtöbben (13 fő) az Egyesült Királyságban találhatók, ahol a nem az Iszlám Államhoz kötődő szélsőségesek száma is relatíve magas (1. táblázat). Az Egyesült Királysághoz földrajzilag is közel eső Belgiumban és Franciaországban továbbá Ausztriában már lényegesen kevesebb, mindössze két-két főt találunk a kutatási projekt nyilvántartása alapján, s itt már szinte kizárólagos az Iszlám Állam szerepvállalása. A legkevésbé mindössze egy-egy, a radikalizálódást elősegítő beazonosított személy jelenlétével érintett országok között a skandináv országokat találhatók, ahol mindhárom szélsőséges az ISIS fennhatósága alatt végzi tevékenységét. szélsőséges kommunikátorok száma (fő) ebből: ISIS kötődésű (fő) Egyesült Királyság 13 7 Belgium 2 1 Ausztria 2 2 Franciaország 2 2 Norvégia 1 1 Svédország 1 1 Dánia 1 1 Összesen táblázat: A szélsőséges iszlamista kommunikátorok országonként száma és ISIS kötődése 4. Zárszó Forrás: saját szerkesztés A fentiekben kutatómunkánk azon eredményeit vázoltuk fel, melyek az Iszlám Állam utóbbi időszakban megfigyelhető európai térnyerése mögött meghúzódó társadalmi-szociológiai összetevőket illusztrálják. A belga főváros adatainak elemzésén keresztül rámutattunk, hogy a kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok marginalizálódása, térbeli elkülönülése, a szegregáció jelensége jelentős mértékben összekapcsolható az ISIS külföldi harcosainak rekrutációs folyamatával. Az Európa fejlett régióiban működő dzsihadista kommunikátorok hálózatának felvázolásával pedig azt illusztráltuk, hogy milyen szerveződési háttér, illetve lehetőségek, kapcsolódási pontok állnak rendelkezésre a radikalizálódás, illetve azok számára, akik érdeklődést mutatnak a vonatkozó szemléletmód iránt. Meggyőződésünk, hogy a szegregáció és a társadalmi beágyazódás esettanulmányokon keresztül bemutatott mechanizmusai adalékként szolgálhatnak a jelenség értelmezéséhez illetve további kutatásához. 15

16 Felhasznált irodalom Duncan, O. D. és Duncan, B. (1955). A methodological analysis of segregation indexes, American Sociological Review, Vol. 20, No. 2, pp Granovetter, M. (1991). A gyenge kötések ereje. A hálózatelmélet felülvizsgálata, Szociológiai Figyelő, Vol. 4, No. 3, pp Granovetter, M. (2006). A gazdasági intézmények társadalmi megformálása: a beágyazottság problémája. In Lengyel Gy. és Szántó Z. (szerk.): Gazdaságszociológia, Aula, Budapest, pp Nemes Nagy József (2005). Regionális elemzési módszerek, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. 16

17 Beke József 1 A terrorizmus fajtái, fogalmi problematikája 1. Bevezetés A terrorizmus nem modernkori jelenség. A legrégebbi adataink terroristákról, terrorista vagy terror jellegű támadásokról az ókorra vezethetők vissza. Az I. századi Palesztinában fanatikus zsidók támadtak rá a megszálló rómaiakra és a velük együttműködőkre. Ők voltak a szikarioszok és tetteik ismertetőjegye az volt, hogy áldozataiknak gyakran átvágták a torkát. Másik híres/hírhedt csoport szintén a Közel-Keleten, asszaszinként ismert síita szekta, melynek tagjai hasist szívtak gyilkosságaik előtt. Korukban félelem övezte nevüket, a keresztes királyok és a szaracén uralkodók is gyakran felbérelték őket a másik fél ellen (Runciman,2002). A szigorúan vett, deklarált terrorizmus első képviselői a XIX. században jelentek meg a cári Oroszországban. A Narodnaja Volja (Népi Akarat) nevű szervezetük a történelem első hivatalos terrorszervezetének tekinthető. A korai terrorizmus kétség kívül legnagyobb hatású tette a szerb Fekete Kéz nevű szervezethez kapcsolódik. Mint ismeretes az egyik tagjuk Gavrilo Princip június 28-án több lövéssel megölte Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Zsófiát. A merénylet következménye az I. világháború kitörése volt. Azonban a terrorizmus általunk is jól ismert és a televízióban is nyomon követhető formája, a modern kori terrorizmus július 22-én jelent meg. A Népi Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű szervezet eltérítette a Tel-Avivból Rómába közlekedő repülőgépet (Ferwagner - Komár - Szélinger, 2003). 2. A terrorizmus fogalmi problematikája A felvezetőből is kitűnik, hogy a terrorizmus rendkívül szerteágazó elkövetési magatartás, egyáltalán nem egyszerű megfogalmazni. A latin eredetű szónak a jelentése: félelem. A nagy francia forradalom idején született meg a kifejezés, amikor a jakobinusok között Sant-Just vezetésével tízezreket küldtek a halálba, és úgy tekintettek a terrorra, mint a szabadság megvédelmezésének legjobb eszközére (Hahner,2006).A Révai Nagy Lexikonában megtalálható meghatározás szerint, a terrorizmus: terrorizál, megrémít; terroristák az orosz anarchisták és nihilisták pártja, majd a bolsevikok. Terroristáknak nevezték nálunk a proletárdiktatúra alatt 1919-ben szervezett kisebb fegyveres csoportokat, amelyek a fővárosban és a vidéken a kommunista rémuralom végrehajtói voltak. ( Révai Nagy Lexikona,1998). Larossue Enciklopédia 3-ban található fogalom szerint a terrorizmus: Rémuralom, terror, a terrortámadás: Megfélemlítő célzatú fegyveres támadás míg a terrorisztikus cselekmény pedig: Kegyetlen, megfélemlítő eszközöket alkalmazó. Terrorisztikus módszer (Révai Nagy Lexikona,1998). A terrorizmus azonban nem pusztán a brutális erőszak féktelen alkalmazása, mert az akciók mögött mindig van stratégia és cél. Bár mindenki felismeri a terrorizmust a cselekményekben, de egyáltalán nem egyszerű egy általános definíciót alkotni a jelenségre. Sajnos 1 NKE Rendészettudományi Doktori Iskola, doktorandusz III. évfolyamos hallgató, ORCID azonosító:

18 ez idáig egyetlen terrorcsoport sem tette meg azt a szívességet, hogy definiálja önmagát (Máramarosi Szűcs, 1992). Ráadásul ami az egyik félnek terrorizmus, az a másik oldalról szabadságharcos, forradalmár, ellenálló vagy éppen felszabadító. Nem véletlen tehát, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a mai napig képtelen megállapodni és megalkotni egy olyan terrorizmus fogalmat, amelyet valamennyi, de legalábbis a tagállamok többsége elfogad. Vagyis az eddigi, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által hozott terrorizmust elítélő határozatai úgy születtek meg, hogy a világszervezet szintjén nincs erre vonatkozó egységes definíció! Ami alapján ezek a határozatok születtek, az csupán egy 51/210. számú határozat, Intézkedések nemzetközi terrorizmus felszámolására, mely szerint: az Egyesült Nemzetek Szervezete mélyen elítéli a terrorizmus minden megnyilvánulási formáját, melyek indokolhatatlan bűncselekményeknek minősülnek. Indokolhatatlan bűncselekmény az a bűncselekmény, melynek célja, vagy hatása a társadalom-, annak egy csoportja-, vagy meghatározott személyek ellen irányul, politikai, filozófiai, ideológiai, faji, etnikai, vallási, vagy egyéb természetű, a csoport azonosítására alkalmas okok alapján (Vass, 2009). A nemzetközi politika és jog képviselőinek általános véleménye, hogy kevés szó létezik, mely ilyen mértékben pontatlan, szubjektív és politikai viták tárgya, mint a terrorizmus (Saul, 2008). Amiben a szakértők és politikusok többsége egyetért, hogy a fogalomnak tartalmazni kell néhány olyan elemet, elkövetési magatartást, amellyel a cselekményt le lehet írni. Ilyen kötelező elem lehet az előre eltervezettség (megfontoltság), a politikai motiváltság és cél, az erőszak mely elsősorban a civil lakosság ellen irányul, illetve hogy egy egyén vagy csoport hajtja végre a cselekményt, nem pedig egy adott ország hivatalos szervei. Ez utóbbi az a követelmény vagy elem, ami miatt nem lehet egységes fogalmat megalkotni, mert ezzel teljesen kizárjuk a terrorizmus egyik fajtáját, az állami terrorizmust! A kérdés összetettségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy országokon belül a különböző jogalkalmazó szervezetek különböző terrorizmus definícióval dolgoznak. Például az Egyesült Államokban más terrorizmus fogalmat állapított meg Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Külügyminisztérium és megint mást a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). Álláspontom szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök terrorizmus definíciója áll a legközelebb cselekmény körülírásához. Netanjahu szerint: A terrorizmus a polgárokon gyakorolt szándékos, módszeres erőszak, amely az általa kiváltott félelmen keresztül politikai célokat kíván megvalósítani ( Netanjahu, 1995). Ez a meghatározás véleményem szerint lefedi a terrorizmus valamennyi fajtáját, a lényeg, hogy az erőszak politikailag motivált legyen, és polgárok ellen irányuljon A terrorizmus magyar bűntetőjogi szabályozása Magyar vonatkozásban terrorcselekmény meghatározását a hatályos Büntető Törvénykönyvünk XXX. Fejezete tartalmazza, amelybe a közbiztonság elleni bűncselekmények tartoznak. A ok azonban nem határozzák meg konkrétan a terrorizmus fogalmát, csupán felsorolják azokat az elkövetési magatartásokat és körülményeket, amelyek megvalósulása esetén terrorcselekményről beszélünk. Eszerint elég pl. valakit személyi szabadságában korlátozni és szabadon bocsátását feltétel teljesítésétől tenni függővé, már megvalósult a terrorcselekmény. Nincs meghatározva sem politikai motívum, sem célzat.

19 A törvényi tényállásból láthatjuk, hogy a jogalkotó kellő súlyú figyelmet fordított a terrorizmusra, mint különösen veszélyes bűncselekményre. Ezt támasztja alá, hogy nem csak magát a cselekményt, hanem a hozzá kapcsolódó jogellenes cselekményeket is szigorúan rendeli büntetni. Az, hogy a közbiztonság elleni bűncselekmények között került megjelenítésre, alapvetően határozza meg, hogy a terrorcselekmény jogi tárgya államok vagy szervei, nemzetközi szervezetek működésének zavartalanságához, a lakosság félelemmentes életéhez fűződő társadalmi érdek. Ebből, valamint a jogi meghatározásból az is következik, hogy a bűncselekmény alanya egyaránt lehet természetes személy, és (követelés megfogalmazása esetén) állami szerv vagy nemzetközi szervezet (Belovics-Molnár-Sinku, 2013). A terrorcselekménynek három alapesete van, melyek különböző elkövetési magatartásokkal valósíthatók meg. Ezek az elkövetési magatartások egymással cél-eszköz viszonyban állnak, vagyis összetett bűncselekményről beszélhetünk (Belovics-Molnár-Sinku, 2013). Az első két alapeset előkészületét is büntetni rendeli a törvény, és súlyosabb büntetés kiszabását helyezi kilátásba, amennyiben terrorista csoportban kerül megvalósulásra a cselekmény. A terrorcsoport definícióját a ban találjuk: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése (2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről). Magából a cselekmény jellegéből adódóan a bűncselekmény csak szándékosan követhető el, mégpedig valamennyi alakzata célzatos (kényszerítés, működésének megzavarása stb.). Ebből következik, hogy terrorcselekményt csak egyenes szándékkal lehet elkövetni. Az elkövető/ tettes bárki lehet, azonban megjelennek a társ tettesség és részesség esetei is. Azokat is büntetni rendeli ugyanis a törvény, akik a terrorcselekmény megvalósulásában közreműködnek. Ugyanakkor a korlátlan enyhítésre is lehetőséget ad, ha az elkövető a cselekményét abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származna. Végül meg kell említenem, hogy a cselekmény kiemelkedő súlyára és társadalomra való veszélyességére tekintettel a jogalkotó feljelentési kötelezettséget is ír elő! Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, a hatóságokat haladéktalanul tájékoztatni kell (Belovics-Molnár- Sinku, 2013). E feljelentési kötelezettség alól még a közvetlen hozzátartozó sem kivétel. 4. A terrorizmus fajtái Osztom Charles Townshend álláspontját, aki szerint a terrorizmusnak alapvetően két fajtája van, állami terrorizmus és nem állami terrorizmus, illetve vannak olyan formái, amiket nehezen lehet ebbe a hagyományos felsorolásba beilleszteni (Townshend,2003). Természetesen ezt sem lehet kőbe vésni, és a különböző csoportok között lehetnek, sőt vannak is átfedések. Állami terrorizmus alatt azt értjük, amikor az állam saját vagy másik állam polgárai vagy a polgárok egy csoportja ellen követi el az erőszakot. (pl.: Gestapo, SS, NKVD, AVO(H)). A nem állami terrorizmusnak alapvetően öt formája van: - Egyéni-, vagy elmebeteg terrorista: Olyan személy, aki nem köthető terrorista szervezethez, tettét önállóan kényszerképzetei, vélt vagy valós sérelmei miatt követi el. (Anna Lindh svéd külügyminiszter asszony gyilkosa) 19

20 - Anarchista szervezetek: Elsősorban a XIX. századi cári Oroszországban létrejött szervezetek, melyek az államot tagadják, és a forradalmat, mint eszközt kívánták céljaik elérésére felhasználni. Legjelentősebb képviselőjük a történelem első terrorszervezete a Narodnaja Volja, melyről már tettem említést. - Nacionalista vagy etnikai alapú terrorszervezetek: Mint a nevükből is kitűnik nemzeti vagy etnikai alapon szerveződnek és céljaik is nemzeti vagy etnikai függetlenségük, területi autonómiájuk kiharcolása. (Ír Köztársasági Hadsereg (IRA), Baszk Haza és Szabadság (ETA) - Vallási vagy fundamentalista szervezetek: Ezeknél a szervezeteknél a vallási motiváltság a meghatározó, elsődleges céljuk egy vallási alapon nyugvó társadalom létrehozása, vallási alapú törvényhozás és ítélkezés bevezetése, illetve küzdelem a vallásuk vélt vagy valós ellenségei ellen. Elsősorban a muszlim valláshoz kötődnek ezek a szervezetek és ideológiák, eszközük pedig a dzsihád. (Al-Kaida, Iszlám Dzsihád) - Politikai alapú terrorszervezetek: A politikailag motivált, vagy politikai célú terrorszervezeteknek két formáját különböztetjük meg. Az első a szélsőbaloldali terrorszervezetek, melyek a marxizmus és kommunizmus nevében követnek el merényleteket. Céljuk a világforradalom, a kapitalizmus feletti végső győzelem. (Vörös Brigádok, Vörös Hadsereg Frakció) A másik fajtája a politikai terrorizmusnak a szélsőjobboldali terrorszervezetek. Ideológiájuk alapja az idegengyűlölet, a fajgyűlölet illetve az antikommunizmus. Ku Klux Klán, Szürke Farkasok (Ferwagner Komár Krisztián Szélinger, 2003). Végezetül meg kell említenem azokat a szervezeteket, melyeket a fenti csoportosításba nehezen lehetne elhelyezni. Az első az úgynevezett ökoterrorizmus, mely alatt olyan szélsőségesen környezet- és/vagy állatvédő szervezeteket értünk, akik céljaik elérése érdekében nem riadnak vissza erőszak alkalmazásától sem. Megtámadtak és felgyújtottak kutató laboratóriumokat, de mérgeztek már meg élelmiszerláncok termékeit is. (Állatok Felszabadítási Frontja, Föld Felszabadítási Frontja). A másik, az úgynevezett cyber-terrorizmus. Legismertebb szervezetük az úgynevezett Anonymus csoport, amelyik gazdasági, kormányzati, hadi, vagy infrastrukturális létesítmények, szervezetek, gazdálkodó egységek számítógépes irányítását képesek kiiktatni, vagy akár működésképtelenné tenni. Az ilyen hacker támadások kivédése komoly nemzetbiztonsági feladat és kihívás minden állam számára (Gearson, 2002). Egyes szakértők ide veszik még a narkó-terrorizmust is, de álláspontom szerint ez inkább szervezett bűnözői kategória, hiszen az erőszakos elkövetéseiknek az indítéka az anyagi haszonszerzés és nem a politikai célok elérése A terrorizmus négy hulláma A XIX. század második felétől számíthatjuk a modern terrorizmus megjelenését, mely napjainkig mint minden, folyamatos evolúción megy keresztül. Ezt az evolúciót alapvetően generálja a technológiai fejlődés, politikai és vallási ideológiák, szociális folyamatok és különbségek. Minden kornak megvannak a maga társadalmi, politika és gazdasági problémái, ezekhez igazodik a terrorizmus tevékenysége is. A modernkori terrorizmus evolúcióját négy szektorra, vagy hullámra tudjuk felosztani.

21 5.1 Anarchista Hullám A XIX. század végén jelent meg a cári Oroszországban, és a legtöbb országba begyűrűzött. Miért is helyezhetjük ebbe a korba az első hullámot? A válasz a technológia és Szergej Nyecsajev, Bakunyin és Kropotkin anarchisták által megalkotott elméletek, melyeket a későbbi terror szervezetek megörökölhettek, tovább finomíthattak és fejleszthettek. Ezek a stratégiák és útmutatások azoknak is hasznosak voltak, akik később éltek és más céljaik voltak. Már nem volt elég egy könyv, vers, találkozók vagy tüntetések, hogy forradalmat robbantsanak ki. A terrort a kommunikáció új formájának tekintették és a dinamit volt az ő tolluk, így már számolni kellett velük, s a terrorra történő válaszlépések olyan megosztottsághoz vezethetnek, ami már elég lehet egy forradalom kirobbanásához (Gearson,2002). Ez a korszak nem csupán az anarchista forradalom megjelenése miatt jelentős. A cári Oroszországban az anarchista forradalomra sajátos kormányzati válasz született. A cár létrehozta az OHRANA nevű titkosrendőrséget (Bebesi, 2011), melynek deklarált célja a Narodnaja Volja szervezet felszámolása volt. Ezzel gyakorlatilag a világ első terrorelhárító szervezetét alapították meg. 5.2 Gyarmat Ellenes Hullám A Versailles-i Béke lezárta az Első Világháborút és elindította a második hullámot. Az 1920-as évek elején megjelent IRA a kor legsikeresebb terrorszervezete. Erre a hullámra már nem volt jellemző, hogy a lázadók terroristának vallják magukat, ugyanis ekkora már túl sok erőszakos és negatív cselekedet kapcsolódott ehhez a kifejezéshez. A Lehi vagy Stern Csoport a cionista terrorszervezet tagjai voltak az utolsók, akik terroristának nevezték magukat. Az Irgun szintén cionista szervezet kezdte el tagjait szabadság harcosnak nevezni, akik a kormány terrorja ellen küzdenek és minden későbbi terrorszervezet követte ezt a példájukat. Az új koncepcióhoz új stratégiára volt szükség. Prominens személyek és politika szereplők elleni merényletekkel ugyanis gyakran az ellenkező hatást érték el a közvélemény szemében. Az új stratégia része volt, hogy a rendőrséget és a hadsereget támadták, mint a kormány legfontosabb támaszait (Rapport,2002). 5.3 Újbaloldali Hullám A hosszú és értelmetlen Vietnámi háború szolgált táptalajul, de nem okként a harmadik hullámnak. A Vietkong terror (gerilla) taktika ugyanis hatékonynak bizonyult az amerikai hadsereggel szemben, mely a kor legmodernebb technikájával volt felszerelve. A háború vegyes érzelmeket produkált a nyugati fiatalokban az ott uralkodó politikai rendszerrel szemben. Számtalan szélsőbaloldali terrorszervezet jött létre, például az NSZK-ban a RAF, Olaszországban a Vörös Brigádok, de még az Egyesült Államokban is megjelentek Marxista csoportok. A kor legjelentősebb terrorszervezete azonban kétség kívül a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) volt, mely sikerét három tényezőnek köszönhette: Izraelt deklarálta, mint fő ellenséget, rendkívül erős szovjet támogatottság, valamint libanoni létesítmények, ahol terroristákat képezhettek ki. A repülőgép eltérítsek, túszejtések domináltak a kor terrorista stratégiájában. 21

22 A harmadik hullám visszahúzódott a 1980-as évekre, a forradalmi terroristákat országról-országra legyőzték és 1982-ben Izrael bevonult Libanonba majd megsemmisítette a PSZF kiképző létesítményeit. Nemzetközi terrorellenes akciók, intézkedések és a szervezetek pedig egyre hatásosabbá váltak. 5.4 Vallási Terror Hullám Még ugyanabban az évtizedben elkezdődött, ahogy a harmadik hullám visszahúzódott. A korábbi hullámokban is fontos szerepet játszott a vallási és etnikai hovatartozás, de mégis teljesen más céljaik voltak. Független államok létrehozása, melyek alapelvei nem különböznek a többi államtól a világon. Napjainkban is tartó hullámban a vallás játssza a legmeghatározóbb szerepet, ezen belül is az iszlám, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy nem az iszlám az egyetlen vallás mely nevében terroristák tevékenykedtek Hogy miért mégis az iszlám? Három meghatározó esemény történt az iszlám világban. Iránban az utcai demonstrációk forradalommá nőttek, ami több síita terror csoportot inspirált és segített, többek között Szaúd-Arábiában, Kuvaitban és Libanonban. Másodsorban éppen Libanonban jelentek meg ugyanis az ókori asszaszínok mintájára az öngyilkos robbantások, mely segítségével is kiűzték az 1982-es izraeli invázióval behatoló amerikai csapatokat. Harmadik ok pedig, hogy az Afganisztánt megszálló Szovjetunió erőit verték vissza a szunnita muszlim ellenállók, igaz nem kis amerikai segítséggel. Később ez is vezetett a Szovjetunió széthullásához, ami megmutatta, hogy a vallás segítségével egy ilyen szuperhatalom sem lehet legyőzhetetlen ellenfél (Rapport, 2002). Ha a merényletek és emberrablások voltak jellemző taktikái az előző hullámnak, akkor a vallási hullámnak kétségtelenül az öngyilkos merényletek. A taktika előnyei az egyszerűségében és relatív olcsóságában rejlik (Ferwagner Komár Szélinger, 2003). 6. Összegzés Mint láthattuk a terrorizmus rendkívül összetett jelenség. Egyáltalán nem egyszerű egzakt, minden társadalmi, politikai szereplő által elfogadható egységes módon meghatározni. Annak ellenére sem, hogy maga a cselekmény nem újkeletű dolog, hiszen a terrorizmus gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, az emberi társadalmak kialakulásával. Mióta szervezett társadalom létezik, azóta vannak olyan egyének, csoportok vagy szervezetek, amelyek saját céljaik elérése, vagy éppen ideológiájuk elfogadtatása érdekében alkalmaznak erőszakot, hajtanak végre brutális cselekményeket egyének, csoportok (politikai, vallási), szervezetek (civil, hivatalos/hivatásos) vagy az az egész társadalom ellen. Ha a jelenkor tendenciáit megfigyeljük, akkor beláthatjuk, hogy ezzel a jelenséggel a jövőben is szembe kell néznünk. A terrorizmus fogalmi, tartalmi meghatározását is szükséges ismernünk ahhoz, hogy megismerjük természetét, módszereit, erőforrásait (anyagi és humán egyaránt). Csak ezeknek az információknak az ismeretében lehet megfelelő konkrét, vagy alternatív cselekvési terveket megfogalmazni annak érdekében, hogy a megelőzést szolgáljuk, és ezzel a terrorcselekmények számát vagy bekövetkezésének esélyeit radikálisan csökkenteni tudjuk. 22

23 Felhasznált irodalom Bebesi György: A roskatag kolosszus bukása. Oroszország története a 19. században ( MOSZT Könyvek Pécs, 2011.) Belovics Ervin Molnár Gábor Miklós Sinku Pál: Büntetőjog II. (Szerkesztő lektor: Busch Béla, HVG Orac Lap- és könyvkiadó Kft. 2013) Crenshaw, Martha: The causes of Terrorism. (Program in Political Science of the City University of New York 1981., George C. Marshall European Center for Security Studies, Program on Terrorism and Security Studies tanulmánykötet. Garmisch-Partenkirchen, Németország) Ferwagner Péter Ákos Komár Krisztián Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona, Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig (Maxim Könyvkiadó Szeged, 2003.) Fischer Ferenc: A megosztott világ. A Kelet-Nyugat, Észak-Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai ( ) IKVA Kiadó Budapest, Gearson, J.: The nature of modern terrorism. (Blackwell Publishing Oxford, UK. 2002) Gyarmati György: A Rákosi korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon (Rubicon Kiadó Budapest, 2011.) Hahner Péter: A régi rend alkonya (Panem Kiadó Budapest 2006.) Legal Studies Research Paper No. 08/125, October Magyar Larossue Enciklopédia 3. Akadémia Kiadó Budapest Máramarosi Zoltán-Szűcs Imre: A terrorizmus kihívásai. Rendészeti Szemle, szám. Netanjahu, Benjamin: Harc a terrorizmus ellen. (Alexandra kiadó Pécs, 1995.) Rapport, David C.: The four waves of terror Anthropoetics - The Journal of Generative Anthropology Volume VIII, number 1 (Spring/Summer 2002) Révai Nagy Lexikona XVIII. Kötet Tarján Vár Hasonmás Kiadás Babits Kiadó 1998 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században (Osiris Kiadó Budapest 2010.) Runciman, Steven: A keresztes hadjáratok története. (Osiris Kiadó Budapest, 2002.) Saul, Ben: Defining terrorism to protect human rights, The University of Sydney, Sydney Law School, Townshend, Charles: A terrorizmus (Magyar Világ Kiadó 2003.) Vass György: Egységes meghatározás a terrorizmusra. (Hadtudományi szemle szám) letöltve: évi C. Törvény a Büntető Törvénykönyvről 23

24 Bellavics Mária Zsóka 1 Az emberölés és a skizofrénia összefüggései a klinikai profilalkotás tükrében 1. Bevezetés A bűnözői profilalkotás manapság egyre elterjedtebb kriminalisztikai módszer. Az eljárás során a profilalkotó a bűncselekmény helyszínén fellehető információk alapján határozza meg az elkövető típusát, mintegy pszichológiai fantomképet készít a tettesről. A profilalkotás tudományos, pszichológiai elméletek és módszerek összessége, melyek célja, hogy a nyomozás sikere érdekében összekapcsolja az áldozat, az elkövető és a bűncselekmény jellegzetességeit (Bendzsák & Benke, 1994). Több módszertani megközelítése létezik, ezek közül a leginkább formálódó a klinikai profilozás. A klinikai profilalkotás lényege, hogy pszichiátriában jártas szakemberek profilalkotói tevékenység során alkalmazzák a tudásukat elsősorban a bűnelkövető pszichiátriai állapotára koncentrálva (Lehoczki, 2011). Jelenleg számos kutatás foglalkozik a bűnözői magatartás és a pszichés állapot, illetve a pszichiátriai betegségek közötti összefüggéssel. Ezek közül kiemelhetőek a skizofrén elkövetőket vizsgáló munkák. A laikus társadalomban elterjedt közhiedelem, hogy a mentális betegségben szenvedő emberek hajlamosak az erőszakra és a kriminalitásra. Ez fokozottan érinti a skizofréniával élőket, gyakran figyelhetjük meg, hogy az átlagember a skizofréniát és az azzal járó bizarr viselkedést azonosítja az agresszivitással. Bár a statisztikák azt mutatják, hogy a skizofréniával diagnosztizált betegek által végrehajtott erőszakos bűncselekmények száma az őszbűnözéshez viszonyítva igen alacsony, mégis a betegséggel járó kiszámíthatatlan viselkedés növelheti a bűnelkövetés kockázatát (Bolyki, 2018). A skizofréniához köthető erőszakos bűntettek, azon belül az emberölés különös figyelmet érdemel, nemcsak annak érzelmi, erkölcsi és társadalmi jelentősége miatt, hanem mert számos tanulmány igazolta, hogy a skizofréniával összefüggésbe hozható bűnesetek többsége emberi élet ellen irányul (Wallace et al., 2004) A skizofrénia Ahhoz, hogy érdemben meg lehessen ragadni a skizofrénia és az erőszakos viselkedés összefüggéseit, mindenekelőtt a skizofrénia fogalmának pontos megértése szükséges. A skizofrénia az egyik, a pszichiátereket leginkább foglalkoztató mentális kórkép (Comer, 2003). Az átlagnépesség 1%-át érinti, nemek közti megoszlásában nincs különbség (Trixler & Tényi, 2009). A skizofrénia betegséggel járó, az azt leginkább meghatározó jelenség a pszichotikus állapot. Pszichózis során a betegeknek megszűnik a kapcsolata a valósággal. Észlelésük, információ feldolgozó- és a környezet ingereire adott válaszkészségük olyan súlyos mértékben sérül, hogy a legelemibb adaptív készségeik fenntartására is képtelenek. A pszichózis gyakran manifesztálódik hallucinációkban és téves eszmékben. Ezen kívül meghatározó lehet a szociális izoláció, zavart gondolkodási folyamatok, szokatlan érzelmi állapotok és sokszor bizarr mozgásos jelenségek A skizofrénia tünetei lehetnek pozitív, negatív 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola, Phd hallgató

25 és az úgynevezett pszichomotoros tünetek. Pozitív tünetek a téves eszmék, hallucinációk, összefüggéstelen gondolkodás és beszéd, illetve az inadekvát érzelmek. Negatív tünetek a beszéd szegénysége, az érzelmi világ elsivárosodása, az akaratvesztés, ambivalencia és a külvilággal való kapcsolat zavara. A pszichomotoros tünetek megnyilvánulhatnak a mozgás spontaneitásának elvesztésében, bizarr grimaszokban, mesterkélt mozgásban (Comer, 2003). Az Amerikai Pszichiátriai Társaság által 2013-ban megjelentett, a pszichiátriai betegségeket rendszerező DSM-5 (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorder) meghatározása alapján skizofréniáról beszélünk, ha szkizofrénia tünetei közül kettő vagy több jelen van egy egy hónapos időszak jelentős részében (DSM-V, 2013). 3. A skizofrén betegek erőszakra való hajlama Ahogy az korábban hangsúlyozva volt, a betegek többsége nem agresszív. Ezt támasztja alá egy a 2004 során Anglia és Wales területén regisztrált súlyos erőszakos bűncselekmények elkövetőit vizsgáló tanulmány bűnelkövetőből 5% volt pszichésen érintett, és a pszichiátriai szempontból kezelt elkövetőknek csak a felénél állították fel a szkizofrénia diagnózist. (Sher & Rice, 2015.; Flynn et al., 2014). A súlyos mentális betegség mégis együtt jár az erőszakos viselkedés fokozott kockázatával (Wallace et al., 2004). Bjelosevic és munkatársainak 154 pszichiátriai betegséggel diagnosztizált elkövetőt felölelő vizsgálata is ezt igazolja. A betegek 44,15%-a követett el gyilkosságot és a bűntények nagy része skizofréniával volt összefüggésbe hozható (Bjelosevic et al., 2017). Valenca és munkatársai által végzett retrospektív vizsgálat során 14 emberölés miatt, a mentális állapotukra tekintettel pszichiátriai osztályos gyógykezelésre ítélt nőt vizsgáltak. A leggyakoribb diagnózis a szkizofrénia volt (Valenca et al., 2014). 4. Az erőszakra hajlamos skizofrének jellemzői Sok kutatóban felmerült a kérdés, hogy a skizofréniában szenvedő bűnelkövetők a kóros elmeállapoton túl mutatnak-e különbséget a mentális állapotukat tekintve érintetlen tettesekkel szemben. Chen és munkatársai 2017-es vizsgálatukban 1998 és 2006 között a Nyugat Kínai Központi Igazságügyi Szolgálat által regisztrált gyilkossági ügyek közül választottak ki véletlenszerűen 20%-ot és vetetették össze az emberölés bűncselekmények skizofrén elkövetőivel. A skizofrén betegek jellemzően idősebbek, alacsonyabban képzettek és szociálisan izoláltabbak voltak (Chen et al., 2017). Ezzel szemben Sun, Shi és Fu nem találtak szignifikáns különbséget a kor, a nem, a családi státusz és az iskolázottság tekintetében, amikor 110 skizofréniával diagnosztizált és emberölésért elítélt tettes adatait vetették össze 70 normál mentális állapotú elkövetőével. Lényeges eltérések adódtak viszont a bűnelkövetés előtti gondolati zavarok, érzelmi állapot és a szociális funkcionálás területén. Ezen kívül szignifikáns különbségeket találtak olyan jellemzőkben, mint az előéletben szereplő agresszív viselkedés, a bűncselekmény indítéka, megtervezése, tárgya, körülményei és a bűncselekmény közbeni önvédelem (Sun, Shi & Fu, 2017). Más kutatók azt vizsgálták, hogy a skizofrén bűnelkövetők miben különböznek azoktól a betegtársaiktól, akik nem mutatnak erőszakos magatartást. Eredményeik alapján az erőszakra hajlamos szkizofrén páciensekre jellemzőek a paranoid kényszerképzetek és beteg- 25

26 ségbelátás hiánya. Ezenkívül a kezeletlen pszichotikus epizódok is növelik az agresszív viselkedés valószínűségét. Fontos szerepe van a terápiára adott válasznak is. A skizofrén betegek jó része az időben megállapított diagnózis és megkezdett gyógyszeres kezelés ellenére sem mutat javulást. A terápia rezisztens skizofrénia növeli az erőszakos magatartás valószínűségét. Rizikó faktort jelent továbbá, ha a kezelési előzményben szerepelnek öngyilkossági fantáziák és kísérletek, illetve gyakori a kórházi kezelés (Catanesi et al., 2015.; Laajasalo & Häkkänen, 2004). Lényeges lehet a komorbiditás, vagyis a skizofrénia mellett egy másik mentális rendellenesség megléte. Számos vizsgálat igazolta, hogy azok a skizofrén betegek, akik valamilyen szenvedélybetegségben is szenvednek, nagyobb valószínűséggel követnek el emberölést. Az alkoholizmus nagyban növelheti körükben az erőszakra való hajlamot. Az alkoholbeteg skizofrén elkövetőket két csoportra lehet elkülöníteni, aszerint hogy az erőszakos viselkedés milyen életkorban lép föl. Egyik az úgynevezett korai kezdők csoportja. Az ide sorolható betegek által elkövetett bűntettek döntően nem eltervezettek, általában egy ismerőst érintenek és a gyilkosságot nem feltétlen lehet összefüggésbe hozni a skizofrénia tüneteivel. A szerhasználat az ő körükben gyakori és sokszor meghatározó szerepe van az emberölésben. A visszaesésre való hajlamuk magas. A másik csoport a késői kezdők. Ebbe a csoportba tartozó elkövetők általában egy családtagjukat támadják meg és gyilkosságban mediáló faktor a pszichotikus állapot. Az ő körükben a visszaesésre való hajlam alacsonyabb és nagyban múlik a pszichiátriai kezelés hatékonyságán (Richard-Devantoy et al., 2013). Másik meghatározó társbetegség az antiszociális személyiségzavar. Kutatások igazolták, hogy az erőszakos viselkedésre való hajlam valószínűsége nagyban nő, ha a szkizofrénia mellett antiszociális személyiségjegyek is fennállnak. Ezt igazolták Laajasalo és munkatársai. 72 emberölés miatt elítélt skizofrént hasonlítottak össze 72 kontroll személlyel. A szkizofrén elkövetők körében a kontroll elkövetőkhöz hasonlóan gyakoriak voltak az antiszociális jegyek és összefüggést mutattak a korai életben kezdődő viselkedésproblémákkal (Laajasalo & Häkkänen, 2004). A szkizofrének jellemzően a hozzátartozóikat támadják meg. Kageyama és kutatótársai is erre az eredményre jutottak, amikor a japán populációban vizsgálták a szkizofrén betegeknek a családtagjaikkal szembeni erőszakos magatartását. 277 megkérdezett gondozó 88%- a tapasztalt pszichológiai és 76% fizikai agressziót a szkizofréniában szenvedő hozzátartozóik részéről (Kageyama et al., 2017). Catanesi és társai 2015-ben 9 esetet tanulmányozott, melyek során a fiú gyilkolta meg az anyját. Az elkövetők nagy része pszichotikus zavarban szenvedett, főleg szkizofréniában (Catanesi et al., 2015). Hasonló eredményekre jutott Ahn és az általa vezetett kutatócsoport. 88 emberölés miatt kényszergyógykezelésre ítélt szkizofrén esetét tanulmányozták, ebből 59 emberölés az egyik szülő vagy közeli hozzátartozó kárára történt. Az elkövetők többsége egy háztartásban élt az áldozattal, és az áldozatok nagy része nő volt (Ahn et al., 2012). Az emberölés bűnelkövetőinek vizsgálata kapcsán az egyik talán legfontosabb szempont a visszaesésre való hajlam. Kutatások megállapították, hogy a visszaeső szkizofrén elkövetők gyakran falusi környezetben, illetve kisebb vidéki településeken élnek és az első gyilkosságot fiatal életkorban követik el (Golenkov, Large, & Nielssen, 2013). 26

27 5. A kóros mentális állapot szerepe az erőszakos magatartásban Talán az egyik legtöbbet vitatott kérdés a skizofréniában szenvedő elkövetők esetében, hogy a gyilkosság során mekkora szerepe van a betegség tüneteinek a deviáns viselkedésben. A szkizofrén betegek esetében a pszichotikus állapot a realitáskontroll elvesztésén, a hallucinációkon és a téves eszméken keresztül bizonyítottan meghatározó faktor lehet az agresszív viselkedésben (O Reilly et al., 2017). Hodgins és munkatársai erőszakos viselkedést mutató skizofréneket vizsgáló kutatásaik során a deviancia fellépésének ideje alapján három csoportot tudtak elkülöníteni. Az első csoportot képező betegeknek a betegség fellépése előtt nem voltak viselkedés problémái, és csak a betegség kezdetével mutattak agresszivitást. A második csoportba azok a betegek tartoztak, akik már gyermekkorukban mutattak magatartászavart, illetve a betegség kezdete előtt jellemző volt rájuk az antiszociális attitűd. A harmadik csoportba tartozó szkizofrén személyek évekkel a betegség után követtek el súlyos támadást. Eredményeik alapján arra következtettek, hogy az esetek többségében a szkizofréniára jellemző pszichotikus állapottal magyarázható a betegek erőszakos viselkedésre való hajlama, ami az akut, súlyos epizódokhoz köthető. A betegség egyéb, tünetmentes fázisaiban, illetve a betegség kezdete előtt előforduló agresszivitást viszont nem lehet a pszichotikus állapottal magyarázni. Emiatt felmerült annak a lehetősége, hogy egyes esetekben egy olyan genetika kapcsoltság van jelen, mely hajlamossá teszi az egyént mind a szkizofréniára és az agresszív magatartásra, vagyis a két tulajdonságot meghatározó gének együtt öröklődnek (Hodgins, Piatosa, & Schiffer, 2014). Ezek szerint szkizofrénia két szinten hajlamosíthat az agresszióra. Egyrészt a skizofrén elkövetők egy része a pszichotikus állapot következtében produkál erőszakos magatartást. Másrészt a betegségre és az agresszióra való hajlam genetikai együtt járása állhat a betegek által tanúsított támadó magatartás hátterében. Elsősorban a 22-es kromoszómán lévő COMT génnek lehet jelentősége. A COMT gén szerepet játszik a dopamin anyagcseréjében, mely a szkizofrénia pathomechanizmusának egyik meghatározó ingerületátvivő anyaga, illetve az agresszív viselkedés szabályozásában is részt vesz (Haller, 2013.; Soyka, 2011). Egyes kutatások felvetették annak a lehetőségét, hogy a skizofrénia negatív tünetei is állhatnak a betegek támadó magatartásának hátterében. O Reilly által vezetett 2016-os vizsgálat során skizofrének morális kognitív funkcióját mérték. Azok a szkizofrén betegek, akik korábban elkövettek gyilkosságot, nagyobb morális érzékenységet mutattak, kifejezetten a csoportközi lojalitás, az autoritás tisztelet és a kötődési faktorokban. A szkizofrén betegek agresszivitásra való hajlama és az erőteljesebb morális kogníció közötti kapcsolatot a skizofréniával járó idegrendszeri diszfunkcióval magyarázták. Ennek értelmében azok a betegek, akik morálisan érzékenyebbek, a valósággal való kapcsolat elvesztése és a viselkedéses válaszok adekvát kontrolljának hiányában nagyobb eséllyel cselekednek direkt az erkölcsi megfontolásaik mentén, a körülményeket és az esetleges következményeket figyelmen kívül hagyva (O Reilly, et al., 2017). A szkizofrének által elkövetett gyilkosság során nagy szerepe lehet a kóros tudati tartalmak jellegének. A vallásos és befolyásoltatásos kényszerképzetek szerepe kiemelendő. Habár megfigyelések alapján ezek a betegek neurokognitíve kevésbé érintettek, mégis az ő körükben nagyobb gyakorissággal fordul elő gyilkosság, mivel hajlamosak a kóros tartalmak mentén cselekedni, illetve a parancsoló, esetenként erőszakra bíztató akusztikus hallucinációk utasítását követni (Hodgins, Piatosa & Schiffer, 2014). A kényszerképzetek közül 27

28 még a Capgras szindróma szerepe kiemelt. A Capgras jelenség során a beteg úgy érzi, hogy hozzátartozóját egy annak álcázott imposztor helyettesíti. A Capgras jelenség mentén a betegek jellemzően hozzátartozóik kárára tanúsítanak erőszakot (Ahn et al., 2012). 6. Összegzés Mint azt láthattuk, a skizofrénia és az agresszió összefüggéseit megragadni, a betegség bonyolult természete és sokszínű megjelenési formája miatt igen nehéz feladat. Mégis az utóbbi időben végzett kutatások alapján azt látjuk, hogy lehet kapcsolatot találni a súlyos mentális betegég és a deviancia között. Egyes vizsgálatok alapján a skizofréniával diagnosztizált elkövetők esetében a gyilkosságban szerepe van az életkornak, a nemnek, illetve az egyéb szociológiai jellemzőnek, mint az iskolai végzettség, foglalkoztatottság vagy a családi státusz. A komorbiditásnak is jelentősége lehet, főleg a szerhasználat és az antiszociális személyiségzavar szerepe hangsúlyozandó. Meghatározó lehet továbbá a skizofrénia tüneti megjelenése is. A gyilkosság miatt előállított skizofrén betegekre jellemző a betegségbelátás hiánya, illetve az üldöztetéses kényszerképzetek jelenléte. Skizofrén elkövetők esetében a gyilkosság legtöbbször közvetlen hozzátartozó, főleg az anya sérelmére történik. Az erőszakra való hajlam és a skizofrénia közötti kapcsolatban a pszichózis mellett genetikai tényezők és a neurokognitív diszfunkciók szerepe is felmerül. A fenti eredmények nagyban segíthetik az egészségügyi munka hatékonyságát, hasznosíthatóak lehetnek az igazságügyi elmeszakértői tevékenység és a bűnmegelőzés során. Másrészről alapját képezhetik későbbi, modern nyomozástámogatási stratégiák kidolgozásának, úgy mint a klinikai profilalkotás. Felhasznált irodalom Ahn, B.-H., Kim, J.-H., Oh, S., Choi, S. S., Ahn, S. H., & Kim, S. B. (2012). Clinical features of parricide in patients with schizophrenia. Australian & New Zealand Journal of Psychiatry, 46(7), Bendzsák, K. & Benke, M. (1994). Profilalkotás mint nyomozási módszer. Rendészeti Szemle, (5), Bjelošević, E., Krehmić, A., Hadžikapetanović, H., Čoralić, S., & Bjelošević, S. (2017). Mental diseases and criminal offences committed by persons placed at the Forensic Department of the Penitentiary in Zenica, Federation of Bosnia and Herzegovina. Medicinski Glasnik, 14(2). Bolyki, O. (2018). Az emberölések jogi és kriminológiai jellemzői, különös tekintettel a mentális tényezők bűntetőjogi értékelésére. DOI: /PPKE.JAK Catanesi, R., Rocca, G., Candelli, C., & Carabellese, F. (2015). Matricide by Mentalyly Disordered Sons: Gaining a Criminological Understanding Beyond Mental Illness A Descriptive Study. International journal of offender therapy and comparative criminology, 59(14), Chen, X., Zhang, X., Wong, S. C. P., Yang, M., Kong, D., & Hu, J. Characteristics of 28

29 alleged homicide offenders with and without schizophrenia in Sichuan, China. Criminal Behaviour and Mental Health, n/a-n/a. doi: /cbm Comer, R.J. (2003). A lélek betegségei. Pszichopatológia, Budapest, Osiris Kiadó. DSM-V Diagnostic and statistical manual of mental disorders. Washington, American Psychiatric Assosiation, Flynn, S., Rodway, C., Appleby, L., & Shaw, J. (2014). Serious violence by people with mental illness: national clinical survey. Journal of interpersonal violence, 29(8), Golenkov, A., Large, M., & Nielssen, O. (2013). A 30 year study of homicide recidivism and schizophrenia. Criminal behaviour and mental health, 23(5), Haller, J. (2013). The neurobiology of abnormal manifestations of aggression--a review of hypothalamic mechanisms in cats, rodents, and humans. Brain Research Bulletin, 93, Hodgins, S., Piatosa, M. J., & Schiffer, B. (2014). Violence Among People with Schizophrenia: Phenotypes and Neurobiology. In K. A. Miczek & A. Meyer-Lindenberg (Eds.), Neuroscience of Aggression (pp ). Berlin, Heidelberg: Springer Berlin Heidelberg. Kageyama, M., Solomon, P., Yokoyama, K., Nakamura, Y., Kobayashi, S., & Fujii, C. (2017). Violence Towards Family Caregivers by Their Relative with Schizophrenia in Japan. Psychiatric Quarterly. doi: /s Laajasalo, T., & Häkkänen, H. (2004). Background characteristics of mentally ill homicide offenders a comparison of five diagnostic groups. Journal of Forensic Psychiatry & Psychology, 15(3), Lehoczki, Á. (2011). Irányzatok a bűnügyiprofil-alkotásban, Belügyi Szemle, (6). O Reilly, K., O Connell, P., Corvin, A., O Sullivan, D., Coyle, C., Mullaney, R.., Kennedy, H. (2017). Moral cognition and homicide amongst forensic patients with schizophrenia and schizoaffective disorder: A cross-sectional cohort study. Schizophrenia Research. doi: Richard-Devantoy, S., Bouyer-Richard, A. I., Jollant, F., Mondoloni, A., Voyer, M., & Senon, J. L. (2013). Homicide, schizophrénie et abus de substances: des liaisons dangereuses?. Revue d Épidémiologie et de Santé Publique, 61(4), Sher, L., & Rice, T. (2015). Prevention of homicidal behaviour in men with psychiatric disorders. The World Journal of Biological Psychiatry, 16(4), doi: / Soyka, M. (2011). Neurobiology of aggression and violence in schizophrenia. Schizophrenia bulletin, 37(5), Sun, Z. W., Shi, T. T., & Fu, P. X. (2017). Characteristics of Schizophrenia Patients Homicide Behaviors and Their Correlations with Criminal Capacity (Vol. 33). Trixler, M. & Tényi, T. (2009). Szkizofrénia, szkizotípiás és paranoid kórképek. In Füredi, J., Németh, A. & Tariska, P. (Eds), A pszichiátria magyar kézikönyve (pp ). Budapest: Medicina könyvkiadó. 29

30 Valença, A. M., Nardi, A. E., Nascimento, I., Jozef, F., & Mendlowicz, M. V. (2014). Homicide by a Forensic Female Sample in Brazil: A Preliminary Study. Journal of Forensic Sciences, 59(3), doi: / Volavka, J. (2013). Violence in schizophrenia and bipolar disorder. Psychiatria Danubina, 25(1), Wallace, C., Mullen, P. E., & Burgess, P. (2004). Criminal Offending in Schizophrenia Over a 25-Year Period Marked by Deinstitutionalization and Increasing Prevalence of Comorbid Substance Use Disorders. American Journal of Psychiatry, 161(4), doi: / appi.ajp

31 Bezerédi Imre 1 A rendszerváltást követő kriminálpolitika és a rendészeti stratégiák kapcsolata 1. Bevezető A magyar rendőrség a rendszerváltás idején nem maradhatott tovább a kommunista állam erőszakszervezeteként funkcionáló fegyveres testület és nem vállhatott a mindenkori kormány akaratának végrehajtójává. Magasabb társadalmi elvárások elé kellett néznie. Mindezt nehezítette a bűncselekmények számának rohamos emelkedése, a büntetőpolitika folyamatos változása, az addigi társszervek és partnerek átalakulása, feloszlása. Az addig zárt határok, az elnyomás, és erősen stagnált társadalmi kép elfojtotta a bűnözést, azonban a rendszerváltás fordulópontot jelentett e téren (Borbíró-Kerezsi, 2009,). A társadalom politikai, gazdasági, kulturális berendezkedésének változásával szociológiai kutatások szerint (Kolosi-Sági, 2006) nagy mértékben devalválódott, felbomlott a közösségi kontroll, így a tárgyi, szellemi értékek is megromlottak. Meggyengült a társadalom önálló közbiztonságot fenntartó mechanizmusa, a produktumot a piaci szabályok szerint a szolgáltatótól várták, ezért törvényszerűvé vált a bűncselekmények számának emelkedése. A bűnözés számának emelkedése elleni védekezés korlátjaként pedig mint bűnüldözési korlátokat, az azt kiváltó rendőri bizonytalanságot /és annak egyik okaként/ jogszabályi hiányosságok jelentették. A rendőri jelenlét fontosságát változatlanul fenntartották az egymást követő politikai hatalmak, folyamatos létszámemelés jellemző a mai napig is. Bizton számolt vele mindenki, hogy az 1990-ben újonnan megalakuló koalíciós kormány szakít az eddigi rendőrségi modellel, és a névleges átszervezéstől távolabbi a decentralizálás útjára lépve lokális alapokra szervezi (megreformálja) a rendőrséget, így beindulhat a folyamat, amelyet a kor rendészettudomány kutatói a decentralizációs folyamat eredményeképpen kezdetben prognosztizáltak. Mint ahogyan a választások győzteseként a Magyar Demokrata Fórum a decentralizálás elve mellett állt és tett említést is az ben készült kormányprogramban más jellegű irányítási modell bevezetéséről, azonban az anyag félreérthetetlenül rögzíti az alábbi tézist: Ennek megvalósítása során nem kívánunk önkormányzati rendőrséget létrehozni. A bűnözés jelenlegi helyzete egységes szemléletet és fellépést kíván (A nemzeti megújhodás programja, 1990, p. 163.). A gondolatmenetet továbbfolytatván nem csupán a centrális, hanem a militáris, reaktív tulajdonságot vési kőbe a belügyminiszter Boross Péter a vele készített interjú során tett nyilatkozata, miszerint a rendőrség működését kemény, férfias, fegyelmezett hierarchiában (Boross, 1991, p. 49.) képzeli el. Később 1993-ban már kijelentette, hogy a demokratikus jogállamiságra jellemző szabadságfok csak a törvénytisztelő állampolgárt illeti meg. A bűncselekményt elkövető, bűnöző életmódot folytató személyek ellen, a közrend érdekében, a törvények előírásai szerint kell fellépni, lehetővé téve a gyors és hatékony intézkedéseket. (Boross, 1993.) Boross Péter nem állt egyedül ebben a kérdésben, hiszen sikerült értékeit az akkori rendőri vezetésbe sulykolnia, avagy erre 1 Kunszentmiklós Rendőrkapitányság, Rendészeti Osztály, r. százados, osztályvezető, NKE Rendészettudományi Kar, Doktori Iskola, PhD-hallgató 31

32 szükség sem volt pusztán megerősítésül szolgált az addig is kontinentális (Korinek, 2015, p. 11.) elveken működő rendőrségi szemléletnek. Amennyiben tovább elemezzük a Boross Péter belügyminiszter 1993-ban tett expozéját, akkor megállapíthatjuk, hogy a miniszter a bűnözéstől való rettegést az ártatlanság vélelmének felszínes megsértése mellett helyezte kilátásba pontosan ellenkezőleg a demokratikus felfogással. Az Antall-kormány kiállt tehát a hierarchikus-támogató irányítási elveken működő rendőrségi működés (Finszter, 2012, p. 315.) megszilárdítása, újra teremtésében Kriminálpolitika és rendőrség A kriminálpolitika és a rendőrség kapcsolatának kutatása során fontos tisztázni a rendőrség, mint állami rendészeti szerv közigazgatásban elfoglalt helyét, a bűnözés társadalmi kontrolljában képviselt szerepét. Rendészeten azt a közigazgatási tevékenységet értjük, amelynek feladata a közbiztonság és a közrend, valamint az állampolgárok személyes biztonságának megóvása, továbbá közreműködés a megsértett rend helyreállításában (Baraczka-Szikinger,1999, p. 384.). A rendőrség tehát állami rendészeti szerv, amely negatív kontrollként jelentkezik a társadalom közbiztonsági rendszerének fogalmában, miszerint a modern polgári jogállamban közbiztonsági rendszeren mindazoknak a jogszabályoknak, állami szerveknek, társadalmi szervezeteknek és vállalkozásoknak, továbbá feladatoknak és funkcióknak az összességét értjük, amelyek rendeltetése a társadalom egészének, a közösségeknek és az egyeseknek a védelme a jogellenes emberi magatartásokkal szemben (Finszter, 2012, p. 105.). A rendőrség negatív kontroll mechanizmusa az államszocializmus éveiben determinálta azon nézetet, miszerint a szervezet feladata, hogy háborút folytasson a bűnözés ellen. Ezen felfogás az elmúlt közel 30 év alatt keveset változott, mint ahogyan azt kortárs kutató Vári Vince megfogalmazta; A rendőrség Magyarországon számos fronton folytat harcot, aminek csak egy eleme a bűnözés, a 25 éve folyó állóháború lassan kivérezteti és tényleges feladatában és eredeti rendeltetésének teljesítésében teszi harcképtelenné. (Vári, 2016, p. 17.). Egyetértek továbbá a szerző azon gondolatával, miszerint egy rendszer, jelen esetben a rendőrség szervezetének fejlődési szükséglete szorosan összefügg az azt alkotó, abban aktívan dolgozó személyek szemléletével, gondolkodásával és kondicionált szokásrendszerével. Itt erősen megjeleníthetők azon alkotó elemek, amelyek a modern rendészethez szükségképpeni hozzájárulói, így a közigazgatás szükséges elemein túl a professzionalizmus is. A rendszerváltást követő évek során a fejlődő kriminálpolitika rámutatott arra, hogy a szervezet korlátozó-beavatkozó jellegű reagáló kriminálpolitikai alapfunkciója idejét múlt, a közbiztonság kollektív és kooperatív megteremtése, fenntartása érdekében szükséges megerősíteni a rendőrség segítő-támogató szerepét (ami alapján a bűnmegelőzés területén a rendőrség feladata a helyi igényeknek való megfelelés szolgáltató jelleggel), illetőleg a modern európai szemlélet alapján kettős nyomtávú kriminálpolitikai szemléletre váltani. Mindehhez szükséges a rendőrség számára rendészeti stratégia megteremtése, amely egy magasabb szintű közbiztonsági stratégiával szinkronban előmozdítaná a szervezet fejlődését. Az átfogó rendészeti stratégia irányainak meghatározása szükségképpen a kriminálpolitikára támaszkodik és ehhez képes értékválasztást jelent. (Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet kriminálpolitikai koncepciója, 1993, pp. 3-6.).

33 A modernizációs folyamatok más és más trendet mutattak a különböző kormányciklusok alatt ami érthető, hiszen politikai konszenzus nélkül nem született egységes és áttörő közbiztonsági stratégia, mint ahogyan rendészeti stratégia sem került beváltásra. A negatív társadalmi jelenségek ideologikus kriminálpolitikai gyengeségei között említi Kacziba Antal azon fentiek szerint háborúként tárgyalt kriminálpolitikai értékválasztást, melyben a korlátozó-beavatkozó alternatíva és annak zéró tolerancia elnevezésű elvének túldinemzionálása veszélybe sodorhatja a jogállam alapértékeit, indokolatlan mértékben korlátozza a hagyományos alapjogok érvényesülését, és társadalmi robbanással fenyegető mértékben növeli a kirekesztettek körét, felerősíti a társadalomban meglévő dezintegratív tendenciákat ( Kacziba, 2009, p. 135.). Kacziba a továbbiakban rámutat azon kettős nyomtávú kriminálpolitikai értékválasztásra, amely kompromisszumként szolgálhat az elmaradott rendészeti funkciókkal rendelkező rendőrség számára a rendszerváltást követően átalakult társadalommal történő kooperációhoz. A kettős nyomtávú kriminálpolitikai értékszemlélet egyfajta zárkőként illeszkedhet azon magyar rendőrség szervezeti, irányítási rendszerébe, melynek rendszerváltást követő hierarchikus, kemény bűnözés elleni háborút képviselő alapját az Antall-kormány, majd Boross Péter lefektetett. Megalapozta ezzel a rendőrség rendészeti szerepvállalását az 1993-as koncepcióban szereplő úgynevezett korlátozóbeavatkozó alapmodellel szemben. A korlátozó-beavatkozó modell előnyei között említhető a hagyományokra építő tradicionális büntetőjogi normák fokozott tisztelete, a lakossági támogatás elnyerése, a jogvédelmi apparátusok centrális felépítettsége és az ebből adódó végrehajtási fegyelem. Ezzel szemben a segítő-támogató modell erősségei között kiemelendő az emberi jogoknak az értékhierarchia csúcsára helyezése, a bűnözés társadalmi okaira vetülő fokozott figyelem, a szellemi és az anyagi energiák hatékony felhasználása, a társadalom aktív közreműködése, a lakosság alkalmassá tétele arra, hogy a kriminalitást a maga valóságában értelmezze, leszámolva azzal az illúzióval, amely azt a hitet táplálja, miszerint a börtön szigora alkalmas eszköz az egyén beállítódásának megváltoztatására. A koncepció részletesen szólt a két modell hátrányairól is, amit ehelyütt úgy lehetne összefoglalni, hogy ami az egyiknél előny az a másik alternatívában a hátrányok között jelentkezik (Finszter, 2013, p. 96.). A közös cselekvésre utalván, miszerint a kriminálpoitika büntető igazságszolgáltatáson túlnyúló feladatai és eszközei szoros kapcsolatot feltételeznek más szakpolitikákkal, mindenekelőtt a társadalompolitikával. Bizonyítja mindezt azzal, hogy a bűnözés társadalmi jelenség, melynek mind oksági folyamatai, mind pedig egyéni és társadalmi következményei összekapcsolódnak más társadalmi problémákkal, melyek kezelésére azonban más ágazati politikák hivatottak. A társadalmi devianciák jelentős részének megfékezése nem a kriminálpolitika, hanem más szakpolitika számára kihívás, azonban mivel ezek reprodukciós folyamatai gyakran egybeesnek a bűnözés repdodukciós folyamataival, ezért ezen deviáns formák bár kezdetben kívül eshetnek a bűnözés területétől, mégis befolyásolják annak alakulását. Mindezt figyelembe véve a kriminálpolitika nem hunyhat szemet más irányzatokkal, így például szociálpolitika, oktatáspolitika, foglalkoztatáspolitika vagy akár ifjúságpolitika felett (Borbíró et al, 2016, p. 713.) Az 1993-as kriminálpolitikai koncepció különbséget tesz elméleti és gyakorlati kriminálpolitika között azonban nem tesz említést a gyakorlati kriminálpolitika belső szerkezetéről (Finszter, 2006, p. 87.). Finszter Géza azonban tovább boncolja a gyakorlati kriminálpolitikát és természeténél fogva három szintre tagolja. Az első szint a reagáló 33

34 kriminálpolitika, mely a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szerveknek a bűnözésre adott válaszát rejti magában. A következő szint a tervező kriminálpolitika, amely a törvényalkotó szerveknek a bűnözési prognózisra épített szándékát foglalja magába több lépcsőben. A harmadik szint pedig nem más, mint maga a közbiztonsági stratégia. 3. Közbiztonsági stratégia és kormányzati ciklusok A rendszerváltás óta valamennyi kormány jelentős lépést tett a rendészet hatékony működtetéséért. A kormányra kerülés előtt a pártok óta minden pártprogramban szerepeltették valamilyen formában a közbiztonság javítása majd fenntartása céljából kívánt feladattervüket. Ennek során minden esetben külön fejezetben tárgyalták a rendőrség helyzetét és annak funkcionálisabb működési elveit. A közbiztonsági stratégia azonban ez idáig egyetlen hatalomra kerülő párt által sem került teljes formájában, azaz pártok közötti konszenzus felvázolásával lefektetésre. Egységes közbiztonsági stratégia híján azonban pusztán az egyes kormányok által tervezett rendészeti elképzelések, stratégiák kerültek jobb esetben ciklikusan bevezetésre, végrehajtásra a sajátos büntetőpolitikai elképzelések mentén. 1. ábra: Bűncselekmények, bűnelkövetők és fogvatartottak száma Magyarországon Forrás: ERÜBS/ENyÜBS; BVOP statisztika Az 1. ábra a rendszerváltást követő évek regisztrált bűncselekményeit, bűnelkövetők és fogvatartottak számát ábrázolja. A bűnözés trendje, az adott kormányzati ciklusok kriminálpolitikai irányzatának jelképes indikátora. Az Antall-kormány programja a demokratikusan működő, polgárbarát rendőrség megteremtésének útját nem a reformokban, hanem a közrend, a közbiztonság javításához nélkülözhetetlen korszerű technikai, műszaki bázis megteremtésében és a rendőri állomány 34

35 anyagi, erkölcsi megbecsülésében jelölte ki (A nemzeti megújhodás programja, 1990.). Később a Boross Péter által vezetett kabinet az ország közbiztonságának javítása érdekében az első kormányzati ciklus végén alkotta meg az 1033/1994. (V. 6.) Korm. határozatot, melynek végrehajtására már nem került sor. Az új büntető-eljárási törvény megalkotására vonatkozó elképzelésekről a közbiztonság fejlesztéséról szóló kormányhatározat tárgyilagosan beszél. A Kormány elsődlegesen a gyakorlati kriminálpolitika főszereplőjét a rendőrséget jelöli ki és bűnmegelőzés valamint a bűnüldözés hatékonyságát törekszik emelni. Ennek kapcsán megkezdődött a rendőrség piacalapú felmérése a TC Team Consult által melyben megvizsgálták a szervezet erősségeit és gyengeségeit. A rendőrség vezetői állományát erősségként említették a SWOT analízis során, azonban gyengeségként került említésre a tiszthelyettesi állomány annak rossz fizetése, bizonytalansága és demotiváltsága kapcsán. Talán pont ezért is tartalmazza az említett kormány határozat az igazságszolgáltatási szervek személyi, anyagi és technikai ellátottságának fejlesztését, koordináció fejlesztését. A kormányhatározat másrészről a büntetőeljárási jogalkotás során hatékony eszközöket dolgoz ki a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez, melybe újításként szerepel a bűnüldöző hatóságokkal együttműködő személyek és a tanúk védelme is. A jogszabály rendszerbe illesztésére azonban nem került sor, révén az 1994-es parlamenti választásokat megnyerő Horn Gyula által vezetett új kormány félretette azt. A korszak racionális és liberális kriminálpolitikai irányzatot követett (Kerezsi, 2011, p. 78.), a kormányzat főként a jogállami fundametumok megteremtésére törekedett. A Horn-kormány programjában elutasította az előző kormány stratégiáját azzal, hogy a megkezdett korszerűsítési programok közül folytatni kellett azokat, amelyek a gyakorlatban beváltották a hozzájuk fűzött reményeket (Kormányprogram, 1994.), azonban konszenzus helyett ez a kormány is saját, immáron középtávú koncepciót tervezett. A FIDESZ-Magyar Polgári Párt kormányra kerülésekor programját öt fő kérdés köré építette, így a munkahelyteremtésre, családok segítésére, közbiztonság javítására, a tanulók helyzetének megsegítésére és az EU csatlakozásra. Az anyag immáron financiális csoportosítást is említ, miszerint a rendvédelmi szervek 8,5 milliárd forint pótlólagos átcsoportosítást kapnak, továbbá egységes vezetés alá vonják a szervezett bűnözés felszámolására hatáskörrel rendelkező szerveket (Teendők az új évezred küszöbén, 1998.). A kormány további büntetőpolitikai intézkedéseket is tervezett (tényleges életfogytiglan, vagyonelkobzás bővítése), melyek megvalósulásra is kerültek. Az első Orbán-kormány kíméletlen harcot hirdetett a bűnözés ellen, a rendőri bérek emelése mellet azonban nem fogott közbiztonságot érintő stratégiaalkotásba és a rendőrség szervezetének kellő modernizációja sem valósult meg. A konzervatív jellegű kormány beváltotta azonban ígéretét így szigorították az 1978-as Btk-t, ezáltal implementálásra került a TÉSZ (tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés) immáron exkluzív modell (Borbíró et al, p. 755.) mutatkozott a magyar kriminálpolitikában. A 2002-ben parlamenti választást nyert hatalomra kerülő Medgyessy Péter miniszterelnök által vezetett kormány már jóval komplexebb kormányprogrammal állt elő, amely a Cselekedni, most és mindenkiért! A nemzeti közép, a demokratikus koalíció Kormányának programja címet kapta. A program külön büntetőjog cím alatt leszögezi, hogy a közrend és közbiztonság kiemelkedő kormányzati feladat. A közbiztonsággal kapcsolatos tervezet 35

36 ezt követően a VIII. fejezetben a Kül- és biztonságpolitika fejezeten belül kerül kifejtésre. A program stratégiai célja komplex modernizáció, melyhez a megélhetés biztosításán túl a szociálpolitikai, egészségügyi, közegészségügyi biztonságot, a kulturális ellátottsághoz való jogot, köz- és magánterületeink rendjét, a társadalom erkölcsi normáihoz és elvárásaihoz való alkalmazkodást tűzi ki célul. A Medgyessy-kormány programja elutasítja az előző kormányzás büntetőjogi direktíváit, középarányos büntetési rendszerét, valamint a rendőri felsővezetést korruptnak minősíti, továbbá lehetőségként kezeli a rendőrség bűnüldöző monopóliumának megszűnését. A rendőri szervek hatáskörének megnövelése mellett ugyanis az önkormányzatoknak a közbiztonság terén vállalt nagyobb felelősségével, más együttműködők bevonásával és a közösségi rendvédelem kiépítésében lát rációt. A korszak kriminálpolitikai direktívája a kettős nyomtáv elvét követve új célokat fogalmazott meg. A reformok a büntető igazságszolgáltatás szatellit szervezeteinek megreformálásával (Kerezsi, p. 78.) indultak, és létrejött a bűnmegelőzés szervezeti rendszere. A 2006-os választásokon győztesként kormányt alakító Gyurcsány Ferenc és kabinetje kormányprogramjában (Új Magyarország, Szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért ) a társadalmi egyenlőségre fekteti az igazságszolgáltatási szervek, köztük a rendőrség modernizációját is. A program folytatva az előző kormányzati ciklus elgondolását, továbbra is az állam, önkormányzatok, tulajdonosok, biztonsági magánszolgáltatók és a civil kezdeményezések együttes tevékenységével determinálja a modern társadalom biztonságteremtő készségét. Külön nevesíti a közbiztonsági programot, amely az önálló feladat- és hatáskörű önkormányzati rendészeti szervek, a gazdasági társaságok és intézmények által működtetett szakrendészetek, a magánbiztonsági társaságok, a civil kezdeményezések, illetve a köztestületek bevonásával kerül értékteremtővé. Erre utal továbbiakban a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájában (115/2003. (X.28.) OGY határozat) foglalt feladatok végrehajtása is évtől az addig képviselt kétnyomtávú kriminálpolitikai eszközrendszer azonban kevésnek bizonyul, a Gyurcsány-kormány folyamatosan szigorító büntető- jogpolitikai eszközökhöz nyúl. A Második Orbán-kormány hatalomra kerülésekor május végén kihirdette kormányprogramját ami A Nemzeti Együttműködés Programja elnevezést kapta. A program keményen ítélte el az előző kormányzás eredményeit, közbiztonság terén védelem helyett az állampolgárok ellen intézett törvénytelen támadásnak nevezte az állam erőszakmonopóliumát. Külön fejezetben fekteti le a kétharmados győzelmet aratott kormánypárt a rendőrséggel kapcsolatos teveit. A rendőrség működésében és formájában legalább reform szintű változtatásokra utal azzal, hogy szakítani fognak azzal a felfogással, hogy a rendőrség az állami uralom jelképe és annak végrehajtója. A következő fejezet a korszerűsítésről, létszámfejlesztésről szól. Alapjaiban a körzeti megbízotti szolgálatra fekteti a hangsúlyt azáltal, hogy valamennyi településre rendőrt helyez. A rendőrség létszámát további fővel tervezi bővíteni, a bérüket rendezni. A program szerint a rendőri bizonytalanság megszűntetéséhez olyan eljárási törvények megalkotása szükséges, amelyek a jogszerű, határozott fellépés feltételei. Az előző kormányzási ciklus végén bevezetett három csapás ugyancsak ellenzéki javaslatra került be a büntetőjogba. Az Orbán kormány konzervatív módon ismételten exkluzív kriminálpolitikai irányt követve tovább szigorította az akkor még hatályban lévő 1978-as Btk-t. Ismét bevezette a TÉSZ-t, leszállította a büntetőjogi 36

37 korhatárt. Megreformálta a büntetés-végrehajtást, az Alaptörvény megalkotását követően új szabálysértési törvény és büntető törvénykönyv született. A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiáját leváltotta a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia, amely a széleskörű társadalmi bűnmegelőzési rendszerben előtérbe helyezi az immáron új eljárási törvényeket alkalmazó rendőrséget. 4. Összegzés A jogállamiságtól örökölt folyamatos jellegű közrend és a közbiztonság megbízható, megőrzése és fenntartása érdekében a rendészeti szervek mélyreható politikatudományi konszenzuson alapuló széles társadalmi elfogadottságot tükröző sajátos társadalomtudományi rendszerben feldolgozott ismeretanyagok összességét képező közbiztonsági stratégia útján lennének képesek professzionálisan reagálni a kihívásokra. A modern rendészet szellemében legitim fizikai erőszak alkalmazása nélkül, vagy annak elkerülhetetlen minimalizált és arányos alkalmazása mellett a jogbiztonság és az emberi jogok érvényesülése érdekében a stratégia és szemléletmód - akár a kriminálpolitika területe- csakis úgy érvényesülhet, ha a legtágabb körű tudományterület eredményei kerülnek feldolgozásra és összefüggéseiben összekovácsolásra. A rendőrségi vezetés, rendészettudomány kutatói és lokális szinten az önkormányzatok is felismerték a változás szükségességét, azonban a folyamatos létszámbővítés ellenére is szükségesnek tartotta a hatalmon lévő kormányzat a rendőrség centrális, nagy erejű bevethetőségének (karhatalmista szerepkörének) megtartását. Egy tudatosan, az együttműködés jegyében összeállított közbiztonsági stratégia képes lenne fuzionálni a rendészeti szervek, így a rendőrség, katasztrófavédelem, helyi rendészeti feladatokat ellátók, civil önvédelmi és magánbiztonsági ipari szerveket rámutatván a büntető igazságszolgáltatáshoz, bűnmegelőzéshez fűződő kapcsokra egyfajta kriminálpolitikai gyűjtőként. Felhasznált irodalom A nemzeti megújhodás programja. Budapest, Baraczka Róbertné- Szikinger István (1999): A rendészeti igazgatás. Magyar Közigazgatási jog. Különös rész európai kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest, Borbíró Andrea- Kerezsi Klára (2009): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I., Fresh Art Design Kft. Budapest, Borbíró-Gönczöl-Kerezsi-Lévay(2016): Kriminológia Tankönyv, Wolters Kluver kiadó, Budapest, Boross Péter (1991): A közbiztonságról. Rendészeti szemle, 1991/ Boross Péter (1993): Expozé a rendőrségről szóló törvény javaslatának parlamenti vitájához. Országgyűlési jegyzőkönyv. Az Országgyűlés október 5-i ülése. Cselekedni, most és mindenkiért!(2002) A nemzeti közép, a demokratikus koalíció Kormányának programja. Forrás: (letöltve: 2019.március 14.) 37

38 Finszter Géza (2006): Kriminálpolitika tegnap és ma. Rendészeti Szemle 2006/12. sz., o. Finszter Géza (2012): A rendőrség joga. Duna Mix Kft, Budapest, Finszter Géza (2013): Kutatási jelentés a globalizáció hatása és bűnözés-prognózis Magyarországon 2020-ig c. kutatási témában, Belügyi tudományos Tanács, Budapest, Kacziba Antal (2009): Rendészeti stratégia és a rendészet jövőképe. Kriminológia Közlemények 67. sz , o. Kerezsi Klára (2011): Konfrontáció és kiegyezés. A helyreálító igazságszolgáltatás szerepe a közpolitikában. Akadémiai Doktori Értekezés. Budapest, Kolosi Tamás-Sági Matild (2006) : Rendszerváltás és társadalomszerkezet (elektronikus verzió, készült 2006-ban), (letöltve: március 17.) Korinek László (2015): Rendszerváltozás a belügyben. Belügyi Szemle 2015/1. sz., Kormányprogram (1994)- Magyar Hírlap melléklete, 1994., július 18., 13. o. Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet (1993) kriminálpolitikai koncepciója, Ügyészségi Értesítő, XXXIX. évf. 1993/3. szám 3-6. o. Teendők az új évezred küszöbén (1998). Új Néplap, , 9.évf., 151. szám. 5.o. Új Magyarország, Szabadság és szolidaritás.(2006). A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért Vári Vince (2016): A bűnüldözés relatív hatékonysága és a rendőrség PhD értekezés, PhD dolgozat, Miskolc,

39 Borbély Zsuzsanna 1 A munkahelyi stressz és a rendőrtanulók 1. Bevezetés Hazánkban a rendőr tiszthelyettesi állomány képzése alapvetően az ország négy rendészeti szakgimnáziumában történik. Jelen tanulmány elsődleges célja nem a képzési rendszer ismertetése, hanem a képzés során jelentkező kihívások elemzése pszichológiai szemszögből, ugyanis a hagyományos, kétéves iskolarendszerű rendőrképzés számos, pszichés szempontból fontos kihívást tartogat a tanulók számára a másfél éves képzési rendszerről, annak újdonsága miatt (2019 januárjában végzett az első évfolyam ebben a képzési formában), még meglehetősen kevés információval rendelkezünk ebből a szempontból. A kétéves képzés kapcsán nem feledkezhetünk meg arról, hogy erre a képzési formára döntő többségében frissen érettségizett fiatalok jelentkeznek és nyernek felvételt, vagyis évesen kezdik meg tanulmányaikat, s évesen már szakmai vizsgával rendelkező rendőrként tagjai a szervezetnek óta a képzés második évében már próbaidősként gyarapítják a rendőrség létszámát, miközben még bőven zajlanak iskolai tanulmányaik. (Ezt megelőzően a próbaidős állományba lépés időpontját a különböző helyzetek és döntések is befolyásolták, ezért előfordult, hogy tanulmányaik kezdete után már 3-5 hónappal próbaidőssé nevezték ki a tanulókat. Jelenleg a évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról 49. (4) bekezdése értelmében az első tanév sikeres befejezése után van rá legkorábban lehetőség.) Ennek megfelelően két fronton kell helyt állniuk, a tanulmányaik során és a munka világában is, miközben a két helyzet nagyon eltérő elvárásokat támaszt irányukba. Tanulmányomban a rendőri munkára jellemző, eddig feltárt stresszorok ismertetése után kísérletet teszek azon stresszorok összegyűjtésére, amelyek a hazai tiszthelyettesi állomány próbaidős évét jellemzik, ehhez segítségül hívom az egyik rendészeti szakgimnázium ban sikeres szakmai vizsgát tett állománya körében készült vizsgálat releváns eredményeit. 2. A rendőri munka és a stressz Világszerte számos kutatás foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mennyire stresszes a rendőri munka más foglalkozásokhoz képest. Nem meglepő tehát, hogy más-más országok más régióiban vagy más időpontban folytatott vizsgálatai rendre egymásnak ellentmondó eredményekkel bírnak. Ennek megfelelően egyes kutatások szerint a munkahelyi stressz szempontjából leginkább veszélyeztetettek közé tartozik (Violanti, 1985; Anshel, 2000; Johnson és mtsai, 2005), míg például Brown és Campbell (1990), valamint Bar-On, Brown, Kirkcaldy és Thome (2000) szerint mindössze átlagosan stresszes foglalkozás. De mi számít munkahelyi stressznek? Levi és Levi (2000) szerint olyan állapot, amely emocionális, kognitív, viselkedéses és fiziológiai reakció a munka, a munkahelyi környezet, munkaszervezet ártalmas és kellemetlen aspektusaira, amely megemelkedő arousal 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola, II. éves doktoranda 39

40 szinttel, distressz-érzéssel és a nem tudok megküzdeni vele érzésével jellemezhető. A Karasek által megfogalmazott Megterhelés Kontroll Támogatás modell alapján a munkahelyi stressz forrása érkezhet a szervezetből (munka, szerep, karrier, szervezeti kultúra, emberi kapcsolatok), az egyénből (személyiség, motiváció, változáshoz való viszony) és a külvilágból (érdekellentétek) egyaránt (Bickford, 2005, Klein és Klein, 2006). A nemzetközi kutatásoknak köszönhetően alapos ismeretekkel rendelkezünk azt illetően, hogy a rendőri munkában mi minden minősül stresszornak a legfőbbek: - elnyúlt munkaidő (Laufersweiler-Dweyer, Dweyer, 2000; Kapade-Nikham, Shaikh, 2014), - létszámproblémák és ezzel kapcsolatosan a túlterheltség (Laufersweiler-Dweyer, Dweyer, 2000), - munkahelyi légkör (Laufersweiler-Dweyer, Dweyer, 2000; Aytac, 2015; Tsai, Nolasco, Vaughn, 2018), - a családi élet háttérbe szorulása (Burke, 1998; He, Zhao, Archibold, 2002), - a váltott műszakok (Violanti, Aron, 1995; Ma, Andrew, Fekedulegn, Gu, Hartley, Charles et al, 2015). Hazánkban a rendőri stressz vizsgálatát illetően eddig nem született sok vizsgálat: Malét-Szabó Erika doktori disszertációja (Szabó, 2009) és kapcsolódó írásain túl (Szabó, Rigó, 2005; Malét-Szabó, Szatmári, 2012) átfogó, feltáró jellegű vizsgálat nem készült. Viszont az egyes szakterületek vonatkozásában (Fridrich, 2015, Tegyey, 2018), valamint a tiszthelyettesi képzésben részt vevők stresszterheltségi profilját és az őket érő stresszhatások egyes következményeit (Borbély, 2017, 2018a, 2018b) illetően már jelen vannak a feltárási törekvések, illetve néhány eredmény. 3. A vizsgálat ismertetése 3.1 A vizsgálat háttere A as évfolyam jelentős hányada a Készenléti Rendőrség állományába került kinevezésre próbaidős őrmesterré 2017 nyarán, míg egy jelentősen kisebb csoport néhány megyei rendőr-főkapitányság állományának tagjává vált. Mindez különböző szakirányokra kerülést jelentett, illetve a Készenléti Rendőrség állományába felszereltek a déli határ mentén teljesítették szolgálatukat a gyakorlatok idején az ottani megyei állományokhoz csatlakozva, gyakran jelentős távolságra az otthonuktól. Így a rendőri munkából fakadó legfőbb stresszorok megjelentek az életükben, társulva a kettős elvárásokból (iskolai tanulmányok és munka) fakadó terhekkel. Az érintett állomány 2018 júniusában tett szakmai vizsgát, s egy felmérés került elvégzésre körükben a tapasztalataik pszichés vonatkozásait illetően. 40

41 3.2 A vizsgálati személyek A részvétel a fentebb említett évfolyam körében önkéntes alapon, anonim módon történt. Összesen 94 fő vállalkozott a kérdőívcsomag kitöltésére, ebből 93 esetben volt hiánytalan a válaszadás. A minta átlagéletkora 22,10 év (szórás: 2,68 év) volt. A válaszadók 70,2%-a (66 fő) volt férfi, 29,8%-a (28 fő) nő. 3.3 A vizsgálatban használt kérdőív A kérdőívcsomag a mentális egészség, egészségmagatartási szokások és kiégés mérésére szolgáló kérdőívek mellett egy kifejezetten a rendvédelemben dolgozók számára kifejlesztett, a munkahelyi stressz mérésére szolgáló kérdőívet is tartalmazott: a Rendvédelmi Szervek Munkahelyi Stressz Kérdőívét (továbbiakban RMSK). A kérdőív részletes ismertetését Szabó (2009) disszertációja tartalmazza. 4. Eredmények munkaterhelés, munkahelyi stressz és elégedettség a mintában A munkaterhelés kapcsán 75 állítást fogalmaz meg a kérdőív. Ezeket rangsorolva az állításra vonatkozó átlagértékek szerint az első 10 helyezett a következőképpen alakult (a zárójelben az itemre kapott pontszámok átlagértéke található): 1. A szabadidő tervezhetősége (3,68) 2. Információhiány (3,54) 3. Előbbre jutási lehetőségek hiánya (3,46) 4. Anyagi megbecsülés hiánya (3,32) 5. A munkahelyre való bejárás körülményei (3,29) 6. Időhiány (3,27) 7. A jövedelemből adódó anyagi problémák (3,05) 8. Szakmai felelősség (3,02) 9. A vezetők részéről tapasztalt megkülönböztetés, kivételezés (3,01) 10. fokozott egyéni felelősség (3,00) a hibás döntések következményei (3,00) Mindezek jól jelzik, hogy mely területeket érzik problémásnak egy évnyi szolgálat után az állomány tagjai. Az RMSK kérdőív skáláihoz tartozó átlagértékek és szórások láthatók az 1. számú ábrán. A kérdőív a Szeles Erika c. r. alezredes által készített, Dr. Sipos Edina r. o. alezredes és Dr. Csatai Tamás ny. r. o. ezredesek által 29000/ /2016.ált. számon jóváhagyott, szeptember 14-én kiadott, szeptember 15-től érvényes MÓDSZERTANI ÚTMU- TATÓ A Rendőrségnél végzett pszichikai alkalmassági vizsgálatok és az ahhoz kapcsolódó gondozási tevékenység szakmai protokollja (továbbiakban: protokoll) című kiadvány értelmében az időszakos pszichológiai alkalmassági vizsgálatokban is használatos. Ebben meghatározásra kerültek a kérdőív egyes skáláira nézve az átlagövezetek (az alsó és a felső 41

42 értékek megadásával), ezért az 1. sz. ábrán ezekhez viszonyítva szerepelnek a minta átlagértékei. A protokollban meghatározott átlagtartományokhoz képest összesen 3 olyan skála figyelhető meg, amely esetében a mintában tapasztalt átlagérték a megadott átlagtartománytól eltér: - munkaterhelés szubjektív megítélése - munkavégzésből adódó szerepkonfliktusok - munkahelyi légkör szubjektív megítélése Ugyanakkor az 1. számú ábrán jól látható módon ábrázolásra kerültek a minta szórásértékei is, amelyek jól jelzik, hogy bár a legtöbb skála esetében az átlagérték bár belül van a protokollban meghatározott átlagtartományon, de tendenciózusan emelkedett értékeket mutatnak a legtöbb esetben. Az elégedettségre vonatkozóan összesen 14 állítást tartalmaz a kérdőív. Ezek esetében minél magasabb a pontszám, annál elégedettebb a válaszadó. Mindezek fényében érdemes megvizsgálnunk a vizsgálatban szereplők elégedettségét is, amely tekintetében a következő eredmény mutatkozott (csökkenő sorrendben, a zárójelben az adott állítás mintaátlaga és a szórás látható): 1. a munkahelyi légkörrel való elégedettség (3,860 ± 1,221) 2. a munkahelyi konfliktusok megoldásával való elégedettség (3,677 ± 1,208) 3. a személyes fejlődésével való elégedettség (3,602 ± 1,392) 4. a munkahely szervezeti felépítésével való elégedettség (3,591 ± 1,172) 5. a feljebbvalóinak vezetési stílusával való elégedettség (3,591 ± 1,262) 6. a munkájának, feladatának jellegével való elégedettség (3,538 ± 1,265) 7. a munkakör testre szabottságával való elégedettség (3,527 ± 1,230) 8. annak mértékével való elégedettség, ahogyan a munkája motiválja Önt (3,473 ± 1,282) 9. a jelenlegi munkával való elégedettség (3,409 ± 1,505) 10. a munkavégzéshez szükséges információkkal való elégedettség (3,323 ± 1,218) 11. az erkölcsi megbecsültséggel való elégedettség (3,258 ± 1,250) 12. a változások, szervezeti átalakítások bevezetésének módjával való elégedettség (3,247 ± 1,090) 13. az előmeneteli lehetőséggel való elégedettség (2,882 ± 1,342) 14. az anyagi megbecsültséggel való elégedettség (2,699 ± 1,473) 42

43 1. ábra: A Rendvédelmi Szervek Munkahelyi Stressz Kérdőív skáláinak átlageredményei és szórásai a Módszertani útmutatóban meghatározott értékekhez képest (saját szerkesztés) Mindezeket áttekintve érdekesség, hogy az 1. és a 12. állítás esetében az átlagértékük közti különbség 0,623 pont, míg az utolsó két helyezett jelentősen leszakadt tőlük (ld. 2. ábra). 2. ábra: Az elégedettség alakulása 2018-ban (saját szerkesztés) 5. Következtetések, észrevételek A munkaterhelés témakör kapcsán áttekintve az első 10 helyen álló itemet mindenképpen megemlítendő, hogy a Z generáció sajátosságai (Tegyey, 2018; Borbély, 2019) mellett megjelennek azok a szervezetre jellemző tényezők és problémakörök is, amelyekkel alapellátó pszichológusként rendszeresen találkozunk munkánk során. Ez több okból is elgondolkodtató: a demotiváló tényezőkkel való szembesülés már egyre fiatalabb életkorban megjelenik, méghozzá a pálya egy igen korai szakaszában. Ez a szervezet egészére is sajátos hatással lehet, hiszen számolnunk kell azzal, hogy a fiatalok pályán való megtartása egyre nehezebb feladatként jelenik meg a szervezetben. 43

44 A kapott eredmények sok elemükben hasonlóak, mint amit 2016-ban végzettek körében, ugyanezen metodikával készült vizsgálat eredményeként láthattunk (Borbély, 2018b), de az évfolyamra jellemző sajátosságok is jól láthatóvá válnak: a Készenléti Rendőrség állományába történő kinevezés nem minden esetben felel meg például anyagi téren a tanulói elvárásoknak, különösen ha a korábbi tanulói tapasztalatokhoz viszonyítjuk vagyis ebben a formában is leképeződik, hogy bár a 2016-os évfolyam egésze, illetve a 2018-as évfolyam nagy része a Készenléti Rendőrség állományában töltötte a próbaidős évét, de szinte minden szempontból nagyon eltérő körülmények között telt el a második iskolai évük. Emellett az elégedettségi mutatók mentén a kapott eredmények mind a Szabó disszertációjában (2009), mind a 2016-ban végzettek körében mutatkozott eredményektől (Borbély, 2018b) jelentősen eltérnek (ld. 3. ábra). Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy bár első ránézésre valóban a Z generáció sajátosságai fontos számukra az anyagi megbecsültség, a munka és a magánélet egyensúlya, 3. ábra: Az elégedettségi mutatók összehasonlítása: Szabó 2009-es disszertációjában közölt eredmények, illetve a 2016-ban és 2018-ban tiszthelyettesként végzett válaszadók között (saját szerkesztés) valamint a megfelelő előmeneteli lehetőségek és az információval való megfelelő ellátottság visszaköszönnek a stresszorokat és elégedettséget illetően, de az adott évfolyamra specifikus jellemzői is komoly szerepet játszanak abban, hogy mi a legsúlyosabb probléma számukra. Fontos megjegyezni, hogy a 2018-as eredmények mintegy félúton vannak a 2009-es és 2016-os eredmények eltérései között, vagyis mindkettővel közel azonos mértékben állíthatók párhuzamba. Ezek a párhuzamok arra is felhívják a figyelmet, hogy bár 2009 és 2018 között jelentős változások zajlottak a szervezetben (elég csak a 2015-ben megjelent új Hszt -re, azaz a már említett évi XLII. törvényre, illetve a 2015-ös események hatásaira gondolnunk), egyes tényezők (pl. anyagi megbecsültség) terén semmilyen valódi előre lépés nem történt, sőt, olykor a helyzet a 9 éves periódust tekintve tovább romlott (pl. anyagi megbecsültséggel való elégedettség kérdése). Ugyanakkor a legfőbb stresszorok terén a már jelzett nemzetközi eredményeknek is megfelelnek a as évfolyam körében tapasztaltak, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy egyszerre állunk szemben generációs és a rendőri szervekre nemzetközi színtéren is jellemző problémákkal. A kapott eredmények alátámasztják azt, amit Tegyey 2018-ban, a Z generáció kapcsán megjelent írásában felvet az ezen éltkori csoport megtartásának elősegítésére vonatkozóan. 44

45 Vagyis ha azt szeretnénk, hogy a napjainkban és a közeli jövőben tiszthelyettes képzésben részt vevők megtartására amely egyébként a szervezet humánpolitikai céljai között kiemelt fontossággal bír valós esély legyen, kénytelenek leszünk nem pusztán az adott generáció elvárásaihoz igazítani mind a képzési rendszert, mind a szervezet egyes elemeit, de mindezt úgy érdemes megtenni, hogy ezek a változások és változtatások a még a szervezetben dolgozó idősebb generációk számára is kedvező hatásokkal járjanak. Felhasznált irodalom Abdollahi, M. Kathrine (2002) Understanding Police Stress Research. Journal of Forensic Psychology Practice, 2. évf. 2. sz. pp ISSN Anshel, Mark H. (2000) A conceptual model and implications for coping with stressful events in police work. Criminal Justice and Behavior, 27. évf. 3. sz. pp ISSN Aytac, Mark H. (2015) The Sources of Stress, The Symptoms of Stress and Anger Styles as a Psychosocial Risk at Occupational Health and Safety: A Case Study on Turkish Police Officers. Procedia Manufacturing, 3. évf. pp ISSN Bar-on, Reuven, BROWN, Jennifer M., KIRKCALDY, Bruce D., THOMÉ, E. P. (2000) Emotional expression and implications for occupational sress: an applicationa of the Emotional Quotient Inventory (EQ-i). Personality and Individual Differences, pp ISSN Borbély Zsuzsanna (2017) Egészségmagatartás, kiégés, mentális egészség specifikus stresszorok hatása a Rendőrség próbaidős tiszthelyettes állományában. Szakdolgozat. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. 155 p. Borbély Zsuzsanna (2018a) Specifikus stresszorok és a szervezeti kultúra. In: FARKAS Johanna, HORVÁTH József szerk. Szervezeti kultúrák és kutatásuk. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. Megjelenés alatt. Borbély Zsuzsanna (2018b) Specifikus stresszorok és a szervezeti kultúra. Hazámat Szolgálom! Konferencia Tanulmánykötet. Megjelenés alatt. Borbély Zsuzsanna (2019) Egészségmagatartás, mentális egészség különbségek a munkahelyi stressz megélésében. Megjelenés alatt A biztonság sokszínű arca konferencia tanulmánykötetében Brown, Jennifer M., CAMPBELL, Elizabeth A. (1990) Sources of occupational stress in the police. Work & Stress, 4. sz. pp ISSN Burke, Ronald J. (1998) Work and non-work stressors and well-being among police officers: The role of coping. Anxiety, Stress & Coping, 11. évf. 4. sz. pp ISSN Fridrich Andrea Cecília (2015) Az eltérő szakterületeken dolgozó rendőrök teszteredményeinek vizsgálata hasonlóságok és különbségek az RMSK tükrében. Szakdolgozat. Bu- 45

46 dapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. 65 p. Johnson, Sheena, Cooper, Cary, Cartwright, Sue, Donald, Ian, Taylor, Paul, Millett, Clare (2005) The experience of work-related stress across occupations. Journal of Managerial Psychology, 20. évf. 2. sz. pp ISSN He, Ni, Zhao, Jihong, ARCHBOLD, Carol A. (2002) Gender and police stress. The convergent and divergent impact of work environment, work-family conflict, and stress coping mechanism of female and male police officers. Policing: An International Journal of Police Strategies & Management, 25. évf. 4. sz. pp ISSN X Kapade- Nikam, Poonam, SHAIKH, Mohskin (2014) Occupational Stress, Burnout and Coping in Police Personnel: Findings from a Systematic Review. American International Journal of Research in Humanities, Arts and Social Sciences, 6. évf. 2. sz. pp ISSN Klein Balázs, Klein Sándor (2006) A szervezet lelke. Budapest, EDGE 2000 Kiadó. pp ISBN Laufersweiler-Dwyer, Deborah L., Dwyer, R. Gregg (2000) Profiling rhose impacted by organizational stressors at the macro, intermediate and micro levels of several police agencies. The Justice Professional, 12. évf. 4. sz. pp ISSN X Levi, Lennart, Levi, Inger (2000) Guidance on Work-Related stress Spice of Life or Kiss of Death? Luxembourg, European Commission. 120 p. ISBN Ma, Claudia, Andrew, Michael E., FEKEDULEGN, Desta, GU, Ja K., HARTLEY, Tara A., CHARLES, Luenda E., VIOLANTI, John M., BURCHFIEL, Cecil M. (2015) Shift Work and Occupational Stress in Police Officers. Safety and Health at Work, 6. évf. pp ISSN Malét-Szabó Erika, Szatmári Adrienn (2012) A rendőr lelki biztonsága avagy a biztonság megőrzésének egyik alappillére a rendőr lelki biztonsága. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XIII. évf., pp ISSN Szabó Erika (2009) A munkahelyi egészségpszichológia és egészségfejlesztés a Magyar Köztársaság Rendőrségén, valamint a szubjektíve észlelt munkahelyi stresszterheltség jellegzetességei különös tekintettel az idői tényezőre a hivatásos állományú rendőrök körében. Doktori értekezés. Debrecen, Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar. 260 p. Szabó Erika, Rigó Bernadett (2005) A munkahelyi stresszmegterhelés sajátosságai a rendőrség hivatásos állományának körében. Alkalmazott Pszichológia, VII. évf. 3. sz. pp ISSN X Tegyey Andrea Cecília (2018) Eltérő szakterületek a szervezeti kultúrában In: Farkas Johanna, Horváth József szerk. Szervezeti kultúrák és kutatásuk. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. Megjelenés alatt. Tegyey Andrea (2018) A Z generáció címke. Rendőrségi Tanulmányok, I. évf. 3. sz. pp ISSN

47 Tsai, Lili Chi-Fang, Nolasco, Claire Angelique R. I., Vaughn, Michael S. (2018) Modeling job stress among police officers: interplay of work environment, counseling support, and family discussion with co-workers. Police Practice and Research, 19. évf. 3. sz. pp ISSN Violanti, John M. (1985). The police stress process. Journal of Police Science and Administration, 13. évf. 2. sz. pp ISSN Violanti, John M., ARON, Fred (1995). Police stressors: Variations in perception among police personnel. Journal of Criminal Justice, 23. évf. 3. sz. pp ISSN Elektronikus dokumentum Bickford, Melanie (2005). Stress in the Workplace: A General Overview of the Causes, the Effects, and the Solution [pdf]. Canada, Canadian Mental Health Association Newfoundland and Labrador Divison. URL: 47

48 Czene-Polgár Viktória 1 Pénzügyi jellegű bűncselekmények megítélése között 1. Bevezetés 1954-ben Fenyvesi Mihály pestlőrinci kordélyos, Kiss Antal és Fekete István petőfiszállási fuvarosok Tóth Károly állatkereskedővel társulva mintegy 300 vidéken felvásárolt süldő malacot értékesítettek a pestszentlőrinci piacon, kihasználva a budapesti peremkerületi zöldövezetben élők sertéshízlalási kedvét. Az üzlet anyagi haszonnal járt, vagyis a malacokat drágábban adták, mint ahogyan vették. Minthogy ez az egyszerű üzleti lépés a második világháborút követő években nem volt legális, ezért a Fővárosi Bíróság árdrágító üzérkedés bűntettében bűnösnek találta, és november 26-án háromévi és hat hónapi börtönre ítélte Fenyvesit, Kisst és Feketét, míg Tóth büntetése háromévi börtön lett.(magyar Nemzet november p.) A korszakban bőven indultak hasonló eljárások, és gyakoriak voltak az ehhez hasonló ítéletek, hiszen a hatalmat 1945 után fokozatosan megszerző kommunisták ideológiai, politikai és gazdasági síkon is harcot vívtak saját társadalmukkal szemben De hogyan és miért történt mindez? A második világháború Magyarországot történelme egyik legválságosabb helyzetébe sodorta. A háborús károkon túl, az országot jóvátételi kötelezettség sújtotta, Magyarországnak eszerint összesen 300 millió dollárt kellett fizetnie. (Barna-Horváth-Máté-Tóth pp.) További jelentős terhet jelentett a megszálló Szovjet Vörös Hadsereg és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátása élelemmel, közlekedési eszközzel, üzemanyaggal. (Horváth-Szabó-Szűcs-Zalai p.) A kötelezettségekhez képest az állami bevételek pedig 1945 közepén a költségek csupán 7,7%-át fedezték. Jóllehet Visinszkij szovjet külügyminiszter-helyettes szerint a Magyarország által teljesítendő jóvátételi kötelezettségek és a megszálló csapatok jelenléte Magyarországon nem gyakorol, és nem gyakorolhat semmiféle komoly hatást az országban uralkodó gazdasági helyzetre,(g. Vass p.) a valóság ezzel szöges ellentétben állt: összességében a nemzetközi kötelezettségek a háború utáni pár évben felemésztették a költségvetési kiadások közel 40 százalékát. (Honvári 2012) A helyzetet a növekvő mértékű infláció is nehezítette: a folyamat ugyan már az 1930-as években elkezdődött (Vági 1946), a háború évei alatt pedig fokozódott (Tomka p.), de követhetetlen méreteket 1945 után öltött. A háború okozta pusztítás, a jóvátételi kötelezettség, az ellátási gondok, az infláció okozta válsághelyzet kezelése gyors és radikális intézkedéseket követelt, és a kérdés természetesen a törvényhozásban is folyamatosan napirenden volt. A kiélezett hangú parlamenti viták elfedték a valóságot, hiszen a döntések igazából nem itt és elsődlegesen nem a magyar érdekek szem előtt tartásával születtek; a gazdaságpolitika kialakítása erősen nélkülözte az önállóság jegyeit. (Berend T p.) Magyarország számára a politikai, gazdasági kereteket a szovjetek jelölték ki, akik a világhatalmi pozíció megszerzéséhez vezető utat, 1 PPKE BTK történettudományi Doktori Iskola phd hallgató, NKE RTK VPT tanársegéd.

49 mint legfőbb célt, a megszállt államokban történő tartós berendezkedésben, a befolyási övezet kialakításában látták. Ezekre a területekre pedig változtatás nélkül kívánták adaptálni saját ideológiai, politikai és gazdasági módszereiket, a haszon teljes lefölözésének reményében. Ahogy megfogalmazták: Ez a háború eltér a múltbéli háborúktól, ha valaki területeket foglal el, ezekre a területekre rákényszeríti saját társadalmi rendszerét. Ahova a hadserege eljut, ott saját rendszerének szerez érvényt. (Baráth p.) A szovjetek magyarországi elképzeléseiket a Magyar Kommunista Párton (MKP) keresztül valósították meg. A korábban Moszkvába települt magyar kommunista vezetők már felkészülve várták, hogy 1945-ben Magyarországra visszatérve magukhoz ragadhassák az irányítást megvalósítva a szovjet terjeszkedést kísérő államszervezeti változásokat (Horváth Révész T p.) Az 1945 novemberi választásokat követően megalakuló koalíciós kormányban pedig nemcsak olyan stratégiailag fontos tárcákat szereztek meg, mint a bel- és a közlekedésügy, de a Gazdasági Főtanácson keresztül amelynek főtitkári posztját a kommunista Vas Zoltán foglalta el a gazdaságirányítást is a kezükben tartották, elképzeléseiket az általuk kiadott rendeletek támasztották alá. A leromlott gazdasági helyzetre hivatkozva például szigorú készletgazdálkodást vezettek be, vagyis az ipari és a mezőgazdasági nyersanyagokat és a késztermékeket az állam egyaránt zárolta és ezekhez csak kiutalás, a fogyasztási cikkek legtöbbjéhez pedig csak jegy útján lehetett hozzájutni. (Horgosi p.) De a válságkezelés legüdvözítőbb módjának ugyancsak szovjet minta alapján az élet minden területét behálózó büntetőjogi intézkedéseket tekintették. Ennek megfelelően, augusztus 1-jén, a forint bevezetésével egyidejűleg hatályba lépették a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. M. E. sz. rendeletet, amely egységes jogi szerkezetbe foglalta a gazdasági jellegű bűncselekményeket, az árdrágító visszaéléseket, a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekményeket és a forint értékállóságát biztosító rendelkezéseket. A háborús és népellenes bűncselekményekről szóló jogszabályok kiegészítése tárgyában kiadott évi XXXIV. tv. 6. -a az újjáépítés vagy a jóvátételi kötelezettség teljesítésének szabotálásával szemben kívánt büntetőjogi védelmet nyújtani, amikor népellenes bűnösnek minősítette az újjáépítés vagy jóvátételi kötelezettség szempontjából jelentősnek nyilvánított üzemek felelős vezetőit, ha azok az üzem zavartalan működését szándékosan sértették vagy veszélyeztették, vagyis a munkafolyamatot korlátozták, esetleg szüneteltették. Ugyanígy büntetőjogi szankciókat alkalmaztak az 1947-ben induló háromés az 1950-ben megkezdett ötéves terv megsértőivel szemben. A tervszerű devizagazdálkodás védelméről szóló évi 30. tvr.-ben új szempontok szerint szabályozták a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekre vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket, ennek során korlátozták nemcsak a pénz, de az arany és a platina forgalmát, rendelkeztek az értékpapírokról és követelésekről, és az egyéb vagyontárgyakról is.(wiener A p.) A pénzügyi bűncselekmények egyik jellemző megvalósulási formája az adócsalás volt. Minthogy a gazdasági élet beindítása, az ország újjáépítése, a jóvátételre és a megszálló csapatokra fordított kiadások rendkívüli összegeket emésztettek fel, az államháztartás hiánya jelentősen megnőtt. Az egyensúly helyreállításának legkézenfekvőbb eszköze a hitelfelvétel lett volna. Az elképzelést a polgári pártok támogatták, azonban a Szovjetunió, s így a kommunista párt hallani sem akart arról, hogy Magyarország nyugati segítségért folyamodjon. Az államháztartási hiányt ezért 1945 végétől adókkal igyekeztek pótolni, emellett 49

50 emelték a munkaadók kötelezettségeit és a szociális terheket. Egyben megfogalmazásra került, hogy az adóztatás elsősorban a forgalmi adók terén drasztikus elriasztó büntetésre lesz szükség, amely felrázza az emberek szinte elképesztő adófizetési tunyaságát és az állam szükségletével szembeni érzéketlenségét. (G. Vass p.) A végsőkig züllött adómorál problémája pedig a Gazdasági Főtanács figyelmét sem kerülte el: december 11-én tartott ülésükön egy visszamenő hatályú rendelet kiadását határozták el, amely az elkövetett adócsalások, árurejtegetések, árdrágítások vonatkozásában statáriális eljárást léptet életbe, lehetővé téve, hogy az adócsalókat internálják, vagyonukat elkobozzák, iparengedélyüket visszavonják, üzleteiket vagy üzemeiket lefoglalják. Ezáltal morálra nem is, de móresre meg lehet és meg is kell tanítani őket. (Szabadság 1945.) 1947-re már 12 olyan jogszabály volt hatályban a magyar jogrendszerben, amely adócsalássá minősített bizonyos cselekményeket. (Molnár p.) Az adócsalás kérdését mint ahogyan más pénzügyi visszaéléseket is ideológiai mázzal vonták be, és nem utolsó sorban propaganda célokra használták, azt a hamis látszatot keltve, hogy jogosan törekednek arra, hogy kiiktathassák a politikai reakció, a fasiszta érzelmű közigazgatási tisztviselők, ellenforradalmi katonatisztek, nyilas bujtogatók eme leghűségesebb segédcsapatait, melyek most gazdasági téren szállítják politikai cinkosaiknak az annakidején hiába várt csodafegyvereket Itt az ideje, sőt utolsó perce, hogy kényszermunkával, börtönnel, s ha másként nem megy, akasztófával figyelmeztessék őket (Szabadság 1945.) Az egyik oldalon tehát sorakoztak azok a tényezők, mint a közellátási zavarok, az infláció, a nagymértékű, létfenntartást veszélyeztető elszegényedés (Pető-Szakács p.), a másik oldalon pedig ott volt az államháztartási bevételek növelésének kényszere, az erőltetett államosítás és tervgazdálkodás, és a mindenre kiterjedő büntetőjogi intézkedések. Ezek együttesen a tömeges méretű gazdasági tárgyú eljárásokban öltöttek testet: től az 1962-es Btk hatálybalépéséig eltelt időben a gazdasági (és ezen belül a pénzügyi) bűncselekmények több tízezres számmal szerepeltek a bűnügyi statisztikákban, amelyek szerint például 1952-ben eljárást folytattak le közellátás elleni bűntett, 4540-et árdrágítás és 7051-et tervbüntett miatt. (Wiener A p.) Jellemző módon a kiépülő és 1948-tól teljessé váló kommunista diktatúra a politikai és a gazdasági bűncselekményeket egyforma elszántsággal szankcionálta. A rendszernek ugyanis jól kivehető szándéka volt, hogy a határokat összemosva, a politikai elítéltekre is a köztörvényesség bélyegét nyomja, és fordítva; megnehezítve az ügytípusok elhatárolását. Pénzügyi jellegű bűncselekmények vádjai többször visszaköszöntek a különböző koncepciós perek bírósági ítéleteiben. Így például a budapesti Uzsorabíróság Különtanácsa a külföldi adóssal szemben fennálló követelés bejelentésének szándékos elmulasztása által elkövetett bűntett miatt ítélte szeptember 10-én kettő évi fegyházra Ordass Lajos evangélikus püspököt. (Szépfalusi p.) február 8-án a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése és a hazaárulás mellett külföldi fizetőeszköz bejelentésének elmulasztása, külföldi valutával való üzérkedés, külföldi fizetőeszköz folytatólagos kivitele, bejelentési kötelezettség alá eső értékes tárggyal való, engedély nélküli rendelkezés miatt ítélte a Budapesti Népbíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre Mindszenty Józsefet. (Balogh p.) szeptember 28-án külföldi fizetőeszköz népgazdasági érdeket súlyosan sértő vételre fel nem ajánlásának és hivatalos árfolyamtól 50

51 eltérő áron való értékesítésének bűntette miatt ítélte a Fővárosi Bíróság két és fél év börtönre Urbán Vilmos Gusztáv ciszterci szerzetest. (Czúthné p.) Természetesen a pénzügyi bűncselekmény-típusok nem csak az egyházak meghurcolásakor bukkantak elő, hanem a gazdasági élet meghatározó szereplőit is ezek felhasználásával állították félre. Koncepciós pereket indítottak a részben külföldi tulajdonú vállalatok vezetői ellen szabotázs és kémkedés vádjával (lásd MAORT-per), így kerülve el a kisajátított vállalatokért rendeletekben beígért kártalanítást. (Romsics p. és Srágli p.) Egy gazdasági koncepciós eljárás során, december 13-án letartóztatták Boros Zsigmondot, a Vacuum Oil Company ügyvezető igazgatóját. Két hónappal később, február 11-én őrizetbe helyezték Hanft Imrét, a cég főkönyvelőjét, május 2-án pedig a műszaki igazgatót, Kuhn Ferencet. A május 11-én benyújtott vádirat szerint egy-egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett kémkedés, valamint egy-egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett szabotázs bűntettével vádolták őket. Eszerint 1945 őszén egy megbeszélés során azt az utasítást kapták az amerikai anyavállalat vezetőjétől, hogy a bombázások következtében mintegy 80 százalékban elpusztult almásfüzitői telep újjáépítését minden eszközzel akadályozzák. Az ügyészek szerint a vádlottakat az amerikaiak egy tanfolyamon okították kémkedésre és vesztegetésre, ők pedig a tanultakat olyan tökéletesen alkalmazták, hogy később a Vacuum Oil lett az egyetlen társaság az országban, amely az újjáépítési versenyt elvesztette. A vádirat szerint mindezen felül a cégvezetők nemcsak, hogy lesöpörték az alkalmazottaik újító ötleteit, akadályozták a telep termelékenységét és a munka fokozását, nem vették fel az állam által kínált hitelt, de a saját maguk részére luxus-gépkocsikat és a Szabadság-hegyen villát vásároltak, százezres nagyságrendben utaltak ki különböző címen pénzösszegeket Így a terheltek együttes szabotáló tevékenységének eredménye a termelésben és az újjáépítésben való visszamaradáson kívül több mint 43 millió forint köztartozás lett, amely mintegy 25 millió forinttal haladta meg a vállalat vagyonát. (ÁBTL V / p.) A budapesti büntetőtörvényszék Jónás Béla vezette tanácsa augusztus 17-én a vádlottakat bűnösnek találta és Boros Zsigmondot valamint Kuhn Ferencet nyolc-nyolc évi, Hanft Imrét pedig öt évi fegyházra ítélte, teljes vagyonelkobzás és politikai jogaik gyakorlásának tíz évre történő felfüggesztése mellett. (ÁBTL V / p.) A politikai jellegű bűncselekmények szabályozásának hangvétele és módja a nem politikai célú tettekre, így az olyan pénzügyi jellegű bűncselekményekre is kiterjedt, mint például a devizabűntettek, az árdrágítás, az adócsalás, a jövedéki visszaélés, csempészet, vámorgazdaság, a pénzügyi szabotázs, illetve a beszolgáltatási kötelezettség megsértése. Az ezekben az ügyekben lefolytatott eljárásokra rányomta a bélyegét a politika, ami az ítéletekben is tetten érhető volt: a korábbi gyakorlatnál jóval szigorúbb szankciókat alkalmaztak. A korszakra jellemző, hogy a halálbüntetés kiszabhatóságát jelentős mértékben kiterjesztették. Ennek első lépése az volt, hogy törvényt fogadtak el a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről (1945. évi VII. tv.). Ezt követően a legkülönbözőbb tárgyú rendeletekben tették lehetővé a halálbüntetés alkalmazását; úgymint az évi VII. tv. a demokratikus államrend és a köztársasági büntetőjogi védelméről, a 8800/1946 M. E. sz. rendelet a gazdasági rend büntetőjogi védelméről, a 9480/1945. M. E sz. rendelet a közszükségleti cikkek engedély nélkül való kivitelének megtorlása tárgyában, a 60/1946 M. E. sz. rendelet az orgazdaság szigorúbb büntetőjogi megítéléséről. 51

52 3. A gazdasági ügyek nyomozása Az ország nyugati részein még harcok folytak, amikor december én Debrecenben megalakult az új törvényhozó és végrehajtó hatalom, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Első intézkedéseik a közrend és a közbiztonság helyreállítására irányultak. A kormány egy új rendvédelmi szervezet kialakítását tűzte ki célul, amely a hagyományos rendőri feladatok mellett politikai rendészeti tevékenységet is végez. Ennek érdekében az Ideiglenes Nemzeti Kormány május 10-én megjelentetett két rendeletet, amelyek közül az első feloszlatta a csendőrséget és rendelkezett az államrendőrség megszervezéséről, a második az Magyar Államrendőrség felállítását rendelte el. (Krahulcsán Müller, p.) E szervezet fő feladata a demokratikus államrend helyreállítása, megszilárdítása és a közbiztonság fenntartása lett. (Palasik, p.) Az új államrendőrség létrehozása előtt már megindult a rendőrség szervezetén belül a politikai rendőrség szervezése is. (Müller, 2012b. 14. p.) Fő feladatuk nemzetközi kötelezettségként is a már említett háborús és népellenes bűntettek elkövetőinek felkutatása mellett azon személyek vagy szervezetek tevékenységének különös figyelemmel kísérése volt, akikre az MKP vezetése a demokrácia ellensége bélyegét rásütötte.(gyarmati 2002a p., Müller 2012b. 14. p.) Az országot megszálló szovjet csapatoknak köszönhetően kommunista irányítás alá került politikai rendőrséget a Budapesti Főkapitányságon Péter Gábor, a Vidéki Főkapitányságon Tömpe András vezette. (Krahulcsán Müller p) A nehéz gazdasági helyzetben lévő országban a gazdasági bűnözés úgymint árdrágítás, közellátás veszélyeztetése, feketézés, csempészet, valutázás, rendkívüli méreteket öltött, (Molnár p.) amelyeknek felderítésére, a nyomozati munka elvégzésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) keretein belül először a Politikai Rendészeti Osztályon (PRO) jött létre egy elkülönülő egység, majd szeptember 15- étől önálló osztályként megalakult a gazdasági rendőrség.(molnár p.) A Villányi András vezette, Gazdaság Rendészeti Osztály (GRO), majd 1947-től Gazdasági Rendészeti Ügyosztály (GRÜ) néven működő szervezet névleg a BRFK vezetője alá tartozott, azonban Villányi befolyásos helyzetét mi sem jelezte jobban, mint hogy az elvégzett munkáról mindig személyesen a belügyminiszternek kellett beszámolnia. (Cserényi-Zsitnyányi p.) Minthogy a GRO nyomozói sikerrel derítették fel a különböző típusú gazdasági bűnügyeket, illetve vezetőjük rendkívül jó viszonyt ápolt Rajk László belügyminiszterrel, azt eredményezte, hogy egyre jelentősebb szerephez jutottak a rendőrségi szervezeten belül. (Papp p.) Mindez természetesen kiváltotta az időközben Államvédelmi Osztály néven egyesült politikai rendészeti osztályok vezetőjének, Péter Gábornak a nem tetszését, aki egyre erősödő riválist látott a GRO-ban. (Cserényi-Zsitnyányi p.) Így amikor Rajkot 1948 augusztusában menesztették a Belügyminisztérium éléről, nem kellett sokat várni arra, hogy a gazdasági rendészet eddig élvezett önállósága is megszűnjön. A GRÜ-t december 15-én megszüntették, a lépést a gazdasági élet stabilizálódásával indokolva. (Molnár p.) Nyomozóinak egyik részét a belügyi ranglétrán újabb fokot lépő, immár BM Államvédelmi Hatóság néven működő, Péter Gábor vezette politikai rendőrségbe, a másik részét a BRFK Bűnügyi Osztályába olvasztották be. (Müller 2013.) Villányi a Pénzügyminisztériumba került, de a Rajk László és társai néven elhíresült koncepciós ügyben őt is letartóztatták, 1950-ben halálra ítélték és május 26-án kivégezték. (Cserényi-Zsitnyányi p.) 52

53 Felhasznált irodalom Balogh Margit: Mindszenty József ( ) II. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Baráth Magdolna: Nincs külön nemzeti út. Magyarország betagolása a szovjet rendszerbe. Rubicon 2015/4. Borhi László: A vasfüggöny mögött. Magyarország nagyhatalmi erőtérben Budapest, Ister Kiadó, Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: A politizált gazdasági rendőrség. A Gazdasági Rendészeti Osztály, Budapest, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei november február 4. Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, Gyarmati György: A politika rendőrsége Magyarországon a Rákosi korszakban. Habilitációs Füzetek 1. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Horváth Attila: Büntető eljárásjog, különös tekintettel a koncepciós perekre a szovjet típusú diktatúra időszakában. In: Hack Péter, Koósáné Mohácsi Barbara (szerk.): Emberek őrzője Tanulmányok Lőrincz József tiszteletére. Budapest, ELTE, Eötvös Kiadó, Horváth Attila Révész T. Mihály: Diktatórikus berendezkedések a XX. századi magyar alkotmánytörténetben. In: Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, Horváth Julianna, Szabó Éva, Szűcs László, Zalai Katalin (szerk.): Pártközi értekezletek Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció Budapest, Napvilág Kiadó, Horgosi György: Árdrágító és közellátás elleni bűncselekmények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Huszti Ernő: Hetven éves a magyar forint. Pénzügyi Szemle 2016/4. Kolontári Attila: A Szovjetunió a II. világháború után. Gazdaság, külpolitika, hatalmi harcok. In: Korunk, 25. évfolyam, 5. szám, május. Krahulcsán Zsolt Müller Rolf: A magyar politikai rendőrség, december október. In Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből. 1. A politikai rendészeti osztályok Főszerkesztő: Gyarmati György. Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára L Harmattan Kiadó, Molnár János: A gazdasági rendőrség megalakulásának körülményei. Sic itur ad astra, 2003/2-3. szám Molnár János: Razziák a fővárosban. Múltunk, LV. évfolyam, 4. szám. (2010/4) Müller Rolf: Politikai rendőrség a Rákosi korszakban. Budapest, Jaffa Kiadó, Palasik Mária: A politikai rendőrség háború utáni megszervezése. In: Államvédelem a Rákosi korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második 53

54 világháború utáni tevékenységéről. Szerkesztette: Gyarmati György. Budapest, Történeti Hivatal, Pető Iván Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története I. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris Kiadó, Szépfalusi István (szerk.): Ordass Lajos Válogatott írások. Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története Budapest, Aula Kiadó, o. Vági József: Pengővalorizáció. In: Jogtudományi Közlöny I. évfolyam/1-2. szám, január 31. Wiener A. Imre:Gazdasági büntetőjogunk történeti áttekintése In: Jogtudományi Közlöny 1982/10. Szabadság, I. évf szám, december 13. Elektronikus dokumentum Barna Attila Horváth Attila Máthé Gábor Tóth Zoltán József: Magyar Állam- és jogtörténet. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, forrás: hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/9983/teljes%20sz%c3%b6veg!?sequence=1&isallowed=y (Letöltve: ) Berend T. Iván: A gazdaságpolitika fő vonásai Magyarországon ( ). Hosszú távú Tervezés Közgazdasági Bizottsága által megvitatott tanulmány (Letöltve: ) Czúthné Gyóni Eszter: A ciszterci rend története Magyarországon 1945 utána Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1945 és 1981 között. Doktori disszertáció. Budapest, doktori.btk.elte.hu/hist/cuthnegyonieszter/diss.pdf (Letöltve: ) Majoros Krisztina: A múlt század jeles magyar közgazdásza: Varga István. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest, (Letöltve: ) Molnár Gábor Miklós: Az adócsalás. Doktori értekezés, doktori-iskola/molnar-gabor-miklos/molnar-gabor-miklos-vedes-ertekezes.pdf (Letöltve: ) Müller Rolf: A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának szervezettörténete(1946. október szeptember). Betekintő, 2013/3. szám sites/default/files/betekinto-szamok/2013_3_muller2.pdf (Letöltve: március 31.) Papp Attila: Rendfenntartó és rendészeti szervek a népi demokrácia hajnalán, Kanizsa, június (Letöltve: 54

55 2019. március 31.) Srágli Lajos: Az amerikai tőke és sorsa a magyarországi olajiparban ( ). In: Külügyi Szemle 2005/ (Letöltve: ) Levéltári forrás: ÁBTL V /1 Boros Zsigmond és társa 55

56 Drusza Tamás 1 A nemzetbiztonsági szféra szerepe a szervezett bűnözéssel szembeni fellépésben 1. Bevezetés A rendészeti, illetve nemzetbiztonsági szakirodalomban a szervezett bűnözés népszerű témának számít. Feldolgozása során gyakran emlegetett a nemzetbiztonsági szolgálatok ezzel kapcsolatos tevékenysége, de legtöbbször csak általánosságban. Kevésbé részletezett, hogy e tevékenység pontosan milyen feladatokat foglal(hat) magában. E tanulmány elsődleges célja annak tisztázása, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok milyen szerepet tölthetnek, töltenek be a szervezett bűnözéssel szembeni fellépésben, hogyan lehet ezt elkülöníteni a rendőrség bűnfelderítési feladatrendszerétől. Ennek során első sorban nem az egyes konkrét szervezetek aktuális feladatrendszerét kívánom elemezni, hanem a nemzetbiztonsági munka absztrakt jellemzőit próbálom megragadni és a szervezett bűnözésre vonatkoztatni. A tanulmány második felében egy magyar példán mutatom be az elmélet gyakorlati vonatkozásait. 2. A fogalmi tisztázás szükségessége Ahhoz, hogy tisztázhassuk a bevezetőben kifejtett kérdést, kicsit mélyebbre kell ásni a fogalmakat illetően. Tisztázni kell mit értünk a szervezett bűnözésen, illetve nemzetbiztonsági tevékenységen, e két fogalomnak hol lehetnek a kapcsolódási pontja, végül pedig azt is, hogyan ölthet testet mindez a gyakorlatban. Példának okáért mind a nemzetbiztonsági kockázat, mind a szervezett bűnözés, kifejezések hétköznapi értelmezésben valamilyen rejtett, ismeretlen, összetett, veszélyes jelenséget takarnak, a tudományos megközelítés során azonban el kell kerülni, hogy az utóbbit automatikusan az előbbihez soroljuk. A kérdéshez kapcsolódó fogalmi keveredések jó példája mikor a szervezett bűnözés elleni fellépéshez szükséges nyomozati eszközöket ún. titkosszolgálati eszközök és módszerek összefoglaló névvel illetik (lásd Kedves, 2014, p 7.). Ez azt sugallja, hogy mivel a szervezett bűnözéssel kapcsolatosan titkosszolgálati eszköz kerül alkalmazásra, akkor az egyben természetszerűleg titkosszolgálati, azaz nemzetbiztonsági kérdés is. A problémát ez esetben az okozza, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek kifejezés tartalmilag nem pontos, annak ellenére, hogy például Magyarország Alaptörvénye (46. cikk) is ezt a kifejezést használja. Látszólag azokat az eszközöket takarja, amelyeket kizárólagosan titkosszolgálati szervezetek használnak. A valóságban azonban azokat az eszközöket jelenti, amelyekkel titkosan, leplezett módon, azaz az információgyűjtés alanya előtt nem ismertté váló módon lehet információkat gyűjteni. Ezen eszközök azonban a rendőrség számára is rendelkezésre állnak, így helyesebb például a titkos információgyűjtés eszközeiként aposztrofálni őket. Fontos megjegyezni, hogy a különböző jogszabályok (pl. Büntetőeljárásról szóló törvény, 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola, phd hallgató 56

57 Rendőrségről szóló törvény) különböző elnevezéssel jelölhetik ugyanezt a tevékenységet, de mivel jelen tanulmánynak nem célja a különböző jogszabályi elnevezések összehasonlítása, ezért ennek részletezésétől eltekintünk. A gondolatmenet lényege, hogy mind a nemzetbiztonsági célú, mind a bűnfelderítésben helye van a fent leírt eszközök használatának. A különbség nem a használat indokoltságában, hanem az eszközök alkalmazásának céljában - és olykor pontos mikéntjében - van. 3. A nemzetbiztonság A bűnfelderítés funkciója, ahogy neve is mutatja, a bűncselekmények felderítése, bizonyos esetekben megelőzése. A nemzetbiztonsági rendszer funkciója azonban nem írható le ilyen egyszerűen, így érdemes kissé behatóbban foglalkozni ezzel a kérdéssel. A nemzetbiztonság, mint elnevezés Magyarországon a 1980-as évek legvégén jelent meg. Kialakulását annak köszönheti, hogy az állambiztonsági szolgálatok átalakítása során új elnevezést kerestek mind a titkosszolgálati tevékenység, mind az ezzel foglalkozó szervezetek számára (Kovács Dobák, 2017 p. 179). Lényegét tekintve tehát a nemzetbiztonsági tevékenység a titkosszolgálati tevékenység magyar elnevezéssel ellátott megfelelője. A kérdés tehát az, hogy mi a titkosszolgálati (nemzetbiztonsági) tevékenység rendeltetése, funkciója. Kézenfekvő értelmezés például, hogy a terület rendeltetése a nemzetbiztonság biztosítása. A Rendészettudományi Szószedet (2008, p ) a nemzetbiztonságot több különböző módon is megfogalmazza: (1) Olyan - külső és belső körülmények által determinált - állapot, amelyben az adott állam zavartalanul, a teljes szuverenitás alapján gyakorolhatja funkcióit. (2) Adott társadalmi rendszer alapja és felépítménye, összességében az államrend egésze stabilitásának, zavartalanságának megléte. (3) Egy adott ország határain belül található valamennyi anyagi és humán jellegű értékek fenyegető támadástól történő összefogott, többirányú megvédése illetve ezek érvényesülése a határon belül és azon kívüli tevékenységgel. (4) Adott nemzet azon képessége, hogy megvédje nemzeti értékeit, érdekeit minden külső és belső fenyegetés ellen. (5) Adott ország (nemzet) szuverenitásának, alkotmányos rendjének, biztonsági érdekeinek titkosszolgálati eszközökkel fenntartott, támogatott külső és belső veszélyektől, fenyegetettségektől mentes állapota. A évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról a definíciós nehézséget úgy kerülte meg, hogy tételesen felsorolta az egyes szolgálatok pontos feladatait. Témánk szempontjából ennek az a problematikája, hogy olyan feladatok is delegálása kerültek a nemzetbiztonsági szervezetekhez, amelyek átfedésben vannak más rendvédelmi szervek feladataival (Hetessy, 2011, p. 11), így ez a felsorolás önmagában nem alkalmas a tevékenység általános tartalmi lehatárolására. Több támpontot ad számunkra a fenti jogszabályban található, a nemzetbiztonsági érdeket 57

58 leíró definíció. E szerint a nemzetbiztonsági érdek Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme, ennek keretén belül 58 a) az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése, b) az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása, c) a kormányzati döntésekhez szükséges, külföldre vonatkozó, illetve külföldi eredetű információk megszerzése, d) az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító törvényes rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és a törvényes intézmények működésének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása, valamint e) a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása; A fenti definíciókat vizsgálva azonban az látszik, hogy az azokban rögzített feladatok bizonyos elemei más - nem nemzetbiztonsági - állami szervezetek feladatkörébe is tartozhatnak. Ebből fakadóan megítélésem szerint önmagukban nem határolják le megfelelően a nemzetbiztonsági funkció mibenlétét, miközben azért támpontokat nyújtanak hozzá. Véleményem szerint a nemzetbiztonsági szféra rendeltetése három lényeges jellemzővel írható le. E terület feladata az adott ország ellenérdekelt felek által befolyásolható stratégiai feltételeinek, leplezett, titkos módon történő befolyásolása. Stratégiai feltételnek minősül minden olyan körülmény, amely az adott ország fejlődése, céljai elérése szempontjából hosszú távú és lényeges hatással bír, azaz fennállása az adott ország érdekében áll. A stratégiai jelző azért fontos, mert a kisebb fontosságú érdekek érvényesítésére megvannak a szakosított szervezetek. E stratégiai feltételeket nevezhetjük stratégiai érdekeknek, magyar terminológiával nemzetbiztonsági érdekeknek. Stratégiai feltétel lehet például a szuverenitás biztosítása, az alkotmányos rend fennállása, a kisebbség és a többség békés egymás mellett élése, az adott ország jó híre, vagy éppen energiafüggetlensége, vagy akár az energiahordozók ára (az importőr országok az alacsony, az exportőr országok a magas árban érdekeltek). A leplezett vagy titkos, azaz a külvilág számára nem észlelhető módon történő működés az érdekérvényesítés fontosságából fakadó speciális szükségszerűség. A tevékenység rejtése nélkül ugyanis az ellenérdekelt felek olyan előnyhöz jutnának, amely lehetetlenné a saját érdekek eredményes érvényesítését. A szóban forgó feltételek/érdekek teljes érvényesülését a nemzetbiztonsági szervezetek

59 lehető legritkábban tudják önmaguk elérni, de működésük során valamilyen mértékben befolyásolhatják azt. A fenti meghatározásból az is következik, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok nem közvetlenül a társadalomnak szolgáltatnak, hanem más az adott feltételek biztosításáért felelős állami funkciók ellátását, szervezetek tevékenységét támogatják titkos információgyűjtéssel, és konspirált műveletekkel. 4. A szervezett bűnözés A szervezett bűnözést illetően a különböző országok jogszabályai, nemzetközi bűnüldöző szervezetek, illetve a téma eltérő tudományterületekről érkező kutatói számtalan definíciót alkottak már a jelenség leírására (Kovács, 2015, p ). Vannak olyanok, amelyek magát a tevékenységet próbálják leírni, de elterjedt a cselekmény elkövetéséhez szükséges (bűn)szervezet létezéséhez kötni a jelenséget. Ez utóbbi kategóriába tartozik az Európai Unió Tanácsa Szervezett Bűnözés és Kriminológiai Aspektusával foglalkozó Szakértői Csoport (PC-S-CO) állásfoglalása is (Kiripovszky, 2007, p ), amely szerint a szervezett bűnözői csoportnak alábbi kötelező és esetleges kritériumai vannak: Kötelező kritériumok: - három vagy több személy együttműködése - hosszú távú vagy meghatározatlan időre szóló együttműködés - súlyos bűncselekmény gyanúja vagy azok elkövetése - anyagi haszonszerzési és / vagy hatalmi pozícióba kerülési cél Esetleges kritériumok: - minden egyes résztvevőnek meghatározott feladata vagy szerepe van - valamely belső fegyelmi vagy ellenőrzési forma érvényesülése - megfélemlítés céljából erőszak vagy egyéb eszközök alkalmazása - befolyás kiterjesztése a politikusokra (politikai közéletre), a médiára, a közigazgatásra, a rendészeti szervekre, az igazságszolgáltatásra, illetőleg a gazdasági élet szereplőire korrupció vagy bármely más módszer alkalmazásával A kötelező kritériumok egységes érvényesülése mellett legalább kettő esetleges kritériumnak kell teljesülnie ahhoz, hogy az adott csoportot szervezett bűnözői struktúrának nevezhessük. Az bizonyos, hogy a szervezett megjelölés egyfajta minőségi különbséget jelez, a hagyományos bűnelkövetéshez képest, mennyiségi és minőségi dimenzióban egyaránt. A mennyiségi dimenziót vizsgálva kimondható, hogy a szervezett bűnözés önmagában nem egyetlen bűncselekményt, hanem egy bűncselekmény halmazt, azaz nagyobb számosságot jelent. Ehhez hasonlóan jelentkezik a minőségi különbség is. Ez azt jelenti, hogy egy 59

60 hagyományos egyedi bűncselekményhez, vagy bűncselekménysorozathoz képest, a szervezett bűnözés keretében elkövetetett azonos jellegű cselekmények hatása sokkal erőteljesebb. Ez a hatás abban nyilvánul meg, hogy az általuk okozott kár legyen az erkölcsi vagy anyagi mértéke, és a bűnüldözéssel, illetve az igazságszolgáltatással szembeni ellenálló képessége egyaránt sokkal nagyobb. Ez utóbbi körülmény jelentősen meg is növeli a felszámoláshoz szükséges erőforrások igényét. Mivel a szervezett bűnözéssel kapcsolatosan számtalan definíció létezik, itt csak rögzítjük azon főbb jellemzőket, amelyek megkülönböztetik a hagyományos bűnelkövetési formákat és a szervezett bűnözést. Ez utóbbi ugyanis - professzionalizált (tudatos, képzett, specializált, hatékony), - konspirált, leplezett (a tevékenység és az eredmény is), - kiterjedt (térben és időben), - rugalmas (jól alkalmazkodik a változó körülményekhez), - megszervezi saját védelmét A szervezet bűnözés, mint stratégiai érdeket veszélyeztető jelenség Mivel most már ismerjük a nemzetbiztonsági tevékenység mibenlétét és röviden áttekintettük a szervezett bűnözés lényegét is, meg tudjuk fogalmazni egymáshoz való viszonyukat. Ehhez kiindulópontként használjuk a nemzetbiztonsági tevékenyéggel kapcsolatban fentebb leírtakat, illetve az EU Tanácsa Szakértői Csoportja által készített és szintén fentebb rögzített pontokat. Szinte magától adódik a következtetés, hogy a szervezett bűnözés, vagy egy konkrét szervezett bűnözői csoport akkor releváns nemzetbiztonsági szempontból, ha sérti az adott ország stratégiai érdekeit. Nyilvánvaló, hogy minden bűncselekmény ellentétes a társadalom érdekeivel, de a bűncselekmények jelentős része érdemben és hosszú távon nem befolyásolja egy adott ország fejlődési lehetőségeit. Azaz önmagában nem a bűncselekmények a relevánsak, még akkor sem, ha az elkövetői csoport beleilleszkedik a fenti kritériumrendszerbe. Azt kell megvizsgálni, hogy a tevékenység sérti-e a stratégiai érdekeket és ha igen melyike(ke)t és mi módon. A fenti kritériumrendszer alapján azt mondhatjuk, hogy a kötelező elemek közül az egyedüli releváns a harmadik pont, azaz a bűncselekmény(ek)súlyossága: Amennyiben az adott cselekmény (sorozat) eredménye, hatása valamely stratégiai érdekre nézve sérelmet vagy fenyegetést jelent, akkor a cselekmény és elkövetői kör nemzetbiztonsági szempontból relevánsnak minősíthető. Az esetleges kritériumok közül a befolyás kiterjesztésére vonatkozót tekinthetjük fontosnak, de itt is lényeges a mérték. A politikai, gazdasági, államigazgatási szféra felé történő kapcsolatépítési törekvések természetesen nem kívánatosak, de önmagukban még ezek sem feltétlenül jelentenek nemzetbiztonsági problémát. Nemzetbiztonsági szempontból akkor tarthatunk relevánsnak egy ilyen helyzetet, ha ez a törekvés az ország valamely stra-

61 tégiai fontosságú érdekét sérti (például a befolyásolt személyi kör fontossága miatt) egy konkrét cselekmény (sorozat) révén, vagy a hasonló jellegű, önmagukban kisebb súlyú cselekmények tömegessé válása révén. Fontos megjegyezni, hogy a konspiráció önmagában nem jelenti automatikusan a nemzetbiztonsági relevanciát. A konspirált módon elkövetett bűncselekmények felderítése érdekében a rendőrség is alkalmazhat titkos információgyűjtő eszközöket és módszereket (ennek tartalmát lásd fentebb - DT). A nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztető szervezett bűnözői csoportok tipikus példái a mexikói drogkartellek. Ezen szervezetek tevékenysége a mexikói társadalom szempontjából első sorban nem a drog terjesztése miatt problémás, minthogy a termelés első sorban nem is hazai piacra történik. Nemzetbiztonsági szempontból relevánsabb, hogy fennmaradásuk érdekében jelentős mértékig képesek voltak megtörni az állam erőszakmonopóliumát. Ennek következménye az lett, hogy Mexikó bizonyos részein az állam képtelen biztosítani a demokratikus intézmények működését, a társadalmi fejlődéshez szükséges nyugodt környezetet. Ez a helyzet pedig végső soron drasztikusan rontja Mexikó hosszú távú versenyképességét nemzetközi környezetben, így sérti nemzetbiztonsági érdekeit. Összefoglalásként tehát elmondhatjuk, hogy bár szervezett bűnözés általánosságban a bűncselekmények elkövetésében egy magasabb minőséget jelent, a nemzetbiztonsági relevanciáját mégsem ez adja. Ebből fakadóan nem a bűnözés módja, hanem hatása vizsgálandó azaz, hogy ez eredményezheti-e valamely stratégiai (nemzetbiztonsági) érdek sérelmét. 6. Egy magyar példa A rendszerváltást követően Magyarországon, egy olyan bűncselekménysorozat kezdődött, amely évtizedeken keresztül fenyegette az ország stratégiai érdekeit: ez volt az úgynevezett olajbűnözés. A tevékenység lényege az volt, hogy a 90-es években bűnözői csoportok, a különböző jogszabályi hiányosságokat és kiskapukat kihasználva először az importált kőolaj kémiai manipulálásával, majd az importáláshoz kapcsolódó jogszabályok kijátszásával óriási gazdasági kárt okoztak és hatalmas illegális hasznot realizáltak. A magyar társadalmat ért kár nehezen meghatározható, de már a 90-es évek közepén akkori értéken számítva 100 milliárdos nagyságrendűre becsülte azt az országos rendőrfőkapitány (Pintér, 1996, p. 5), kiemelve, hogy ez a tevékenység komoly negatív hatást gyakorolhat az egész nemzetgazdaságra. A fenti rövid leírás alapján is látszik, hogy az olajozáshoz kapcsolódó szervezetek klasszikus bűnszervezetek voltak, a fenti kritériumok szinte mindegyike illik rájuk. Véleményem szerint azonban emellett az olajbűnözés stratégiai, azaz nemzetbiztonsági érdekeket is sértett, az alábbi okok miatt: 1. Az okozott adóhiány és egyéb társadalmi veszteség olyan mértékű volt, hogy az negatívan befolyásolta a magyar állam stabilitását, a magyar társadalom gazdasági helyzetét, lehetőségeit, azaz lényegesen és hosszú távon negatívan változtatta meg az ország gazdasági feltételrendszerét. 61

62 62 2. A jogszabályalkotás az illetékes szervezetek ismételt jelzései ellenére közel egy évtizedig nem volt képes bezárni azokat a kiskapukat, amelyek a fenti helyzetet eredményezték. Ez, illetve a tömegessé váló rendészeti korrupció (Katona, 2000, p. 33)felveti annak gyanúját, hogy a magyar állam működését stratégiai szinten voltak képesek befolyásolni szervezett bűnözői csoportok. 3. Annak ellenére, hogy az olajozással kapcsolatos problémák széles körben ismertek voltak, a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás képtelenek voltak a probléma méretéhez arányos választ adni, ami jelentősen rombolta az ezen intézményekbe vetett közbizalmat (Erdélyi, 1999, p. 71). 4. A jogbizonytalanság azt eredményezte, hogy a nyugati kapcsolatok minél gyorsabb és stabilabb kiépítésében érdekelt Magyarország jelentős mértékű bizalomvesztést könyvelhetett el fontos külföldi gazdasági szereplők körében. (Index.hu, 2007) 5. A zavaros körülmények azt eredményezték, hogy az állam és a társadalom sérülékennyé vált az ellenérdekelt titkosszolgálati törekvésekkel szemben. Az olajozáshoz kapcsolódó bűncselekmények felderítését jelentősen nehezítette, hogy az elkövetői kör egy része minden valószínűség szerint egy szomszédos ellenérdekelt ország titkosszolgálatának védelme alatt dolgozott. (Index.hu, 2018) A fentiekből levonhatunk néhány általános következtetést arra vonatkozóan, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak milyen szerepe lehet a például a szervezett bűnözéssel szembeni fellépésben. 1. Annak előrejelzése, hogy a társadalmi fejlődés, a környezet változása révén milyen újszerű, stratégiai érdeket fenyegető bűnözési kihívások alakulhatnak ki. 2. Az államigazgatásban játszott speciális szerepüknél és szervezetüknél fogva képesek lehetnek az újszerű kihívásokra rugalmasabban reagálni, mint az államigazgatás más szervei, ezzel is támogatva a minél gyorsabb kormányzati intézkedéseket. 3. A nemzetbiztonsági szolgálatok védettebb helyzetükből fakadóan, erőteljes bűnözői nyomás alatt is képesek lehetnek teljes mértékben megőrizni műveleti képességeiket és megalapozott információkkal, érdemi javaslatokkal ellátni a döntéshozókat. 4. Képesek összefüggéseiben vizsgálni az országot hátrányosan érintő, de akár több szakterülethez is tartozó tényezőket. A nemzetbiztonsági érdeksérelmet okozó helyzetek általában komplexek, ezek kezelése széles körű ismereteket és informáltságot, illetve átfogó megközelítést igényel. 5. Befolyásolási képességeik révén, olyan módokon is képesek lehetnek az érdekek érvényesítésére, amelyek a rendőrségnek nem állnak rendelkezésére. Jól láthatóan a fenti tevékenységek nem elsősorban bűnüldözési jellegű feladatokat jelen-

63 tenek. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak véleményem szerint elsősorban megalapozott információkkal kell támogatni az adott területért felelős szerveket, beleértve a rendőrséget, illetve a kormányzati szereplőket. Fontos kérdés az információkból levonható következtetések, az ok-okozati összefüggések és a nemzetbiztonsági érdeksérelem mibenlétének pontos és közérthető bemutatása. Ezek alapján egyet tudok érteni azokkal a véleményekkel, amelyek szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok sokkal inkább döntéstámogató (Sabjanics, 2017, p. 104)és érdekérvényesítő, mint rendvédelmi szervezetek. 7. Összefoglalás A fentiek alapján immár jól megrajzolható annak körvonalai, hogy hol húzódnak a határai és hol vannak a kapcsolódási pontjai a nemzetbiztonsági érdekérvényesítésnek és a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek. Önmagában a szervezett bűnözés nem biztos, hogy nemzetbiztonsági érdeksérelmet jelent. Bár a társadalomra való veszélyessége kétségtelen, elsősorban bűnügyi kihívás, csak bizonyos esetekben nemzetbiztonsági. Nemzetbiztonsági kockázatnak akkor minősül, ha működése révén sérül az ország valamely nemzetbiztonsági érdeke. Ebben az esetben indokolt a nemzetbiztonsági szolgálatok beavatkozása, amely azonban nem az egyedi bűncselekmények felderítésére, hanem az érdeksérelem megszüntetésének elősegítésére kell, hogy irányuljon. Magyarországon két szempontból fontos a fentiek figyelembe vétele. Egyrészt hazánk sem húzhatja ki magát azon globális trendek hatása alól, amelyek a hétköznapi élet radikális átalakulásával járnak, gondolhatunk itt például a virtuális tér egyre szélesebb körű használatára. Az e révén keletkező újszerű problémák kezelésében szerepet kell vállaljanak a titkosszolgálati szervezetek, ehhez pedig szükséges képességeik fejlesztése. Ez a gondolat pedig el is vezet bennünket a második szemponthoz, amely szerint a magyar nemzetbiztonsági intézményrendszer is nem függetlenül az előbbi tényezőtől jelentős átalakításra, fejlesztésre szorul. Nem mindegy azonban, hogy ez milyen módon és elvek szerint, hogyan megy végbe. A nemzetbiztonsági szolgálatok szerepének, feladatkörének, szervezetének, működési rendszerének pontos és helyes meghatározása kulcskérdés abból a szempontból, hogy mennyire lesznek eredményesek, mennyire lesznek képesek érvényesíteni Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit. Felhasznált irodalom BEREGNYEI József (szerk.): Rendészettudományi szószedet. Magyar Rendészettudományi Társaság, Budapest ERDÉLYI István: Olajos rendőrök, olajos politikusok. Magyar Kapu Alapítvány, Budapest, HETESSY Zsolt (2011): Titkos felderítés, doktori értekezés, PTE ÁJK Doktori Iskola, 2011, Pécs. KATONA Géza: Szervezett bűnözés Magyarországon, BM Kiadó, 2000., Budapest 63

64 KEDVES Imre: A különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának története, különös tekintettel a 20. századra, Elte Eötvös kiadó, Budapest, 2014 KIRIPOVSZKY Csaba: Az emberkereskedelem és a szervezett bűnözés kapcsolata a prostitúció tükrében, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények VIII. Különszám, KOVÁCS István: Olajozás, szervezett bűnözés és prostitúció a 90-es években Magyarországon, Nemzetbiztonsági szemle, 2015/3. KOVÁCS Zoltán András DOBÁK Imre: Korszakváltások a magyar nemzetbiztonsági intézményrendszerben, in. SABJANICS- FINSZTER (szerk.): Biztonsági Kihívások a 21. században, Dialóg Campus, Budapest, PINTÉR Sándor: Bevezető gondolatok. In: Főiskolai Figyelő, Különszám, 1996, SABJNICS István: A Nemzetbiztonsági jogi koncepciója, in: CSINK Lóránt (Szerk.): A nemzetbiztonság kihívásainak hatása a magánszférára, Pázmány Press, Budapest, Internetes források: INDEX.HU: Amikor a Fogász vérbe borította a belvárost, Index.hu, index.hu/belfold/2018/07/02/aranykez_utca_husz_ev/(letöltve: ) INDEX.HU: Egész Alaszkát be lehetett volna fűteni. Index.hu, , hu/belfold/olajugyek01/ (letöltve ) Jogszabályi hivatkozások: évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról 64

65 Duruczné Téglás Dóra 1 Kríziskommunikáció a magyar honvédségben 1. Fogalmi rendszerek Ahhoz, hogy a kríziskommunikációt megfelelően tudjuk értelmezni és elemezni, szükség van arra, hogy a fogalomrendszerrel foglalkozzunk, az értelmezéseket áttekintsük. Az utóbbi évtizedekben számos szerző és tudós 2 igyekezett megfelelő fogalom létrehozására, olyan egyetemes definíció megalkotására, mely minden esetben alkalmazható. A konfliktus a latin confligere kifejezésből származik, eredeti jelentése összecsapás, harc. A konfliktus kellemetlen szituáció, vita, nézeteltérés, egy szervezet és annak egy vagy több érdekgazdája közötti kapcsolat megtörése. Köznapi jelentése: összeütközés. A pszichológiában a konfliktus két vagy több egymásnak ellentmondó impulzus vagy motívum közötti harc. (Nyárádi-Szeles, 2005, p.276.) A válság Horváth Győző (2003) szerint olyan esemény vagy események láncolata által kiváltott szituáció, amely befolyásolja a cég további tevékenységét, piaci lehetőségeit. Válság bármikor kialakulhat, a legfontosabb feladatunk az, hogy képesek legyünk felismerni a válságeseményeket, mert ezek nem megfelelő kezelése vagy tagadása súlyos következményekkel járhat. (Nyárádi-Szeles, 2005, p.29.) A katasztrófa görög eredetű szó, jelentése nagyarányú szerencsétlenség, csapás. Hatását tekintve teljesen negatív kicsengésű. (Barlai-Kővágó, 2004, p.148.) A katasztrófa hirtelen kialakult végzetes esemény, illetve tömeges szörnyű szerencsétlenség következtében a lakosság tulajdonát, egészségét és életét veszélyeztető szükségállapot, amely annyira kiterjedt, hogy csak különleges helyi vagy a helyi jellegen túlmenő intézkedésekkel hárítható el. (Kővágó, 2003, p.27.) A krízis szó a görögből latin közvetítéssel került a modern nyelv által használ szavak közé. Kezdetben az orvosi szakkifejezések között található meg, az organizmus működési zavara során előállt helyzet tetőpontjának, döntő fordulatának megnevezésére, amely után vagy teljes összeomlás következik, vagy minden jobbra fordulhat. A krízis egy személy vagy csoport életében megnyilvánuló nehéz helyzet, működési zavar, konfliktus, válság, katasztrófa átfogó, együttes megnevezése. (Barlai-Kővágó, 2004, p.125.) A már idézett Nyárádi-Szeles könyv (2005) szerint a krízis komoly konfliktus, amelyben az egész szervezet a probléma megoldására fókuszál. Egy ügy vagy baleset, amely a szervezet működésében az irányítás valamilyen mértékű időleges elvesztését idézi elő, részlegesen vagy teljes egészében megállítja vagy lelassítja a normál működést és valódi vagy látszólagos veszélyt jelent az egyénre vagy a társadalomra, a gazdaságra, környezetre 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola 2 Magyarországon a legjelentősebb kríziskommunikációval foglalkozó szakértők között a teljesség igénye nélkül Nyárádi Gáborné, Szeles Péter, Barlai Róbert, Kővágó György és Bőhm Kornél, külföldi szerzők között Steven Fink és Peter Frans Anthonissen nevét kell megemlíteni. 65

66 vagy kultúrára. A krízis a válság döntő fordulópontja, amikor még elkerülhetők a súlyos események, még minden jóra fordulhat Krízis- és válságkommunikáció A krízis- vagy válságkommunikáció a kommunikáció-tudomány még viszonylag fejletlen, de folyamatosan fejlődő területe, mely az 1990-es évektől kezdett önálló tudományággá fejlődni. Fogalomrendszerének áttekintéséhez néhány példát emelek ki a vonatkozó szakirodalomból. A válságkommunikáció egy megtervezett folyamat alkalmazása a válság időtartama alatt, az érintett érdekgazdák hatékony tájékoztatása a szükséges információk jól időzített, hiteles eljuttatásával. A válságkommunikáció a válságok megelőzésére, a bekövetkező negatív hatások mérséklésére, a normális működési állapot mielőbbi visszaállításának elősegítésére és az image védelmére irányul. (Nyárádi-Szeles, 2005, p.277.) Barlai (2004) szerint a válságkommunikáció lényege a minden elképzelhető vészhelyzetre kidolgozott forgatókönyv illetve sajátos eszközeivel való hozzájárulás a gyors és eredményes elhárításhoz, valamint a közvélemény reális informálásához. Fenyvesi (2005) vélekedése alapján válságkommunikáció alapvető feladata, hogy gyors, pontos, megbízható és hiteles információt biztosítson. A válságkommunikáció célja, hogy a szervezet a kommunikációs csatornákon közvetíteni tudja a valóságos helyzetet, tehát hogy a célközönség által észlelet látszat a lehető legközelebb kerüljön a valósághoz. A válság megoldására irányuló terv vagy szándék és a válság megoldásához szükséges feltételrendszer megléte. A válságkommunikáció során a válságstáb szándékosan kialakított információját kódolja, azt megfelelő csatornán eljuttatja a célközönségnek, amely megérti azt, majd válaszol, esetleg megtartja az információt magának, miközben az a cselekvését befolyásolja. (Kővágó, 1996, p.28.) Kríziskommunikáció a Magyar Honvédségben A honvédség élete, tevékenysége békeidőben, konfliktusmentes helyzetekben a többi állami szervhez hasonló nyilvánosság előtt zajlik. Biztonságpolitikai, honvédelmi kérdésekben állandó, rendszeres tájékoztatás, folyamatos kommunikáció zajlik. A honvédség ugyanakkor egy veszélyes üzem, ahol a feladatok, vagy a feladatok során használt eszközök, anyagok (lőszer, robbanóanyag) miatt nő a krízishelyzetek kialakulásának kockázata. Míg békeidőben a Magyar Honvédség élete és tevékenysége nem kelt túl nagy érdeklődést, a krízishelyzetek (haláleset, baleset) felkeltik a média és a közvélemény figyelmét. A kríziskommunikáció a vezető állomány és a kommunikációval megbízott szakképzett beosztottak (kommunikációs tisztek) egyik legnehezebb, ám megkerülhetetlen feladata. A krízisek kezelését alapvetően nem a kommunikációs szakállománynak kell megoldania, de

67 ezekben a helyzetekben a kommunikációs tiszt tevékenysége - a médián keresztül - nagyban befolyásolja a társadalom és az alakulat, azon keresztül pedig a honvédség kapcsolatát, megítélését. Krízis időszakában a kommunikációs tiszt tevékenysége alapján ítéli meg a média, ezen keresztül a közvélemény a Magyar Honvédség felkészültségét, hozzáállását, válságkezelésének minőségét. (Révészné, 2013 Humán Szemle) A média és a tájékoztatás elől nem szabad elzárkózni. Amikor pontos és biztos adataink vannak, amelyek nem befolyásolják például a nyomozás eredményét, akkor azt az információt nem tarthatjuk vissza, nem várhatjuk meg, amíg a sajtó deríti ki azokat. Ami még fontosabb, hogy soha nem adhatunk ki félig megerősített, vagy valótlan adatokat, mert ha kiderül az igazság, akkor elveszítjük a közvélemény bizalmát. Fontos, hogy egy jól megfogalmazott, pontos és rövid üzenetet kommunikáljunk a médián keresztül. (Búz, 2015 szakdolgozat NKE) A Honvédelmi Minisztérium kommunikációért felelős szakmai szerve (Kommunikációs Osztály) kríziskommunikációs tervével összhangban az alakulatok minden fontosabb kiképzési rendezvényére, gyakorlatra készítenek, a kommunikációs terv részeként egy saját válságkezelési tervet, amelyből szükség esetén az eljárásrendnek megfelelően azonnal el lehet kezdeni a kríziskommunikációs feladatokat. A fokozott érdeklődés miatt a felelősség ilyenkor megnő, a cselekvési idő viszont csökken. A krízishelyzet megszűnése után a szakállomány összegyűjti a tapasztalatokat, amelyeket ezután az adott alakulat (vezető) állományával vagy akár a honvédség egészével meg lehet osztani, a tapasztalat-feldolgozás során be lehet építeni a további működés rendjébe Gyakorlati kríziskommunikáció Magyar Honvédséget érintő krízis, válság vagy katasztrófa témakörébe eső különleges eseményeket három nagy csoportra lehet osztani. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ilyen tipizálás hivatalosan nem létezik, de a tapasztalatok nyomán lehetőség van a krízishelyzetek besorolására. Az első ilyen csoportba azok az események tartoznak, amelyekre a jogszabályi szabályozás nem vonatkozik, mégis vizsgálnunk kell: azok az esetek, amelyek során központi, minisztérium szintű kommunikáció nem szükséges, ugyanakkor alakulat és szervezet szinten fontos esemény. Ilyen például egy kiképzési esemény során egy baleset, sérülés, betegség vagy nem a katonai tevékenységgel összefüggő eset (pl. közúti baleset) következtében bekövetkező haláleset. Ezek az események a belső kommunikáció szempontjából fontosak, az állomány együvé tartozását és szervezeti kötődését erősítik, valamint erősítik azt a tudatot, hogy a szervezet és vezetői törődnek az állomány tagjaival. A második csoportba azokat az eseményeket sorolom, amelyek bár központi kommunikációt igényelnek (ez meg is valósul), de a kommunikációs vezetés bevonja az alakulat szintű kommunikációs szakállományt. Ilyen esetre a legjobb példa 2013-ban a márciusi hó helyzet vagy az árvíz, amely a klasszikus katasztrófa-kommunikáció legjobb példája a honvédség vonatkozásában. 67

68 A harmadik csoportba a szigorúan központi kommunikációs csatornán kommunikált események tartoznak: jellemzően a külföldi, missziós szolgálatteljesítés közben elhunyt katonákkal kapcsolatos tájékoztatás vagy 2016 júliusában történt tűzszerész baleset. Ebben az esetben a Kommunikációs Osztály együttműködik az alakulat szintű szakállománnyal, a tájékoztatás mégis központi szintű Helyi szintű kommunikáció Amint azt már említettem, leginkább a honvédségi szervezetek belső életét érintő kríziskommunikációs esetekre a jogszabályi szabályozás nem tér ki. Ennek eredményeképp különböző szervezetek más és más kommunikációs stratégia mentén kezelik a bekövetkező eseményeket. A helyi szintű kommunikációt érintő kérdések leginkább a kolléga, bajtárs halála, betegség vagy baleset nyomán, közúti balesetben, kiképzési események közben sérülés, baleset vagy bármely, a szolgálattal nem összefüggő haláleset. Ilyen körülmények között a szervezetnek, katonai alakulatnak lehetősége van eldönteni, hogy amennyiben kommunikálja az esetet milyen módszerekkel él a tájékoztatás eszközével. A leggyakoribb eset a közösségi felületeken (facebook) történik, ahol szerkesztői módosításokkal elérhető, hogy haláleset kapcsán a nyitólap fekete legyen, vagy a profiloldalon szerelő képeken fekete sáv jelenjen meg. Emellett természetesen hírt kell adni az eseményről. Gyakorlati tapasztalat nyomán az ilyen híreket a központi portál (www. honvedelem.hu), a Magyar Honvédség központi, valamint az alakulatok közösségi oldalai is átveszik. Mint említettem, az ilyen irányú kommunikáció leginkább a szervezeti törődést erősíti a dolgozókban, tudatosítja, hogy az alakulat/szervezet számára fontosak dolgozói Természeti katasztrófa, árvíz A klasszikus katasztrófa-kommunikációs esetekben kiemelt szerepet kap nemcsak a Magyar Honvédség, hanem a Katasztrófavédelem és a Rendőség is. Ennek a tanulmánynak nem célja a társ rendvédelmi szervezetek kríziskommunikációs tevékenységének értékelése, kizárólag a honvédségi tevékenység vizsgálata. Mint azt már említettem, az átlagostól eltérő események azok, amelyek ráirányítják a közvélemény és a társadalom figyelmét a rendvédelmi szervek, azon belül is a Magyar Honvédség tevékenységére, feladataira. Akár a vörösiszap-katasztrófára, akár a 2013-as árvízre, vagy hóhelyzetre gondolunk, a magyar katonák kiemelkedő feladatot láttak el, melynek kommunikációját külön, központi szakmai stáb irányította, bevonva az érintett alakulatok kommunikációs szakállományát. A 2013-as árvíz idején az évszázad árvize, Magyarország történetének egyik legsúlyosabb árvize üzenetek mindennaposak voltak. Az árvízi munkálatok a gátak megerősítése, építése és figyelése mellett komoly háttérmunkával párosultak. A laktanyákban a megalakult operatív csoportok éjjel-nappal, 24 órás váltásban tervezték, szervezték és irányították a munkálatokra kivonuló állomány tevékenységét. Ezekkel a csoportokkal együtt dolgozott a kommunikációs szakállomány, amelynek feladata a központi kommunikáció támogatása mellett a mentési munkálatokban részt vevő

69 állomány számára az üzenetek és a kommunikációt érintő szabályok tudatosítása volt. Az árvízi védekezés két hetében a Magyar Honvédség kommunikációs tevékenysége kiemelt jelentőséggel bírt. Az alakulatok folyamatos tájékoztatást kellett, hogy adjanak a végrehajtott és tervezett feladatokról, a létszámokról, a bevont erők és eszközök számáról, a csapatok elhelyezkedéséről, egyszóval mindenről, ami az árvízi védekezésbe bevont alakulat tevékenységével kapcsolatos. A napi sajtószemle mellett minden nap kétszer érkeztek központilag meghatározott üzenetcsomagok és összefoglalók az árvízi tevékenységgel kapcsolatban annak érdekében, hogy a nyilatkozó vezetők vagy beosztottak megfelelő hitelességgel tudjanak tájékoztatást adni az érdeklődő sajtóorgánumoknak. Az állandó panelek ( A honvédség már többször bizonyította, hogy eredményesen képes részt venni a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában. Úgy, mint a 2002-es, 2006-os vagy 2010-es árvíznél, a 2010-es iszapkatasztrófánál vagy az idei hó helyzetnél. A Magyar Honvédség törvényben meghatározott feladata, hogy közreműködjön a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában. A Magyar Honvédség katonái felkészültek az árvízvédelmi feladatok ellátására. ) a meglévő társadalmi bizalmat célozták erősíteni, napi szinten kiegészültek az elért illetve tervezett feladatok ellátására vonatkozó, létszámadatokat és technikai adatokat tartalmazó üzenetekkel. Összességében kommunikációs szempontból megfeszített munka jellemezte az árvízi védekezés időszakát, mely összefogott, jól szervezett, hatékonyan irányított és végrehajtott feladat volt Tűzszerész baleset a Hortobágyon Mint azt már korábban megfogalmaztam, a Magyar Honvédség számára az egyik legsúlyosabb eset, ha műveleti területen szolgálatot teljesítő katonák szenvednek balesetet. Azonos súllyal kell kezelni azt az esetet, ha hazai területen, szolgálatteljesítés közben vesztik életüket a katonák. A tűzszerészek munkája a Magyar Honvédségben dolgozó katonák közül a legveszélyesebb A tűzszerész alakulat mindig kiemelt figyelmet kap kommunikációs szempontból, hiszen a rengeteg bejelentés nyomán a lakosság rendszeresen találkozik a tűzszerészek munkájával, a talált robbanótest kapcsán kiürítéssel, lezárással, forgalomkorlátozással július 1-jén 13 óra 41 perckor a Hortobágyi Nemzeti Parkban végzett mentesítési munkálatok közben robbant fel egy 250 kilós robbanótest: a balesetben négy tűzszerész vesztette életét, egy pedig súlyosan megsérült. A baleset nyomán a Honvédelmi Minisztérium közleményt adott ki, a szabályzóknak megfelelően akkor, amikor a hozzátartozók kiértesítése megtörtént (a hozzátartozók kiértesítéséig hírzárlat van érvényben). A közlemény rövid és tárgyilagos volt, a helyzethez képes tájékoztatta a közvéleményt. 69

70 Az első sajtótájékoztatóra aznap este 9 óra után került sor Dr. Simicskó István, honvédelmi miniszter és Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök jelenlétében. Ezen a sajtótájékoztatón hangzott el először a kríziskommuikációs terveknek és szabályzóknak megfelelően a négy halott katona neve. A miniszter nyilatkozatában összefoglalta a tűzszerész ezred munkáját, a mentesítési feladatait, az elmúlt évek haláleseteit, majd a részvétnyilvánításon túl kijelentette, hősi halottá nyilvánítják a katonákat és a Hazáért Érdemrendet adományozza és ígéretet tett arra, hogy a hozzátartozókat, a családokat a segíteni, támogatni fogják. A Honvéd Vezérkar főnöke szintén részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak, majd elmondta, négy kiváló, jól felkészült, becsületes, bátor fiatalembert veszítettünk el. A tragédia körülményeinek kivizsgálását elrendelte, de találgatásokba nem bocsátkozott. Rövid időn belül a híreket minden alakulat közösségi oldala átvette, egységesen nyilvánult meg a társadalom irányába. Az elkövetkező hetekben számos témakörben merültek fel a különböző sajtóorgánumok részéről találgatások, melyeket a minisztérium vezetése (a nyilatkozattétel csak a miniszter és a honvéd vezérkar főnöke valamint helyettese jogkörébe volt utalva) minden alkalommal hárított, a korábban meghatározott üzenetcsomagokat továbbította, kérve, hogy a vizsgálatok végéig ne bocsátkozzon senki találgatásokba. A nyilatkozatot tevők kommunikációs üzenetei minden alkalommal felhívták a figyelmet arra, hogy a tűzszerész szolgálat veszélyes hivatás, hogy katonáink felkészültek, NATO szinten az egyik legelismertebb tűzszerészek a magyar katonák. A baleset napján elrendelt vizsgálat szeptember 14-én zárult. A vizsgálat eredményeiről szintén sajtótájékoztatón nyilatkozott a honvédelmi miniszter és a vezérkarfőnök. A vizsgálat nem tárt fel mulasztást, a sok korábban felröppent találgatások lezárását kérte a miniszter. A négy fiatal katona halálát okozó baleset még inkább az érdeklődés központjába emelte a Magyar Honvédség munkáját, tevékenységét. A Magyar Honvédség összeszedett, jól koordinált és megfelelően meghatározott kommunikációs tevékenysége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy egy ilyen súlyos balesetet követően sem csökkent a Magyar Honvédség társadalmi elfogadottsága. Azt is pozitívumként kell értékelni, hogy a kommunikáció nyomán a közvélemény elfogadta a vizsgálati jegyzőkönyvben is szereplő tényt, hogy az ilyen, több áldozatot követelő baleset ebben a munka- és feladatrendszerben, mint lehetőség mindig ott lebeg a katonák felett. 3. Összegzés Gyors, hiteles, pontos a szervezeti kommunikációval kapcsolatos iránymutatás legfontosabb három pontja a Magyar Honvédségben, kiemelve, hogy a Magyar Honvédségbe vetett közbizalom ne csorbuljon. Jelenleg ezen irányelvek mentén valósul meg a honvédségi kommunikáció a hétköznapokban és erre készül fel krízishelyzet esetére is. 70

71 Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az általam feldolgozott esetek, a teljesség igénye nélkül, meghatározóak voltak a Magyar Honvédséget érintő kríziskommunikáció tekintetében. Összességében kijelenthető, hogy a Magyar Honvédség igyekszik széles körű, hatékony és hiteles tájékoztatás útján megismertetni magát a közvéleménnyel, amúgy is magas megítélését és elfogadottságát tovább erősíteni. A különböző krízishelyzetekben gyors, hiteles és pontos tájékoztatást nyújt a szabályzók és a katonai irányelvek betartásának szem előtt tartásával. A meglévő szabályzó rendszer átalakítása folyamatban van, a minisztériumi szervezet 2019 elején esett át komoly átalakításon, de ez a kríziskommunikációs irányelveket, az alapvető téziseket és szabályokat nem változtatja meg. A honvédség, mint veszélyes üzem amennyiben a köz érdeklődésére számottevő esemény történik, legyen az akár pozitív, akár negatív, igyekszik a tájékoztatást a lehető legmagasabb színvonalon, kiválóan végezni. Felhasznált irodalom Barlai Róbert-Kővágó György (2004) Krízismenedzsment, kríziskommunikáció. Budapest, Századvég kiadó Búz Csaba (2016) Helyi nyilvánosság - országos nyilvánosság; a közlendőnk hatókörének tudatos megtervezése a témák karakterjegyeinek figyelembe vételével (szakdolgozat) Horváth Győző (2003) Válságmenedzselés a gyakorlatban, Budapest, Glória Press Fenyvesi Éva: A hatékony válságkommunikáció avf.hu/tanarok/fenyvesi-eva/?download=ahatekonyvalsagkommunikacio.pdf ideje: letöltés Galambos Béla (2003) Public Relations a hadseregben. Budapest, A Magyar Honvédség kiadványa Kővágó György (1996) A válság (katasztrófa) kommunikáció alapjai In.:Válság (katasztrófa) kommunikáció. Budapest,Petit Real Könyvkiadó Nyárádi Gáborné-Szeles Péter (2005) Public Relations II. Budapest, Perfekt Kiadó RÉVÉSZNÉ Dr. Markovics Zita: Gyakorlati kríziskommunikáció az MH 5. Bocskai István Lövészdandárnál (Humán Szemle 2013/2.) Online videó tartalom: Gyászol a honvédség (a Magyar Honvédség hivatalos youtube csatornája) youtube.com/watch?v=kj3iftpm5ls letöltés ideje: Kiderült, mi okozta a négy tűzszerész halálát a Hortobágyon letöltés ideje:

72 Éberhardt Gábor 1 Migráció és terrorizmus A terrorizmus valódi lényege nem maga a cselekmény, hanem az arra adott reakciónk. Bruce Schneier 1. Bevezetés Doktoranduszi kutatásom tárgya a migráció rendészeti megközelítésű közrendi, közbiztonsági (Finszter, o.) és járványügyi hatásainak vizsgálata (Kmety, o.) a kapcsolódó jelenségek elemzése, ajánlások kialakítása. Ebben a kutatási aspektusban megkerülhetetlen a migráció terrorizmussal történő kapcsolatának vizsgálata, elemzése, értékelése a causa et effectusi szerinti összefüggések rendészet szakmai és normaalkotási ajánlások előkészítésének céljával (TE-SAT, 2018/A). A tanulmány készítésének motivációja a migráció rendészeti kezelésű feladatainak vizsgálata a Magyarország külső határait érintő tömeges migráció és az azt megelőző időszakában, az empirikus tapasztalásaim tudományos módszertannal vizsgálva. Ebben a migrációs áramlásban kutattam annak szervezettségét, valamint a szervezett bűnözés kapcsolódását, a terrorizmusra utaló jelenségeket. Az aktualitás a tanulmány céljával párosul, mivel az összegzés rámutat a vizsgált jelenségek összefüggéseire, valamint ajánlást fogalmaz meg további rendészeti módszertan alkalmazására. A társadalmi rendet, közbiztonságot és nyugalmat súlyosan sértő, veszélyeztető jogsértő magatartásként a nemzetközi szinten sem egységes fogalommal leírt terrorcselekményt azonosítom, egyetértve Schneier ( o.) gondolatával. 2. Fogalmi keretek A migráció és a terrorizmus, valamint a jelenségekhez kapcsolódó hatások egységes leírása a tanulmány készítésének időszakában hiányoznak, azok különböző megközelítésben leírtak. A jelenségek és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak tanulmányomban kezelt konceptualizálásához Kerezsi (2018/A 16. o.) gondolata adja az iránymutatást: A társadalmi törésvonalak mentén kialakult és nem kellőképpen kezelt konfliktusok súlyosan veszélyeztetik a társadalom integrációját. 2.1 Migráció A migrációnak az emberiség történelmével egyidős előélete miatt számtalan megfogalmazása és a jelenséghez kapcsolódó értelmezése van, amelyek közül csak a tanulmányban használt megközelítésekre hivatkozok. A jelenség szociológiai jellegének középpontjában mindig is az ember helyváltoztatása volt, amelynek beazonosítható a kiváltó oka. 1 NKE Rendészettudományi Doktori Iskola, PhD hallgató 72

73 A EU külső határai átlépésének jogszerű kereteit a Schengeni Megállapodás ( fejezet 2. cikk (3)), majd Magyarország tagállami státusza idején a (Schengen kódex, cikk (1)) a határ ellenőrzésének rendjét leíró rendelete szabályozza. Az Alaptörvény garanciális jogként biztosítja a jogszerű beutazás, tartózkodás esetén a szabad mozgás jogát. A magyar állampolgárok részére a külföldre utazás jogát, annak rendjét, a visszatérés garanciális lehetőségét a Külföldre utazásról szóló ( ) törvényben deklarálta a jogalkotó. 2.2 Izmus, terrorizmus Az izmus a magyar nyelv értelmező kéziszótára (1978) szerint főnév, amelynek jelentése filozófiai, politikai vagy művészeti irányok valamelyikének megjelöléseként, valakiről vagy valamiről elnevezett irányzat. A terror az ijedtséget, rémületet jelentő latin terreo szóra eredeztethető vissza, amelynek napjainkban alkalmazott értelmezését a nagy francia forradalom idején nyerte el. A terrorizmus kifejezésnek a tanulmány készítésének időszakában sincs nemzetközileg elfogadott, egységesen értelmezett definíciója, ugyanakkor annak tartalma leírható, körülhatárolható. A terrorizmus módszertana területén szintén érdemi változások következtek be, amely folyamat eklatáns pontja az USA elleni új típusú támadás. A évi terrorcselekmény felhívta a figyelmét a világnak arra, hogy egy új dimenzió jelent meg azzal, hogy figyelmeztetés nélkül, az elérhető legnagyobb kár és sérülések, elhalálozások okozását kiváltó, nem klasszikusnak értékelhető módszertannal és fegyverekkel elkövetett támadások történnek. Ezeknek a támadásoknak további jellemzője a vitatható cél és motiváció, a tárgyalási készség hiánya. (Tálas, o.) A rendészeti szervek pozícióját amennyire támogathatja, úgy nehezíti is a IV. ipari forradalomnak értékelt adatátviteli technológiai fejlődés, amely lehetőséget ad a globalizált adatáramláshoz és információvédelemhez (Sallai, o.), amit a évi USA elleni merényletet szervezők, végrehajtók ki is használtak. A magyar büntetőjog büntetni rendeli a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztóját, a terrorizmus finanszírozóját, értelmezi a terrorista csoport fogalmát. 3. Kockázat, veszély, elemzés, értékelés A migráció és a terrorizmus is magában rejti a kockázatot, amit a veszély valós, káros hatásainak bekövetkezési valószínűségeként értelmezek (Teke, o.). A veszély fogalmára a rendészettudományi szaklexikon (NKE RTK, 2018/A 696. o.) szintén több értelmezést ad. A veszély lehet absztrakt vagy potenciális; konkrét vagy aktuális és putatív (Sallai, o.). A fenyegetettség fogalma (Gazdag, Remek, 2018/A 17. o.) szerint félelmei, aggodalmai csak azoknak az embereknek, közösségeknek nincsenek, akik nem érzékelik, nem percipiál -ják azt. 73

74 Az információk és a feltárt helyzetre, jelenségre vonatkozó adatok, kapcsolatok elemzése és értékelése egymásra épülő tevékenységet, munkafolyamatot takar. A migráció és a terrorizmus hatásainak megelőzésére, kezelésére elengedhetetlen feladatrendszer az elemző-értékelő tevékenység. A rendészettudományi szaklexikon (NKE RTK, 2018/B o.) szakterületeként közelíti meg a fogalmat. 4. Szabadság versus biztonság A szabad mozgás, a tartózkodási hely jogának megváltoztatása a fejlett demokratikus államok egyik alapvető eleme. Az ellenőrzött mozgási jog gyakorlásának intézményi sérelme a társadalmak részéről direkt módon veti fel a biztonság kérdéskörét, annak igényét. A biztonság kifejezésnek szintén nincs egységesen elfogadott értelmezése. A latin securitas fordítása a félelemnélküli állapotot fejezi ki. A biztonság percipiált értelmezése mellett alkalmazott az objektív, vagy valós biztonság fogalmi köre is, amely a környezeti hatáselemzésekre épül és ellentmondást feltételez a szabadságjoggal szemben. A szabadság és a biztonság iránti társadalmi igény anakronisztikus ellentétére ad választ a doktoranduszi kutatásom során feltárt és módszertannal igazolt túlterheléses migrációs és a hármas hatás fogalma. A kutatási adatok eredményeként megállapítható, hogy a globalizált világ migrációs folyamataiban jelen van a szervezettség (Éberhardt, 2019.) amely az ellenőrzés feltételrendszerének gyengítésével a társadalmi biztonságot veszélyezteti, valamint ezek a negatív célzatú hatások egymásra épülve erősítik egymást, jellemzően három elkülöníthető szakaszban. A biztonsági kockázatok sorát növeli a migráció és a terrorizmus aspektusában is a szervezett bűnözéssel történő aktív kapcsolatrendszer, az államhatárokhoz történő kapcsolódás. A folyamatban további súlyos elemként jelenik meg a proliferáció, valamint a rendészeti integritás kérdésköre 5. Forrásadatok elemzéséből levonható következtetések A tanulmányban vizsgálat tárgyát képezte az Európai Unió (EU) 28 tagállamára kiterjedő adatállomány a lakosság létszámára, a regisztrált migránsok és turisták nyilvántartott adataira vonatkozóan. A terrorcselekmények adatelemzéséhez évtől vizsgált és regisztrált adatokat (Global Terrorism Database - GTD) használtam fel, valamint az Europol által szerkesztett TE-SAT és években kiadott jelentéseit. A vizsgált értékelési időszak és évek közé helyezett. 74

75 1. sz. ábra EU 28 tagállamának regisztrált lakosságszáma és változási trendje Forrás: (Letöltve: ) 2. sz. ábra EU 28 tagállamában 1 éjszakát turistaként regisztrált utazók száma és trendje Forrás: (Letöltve: ) 3. sz. ábra EU 28 tagállamában regisztrált menedékkérők száma és trendje Forrás: (Letöltve: ) 75

76 A migráció adatelemzése során megállapítható, hogy az összlakosság létszámváltozási aránya, adatai és trendje, valamint a regisztrált menedékkérők és belső turizmus adatai előzők szerinti jellemzői között párhuzam és növekmény hasonlóság jelentkezik. 4. sz. ábra EU 28 tagállamát érintő GTD által regisztrált terrorcselekmények száma és trendje Forrás: (Letöltve: ) A GTD által kezelt terrorcselekmények összértékének elemzéséből levonható következtetés, hogy azok párhuzamos trendet mutatnak mind a lakosságszám, mind a regisztrált irreguláris migránsok számával. A prognosztizált trendelemzés a terrorcselekmények számának növekedését jelzi. A GTD adatok belső, mélyelemzése során ugyanakkor figyelembe kell venni az azonosított, vagy feltételezett elkövetők állampolgárságát, a migráció és az elkövetés motivációs hátterét, célját, a célországot, amely körülmények már jóval árnyaltabbá teszik a generális számszaki adatokat. Az EUROPOL évet értékelő TE-SAT jelentésében a terrorcselekmények jellemzői még a régi jegyeket viselik magukon. Ugyanakkor már megjelenik a második generációs muszlim bevándorlók között az egyének, csoportok toborzása, radikalizálódása az erőszakos dzsihád támogatására, terrorcselekmények elkövetésére. A évre vonatkozó TE-SAT jelentés szerint a megerősödött jobboldali terrorista szervezetek célja a politikai, társadalmi és gazdasági rendszer megváltoztatása. Az értékelő jelentés szerint a regisztrált irreguláris migrációs kísérletek száma a külső határokon összességében csökkent, de nem szűnt meg és jelentős erőfeszítések történtek a terrorcselekmények elkövetésével összefüggésbe hozható személyek kiszűrésére, amelynek köszönhetően történtek ilyen megelőző beazonosítások. Ez, valamint a megelőzött, vagy elkövetett terrortámadások elkövetőinek azonosításából származó adatok arra utalnak, hogy a potenciális elkövetői kör jelen van az irreguláris migrációs mozgásokban is. Az értékelési időszakban nem igazolódott vissza, hogy a terroristák az EU-ban alkalmaznának kémiai, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyvereket annak ellenére, hogy a dzsihádista terroristák aktívan érdeklődnek annak lehetőségeiről. Elkövetési eszközként, módszerként egyedi összeszerelésű robbanóeszközök, lő- és improvizált fegyverek a választott fegyverek, amelyek nem igényelnek sok előkészítést vagy speciális készséget a terrorista támadásokban való alkalmazásra. 76

77 6. Alkalmazott rendészeti megoldások Az EU Belső Biztonsági Stratégiája azért született, hogy a tagállamok és azok állampolgárai számára értékelést adjon és ajánlásokat mutasson a természeti és az ember okozta katasztrófák megelőzésére, kezelésére. Ennek része a terrorizmus elleni fellépés az Európai Biztonsági Modellre építkezve. A schengeni tagállami szövetség által alkalmazott Integrált Határigazgatás és annak hatékonysága (Európai Bizottság, o.). A megállítások szerint a schengeni külső határokon a határon átnyúló bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló humán és eszköz kapacitást erősíteni kell annak érdekében, hogy felelős hatóságok észlelni tudják és meg tudják akadályozni a határon átnyúló bűnözést, a terrorista harcosokat a külső határokon. Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája (MNBS, (19), (37).) Kormányhatározatban került kihirdetésre. Magyarország az általános kockázat elemzési és értékelési adatok alapján a geopolitikai helyzete miatt a migráció és a terrorizmus veszélyének eltérő mértékben kitett. Ezeknek a veszélyeknek a megelőzésére. Újtípusú kihívások kezelésére születetett döntés a Terrorelhárítási Központ (TEK) felállítására (2010). A TEK a rendőrségről szóló törvényben, annak részeként látja el az önálló Kormányrendeletben (3. ) sorolt feladatait. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK, 2016) új, nemzetbiztonsági szolgálatként évben kezdte meg tevékenységét. Az irreguláris migrációban érintett vándorlásnak és a terrorista cselekményeknek olyan áldozatai vannak, akik részére társadalmi szinten kell segítséget nyújtani. A migrációban külön kategóriaként kezelendők a sérülékenyek, valamint a terrorcselekmények fizikai és mentális sértettjei (Ritecz, o.). Magyarország alkalmazza az áldozatvédelemre vonatkozó (Irányelv, 2012) normatívákat. Az államhatárok őrzésében, annak szabályozott keretek között történő átlépésében a feladatrendszer demilitarizációja tapasztalható, amely tevékenységet rendészeti szervekkel és azok eszközeivel váltanak fela rendészeti szervek a tevékenységük hatékonyságának biztosítása érdekében feltérképezik, azonosítják, kezelik és az állam területére történő bejutás megelőzésére, megakadályozására törekszenek mindazon személyek, szervezetek tagjai esetében, akik Clandestine Transnational Actors (CTAs) szereplőként kerültek azonosításra. (Andreas, o.). 7. Összefoglalás, következtetés, ajánlás A leíró tanulmányok és adatbázisok elemzési adatai alapján megállapítottam, hogy a migráció és terrorizmus aktív, globálisan jelenlévő esemény, a rájuk jellemző változókkal, hatásokkal. Megállapítható, hogy a migrációban (ezen belül is elsősorban az irreguláris migrációban) beazonosíthatók olyan elemek, amelyek az indirekt hatásokon túl, direkt biztonsági kockázatot jelenthetnek a társadalmak számára. A statisztikai adatok alapvetően nem támasztják azt a közvélekedést, hogy a globálisan jelentkező migráció és az azon belül Európát érintő migrációs nyomás objektíve növelné a terrorcselekmények számát az öreg kontinensen. Ezzel együtt a szubjektív biztonság érzékelhetően csökkent, a kérdés igazán 77

78 az, hogy ez miből eredeztethető (Ritecz, old. ). A fejlett társadalmak demokratikus működésének alapja a jogilag szabályozott viszonyok, a legitim erőszakkal felruházott szervezetek működtetése a belső rend védelme érdekében. Az újonnan megjelenő, atipikus kihívásokra a jogalkotó is reagál eseti megoldásokkal, amelynek egyik eleme az irreguláris migrációhoz kapcsolódó jogsértések kriminalizálása (Stumpf, o.), a szekuritizáció (Teke, o.). A migráció jelenségének, folyamatának kezelésére egymással szemben alakultak ki és erősödtek meg azok az eszmék, amelyek a hatósági ellenőrzések részben és/vagy egészében történő elhagyását célozták meg. Ezzel szemben a biztonságérzet fenntartása, erősítése érdekében a kontroll-elmélet képviselői szerint a migráció alanyai esetében továbbra is szükséges a hatékony biztonsági célzatú ellenőrzési rendszer alkalmazása. Az indokolt megelőző, vagy kezelő rendészeti nélkülözhetetlen a hight-tech infokommunikációs támogató bázis rendelkezésre állása. A határőrizeti és határforgalmi feladatokat végrehajtó szervek informatikai végpontjai által ellenőrzött adatok speciális adatbázisokba történő továbbítása, ellenőrzése, szükséges visszacsatolási rendszer. a digitális vizuális felderítés, az ellenőrzött biometrikus adatok hasonlóan kialakítandó a biztonság növelése érdekében. A folyamatelemzésekre épített módszertani ajánlásokkal szintén érdemben kezelhető mind a migráció a terrorizmus, amit a FRONTEX az EU-SAT jelentések is visszaigazolnak. Ennek a célnak a támogatására jelentős potenciált kell fordítani az érintett szervek állományának speciális felkészítésére, eszközrendszerének fejlesztésére. A szakmaiság, objektivitás, hitelesség elvét képviselve indokolt a társadalom érintett szervek által történő tájékoztatása. A folyamatosan karbantartott és közérthetően kommunikált, interneten is elérhető. Felhasznált irodalom A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK: Eredményjelentés az európai migrációs stratégia végrehajtásáról Brüsszel, A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény A Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. Határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról A külföldre utazásról szóló évi XII. törvény Alaptörvény, XXVII. Cikk (1) A terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 295/2010. (XII. 22.) Korm. Rendelet AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/29/EU IRÁNYELVE (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról 78

79 Andreas, Peter (2003.): Redrawing the Line Borders and Security in the Twenty-first Century - International Security, Vol. 28, No. 2. Az Európai Unió Belső Biztonsági Stratégiája (2010), Brüsszel, Forrás: HEnR (Letöltés ideje: ) A magyar nyelv értelmező kéziszótára Forrás: (Letöltés időpontja: ) Buzan, Barry (2003): Regional Security Complex Theory in the Post-Cold War World - Macmillan Publishers Limited, London EGYEZMÉNY a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, június 14-i SCHENGENI MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁRÓL Európai Unió terrorizmusellenes stratégiája (2005) 14469/4/05 REV 4, 6. o. Forrás: bit.ly/2eyupu8 (Letöltés időpontja: ) Éberhardt, Gábor (2019): A túlterheléses migráció kifejezésének helye a migrációelméletben (kézirat) Finszter, Géza (2009): Közbiztonság és jogállam Jog, állam, politika Kitekintés. 2009/3. Finszter, Géza (2016): Rendészetek a 21. Században, szervezeti megoldások és működési stratégiák - Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XVII., Pécs Gazdag, Ferenc Remek, Éva (2018/A): A Biztonsági tanulmányok alapjai Dialog Campus, Budapest Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről szóló évi LXIV. törvény Hautzinger, Zoltán (2018): A migráció és a külföldiek büntetőjogi megjelenése AndAnn Kft., Pécs International Organization for Migration (IOM) értelmezése szerinti migráns kifejezés Forrás: (Letöltés időpontja: ) Kerezsi, Klára (2018/A): A párbeszéd hatalma - A helyreállító igazságszolgáltatás szerepe a közpolitiká ban Dialóg Campus, Budapest Kmety, Károly (1897): A magyar közigazgatási jog kézikönyve Politzer Zsigmond, Budapest Rendészettudományi szaklexikon (2018/A), Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Budapest Rendészettudományi szaklexikon (2018/B), Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Budapest Ritecz, György (2014): Ami a számok mögött van, avagy amiről nem beszélünk - Határrendészeti Tanulmányok Sallai, János (2013): A globalizáció rendészeti kihívásai - Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XIV., Pécs, o. 79

80 Sallai, János (2014): A rendészet globális, kontinentális, regionális és lokális kihívásai és válaszai napjainkban In.: Tanulmányok biztonsági kockázatok rendészeti válaszok című tudományos konferenciáról (Szerk.: Gaál, Gyula; Hautzinger, Zoltán) Pécs Sallai, János (2018): Magyar Tudományos Akadémiai értekezés kézirat Schneier, Bruce (2010): Schneier a biztonságról, HVG könyvek, Budapest Stumpf, Juliet (2006): The crimmigration crisis. Immigrants, crime, and sovereign power. American Iniversity Law Review Vol. 56:2. Tálas, Péter (2007): A nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés hatása a nemzetközi biztonságra és Magyarország biztonságára. Régió, Magyar Tudományos Akadémia, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet, Budapest Teke, András (2006): A veszély kezelése és a határbiztonság - Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, VI., Pécs Teke, András (2017): A deklarált veszélyértelmezés biztonsági kockázatai Pécsi Határőr Tudományos közlemények TE-SAT (2009): European Union terrorism situation and trend report Forrás: ly/2kuhl1d (Letöltés időpontja: ) TE-SAT (2018/A): European Union terrorism situation and trend report Forrás: ly/2o7bemo (Letöltés időpontja: ) o. TE-SAT (2018/B): European Union terrorism situation and trend report Forrás: ly/2o7bemo (Letöltés időpontja: ) Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (2016) Forrás: hu/index (Letöltés időpontja: ) 80

81 Endrődi István 1 Biztonsági, nemzetbiztonsági kihívások a Magyarországi katasztrófavédelem szemszögéből 1. Bevezetés A hazai katasztrófák elleni védekezés rendszerében Magyarország Alaptörvénye, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvénnyel [23] közösen teremtették meg a megelőzési elvek, feladatok, eszközök centralizált, egységes rendszerét. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti védekezési mechanizmusban egyre inkább előtérbe kerül a megelőzés, a természeti és civilizációs eredetű veszélyeztető hatások által előidézett katasztrófák kialakulási valószínűségét csökkentő intézkedések, a károsító tényezők hatását minimálisra csökkentő eljárások. Ennek az egyik hatékony eszköze a kockázatbecslési eljárás, melynek produktuma a települések veszélyeztetettségét bemutató, a meghatározott veszélyeztetettségi szinteknek megfelelő katasztrófavédelmi osztályba sorolás. Ez az eredmény az alapja a Magyarország területén bekövetkezett katasztrófaveszély és veszélyhelyzet kezelését, következményeinek elhárítását tartalmazó, egységes okmányrendszernek, a veszélyelhárítási tervezésnek végén, az Európai Bizottság és a NATO felkérte tagállamait, hogy a nemzeti kockázatértékelések alapján készítsen több ágazatra kiterjedő átfogó jelentést azokról a jelentősebb természeti és az ember által okozott kockázatokról, amelyekkel a jövőben szembesülhetnek, és - amennyiben lehetséges és releváns - ennek során vegyék figyelembe az éghajlatváltozás jövőbeni hatásait és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szükségességét. Azonosítsák be azokat a kockázatokat vagy kockázattípusokat, amelyek az áttekintő jelentés alapján több tagállamot, illetve különböző tagállamok régióit egyformán érintik. A hazánkat veszélyeztető tényezők változatossága miatt a kockázattípusok azonosítására, valamint a hatások és valószínűségek meghatározására több tudományágat átfogó (multidiszciplináris) megközelítés került alkalmazásra. Az iránymutatás fókuszában a nemzeti kockázatértékelési, valamint a megelőzést, felkészültséget és tervezést célzó elemzési módszerek álltak. Ennek a komplex feladatnak a koordinálására és összefoglalására hazánkban a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet kapott felhatalmazást. A nemzeti katasztrófakockázat-értékelés koncepciója és logikai háttere október 21-én került bemutatásra az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága vezetőinek és szakértőinek [22]. Kedvező visszajelzések érkeztek a bemutatott módszertannal kapcsolatban. Példaértékűnek találták, hogy Magyarország integrált megközelítést alkalmazott a kockázatértékelés elméletében és gyakorlatában. 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katasztrófavédelmi Intézet, Katasztrófavédelmi Műveleti tanszék, tanszékvezető. 81

82 2. Biztonsági, nemzetbiztonsági kihívások a Magyarországi katasztrófavédelem szemszögéből A társadalmi értékek definíciója szerint a biztonsági, illetve nemzetbiztonsági kérdésről abban az esetben beszélünk, ha Magyarország alapvető érdekeit olyan veszély fenyegeti, amely potenciálisan társadalmi zavarokhoz vezethet. Magyarországot alapvetően három veszélyhelyzeti kockázati eseménysor fenyegetheti: 1. azok az események és veszélyek, amelyek az emberek életét és egészségét fenyegetik, 2. a hazai környezetet vagy gazdaságát súlyos kár veszélyével fenyegető események vagy helyzetek, 3. a Magyarország biztonságát súlyos kár veszélyével fenyegető külső támadás, vagy terrorcselekmények formájában megjelenő politikai/társadalmi hatások alkotják. A fentiek alapján Magyarország biztonságát kockázatértékelési szempontból az alábbi nemzetbiztonsági alapvető érdekekről beszélhetünk[21], az emberi (életveszély és egészségkárosodás), a gazdasági /környezeti, és a politikai /társadalmi. A fenti feladatok komoly kihívás elé állítják a magyar hivatásos katasztrófavédelmi szervezetet[14], ezért a jelenlegi feladatrendszerének hazai és nemzetközi összehasonlító bemutatásán keresztül kívánom feltárni, elemezni, összegezni az új biztonsági kockázatok tükrében adható tudományos kérdések tisztázását. A felvetett problémákra a válasz egyértelmű: napjainkban egy rendkívül összetett biztonsági kockázatokkal kell megküzdenie a kormányzati, önkormányzati, a gazdálkodó és állampolgároknak. Ezért alapvető, és sürgősen rendezendő problémahalmazzal állunk szemben. A tudományos kutatásom[22] e területeken próbál aktuális és érdemi javaslatokat tenni, tudományos eredményeket felmutatni. Az azonosítás során az a cél, hogy az adott fő kategóriába tartozó kockázati területek és kockázati forgatókönyvek a lehető legnagyobb mértékben leképezzék azokat az eseménysorokat, amelyek hatással lehetnek az alapvető társadalmi értékekre és érdekekre. Összesen tizenkettő kockázati terület határozható meg, ezek nem csak az összes alacsony valószínűségű/súlyos következményekkel járó eseményt vagy balesetet, hanem az érintett kockázati területeket és eseményeket/baleseteket foglalja magában a magyarországi körülmények figyelembevételével. A váratlan események és balesetek további elemzésre történő kiválasztásakor az elsődleges szempont az, hogy a vizsgált események mindegyike egy vagy több társadalmi értékre hatást gyakoroljon. Másrészt, nincs olyan társadalmi érték, amelyet legalább egy forgatókönyv nem érint. A kockázati forgatókönyv valamely váratlan eseménynek és balesetnek egy részletesen kidolgozott egyedi leírása, egy jövőbeni állapot és az ezt eredményező cselekmények és/ vagy események sorának leírása. A forgatókönyvek elkészítésére vonatkozóan az általános elv, hogy azok a legrosszabb esetre vonatkozó realisztikus forgatókönyvek legyenek; más szóval, nagyon súlyos következményeket leíró, de megalapozott forgatókönyvet vázolja- 82

83 nak fel. A forgatókönyv ezért a valószínű, de egyben az elképzelhető legsúlyosabb esetet mutatja be. A forgatókönyv leírása tényszerű információkat tartalmaz a következők szerint: 1. ábra - A forgatókönyv-írás fő szempontjai Az elemzés során, a potenciális veszélyhelyzetet kiváltó eseményeket és a hatások mérésére szolgáló mutatókat a veszélyeztető hatásokra vonatkozóan megállapított kritériumokhoz kell hozzárendelni. 1. táblázat - Potenciális fenyegetettséget kiváltó események és a hatások mérésére szolgáló mutatók Hatáskritériumok Haláleset Sérülések és betegség Tartós természeti és környezeti kár Potenciális fenyegető események vegyi baleset, gátszakadás, földcsuszamlás, földrengés, terrorcselekmény, járvány, atomerőmű-baleset, súlyos viharok, hőséggel összefüggő morbiditás és mortalitás, hideghullámok, erdőtüzek, veszélyes árukat vagy veszélyes anyagokat érintő közlekedési balesetek, toxikus anyagok, utcai zavargások, bányaomlás, földrengés, nukleárisbaleset, hóvihar, felhőszakadás okozta villámárvizek stb. vegyi baleset, nagyobb utcai zavargások, bányaomlás, földrengés, nukleárisbaleset, hóvihar okozta sérülések, veszélyes árukat vagy veszélyes anyagokat érintő közlekedési balesetek, járványok, súlyos viharok, erdőtüzek stb. (öko)toxikus anyagok, vegyi baleset, nukleárisbaleset, folyók és tavak elszennyeződése, éghajlatváltozás, gátakat érintő nagyobb balesetek, földrengés, erdőtüzek, csapadékhiány és felhőszakadás okozta talajerózió, erdős és művelésre alkalmas területek csökkenése gyakori vagy intenzív aszályok következtében, folyami és természetes vizeket és felszín alatti vízbázisokat érintő olajszennyezés, zagytározókat érintő balesetek, veszélyes anyagok tárolására használt műtárgyakat (pl. veszélyeshulladék-tárolók) érintő balesetek. Hatások mérésére szolgáló mutatók halálesetek száma, ideje (azonnali: 1 éven belül; korai halálozás: 2-20 éven belül) krónikus betegségben szenvedő vagy súlyosan megsérült emberek száma, lappangási idő (1 éven belül; 2-20 éven belül) érintett terület, okozott kár időtartama 83

84 Pénzügyi és anyagi veszteségek Társadalmi zavargás Zavarok a mindennapi életben Országos szintű kormányzó-képesség gyengülése jelentős menekültáradat, tömeges betegszabadságolással járó járvány, a pénzügyi piac összeomlása, gátszakadás, földcsuszamlások, földrengés, nukleárisbaleset, vegyi baleset, áradás és súlyos viharok okozta károk költsége, aszályok okozta mezőgazdasági károk, erdős területek gazdasági értékének csökkenése, nyári időszakban megnövekedett energiaigény hőhullámok, stb. miatt az emberek félelem és/vagy harag által kiváltott magatartásbeli reakciói; zavargások és vandalizmus, tüntetés; irracionális pénzügyi tranzakciók (tömeges készpénzfelvétel); elköltözés/lakóhelyváltás; közterületek (munkahely, óvoda, iskola) és közlekedés elkerülése stb. alapvető szolgáltatások akadozása vagy hiánya: közlekedés, szállítás, élelmiszer, víz, tüzelőanyag/üzemanyag, villamos energia, pénzügy és gazdaság, kritikus infrastruktúra. Másodlagos szolgáltatások akadozása vagy hiánya: távközlés, oktatás, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. a demokratikus rendszer megsértése, kibertámadás (állami intézmények, pénzügyi intézmények), terrorcselekmény, stb. költségek, vagyoni kár, egészségkárosodás, pénzügyi veszteség, baleseti és javítási költség, teljes gazdasági kár magatartásbeli reakcióban érintett emberek száma és a jelenség időtartama érintett emberek száma, időtartam közigazgatás működését érintő kár, politikai irányítás működését érintő kár, országos pénzügyi rendszer működését érintő kár, közrendet és közbiztonságot érintő kár, szabadságjogokat és egyéb jogokat (vallási, szólásszabadság, szavazati jog) érintő kár stb. Területi igazgatás gyengülése baleset, az ország (teljes vagy részleges) megközelíthetetlensége; tényleges veszteség: külső hatalom támadása, nemzetközi szerződések vagy jog megsértése, amely magába foglalja szuverenitással és végrehajtással kapcsolatos problémákat; működési kár: épületek, lakások, infrastruktúra, mezőgazdasági terület stb. pusztulása érintett földrajzi terület, a károkozás időtartama Bizonytalanság meghatározásakor feltételezhetük, hogy a bekövetkezési valószínűség tekintetében a bizonytalansági tényező a fenyegetés bekövetkezésének valószínűsége, és nem a becsült sebezhetőség határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetettségi forgatókönyv valószínűségének megállapításához meg kell vizsgálni az alsó küszöbértékként (A), felső küszöbértékként (F) és prognosztizált középértékként (K) használt kategóriákat. A vizsgálat végződhet azzal az eredménnyel is, hogy a három valószínűségi küszöbérték ugyanabba a kategóriába kerül. 84

85 2. számú ábra: Valószínűség meghatározásának folyamata (szándékos esemény esetében) A veszélyhelyzeti forgatókönyvek valószínűség-meghatározásának folyamatánál figyelembe vettük az alábbi szempontokat: a) első lépésben a kvantitatív adatok rendelkezésre állását kell felmérni: esemény-adatok, meghibásodással kapcsolatos adatok, valószínűségi tervadatok, statisztikai adatok az éghajlati viszonyokról; ha az adatok rendelkezésre állnak, a valószínűséget azok alapján kell meghatározni; b) amennyiben szükséges, az alapértelmezett valószínűséget ki kell igazítani a leírt ok vagy feltétel szűkítése/szélesítése szerint (1. számú korrekciós tényező); c) Amennyiben szükséges, a valószínűséget ki kell igazítani a leírt hatás mértéke szerint (2. számú korrekciós tényező); d) amennyiben szükséges, a valószínűséget ki kell igazítani a megváltozott feltételekkel kapcsolatos tendenciák szerint (3. számú korrekciós tényező); e) amennyiben a kockázatkezelési képesség szintjének változása miatt történik kiigazítás, abban az esetben a sebezhetőségi besorolásban is változás áll be (4. számú korrekciós tényező). A veszélyhelyzeti forgatókönyv bekövetkezési valószínűségének meghatározása minden esetben legalább két elemet tartalmaz: 85

86 1) annak valószínűségét, hogy az adott vészhelyzeti esemény ténylegesen megtörténik; 2) annak valószínűségét, hogy az adott veszélyeztető esemény előidézi a leírt hatást. 2. számú táblázat: Magyarország kockázati területei: 1.Szélsőséges időjárás 2. Vizek kártételei 3. Földtani kockázatok 4. Járványok 5. Űridőjárás 6.Veszélyes anyagok 7. Közlekedési baleset 8. Nukleárisbaleset 9. Terrorizmus 10. Kibertámadás 11. Biztonságpolitikai válság 12. Energiaellátási válság Kockázat területek A tizenkét kockázati terület, és az ezekhez kapcsolódó forgatókönyvek azonosítására és vizsgálatára. A tizenkét kockázati terület nem az összes alacsony valószínűségű/súlyos következménnyel járó eseményt vagy balesetet, hanem az érintett közintézmények által átadott információk alapján meghatározott kockázati területeket és eseményeket/baleseteket foglalja magában. A fő kockázatokat további specifikus alkockázati tényezőre bonthatjuk még, s igy végül összesen 72 biztonsági kockázat határozható meg, amelynek hatását és valószínűségét meghatározhatjuk. 86

87 3. számú táblázat Magyarország 72 biztonsági kockázata Forgatókönyvek 1. SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁS 2. VIZEK KÁRTÉ- TELEI Alforgatókönyvek 1.1 Súlyos viharok 1. Romboló hatású szélvihar 1.2.Szélsőséges hőmérséklet 2. Felhőszakadás 3. Hóvihar 4. Éghajlatváltozás által befolyásolt romboló hatású szélvihar C; 5. Éghajlatváltozás által befolyásolt felhőszakadás C; 6. Éghajlatváltozás által befolyásolt hóvihar C; 1. Hőhullám 2. Hideghullám 1.3. Aszály 1. Aszály 1.4. Erdőtűz 1. Erdőtűz 3. Éghajlatváltozás által befolyásolt hőhullám C; 4. Éghajlatváltozás által befolyásolt hideghullám C; 2. Éghajlatváltozás által befolyásolt aszály C 2. Éghajlatváltozás által befolyásolt erdőtűz C 2.1. Villámárvíz éves villámárvíz 2. Éghajlatváltozás által befolyásolt 100 éves villámárvíz C; 2.2. Áradás éves visszatérési periódus (Duna) 2. Éghajlatváltozás által befolyásolt 100 éves visszatérési periódus (Duna) C; éves visszatérési periódus (Tisza) 4. Éghajlatváltozás által befolyásolt 100 éves visszatérési periódus (Tisza) C; éves visszatérési periódus (Duna) 6. Éghajlatváltozás által befolyásolt 500 éves visszatérési periódus (Duna) C; éves visszatérési periódus (Tisza) 8. Éghajlatváltozás által befolyásolt 500 éves visszatérési periódus (Tisza) C; 2.3. Belvíz éves visszatérési periódus 2. Éghajlatváltozás által befolyásolt 20 éves visszatérési periódus C; 87

88 3. FÖLDTANI KOCKÁZATOK 4. JÁRVÁNYOK 3.1. Földrengés 1. Erősség: 2, Felszínmozgásos jelenségek 2. Erősség: Erősség: Erősség: 6 feletti 1. Magas partfal beomlása 2. Nagyméretű lejtős tömegmozgás 3. Közepes méretű lejtős tömegmozgás 4. Éghajlatváltozás által befolyásolt magas partfal beomlása C; 5. Éghajlatváltozás által befolyásolt nagyméretű lejtős tömegmozgás C; 6. Éghajlatváltozás által befolyásolt Közepes méretű lejtős tömegmozgás C; 3.3. Üregbeszakadás 1. Súlyos következményekkel járó üregbeszakadás 3.4. Kedvezőtlen földtani körülmények egyéb hatásai 4.1. Fertőző betegség (újbóli) megjelenése 4.2. Influenza-világjárvány 4.3. Állat- és növényegészség 4.4. Invazív allergén vagy mérgező növények 2. Súlyos következmények nélküli üregbeszakadás 3. Éghajlatváltozás által befolyásolt súlyos következményekkel járó üregbeszakadás C; 4. Éghajlatváltozás által befolyásolt súlyos következmények nélküli üregbeszakadás C; 1. Zagytározók gátszakadása 2. Zagytározók gátszakadása C; 1. Fertőző betegség (újbóli) megjelenése 2. Éghajlatváltozás által befolyásolt fertőző betegség (újbóli) megjelenése C 1. Influenza-világjárvány 1. Állat- és növényegészség 1. Allergén 2. Mérgező 3. Éghajlatváltozás által befolyásolt allergén C; 88

89 5. ŰRIDŐJÁRÁS 6. VESZÉLYES ANYAGOK 7.KÖZLEKE-DÉSI BALESET 8.NUKLEÁ- RIS-BALESET 5.1. Mágneses viharok 1. Erősség: Gyenge - Közepes 5.2. Napkitöréssel összefüggő röntgensugárzás 5.3. A Földet érő kozmikus sugárzásból származó nagyon nagy energiájú töltött részecskék 5.4. A Föld légkörét elérő szoláris eredetű, nagyon nagy energiájú töltött részecskék 5.5. Szoláris rádiókitörések 6.1. Nagy mennyiségben kiszabaduló gyúlékony és robbanásveszélyes anyag 6.2. Nagy mennyiségben kiszabaduló mérgező anyag 6.3. Nagy mennyiségben kiszabaduló mérgező anyag okozta környezetkárosodás 7.1. Súlyos közlekedési balesetek (hajó, közút, vasút és légi közlekedés) 2. Erősség: Erős 1. A Föld légkörét elérő röntgensugárzás 1. A Földet elérő kozmikus sugarakból származó nagyon magas elektromos töltésű részecskék 1. Szoláris eredetű, nagyon magas elektromos töltésű részecskekitörés, amely eléri a Föld légkörét 1. Szoláris eredetű természetes rádiókitörés (például Nap-korona anyag kilövellések esetén) 1. Nagy mennyiségben kiszabaduló gyúlékony és robbanásveszélyes anyag 2. Éghajlatváltozás által befolyásolt nagy mennyiségben kiszabaduló gyúlékony és robbanásveszélyes anyag, C 1. Nagy mennyiségben kiszabaduló mérgező anyag 2. Éghajlatváltozás által befolyásolt nagy mennyiségben kiszabaduló mérgező anyag, C 1. Nagy mennyiségben kiszabaduló mérgező anyag okozta környezetkárosodás 2. Éghajlatváltozás által befolyásolt nagy mennyiségben kiszabaduló mérgező anyag okozta környezetkárosodás, C 1. Súlyos közúti balesetek 2. Súlyos vasúti balesetek 3. Súlyos vízi közlekedési balesetek vagy súlyos hajózási balesetek 4. Súlyos légi közlekedési balesetek 8.1. Nukleárisbaleset 1. Nukleárisbaleset 5. Éghajlatváltozás által befolyásolt súlyos vasúti balesetek C; 6. Éghajlatváltozás által befolyásolt súlyos vízi közlekedési balesetek vagy súlyos hajózási balesetek C; 9.TERROR-IZMUS 9.1. Terrorcselekmény (vegyi, biológiai, radioaktív, nukleáris, robbantás,) 1. Terrorcselekmény (vegyi, biológiai, radioaktív, nukleáris, robbantás,) 89

90 10.KIBERTÁMA- DÁS 11.BIZTON- SÁG-POLITIKAI VÁLSÁG 12. ENERGIA-EL- LÁTÁSI VÁLSÁG Kibertámadás 1. Kibertámadás Biztonságpolitikai válság Migráció 1. Migráció Energiaellátási válság Közvetetten került kiértékelésre 2. Éghajlatváltozás által befolyásolt migráció, C Közvetetten került kiértékelésre A kockázati forgatókönyvekben érintett kritikus infrastruktúrák elemzésének eredményei alapján az alábbi fontosabb megállapításokat lehet tenni: -Több mint 40 forgatókönyv érinti a közlekedés ágazatot, és 30-nál több forgatókönyv érinti az energia és közbiztonság és nemzetbiztonság szektort. - A jogrend és közigazgatás szektor a legkevésbé érintett. - A súlyozott átlag módszer alkalmazásával az eredmények kissé más képet mutatnak: míg a közlekedés és energia szektor továbbra is nagy mértékben érintettnek tekinthető, a közbiztonság és nemzetbiztonság, valamint az ipar szektor kevésbé látszik érintettnek. 3. számú ábra: Forgatókönyvekben érintett kritikus infrastruktúra ágazatok Érintett forgatókönyvek száma Fontos szempont továbbá, hogy a katasztrófakockázat-értékelés eredménye kizárólag kiindulási alapot szolgáltat a jelentős kockázatok kezelését célzó intézkedések meghatározásakor. Az eltérő típusú kockázatok különböző természetű és forrásigényű beruházások és intézkedések végrehajtását igénylik. Egyes ágazatok eljárásrendjének és alaptevékeny- 90

91 ségének célorientált módosítása elegendő ahhoz, hogy egy kockázat szintje csökkenthető legyen, míg más ágazat esetében rendkívül forrásintenzív és részletes tervezést igénylő fejlesztések megtételére van szükség hasonló mértékű kockázatcsökkentés eléréséhez. A jelentős kockázatú forgatókönyveket a következő fejezet ismerteti. A kezelésük szempontjából a legtöbb erőforrást igénylő, a többihez viszonyítva a legsúlyosabb következményekkel járó kockázati területek az alábbiak: 1) Szélsőséges időjárás, 2) vizek kártétele, 3) influenza-világjárvány, 4) migráció, 5) nukleárisbaleset, 6) invazív allergén vagy mérgező növények, 7) mágneses viharok, 8) állat- és növényegészség. 1 ábra: Magyarország kockázati diagramja 3. Összegzés A biztonsági, nemzetbiztonsági kockázat, mint a hatás és a valószínűség függvénye. A kockázatok klasszikus fogalom-meghatározása szerint, a kockázat mértékét a veszélyeztető hatás és a bekövetkezési valószínűség mértékének összege határozza meg (ahol mindkét 91

92 tényező egyforma jelentőséggel bír). Az általunk bemutatott mátrix diagram az öt éven belül várható különböző forgatókönyv-események bekövetkezési valószínűségét, valamint ezek legrosszabb forgatókönyv szerinti következményeit ábrázolja. A forgatókönyvek egymáshoz viszonyított rangsorát a kékből sötétebb vörös színbe való átmenet jeleníti meg vizuálisan. Ebben az esetben ez nem jelenti azt, hogy a veszélyeztető hatás és valószínűség tekintetében magas kockázati besorolású forgatókönyvek prioritást élveznének. A kockázatok grafikus ábrázolása az említett két skála függvényében jelenik meg a kockázati mátrix diagramon, az egymáshoz viszonyított összehasonlíthatóságuk érdekében. A kockázati diagram az éghajlatváltozás hatásaihoz tartozó forgatókönyveket is tartalmazza (C forgatókönyvek, vörös színű körökkel jelölve). Így a jelen feltételek alapján, illetve az éghajlatváltozás hatásai következtében bekövetkező forgatókönyvek összehasonlíthatóak egymással. Ezenkívül, implicit módon a kockázati értékek a többszörös kockázatot kiváltó hatásokra gyakorolt hatást is magukban foglalják. Közigazgatási rendszer működésképtelenné válásának kockázati szintjét vizsgálva megállapítható, hogy a forgatókönyvek kizárólag olyan forgatókönyvek, amelyek biztonsági és nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek. További alcsoportot lehet létrehozni azon katasztrófakockázatokból, amelyek a közigazgatási rendszer működésképtelenné válásával fenyegető magas kockázattal járnak, mint például egy súlyos árvíz vagy nukleáris katasztrófa. Ezt a forgatókönyv-típust (nagyon) alacsony bekövetkezési valószínűség és súlyos következmény jellemzi, és a közigazgatási rendszer működésképtelenné válásának kockázata szempontjából a kockázatot elsősorban a hatás jelenti. A kockázat csökkentésének lehetőségénél a kérdés az, hogy melyik forgatókönyv jár relatíve könnyen megvalósítható haszonnal: például olyan képesség és erőforrás fejlesztés révén, amely ténylegesen csökkentené a kockázat mértékét. Ezek jellemzően magas bekövetkezési valószínűségű kockázatokat jelentenek. A kockázat mellett azonban az is fontos szerepet játszik ebben az esetben, hogy képességek fejlesztésével lehetőség van a kockázati profil javítására. Megállapítható, hogy a napjainkban, a mikro- és makro-környezetünkben zajló biztonsági kockázatú események (például szélsőséges időjárás, a migrációs válság, stb.), a kialakult katasztrófahelyzetek, veszélyforrások egyre jobban fókuszálják a kormányzati figyelmet a nemzetbiztonság, a köz,- és katasztrófavédelem, valamint a gazdaságbiztonság és védelmi felkészítés kérdéseire, problémáira. Véleményem szerint e területek átfogó kutatásával, értékelésével, konkrét, gyakorlati értékű fejlesztési javaslatok kidolgozásával további tudományos értékű eredményeket lehet elérni. Felhasznált irodalom Guidance on Ex Ante Conditionalities; Part II.; március 15; Európai Bizottság; Főigazgatóság. Working with scenarios, risk assessment and capabilities in the National Safety and Security Strategy of the Netherlands; október. National Risk Picture; Process and Method; Directorate for Civil Protection and Planning; 92

93 Norvégia; június; ISBN: National Risk Register of Civil Emergencies; évi kiadás; Cabinet Office; UK Swedish National Risk Assessment 2012; Swedish Civil Contingencies Agency (MSB); ISBN: Bizottsági szolgálati munkadokumentum; Katasztrófakezelésre vonatkozó kockázatértékelése és feltérképezési iránymutatás; Brüsszel, ; SEC(2010) 1626 végleges; Európai Bizottság Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia; Brüsszel, április 16.; COM(2013) 216 végleges; A Bizottság közleménye az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára. Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia; Brüsszel, június 18.; A Tanács következtetései; 8556/13 ENV 304 SAN 128 AGRI 2245 FO- RETS 14 ENER 130 TRANS 167; ECOFIN COM(2013) 216 végleges; A Bizottság közleménye az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára. 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről; Magyarország. Az Európai Parlament és a Tanács július 4- i 2012/18/EU rendelete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EGK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről. Technical guidance on integrating climate change adaptation in programmes and investments of Cohesion Policy; Bizottsági szolgálati munkadokumentum, amely a következő dokumentumot kíséri; A Bizottság közleménye az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára; Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia; Brüsszel, ; SWD(2013) 135 végleges. 65/2013. (III. 8.) Kormányrendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény végrehajtásáról évi CLXVI. sz. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. Magyarország nemzeti katasztrófa kockázat értékelése; szerk.: Zs. Gyenes; 2011, Budapest Klímaadaptációs és kockázatértékelési kézikönyv; SEERISK projekt - Közös katasztrófavédelmi kockázatértékelés és felkészülés a Duna makrorégióban ; szerk.: M. Pavlovic; 2014, Budapest Második nemzeti éghajlatváltozási stratégia (NÉS) jelentés; 2013, Budapest Kockázatkezelés Kockázatértékelési technikák; Nemzetközi szabvány; IEC/ FDIS31010:2009(E). 93

94 A Tanács december 8-i 2008/114/EK irányelve az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről Climate change and Hungary: mitigating the hazard and preparing for the impacts (the VAHAVA report); szerk. T. Faragó, I. Láng, L. Csete; 2010, Budapest Jelentés Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékelési módszertanáról és annak eredményeiről (BM. OKF 2015) Plébán J Kristóf, Endrődi István: Regional Disaster Management Strategy in Hungary Elixir Applied Chemistry 2018:(116) pp (2018) évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról URL: 94

95 Görömbei Zoltán 1 Közösségi rendészet: tévhitek és a valóság 1. Bevezetés A közösségi rendészet: tévhitek és a valóság előadás célja a közösségi rendészet valódi természetének és értékeinek a bemutatása, a kialakult előítéletek eloszlatása. Ennek érdekében a közösségi rendészet jellemzőinek, jelentőségének, napi aktualitásának és a kialakult tévhiteknek a rövid bemutatására hivatott, iránymutatást adva arra nézve is, hogy a közösségi rendészetet mely más rendészeti módszerektől és hogyan kell elkülönítenünk. A közösségi rendészet kezdetét tekintve 1829-től számíthatjuk, amikor Sir Robert Peel megalapította a Scotland Yard-ot. Egyik alapelve volt the police are the public, and the public are the police amelyet méltán tekinthetünk a közösségi rendészet csírájának (Bureau of Justice Asistance Monograph 1994). Ez természetesen lényeges fejlődésen ment át, az elmúlt 30 évben különböző irányzatok alakultak ki, követve a társadalom változásait, amely természetéből fakadóan folyamatosan fejlődik, átalakul. Mára eljutottunk arra a szintre, hogy a közösségi rendészet az egész világon ismertté vált, számos országban bevezették, vagy legalább is azt állítják, hogy alkalmazzák, de még közülük sem mindenki tudja valójában hogyan működik és mit is jelent. Vannak, akik úgy tekintik, mint a rendőrség és közösség kapcsolatának új elnevezését, egy bűnmegelőzési formát, vagy egy egyszerű problémamegoldást, amit a gyalogos járőrszolgálattal azonosítanak. Sőt, egyesek csak politikai, PR kampányfogásnak, hóbortnak, trükknek, kisebbségi csoportokkal való együttműködésnek, tartják. Tovább menve olyan megnyilatkozások is napvilágot láttak, miszerint a közösségi rendészet nem egy program, hanem csak törekvések sorozata jól hangzó szlogenekbe csomagolva. A legnagyobb tévhit, aminek eloszlatását mindenképp meg kell kísérelni, hogy szimplán azonosítják az önkormányzati rendőrséggel. Ahhoz, hogy valójában megtudjuk mit is jelent a közösségi rendészet, ahhoz mélyebbre kell ásnunk a jelentős nemzetközi szakirodalomban. Számos könyv, tudományos cikk, kutatás látott napvilágot a témával kapcsolatosan, mégsem mondható el, hogy létezne egy általánosan elfogadott fogalmi meghatározás, ami a tudományos viták világában nem meglepő. Vannak rövidebb, hosszabb megfogalmazások, amelyek jelentése lényegében hasonló, csak néhány elemmel kibővül, vagy másképp határozza meg ugyanazt a dolgot. Talán a napjainkban legelfogadottabb az US Bureau of Justice Assistance által alkotott meghatározás, mely szerint A közösségi rendészet a rendőrség és a közösség együttes erőfeszítése annak érdekében, hogy azonosítsák a bűnözés és egyéb rendellenességekből adódó problémákat, melyek megoldásában a közösség minden tagja részt vesz. (COPS Office). A közösségi rendészet két egymással párhuzamos felismerés eredménye. Egyrészt a közösségben kialakult növekvő igény arra, hogy részt vegyen a bűnözés elleni harcban, ugyanakkor ezzel egy időben a rendőrség felismerése, hogy egyedül, a hagyományos bűnül- 1 NKE Rendészettudományi Doktori Iskola, phd hallgató 95

96 dözési taktikák és technikák alkalmazásával csekély hatással van a bűnözés kontrolljára. Alkalmazásával csökkennek a bűncselekmények, javul a lakosság életminősége, valamint a rendőrség közösség viszonya. A közösségi rendészet sikere a rendőrség és a lakosság közötti bizalmon alapuló partnerségtől függ. Ebben az értelemben a rendészet feladatát a közösségtől, annak programjából származtatja, nem pedig diktál az általa helyesnek gondolt módon. Egy filozófia, amely a rendőrség és lakosság kreatív együttműködésére épít. A sikeres közösségi rendészeti stratégia alapjai a közös, kölcsönösen jövedelmező kapcsolatok kialakítása a rendőrség és a közösség tagjai között. A közösségi rendészeti filozófia nem kevesebbet, mit a közösség építés terhét helyezi a közösségi rendőr vállára. Azt várja el, hogy központi szerepet töltsön be a közösség életében, de azt szolgálva és nem azon uralkodva. Legtöbbször egy földrajzilag jól elkülöníthető területen élőket, vagy azonos kultúrával, azonos érdeklődési körrel, azonos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező állampolgárokat tartanak egy közösségnek. A rendőrség általában saját működési körzetének megfelelően határolja be a közösségeket. Azonosítja őket egy kerülettel, faluval, városrésszel, amelyet egy rendőri egység, egy rendőr felelősségi körzete lefed, melyek eltérő társadalmi rétegeket foglalhatnak magukba. Ez alkalmas lehet a közösségi rendészet által nyújtott előnyök kiaknázásához, de sokszor akadályozó tényező is. Ilyen lehet, hogy a problémával érintett emberek nem biztos, hogy a rendőrség által behatárolt területen élnek, más szóval a probléma elterjedése és a járőrkörzet határi nem esnek egybe. Az is lehetséges, hogy a kijelölt körzetben élők nem alkotnak rendes, egységes lakókörnyezetet, ami megoszthatja a rendőrség figyelmét és ezért a közösséget nem teljes egészében vonja be a munkába. A közösségi rendészet szempontjából három kritérium alapján jellemezhető egy közösség. Földrajzi elhelyezkedése, közös jellemzők és identitás, azonos problémák és félelmek. Ezeknek többségében együtt kell megjelennie ahhoz, hogy hagyományos értelemben közösségről beszélhessünk. (Flynn, 1998) A veszélyek és problémák bármely típusával egy közösség hatékonyabban lép fel, mint az egyén. Ez a közösség legfőbb rendeltetése. Mindnyájunknak át kell adni magunkat a közös jó szolgálatának. Közösség vagyunk. Egyéni sorsunk összekapcsolódott, jövőnk összefonódik. Ha ebben a tudatban és szellemben együtt cselekszünk, akkor ahogy a Biblia mondja: Képesek vagyunk hegyeket megmozgatni. (Jimmy Carter) A közösségi rendészet jellemzői 2.1 Közösségi elköteleződés Az egyik a közösségi elkötelezettség (partnerség). (Kappeler, 2012) Ahogy az előzőekben már ismertetve lett, a rendőrség és a lakosság közösen együttműködve képes megfelelő hatásfokkal fellépni a bűnözés ellen. Ez az együttműködés azt eredményezi, hogy a lakosok nagyobb felelősséget éreznek lakókörnyezetük iránt. Azonban egy ilyen partnerség kiépítésének az első és legfontosabb feltétele a bizalomépítés, ami nem megy egyik napról a másikra, az folyamatos erőfeszítést igényel. Azonban ahhoz, hogy a rendőrség megismerje a lakosság félelmeit, a legfontosabb problémákat, a bizalom elengedhetetlen, melynek kialakulása csak kétirányú kommunikációval, a lakosság felé nyújtott tisztelettel és érzékenységgel történhet. Amennyiben a rendőrség bármely szinten a lakossággal való érintkezés

97 során arrogáns és szükségtelen erőszakot alkalmaz, lerombolhatja az együttműködési hajlandóságot. A közösségek aktivizálásának nincs egy előre meghatározott egységes formája vagy módszere, amelyet bárhol tudnánk használni azonos hatásfokkal. Mivel a közösségek különbözőek, a motiválásnak is különbözőnek, az adott közösségre szabottnak kell lennie, amely a közös munka során fejlődik ki. Azonban mégis meg kell említeni pár irányelvet, amelyek segítenek a bizalom kiépítésében. Ilyen a rendőrök egy bizonyos, földrajzilag jól elkülönült járőrkörzetbe való hosszú távú kinevezése, melynek során lehetőségük nyílik mind a terület, mind a lakosság széleskörű megismerésére. Az így kijelölt rendőröket felelőssé kell tenni a körzetükben történtekért. Lehetővé kell tenni, hogy a lakosság mindig el tudja érni a rendőrséget. Rendszeresen szervezett találkozók során folyamatos kapcsolattartásra kell törekedni a lakossággal, melynek alkalmával be kell vonni őket a döntéshozatalba. 2.2 Problémamegoldás A második fontos elem a problémamegoldás. (Kappeler, 2012) Ez azt jelenti, hogy a rendőrség a bizalom kiépítését követően a közösséggel együtt feltárja azokat a problémákat, amelyek a lakosságot foglalkoztatják mind a bűnözés, mind a nem bűncselekményi kategóriába eső, nem ritka esetben nem is rendőri beavatkozást igénylő eseteket. Ennek során gyakran előfordul, hogy a közösség által felállított fontossági sorrend teljesen eltér a rendőrségi prioritástól. Ez egy nagyon fontos szegmense a közösségi rendészetnek, amely konfliktus helyzetet eredményezhet és eredményez is a hagyományos rendészeti gyakorlatban, ahol a rendőrség nem, vagy ha igen akkor is csak kis mértékben veszi figyelembe a lakosság szükségleteit. Ilyen esetben a lakosság nem elégedett a rendőrséggel, a szubjektív biztonságérzet pedig romló tendenciát mutat. Erre bővebb magyarázatot szolgáltat a konstrukcionista nézőpont mely szerint a társadalmi problémákat úgy definiáljuk, mint egyének, illetve csoportok tevékenységét, mely panaszok és követelések megfogalmazására irányul valamely feltételezett helyzettel kapcsolatosan. E szerint a társadalom problémával kapcsolatos aggályához még az sem szükséges, hogy a probléma maga létezzen. (Szöllősi, 2012) Ez egy fontos kapcsolódási pont a közösségi rendészeti filozófiával, amelynek egyik fő alapeleme a problémamegoldás. A közösségi rendészet nem csak a jelenségek, azok tüneti kezelésére, hanem azok keletkezésének okára fókuszál, fő cél a problémákat előidéző okok megszüntetése, hogy ne ismétlődjön meg a jövőben ugyan az a jelenség. Itt szükséges megemlíteni a szubjektív (kollektív) biztonságérzet jelenségét. A rendőri terminológiában a szubjektív biztonságérzet elnevezést kapta, de ez a valóságban nem tisztán individualisztikus, csak az egyén tapasztalásán alapuló, sokkal inkább a társadalom közös produktuma. A problémának, mint a bűnözés magas foka, nem feltétlenül kell léteznie, elég, ha az egyének, vagy azok egy csoportja úgy gondolja, úgy érzi, hogy jelen van. Valós veszély reális esélye nem áll fenn, mégis ugyanazokat a társadalmi jelenségeket idézi elő, mintha jelen lenne. A társadalom, az egyének egy csoportja, vagy egy személy konstruál egyfajta valóságot, ami alapján él és cselekszik. Ez a jelenség figyelhető meg akkor is, amikor tökéletes bűnügyi statisztikával rendelkező -a valóságban is jó közbiztonsági feltételek között területen élők úgy nyilatkoznak, hogy nem merik éjszaka elhagyni biztonságos otthonaikat, 97

98 mert félnek, hogy bűncselekmény áldozataivá válnak. A rendőrség ezzel szemben állítja, sőt a bűnügyi statisztikával alá is támasztja, hogy nincs mit tennie, rendben van minden, egy másik, objektív valóságot konstruál. Mivel a rendészeti tevékenység legfőbb célja a társadalom biztonságos életkörülményeinek, jólétének, életterének zavartalan biztosítása, így a közösség által konstruált, de a rendőrség által alaptalannak tartott félelmek eloszlatása is. E két különböző valóság közötti híd létrehozására hivatott a közösségi rendészet. A problémákat nem elég azonosítani, azokra megoldást is kell találni. Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy a jogszabályokban előírt intézkedési kötelezettségnek eleget tesz a rendőrség, elfogja és letartóztatja a bűnözőket, esetleg jelenlétével távol tartja, elriasztja a területről, hanem a közösségi rendészet alapelveinek megfelelően feltárja a problémát kiváltó okokat és azok megszüntetéséről gondoskodik, megelőzvén azok kiújulását. Az elfogást, előállítást, őrizetbevételt és helyszíni bírságot lehetséges eszköznek tekinti a problémák megoldásához, nem pedig elsődleges célnak. Ebből adódóan a közösségi rendészti filozófia különös kreativitást igényel a rendőröktől, amikor a közösség problémáinak megoldására keresik a megfelelő módszereket és válaszokat melynek során ki kell lépni a hagyományos rendőri gondolkodás keretei közül Szervezeti átalakítás A harmadik elem a szervezeti átalakítás. (Kappeler, 2012) A hatásos közösségi partnerség és problémamegoldás alapfeltétele a rugalmasság és a felelősségi körök átértékelése. A szervezeti átalakítás különféle cselekvési folyamatot jelenthet attól függetlenül, hogy centralizált, vagy decentralizált szervezetről van szó. Az egyetlen dolog, ami mindkét esetben meg kell, hogy történjen, az a hatáskörök minél nagyobb mértékű kiterjesztése az alsóbb szinteken. A járőröknek (értve ezalatt a közösségi rendészet általi értelmezésben a saját felelősségi körzettel rendelkező közösségi rendőrt, mint járőrt) meg kell adni azt a szabadságot, hogy eldönthessék mit és hogyan kellene csinálniuk a saját körzetükön belül, hiszen ők azok, akik a legnagyobb mértékben tisztában vannak járőrkörzetük lakosságának igényeivel, erősségével és sérülékeny pontjaival. Ők vannak abban a helyzetben, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki a lakossággal. Éppen ezért a vezetői állománynak a legfontosabb funkciója nem a feladatok meghatározása és a direkt irányítás, hanem a segítésük és a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtése. Vitatott kérdés, hogy centralizált szervezeti struktúra mellett létrehozható-e és ha igen, akkor sikeresen működhet-e a közösségi rendészeti modell. Amennyiben a végrehajtó állomány megfelelő dekoncentrációjáról beszélünk, az a centralizált, hierarchikus vezetéssel rendelkező szerveknél is lehetővé teheti a közösségi rendészeti filozófia alkalmazását. Ehhez teljes mértékben segítséget nyújtana a teljesítményértékelési rendszer megváltoztatása. Ahelyett, vagy azzal együtt, hogy az értékelés során a statisztikailag kimutatható előállítások, elfogások, tettenérések, feljelentések vagy irat előállítások számát vennék alapul, a szakértelem, a viselkedés és a közösséggel való kapcsolattartásnak is fontos szerepet kellene kapnia. Amennyiben ez nincs benne az értékelésben, úgy egyáltalán nem ösztönözi a járőröket a közösséggel való kapcsolatépítésre, az csak plusz feladatnak tűnhet számukra.

99 A hagyományos rendőrségi munka és a közösségi rendészet között fennálló jelentős különbségeket jól szemlélteti az alábbi táblázat. (saját szerk.) Hagyományos rendészet A rendőrség elsődleges, speciális funkciója a bűnözés elleni harc. Egyirányú kommunikáció a polgárokkal, amely nem a közösség szükségleteire fókuszál. A rendőrség távol marad a polgároktól. A bűnügyi információk megszerzése érdekében az állampolgári kötelességre hivatkozik. A rendőrség feladatát, működését önmaga határozza meg. A végrehajtáson alapuló taktikák korlátozott repertoárja. Minden helyzetet azonos módon, kizárólag a törvényi előírásoknak megfelelően kezel, tekintet nélkül a helyi jellegzetességekre. A rendőri munka hatékonyságának mérése a felderítési mutató és a személyes szabadságot korlátozó intézkedések alapján történik. A hatásosság mérése a bejelentésekre adott reagálási idő alapján történik. A rendőrség csak az erősen központosított szervezetének a szabályzatai és utasításai, valamint a törvények által előírt feladatok végrehajtásáért felelős. Közösségi rendészet Átfogóbb, szélesebb rendőrségi funkció, amely magába foglalja például a bűnözéstől való félelem csökkentését, a rendfenntartást, a közösség egészségével, életminőségével való törődést. Kétoldalú kommunikáció a polgárokkal a bűncselekményekkel és a rendőri munka hatékonyságával kapcsolatos információk összegyűjtése érdekében. A rendőrség együtt dolgozik a polgárokkal. Bizalomépítés az állampolgárok együttműködése érdekében. Feladatának, működésének megszervezésébe bevonja a lakosságot. A kreativitás lehetővé tétele számos probléma kezelésére. Figyelembe veszi, hogy minden közösségnek, környéknek saját problémái és elvárásai vannak. A hatékonyság mérése a bűncselekmények és rendellenességek hiányán alapszik. A hatásosság mérése a közösségekkel való együttműködésen alapszik. A rendőrség felelősséggel tartozik az általa szolgált közösség igényiért is. Annak érdekében, hogy jelentőségét és természetét a maga valóságában tudjuk értelmezni, a közösségi rendészetet (Community Policing, CP) el kell határolni a hozzá hasonló, ám mégis más stratégiai és módszertani alapokkal rendelkező rendészeti modellektől is. Amivel legkönnyebben összetéveszthető az a közösség orientált rendészet, a (Community Oriented Policing, COP). Sok hasonlóságot mutat a közösségi rendészettel, a rendőrség-közösség kapcsolata itt is szoros. A rendőrség figyelembe veszi ugyan a lakosság véleményét és félelmeit, de a probléma megoldásának kidolgozásába nem vonja teljes mértékben, kvázi a döntést a probléma kezelésének a módszeréről egyedül hozza meg felsőbb pozícióból. (Kappeler, 2012, p.7-8) Elkülönül a Probléma Orientált Rendészeti Modell (Problem Oriented Policing, POP) is, amely igaz, hogy a problémák okára, azok feltárására is koncentrál, de azzal a különbséggel, hogy ezt csak a rendőrség mandátumába tartozó esetekben teszi. Általában a közösség orientált rendészet részeként szokták alkalmazni. Itt a rendőrség-közösség kapcsolata szenved hátrányt a problémával szemben. (Goldstein,1990) A bűnügyi hírszerzésen alapuló rendészetnek, (Intelligence Led Policing, ILP) is a közösségi rendészeti modell képezi az alapját, tehát a közösséggel való partnerség kiépítése, de fő 99

100 célja a bűncselekmények felderítése és megelőzése érdekében gyűjtött bűnügyi információk megszerzése. (Ratcliffe, 2008) Egy olyan operatív taktika, amely proaktív módon, a bűnügyi hírszerzést felhasználva csökkenti a bűnözést. Végül meg kell említeni a tényeken alapuló rendészetet (Evidence Based Policing), amely nem egy rendészeti modell. Lényege abban áll, hogy a rendészet működése során használja fel a rendészettudomány által lefolytatott kutatások eredményeit a gyakorlati végrehajtás során. (Weisburd-Neyround, 2011) 3. Összegzés Az elmúlt mintegy 20 évben a bűnözéskezelés területén a korábbi módszerektől eltérő új elvárásrendszer alakult ki, amely teljesen másként viszonyul a bűnözéshez. Új szervezeti formák kialakításával, a feladatkörök decentralizálásával, dekoncentrált szervezeti felépítéssel, reaktív módszerek helyett a preventív eszközök előtérbe helyezésével hatékonyabban lehet a bűnözés változásaira reagálni. Erre megfelelő módszer a közösségi rendészet, melynek aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint az utóbbi években végbement nagymértékű társadalmi változások. A vidéki kistelepülések lakossága egyre jobban elöregszik, egyedül marad, mert a fiatalok városokba, vagy külföldre költöznek a jobb megélhetés reményében. (KSH, 2012) Ez az állapot egy teljesen egyedi, szociálisan érzékeny rendészeti formát igényel. Általános jelenség a külföldi munkavállalás és letelepedés hosszabb rövidebb időtartamra. Ezek a családok vagy egyedüli munkavállalók rendszeresen hazalátogatnak Magyarországra, esetleg bizonyos idő után haza is települnek, de már a nyugat-európai rendőri kultúrához alkalmazkodtak, ami többségében a közösségi rendészetre épül és ezt a fajta törődést várják el a magyar rendőrségtől is. Hasonló a helyzet a túrizmussal és a Magyarországon élő külföldi diákokkal is, akik száma az utóbbi időkben jelentősen emelkedik. (Magyar Turisztikai Ügynökség) A közösségi rendészetről alkotott reális kép alapján elmondható, hogy e filozófia bevezetése növelné a magyar rendőrség munkájának hatékonyságát, és sikeresebb együttműködést eredményezne a rendőrség és a lakosság között. Felhasznált irodalom Boda József, Finszter Géza, Imre Miklós, Kerezsi Klára, Kovács Gábor, Sallai János: A rendészettudományi kutatások elméleti megalapozása és főbb irányai. In: Államtudományi műhelytanulmányok évi 17.szám. Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára és Lévay Miklós (2016): Kriminológia. ISBN: Bureau of Justice Asistance: Understanding Community Policing. A framework for Action. (1994) 100

101 Flynn W. Daniel (1998): Defining the Community in Community Policing. Washington DC: Community Policing Consotium. Fridell Lorie and Wycoff Mary Ann. Community Policing The Past, Present, and Future: Police Executive Research Forum Washington, DC United States of America November ISBN: Gravelle James, Colin Rogers: Researching the police in the 21 st century. Basingstoke, United Kingdom. Goldstein Herman (1990): Problem-Oriented Policing. New York: McGraw Hill, Jobard Fabien. Conceptualizing of Police. Encyclopedia of Criminology and Criminal Justice, Springer, Kappeler Victor E: Community Policing: A Contemporary Perspective 6 th edition. ISBN- 13: , 2012 Kerezsi Klára Pap András László (2015) Rendészet, tudomány, doktori iskola. Magyar Rendészet, 15 (4). pp ISSN Ratcliffe H. Jerry. (2008): Intelligence-Led Policing. Szöllősi Gábor (2012): A társadalmi problémák (konstrukcionista) elméletének alapjai. Z-Press Kiadó, Miskolc. ISBN Trojanowicz C. Robert: The Meaning of Community in Community Policing. National Center for Community Policing. Michigan State University, Weisburd David and Neyround Peter. Police Science: Toward a New Paradigm. Harvard Kennedy School, Program in Criminal Justice Policy and Management.New Perspectives in Policing. January, Magyarország társadalmi atlasza (2012): Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN: Magyar Turisztikai Ügynökség. ( 101

102 Harmati Barbara 1 A prediktív rendészet helye a rendészeti stratégiákban 1. Bevezetés A prediktív rendészet 2 alapja az adatelemzés, amelynek kettős célja van, egyrészről, hogy megértse a múltbeli történéseket és eseményeket, másrészről pedig, hogy a jövőbe lásson. Másként fogalmazva a predikció alapja a múlt információiból és tapasztalataiból levont következtetések rávetítése a jövőben várható eseményekre. Az alábbiakat olyan algoritmusok és elemzési módszerek valósítják meg, amelyek a mindennapi rendészeti feladatok ellátásában kívánnak segítséget nyújtani. Célja, hogy az eddig nem ismert összefüggéseket feltárja és ezáltal megpróbálja megjósolni, hogy mely helyek válnak nagyobb eséllyel bűntett helyszínévé, vagy milyen profillal leírható emberek követnek el valószínűleg bűntényt. A hagyományos térinformatikai rendszerek által biztosított térképes előrejelzéseken 3 túllépve, különböző adatbázisok összekapcsolásával olyan nehezen észrevehető kapcsolatokat lehet találni emberek, helyek és eszközök között, amelyekre eddig nem volt példa. Ebből következik, hogy egyrészről alkalmas bűncselekmények térbeli és időbeli előrejelzésére, másrészről személyekre vonatkozó predikciókra is. A bűncselekmények empirikus vizsgálatán kívül kiemelt hangsúlyt kap az eredmények implementálása és alkalmazása is. Azonban nem egyértelmű, hogy ez a fajta megközelítés a rendészeti bűnelemzés, illetve stratégiai szinten hol helyezkedik el A prediktív rendészet kapcsolata a bűnelemzéssel A bűnelemzés 4 jellegét megkülönböztethető stratégiai, illetve operatív. Az előbbi megnyilvánulási formái a bűncselekményi minta, az általános profil, illetve a felderítési módszerek elemzése. Ezzel ellenben az operatív bűnelemzés alá az ügy- és összehasonlító ügyelemzés, az elkövetői csoport, a specifikus profil, illetve a nyomozás elemzés tartozik. (13/2001. (X. 2.) ORFK utasítás, 2001) A prediktív rendészet módszerei elsősorban a stratégiai bűnelemzői feladatok ellátására alkalmas, mivel a bűncselekmények földrajzi előrejelzése a bűncselekményi minta elemzésével mutat hasonlóságot, amely az esetek jellemzőit vizsgálja adott területen és időszakban. Segítséget tud nyújtani többek között a tendenciák és mintázatok feltárásában, az új jelenségek megismerésében, illetve a megelőzési ajánlatok készítésében is (13/2001. (X. 2.) ORFK utasítás, 2001). Alkalmazásának egyik ígérete, hogy az erőforrás elosztást hatékonyabbá teszi azáltal, hogy meghatározza azokat a helyszíneket, 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem,Rendészettudományi Doktori Iskola, phd hallgató, II. évfolyam 2 Predictive Policing kifejezés a hazai szakirodalomban, mint prediktív, előrelátó, vagy megelőző rendészetként jelenik meg. 3 A bűncselekményekre vonatkozó hot spot, vagy másnéven terület alapú (Weisburd and Piquero, 2008) térképészet azokat a területeket jelöli meg, amelyek nagyobb bűnügyi rátával rendelkeznek, és így nagyobb kontroll alá érdemes helyezni. Mindössze azt mutatja meg, hogy mely területek a fertőzöttek, de nem ad arra lehetőséget, hogy az e mögött meghúzódó társadalmi, gazdasági vagy egyéb tényezők hatását vizsgálja. 4 A bűnelemzés a bűnügyi és más, potenciálisan érdemleges adatok, vagyis a bűnügyileg releváns információk közötti kapcsolat felismerésére, azonosítására és azok értékelésére folytatott rendszeres, célirányos, összehangolt tevékenység. (13/2001. (X. 2.) ORFK utasítás)

103 ahova érdemes lokalizálni a rendőri erőket, miközben nem igényel további emberi és technikai kapacitás bevonását. Az alábbi kritérium a bűncselekményei minta elemzésénél is megjelenik, továbbá a földrajzi előrejelzés figyelembe veszi nemcsak a területi, hanem az időbeli sajátosságokat is, mint például az egyes időszakok között megfigyelhető bűnözési különbségeket, így teljes mértékben megfelel az utasításban foglalt kritériumoknak. A személyi előrejelzések pedig az általános profilelemzéshez kapcsolódik a tekintetben, hogy az egyes bűncselekmények elkövetőit és áldozatait vizsgálja. A prediktív rendészet eredményei alapján pedig ajánlásokat lehet megfogalmazni a nyomozási módszerekre és ehhez kapcsolódó taktikákra. A hazai viszonylatban megfogalmazott bűnelemzési tevékenységhez jól illeszkedő és kiegészítő módszerként alkalmazható megközelítésről van szó, amely mindössze az eddigiekben alkalmazott statisztikai vizsgálatok komplexitását növeli. A nyomozóhatóság által gyűjtött adatok köre alkalmas arra, hogy ilyen jellegű elemzéseket lehessen végezni. A szoftveri alapot, illetve háttért pedig a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer adhatja, amelyben történik ezen adatok rögzítése, elemzése és tárolása is. Az alábbiakból következik, hogy egy ilyen jellegű adatelemzés implementálása során a hazai rendőrség előnyös helyzetben van, mivel rendelkezik egy komplex szoftverrel, amelyet felhasználói az évek alatt napi szintű alkalmazása során kiismertek. 3. A prediktív rendészet helye a rendészeti stratégiákon belül A prediktív rendészet eszközei és módszerei elsősorban az angolszász rendőrségi modellt alkalmazó országokban kerültek bevezetésre, és napi szinten használják a rendőri munka során. A rendészeti működés stratégiai irányát vizsgálva Finszter (2018) megkülönböztet reaktív, illetve proaktív rendőrségeket. Továbbá kijelenti, hogy a centralizált államrendőrségi modellek inkább a reagáló stratégia megvalósítására alkalmasak, míg a decentralizált, önkormányzati típusú rendvédelem a megelőzésben érhet el nagyobb sikereket (Finszter, 2018, p. 452). A prediktív rendészet fő célját vizsgálva - mégpedig a bűncselekmények tér- és/vagy időbeli, illetve személyi előrejelzését egyértelműen érzékelhető, hogy a cselekmények bekövetkezésének megakadályozása az, amelyre kiemelt hangsúlyt fektet. Továbbá a nyomozóhatóságok figyelmét a mi történtről, a mi fog történnire fókuszálja, és arra, hogy ezt hogyan lehet megelőzni, amiből következik, hogy a proaktív, másnéven megelőző szemlélet dominál. A rendészeti munkát nagyban befolyásolja a különböző stratégiák, amelyek viszonylag rövid időn belül jelentősen átalakították a rendőrség napi szintű munkavégzését, és a későbbiekben, akár a büntető igazságszolgáltatásra is hasonló hatással lesz (Maguire, 2000, p. 316). Ilyen stratégiák többek között: a közösségi, a problémaorientált, az adatfeldolgozás által vezérelt, illetve a bizonyíték-alapú rendészet 5. Az alábbiak mentén próbálom elhelyezni a prediktív rendészetet. 5 Az alábbiak azok, amelyek a legszélesebb körben vizsgáltak és alkalmaztak, de ezen kívül számos más stratégia is található, mint például a kockázat-alapú rendészet ( risk-based policing ), betört-ablakok rendészete ( broken windows policing ), forró pontok rendészet ( hot-spots policing ). 103

104 A közösségi rendészet funkciója a biztonság feletti őrködés, amely csak úgy valósítható meg, ha folyamatos párbeszéd jön létre a közösséggel (Finszter, 2012, p. 487). Ha ez kialakult, akkor reális célként jelenhet meg a bűnözéstől való félelem csökkentése (Korinek, 2006, p. 35). Az állampolgárok mindennapos tapasztalatai adnak iránymutatást a rendőrség számára, mivel ők észlelik a rendellenességeket és zavarokat, amelyek kisebb jogsértésekre adnak lehetőséget, amik a későbbiekben súlyos bűncselekményekké eszkalálódhatnak. Már a legkisebb ilyen zavarra - amely lehet akár egy iskolakerülő gyermek is azonnal reagálni kell (Finszter, 2016, pp ). Friedmann definíciója szerint a közösségi rendőrség olyan irányvonal és stratégia, amely a bűnözés kontrolljának eredményesebbé és hatékonyabbá tételét, a bűnözéstől való félelem csökkentését, az életminőség javítását, a rendőri szolgáltatások és a rendőrség elfogadottságának magasabb szintre emelését célozza a közösségi forrásokra építő proaktív működéssel, a bűnözést keletkeztető körülmények megváltoztatása útján. Feltételezi a rendőrség megnövekedett felelősségét, a közösség nagyobb arányú részvételét a döntéshozatalban, továbbá fokozott figyelmet az alapjogok és a polgári szabadságok érvényesülése iránt (Friedmann, 1992, p. 4 idézi: Korinek, 2006, p. 35). Az idézetből következik, hogy célként jelenik meg a bűnözést kiváltó okok feltárása és kezelése, így az alábbi szempont alapján ide sorolható lenne a prediktív rendészet. Ellenben, mivel a megbízható előrejelzéshez objektív és számszerű adatokra van szükség, így a közösség által szolgáltatott adatok hasznosak az eredmények kiértékelésénél, de az elemzésnél elfogultságot és torzítást okozhatnak. A problémaorientált rendészet, másnéven problémamegoldó rendészet szerint a közbiztonságra fenyegető veszélyek felismerése és elhárítása akkor valósítható meg, ha rendelkezésre állnak szakmai ismeretek (Goldstein, 1990). A kialakítás előfeltétele a probléma azonosítása, a megoldandó feladat kijelölése, majd ezen problémák jellegzetességeinek feltárása. A teljeskörű ismeretek után a megfelelő intézkedéseket kell kiválasztani, bevezetni és végül értékelni. (Finszter, 2012, pp ) A két meghatározásból is következik, hogy a közösségi rendőrség általában mindig problémaorientált rendőrség (Korinek, 2006, p. 35), azonban ez fordítva nem minden esetben helytálló, mivel a közösségi jellegzetességeken kívül szakmai és tudományos elemzést is bevon. A két modell közötti legnagyobb különbség, hogy míg az előbbi a társadalomhoz való kötődést helyezi előtérbe, addig az utóbbi a rendőri működés egészét kívánja megváltoztatni (Kozáry, 2007, p. 20). A problémaorientált rendőrség nagyban hasonlít a prediktív rendészethez, azonban mégsem sorolható ide, mivel egyértelműen nem jelenik meg, hogy a tudományos bizonyítékokat miként használja fel a stratégiaalkotás, a végrehajtás és a felügyelet során (Sherman et al., 1992). Az adatfeldolgozás által vezérelt rendészet 6 az adatok szisztematikus gyűjtését és elemzését kapcsolja össze a fenti két modellel. Az alábbi csak úgy valósítható meg, ha a rendőri szervezet újraértékeli eddigi működését, amely nem azt jelenti, hogy a közösségi, illetve a problémaorientált rendőrségi modellt akarja megváltoztatni, hanem mindössze hatékonyabbá szeretné tenni (Korinek, 2006, p. 38). Az elemzéseket szigorú döntéshozatali eszközként alkalmazza a célból, hogy hatékony rendészeti stratégiát fejlesszen ki, és ezáltal megvalósuljon a bűncselekmények számának csökkenése, és a bűnmegelőzés (Ratcliffe, 2008). Ennek a folyamatnak négy része van: az elkövetők, elsősorban az aktív bűnözők beazonosítása különböző módszerekkel és eszközökkel; a bűnözés és a rendellenes hot spotok menedzselése; a sorozatbűncselekmények és az incidensek nyomozása; illetve a 6 További elnevezés: hírszerzés alapú rendészet, adatvezérelt rendészet 104

105 preventív eszközök alkalmazása, amelynek során szoros együttműködés kiépítése elengedhetetlen a helyi és a közösségi szervezetekkel (National Criminal Intelligence Service (NCIS), 2000, p. 4). A prediktív rendészet az utóbb ismertetett modellel mutat hasonlóságot, és mivel az adatfeldolgozás által vezérelt rendőrség összekapcsolja a problémaorientált, illetve közösségi rendészetet így mindhárom megközelítéshez kapcsolódik. Azonban szintén hiányként jelenik meg az eredmények alkalmazása, és ennek későbbi kiértékelése. A három modell ezen általános problémáját a bizonyíték-alapú rendészet próbálja feloldani. A bizonyíték-alapú rendészet szerint a rendőrségi munka minden szegmensének tudományos bizonyítékokon kell alapulnia, amelynek előfeltétele a bűnügyi adatok gyűjtése, tárolása, menedzselése és elemzése. Az empirikus kutatás és a gyakorlat közötti szorosabb kapcsolatot feltételez, amelynek következménye a bizonyíték-alapú bűnmegelőzés. A tudományos eredmények alkalmazása elősegíti a rendőrség átláthatóságát, növeli a professzionalizmust és a legitimitást, amelyek elengedhetetlen részei a hatékony és modern rendőrségnek (Lum, 2009, p. 2). Az alábbi két dimenzióban valósítható meg: első lépés a nyomozóhatóságok taktikáinak és stratégiáinak tudományos értékelése döntésfejlesztési célból, második lépés pedig a tudományos eredmények létrehozása a szervezet, illetve a bűnözés problémáinak vizsgálata által (Sherman, 1998). A problémaorientált és bizonyíték alapú rendészet elsősorban szervezeti elméletek, amelyek meghatározzák azt, hogy a rendőrség mi alapján dönti el, hogy miként reagál a bűnözésre. Ezek nem tekinthetők kriminológiai elméleteknek, és nem is ezeken alapulnak ellentétben más stratégiákkal 7. Az adatfeldolgozás által vezérelt és a közösségi rendészet is szervezeti elméleteknek tekinthető, bár az utóbbi inkább a rendőrség és a közösség kapcsolatát vizsgálja, és nem pedig azt, hogy hogyan kell reagálnia a bűncselekményekre. (Knutsson and Tompson, 2017, p. 29) Az alapvető különbséget Knutsson és Tompson (2017) abban látja, hogy a problémaorientált rendészet célja, hogy a rendőri intézményt oly mértékben javítsa, amelyre a demokratikus kormányzás a szabad és nyílt társadalmakban támaszkodhat, ezzel szemben a bizonyíték- alapú rendészet egy megbízható tudományos testületet igyekszik kialakítani, amely a rendőrség professzionalizmusát növelné (pp ). A prediktív rendészet ezzel szemben kriminológiai elméteken alapul, és kiindulópontja, hogy a bűnesetek nem egyenletesen, és nem is véletlenszerűen oszlanak meg. A környezeti kriminológia megállapításai nyújtanak segítséget abban, hogy mely tényezők és jellegzetességek azok, amelyeket szükséges bevonni az elemzésbe. Ezek alapján egyértelműen egyik stratégiába sem sorolható be, ellenben mindegyik megoldáshoz kapcsolódik valamely tényező szerint. 7 Például a kockázat-alapú rendészet ( risk-based policing ) a környezeti kriminológia eredményein alapul, míg a betört-ablakok rendészete ( broken windows policing ) pedig spirális oksági kapcsolatot feltételez a közösségben megfigyelhető antiszociális magatartások, illetve a súlyosabb bűncselekmények megjelenése között (Borbíró, 2016, p. 218). 105

106 4. Összegzés A prediktív rendészet stratégia szintű besorolásánál figyelembe kell venni a megközelítés céljait és eszközeit. Ez alapján a hírszerzés alapú, vagy intelligensen irányított rendészeti stratégiához kapcsolódhat a tekintetben, hogy számítógépes elemzések alapján tesz előrejelzéseket. Azonban a kizárólagos besorolás figyelmen kívül hagyja a közösségi rendészet azon funkcióját, amely elősegíti a közbiztonság alakulását befolyásoló tényezők feltárását. Továbbá törekszik a probléma jellegének, természetének és minőségének megismerésére, illetve alkalmas az intézkedések által elért hatások (Finszter, 2012) vizsgálatára is, amely a problémaorientált stratégiához illeszkedik. Ezzel szemben a bizonyíték-alapú rendészet már nagyobb figyelmet szentel a tudományos eredményeknek és azok alkalmazására, de nem olyan mértékben, mint a prediktív rendészet. Véleményem szerint nem indokolt a külön stratégiaként történő kezelés, sokkal inkább egy közös metszetként érdemes tekinteni rá. Felhasznált irodalom Borbíró, A., Realista kriminológia, in: Borbíró, A., Gönczöl, K., Kerezsi, K., Lévay, M. (Eds.), Kriminológia. Wolters Kluwer Kft., Budapest, pp Ferguson, A.G., Predictive policing and reasonable suspicion. Emory Law Journal 62, 259. Finszter, G., Rendészettan, Studia Universitatis Communia. Dialóg Campus Kiadó, Budapest. Finszter, G., Bűnüldözés és rendészeti modellek, in: Borbíró, A., Gönczöl, K., Kerezsi, K., Lévay, M. (Eds.), Kriminológia. Wolters Kluwer Kft., Budapest, pp Finszter, G., A rendőrség joga. Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest. Friedmann, R.R., Community Policing: Comparative Perspectives and Prospects. St. Martin s Press, New York. Goldstein, H., Problem-Oriented Policing. McGraw-Hill, New York. Knutsson, J., Tompson, L., Advances in evidence-based policing. Routledge, London. Korinek, L., Az igazságszolgáltatás mint rendszer, szervezeti kutatások. Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny 2006.ó Kozáry, A., Rendészeti Politológia II. Rendőrtiszti Főiskola, Budapest. Lum, C., Translating Police Research into Practice. Police Foundation 11, Maguire, M., Policing by risks and targets: Some dimensions and implications of intelligence led crime control. Policing and Society 9,

107 Mitchell, R.L., Predictive policing gets personal [WWW Document]. Computerworld. URL (accessed ). National Criminal Intelligence Service (NCIS), The National Intelligence Model. NCIS, London. Ratcliffe, J., Intelligence-led policing. Willan, Cullompton, Devon. Sherman, L.W., Evidence-based policing. Police Foundation, Washington. Sherman, L.W., Schmidt, J.D., Rogan, D.P., Policing domestic violence: Experiments and dilemmas. Free Press. Walt, P.L., McInnis, B., Price, C.C., Smith, S.C., Hollywood, J.S., Predictive policing: The role of crime forecasting in law enforcement operations. RAND Corporation. Weisburd, D., Piquero, A.R., How Well Do Criminologists Explain Crime? Statistical Modeling in Published Studies. Crime and Justice 37, org/ / Jogszabályok: 13/2001. (X. 2.) ORFK utasítás a Magyar Köztársaság Rendőrsége Bűnelemzési Szabályzatának kiadásáról,

108 Hengl Melinda 1 Kriminalisztikai szövegnyelvészet 1. Bevezetés A nyelvművelés nagy múltra tekint vissza. De a szövegnyelvészet mint szűkebb értelemben vett alkalmazott nyelvtudomány csak az es évektől kezd előtérbe kerülni. (Nagy, 1980, p. 5) Az alkalmazott nyelvészet és a kriminalisztika közös területe az igazságügyi nyelvészet és a törvényszéki fonetika. Az Igazságügyi Nyelvészek Nemzetközi Társasága (IAFL, International Association of Forensic Linguists) 1992-es megalakítása óta főként jogi vagy igazságügyi területen dolgozó nyelvészekből és nyelvész szakértőkből áll. Kutatásuk kiterjed nyelvészeti bizonyítékok és bírósági tárgyalótermi diskurzusok elemzésére, bírósági tárgyalótermi fordítás, tolmácsolás, jogi dokumentumok és iratok olvashatóságának, érthetőségének vizsgálatára, jogi szövegek elemzésére, értelmezésére, nyelvészeti bizonyítékok bíróság előtt történő felhasználására, beszélőazonosításra, szerzőség azonosításra, a nyelvhasználat oktatására és az igazságügyi nyelvészetre. (Pápay, 2007, p ) A kriminalisztikai szövegnyelvészet módszere A kriminalisztikai nyelvészet a nyelvtudományi kutatások eredményeit használja fel speciális módszerekkel, speciális cél érdekében. (Nagy, 1980, p. 5) A kriminalisztikai nyelvész-szakértő gyakorlati szövegvizsgálatot végez. A szövegtan (textológia) a mondatsorok és a bekezdések szerveződéséből létrejött nyelvi mű természetét elemzi azzal a céllal, hogy megismerje a szövegnek és alkotójának kapcsolatát. Kutatja a szövegek közös jegyeit, hogy mi is teszi szöveggé a szöveget. Merít a stilisztika ismereteiből, az egyéni stílus megállapításában fontosak a szövegen kívüli rendszerek (életrajzi vonatkozások, társadalmi körülmények). Elemzi a szöveg szerkezetét, hiszen a szöveg több mondatból áll, és a mondatok között meghatározott logikai, nyelvtani kapcsolat van. A mondat nyelvi szintek, szabályok komplexumából jön létre, ezáltal bizonyos mértékben tükrözi a szerző stílusának fonológiai, morfológia, szótani és mondattani sajátosságait. (Nagy, 1980, p ) A gyakorlati szövegvizsgálat során a textológia négy szempontból közelít a szöveghez: szöveggrammatikai, szövegjelentéstani, szövegstilisztikai és szövegpragmatikai. A szöveggrammatika középpontjában a szövegszerkezet nyelvtani és logikai kapcsolatai, tehát a kohézió áll. Ide tartozik a lélektani alany és a lélektani állítmány kifejeződésének leírása, a névmások és a névmási határozószók szövegfunkcióinak bemutatása által. A szövegjelentéstan a szövegdarabok jelentésbeli és tartalmi összefüggéseit vizsgálja. A szöveg szemantikája a valóság tükröződése. A szövegstilisztika a nem művészi alkotások stilisztikai 1 Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék, egyetemi tanársegéd; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Doktori Iskola, doktorjelölt

109 eszközeinek, sajátosságainak, szövegegységeinek elemzését, összehasonlítását is jelenti. A szövegpragmatika azt is vizsgálja, hogy mennyire őszinte a szöveg, van kimondatlan, látens, rejtett tartalma, vagy befolyásolja a szöveg alkotóját valami. (Nagy, 1980, p ) A kriminalisztikai szövegnyelvészet alkalmazza a hagyományos és a modern szövegtan eljárásait. Szerepet kap a minőségi ismérvek felkutatása és a mennyiségi viszonyok feltárása. A kvantitatív szövegvizsgálat a szövegjelenségek mennyiségi viszonyainak és azok minőségének kutatásával foglalkozik. Módszertani követelményei az általános statisztika alapelveire épülnek, olyan matematikai eljárásokat alkalmaz, amelyek nyelvileg értelmezhetők (pl. szórás és korreláció számítása). Metodológiai követelmény a pontosságra törekvés. A nyelv kvantitatív törvényei statisztikai természetűek, bizonyos határok között (-tól, -ig), bizonyos feltételek mellett érvényesülnek, és jelentőséget tulajdonítanak a fellelhető tendenciáknak. Egy-egy mű kvantitatív elemzése az azonos ismérvek előfordulási arányainak felmérését jelenti, a vizsgálat során viszonyszámokkal, relatív gyakorisággal, középértékekkel és indexekkel foglalkozik (pl. a különlegességi index a szókincs specifikumait mutatja). A vizsgálat a kutató intuíciójával, a releváns gyakoriság gyanújának felmerülésével indul. (Nagy, 1980, p ) A szövegnyelvész feladata a kvantitatív szövegvizsgálat során az írásmű mennyiségi elemzése, több szöveg kvantitatív összehasonlítása, a választék és a választás mennyiségi viszonyainak feltárása, a szerző személyi tulajdonságainak és a szövegezési sajátosságok mennyiségi összefüggéseinek felismerése. (Nagy, 1980, p. 24) Vizsgálata során elemzi a különlegességi indexet, a valószínűségi indexet, a szövegezési elemek súlyozásával előállított indexeket, a tipológiai indexeket, a keverési arányokat stb. (Nagy, 1980, p ) Módszertanilag elemzéskor az a döntő, hogy a kérdéses mű szerzője milyen szavakat, szófajokat és mondattípusokat használ szívesen. Az anonim írások elemzésénél a komplex módszer alkalmazása a leghatékonyabb. Ebben az esetben az analízis szempontjai (kvalitatív és kvantitatív megközelítéssel) a fogalmazás színvonala, a mű stílusa, a mű jelrendszere (egyéni szókincs), a mű grammatikai szabályai (szabályosság, eltérés) és a mű helyesírása. (Nagy, 1980, p ) A szövegek két csoportra oszthatók: nyíltra (spontán beszéd) és zártra (írásban rögzített). (Nagy, 1980, p. 14) A szövegnyelvészet tárgya a szöveg. Elemzéskor az írások műfajilag csoportosíthatók: névtelen levél, önéletrajz, búcsúlevél, elmebeteg írása és egyéb szövegfajták (végrendelet, vers stb.). (Nagy, 1980, p. 89) A szövegnyelvészeti vizsgálatokban az írássajátosságok súlypontja az írott beszéd sajátosságaira helyeződik. (Tremmel, 2005, p ). A szakvélemény jellege alapján a szövegnyelvészeti szakértés a soft természetű vizsgálatok közé tartozik. Az a szakvélemény, amelyhez megfelelő mennyiségű és minőségű lelet szükséges ahhoz, hogy a vizsgálat elvégezhető legyen, és tudományosan kidolgozott, megalapozott vizsgálati módszer, technika áll rendelkezésre: a kemény (hard) szakvélemény. Az a szakvélemény, amelyhez nem szükséges ilyen lelet, és nincs egzakt vizsgálati módszer, technika: a puha (soft) szakvélemény. (Tremmel, 2009, p. 44) Szövegnyelvészeti elemzéskor elegendő a fénymásolt vizsgálati anyag, amely megfelel a mennyiségi és minőségi kritériumoknak. Általában sornyi szöveg tartalmazza a személyre jellemző stílus sajátosságait, de előfordulhat, hogy sornyi szöveg elemzése sem visz közelebb a személy azonosításához. (Nagy, 1980, p. 62) 109

110 Azonosítási természetét tekintve a kriminalisztikai szövegelemzést grafoprofilingnek nevezhetjük. (Tremmel Fenyvesi Herke, 2005, p. 151) A nyelvész-szakértő vizsgálata közvetett azonosítás, mert a szöveg mögötti szerzők egyezésének vagy eltérésének megállapítására irányul. (Nagy, 1980, p. 86) A szövegnyelvész szakértő nemcsak kézzel írt, hanem nyomtatott betűs szöveg írójának azonosításához is segítséget nyújthat. De Vel és munkatársai ek igazságügyi elemzését végezve, a levelek strukturális felépítését és nyelvészeti jellemzőit vizsgálva kísérelték meg az író személy azonosítását. Kutatási eredményeikből megállapítható, hogy az írást létrehozó személy mentális nyoma a szerkeszthető elektronikus dokumentumban írt szövegben is megtalálható. (De Vel Anderson Corney Mohay, au/8019/1/8019.pdf) A nyelv összetett jelenség, egyrészt objektív, mert szabályok rendszeréből áll, másrészt szubjektív, mert függ az egyén akaratától (pl. rokon értelmű szavak esetén melyik kifejezést választja). A kriminalisztikai szövegnyelvészet szerint az adott fogalmazóra jellemző nyelvi tulajdonságok személyenként változnak. Abszolút egyéni nyelvi sajátosság nem létezik, de a nyelvi sajátosságok más jellegű ismérvekkel együtt meghatározhatják az alkotó személyt, így a sajátosságok komplexumát egyedinek tekinthetjük. (Nagy, 1980, p ) 3. Mire adhat választ a kriminalisztikai szövegnyelvészet? Kriminalisztikai szövegnyelvész szakértő igénybevételével: 1. szűkíthető a szóba jöhető gyanúsítottak köre, 2. előmozdítható a gyanúsított védekezésének és tagadásának megtörése valamint 3. megvalósulhat a szöveg szerzőjének azonosítása. 1. A kriminalisztikai szövegnyelvészet eredményeivel sikeresen szűkíthető a szóba jöhető gyanúsítotti kör. (Nagy, 1980, p. 77) A nyelvi profilalkotáskor az író szociodemográfiai jellemzőit (nem, életkor, iskolai végzettség, anyanyelv, nyelvjárás) próbálja a szövegből feltárni a nyelvész-szakértő. (Ránki, 2013, p. 26) ad 1. A szakértő segítségével sikerülhet a névtelen levélírók nemének meghatározása. Megfigyelések szerint léteznek nőies és férfias jegyek. (Nagy, 1980, p ) - Nőies vonásnak tekinthető, és ezáltal női íróra utal: 1. ha a becsületsértő, rágalmazó vagy zsaroló levél tartalma egyszerűen közli az igazságot; 2. ha szólást tartalmaz; 3. ha a szöveg bőbeszédű, választékos szóhasználatú; 4. ha fogalmazás terjengős, a leírás részletező, a szerző kitér a tárgyhoz kevésbé tartozó, jelentéktelen eseményekre (ezáltal a szöveg terjedelme is hosszabb); 5. ha arra utal a tartalom, hogy az író jó ügyet szolgál; 6. ha a szöveg trágár, hemzseg a durva, obszcén kifejezésektől; 110

111 7. ha gyakori a pozitív vagy negatív tartalmú jelzők (különösen a minőségjelzők) és az állítmányok halmozása; 8. ha a szerző környezete rokonszenves tagjáról ír, akkor a hangnem finomabb, kedveskedőbb. - Férfi íróra utal: 1. ha a becsületsértő, rágalmazó vagy zsaroló levél tartalma határozott intézkedést követel a címzettől; 2. ha a megfogalmazás hivatalos hangvételű, a vádaskodások jogi nyelven fogalmazódnak; 3. ha a szóhasználat műveltséget fitogtató, gyakori az idegen szavak alkalmazása; 4. ha a szöveg rövid és terjengősségtől mentes. ad 2. A szövegnyelvészet hozzájárul az író személy életkorának behatárolásához. (Nagy, 1980, p ) - A fiatalokra nagyzolás és romantikus hangvétel jellemző. Esetleg titkos szervezet tagjának adják ki magukat, de az ifjúságra jellemző szóhasználat is árulkodó. Gyakran mellékelnek rajzot magyarázatként. Keveredhet a tegezés és a magázás. Sokszor iskolás a megfogalmazás, és kitűnik az élettapasztalatok csekélysége. Leggyakrabban zsarolóleveleket írnak. - Középkorúak névtelen leveleinek hátterében sokszor áll féltékenység és irigység. Gyakran vádolják a főnököt, és igazságos intézkedések meghozatalát kérik. Szókincsük és ismeretanyaguk gazdagabb, műveltebbeknél előfordul az idegen szavak, szakszavak használata. - Az idősek kedvenc témái az erkölcstelen személyek viselt dolgai. Tanácsokat adnak, bölcsességeket írnak, és egy nem tetsző cselekedetből általánosítanak. Többnyire társadalmi méretekben gondolkodnak, moralizálnak, és szólásokat, közmondásokat is beleszőnek a szövegbe. Nyelvjárási elemek és tájszavak használta is jellemző. ad 3. A vizsgálat során általában megállapítható a műveltség szintje. Szövegnyelvészeti megfigyelések szerint: - az alacsonyabb műveltségű emberek: 1. nem tudnak több tagmondatból álló összetett mondatot szerkeszteni, többszörösen alárendelt szószerkezetet használni. (Nagy, 1980, p. 62) 2. A műveletlen személyek írásaiban sok a grammatikai és helyesírási hiba, szövegegységeik lazán kapcsolódnak egymáshoz, szókincsük szegényes. (Nagy, 1980, p. 111) - Művelt íróra utal: 111

112 az árnyalt és szakszerű fogalmazás, 2. a gazdag szókincs, 3. a magas ismeretanyag, 4. az idegen szavak és a rövidítések használata, 5. a jó helyesírás, 6. az esetleges szójátékok megjelenése, (Nagy, 1980, p. 111) 7. valamint az összetett mondatok és az alárendelt szószerkezetek alkalmazása (Nagy, 1980, p. 62). ad 4. A nyelvész-szakértő segítségével elvétve a foglalkozás behatárolása is sikerülhet, ha a szövegekben felbukkannak a csak egy-egy szakmához köthető zsargonszavak. (Nagy, 1980, p. 111) ad 5. A nyelvpszichológiai eredmények közelebb vihetnek az író személyiségvonásainak felvázolásához. (Nagy, 1980, p. 58) Bár a személyiségvonások vizsgálata (az írásvizsgálatok közül) a grafológus területe, de szövegnyelvész szakértő is bevonható. ad 6. A szövegnyelvészeti elemzés képes azáltal érzékelni a hangulatokat, hogy az író milyen szavakat választott. (Nagy, 1980, p ) Így pl. szerepet játszhat a felindultság megállapításában. ad 7. Kényszert és fenyegetést valószínűsít, ha a nyelvtani-stilisztikai összkép és a helyesírási készség között jelentős eltérés figyelhető meg. Ez a szöveg érzelmi szerzőjének és leírójának különbözőségére utalhat. (Nagy, 1980, p. 80) ad 8. A pszichiátriai szövegkutatás a kifejezés meghatározott zavarait egyes betegségekhez kapcsolja: (Nagy, 1980, p. 132) - az epilepsziások írásai terjengősek és szinte minden szó után pont következik, - a paranoiásokra jellemző az új szavak alkotása és a különleges helyesírás, - a mániások mondatai sokszor befejezetlenek és laza köztük a kapcsolat. Megfigyelések szerint elmebetegek írásában: - a mondatalkotási szabályok és az alkalmazott kifejezések lényegesen eltérhetnek a köznyelvi normáktól, (NAGY, 1980, p. 60) - előfordulhatnak értelmetlen szókapcsolatok, grammatikai hibák, aprólékos leírások, jellemző lehet a bőbeszédűség stb. (NAGY, 1980, p. 135) ad 8. A torzító szándék szövegnyelvészeti szinten kétféleképpen jelenik meg. Egyrészt azáltal, hogy éles kontraszt található egy-egy nyelvi szinten belül, másrészt úgy, hogy két nyelvi szinten egymásnak ellentmondó nyelvi készség tapasztalható. Ez utóbbi megvalósulhat úgy, hogy az igen fejlett fogalmazási készség a toldalékolás gyenge színvonalával párosul, vagy a nagyszerű mondatalkotással szemben szegényes szókincs áll. Ha a nyelv-

113 tani-stilisztikai összkép és a helyesírási készség között látszik jelentős eltérés, akkor az a szöveg értelmi szerzőjének és leírójának különbözőségére utalhat. A névtelen levél írója mindig színlel, szeretne másnak mutatkozni, mint amilyen valójában. Az elrejtőzés leginkább a közölt információk jellegében nyilvánul meg, ritkábban a helyesírás eltorzításában, és csak kivételes esetekben az eredeti stílus elferdítésében. A szöveg szándékos elváltoztatása egyirányú folyamat, mert egy művelt ember keltheti azt a látszatot magáról, hogy műveletlen, de ez fordítva nem lehetséges. (Nagy, 1980, p ) 2. Tapasztalatok szerint a nyelvészet hatásos fegyver a gyanúsított védekezésének és tagadásának megtörésében. (Nagy, 1980, p. 8) Kihallgatások diskurzuselemzésével (a kihallgatást végző személy kérdéseire adott válaszok pragmatikai vizsgálata alapján) megállapítható az igazmondás vagy a félrevezetés ténye. (Ránki, 2013, p. 27) 3. Szerzőazonosítást is végezhet a nyelvész-szakértő, például ha a vád tárgya egy szöveg, amelynek szerzőjét rágalmazással vádolják. Vizsgálható, hogy tényleg az a személy-e a szerzője a szövegnek, akinek azt tulajdonítják. (Ránki, 2013, p. 27) Irodalmi mű eredetiségének megállapításához is nélkülözhetetlen a szövegegybevetés. (Nagy, 1980, p. 12) Egyetértek azzal a felvetéssel, hogy az írott beszéd sajátosságainak vizsgálatát (amely régen az írógéppel készült iratok vizsgálatakor, a gépelő személyének behatárolásában játszott fontos szerepet) napjainkban a számítógépen szövegszerkesztést végző személy behatárolásánál lehetne használni. (Tremmel, 2005, p. 314) Álnevek dekódolásában is sikert érhet el a nyelvész-szakértő. Minden álnév tartalmaz szenzitív faktort, releváns jegyet az álnévadóra vonatkozóan. Az álnév a szöveg része, a szerző attribútuma, ezért szükséges a szöveggel együtt, annak kontextusában vizsgálni. Külön terület az internetes álnevek (nickname) megfejtése, amelyeket a netes műfajok (blog, cset, poszt, komment stb.) szerzői használnak. Ezek az új netnyelvészeti eljárás segítségével dekódolhatók. (Ránki, 2013, p. 27) 4. Összefoglalás A szövegnyelvészet segítséget nyújthat a nyomozás során és a bírói döntések meghozatalakor, mert az írásvizsgálat és a kriminálpszichológia nem illetékes bizonyos nyelvhasználati kérdések megválaszolásában. (Nagy, 1980, p. 5) Szövegnyelvész szakértő bevonására a büntetőeljárásba általában akkor kerül sor, ha más krimináltechnikai vizsgálatok nem vezettek eredményre, vagy az eljáró hatóságnak (rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak) többlet információra van szüksége. (Nagy, 1980, p. 85) A nyelvészszakértő bevonásával szerezhető információk (a szerző nemére, életkorára, műveltségére, foglalkozására, személyiségvonásaira, felindultságára, kényszerítésére, pszichiátriai betegségére és torzítási szándékára) hatékonyan segíthetik a bűnüldözők munkáját (a szóba jöhető gyanúsítotti kör szűkítésével, a gyanúsított védekezésének és tagadásának megtörésével, valamint a szöveg szerzőjének azonosításával), ezért ezzel a lehetőséggel is érdemes élni. 113

114 Felhasznált irodalom De Vel, Olivier Anderson, Alison Corney, Malcolm Mohay, George: Mining Content for Author Identification Forensics; Letöltve: pdf (Utolsó letöltés: 15/02/2019) Nagy Ferenc (1980) Kriminalisztikai szövegnyelvészet. Budapest, Akadémia Kiadó. 171 p. ISBN Pápay Kinga (2007) Valószínűségi skálák az igazságügyi nyelvészetben. In: VÁRADI Tamás (szerk.): I. Alknyelvdok Konferencia kötet. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet. pp ISBN Ránki Sára (2013) Nyelvész az igazságszolgáltatásban. Ügyvédek Lapja, a Magyar Ügyvédi Kamara folyóirata, LII. évf. 1. sz. p ISSN Tremmel Flórián (2005) A komplex kézírásvizsgálatok lehetőségei és korlátai. In: LIGETI Katalin (szerk.): Wiener A. Imre 70. születésnapjára. Budapest, KJKKERSZÖV. pp ISBN Tremmel Flórián (2009) Bizonyításelmélet. Pécs, PTE ÁJK. 71 p. ISBN Tremmel Flórián Fenyvesi Csaba HERKE Csongor (2005) Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz. (Criminalistics Textbook and Atlas) Budapest Pécs, Dialóg Campus Kiadó p. ISBN

115 Héder Klára 1 Figyelés vagy megfigyelés? Egy fogalom konceptualizációs kérdései 1. Bevezetés A megfigyelés, mint fogalom nagy utat járt be a világ fizikai tapasztalását tárgyaló filozófiai megközelítésektől, a napjaink felügyeleti/megfigyelési társadalmában (surveillance society, Lyon 1994) manifesztálódó infotechnológiai megfigyelési-, adatgyűjtési- és adatelemzési lehetőségekig. Ez az út nemcsak a fogalom változását, alakulást, hanem lényeges tartalmi és formai átalakulását is magával hozta. Jelen írás röviden áttekinti azokat a főbb elemeket, szempontokat melyek a megfigyelés fogalmának változásai során a kérdéskörhöz kapcsolódtak; megkísérli a filozófiai-, kutatásmódszertani-, operatív- és társadalomtudományi értelemben használt megismerés/megfigyelés-fogalom közös, illetve eltérő jegyeinek feltárását; kutatási problémához kötődő konceptualizációs kérdéseinek és a tervezett kutatás operacionalizációs kérdéseinek bemutatását. 2. Kutatásmódszertani alapkérdések Egy kutatás minden esetben a kutató saját világnézetéhez, szakterületéhez, kutatási kérdéséhez kapcsolódva határozza meg, konceptualizálja és operacionalizálja a kérdéses fogalmat, jelen esetben a megfigyelés -t. A tervezett disszertáció, melyhez jelen munka is kapcsolódik, a rendészettudomány területén, elsősorban szociálpszichológiai, kvalitatív és kvantitatív módszerek közös alkalmazásával kíván eredményeket elérni, új tudományos eredményt létrehozni. A megfigyelés mint fogalom ezért feltétlenül értelmezendő a hétköznapi vs. szakmaspecifikus fogalomalkalmazás illetve a rendészettudomány, más társadalomtudományok és speciális kutatási területek (pl. surveillance studies) fogalmi használata szempontjából is. 2.1 A kutatás alaphipotézisként feltételezi, hogy az információs társadalomban az infokommunkációs eszközök használói Schrödinger macskájához hasonlóan egyszerre potenciális megfigyelők és potenciális megfigyeltek; a megfigyeléssel kapcsolatos attitűdjük, viselkedésük, sőt még magának a megfigyelésnek a szubjektív percepciója is eltér akkor, hogyha magukat a megfigyelői, vagy éppen ellentétesen, a megfigyelti oldallal identifikálják 2. 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola Ph.D hallgató 2 A szerző korábbi on-line kérdőíves vizsgálata igazolni látszik azt a feltételezést, hogy a megfigyelti oldallal történő azonosulás aktív hárítási mechanizmusok beindulását eredményezi az érintettekben: míg általában valószínűnek gondolják a megfigyelést, saját magukra nézve ezt sokkal kevésbé tartják valószínűnek. (Héder, 2017) 115

116 Ahhoz azonban, hogy a fenti hipotézist operacionalizálni lehessen meg kell határozni pontosan, hogy mit értünk megfigyelésen, megfigyelőn, és megfigyelten. Át kell gondolni, hogy mit is jelent pontosan a megfigyelés, mint cselekvés; ki a megfigyelő és ki a megfigyelt; vajon a megfigyelés objektív adatokat szolgáltat-e a világ megismeréséhez, vagy csak kognitív konstruktumok létrehozásában játszik szerepet. Valóban változhat-e egy percepció, hogyha az indentifikáció változásával lényegében maga a megfigyelő változik meg 3? A fogalom egyik legfontosabb konceptualizációs problémájaként tehát a megismerés/megfigyelés objektivitásának és a megfigyelő szerepének kérdése vár válaszra Tapasztalás és megismerés: a megfigyelés ismeretelméleti problémái A megfigyelés elsőként filozófiai problémaként jelent meg a görög gondolkodóknál, mint a világ megtapasztalására és megismerésére vonatkozó episztemológiai 4 esemény. A fogalom itt a világ megismerésében fontos szerepet játszó, a megfigyelő egyénből kiinduló érzékelési cselekményként kerül meghatározásra, melynek célja a való világra vonatkozó releváns tudás gyűjtése. Az érzékelés megbízhatóságával kapcsolatos filozófiai kérdések felvetették: 1. a megfigyelővel kapcsolatos jellemzők fontosságát, és a megfigyelő okozta torzítások lehetőségeit 5, 2. a megfigyelés módszerének fontosságát 6 3. a világ percepciójának 7, 4. és objektív megismerhetőségének 8 kérdését is. A felvetett kérdések következtében a tapasztalatból (a posteriori) vagy a bármilyen forrásból érkező előzetes (a priori) tudás, mint ismeretelméleti alapprobléma végigvonul a filozófiatörténet évszázadain. Bár a filozófiai és ismeretelméleti kérdések tárgyalása bőven meghaladja ennek az írásnak a korlátait, néhány szóban mégis érdemes talán utalni arra, hogy a megtapasztalhatóság, megérthetőség, a világ megismerhetőségének kérdése minden nagy filozófiai irányzatban megválaszolandó kérdésként merült fel, s napjain filozófiai vitáiban is előkelő helyet kap. 3 Vajon másként látom-e ugyanazt a jelenséget (pl. egy személyre vonatkozó adatgyűjtést), hogyha én vagyok az, aki új szomszédjáról szeretne megtudni ezt-azt, vagy ha a leendő munkáltatóm állít fel rólam digitális lábnyomom alapján egy személyes profilt? Hatás: azonos adatgyűjtési módszer eltérő identifikáció (megfigyelő/megfigyelt) eltérő érzelmi érintettség és attitűd eltérő veszély(ességi) percepció a két esemény eltérő értékelése. 4 episztemológia (episztémé = tudás + logosz = elmélet ), más néven ismeretelmélet: a megismerés feltételeit, határait, módszereit kutató tudomány 5 pl. Platon barlang hasonlatában leláncolt megfigyelők helyzete; 6 ld. Arisztotelész szemlélődő megfigyelése; 7 Hérakleitosz (Kr. e sz.) a megfigyelést, mint érzéki észlelést megkülönböztette értelmi ismeret megszerzésétől: rossz tanújuk az embereknek a szemük és a fülük, ha barbár lelkük van (id: Turay, 1994, 2. old); 8 pl. a szkeptikusok, mint éliszi Pürrhón (I. e. 360 I. e. 270), aki a dolgok megragadhatatlansága, felfoghatatlansága mellett érvelt;

117 Némely irányzatok, mint az empirizmus, szenzualizmus 9 vagy a (neo)pozitivizmus 10 persze jelentősebbnek látják a tapasztalat, és ezzel együtt a megfigyelő szerepét is, mint más gondolkodók vagy filozófiai irányzatok 11, azonban a megismerő (megfigyelő) szerepével kapcsolatban szinte minden irányzatban komoly kérdések merültek fel. Amíg megfigyelőre (a világ megismerését végző szubjektumra) és a megfigyelésre, mint meghatározható szándékos megismerési tevékenységre naív realizmussal, hétköznapi megismeréssel tekintünk, feltételezhetjük, hogy egy bizonyos eseményt megfigyelve minden megfigyelő ugyanazt látja, s így észlelésük hasonló, transzparens (Pléh, 2002). A fenti állítást azonban már a Locke féle reprezentatív realizmus is vitatta, rámutatva, hogy a világ a tiszta lappal ( tabula rasa ) induló megfigyelő tudatában a megismerés által leképezett valóság reprezentált változataként jelenik meg; és akkor még nem is tettünk említést a konstruktivizmus személyes, egyedi, belső konstrukciós folyamatairól, melyben az érintett maga (Nahalka, 2013), vagy társaival közösen (Bodor, 1997) 12 alkotja meg az általa tanulmányozott világ percepcióját. A megfigyelés fogalmának meghatározásakor tehát legelőször a felmerülő ismeretelméleti problémák tisztázása válik szükségessé. Vajon a megfigyelés -t a konceptualizációt végző kutató 1. objektív, rendezett, a megfigyelő személyétől függetlenül mindig azonos eredményre vezető, dokumentálható cselekménynek tekinti, 2. vagy helyet hagy az a priori forrásból, szubjektív percepcióból, előzetes elemekből származó konstruált megismerés lehetőségének, a társas interszubjektivitásnak, a megismerő/megfigyelő elfogultsági-, tévedési lehetőségeinek a megfigyelés során? A kutatás alaphipotézise 13 alapján inkább ez utóbbi felvetés látszik helyénvalónak, s mint ilyen, bizonyítandónak illetve falszifikálandónak. Ha a megfigyelőre/megfigyeltre olyan személyként tekintünk, aki társas környezetben, attól nem függetlenül végzi a megfigyelést, vagy gondolkodik saját megfigyelésének lehetőségeivel kapcsolatban, akkor könnyebben érthető, hogy ez a személy mindkét sapkáját felveheti (azaz képes mindkét szerep identifikált alkalmazására: önmagát hol megfigyelőként, hol megfigyeltként azonosítva). A valóság megismerésének, a megfigyelés interszubjektivitásának, konstruált jellegének, és szubjektív leképeződésének figyelembevétele hozzásegíthet a folyamat és hatásainak jobb megértéséhez. Az eképpen diffúzabb módon definiált, interakcionalista keretben értelmezett fogalom vizsgálata rámutathat, hogy miként játszanak szerepet az előfeszítéssel mozgósított prekoncepciók, emocionális terhek, félelmek a megfigyelés veszélyességének, saját személyre vonatkozó kockázati mértékének megítélésében; (például miért tekintenek másként a megfigyeltek saját társaiktól jövő követés -re, mint az államhatalmi-, nemzet- 9 ld. Hobbes, Locke, Hume 10 ld. Comte, Mill, Mach, vagy a Bécsi Kör tagjai 11 pl. az objektív és szubjektív idealizmus képviselői 12 ld. a megismerés társas konstruktivista felfogása 13 Az információs társadalom tagjai a megfigyelői és megfigyelti szerep rugalmas váltására képesek, s az aktuális identifikáció alapján eltérően percipiálják és értékelik a megfigyelés lehetőségét és veszélyességét. 117

118 biztonsági szervek adatgyűjtési szempontból túlságosan proaktív (Parti, 2018) megfigyelői magatartására.) A megfigyeléssel kapcsolatos episztemológiai kérdések a kutatói világnézettel, illetve a kutatási hipotézisekkel kapcsolatos viszonyának tisztázása után a következő kihagyhatatlan lépés a használt kifejezés pontos jelentéstartalmának, használati körének és használati módjának meghatározása, (melyről a következő szakaszban esik néhány szó). 4. A megfigyelés kifejezés a hétköznapi szóhasználatban Egy fogalom konceptualizációjához első lépéseként a hétköznapi megfigyelés fogalom körüljárása látszik a legjobb kiindulópontnak. A magyar nyelvben, a hétköznapi szóhasználat során sok esetben átfedő jelentéssel figyelhető meg a megismerés és a megfigyelés fogalom. A megfigyelés kifejezés a két eltérő értelmezés összemosásakor egyaránt jelenthet: a. a környezet megtapasztalására és megértésére vonatkozó hétköznapi, filozófiai és tudományos megismerést, mint általános ismeret- és tudásszerzési eseményt, b. de jelenthet valamely személy (a megfigyelő) által végrehajtott valamely dologra vonatkozó célzott adat- és információgyűjtést, a létező dolgok érzékszervi megfigyelését is (ld. 1. ábra) ábra: A megfigyelés fogalom a hétköznapi szóhasználatban A nem szakmaspecifikus kifejezéstárban a megfigyelhető gyakran a megtapasztalható, megérthető, látható, fellelhető szinonimájaként jelenik meg 14, a nem specifikus értelemben használt megfigyelést pedig, legtöbbször, mint az emberi elmében a valóság visszatükrözési folyamatának általános leírását alkalmazzák. A megfigyelés fogalom szinonimáit, rokon fogalmait megvizsgálva 15 a hétköznapi életben a specifikusabban használt megfigyelés fogalom is több értelmezést, négy nagy tevékenységi formát foglal magában, illetve sok esetben mos össze. 14 Pl. Hétfőn lesz megfigyelhető a Merkúr-átvonulás Magyarországon forrás: 15 ld. különféle (szinoníma)szótárak: pl. szinonimaszotar.hu; szinonimakereso.hu; szinonimak.hu; magyar-angol-szotar.hu; idegen-szavak.hu;

119 2. ábra: A megfigyelés, mint különféle cselekvési mód A megfigyelés hétköznapi szóhasználatába bújtatott egymástól jelentősen eltérő cselekvési típusok jelentősen eltérő szakmai megfigyelés-fogalom használatát vetítik előre: 1. A tudományos vizsgálatnál, a megfigyelés, mint célorientált cselekvés, irányított észlelés kerül meghatározásra, ahol a tett analitikus, tudományos jellege, módszere, valamint a kapott adatok megbízhatósága kap döntő hangsúlyt. 2. A megfigyelés titkos adatgyűjtési komponense inkább a nemzetbiztonsági operatív cselekményekre emlékeztető tartalmi elemeket sűríti magába. 3. A figyel elem inkább a rendészeti szakkifejezésekkel 16 áll rokoni kapcsolatban (Finszter, 2018). 4. A megfigyelés felügyeletgyakorlási összetevője elsősorban a különféle kontrollfogalmakhoz és elméletekhez kapcsolható tartalmakkal mutat hasonlóságot. A fenti négy nagy cselekvéstípus elkülönítése nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy elemezni lehessen, hogy az egyes szakmaspecifikus fogalom-meghatározások e négy terület közül melyeket tartalmazzák, illetve mely elemeket helyezik fókuszba. 5. A megfigyelés a szakmai kifejezéstár(ak)ban A megfigyelés kifejezés, mint elvont főnév szerepet kaphat valamely szakterület specializált tartalmú kifejezéstárában is (például a megfigyelés, mint kutatás-módszertani kifejezés, vagy mint az operatív titkos adatgyűjtést célzó eseményt jelentő figyelés szinonímája). A 2. számú ábrához kapcsolódva, a hétköznapi fogalomhasználat elemeit kiemelve ízelítőül néhány megfigyeléssel kapcsolatos szakmai definíció/leírás 17 : 16 mint a jogellenes emberi magatartásokból származó veszélyek megelőzése (jelenlét, őrködő funkció) 17 Mivel a fogalom igen árnyalt, a fenti definíciók csak illusztrálásul szolgálnak, a különféle szakterületek és a szakterületekhez tartozó fogalmi árnyaltság bemutatási igénye nélkül. 119

120 1. A megfigyelés, mint tudományos módszer: kezdődhet a megfigyelés: az empirikus adatok gyűjtése (Babbie, 2003, 131. old) A megfigyelés olyan alapvető módszer, amelynek jelentős metodológiai tradíciói alakultak ki mind a természet-, mind pedig a társadalomtudományok területén. (Szokolszky, 2004, 252.old) A megfigyelés céltudatos, tervszerű, rendszeres, objektív tényeken alapuló észlelés (Falus, 2004, 125. old.). 2. A megfigyelés, mint titkos(szolgálati) adatgyűjtés: Operatív figyelés: Olyan, az állambiztonsági szervek által alkalmazott operatív eszköz, amely jellegénél fogva alkalmas az ellenséges tevékenységet folytató, vagy ilyen tevékenységgel gyanúsított személyek konspirált követésére, mozgásuk, tevékenységük dokumentálására, kapcsolataik megállapítására, útvonalak, területek, objektumok megfigyelésére, biztosítására, az ellenséges tevékenység megakadályozására, a hálózat tagjainak vagy jelöltjeinek ellenőrzésére, tanulmányozására. 18 Figyelés: bűnügyi operatív módszer 19. Figyelés: titkos operatív eszköz 20 Operatív figyelés: titkos nyomozati (operatív) eszköz, amelynek feladata a titkosszolgálati szervek látókörébe került személyek magatartásának, kapcsolatainak titkos megállapítása, az ellenséges tevékenység megakadályozása, operatív akciók biztosítása 21 információs rendszer titkos megfigyelése során információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezheti A megfigyelés, mint felügyelet: Szüntelen a felügyelet. Mindenütt éber tekintet. A kapuk előtt felügyelők posztolnak, az utcák végén őrszem. (Foucault, 1975, 262.old) A megfigyelés, mint bűnügyi rendészeti szolgálati területi módszer, melynek célja a társadalom megfigyelés alatt tartása (Finszter, 2018) 4. A (meg)figyelés, mint rendéti őrködő funkció, rendészeti szolgálati terület (Finszter, 2018) 6. Konceptualizáció: egy fogalom differenciáldiagnózisa 18 ÁBTL 4.1. A-3050/1. Operatív figyelés, id: Müller, 2014., 9. old 19 A Magyar Népköztársaság Belügyminiszterhelyettesének 003. számú PARANCSA Budapest, évi március hó 2-án, 6. old.) /1963. BM. III. Főcsoportfőnökség konspirációs és biztonsági szabályzata, 5. oldal. 21 Révész, 2012., 255. old évi XXXIV. törvény a Rendőrségről: 71., e; 120

121 A szakmaspecifikus fogalomhasználatok tudományterületenként hasonlóságokat és jelentős eltéréseket (pl. specifikus követelményeket, többlettartalmakat) is mutathatnak a fogalom általános értelemben vett használatától, de a kétféle használat között átfedés is tapasztalható. Például a megfigyelés kifejezés a hétköznapi életben leggyakrabban vagy mint általános tudásszerzési, megismerési cselekmény, vagy pedig a politikai represszió kontextusában, a politikai rendőrség működésének szinonimájaként megjelenő fogalomként hangzik el (Müller, 2014), melybe levélfelbontástól, a lehallgatáson át, az ügynöki megfigyelésen és jelentésig sok mindent beleérthetnek a beszélők: vagyis vannak esetek, amikor a hétköznapi és a specializált szakmai tartalom átfedése jelentős. (ld. 3. ábra) 3. ábra: Fogalmi átfedések a hétköznapi és szakmai szóhasználatban Természetesen a hétköznapi szóhasználat és a szakkifejezések közti átfedés jelentősen függ attól, hogy mely területet választjuk. Jelentősen másként határozza meg a megfigyelést a természettudomány, és másként interpretálja a kérdést egy 18 századi és egy 20. századi filozófus (Bentham; Foucault, 1975;). Másként tekint a kérdéskörre egy kutatásmódszertannal foglalkozó szakember (pl. Babbie, 2003; Szokolszky, 2004), egy a digitális/ információs társadalom folyamatait tanulmányozó társadalomtudós (pl. Murakami Wood, 2006; Haggerty&Ericson 2000; Lyon, 2010; Fuchs 2011), az emberi jogok, a magánélet tiszteletben tartásáért fáradozó jogász, vagy éppen egy operatív munkát végző nyomozó. A fogalom konceptualizációs folyamata során ezért elengedhetetlen a lehetséges érintett területek felderítése, és az ott használt megfigyelés fogalmak összehasonlítása is. Egy fogalom pontos meghatározásához azonban nemcsak a hasonlóságok, átfedések, hanem az azonos(nak tűnő), de eltérő szakmai fogalomkörhöz tartozó értelmezések elkülönítése is rendkívül fontos lehet az adott kutatási területhez tartozó pontos fogalmi meghatározás kialakításához. A fogalomhasználat során ugyanis komoly gondot okozhat, hogyha a kutatásban különböző szakterületekhez tartozó azonos elnevezésű, de jelentősen más tartalmú fogalmak nem vállnak el, vagy éppen azonosíthatatlan módon keverednek. (ld. 4. ábra). 121

122 1. ábra: Látszólag azonos fogalmak, eltérő szakmai tartalommal Konceptualizáció: saját kutatási területhez illeszkedő fogalom meghatározása Jelen munka eddig bemutatta, hogy milyen fogalmi átfedések és különbségek tapasztalhatóak a hétköznapi és szakmaspecifikus fogalomhasználatokban, hogy miként befolyásolják az egyes jelentéstartalmak és értelmezési tartományok a használt megfigyelés fogalom lényegi tartalmi elemeit. Egy kutatásnak azonban minden esetben saját, pontos, és operacionalizált fogalom-meghatározásra van szüksége. Nincs ez másként jelen munka szerzőjénél sem. A fenti tényezőket figyelembevéve ezért a szerzőre a disszertáció elkészítéséhez a következő konceptualizációs feladatok várnak: 1. azoknak a szakterületeknek a meghatározása, melyek az adott kutatási téma szempontjából relevánsak, 2. ezt követően az egyes szakterületek megfigyelés fogalmainak összegyűjtése; 3. a fogalmak hétköznapi és szakmai tartalmának, átfedéseinek és különbségeinek elemzése, 4. a saját kutatásban használt megfigyelés fogalom kiválasztása, 5. és/vagy saját kutatói meghatározás kialakítása. A kutatási koncepció mélyebb bemutatása nélkül a szerző a következő ábrával kívánja szemléltetni azt a megfigyelés fogalmat, melyet dolgozatában használni kíván, s amely társadalomtudományi fókuszú, és D. Lyon, a surveillance studies alapkutatójának definíciójához áll a legközelebb 24 (ld. 5. ábra) 23 A 4. figyel kategória a 2. számú ábrán látható hétköznapi megfigyelés-fogalom 4. értelmezési tartományát jelöli az ábrán (a többi három kategória nem került feltüntetésre, de természetesen itt is értendő) 24 Surveillance is the focused, systematic and routine attention to personal details for purposes of influence, management, protection or direction. (Lyon, 2007) 122

123 5. ábra: Saját kutatási megfigyelés fogalom értelmezési tartománya Ahogy a fenti ábrán látható a használni kívánt megfigyelés fogalom a hétköznapi szóhasználat 2., 3. és 4. értelmezési területének metszési területeiben, illetve kiemelten a metszéspontjában álló részt jelöli ki értelmezési tartománynak, s a megfigyelésre, mint szisztematikus, rutinszerű, személyre és személyes adatokra vonatkozó adatgyűjtésre tekint. A fogalmi konceptualizáció azonban még csak most kezdődik, hiszen még szó sem esett a következő fogalmakról: dataveillance, state surveillance, sousveillance, coveillance vagy éppen a counterveillance 8. Összefoglalás A tanulmány röviden bemutatta, hogy milyen fogalmi konceptualizációs kérdések megválaszolása szükséges egy elsősorban szociálpszichológiai fókuszú rendészettudományi doktori értekezés fogalmi kérdéskörének tisztázásához, az operacionalizációs fázis előkészítéséhez, és a szükséges indikátorok meghatározásához. A munka a megfigyeléssel kapcsolatos ismeretelméleti problémák tárgyalása után a hétköznapi szóhasználat inkongruenciáit mutatta be, majd a hétköznapi és szakmai fogalom-meghatározások közötti hasonlóságokat és különbségeket emelte ki. Végül a szerző saját kutatási problémájához illeszkedő fogalmi értelmezési terület meghatározására tett kísérletet. Bemutatta, hogy saját kutatási területén a megfigyelésre, mint szisztematikus, rutinszerű, személyre és személyes adatokra vonatkozó adatgyűjtésre tekint, melyben a megfigyelés fogalom hétköznapi használatának figyelő-, felügyeleti- és titkos adatszerzési elemei jelennek meg, s forrnak össze az információs társadalom olvasztótégelyében. 123

124 Felhasznált irodalom Babbie, Earl, (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest. Bikki István (2010): A titkos operatív technikai rendszabályok és módszerek, valamint a K-ellenőrzés alkalmazására vonatkozó szabályok között (rövid áttekintés) (letöltés dátuma: február 19.) Bodor Péter (1997): Az éteren túl: a megismerés társas konstruktivista felfogása, Replika 26 ( ), pp ; (letöltés dátuma: március 18.) Eysenck, Michael W. - Keane Mark T. (1990): Kognitív pszichológia Hallgatói Kézikönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, (1997) Falus Iván, szerk. (2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Műszaki Könyvkiadó, Budapest Finszter Géza (2018): Rendészettan, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, Rendeszettan.pdf (letöltés dátuma: márc. 18.) Héder Klára (2017): Ha utazom, akkor posztolok is avagy kognitív torzítások a megfigyelés percepciójában (letöltés dátuma: március 13.) II.Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia, Turizmus Aktuális Kérdései II. Szekció, (szerk.: Németh K.- Péter E.- Kiglics N.) Zalakaros, pp ; Kriskó Edina (2017): Új kihívások a virtuális és a kiterjesztett valóságok korában, Médiakutató 18 (1-2): pp Lyon, David (1994): The Electronic Eye: The Rise of Surveillance Society, University of Minnesota Press Lyon, David (2007): Surveillance Studies: An Overview. Cambridge, UK Lyon, David (2010): Surveillance, power and everyday life. In: P. Kalantzis-Cope and K. Gherab-Martin (eds.) Emerging Digital Spaces in Contemporary Society. Houndsmills, UK: Palgrave Macmillan, pp URL (letöltés dátuma: március 24.) Michel Foucault (1975): Felügyelet és büntetés, Gondolat Kiadó Budapest, 1990 Murakami Wood, D. (2002):. Foucault and Panopticism Revisited. Surveillance & Society URL (letöltés dátuma: március 03.) Müller Rolf (2014): Az ellenőrzött tér titkos figyelések a politikai rendőrségen, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, (letöltés dátuma: március 02.) 124

125 Nahalka István (2013): Konstruktivizmus és nevelés, downloads/2013/nevelestudomany_2013_4_21-33.pdf (letöltés dátuma: március 18) Nyitrai Endre (2014): A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések, Büntetőjogi Szemle, 2014/13. szám, pp wp-content/uploads/2014/12/bjsz_201403_nyitrai_endre.pdf (letöltés dátuma: március 14.) Parti Katalin (2018): A cybertér szabályozása, In Kiss T. - Parti K. - Prazsák G. (2018). Cyberdeviancia, Budapest: Dialóg-Campus (in press), pp Pléh Csaba (2002): A transzparencia: a gondolkodás köznapjaitól a kognitív tudományig, in: Tudomány és Történet, Typotex, Budapest (szerk: Forrai Gábor, Margitay Tihamér), pp Révész Béla (2012): Források a titkosszolgálatok politológiai tanulmányozásához JATEPress, Szeged Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat, Osiris Kiadó, Budapest Turay Alfréd (1994): Filozófiatörténeti vázlatok, Szent István Társulat forrás: oszk.hu/08700/08784/html/filozofia.htm (letöltés dátuma: március 10) sjogszabályok /1963. BM. III. Főcsoportfőnökség konspirációs és biztonsági szabályzata (letöltés dátuma: február 19.) évi XXXIV. törvény a Rendőrségről; (letöltés dátuma: március 17.) 125

126 Herke Zsolt 1 A bűnügyi statisztikai szemlélet reformja 1. Bevezetés A kriminálstatisztika eredeti célját tekintve az, hogy az abból nyert adatokból készített elemzés hozzájárulhat a realitásokra épülő kriminálpolitika megvalósításához, a büntető igazságszolgáltatás tökéletesítéséhez. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra a tényre, hogy a statisztikai adatok nem fedik le a teljes valóságot, számos olyan tényező ismert, melyek különböző mértékben ugyan, de befolyással bírnak a bűnözési adatok statisztikájának alakulására. Álláspontom szerint a jelenlegi, a kapitányságok bűnügyi eredményességét rangsorba állító statisztikai szemlélet alapvetően hibás több egyéb szemponton kívül azért is, mert úgy von le következtetéseket a bűnügyi állomány munkájának eredményességéről (sokszor inkább az eredményteleséget hangsúlyozva), hogy az erők, eszközök alegységek közötti elosztásánál egyéb szempontokat nem vesz figyelembe. 126 A bűnügyi statisztika múltjának áttekintése Röviden ismertetni kívánom a hazai bűnügyi statisztika megalkotásával és alkalmazásával kapcsolatban megjelent művek szerzőinek írásait, mellyel a statisztika és a statisztikai szemléletmód alakulásával kapcsolatos gondolatok vázát kívánom szemléltetni. Az áttekintés kiindulópontjának az Egységes új Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ERÜBS) január 1-i bevezetését tekintem, mivel ez a statisztikai rendszer a magyar rendőrség bűnügyi statisztikáira és a statisztikai szemléletmódjára a mai napig kihatással van. Az ezzel kapcsolatos első publikáció még ugyanebben az évben jelent meg dr. Lázár Bertalan r. alezredestől. Az írásban a szerző azt a feltételezést fogalmazza meg, hogy az akkori társadalmi rend fejlődése a bűnözés folyamatos csökkenését vonja maga után. A létrehozott bűnügyi statisztikai rendszerrel kapcsolatban kifejezett igényként fogalmazza meg, hogy a bűnüldöző szervek a bűnözés okinak és elősegítő körülményeinek számadatokkal történő feltárására olyan súlyt kívánnak helyezni, amelyek garantálják, hogy társadalmi adottságaink folytán a bűnözés csökkenő tendenciájának gyorsulása befolyásolható legyen (Lázár, 1964). Mindamellett azonban, hogy a társadalmi rend által diktált elvárás teljesülésének eszközeként tekint a bűnügyi statisztikára, azt a kérdést is megfogalmazza, hogy Nem a statisztikai adatgyűjtés és értékelés módszere adott-e lehetőséget a káros statisztikai szemlélet kialakulására? [ugyanott], továbbá, hogy A statisztikai módszerek erőszakolt alkalmazása csak elhomályosítja a vizsgált jelenséggel kapcsolatos összefüggéseket, és helytelen következtetések levonásához vezet (Lázár, 1964). A következő írás, melyet szemlézni kívánok, 1966-ban jelent meg Dr. Turi István kandidátus, csoportvezető ügyésztől (Turi, 1966). Ez ugyan még mindig céljának tekinti annak 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola, phd hallgató

127 vizsgálatát, hogy a tájékoztatóban foglaltak alapján lehetőség nyílik-e annak a következtetésnek a levonására, hogy a szocialista a szocialista országokban a kriminalitás általában alacsonyabb volumenű, mint a fejlett kapitalista országokban, azonban már megfogalmazza azt a helyes következtetést, hogy a statisztikai adatok elemzésénél célravezetőbb módszer a gyakorisági számok bevezetése, mely a statisztikai adatok abszolút értéke helyett az azonos lélekszámra vetített mennyiségét jelzi. Dr. Vavró István KSH főelőadó írásában (Vavró, 1971) a társadalomtudományok statisztikai módszereinek fejlődési eredményeinek átültetését szorgalmazza a bűnügyi statisztika módszereibe, miszerint kívánatosnak tartja a pusztán büntetőjogi szempontok mellett a kriminológiai szemlélet meghonosítását is. Eszerint a statisztikai adatok tekintetében a kriminológia megfigyelési körébe kívánja vonni a bűnözés olyan elemeit, illetőleg olyan tartományait is, melyek büntetőjogi szempontból nem bírnak különösebb jelentőséggel [ugyanott]. Acsai Katalin, a fenti írásra válaszul közölt cikkében (Acsai, 1972) kifejti, hogy a kriminálstatisztika vizsgálatainak tárgya a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás mint tevékenység is. Véleménye szerint a Vavró által megfogalmazott büntetőjogi és kriminológiai szemlélet nem létezik sem egymás mellett, sem egymással szemben, a kriminálstatisztika nem tartalmazhatja a társadalom végleges értékítéletét a cselekményekkel kapcsolatban. Ugyancsak Vavró cikkére írt választ közösen jegyzett cikkében (Pusztafi, Kránitz 1972) Dr. Pusztafi Károly járási vezető ügyész és Sz-né Dr. Kránitz Mariann ügyészségi fogalmazó, melyben a bűnügyi statisztika elnevezés helyett az ügyforgalmi statisztika kifejezés használatát tartanák helyesnek. Kiemelik továbbá a korábban említett jogpolitikai elvek változásai következtében jelentkező torzító adatokkal kapcsolatban -, hogy a jogpolitikát, joggyakorlatot, a büntetőjogot, kriminológiát nem lehet a statisztikai igényekhez alakítani [ugyanott], azokhoz a kriminálstatisztikának kell alkalmazkodnia, ugyanakkor véleményük szerint minél több benne a kriminológiai elem, annál kevésbé befolyásolják pl. a jogpolitika elvek változásai. A fentiek érdekében szorgalmazzák a kriminálstatisztika korszerűsítését. Dr. Kaló József ny. r. ezredes tanulmánya (Kaló, 1994) elé írt előszavában Dr. Korinek László főszerkesztő már nyíltan beszél arról, hogy egy olyan témáról, a statisztikai csalásokról kívánnak vitát indítani, melyek minden bizonnyal jelen vannak a bűnügyi munka hétköznapjaiban; bizalmas beszélgetésekben bevalljuk ugyan létezését, de ha valaki nyilvánosan szólal meg, automatikusan működésbe lép a fejében a cenzor, és mindenki mindent cáfol [ugyanott]. Dr. Kaló József felhívja a figyelmet arra, hogy a bűnügyi statisztika jellegéből adódó, kiküszöbölhetetlen hiányosságok mellett, a rendőri vezetés mindig is túlzott jelentőséget tulajdonított a felderítési eredményességnek, ami a nyomozókat és parancsnokaikat a minden áron történő eredmény elérésére kényszeríti, melynek érdekében számos statisztika hamisítási módszer alakult ki. Időrendben a következő tanulmány Dr. Kustra József rendőrfőkapitány reflexiója (Kustra,1994), melyben a szerző igen szókimondóan fogalmaz: A főszerkesztő úr csontvázas metaforája találóan jelzi azon rendőrök (elsősorban vezetők) hangulatát, akik komoly nyo- 127

128 másnak vannak kitéve a statisztikajavító intézkedések irányába. Ez kezdődik az elöljárói fenyegetéseknél ennek következménye az esetleges jutalomból, pótlékból, fizetésemelésből való kimaradás -, és folytatódik a már komoly egzisztenciális következményekkel járó parancsnoki beosztásból való leváltással. Utalok itt arra a fenyegetésre, mely szerint a nyomozási eredményesség tekintetében legutolsó kapitányságok vezetőit felmentik a beosztásukból. Szintén Dr. Kaló József tanulmányára reflektált Csapó Csaba cikke (Csapó, 1995). A szerzőt a statisztikai eredmény befolyásolása, manipulálása A király meztelen című mesére emlékezteti, mivel ahogy írja, mindenki tud róla, de a neveltetésüknél fogva a rendőrök génjeibe beleivódott szemlélet alapján - nagyvonalúan átsiklanak rajta. Még mindig az eredeti Kaló cikkre reagált Dr. Lőrinczy György megyei főügyészhelyettes. Véleménye szerint (Lőrinczy, 1995) a rendőrök és az ügyészek rengeteg, a munkájuk szempontjából hasznosíthatatlan adatot visznek be a rendszerbe, mely rájuk nézve rendkívüli munkaterhet jelent. Számításai szerint évente mintegy negyven munkaévnyi időt szántak a fenti személyek a statisztikai adatlapok kitöltésére. A fentieket követően, még mindig az ebben a témakörben keletkezett Kaló cikkre és az azokra készült reflexiókra reagált Durkó Mihály. Írásában (Durkó, 1996) hangsúlyozza, hogy a rendszerváltozást követő időszakban fokozódott az igény arra, hogy a rendőri munka hatékonyságának mérésére jobb híján az ERÜBS adatait használják fel, melynek következtében megindult a bűnügyi statisztika kozmetikázása, manipulálása, a számháború és a bűvészkedés. Ennek lett következménye az időszakra jellemzően, hogy az eredményességi mutatók előtte soha nem tapasztalt magasságokba emelkedtek, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint a lakosság szubjektív biztonságérzete folyamatosan romlott. Ennek során a bátrabbak jogtalan előnyre tettek szert a korrekt szervekkel szemben. A továbbiakban szükségesnek tartom megemlíteni Dr. Kertész Imre a Legfőbb Ügyészség főmunkatársának írását (Kertész, 1998), melyben a szerző a rendőrségen meghonosodott statisztikai szemléletet számfetisizmusnak, a manipulációk kovászának nevezi, mivel a rendőri vezetés a szervek teljesítményének látszólag objektív mérésére törekedve, statisztikai mutatókhoz kötötte a munka értékelését és ezen keresztül az állomány anyagi megbecsülését. Emiatt ezzel érdekeltté tette a szervek vezetőit és beosztottjait a mutatóknak elvárt szintre hozásában az ügyeskedések árán, ami azonban nem csupán szakmai tévedés, de a társadalom és a közvélemény félretájékoztatásán kívül önmaguk becsapása is. A Belügyi Szemle szerkesztői - tisztában lévén a bűnügyi statisztika témájának fontosságával 2002-ben a 4. számban jónéhány, a témát különböző szempontokból feldolgozó cikket jelentett meg. Az alábbiakban ezekből szemlézek. Dormán Tivadar az ORFK Elemző és Koordinációs Igazgatóságának akkori vezetője írásában (Dormán, 2002) a más szerzők által részben már korábban is említett, nagyon fontos megállapításokat tesz. Álláspontja szerint a bűnügyi helyzet értékelésére kialakult gyakorlat számos diszfunkcionális elemet tartalmaz, és az ERÜBS statisztikai számadatai önmagukban nem elegendők a bűnözés, illetve a bűnüldöző munka érdemi értékeléséhez. Hangsúlyozza továbbá, hogy a rendőri szervek eredményességének megítélésére használt 128

129 átlagos nyomozás és felderítési eredményességi mutató alkalmatlan az adott szerv tényleges eredményességének megítélésre, mivel az értékelés többek között nem tér ki arra, hogy a bűnüldöző szervek kapacitása milyen mértékben képes megfelelni a bűnözés aktuális kihívásainak, és az eredményességi mutatókból képzett főkapitánysági és kapitánysági rangsoroknak pedig semmi közük nincs és nem is lehet a valósághoz. Továbbá azon kívül, hogy a ragsorolás félrevezető, további veszélyt jelent, hogy a különböző adottságokkal rendelkező rendőri szervek direkt versenyeztetése demoralizálóan hat a szakmai tevékenységre. Ennek a helytelen gyakorlatnak a megtűrése vezetett oda, hogy a bűnügyi helyzet értékelésében a szakmai szakszerűségtől messze álló, torz szemlélet uralkodott el. A fentiekhez fűzött hozzászólásában Dános Valér is hangsúlyozza (Dános, 2002), hogy a civil szférában, a kifejezetten erre a tevékenységre szakosodott teljesítmény-értékelést végző cégek gyakorlatában sem szokás a rendőrségen alkalmazott egyszerű mérési módszerek alapján történő rangsorok felállítása, továbbá szintén ezek alapján a szervezeteket egymással, illetve önmagukkal, korábbi teljesítményükkel összehasonlítani. Kertész Imre írásában (Kertész, 2002) néhány, a statisztikai adatok egyszerű értékeléséből adódó anomáliára hívja fel a figyelmet. Elsőként felteszi a kérdést, hogy ha egy megyében a statisztika szerint az elmúlt időszakban nőtt a korrupciós bűncselekmények miatt indított nyomozások száma, akkor valóban romlott a közbiztonsági helyzet, vagy ezzel ellenkezőleg, mivel az ilyen jellegű bűncselekményeknek igen magas a látenciája, az hogy több ilyen cselekmény jutott a hatóság tudomására nem éppen azt jelenti-e, hogy eredményesebben dolgozik az adott rendőri szerv, mivel vegy eredményesebb felderítést végez, vagy nagyobb felé a lakossági bizalom, ami a feljelentések számának növekedéséhez vezet. Szabó András is írt egy hozzászólást (Szabó, 2002), melyben hangsúlyozza, hogy a szakmai tisztesség és érdek is azt követeli meg, hogy a bűnözés és bűnüldözés kölcsönhatásának elemzésében a valóság feltárásának kriminológiai, tudományos elvárásai érvényesüljenek és ne a politikai elvárások. A közbiztonság nem mérhető a kriminálstatisztika adataival, a bűnözés nem a bűnüldözés, hanem a társadalom kudarca. A bűnüldözés eredményessége, hatékonysága nem mérhető a hagyományos módon, arra új módszereket kell alkalmazni. Dr. Korinek László hozzászólásában (Korinek, 2002) megemlíti, hogy mivel a bűnügyi statisztika adatai számszerűsítettek, ezért szívesen használják teljesítménynövelő, teljesítményfokozó szernek, amellyel például sorrendbe lehet állítani megyéket és meg lehet jelölni jókat és rosszakat, azonban a jövőben kívánatosabbnak tartana egy komplex értékelési rendszert, melyben számos egyéb például a korábban idézett szerzők által említett - szempontok alapján értékelnék a rendőri szerveket. Déri Pál cikkében (Déri, 2002) megemlíti, hogy mivel nincs az hatalmon lévő politikai erő, amely azzal állna elő, hogy adott esetben nőtt a bűncselekmények száma, ezért a statisztika manipulálása elvárássá vált felülről lefelé, így előállt az a helyzet, hogy sokszor a valójában rosszabb teljesítményt nyújtó kapitányságok statisztikája mutat szebben, és azok, melyek tisztességes adatokat tüntetnek fel előbb utóbb rájönnek, hogy így nem sokra viszik, hiszen az előléptetések és leváltások nagyban függenek a statisztikai adatoktól. Horváth József tanulmányában (Horváth, 2002) a rendőri vezetés felé azt a nagyon fontos kérdést teszi fel, hogy amikor egy adott évben az egyik kapitányság 60-70%-os, egy másik 129

130 pedig %-os eredményességről számol be, akkor vajon miben nyújt háromszor-ötször jobb teljesítményt az első a másodikhoz képest? A feltételrendszer, a munkaszellem, a szervező és koordinációs munka, esetleg a helyismeret területén? Ezeket a kérdéseket úgy gondolom nyugodtan meghagyhatjuk költőinek. Dr. Hanvay Csaba a Miskolci Rendőrkapitányság akkori vizsgálati osztályvezetője is publikált egy cikket (Hanvay, 2005) a bűnügyi statisztikával kapcsolatban. Ebben számba veszi azokat a statisztikai adatszolgáltatók részéről szándékosan alkalmazott torzító módszereket, melyek következményei azok a ténybeli tévedések, amiket a statisztikai számok értékelésekor, illetve az azok alapján a bűnüldöző egységek munkájának minőségéről felállított értékítéletek során elkövetnek ban lépett életbe az addigi ERÜBS rendszert leváltó Egységes Nyomozóhatósági és Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS). A továbbiakban már ezzel kapcsolatban keletkezett írásokból idézek. Dr. Kó József írásában (Kó, 2016) hangsúlyozza, hogy a statisztikai rendszer már a kezdetektől próbál megszabadulni attól a súlyos problémától, amely működését a kezdetektől végig kíséri, nevezetesen, hogy a statisztikai rendszer összekapcsolódott a rendőri értékelési rendszerrel. A rendőrség és egységei munkáját elsősorban a statisztikai adatok felhasználásával értékelik. Ezzel a szerző szerint többek között az a probléma, hogy egy olyan rendszer adatai alapján ítélik meg a nyomozó szervek munkáját, amelyet ők maguk állítanak elő. Adott a lehetőség és a motiváció az adatok manipulálására. Úgy érzem, a fenti idézetek kellő mértékben érzékeltetik azt a téves szemléletmódot és az abból származó hibás rendszert, amit az elmúlt, hosszú évtizedek során felépítettünk és azóta is működtetünk Összefoglalás, következtetések A fenti áttekintést követően összefoglalom, hogy milyen általános következtetések vonhatók le a bűnügyi statisztikával kapcsolatban általában, valamint azt, hogy miért hibás a bűnügyi statisztikát a nyomozószervek teljesítmény-értékelési rendszerének alapjának tekinteni. A bűnügyi statisztika adataival kapcsolatban köztudomású tény, hogy azokat eleve fenntartásokkal kell kezelni. A statisztikai adatok nem tartalmazzák a látens bűncselekményeket, melyek nagyságrendjére külön, egyéb jellegű és módszerű társadalomtudományi kutatások, felmérések eredményeiből lehet következtetni. A statisztikai adatokat torzítja továbbá az aktuális büntető-politika alakulása is, nevezetesen, hogy a politikai akarat mely, addig nem büntetett, vagy kisebb súlyú devianciának minősített cselekményeket (szabálysértés) sorol magasabb (bűncselekmény) kategóriába, vagy éppen ennek ellenkezőjeként - például az elkövetés értékhatár megváltoztatásával -, egy addig bűncselekményként kategorizált cselekményt alacsonyabb súlyúvá minősítve, a jövőben szabálysértésként értékel. A fentiekből következően, mivel a bűnügyi statisztikai adatok már az adatgyűjtés során (természetükből adódóan) részben téves eredményeket rögzítenek, ezért már önmagukban sem alkalmasak a bűnüldöző szervek munkájának értékelése. Ehhez járul hozzá a fenti át-

131 tekintésben szereplő hivatkozásokra alapozva az a tény, hogy az adatszolgáltató szervek, tudva azt, hogy saját, jogos érdekük sokszor úgy kívánja meg, - a legenyhébb kifejezéssel is - kozmetikázzák a statisztikai adatokat. Ráadásul, mivel az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlat miatt, amíg beosztások megtartása vagy elvesztése, karrierek felívelése vagy derékba törése, és a fentiekhez kötődő egzisztenciák biztosítása vagy bizonytalansága a tét, addig érdemi változás nem várható. Tekintettel a fentiekre, a továbbiakban kijelenthetjük, hogy bűnügyi statisztika adatai önmagukban és önállóan nem alkalmasak a bűnüldöző szervek eredményességének mérésére, azok alapján rangsorok felállítására, továbbá arra sem, hogy azok alapján értékeljék az adott szerv vezetőjének és az állományának munkáját és ezzel együtt a teljesítmény-juttatások egyik feltételéül szolgáljon. Felhasznált irodalom Acsai Katalin: A kriminálstatisztika valóban időszerű kérdései hazánkban. pp , 3. p. In Belügyi Szemle (10. évf.) 1. sz. Csapó Csaba: Statisztikai szemlélet és bűnügyi munka Hozzászólás egy kibontakozó vitához. pp p. 5. In Belügyi Szemle (33. évf.) 5. sz. Dános Valér: Teljesítményértékelés. pp p. 4. In. Belügyi Szemle (50. évf.) 4. sz. Déri Pál: A bűnügyi statisztika és a valóság. pp p. 5. In. Belügyi Szemle (50. évf.) 4. sz. Dormán Tivadar: Új szemléletű értékelési rendszer. pp p. 5. In: Belügyi Szemle (50. évf.) 4. sz. Durkó Mihály: Gondolatok az egységes rendőrségi és ügyészségi statisztika (ERÜBS) korszerűsítéséről. pp p. 6. In. Belügyi Szemle (34. évf.) 3. sz. Hanvay Csaba: A bűnügyi statisztika jelentősége és használhatósága. pp p. 10. I. Magyar Közigazgatás (55. évf.) 8. sz. Herke Zsolt: Az univerzális skálatörvények alkalmazása a rendvédelmi stratégia kialakításában, valamint a rendőri vezetői munkában. pp , 10 p. In: Gaál Gyula; Hautzinger Zoltán (szerk.) A határrendészettől a rendészettudományig Pécs, Magyarország: MHTT Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, (2016) p. 332 Horváth József: A bűnügyek statisztikai feldolgozásának szerepe a stratégiai döntések előkészítésében. pp p. 2. In. Belügyi Szemle (50. évf.) 4. sz. Kaló József: Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika néhány jellemző vonása. pp p. 9. In: Rendészeti Szemle (32. évf.) 6. sz. Kertész Imre: A tükör görbe, vagy a királynő csúnya? A bűnügyi statisztika reformjáról. pp p. 12. In. Magyar Jog (45. évf.) 9. sz. 131

132 Kertész Imre: Statisztikai mozaik. pp p. 4. In: Belügyi Szemle (50. évf.) 4. sz. Kustra József: Hozzászólás egy (várható) vitához a rendőrség megítélésének statisztikai szemléletéről. pp p. 3. In: Rendészeti Szemle (32. évf.) 12. sz. Kó József: Az ENYÜBS rendszerkriminológiai szempontból. pp p. 21. In. Kriminológiai tanulmányok 53. OKRI ISSN Korinek László: Mire jó a statisztika? pp p. 2. In: Belügyi Szemle (50. évf.) 4. sz. Lázár Bertalan: Az Egységes Új Rendőrségi És Ügyészségi Bűnügyi Statisztika. pp , 12 p. In: Belügyi Szemle (2. évf.) 1. sz. Lőrinczy György: Javaslatok az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika rendszerének (ERÜBS) radikális reformjára. pp p. 16. In. Belügyi Szemle (33. évf.) 2. sz. Pusztafi Károly-Sz-né, Kránitz Katalin: Észrevételek a bűnügyi statisztika aktuális problémáihoz. pp p. 3. In: Belügyi Szemle (10. évf.) 2. sz. Szabó András: Bűnözés-ember-társadalom. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó ISBN Szabó András: Kriminológiai gondolkodás az informatikai rendszertervekben. pp p. 2. In. Belügyi Szemle (50. évf.) 4. sz. Turi István: Az egységes új rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika gyakorlati alkalmazásának néhány kérdése. pp , 12 p. In: Belügyi Szemle (4. évf.) 4. sz. Vavró István: A bűnügyi statisztika aktuális problémái. pp , 5 p. In: Belügyi Szemle (9. évf.) 8. sz. 132

133 Holecz József 1 A hibrid hadviselés műveleti környezete 1. Témafelvetés Az európai és benne a magyar közvélemény 2014-ig, a Krím-félsziget elfoglalását, majd az azt követő részben azzal párhuzamosan elkezdődő és még mind a mai napig tartó kelet-ukrajnai harcokat elemző, értékelő tanulmányok és értékelések megjelenéséig, nem igen hallott a hibrid hadviselésről, vagy ahogy még gyakran emlegetik: a hibrid fenyegetésekről. A hadtudomány ugyanakkor már meglehetősen korán érzékelte, hogy általában a biztonsághoz fűződő viszony, a társadalom háborúhoz való hozzáállása, a fejlett társadalmak ehhez kapcsolódó és a politika világától való elvárásai, illetve a gazdasági érdekek folyamatosan, egymásra kölcsönösen hatva és egyre dinamikusabban változtak. A tanulmány ezt a változást mutatja be, ok-okozati összefüggések alapjait megvilágítva és ez alapján azt megvizsgálja, hogy milyen jellemzői vannak a hibrid hadviselésnek, illetve melyek azok, amelyek kölcsönösen befolyásolják egymást és determinisztikus hatást gyakorolnak az államra, és annak stratégiai szintű összetevőire. Továbbá arra is keressük a választ, hogy vajon ez a befolyás csupán a hadtudomány kutatói és alkalmazói világára hat lévén hadviselésről beszélünk, vagy más a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karai által oktatott szakok is érintettek lehetnek napjaink egyik legismertebb mégis néha úgy tűnhet, hogy a szükségesnél jóval kevésbé ismert akaratérvényesítési szemléletmódjával kapcsolatosan. Különösen két szempontból tartom fontosnak a fentiek részletes ismertetését. Egyrészt mint modern, átfogó és komplex gondolkodást és szemléletet igénylő hadviselés döntően meghatározza napjaink katonai gondolkodását, ezáltal a haderő fejlesztési irányait és a tisztképzést magát is. Másrészt mint látni fogjuk ez a hadviselési forma egyáltalán nem tekinthető a klasszikus értelemben hadviselésnek, mivel bizonyos keretek között a reguláris erő egyáltalán nem dominál benne, helyette minden más, részben a hadtudomány által vizsgált akaratérvényesítési formák és módszerek, részben teljes egészében a civil világ eszközrendszerei és eljárásai. Ebből adódóan kiemelkedően aktuálisnak tartom a témát, mert bárhonnan közelítjük meg, mindig olyan jellemzőivel szembesülünk, ami a 21. században megkerülhetetlenül fontos, sőt lételeme, mozgatója, döntően és kölcsönösen befolyásolója társadalmunk minden szintjének. A modern világ dinamikus karakterisztikája és komplexitása az eddig ismert kihívások hatásait is megsokszorozza. Az információs hálózati kapcsolatok exponenciális terjedése, az állam működési mechanizmusainak összetettsége és interdependenciája jelentős belső és külső érdekérvényesítési és mindemellett támadási felületet biztosít. Ugyanakkor 1 egyetemi tanársegéd (kiemelt főtiszt), Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Hadászati és Hadelméleti Tanszék; doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. 133

134 az államra hat a társadalom kettős látásmódja (szabadságjogok és biztonsági korlátozások antagonisztikus kettőse), a fejlett világ lakosságának a hagyományos háborúktól való félelme, a civil érdekérvényesítési eszköztár állami és polgári szintű kiszélesedése is. Mindez segítette azt a komplex környezetet megalkotni, amely kedvezett a háborús küszöb alatti akaratérvényesítési lehetőségek modern hadviseléssé válásának. A téma aktualitását a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) kapcsolatosan különösen fontosnak tartom, hiszen a fenti jellemzők nem csupán a Honvédelmi Minisztériumra és a Magyar Honvédségre hatnak és indukálnak oktatási, képzési és kiképzési, valamint gondolkodásbeli és szemléletbeli változásokat, hanem az állami szféra minden területére a polgári és katonai titkosszolgálatokra, a rendőrség minden szakterületére, az államigazgatás belügyi és külügyi irányultságú minisztériumaira, de még a vízügyre is. Jelenleg, amikor a Közös Modul tantárgyai és kurzusai újragondolás és újraértelmezés alatt állnak úgy gondoljuk, hogy számos olyan közös metszéspontja van az NKE közszolgálati jellegű, különböző állami életpályákat felölelő képzéseinek, amelyek a 21. században hallgatók számára későbbi hivatásuk gyakorlása során nélkülözhetetlenek lesznek. 2. A hibrid hadviselés és a hibrid fenyegetés Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy vajon milyen hasonlóságok és különbségek fogalmazhatóak meg a hibrid hadviselés és a hibrid fenyegetés között. Sajnos a szakirodalom egyáltalán nem biztosít megfelelő hátteret ennek eldöntésére, mivel sok esetben az az érzésünk, hogy a kettő összességében egy és ugyanaz. Ezt az érzésünket azonban az a nem feltétlenül nyilvánvaló tény támasztja alá, hogy a kettő keveredésében éppen a katonai szabályzók, illetve a hadtudományi kutatók munkássága játssza a legmarkánsabb szerepet. Az amerikai katonai szabályzók és a szintén az amerikai hadsereg alkalmazási környezetét kutató elsősorban angolszász szakemberek természetesen abból indulnak ki, hogy azt a környezetet kell jellemezniük, összetevőit elemezniük, annak működését és a jelentkező veszélyek természetét megérteniük, ahol az Amerikai Egyesült Államok hadereje katonai műveleteket hajt végre. A hibrid hadviselés terminológiai fejlődése az 1990-es években kezdődött, mikor elsősorban hadtudományi, de interdiszciplináris módon egymásra hatva történettudományi, biztonsági tanulmányok kutatói a modern hadviselésen belüli változásokkal kezdtek foglalkozni. Ezek az írások még csak megérteni igyekeztek, hogy vajon a 20. század második felére, és azt követően annak végére mi változott meg annyira, hogy a korábban szervezettségben, kiképzettségben, vezetettségben, logisztikai ellátottságban, valamint technológiai fölényben lévő reguláris erők még, ha katonai értelemben véve győztek is, összességében mégsem nyertek. (Holecz, 2017b, pp.7-22) A szervezettség ellen katonai és nem katonai erők egy másfajta, kisalegységek hálózatokba szervezett formáját kezdték alkalmazni, a kiképzettséget igyekeztek ellensúlyozni eltérő alkalmazással, decentralizált vezetéssel, a logisztikai ellátás problémáját kisalegységekként másként értelmezték, mint a nagyobb létszámú hagyományos erők. A technológiai fölényt igyekeztek hasonló technológiák célratörő, innovatív alkalmazásával, az alkalmazott eszközrendszerek nem doktrinális kötöttségekkel történő felhasználásával kiegyenlíteni. 134

135 Használták és saját képükre formálták az Internet és a média nyújtotta lehetőségeket, és gyakorlatilag képesekké váltak kontra produktívvá tenni az ellenség minden akár az igazságos háborúnak megfelelő, társadalmi támogatottságot élvező pozitív lépéseit is.(- Nemeth, 2002, pp.73-80; Hoffman, 2007, p.14) A kutatók több lépésben, különböző tudományos megközelítéssel és valós műveleti tapasztalatokat elemezve jutottak el a hibrid hadviselés fogalmáig. Ekkor azonban az Amerikai Egyesült Államok különböző haderőnemei mégsem vezették be doktrinálisan a terminológiát, mivel úgy ítélték meg, hogy velük szemben ez az összetett, több hadviselési alapjellemzőt magán viselő hadviselési forma csupán egyszerű fenyegetés -ként jelentkezik, nem pedig hadviselés -ként, ami nagymértékben meghatározza a hagyományos erők műveleti környezetét. (Holecz, 2017b, pp.7-22) Ettől a pillanattól kezdve mindkét terminus technicus létezik és a kutatóknak köszönhetően fejlődik egészen 2014-ig. A Krím-félsziget elfoglalása ugyan majd egy év csúszással új lendületet, és hihetetlen népszerűséget adott a hibrid hadviselés -nek, ráadásul összekapcsolták egy olyan személy nevével, Valerij Geraszimov hadseregtábornokkal, orosz vezérkari főnökkel és védelmi miniszter-helyettessel, aki bár írásaiban foglalkozott a modern hadviselési tendenciákkal, a hibrid hadviselés elnevezéshez, annak fejlődéstörténetéhez semmi köze. (Holecz, 2017a; Galeotti, 2014) Megítélésem szerint a hibrid hadviselés meghatározására jól használható az Összhaderőnemi doktrína 4. kiadásában olvasható leírás (ÖHD 4.) (2018), miszerint a hibrid hadviselés magában foglalja a hagyományos katonai erő nyílt vagy leplezett alkalmazását, a diplomáciai, gazdasági és pénzügyi nyomásgyakorlást, az intenzív információs műveleteket, valamint a hírszerzési és más titkosszolgálati tevékenységeket, bűnözők, terroristák és felkelők alkalmazását is. Nem tartalmazza a doktrína, hogy ezen hadviselést ki és milyen stratégiai elgondolás mentén alkalmazza, ráadásul ezen terminológiai meghatározás csak Magyarországon létezik, lévén a NATO és az USA szabályzók nem ismerik ezt a fogalmat. Ismerik ezzel szemben a hibrid fenyegetés -t, melyet a NATO szabályzó úgy határoz meg, mint egy fenyegetési típus, mely hagyományos, irreguláris és aszimmetrikus (harc)tevékenységek kombinációja térben és időben (AAP-06, 2018, p.62). Vajon van közöttük különbség? Szövegezés szerint egyértelműen, azonban megítélésem szerint még sincs lényeges különbség a két megnevezés között. Ez az ellentmondás abból adódik, hogy kutatásom szerint az amerikai (és a NATO terminológiát is ide sorolom) nézőpont soha sem ugyanúgy látja ugyanazt a problémát, mint Oroszország, Kína, vagy akár bármelyik NATO ország Közép-Európában. Mindez természetesen nem véletlen, az amerikai hadászati triád, a globális erőkivetítési képesség és a Föld szinte teljes felszínét behálózó amerikai politikai-gazdasági(-katonai) szövetségek rendszere adja a terminológiák szöveg-különbségét. Az Amerikai Egyesült Államok pusztán fenyegetésként, a hagyományos haderejének alkalmazását befolyásoló tényezőként tekint a hibrid hadviselés -re, ezért alkalmazza inkább a hibrid fenyegetés elnevezés -t. Mindettől függetlenül a hibrid hadviselés -t alkalmazó entitás oldaláról megközelítve markáns, minőségi különbség mutatható ki gyakorlatilag függetlenül attól, hogy hogyan nevezzük. Egyrészt hibrid hadviselési eszközöket alkalmazhat egy stabil ország egy másikkal, vagy többekkel szemben békeidőben, a háború elkerülése érdekében, megfele- 135

136 lő szinkronizációval, akaratérvényesítési szándékkal egy bizonyos politikai végcél elérése érdekében. Másrészt hasonlóan összetett jellegű eszközrendszer alkalmazásával kerülhet szemben egy hagyományos hadsereg, amikor egy olyan ellenséggel (ellenféllel) kell megküzdenie, amelyiknek esetleg már sem saját politikai vezetése, sem saját hadserege, sem államigazgatási és ellátó rendszerei nincsenek. Míg az előbbi egy békeidőszaki, háborús küszöb alatti érdekérvényesítés, egy stabil ország politikai vezetésének céltudatos lépése, addig ez utóbbi egyfajta modern gerilla-hadviselés 21. századi eszközök alkalmazásával. Mindkettő illethető a fenyegetés és a hadviselés elnevezéssel, attól függően, hogy alkalmazója, vagy elszenvedője annak. A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a hibrid hadviselésnek és a hibrid fenyegetésnek létezik amerikai katonai megközelítése, de ebből az is következik, hogy bizonyosan létezik kínai, orosz, európai értelmezése is. Az eddig a témában végzett kutatásaim alapján a hibrid hadviselés/fenyegetés egy indirekt jellegű, befolyásoláson alapuló akaratérvényesítési szemlélet/módszer, melyben a hagyományos hadviselés (reguláris és irreguláris), a diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlás, a nemzetbiztonsági eszközök, a nem hagyományos hadviselés (bűnözők, terroristák és felkelők) eszközei és eljárásai, valamint az információs műveleteken alapuló tevékenységek időben és térben szinkronizáltan kerülnek alkalmazásra. A szinkronizáció által biztosítható hatásmaximalizáció legfontosabb célkitűzése, hogy a politikai végcél úgy teljesüljön, hogy közben a kiváltott hatások ne adjanak okot egy klasszikus háború kirobbanásához (háborús küszöb alatti tevékenységek/műveletek). Az előzőkből az is egyértelműen kiolvasható, hogy ez az akaratérvényesítés békeidős, komplex tevékenység és ennek megfelelően csak a legszükségesebb mértékben alkalmaz hagyományos katonai képességeket, azaz alapvetően a nem-katonai eszközök túlsúlya jellemzi. Meggyőződésem szerint terminológiai körülírása dogmatikusan éppen a komplexitás, a 21. század fejlődési dinamizmusa miatt nehéz, hiszen alkalmazott eszközrendszere nagyban függ a technológiai fejlődéstől, ráadásul kétirányúan országspecifikus: mind az alkalmazó, mind a hibrid hadviselést/fenyegetést elszenvedő ország szempontjából sajátosan egyedi jellemzőket, összetevőket tartalmazhat A hibrid hadviselés kialakulásának okai és műveleti környezete A hibrid hadviselés vs hibrid fenyegetés körüli terminológiai vita nem csupán értelmezési problémákat jelent, de gyakorlatilag nem segíti a jelenségek kialakulásának megértését, a bennük rejlő lehetőségeket, mi több, a sokféle elnevezés a tájékozatlanabb olvasót megtéveszti, hiszen azt gondolhatja, hogy minden elnevezés különböző tartalmat takar. A hibrid hadviselés kialakulásának politikai, katonai, gazdasági, társadalmi, információs és környezeti okai vannak. A politikai okok között számos olyanról is említést kell tennünk, amely kisebb, vagy nagyobb részben katonai és/vagy gazdasági is. Ide sorolható az atomhatalmak politikai elitjének józan ítélőképessége, miszerint egy nukleáris érdekérvényesítési lépés semmilyen hasznot nem biztosíthat a támadónak, sőt még rosszabb helyzetbe kerül, mint volt korábban. Az I. és II. világháború hagyományos hadviselést alkalmazó országai számára világossá vált, hogy a háború pusztításai mind gazdaságilag, mind társadalmilag olyan kimenetet biztosítanak, amely miatt a hagyományos haderőt is csak a legutolsó esetben szabad alkalmazni. A 20. század végére a fentiektől függetlenül az is mindenki számára

137 nyilvánvaló lett, hogy az Amerikai Egyesült Államok globális erőkivetítési képessége és technológiai fejlettsége minden más regionális és/vagy nagyhatalom számára eleve feleslegessé tette az amerikai érdekekkel ellentétes esetleges háborút is felvállaló érdekkülönbségeket. Új támadási dimenziók, érdekérvényesítési formák kellettek. A korábban már a 19. századtól alkalmazott és dokumentált irreguláris hadviselés 20. századi formái és szemléletmódja vegyült a globalizációnak és technológiai fejlődésnek köszönhető lehetőségekkel. A számítógépes rendszerek hálózata, a média különböző formái, a fejlett anyagok és technológiák adta új lehetőségek, az energiaellátásban bekövetkezett fejlődési potenciál, a precíziós fegyverrendszerek, az ember és robot első fúziója, az űr- és nanotechnológiai eredmények mind olyan képességeket biztosítanak a politikai döntéshozóknak, amelyek hatásaikban hasonló eredményt képesek nyújtani, mint egy hagyományos fegyveres konfliktus, de anyagi értelemben töredékébe kerül egy klasszikus háborúnak. (Cohen, 2005, pp ; Liang és Xiangsui, 1999) A 19. századtól meglévő kölcsönös gazdasági függőség ráadásul mára olyan mélyen beágyazódott, hogy egy háború indítása gazdasági, politikai és ezzel társadalmi válságok láncolatát indítanák el már annak kirobbantójára is, mindenféle haszon nélkül. A hatalmi érdekérvényesítési formák háborús direkt jellegű lehetőségei beszűkültek, de ugyanakkor az indirekt jellegű akaratérvényesítést a fenti formák támogatták. Ehhez a folyamathoz járult hozzá azon lehetőségek köre, amelyek tovább fokozták a már a hidegháborúban alkalmazott jogi következményeket kerülő, letagadhatóságra épülő érdekpolitika tovább fejlődését. Az Internet, a hálózati szervezetek létrejötte, az ezzel együtt megjelenő kiberhadviselés ennek tökéletesen megfelelt, ráadásul megfelelő platformot biztosított más, eddig csak a fizikai dimenzióban létező érdekérvényesítő elsősorban befolyásoló eszközök számára is. A gazdasági és politikai érdekek történelmi gyökerekkel bírnak, mint ahogyan az annak érdekében alkalmazott katonai eszközök is. A társadalom, mint a politika és gazdaság meghatározója azonban meglehetősen új tényező. Köszönhetően a demokratikus fejlődésnek és a fogyasztói társadalommá válásnak, a társadalom tagja politikai választóként és adófizetőként a politika (és a gazdaság) kiemelt tényezővé vált. A két nagy világégés és a két japán város nukleáris fegyverrel történt elpusztítása ugyanakkor társadalmi elvárásokat is megfogalmaz a fejlett országok politikai elitje számára: a hagyományos háborús pusztítás lehetőségek szerinti elkerülését. Mi több, mára a gazdasági fejlődés, a társadalmi jólét, a biztonságos és békés élet is társadalmi elvárásként jelentkezik, ami szintén alternatív és a háborút kerülő érdekérvényesítési szemléletre szorítja a politika alakítóit. A fentiek alapján kimondhatjuk, hogy már a hidegháborúban, majd az unipoláris világban, de napjainkban is az országok a háborús küszöb alatti, számos érdekérvényesítési eszközt együttesen és kombinálva alkalmazva, a háború pusztítással járó és valószínűleg csak anyagi veszteséget okozó világát mindenáron elkerülve igyekeztek és igyekeznek akaratukat érvényre juttatni. Mindemellett fontos kiemelni, hogy nem keverhetjük össze az okot és az okozatot. Az okok, azok a stratégiai szükségletek, amelyek állami szinten vagy állam hiányában a modern gerilla hadviselés legfelsőbb vezetési szintjén az érdekérvényesítést táplálják, irányítják, lehetőségek tekintetében behatárolják. Az okozat pedig azon képességek alkal- 137

138 mazása, melyekkel ezen érdekérvényesítés megvalósítható, azaz lehetőség mind eszközök, mind gondolkodásmód, mind szemlélet tekintetében. A hibrid hadviselés/fenyegetés napjainkban az érdekérvényesítési igény egyik okozata, megvalósulási lehetősége, melyhez a 21. század kiváló eszközöket, illetve műveleti környezetet teremt. E tekintetben bár terminológiailag és célrendszerében a régebbi elnevezések (pl. politikai hadviselés, Szürke Zóna) hasonlatosak a hibrid hadviseléssel, mégsem tehető egyenlőségjel közéjük, mert a 20. század közepének műveleti környezete összehasonlíthatatlan a 21. századi eszközrendszerek és komplexitás által generált bonyolultsággal. A globalizáció olyan szükségszerűséget, egymásrautaltságot, kölcsönös függőséget hozott létre, ami köszönhetően az Internetnek és a hálózatok világának gyakorlatilag végtelen, vagy az ember számára kezelhetetlenül véges relációt, interakciót és változást biztosít nap, mint nap. Ez a komplexitás független attól, hogy a politika, a gazdaság, a társadalom, vagy éppen a katonai szektor világáról beszélünk. A hálózatos kapcsolatoknak köszönhetően minden rendszer önmagában kisebb-nagyobb (információs, szociális, pénzügyi, gazdasági, vagy akár politikai) hálózatot alkot, amelyek más rendszerekkel is hálózati kapcsolatban állnak. A kapcsolatok szintje, fontossága, irányultsága dinamikusan változik, ráadásul nem csak hatnak, de vissza is hatnak egymásra, ráadásul mindezt mindenfajta előrejelzés nélkül megjósolhatatlanul. A 21. század komplex világában a korábban kialakított, tapasztalatok alapján kidolgozott szabályok nem, vagy nem optimálisan működnek. A dinamikus változások kezdőpontja meghatározhatatlan és kiszámíthatatlan, azaz a 20. századi gondolkodással megélni a változó műveleti teret enyhén szólva is lehangoló. A korábbi racionalitás és kiszámítható változások lehetőséget biztosítottak a lineáris tervezésnek és még ha közben az eredeti cél, vagy a körülmények egy része változott is, ez a fajta lineáris folyamat döntően nem változott. Ma minden entitás hat és visszahat a másikra és bár némelyik hatás előre kalkulálható, a következmények a sokszintű hálózatos kapcsolatok miatt mégsem állapíthatók meg. Egy ilyen műveleti környezetben gyakorlatilag alig létezik tartósan biztos pont, amihez állandóként viszonyulhatunk. Az entitások egy része a kitágult világ adta lehetőségeknek köszönhetően önszerveződő módon változásokat generál, a változások önmagukban is változtatnak környezetükön és így egy kis módosítás akár aránytalanul nagy változást hozhat létre térben és időben (pillangóhatás). (McChrystal, Collins, Silverman és Fussell, 2016, pp.69-78) A fenti 21. századi komplex műveleti környezetben bár minden maga a változás, mégis találhatunk ok-okozati összefüggéseket, amik felhasználhatóak racionális, 20. századi gondolkodás mellett végrehajtott tervezés során. A kihívást az jelenti, hogy egy-egy információ, egy-egy kapcsolat, egy-egy változás között meglelt ok-okozati összefüggés bár hasznos, gyakorlatilag jóval kevesebb előnyt jelent, mint pár évtizeddel ezelőtt, mivel ezen összefüggések, illetve az azokból levonható következtetések nem tartósak és többnyire teljesen nem ismerhetőek meg a hálózati kapcsolatok biztosította nagyszámú variációs lehetőségek miatt. A legtöbb esetben még akkor is eltérő végeredményt kapunk, ha egyébként a kiindulópontok kísértetiesen hasonlóak voltak. Stanley A. McChrystal a következőképpen fogalmazza meg mindezt: A bennünket körülvevő környezet, a 21. századi tényezők konvergenciája, valamint az időtlen emberi kölcsönhatások dinamikus, folyamatos alkalmazkodáson alapuló megközelítést követeltek tőlünk kifejezetten zavaró a 138

139 gondolat, hogy ugyanarra a problémára minden egyes nap más választ kell adni. (McChrystal, Collins, Silverman és Fussell,2016, p.15) Egy ilyen világban a tervezés teljesen más megközelítést igényel, mivel egy idő után két alapvető dolog híján lesz a személyi állomány: megbízható és tartós információ, és elegendő idő. A két alapelem minden tervezésnél és végrehajtásnál lételem, hiányuk, vagy részbeni hiányuk exponenciálisan hatnak a végső cél elérésének milyenségére. (McChrystal, Collins, Silverman és Fussell, 2016, pp.51-81) A hibrid hadviselés, mint alkalmazott akaratérvényesítési szemlélet és módszer tökéletesen alkalmas ezen feltételek mellett hatékonyan működni. A sok követhetetlen és feldolgozhatatlan információ mellett bármilyen ellenséges szándékolt lépés, befolyás eltörpül, alig észrevehető, ráadásul éppen a komplexitás miatt legtöbbször letagadható, negligálható, vagy éppen észrevétlenül tovább építhető. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy a mai biztonsági környezet hibrid fenyegetések korszakaként jellemezhető, ahol a taktika és a stratégia régi és új elemei összeolvadnak. (Smith, 2017, p.2) 4. Összegzés A dolgozat zárását azzal kezdem, amivel a témafelvetést befejeztem: a hibrid hadviselés alapvetően más gondolkodást igényel mind az alkalmazótól, mind az elszenvedőtől. Ehhez a 21. század biztosította információs áradat, döntésképtelen helyzetek, egymáshoz nem hasonlítható szituációk, a változások generálta újabb és újabb változások, a hálózati dimenzió emberi aggyal felfoghatatlan összetettsége, és ezáltal a tervezés és döntéshozatal hagyományos megoldásai ellehetetlenülnek, a döntéseket előkészítők és a döntéshozók időkényszere állandósul és szinte megoldhatatlanná válik. Ez a szituáció minden szakterületnek (katona, rendőr, államigazgatás, belügy, külügy, vízügy) akkor is feldolgozhatatlan és kezelhetetlen, ha csak önmagával kellene foglalkoznia, de egymással kölcsönös függésben, egymásra megjósolhatatlanul hatva és visszahatva már a különböző hivatásrendi személyek együttgondolkodását igényli, sőt követeli. Ma egy egyszerű probléma megoldása is több tudományterületet felölel, illetve érint, hiányosak és bizonytalanok az információk, a végcél elérése pedig egyáltalán nem magától értetődő. A hibrid hadviselés esetében nem engedhető meg, hogy a hivatásrendek csak akkor kezdjék meg egymás alapjellemzőinek, alapszabályzóinak, működésük kereteinek, ok-okozati összefüggéseinek megismerését, amikor egy másik ország, vagy független entitás éppen a hibrid hadviselés eszközrendszerének általa elérhető részelemeit a magyarországi műveleti környezetnek megfelelően alkalmazza. Ugyanis azt mindenképpen vegyük észre, hogy a 21. századi magyar műveleti környezetet részben mi magunk hozzuk létre, illetve alakítjuk, biztosítva az ellenérdekelt félnek ezzel támadási felületeket. Ugyan teljesen egyértelműen kijelenthető, hogy a közszolgálati életpályák alapjellemzők és hivatásrendiség alapján erősen különböznek egymástól mondhatni összehasonlíthatatlanok, mégis fontos, hogy egy mesterséges távolságtartással végeredményben ne a támadó felet hozzuk helyzetbe. A hibrid hadviselés a 21. század komplexitásának és dinamizmusának köszönhetően erre egészen biztosan nem biztosít időt akkor, amikor már nem egymást megismerni, hanem közösen gondolkodva tenni kell. Dolgozatomat Richard K. Betts soraival zárom: 139

140 ha a stratégiában egyesíteni kell a politikai döntést és a katonai műveleteket, akkor a megtervezéséhez nemcsak politikailag érzékeny katonákra, hanem katonai kérdésekre érzékeny civilekre is szükség van. (Betts, idézi Baylis és Wirtz, 2005, pp ) Felhasznált irodalom Baylis, John és Wirtz, James J. (2005) Bevezetés. In: Baylis, John, Wirtz, James, Cohen Eliot és Gray, Colin S. (Szerk.): A stratégia a modern korban. Bevezetés a stratégiai tanulmányokba. Zrínyi Kiadó, Budapest. ISBN pp Galeotti, Mark (2014) The Gerasimov Doctrine and Russian Non-Linear War. Elérhetőség: [olvasva: ] Hoffman, Frank G. (2007) Conflict in the 21st Century: The rise of hybrid wars. In: Potomac Institute for Policy Studies, Arlington, Virginia. Elérhetőség: ] Holecz József (2017a) A Geraszimov-doktrína Egy másik megvilágításban. Felderítő Szemle, XVI. évf szám. pp ISSN X Holecz József (2017b) A hibrid hadviselés hadelmélete. Diplomamunka (NKE HHK katonai vezetői mesterképzési szak) Liang, Qiao, Xiamgsui, Wang (1999) Unrestricted Warfare. Elérhetőség: org/unrestricted.pdf[olvasva: ] McChrystal, Stanley, Collins, Tantum, Silverman, David, Fussell, Chris (2016) Csapatok csapata. HVG Kiadó Zrt., Budapest. ISBN Nemeth, William J. (2002) Future war and Chechnya: a case for hybrid warfare. Naval Postgraduate School, Monterey, California. Elérhetőség: Nemeth, bitstream/handle/10945/5865/02jun_nemeth.pdf[olvasva: ] Smith, Hanna (2017) In the era of hybrid threats: Power of the powerful or power of the weak?strategic Analysis October Hybrid CoE. ISBN Elérhetőség: ] Hivatkozás egyéb dokumentumra Összhaderőnemi doktrína 4. kiadása (ÖHD 4.) (2018) AAP-06 (2018) NORTH ATLANTIC TREATY ORGANIZATION NATO STANDARDI- ZATION OFFICE (NSO) 2018 Elérhetőség: [olvasva: ] 140

141 Hudák Krisztina 1 Néhány megjegyzés a Nemzeti Régészeti Stratégi rendészeti koncepciójával kapcsolatban 1. Bevezetés Az ún. Nemzeti Régészeti Stratégia, Átfogó Koncepció ( ), amelyet a Magyar Kormány a 1575/2018. (XI. 15.) kormányhatározattal elfogadott, a régészeti feladatellátás középtávú, átfogó, a Nemzeti Régészeti Stratégiát (a továbbiakban Stratégia) megalapozó új koncepciója. E tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy a Stratégia által életre hívott új szervezeti egységnek rendészeti szempontból a szakmai hatékonyság érdekében milyen kritériumoknak kell megfelelnie, figyelembe véve az eddigi hazai gyakorlatot Régészeti szempont versus beruházási érdekek A földkitermeléssel járó építkezésekkel kapcsolatosan hazánkban is kötelező a megelőző régészeti feltárás a már ismert régészeti lelőhelyeken. 3 Mivel a régészeti munka drága, viszonylag lassú, a leletek tárolása költségigényes, a leletek értelmezése bonyolult, ritkán tud egyértelmű választ adni történeti kérdésekre, a Kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) pedig megköti a beruházó kezét, ezért a régészeti örökségvédelem ügye hazánkban más európai országokhoz hasonlóan, gyakran ellentmondásokkal terhelt. A rendszerváltás óta az autópálya-építkezések, a városrendezések nyomán hazánkban több régészeti lelet került elő, mint a régészeti gyűjtés kezdete óta, a megelőző közel kétszáz évben. Az elmúlt két évtizedben a szaporodó nagyberuházások miatt keletkező erős beruházói érdekek és az örökségvédelmi szakemberek gyakori koncepcionális összeütközése miatt a hatékony érdekvédelem mindkét fél számára rendkívül megnehezült. A Stratégia nemcsak az elméleti koncepciót gondolja újra a modern technológiai megoldások fényében; pozitívuma az átszervezés lehetősége, a bizonyítottan rosszul működő struktúrák újragondolása is. 1 régész, történész, jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza (Rendészettudományi Doktori Iskola, 3. évfolyam), valamint a Pécsi Tudományegyetem szerződéses megbízott oktatója (PTE, Régészet Tanszék) 2 Terjedelmi okokból csak néhány feladatkörre, neuralgikus pontra tudok reagálni. 3 A nagyberuházások megkezdése előtt egy ún. Előzetes Régészeti Dokumentációt (ERD) kell készítenie a beruházó számára a Várkapitányság NZrt. munkatársainak, amely pontosan tartalmazza a régészeti lelőhely becsült kiterjedését a beruházás leendő területén. 4 Stratégia koncepció, I. fejezet, részlet. A Stratégia koncepciójának elfogadása novemberében történt. Teljes szövege egyelőre nem nyilvános; a mellékletek nélküli főszöveget a Magyar Régész Szövetség tagjainak a Szövetség megküldte tanulmányozásra. 141

142 3. A Nemzeti Régészeti Stratégiát megalapozó koncepció főbb tézisei 4 A régészeti tevékenység e stratégiában kifejtett magyar modelljének középpontjában a kutatási tevékenység szervezése áll annak érdekében, hogy a régészeti feltárások és feldolgozások a magyarság önazonosságának tudásbázisához és széles körben való megismertetéséhez járuljanak hozzá. Nem egyszerűen örökségvédelmi és régészeti, vagy történettudományi követelmények szerint kell a rendszert létrehozni és működtetni, hanem ugyanilyen súllyal esnek latba eredetünk, identitásunk és hagyományrendszerünk pontos meghatározásának feladatai is. A stratégia az identitásunkat meghatározó történeti tudás megszerzésének eszközeit a kutatási prioritások meghatározásában, a régészeti leletanyag feldolgozásának felgyorsításában, a tervásatások arányának növelésében, továbbá az archeometriai laborok alapvető fejlesztésében látja. Az örökségvédelmi tevékenység megerősítésén és fejlesztésén, továbbá a kapcsolódó társadalmasítási folyamaton (múzeumpedagógia, oktatás-képzés) keresztül ugyanakkor biztosítja a régészeti örökség hosszú távú megőrzését, megismertetését, a jövő generációk érdekeinek védelmét. Halványan bele lehet ugyan érteni a társadalmasítás és a jövő generációk érdekeinek védelme fogalomkörébe a rendészeti védelem biztosítását, azonban konkrétan nem esik erről az alaptézisek lefektetésénél szó, még említés szintjén sem. 4. A Stratégia rendészeti koncepciója A régészetnek a rendészettel való viszonyáról csupán egyetlen, rövid bekezdés található a 41 oldalas szövegben, amely azonban fontos változást tartalmaz. A szöveg teljes terjedelmében így hangzik: Régészeti leleteink, régészeti korú műtárgyaink hatékony védelme érdekében önálló Régészeti Műtárgyfelügyeleti Iroda létrehozását javasoljuk, a művészettörténeti jelentőségű műtárgyak felügyeletéhez hasonló szervezeti kialakítással. A régészeti korú kulturális javak hatóságaként működő új régészeti műtárgyfelügyeleti iroda a NAV, a rendőrség, valamint a megyei kormányhivatalok és a múzeumok munkatársaival szorosan együttműködve végezné napi munkáját. Partnerszervezeti egységeivel közösen dolgozna a hazánkban illegálisan mozgó, vagy Magyarországról illegálisan kikerült régészeti leletek utáni nyomozásokhoz szükséges megfelelő adatbázisokkal, segítve a NAV Bűnügyi Főigazgatóság és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztályának munkáját. 5 A kormányhatározat előírja, hogy április 30.-i határidővel a november 15.-én elfogadott Koncepció alapján részletes és végleges stratégiának kell készülnie. A létrehozni javasolt, a régészeti feladatkört a Miniszterelnökséghez tartozó Műtárgyfelügyeleti Irodától (a továbbiakban MI) átvevő új, önálló Régészeti Műtárgyfelügyeleti Iroda (a továbbiakban RMI) a Kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvényben (a továbbiakban Kötv.) régészeti leletekként nevesített kulturális javak hatóságaként működne, szorosan együttműködve a bűnüldöző szervekkel, a megyei kormányhivatalok és múzeumok munkatársaival. 5 Stratégia, 3.2. fejezet 6 Hivatalos nevén: Miniszterelnökség, Műtárgyfelügyeleti és Régészeti Főosztály, Műtárgyfelügyeleti Hatósági Osztály. 142

143 5. A szervezeti megoldások múltja és jelene Annak kérdése, hogy szükséges-e egy Régészeti Műtárgyfelügyeleti Iroda felállítása, a közelmúlt örökségvédelmi történéseivel szemléltethető. 5.1 A hárompilléres örökségvédelmi koncepció árnyoldalai Az ezredforduló idején a kulturális tárcán belül helyettes államtitkári szinten érvényesült az a sajnos meg nem valósult koncepció, amely a régészeti leletek, mint műtárgyak, kulturális javak védelmét a régészeti örökségvédelemben a régészeti lelőhelyek védelmével szorosabban összekapcsolódva kívánta megjeleníteni, és nem a régészettől elkülönülten, kulturális javakként, vagyis kifejezetten művészettörténeti jelentőségű kulturális javakként. A Kötv. szerkezetében azonban mindmáig releváns az elkülönítés, egy hárompilléres koncepció keretein belül. E három pillér a régészeti örökségvédelem (régészeti lelőhelyek védelme), a műemlékvédelem, valamint a kulturális javak védelme. Az ezredforduló óta eltelt időszakban az örökségvédelmi rendszer bástyája (Lassányi ), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH, ), majd annak megszűnése 9 után központi részének jogutódja, a Forster Központ ( ) keretében e három pillér hatósági és örökségvédelmi eljárásait a belső és külső tényezők hatásai miatt nemritkán elkülönült szempontok vezérelték. Jellemző a három pillér elkülönülésére, hogy a KÖHÁT régész munkatársai közül senki nem dolgozott a MI-ban. A MI elsősorban a művészettörténeti jelentőségű, általában a századnál később készült műtárgyak, műalkotások esetében tudta eredményesen érvényesíteni a felügyeletet. A MI-ban csak művészettörténész munkatársak dolgoznak. Sem a régészeti ágazatot, sem a földtudományi ágazatot nem képviselte állandó munkatárs a központi irodában, hanem csak eseti, befutó ügyek külső szakértőiként jelentek meg a 68/2018. (IV.9.) kormányrendelet 18. melléklete szerint. E szakértők az ügyeket nem kísérik végig figyelemmel az ügymenet teljes folyamatában, a hazai és nemzetközi folyamatokat és eseményeket, ügyeket nem mindig követik, esetleg egymással összefüggő ügyeket nem tudnak összekapcsolni. 10 A régészeti ágazatot illetően az ún. régiségek, az illegálisan mozgó régészeti korú tárgyak 11 felderítésének hatékonyságát valószínűleg lényegesen lehet javítani egy átszervezéssel végén a KÖH három nagyobb részre szakadt: feladatait hosszú távon a Forster Központ, a Miniszterelnökségen felállított Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság (KÖHÁT), valamint a Lechner Lajos Tudásközpont vette át. 10 A régészek minimális információval rendelkeznek a MI működését illetően. Pontosan azt sem lehet előre tudni, hogyan zajlott az ügymenet, hogyan és kikkel és milyen témákon dolgozott együtt az Iroda a régészeti ügyekben. 11 Magyarországon a régészeti korú tárgyak az 1711 előtt készült tárgyak. 143

144 6. A javasolt változtatások a jogi szabályozásban, a stratégiai célokban, a szervezet átalakításában és a személyi feltételek biztosításában 6.1 A személyi állomány fejlesztése A kulturális javak jogi definíciójának fogalmába legalább két eltérő tárgycsoport tartozik. Sőt, az örökségvédelmi törvény által definiált kulturális javak körébe valójában három, eltérő tárgycsoport tartozik, A zoológiai, botanikai, ásványtani vagy anatómiai gyűjtemények egészen eltérő, speciális természettudományos szakértelmet és végzettséget kívánnak meg. Így három kisebb műtárgyfelügyeleti irodára lenne szükség; kapacitáshiány miatt azonban a MI még eseti szinten is ritkán tud ezzel az anyagcsoporttal foglalkozni, amely a magyarországi eredetű, vagy Magyarországon illegálisan mozgó, a tárgycsoportba tartozó értékek súlyos veszélyeztetését eredményezheti. Mindenképpen szükséges és fontos legalább egy, a témával teljes munkaidőben foglalkozó, megfelelő képzettséggel rendelkező munkatárs felvétele, akár időlegesen a létrejövő RMI keretein belül is. Nem lehet hatékony, eredményes felügyeleti munkát végezni, ha nincsenek olyan munkatársak, akiknek képzettségük van az adott tárgycsoporthoz. Nem ajánlatos kizárólag külső szakértőkre támaszkodni önálló, nagy témakörök esetében. Hasonlóképpen fontosnak tartom a munkatársak legalább alapszintű rendészeti képzését, mivel közvetlen napi kapcsolatban vannak a rendészeti szervekkel, a Stratégiának megfelelően egyfajta összekötő szerepet látva el a rendészeti szervek és az örökségvédelem között. 6.2 Kulturális javak, régészeti leletek, régészeti korú tárgyak, régiségek A kulturális javak körébe tartozás meghatározása nagyon fontos. Az ún. kulturális javak összefoglaló szóhasználat az ingó tárgyi örökséget jelenti. Értelmezési körébe beletartoznak a régészeti emlékek is a Kötv pontja szerint, röviden fogalmazva a régiségek és a műalkotások. 13 A régészeti feladatkör lehatárolása már önmagában több problémát vet fel. Egyrészt műalkotásnak tekinthető számos kiemelkedő kvalitású régészeti korú tárgy, másrészt az ún. régészeti leletek és az ún. régészeti korú tárgyak jelentésének halmazai nem fedik egymást a Kötv. definíciója szerint. 14 Eldöntendő kérdés, hogy a műtárgy-nyilvántartásból a régészeti korú műtárgyakat vagy a régészeti korú leleteket vegye-e át a RMI. Az a megoldás jöhet egyelőre inkább szóba, amelynek nyomán nem a gyűjteményekben fennmaradt tárgyakkal (ezek a Kötv. értelmezése szerint az ún. régészeti korú tárgyak, amelyek nem régészeti leletek), hanem inkább a földből előkerült régészeti leletekkel foglalkozzon az új iroda, ezt a területet vegye át a MI-tól, legalábbis egyelőre. Ez azért is indokolt lehet, mert a gyűjteményekben folyamatosan fennmaradt régészeti korú, 1711 előtt keletkezett tárgyak, pl. ötvösremekek (a Magyar Szent Korona és más kiemelkedő kvalitású tárgyak) és egyéb tárgycsoportok általában művészeti kvalitásuk okán kerültek folyamatos őrzésre, így a MI eddig is megfelelő mértékben foglalkozott velük. A védelem hiányosságai elsősorban a földből kikerülő régészeti leletekkel kapcsolatban jelentkeztek, amelyek száma a fémkeresőzés valamint az elmúlt hetven évben keletkező számos illegális régészeti magángyűjtemény megléte miatt nem csekély. 13 In: Gyakori 14 Kötv

145 6.3 Hatósági nyilvántartás, védési eljárás, védetté nyilvánítás, kiviteli engedélyeztetés A Miniszterelnökségen az ingó és ingatlan örökségvédelem biztosítása érdekében a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartása hatósági feladat, csakúgy, mint a régészeti korú műtárgyak nyilvántartása. A Régészeti Osztály és a MI hatósági bizonyítványt ad ki bárki számára a nyilvántartásban szereplő adatokról. A Miniszterelnökség közhiteles hatósági nyilvántartása elterjedt, informális nevén az IVO. 15 Szerepe fontos, mivel mind a három területen (a már korábban kifejtett ún. három pillérhez kapcsolódóan) hatósági feladatot lát el: a régészeti lelőhely-nyilvántartást, a műemléki nyilvántartást és a műtárgy-nyilvántartást - ezek moduljai ideális esetben egy rendszerré kapcsolódnak össze. A nyilvántartás működtetése, a hatósági bizonyítványok kiadása a nyilvántartásban szereplő adatok alapján hatósági feladat. 16 A régészeti lelőhely-nyilvántartás 2019 tavaszától már nem az Örökségvédelmi Hatósági Főosztályhoz, hanem a Régészeti Osztályhoz fog tartozni, amely talán hatékonyabb munkát fog eredményezni, különösen, ha elindul a RMI önálló élete. Az lenne kívánatos, ha a műtárgy-nyilvántartásból a RMI számára hozzáférhetőek lennének a régészeti korú műtárgyak adatai. A régészeti lelőhelyek és a műemlékek jogszabályi védelme önmagában nem hatósági feladat. A védési eljárás ezért jogszabály-előkészítési feladat, amelyet a Miniszterelnökség végez. A régészeti lelőhelyek és műemlékek védetté nyilvánítása miniszteri rendeletben történik. Hatósági feladat azonban a kulturális javak esetében a védetté nyilvánítás, amely határozatban történik. Ezt a MI végzi el és adja ki a 68/2018. Korm. rendelet VIII. fejezetében nevesített eljárásrend szerint. A határozatban védetté nyilvánított műtárgyak kiviteli engedélyeztetése szintén hatósági feladat, amelyet a MI lát el. A létrejövő RMI mindezeket a feladatköröket szeretné átvenni, egyelőre csak a régészeti leletekkel kapcsolatban. A RMI elsődleges, hatósági feladatait a 68/2018.(IV.9.) Kormányrendelet 93., 97. és 98. -ai jelölik ki: ezek a MI (a rendeletben kulturális javak hatósága ) fő feladatai, amelyeknek a régészeti leletekkel kapcsolatos feladatait veheti át az önálló RMI. A régészeti örökség védelme kiterjed a felügyeleti munkára is. A műtárgyfelügyelet további, részben hatósági, részben nem hatósági feladata a 68/2018. Korm. rendelet VIII. fejezetének paragrafusai szerint a nyomozószervekkel együttműködésben az illegálisan mozgó régészeti korú leletek felkutatása, a hatósági értékbecslés elvégzése, a lopott régészeti korú tárgyak külön adatbázis(ok)ban való nyilvántartása, valamint az illegálisan mozgó régészeti korú tárgyak megőrzését illetően azok állami tulajdonban, valamint az országhatáron belül tartása, szoros együttműködésben az illetékes nyomozó szervekkel. 15 Az IVO nevét onnan kapta, hogy Ivó névnapon készült el. Ennek régészeti lelőhely-modulja 2018 végére leállt, de hamarosan újra fog indulni. 16 A régészeti lelőhelyek és a műemlékek jogszabályi védelme nem hatósági feladat, nem határozatban, hanem miniszteri rendeletben történik, jogszabályalkotás keretei közt. 145

146 6.4 A kialakult együttműködési rendszer megtartása Hangsúlyosan kiemelendő, hogy a megalakuló RMI-nak ugyanabban a jogi környezetben kell dolgoznia, amelyben az ágazati feladatot korábban ellátó MI folytatta működését. Mivel a MI az elmúlt több mint húsz évben kialakított egy hatékony, folyamatosan működő együttműködési rendszert a feladatellátást segítő, külső partnerekkel, a Rendőrséggel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint a kormányhivatalokkal, nem segítené a gördülékeny ügymenetet az együttműködési rendszer nagyobb mértékű átszabása. A műtárgyfelügyeleti munka minőségét nagyban befolyásolja, hogy mennyire tud hatékony együttműködést kialakítani a nyomozó szervekkel. Így hasznos lenne a MI együttműködési rendszerét megtartani. 6.5 A nyomozó munka támogatása a kulturális javak azonosítása A műtárgyfelügyelet ún. nem hatósági feladata a Kötv. 64. a) és b) pontjai mellett a 68/2018. (IV. 9.) kormányrendelet 46. fejezet 95. szerint a nyomozó munka támogatása. A régiségek nemcsak a kiemelkedő művészeti értékkel bíró műtárgyak, hanem a történeti értékkel bíró emlékek is. A kulturális javak eltulajdonítása minősített bűncselekmény, de az értelem határain belül, a kulturális többletérték megléte esetén. 17 A régészeti leletek esetén nem szükséges egyedi védetté nyilvánítás a védelemhez; minden régészeti korú tárgyat és leletet automatikusan, saját jogán törvényi védelem illet meg, de csak a közgyűjteményben őrzött tárgyakat. Az adott tárgy azonosítása kiemelt feladat. Fontos, hogy a RMI ki tudja szűrni fénykép vagy személyes megtekintés alapján tisztítatlan vagy átalakított állapotukban is a régészeti korú leleteket, tárgyakat. Ehhez jó minőségű tárgyfotók, a régészeti korok tárgyi emlékanyagának ismerete, igazságügyi szakértői, valamint rendészeti ismeretek szükségesek. A RMI-ban az MI-hoz hasonlóan, a munkatársak kiválasztásánál nagy szerepet kell játsszon az egyéni, eltérő szakértelem az ügyvitel hatékonysága érdekében. Az országból való kiviteli szándék engedélyezésekor vagy megtiltásakor szintén fontos, hogy minél gyorsabban és pontosabban megállapítsa a RMI a lelet hozzávetőleges korát és forgalmi (piaci) értékét. Ehhez a RMI szükség esetén igénybe vehetne külső, múzeumi szakértőket is. Nagyon fontos, hogy a leletek, tárgyak látókörbe kerülése után minél gyorsabban be lehessen őket azonosítani, amelyet a RMI mellett a kapcsolódó rendészeti szervek bármelyike kezdeményezhet, vagy elvégezhet, legalább alapszinten. A tárgyi adatbázis testreszabása és folyamatos aktualizálása alapvető fontosságú feladat. Az adatbázisban jó minőségű tárgyfotókra, 3D-alkalmazás használatára és olyan szöveges keresőállományra van szükség, amely nemcsak a régész, de a rendőr és a pénzügyőr számára is informatív és be tud írni, valamint ki tud keresni adatokat benne. Több országnak van jól működő bűnügyi régészeti adatbázisa, amelyek rendszerét érdemes lenne adaptálni a hazai viszonyokra. A Kötv. szintén előírja a felkutatást (szükség esetén együttműködve a nyomozó szervekkel) és az értékelést (kormeghatározás, értékbecslés)

147 6.6 A RMI mint a közösségi régészet lehetséges felügyeleti szerve A RMI végezheti a hobbi fémkeresősök nyilvántartását is. Az ún. közösségi régészet 19 keretében az ún. múzeumbarát fémkeresősökkel 20 egyéni szerződések formájában kötött együttműködések több éves munka eredményei az ország múzeumaiban. A hazai múzeumi szakemberhiány enyhítésében fontos szerepet játszhatnak a megbízható önkéntes lelőhely- felderítő munkatársak (Rácz, 2017). A bizalmi kapcsolat építése a civilekkel azért is fontos, mert így hazánkban is könnyebben le tud zajlani a hobbi fémkeresőzés egyidejű dekriminalizációs és kriminalizációs folyamata, amely így egy államilag szigorúan, folyamatosan ellenőrzött, valóban kizárólag múzeumi keretek közt végzett kulturális hobbivá válhat (Nagy, 2018). E folyamatban fontos szerepet kaphat a RMI, amely folyamatos tájékoztatással tud szolgálni a nyomozó hatóságoknak e témában. Így leszűkíthető az a kör, amellyel valóban foglalkoznia kell a rendészeti szerveknek. Felhasznált irodalom Buzinkay Péter: Műkincsem van mit tegyek, mit tehetek? Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Budapest, (letöltés ideje: március 14.) Címke: fémkeresőzés. Közösségi régészet, fémkeresőzés, topográfia 3. In: muzeumicentrum.hu/tag/femkeresozes/ (letöltés ideje: 2019.március 15.); Lassányi Gábor: A régészeti örökségvédelem irányai és lehetőségei 2013-ban. In: A műemlékvédelem és a társadalom lehetőségei válság idején. ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, Budapest, december Nagy Attila Károly: Hátrébb a fémkereső botokkal! Index, In: hu/techtud/tortenelem/2018/11/18/hatrabb_a_femkereso_botokkal/ (letöltés ideje: március 17.) Rácz Tibor Ákos: Fémkeresősök a múzeum kötelékében. Közösségi régészeti modell építése Pest megyében. In: Magyar Régészet. Online Magazin ősz (letöltés ideje: március 15.) 17 Buzinkay , 5. valamint ld.: Btk Történeti értékkel, történeti információval bármely történeti korú tárgy bír. Emiatt ad absurdum egy régészeti korú házi kerámia 2x1 cm méretű, díszítetlen oldaltöredékét is meg kell állítani és le kell foglalni a határon, mert történeti információval szolgál. 18 Kötv., 7/A.. 19 A kifejezés a Public Archaeology kicsit félreérthető, de már elterjedt magyar szóhasználata. 20 Zárt facebook csoportjuk is van: Múzeumbarát 147

148 Online tartalmak A kulturális javak. (letöltés ideje: március 12.) A kulturális örökség európai éve (2018). (letöltés ideje: március 11.) Gyakori kérdések (Műtárgyfelügyelet) (letöltés ideje: március 9.) Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti és Régészeti Főosztály Műtárgyfelügyeleti Hatósági Osztály. (letöltés ideje: március 14.) Múzeumbarát fémkeresősök, Zárt facebook csoport. groups/ / (letöltés ideje: március 13.) Felhasznált jogszabályok évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről. (benne az aktuális módosításokkal) In: (letöltés ideje: március 12.) 68/2018.(IV.9.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról. In: TXT (letöltés ideje: március 13.) 1575/2018.(XI.15.) Korm. határozat A régészeti feladatellátás hosszú távú, átfogó, a Nemzeti Régészeti Stratégiát megalapozó új koncepciójáról In: Magyar Közlöny 178./2018. p &ev=2018&szam=178 (letöltés ideje: március 12.) 148

149 Juhász Anikó 1 Van-e összefüggés a vizsgálat és a baleset között eltelt időtartam között? 1. Bevezetés A közlekedésbiztonság szempontjából a gépjárművezetésre való alkalmasság objektív megítélése a halálos kimenetelű baleset gondatlan okozásával vádolt gépjárművezetők esetében különösen fontos. Az alkalmasságról meghozott, szakmailag megalapozott döntést nem befolyásolhatja a baleset óta eltelt idő. Ellenkező esetben az alkalmasság megítélésében az időmúlási faktor kapna szerepet. Azonban, amint azt majd az aktuális kutatást ismertető alfejezetben bemutatom, olyan adatok bukkantak felszínre, amelyek felvetették az eltérő időmúlás alkalmassági döntésekben betöltött, lehetséges szerepét. Ebből kiindulva vizsgálatom célja annak megállapítása volt, hogy a baleset és az azt követő alkalmasság-vizsgálat között eltelt különböző hosszúságú időtartam vajon valóban összefüggésbe hozható-e a balesetező gépjárművezetők alkalmasságának minősítésével. A kutatás bemutatását megelőzően szükséges, hogy a gépjárművezetéssel, a pszichológiai alkalmassági vizsgálattal, valamint a közúti közlekedés szabályai megszegésének különböző eseteivel és a büntetési tételeivel kapcsolatos alapfogalmakat áttekintsem. 2. Gépjárművezetés A járművezetés egy olyan emberi tevékenység, amely különböző képességeket igényel: - a szükséges beavatkozás kiválasztása a lehetőségek közül, - az elhatározottaknak megfelelő mozdulatsor végrehajtása, majd a folyamat újrakezdéseként - a megváltozott környezetből érkező újabb inger érzékelése (Major, 2009). Valamennyi mozzanat végrehajtásának minősége azonban az egyén pillanatnyi teljesítőképességétől függ, amely magában foglalja az egyén adottságait, fizikai, biológiai és pszichikai jellemzőit. A gépjárművezetés egy olyan tevékenység, amely készségeken alapuló, s szabályok által irányított. A vezetési tapasztalat hiányában ezek a készségek nem javulnak. Mi több, ha elégtelen kognitív és motoros készség társul hozzá, nem szándékos hibákhoz, akár közúti balesetekhez is vezethetnek. A hazai KRESZ 4. (1) bekezdés b/pontja szintén kimondja: Járművet az vezethet, aki a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van. (Közlekedésbiztonság, 2016, p. 37.) E tényállás lefedi azt, hogy nem fogyaszthatunk szeszes italt vagy bódító hatású szert, azaz bizonyos gyógyszereket, pl. erős nyugtatókat vagy vezetéssel össze nem egyeztethető más készítményeket sem a vezetés megkezdése előtt, sem vezetés közben. A közbiztonság 1 NKE, Rendészettudományi Doktori Iskola, phd hallgató 149

150 érdekében kerülendő az ingerült, ideges (azaz pszichésen alkalmatlan) állapot. Soha nem szabad fáradtan, kialvatlanul, kimerült állapotban, vagy éppen éhesen, szomjasan a kormány mögé ülni. Tekintettel arra, hogy az ember természeténél fogva képtelen a folyamatos és tartós tökéletességre, minden tevékenységében, így a járművezetésében is a bekövetkező zavarok az élet természetes jelenségei közé tartoznak. Gyakran az ember hibás magatartása megmagyarázható valamilyen külső ember által befolyásolhatatlan tényezővel, vagy ilyen tényezők szerepet játszanak a hibás magatartás kialakulásában. A balesetek legnagyobb része olyan emberi hibákra vezethető vissza, amelyek bizonyos gyakorisággal kivétel nélkül mindenkinél előfordulnak. (Major, 2009, p ) A gépjárművezetőknek forgalom-orientáltan kell viselkedniük, ügyelve a közlekedés többi résztvevőjére. A bizalom elvének alapján azonban minden úthasználónak figyelnie kell a másik lehetséges hibáira is. Tudni kell egy váratlan szituációra reagálni. Ez vonatkozik mind a saját esetleges hibákra, mind másokéra, különösen a kisgyermekekére, akik nem ismerik a KRESZ szabályokat, valamint a rászorulókéra és az idős emberekére. 3. A közúti közlekedés szabályainak megszegése Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, a közúti baleset okozásának vétségét valósítja meg. Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egytől akár nyolc évig terjedhet (Btk (1)). A közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésével korlátozza a halálos tömegszerencsétlenség okozásával gyanúsítható járművezető közúti közlekedésben történő részvételét, illetve ha az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak nem felel meg, valamint járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény rendelkezései értelmében ezeknek a járművezetőknek utánképzésen kell részt venniük az alábbiak szerint: A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett. Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár. A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett. ( 4. Gépjárművezetők pszichológiai pályaalkalmassági vizsgálata 2011-ben kormányrendelet (326/2011., XII.28.) szabályozta, hogy aki halálos közúti közlekedési baleset okozásával gyanúsítható, azt kötelező elküldeni pályaalkalmassági vizsgálatra. 150

151 A pályaalkalmassági vizsgálat eredményét a vizsgálaton részt vevőkkel határozat formájában kb. két héten belül közlik postai úton. Minősítései: - Alkalmas határozatlan ideig. - Alkalmas meghatározott (1-5 év) időre korlátozva. Ebben az esetben vagy elfogadja a vizsgált személy a döntést, vagy másodfokon megfellebbezi, vagy bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjeszthet elő, attól függően, hogy a hatóság milyen jogorvoslati lehetőséget nyújt számára. - Nem alkalmas. Amennyiben elfogadja a döntést, azonos vagy magasabb pályaalkalmassági kategóriában a határozatban feltüntetett időpontot követően kezdeményezhet újabb vizsgálatot. Alacsonyabb és magasabb kategóriába is bárki bármikor jelentkezhet vizsgálatra. Ha nem fogadja el, szintén fellebbezhet, vagy keresetet terjeszthet elő. Ha valaki alkalmatlan minősítést kap, vagy ha alkalmas minősítése időtartamra korlátozott, akkor a minősítés alapjául szolgáló kizáró okok az indokolásban szerepelnek. A kizáró, vagy korlátozó okokat számok jelzik. ( 5. Az alkalmassági vizsgálat célja Az alkalmasság alatt azt értjük, hogy az egyén képes legyen egy tevékenységet hosszú időn keresztül, legalább közepes szinten egészség-károsodás nélkül végezni. Sokáig tudja folytatni a vezetői tevékenységet magának és másnak okozott jelentéktelen kárral vagy a nélkül. Rendelet foglalja magába, hogy a vizsgálat eredménye utáni döntés a határozat alapja. Jogi alaptételként értelmezendő, hogy az állampolgárok alkotmányos jogait csak a hatóság korlátozhatja. Az állampolgárok az elsőfokú vizsgálatok után jogorvoslattal élhetnek. A fellebbezési kérelmeket a másodfok bírálja el. (41/2004., IV. 7., GKM, Magyar Közlöny 43/2004) A vizsgálat célja, annak a megállapítása, hogy a gépjárművezető: a) rendelkezik-e azokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a biztonságos járművezetési tevékenységhez, a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terheléselviseléséhez, b) rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel, c) képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket. ( A pszichológusok tehát igyekeznek azon gépjárművezetőket távol tartani a közúti forgalomtól, akiknek mentális vagy fizikai állapota megakadályozza őket a helyes közlekedési magatartás tanúsításában, így veszélyt jelentenek a közlekedésbiztonságra. 151

152 6. Az alkalmassági vizsgálat menete A vizsgálaton résztvevőket előre tájékoztatják, hogy alkohol- és gyógyszermentes, kipihent állapotban érkezzenek. A vizsgálat három részből áll, ahogy az 1. ábra is mutatja. 1. ábra A vizsgálat folyamata (forrás: Előre megadott időpontokban amelyről -en értesítést kapnak fogadják az adminisztrátorok az ügyfeleket, akik leellenőrzik az adataikat. Eltérés esetén még van lehetőség helyben korrigálni. Amennyiben mindent rendben találtak, a műszeres képességvizsgálatokon vesznek részt. Az eredményeket azonnal kinyomtatják a vizsgálatvezetők, amit a pszichológus értékel. A pszichológus az exploráció során átfogó képet szerez a vezetési tapasztalatról, korábbi szabálysértésről és bűncselekményről. Feltárja a baleset körülményeit, a személy lelki állapotát. 7. Az aktuális kutatás 2014 és 2017 között összesen 117, halálos közlekedési baleset okozása miatt eljárás alatt álló személy vett részt gépjármű-vezetési alkalmasság-vizsgálaton. Közülük egy éven belül 102 főt, fél éven belül 58 főt, míg 3 hónapon belül 28 főt küldtek pályaalkalmassági vizsgálatra. Ez még 1 hónapra is leszűkült. Átlagosan 214 nap után érkeztek, ami 7 hónapnak felel meg. Balesetet követő 24 nap volt a minimum és 993 a maximum. Minősítés Átlag (napok) Szórás Minimum (napok) Maximum (napok) Alkalmas 231,05 199, Időkorlátos 184,47 187, Alkalmatlan , táblázat Vizsgálat időpontja a baleset időpontjához viszonyítva minősítés szerint Az 1. táblázatban a minősítés alapján rendszereztem az időpontokat. Alkalmas minősítésűeknél az eltelt idő átlaga 231 nap, minimum 24, maximum 993. Időkorlátosoknál 184 nap 152

153 volt az áltag eltelt idő, minimum 33 és maximum 903. Alkalmatlanoknál 143 nap volt az átlag eltelt idő, minimum 56 és maximum 221. Tekintettel arra, hogy mindösszesen három fő kapott alkalmatlan minősítést, Nem alkalmas elnevezéssel egy összevont kategóriát is képeztem, amelyben az időkorlátos és az alkalmatlan minősítésű vizsgált személyek adatait együttesen tüntettem fel. Összességükben a vizsgálatok mind az átlagot, mind a minimumot figyelembe véve, rendkívül közel estek a baleset időpontjához. A gépjárművezetők felénél fél éven belül került sor a vizsgálatra, viszont ahogy a maximum is sejteti a büntetőeljárás akár két és fél évig is elhúzódhat. Még ennél is elgondolkodtatóbb, hogy míg az alkalmas minősítésű személyek esetében a baleset és az alkalmasság-vizsgálat között eltelt idő átlagosan közel nyolc hónap volt (231 nap), addig a nem alkalmas kategóriába kerülteknél ez az érték megközelítően csak hat hónapnak adódott. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy vajon e két hónappal rövidebb időintervallumban vizsgálatra került balesetezők esetében a baleset óta eltelt rövidebb időtartam szerepet játszhatott-e a kedvezőtlenebb alkalmassági minősítésükben. Mindezen kiinduló megfontolások vezettek odáig, hogy egzakt, matematikai statisztikai eljárások segítségével megvizsgáljam, vajon tényleg van-e összefüggés az időfaktor és az alkalmasság között. Ennek érdekében elsőként a baleset és az alkalmasság-vizsgálat között eltelt idő napokban kifejezett száma valamint a kapott alkalmassági minősítés együtt járásának szorosságát korreláció-számítással végeztem el. Majd a mintát alkotó személyeket két alcsoportra bontottam: az egyik alcsoportba azok kerültek, akik esetében a baleset és az alkalmasság-vizsgálat között az átlaghoz viszonyítva rövidebb idő telt el, míg a második alcsoport személyei esetében az átlagosnál hosszabb időmúlás következett be. Ezt követően az ily módon kialakított két vizsgálati alcsoportba tartozó személyek alkalmassági minősítései közötti különbséget állapítottam meg. 8. Módszerek 8.1 Személyek A vizsgálati mintába a 2014 és 2017 között alkalmasság-vizsgálaton részt vett 117, halálos közlekedési baleset okozása miatt eljárás alatt álló személy került. Közülük 78-an (66,7%), továbbra is alkalmasnak bizonyultak a vezetésre. Meghatározott időre lett korlátozva 36 gépjárművezető engedélye (30,8%). Hárman alkalmatlan minősítést kaptak (2,6%). A minősítések megoszlását a 2. táblázatban követhetjük nyomon. Nem Alkalmas Minősítés Időkorlátos Alkalmatlan Összes férfi nő Összes táblázat Alkalmassági vizsgálat minősítése nemek szerint 153

154 A hivatásos gépjárművezetőknél (30 fő) kissé árnyaltabb a kép. Közülük 16-an alkalmasnak bizonyultak a vezetésre, 14-en időkorláttal. 8.2 Eljárás Korrelatív kapcsolat vizsgálata A baleset időpontja és az alkalmasság-vizsgálat között eltelt idő napokban kifejezett száma, valamint a kapott alkalmassági minősítés együtt járása közötti kapcsolat szorosságát vizsgáltam meg. Az alkalmassági minősítéseket két érték hozzárendelésével azonosítottam: az alkalmas minősítésűekhez az 1-es, a nem alkalmas (időkorlátos+alkalmatlan) kategóriába tartozókhoz a 0-s értéket rendeltem. Majd lineáris korreláció-számítást végeztem a két változóra (vizsgálatig eltelt napok száma, alkalmassági minősítések) A rövid és hosszú időtartam után megvizsgált balesetezők alkalmasság-vizsgálati eredményeinek összehasonlítása. A baleset időpontjától eltelt átlagos alkalmasság-vizsgálati időhöz képest 1-1 szórással rövidebb és hosszabb idő után vizsgálatra került személyek megoszlása a következő: Rövid idejű csoport: N = 4, Hosszú idejű csoport: N = 44). Mivel a rövid idejű csoport elemszáma túlságosan alacsony, ezért a páros összehasonlítás értelmetlen lett volna. Ezt követően a Rövid idejű és a Hosszú idejű csoportot az átlagtól történő ±0.5 SD eltérés szerint számított határok szerint alakítottam ki. Ekkor már mindkét csoport elemszáma (Rövid idejű csoport: N = 46, Hosszú idejű csoport: N = 42) lehetővé tette a csoportok közötti páros összehasonlítást. 9. Eredmények A páros összehasonlítások ±0.5 SD szerint kialakított csoportjainak eredményei szerint (z = 0,224; p =0,823) nincs különbség a két, egymástól az alkalmasság-vizsgálatok időpontját illetően jelentősen eltérő csoport minősítési eredményei között. Míg az időpontok gyakorisági eloszlása alapján létrehozott rövid és hosszú csoportok kapcsán ugyanez az eredmény született (z = 0,067; p = 0,947). Egyik esetben sem szignifikáns az eredmény, amit a korreláció-számítás eredménye (p = 0,309) is alátámaszt. Tehát nem mutatható ki összefüggés a vizsgálat időpontja és a halálos balesetezők pszichológiai alkalmassága között. Hipotézisem, miszerint átlagosan minél hosszabb idő telt el a baleset és a vizsgálat között, annál kisebb a valószínűsége az időkorlátosan alkalmas minősítésnek, az eredményeim alapján nem nyert igazolást. Felvetődik a kérdés, hogy - amennyiben az eltelt időnek tényleg nincs befolyásoló szerepe az alkalmasságra -, vajon a baleset előtt az alkalmatlanok milyen képességekkel és személyiségtényezőkkel rendelkeztek. 154

155 10. Következtetés Mindezek arra engednek következtetni, hogy többnyire a vezetéshez szükséges képességek birtokában vannak ezek a személyek is, nem úgy, mint az alkalmatlanok. Az alkalmasokhoz viszonyítva természetesen a képességek terén is elmaradnak. Ugyanakkor a személyiségvonások nem megfelelő szintje mögött feltehetően a trauma hatása húzódhat meg, amely további kutatást igényel. Felhasznált irodalom Közlekedésbiztonság (2010). A közúti közlekedés szabályainak változása a forgalombiztonság és a környezetvédelem javulása érdekében Major, R. (2009). A közúti közlekedési balesetek megelőzése, különös tekintettel a rendőrség lehetőségeire és korlátaira. Pécs, PhD értekezés. Jogszabályok Magyar Közlöny 43/ /2004., IV. 7., GKM, évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Internetes források (utolsó letöltés: ) (utolsó letöltés: ) 155

156 Kollár Csaba 1 Az intelligens városok biztonsága a mesterséges intelligencia fókuszában Bevezetés és fogalmi keret A társadalmi és gazdasági tények és folyamatok megannyi dimenziója és értelmezése közül jelen tanulmány elsősorban arra fókuszál, hogy mik azok a jellemzők, amelyek sajátos és markáns keretet adnak a városoknak, mi az, ami határozottan megkülönbözteti a városokat a vidéktől. Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a város a következők miatt lehet vonzó. Több lehetőséget kínál munkahelyet találni, karriert építeni, tanulni, továbbtanulni, szórakozni, bevásárolni, kapcsolatokat építeni, kalandot keresni és találni. A vidékhez képest a városokat jobb utak, nagyobb úthálózat jellemzi, s helyben elérhető a (szak)orvosi ellátás (kórház, 24/7-ben üzemelő orvosi/fogorvosi/gyógyszertári ügyelet). A városokban kényelmesebb az ügyintézés, a lakhatás, a szolgáltatások elérése. Nagy vonzerőt jelent, hogy a város a választás és a nagyobb választék lehetőségét kínálja a modern ember által elképzelt élet szinte valamennyi területén. A városi élet árnyoldalai között szokták említeni, hogy a csecsemők rosszabb egészségi állapotra számíthatnak, magasabb a bűnözési ráta, drágább a megélhetés, kevesebb az élhető/ természetes (köz)tér, a közlekedést szinte állandó dugók és forgalmi fennakadások nehezítik, nehéz parkolni, zsúfoltság van, a levegő szennyezettsége a vidékhez képes rendszerint sokkal magasabb, nagyobb az esély az allergiára, az asztmára, a skizofréniára, nagyobb a stressz, miközben sok ember él viszonylag kis területen, a többség mégis magányosnak érzi magát, nehéz megvalósítani az önellátást. A fentiek ismeretében a városvezetés feladata világos: a várost olyan folyamatok és elvárások mentén kell fejleszteni, ami az ott élők megelégedettségét, kényelmét, biztonságát szolgálja, olyan hívószavakat kell megfogalmazni, aminek a révén a városba még több tőke áramlik (vállalkozók, befektetők), illetve vonzó olyan társadalmi rétegek/csoportok számára, akik tevékenységükkel hozzá tudnak járulni a pozitív elképzelések megvalósításához. A városi folyamatok menedzselése a(z al)rendszerek bonyolultsága és komplexitása, valamint számos dimenzióban történő egymáshoz kapcsolódása, s így a folyamatok korrelatív értelmezése ma már elképzelhetetlen az emberi (humán) munkát segítő és támogató gépi (mesterséges) tudás/intelligencia használata nélkül. Mielőtt ennek részleteiről írok, szükségesnek tartok néhány alapfogalmat tisztázni. Amikor az intelligens városról értekezünk, akkor az egyik fogalmi halmazban az intelligens, okos, digitális, modern, smart, korszerű, emberközpontú, míg a másikban a city/ cities, település, város fogalmak szerepelnek, s a hazai szakirodalom ezek párosításával alkotja, majd definíciók révén különbözteti meg ezeket egymástól. A szakirodalom számos modellt és elképzelést ismertet, Kollár (2018) két definíciót tart említésre érdemesnek a hazai viszonyok között. A Neten a hivatal értelmezése szerint A Smart City (intelligens vagy digitális város) azokat a településeket (és nem feltétlenül csak városokat) jelöli, ame- 1 Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola, doktorandusz 2 A tanulmány az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3-I-OE-96 kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programjának támogatásával készült.

157 lyek átgondoltan és innovatív módon alkalmazzák az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat a település erőforrásainak hatékony kiaknázása, a költségek mérséklése, a helyi gazdaság élénkítése, a vállalkozások versenyképességének növelése, illetve a lakosság életminőségének javítása érdekében. Az 56/2017-es kormányrendelet szerint az okos város olyan település, amelyik az integrált településfejlesztési stratégiáját okos város módszertan alapján készíti és végzi. Európai/nemzetközi léptékben Giffinger és szerzőtársai (2007) elképzelésével egyezik meg a European smart cities 4.0 koncepció, amelyik hat területen vizsgálja az intelligens városok teljesítményét és fejlődését. Magyarországon a Lechner Tudásközpont is ezt a hat területet nevesíti (Kulcsár, 2015), vagyis: (1) okos mobilitás, (2) okos, élhető környezet, (3) okos emberek, (4) okos életkörülmények, életminőség, (5) okos kormányzás, (6) okos, fenntartható gazdaság. Ehhez képest lényegesen több, 17 területet/dimenziót/alrendszert definiál az ISO szabvány: gazdaság, oktatás, energia, környezet, pénzügyek, tűz- és katasztrófavédelem, kormányzás, egészségügy, rekreáció, biztonság, lakhatás, szilárd hulladék, telekommunikáció és innováció, közlekedés, várostervezés, szennyvízkezelés, víz és csatornázás. A mesterséges intelligenciát Shirai és Tsujii (1987, p. 7) alapján úgy értelmezem, hogy a számítógép idővel alkalmassá válik arra, hogy ellássa ez emberi intelligenciával megoldható feladatokat (vagy legalábbis ezek többségét). Futó (1999, 965 p.) három lényeges megközelítés ad meg definitíve: A számítástechnika azon részterülete, amely intelligens számtógépes rendszerek, MI (mesterséges intelligencia) programok kifejlesztésének kérdéseivel foglalkozik. Olyan problémák számítógépes megoldásával foglalkozik, amelyek megoldásában jelenleg az emberek jobbak. Illetve a számítástudomány azon ága, amelynek célja olyan ágensek megépítése, amelyek az intelligens viselkedés egyes vonásaival rendelkeznek. 2. A mesterséges intelligencia az intelligens városokban A hagyományos és az intelligens városok közötti különbséget az alábbi táblázat szemlélteti. 1. táblázat Az intelligens város megoldásai a hagyományos város kihívásaira. Forrás: Kollár (2018) és Smart Cities Council (2015) alapján saját szerkesztés Terület Hagyományos város Az intelligens város megoldása Tervezés Infrastruktúra Adhoc és decentralizált Költségmegtakarítás nincs A befektetések méretezhetőségének korlátozott lehetősége Hiányosan működik Több pénz és forrás kell a működéshez Koordinált és holisztikus Az erőforrások megosztottak A költségmegtakarítás teljes mértékben megvalósul A beruházások skálázhatóak Jobb várostervezés és előrejelzés Csúcstechnológiával optimalizált Pénzt és forrásokat takarít meg Javított szolgáltatási szintű megállapodások Nyílt szabványokra épül 157

158 Terület Hagyományos város Az intelligens város megoldása Rendszer-üzemeltetés IKT-beruházások Adatok megosztása Polgárok elköteleződése Infrastrukturális feltételek megtalálása Válasz a problémákra Nem tudja hatékonyan felhasználni az erőforrásokat Szaggatott és lassú Részleges előnyöket biztosít Nem ismeri a méretgazdaságosságot Külön-külön adattárházak vannak Az egyes adattárházak nagyon ritkán osztják meg egymással az adatokat, illetve ritkán működnek együtt Korlátozott, szétszórt online kapcsolat a polgárokkal Az állampolgárok nem tudják megtalálni, vagy optimálisan kihasználni a városi szolgáltatásokat Valós idejű jelentés az infrastruktúráról Problémák előrejelzése és megelőzése Erőforrások hatékonyabb felhasználása Karbantartás automatizálása Pénzmegtakarítás Központilag tervezett Városi szervezeti egységek és projektek között működik Optimális előnyöket nyújt Maximális értéket és megtakarítást biztosít Integrált és megosztott adatbázisok és adattárházak Az adatokat megosztják egymás között, így hatékonyabb szolgáltatások állnak rendelkezésre Az eredmények javulnak A költségek csökkennek Teljes és egyedülálló online jelenlét Az állampolgárok könnyen megtalálhatják és használhatják a szolgáltatásokat Az állampolgárok részt vehetnek az intelligens városi kezdeményezésekben Kétirányú kommunikáció a kormány és az emberek között Speciális szolgáltatások az egyes polgárokra összpontosítva Az állampolgárok hozzájuthatnak és hozzájárulhatnak az intelligens városadatokhoz Olyan alkalmazásokat kínálnak a szolgáltatók, amelyek az adatokat használják Az intelligens város fontosabb, mesterséges intelligenciához (is) köthető jellemzői a következők: koordináció, holisztikus megközelítés, skálázhatóság, előre jelezhetőség, optimalizáció, valós idejű adatok/jelentés, erőforrás-optimalizálás, automatizálás, adatbázisok, adattárházak, adatmegosztás, költséghatékonyság, teljesebb biztonság. Ahhoz, hogy az intelligens városok informatikai/számítástechnikai értelemben jól és hatékonyan működjenek, négy nagy területen (1. adatgyűjtés, 2. kommunikáció, 3. elemzés, 4. beavatkozás) kell a megfelelő folyamatokat és protokollokat kidolgozni. Az adatgyűjtés azt jelenti, hogy a város helyzetéről és működéséről rendszerint nagyon sok területről folyamatosan (vagy legalábbis nagyon gyakran) gyűjtenek dinamikus adatokat, illetve rendelkezésre áll nagyon sok statikus adat is. Dinamikus, vagyis az időben változó adatok lehetnek: a városlakók pillanatnyi helyzetéről szóló adatok (GPS), a környezeti adatok (hőmérséklet, páratartalom, csapadék mennyisége, légszennyezettség), a városba 158

159 érkező, s onnan távozó gépjárművek száma, tömege, aktuális helyzete (GPS), sebessége, távolsága bizonyos objektumoktól, az utak és úttestek (illetve közvetlen környezetük) hőmérséklete, páratartalma, légszennyezettsége, terheltsége, forgalma, fényviszonyai, a tömegközlekedési járműveken utazók száma, a járművek üzemanyag-felhasználása és károsanyag kibocsájtása, a bankautomatákból felvett pénz (összeg, napi felvételek száma, arcfelismerés, felhasználó beazonosítása), a közterületeken és bevásárlóközpontokban elhelyezett kamerák által rögzített képek (személyek, események, történések, rendszámok), az otthonok, az ipari- és irodaépületek, a közintézmények energia- és vízfelhasználása, a keletkező hulladék mennyisége és minősége, a telekommunikációs hálózatokon folytatott beszélgetések száma és tartalma, az adatforgalom mennyisége, hálózatok leterheltsége. Statikus adatnak értelmezzük azokat az adatokat, melyek az időben ugyan változhatnak, de a változás egy viszonylag hosszabb idő (pl.: fél-egy év) elteltével következik be. Ilyen pl.: a bölcsődei és óvodai férőhelyek száma, az egy év alatt a város oktatási intézményeiben végzettek száma, a parkolóhelyek száma, a kórházi ágyak száma, a városi könyvtárak könyvállományának a száma, a bankautomaták száma, a vállalkozások száma, a bűnesetek és bűnfajták száma. Külön figyelmet érdemelnek azok az adatok, amelyek a városlakó polgárok fogyasztói/vásárlói aktivitásait és szokásait írják le. Ez vonatkozik a vásárlási aktivitásra (hol [fizikai bolt, webbolt], hány alkalommal), a váráslás tartalmára (mit, mivel együtt), a vásárláskor elköltött összegre és a fizetés módjára (készpénz, bankkártya, digitális fizetőeszköz), a vásárlás időtartamára, a preferált márkákra és vásárlási helyekre, valamint számos más ismérve is (pl.: kupongyűjtés, vásárló-, pontgyűjtő, illetve hűségkártya használata, a fizikai vásárlás során bejárt útvonalak, egyéni, vagy csoportos vásárlás, fogékonyság a kedvezményekre). Ugyancsak markáns terület az egyén médiafogyasztása, illetve -használata, vagyis, hogy mely weboldalakat, mely közösségi oldalakat néz meg, kik az ismerősei, miket posztol, milyen bejegyzéseket oszt meg, milyen TV-műsorokat néz, ezeknek az aktivitásainak mi az időbeli lefutása, mely tartalmak között van korreláció. A kommunikáció a szenzorokkal ellátott mérőhelyek és/vagy mérőeszközök (ide tartozhat egy okostelefon GPS helyzete is) által rögzített adatok továbbítását jelenti vezetékes, vagy vezeték nélküli kommunikációs platformokon. A platformok fizikai és informatikai védelme egyaránt fontos, mivel az adattovábbítás teljes, vagy részleges meghiúsulása, az adatok illetéktelen által történő módosítása, törlése, eltulajdonlása, a mérőhelyek/mérőeszközök áramellátásának megszűnése (pl.: áramszünet, tápkábel elvágása) az intelligens város, mint egymással szoros kapcsolatban álló több rendszer működési folyamatainak megzavarását, illetve súlyosabb esetben összeomlását eredményezheti. Az elemzés során rendszerint a felhőkben tárolt hatalmas mennyiségű (big data) adatok elemzése, valamint az elemzés részeként többek között profilozás, döntéselőkészítés, illetve -támogatás is történhet. Ahogy az adatgyűjtéssel kapcsolatos résznél már írtam, folyamatosan nagyon sok adat keletkezik, nagyon sok helyen, amik aztán különböző tulajdonban levő adattárakban (szervereken) tárolódnak. A város üzemeltetéséhez szükséges adatok ideális esetben folyamatosan a város rendelkezésére állnak, s olyan kölcsönös előnyökön alapuló megállapodások születnek, amelyek a városnak, illetve a vele megosztó szervezetnek is jók, ugyanakkor felvetik az egyén személyes adataival való visszaélés lehetőségét, illetve Európában a GDPR ellen vétést is, mellyel jelen tanulmányomban nem foglalkozom. 159

160 A mesterséges intelligenciával támogatott elemzés az intelligens városok biztonsága szempontjából az alábbi fontosabb területeken valósulhat meg (elemzés és beavatkozás): - Rendszámfelismerés: a városba érkező, illetve onnan távozó, valamint a városban mozgó és parkoló gépjárművek rendszámának felismerése révén következtetni lehet a tulajdonos és a város kapcsolatára (pl.: ott dolgozik, ingázik, melyek a számára fontos, gyakran látogatott helyek), illetve kiszűrhetők a körözött gépjárművek. - Arcfelismerés: az adott személy beazonosítása a rendszámfelismerésnél leírtak mellett lehetővé teszi az arc elemzését is, ami a viselkedéselemzéssel együtt általános pszichológiai jellemzők és karakterek beazonosítására, valamint bizonyos viselkedések megjóslására is lehetőséget ad. - Viselkedésfelismerés: a mesterséges intelligencia igaz, jelenleg még viszonylag nem kiforrott módszertan mellett alkalmas arra, hogy az egyén járása, mozgása, gesztikulálása, grimaszolása, térhasználata, stb. beazonosítása révén eldöntse, hogy mennyire veszélyes a környezetére. - Szövegértelmezés: az önkormányzattal, illetve a városban működő vállalkozásokkal történő online kommunikáció egy része már ember-gép kommunikáció, vagyis a városlakó ember (humán) ír a szervezetnek, amit a mesterséges intelligencia értelmez, s válaszol (szöveggenerálás). A szövegértelmezés többek között a narratív pszichológia (László, 2005) módszerével lehetőséget ad (majd) arra, hogy a szervezettel kommunikáló ember mélyebb pszichológiai jellemzőit is elemezni lehessen. - Önjáró járművek: egy városban igen sok önjáró jármű lesz a közeljövőben, többek között személygépkocsik, bizonyos célfeladatot ellátó járművek (pl.: utcaseprés, hulladékszállítás), tömegközlekedési eszközök, csomagszállító drónok, megfigyelő drónok. Ez utóbbiak alkalmasak arra, hogy több megoldást (pl.: arcfelismerés) alkalmazva folyamatosan kövessék a gyanús személyt/személyeket. - Informatikai rendszerek védelme: a mesterséges intelligencia egyre hatékonyabban képes ellátni a várossal kapcsolatos, illetve a város által felügyelt informatikai rendszerek (szerverek, adatbázisok, stb.) védelmét, az elkövetési módok (közel) valós idejű elemzése során mintázatokat, összefüggéseket keres, illetve rendszerint már automatikusan döntéseket is hoz. - A városüzemeltetést segítő szakértői rendszerek, melyekben az adatokból képzett információk és ismeretek segítik a döntéstámogatást, illetve a döntéshozatalt, ezzel lehetővé téve a városi káosz tervszerű és irányított kezelését, a költséghatékony és környezetkímélő megoldások megtalálását, a biztonságos élet megteremtését, s ez utóbbival párhuzamosan a bűnesetek (vagy legalábbis a klasszikus bűnesetek) számának drasztikus csökkentését. 160

161 3. Összefoglalás helyett A mesterséges intelligencia a big data analitika módszereivel közösen egyre hatékonyabban képes támogatni a városi léptékű intelligens tervezést, működést, üzemeltetést, fejlesztést, előrejelzést, biztonságot. Az intelligens város működését leíró mutatószámok (KPI) révén egy viszonylag átlátható keretben lehet kezelni a változásokat, illetve még időben fel lehet ezekre készülni. A jövővel foglalkozó, szakmailag megalapozott elképzelések egyaránt felvetik az utópia és a disztópia lehetőségét is, az előbbi a mesterséges intelligencia révén egy boldogabb és biztonságosabb világot predikcionál. Az utóbbinál megannyi kompromiszszumot kell kötni többek között az emberi jogok, a személyes adatok védelme és a város biztonsága, az ember kényelme és a mesterséges intelligencia akár az embert is nélkülöző működése vonatkozásában. Kínában a tervek szerint egy éven belül bevezetik a társadalmi kredit rendszerét (TKR), amelyik a publikus információk alapján az egyik legjobban és legalaposabban kidolgozott komplett rendszer. A mesterséges intelligencia a big data analitika segítségével értékeli és rangsorolja az embereket, s az elvárások szerint viselkedő ember jutalmat, míg a renitens büntetést kap. Az elvárások elvben egy jobb, biztonságosabb, élhetőbb világ lehetőségével kecsegtetnek, ugyanakkor néhány eset már most rámutat arra, hogy a TKR mennyire sebezhető (hibás arcfelismerés, informatikai rendszerben történő adatok módosítása/törlése, nem átgondolt értékelés), s ezáltal az egyébként a szabályokat betartó egyén is sebezhetővé és kiszolgáltatottá válik. Meglátásom szerint az intelligens városok mesterséges intelligenciával támogatott működtetése a városok fejlődése szempontjából már most eldöntött irány, ahogy az informatikai rendszerek és rendszerelemek, valamint a tárolt adatok és információk védelme és biztonsága is kiemelt fontossággal bír. A kérdés számomra az, hogy a rendszerek és az adatok sérülése esetén milyen javító- és védőalgoritmusok sietnek a városlakó polgárok segítségére, hogy az ártatlan áldozat szerepből minél hamarabb a reális szerepükbe kerüljenek vissza. E bizonytalanság eloszlatására további kutatások, újabb értékelő-javító algoritmusok és modellek szükségesek. Felhasznált irodalom Futó Iván (szerk., 1999) Mesterséges intelligencia. Budapest, Aula Kiadó. 986 p. ISBN ) Giffinger, R. C., Fertner, H., Kramar, H., Kalasek, R., Pichler-Milanovic, N., Meijers, E. (2007). Smart cities: Ranking of European medium-sized cities. eu/download/smart_cities_final_report.pdf (letöltés ideje: ) Intelligens város definíciója: (letöltés ideje: ) ISO 37120:2018 Sustainable cities and communities Indicators for city services and quality of life. Kollár Csaba (2018) Elég intelligensek vagyunk az intelligens városhoz? Hadtudomány, XXVIII. évfolyam 1. szám p. ISSN Kulcsár Sándor (szerk, 2015) Smart city tudásplatform. Metodikai javaslat. Budapest, 161

162 Lechner Tudásközpont. 84 p. László János (2005) A történetek tudománya. Budapest, Új mandátum. 262 p. ISBN: Shirai, Yoshiaki Tsujii, Jun-Inci (1987) Mesterséges intelligencia. Budapest, Novotrade. 179 p. ISBN The smart city model (2015) European smart cities cid=2&ver=4 (letöltés ideje: ) Jogszabály 56/2017. (III. 20.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az okos város, okos város módszertan fogalom meghatározásával összefüggő módosításáról 162

163 Kovács István 1 Fiatalkorúak prostitúciója és a magyar állam büntetőpolitikája: valóban a XXI. században élünk? 1. Bevezetés A tanulmány egy a tavalyi évben történt rablás bűntett elkövetésén keresztül kívánja érzékeltetni, hogy a magyar büntetőpolitika a terhelt szankcionálására, illetőleg a sértett bűnözés okozta sérelmeinek enyhítésére milyen eszközöket alkalmazott. A bűncselekmény érdekessége, hogy annak elkövetője egy fiatalkorú prostituált-, a történeti tényállás jogi megítélése pedig hosszas jogi érvelést követően - a rendőri vezetők közötti konszenzus, és nem a vezető ügyeletes véleményének eredményterméke volt. (Az 1900-as évek rendőri deviancia-elméleteinek középpontjában a vagyon elleni bűncselekmények, így például a rablások elkövetőit gyakorta prostituált személyekben azonosították. Prostituált, mint önálló tettes, prostituált, mint társtettes. Az eset 2018-ban történt, a vizsgálat tárgyát képező helyi rendőri szerv történetére viszont abszolút nem volt jellemző, hogy a közelmúltban történt rablások elkövetőinek foglalkozása prostituált lett volna, annak ellenére, hogy az illetékességi területén már több, mint 30 éve, hogy a laikus is értse - türelmi zóna működik.) (Kovács 2016) Az esettanulmány domináns részét az elkövetés időpontjától a terhelt előzetes letartóztatásáig terjedő időszak képezi, különös tekintettel a büntetés-végrehajtás rendjére, és a terhelt személyes szabadságának korlátozására. Az eset rekonstruálása során kiemelt hangsúlyt fektettem arra, hogy a Nemzetközi Szociológiai Társaság által kiadott Etikai Kódeben foglaltak érvényesülését garantáljam, azokat magamra nézve kötelező érvényűnek ismerjem el.) (NSZT Etikai Kódex, 2018) Az esettanulmány elemzését történelmi alapkutatás előzte meg, amely a rendelkezésre álló primer-, és szekunder források analízisére irányult, amelynek során levéltári, múzeumi, és online is elérhető adatgyűjtő tevékenységet folytattam. Az adatgyűjtő tevékenység mellett forráskritikát alkalmaztam, a kohéziókkal parallel az (ész)érvelés is fontos szerepkörhöz jutott. A divergens gondolkodásmód biztosította számomra, hogy a vizsgált témakörrel kapcsolatban minél több ötletet gyártsak, új módszereket, szempontokat vegyek figyelembe, eredetiségről és problémaérzékről tegyek tanúbizonyságot. A vizsgálatban a többirányú gondolkodás biztosította számomra, hogy számos alternatívát megvizsgáljak, számba vegyek és mérlegeljek. Az elméleti szakasz absztraktálható, logikai erőfelhasználást követelt meg, az analízis és szintézis dialektikus felhasználása segített abban, hogy a vizsgált témakört (lényeges tulajdonságainak, strukturális elemeinek, és egyes kapcsolatainak szétválasztásával) gondolati részekre bonthassam, majd minden egyes részt felépítés, és funkcionalitás alapján - az egészhez való viszonyulása szerint feltérképezzem. Ezt követően képes voltam arra, hogy a vizsgált témakörök azonos és/vagy különböző elemeit kiemeljem és a köztük húzódó relációkat megnevezzem. Olyan alkalmazott módszertanra volt szükségem, amely a tudományos tanulmánnyal szemben támasztott igényeket kielégíti (, azaz minél több információ beszerzésére képes), a célkitűzések teljesítésére alkalmas 1 PhD., r. őrnagy, egyetemi tanársegéd, NKE-RTK RVT, tudományos titkár NKE-RDI 163

164 (, azaz az eredmények tekintetében javaslatok dolgozhatók ki), valamint a jelenség megismerésének alapjául szolgáló pilléreket lefekteti (, azaz a divíziók összehasonlíthatók, a trendek minőségi-, és mennyiségi kontextusban leírhatók). A tanulmányban stratégiai célként határoztam meg, hogy, ha nem is reprezentatív módon, de e történeti tényállás ismertetésével felhívom a figyelmet arra a tényre, hogy a társadalomnak, leginkább a kirekesztett és marginalizált csoportoknak van szüksége arra -, tekintettel arra, hogy egyébként is társadalmi perifériára sodródtak -, hogy velük szemben toleráns bánásmódot gyakoroljunk, és biztosítsunk számukra lehetőséget arra, hogy a társadalomba visszailleszkedhessenek, reszocializálódjanak. Hipotézisem szerint e esettanulmány során a magyar büntetőpolitika sokkal inkább a rendszerváltás előtti arculatát mutatta, mintsem, hogy törekedett volna arra, hogy az emberek egyenlő méltósága és szabadsága mellett biztosítsa az emberek közötti biztonságot és békét, különös tekintettel a büntetés kiszabására, és a sértetti kárenyhítésre, a generál- és speciálprevencióra. A kritikai megközelítés során kapott eredmények tárgyilagos felhasználása álláspontom szerint egy olyan konszenzus megkötéséhez szolgálhat alapul, amely az örömlányokat a tartós, és egyre inkább mélyülő jogi-, és társadalmi egyenlőtlenségeken alapuló megkülönböztetés hatalmi centrum-perifériájáról állami hatósági tolerancia gyakorlásával közösségi elfogadásra, a prostituáltak oldalán pedig jogkövető magatartásra cseréli A történeti tényállás A terhelt év hónapjának napján az éjjeli órákban védett övezeten kívül a prostitúció gyakorlására vonatkozó szabályok megtartásával a helyszínre gépjárművel érkező sértett - szexuális szolgáltatásra irányuló kezdeményezését miután a lefolytatandó szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékében és minőségében közösen megegyeztek elfogadta. A terhelt ezt követően beszállt a sértett autójába aki a megbeszélt helyre hajtott. A parkolást követően a sértett tízezer forintot készpénzben átadott a terhelt részére, majd megkezdték a szexuális aktust. Némi idő elteltével a terhelt a szolgáltatás nyújtását beszüntette és megkérte a sértettet, hogy azonnal vigye vissza a helyszínre, ahol felvette őt. A sértett közölte a terhelttel, hogy még nem végeztek, ezért ennek nem tesz eleget. A terhelt megijedt, hogy erőszak áldozata lesz és a táskájában levő kést, hogy nyomatékot biztosítson kérésének azt a kezében fogva a saját combjára helyezte. Miután a sértettben tudatosult a terhelt kérésének komolysága a terheltet a meghatározott helyre szállította. A terhelt az útszakaszon kiszállt, a sértett pedig - mivel álláspontja szerint bűncselekmény áldozata lett - a rendőrkapitányságra ment feljelentést tenni. A helyszínre kiérkező készenlétes nyomozók a terheltet elfogták, majd a vezető ügyeletes kiérkezéséig visszatartották. A vezető ügyeletes a helyszínre érkezve elsődleges adatgyűjtésbe kezdett. A történeti tényállás megismerését követően -, ami megegyezett a leírtakkal, mind a sértett, mind a terhelt elmondása alapján az ügyeletes azon tényre lett figyelmes, hogy a helyszínen a nyomozók egy luxusautóból kiszálló férfivel beszélgetnek. A vezető jelentést kért a nyomozóktól, hogy a személy azonosságáról nyilatkozzanak, és indokolják meg a bűncselekmény helyszínén való tartózkodásának mibenlétét, határozzák meg eljá-

165 rásjogi pozícióját. A nyomozók jelentették, hogy a személy a terhelt törvényes képviselője, és kiértesítésére került sor. A vezető ügyeletes elrendelte, hogy a személyeket szállítsák be a rendőrkapitányság épületébe, ahol a Btk ba ütköző kényszerítés bűntett elkövetése miatt rendeljenek el nyomozást. A rendőrkapitányságon a terhelt ruházatának átvizsgálása megtörtént, ahol előkerült egy doboz cigaretta, öngyújtó, az elkövetés eszköze a kés -, valamint valamivel több, mint 8700 forint készpénz. A bizonyítékok értékelését követően megkezdődött a sértett kihallgatása, aki a történeti tényállásnak megegyezően adta elő vallomását. A terhelt a történeti tényállás szerinti beismerő vallomást tett, vallomását azonban kiegészítette azzal, hogy hazánk egyik megyéjéből érkezett aznap reggel, pénzt keresni jött a fővárosba, mert otthon nincs munkalehetőség. A fővárosban a törvényes képviselőjéhez, unokabátyjához fordult, aki felajánlotta neki, hogy a legegyszerűbb módon úgy tud pénzt keresni, ha neki dolgozik és pénzért férfiak szexuális igényeit elégíti ki. Ő maga 16 éves múlt, 17. életévében járt, soha nem követett el bűncselekményt, sem szabálysértést. A rokon adta oda neki a kést is és mondta, hogy használja nyugodtan, ha bajban érzi magát. Időközben a nyomozókhoz újabb bejelentés érkezett felmerült a bűnügy szélesítésének lehetősége. 2 A bűncselekmények széleskörű felderítésété követően a bűnügyes parancsnok, valamint más vezetők utasítására a törvényi tényállást 2 rendbeli a Btk ba ütköző rablás bűntett elkövetésére minősítették át. A terheltet személyes szabadságában 12 óra időtartamban korlátozták, majd ezt követően 72 órára bűnügyi őrizetbe vették. A bűnügyi őrizet ideje alatt a nyomozók előterjesztést tettek a terhelt előzetes letartóztatására, az indítványt az ügyészség megtette, majd a bíróság pedig elrendelte a fiatalkorú előzetes letartóztatását 1 hónap időtartamban. 3. A törvényi tényállás Ma Magyarországon a prostitúció jelenségének kezelésére az állam úgy nevezett félreglementációs, és félabolicionista modellt alkalmaz. Félreglementációs, hisz annak gyakorlását feltételekhez (bizonyos szabályok megtartásához) köti, és félabolicionista, mert a jogalkotó a prostituált áldozati jellegét a futtatókkal szemben (a Btk. bizonyos rendelkezéseinek megalkotásával) részben ugyan elismeri, de cselekményüket normasértés esetén (a félreglementációból adódóan) büntetendővé nyilvánítja, amely a hatályos New York-i Egyezménnyel éles ellentétben áll. (Kovács 2017/a) április 15-én lépett hatályba a szabálysértési törvény. A jogszabály a rendelkezik a prostituáltak büntethetőségéről, a tiltott prostitúció tényállásának megalkotásával. (Szbtv ) (Szükséges annak tisztázása, hogy a jogalkotó a törvényi tényállás megalkotásával nem önmagában a prostituált magatartását nyilvánította büntetendővé, hanem azon magatartást, amely az önkormányzati rendeletben foglalt korlátozást vagy tilalmat megszegi.) (Kovács 2017/b) A törvény a tevékenység legalitása mellett három objektív kitételt határoz meg: közrendvédelmi, közegészségügyi, és gazdasági megfeleltetés. (Kovács 2016/a) A közrendvédelmi megfeleltetés röviden meghatározható a prostitúció védett övezeten kívüli gyakorlásával, a közegészségügyi az orvosi kiskönyv meglétével, és annak igazolásával, hogy nemi úton terjedő fertőző betegségben 2 Itt jegyezném meg, hogy a vezető ügyeletesi tevékenység az aznapi bizonyítási eszközök értékelését követően határozta meg a minősítés körét. Nincs információm arra vonatkozóan, hogy az változott volna, amikor az átminősítés megtörtént. 165

166 a prostituált nem szenved, a gazdasági pedig a szolgáltatás után ellenértékből származó jövedelemadó megfizetésével. (Kovács 2017/c) A terhelt közrendvédelmi szempontból nem követett el szabálysértést -, ma hazánkban az önkormányzati igazgatás nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségének, ezért jogilag nem lenne értelmezhető a közrendvédelmi megfeleltetés -, egészségügyi kiskönyve viszont nem volt, így a közegészségügyi rendelkezést, valamint a gazdasági megfeleltetést számlahiány vonatkozásában megszegte, ezzel szabálysértést követett el. Az álláspontom szerinti helyes jogi megítéléshez nélkülözhetetlen, hogy tisztázzuk a terhelt és a sértett között létrejött szóbeli szerződést ben a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere a prostitúciós tevékenységet 96-os kódszámmal egyéb személyi szolgáltatás, azon belül 9604-es sorszámmal fizikai közérzetet javító szolgáltatásként bejegyezte. A terhelt és a sértett egy olyan szóbeli szerződést kötött, amely a Polgári törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelt. A felek kölcsönös egybehangzó jognyilatkozatából állt, amely kötelezettséget- (szexuális szolgáltatás teljesítése meghatározott ellenérték fejében), valamint jogosultságot (a szexuális szolgáltatás teljesítésének ellenérték utáni megfizetésének követelése) keletkeztetett. (Ptk. 6:58. ) Annak tartalmát ugyanezen törvény szerint a felek szabadon állapították meg. Azzal, hogy az aktust a felek megkezdték egyéb előttünk nem ismert okok szerint - részleges teljesítés történt. A terhelt bármikor dönthetett úgy, hogy a szerződést felbontja, a törvény nem köti a szerződés megkötését írásbeliséghez, ahogy felmondását sem. (Ez nem ingatlan jogügylet, amely esetben igen.) Érdemes kitérnünk arra, hogy a szóbeli megállapodás tárgyára a kihallgatást végző nyomozók miért nem nyilatkoztatták a terheltet, és a sértettet részleteiben. Ugyanis felmerül annak eshetősége, hogy a terhelt például a sértett miatt nem volt képes teljesíteni a szerződésben foglaltakat (lásd például teljesítőképtelenség), vagy éppen a teljesítésre szánt időkeretet haladta meg az aktus, stb. E körülmények értékelésére a fenti törvény tekinthető irányadónak, és polgári jogi jogvita tárgyát képezi. A döntő momentum, ami az elhatárolást megteremti, hogy a sértett és a terhelt között ott akkor nem képezte jogvita tárgyát, hogy az ellenszolgáltatásért fizetett összeget visszaadja-e a terhelt, vagy abból milyen mértékű visszaszármaztatásra kötelezett. Még a sértett sem kérte vissza sem a teljes, sem a részleges összeget. (Hiszen aktus volt, a teljesítés és a teljesítéssel szemben támasztott követelmények a nyomozók előtt kérdésesek maradtak.) E kérdések eldöntésére a fenti törvényhely szolgál. (Ptk. 6:63. ) És ugyan ez a körülmény segít a büntetőjogi megítélés tárgyában is. Miért dönthettek úgy a vezetők, hogy rablásként értékelik a terhelti magatartást? Az illetékes vezetők azt az álláspontot képviselték, hogy a terhelt az ellenérték a megfizetett pénz megtartása végett alkalmazott az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést, azt pedig felfegyverkezve tette. [Btk (2)] Eltérő rendelkezés hiányában azzal, hogy a terhelt elővette a kést és nyomatékosította a sértettben, hogy testi épsége sérülhet súlyos hátrányt helyezett kilátásba elérte, hogy ez a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen, és eleget tegyen felszólításának. Ugyanakkor az elkövetőnek ezzel nem az volt a célja, hogy a szolgáltatás ellenértékét megtartsa, hanem, hogy a sértettet arra kényszerítse, hogy akaratával ellenkező magatartást tanúsítson, és felszólításának a felvétel helyére való szállítással eleget tegyen. A sértett nem kérte, hogy a terhelt adja vissza számára a megfizetett összeget. Nem is kérhette volna, hiszen, mint az kifejtésre került az nem is ké- 166

167 pezi a bűncselekmény részét. (Ad absurdum hol a terhelt rablási célzattal összefüggő dolus directus szándéka?) Más az álláspont a kényszerítés bűntettének megvalósulásával kapcsolatban. A terhelt a sértettet a fenti metódus szerint arra kényszerítette, hogy akaratával ellentétes magatartást tanúsítson. (Btk ) E pontnál kell megemlíteni a bűncselekményhez szükséges jelentős érdeksérelmet. A terhelt cselekménye alkalmas volt arra, hogy össztársadalmi szempontból erkölcsi, anyagi, magán-, vagy akár közérdeksérelmet okozzon, így a törvényi tényálláshoz szükséges kritériumok teljesültek, tekintettel arra, hogy súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, a jogi minősítés helytálló. A nyomozóhatóságnak ugyanakkor tisztáznia kellett volna, hogy a terhelt cselekményével kapcsolatban büntethetőséget megszüntető, vagy kizáró ok nem áll-e fent, költői a kérdés, de vizsgálta valaki az ok okozati összefüggést a sértetti ráhatás és a terhelti kényszerítés között? Vizsgálta-e, indított-e büntetőeljárást a nyomozó hatóság kerítés bűntett elkövetése miatt a terhelt törvényes képviselője ellen? (Kovács 2015) Információ volt a kerítés elkövetésére pedig. (Btk ) 4. Összegezés A tanulmányomban ismertetett jogeset alkalmat ad néhány általánosítható következtetésre: - A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék. - A fiatalkorú testileg és éppen életkori sajátosságainál fogva szellemileg is lényegesen nehezebben viseli el a személyes szabadság hosszabb korlátozását, mint a felnőtt. - A fiatalkorúak erkölcsi felelőssége lényegesen kisebb, mint a felnőtteké. Ennek okai között éppúgy fellelhető a kiforratlanság, a könnyebb befolyásolhatóság, mint az életkorral együtt járó könnyelműség és türelmetlenség. - Minthogy testi, értelmi, szellemi fejlődése még nem fejeződött be nagyobb az esélye annak, hogy megfelelő neveléssel, folyamatos ráhatással helyes irányba befolyásolható. A prostituált nem bűnelkövető, hanem áldozat. Áldozata a futtatónak, és áldozata a büntető-szankcionáló rendszernek. Úgy vélem, hogy a paradigmaváltáshoz más szemléletre van szükség. Nagyon fontos a nemzetközi egyezmény hazai jogharmonizációja, a kötelezettségek és jogok egyensúlya. Tekintettel viszont arra a tényre, hogy a legutóbbi szabályozás óta eltelt évtized jelentős változtatást nem hozott, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy egy új szabályozás a jelenség kezelését milyen mértékben, és minőségben változtathatná meg. Olyan új modell megteremtésére van szükség, amelynek alapját az alkotmányos jogok érvényesítése adhatná, amely az áldozatvédelemre és a reszocializációs intézkedések sorozatára, mint alappillérekre épülne. 167

168 Felhasznált irodalom Kovács István: A reglementációs prostitúció és az emberi méltóság kapcsolata, különös tekintettel egy alkotmánybírósági határozatra. Belügyi Szemle, 2016/b/2. szám, Kovács István: A prostitúció jelensége és társadalmi kontrolljának vizsgálata empirikus módszerekkel. PhD értekezés, Budapest, NKE, 2016/a. Kovács István: Die Ermittlung der Förderung der geschäftsmäßigen Prostitution. Hadtudományi Szemle, 2015/3. szám, Kovács István: Jogharmonicázió vagy sem? Első rész: a New Yorki Egyezmény és a évi C. törvény a Büntető Törvénykönyv. Jogelméleti Szemle, 2017/a/2. szám, Kovács István: Jogharmonicázió vagy sem? Harmadik rész: a New Yorki Egyezmény és a 13/2014. (V.16) ORFK utasítás. Belügyi Szemle, 2017/c/10. szám, Kovács István: Jogharmonicázió vagy sem? Második rész: a New Yorki Egyezmény, valamint a évi II.-, és a évi LXXV. törvény. Acta Humana, 2017/b/5. szám, Nemzetközi Szociológiai Társaság által kiadott Etikai Kódex. Forrás: (A letöltés dátuma: ) Felhasznált jogszabályok évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről -. Forrás: (A letöltés dátuma: ) évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről -. Forrás: (A letöltés dátuma: ) A évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról. Forrás: net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi? ( ) Az évi 34. törvényerejű rendelet az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, New Yorkban, évi március hó 21. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről. Forrás: net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid= tvr#lbj0idff7d (A letöltés dátuma: ) 168

169 Dr. Kovács István 1 Vezetési stílusok a hivatásos állomány szemével 1. Bevezetés Azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetője, a sötétségben levőknek világossága vagy. mondottá Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében. (Károli, p. 178) A stílus az egyetlen olyan igazi luxus, amit bárki megengedhet magának, függetlenül attól, hogy mennyi pénze van. Ez olyan dolog, ami velünk született, de tanulható, feltéve, ha megvan hozzá az emberben a kellő intelligencia. olvasható Armani életrajzi könyvében. (Armani, p. 127) Hagyjatok mindent a maga útján menni. tanácsolta Boisguilbert tudományos értekezésében. (Boisguilbert, p. 52) Bizonyára e bölcseletek hallatán mindenkinek bevillan egy-egy emlékkép, ami magánéletében, vagy akár munkahelyén a vezetéshez, mint stílushoz köthető. Ha egy picit is jártasabbak vagyunk a vezetéstudomány világában, akkor tudjuk, hogy e három életfilozófia három különböző vezetési stílus jegyeit összegzi, ismérveit hordozza magában ban a rendőrség hivatásos állományából kiválasztott 50 fő részvételével egy olyan alapkutatást folytattam le, amely a végrehajtói állomány szemével a vezetéstudomány elméleti téziseinek gyakorlati megvalósításáról reális képet mutat. Az alapkutatás a rendelkezésre álló primer-, és szekunder források elemzésére irányult, amelynek során levéltári, múzeumi, és online is elérhető adatgyűjtő tevékenységet folytattam. Az elméleti szakasz absztraktálható, logikai erőfelhasználást követelt meg, amelyben a forráskritika, és az észérvelés, valamint az analízis és szintézis dialektikus felhasználása nyújtott segítséget. Módszerként mindehhez kvantitatív elemzést választottam, és matematikai statisztikai próbákat végeztem el. E tanulmányban a kutatás egyik részszegmense, azaz a vezetési stílusokkal kapcsolatos divízió elemzése és azok eredményeinek ismertetése történik. A fentiekkel összefüggésben, hipotézisem szerint feltételezem, hogy - a kiválasztott minta vonatkozásában a rendőri vezetésben az autokratikus vezetési stílus sokkal inkább jelen van, mint a demokratikus és/ vagy a ráhagyó modell. Általános célom volt, hogy egy olyan tanulmány születhessen, amely a rendőri állomány vezetési stílusaiaról, annak mechanizmusáról reális képet mutat, továbbá egy olyan információs adatbázist hoz létre, amely a kidolgozott javaslatok megvalósíthatóságának relevanciájának, fenntarthatóságának, megalapozottságának, életképességének tekintetében a rendőri vezetők vezetéselméleti tudását mélyíti. Örömmel töltene el, ha új ismereteket tudnék sajátomévá tenni, új elméleteket tudnék kidolgozni, és a korábban jól bevált módszereket tovább fejleszthetném, az eredményeket tökéletesíthetném. 1 PhD., r. őrnagy, egyetemi tanársegéd, NKE-RTK RVT, tudományos titkár NKE-RDI 169

170 Vezetési stílusok A vezetési stílusoknak szűk és tág értelmezése ismeretes. Tágabb értelmezésén a szervezetben munkát végző emberek irányítási módját értjük, szűk értelmezésében a vezetési stílus olyan komplex jelenségnek tekinthető, amelyben a vezető által követett elvek, és az alkalmazott eljárások (módszerek és igénybe vett eszközök) együttesen kifejeződnek, és amely a vezető személyisége és a környezeti tényezők által meghatározott. (Czuprák-Kovács, 2017) A vezetési stílusok leginkább ismeretes tipológiáját Lewinhoz kötik. (Lewin et al, 1939) E rendszerben az autokrata, a demokrata és a ráhagyó vezetési stílusok eredményességét, hatékonyságát és a befolyásoló szerepét egy társas attitűd alapján vizsgálták. A vezetési stílus mindig áthatja a vezetési folyamat egészét. Ez igaz a folyamat kezdőlépésére (a feladatok kitűzésének, és tisztázásának, az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamatára), valamint a legvégső elemre (a kiadott utasítások, szabályok betartásának kontrollfeladatára) is. (Kovács, 2017) (Kovács, 2018/a) (Kovács, 2018/b) A következőkben e három vezetési stílust a kutatással parallel a rendőri vezetésre, illetőleg a parancsuralmi rendszerre tekintettel, arra vonatkoztatva mutatom be. Az autokratikus vezetési módszer a félelem, és a nyomás megtestesítője. Fenyegetésekre, és büntetésre támaszkodik, amely a munkavállalót befolyásolja. A szervezetbe újonnan bekerülő személyek vonatkozásában használják a leggyakrabban, akik nem tudják még, hogy milyen feladatokat kell elvégezniük. A vezető hatékony felügyelettel, a feladatok részleteinek meghatározásával, és azok végrehajtásának visszaellenőrzésével vezeti a szervezeti egységet. A döntést kizárólag a vezető hozhatja meg. A rendőri feladatvégzés tekintetében a parancsnoki kontroll jelenléte maximális, ami manuális szakvezetéssel párosul. Az aktuális végrehajtói szint alapfeladatát szigorú kontroll, beszámoltatás jellemzi. A munkafeladatok tekintetében az adott szint a végrehajtói hierarchia legalacsonyabb szintjén helyezkedik el, amely mindennapos, részfeladatonkénti beszámoltatást, végrehajtási ellenőrzést, és utasítás kiadást feltételez. A vezető a döntéseket, részfeladatonként, és összességében is kizárólagosan csak maga hozhatja meg. A demokrata vezetési stílus a vezető, és a végrehajtó közötti korszerű együttműködés jelképe. Bár a végső döntést a vezető hozza meg, a végrehajtót annak folyamatába bevonja döntési alternatívákat vázol -, a személyek a döntési mechanizmus szerves részét képezik. Ez az elégedettség növelése mellett az emberek saját kompetenciáinak fejlesztését szolgálja, azáltal, hogy a végrehajtók hasznosnak érzik magukat, motiváltakká válnak. (Sarbapriya, 2012) E tekintetben a parancsnoki kontroll jelenléte minimális, ami részellenőrzésekkel párosul. Az aktuális végrehajtói szint feladatát folyamatos belső-, és külső együttműködéssel hajtja végre. A munkafeladatok tekintetében az adott szint a végrehajtói hierarchia olyan szintjén helyezkedik el, amely lehetőséget teremt arra, hogy részvezetői feladatokat, azaz szolgálati csoportvezetői feladatokkal is megbízhatóvá válik. A vezető döntési alternatívákat kínál, amelyek közül a legoptimálisabbat együtt, megbeszélés útján választják ki. A laissez-faire vezetési stílus úgy foglalható össze, mint a vezetés hiánya, vagy a leveszem a kezem rólatok megközelítés. (Northouse, 2006) A vezető az aktív részvételt a célok meghatározásában, az elvárások tisztázásában, a prioritások szervezésében, és az

171 érintettek bevonásában elkerüli. A vezető rendkívül passzív, és inaktív is egyben, amely azt eredményezi, hogy a vezetett személy önigazgatóvá válik. (Eagly, 2003) E tekintetben a parancsnoki kontroll jelenléte kizárólag szükség esetén valósul meg, annak minősége elhanyagolható. Az aktuális végrehajtói szint feladatát önállóan hajtja végre, anyagait önállóan készíti el. A munkafeladatok tekintetében az adott szint a végrehajtói hierarchia olyan magas fokán helyezkedik el, hogy - önálló vezetési jogkör gyakorlásának delegálásával - szolgálati feladat ellátása érdekében létrehozott munkacsoport vezetésével is megbízható. A tevékenysége során hozott döntéseket önállóan is meghozhatja, vezetői kontroll nélkül. A következő fejezetekben a kutatásom részleteit ismertetem, végül azok eredményeiről számolok be, a kialakult helyzetre javaslatokat dolgozok ki. 3. A kutatás A kutatást a rendőri hivatásos aktív állomány körében folytattam le, a surveyt 50 fő töltötte ki. A minta nagyságát tekintve nem reprezentatív, azonban annak összetételére tekintettel az eredményekből következtetések levonhatók. A minta méretét öt tényező befolyásolta: a kívánt pontosság, és a felmérés nehézségi foka, a statisztikai teljesítmény, a kutató, azaz a saját képességem, hogy a felmérés alanyaihoz hozzáférhessek és a releváns információkat biztosító értékelő, elemző munka kiválasztása. A minta kiválasztásánál az úgy nevezett hólabda (snowball) módszert alkalmaztam. A kiválasztásánál kiemelt hangsúlyt fektettem arra, hogy a Nemzetközi Szociológiai Társaság által kiadott Etikai Kódeben foglaltak érvényesülését garantáljam, azokat magamra nézve kötelező érvényűnek ismerjem el.) (NSZT Etikai Kódex, 2018) A személyes kontextus lehetővé tette, hogy a vizsgálat alanyait ne egyszerű számstatisztikai adatoknak, hanem önálló tudattal rendelkező individuumoknak tekintsem, akiknek a véleménye nem csak, hogy számít, hanem esetlegesen paradigmaváltó, és innovációra sarkalló megoldási alternatívák kidolgozásában is segítséget nyújthat. A kérdőívek összeállítását szűrő-kutató, és elemző-értékelő munka előzte meg. Az összeállítást, és kitöltetést követően, az eredmények egy nagy adatbázisba kerültek összesítésre, majd megkezdődhettek a matematikai statisztikai számítások. A kutatás módszerének matematikai felhasználása az objektív valóság feltárását, számszerű jellemzését tűzte ki célul, egy olyan megismerési folyamat részeként, amelynek alanya a vizsgálat tárgyához aktívan viszonyul, és a nyert ismereteket a valóságnak nem passzív képeiként, tükörszerű másolataiként, hanem az alkotói tevékenység eredményeiként értelmezi. Mindezekhez a statisztika segítségével kvantitatív eljárás keretén belül különböző függvények beágyazásával minimumot, maximumot, és átlagot számítottam. Az alapstatisztikai számítások alapján kapott eredményeket pedig olyan összehasonlító kvantitatív eljárás fogta össze, amely a gyakoriságok közötti korrelációs koefficiens értékét a Cohan és Likert féle általános skálán illusztrálni tudta. 171

172 4. Eredmények 4.1 Személyes körülmények Az első blokk a kitöltők személyes körülményeinek megismerésére irányult. A felmérés e fejezetében összesen 12 kérdést tettem fel, amelyek közül mind a 12 egyszerű zártláncú kérdést tartalmazott. A kérdések között e szegmensnél az életkor, a nemi identitás, a születési- és tartózkodási hely, valamint a legmagasabb iskolai végzettsége szerepelt. (Ugyanakkor más tárgykörök is ismertetésre kerülhetnek, de a vezetési stílusokkal összefüggésben e kérdéseknek van meghatározó jelentőségük.) A fentiekből az alábbi eredmények születtek. 4.2 Életkor A megkérdezettek közül 5 fő a , 16 fő a , 26 fő a , 3 fő pedig a közötti életkori kategóriába tartozott életév közötti, valamint a feletti személy a kutatásba nem került bevonásra. A minimum érték a életév, a maximum érték pedig a életév közötti kategóriákat ölelte fel, 6 és 52 %-al. A fentieket az alábbi grafikonon illusztrálom. 1. számú grafikon: Az életkor (A szerző szerkesztése) 4.3 A nemi identitás Bár a cím megtévesztő lehet, hogy csak férfi, és nő arányt számítunk, nem téveszthetjük szem elöl a transzneműek, és a transzszexuálisok nemi identitását sem. A kérdés a nemi identitás meghatározására irányult. A kutatás során a felmérésben a megkérdezettek magukat kizárólag női, és férfi nemi identitásúnak vallották, a férfiak 86 %-t, a nők pedig 14 %-t tettek ki, az arány 43 férfi, és 7 nő fő között oszlott meg. A fentieket az alábbi grafikon szemlélteti. 172

173 2. számú grafikon: Nemi identitás (A szerző szerkesztése) 4.4 Születési- és tartózkodási hely A kérdés a születési- és tartózkodási hely megválaszolására irányult. E két kategóriát egy diagramon jeleníttettem meg, tulajdonképpen mindkét kategória teljes egészében belföldi lakhellyel rendelkezik, és belföldön is született. A férfiak, és nők is %-s aránnyal szerepeltek. A fentieket az alábbi grafikon szemlélteti. 3. számú grafikon: Születési és tartózkodási hely (A szerző szerkesztése) 4.5 Legmagasabb iskolai végzettség A kérdés a legmagasabb iskola végzettség megjelölésére utalt. A megkérdezettek vonatkozásában 17 fő érettségi-, 11 fő felsőfokú (OKJ) bizonyítvánnyal, 16 fő BSc-, 6 fő pedig MSc diplomával rendelkezett. A minimum érték 12 %-al az egyetemi-, a maximum érték 34 %-al a középfokú végzettség között mozgott. A személyes körülmények első résszegmenshez tartozó eredménye, hogy a végrehajtói állományban 22 fő, azaz 44 % felsőfokú végzettséggel, diplomával rendelkezett. Ez arra enged következtetni, hogy szakirányú végzettség esetében vezetéstudományt, mint elméleti tézist a felsőoktatásban tanult. (Civil diploma esetén is kaphatott ilyen jellegű képzést, azonban erre információm nincs.) Így válik 173

174 hitelessé a kutatásban résztvevők véleménynyilvánítása. A fentieket az alábbi grafikonon illusztrálom. 4. számú grafikon: Legmagasabb iskolai végzettség (A szerző szerkesztése) 4.6 Vezetési rendszerek A harmadik blokk a vezetési rendszerek megismerésére irányult. A felmérés e fejezetében összesen 15 kérdést tettem fel, amely 8 zárt-, 3 numerikus-, 4 rendezetlen kérdést tartalmazott. A kérdések között e szegmensnél a vezetési stílusok, a szervezeti egység, annak megítélése, eredményesség, a változtatás szükségessége, a saját ambíciók, és az önkritika került előtérbe. 4.7 Vezetési stílusok alkalmatossága a Rendőrségen A feltett kérdés annak megválaszolására irányult, hogy a válaszadók szerint a rendőrség vezetésére melyik stílus lenne a legalkalmasabb. 30 fő, azaz a válaszadók 60 %-a (a maximum értéket képviselve) a demokratikus vezetési stílus mellett voksolt. Az autokrata csupán 14 %-t, a ráhagyó pedig 26 %-t ért el. A fentieket az alábbi grafikonon illusztrálom. 5. számú grafikon: Vezetési stílusok alkalmassága a Rendőrségen (A szerző szerkesztése) 174

175 4.8 Vezetési stílusok a szervezeti egységekben Ellentétben az előzőkkel e kérdés annak megválaszolására irányult, hogy a szervezeti egységek vezetői a felmérésben résztvevőkkel szemben milyen stílust gyakorolnak. A ráhagyó vezetési stílus a minimum értéket képviselte, mindösszesen 6 %-t ért el. Az autokrata és a demokratikus fej-fej mellett haladva 50 és 44 %-t képviselt. A helyi, központi és területi egységek tekintetében az autokrata vezetési stílus dominál, annak ellenére, hogy az állomány a demokratikus stílust tartja a legalkalmasabbnak a szervezet vezetésére. A két vezetési stílus értékei közti korreláció mértéke + 1,14 volt, amely tökéletesen pozitív, és nagy. A fentieket az alábbi grafikon szemlélteti. 6. számú grafikon: Vezetési stílusok a szervezeti egységekben (A szerző szerkesztése) 4.9 A vezetői munka megítélése A feltett kérdés annak megválaszolására irányult, hogy a megkérdezettek szerint milyen a vezetői munka megítélése. 21 személy értett teljes mértékben egyet azzal az állítással, hogy a vezetők nem teljes mértékben vezetik jól a szervezeti egységeket. Ugyan ezen állítással 24 fő inkább egyet értett, elenyésző volt azok száma, akik ezt megcáfolták volna. 3 fő nyilatkozta, hogy teljes egészében egyetért azzal, hogy a vezetők jól vezetik a szervezeti egységeket, 2 fő pedig ugyan ezen állítással inkább egyet értett. Ez 10 %-ot ölelt fel. A vezetők munkavégzését éles kritika érte, 21 személy teljes mértékben-, 13 személy inkább-, és 16 személy is-is egyet értett abban, hogy a vezetők munkájában hiba előfordul. 37 személy értett egyet azzal, hogy a vezetők szakmai kérdésekben igen, humán eredetű kérdésekben nem állnak a munkavállaló mellett. A fentieket az alábbi grafikonon illusztrálom. 175

176 7. számú grafikon: A vezetői munka megítélése (A szerző szerkesztése) 4.10 Eredményesség a vezetői munka tükrében A kérdés annak megválaszolására irányult, hogy a válaszadók szerint az alkalmazott vezetői stílus eredményes-e. A fentiekkel összefüggésben a vizsgálatba bevont állomány több, mint a fele, 58 %-a véli úgy, hogy az alkalmazott vezetői stílus nem hoz eredményt. Az autokrata vezetési stílus eredményességéről csak 42 % tesz tanúbizonyságot. A fentieket az alábbi grafikon szemlélteti. 8. számú grafikon: Eredményesség a vezetői munka tükrében (A szerző szerkesztése) 4.11 Vezetési stílus megváltoztatása A fenti kérdés annak megválaszolására irányult, hogy a szolgálati helyeken alkalmazott vezetési stílus megváltoztatása szükséges-e vagy sem. A válaszadók jelentős része, 68 %-a az igen szavazat mellett voksolt. 32 % vélte csak úgy, hogy a vezetési stílust nem szükséges megváltoztatni. Az igennel válaszolók autokrata vezetés alatt álltak. A fentieket az alábbi grafikonon illusztrálom. 176

177 9. számú grafikon: Vezetési stílus megváltoztatása (A szerző szerkesztése) 4.12 Ön jobban csinálná? A feltett kérdés önkritika gyakorlására buzdította a résztvevőket, miszerint álláspontjuk szerint jobban látnák-e el a feladatokat, mint vezetőik. A válaszadók közül 34 fő, azaz 68 % úgy vélte, hogy képes lenne jobban vezetni a szervezeti egységet, mint a jelenlegi vezetői. Ez a véleménynyilvánítás megegyezik azon válaszadók véleményével, akik demokrata stílusban szeretnének vezetni, és autokrata vezetés alatt teljesítenek szolgálatot, valamint álláspontjuk szerint a vezetés eredménytelen. A fentieket az alábbi grafikon szemlélteti. 10. számú grafikon: Ön jobban csinálná? (A szerző szerkesztése) 4.13 Vezetői ambíció A feltett kérdés annak megválaszolására irányult, hogy a válaszadók éreznek-e magukban vezetői ambíciókat. A válaszadók több, mint fele 58 %-a rendelkezett vezetői ambíciókkal. E kör megegyezett azzal, akik az előző kérdésre is igennel feleltek. 42 % a későbbiekben is a végrehajtói állományt erősítené. 177

178 11. számú grafikon: Vezetői ambíció (A szerző szerkesztése) 5. Javaslatok A tanulmány összegzésében szükséges említést tennem arról, hogy a felmérés nem reprezentatív. A survey kitöltésével a megkérdezett 50 fő saját véleményének elemzése valósulhatott meg, amely emiatt igencsak jelentős szubjektív elemeket hordoz magában, hisz mindegyik kitöltő a saját vezetőjét jellemezte. Ez korántsem azonos azzal, hogy egy ekkora szervezetben általánosan kijelenthető volna, hogy milyen vezetői stílus dominál. Ugyanakkor a fenti eredmények tükrében a hipotézisemet igazolnom sikerült. Tekintettel a tanulmány szigorú formai követelményeire karakterszám - konkrét javaslatok helyett az autokrata vezetési stílussal összefüggésben egy gondolatébresztő sorral kívánom zárni a kutatásom e részfejezetét. Mindenki egyetért azzal a megállapítással, hogy a rendőrség sajátos feladatrendszerére tekintettel, sajátos kulturális környezettel rendelkezik (parancsuralom és centralizált vezetés). Azonban közel sem mindegy, hogy a létrehívandó társadalmi célt (biztonság megteremtése) mások alárendeltek tiszteletével, és érdekeinek figyelembevételével érjük el, vagy eszközként áldozzuk őket e magasztos cél elérése érdekében. És ennek megjelenése már nem vezetési stílus, hanem emberi stílus kérdése. (Utalva ezzel arra, hogy a tanulmány célja nem az autokrata vezetési stílus aláásása volt, hiszen olyan szituációkban, mint például az életveszély, vagy a gyors beavatkozás szükségessége, stb. helye van e vezetési stílusnak.) Felhasznált irodalom Károli Gáspár: Szent Biblia. Budapest, Egyetemi Nyomda, Armani Giorgio: A hülyék sosem elegánsak. Budapest, Európa Könyvkiadó, Boisguilbert Pierre: Dissertation de la nature des richesses, de l argent. Paris, Institut Coppet, Czuprák Ottó, Kovács Gábor: A szervezetvezetés elmélete. Budapest, Dialóg Campus,

179 Lewin Kurt, Ronald Lippit, Ralph White: Patterns of aggressive behavior in experimentally created social climates. Journal of Social Psychology, 1939/10. szám, Kovács István: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata. Műszaki Katonai Közlöny, 2018a/3. szám, old. Kovács István.: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Ellenőrzés, mint a kiadott szabályok, és utasítások betartásának (kontroll)feladata. Államtudományi Műhelytanulmányok, 2017/21. szám, old. Kovács István.: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Célmeghatározás, vagyis a feladatok kitűzésének, és tisztázásának folyamata. Rendőrségi Tanulmányok, 2018b/3. szám, old. Sarbapriya Ray et al.: Understanding Democratic Leadership. Afro Asian Journal of Social Sciences. 2012/3. szám, Northouse Peter.: Leadership: Theory and Practice. Los Angeles, Sage Publications, Eagly Alice et al.: Transformational, Transactional, and Lissez-faire Leadership Styles. Psychological Bulletin, 2003/4. szám, Nemzetközi Szociológiai Társaság által kiadott Etikai Kódex. Forrás: (A letöltés dátuma: ) 179

180 Leba József 1 Zsandárok, pandúrok és csendőrök - bankbiztonság, élet- és értékvédelem a Monarchiában Bevezetés A csendőrség volt az első magyar polgári, központosított közbiztonsági őrtestület, melyet európai mintára szerveztek és a maga korának legtekintélyesebb, katonai alapokon létrehozott testülete volt. Működését alaposan szabályozták rendeletekkel és törvényekkel, személyi állományát gondos odafigyeléssel válogatták ki és alaposan ki is képezték a rendészeti feladatok ellátására. (Parádi, p.) Maga a szó csendőr a nyelvújítás eredménye,hasonlóan a rendőr szavunkhoz. Ez a két kifejezés először egyaránt a XIX. század első felében bukkant fel. Egy időben, a neoabszolutizmus korszakában azonban mégis a zsandár elnevezés volt használatban. Nem sokkal később az /XXI. törvénycikk már használta a kifejezést. A csendőrség magyar értelemben is egy olyan szervezettípust jelentett, amelynek a testületen belüli fegyelmi viszonyai egyértelműen katonaiak voltak és a személyi állománya is katonai rendfokozatot viselt. A csendőröket a katonákra vonatkozó jogok és kötelességek illették meg. A csendőrség intézményét a Habsburgok hozták létre hazánkban, magát a szervezetet azonban a franciáktól vették át. Fülöp Ágost király már a XIII. század elején a fegyelmi jogkört a haderő főparancsnokai a Maréchaussée-k kompetenciájába helyezte. Kezdetben csak a sereget kísérő bűnözőket tartották szemmel, majd kompetenciájuk kiterjedt a teljes polgári lakosságra A francia forradalom megszüntette a csendőrséget, azonban rövid idő múlva a konvent rendeletével az újjászervezést határozta el. Az újjáalakított testületet Napóleon átszervezte a csendőrség lett a minta több európai állam számára is. (Parádi, p.)a testület belső fegyelmi viszonyai katonaiak voltak, a személyi állomány katonai rendfokozatot viselt. A csendőrség kettős alárendeltségben végezte teendőit, részben a hadügyi, részben a belügyi tárcák irányítása alatt. Részt vettek a határőrizetben, katasztrófák elhárításában és a sereggel együttműködve harcbiztosítási teendőket is elláttak. Tevékenységük döntően nem a bűnüldözésre irányult, hanem inkább a bűnmegelőzés volt a feladatuk. A szervezet, a banditizmus felszámolására német tartományokban is létrejött. Az itt tevékenykedő bandák ellen a hadsereg bevetésével igyekeztek küzdeni. Azonban, hogy a csapatok nem alkalmasak a bűnüldözésre. Új alakulatokat szerveztek köztes megoldásra törekedve. Az osztagok katonailag szervezettek voltak, de speciális rendfenntartó feladatokra képezték ki őket. A német nyelvterületen ezeket az egységeket. Habsburg mintát a Lombard Csendőrség képezte, melyet a napóleoni uralom alatt építettek ki. (Parádi, p) A terület a bécsi béke után Ausztria fennhatósága alá került és az osztrák hatóságok az itt látott rendfenntartó mintát a zsandárság Az 1859-es vereség után jelentős változás állt be, az addig felállított tizenkilenc csendőrezredből kilencet feloszlattak. Az 1867 március 23-án kiadott rendelettel aztán fel is oszlatták a zsandárságot. 1 PPKE BTK, Phd-hallgató

181 A kiegyezés alapján a közbiztonság fenntartása nem szerepelt a közös ügyek között. Tisza Kálmán 1880 augusztusában a miniszterek tanácsa elé terjesztette a csendőrség létrehozására irányuló indítványát. A hazai csendőrség alapítási idejének az erről szóló /II. és / III. törvénycikkelyek tekinthetőek. A csendőrök a kiegyezésig nem csak rendészeti feladatokat láttak el, hanem a lakosságot is megfigyelték. A titkos rendészetet azonban a közvélemény nagyon negatívan ítélte meg, gyűlölték és féltek tőle. A korban azonban már elvált egymástól a polgári titkos rendészet, tehát a bűnözők nem nyilvános ellenőrzése és a politikai rendészet, melynek az állam biztonsága ellen irányuló bűntettek felderítése és különböző mozgalmak megfigyelése volt a feladata. A dolog fundamentuma az volt, hogy az államtól az önvédelem nem megtagadható. A csődületeket és zendüléseket meg kellett akadályozni. (Sallai, p.)a témával foglalkozó Fekete Gyula kimondta, hogy a titkos rendészet veszélyeket rejt magában. Ilyen veszély volt a családi titok megsértése, a feljelentések és a polgárok leveleinek felbontása. (Sallai, p.]ó) Ezekre tekintettel a csendőrség ismételt létrehozásánál fokozott óvatossággal kellett eljárni a lakosság korábbi rossz tapasztalatai miatt. A szervezet létrehozása során hat csendőr kerületet állítottak fel. Ezek alá tartoztak a szárnyparancsnokságok, melyek szakaszparancsnokságokat felügyeltek. Alattuk helyezkedtek el az őrsök. Az így kialakított szervezetben hat kerületi, húsz szárny- és ötvenegy szakaszparancsnokság alárendeltségében összesen nyolcszáz-ötvenöt őrs működött szerte az országban. (Parádi, p.) Növelték az őrsök számát és a Monarchia haderejében is fokozatosan a csendőrség vette át a katonai rendfenntartási teendőket. A katonai rendfenntartásra vezényelt csendőröket tábori csendőröknek nevezték. (Parádi, p.) Mindemellett létrehozták 1891-ben a szerb és a román határ mentén a határcsendőrséget is. Nehézfegyverzettel nem rendelkeztek. Ismétlő karabélyuk volt és lőfegyverük volt a pisztoly is, rendelkezett szablyával. A szúrófegyverek közé tartozó szurony jellegzetes része volt megjelenésüknek. Kakastollas fekete kalapot, zöld zubbonyt viseltek szürke nadrággal. (Parádi, p.) Európai elvárásoknak megfelelő közbiztonságot hoztak létre és a háborús időszakot leszámítva kilencven százalék körüli bűnügyi felderítettséggel működtek. (Parádi, p.) Munkamódszerük volt a leportyázás, melynek során a járőrök a rájuk bízott területet alaposan bejárták. 5. Rendőrség A csendőrség rövid bemutatása után térjünk át a hazai rendészet korszakunkban meghatározó másik testületére, a rendőrségre. Rendőr és csendőr között a különbséget röviden úgy határozhatjuk meg, hogy előbbi a nagyváros, utóbbi a vidék rendfenntartója volt. Bizonyos átfedések előfordultak, például 1912-ben a belügyminisztérium egy rendelettel felhatalmazást kapott arra, hogy a városok területén a Magyar Királyi Csendőrség igénybevételét elrendelhesse. (Ol.:K148 Elnöki I.) A XIX. század modern rendészetének elődeit, az európai rendészet gyökereit az ókori Rómához kötik, a police kifejezés pedig a görög politeia szóból származik, azonban az akkori jelentését semmiképpen sem lehet azonosítani a későbbi rendőrséggel. A XIV. században a francia la police kifejezésen szűkebb értelemben véve rendezett közállapotokat 181

182 értettek, tágabban nézve pedig az államigazgatást jelentette. Ez ment át a német nyelvbe, ahol a XV. században már der Polizei formában használatos. (Sallai, p.) Az első rendőrséget Párizsban hozták létre 1667-ben. Ez a modell szolgált alapul a német és osztrák területeken. Poroszországban először az 1794-ben készült Allgemeine Landrecht rendelkezik részletesen a rendőrség feladatairól. (Sallai, p.) Létrehozták az első rendőrbizottságot, majd ezután egymás után állították fel a rendőri szerveket. Mária Terézia rendelete hosszú időre meghatározta a későbbi rendfenntartási szabályokat. (Sallai, p.) Hazánkban a rendészet döntően a XIX. században második felében alakult ki. Ennek első konkrét formája a mezei rendőrség volt, melynek alapításáról 1840-ben törvénnyel rendelkeztek. (Sallai, p.) Maga az a szó, hogy rendőr először Márton József német-magyar-deák szótárában fordult elő 1823-ban. Ott a német Polizei-Landreiter szó fordításaként szerepelt. Az előtte lévő századokban hiába kerestük a rendőr szót. A testület megjelenésére azonban egy kicsit várni kellett még, egészen a dualizmusig. A fővárosi rendőrségnek rendészeti és közbiztonsági feladatokat adtak, melyeket három részre osztottak, így államrendészeti, közrendészeti és elemek elleni rendészeti feladatokat kellett ellátniuk. (Sallai, p.) 1881 tavaszán született törvény a Budapesti Fővárosi Rendőrségről. Munkára akkoriban a nyolcvan tiszti alkalmazott mellett hatszázhúsz rendőr és ötven polgári biztos jutott. (Pintér, p.)a fővárosi rendőrséget hosszú időn keresztül Thaisz Elek vezette, azonban az ő irányítása alatt a budapesti bűnüldözés még nem érte el a kívánt szintet. Sőt, annak ellenére, hogy Thaisz hazánk legnagyobb városának a főkapitánya volt és ez magas tisztségnek számított, néha maga a főkapitány is kihasználva a fennálló szabályozatlanságot bizony átlépte a hatáskörét. (Sallai, p.) Török János temesvári polgármester elvállata, hogy átveszi rendőrség vezetését. ő teremtette meg a testületet. Új módszert is a detektívek alkalmazását. Az első detektívfőnök báró Splényi Ödön volt,. Feladataik közé tartozott a tömeglakások, játékbarlangok és búvóhelyek megfigyelése valamint a kialakuló munkásmozgalom ellenőrzése. Területeket figyeltek meg, például a Margitsziget ellenőrzésére egy külön detektív volt kihelyezve. (Pintér, p.) Jelentős sikereket arattak a szemben bírták a lakosság rokonszenvét. Munkájuk azonban folyamatosan nehezedett, a kilencvenes évektől erősödő munkásmozgalom komoly feladatot jelentett. A századfordulón új detektíveket kellett felvenni. Új jelenség volt a tömeges kivándorlás, mely től kezdődően indult meg. A helyzet miatt a törvényhatóságok a belügyminiszterhez fordultak a kivándorlás megakadályozása ügyében. (Sallai, p.) A helyzet kezelésére törvényjavaslatot nyújtottak be ben. Ezt követően szabályozták a külföldiek lakhatását is Ez volt az első átfogó idegenrendészeti törvény. Felállították a határrendőrséget. (Sallai, p.) Feladatuk a határon átkelők figyelése, a külföldiekre vonatkozó szabályok végrehajtása és a kémkedés megakadályozása volt főként. (Sallai, p.) Az 1912-ben létrejött a háború esetén életbe lépő kivételes intézkedésekről szóló törvény már jelezte, hogy megkezdődött a felkészülés. Az 1914-ben kialakult helyzet a rendészeti szerveket eddig nem látott nehézségek elé állították. A mozgósítás, a létszámcsökkenés, a feladatok ugrásszerű növekedés, a folyamatos készenlét, a háború menetének biztosítása mind jobban igénybe vette a rendészeti dolgozókat. Új feladatok is megjelentek, a hidak és 182

183 alagutak őrzése, tüntető csoportok kísérése az élelmiszert árusítók fokozott megfigyelése. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy háborús bűncselekmények is megjelentek. A csaló hadiszállítók és árdrágítók ellen is fel kellett lépni. (Sallai, p.) A századelőn a rendőrök egyenruháját is széppé tették. A főkapitány magyaros ruhát szeretett volna, így került elő az ősi jászsisak motívum, Így a minta a szigetvári hős Bécsben őrzött sisakja lett. Az új egyenruha a sisakon kívül dísztelen sötétkék posztóból készült zsinóros attilából és sötétkék posztózubbonyból állt, melyet többsoros tulipán alakú vitézkötéssel láttak el.a rendőrök lakk övet is kaptak, melynek csatján szolgálati számuk volt feltüntetve. (Pintér, p.) Fegyverzetük pisztolyból is állt. Puskát a fővárosi rendőrök csak 1918 decemberében kaptak. Fegyelmező eszközként negyvenöt centi hosszú. A közrendészet feladatait öt szervezet látta el. Ezek a budapesti államrendőrség, a vidéket a városok kivételével felügyelő csendőrség, a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban található városi rendőrség, a nagyobb községekben a csendőrség mellet lévő autonóm községi rendőrség és határőrség voltak. (Tisza, p.) Új eszköz volt az ujjlenyomat azonosítás, melyet dr. Pekáry Ferenc kerületi kapitány Londonban ismert meg, mikor ott szabadságát töltötte. Szakkönyvet és a munkához szükséges eszközöket hozott magával Budapestre és a kontinensen elsőként meg is kezdték alkalmazását 1904 márciusától. A módszert azonban eleinte még nem tudták perdöntő bizonyítékként alkalmazni. Áttörést az 1907-ben történt dánosi rablógyilkosság hozott.( Pintér, p.) Eszköznek számított a bűnügyi nyilvántartás is, melynek alapjait Kovics Károly budai kapitány rakta le. Viszonylag új dolognak számított maga a börtön is. A korban jelentős büntetőjogi reform is végbement ig még a kivégzéseket is középkori módon, nyilvánosan hajtották végre és csak a reformok hatására rendelték el a zárt helyen való végrehajtást (Pintér, p.). A testi fenyítések eltűntek, a büntetés eszköze a fegyintézet lett. A kínvallatás viszszaszorult, mivel a formális bizonyítási eljárás helyére a bíró belső meggyőződése alapján mérlegelt bizonyítékok rendszere került. A börtönügy nálunk egyértelműen a dualizmus korához kapcsolódik. A jelentős intézetek közül Állampuszta, Szeged, Vác és Márianosztra ekkor nyerték el végleges formájukat. (Heinrich-Tamáska, p.) A külföldi minták itt is jelentős szereppel bírtak, a balassagyarmati börtön mintája a torinói börtön volt. A korban épült a Budapesti Fegyház és Börtön, valamint sok vidéki törvényszéki palota, melyekhez tartozott börtönépület. [Heinrich-Tamáska, p.] A szegedi börtön létrehozása az árvíznek volt köszönhető, mely szinte lemosta a várost a térképről és az új építkezések része volt az új börtön felépítése is. Egészen addig a fogvatartottak a szegedi vár pincéjében voltak összezsúfolva.(heinrich-tamáska, p) Egy pillantást azokra a szerzőkre, akiknek művei lehetővé tették a modern rendészeti gondolkodás kialakulását. Nagy jelentőségű munkát végzett Lorenz von Stein, aki fő művében kifejtette, hogy a rendészet már nem öncélú jogintézmény, hanem már a közigazgatás része. Hét kötetből álló műve a Verwaltungslehre, mely a mai napi megbecsült alapmű és a közigazgatás teljes rendszerét bemutatja. Stein megalapozta a német rendszer etablációját és hosszú időre a magyar rendészet művelői számára forrássá vált. (Sallai, p.) 183

184 A hazai szerzők közül fontos megemlíteni Karvasy Ágostont, kinek jelentős műve A közrendészeti tudomány hosszú időn át volt tankönyv a hazai rendészeti ágazatban. Másik jelentős magyar író volt Kautz Gyula, aki megállapította a policzia fogalmát. Ezt mint tudományt is megemlítette. Kautz az állam tevékenységének tartotta a fenyegető veszélyek, rendbontások elhárítását. E tevékenységek összességét nevezte policziának vagy rendészetnek. Pauler Tivadar Jog és államtudományok encyclopaediája című művében vázolta az államtudományokhoz tartozó rendészeti politikát is. Pauler differenciált, megkülönböztette a közbiztonsági rendészetet a magánbiztonsági rendészettől. A témában maradandót alkotott Concha Győző jog- és közigazgatás tudós, kinek 1901-es akadémiai székfoglalója, melyet A rendőrség természete és állása szabad államban címmel adott elő hosszú időn keresztül hatott a hazai rendészettudományban. (Sallai, 2016) 2. A bankok építészete és biztonságuk Szépen kialakított központok a fővárosban előszeretettel települtek a Belváros és a Lipótváros területére.(bagyinszki, p.) Az impozáns épületek közül több ma is funkcionál és jelenetős intézményeknek ad otthont. A Magyar Nemzeti Bank,mely a mai Szabadság téren található, 1905-ben készült el Alpár Ignác tervei alapján. A Magyar Általános Hitelbank épülete is ekkor készült el a József nádor tér alatt. Ez a hatalmas épület most a Pénzügyminisztériumnak irodáit foglalja magába. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete ma a Külügyminisztérium- Az egykori Postatakarékpénztár, mely a Hold utca 4. alatt található,ma már Magyar Államkincstárként funkcionál. A Magyar Agrár- és Járadékbank, az V. kerületben, a Nádor utcában volt található, ma az Országos Takarékpénztárnak ad otthont. Az egykori Hazai Bank, a Harmincad utca és Erzsébet tér sarkán terült el, sokáig Nagy-Britannia magyarországi nagykövetsége volt.bagyinszki, p.] Sok helyen az ablakokon finoman elkészített vasból készült minták voltak. Ezek a minták nemcsak esztétikai élményt nyújtottak, hanem védelmi funkciójuk is volt, a behatolást gátló védelmi rendszer egy elemét képezték. A banképületek sok esetben saroképületek voltak, bejáratuk feltűnő, messziről is jól belátható. Előttük mindig nagy üres tér volt, amely nem volt beültetve,fátlan és sima volt többnyire. A bejárat környéke annyira kényesen tiszta kialakítású volt, hogy még padok sem voltak a pénzintézeti központok. Ezek a tényezők a bankok ártó szándékkal való megközelítését is hivatottak biztosítani. A bankokban több védendő dolog is volt a pénz mellett. Ott voltak a bank dolgozói, az iratok, a nem pénz jellegű letétek, a technológia és a szállítóeszközök is. [Vasvári, p.] A koncentrált értékmennyiség miatt a bankok háromféle intézkedés típust is használtak. Elsődleges volt maga a bank felépítése. Ez volt a preventív védelem, mely a hozzáférést nehezítette meg. A második intézkedés detektív jellegű volt, az esetleges támadások jelzésére szolgált. A bankokat folyamatosan fegyveresek őrizték. A harmadik védelmi intézkedés a korrektív volt, mely a katasztrófa esetén bekövetkező teendőkről rendelkezett. 184

185 3. Trezorok, páncélszekrények és páncéltermek A XIX. század közepén egy új vagyonbiztonsági fogalom jelent meg. Ez volt a páncélszekrény. Az értékek térfogatához kellett méretezni az érték őrzésére szolgáló szekrényt építhető szekrényke volt a legkisebb. Ez a fajta trezor tehát leginkább egy otthoni, vagy kis irodákra jellemző értékőrzési formát jelentett. Nagyobb méretet képviseltek a páncélszekrények falba épített trezort. A pénzintézetek jellemző értéktárolója a páncélterem volt. Pincében vagy az alagsorban helyezték el. Valójában ez egy a falban kialakított embermagasságú helyiség volt, melynek falai fémből készültek, melyet tömör beton vett körül az ajtó kivételével. Ezt a kis fémszobát a pincehelyiségtől egy húsz vagy harminc centi vastag fémajtó választotta el. A bankok saját értékőrzése mellett lehetőség nyílott egyes személyek számára kis széfek bérlésére. (Thorpe és Matyisin, p.) Trezorokat a köznyelv sokáig Wertheim-szekrényeknek nevezte. Termékeiket a hagyományos álkulcsokkal már nem lehetett kinyitni és nemcsak betörésbiztosnak, hanem tűzállónak is voltak kiképezve. (Pintér, p) Az 1860-as évektől a páncélszekrényeken kívül már lakatokat és zárakat is gyártottak, mindig ügyelve arra, hogy termékeik kiváló acélból készüljenek. Népszerűségét mutatta, hogy a húszezredik páncélszekrényük elkészítésének megünneplésére rendezett bálra Josef Strauss külön komponált egy Feuerfest (Tuza, Archívum). A Wertheim cég bár bécsi volt egy nagy raktárat Budapesten is fenntartott, az akkori IV. kerületben, a Deák Ferencz utca 15. szám alatt. Wertheimék mellett, akik a bécsi udvar szállítói voltak, jelentős volt még hazánkban az Arnheim S J nevű cég, mely viszont a porosz király udvari szállítójaként lett ismert Európaszerte. Magyarországon Schnabel Frigyes Pénzszekrény Gyár, Épület és Műlakatos Üzlet néven voltak nyilvántartva. Központjuk Budapesten a Rottenbiller utca 8. szám alatt volt. 4. Összegzés Megállapíthatjuk, hogy a dualizmus korában kialakult az európai Magyarország és benne létrejött az európai szintű rendvédelem is. Az ősi magyar rendőrintézmény a pandúrság véglegesen eltűnt, helyét a modern rendvédelmi eszközöket folyamatosan átvevő és alkalmazó rendőrség és csendőrség vette át. Az Alföld betyárvilágát felszámolták, de a bűnnek új formái jelentek meg, melyekkel az új testületek sikerrel vették fel a harcot, a személyeket és az értékeket megvédtek. Az állami és önkormányzati védelem mellett a gazdasági társaságok és magánszemélyek értékvédelme is jelentős fejlődésen ment keresztül. A bankok páncéltermei és a gyárosok trezorjai a kornak megfelelő szintű védelmet biztosítottak, melyek a világ bármely pontján megállták volna a helyüket. Ezek voltak a boldog békeidők! 185

186 Felhasznált irodalom Bagyinszki, Zoltán, Bank építőművészet Magyarországon,Bristol 94 Rt., Budapest Borbély, Zoltán és Kapy, Rezső, A hatvan éves magyar rendőrség, ,Halász Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat, Budapest Cameron, Rondo, 1994.,A világgazdaság rövid története, Mecénás,Budapest Csapó, Csaba, A Magyar Királyi Csendőrség története, Pannónia Könyvek, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs Heinrich-Tamáska, Péter, 2013., Kis magyar börtöntörténelem, Unicus Műhely,Budapest Katona, Géza és Kertész, Imre, A bűn nyomában, Minerva, Budapest Nyigri, Imre, Budapest bűnélete 1881-től 1940-ig, Halász Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat, Budapest Parádi, József, A Magyar Királyi Csendőrség, Szemere Bertalan Magyar Rendvédelmi Történeti Tudományos Társaság,Budapest Pintér, Sándor, Rendnek muszáj lenni, Táncsics Kiadó, Budapest Pintér, Sándor és Szabó, László, A század nevezetes bűnügyei, Minerva,Budapest Sallai, János, A magyar rendészettudomány története, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest Szentesi Zöldi, László, Nagy,magyar betyárkönyv, Méry Ratio,Debrecen Thorpe, Nigel és Matyisin, Petra, Harmincad utca 6., Nagy-Britannia Nagykövetsége, Budapest Tisza, Miksa, Magyarország rendőrségének története, Szepesi Lapok Nyomdavállalat, Igló Vasvári, György, Bankbiztonság, Információs Társadalomért Alapítvány, Budapest Levéltár MNL. Ol.: K149 Belügyminisztériumi reservált iratok MNL. Ol.:K149 Csendőrségi ügyek tétel MNL. Ol.:k148 Belügyminisztériumi levéltár, belügyminisztérium elnöki iratok f an/i. 1 Internet Tuza, Csilla, Évszázadok biztonsága, Archívum, Magyar Nemzeti Levéltár, 186

187 Lichtenstein András 1 Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatának európai modelljei 1. Bevezető gondolatok A tágabb értelemben vett büntetőeljárási rendszereket elsősorban a bennük érvényesülő szervezeti és működési alapelvek, a büntetőeljárás alakító tényezői határozzák meg. (Erdei, 2011, p.63; Fantoly, 2013, p.19). Mivel ezen sajátosságok a gyakorlatban a büntető eljárásjog egyedi ügyekben való, hatóságok általi alkalmazásának során mutatkoznak meg, így helytálló a büntetőeljárás rendszerein belüli, szűkebb és egyben talán speciálisabb kategóriaként az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatának modelljeit is megkülönböztetni. Az ügyész eljárásjogi helyzete hosszú ideje összehasonlító büntető eljárásjogi kutatások tárgya, hiszen szerepe kulcsfontosságú egy adott büntetőeljárási rendszer megértéséhez: a vádemelésről való döntés jogosultjaként ő a büntető igazságszolgáltatási rendszer kapujának őrzője ( gatekeeper of the criminal justice system ). Ez a döntés alapjaiban meghatározza az ügyek - és így a terhelt sorsát is. Mindemellett döntéseivel az ügyész nem pusztán alkalmazza a büntetőjogot, hanem egyúttal közvetíti a büntetőpolitikát és valamelyest alakítja is azt, befolyásolva ezzel a büntető igazságszolgáltatás teljes rendszerét (Weigend, 2012, p.377). Mindazonáltal az esetek többségében a büntetőüggyel először a büntetőeljárási szakaszainak sorrendjéből következően - jellemzően a nyomozó hatóság találkozik és foglalkozik, saját gyakorlatával azonban kevéssé alakíthatja az eljárási rendszer sajátosságait, többnyire csupán alkalmazza a nyomozásra irányadó eljárási szabályokat. Az ügyész ennél lényegesen nagyobb mozgástérrel rendelkezhet a büntetőeljárás folytatását illetően: a vádemelésig quasi ügydöntő hatóság, ezért a rá irányadó szabályok, illetve az ügyészségi gyakorlat nagyobb mértékben befolyásolhatják az eljárást (Erdei, 2012, p.64), erre utal a jelen tanulmány címében alkalmazott sorrend is. A történeti fejlődésük és az eljárás sajátosságai alapján hagyományosan inkvizitórius és akkuzatórius eljárási rendszereket különböztetünk meg, amelyek egyes jellemzőiket tekintve egymás ellentettjeiként voltaképp egyazon spektrum két végén helyezkednek el. A vegyes rendszert követő XXI. századi büntető eljárásjogok valahol ezen skála közepén találhatók, de máig közös jellemzőjük, hogy a nyomozás során jellemzően az inkvizitórius, míg a bírósági eljárásban inkább az akkuzatórius rendszer jegyeit hordozzák magukon. Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolata az egyes európai büntetőeljárási rendszerekben eltérően alakulhat: némelyekben az ügyész maga nyomoz, míg másokban vagy felügyeli a nyomozó hatóság által végzett nyomozást, vagy a nyomozó hatóság teljes önállósága folytán egyáltalán nem is vesz részt benne. Az egyes modellek közötti alapvető különbség abban rejlik, hogy a két hatóság közül melyik bír döntő befolyással a nyomozás lefolytatására és annak kimenetelére, azaz a fő kérdés az, hogy ki a nyomozás ura (Fantoly, 2012, pp.13, 95). E döntő szempont alapján a két hatóság kapcsolata Európában két nagy 1 Szegedi Tudományegyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Bűnügyi Tudományok Intézete, tanársegéd, PhDhallgató 187

188 csoportba sorolható: egyfelől megkülönböztethetjük az angol modellt és a kontinentális európai modellt. Míg az angol modellben a nyomozás domináns szereplője egyértelműen a nyomozó hatóság, addig a kontinentális európai modellt követő eljárási rendszerekben az ügyészt tekinthetjük a nyomozás urának (Farkas és Róth, 2007, p. 203). A tanulmány célja e két modell vázlatos áttekintése az angol modellt értelemszerűen Anglia és Wales, míg a kontinentális európai modellt Németország példájával illusztrálva. A példaválasztás objektív indoka, hogy az e két jogrendszerben érvényesülő szabályok az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatának valódi alapmodelljeit képezik és azonos szempontok szerinti vizsgálatuk és szembeállításuk kiváló terepét képezi az összehasonlításnak. A példaválasztás további indoka, hogy míg az angol modell a magyartól merőben eltérő, a német arra nagyban hasonlít. 2. Az angol modell Anglia és Wales A magyar jogásztársadalom a mai napig hajlamos arra, hogy az angol büntető igazságszolgáltatási rendszerben az angolszász excentrizmus megnyilvánulását lássa, amelynek fogalmai és jogintézményei gyakran nem csak lefordíthatatlanok, hanem a kontinentális jogrendszerekben elhelyezhetetlenek és értelmezhetetlenek (Lévai, 1993, p.98). Részben ezzel magyarázható az is, hogy Magyarországon a jelen tanulmány tárgyát képező téma kevés kivételtől eltekintve viszonylag feldolgozatlan. Anglia és Wales vádhatósága a relatíve fiatalnak mondható, az 1985-ös Prosecution of Offences Act-tal 1986-ban létrehozott független Crown Prosecution Service (CPS). A vádhatóság függetlenségével kapcsolatban azonban megjegyzendő, hogy az a kontinentális rendszertől eltérően elsősorban nem a hatalmi ágak szétválasztásának dimenziójában, hanem a büntetőeljárási funkciómegosztás szintjén, a nyomozó hatóságtól (és a bíróságoktól) való függetlenségként értelmezendő. Így Angliában és Walesben a nyomozó hatóságok és az ügyészség egymástól jogi és funkcionális értelemben véve is függetlenek és egymás mellé rendeltek, a közöttük lévő kapcsolatot leginkább az együttműködés jellemzi. A nyomozás lefolytatása a nyomozó hatóság kizárólagos hatásköre, amelyről nem köteles értesíteni az ügyészt, akinek nincs is a nyomozással összefüggésben sem felügyeleti, irányítási vagy ellenőrzési joga és végképp nem jogosult a nyomozás lefolytatására (Farkas és Róth, 2007, p.203). A nyomozást illető tevékenysége kimerül a tanács- és felvilágosítás adásban, amelyek azonban nem kötik a nyomozó hatóságot. E tanácsadás jellege az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatának vonatkozásában lehatárolható az eljárásjogi természetű javaslattélre (Fantoly, 2012, p.71), hiszen az operatív (kriminalisztikai) kérdésekben való döntés jogosultja kizárólag a nyomozó hatóság, míg a vádemelésről és az anyagi jogi minősítésről való döntés Angliában és Walesben is az ügyész jogköre. A nyomozás végeztével a nyomozó hatóság arra hatáskörrel rendelkező tagja (jellemzően az adott nyomozó hatóság vezetője) dönt arról, hogy javasolja-e a vádemelést. Amennyiben nem, döntése az eljárás folytatásának végleges akadályát jelenti, hiszen ellene sem jogorvoslati lehetőség nem biztosított, sem az ügyész nem jogosult annak 188

189 megváltoztatására. Ha a nyomozó hatóság az adott ügyben vádemelést javasol, az ügy iratait megküldi az ügyésznek, aki az esetek döntő többségében ekkor találkozik először a nyomozati iratokkal. Az iratok az ügyészhez történő érkezésével az ügy vádemelési szakba lép, az ügyész ekkor dönt kizárólag az iratok alapján a vádemelésről. Felügyeletiirányítási jogkörének hiányából fakadóan az ügyész arra sem jogosult, hogy a nyomozási anyag hiányosságainak pótlására kötelezze a nyomozó hatóságot. Erre csupán javaslatot tehet, amit azonban a rendőrség nem köteles teljesíteni. A rendelkezésére álló egyetlen nyomásgyakorlási módszer az, ha nem emel vádat, ennek ellenére ilyen eset a gyakorlatban elvétve fordul elő (Elsner, 2008, p.42; Farkas és Róth, 2007, p.203). Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a nyomozás minőségét (és eredményességét) a tényleges vádemelések és a vádemelési javaslatok egymáshoz viszonyított aránya fejezi ki. Minél magasabb ez a szám, annál eredményesebben végzi a nyomozó hatóság a munkáját, ez teszi érdekeltté - az ügyészi felügyelet hiánya ellenére is - abban, hogy minőségi nyomozást folytasson le, amelynek alapján az ügyész vádat emelhet. A büntetőjogi felelősség megállapítása ebből a szempontból irreleváns, hiszen nem váderedményességi mutatóról, hanem a nyomozás eredményességéről van szó. Angliában a vádemeléshez az Ügyészek Kézikönyvében ( Code for Crown Prosecutors ) meghatározott ún. kétlépcsős teszt ( Full Code Test ) elvégzése szükséges, amely az ún. bizonyítási és közérdekű lépcsőkből áll. Az ügyésznek először azt kell megállapítania, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésére ahhoz, hogy a bíróság minden egyes vádlott bűnösségét minden egyes vádpontban valószínűsíthetően megállapítsa. Amennyiben hiányzik ügyészi bizonyosság ezen foka, azaz az ügyésznek kétsége van a vádlott büntetőjogi felelősségének (bíróság vagy esküdtszék általi) megállapíthatósága felől, az eljárást meg kell szüntetnie (Code for Crown Prosecutors: Azaz a vádemelésről való döntés gyakorlatilag nagyban az azt megelőzően végzett nyomozás és a felkutatott és biztosított bizonyítási eszközök minőségétől függ. A teszt második lépéseként az ügyésznek azt kell vizsgálnia, hogy a vádemelés a köz érdekében áll-e. Ez a kérdés azonban elősorban az ügyész diszkrecionális jogköréhez kapcsolódik, amely a tárgyalt téma szempontjából azonban kevéssé releváns. (Az ügyész diszkrecionális jogköréről és kétlépcsős tesztről részletesen l.: Róth, 2015, pp ) A CPS-t és hatékonyságát felállítása óta számos támadás éri. Egyesek - újabban például a szexuális erőszak miatt indult ügyekben tapasztalható - túl sok eljárás-megszüntetés miatt, míg mások éppen a túl sok felmentő ítélettel végződő büntetőeljárás miatt kritizálják. Ez utóbbi vélemény képviselői szerint az alacsony váderedményesség azt jelenti, hogy a CPS nem látja el alapvető feladatát, azaz a gyenge ügyek kiszűrését. (Ashworth, 2000) Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy mindkét követelménynek egyszerre megfelelni lehetetlen: az eljárás vádemelés előtti megszüntetése, illetve a vádemelés és azt követő esetleges felmentő ítélet lehetősége egyazon ügyben értelemszerűen kizárt. 3. A kontinentális európai modell Németország A kontinentális európai modellt követő országokban, így Németországban is a nyomozás 189

190 ura, - eljárásjogi szempontból legalábbis - az ügyész, ő rendelkezik a nyomozásról. A jogalkotó kezdeti elgondolása az volt, hogy a büntetőeljárás kezdeti szakaszát és nyomozás irányítását az ügyészség kezébe adja, amely a nyomozó hatóságot csak korlátozottan, egyes nyomozással összefüggő eljárási cselekmények foganatosítása érdekében vonja be az eljárásba (Roxin, 2012, p.59). E koncepciónak megfelelően a szoros értelemben vett eljárásjogi legalitás elvének kizárólagos címzettje az ügyész ( 152 Abs. 2 StPO), így amint az ügyészségnek feljelentés útján vagy más módon bűncselekmény elkövetésének gyanúja jut a tudomására, köteles a vádemelésről való döntés érdekében a tényállást felderíteni. ( 160 Abs. 1 StPO) A nyomozást az ügyész kezdeményezi és ő rendeli el a szükséges nyomozási cselekményeket is. Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolata ezen belül kétféleképp alakulhat: az ügyész nyomoz vagy nyomoztat. Az előbbi körében eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja a nyomozó hatóságot ( 161 Abs. 1 StPO), amely e cselekményeit az ügyész nevében eljárva végzi, azaz e cselekményei az ügyész nyomozási cselekményeivel azonos megítélés alá esnek. A másik esetben az ügyész nyomozást végeztet, azaz igénybe veszi a nyomozó hatóságot eljárási cselekmény elvégzésére, ilyenkor a nyomozó hatóság saját nevében, önállóan, de az ügyész érdekében jár el (Farkas és Róth, 2007, pp ). A nyomozó hatóság köteles az általa végzett eljárási cselekményekről főszabály szerint haladéktalanul értesíteni az ügyészt, ezért tevékenysége elsősorban az ügyészi utasítások teljesítésével jellemezhető ( 163 Abs. 2 StPO). A gyakorlat azonban - néhány kiemelt érdeklődésre számot tartó gazdasági bűncselekménytől és emberölési ügytől eltekintve - azt mutatja, hogy a nyomozás ténylegesen a nyomozó hatóság kezébe került. A rendőrség az esetek többségében jellemzően maga végzi a nyomozást és csak az általa végzett eljárás lezárultával küldi meg az iratokat az ügyészségnek, amely kizárólagos jogosultja a vádemelésről vagy az eljárás megszüntetéséről szóló döntés meghozatalának (Roxin, 2012, p.59). Ezzel egyidejűleg elmúlt években a rendőrség részéről erősödő igény fogalmazódott meg a büntetőeljárásbeli hatásköreinek bővítésére többek között arra hivatkozással, hogy a nyomozó hatóság tagjai az ügyészekkel összehasonlítva nagyobb kriminalisztikai jártassággal, a nyomozó hatóság pedig általában jobb infrastrukturális feltételekkel rendelkezik és ezeknek köszönhetően alkalmasabbak a nyomozással összefüggő eljárási cselekmények elvégzésére. Mindezekre, illetve a személyi állomány számbeli fölényére is figyelemmel a gyakorlatban a rendőrség önállóan végzi a kisebb és közepes tárgyi súlyú bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozások zömét. Ezekben az ügyekben az iratok csak a nyomozás lezártát követően kerülnek az ügyészhez, aki jellemzően az iratok alapján dolgozik. A bonyolultabb megítélésű vagy jelentősebb tárgyi súlyú ügyekben mindazonáltal az eljárási törvény rendelkezéseivel összhangban - fokozott ügyészi felügyelet és irányítás érvényesül (CCPE Questionnaire 2015, Answers Germany). Tehát habár a német büntetőeljárási törvény rendelkezései világosan tükrözik az ügyész nyomozásirányítási szerepét, megjegyzendő, hogy szociológiai szempontból a gyakorlatban ez korántsem magától értetődő. Az ügyészi és rendőri munka közötti különbségek, a jogi és kriminalisztikai szakfeladatok elkülönülése következtében azt mondhatjuk, hogy a tények ura a nyomozó hatóság, amely számára nagyfokú gyakorlati önállóságot eredményez (Farkas és Róth, 2007, p.205). 190

191 A nyomozás végeztével a kontinentális európai modellt követő országokban, így Németországban is kizárólag az ügyész jogosult dönteni a vádemelésről. A vádemelés feltételeinek fennállása esetén az ügyésznek a már hivatkozott legalitás elvéből fakadó kötelessége a vádemelés. Amennyiben a nyomozás megfelelő alapot ( genügender Anlaß ) szolgáltat a vádemelésre azaz a gyanú megalapozott és a vádemelés feltételei fennállnak, az ügyészség a vádirat hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz való benyújtásával vádat emel, ellenkező esetben az eljárást megszünteti. ( 170 Abs. 1,2 StPO) 4. Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatát érintő jogharmonizációs törekvések az Európa Tanács égisze alatt Az fentebb ismertetett, eljárásjogilag egymástól merőben különböző angolszáz és kontinentális európai modellek közötti kapcsolatot és viszonylagos átjárhatóságot az Európa Tanács tanácsadó testülete, az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa (CCPE) a soft law eszközeivel igyekszik megteremteni. A CCPE évi 10. számú véleményében - amely az Ügyész szerepe a bűnügyi nyomozásban címet viseli - az eljárási rendszerek és eltérő modellek közötti különbségekre tekintettel, azonban azoktól függetlenül alkalmazható módon, univerzális jelleggel rendelkezik az ügyészi nyomozás feletti felügyeletről, az ügyészi által végzett vagy végeztetett nyomozásról és az ügyészségtől független nyomozó hatóság tevékenységéről, valamint ezek garanciáiról is (CCPE Opinion No. 10., 2015). Bármelyik modell érvényesüljön is az Európa Tanács részes államaiban, a tagállamok ügyészségeinek és nyomozó hatóságainak célja közös: az állam büntetőjogi igényének érvényesítése a hatékony nyomozás és vádképviselet eszközeivel, a törvények betartása és az eljárásban résztvevő személyek emberi jogainak tiszteletben tartása mellett. 5. Összegzés Egyes szerzők szerint hagyományos értelemben vett inkvizitórius büntetőeljárási rendszer az, amelyben az vádemelési és vádképviseleti funkciót állami hatóság (azaz jellemzően ügyészség) látja el, míg akkuzatóriusnak az olyan eljárási rendszereket tekintik, amelyekben ezeket a feladatokat magánszemélyek látják el. E fogalommeghatározás szerint azonban egyik mai európai büntetőeljárási rendszer sem nevezhető tisztán akkuzatóriusnak. Ennek a kritériumnak ugyanis az angol büntetőeljárás is csak a rendőrség és a CPS létrehozásáig felelt meg, mára azonban a bűnüldözési feladatokat átvették az állami szervek, csakúgy, mint Európa más államaiban. Tény tehát, hogy habár az európai büntetőeljárási rendszerek különböző hagyományokra vezethetők vissza, napjainkban már nem beszélhetünk tisztán inkvizitórius és akkuzatórius rendszerekről (Delmas-Marty and Spencer, 2002, pp.20-21). A vegyes eljárási rendszer térnyerésével az eredendően inkvizitórius vagy akkuzatórius hagyományokat követő rendszerek közötti határ egyre inkább elmosódni látszik, a különbségek háttérbe szorulnak és mindkét rendszerben előtérbe kerül az ügyészség 191

192 nyomozással kapcsolatos jogkörének elméleti kérdése. Ennek megválaszolásához azonban a büntetőeljárást összefüggéseiben az irányadó jogi normákat és a vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatot együttesen kell vizsgálni. Az angol rendőrség kezdetektől meglévő önállósága és a német nyomozó hatóságok egyre fokozódó ezirányú törekvései, valamint a másik oldalról a CPS növekvő és a német ügyészség csökkenő befolyása a nyomozásra büntető eljárási rendszerek közötti különbségek további elhalványulását és a két modell egymáshoz való közeledését vetíti előre. Empirikus kutatások (Jehle and Wade, 2006.) azt mutatják, hogy ez a megállapítás különösen igaz a csekély tárgyi súlyú bűncselekmények miatt indított büntetőeljárásokra. A gyakorlatban a két modell közötti eljárásjogi különbségek a jelentősebb bűncselekményeknél mutathatók ki, amely esetekben a kontinentális európai modellt követő országokban az ügyész aktívan közreműködik a nyomozásban. Amennyiben ezek a rendszerek elfogadják a csökkenő ügyészi részvételt és az angol rendőrség bonyolultabb vagy kiemelt ügyekben - gyakrabban fordul a CPS-hez, akkor még ezek a különbségek is eltűnhetnek és a két modell még további hasonulását tapasztalhatjuk. Mindezek a különböző modellek létének ellenére is igazolják a nyomozással kapcsolatos további összehasonlító büntető eljárásjogi kutatások létjogosultságát. Felhasznált irodalom: Ashworth, A. (2000). Developments in the Public Prosecutor s Office in England and Wales, European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, Vol. 8/3, pp Delmas-Marty, M. and Spencer, J. (eds.) (2002). European Criminal Procedures. Cambridge University Press, Cambridge. Elliott, C. and Quinn, F. (2016) English Legal System, Pearson Education Limited, Harlow. Elsner, B. (2008). Das Verhältnis zwischen Staatsanwaltschaft und Polizei im Wandel. Am Beispiel Deutschlands, SIAK-Journal Zeitschrift für Polizeiwissenschaft und polizeiliche Praxis, No. 2, pp Erdei, Á. (2000). Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Fantoly, Zs. (2012). A büntető tárgyalási rendszerek sajátosságai és a büntetőeljárás hatékonysága, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest. Fantoly, Zs. és Gácsi. A. E. (2013). Eljárási büntetőjog. Statikus rész, Iurisperitus Bt., Szeged. Farkas, Á. és Róth, E. (2007). A büntetőeljárás, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest. Jehle, J-M. and Wade, M. (2006). Coping with Overloaded Criminal Justice Systems. The Rise of Prosecutorial Power Across Europe, Springer, Berlin-Heidelberg. Lévai, I. (1993). Anglia és Wales ügyészségi-vádhatósági rendszere, Magyar Jog, 40. évf., 2. sz., pp Róth, E. (2015). Az ügyész diszkrecionális jogköre, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc. Roxin, C. (2012). Strafverfahrensrecht. Ein Studienbuch, Verlag C.H. Beck, München. Weigend, T. (2012). A Judge by Another Name? Comparative Perspectives on the Role of the Public Prosecutor. In E. Luna and M. Wade (eds.) The Prosecutor in Transnational Perspective, Oxford University Press, New York. pp

193 Lohner Klaudia 1 Szexuális bűncselekmények vizsgálata a kockázatelemzés tükrében 1. Bevezető Kutatásomban olyan bűncselekmény elemzését választottam, mely felderítése, illetve nyomozása során szükség lehet műveleti támogató elemzésre. Bár az elemző-értékelő terület művelője és nagyra értékelőjeként, ezt a legtöbb bűncselekményről elmondhatnám a szexuális bűncselekményeket mégis szeretném kiemelni. Az erőszakos szexuális bűncselekmények az emberölés után talán a legsúlyosabb deliktumok. A mellett, hogy súlyosan sértik az alaptörvényben meghatározott emberi méltósághoz való jogot, táptalaját képezhetik akár az emberölés bűncselekményeknek is. Tekintve, hogy a visszaesők aránya a szexuális bűnelkövetők körében igen magas, fennállhat a sorozat jellegű elkövetés kockázata. Tehát érthető módon érzékenyen érintik a közvéleményt és erősen befolyásolhatják a lakosság szubjektív biztonságérzetét is. Kockázatelemzési rendszereket hazánkban számos civil és rendvédelmi területen használnak a menedzsment rendszerektől a munkavédelemig, a büntetés-végrehajtástól a titkoszszolgálatokig. Ezek mögött azonban nagyon különböző módszertan állhat, amely részben az alkalmazási területek sokféleségének köszönthető, részben annak, hogy a rendszerek alkalmazása aránylag újkeletű hazánkban. Általánosságban elmondható, hogy minden kockázatelemzési rendszer lényege, - a munkavédelmi területen alkalmazottól a bűnelkövetők visszaesési kockázatát mérőig, - hogy azonosítsa azokat a kockázati tényezőket, amelyek kárt okozhatnak. Publikációmban a rendvédelem területén napjainkban használatos rendszerek felhasználási területeibe nyújtok betekintést, ezzel rávilágítva arra, hogy az általam kidolgozás alatt lévő kockázatelemzési eljárás milyen újításokat hordoz magában. Tekintve, hogy a módszer kidolgozása a készülő doktori disszertációm kereteire van szabva, e konferencia során csupán a kutatásom gyakorlati hasznosulásának bizonyos részleteit ismertetem, kiegészítve bizonyos módszertani elemekkel. Ezen felül kísérletet teszek e rendszer elhelyezésére a többi jelenleg hazánkban működő kockázatelemzési eljárás között. 2. Kockázatelemzési rendszerek Terje Aven szerint a kockázatelemzés három egymástól elkülöníthető típusba sorolható: egyszerűsített kockázatelemzés: célja a kockázati térkép felrajzolása, erre például csoportfoglalkozások, ötletbörze útján jutnak el egy durva skálán (alacsony, közepes és magas) ábrázolják a kockázatokat, amelyhez nem használnak formalizált kockázatelemzési módszereket, szabvány kockázatelemzés: minőségi és mennyiségi adatok felhasználásával például valamilyen veszélyazonosítási módszer alkalmazása (amely lehet például kockázati mátrix), 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola, phd hallgató 193

194 modell alapú kockázatelemzés: elsődlegesen a mennyiségből indul ki, és pl. eseményfa- vagy hibafa elemzéssel pontosan megméri a kockázat értékét (Csaba 2014). 3. Kockázatelemzés Magyarországon Az egyik határvonal ott húzható meg, hogy az adott eljárást személyre, vagy helyzetre, szituációra, jelenségre alkalmazzák. A másik választóvonal azonban a módszerekben keresendő. Ahhoz, hogy ezeket a különbségeket jobban megértsük, vegyünk sorra néhány Magyarországon jelenleg is működő kockázatelemzési rendszert. 3.1 CIRAM Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (a továbbiakban: Frontex) kockázatelemző egysége az úgynevezett Közös Integrált Kockázatelemzési Modellt (továbbiakban: CIRAM[1]) alkalmazza, amelyet az Európai Tanács Szakértő Csoportja fejlesztett ki 2002-ben (Hortobágyi). A CIRAM arra törekszik, hogy előmozdítsa a kockázatelemzés egységes értelmezését, és hozzájáruljon a külső határok igazgatásának magasabb szintű összehangolásához. Itt a kockázatelemzés a kockázati összetevők szisztematikus vizsgálatát jelenti, amelyet a döntéshozatal támogatásának céljából végeznek el, tagállami szinten (FRONTEX összefoglaló füzet, 2013). Magyarországon az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság Rendészeti Elemző-Értékelő Osztálya foglalkozik a rendszerrel. A külső határok határbiztonsági kezelésével összefüggésben a kockázat három összetevőből áll össze: 1. fenyegetettség: ennek nagysága és valószínűsége felmérhető, 2. sebezhetőség: a fenyegetettséggel szembeni sebezhetőséget jelenti, vagyis az arra adott válasz szintjét és hatékonyságát, 3. hatás: azokat a hatásokat értjük alatta, amelyeket a fenyegetettség esetleges felmerülése gyakorolna az EU belső -, és a külső határok biztonságára, továbbá jelenti a humanitárius hatások és a legális határátlépések hatékony kezelésével kapcsolatos következményeket. E három összetevő nem válik szét egymástól, és nem értékelhető kötött sorrend szerint. Ehelyett az összetevőket a kockázatvizsgálat különböző szemszögeinek kell tekinteni úgy, hogy az egyik összetevő értékelése információt nyújt a másik két összetevő értékeléséhez. Az értékelés különböző technikáit használják e kockázatelemzési módszer során. Ilyenek az: ötletbörze, (mely a szakértelemmel rendelkező résztvevők közötti kötetlen beszélgetés), szakértői véleményeztetés, (mely lehetőséget nyújt a határbiztonság legaggályosabb területein jártas szakértők bevonására), 194

195 mintaelemzés és trendszámítás (korábbi esetek statisztikáihoz való hozzáféréssel), felmérések (adott időszakban elfogott, határokon átnyúló tevékenységet folytató bűnözők számát állítja szembe a határon átkelő, határokon átnyúló tevékenységeket folytató bűnözők teljes számával) (FRONTEX összefoglaló füzet, 2013). 3.2 PNR A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (továbbiakban: TIBEK) szintén egy európai uniós módszert követve vette át kockázatelemzési rendszerét. A légi fuvarozók által eredetileg kereskedelmi célokból gyűjtött utas-nyilvántartási adatállomány (Passenger Name Record, továbbiakban: PNR-adatok) rendészeti célú felhasználását uniós szinten már az uniós bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó ún. Hágai Program is előirányozta. A PNR-adatok gyűjtésének célja az utasbiztonság javítása, továbbá a terrorizmus, a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés megelőzése, valamint a velük szemben folytatott küzdelem hatékonyságának növelése (tibek.gov.hu). A május 25-én hatályba lépett irányelv szerint a PNR-adatok értékelése lehetővé teszi az olyan személyek beazonosítását, akiket nem gyanúsítottak terrorista bűncselekmények elkövetésével vagy súlyos bűncselekményben való részvétellel azelőtt, hogy az ilyen értékelés arra utalt volna, hogy e személyek ilyen bűncselekmény elkövetésében érintettek lehetnek, és akiket ezért az illetékes hatóságok általi további vizsgálatnak alá kell vetni (EU 2016/681. irányelve, 2016). A vizsgált személyekre felállítottak általános kockázati profilokat, melyek alapján kiszűrik az utasforgalomban résztvevő kockázatos személyeket.[2] Ebből tehát látható, hogy olyan kockázatelemzési modellel dolgoznak, mely ugyan személyekre szabott, mégis általánosságban hordozza azokat a jellemzőket, melyeknek bizonyos együttállása alapján egy-egy személy kiszűrésre kerülhet. 3.3 Határellenőrzés A határellenőrzési pontokon is tapasztalati úton szerzett információk alapján felállított általános profilok szerint végeznek ellenőrzéseket. Az úgynevezett profilkártyák megahatározott indikátorok alapján foglalják össze, hogy egy elkövetői körre mi jellemző. Ezek irányt mutatnak az állománynak arra vonatkozóan, hogy mely jellemzőkkel rendelkező személyekre kell odafigyelni. Hazai és nemzetközi elvárás szerint, minden hivatalosan kockázatelemzésnek nevezett elemzésnek CIRAM alapúnak kell lennie, így ezt a módszer hivatalosan nem található a kockázatelemzési rendszerek listáján. 3.4 SWOT A SWOT (Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats: Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Fenyegetések) gyakorlati helyzetelemzésre használják elsősorban a civil szférában, például egy vállalat erősségeinek és gyengeségeinek, illetve lehetőségeinek és fenyegetettségének összefoglaló elemzésére. Azért említeném meg, mert ez egy a biztonsági és 195

196 rendvédelemi szférában is gyakran előkerülő kockázatelemzési modell, mely a stratégiaalkotásban játszik szerepet (pl. Európai Biztonsági Stratégia) (Görbe). 3.5 Kockázatelemzés a büntetés-végrehajtásban A büntetésvégrehajtási intézetek esetén személyre szabott kockázatelemzési módszerről beszélhetünk. Az elmúlt évtizedekben számos kockázatelemzési rendszert fejlesztettek ki és próbáltak ki az egyes országok büntetés-végrehajtási gyakorlatában. Ezek metódusai, elemzési irányai és gyakorlati megvalósulásai is széles skálán mozognak. Azonban minden, börtönökön belül alkalmazott kockázatelemzés lényege, hogy a büntetés-végrehajtási rendszerek a saját döntési, szakmai szempontjaik szerinti kockázati tényezőket a lehetőségekhez mérten felmérjék, melyek alapul szolgálnak az egyénre szabott beavatkozási, kezelési és biztonsági intézkedések kidolgozásához. Összességében tehát egy döntéstámogató rendszer, mely a fogvatartottak egységes elvek és protokollok mentén felépített megismerési folyamatát és klasszifikációját jelenti. A fogvatartottak szakmai kategorizációja, várható magatartásuk kapcsán meghozott döntések és ezek alapjául szolgáló megismerési igény már 100 éve is jelen volt (lásd enyhébb rezsimű intézet vagy feltételes szabadság). A modern kockázatelemzési rendszerek tulajdonképpen csak az alkalmazott módszerek kapcsán jelentenek újdonságot, azt ahogyan és amivel biztosítják az átláthatóságot, az információk (a tudás) hozzáférhetőségét és a szakmai hátteret. Az adatok gyűjtésének módszere kapcsán két típust különböztethetünk meg: a statikus adatokat, melyek tényjellegűek (pl. nem, gyermekkori kriminalitás stb.) és a dinamikus adatokat, melyek az idő múlásával változhatnak (pl. iskolai végzettség). Az alkalmazott elemzési eszközök is nagyon széles skálán mozognak; kiválasztási, alkalmazási szempontjaik közül az egyik, hogy az elemzés, és az alkalmazott eszköz maga mire irányul, azaz milyen kockázatot akarunk mérni. Az elemzés irányán belül két fő szempont merülhet fel: az intézeten belüli viselkedés (öngyilkosság, agresszió, szökés stb.), illetve az intézeten kívüli bűnelkövetés (gyakorlatilag a visszaesés) kockázata. A jelenlegi magyarországi gyakorlatban a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszert (továbbiakban: KEK) és a Prediktív Mérőeszközt (továbbiakban: PME) alkalmazzák. A KEK két fő eleme a fogvatartási kockázatok felmérése és az azokra reagáló kockázatkezelő programok biztosítása. A PME különböző szakterületek bevonásával biztosít egy komplex elemzési folyamatot, mely a fogvatartottak kriminális előéletének, családi hátterének, szocioökonómiai helyzetének, bv. intézeten belüli magatartásának, pszichológiai és egészségügyi állapotának, és egyéb jellemzőinek megismerésével segít egy predikciót adni a fogvatartottak várható viselkedésére, a fogvatartás során releváns kockázataira, annak mértékére (Somogyvári 2018). A hazai gyakorlat a bv. intézetben való viselkedést tartja szem előtt, és nem a visszaesés kockázatának mérését. 3.6 Kockázatelemzés bűnügyi területen A kockázatelemzés bűnügyi területen való, nyomozástámogató alkalmazása még várat magára. Szükség lenne egy általános, bűncselekményekre általánosságban alkalmazható kockázatelemzési eljárás kidolgozására. Ez véleményem szerint felfogható egyfajta általános profilelemzési eljárásnak is. Segítségével megállapítható lenne, hogy mely bűncselekmé- 196

197 nyek esetén, milyen jellemzőkkel rendelkező sértettek eshetnének áldozatul nagyobb valószínűséggel, valamint hogy mely bűncselekményeket milyen területen fognak nagyobb valószínűséggel elkövetni. Mindez igényelné, hogy az elemzést végző szervek folyamatosan lépést tartsanak a bűnelkövetési módszerek, helyek stb. változásaival. 3.7 Kockázatelemzés egyedi bűnözői magatartások kapcsán Számos technikát fejlesztettek ki a viselkedési minták felmérésére. Az LSI-R (Level of Service Inventory Revised) rendszer, a büntetés-végrehajtási intézetek által egyik legygyakrabban alkalmazott eszköz, amely az elkövetők kockázati szintjének osztályozására és értékelésére szolgál. A rendszer 54 változót vesz figyelembe, mely 10 területre osztható: priusz, iskolázottság és foglalkoztatottság, jövedelmek, családi állapot, elszállásolás, szabadidős tevékenységek, társak, alkohol- és kábítószer-fogyasztás, érzelmi és személyes problémák, végül hozzáállás és beállítottság. További e célt szolgáló eszközök közé tartozik az Substance Abuse Subtle Screening Inventory (SASSI), a Beck Depression Inventory-II (BDI-II), a Minnesota Multiphase Personality Inventory-2 (MMPI-2) Addictions Severity Index (ASI), a Hare Psychopathy Checklist Revised (PCL-R) és a Michigan Alcoholism Screening Test (MAST). Ezek az eszközök segítséget nyújtanak a visszaeséshez és a bűnözői magatartáshoz kapcsolódó kockázatok és viselkedésminták megvizsgálásához. Egy újabb fejlemény a prediktív analitika alkalmazása, a formális statisztikai modellek felépítése, amelyek felmérik annak valószínűségét, hogy egy adott személy bűncselekményt követ-e el bizonyos kockázati tényezők megléte alapján. Richard Berk kriminológus kifejlesztett egy olyan modellt, amely felméri a kockázatot, hogy egy elkövető gyilkosságot hajt-e végre amíg feltételesen szabadlábon vagy próbaidőn van (Perry McInnis Price Smith Hollywood, 2013). 3.8 A szexuális bűnelkövetők kockázatelemzése A szexuális bűnelkövetők kockázatelemzésének tehát jelentős gyakorlata van a büntetés-végrehajtásban. Ezen módszertani jellemzőket, eredményeket és tapasztalatokat alapul véve kutatásom során az a célom, hogy felállítsak egy erőszakos szexuális bűnelkövetőkre alkalmazható kockázatelemzési eljárást. Egyik fő hipotézisem, hogy a hazai rendőrségi nyilvántartási rendszerek tartalmaznak olyan elkövetői jellemzőket, amelyek segítségével felállítható rájuk egy kockázatelemzési rendszer. Vizsgálat alá vonom, hogy e rendszerek mely adatai alkalmasak a kockázat felmérésére, és azok milyen biztonsággal jelzik előre az elkövetés kockázatát és a bűnismétlést. Kutatásom alapvető eleme megtalálni azokat az általános jellemzőket, melyek általánosan fellelhetők az erőszakos szexuális bűnelkövetőkben, ám mégis megkülönböztetik őket a társadalom többi tagjától, vagy más (pl. lopás) bűncselekmények elkövetőitől. Az eljárás lényege az lenne, hogy a bonyolultabb (elemzést igénylő) ügyek esetén az elemző (vagy nyomozó) az ügyben felmerült személyek körében lefuttatná a kockázatelemzési tesztet. A rendszer gyakorlati alkalmazását tekintve tehát arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen valószínűsége van annak, hogy a vizsgálat alá vont személy elkövetne vagy 197

198 elkövetett szexuális bűncselekményt? Ez csökkenthetné a számításba vehető elkövetők körét, támogatná a nyomozati és felderítő munkát. Segítene megállapítani, hogy az ügy mely részleteire, melyik személyre/gyanúsítottra érdemes koncentrálni, az erőket összpontosítani. A kutatás egy módszertani alapot biztosít arra, hogy a kockázatelemzés módszerét a bűnügyi területen is alkalmazzuk. Az eredményekkel teljesebb képet kaphatunk a kockázatelemzés hazai alkalmazhatóságáról az eljárás nyomozati szakaszában. Amennyiben a módszer sikeresnek bizonyul, a rendszer felállítható lesz bármely más bűncselekmény típus elkövetőjére is. 4. Összegzés Bár a terjedelmi korlátok nem tették lehetővé hazánk összes rendvédelemi területén működő kockázatelemzési rendszer rövid bemutatását (pl. Nemzeti Adó- és Vámhivatal), arra talán elegendő volt, hogy átfogó képet kapjunk a kockázatelemzés magyarországi helyzetéről. Kockázatelemzési rendszereket szerteágazó területeken használnak, amely jól mutatja a benne rejlő potenciált. A TIBEK-ben, illetve határellenőrzésben általános kockázati profilok alapján mérik egyes személyek kockázatosságát az adott területnek megfelelően. Mindemellett jól láthattuk, hogy hazánkban elsősorban stratégiák megalkotására, illetve bizonyos (migrációs) helyzet kockázatának mérésére általánosan alkalmazzák a vizsgálat tárgyát képező elemzési technikát. A személyre szabott, speciális kockázatelemzés egyelőre csak a büntetés-végrehajtási intézetekben jellemző. A külföldi kutatások azonban már évek óta taglalják az egyéni kockázatértékelés egyéb célú alkalmazásának lehetőségét a prediktív rendészet tárgykörében. Célom, hogy a külföldi fejlesztések ütemét felvéve kidolgozzak egy olyan új rendszert, mely nem csak hozzájárul egy igen súlyos bűncselekmény típus hatékonyabb felderítéséhez és nyomozásához, hanem megalapozza a kockázatelemzés hazai fejlődési ütemét és irányait is. Felhasznált irodalom Csaba Zágon : A gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezet (vámigazgatás) szükséges képességei és kapacitásai meghatározását támogató kockázatelemzési eljárások. Doktori (PhD) értekezés, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola, Budapest, Görbe Attiláné Zán Krisztina r. alezredes: Még néhány gondolat a biztonságról. mtak.hu/80216/1/zan.pdf(letöltés dátuma: március 17.) Hortobágyi Dániel: FRONTEX szervezeti struktúrája, a részegységek feladatrendszere és a szervezet együttműködési mechanizmusa. pp file:///k:/nke%20phd/phd%20irodalom/%c3%9aj%20mappa/hortobagyi_frontex.pdf (letöltés dátuma: március 18.) Somogyvári Mihály: Kockázatelemzési rendszerek a büntetés-végrehajtásban. Börtönügyi Szemle 37. évf. 1. sz.,

199 Walter L. Perry, Brian McInnis, Carter C. Price, Susan Smith, John S. Hollywood: Predictive Policing The Role of Crime Forecasting in Law Enforcement Operations. In: RAND Safety and Justice Program, 2013, pp Felhasznált jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról. 16L0681&qid= &from=EN (letöltés dátuma: március 17.) FRONTEX közös integrált kockázatelemzési modell összefoglaló füzet. Hiv. szám: 17600/2013 hu, Varsó, november. Internetes források Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ honlapja - download/9/a8/02000/e_piu_web_ pdf (letöltés dátuma: március 16.) 199

200 Márton Mónika 1 A közérdek és a közrend fogalmának megjelenési formái az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában 1. Bevezetés A széles értelemben vett jogharmonizáció újabban megérint már jogbölcseleti tartalmú intézményeket is (Kecskés Nemessányi, 2003, p.41-42), a 2000-es évektől látható volt, hogy az EuB gyakorlatában megjelent a közrend fogalma, és ennek értelmezése. Mivel a tagállamok eltérő értelmezést alkalmaznak a közrend és közérdek, vagyis a public policy public interest fogalmára felmerülhet az egységesítés igénye. A dolgozat arra a hipotézisre épül, hogy a public policy alkalmazása nem kívánja meg az egységes kötött meghatározást, hanem a szabály rugalmasságának megőrzése érdekében megmaradhat a tagállami értelmezés, közös Európai Uniós kerettel. A dolgozat a bevezető részében a közrend értelmezését mutatja be, majd az egységes tartalmú meghatározás hiányának következményeit taglalja. 2. A közrend értelmezése Jóllehet a jog alkalmas a társadalmi valóság befolyásolására, alapvetően a társadalmi valóság az, amely a jogrendszert keletkezésében, gyakorlati életében meghatározza (Varga, 1987, p.219.). Varga Csaba gondolata a közrend fogalmára is jellemző tulajdonságot foglalja magába, annak szükségszerűségét, hogy a fogalom, rugalmasságát megőrizve, alakuljon a mindenkori társadalmi valósághoz. A jogi normára jellemző, hogy olyan élethelyzeteket is megpróbál modellezni, amelyek még csak hipotetikusan léteznek. A law in books vs. law in action (törvény a könyvekben kontra a törvény gyakorlatban) közti leglényegesebb különbség ebben rejlik: bizonyos normákat illetően létezik olyan dogmatikai normativitás, mely szociológiai normativitáshoz nem vezet; bizonyos normákat illetően létezik olyan szociológiai normativitás, melyet dogmatikai normativitás nem előzött meg (Varga, 1987, p.228.). Utóbbi eset áll fenn a közrend fogalmánál is, egységes jogi definíciót nem találunk sem a nemzeti-, sem a nemzetközi jogban, mégis létezik, és bár tartalmát konkrétan nem ismerjük a hatóságok egyedi esetekben alkalmazni tudják az egyéni szabadságjogok korlátozásának érdekében, illetve a bíróságok mérlegelhetik a közrendre való hivatkozás szükségszerűségét és megalapozottságát. Mindez nem azt jelenti, hogy a közrend fogalmának meghatározása joghézagot eredményezne, sokkal inkább arról van szó, mint ahogyan a joggyakorlatból is kitűnik, a közrendet és a közérdeket csakis úgy lehet megállapítani, ha az egyedi esetek tényállásainak elemeit megvizsgáljuk (C 554/13). A jogi norma értelmezését, a hagyományos besorolásokat alapul véve, két szempont szerint vizsgálhatjuk, az első szempont a terjedelme, a második az időbelisége. 1 Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Doktori Iskola, PhD hallgató 200

201 1. A terjedelem szerinti értelmezés három kategóriába sorolható: a. Kiterjesztő értelmezés: a. Kiterjesztő értelmezés b. Helybenhagyó értelmezés c. Megszorító értelmezés Az értelmezés problematikáját Blutman László fogalmazta meg, aki szerint a kiterjesztő értelmezés azt a képzetet kelti, hogy a bíró továbbra is a jogszöveg keretein belül marad, pedig éppen a jogszövegtől (annak szokásos értelmétől) való elszakadást leplezi. Mivel nem látszanak a kiterjesztő értelmezésnek, mint kifejezésnek a fogalmi határai (tehát az, hogy hol ér véget az értelmezés), így mindent mindenre >ki lehet terjeszteni< (Blutman, 2010, p. 96.). b. Helybenhagyó értelmezés: A közrend esetében nem beszélhetünk erről az értelmezési formáról, mivel nincs egy pontosan meghatározott kiindulási pont és nincs előzetesen meghatározott fogalom. A joglogikai értelmezés logikai maximák alapján történő értelmezés (Interpretatio logica) - hasonlóan a grammatikai értelmezéshez - közvetlenül a jogszabály szövegrétegéből indul ki, és nem is lép át tágabb vizsgálati körbe. Az írott norma fogalmaiból kiindulva vizsgálja ezeknek és a tényállás elemeinek egymáshoz való logikai viszonyát (Botos, 2000). c. Megszorító/szűkítő értelmezés: A jogi norma megfogalmazás szerinti értelmezésének leszűkítését eredményezi, a közérdek esetében megnyilvánulása kivételek felsorolásakor jelenhet meg. Az EuB gyakorlatából a Krombach-ítéletből az tűnik ki, hogy az Európai Bíróság a Brüsszeli Egyezményben szereplő közrend fogalmát rendkívül megszorítóan értelmezi (Kecskés Nemessányi, 2003, p.41-42). 2. Időbeli értelmezés: a. Dinamikus b. Statikus a. Dinamikus: A dinamikus értelmezési mód jellemző a közrend fogalmára, mivel kiterjedését, alkalmazási módját, illetve fogalmi határainak alakulását állandó változás jellemzi, a joggyakorlat fényében. b. Statikus: A közrend fogalmának esetében statikus értelmezésről nem beszélhetünk, mivel a jogi normák változása, a társadalmi és szociológiai normativitás átalakulása és a jogtudományi fogalomképzés állandó jellegű. 201

202 3. A közrend fogalmának hiánya és a jogbiztonság A magyar Alkotmánybíróság 11/1992-es határozata szerint: A jogállamiság és jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. Ezek alapvető jelentőségűek az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága szempontjából. Csak a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával működik alkotmányosan a jogszolgáltatás (11/1992 számú Alkotmánybírósági határozat). Felmerül a kérdés a közrendi klauzula értelmezésénél is, hogy milyen kapcsolatban áll a jogbiztonsággal. A kiszámíthatóság, előreláthatóság, folytonosság, változatlanság kötelező elemei a jogbiztonságnak, amely kritériumok a közrendi klauzulánál nem érvényesülnek. A jogbiztonság viszont egyes szerzők szerint nem mindenek felett álló jogelv, a jogbiztonság ugyanis nem a jogrendszer betonba ágyazottságát jelenti, hanem azt, hogy a normák változása kiszámítható keretek közt történjen. (Kurunczi, p. 23). A közrend, mint a jog értékítélete általában! tartalmában változó kategória; időben és térben egyaránt, mindig az adott gazdasági-társadalmi berendezkedés és erkölcsi-politikai felfogás függvényeként (Mádl Vékás, 2012, p.146) A közrend megjelenését annak a folyamatnak is köszönhette, amely során az egyes nemzetközi magánjogi kapcsolóelvek alkotmányossági felülvizsgálatának sorát nemzetközi eljárásjogi normák alkotmányossági kontrollja követte (Csehi, p.89). 4. Az ordre public megnyilvánulásának szintjei Az ordre public jogi kifejezés először a francia Code Civil 6(Francia Polgári Törvénykönyv, 1803/03/05 számú törvény) cikkében jelent meg, a közrend és a jó erkölcsbe ütközés kifejezéseket magába foglalva. A francia polgári törvénykönyv kizárólag belföldi magánjogi tényállásokra rendelte alkalmazni ezt az elvet. A francia mintát követve vette át többek közt a román jogalkotó is az ordre public elvet, a német jogi iskolákkal ellentétben, ahol a jogrendszer nem ismeri el belső viszonyokra és a nemzetközi viszonyokra alkalmazandó különböző szinten megnyilvánuló közrendet. Az ordre public kezdeti tisztán belső alkalmazása átterjedt a nemzetközi jogra, majd a nemzetközi magánjogra is, így egyes jogrendszerek, mint például a francia és a román ismerik a közrend megnyilvánulásának két szintjét: a belső és a nemzetközi szintet, míg a német és magyar jogrendszer csak a nemzetközi viszonyokban való érvényesülését ismeri el. 4.1 Az ordre public, mint védelmi eszköz kettős értelmezése: A közrend szerepe, mint védelmi eszköz két szemszögből vizsgálható, annak függvényében, hogy melyik érdekelt fél folyamodik a használatához, magánszemélyek, vagy állami szereplők. 1. Az alapjogi védelem eszköze 2. A személyi szabadságjogok korlátozásának eszköze 202

203 1. Az alapjogi védelem eszköze: Az emberi jogok három kategóriába sorolhatók a korlátozás lehetősége, illetve annak hiánya szerint: - emberi jogok, amelyek nem tűrnek korlátozást, ebbe a kategóriába tartoznak az abszolút jellegű emberi jogok - emberi jogok, amelyek szükséghelyzetben korlátozhatóak, ideiglenesen és feltételekhez kötve - korlátozható emberi jogok Az első kategória, vagyis az abszolút természetű jogok kategóriája az, amely alátámasztja a közérdek fogalmának alapjogvédő szerepét. 2. A személyi szabadságjogok korlátozásának eszköze Az alkotmányos államban is fennáll ugyanakkor a közhatalomnak, a törvényhozásnak az a lehetősége, hogy a közérdek, a közösség rendje, a társadalmi béke érdekében behatoljon a szabadság birodalmába, így bizonyos jogokat, bizonyos feltételek mellett korlátozhasson (Kiss, 2007, p.403.) Véleményem szerint ez jelenik meg hangsúlyosabban a bírósági gyakorlatban is, a közrend alkalmazása kapcsán. 4.2 Az ordre public nemzeti szabályai és az uniós közrend körvonalai 1. A közrend és a nemzeti bíróságok 721/D/2002. AB végzés Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését kérte a közrend-fogalom meghatározásának hiányára hivatkozva, így az AB-nak lehetősége lett volna a közrend meghatározásáról, és annak hiányáról véleményt formálni, de sajnos az indítványozó nem tartotta be a 60 napos jogvesztő határidőt, amelyen belül fordulhatott volna a testülethez alkotmányjogi panasszal. 2. A közrend és az Európai Unió Bírósága Az EUMSZ kifejezett felhatalmazása alapján egyes esetekben az EuB is megállapította, hogy az uniós jogtól való eltérés, vagy korlátozás megengedett, de ez csak akkor öszszeegyeztethető az uniós joggal, ha valamely kifejezetten eltérést engedő rendelkezés mint például az EK 46. cikk szerinti okok, nevezetesen a közrend, a közbiztonság és a közegészségügy hatálya alá tartozik (C64/08. sz. ügy. 34. pont). Az EuB-nek több esetben is mérlegelnie kellett mi tartozhat a közrend fogalmi körébe, viszont az kétséget kizáróan megállapítható a gyakorlatból, hogy ahol nem volt indokolt a fogalom körvonalainak megállapítása, a bíróság gyakran használt más érveket, mint például a nyomós közérdeket vagy az aránytalan korlátozást: anélkül, hogy szükséges lenne annak meghatározása, hogy e cél a közrend fogalmába tartozhate, elegendő e tekintetben megjegyezni, hogy a más tagállamban székhellyel rendelkező gazdasági szereplők általános kizárása aránytalannak 203

204 tűnik, mivel túllép a bűnözés elleni küzdelemhez szükséges mértéken (C 64/08. sz. ügy, 37. pont). Az EuB legfőbb feladata mérlegelni, hogy mi nem tartozik a közrend fogalmába, erre engednek következtetni az ítéletek is. Általánosan a tisztán gazdasági érdekek nem minősülnek olyan esetnek, amely értelmében a közrendi kifogás alkalmazható ( Economic aims cannot constitute grounds of public policy C-484/93, 15. bekezdés). 3. A közérdek és az EuB A közérdek esetében is a tisztán gazdasági érdekek nem minősülnek olyan általános érvényű, nyomós kényszerítő okoknak, amelyek indokolják az alapvető szabadságok korlátozását (C-35/98., 48. bekezdés). Viszont minden olyan esetben elfogadható a nyomós közérdekre való hivatkozás, ahol a gazdasági érdek mellett valamely, a társadalomra nézve szükséges vagy kívánatos hatást vált ki, például a szabadságjogok védelme vagy a szociális biztonságot garantáló rendelkezések. Az EuB elfogadta a nyomós közérdekre való hivatkozást abban az esetben, amikor az adórendszer egységességének fenntartása azért volt indokolt, mert arra alapult a járulékok levonhatósága és a biztosítók által a nyugdíj- és életbiztosítási szerződések keretében fizetendő összegek megadóztatása (C-204/90, C-300/90). 5. Következtetés Az EuB gyakorlata alapján megállapítható, hogy a közérdek és a közrend egyes kérdésekben kulcsszerepet tölt be, de egységes meghatározás és pontos tartalmi elemek hiányában csak kivételes esetekben nyilvánulhat meg. A meghatározás hiányának eredménye az egyedi elbírálás, amely nem azt jelenti, hogy a közrend fogalmának meghatározása joghézagot eredményezne, sokkal inkább arról van szó, mint ahogyan a joggyakorlatból is kitűnik, a közrendet és a közérdeket csakis úgy lehet megállapítani, ha az egyedi esetek tényállásainak elemeit megvizsgáljuk, ami továbbra is a bíróságok feladata marad. Felhasznált irodalom Blutman László: Bírói jogalkalmazás és szöveghű értelmezés, In. É r v e l é s t a n é r v e l é s t e c h n i k a 2010/4, JeMa p Botos Viktor: A bírói jogértelmezés útjai a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában (munkajogi BH-k elemzése), 2000/3. szám Csehi Zoltán: Alapjogok és nemzetközi magánjog a német fejlődés, Gondolat kiadó, Budapest, Dr. Kecskés László Dr. Nemessányi Zoltán: Magyar közrend nemzetközi közrend közösségi közrend. In. Európai jog 2003/3. Kiss Barnabás: Az alapjogok korlátozása és a közérdek. In. Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica, (69) pp (2007). 204

205 Kurunczi Gábor: A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a jogalkotásban. In: Az állam és jog alapvető értékei a változó világban (szerk. Prof. Dr. Verebélyi Imre), Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Győr, Mádl Ferenc Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (szerk. Varga István), ELTE Eötvös kiadó, Budapest, Varga Csaba: Politikum és logikum a jogban, In: Politikum és logikum a jogban, Magvető kiadó, Budapest Jogszabályok Francia Polgári Törvénykönyv (1803/03/05 számú törvény kihirdetés: ), 6. cikk. Jogesetek 11/1992 számú Alkotmánybírósági határozat C64/08. előzetes döntéshozatal iránti kérelem Ernst Engelmann ellen folytatott büntetőeljárásban C-484/93 Svensson és Gustavsson kontra Ministre du Logement és de l Urbanisme C-35/98 előzetes döntéshozatal iránti kérelem Staatssecretaris van Financiën kontra B.G.M. Verkooijen ügyben C-204/90 előzetes döntéshozatal iránti kérelem Haims-Martin Bachmann kontra Belgium ügyben C-300/90 Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Kiályság 205

206 Nagy Melánia 1 A terrorista profilalkotás lehetséges tendenciái 1. Bevezetés Terrorista, terrorcselekmény, napjainkban gyakran használt kifejezések. A híradások közvetítései bemutatják a megtörtént akciókat, áldozataikat, a cselekmény körülményeit és az elkövetőket. A merénylőkről azonban sokszor ki sem derül, hogy ki volt valójában, hiszen előfordul, hogy öngyilkos merénylet áldozata lett az akció során, vagy ha nem ilyen körülmények között valósult meg a cselekmény, akkor sokszor nem kerülnek azonnal a bűnüldöző szervek elé. Bűncselekmények elkövetésének csökkentésében az első mozzanat a bűnmegelőzés, már Cesare Beccaria 1764-ben megfogalmazta, hogy jobb a bűncselekményeket megelőzni, mint megbüntetni. Azonban ez egy összetett folyamat, szüksége van a büntetőjognak különböző társtudományokra, ahhoz, hogy hatékony legyen a bűnmegelőzésben. Nehezen lehet felvenni a harcot olyan elkövetői körrel szemben, akikről nem is lehet megállapítani konkrétumokat. Olykor azonban szándékosan a figyelemfelhívás a céljuk, ezt igazolja az Új-Zélandon történt terrorcselekmény. A merénylet első perceitől kezdődően online közvetítette az eseményeket, így ennek köszönhetően az áldozat gyűjtés folyamata több millió ember szeme láttára valósult meg. Ebben az esetben azonban új fordulat, hogy a terrorista saját arcával kezdi a video felvételt és itt már kimondottan célja, hogy tudják, hogy terrorcselekmény elkövetője. Ezek alapján honnan lehet felismerni, hogy valaki a terrorista életpályát választja, normális megszokott élete helyett? Vannak előre látható patológiás jelei ennek a torzulásnak az egyénen belül vagy ez külső körülményeken alapuló lassú öngerjesztő folyamat eredménye? Meg lehet határozni a terroristák profilját? A tanulmányban a fent megfogalmazott kérdések megválaszolására törekszem Fogalom meghatározás 2.1. Mi is pontosan a profilalkotás? A kriminálpszichológia egyik területe, amelyet a büntetőeljárásban használt módszerként definiálhatnánk, amely segít az ismeretlen elkövető felderítésben. Valójában a profilalkotás az elkövető legfőbb személyiség- és viselkedésbeli jellemzőinek rekonstrukciója, cselekményének pszichológiai szempontú elemzése alapján. (Ladányi 2018) A módszer gyökerei azonban a XXI. századig nyúlnak vissza, a modern profilalkotás megteremtése Hans Grosshoz kötődik. Kifejti az 1893-ban megjelentetett Handbuch für Untersuchungsrichter, als System der Kriminalistik című könyvében a modus operandi jelentőségét, amely ma is a profilalkotás alapját képezi.(tatár 2004) 1 PTE-ÁJK, Büntetőjogi Tanszék, PhD hallgató

207 Brent E. Turvey a profilalkotásnak a nyomozás során betöltött funkcióit a következőképpen foglalja össze: leszűkíteni a lehetséges elkövetők körét, illetve megtalálni a legvalószínűbb elkövetőt a sok lehetséges elkövető közül; segítséget nyújt a bűncselekmények felderítéséhez és megértéséhez a helyszínen talált nyomok és viselkedési jegyek azonosításával és elemzésével (pl. modus operandi, signature aspects); segítséget nyújt a nyomozóknak verziók felállításához és nyomozási stratégiák elkészítéséhez. Turvey a nyomozás során betöltött funkcióktól megkülönbözteti a profilalkotás, illetve a megalkotott személyiségprofil bírósági eljárásban betöltött funkcióit. Ezek a következők: segítséget nyújt az áldozat és az elkövető viselkedésével kapcsolatos bizonyítékok megértéséhez; segítséget nyújt, hogy bepillantást nyerjünk az elkövető fantáziájába, megismerjük motivációit; segít bepillantást nyerni az elkövető lelkiállapotába a bűncselekmény előtti, alatti vagy utáni viselkedése útján (pl. részletes tervezés, bűntudat, elővigyázatossági intézkedések stb.); segít összekapcsolni különböző bűncselekményeket az elkövetői viselkedésjegyek (signature behavior) által. (Turvey 2000) A profilalkotó munkája azonban sokban hasonlít a bűnügyi grafikuséhoz, aki nem tudja pontosan, hogy a ki a bűncselekmény elkövetője, de a kapott információk alapján képes lerajzolni őt. A profilalkotó nem az ismeretlen elkövető portréját készíti el, hanem a személyiségrajzát foglalja össze. (Majoros 2014) Két fajta elkövetői jellemzőt tudunk megkülönböztetni, Van a rendezett elkövető és a nem rendezett elkövető. (Bendzsák 1994) A rendezett elkövető a bűncselekményt nem hirtelen felindulásból követi el, hanem tettét alaposan végig gondolja, megszervezi, a sértettet viszont teljesen véletlenszerűen válasza ki, bár bizonyos típusok közül választ. Ezeknél az elkövetőknél általában ez jellemző, hogy nem alkalmaznak semmilyen erőszakos cselekményt a bűncselekmény előtt, hanem valamilyen cselt vettnek be, hogy az áldozatot a számukra megfelelő helyszínre csalják. A nem rendezett elkövető jellemzői, hogy a bűncselekményt spontán követi el, nem gondolja át, hogyan fogja megölni az áldozatát, előfordul, hogy a sértetett a cselekmény elkövetésekor látja először. Az elkövető rendkívül gyorsan és erőszakosan végez áldozatával. (Cseh é.n.) Gyakorlatilag azt lehet megállapítani, hogy a XXI. században megjelenő terrorcselekmények elkövetői mind a két elkövetői jellemzőt megvalósítják. Hiszen előfordul, hogy hosszasan megszervezett akció esetében teljesen véletlenszerű áldozati körre támadnak. Ennek az új elkövetési módnak célja a kiszámíthatatlanság. 207

208 3. Elméletek a terrorista profil kialakítására Számos megközelítés létezik, a tanulmány szempontjából releváns irányvonalakat veszem górcső alá, így a felsorolás nem taxatív. Kriminológiában, az antropometriai elméletekkel kapcsolatos kutatásokban igyekeztek a kutatók körvonalazni a bűnelkövetőkre jellemző testi adottságokat. Azt feltételezték, hogy meghatározó testi felépítéshez meghatározó lelki alkat társul. Ebből következően mivel a testalkat is, a lelkület, a temperamtentum is örökölhető, amely hajlamosít valamilyen, a típusra jellemző bűnözői magatartásra (Ternovics 2017) A terrorizmus biológiai elmélete elsősorban élettani folyamatokra vezeti vissza az agresszív terrorcselekményekre való hajlam kialakulását. Ebben a megközelítésben a terrorcselekmények elkövetője, általánosabban az agresszív személyiség, nem különbözik más, sorozatos erőszakos cselekmények elkövetőitől. Cselekedeteik mögött hormonális, illetve neurokémiai folyamatok, kiegyensúlyozatlanságok húzódnak meg. E terroristák esetében is megfigyelt biokémiailag kiegyensúlyozatlan folyamatok három legfontosabb tényezője a noradrenalin (norepinephrinek), az acetylcholin és az endorfinok túltengése. (Póczik 2007) A pszichológiai megközelítése a terrorizmus okainak egészen az 1960-as évekre nyúlik vissza, úgy tekintették, hogy terrorizmust lelki és viselkedésbeli deviancia, amely mögött a gyermekkori negatív élményekben és a sérült azonosságtudatban gyökeredző tudatalatti impulzusok húzódtak meg (Post 1984; Post 1990 idézi Póczik 2007). A nemzedéki konfliktusok elmélete az Ödipusz-komplexussal magyarázta a terrorcselekmények megvalósulását. Egy másik elméleti megközelítés a gyermekkori bántalmazásból indult ki, mely szerint a terroristák szélsőségesen autoriter szerkezetű családokból kerülnek ki, amelyekben a gyerekek fenyegetése vagy tettleges bántalmazása rendszeresen előfordul.(póczik 2007). A pszichoanalitikus elméletek másik csoportja a nárcizmusban véli megtalálni a terrorizmus pszichológiai vezérfonalát (Crayton 1983). Eszerint a fanatikus beállítódások, így a terrorizmus gyökere is lelki defektus, amely torz, túldimenzionált vagy éppen aluldimenzionált, de másokat devalváló önértékelést eredményez. A nárcisztikus személyiség, mint túldimenzionált én mellett másik sarkpontja az idealizált, a saját hiányosságokért vigaszt nyújtó, a tökéletességet szimbolizáló apafigura. A nárcisztikus, egyben sebezhető személyiségekből gyakran válik karizmatikus vezető vagy ilyenek segítője, bizonyos csoportokat pedig egy grandiózus én kisugárzása tart össze. A nárcisztikus én eredményezi az igazságtalanságok kapcsán megjelenő agresszív reakciókat, kialakulásának hátterében azonban a traumákkal, rendszeres megaláztatásokkal, bántalmazásokkal teli gyermekkor áll. A megbillent énkép helyreállítása érdekében a sérült személyiség azzal gyógyítja önmagát, hogy az áldozat szerepéből átlép a morális elvek nevében cselekvő agresszor szerepébe (Morf 1970; McCormick 2003; Akhtar 1999). 208

209 4. Nyilvánosság mint új tényező A profil alkotás során hangsúlyozni kell, hogy napjaink terrorcselekményeinek elkövetői, nagy részben elősegítik a profilalkotást, mivel a hangsúly a merényleteik során a nagy figyelem köré összpontosul. A cél elérése érdekében pedig korunkban már épít a média által biztosított nyilvánosságra. (Fábián 2018) Legegyszerűbb eszköz a közösségi oldalak használata a fiatalokkal való kapcsolatteremtés révén. Többek között a Facebookot, Twittert, Instagramot, használja fel, hogy elérje célközönségét. Szándékosan nagyon demoralizáló, megfélemlítő videókat készítenek, melyeket a hírközlő csatornák (BB, CNN) azonnal közvetítenek. E tevékenységgel a híradások elősegítik a propaganda tevékenységüket, illetve pont az ő céljukat erősítik vagyis a lakosság körében a pánik keltését. 2 Ahhoz, hogy egy szervezet fenn tudja tartani a létszámát, sőt bővíteni tudja a híveit mindenképp különféle forrásokon terjesztenie kell hittételeit. Az Iszlám Állam a XXI. század telekommunikációs vívmányait rendkívül kedvező módon formálta az előnyére és ennek köszönhetően a világ bármely pontjára eltudja juttatni a propaganda tevékenységét. Ennek az előnynek azonban vannak biztonságpolitikai kockázatai a terrorszervezetek oldaláról is, hiszen a működésük szempontjából lényeges, hogy már a beszervezés időszakában kiszűrjék a mentálisan alkalmatlan, a csoport számára megbízhatatlan leendő új tagokat és támogatókat. Előfordult, ugyanis, hogy különböző titkos szolgálatok a célpontok felderítése érdekében fedett nyomózókat küldtek a terrorista sejtek közé. (Pratner 2016) Ennek értelmében, hogy biztosan kiszűrjék a gyanús elemeket meghatározott feltételeknek kell megfelelnie azoknak, akik csatlakozni szeretnének a terrorszervezethez. A csatlakozás bizonyos mértékben szabad elhatározás kérdése (kivéve mikor elrablással toboroznak tagokat) a kilépés viszont már nem az. Ennek vannak nyilván biztonsági kockázati is, szóval egy terrorszervezethez való csatlakozás az egy életre szóló döntés. A fent említett féltetelek a következők: - motiváltság a szervezet (politikai, ideológiai, vallási, etnikai, stb.) céljait illetően; - a szervezeti felépítés, - az alá- és fölérendeltségi viszonyok maradéktalan elfogadása; - a családi, baráti kötelékek, - egyéni érdekek alárendelése a szervezet érdekeinek; - a szigorú konspirációs szabályok elfogadása; - azonosulás a csoport tevékenységével és taktikájával. (Horváth 2015) 2 Üveges András:Az Iszlám Állam háborúja és tevékenysége a kibertérbe. In: Felderítő szemle, XIV. évfolyam 4. szám November 131.o. 209

210 5. Terrorista csoportokhoz való csatlakozás okai A klasszikus meghatározás alapján a terroristává válás nem más mint szuverén egyéni döntés. Azonban a jelenlegi kutatások ennél tovább mutatnak és a terrorizmushoz való közelkerülés, majd belekeveredés nem egyszeri döntésre vezethető vissza, sokkal inkább fokozatosan, a szélsőséges magatartás irányába mutató lassú szocializációs folyamatban megy végbe, ugyanakkor elég nagy a lemorzsolódás is. ( Póczik 2007) Annak meghatározásában, hogy kik, milyen körülmények között válnak majd terroristává, az indítékok és a fogékonyság vizsgálata nyújthat segítséget. Nagyon összetett probléma, a terrorszervezethez való csatlakozás okozati rendszere. A radikalizációt elősegítő tényezők között szerepelhet a családtag, barát, példakép elvesztése miatt kialakult személyes bosszúvágy vagy a politikai meggyőződésből fakadó sérelmek.(prantner 2016) Legegyszerűbb az egyén támadása kirekesztése, de ennél sokkal komplexebb a kialakult helyzet. Nem lehet egy stigmatizáló folyamat eredményeként kijelenteni, hogy bizonyos emberek terroristák, kizárólag a hajlam illetve a körülmények erősíthetik fel az egyén döntését a radikalizálódás útján. Remek megfogalmazás mely szerint ember nem születhet terroristának, hanem csupán azzá válhat. (Tüttő 2008) A csatlakozási folyamat motívumaiban legalább négy mozzanat különíthető el: az aktív cselekvés lehetősége, a valahova tartozás iránti vágy, a társadalmi státusz iránti igény, az anyagi jutalom kilátása (Crenshaw 1985 idézi Póczik 2007). A motivációk három csoportba sorolhatóak és összekapcsolódnak a fogékonyság elemeivel (Crenshaw 1986; JOHN- SON Feldman 1992; Post 1987; Della Porta 1992; Knutson 1981; Taylor Louis 2004 idézi Póczik 2007): A) Az igazságtalanság észlelése és az erkölcsi rend helyreállításának igénye. B) Az önazonosság-tudat válsága, kétségbeesett identitáskeresése esetén, amely adott körülmények között szélsőséges magatartást indukál és egy erős külön-identitással bíró csoporthoz való csatlakozásra sarkall: ez esetben a csoport azonossága válik az egyén identitásává is. C) A valahova tartozás igénye maga is többtényezős, jellemzőbb a szűkebb szociális környezet család, rokonság, barátok megbecsülésének keresése, ezért egy erős külön-identitással, szilárd szervezettel bíró csoportban való részvétel igen vonzó lehet, hiszen pótolja a családi kötődéseket és szolidaritást az ellenségesnek látszó világgal szemben (Johnson Feldman 1992 idézi Póczik 2007). 5.1 Gyűlölet modell A fenti gondolatív relevanciáját támasztja alá, az FBI hétlépcsős gyűlölet modellje. Ennek segítségével, megvizsgálható, a szélsőséges csoportok potenciális veszélyszintje. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek a gyűlöletcsoportoknak az alapja, egy közös ellenségkép kialakítása, amelynek gyökere lehet vallási, faji, nemi, ideológiai csoporthoz való tartozás elítélése. Az FBI álláspontja szerint, azok a fiatalok lehetnek fogékonyabbak ilyen csoportokhoz való csatlakozásra, akik, aluliskolázottak illetve diszfunkcionális családból származnak. 210

211 1. Lépcső: elsőként létrejön a csoport, melyet a közös ideológia, gyűlölködés köt öszsze, megkapja azokat a biztosító faktorokat, amivel elhiszi, hogy amit gondol, vall az egy jó irány, pozitív megerősítéseket kap és csökkentik a bizonytalanság érzetét. 2. Lépcső: ebben a szakaszban alakul ki a csoport elnevezése. Megjelennek a közösségre jellemző szimbólumok, szokások, amelyekkel saját identitást alakítanak ki a tagok számára és elhatárolódnak más szélsőséges csoportosulásoktól. A gyűlölet foka tovább emelkedik. 3. Lépcső: Megjelenik a verbális erőszak mindenfajtája, arra törekednek, hogy a gyűlölet tárgyát bármilyen módon legyenek azok diszkriminatív versek vagy más irodalmi művek, de megalázzák. Igaz, hogy fizikai erőszak még nincs, de az agresszív késztetések miatt hamar a tettlegesség szakaszába jutnak. 4. Lépcső: Ez a szakasz annyiban lesz több, mint az előző lépcső, hogy itt a megalázáson túl, meg fog jelenni a gúnyolás is. Tipikus magatartásai formái: rongálás, rasszista graffitik rajzolása, nyílt sértegetés. 5. Lépcső: Ebbe a szakaszba jutott gyűlöletcsoportok már eljutottak arra a szintre, hogy fegyver nélkül is megtámadják a célpontot, de itt már az agresszió egyre erősebb, nehezen visszafordítható folyamat. A szélsőséges elveket valló csoportosulás magányos áldozatokat keres, akit együttesen bántalmaznak. Az adott szervezet általában teljesen a társadalom peremterületére szorul, és elutasító magatartást tanúsít a csoport viselkedésével kapcsolatban. 6. Lépcső: A hatodik szakasz legjellemzőbb sajátossága, hogy a csoportok már fegyveresen (pl. lőfegyver, törött üveg, szúró eszköz stb.) is támadják a gyűlöletük tárgyát, az elkövetőket a személyes düh jellemzi. Itt megjelenik a dominancia a csoport tagjainál, mivel a fizikai bántalmazással a másik feletti hatalmukat is kiélhetik. 7. Lépcső: Ez a végsőcél beteljesülésének a szakasza, amikor nem lesz más, mint a gyűlölet tárgyának elpusztítása. Ennek kapcsán a rasszista csoportosulás az élet, halál uraivá válnak. (Szijártó 2015) 1889-ben Alexander Lacassagne, lyoni orvos, tükröt állított a társadalommal szemben és kimondta, hogy a társadalmaknak, olyanok a bűnözői, amilyeneket megérdemelnek. Az embert a környezet termékének tekintette. A bűnözés táptalaja a környezet, s a bűnöző, mint a mikróba, csak akkor lesz jelentős, ha megfelelő környezetbe kerül. 6. Összegzés: Brent E. Turvey: gyakorlatilag nem lehet senkit a pszichológiai jegyek alapján pontosan terroristának titulálni, más módszerek segíthetnek az elkövetői kört szűkíteni, de ezek sem jelentenek biztos garanciát. (Turvey 2000) Az életben maradt öngyilkos terroristák esetében nem mutathatóak ki lelki patológiák, magatartásuk nem vethető egybe a depresszióval, reményvesztettséggel összefüggő öngyilkosságokkal. Az öngyilkos terrorista önmagát egy magasabb eszme és cél érdekében feláldozó mártírnak tekinti, amelyért az evilági vagy éppen túlvilági metafizikai jutalom megbecsülés, dicsőség jár (Salib 2003 idézi Póczik 2007) A felsorakoztatott megközelítések segíthetnek elméletben bizonyos elkövetői körök kialakítására, azonban ezek gyakorlatban való alkalmazhatóságuk kétséges lehet. Terrorista 211

212 profil felállításánál egyedül az elkövető körülményeiből, társadalmi helyzetéből, életkorából levonható következtetések figyelembevétele lehet célra vezető, melynek alkalmazása mankóként szolgálhat bizonyos váratlan helyzetekben. Felhasznált irodalom Bendzsák Katalin - Benke Miklós: Profilalkotás mint nyomozási módszer. = Rendészeti szemle Brent E. Turvey: Criminal Profiling, , in: Encyclopedia of Forensic Sciences (szerkesztette: Jay A. Siegel, Pekka J. Saukko, Geoffry C. Knupfer), Academic Press, New York 2000., Horváth L. Attila: A terrorista csoportok toborzásáról In: Belügyi szemle 2015/ o. Fábián Péter: A terrorcselekmény büntetőjogi szabályozásának jelene és aktuális kérdései, ( )Forrás: Ladányi Bence: Elfuthatsz, de el nem bújhatsz a bűnügyi profilalkotásról. Mindset Pszichológia, Forrás: Nemzetbiztonsági szemle 2015/2 szám. Szijártó Lívia: Az európai szélsőséges szervezeteket érintő hírszerző tevékenység - a radikális csoportok jellemzői térségünkben, 12.o. Majoros Tünde: Ha a pszichológus rajzolna fantomképet-a profilalkotás kontúrjai, ( ) Póczik Szilveszter: (2007) A terrorizmus biológiai és pszichológiai elméletei. Világosság, 2007/5 Prantner Zoltán: Iszlám Állam, a világ legvéresebb terrorszervezete, Pannon-Literatúra Kft., Kisújszállás, o. Tatár László: Profilalkotás a bűnüldözésben In: Emlékkönyv Irk Albert egyetemi tanár születésének 120. évfordulójára, szerk: Korinek László, Kőhalmi László, Herke Csongor, PTE ÁJK, Pécs o.2004) Ternovics Fruzsina: Criminal minds : megrajzolható-e a terrorista személyiségprofil? szemelyisegprofil/ ( ) Tüttő Szabolcs: Az öngyilkos terrorizmus stratégiai jelentősége, személyiség-lélektani háttere és szociológiai vonatkozásai (Hadtudományi Szemle,2008/3)

213 Rompos Éva 1 Kábítószerek karakterizálása 1. A leggyakoribb szakkérdések A kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények az un. mesterséges bűncselekmények közé tartoznak, azaz az emberi társadalom önszabályozó funkcióinak eredményeként megalkotott jogszabályok minősítenek valamely kémiai anyagot kábítószernek: jelen cikk szempontjából összefoglaló fogalomként kezelem a kábítószer kifejezést a jogilag ténylegesen kábítószernek, pszichotróp vagy új pszichoaktív anyagnak, illetve prekurzornak minősülő vegyületek esetében is. A földrajzilag és időben is változó besorolás változatos összetételű anyagokat takar: közismert csoportosításuk szerint a kábítószerek természetes (mákkoncentrátum, marihuána, kokain), félszintetikus (heroin, metamfetamin) és szintetikus eredetű (ADB-FUBINACA) anyagok lehetnek. A kábítószerek vizsgálatának célja megállapítani, hogy a lefoglalt anyag tartalmaz-e valamilyen listás vegyületet, ha igen, mennyit? Az előbbi megállapítására irányuló kémiai analitikai vizsgálatokat kvalitatív (minőségi), míg az utóbbit kvantitatív (mennyiségi) vizsgálatnak hívjuk. A vegyületek beazonosítása jelenti a tényállás alapját, míg a mennyisége (illetve annak jogi egyenértéke) egyértelműen meghatározza a cselekmény büntetési tételét. A hatályos Btk a alapján (Btk., 2012) kábítószer-kereskedelem esetén 5 évtől életfogytig, a szerint ha tizennyolcadik életévét betöltött személy kiskorú sérelmére követi el a kábítószer kínálását, átadását akkor 5 évtől életfogytig terjedő büntetéssel szankcionálható. A kifejezetten súlyos ítéleteket megalapozó minősítő körülményt az üzletszerűen, bűnszövetségben, 18 éven aluli személy felhasználásával vagy számára, jelentős vagy különösen jelentős menynyiségre való elkövetés jelenti. A Btk ában foglaltakat és a magyarországi lefoglalások átlagos hatóanyag koncentrációit figyelembe véve a legsúlyosabb büntetési tétel a fentiek bizonyítottsága alapján amfetamin esetében akár 14 grammtól, heroin esetében 22 grammtól, marihuána esetében pedig már 600 grammtól kiszabhatóvá válik. A minőségi és mennyiségi elemzés mellett tehát a vegyészszakértőnek feltett következő leggyakoribb szakkérdés: Lehet-e a két különböző személytől vagy helyszínen lefoglalt kábítószer közös eredetű? Ezen kérdés, vagy tény bizonyításánál a nyomozóhatóságok eszköztárát egészíti ki, vagy a már megszerzett információkat támaszthatja alá a kábítószerek karakterizálása, azaz összetételének meghatározása az előállítás, hígítás, tárolás folyamatának a felderítése, az anyag élettörténetének a leírása abból a célból, hogy a különböző személytől és/vagy eltérő helyen, és/vagy eltérő időben lefoglalt anyagok kapcsolata bizonyíthatóvá váljon. A ma életben lévő gyakorlattal ellentétben tudatosan kerülöm a közös eredet kifejezést: amennyiben az olvasót ennek az álláspontnak a helyességéről sikerül meggyőznöm a cikk végére, akkor úgy érezhetem majd, hogy jelen munkám ebből az aspektusból is elérte célját. 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola, phd hallgató, III. évf. 213

214 A kémiai analitikai vizsgálatok célja A vizsgálatok irányulhatnak tehát arra, hogy bizonyítékul szolgáljanak a terjesztésre, átadásra, vagyis kapcsolatba lehessen hozni a különböző lefoglalásokat, bűnözői csoportokat. Célként fogalmazódhat meg, hogy a további nyomozás elősegítéséhez információval szolgáljanak az eredmények abból a célból, hogy a kábítószer elosztási, értékesítési útvonala feltérképezhetővé váljon. Kirendelői igény lehet továbbá, hogy a kábítószer forrása kerüljön felderítésre akár földrajzi értelemben, akár az illegális gyártóhely vagy az azt végző, vagy elméleti hátteret biztosító vegyész megtalálásával. Kriminálpolitikai szempontból is érdekes a kábítószerpiaci trendek feltérképezése: új prekurzorok, újonnan alkalmazott vegyszerek, közreműködő, például legálisan beszerezhető alapanyagot gyártó ipari szereplők monitorozása válhat indokolttá.(beckett et al., 2014) Szakértői megközelítés Az ilyen jellegű ügyek feldolgozásának a megkezdése előtt elengedhetetlen a szakértő számára, hogy az ügy hátterét, a munkáját befolyásoló információkat a nyomozó hatóság segítségével megismerhesse: nem mellékes, hogy például egy terjesztői hálózat megfigyelése során bizonyított ténnyé vált, hogy a Hollandiából grammos tételekben az országba érkezett folyékony anyagot alkohollal és kénsavval kezelik, majd kilogrammos tételekben beszerzett koffeinnel hígítják. Az információ befolyásolhatja a szakértő mintavételi, vizsgálati stratégiáját, a vizsgálatba bevont anyagok (bűnjelek), az összehasonlító, vagyis ismert eredetű vizsgálandó minták körét, illetve az eredmények alapján levonható következtetéseket is. A klasszikus csoportot jelentő, az emberi agy működését nagymértékben befolyásoló nitrogén tartalmú alkaloidok mellett az egyre újabb és újabb, hihetetlen számú (1997 óta Európában közel 700 új anyag jelent meg), többféle alapvázzal rendelkező, eltérő kémiai szerkezetű és ebből következően eltérő hatásmechanizmusú designer vegyületek célirányos elemzése elengedhetetlenné teszi a vonatkozó szakirodalom folyamatos tanulmányozását is. Mindezen információk birtokában azonban szükség van a szakértő saját kémiai intelligenciájának a bevetésére is, hiszen ezen a területen is elengedhetetlen a kriminalisztikai gondolkodás, azaz az összes körülmény, jelen esetben az anyagra ható, annak kémiai karakterisztikáját befolyásoló tényezők számbavétele. A vegyészszakértő eszköztárába tartozik a főkomponensek beazonosítása és koncentrációjának a meghatározása mellett a hatásmódosító adalék- és hígító anyagok azonosítása (ami természetszerűleg a hígítás tényére illetve mértékére utalhat); a nyomszennyezők, gyártási melléktermékek jelenlétének igazolása, azok mennyisége vagy mennyiségi arányának a megadása (az előállításra szolgáló feltételezett reakcióút alátámasztására); bomlástermékek azonosítása (az anyag tárolására, kezelésére adhat információt); fémszennyezők kimutatása (az alkalmazott katalizátor meghatározása); oldószermaradványok jelenléte (az átkristályosításhoz, előállításhoz használt oldószerek) kimutatásának a megkísérlése. Az egyéb jellemzők meghatározása során indokolt a hatóanyag sóformájának a megadása (az eltérés hordozhat új információt), a molekulát alkotó elemek izotóparánya (azonosság esetén utalhat a közös eredetre), a lehetséges sztereoizomerek és arányuk amennyiben ezt a vegyületszerkezet indokolja, valamint a kialakult kristályszerkezet megadása. A vegyészszakértői vizsgálat mellett érdemes figyelmet szentelni, illetve a vizsgálatokba bevonni a

215 következő szakterületek képviselőit: növényi eredetű anyagok esetében a botanikai jellemzők meghatározását, a csomagoló anyag egyezőségének a vizsgálatát, a préselt formában piacra kerülő kábítószereknél az eszköznyomokat (kokain táblák, tabletták). Az információszerzés célja tehát megkísérelni választ adni az alábbi kérdésekre: Miből, hogyan - azaz milyen eljárással -, hol állították elő? Mivel és milyen arányban hígították? Hogyan és mivel adagolták, préselték tömbökké, tablettává? Mivel és mibe csomagolták? Hol, milyen körülmények között, mennyi ideig tárolták? Laikus szemmel is látható azonban hogy ezekre a kérdésekre kategorikus, egyértelmű válasz csak kivételes esetben születhet. Az ügyek nagy részében objektív okok, azaz egyértelműen mérhető, vagyis egyedi jellemző, illetve autentikus összehasonlító minta hiányában a vizsgálatokon alapuló szakértői vélemény csak valószínűsítő megállapítást eredményezhet. Érdekes és szakértői szemmel tanulságos eset, a műanyag fóliaszálakba csomagolt és két szőnyegbe szőtt, összesen mintegy 720, illetve 420 gramm heroin-bázist tartalmazó világosbarna por vizsgálata. A két szőnyegben lévő, feltehetően egy előállítási területről érkező anyag színében (világos drapptól a világosbarna kávészínig), de koncentrációjában is tömegszázalékig eltérő volt. Sokszor azonban kifejezetten az előállító védjegye is szerepel a készítményen: ahogyan a 999 jelzés a heroin téglán, vagy a PORSCHE lenyomat a hasis táblán. 3. Mikor lehet/érdemes összehasonlító vizsgálatokat végezni? Az anyagmaradványok vagy kis mennyiségű (néhány grammnál kevesebb) anyag mennyiségénél fogva csak korlátozottan alkalmas összehasonlító vizsgálatra. Minimális eredmény várható jellege miatt a növényi kábítószerek (pl. mák, kender) vizsgálatának: ezekben az esetekben távlati lehetőséget jelent a növényi DNS egyezőségének a megállapítása. Designer drogoknál még kevés a rendelkezésre álló információ ezért a szakértői bizonyossággal levonható következtetés is. (Pütz et al., 2015) 3.1 Mérlegelendő szempontok Összehasonlító vizsgálatok igénylésénél mindig érdemes végiggondolni, hogy mit is akarunk és tudunk bizonyítani? Vegyünk például egy ecstasy tablettát előállító gyártási sort: az alapanyag származhat egy vagy több helyről. Ugyanabból az alapanyagból gyárthatják a hatóanyagot többféle reakcióúton, de akár ugyanazzal a reakcióval is, azonban eltérő katalizátor felhasználásával. A kapott hatóanyagot hígíthatják más arányban, de más 215

216 hígító anyaggal is. A különböző helyről származó keverékeket tablettázhatják akár ugyanazzal a tablettázógéppel, azonban tablettázás előtt elegyíthetik is őket. Utólag annak kiderítése például hogy ezen lépések milyen sorrendben történtek meg, szinte lehetetlen, vagy csak valamilyen egyedi jellegzetesség felbukkanásával válik lehetővé: például egy vagy több szokatlan hígító anyag és azok kombinációja (pl. egy különleges szénhidrát vagy gyógyszerhatóanyag), több hatóanyag egyidejű jelenléte (pl. több szintetikus kannabinoid ugyanolyan gyógynövény hordozón), azonos, de ritkán előforduló ételszínezék, stb. Ezek mellett azonban természetesen az sem zárható ki, hogy egy adott időszakban a kábítószer kereskedőnél azonos hatóanyagot tartalmazó, azonban több helyről származó készítmény van készleten. 3.2 Alkalmazható analitikai technikák Az un. rutin analitikai eljárások, mint a vékonyréteg-kromatográfia (TLC), infravörös spektroszkópia (FTIR), gázkromatográfia-tömegspektrometria (GC-MS), nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) eredményeinek összehasonlító elemzése mellett több, célzottan alkalmazandó analitikai eljárás kerülhet igénybevételre. Ilyen például a stabil izotóparány-mérő tömegspektrométerrel (GC-IRMS) mért 13 C/ 12 C izotóparány mely utalhat az anyag származási helyére.(besacier et al., 1997) Megfelelő műszer rendelkezésre állása esetén már lehetőség van többek között 15 N/ 14 N, 18 O/ 16 O izotópok mérésére is.(debord et al., 2017) Röntgenfluoreszcens spektroszkópia (XRF) segítségével meghatározható a sóforma, a szervetlen szennyezők segítségével pedig az MDMA előállítás szintézis útjainak a beazonosítása. Többek között vizsgálható az oldószermaradványok jelenléte is, azonban a műszeres hátterű analitikai technikák mellett nem mellőzhető a készítmény fizikai sajátosságainak, azaz a külső megjelenésnek (szín, állag, aprítottság foka), valamint a nedvességtartalomnak, oldhatóságnak, olvadáspontnak, sóformának, forgatóképességnek (Tai and Morrison, 2016), stb. a meghatározása, kategorizálása, a lefoglalás idejének, körülményeinek a figyelembevételével. 3.3 Felmerülő problémák Az esetek többségében az illegális készítmények nem laboratóriumi körülmények között készülnek, ezért az összetételükben tapasztalható inhomogenitást is figyelembe kell venni. Csak akkor lehet megalapozott a véleményalkotás, ha a vizsgált kémiai jellemző változása az egy bűnjeltételből vett minták között kisebb, mint a különböző tételek közötti változása. Ezt tovább gondolva azonban az is vizsgálandó, hogy az egy gyanúsítottól lefoglalt bűnjeltételek között a mérhető jellemző milyen változatosságot mutat, hiszen az előbbi megállapítás ebben az esetben is helytálló. Agresszív hígító anyagok, mint például az aszkorbinsav vagy a paracetamol jelenléte redukciót vagy átésztereződést okozhat állás során is az anyagban, ezzel megváltoztatva annak a vizsgálat időpontjában mérhető kémiai jellemzőit. Törekedni kell arra is, hogy a mérés során se következzen be változás az anyagban: ez az elvárás a rutin analitikai eljárások esetében is igaz, azonban amennyiben ez nem kerülhető el, ismerni kell az esetlegesen lejátszódó folyamatokat, azok módosító hatását. Hiteles, különböző helyekről származó autentikus, összehasonlító minta az esetek többségében 216

217 nem áll rendelkezésre. A nyomozóhatóságnak van információja az ügy hátteréről, tehát az ő felelősségük, hogy a helyszínen talált nem kábítószergyanús, azonban az összehasonlítás szempontjából érdeklődésre számot tartó anyagra (pl. a hígításra alkalmazott laktózra, mannitra, koffeinre) vagy eszközre (konyhai turmixgépre, présgépre) is felhívja a vegyészszakértő figyelmét. A sok helyszínből, bűnjeltételből, gyanúsítottból, hatóanyagból nyert többdimenziós adathalmazok egyszerű összevetése és kiértékelése, majd az eredmények interpretálása matematikai eszközök használata nélkül komoly nehézséget okoz. 4. Profilírozás, harmonizált eljárások (Esseiva and Margot, 2009) Már az 1970-es években megfogalmazódott, hogy a kábítószerpiac nemzetközi jellegének megfelelően a bűnügyi laboratóriumok vizsgálatai, illetve azok eredményei összevethetőek legyenek. Erre az igényre válaszul a szakma között kidolgozta a legygyakoribb kábítószerekre az un. harmonizált vizsgálati eljárásokat. Ezek a módszerek széleskörű szakmai egyeztetések, összehangolt kísérletsorozatok elvégzése és értékelése eredményeként születtek. Arra keresik a megoldást és a választ, hogy egy kémiai profil a nyomszennyezők alapján milyen kapcsolatot mutat más lefoglalások anyagaival. Az un. profilírozás idő, ember és eszközigényes tevékenység. Használata egységes műszerparkon, mérési és értékelési metodikán, valamint átgondoltan felépített és naprakészen karbantartott adatbázison alapul. Ez a belefektetett energia a nagy mennyiségben lefoglalt készítmények (pl. heroin, kokain, amfetamin, metamfetamin) (NUR SYUHAILA MAT DESA and Ismail, 2017) esetében térül meg, így téve többek között feltérképezhetővé egy készítménynek az országhatárokon átívelő terjesztési útvonalát.(salouros, 2018) Az értékelés kemometriai módszerekkel lehetséges, melynek során a célirányosan alkalmazott matematikai, statisztikai és logikai lépésekkel az n dimenziós (változós) analitikai eredményből a megfelelően optimalizált módszerekkel a lehető legtöbb kémiai információ kinyerése a cél. Az adott anyag mérhető kémiai jellemzői közül az információt hordozó (pl. kokain esetében a kokacserjéből származó cisz- és transz-cinnamil-kokainnak, valamint az előállítás és tárolás során keletkező norkokainnak)(united Nations Office on Drugs and Crime, 2005) kiválasztása a feladat (majd az alkalmazott műszeres technika, példánkban a GC-MS kromatogramokban az adott vegyületek mért csúcsterületei használhatóak a matematikai elemzés során). A nagymennyiségű adatot az összevetéshez elő kell készíteni (normalizálni, standardizálni, logaritmizálni, stb.), majd a hasonlóságokat, kapcsolatokat matematikailag megfogalmazni és megkeresni. Bizonyítani kell a lefoglalások mintáinak megkülönböztethetőségét, azaz a valós pozitív kapcsolatokat a fals pozitívoktól (amikor az eredmények kapcsolatot mutatnak, azonban tudjuk, hogy nincs köztük kapcsolat), valamint a valós negatív és a fals negatív kapcsolatokat (amikor az eredmények nem mutatnak kapcsolatot, azonban tudjuk, hogy van köztük kapcsolat). (Bolck et al., 2009) Egy matematikai eredmény mindig felülvizsgálandó a józan ész és a szakértői tapasztalat segítségével! A vizsgálatok céljának megadása az értékelést végző feladata: nyomozati okokból célunk lehet az összes szóba jövő kapcsolat megtalálása, azaz ha a további nyomozáshoz meg akarjuk kapni azokat a lefoglalásokat melyek feltételezhetően kapcsolatban állnak egymással. Más azonban a 217

218 helyzet egy bizonyítás esetében, amikor a bíróság felkérésére szakértői bizonyossággal kell megadni két minta kapcsolatát. Nem kérdés, hogy ekkor a fals pozitív, vagyis a ténylegesen kapcsolatban nem lévő minták esetleges kapcsolati találata megengedhetetlen. Az értékelést az általunk elvárt bizonytalansági faktorok megadása után kapott un. hasonlósági, más szóval kapcsolati mátrix adataiból olvashatjuk ki. Az eredmények nyomozati vagy bizonyítási célú interpretálása ezen túl is kihívást jelentő szakértői feladat. Hazánkban a profilírozás technikai háttere, szakértői ismeretanyaga rendelkezésre áll, azonban kapacitáshiány, illetve kriminálpolitikai célkitűzés hiányában nem történt csatlakozás a nemzetközi projektekhez, így az adatbázisokhoz sincs hozzáférés. Ilyen jellegű vizsgálatokat a magyarországi kábítószervizsgáló laboratóriumi hálózat végez, azonban csak ügy-ügy összehasonlítás céljából, ennek megfelelően a levonható következtetések bizonyító ereje is korlátozott Az eredmények interpretálása A főkomponensek meghatározása mellett bizonyos nyomszennyezők kimutatása esetén az alkalmazott reakcióút, néhány esetben a kiinduló alapanyag és a reagensek feltételezett köre is megadható. A kimutatási határ (kifejtve az az anyagmennyiség, mely egy adott műszeres analitikai technikával egyértelműen pozitív eredményként adható meg) közelében lévő nyomszennyezők hiánya azonban nem zárja ki egyértelműen a feltételezett reakció utat. A mennyiségi meghatározás koncentráció eredményét a főkomponensek esetében azonosnak vehetjük, ha azok nem különböznek a mérés ismételhetőségénél nagyobb mértékben a kérdéses mintákban. Megjegyzendő azonban az, hogy a koncentráció kiátlagolódó mennyiség, azaz két eltérő koncentrációjú, de azonos tömegű anyag összeöntésével a koncentrációk számtani átlagát mérhetjük eredményként. Ugyanez a jelenség igaz a stabil izotópok arányaira is: a különböző helyről származó anyagok eredő izotóparánya súlyozott átlagérték lesz. Beazonosítható a hígító anyagok bizonyos köre (pl. a szénhidrátok), azonban célirányos vizsgálatokkal szélesebb körű eredmény is elérhető Bizonyító erő Egy bizonyíték adott ügyben való felhasználhatóságáról a bíró dönt, aki azonban nagymértékben támaszkodik a szakértői vizsgálat eredményére, illetve annak közérthető, minden szempontból aggálytalan szakértői interpretálására. Jelen témánk szempontjából a kapott analitikai kémiai eredmények alapján például feltételezhető, de legalábbis nem zárható ki, hogy például a vizsgált porok ugyanazon tételből származó kokain különböző adalék- és hígító anyagokkal végzett, különböző mértékű hígításával készültek. Önmagában az, hogy koffeinnel történt a hígítás, nem jelenthet különleges bizonyító erőt, hiszen a lefoglalt anyagok nagy része tartalmaz koffeint, az azonban hogy az alapanyag nyomszennyező profilja a kokainra nézve nagy hasonlóságot mutat, további lényeges kérdéseket vet föl: a gyártási, elosztási lánc mely szintjén keressük a kapcsolatot a lefoglalt anyagok között? Hiszen lehet két por nyomszennyező profilja azonos azért, mert egy gyártási tételből származnak, azonban egyáltalán nem biztos, hogy későbbi életútjuk során egyforma pályát futottak be, azaz a fogyasztási adagok közös kémiai eredete nem lehet egyértelmű bizonyíték arra, hogy a beszerzési forrásuk is azonos. 218

219 5. Összefoglalás Illegális kábítószerek profilírozásán (karakterizálásán) a lefoglalt anyagok kémiai jellemzőinek a szisztematikus kinyerését és elemzését értjük abból a célból, hogy információt nyerhessünk azok előállítási és terjesztési módjáról, valamint hogy képet alkothassunk ezen anyagok illegális piacának a működéséről és változásairól. Adatbázis hiányában összehasonlítást végezhetünk a rendelkezésre álló releváns analitikai technikák alkalmazásával a közös eredet valószínűsítésére vagy kizárására a különböző személyektől eltérő helyen vagy időben lefoglalt kábítószerek esetében. Profilírozásnál nincs értelme több módszer használatának, összehasonlításnál azonban az ésszerű, elérhető vizsgálatok mindegyikének az elvégzése indokolt. Mindkét esetben a célzott és eredményes vizsgálatok kiválasztásához, majd az eredmények interpretálásához elengedhetetlen a szakértő és a nyomozó hatóság, illetve az eljárás bizonyítási szakaszában a szakértő és a bíróság megfelelő kommunikációja. Felhasznált irodalom Beckett, N., Grice, I., Carter, J.F., Cresswell, S., Precursor discrimination of designer drug benzylpiperazine using δ13c and δ15n stable isotopes. org/ /j.scijus Besacier, F., Guilluy, R., L. Brazier, J., Chaudron-Thozet, H., Girard, J., Lamotte, A., Isotopic Analysis of 13 C as a Tool for Comparison and Origin Assignment of Seized Heroin Samples. J. Forensic Sci. 42, JFS14143J Bolck, A., Weyermann, C., Dujourdy, L., Esseiva, P., Berg, J., Different likelihood ratio approaches to evaluate the strength of evidence of MDMA tablet comparisons. Debord, J., Pourmand, A., Jantzi, S., Panicker, S., Almirall, J., Profiling of Heroin and Assignment of Provenance by 87 Sr/ 86 Sr Isotope Ratio Analysis. org/ /j.ica Esseiva, P., Margot, P., Drug Profiling, in: Jamieson, A., Moenssens, A. (Eds.), Wiley Encyclopedia of Forensic Science. John Wiley & Sons, Ltd, Chichester, UK. Nur Syuhaila Mat Desa, W., Ismail, D., Impurity Profiling of Amphetamine and Methamphetamine Using Gas Chromatography Mass Spectrometry (GCMS) Harmonised Methods. Sains Malays. 46, Pütz, M., Schneiders, S., Auwärter, V., Münster-Müller, S., Scheid, N., The EU-project SPICEproject SPICE-profiling (profiling ( )-objectives and results 219

220 of a first study on Spice products containing 5F-PB-22. Salouros, H., Illicit drug chemical profiling: current and future state. Aust. J. Forensic Sci. 50, Tai, S., Morrison, C., Chiral and Stable Isotope Analysis of Synthetic Cathinones. United Nations Office on Drugs and Crime, Methods for impurity profiling of heroin and cocaine. United Nations, New York. Felhasznált jogszabályok évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről,

221 Szabó László András 1 A migráció innovációs hatásának társadalmi megítélése 2015-után a közigazgatási (rendészeti) szervezetekre. Gondolatok egy online kérdőíves kutatás kapcsán 1. Bevezetés Magyarországon a migráció abban formában miként a médiában megjelenik nem jelentkezik. Ellenben a mindennapok és a közbeszéd része lett. A évi tömeges migráció hatása egyértelműen tapasztalható a közigazgatási és rendészeti szervek migrációval foglalkozó szervezeteinek tevékenységében. Ezen szervezeteket alapvetően nem ilyen nagyságú és intenzitású migrációs nyomásra alakították ki, sem létszámban sem infrastruktúrában. A szervezetek feladata kettős, mert meg kell felelni az adott helyzet és a várható jövőbeni migrációs hatásoknak, nem különben az állampolgárok elvárásának a biztonság tekintetében. Az állami elvárás levezethető a jogszabályokból. A társadalmi elvárás megismerése ennél nehezebb. Tanulmányomban azt a problematikát vizsgálom egy a társadalmi elvárás megismerésére irányuló online kérdőíves kutatás tapasztalatainak bemutatásával. A kutatás nem reprezentatív. Elsőként az innováció fogalmát járom körbe, majd a tanulmány fő részében a kérdőíves kutatás eredményeit értelmezem. 2. Az innováció fogalma: Az innováció szó eredet mint azt a szó hangzása is sejteti a latin nyelv, pontosabban az innovare latin kifejezés, amelynek jelentése újulásban, megújulásban. -új javak eladása, vagy régi javak újszerű előállítása, -új szállítási módszerek bevezetése, -új piacok feltárása, -új termelési anyagok (nyersanyagok vagy félkész áruk) használata, -új piaci helyzet kialakítása, ( Schumpenter,1930, p.142 ) Az innováció fogalma az idők során változott hiszen minden fogalmat újra kell vizsgálni és ha szükséges újra meghatározni újabb tartalommal kitölteni, vagyis újra értelmezni. Ez történt az innováció fogalmával is. 2.1 Az innováció újra definiálása Az innováció - új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, - új marketing-módszer, vagy - új szervezési-szervezeti módszer bevezetése - az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban. (Oslo kézikönyv 2005 p.16) Ez a fogalom már sokkal közelebb áll napjaink innovációs fogalmához. A következő lépés az innováció fogalmának változásában annak szűkítése letisztulása volt. 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, doktorandusz hallgató 221

222 Az innováció szűkített fogalma Termék innováció -eljárás innováció -marketing innováció -szervezési-szervezeti innováció (Oslo kézikönyv 2005 p.16) Az innováció szűkített fogalmából a kutatás értelmezése szempontjából az eljárás és a szervezés-szervezet innováció lényeges. A közigazgatás (rendészet) tevékenységében ennek a kettőnek van értelmezhető szerepe. Tekintsük át ezen két fogalom tartalmi elemeit. 2.3 Eljárás innováció Az eljárás-innováció új, vagy jelentősen megújított termelési vagy szállítási módszer megvalósítása. Felöleli a technikában, a berendezésekben és/vagy a szoftverben bekövetkező jelentős változásokat. (Oslo kézikönyv 2005 p.16) Ez a fogalom tartalmában a módszerek eljárások változására fókuszál. Szervezési-szervezeti innováció: A szervezésiszervezeti innováció új szervezési-szervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében vagy a külső kapcsolatokban. (Oslo kézikönyv 2005 p.16) Ez a fogalom pedig a szerevezés és a szervezet változásaira fókuszál különösen a külső körülmények tekintetében. A fenti két innovációs fogalom a társadalmi feladatokat ellátó állami szervezetek működése szempontjából kiemelt figyelmet érdemel. A kérdőívben nem kimondva vagyis explicit értelemben ezen tulajdonságait értem az innovációnak. A következőkben magát a kutatást mutatom be. 3. A kutatás: A migráció innovációs hatásának társadalmi megítélése 2015-után a közigazgatási (rendészeti) szervezetekre online kutatás. A kutatás elvégzésére a szociológiai kutatás értelmezés felosztásból mind az információ hiány mind a megértés hiánya egyszerre motivált (Giddens 2000) ehhez még a kutatói kíváncsiság is társult. A kutatás jogi és etikai kérdései kiemelt fontosságot képviselnek. Az online kérdőív kitöltése anonim a kitöltő személye nem beazonosítható. A kérdőív elején a lehetséges válaszadó tájékoztatást kap arról hogy milyen céllal történik a kutatás. A kutatónak nem csak a jogszabályokat, de az etikai normákat is be kell tartania a kutatás során. A kutatás egyszerre új ismeretek felfedezése, a döntéshozatal támogatása és a társadalmi problémák megoldásának segítése, ily módon minden kutatómunka egyben beavatkozás is a társadalmi folyamatokba. (Héra- Ligeti, 2014, p.103) A kérdőív a google dokumentumok között található google kérdőívszerkesztő program szerint készült el. A kérdőív a facebookon és -es megkeresésen keresztül lett nyilvánosságra hozva. A kérdőív kitöltési idő intervalluma szeptember március 02. A kérdőívet kitöltők száma és így az elemszám N=104 Ez már vizsgálható elemszámú kérdőívnek számít. Az online kutatásokban a válaszadói hajlandóság általában elég alacsony. Nem: A Nem kérdésénél három kategóriát állítottam fel. Nő, Férfi, Egyéb A válaszadók nemi megoszlása : Nő (51,9%), Férfi (47,1%), Egyéb (1%) Életkor: Az életkori csoportok kialakításánál a korosztályok internetes aktivitását vettem alapul. A válaszadók életkori megoszlása: 18-21, 22-25, 26-35, 36-50, 50+ NT/NV A válaszadók kormegoszlása: éves (1,9%), éves (12,5%), éves (31,7%), éves (33,7%), 50+ éves (19,2%) NT/NV (1%)

223 Iskolai végzettség: Az iskola végzettség felosztása 8 általános, szakiskola/szakközépiskola, gimnázium, felsőfokú szakképzés, OKJ szakképzés, főiskola / ba. végzettség, egyetem/ MA végzettség, szakirányú végzettség, PhD. fokozat, NT/NV. A válaszadók iskolai végezettség szerinti megoszolása: Az iskola végzettség felosztása 8 általános nincs, szakiskola/szakközépiskola (5,8%), gimnázium (9,6%), felsőfokú szakképzés (6,7%), OKJ szakképzés (2,9%), főiskola / Ba végzettség (23,1%,) egyetem/ MA végzettség (44,2%), szakirányú végzettség (1,9%). PhD. fokozat (4,8%), NT/NV (1% ). A lakóhelyre vonatkozó kérdés nem része a kérdőívnek, mivel a migráció jelenségének szempontjából Magyarország területét földrajzi megoszlás szerint egy egységnek veszem. Ennek a döntésnek további oka az a kép amit a média mutat. Bevándorlás és kivándorlás létezik Magyarországon, és a migráció hatása is jelen van. A hatása főképp a migrációval foglalkozó közigazgatási (rendészeti) szervezetek tevékenységében és állami jogalkotási, gazdasági döntésekben mutatkozik meg. A gazdasági hatások társadalmi megítélése nem képezi a kutatás részét, csak a szervezetek és eljárások. 4. Kutatási kérdések és válaszok A kérdések az alábbi válaszlehetőségekkel lettek feltéve: Mennyire ért Ön egyet a következő állításokkal. Az 1 a legkevésbé egyetért 5 a leginkább egyetért. 6 Nem tudja, Nem válaszol. NT/NV 4.1 A közigazgatás (rendészet) migrációval foglalkozó szervezetei szervezet létszámfejlesztése a helyzet kezelésére megfelelő A válaszadók közül 1 a legkevésbé egyetért (12,5 %) jelölte be 2 inkább nem ért egyet választ (11,5% )jelölte be 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (21,2%) jelölte be 4 az inkább egyetért (22,1%) jelölte be 5 a leginkább egyetért (21,2% ), 6 a nem tudja/ nem válaszol (11,5%) jelölte be. A kérdésre adott válaszok elemzése: A válaszadók legtöbbje 4 az inkább egyetért (22,1%) választ jelölte ez majdnem azonos nagyságú a válaszadók által 5 leginkább egyetért (21,2% ) válaszával. A 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges válasz (21,2%) nagyságával közel áll az 4 és 5 kérdésekre adott válaszokhoz. Ezt követi egymáshoz mérten azonos nagyságban a válaszadók által 1 a legkevésbé egyetért (12.5 %) a 2 inkább nem ért egyet (11,5% ) és a 6 a nem tudja/ nem válaszol (11,5%) Jól látható, hogy a válaszadók legtöbbje majdnem azonos megoszlásban a 4 az inkább egyetért (22,1%) és az 5 a leginkább egyetért (21,2% ) és a 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (21,2%) jelölte meg. A válaszadók többi része az 1,2,6 válaszokat jelölte közel azonos százalékban Összegzés: A közigazgatás (rendészet) migrációval foglalkozó szervezetei szervezet- létszámfejlesztése a helyzet kezelésére megfelelő kérdésre a válaszok az inkább egyetért válasz felé tendálnak. 223

224 4.2 A migrációs szakemberek ( Közigazgatás, rendészet, Bevándorlási-és Menekültügyi Hivatal) képzésfejlesztése a helyzet kezelésére megfelelő A válaszadók közül 1 a legkevésbé egyetért (9,6%) jelölte 2 inkább nem ért egyet választ (10,6% )jelölte 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (23,1%) jelölte 4 az inkább egyetért (27,9%) jelölte 5 a leginkább egyetért (14,4% ), 6 a nem tudja/ nem válaszol (14,4%) jelölte A kérdésre adott válaszok elemzése: Jól látható, hogy a válaszadók legtöbbje a 4 az inkább egyetért (27,9%) jelölte ezt követi a 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges válasz (23,1%) bejelölése a 6 a nem tudja/ nem válaszol (14,4%) és 5 a leginkább egyetért (14,4% ) válaszok közel azonos súlyban jelennek meg a 2 inkább nem ért egyet választ (10,6% ) követi a legkisebb mértékben a válaszadók az 1 a legkevésbé egyetért (9,6%) választ jelölték Összegzés: A migrációs szakemberek (közigazgatás, rendészet, Bevándorlási-és Menekültügyi Hivatal) képzésfejlesztése a helyzet kezelésére a válaszok az inkább egyetért válasz felé tendálnak. 4.3 A migráció kezelésére a polgárőrség, az Önkormányzati rendészet és a vagyonvédelem szervezetei és szakembereinek bevonása megfelelő A válaszadók közül 1 a legkevésbé egyetért (12,5%) jelölte 2 inkább nem ért egyet választ (18,3% )jelölte 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (28,8%) jelölte 4 az inkább egyetért (20,2%) jelölte 5 a leginkább egyetért (13,5% ) 6 a nem tudja/ nem válaszol (6,7%) jelölte. A kérdésre adott válaszok elemzése: Jól látható, hogy a válaszadók legtöbbje a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (28,8%) jelölte ezt követi a 4 az inkább egyetért (20,2%) válasz a 2 inkább nem ért egyet választ (18,3% ) jelölte majd az 5 a leginkább egyetért (13,5% ) választ jelölték ezt követi a 1 a legkevésbé egyetért (12,5 %) válasz és a 6 a nem tudja/ nem válaszolt (6,7%) Összegzés: A migráció kezelésére a polgárőrség, az Önkormányzati rendészet és a vagyonvédelem szervezetei és szakembereinek bevonása megfelelő a válaszadók a nem is ért egyet és egyet is ért vagyis a semleges válasz felé tendálnak Az Országgyűlés Alaptörvény módosításai a migráció kezelésére (migrációs válsághelyzet) megfelelő A válaszadók közül 1 a legkevésbé egyetért (30,8%) jelölte 2 inkább nem ért egyet választ (10,6%) jelölte 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (12,5%) jelölte 4 az inkább egyetért (17,3%) jelölte 5 a leginkább egyetért (18,3%) 6 a nem tudja/ nem válaszol (10,6%) jelölte.

225 4.4.1A kérdésre adott válaszok elemzése: Jól látható, hogy a válaszadók legtöbbje az 1 a legkevésbé egyetért (30,8%) jelölte ezt követi a 5 a leginkább egyetért (18,3% ) a 4 az inkább egyetért a válaszadók (17,3%) jelölte a 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (12,5%) jelölte 6 a nem tudja/ nem válaszolt (10,8%) és a a 2 inkább nem ért egyet válasz (10,6% ) közel azonos mértékben Összegzés: Az Országgyűlés Alaptörvény módosításai a migráció kezelésére (migrációs válsághelyzet) megfelelő kérdésre a válaszok a legkevésbé egyetért válasz felé tendálnak Az Ideiglenes Biztonsági Határzár kiépítése a déli határon megfelelő A válaszadók közül 1 a legkevésbé egyetért (17,3%) jelölte be 2 inkább nem ért egyet választ (5,8% )jelölte 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (15,4%) jelölte 4 az inkább egyetért (13,5%) jelölte 5 a leginkább egyetért (33,7% ) 6 a nem tudja/ nem válaszol (14,4%) jelölte A kérdésre adott válaszok elemzése: Jól látható,hogy a válaszadók legtöbbje az 5 a leginkább egyetért (33,7%) választ jelölte ezt követi az 1 a legkevésbé egyetért (17,3%) válasz majd a válaszadók 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (15,4%) jelölték be 6 a nem tudja/ nem válaszol (14,4%) kérdést a 4 az inkább egyetért (13,5%) választ követi legkisebb mértékben a válaszadó a 2 inkább nem ért egyet választ (5,8% )jelölték Összegzés: Az Ideiglenes Biztonsági Határzár kiépítése a déli határon megfelelő kérdésre a válaszok az inkább egyetért válasz felé tendálnak Az Ideiglenes Biztonsági Határzáron biztonságtechnikai jelzőeszközök kihelyezése (kamerák, mozgásérzékelők, hőkamerák, éjjellátók) megfelelő A kérdésre adott válaszok elemzése: A válaszadók közül 1 a legkevésbé egyetért (10,7%) jelölte 2 inkább nem ért egyet választ (9,7% )jelölte 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (13,6%) jelölte 4 az inkább egyetért (19,4%) jelölte 5 a leginkább egyetért (30,1% ) 6 a nem tudja/ nem válaszol ( 16,5%) jelölte A kérdésre adott válaszok elemzése: Jól látható, hogy a válaszadók legtöbbje 5 a leginkább egyetért (30,1% ) választ jelölte ezt követi a 4 az inkább egyetért (19,4%) válasz majd a 6 a nem tudja/ nem válaszol (16,5%) válasz és a 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (13,6%) 225

226 jelölték legkevesebben az 1 a legkevésbé egyetért (10,7 %) és a 2 inkább nem ért egyet választ (9,7% )jelölték Összegzés: Az Ideiglenes Biztonsági Határzáron biztonságtechnikai jelzőeszközök kihelyezése (kamerák, mozgásérzékelők, hőkamerák, éjjellátók) megfelelő a válaszok az inkább egyetért válasz felé tendálnak Az illegális migráció kezelésére új jogszabályok meghozatala ( 8 km sáv, határzár megrongálás ) megfelelő A válaszadók közül 1 a legkevésbé egyetért (19,8%) jelölte 2 inkább nem ért egyet választ (12,9% )jelölte 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (12,9%) jelölte 4 az inkább egyetért (20,8%) jelölte 5 a leginkább egyetért (21,8%) 6 a nem tudja/ nem válaszol (11,9%) jelölte A kérdésre adott válaszok elemzése: Jól látható, hogy a válaszadók közel azonos mértékben választották a 5 a leginkább egyetért (21,8% ) a 4 az inkább egyetért (20,8%) és 1 a legkevésbé egyetért (19,8%) válaszokat, ugyanígy a válaszadók a 2 inkább nem ért egyet választ (12,9%) a 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (12,9%) azonos mértékben jelölték be és a 6 a nem tudja/ nem válaszol (11,9%) választották Összegzés: Az illegális migráció kezelésére új jogszabályok meghozatala ( 8 km sáv, határzár megrongálás ) megfelelő. a válaszok az inkább egyetért válasz felé tendálnak A Visegrádi Négyek együttműködése a migráció kezelésére megfelelő A válaszadók közül 1 a legkevésbé egyetért (16,3%) jelölte 2 inkább nem ért egyet választ (7,7% )jelölte 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (13,5%) jelölte 4 az inkább egyetért (25%) jelölte 5 a leginkább egyetért (24%) 6 a nem tudja/ nem válaszol (13,5%) jelölte A kérdésre adott válaszok elemzése: Jól látható, hogy a válaszadók legtöbbje 4 az inkább egyetért (25%) és az 5 a leginkább egyetért (24% ) választ jelölte ezt követik az 1 a legkevésbé egyetért (16,3 %) és a 6 a nem tudja/ nem válaszol (13,5%) választ bejelölők majd a 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (13,5%) azonos mértékben, és a 2 inkább nem ért egyet választ (7,7% ) bejelölők. 226

227 4.8.2 Összegzés: A Visegrádi Négyek együttműködése a migráció kezelésére megfelelő a válaszok az inkább egyetért válasz felé tendálnak Az Európai Unió 2015-utáni fejlesztései a migráció kezelésére megfelelő A válaszadók közül 1 a legkevésbé egyetért (26%) jelölte 2 inkább nem ért egyet választ (18,3%)jelölte 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges választ (22,1%) jelölte 4 az inkább egyetért (12,5%) jelölte 5 a leginkább egyetért (10,6% ) 6 a nem tudja/ nem válaszol (10,6%) jelölte A kérdésre adott válaszok elemzése: Jól látható, hogy a válaszadók legtöbbje az 1 a legkevésbé egyetért (26%) választ jelölte ezt követi hasonló mértékben a 3 a nem is ért egyet és az egyet is ért választ vagyis a semleges (22,1%) válasz majd a 2 inkább nem ért egyet (18,3%) válasz és a 4 az inkább egyetért (12,5%) válasz az 5 a leginkább egyetért (10,6% ) és a 6 a nem tudja/ nem válaszol (10,6%) választ a válaszadók azonos mértékben jelölték Összegzés: Az Európai Unió 2015-utáni fejlesztései a migráció kezelésére a válaszok a legkevésbé egyetért válasz felé tendálnak. 5. Konklúzió A migáció fogalmát nem határoztam meg mivel arra voltam kiváncsi hogy milyen valós tudással rendelkeznek az emberek a jelenségről. A válaszadók között a nők ötvenkettő százalékban még a férfiak negyvenhét százalékban vannak jelen az egyéb kategória itt a magukat LMBTQ-nak vallókat egy százalékban jelennek meg. A korosztályos megoszlás szerint a huszonhat és ötven év közöttiek összesen hatvanöt százalékban jelennek meg. Végzettség szerint a diplomával rendelkezők hatvanhét százalékban szerepelnek a válaszadók között. Tehát a kérdőívet kitöltők többsége diplomával rendelkező huszonhat és ötven év közötti nő. A kérdésekre adott válaszokban két markáns kivétellel az egyik az Alaptörvény módosítása a tömeges migráció kezelésében melyet a válaszadók elutasítanak és az Ideiglenes Biztonsági Határzár kiépítése, mellyel egyetértenek a válaszok tendálnak a nem is ért és az egyet is ért vagyis a semleges válaszok és az inkább egyetért és a nem tudja nem válaszol válaszok irányába. Ami utalhat arra is, hogy a válaszadók valójában nincsenek olyan minőségű információ birtokában, ami alapján a migráció innovációs hatásának társadalmi megítélése 2015-után a közigazgatási (rendészeti) szervezetekre online kérdőíves kutatásban a migráció jelenségének társadalmi megítélésben megalapozott döntést és így megfelelő választ tudnának adni. Megállapítható, hogy a kérdőívet kitöltők magas végzettségűk ellenére mégis kevés információval rendelkeznek a válaszokat illetve a válaszok hiányának elismerését meghatározza az ahogy a jelenség a médiában megjelenik. 227

228 A mennyiségi információt megfelelő minőségű információval kell kitölteni így segítve a társadalom migrációról alkotott valós tudásának növelését. Felhasznált irodalom Giddes, Anthony (2000), Szociológia. Budapest. Osiris Kiadó P. 628 ISBN Héra Gábor LIGETI György (2014): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest, Osiris Kiadó. p.103. ISBN: Schumpeter, Alois Joseph (1983) The Theory of Economic Development: An inquiry into profits, capital, credit, interest and the business cycle Transaction Publishers, p ISBN Internetes forrás: A migráció innovációs hatásának társadalmi megítélése 2015-után a közigazgatási (rendészeti) szervezetekre online kérdőív lezárva (2019) avrm0lbvyxzjjlizjsfuukgykk4jsehvkgn9clahkhca/ viewform?fbclid=iwar3hg7lmzk_bidluautuybtdt398hid7- uc7zcvw46kkw2dllvkdt-sdj0y ( Utolsó letöltés: 02/03/2019) OECD Oslo Kézikönyv harmadik kiadás (2005) archivum/oecd-oslo-kezikonyv# (Utolsó letöltés :02./03/2019) 228

229 Szigetvári Oszkár 1 A detektívmunka háttértámogatása 1. Bevezetés A bűnüldözési céllal történő adatkezelés első formái a XIX. század végén jelentek meg a korabeli rendőrségi nyilvántartások formájában. Közös jellemzőjük a széttagoltság, az egymástól független alakulás volt. Az állomány az adatokat manuálisan saját jegyzetei, feljegyzései, tapasztalatai által gyűjtötte. A csekély számú és csupán a helyi bűnözési sajátosságokat nyomon követő adattárak közvetlenül támogatták a területükön előforduló bűnesetek felderítését. A detektívek igényeinek megfelelően, a nyomozások szükségleteit kielégítve igazodtak, fejlődtek a nyilvántartások, de a bűnüldözők kivételével más hivatal nem férhetett hozzá az adatokhoz. A hírközlés fejlődésével a XX. század elején megjelentek a központi adattárak, melyek, mint a rendőrségi nyilvántartások a nyomozások és a bűnüldöző tevékenység egyik legfontosabb eszközévé váltak. A központosítással az adattárak leváltak a közvetlen használókról, Belügyminisztériumi alárendeltségbe kerültek, megőrizték bűnüldöző jellegüket, de erősen bürokratikusak maradtak. (Finszter 2006) 2. Bűnügyi nyilvántartás A modern rendőrségek egyik fő támogatója a bűnügyi nyilvántartás, amely egy folyamatosan bővülő információs tudásbázis a bűncselekményekre, bűnelkövetőkre és minden olyan körülményre vonatkozólag, ami eredményesebbé teheti a bűn üldözését. Hazai vonatkozásban a bűnügyi nyilvántartás kialakulása, fejlődése és története igen érdekes és egyedülálló képet mutat. A polgári magyar állam detektívtestületének történetét az 1885-ös megalakulását követően folyamatos fejlődés és eredményes nyomozati munka jellemezte, ami a személyi állomány rátermettségének, az állami támogatásnak, és a szakmai képzésnek is köszönhető volt. Azonban a sikerekhez a későbbiekben megjelenő technikai támogatás, innovációs megoldások is jelentős mértékben hozzájárultak. Ennek ékes példája a bűnügyi nyilvántartás. A detektívek munkáját nagymértékben megkönnyítette az 1885-ben létrehozott bűnügyi nyilvántartás, ami számos egyéb újításhoz hasonlóan Török János főkapitány nevéhez fűződik. Ennek alapját a korábban rendőrök által készített magánfeljegyzések alkották. Kovics Károly budai főkapitány például a városegyesítést megelőzően készített feljegyzéseket a megrögzött bűnösökről, fertőzött területekről, bűnjelekről.(perényi 2012) Az alapok lerakása a magánfeljegyzések, hazai és külföldi fegyházak, börtönök, királyi ügyészségek, járásbíróságoktól beérkezett közlemények segítségével történt meg. Az adatok gyűjtését, rendszerezését kezdetben a fővárosi rendőrség bűnügyi osztályának szakemberei végezték, Szombatfalvy Albert rendőr írnok vezetésével, aki később detektívfőnök lett. Az áldozatos munkának köszönhetően már 1885-ben összeállításra került egy Rendőr A.B.C. elnevezésű 200 oldalas könyv, amely a Budapesti Magyar Királyi Államrendőrségnél nyilvántartott rovott előéletű egyének névjegyzékét és személyleírását tartalmazta. Az adatok bővítésébe 1886-tól kinevezésüket követően a detektívek is bekapcsolódtak. Az július 1-én hatályba lépett detektív szabályzat a nyilvántartás vezetését a detek- 1 r.szds. NKE RTK RDI III. éves phd hallgatója 229

230 tívek hatáskörébe sorolta. A későbbiekben a második, soron következő szabályzat, amely 1890-ben lépett hatályba a nyilvántartás kezelését visszahelyezte a bűnügyi osztályhoz. A bűnügyi osztály vezetője gondoskodni volt köteles arról, hogy a nyilvántartás a detektívek számára mindig elérhető legyen. Továbbá a detektíveknek előírásra került, hogy a szolgálatuk során tudomásukra jutott releváns információkat a bűnügyi osztály tudomására hozzák a nyilvántartás bővítése érdekében. Tehát annak bővítése és vezetése a bűnügyi osztály munkatársaira hárult, a detektívek ehhez szolgáltatták a forrást, valamint felhasználói voltak a nyilvántartásnak.(anti 2011) A nyilvántartás négy részből állt: körözött személyek és rovott múltúak, lopott és talált tárgyak, feltételesen szabadlábra bocsátottak, valamint a rendőri közlönyök nyilván-tartásából ben került kiegészítésre egy fényképes arcképnyilvántartással, továbbá rögzítésre kerültek az ismerté vált játékbarlangok, búvóhelyek. Az elkészült fényképek és a társítandó személyek problematikája felmerült, mivel a gyanúsítottak sokszor nem valós adataikat közölték.(perényi 2012) dr. Boda Dezső főkapitánysága idején az évi XXXIV. t.-c. 26 rendelte el az országos bűnügyi nyilvántartó felállítását. Ezt követően az igazságügyminiszternek a belügyminiszterrel egyetértően kiadott évi /I. M. számú rendeletével létesült a hivatal, amely tényleges működését január 01-én kezdte meg, főleg a budapesti gyűjteményre támaszkodva. A hivatal első felügyelője dr. Séthy Antal igazságügyi államtitkár, vezetője dr. Gábor Béla későbbi vidéki kapitány. A kiváló szervezésnek köszönhetően a hivatal nemzetközi viszonylatban is az elsők közé tartozott. A hivatalnak két osztálya volt, igazságügyi és közigazgatási (rendőri). Az igazságügyi a beérkező anyagokat jogi szempontból vizsgálta felül, levelezési tevékenységet folytatott külföldi hatóságokkal is. A rendőri osztály feladata a hivatali adminisztrálás, személyazonosítás, bűnügyi fényképezés, daktiloszkópia, bűnügyi laboratórium vezetése és a bűnügyi múzeum kezelése volt. Az állandóan elérhető apparátus több szakcsoportra tagozódott, a hivatal több alosztállyal rendelkezett. Ilyenek alosztályok voltak a betűcsoport (értesítésadás), a fényképgyűjtemény, a külön nyilvántartás, az ujjnyomat, a segédhivatal, a fényképészeti műterem, a bűnügyi laboratórium és a rendőri múzeum.(borbély-kapy 1942) A kezdetben csupán négy részből álló nyilvántartás, azonban a folyamatos technikai fejlődésnek, társadalmi és jogi környezet változásának köszönhetően tovább bővült. A rovott múltúak nyilvántartásában a budapesti főkapitányság által bűnügyben letartóztatott, a budapesti királyi büntető bíróság által bűnügyben elítélt személyeket, az országos fegyházban fogvatartott és lefényképezett 5 évnél súlyosabb büntetésre ítélt visszaesők voltak. Minden személy önálló törzslappal rendelkezett, az adatokat betűrendbe állították és fiókos szekrényben tárolták. Feltételes szabadlábon lévő egyének nyilvántartása egy nyilvántartó könyv volt, amely az adatokat a jelentkezési határnapok szerint egymás után tartalmazta. A feltételes szabadságra bocsátott egyéneket a kerületi kapitányságok is figyelemmel kívánták kísérni, ezért a bűnügyi osztály értesítette azt a kerületet, ahol a szóban forgó egyén letelepedett. Abban az esetben, ha a rovott múltú tovább költözött további felügyeletének ellátása érdekében az illetékes kerület kiértesítését a korábbi lakhely szerinti hatóság végezte. Körözött egyének nyilvántartása a bíróságok vagy hatóság által keresett személyek névsorát tartalmazta. Alapját a bírói köröző és nyomozólevelek és a Rendőri Közlöny közlései alkották. A kiállított törzslapok a keresett személyek adatait, személyleírását a körözés adatait tartalmazta. A törzslapok rendszerezése a kezelhetőség érdekében a községek és a különös ismertetőjelek halmaza mentén került megosztásra. A bíróságok az ügy megol- 230

231 dását, a büntetés letöltését követően a körözést gyakran elmulasztották visszavonni. Ezzel megnehezítették a rendőrség munkáját és sok esetben indokolatlanul korlátozták egyének személyes szabadságát. Ennek okán a nyilvántartás adatait folyamatosan ellenőrizni kellett.(anti 2011) Megjegyezni kívánom a probléma jelen korunkban is aktuális, több esetben előfordult, hogy a keresett személy a bírósági tárgyaláson megjelent, hatóság általi meghallgatása, kihallgatása megtörtént. Ezt követően azonban a körözés visszavonása nem történt meg. Jelen korunk bűnüldözőinek könnyebb dolguk van, hiszen a hiba észlelésekor a modern technika eszközeivel megelőzhetjük az esetleges jogsértést. A budapesti m. kir. államrendőrségnél nyilvántartott rovott előéletű egyének betűsoros jegyzéke és rövid személyleírása címmel 1886-ban jelent meg egy kétszáz oldalas könyvecske több ezer személy adataival. Az ebben szereplő személyre vonatkozó főbb adatok: Eredeti neve, tolvaj- és álneve: Születési éve, helye: Vallása: Foglalkozása: Magassága, haja, szem színe: Nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt eddig rámért büntetése: Törzslapjának száma, amely törzslap a fővárosi állami rendőrség nyilvántartási osztályán megtekinthető: Különös ismertetőjele: A főváros területéről ki van tiltva: Az ország területéről ki van tiltva: A bűnelkövetés neme szerint: tolvaj, zsebtolvaj, alkalmi tolvaj, betörő tolvaj, besurranó tolvaj, orgazda, sipista, okmányhamisító, csavargó A könyv az újabb elkövetők adataival bővülve folyamatosan megjelent, segítve ezzel a vidéki rendőrség munkáját is. Az összeállított gyűjteményt a közigazgatás, sőt az állampolgárok részére is hozzáférhetővé tették. (Czaga-Horváth et al 1995) Tárgynyilvántartás azon tárgyakról készült, amelyek bűncselekmények kapcsán tűntek el. A talált és elveszett tárgyakat 1898-tól külön tartották nyilván. A nyilvántartó lapok a tárgyak részletes leírását tartalmazták, továbbá az eset körülményei is leírásra kerültek. Az egyszerűbb kezelhetőség érdekében a tárgyakat osztályozták, majd ezt követően kerültek besorolásra. Fényképnyilvántartás több önálló gyűjteményből állt. Az arcképnyilvántartás 1887-ben került megalkotásra. Ezek a képek mellképek voltak, melyek szemből mellre tett, nyújtott kézzel ábrázolták az alanyokat. Ezt követően a tükör-képek segítségével (a személyt egy mellette elhelyezett tükör segítségével profilból fényképezték) profil képet is készítettek tól átadásra került egy fényképészeti műterem, melyben a Bertillon féle szemből és profilból készült kettős fényképek készítésére nyílt lehetőség. A főkapitányság hivatásos fényképésze a visszaeső bűntettesekről négy darab fényképet készített. A képek közül egy az egyén törzslapjába, egy az ügy aktájába vagy a detektívek irodájába került. A további kettő az arcképnyilvántartás két fő részébe a betűrend szerinti, valamint a bűntettek fajtái szerinti gyűjteménybe került elhelyezésre. A bűntettek szerinti osztályozás esetében bűncselekményi kategóriák szerint kerültek osztályozásra a képek. A nyilvántartás képeiből időközönként albumokat állítottak össze, például utazó zsebtolvajok címmel, ahol a nevezett cselekményt jellemzően elkövetők kerültek csoportosításra. Az 1896-os millenniumi világkiállítás kapcsán kézzel állítottak össze egy nyilvántartást, bűnmegelőzési célzattal. Ez a gyűjtemény azokról a notórius bűnelkövetőkről készült képeket tartalmazta, akik feltehetően a világkiállítás okozta nyüzsgést kívánták kihasználni bűnös céljaik érdekében. Az arcképnyilvántartást a vidéki főkapitányságok is használhatták, hiszen kérésükre részükre is megküldésre kerültek a képek. Az arcképnyilvántartás mellett gyűjteménybe rendezték a bűncselekmények nyomozása során készített egyéb felvételeket, ezeken az elkövetés eszközét, tárgyát, egyéb a nyomozás és az ügy szempontjából releváns körülményeket rögzí- 231

232 tették. A brom-képgyűjtemény ben az életnagyságú képeket rögzítették, az antropometrikus nyilvántartás tanulmányozása érdekében. /Bertillon 1901, Párizs/(Anti 2011) Az első magyar rendőrségi helyszínelő felvételt 1861-ben Gróf Teleki László ( ) politikus halálának helyszínén készítették. ( parbajozott-grof-teleki-laszlo /,2014) Különös ismertetőjelek nyilvántartása a személyek egyedi, feltűnőbb ismertetőjeleit, tetoválásait tartalmazta, 1901-től kezelték önálló gyűjteményben. Hasznos segítség volt az ismeretlen tettesek felderítésében, álnevet használó elkövetők azonosításában. Az utóbbi esetben a daktiloszkópia bevezetésével jelentősége csökkent. Bertillon nyilvántartás, mint személyazonosítási rendszer nem került bevezetésre teljes egészében hazánkban. Bár 1902-re a budapesti rendőrség felkészült a bevezetésére. Jóváhagyásra azonban nem került, ennek anyagi okai lehettek. Az Alphonse Bertillon ( ) francia rendőrtisztviselő által kidolgozott módszer három részből állt: a személyleírásból, a fényképezésből és az antropometriából (csontméréstan). Az antropometriában a pontos mérésre alkalmas eszközökkel 11 mérést végeztek. Többek között a testmagasságot, ülőmagasságot, kartávolságot, fej szélességét, újjak, lábfej, alkar hosszát mérték és rögzítették. A bevezetés elmaradása miatt használata arra az esetekre korlátozódott, amikor nemzetközi bűnelkövetők személyazonosságának megállapítása vált szükségessé és olyan külföldi szervhez kellett fordulni, ahol a daktiloszkópia bevezetése még nem történt meg. A rendszer többi elemét, mint a személyleírást és a fényképezést beépítették a nyilvántartásba és továbbra is használták a személyazonosítás érdekében.(anti 2011) A daktiloszkópiai nyilvántartás :dr. Pekáry Ferenc kerületi kapitány 1902-ben Londonban megismerte a Gallton módszert, ami pontosabb, megbízhatóbb és használhatóbb volt az addigi lehetőségeknél. A módszer Indiából származott és az ujjlenyomat alapján történő azonosítást tette lehetővé. Egy horganylemezre tintát öntöttek, amit gumihengerrel kentek szét. Az ujj lenyomatát a tintába helyezve minden emberre eltérő sajátosságokkal rendelkező jegyek alapján történő azonosításra nyílt lehetőség. Anglia után Európában, első ízben Budapesten került bevezetésre a Gallton féle technika ben a bevezetése évében kétezer lenyomat került levételre, melynek segítségével több esetben sikerült álnevet használó bűnelkövetőket azonosítani. A daktiloszkópiai nyilvántartást a fényképek, helyszíni feljegyzések, további nyilvántartások kiegészítették, ezek együttes használatával alaposabb és precízebb bűnüldöző munkára nyílt lehetőség.(szigetvári 2016) A sikerek láttán tól például a királyi ügyészségek is vállalták, hogy a hatáskörük alá tartozó fogházak rabjaitól ujjnyomatot vesznek tól a járásbíróságokon is elrendelésre került az ujjnyomat rendszer bevezetése az igazságügyi kormányzat által. Rendőri lapok nyilvántartásában a hazai és külföldi lapokban közzétett nyomozási és körözési adatokat kezelte a bűnügyi hivatal től a hazai lapok a Rendőri Közlöny, a Törvényszéki és Rendőri Újság, és a Rendőri Lapok címmel jelentek meg. Hét külföldi lappal együtt így összesen tíz lap szerepelt a gyűjteményben.(anti 2011) A főváros detektívek sikerei nyomán, a szakmai fortélyok, stratégiák és technikai támogatás is átörökítésre kerültek, megjelentek a társszervek nyomozó szolgálatainak tevékenységében (Szigetvári 2018). 232

233 3. Összegzés Kijelenthetjük, hogy a bűnügyi nyilvántartás a nyomozás és felderítés sikerének záloga volt és napjainkban is az. Hiszen a bűnüldözés a bűncselekménnyel kapcsolatos információk megléte nélkül nem volna elképzelhető. Az adatok rendszerezése, adattárakban történő tárolása nélkül pedig az információk torzulnának, feledésbe merülnének, használhatóságuk erősen korlátozottá válna. A nyilvántartás tulajdonképpen a nyomozati munka fejlődésével, annak igényeit kiszolgálva alakult, változott és fejlődik napjainkban is. Természetesen ez az átfogó reform a nyomozati munkában több lépcsős folyamat eredménye. A sikerekhez jelentős mértékben hozzájárultak továbbá a szolgálat szervezésének sajátosságai, az állomány képessége, képzése, és számos más tényező is, ami a nyilvántartás mellett és azzal együttvéve alakították a detektívtestület felfelé ívelő karrierét. Felhasznált irodalom Anti Csaba László (2011) : A Nyomozás Egyik Legfontosabb Segédintézménye, A Bűnügyi Nyilvántartás. In: Dr. Szomor Sándor. Jubileumi Emlékalbum A 125 éve alakult Budapesti Detektívtestület Tiszteletére. Budapest, Országos Rendőr- főkapitányság p. ISBN Finszter Géza 2006): A bűnügyi nyilvántartás helyzete és fejlesztésének lehetőségei, In: Irk Ferenc. Kriminológiai Tanulmányok 43. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet p. ISSN Perényi Roland (2012): A bűn nyomában. A budapesti bűnözés társadalomtörténete Budapest, L harmattan p. HU-ISBN Borbély Zoltán Kapy Rezső (1942): A 60 éves magyar rendőrség Budapest, 1942, Halász Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat, p. Czaga- Horváth- Jancsó et al (1995): A Fővárosi Rendőrség Története 1914-ig. Budapesti Budapesti Rendőr-főkapitányság p. ISBN ö. Magyar Hajnalka (2014) : Pesti helyszínelők Önmagával bárbajozott Gróf Teleki László? parbajozott-grof-teleki-laszlo / Utolsó letöltés: Szigetvári Oszkár (2016): A fővárosi rendőrség detektívtestülete In: Parádi József (szerk.):ünnepi parergák Ernyes Mihály 65. születésnapja tiszteletére. Budapest, Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság p. Szigetvári Oszkár (2018) : A Magyar Királyi Csendőrség nyomozó alakulatai. In: Parádi-Szakály-Szigetvári et al. Nyomozati Utasítások a Magyar Királyi Csendőrség számára. Budapest, Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság p. HU-ISBN

234 Tegyey Andrea Cecília 1 Generációk a rendőrségen erősségek, lehetőségek, gyengeségek és veszélyek 1. Bevezetés A generáció kérdés relevanciája A generációk (vagy magyar terminológiával élve: korosztályok (Szabó és Kiss, 2013) születési idő alapján történő kategorizálására már ókori utalásokat is találni (Meretei, 2017), mégis a XX. században figyeltünk fel a témára igazán. Ez a fokozott figyelem nem csupán a tudományok felől érkezik, de praktikus okokból szinte minden irányból. Ennek oka, hogy az emberiség fejlődése kiváltképp technológiai értelemben soha nem látott mértékben felgyorsult. Emiatt történelmi szempontból rendkívül rövid idő alatt számos olyan változás következett be a társadalomban is, amely révén eltérő szocializációs közeggel találkoztak az egyes nemzedékek. Mivel a szocializációs háttér egy veterán generációt képviselő és egy Z generációs fiatal között szinte össze sem hasonlítható, ezért sokkal feltűnőbbé vált, hogy fejlődésünk milyen gyökeres hatással van arra, ahogyan a világot látjuk, tapasztaljuk, és amit elvárunk tőle és embertársainktól. William Strauss és Neil Howe 1991-ben jelentette meg nagy hatású könyvét, amelyben 1584-től 2069-ig gondolkodva azonosítottak generációkat. Hangsúlyozták, hogy az egyén sokszínűsége mellett vannak olyan elemek (mint a kommunikáció, az attitűdök stb.), amelyek révén az egy bizonyos időben születettek egymáshoz hasonlóak (Strauss és Howe, 1991). Ez a hasonlóság amely voltaképpen egyfajta laza kapcsolat is, bizonyos közös tapasztalatok (pl. történelmi/gazdasági események, innovációk stb.) és értékek révén alakul ki (Törőcsik, Szűcs és Kehl, 2014). A munkahelyek szempontjából azért rendkívül fontos ezen tudás birtokában lenni, mert a generációs jellemzők befolyással lehetnek a munkatársak világnézetére, feladathoz való hozzáállásukra, kompetenciáikra és az egymás közti, valamint a kifelé irányuló kommunikációra is. A társadalomban hat, a munkaerőpiacon négy generáció képviselteti magát aktívan. A rendőrség különös sajátossága, hogy míg a szervezeten belül a négy aktív generáció különbözőségével kell szembesüljön, addig a szervezeten kívül viszont a két nem aktív korosztály vagyis a már nyugdíjas életkorú veteránok és a még kisgyermek alfák egyformán hatással vannak a testületre és egyformán fontos az ő igényeik kiszolgálása, a tőlük érkező megítélés, a velük való kapcsolat és kommunikáció. Jelen írás (terjedelme okán) nem vállalkozik arra, hogy a rendőrség és a társadalomban élő minden generáció kapcsolatát részletesen elemezze helyette arra koncentrál, hogy a munkaerőpiacon aktív, vagyis a szervezetben dolgozó generációk rövid sajátosságainak bemutatását követően SWOT analízis mentén elemezze az adott generáció és a szervezet kapcsolatát. Történik mindez annak érdekében, hogy átláthatóvá váljék, hogy az adott korosztály kapcsán mik a szervezet erősségei, lehetőségei, illetve milyen gyengeségekkel és veszélyekkel kell számolnunk a jelenben és a jövő megtervezése során. 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola, phd hallgató,i. évfolyam 234

235 2. Generációs jellemzők 2.1 A baby-boomerek és a rendőrség Az között született személyeket szokás eme kategóriában említeni. Miként az a dátumokból is látható, a második világégés után, de még a hétköznapokra is markáns kihatással lévő nagy technikai forradalmakat megelőzően születtek egy új társadalmi elrendeződést is mutató világban (Kissné András, 2013). Történetiségük okán békére és sikerre egyszerre vágynak (Hegedűs, 2015), s olyan lehetőségeik adódtak, mint korábban más nemzedékek közül egynek sem (Kissné András, 2013). A munka fontos érték a számukra (Meretei, 2017), karrierjüket tudatosan tervezték meg (Hegedűs, 2015, Kissné András, 2013), amely abból is látható, hogy számos jelenleg aktív vezető származik ebből a korosztályból (Meretei, 2017). Érzelmileg is kötődnek a munkahelyükhöz (Hegedűs, 2015), emiatt lojalitásuk az irányába igen magas. A szakirodalmak szerint az anyagi elismertség, a fegyelem, a tisztelet, a csapatszellem, valamint a hierarchia és a státuszszimbólumok igen fontosak számukra. (Hegedűs, 2015; Kissné András, 2013; Meretei, 2017; Vlacseková és Tóbiás Kosár, 2016) Vagyis elmondható, hogy ez a korosztály az, amely a rendőrséget jellemző konzervativizmushoz (Finszter, 2003) és állandóság (Finszter, 2013), valamint a hierarchikus és szimbólumokban gazdag szervezethez a legnagyobb illeszkedést látszik mutatni. Ugyanakkor a szervezet életében az elmúlt néhány évben lezajlott változások (jogi környezet megváltozása, bizonyos korábban meglévő kedvezmények eltörlése/átalakítása) nem feltétlenül hatottak pozitívan ezen generáció tagjaira sem. Erős kötődésük illetve életkoruk és a rendőrség szervezetében alkalmazható tudásuk miatt nem valószínű, hogy a szervezetet nagy számban elhagynák, mindazonáltal tisztában kell lennünk azzal, hogy a könnyen felismerhető számos pozitívum mellett esetükben is megjelennek bizonyos problémák külső és belső tényezők mentén is. Mindezen jellemzők alapján megalkotható a baby-boomer generáció és rendőrség viszonyának SWOT analízise: Belső tényezők Csapatszellem Fegyelem Hierarchia A Baby-boomer generáció és a rendőrség Pozitívum Erősségek (S) Változások: Negatívum Gyengeségek (W) - Státuszszimbólumok átalakulása - Rendfokozati rendszer átalakulása - Kedvezmények átalakulása - Előmeneteli rendszer átalakulása - Technikai háttér átalakulása 235

236 Külső tényezők Stabil munkahely Lehetőségek (O) Tapasztalat továbbadása (pl. mentorálás, oktatás) Rekreációs lehetőségek Anyagi megbecsültség-érzés támogatása (pl. teljesítmény-értékelés során) 1. SWOT Nyugdíjkorhatár Fenyegetettségek (T) Egészségügyi problémák megjelenésének lehetősége Utánpótlás problémái 2.2. Az X generáció és a rendőrség között születtek ők, s elnevezésük Douglas Coupland azonos című regényéhez köthető (Meretei, 2017). Az infokommunikációs technológia fontos számukra, de ők az utolsó offline szocializálódott generáció (Nagy, 2017). Gyermekként önállóságra szocializálódtak (Kissné András, 2013; Meretei, 2017). Képesek megújulni, minőségre törekszenek, s jelenleg élik meg teljesítőképességük csúcsát (Hegedűs, 2017). A legiskolázottabb nemzedék az övék (Kissné András, 2013), akik időt áldoztak és áldoznak tanulmányaikra, a felsőoktatásban is (Fodor, Jäckel és Nagy, 2017). Ambíciózus, stabilitásra törekvő generáció, ám a munkahelyhez való lojalitás körükben már csökkent (Kissné András, 2013). A versenyképes fizetés iránti igény mellett szabadidős programokra is igényük mutatkozik (Vlacseková és Tóbiás Kosár, 2016), amely egy munkahely számára fontos lehetőséget rejt a megtartásban, motiválásban. Ezen jellemzők alapján látható tehát, hogy az X generáció is bír olyan jellemzőkkel, amelyek mentén a szervezet kidomboríthatja erősségeit, bár már más mozgatórugók mentén. Ezen generáció tagjai számára fontos, hogy biztosítsa például a megfelelő önállóságot, ugyanakkor szembe kell néznünk a ténnyel, hogy a szervezetben és a társadalomban történt változások nem feltétlenül kedveznek az X generáció megtartásának, amennyiben a szervezetben meglévő lehetőségek (melyből számos akad) kiaknázatlanok maradnak. Noha elvándorlásukra még mindig kisebb az esély, mint a másik két fiatalabb generáció fluktuálódására, amennyiben a távozás mellett döntenek rendkívül értékes szervezeti és szakmai tudást visznek magukkal. 236

237 Mindezen jellemzők alapján megalkotható az X generáció és rendőrség viszonyának SWOT analízise: Belső tényezők Az X generáció és a rendőrség Pozitívum Erősségek (S) Önállóság a munkavégzésben Stabilitás Sikerélmény Új lehetőségek Negatívum Gyengeségek (W) Jól látható karrierív és ambíciók megélése Versenyképes jövedelem Jutalmazási rendszer átalakulása Külső tényezők Lehetőségek (O) Tanulmányok támogatása Horizontális karrierív (pl. szakértés) Rekreációs lehetőségek Szabadidős kulturális tevékenységek támogatása (pl. színház-bérlet) Fenyegetettségek (T) Versenyképesség megőrzése a profit-orientált szervezetekkel szemben Utánpótlás problémái Jutalmazási rendszer 2. SWOT 2.3. Az Y generáció és a rendőrség Az született, jelenleg is igen fiatalok sorolódnak ebbe a kategóriába fiatal mivoltuk hangsúlyozására azért is van szükség, mert az Y (valamint a Z) generáció tagjainak esetében is figyelembe kell vennünk, hogy korosztályi sajátosságaik mellett is vannak bizonyos életszakaszbeli sajátosságok (pl. családalapítás körüli, azt megelőző életszakasz), amelyek kihatással lehetnek a munkához, munkahelyhez való hozzáállásukra. Az Y generáció tagjai már egy online világban szocializálódtak (Nagy, 2017), s mivel a technológiai fejlődés születésük/gyermekkoruk idején lendült meg igazán (Meretei, 2017), ezért az újdonságra való nyitottság számukra természetes (Kissné András, 2013). Gyakorlatiasak, mobilisak, több feladattal is szívesen foglalkoznak akár egy időben is (Hegedűs, 2015), a kihívásokat élvezik, sőt keresik is (Juhász és Terjék, 2014). Ugyanakkor esetükben nem jellemző a munkahely irányába kialakuló érzelmi kötődés (Hegedűs, 2015; Kissné András, 2013; Meretei, 2017; Vlacseková és Tóbiás Kosár, 2016), mivel az önmegvalósítás (Juhász és Terjék, 2014; Vlacseková és Tóbiás Kosár, 2016), és a minőségi élet vált számukra prioritássá (Bencsik, Horváth-Csikós és Juhász, 2017). Így a munka és magánélet egyensúlya esetükben már fontos szempont (Kissné András, 2013;Meretei, 2017). 237

238 A munkáltató számára ez fontos információ, hiszen egyfelől kiolvasható, hogy ezen generáció tagjainak fontos a munkáért kapott elismerés, amely olyan alternatív módokon is kifejezésre juttatható, mind a munkaidőn kívüli, egyéni célok (pl. sportolás) támogatása. Ugyanakkor az Y generáció fluktuációjának veszélye igen magas. Emiatt a szervezetnek szembe kell néznie mind a belső tényezőkből fakadó negatívumokkal, mind a kívülről érkező fenyegetettségekkel, hiszen a mérleg nyelve csak ezek tudatos megváltoztatása, vagy a pozitívumok erős hangsúlyozása révén billenthető a rendőrség oldalára. Mindezen jellemzők alapján megalkotható az Y generáció és rendőrség viszonyának SWOT analízise: Belső tényezők Külső tényezők Sokrétű feladatok Folyamatos kihívások Mobilitás Gyakorlati orientáció Az Y generáció és a rendőrség Pozitívum Erősségek (S) Lehetőségek (O) Szabadidős tevékenységek támogatása Sportolás támogatása Munka elismerése Negatívum Gyengeségek (W) Szervezet infrastrukturális jellemzői Ergonómia és komfort Egyensúly munka és magánélet között Formalitás, kötöttségek Fenyegetettségek (T) Anyagi igények kielégítésének lehetősége Verseny a munkaerőért Utánpótlás problémái A Z generáció és a rendőrség 3. SWOT Az között világra jött személyeket tartjuk ezen generációhoz tartozónak, akiknek a munkaerőpiaci aktivitásuk egyelőre csekély, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lennének már bizonyos fontos ismereteink velük kapcsolatban. Globális generáció az övék (Besenyei, 2016; Duga, 2013; Bencsik, Horváth-Csikós és Juhász, 2016; Kissné András, 2013; Törőcsik és et al., 2014), vagyis a számukra meghatározó élmények és események már országokon, földrészeken is túlnyúlnak. Mind technikai ismereteik, készségeik, mind nyelvi tudásuk jobb, mint elődgenerációiké (Bencsik et al, 2016). Az eddigi tudásunk alapján vélhető, hogy a külső elvárások helyett belső érdeklődésüket követik (Bencsik et al., 2016). Ezek alapján nem meglepő, hogy a munka és magánélet közti egyensúly számukra is fontos (Bencsik et al., 2017; Hegedűs, 2015; Ozkan és Solmaz, 2015). Ugyanakkor a jó közösség is fontos számukra, viszont az autoritáshoz nem tudnak pozitívan kapcsolódni (Ozkan és Solmaz, 2015), mivel az eddigi tapasztalatok alapján egyenrangúságra vágynak a kommunikációban (Duga, 2013; Fodor, Jäckel és Nagy, 2017). Az alapján, amit eddig tudunk róluk elmondható, hogy bár a pénz és a karrier esetükben sem lesz semleges (Bencsik et al., 2016), mégis fontos lesz számukra a munkáról alkotott

239 társadalmi kép és annak társadalmi haszna (Kissné András, 2013). Nem hangsúlyozható eléggé, hogy a Z generáció tagjai rendkívül fiatalok, s meg kell említenünk azt is, hogy az átalakult szocializációs közeg okán személyiségfejlődésük ütemében is változások tapasztalhatók. A rendőrség számára mindenképpen elgondolásra érdemes, hogy bár számos olyan jellemzővel bír, amely révén rendkívül vonzóvá lehet a fiatalok számára (erről bővebben lásd: Tegyey, 2018), mégis sokkal nagyobb tudatossággal kell eljárnia a toborzás, kiválasztás és megtartásra való törekvés során, mint a korábbi generációk esetében. A szervezetnek a hosszútávú hasznot kell szem előtt tartania ezen fiatalokkal kapcsolatban és különös figyelmet kell szenteljen a számukra. Mindezen jellemzők alapján megalkotható a Z generáció és rendőrség viszonyának SWOT analízise (ezen SWOT analízishez még felhasznált irodalom: Borbély, 2019; Tegyey, 2018): Belső tényezők Pozitívum Erősségek (S) Munka érdekessége, izgalma Csapatszellem Stabilitás A Z generáció és a rendőrség Egyértelmű társadalmi cél és hasznosság Toborzás Lehetőségek (O) Negatívum Gyengeségek (W) Szervezet infrastrukturális jellemzői Ergonómia és komfort Egyensúly munka és magánélet között Fenyegetettségek (T) Kiszámíthatatlan terhelés Külső tényezők Média-megjelenés Mentori rendszer megléte Gyakorlat-orientált oktatás Külföldi munkakapcsolatok megléte és lehetősége a szervezet keretein belül Alacsonyabb létszám Verseny a munkaerőért Utánpótlás problémái Egyéni értékelés 4. SWOT 3. Összefoglalás Miként az látható az egyes generációk SWOT elemzéséből, nincs igazán éles elkülönülés az egyes generációk között, sőt több azonosság is felfedezhető a korosztályok kapcsán, amelyekkel jó tisztában lenni. Egyfelől látható, hogy a szervezet hierarchikus struktúrája a fiatalabb nemzedékek számára nem hat csalogatóan mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy elvetendő, vagy emiatt radikális átalakításra szorulna. A rendészet történelmében mindig is jelen volt a hierarchizált felépítés (lásd például: Sallai, 2018), ám fontos, hogy a szervezet megmutassa miért is van gyakorlati szerepe ennek a felépítésnek, hogy az első látásra sokszor merev szabályzók milyen konkrét célokat szolgálnak, segítenek illetve ahol lehet, ott rugalmasan legyen 239

240 képes kezelni saját határait. Miként az a SWOT elemzésekből is látható van egy olyan fenyegetettség, amely minden generáció esetében közös: vagyis az utánpótlás problémája. Mivel tényszerű, hogy kevesebb fiatal született és születik, mint ahány idős van, így természetes, hogy egyfelől a szervezetből távozók mennyiségi pótlása is nehezebb lesz, hiszen a szervezetek között verseny alakul ki a fiatal munkaerőért csakhogy ahhoz, hogy a rendőrség megőrizze versenyképességét nagyfokú belátásra és megfelelő kommunikációra van szükség. Rendkívül fontos, hogy ez még mindig csupán a mennyiségi pótlás, ám a minőségre való törekvés jegyében hosszú évekre kell előre látni és tervezni. Miként az látható már az X generáció esetében is megjelenik és a fiatalabbaknál folytatódik, s talán nem túlzott kijelentés, hogy a Z generáció esetében is megjelenik majd a minőségi szabadidős tevékenységek iránti igény. A szervezetnek már most megvannak a lehetőségei erre, elég, ha a kedvezményes színház-látogatásra, vagy akár a heti 2 órányi munkaidőkedvezményként adható sport-foglalkozásra szánt időre gondolunk. Olyan előnyök ezek, amelyeket a szervezet nem mulaszthat el megfelelően kiaknázni. Mindezek mellett pedig a meglévő felépítés (lásd például: mentori rendszer) maximális kiaknázása mellett a tudásmenedzsmentnek is képes volna teret engedni. Bár lehetséges, hogy a jelen nehézségei rövid távon borús képet festenek a szervezet jövőjére nézve, mégis fontos, hogy a hosszú távú haszon érdekében a problémák belátásával kezdjünk el tervezni egy olyan stratégiát, amelyben a generációk közti különbségek hangsúlyozása helyett éppen a különbségben rejlő lehetőségek kiaknázása kap szerepet. Felhasznált irodalom Bencsik A., Horváth-Csikós G., Juhász T. (2016): Y and Z Generations at Workplaces. Journal of Competitiveness, 8 (3), p. ISSN (Print), ISSN (On-line) Bencsik A., Horváth-Csikós G., Juhász T. (2017): Az Y és a Z generációval szembeni előítéletek a munkahelyen. Taylor Gazdálkodás- és szervezéstudományi folyóirat, 9(2), p. ISSN Besenyei L. (2016): A generáció váltás forradalma. Opus et Educatio 3. évfolyam 4.szám, p. ISSN Borbély Zsuzsanna (2019): Egészségmagatartás, mentális egészség különbségek a munkahelyi stressz megélésében. Megjelenés alatt A biztonság sokszínű arca konferencia tanulmánykötetében. Duga Zs. (2013): Tudomány és a fiatalok kapcsolata. Irodalomkutatás. Pécs, TÁ- MOP /1/KONV Tudománykommunikáció a Z-generációnak. Letöltve: (Utolsó letöltés: július 03.) Hegedűs H. (2015): XXI. századi kihívások. HR-megoldások a köz- és a versenyszférában. Hadtudomány (Online), 25, p. ISSN Letöltve: hu/23388/1/18_hegedus_henrik.pdf (Utolsó letöltés: január 03.) 240

241 Finszter G. (2003): A rendőrség elmélete és a kormányzat gyakorlata. Belügyi Szemle (1), p. ISSN Finszter G. (2013): A változó rendészet és a rendészettudomány. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XIV, p. HU ISSN Fodor M., Jackel K. és Nagy O. (2017): Employer Branding a Z generáció szemével. Milyen munkahelyre vágynak és milyen szempontok alapján döntenek a munkahelyválasztásról a Z-k. In: CSISZÁRIK-KOCSIR Ágnes (szerk.) Vállalkozásfejlesztés a XXI. században: VII. tanulmánykötet, Budapest: Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar, p. ISBN Juhász Cs. és Terjék L. (2014): Elvárások vizsgálata az Y generációnál. Taylor Gazdálkodás- és szervezéstudományi folyóirat, 6(1-2) ( sz.), p. ISSN Kissné András K. (2013): A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományának, valamint a versenyszféra motiváltságának összehasonlító elemzése. Doktori (PhD) értekezés. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. Meretei B. (2017): Generációs különbségek a munkahelyen szakirodalmi áttekintés. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 48(10), p. ISSN Nagy Á. (2017). Az Alfa generáció magyarországi recepciója. Kultúra és Közösség, 8(3), p. ISSN Ozkan, M. és Solmaz, B. (2015): The Changing face Of The Employees Generation Z And Their Perceptions Of Work (A Study Applied To University Students). Procedia Economics and Finance 26, p. Sallai J. (2018): The History of Law Enforcement in Hungary. Budapest: Dialóg Campus Kiadó. ISBN (print) ISBN (ebook) Strauss, W. és Howe, N. (1991): Generations. The History of America s Future, 1584 to New York, NY: William Morrow & Comapany. ISBN Szabó A. és Kiss B. (2013): Konfliktus és Generáció. A generációs konfliktusok kutatásának fogalmi kiindulópontjai. Politikatudományi Szemle, XXII/4, p. ISSN Tegyey A. (2018): A Z generáció címke Jogos félelmek vagy lehetőség a megújulásra. Rendőrségi Tanulmányok, I. évf. (3), p. HU ISSN (online) Törőcsik M., Szűcs K. és Kehl D. (2014): How Generations Think: Research on Generation Z. Acta Universitas Sapientiae, Communicatio, 1, p. Vlacseková, D. és Tóbiás Kosár, S. (2016): The Examination of Motivational Factors of Chosen Generations. In RELIK 2016: Conference Proceedings. Prague: University of Economics, 2016., p. ISBN Letöltve: cz/2016/download/pdf/64-vlacsekova-dominika-paper.pdf (Utolsó letöltés: január 04.) 241

242 Tóth Dávid 1 A virtuális pénzekkel kapcsolatos visszaélések 1. Bevezetés a kiberbűnözésről általában Ahogy a technológia fejlődik, és az internet-képes készülékek elterjedtek, új lehetőségek jelentek meg a bűnelkövetők számára. Ennek köszönhetően napjainkban a kiberbűnözés a büntetőjog egyik önállósodó területévé kezd válni. A kiberbűnözéssel kapcsolatos kutatások erre a sui generis területre törekednek naprakész válaszokat adni. A kiberbűnözés (cybercrime) fogalmát nem egyszerű meghatározni, mivel ez egy vitatott fogalom ben Martin Wasik jelentetett meg egy könyvet bűnözés és számítógép (Crime and Computer) címmel. Ekkor még az internet nem is volt igazán jelen az emberek életében. Kérdés, hogy a kibertér robbanásszerű fejlődése változtatott-e ezen. Walden szerint a kiberbűnözés a számítógépes bűnözés egyik vállfaja. Egy számítógépre van szükség, hogy csatlakozzanak a kibertérre (internetre), és ott visszaéléseket kövessenek el. Az internetesbűnözés Walden szerint szűkebb, mint a számítógépes bűnözés. Hasonlóan érvelt Hunton, véleménye szerint a digitális és a high-tech bűnözés olyan széles címkék, hogy nem feltétlenül szükséges hozzá internetkapcsolat, mint az ún. e-bűnözés (e-crime) és a kiberbűnözés esetében. (Alisdair, 2015 pp. 1-3). A kiberbűnözésnek több fajtáját lehet elkülöníteni. Az egyik felosztás szerint megkülönböztetünk számítógép segítségével megvalósított bűncselekményeket és ún. számítógép központú deliktumokat. Ez a felosztás azon alapul, hogy meghatározott esetekben a számítógép csak megkönnyíti a jog által már ismert bűncselekmények megvalósítását. Erre jó példák a lopás és a gyermekpornográfia terjesztése. Mindkét bűncselekmény létezett a számítógépek és az internet megjelenése előtt is. A kibertér viszont új, könnyebb és szélesebb elkövetési módokat teremtett meg az elkövetők számára. A lopás már megvalósítható internetbankba való betöréssel (hacking), vagy adathalászat (phising) útján is. (Alisdair, 2015 pp. 1-3). A fenti megállapítások vonatkoznak az új virtuális jelenségekre is, így a kriptovalutákra (virtuális pénzekre), amelyekkel kapcsolatban számos visszaélést el lehet követni. A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos visszaélésekről, és vizsgálja a problémára adható lehetséges jogi választ A kriptovaluta fogalma A digitális valuta egy olyan pénzeszköz, amelyben titkosítási technikákat használnak, hogy szabályozzák a kriptovaluta egységek termelését, és hogy igazolják a pénzügyi transzfereket. A kriptovaluták központi banktól függetlenül működnek. (Oxford Handbook of Dictionary Magyarországon jelenleg jogilag egy szürkezónában léteznek, mivel nem minősülnek elektronikus pénznek, amelyet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény definiál a következőképpen: 1 PTE-ÁJK Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék tanársegéd.

243 - követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt ideértve a mágneses tárolást is összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad évi CCXXXVII. törvény). Büntetőjogi értelemben nem minősülnek a hatályos szabályok szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek sem, mivel a Büntető Törvénykönyv értelmező rendelkezése ( ) egy taxatív felsorolást tartalmaz, amelyeket között nem szerepelnek a virtuális pénzek. (Tóth, Dávid, 2018 p. 105.) 3. A kriptovalutákkal kapcsolatos visszaélések A kriptovalutákkal kapcsolatban számos visszaélésre volt példa a gyakorlatban: lopások, (Orme 2019, p. 8) piramisjátékok, (Eszteri, 2015 pp ) kártékony kódok alkalmazása virtuális pénztárcák (ún. wallettek) ellen, mint a cryptojacking. (Sigler, 2018(9), pp ) az ún. kezdeti érme ajánlások (Initial Coin Offerings, rövidítve: ICO) révén becsalogatnak embereket, és csalás útján ellopják a pénzüket. (Zetzsche et al., 2019) Elméletben lehetséges az ún. virtuális pénzhamisítás. Fel lehet használni a kriptovalutákat pénzmosásra (Niels, 2017), vagy illegális piacokon történő vásárlásra, személyes adatok lopására, adócsalásra (Slattery, 2014 p. 829) A fenti felsorolás csak példálózó jellegű, mivel, ahogy fejlődik a technológia, úgy újabb és újabb elkövetési módokkal találkozhatunk a gyakorlatban. A terjedelmi korlátok miatt csak az alábbi alfejezetek szerinti visszaéléseket emelném ki részletesebben Virtuális pénzzel kapcsolatos lopások A Cambridge-i Egyetem tanulmánya szerint napjainkban körülbelül 3 millió ember kereskedik aktívan kriptovalutákkal. Az online kereskedelem elterjedése, és egyre könnyebb hozzáférhetősége azt eredményezte, hogy ezzel együtt nőtt a virtuális térben történt lopások száma, amelyet virtuális pénzekre is elkövettek. (Study highlights growing significance of cryptocurrencies. University of Cambridge. 4 May acuk/researcli/news/study-highlighrs-growing-significance-of-cryptocurrencics 2019). Kutatások mutatták ki, hogy a kriptovalutákba befektető emberek sokszor nem is teljesen értik meg ezeknek a működését és lehetséges kockázataikat. Francisco Memoria tanulmánya szerint az Egyesült Királyságban a kriptovalutákba befektető embereknek öt százaléka sem tud profitot termelni az ilyen jellegű tevékenységével. (Francisco 2018.). A kriptovalutákkal kapcsolatos tranzakciók esetén a legtöbb országban jelenleg nincsenek, 243

244 vagy hiányosak a fogyasztóvédelmi szabályozások. Több millió dollár értékű kriptovaluta veszik el úgy, hogy nem tudják azokat visszaszerezni ban a Dél-Koreai kriptovaluta váltó bejelentette, hogy 31,5 millió dollár értékben loptak el virtuális érméket hackerek. (Orme 2019, pp. 8 10). Az ilyen jellegű támadások csökkentik a bitcoin és a hasonló pénzek értékét és a beléjük vetett bizalmat. Egy nyilvános és egy magán kulcs keveréke (amelyet a tranzakciók hitelesítéséhez és titkosításához használnak) azt eredményezi, hogy nehéz az ilyen tranzakciókat nyomon követni. Ez a megállapítás vonatkozik a legális és az illegális tranzakciókra is. A kriptovaluta használat így továbbra is magas fokban ki van téve a pénzmosás jellegű tevékenységeknek A virtuális pénzekkel kapcsolatos piramisjátékok A virtuális pénzeket fel lehet használni piramisjátékokra is. Erre volt jó példa az ún. OneCoin és a Bitconnect ügy. A Magyar Nemzeti Bank figyelmeztette a lakossági ügyfeleket, hogy legyenek óvatosak a OneCoin kriptovalutával, amely vélelmezhetően egy nemzetközi piramisjáték álcája lehet. A OneCoin ígéretei között szerepelt például a kockázatmentes havi 5 százalékos hozam, vagy a szintén kockázatmentes heti 1 százalékos hozam. A OneCoin szervezete magas hozamokat ígérve cserkészett be az interneten keresztül új belépőket oly módon, hogy utóbbiak befizetéseiből a korábban csatlakozóknak jutalékot fizetett ben büntetőfeljelentést tett a pénzügyi felügyelet. Nem csak Magyarországon hanem számos külföldi országban voltak botrányok a Onecoin kapcsán. Olaszországban a versenyhatóság 2017 december végén ideiglenesen betiltotta a OneCoin-t értékesítő céget a One Network Services Ltd-t. A hatóság által lefolytatott vizsgálat szerint oktatási csomagok 140 eurós megvásárlásáért cserébe irreálisan nagy pénzügyi hozamot kínáltak, 2 éven belül 2800 eurót. (Turzó, 2017) A Bitconnect ügyben az Amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (Federal Bureau of Investigation, rövidítve FBI) is folytat nyomozást. Az FBI hivatalos honlapján kéri az áldozatokat, hogy jelentkezzenek, ezzel is elősegítve a nyomozószerv munkáját. Szintén irreálisan magas hozamokat ígért a befektetőknek a bitconnect cége. Például, ha valaki befizet 10 ezer dollárt, az ígéret szerint 2 év alatt a kamatokkal együtt összesen 52 ezer dollárt kap vissza. ( 2019). A piramisjátékokhoz hasonlók az ún. ICO csalások. Az elkövetők hamis (vagy nem létező) virtuális pénzeket hoznak létre, és egy jelentős marketing kampányt követően rávesznek embereket arra, hogy még több pénzt fektessenek bele. Ezt a gyakorlatban alapnövelő technikának (fund-raising) nevezik. A témában nem jártas új befektetők sokszor elhiszik a csalók által ígért magas hozamokat. Ilyen visszaélést követtek el a Prodeum kriptovalutával. A Prodeum felhasználta az Ethereum blockchain-jét. Az ICO révén körülbelül 3000 dollárt sikerült elcsalniuk. Hasonló technikát alkalmaztak a Bitflur és a Magnalis kriptovalutáknál. Az Enrst & Young 2017 decemberi jelentése szerint ICO-kon keresztül 400 millió dollár kárt okoztak az elkövetők. (Crypto-currencies hit by hacking attacks, theft and fraud. (2018). Network Security, 2018(2), pp

245 3.3. A cryptojacking Cryptojackingnek 2 fajtája van. Egyrészt lehet böngésző alapú másrészt fájl alapú. Utóbbi sokszor vírusokkal és malwarekkel együtt fertőzi meg az áldozat számítógépét. Előbbi úgy működik, hogy a támadó felismer egy sérülékeny weboldalt, majd elhelyez egy rosszindulatú cryptojacking kódot az oldalon a tulajdonos tudta nélkül. (Eskandari, Leoutsarakos, Mursch, & Clark pp ). Amikor bejelentkezik a felhasználó, a rosszindulatú cryptojacking révén a számítógép feldolgozási teljesítményét használhatja az elkövető. Amíg a böngésző nyitva van azt fel tudják használni. Ezáltal az elkövető tudja frissíteni a blockchainjét, és új virtuális pénzeket tud kibocsátani. Ez a pénz a támadó virtuális pénztárcájába jut, miközben a számítógép által termelt költségek (pl.: elektromos áram által) a felhasználót terhelik. A cryptojacking számának növekedése összefüggésben áll a kriptovaluták értékének növekedésével. Az elkövetők könnyen, kis befektetéssel sok pénzt tudnak így keresni. Az áldozatok sokszor nem is veszik észre, hogy lelassult a számítógépük, így sokáig rejtve marad a bűncselekmény. (Sigler, 2018(9), pp ) Guillermo Suarez-Tangil a King s College London Egyetemről és Sergio Pastrana a Charles III Madridi egyetemről 4.4 millió cryptojacking malware mintát elemzett. A kártékony kódokat 2007 és 2018 között használták fel a bűnelkövetők. A kutatópáros becslése szerint 57 millió dollár értékben termelt pénzt a cryptojacking világszerte. A legnagyobb bűnszervezet egyedül 18 millió dollár ért el. (Stokel-Walker, 2019(1) p. 6.) 3.4. Virtuális pénzhamisítás, mint elméleti lehetőség Ha a virtuális pénzek összegét kétszer is el tudnánk utalni, az gyakorlatilag a pénzhamisítás virtuális formája lehetne. A Bitcoin példáján keresztül lehet szemléltetni, hogy ez jelenleg miért lehetetlen. A bitcoin nem egy számítógépes fájl, amelyet másolni lehetne. A bitcoin egy ún. főkönyvben (ledger-ben) létezik csak értékként. Ez a főkönyv tartalmazza az összes bitcoinnal kapcsolatos tranzakciót a történelem folyamán. Mindenki, aki bitcoint használ, rendelkezik egy ledger másolattal. Ha valaki 2 bitcoint szeretne elkölteni, úgy hogy valójában csak egy bitcoinnal rendelkezik, ahhoz módosítania kéne a globális főkönyvet mindenkinél. Még akkor is, ha pár számítógépbe is be tud törni valaki, hogy megváltoztassa azt, hogy mennyi bitcoinnal rendelkezik, több ezer más számítógép a valódi főkönyv másolatával jelezni fogja, hogy valójában a hamisító csak egy bitcoinnal rendelkezik. Ahhoz, hogy valaki el tudja költeni a bitcoinját, a főkönyvek többségének hitelesítenie kell a tranzakcióját. Mivel gyakorlatilag lehetetlen a világ összes számítógépét egyszerre meghackelni, így lehetetlen a bitcoint hamisítani. (Eszteri, p. 129.) 4. Lehetséges jogi eszközök Európai Uniós szabályozási fejlemények 4.1. Az Európai Bizottság javaslata egy új irányelvre Az Európai Bizottság kidolgozott egy új irányelvre vonatkozó javaslatot (Az Európai Bizottság Javaslata a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről és a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról Brüsszel, COM(2017) 489 final 2017/0226 (COD) (Továbbiakban: Bizottság 245

246 javaslata a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról) dolgozott ki a korábbi tanácsi kerethatározat felváltására és a szabályozás modernizálása miatt. A javaslat indoka és célja a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök büntetendővé tételére vonatkozó közös minimumszabály meghatározása új és hatékonyabb formában. Az indoklás szerint a korábbi szabályozás már nem tükrözi a valóságot és nem foglalkozik adekvát módon az új technológiai fejlesztésekkel és kihívásokkal (pl.: virtuális eszközökkel, mobil fizetéssel). A készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos visszaélések hozzájárulnak más bűnözési formák sikerességéhez is így például: - szervezett bűnözés; - terrorizmus; - kábítószer-kereskedelem; - embercsempészet. A Bizottság a javaslata három célt fogalmazott meg: - Egyértelmű, megalapozott és technológiailag semleges szabályozást kell biztosítani. - Ki kell küszöböli az operatív akadályokat, amik korlátozzák a nyomozást és a büntetőeljárást. - Végül javítani kell a prevenciót. Az irányelv tervezet foglalkozik a virtuális fizetőeszközökkel is, büntetőjogilag is meghatározná őket. Kimondaná, hogy fizető eszköznek minősül minden olyan védett eszköz, tárgy vagy rögzített adat, ide nem értve a törvényes fizetőeszközt, amely önállóan vagy eljárás vagy eljárások sorozata révén lehetővé teszi, hogy a birtokosa vagy felhasználója pénzt vagy pénzbeli értéket utaljon át vagy fizetési megbízást kezdeményezzen, beleértve a digitális csereeszközöket. Védett eszköznek, tárgynak vagy rögzített adatnak minősül az utánzással vagy csalárd felhasználással szemben például tervezés, kódolás vagy aláírás útján védett eszköz, tárgy vagy rögzített adat. Digitális csereeszköznek minősülne a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott bármely elektronikus pénz, ideértve a virtuális fizetési eszközöket. Virtuális fizető eszközök közé tartoznának digitális értékmegjelenítők, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, és nem feltétlenül kapcsolódik törvényes fizetőeszközhöz, de természetes vagy jogi személyek fizetési eszközként elfogadják, valamint elektronikusan továbbítható, tárolható vagy adható-vehető. A 3-6. cikkben fogalmazza meg az irányelv-javaslat a büntetendő cselekményeket. Eszerint büntetni kell a tagállamoknak a fizetési eszközök csalárd felhasználását: - a lopott vagy más módon jogellenesen eltulajdonított, illetve hamis vagy meghamisított fizetési eszköz csalárd felhasználását; - a hamis vagy hamisított fizetési eszköz csalárd felhasználását (3. cikk) - a fenti bűncselekmény előkészületét (4.cikk) Információs rendszerekkel kapcsolatos bűncselekmények 246

247 - bűncselekményként büntetendő legyen a pénz, a pénzbeli érték vagy virtuális fizetési eszköz átutalásának elkövetése vagy okozása abból a célból, hogy a bűncselekmény elkövetőjének vagy harmadik személynek abból jogellenes vagyoni előnye származzon az alábbi módszerekkel történő szándékos elkövetés esetén: - - információs rendszer működésének akadályozása vagy működésébe való jogosulatlan beavatkozás; - számítógépes adatok bevitele, módosítása, törlése, továbbítása vagy hozzáférhetetlenné tétele útján (5. cikk). A 8. cikk a természetes személyekkel szembeni szankciókat határozná meg. Összhangban azokkal az uniós jogi eszközökkel, amelyek célja a büntetőjogi szankciók szintjének közelítése, ez a cikk előírja, hogy a nemzeti jog szerinti legsúlyosabb szankciónak legalább három évnyi szabadságvesztésnek kell lennie a 6. cikkben szereplő bűncselekmények eseteinek kivételével, ahol a legsúlyosabb szankciónak legalább kettő évnek kell lennie. Súlyosabb szankciókat írna elő a veszélyesebb bűncselekményekre. Ilyenkor öt évnél súlyosabb büntetést kell előírni, ha a deliktumot a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló 2008/841/IB tanácsi kerethatározatban (2008. október 24.) meghatározott bűnszervezetben követik el, vagy ahol a bűncselekmény jelentős kárt okoz az áldozatoknak, különösen azokban az esetekben, amiknek alacsony az egyedi hatása, de összességében jelentős kárt okoznak vagy a bűncselekmény legalább EUR összesített hasznot eredményez az elkövetők számára. Összefoglalva a javaslat az alábbi fő elemeket tartalmazza: - átfogóbban határozza meg a fizetési eszközöket, amelyek magukban foglalják az immateriális fizetési eszközöket, valamint a digitális csereeszközöket; - kiterjeszti az információs rendszerekhez kapcsolódó bűncselekmények hatályát minden fizetési műveletre, ideértve a digitális csereeszközök útján végrehajtott műveleteket; - büntetések mértékére vonatkozó szabályokat vezet be, a legsúlyosabb bűncselekmények legalacsonyabb mértékét állapítja meg; - intézkedéseket vezet be, hogy javítsa az uniós büntető igazságügyi együttműködést a meglévő struktúra megerősítése és operatív kapcsolattartási pontok igénybevétele útján Az EGSZB véleménye Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018 januárban kiadott véleményében (Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye az európai parlamenti és tanácsi irányelvre a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről és a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló javaslatról [COM(2017) 489 final 2017/0226 (COD) konstruktív módon fogalmaz az új irányelv tervezetről. Egyrészt üdvözli a régóta vártkezdeményezést, mivel a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem prioritásként kezelendő, hiszen ez a jelenség hatással van az elektronikus fizetési eszközökre. Az információs társadalom védelme érdekében modernizálni kell a szabályozást, így egyetért a tervezet célkitűzéseivel. 247

248 Az EGSZB véleményét terjedelmi korlátok miatt csak röviden összegezném: - A nyomozás során illetékes és joghatóság megállapításáról szóló 11. cikkben a pozitív összeütközés elkerülése érdekében pontosítani kellene, hogy az alapelvet a bűncselekmény megvalósítójának vagy a használt informatikai rendszernek a területen való jelenléte jelenti-e. Ezért az EGSZB kérése, hogy a cikket egészítsék ki egy új bekezdéssel, amely a hatásköri összeütközések feloldásáról szól. - Az EGSZB javasolja, hogy az irányelv címében a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kifejezést az elektronikus és digitális fizetési eszközök kifejezés váltsa fel A javaslat alakulása A szeptember 13-án elfogadott irányelvjavaslat a tanulmány lezártáig nem került elfogadásra. Az Európai Parlament megbízta az Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügy Bizottságot) Civil Liberties, Justice and Home Affairs Committee továbbiakban: LIBE), Sylvia-Yvonne Kaufmann raportőr vezetésével, hogy véleményezze a javaslatot. ( file-combating-fraud-counterfeiting-of-non-cash-means-of-payments 2019) Az Europol 2018 szeptemberében kiadott egy jelentést az internetes szervezett bűnözésről, amely áttekintést nyújtott a fizetési csalásokról, skimming fenyegetésekről, POS terminálokkal kapcsolatos visszaélésekről és telekommunikációs csalásokról, amelyek új kihívásokat jelentenek a nyomozó szerveknek december 11-én az Európai Parlament és a Tanács egy formális megállapodást hozott létre az irányelv tervezettel kapcsolatban, melynek az alábbi főbb pontjai voltak: - harmonizálni kell az online bűncselekmény fogalmát, mint például a hackelést, vagy phising-et, - meg kell teremteni a minimális büntetéseket egy évtől öt évig terjedően a bűncselekmény jellegéhez igazodva, - hatékonyabb határon átnyúló nyomozati eszközöket kell létrehozni, - a virtuális pénzekkel kapcsolatos tranzakciókra is ki kell terjednie a hatálynak, - növelni kell a prevenciót és az áldozatok védelmét.ű A Tanács december 19-én tájékoztatta a LIBE vezetőjét, hogy a jóváhagyja az Európai Parlament álláspontját, és a szabályozást elfogadják. A plenáris ülés az irányelv javaslatról előreláthatóan 2019 márciusában fog lezajlani. ( eu/legislative-train/theme-area-of-justice-and-fundamental-rights/file-combating-fraudcounterfeiting-of-non-cash-means-of-payments 2019.) 5. Összegzés és javaslatok Meglátásom szerint pozitív fejlemény az Európai Unióban, hogy a Bizottság kidolgozta ezt az irányelvtervezetet, amely, ha elfogadásra kerül, modernizálja a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos büntetőjogi szabályokat a tagállamokban, és emellett a jogharmonizációt is elősegíti, amely visszatarthatja az elkövetőket az ún. forum shopping jelenségtől. Előremutató, hogy a javaslat szélesítené a fizetőeszközök körét, elektronikus

249 pénzek és virtuális pénzek büntetőjogi védelem alatt állnának. Nem csak a jogtalanul eltulajdonított, hamisított és meghamisított fizetési eszközöket büntetné, hanem az előkészületi magatartásokat és tranzit jellegű, és forgalomba hozatali cselekményeket is. De lege ferenda javaslom, hogy irányelvtervezettel összhangban tekintse a magyar Büntető Törvénykönyv a virtuális pénzeket is készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek. Felhasznált irodalom Alisdair A. Gillespie. (2015). Cybercrime. New York: Routledge. Chris Stokel-Walker (2019). Are hackers making money with your PC? New Scientist, 2019(1) p. 6. Crypto-currencies hit by hacking attacks, theft and fraud. (2018). Network Security, 2018(2), David Orme (2019). Is biometrics the answer to crypto-currency crime? Biometric Technology Today, 2019(2). Eszteri Dániel (2015) A World of Warcraft-tól a Bitcoin-ig: Az egyén, a gazdaság és a pénz helyzetének magán- és büntetőjogi elemzése a virtuális közösségekben. Doktori értekezés. PTE-ÁJK, Pécs. Francisco Memoria. (2018) UK Crypto Investors Lack of Knowledge Is Very Concerning as Just 5% Make Financial Gains. CryproGlobe Karl Sigler (2018) Crypto-jacking; how cybercriminals are exploiting the crypto-currency boom. Computer Fraud & Security, 2018(9), Kethineni, S., Cao, Y. & Dodge, C. Am J Crim Just (2018) 43: s Niels Vandezande (2017) Virtual currencies under EU anti-money laundering law Computer Law & Security Review: The International Journal of Technology Law and Practice (2017), doi: /j.clsr Shayan Eskandari, Andreas Leoutsarakos, Troy Mursch, & Jeremy Clark. (2018). A First Look at Browser-Based Cryptojacking. IEEE SECURITY & PRIVACY ON THE BLOCKCHAIN (IEEE S&B), pp Slattery, T. (2014). Taking a bit out of crime: Bitcoin and cross-border tax evasion. Brook. J. Int l L., 39, p Tóth, Dávid (2018) A bankkártya csalások büntetőjogi szabályozása Németországban In: Koncz, István; Szova, Ilona (szerk.) PEME XVI. PhD Konferencia A 15 éves PEME XVI. PhD - Konferenciájának előadásai. Zetzsche, Dirk Andreas and Buckley, Ross P. and Arner, Douglas W. and Föhr, Linus, The ICO Gold Rush: It s a Scam, It s a Bubble, It s a Super Challenge for Regulators 249

250 (2018); Harvard International Law Journal, Vol. 63, No. 2, SSRN: abstract= or Internetes hivatkozások (Utolsó letöltés 10/03/2019) Oxford Handbook of Dictionary cryptocurrency (Utolsó letöltés 10/03/2019) Study highlights growing significance of cryptocurrencies. University of Cambridge. 4 May (Utolsó letöltés 01/02/2019) Turzó Ádám Pál, (2017) A világ egyik legnagyobb piramisjátéka szedi áldozatait Magyarországon (Utolsó letöltés 10/03/2019) (Utolsó letöltés 10/03/2019) (Utolsó letöltés 10/03/2019) 250

251 Tóth Géza 1 A tett fogalmának értelmezési horizontjai, tekintettel a német judikatúrára 1. Bevezetés Tanulmányom tárgyául a német eljárásjogi gondolkodásban fellelhető, tettfogalomhoz kapcsolódó jogszabályi környezetet és a hozzá fűződő bírói jogértelmezés bemutatását jelöltem meg. A tettazonosság és a ne bis in idem elv témájában a XIX. század végén és a XX. század elején valamennyi magyar jogtudományi fejtegetés a német jog vívmányait is belevonta elemzésébe, így Baumgarten, (Baumgarten 1889.) Vargha, (Vargha 1990.) Tarnai, (Tarnai 1890.) Mecsér (Mecsér 1937.) műveikben alkalmazzák ezt a módszertant. Ennek legfőbb indoka az volt, hogy a német jogirodalom már akkor is bővelkedett megoldási javaslatokban, így a magyar szerzők, szellemi kútfőként tekintettek a német írásokra. Másfelől az eljárásjogi rendelkezések majdhogynem teljes megfeleltethetősége indokolta azt, hogy a régi hazai szerzők ne csak a magyar jogot vizsgálják a tett fogalmának értelmezése során, hanem a külföldit is, különösen a németet. Vizsgálódásom tárgya így egyrészt a hagyományokból ered, másrészt a ne bis in idem elv uniós (Schengeni Végrehajtási Egyezmény 54. cikk és az Európai Unió Bíróságának ehhez kötődő gyakorlata), illetve alkotmányos (Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdés) expanziója is időszerűvé teszi egy olyan ország szabályozásának vizsgálatát, amely absztraháló, fogalomalkotó rendszerben törekszik megoldani a tett fogalmának kapcsán felmerülő jogi problémákat. Ennek vizsgálata kapcsán célom annak vizsgálata, hogy az absztrakt meghatározás, miszerint az egymáshoz elválaszthatatlanul kötődő körülmények összessége, amelyek a természetes életfelfogás szerint egységet képeznek, amelyet bővebben a IV. cím alatt fejtek ki jelenthet-e kézzelfogható, a judikatúra számára is értelmezhető és alkalmazható alaptételt. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy jelen tanulmányban terjedelmi korlátok miatt egyfelől csak a német jogi szabályozásról nyújtok áttekintést, azt a magyar felfogással összehasonlítani nem fogom, másrészt annak óriási szakirodalmi bázisa miatt az egyes német jogtudományi álláspontokat sem a teljesség igényével ismertetem. 2. A tettfogalom funkciói A tettfogalom az egész büntetőeljárásra nézve központi jelentőséggel bír, (Huber p. 208.) funkcióit tekintve egyfelől meghatározza az ítélkezés tárgyát, a vádkimerítés (kogníció) terjedelmét ezzel pedig a tettazonosság érvényesülését. Másfelől kijelöli a perfüggőség hatókörét, illetve a jogerő kapcsán a ne bis in idem elv kereteit. Előbbi a párhuzamos eljárásoknak, míg utóbbi az egymást követően megindított eljárásoknak képezi akadályát. (Velten p. 629.) 1 Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Bűnügyi Tudományok Intézete, Phd-hallgató 251

252 A tettfogalom német jogi szabályozása Az alábbiakban ismertetem, hogy milyen főbb eljárásjogi rendelkezések szabályozzák a tettazonosság kérdéskörét a német jogszabályi környezetben. A teljesség elérése érdekében elemzésemben kitérek a legfontosabb ún. testvérnormákra is, amelyek a tettfogalom rendszertani értelmezéséhez szükségesek. (Norouzi Rn. 2.) 2.2 A német büntetőeljárás felépítése Mindezek bemutatása előtt azonban szükséges a német büntetőeljárás vázlatos bemutatása. Kiindulópontként kell rögzíteni, hogy a német büntetőeljárásnak három szakasza van, amelyek a nyomozási szakaszra, a közbenső eljárásra és a tárgyalási szakaszra osztják fel a büntetőeljárást. A tettazonosság szempontjából releváns procedúra a közbenső eljárással kezdődik, amikor is a nyomozási szakot lezáró ügyészi vádemelést követően a bíróság a vád alkalmasságáról dönt, annak figyelembevételével, hogy a nyomozás eredményeként álláspontja szerint is megalapozottan gyanúsítható-e a terhelt valamely bűncselekmény elkövetésével. Amennyiben a bíróság alkalmasnak tartja a vádat, erről a tárgyalást megnyitó végzésében rendelkezik, amelynek következtében kezdetét veszi a tárgyalási szakasz, ahol az eljárás alakulásának függvényében ítélettel vagy végzéssel határoz az ügy tárgyában. 2.3 A tett fogalmának jelentősége a német büntetőeljárási törvényben A német büntetőeljárás ilyen módon való ábrázolása után amely ahhoz szükséges, hogy az egyes részletszabályok ismertetése érthetővé váljon bemutatom a tettazonosságra vonatkozó főbb eljárásjogi rendelkezésket. A német büntetőeljárási törvény (StPO) egyik alapja a vádelv, amelynek 151. értelmében a bírósági vizsgálat megnyílásának feltétele a vádemelés, amely a 152. szerint az ügyészség feladata. Ennek kapcsán kérdésként merülhet fel, hogy pontosan mit is takar a bírósági vizsgálat, és annak miként határozható meg a terjedelme. A StPO 155. szerint a bíróság vizsgálata és a döntése csak a vádban megjelölt tettre és a vádban megvádolt személyekre terjed ki. Ezen a határon belül a bíróságok jogosultak és kötelesek a vádban megjelölt tettet értékelni, amelynek során nincsenek kötve a német Büntető Törvénykönyv (StGB) alkalmazásának vonatkozásában az indítványokhoz. Így megjelenik a bíróságok vizsgálati joga és kötelezettsége, amely a vád kimerítésének jogosultságát, illetve kötelezettségét fejezi ki. A vád megítélése során is irányadó, hogy a bíróságot a tárgyalást megnyitó végzés meghozatala során, így pedig a döntéshozatalnál a StPO 206. értelmében nem kötik az ügyészség indítványai. Az indítványok tekintetében való kötetlenség mellett kiemelt jelentőségű rendelkezés ebből a szempontból, hogy a StPO 156. értelmében az ügyész a tárgyalás megnyitása után a vádat már nem ejtheti (Immutabilitätsprinzip). (Heghmanns p. 204.) A StPO 244. (2) bekezdés határozza meg a tárgyalási szakasz ténykérdésekre vonatkozó alaptételét, amelynek értelmében a bíróság az igazság feltárása érdekében a bizonyítás felvételét hivatalból köteles minden olyan tényre és bizonyítékra kiterjeszteni, amelynek a döntés meghozatala kapcsán jelentősége lehet. Ezzel a törvény expressis verbis fejezi ki a materiális igazság feltárásának igényét. Így tehát a vádban megjelölt tettet nemcsak értékelni köteles a bíróság, hanem azt a materiális igazság szem előtt tartásával fel is

253 kell tárnia, amelyre ex officio köteles. A tényfeltárási kötelezettség nem csak a tényállás felderítésében merül ki, hanem amellett minden olyan tényt fel kell deríteni, amelynek a tett elbírálása során jelentősége lehet. Ebbe beletartoznak a súlyosító, illetve enyhítő körülmények is, ilyeneknek tekinthetőek különösen a terhelt személyes (szubjektív) körülményei, így például a terhelt előélete, (Velten p. 629.) továbbá a büntethetőségi akadályok feltárása is, így például a beszámítási képesség vizsgálata. A materiális igazság kiderítésének igénye a mai napig áthatja a német büntetőeljárás lényegét, és joggal merülhet fel a kétely, miszerint a funkciómegosztás elvét feláldozták az anyagi igazság hajtásának oltárán. Meglehetősen inkvizitórius jellegű szabályozási modell rajzolódik így ki, amelynek legfőbb behatároló elve nem is a funkciómegosztás elve, mint inkább a vádelv. Ezzel összefüggésben a tárgyalás során a StPO 264. határozza meg az ítélkezés tárgyát. A rendelkezés tulajdonképpen a jogszabály hatályba lépése (1879) óta kisebb módosítással ugyan, de változatlan formában szabályozza az ítélkezés tárgyát. Ennek megfelelően egyes szerzők a normát őskövületként aposztrofálják. (Norouzi Rn. 1.) Eszerint az ítélkezés tárgya a vádban megjelölt tett, ahogyan az a tárgyalás eredményeként mutatkozik. A bíróság nincs kötve a tárgyalást megnyitó határozatában alapul fekvő tett minősítésének kérdésben. Míg a 155. a bíróság vizsgálati jogosultságát határozza meg, ez a rendelkezés már a bíróság kogníciós jogát és kötelezettségét nyilvánítja ki. A két norma kapcsán megfogalmazott jogosultságok és kötelezettségek ugyanakkor hatókörükben egyenlő tartalommal bírnak. (Velten p. 627.) A bírói kogníció a jogkérdésekre irányuló jogosultság és kötelezettség, amely a ténybelileg minden elemében feltárt tett teljeskörű kimerítésére és minden részletére kiterjedő jogi értékelésére irányul. A kogníciós kötelezettség egyfelől fontos a vád és az ítélet tárgyának nexusában, ennél is fontosabb azonban a vád kimerítése és a ne bis in idem elv vonatkozásában. Hiszen itt a kérdés nem arra irányul, hogy a bíróság pontosan mit bírált el, és mit tett pontosan az ítélet tárgyává, hanem hogy a vád tárgya kapcsán a bíróságnak a kogníciós kötelezettség keretében mit kell értékelnie, illetve hogyan kellett volna azt teljes mértékben kimerítenie. (Rosenau Rn. 3.) Ugyan a minősítés kérdésében a bíróság a tett értékelése során kötetlen, de fontos garanciát fogalmaz meg a StPO 265., amely szerint a vádlottat nem lehet a vádiratban megjelölt más büntető rendelkezés alapján elítélni, anélkül, hogy a bíróság a minősítésbeli szempont megváltoztatása előtt erre külön utalna, és a vádlottnak a védekezés lehetőségét biztosítaná. Ugyanígy kell eljárni, ha először a főtárgyaláson derül ki olyan körülmény, amely a terheltre nézve terhelőként hathat a büntethetőség, illetve a büntetéskiszabás szempontjából. A követelmény sérelmének jogkövetkezménye, hogy ha a terhelt vitatja, hogy a védekezésre nem tudott megfelelően felkészülni, a fentiek, illetve azon újonnan felmerült körülmények vonatkozásában, amelyek a terhelttel szemben egy súlyosabb rendelkezés alkalmazását megengedik, mint a bíróság által engedélyezett vádban előterjesztettnél az eljárás kifogásolható. A kifogásolás jogi következménye, hogy az eljárást meg kell ismételni. Az ítélkezés tárgyának meghatározása kapcsán szólni kell még a vádkiterjesztés kérdésköréről. A StPO 266. értelmében a bírósági eljárásban az ügyészség a vádlott további bűncselekményeire terjeszti ki a vádat, és így a bíróság határozatával az eljárás tárgyává teheti azokat, ha a bíróságnak a módosított tett esetében is fennáll a hatásköre. Fontos ugyanakkor, hogy a vádkiterjesztés csak a vádlott hozzájárulásával, beleegyezésével tehető meg. A vádkiterjesztésnek tartalmában meg kell felelnie a StPO nak, amely 253

254 a vádirat tartalmát szabályozza, a törvény a téma szempontjából releváns része pedig a következőképpen rendelkezik: a vádirat a terhelt terhére rótt tettet, az elkövetés idejét és helyét, a bűncselekmény törvényi körülményeit és az alkalmazandó büntetőjogi rendelkezés megjelölését tartalmazza. A vádkiterjesztés során a bíróság biztosítja a terheltnek a lehetőséget a megfelelő védekezésre. A tárgyalást el kell napolni, amennyiben a tanácselnök szükségesnek tartja, vagy ha a terhelt azt indítványozza, és nyilvánvaló, hogy indítványát nem az eljárás akadályozásának szándékával terjesztette elő. A terheltet azon jogára, hogy a tárgyalás elnapolását kérheti, figyelmeztetni kell. A magyar eljárásjogi gondolkodás szempontjából azonban anakronisztikus szabályozásnak tűnhet, hogy a bíróság még a mai napig felhívhatja az ügyészség figyelmét a vádkiterjesztés lehetőségére, illetve szükségességére. (Norouzi Rn. 9.) Végül szót kell ejteni a perújítás kérdésköréről, ami a német eljárásjogi keretek között a terhelt terhére kifejezetten szigorú előfeltételekkel igénybe vehető rendkívüli perorvoslati forma. A StPO 362. értelmében valamely jogerős bírói ítélettel befejezett ügyben a terhelt terhére perújítás csak akkor engedhető meg, - ha a főtárgyaláson a terhelt javára valódiként felhasznált okirat utólag hamisnak vagy hamisítottnak bizonyul, - ha a tanú vagy a szakértő a terhelt javára adott bizonyíték vagy szakvélemény benyújtásával az eskütételi kötelezettséget szándékosan vagy gondatlanul megsértette vagy szándékosan eskü alatt hamisan tett vallomás miatt bűnösnek találták, - ha az ítélet meghozatalánál a bíró vagy az ülnök úgy működött közre, hogy őt az üggyel összefüggésben a hivatali kötelességének megsértésében bűnösnek találták, - ha a felmentett a bíróság előtt vagy a bíróságon kívül hitelt érdemlő, beismerő vallomást tett a bűncselekmény elkövetését illetően. Ezen esetkörök tehát azok, amelyekben a német jogalkotó megengedhetőnek találta a jogerő áttörését a materiális igazság érvényre juttatásának javára A tett fogalmának jelentősége a német Alaptörvényben A terhelt terhére kezdeményezhető szűk kivételekre tekintettel is, illetve ezzel összefüggésben meg kell vizsgálni, miképp érvényesül a német jogban a kétszeres eljárás tilalma. Erre vonatkozóan a StPO expressis verbis nem rendelkezik ugyan a ne bis in idem elvéről, de a német Alaptörvényben (GG) található ezzel kapcsolatos rendelkezés. A GG 103. cikk (3) bekezdés értelmében senkit nem lehet ugyanazon tette miatt az általános büntetőtörvények alapján többször megbüntetni. Az GG szövegezése ugyan csak a többszöri büntetést tilalmazza, ugyanakkor egységes a felfogás arra nézve, hogy az nemcsak a kétszeres büntetés tilalmát foglalja magában, hanem a kétszeres eljárás tilalmát is. (Schroeder p. 228.) Így tehát a német alaptörvényi rendelkezés egy feltétel nélküli rendelkezés, amelynek értelmében az ügyek egyszeri kimerítésének elve érvényesül. A német gondolkodás azonban az korábban ismertetett, rendkívül szűk körben, az alapjoggal összeegyeztethető korlátozásnak tartja a terhelt terhére benyújtott perújítás fentebb bemutatott esetköreit, amelyek esetében a jogerős döntés már nem fér össze a materiális igazságosság követelményével. (Bohn 2016.)

255 2.5 Tettfogalom a német ítélkezésben Az előzőekben bemutatott jogszabályi rendelkezések ismertetése azon lényegi alaptétel miatt bizonyultak fontosnak, miszerint az alapelveket nem a nevesítésük, hanem az érvényesülésükre ható normák határozzák meg. (Erdei p. 131.) Ugyanakkor a normák ilyen módon történő, felületes bemutatása még nem tárja fel az érvényesülés dinamikáját, azokat értelmezni is kell, így a továbbiakban a tettfogalom jelentéstartalmát kívánom bemutatni. Az ítélkezés tárgya az StPO rendelkezése értelmében tehát a vádban megjelölt tett, ahogyan az a tárgyalás eredményeként jelentkezik. A jogtudomány tekintetében alapjában véve két irány alakult ki. Az első követői közé az egységes tettfogalmat elismerő és érvényesíteni kívánó képviselők sorolhatók, míg a másodikba azok, akik a jogerő beálltát követően, illetve azt megelőzően különböző tartalommal értelmezik azt. (Dedes p. 102.) A joggyakorlat és az uralkodó felfogás szerint a tett fogalma minden eljárási szakaszban egységes, és azonos tartalommal bír, (Kuckein Rn. 2.) ennek során a cél pedig az, hogy olyan egyensúlyra kell törekedni, amely a tettazonosság körében, a jogerő beálltát megelőzően nem szabja túl tágra a tett fogalmát, míg a jogerőt követően nem korlátozza be túl szűkre azt. (Wolter p. 151.) E bírói gyakorlat felfogása faktuális alapú (használatos még: természetes, történeti, illetve az ontológikus tettfogalom), (Norouzi Rn. 10.) amelyet mind pozitív, mind negatív megközelítés (Marxen Hannemann p. 3.) szerint értelmezett már a Német Szövetségi Bíróság (BGH). Előbbi értelmében tett alatt azon történeti eseményeket kell érteni, amelyek a természetes életfelfogás alapján egységet képeznek, és amelynek keretében a terhelt magatartása egy vagy több büntető törvényi tényállás keretei közé illeszkedik. (BGHSt 45, 385, 388.) Míg a negatív megközelítés szerint a tett azonossága fennáll, amikor a különböző terhelti cselekmények egymással olyan szoros kapcsolatban állnak, hogy a különböző eljárásokban történő elválasztott értékelése az egységes tett természetellenes felosztásaként hatna. (BGHSt 41, 385, 388.) A német joggyakorlat által kimunkált tettfogalom legfőbb ismérve, hogy annak kapcsán ugyan elismert az egység és a többség tanával fennálló szoros összefüggése, amikor is ez a gyakorlatban úgy érvényesül, hogy ami főszabály szerint anyagi jogi értelemben egységként minősül, azt eljárásjogilag is egy tettként kell értékelni, míg ha halmazat áll fenn, akkor azt több tettként kell értékelni. (Meyer-Goßner p ) Főszabály szerint tehát ez olyan kiindulópont, amely irányadó a bírói gyakorlat számára. Azonban ezt kizárólag főszabályként ismeri el a német judikatúra, amely mellett ugyanakkor érvényesülhetnek kivételek. Ennek értelmében egység esetén is elképzelhető több eljárásjogi tett, míg fordítva anyagi jogi többség esetén is elképzelhető egységes eljárásjogi tett. (Steinberg Stam p ) Ez azt jelenti tehát, hogy az összefüggés vitathatatlanul fennáll az egység-többség tana és az eljárásjogi tettazonosság kérdése között, ugyanakkor azok tartalma nem egyezik meg. Ennek legfőbb oka, hogy a német felfogás függetlenítette egymástól az egység-többség tan alapját képező cselekmény fogalmát és az eljárásjog tett fogalmát. 255

256 A tett azonosságának vizsgálata során az irányadó kritériumok az elkövetés helye, az elkövetés ideje, illetve az elkövetés tárgya. Ezek jelentik lényegében a cselekmények közötti külső kapcsolatot, amelyek objektív, faktuális jellegűek. Mindehhez jön végül, de nem utolsó sorban a támadás irányultsága, amely arra a kérdésre ad választ, hogy melyik jogtárgyra irányul a tett. (Steinberg Stam p. 909.) Ez a belső kapcsolat már egy normatív kérdéskört takar, amelynek értelmében a tettfogalom negatív megközelítésének szempontjából az egyik bűncselekmény jogtalansági, illetve bűnösségi tartalma nem értékelhető azon körülmények figyelembevétele nélkül, amelyek a másik bűncselekményhez vezettek. (Dreyer p. 30.) Ennek következménye, hogy a bíróság akár olyan cselekményt is bevonhat az ítélkezésbe, amely nem szerepelt az ügyész vádiratában, ha az ugyanazon tett körében értékelendő. 3. Összegzés A tanulmány célja tehát annak bemutatása volt, hogy a tett fogalma milyen relevenciával bír és hogyan érvényesül a német büntetőeljárásban, másfelől pedig az, hogy a bírói gyakorlat in abstracto miként értelmezi azt. Ennek kapcsán lényegi ismérvként a vádkiterjesztés és a perújítás szigorú előfeltételei, továbbá az ügyek egyszeri kimerítésének érvényesítése hozzájárultak ahhoz, hogy a cselekmény és a tett fogalmát egymástól elhatárolják. E differencia megtételének és a tettfogalom itt bemutatott felfogása a magyar szabályozás szemüvegén keresztül nézve a jogerőhatást megelőzően egy az igazságszolgáltatás érdekeit kiszolgáló tettazonossági értelmezést eredményez, amikor is (vádkiterjesztés nélkül is) alkothatják az ítélet tárgyát olyan cselekmények, amelyek a vádban nem szerepeltek, ha azok elválaszthatatlanul kötődnek egymáshoz. Míg a jogerő beálltát követően a személyek jogbiztonságát és az eljárások egyszeri kimerítésének elvét helyezi előtérbe, amikor a tett legszélesebb körű érvényesülését garantálja. Felhasznált irodalom Baumgarten = Baumgarten Izidor: A tett azonosságának kérdéséhez: Vélemény a X. Magy. Jogászgyűlés számára, különös tekintettel a magyar eljárási javaslatokra, Aetheanum r. társ. könyvnyomdája, Budapest Bohn = André Bohn: Die Wiederaufnahme des Strafverfahrens zuungunsten des Angeklagten vor dem Hintergrund neuer Beweise, Duncker & Humbolt, Berlin, Dedes = Christos Dedes: Die Identität der Tat im Strafprozeß, Goltdammer s Archiv, Dreyer = Ulrike Dreyer: Wahlfeststellung und prozessualer Tatbegriff, Peter Lang, Erdei = Erdei Árpád: Tanok és Tévtanok a büntető eljárásjog tudományában, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, Heghmanns = Michael Heghmanns: Strafverfahren, Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, Huber = Michael Huber: Grundwissen Strafprozessrecht: Die Tat im prozessualen Sinn, JuS, 2012/

257 Kuckein = Jürgen-Detlef Kuckein: StPO 264 [Gegenstand des Urteils] In: Rolf Hannich: Karsruher Kommentar zur Strafprozessordnung, 7. Auflage, C.H. Beck Verlag, München, Marxen Hannemann = Klaus Marxen Tobias Hannemann: Graben-Fall, Famos, 2009/ Mecsér = Mecsér József: A tettazonosság problémája, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt., Szeged, Meyer-Goßner = Lutz Meyer-Goßner: Strafprozessordnung, 49. Auflage Band 6, C.H. Beck Verlag, München, Norouzi = Ali B. Norouzi: StPO 264 Gegenstand des Urteils, In: Harmut Schneider: MüKoStPO, 1. Auflage, C. H. Beck Verlag, München, Rosenau = Henning Rosenau: 264 Gegenstand des Urteils In: Helmut Satzger, Wilhelm Schluckbier, Gunter Wildmaier: Strafprozessordnung, 3. Auflage, Schroeder = Friedrich-Christian Schroeder: Die Rechtsnatur des Grundsatzes ne bis in idem JuS, 1997/ Steinberg Stam = Georg Steinberg Fabian Stam: Der strafprozessuale Tatbegriff, JURA, 2010/ Tarnai = Tarnai János: A tettazonosság, Magyar Igazságügy XXXIV. évfolyam, 1890., ; ; Vargha = Vargha Ferencz: Non bis in idem, Magyar Igazságügy XXXIII. évfolyam, , , Velten = Petra Velten: 264 Gegenstand des Urteils, In: Jürgen Wolter: SK-StPO Band V. 246a-295 StPO, Carl Heymanns Verlag, Wolter = Jürgen Wolter: Tatidentität und Tatumgestaltung im Strafprozess, Goltdammer s Archiv,

258 Tóth Zoltán Balázs 1 A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jelentősége A nemzetközi és hazai intézmények bemutatása Bevezetés A pénzmosás az illegális bevételi források például drog-, fegyver-, és emberkereskedelem legalizálását szolgálja, míg a terrorizmusfinanszírozás a legális és illegális jövedelmek felhasználását jelenti. A két bűnelkövetési forma bár látszólag élesen elkülönül egymástól, ugyanakkor a pénzügyi rendszer sérülékenységeit hasonló eszközökkel igyekeznek kiaknázni 2. Mivel a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás több esetben határokon átnyúló tranzakciókat takar, így értelemszerűen nemzetközi összefogásra van szükség ezek visszaszorításához. A bipoláris világrend felbomlása megteremtette a lehetőség arra, hogy ideológiai választóvonalak nélkül valósuljon meg az államok globális együttműködése a két bűnelkövetési forma visszaszorítása végett. A bipoláris világrend utolsó éveiben merült fel először a két bűnelkövetési forma nemzetközi szinten történő visszaszorítása, majd az 1990-es évektől kezdődően folyamatos fejlődést mutatott fel. A 2001-es évet követően a pénzmosás mellé becsatornázták a terrorizmusfinanszírozás felszámolását is, minthogy hangsúlyosabban jelent meg akár az Egyesült Államok, de akár más fejlett országok terrorizmus elleni küzdelme. A terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem annyira sikeressé vált az elmúlt közel két évtizedben, hogy a komplex terrorizmus elleni harcban a pénzügyi erőforrások felderítése és felszámolása tekinthető a legsikeresebb vállalkozásnak (Clunan, o.). A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem nem tét nélküli. Ugyan jelentős szórást mutat a szakértők becslése, hogy a világ összjövedelmének hány százalékát emészti fel a szervezetbűnözés, de a Nemzetközi Valutaalap ezt az értéket évente 3-5%-ra becsüli, és 2-3% pedig különböző pénzmosási technikák segítségével visszakerül a gazdaság körforgásába 3. A különböző pénzmosási technikák segítségével megerősödő bűnszervezetek és terrorista szervezetek torzítják a piaci versenyt, növelik az adott országban a korrupció szintjét, illetve azon fejlődő országokban, amelyekben piacgazdasági reformok, vagy éppen demokratizálódási kísérlet zajlik, rontja a konszolidáció esélyeit. A tanulmány az első fejezetben összegyűjti azon nemzetközi szervezeteket, amelyek kiemelt kockázatként kezelik a pénzmosást és terrorizmusfinanszírozást, és amelyek munkája ráhatással van a két bűnelkövetési forma globális szintű visszaszorítására. A második fejezet Magyarország vonatkozásában tekinti át a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet, az aktualitásokat, illetve kihívásokat. 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola másodéves phd hallgató,külügyi Műhely Gyorselemzés sorozat főszerkesztő 2 A gyakorlatban a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás is összefonódhat, minthogy terrorszervezetek is végrehajthatnak pénzügyi bűncselekményeket, és az abból befolyó nyereséget a szervezetük fenntartására költenek. 3 Forrás:

259 2. Nemzetközi szervezetek és intézmények A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem napjainkban számos nemzetközi szervezet vonatkozásában megfigyelhető. A világon elsőként az Egyesült Államok kriminalizálta a pénzmosással összefüggő tevékenységet 1986-ban, majd ezt a gyakorlatát igyekezett átültetni a nemzetközi szervezetekre is (Jojarth, o.). Törekvéseit rövid időn belül siker koronázta, hiszen minden akkoriban fennálló, meghatározó nemzetközi szervezet esetében az ENSZ, a Nemzetközi Valutalap, a Világbank megkérdőjelezhetetlen befolyással rendelkezett. Az 1989-ben Párizsban megtartásra került G7-es csúcstalálkozót követően létrehozott Pénzügyi Akciócsoport szintén összhangban állt az Egyesült Államok érdekeivel. A továbbiakban a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás visszaszorítását célzó nemzetközi szervezetek és intézmények munkássága kerül röviden bemutatásra. Az ENSZ bűnözés és drogkereskedelem ellen küzdő szakosított szerve, a Kábítószerellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatal 4 égisze alatt jött létre 1997-ben a szervezett bűnözésre és pénzmosásra specializálódott egység 5. Szintén ugyanebben az évben született a pénzmosás felszámolására irányuló globális program 6, amelyet 1998-ban egy politikai deklaráció, illetve a pénzmosás visszaszorítását célzó akcióterv követett 7. Az ENSZ számos nemzetközi szervezettel működik együtt annak érdekében, hogy kölcsönösen kiegészítsék egymás tevékenységét, illetve elkerüljék a párhuzamos tevékenységeket 8. Közéjük tartozik a később ismertetett Pénzügyi Akciócsoport is. A Nemzetközi Valutalap 9 akárcsak a következő pontban tárgyalt Világbank az és között fennálló Bretton Woods-i rendszer legfontosabb pillérének számított, a világban betöltött szerepe ugyanakkor napjainkig jelentős. A Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság 2000 szeptemberében arra kérte a Nemzetközi Valutalapot, hogy a Világbankkal közösen dolgozzon ki olyan háttéranyagot, amely a két szervezet szerepét definiálja a pénzmosás elleni küzdelemben (Financial System Abuse, Financial Crime and Money Laundering Background Paper, 2001, 2.o.). A szeptember 11-i terrortámadások következtében a pénzmosás kiegészült a terrorizmusfinanszírozás felszámolásával is ben útjára indult az egyes tagállamok finanszírozásából létrejövő alap, amely a tagállamok pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással fellépő intézményrendszer fejlesztését finanszírozza (IMF and the Fight Against Money Laundering and the Financing of Terrorism, 2018). A Világbank a partnerországok tekintetében a pénzmosást és terrorizmusfinanszírozást, mint a pénzügyi rendszer biztonságát és integritását veszélyeztető kockázatként értékeli. Eddigiekben 65 országnak nyújtott technikai segítségnyújtást pénzügyi reformok meghozatalához, amely 50 esetben a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás visszaszorítását célzó intézkedések létrehozását / felülvizsgálatát hozta magával Angol elnevezés: United Nations Office on Drugs and Crime, rövidítve: UNODC 5 Angol elnevezés: The Law Enforcement, Organized Crime and Anti-Money-Laundering Unit 6 Angol elnevezés: Global Program against Money-Laundering, rövidítve: GPML 7 Forrás: 8 Az együttműködő partnerek között megtalálható: Nemzetközi Valutalap, Világbank, brit Nemzetközösség Titkársága, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Ázsiai Fejlesztési Bank, Egmont Csoport Pénzügyi Hírszerzési Egység, INTERPOL, regionális fejlesztési bankok, Európai Unió, az Egyesült Államok, további ENSZ szakosított szervek, illetve a Pénzügyi Munkacsoport. 9 Angol elnevezés: International Monetary Fund, rövidítve: IMF. 10 Forrás: 259

260 A Pénzügyi Akciócsoport 11 működése immáron három évtizedre vezethető vissza. Az ben publikált 40 Ajánlása (Forty Recommendation) irányadóvá vált nemcsak a szervezet működése, hanem egyéb nemzetközi szervezetek és intézmények, illetve az egyes országok vonatkozásában is. A Pénzügyi Akciócsoport által kidolgozott standardokat amelyek az évek során bővültek, illetve átdolgozásra kerültek 12 a Nemzetközi Valutalap, illetve a Világbank is elismeri (Alldridge, 2008, 444.o.). A Pénzügyi Akciócsoporton túlmenően léteznek az úgynevezett Pénzügyi Akciócsoport-szerű Regionális Testületek (FATF-Style Regional Bodies), amelyek az előbbi ajánlásainak helyi átültetésében nyújtanak segítséget. Összesen 9 ilyen testület létezik, amelyek közül a Moneyval kerül a későbbiekben kifejtésre. A Pénzügyi Akciócsoport nemcsak az általa kifejtett tevékenység, hanem működési sajátossága okán is külön figyelmet érdemel. Számos szerző van azon a véleményen, hogy a Pénzügyi Akciócsoport a globális kormányzás (global governance) prototípusává vált, és éppen egy olyan nemzetközi együttműködést teremtett egy globális rezsimet, amely kifejezetten egy szűkebb szakpolitikai cél megvalósítására jött létre (források a teljesség igénye nélkül: Durrieu, 2013.; Jakobi, 2015.; Mugarura, 2012.; Serrano-Kenny, 2003.). A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás visszaszorítására egy olyan nemzetközi rezsim alakult ki, amely szabályai sok esetben egységesen jelennek meg a különböző szervezeteknél és intézményeknél a Pénzügyi Akciócsoport ajánlásait emelik át és amelyek átültetését az állam feletti entitások elvráják az egyes szuverén országoktól. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél 13 szintén helyt kap a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással szembeni küzdelem. Mivel azonban a szervezet a Pénzügyi Akciócsoport ajánlásai alapján alakította ki az adóbűncselekményekkel és pénzmosással kapcsolatos kereteket, jelentős eltérésről nem lehet beszélni 14. És ugyan a két szervezet hivatalosan egymástól függetlenül működik, mégis beszédes tény, hogy a Pénzügyi Akciócsoport titkársága a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet székhelyén működik 15. Az Európa Tanács egy 47 tagállamot tömörítő regionális szervezet, amelynek a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága 16 hivatott a tagállamok szabályozási környezetének felülvizsgálatát elvégezni es létrehozása óta működése sokat változott, és mára a Pénzügyi Akciócsoport 2012-es ajánlásai, illetve 2004-es módszertana alapján vizsgálja a tagállamok szabályozási keretrendszerét arra vonatkozóan, hogy milyen kockázatokat rejtenek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás vonatkozásában. A 159 országból összetevődő Egmont Csoport 17 a nemzeti hírszerző ügynökségek munkáinak összehangolását, információk és jó gyakorlatok kölcsönös megosztását kívánja előmozdítani a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás visszaszorítása kapcsán. Összesen 8 regionális munkacsoport működik az Egmont Csoport keretein belül. 11 Angol elnevezés: Financial Action Task Force, rövidítve: FATF Angol elnevezés: Organisation for Economic Co-operation and Development, rövidítve: OECD. 14 Forrás: 15 Forrás: 16 Angol elnevezés: Committee of Experts ont he Evaluation of Anti-Money Laundering Measures and the Financing Terrorism, rövidítve: MONEYVAL. 17 Angol elnevezés: Egmont Group of Financial Intelligence Units 260

261 Az Egmont Csoport is jól mutatja az 1990-es években végbemenő változásokat: a bipoláris világrend felbomlásával a korábban ellenségeskedő országok megtanultak együttműködni, illetve figyelmet fordítottak az új kor kihívásaira. A mind rohamosabb sebességgel globalizálódó világ számos tekintetben új kockázatokat teremtett, és ezek a kockázatok több esetben az országhatárokon is átíveltek. A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás tipikusan egy nemzetközi kockázat, amely visszaszorítását az Egmont Csoport is a zászlajára tűzte. A kifejezetten bűnüldözésre és felderítésre szakosított szervek együttműködése bár sikeresnek mondható, mégsem volt képes olyan magas szintű koordinációt kiépíteni, mint a Pénzügyi Akciócsoport. Beszédes, hogy az Egmont Csoport a Pénzügyi Akciócsoport ajánlásainak átültetését szorgalmazza. Összegezve a fentieket elmondható, hogy a Pénzügyi Akciócsoport a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni globális küzdelem központi szereplőjévé nőtte ki magát annak ellenére, hogy maga a szervezet mindössze 38 tagot tömörít 18. Természetesen a Pénzügyi Akciócsoport-szerű Regionális Testületek révén megvan a globális területi lefedettsége, hiszen ezen testületek a Pénzügyi Akciócsoport társult tagjainak minősülnek. A Pénzügyi Akciócsoport által készített ajánlásokat és módszertani megfontolásokat számos fent ismertetett nemzetközi szervezet is a magáévá tett, illetve aktívan együttműködik vele. 3. Magyarország szerepe a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem egy többszereplős folyamat: nemcsak az államok közötti, illetve az állam nemzetközi szervezetek közötti együttműködés relációjában van jelentősége, hanem az adott államon belül az egyes állami intézmények, illetve a privát szféra szereplői közötti kooperáció is stratégiai jelentőségű. Magyarország példáján keresztül kerülnek bemutatásra ezen kapcsolódási pontok. Az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága ban végezte ötödik körös vizsgálatát Magyarországon, és az eredményekről 2016 szeptemberében tett közzé országjelentést. Ezzel együtt a Pénzügyi Akciócsoport is megfigyelés alá vonta Magyarországot, így 2017 decemberében az Európa Tanács, míg 2018 januárjában a Pénzügyi Akciócsoport előtt is prezentálni kellett a szabályozási környezet fejlesztését. Magyarország erőfeszítéseit a két nemzetközi szervezet elegendőnek találta, ugyanakkor egyes szakterületek esetében még további fejlesztéseket szükséges eszközölni, amelyről és 2019 decemberében az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Szakértői Bizottságának plenáris ülésén szintén be kell(ett) számolni (a vizsgálatról, illetve annak eredményeiről bővebben lásd: Tóth, 2018a, Tóth, 2018b.). A 2016-os országjelentésre válaszul született meg a kormányzat cselekvési terve az egyes szakterületek fejlesztéséről. Ezeket a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni nemzeti kockázatértékelésről szóló intézkedési tervről szóló 1333/2017. (VI. 9.) Korm. határozat, illetve az Európa Tanács Moneyval jelentésben Magyarország részére megfogalmazott, pénzmosás elleni ajánlások végrehajtásáról készített akciótervről szóló 1688/2017. (IX. 22.) Korm. határozat tartalmazza. 18 Ez 36 országot, illetve az Európai Bizottságot, valamint az Öböl Menti Együttműködés Tanácsát jelenti. 261

262 A fenti két jogszabályból világosan nyomon lehet követni, milyen ráhatással bírnak egy adott ország működésére a nemzetközi szervezetek által meghatározott normák átültetése. Magyarország Kormánya reagálva a Moneyval országjelentésére, a 1333/2017. (VI. 9.) Korm. határozatban fogalmazta meg az egyes minisztériumok által ellátandó feladatokat. A 1688/2017. (IX. 22.) Korm. határozat már az egyes, az Európa Tanács által összegzett hiányosságokhoz illesztette azon területeket, amelyek felülvizsgálatra szorulnak. Tulajdonképpen az államigazgatás intézményi spektrumának számottevő része helyet kapott az országjelentéssel kapcsolatos feladatok ellátására, úgy mint a már említett Kormány, a minisztériumok (Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium 19 ), központi hivatal (Nemzeti Adó- és Vámhivatal 20 ), területi és helyi államigazgatási szerv (Budapest Főváros Kormányhivatala), a központi bank (Magyar Nemzeti Bank), illetve az egyes minisztériumok alá tartozó további intézmények, mint például a Szerencsejáték Felügyelet, a rendőrség, nemzetbiztonsági szakszolgálatok, és a Terrorelhárítási Központ. A 1688/2017. (IX. 22.) Korm. határozatban kijelölt feladatok megvalósítása olyan szereplőket érint, mint a bejegyzett és működő gazdasági társaságok, pénzügyi szolgáltatók, a Magyarországon bejegyzett civil szervezetek, stb. Ezáltal több tízezer gazdasági és nonprofit társaság működési környezete megváltozott, működésük átláthatóbb, illetve a nemzetközi intézmények standardjaihoz jobban illeszkedő szabályozási környezet került kialakításra. 4. Konklúzió A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemnek kifejezetten nagy jelentősége van napjainkban, amikor mind több ország válik a nemzetközi pénzügyi rendszer szempontjából kockázatossá törékeny és polgárháborúval sújtott államok illetve a terrorizmus visszaszorítása a fenti okból kifolyólag szintén nagy ráfordításokat igényel 21. A bűnszervezetek és terrorista szervezetek pénzügyi háttereinek felderítése és felszámolása az egyik sarokköve a törékeny államok konszolidálásának, hiszen az átláthatatlan pénzügyi rendszer mindazon elemeknek kedvez, amely az adott állam működését kívánja aláásni / kijátszani. De hasonlóan stratégiai jelentőségű a két bűnelkövetési forma visszaszorítása a fejlett országokban is. Csak az idei évben több pénzmosással kapcsolatos botrány rázta meg az 19 A 2018-as országgyűlési választást követően némi változás állt be a bevonásra került minisztériumok tekintetében. A évi V. törvény értelmében a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztériummá alakult, míg egyes szakterületek is intézményt váltottak. Ilyen terület a magyarországi civil szervezetekkel foglalkozó helyettes államtitkárság is, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumából a Miniszterelnökségre került át. 20 Külön figyelmet érdemel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája. A 2017-es évben összesen alkalommal indított operatív elemzést, és a legtöbb bejelentést a bankok, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatók teszik (Éves jelentés év, o.) 21 A Fund For Peace legutóbb publikált Fragile State Index jelentésében ugyan arra a megállapításra jut, hogy a vizsgált 178 országból 151 legalább részleges előrehaladást mutatott, ám a világ országainak mindössze kisebb hányada tekinthető stabilnak. Mindössze 56 országot tudtak a nagyon fenntartható illetve a stabil kategóriák közé besorolni. Forrás: 262

263 európai bankrendszert is úgy mint a dán Danske Bank 22, az osztrák Raiffeisen Bank 23, vagy a svéd Swedbank 24 amely jól jelzi, hogy még a nemzetközi szervezetek által nem kifogásolt országokban is súlyos kihívást jelent annak visszaszorítása. Összességében megállapítható, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás visszaszorításához tovább erőfeszítésekre van szükség mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, és a nemzetközi szervezeteknek kiemelt jelentősége van abban, hogy ez a küzdelem a jövőben milyen irányba képes elmozdulni. Felhasznált irodalom Alldridge, Peter (2008): Money Laundering and Globalization, Journal of Law and Society, Vol. 35. No.4. Elérhető: Clunan, Anne L. (2006/2007): The Fight against Terrorist Financing, Political Science Quarterly, Vol No. 4. Elérhető: Durrieu, Roberto (2013): Rethinking Money Laundering & Financing of Terrorism in International Law Towards a New Global Legal Order, Oxford University, ISBN-13: Éves jelentés év (2017), Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása, Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda. Elérhető: penzmosas/eves_jelentesek_feleves_tajekoztatok Financial System Abuse, Financial Crime and Money Laundering Background Paper (2001), Monetary and Exchange Affairs and Policy Development and Review Departments, International Monetary Fund. Elérhető: eng/ pdf IMF and the Fight Against Money Laundering and the Financing of Terrorism (2018), International Monetary Fund. Elérhető: Sheets/2016/08/01/16/31/Fight-Against-Money-Laundering-the-Financing-of-Terrorism Jakobi, Anja P. Jakobi (2015): Global networks against crime: Using the Financial Action Task Force as a model?, International Journal, Vol. 70. No. 3. Elérhető: org/stable/ Jojarth, Christine (2013): Money Laundering: Motives, Methods, Impact, and Countermeasures in Heinrich-Böll-Stiftung Regine Schönenberg: Transnational Organized Crime Analyses of a Global Challenge to Democracy, Verlag, Bielefeld. Elérhető: PDF-ISBN Mugarura, Norman (2012): The Global Anti-.Money-Laundering Regulatory Landscape in Less Developed Countries, Routledge, ISBN-13: Forrás: 23 Forrás: 24 Forrás: 263

264 Serrano, Mónica Kenny, Paul (2003): The International Regulation of Money Laundering, Global Governance, Vol. 9. No. 4. Elérhető: Tóth Zoltán Balázs (2018a): A non-profit szervezetek pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatai, Szakmai Szemle, 16. évfolyam, 1. szám. Elérhető: knbsz.gov.hu/hu/letoltes/szsz/2018_1_szam.pdf Tóth Zoltán Balázs (2018b): Magyarország válaszlépései a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kihívásokra, Polgári Szemle, 14. évfolyam, 1-szám. Elérhető: magyarorszag-valaszlepesei-a-penzmosassal-es-terrorizmusfinanszirozassal-kapcsolatoskihivasokra#note5 264

265 Véger Alexandra 1 Magyar törekvések a börtön zsúfoltság csökkentésére 1. Bevezetés Kevés olyan ország van jelenleg, ahol a börtönök túlzsúfoltsággal illetve telítettséggel ne kerülnének szembe. Ezek az országok folyamatosan keresik, és igyekeznek mindazon alternatív megoldásokat alkalmazni, - akár együttesen is - amely a börtönök túlzsúfoltsággal illetve telítettséggel csökkentenék. Magyarországon is eluralkodott probléma: a börtönzsúfoltság. Több éve folyamatosan küzd a börtönök telítettségével, amelyre különböző módokon, alternatív megoldásokkal igyekszik csökkenteni. Igyekeztem jelen cikkemben felvázolni mindazokat a magyar törekvéseket, és eddig alkalmazott megoldási lehetőségeket, amelyek a börtönzsúfoltság csökkentésére szolgálhatnak. Jelen cikkemben nem nyúlok vissza a zsúfoltság kialakulásának okaira, abban a témakörben számos kiváló tudományos munka már megalkotásra került, jelenleg tényként kívánom kezelni, mint általános problémát, amely különböző módszerekkel hosszú és/vagy rövid távon kezelhető. Mindenekelőtt két fogalmat a cikkem elején tisztázni kell szeretnék, mert a köztudatban a kettő fogalmat, a zsúfoltságot és a telítettséget olykor egy fogalomként kezelik a köztudatban. Túltelítettségről akkor beszélhetünk, amikor az intézetben több fogvatartott kerül elhelyezésre, mint ahány férőhellyel rendelkezik az adott intézet. Ebben az esetben nem objektív mérőszámról van szó. A férőhelyeket a nemzeti kormányzati szervek határozzák az ennek alapjául szolgáló négyzetméter-adatokat. Ez az adat mutatja meg, hogy az adott társadalom hivatalosan elítéltek elhelyezésére mekkora teret szolgáltat (Fliegauf, 2007). Az elmondottakhoz képest zsúfoltság részben más. Mivelhogy előfordulhat olyan szituáció is, hogy annak ellenére zsúfolt egy adott intézet, hogy nem töltik ki teljesen a megszabott férőhelyeket. Zsúfolt például egy olyan helyzet, hogy rendelkezésre áll a megfelelő légköbméter, de a fogvatartottak háromemeletes ágyakon alszanak. Zsúfoltságnak minősül az is, ha nagy létszámú zárkák egy folyosószakaszon egymás mellett helyezkednek el, mivel így az érintett körletrész válik zsúfolttá. Ebből következően nem elégséges az egy főre jutó zárka méreteit, légköbméterét meghatározni, mert ezek betartva is nem kizárható, hogy a fogvatartottak zsúfoltan vannak elhelyezve. Nem mindegy, hogy egy kis zárka zsúfolt, vagy egy nagyobb létszámot befogadó zárka, mert egy nagyobb térben elviselhetőbb az összezártság sok emberrel, még ha számtanilag kevesebb négyzetméter jut egy főre (Nemes, 2014). 2. Fogvatartottak elhelyezése, zárkák kialakítása Az Emberi Jogok Európai Egyezményben is érvényesül a mindenkit megillető jogok és szabadságjogok. A fogvatartás körülményeit érintő 3. cikk deklarálja a kínzás vagy bánásmódot vagy büntetést. Az egyezmény végrehajtása érdekében létrehozta az Emberi Jogok Európai Bíróságot (European Court of Human Right rövidítve: ECoHR, továbbiakban: EJEB). A EJEB-nek nagy és kiemelkedő szerepe van abban, hogy az embertelen bánásmód 1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Doktori Iskola, doktoranda 265

266 vagy büntetés tartalmát esetjogi döntéseivel megtöltötte. A különféle fogvatartási körülményeket érintő ügyekben hozott ítéletek útmutatóként szolgálnak. A testület megállapította, hogy a büntetés-végrehajtási hatóságok a panaszosok számára 3,3 négyzetméternél kevesebb személyes mozgásteret biztosítottak, továbbá a túlzsúfoltsághoz nem megfelelő fogvatartási körülmények társultak (pl. a szegényes higiéniai környezet (a WC nem megfelelő leválasztása), a megfelelő szellőztetés hiánya stb.) Az EJEB a Varga és társai kontra Magyarország ügyben március 10-én meghozott, ún. vezető ítéletében (Varga and Others v. Hungary, nos /12, 45135/12, 73712/12, 34001/13, 44055/13, 64586/13) arra kötelezte Magyarországot, hogy tegyen intézkedéseket a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére. Az EJEB ítéletében megállapította, hogy a fogvatartottak rendelkezésére álló mozgástér és egyéb nem megfelelő körülményekkel együtt olyan mértékű szenvedést okozott a panaszosoknak, amely meghaladta a fogvatartással szükségszerűen együtt járó szenvedés mértékét. Hogy Magyarország a fenti EJEB pilot-ítéletekben foglalt kötelezettséget eleget tegyen, az Országgyűlés október 25-én törvényt elfogadta a büntetés-végrehajtási intézetekben fennálló zsúfolt elhelyezési körülmények miatti kártalanításról szóló évi CX. törvényt, amelyben bevezette az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt benyújtható panasz és az ilyen elhelyezési körülményekből eredő sérelem orvoslására szolgáló kártalanítási eljárást, mint preventív eszközként szolgáló, speciális jogcímen alapuló sui generis intézményt. Egyúttal kérte, hogy az EJEB az új jogszabályt vizsgálja meg, hogy az hatékony és kimerítendő jogorvoslatoknak számít a fogvatartási körülmények ügyekben. Mindezek okán Magyarországon a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendeletben (továbbiakban. Vhr.) pedig a zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre lehetőleg 6 m³ légtér, illetve a 4 m² mozgástér jusson. A mozgástér meghatározása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a berendezési és felszerelési tárgyak (fekhely, ülőke, szekrény, lavór, hamutartó, tükör, takarító eszközök, hulladéktároló edény, mosdó, illemhely) által elfoglalt területet (IM rendelet 121. ) Alternatív ajánlások a zsúfoltság csökkentésére 3.1. Bérrabtartás 2 Kifejezetten súlyos, életellenes, minősített bűncselekményeket elkövetőket bérrabtartás alapján másik országba történő exportálásukkal, csökkentethetné az állam fogvatartási költségeit, hiszen míg az egyik országban a fogvatartási költségek kedvezően alacsonyak, 2 Mivel a büntetés-végrehajtási intézetek 140 százalékos kapacitással működnek, és sok elítéltet a férőhely hiánya miatt helyeznek feltételesen szabadlábra vagy házi őrizetbe, szükséges a büntetés-végrehajtási rendszer átalakítása és költséghatékonnyá tétele. A magyarországi magánbörtönök sokkal korszerűbbek, mint az egyetemi, főiskolai kollégiumok, és ennek véget kell vetni állítja a Jobbik. Mirkóczki Ádám pártszóvivő azt mondta: egy rab tartása naponta forintba kerül, ami éves szinten 56 milliárdos költség az államnak, de a Jobbik javaslataival milliárdot lehetne lefaragni. - Egyúttal a cikk nemzetközi példaként többek között belga, brit, svéd és kínai példát is említ. Példaként található a Belgian convicts moved to Dutch gaol cikk en/2010/02/02/belgian_convictsmovedtodutchgaol / ( )

267 jobban megérné másik államnak inkább alacsony összegű bérleti díjat fizetnie. 3 Valamint a bérrabtartás a visszatartó ereje igen hatásos a társadalom számára. (Pálvölgyi, 2015). Azonban a fenntartási költségek inkább pénzügyi-gazdasági kérdés, mint büntetés-végrehajtási kérdés lenne. Felmerül azonnal a kérdés, hogy mennyire egyeztethető össze a büntetés-végrehajtás céljaival, miszerint a fogvatartott minél hamarabb visszailleszkedjen szabadulása után a társadalomba? Magam részéről is elvetem ezt a megoldást, mert a bérrabtartás a magyar büntető hatalom érdekeivel nem egyeztethető össze. A büntetés-végrehajtás célja az, hogy a fogvatartott jogkövető életmódot folytasson szabadulása után, képes legyen visszailleszkedni a társadalomba. Számolni kell azzal is, hogy a büntetőhatalom végrehajtása kieshet a bérrabtartás során az állam fennhatósága alól. Az elítélt fogvatartásának helye szerinti állam büntetés-végrehajtási szabályai lesznek irányadóak a magyar joggal szemben. Az elítélt nem ismeri az adott ország nyelvét nem ismeri, és nem is beszélve arról, hogy az elítélt emberi méltósága milyen mértékben sérül. Ebben az esetben a magyar állam nem tudja garantálni kizárólagosságát saját állampolgárjának, aki így többszörös hátrányú fogvatartási körülmények között kell büntetését töltenie. A bérrabtartás további negatív vonzata, hogy az elítélt maga is áldozata lesz, hiszen a szociális hálóját elveszíti, nem lesz kötődése, idegen környezet gátolhatja a reintegrációs célokat (Pálvölgyi, 2015) Reintegrációs őrizet A Bv. Kódex egyik legjelentősebb újítása a reintegrációs őrizet. A reintegrációs őrizet részben a rendőrség által elektronikus távfelügyeleti eszközökkel végrehajtott házi őrizeten alapszik, másrészt külföldi példán (Ausztria). Alternatív, költséghatékony büntetés-végrehajtási forma, amely speciális és generális prevenciós célokat, többek között a társadalmi visszailleszkedést és visszaesési ráta csökkentését, tartja szem előtt. Az elektronikus felügyelet jelentős költségmegtakarítással jár, igaz, a technikai feltételeinek kialakítása egyszeri nagyobb beruházást igényel, de ezt követően azonban a felügyelet jóval kevesebb pénzbe kerül, mint a büntetés-végrehajtási intézetben történő elhelyezés (Nagy, 2018). Az elítélt által megjelölt lakásban kerül végrehajtásra, személyes szabadságát nem elvonva, hanem korlátozva elektronikus távfelügyeleti eszközön keresztül. A reintegrációs őrizet azon elítéltek számára van biztosítva, akik a társadalomra kevésbé veszélyesek, hiszen ezek alapján feltételezhető, hogy a civil társadalomba történő visszailleszkedése sikeres és a jövőben jogkövető magatartása lesz. A bevezetése idején, 2015-ben a bv. bírók elé 800 ügyet terjesztették be, és 405 esetben engedélyezték is, és csak négy alkalommal került a kedvezmény visszavonásra ( Bv. Kódex 187/A - 187/E ) ben Az elmúlt évben a reintegrációs őrizet 364 fő elítélt esetében került eredményesen végrehajtásra. Összesen 772 esetben nyújtottak be az elítéltek vagy védőjük kérelmet, amelyből 412 esetben hozott engedélyező határozatot a bv. bíró. A bv. intézetek 205 esetben kezdeményezték az eljárást, abból 110 esetben került sor reintegrációs őrizetbe helyezésre. Az kiemelendő, hogy mindössze hét esetben kellett a jogintézmény megszüntetésére intézkedni, az érintett elítélt sorozatos vagy súlyos magatartási szabályszegése miatt. Fogolyszökés vétséget egy fő követett el (Börtönstatisztikai Szemle, 2017). 3 Szibériában dolgoztatná a magyar rabokat a Jobbik ( ) 267

268 3.3. Összbüntetésbe foglalás Az összbüntetés nem új keletű jogintézmény, mivel már a Csemegi-kódex óta, tehát több mint száz éve szerves része a hazai büntetőjogi szabályozásnak. Az összbüntetés célja pedig az, hogy a terheltet utólag olyan helyzetbe hozza, mintha a különböző eljárásokban elbírált cselekményeit egy eljárásban halmazati büntetéssel sújtották volna (A büntető törvénykönyvről szóló évi C. törvény 95. (3)- (4)). Tény, hogy az összbüntetésbefoglalás nem klasszikus büntetéskiszabás, mégis olyan bírósági döntés, amely az elítélt letöltendő szabadságvesztés tartalmát meghatározza. Az összbüntetésbe-foglalás célja, hogy utólag a a terheltet utólag olyan helyzetbe hozza, mintha a különböző eljárásokban elbírált cselekményeit a Btk. kötelező szabályának megfelelően egy eljárásban elbírálva halmazati büntetéssel sújtották volna (A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló évi CCXXIII. törvény 3. -a alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 10/2018. (VII.18.) AB határozat) Várólista -rendszer és telítettségkiegyenlítő rendszer bevezetése A várólista-rendszer azt jelenti, hogy az újabb befogadásokat korlátozzák vagy akár meg is szakítják, abban a helyzetben, amikor a feltöltöttségi szint eléri a maximális értékeket, és várólistát készítenek az olyan elítéltekről, akiknek szabadon tartása nem jelent súlyos biztonsági kockázatot. 4 Lényegében a kevésbé veszélyes bűnelkövetők esetében lehetővé teszi, hogy ne fogadják be az illetőt addig a bv. intézetbe, addig nem is kezdi meg az ítéletének letöltését, amíg meg nem üresedik egy férőhely. A Bv. Kódex 84. (3) bekezdésében rendezte a jogerős szabadságvesztésre ítélt személyek büntetésük végrehajtásának megkezdésére szolgáló felhívást. Az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott a a szabályszerűen kézbesített felhívásban meghatározott határidőn belül vagy határnapon, az ott megjelölt helyen (Bv. Kódex 18. (1) b) pontja). A felhívás lehetőséget ad arra, hogy a szabad kapacitásokat eredményesebben lehessen felhasználni, hatékonyabbá válik a programozott végrehajtást ban 4017 kibocsátott felhívás alapján a jelentkezési hajlandóság 60% körül mozgott (a BvOP évi önértékelő jelentése). Hazánkban már bőven túl vagyunk az elégséges kapacitáson. A büntetés- végrehajtás telítettségkiegyenlítő rendszert működtet, vagyis a fogvatartottak elosztását, átcsoportosítását központilag koordinálja a bv. intézetek egyenletesebb leterhelése érdekében (Büntetés-végrehajtási szervezet évkönyve 2011). Ha a fogvatartottakat rotálják, vagyis a fogvatartott, aki több ideje zsúfolt intézetben van áthelyezik a létszámviszonyok tekintetében kedvezőbb adottságú bv. intézetbe (Pacsek, 2011). A zsúfoltság tartós kezelésére egyik szakértő sem tartotta alkalmasnak a telítettségkiegyenlítő rendszert (Nemes, 2015). 4 Ld. A Börtönszabályok 18. Szabályához fűzött magyarázatot. I. m old. (Idézi: Pallo Törőcsik, 1. o.) 268

269 3.5. Visszaesés csökkentésére egyéb javaslatok A pártfogó felügyelet megerősödött, a bv. szakmai horizontja közvetlenül kiszélesítette a pártfogó felügyelet hatékony munkavégzését (Palló, 2016) és felállította a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer (KEK Rendszer) felállítását. A rendszer végig kíséri a fogvatartott útját a büntetése megkezdéséről a befejezéséig, megkísérli meghatározni a fogvatartott szabadulása utáni jogkövető magatartásának valószínűségét. Olyan munkafolyamatról beszélünk, amely az elítéltek megismerésén túl, információkat elemez, értékel, differenciálást végez, rezsimbeosztást és egyéniesített döntések meghozatalát kezdeményezi, mindezt folyamatos monitoring szisztéma alapján Magáncégek bevonása Magáncégek bevonására is sor került Magyarországon, még pedig a két Public-Private Partnership (PPP) 6 intézet üzemebe helyezésével, amely által tovább 1400 fős kapacitásbővítés valósult meg. A magáncégek közreműködésére magyar börtönök üzemeltetésében két példa is van: az egyik Szombathelyen, a másik Tiszalökön található. Az állam továbbra is hagyományosan működteti a fogvatartottak nyilvántartását, felügyeletét, egészségügyi ellátást, és az intézet vezetését is. Az ezen felül felmerülő feladatokat azonban egy szolgáltató cég szerződés alapján végzi el. A szerződésben az állam azt határozza meg, hogy a magánvállalkozótól adott minőségű szolgáltatást mennyi ideig kívánja igénybe venni. A PPP konstrukcióban a szolgáltatásért való felelősséget közösen viselik az állam és a magáncég. A rabtartás ilyen formája jól jövedelmező üzletnek látszik, hiszen évre szóló üzemeltetési jogosultság komoly bevételi forrásnak számít bármelyik magáncégnek, valamint a kormány üzemeltetési költségei jelentősen csökkennek. A Szombathelyi Országos Bv. Intézet befogadóképessége 1476 fő, a Tiszalöki Országos Bv. Intézet befogadóképessége 700 fő (Az új büntetés-végrehajtási intézetek létesítéséről, valamint a beruházásokhoz kötődő forrásbevonásról szóló 2126/2004. (V. 28.) Korm. határozat módosításáról) Börtönkorszerűsítés, börtönépítés Börtöneink többsége a XIX-XX. század fordulóján épült. A takarékos működés és a környezettudatosság jegyében több száz milliós beruházásokkal kívül-belül korszerűsödnek a börtönök évtizedek óta. Országosan, a karbantartási munkálatokon felül felújítási munkálatokkal is próbáljuk javítani a fogvatartottak életminőségét ben elindított férőhelybővítési program óta eltelt idő során több korábban bezárt börtönt is újra megnyitottak: 2010-ben az Állampusztai Országos Bv. Intézet solti körletrészében, 2011-ben a Fővárosi Bv. Intézet Gyorskocsi utcai objektumában növekedett a férőhelyek száma, de Pécsett, Kecskeméten és a fővárosban is bővítést valósult meg ben került átadásra a korábban bezárt Közép-dunántúli Országos Bv. Intézethez tartozó martonvásári objektuma, valamint a Szombathelyi Országos Bv. Intézetben, a Budapesti 5 A BvOP Stratégiai, Elemzési és Tervezési Főosztály munkatársai által összeállított anyag. (2015) 6 Az intézetek költségvetési és költségvetésen kívüli források bevonásával, állami-magán finanszírozással együtt működnek. 269

270 Fegyház és Börtönben és a Váci Fegyház és Börtönben is újabb fogvatartotti férőhelyeket kerültek ki alakításra ban az Állampusztai Országos Bv. Intézet Solti alegységet nyitották meg. A 2017-es év egészét vizsgálva a fogvatartottak átlagos létszáma fő volt, 129%-os átlagos telítettségi szint mellett. A végrehajtott férőhelybővítések okán, továbbá az átlaglétszám tekintetében történt csökkenés hatására (2016: , 2017: ) az átlagos telítettség 2 százalékpontos csökkenést mutat a 2016-os évhez képest (Börtönstatisztikai Szemle, 2018). Magyarországon terjedő időszakban összességében férőhely megteremtését és fős személyi állomány bővítését helyezték kilátásba mintegy 30 milliárd forint kiadási többlet árán. Ezen felül átalakításokat, és használaton kívül helyezett épületrészek ismételt üzembe helyezését terveztek (Varga, 2013). További férőhely-bővítés program keretében további beruházásokat foganatosított a kormány 8 új helyszínen. 7 A magyar kormány felhívta a nemzetgazdasági minisztert arra, hogy évben 1243,1 millió Ft, évben ,6 millió Ft, évben ,9 millió Ft és évben ,4 millió Ft rendelkezésre álljon. 8 Ahol több a fogvatartott, és nem férnek el, egyértelmű megoldásként szolgálhat a börtönépítése és a férőhelybővítése. Ha és amennyiben a tendencia megmarad, akkor új férőhelybővítési kényszer alakulhat ki, amely jelentősen megterhelné az állam költségvetését, és kevésbé tudná támogatni az önellátással bíró büntetés-végrehajtási intézményeket, az állam így spirálba szorul. Ezt a nézetet alátámasztja Európa Tanács miniszteri bizottságának R (99) 22 számú ajánlása a börtönök túlzsúfoltságáról és a börtönnépesség megnövekedéséről (továbbiakban: Ajánlás) is, amely a következőket írja: A börtönépületek kibővítését kivételes eszköznek kell tekinteni, mivel ez általában nem kínál tartós megoldást a túlzsúfoltságra. (2. pont) A CPT álláspontja szerint is további férőhelyek biztosítása önmagában nem kínál tartós megoldást. A túltöltöttség féken tartásához vezető legjárhatóbb út a börtönbe küldött személyek létszámának korlátozása vagy modulálása Egyéb megoldási lehetőségek a börtönzsúfoltság csökkentésére Tanulmányom végén néhány olyan megoldási javaslatot foglalok össze, amely véleményem szerint hozzájárulhat a túlzsúfoltság csökkentéséhez, azonban mindegyik esetben mérlegelni kell az előnyök és hátrányokat, valamint kivitelezhetőségüket és a bekövetkező lehetséges hatásaikat a bv. intézet szervezetére, a fogvatartottakra és a társadalomra: igazságszolgáltatási reformra. Egyrészt bv. intézeten kívüli megoldások többek között az enyhébb ítélkezési gyakorlat bevezetése, az óvadék, kegyelmi eljárás és az egyezségkötési gyakorlatok elsajátítása, többszöri alkalmazása, valamint az amnesztia lehetősége. Másrészt bv. intézet belüli megoldások lehetnek a több zárkán kívüli tevékenység szervezése, 7 A büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. bekezdés (1) pontja: Békés, csenger, heves, Kemecse, Komád, Komló, Kunmadaras, Ózd 8 A büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítéséhez szükséges források biztosításáról szóló 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozat 2. pontja 9 Jelentés a magyar kormány számára a CPT magyarországi látogatásáról, március 24-től április 2-ig. Strasbourg, ( )

271 a civilek bevonása, az egyéniesítés gyakorlása, gurítható, mozgatható rácsok, infrastrukturális fejlesztés: nagyobb közösségi terek, személyi állomány körülményeinek javítása, és több szociális munkás bevonása. 5. Zárszó helyett A fenti javaslatok külön-külön is teljes tanulmányt kívánnak meg, azonban érintőlegesen is érezhető, hogy a börtönzsúfoltság csökkentésére tökéletes megoldás nincsen. A fent elmondottak miatt nem tud igazán jelentősen javítani a helyzeten az új büntetés-végrehajtási kódex sem. Annak ellenére, hogy az új kódex módosításai révén (pl.: reintegrációs őrizet) mint a büntetés-végrehajtás belső viszonyait szabályozó norma komoly enyhülést nem várható el a zsúfoltság szempontjából, de a lehetőségeihez képest igyekszik enyhíteni annak hatásait (Nemes, 2014). A végleges megoldás nem a bv. szervezet kompetenciája, hanem egyértelműen magas szintű állami döntések meghozatalát igényli (Palló, 2016). A szabadságvesztést, mint végső alternatívát (ultima rátionak) tekintjük a túltöltöttség féken tartásához (Nemes, 2014). Az Ajánlás rögtön az 1. pontjában deklarálja és ezzel külön kihangsúlyozza, hogy a szabadságvesztést legvégső esetben alkalmazandó szankciónak vagy eszköznek kell tekinteni, és csak akkor szabad alkalmazni, ha a bűncselekmény súlyossága bármely más szankció alkalmazását egyértelműen elégtelenné tenné. Elgondolkodtató az az álláspont, hogy a minél hosszabb szabadságvesztések nem jelentenek nagyobb biztonságot a lakosság számára (Nagy,2002). A hatékony szabadságvesztés több szempontból mindig is egy vitatható terület lesz. Egyrészt az elkövetők pszichológiai vizsgálata során többször érezhető a nem törődő személyiség, másfelől rétegspecifikus a szabadságvesztés hatása (Kertész, 2002). Határozott véleményem, hogy 1-1 megoldás helyett, amennyiben a társadalmi büntetőpolitikai és költségvetési érdekek engedik, több, akár létező alternatíva hangsúlyosabb alkalmazása, illetve más országokból ellesett minták bevezetése jelenthetne megoldást. Jelenleg erre való törekvések országunkban is megfigyelhetőek, hiszen börtönkorszerűsítés, férőhelybővítési és börtönépítési programok indult meg, és törvénybe foglalt kedvezményeket, jogorvoslatokat vezetett be a magyar kormány. Azonban le kell szögezni, hogy tökéletes működést azonnal nem várható el, szükséges a jogalkalmazóknak formálnia, e mellett elengedhetetlen a folyamatos monitorozás, érintettek visszajelzéseit számba venni, hogy a jogorvoslathoz fűzött jogalkotói célok a révbe érjenek. 271

272 Felhasznált irodalom Börtönstatisztikai Szemle 2017/1, 15. o BvOP évi önértékelő jelentése (Munkaanyag) Börtönstatisztikai Szemle, 2018/1, 7. o. Büntetés-végrehajtási szervezet évkönyve 2011, Budapest, 2012, BVOP, 20. o. Fliegauf Gergely: A börtönlázadás okok, befolyásoló tényezők, prevenciós stratégiák. 2. rész, Börtönügyi Szemle, 2007/2, 43. Kertész Imre: Miért túlzsúfoltak a börtönök, Belügyi Szemle, 2002/ o. Nagy Anita: A reintegrációs őrizet magyarországi és európai fejlődési irányai, Kúriai Döntések 2018/4., 585.o. Nagy Ferenc: Adatok és gondolatok a börtönnépesség alakulásáról, Belügyi Szemle, 2002/2-3., 81. o. Nemes András: A zsúfoltság másik oldala, Börtönügyi szemle, 2014/2, 34. o. Pacsek József: Zsúfoltság és magány A fogvatartottak elhelyezésének időszerű kérdései, Börtönügyi Szemle, 2011/4, 9. Palló József: Visszatekintés a Bv. törvény kodifikációjára és a jogalkalmazás néhány első tapasztalatára, Börtönügyi Szemle, 2016/1., 37 Pálvölgyi Ákos: Ez a megoldás? Bérrabtartás, börtönépítés a túlzsúfoltság ellen, Büntetőjogi Szemle, 2015/1-2., 78. Varga Valéria: Gazdasági kihívások az új bv. kódex vonatkozásában, Börtönügyi Szemle, 2013/4., o. Felhasznált jogszabályok A szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 121. Bv. Kódex 187/A /E. A büntető törvénykönyvről szóló évi C. törvény 95. (3)- (4) A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló évi CCXXIII. törvény 3. -a alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 10/2018. (VII.18.) AB határozat Az új büntetés-végrehajtási intézetek létesítéséről, valamint a beruházásokhoz kötődő forrásbevonásról szóló 2126/2004. (V. 28.) Korm. határozat módosításáról 272

273 Velkey Dávid 1 Határrendészet és határvédelem a határőrség utáni Magyarországon ( ) 1. Az integráció előkészítése Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat tartalmazta a rendőrség és a határőrség egyesülésének módját. A végrehajtást hosszas, a szakszervezetekkel és szakértői bizottságokkal folytatott egyeztetések alapján készítették elő. A rendészetért felelős miniszter október 03.-án jóváhagyta az integrált rendőrség területi és helyi szerveinek év január 01-től engedélyezett létszámát, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság, a Köztársasági Őrezred, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Készenléti Rendőrség, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a megyei főkapitányságok, és a hét regionális gazdasági ellátó szerv fenti időszaktól hatályos állománytábláját. Az immáron a határőröket is magánban foglaló szervezetben az engedélyezett rendszeresített státusok száma fő volt. Nem az volt a cél, hogy a két szervezet egymás mellé kerüljön (perszonálunió), szervezeti sajátosságaik figyelmen kívül hagyásra, feladatkörük, jellegük, önállóságuk teljes körűen felszámolásra kerüljön, hanem a mindenkori helyzet konkrét elemzésével, olyan integrációs modellt alakítsunk ki, amely megfelelő mozgásteret biztosít a feladatok hatékony végrehajtásához. Egy olyan egységes szervezet jött létre, amely a párhuzamosságok és a végrehajtói feladatok átfedéseinek megszüntetésével, a költségszükségletek csökkentésével és a gazdálkodás hatékonyabbá tételével egyidejűleg el tudja látni a korábbi két különálló szerv feladatait. (Zsinka, 2009, 47. o.) Az integráció meghatározott alapelvei a következők voltak: - a helyi szervek megerősítése, - a központi és területi szervek vonatkozásában a szervezeti egységek, vezetői státuszok csökkentése, - a nem szakterületi feladatot ellátó szervek vonatkozásában a civilesítés, - a korábbi határőr állománynak továbbfoglalkoztatási garancia kettő évre. Az integrációt megelőzően a év vonatkozásában a rendőrségnél fő hivatásos, 571 fő köztisztviselő és 7676 fő közalkalmazott (összesen: fő) rendszeresített státuszon fő hivatásos, 294 fő köztisztviselő és 7877 fő közalkalmazott (összesen: fő) teljesített szolgálatot, a határőrségnél pedig fő hivatásos, 189 fő köztisztviselő és 1178 fő közalkalmazott rendszeresített státuszon (összesen: fő) 9453 fő hivatásos, 163 fő köztisztviselő és 1159 fő közalkalmazott (összesen: fő) teljesített szolgálatot. Az előzmények alapján a ténylegesen fős állományból kellett kialakítani egy r. százados, Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola 273

274 fős szervezetet. Az Országos Rendőr-főkapitányság előzetes számításai szerint, az átszervezés miatt körülbelül ezer fő fog leszerelni a két szervezettől, így elkerülhető a létszám leépítés. Mivel az abban az időszakban hatályban lévő, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLII. törvény 56. (1) bekezdés b) pontja ezt lehetővé tette, ezért átszervezés miatt a szolgálati jogviszonya év végével 944 fő határőrnek és 210 fő rendőrnek megszűnt. Közben megnövekedett a hivatásos szolgálatra egészségügyi okokból alkalmatlanok száma a nyugdíjtörvény módosításával kapcsolatos információk évközbeni elterjedése miatt. Csak 2007-ben közel 2200 rendőr kérte az egészségügyi nyugdíjaztatását. Mindezek hatására a két szervezetből mindösszesen 3354 fő távozott. További 806 fő jogviszonya szűnt meg annak következtében, hogy a Legfelsőbb Bíróság december 20-án úgy határozott (4/2007. KPJE számú határozat,) hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati idejébe szolgálati időként kell számítani a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi időt. Az állomány létszámát negatív irányba befolyásoló döntések következtében év elején az integrált szervezet (35406 hivatásos, 613 köztisztviselő és 8981 közalkalmazott) rendszeresített státusán (33784 hivatásos, 421 köztisztviselő és 8884 közalkalmazott) fő volt. További nehézséget okozott, hogy a hiány országos szinten aránytalanul oszlott el. A Budapesti Rendőr-főkapitányság jelentős hiánnyal küzdött, a megyei rendőr-főkapitányságok közül azonban több is például a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság, a Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság létszámtöbblettel rendelkezett. Ez azért alakulhatott így, mert a schengeni belső határon megszűnt a határellenőrzési feladat, és a volt határőrszerveknél felszabadult az állomány. Az állomány ezen tagjait státusra kellett helyezni. Ennek a helyzetnek a megoldásaként a nem érintett megyei rendőr-főkapitányságoktól az üres státuszok zárolásra kerültek és el lettek különítve a létszámfeletti állomány státusra helyezése céljából. A létszámfeletti állományt már 2007-ről 2008-ra sikerült jelentősen csökkenteni, 1200 főről 832 főre. Többen más rendészeti szervhez kérték áthelyezésüket, így például a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz és az akkor még létező Vám- és Pénzügyőrséghez. A két szerv integrációja a vezetők számának csökkenését is hozta. Az egyesítéskor a rendőrségnél 1530, a határőrségnél 339 volt a vezetői státuszok száma. Egy évvel később az integrált szervezetben a vezetői státuszok száma pedig már csak 1674 volt. Növekedett azonban arányaiban a közalkalmazotti vezetők száma: a korábban hivatásos alosztály-, és csoportvezetőkből közalkalmazotti osztályvezető-helyettesek lettek. Az integráció szintén fontos hozománya volt, a szakszolgálatoknál történő további civilesítés, amelyet még a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény írt elő. A 3. -ban határozza meg azokat a területeket, munkaköröket, amelyek civilesítését végre kellett hajtani. A rendőrségnél ez a szakszolgálatok állományának egy részét érintette (pl. humánszolgálat, gazdasági szakterület) (Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet). Az integráció következtében párhuzamosságok alakultak ki ezeken a területeken, így szükséges volt a státuszok 274

275 csökkentése, majd civilesítése. A 2. táblázat az integráció előtti és utáni létszámokat mutatja. 2. táblázat A szakszolgálatok állománya az integráció előtt és után Rendőrség Integráció előtt Határőrség hivatásos köztisztviselő közalkalmazott összesen Integráció után Leolvasható, hogy a teljes létszám mintegy 700 fővel csökkent. A hivatásos, köztisztiviselői és közalkalmazotti kategóriákat azonban nem azonos arányban érintette a csökkentés: a két szerv összesen 2244 hivatásos státusából mindössze 924 státusz maradt, nőtt azonban a köztisztviselői és közalkalmazotti státuszok száma. 2. Az integráció után A év vége mérföldkő volt a mind a szervezet, mind annak állománya számára. A már uniós tagállam státuszt elnyert Magyarország január 01-ével csatlakozott a schengeni övezethez. Azonban ezzel egy időben lezárult egy fejezet a magyar rendészettörténetben, mivel hatvankettő év után megszűnt a Honvéd Határőrség felállításáról szóló /1945 HM rendelet alapján 1945-ben felállított, önálló határőrség. A határőrség költségvetési szerveinek megszüntetéséről és a jogutódlásról szóló 70/2007. (XII. 29.) IRM rendelet 1. (1) bekezdése alapján: A Határőrség Országos Parancsnokságát, a Győri Határőr Igazgatóságot az alárendeltségében működő határrendészeti kirendeltségekkel, a Szombathelyi Határőr Igazgatóságot az alárendeltségében működő határrendészeti kirendeltségekkel, a Nagykanizsai Határőr Igazgatóságot az alárendeltségében működő szlovén viszonylatú határrendészeti kirendeltségekkel, a Pécsi Határőr Igazgatóságot, a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóságot, az Orosházi Határőr Igazgatóságot, a Nyírbátori Határőr Igazgatóságot, a Miskolci Határőr Igazgatóságot az alárendeltségében működő határrendészeti kirendeltségekkel, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóságot az alárendeltségében működő határrendészeti kirendeltségekkel és a Budapesti Határőr Igazgatóságot az alárendeltségében működő határrendészeti kirendeltségekkel az Áht a (1) bekezdésének c) pontja alapján, december 31-i hatállyal megszüntetem. A Határőrség Országos Parancsnokságának jogutódja az Országos Rendőr-Főkapitányság lett, a megszüntetett határőr igazgatóságoké pedig a területileg illetékes megyei rendőr-főkapitányság, a Budapesti Határőr Igazgatóságé pedig a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság. 275

276 2008. január 1-je után az integrált rendőrség olyan határrendészeti rendszert alakított ki, amely továbbra is mindenben megfelelt az európai uniós és a schengeni követelményeknek. A rendszer többvonalas elrendezésben összpontosította erőit. A határrendészeti rendszer első vonalát a határátkelőhelyek és az ott szolgálatot teljesítő rendőrök határforgalom-ellenőrzési tevékenysége jelentette. Ők hajtották végre a határátlépésre jelentkező személyek, járművek, tárgyak ellenőrzését. Munkájukat jelentősen támogatták egyrészt az automatizált rendszerek és technológiák, másrészt pedig a közös kapcsolattartási szolgálati helyek és rendőri együttműködési központok. Szintén az első vonalhoz tartoztak a határátkelőhelyek között terepszakaszokat érintő határőrizeti tevékenységek, melyet szintén a kirendeltségek személyi állománya hajtott végre. A járőrök figyelő, mozgó, okmányellenőrző szolgálatot láttak el. Munkájukat szolgálati kutyák és figyelést segítő technikai eszközök segítették, tevékenységük az államhatár mentén volt jellemző, ahol a feladatuk átkelőhelyről visszairányított és a tiltott határátlépéssel ismét megpróbálkozó személyek feltartóztatása, a tiltott határátlépés megelőzése, a határrend betartatása volt. A járőrök mellett e feladatot segítették a mozgást érzékelő és előjelző eszközök is, mint például a lépésérzékelők, radarok, stabil és mobil hőkép-érzékelő kamerák, stb., amelyek a külső határ teljes hosszát ellenőrzés alatt tartották. A második vonal a kirendeltségek illetékességi területeinek mélységi területeire összpontosított. Magyarország mélységi részein, a határrendészet második lépcsőjében a megyei rendőr-főkapitányságok Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató Alosztályai, a rendőrkapitányságok járőrei és a Készenléti Rendőrség Mélységi Ellenőrzési Osztálya hajtották végre az ellenőrzéseket. 3. A tömeges migráció időszakában Azonban a nemzetközi helyzet új irányt vett, és a közel-keleti Szír Köztársaságban március havában tüntetések kezdődtek, ami végül polgárháborúvá szélesedett. A folyamat sok más arab országban hasonlóan zajlott le, és ennek keretében megdőlt a kormányhatalom Tunéziában, Líbiában, Egyiptomban és Jemenben. Az úgynevezett arab tavasz nyomán sok ember vesztette életét mind a katonai és rendvédelmi, mind a civil oldalon, és milliók indultak meg a jobb élet reményében más országokba, különösen az Európai Unió felé. A több milliós embertömeg természetesen új kihívások elé állította a határrendészetért, illetve a határvédelemért felelős szervezet, immáron a rendőrséget. A migrációs helyzethez igazodva a határrendészetben megkezdődött az ideiglenes tevékenységi formák és kötelékek céltudatos alkalmazása. Jellemző példái ennek az Ideiglenes Meghallgató Központoknak az idegenrendészeti tevékenység, és a menekültügyi feladatok szervezett és hatékony végrehajtása céljából való létrehozása 2014-ben, valamint a Határrendészeti Operatív Törzs felállítása 2015-ben. (Varga, 2016, 98. o.). Az idézetben szereplő ideiglenes tevékenységi formák nem idegenek a szakterületen. Hasonló látható volt már a Baranyavár 95 akció keretében is. 276

277 1. táblázat. Határrendészet szakterület intézkedéseinek összetétele (Forrás: Országos Rendőr-főkapitányság, Határrendészeti Helyzetkép, IV.) 1. ábra. Regisztrált intézkedések megoszlása (Forrás: Országos Rendőr-főkapitányság, Határrendészeti Helyzetkép, IV.) Könnyen belátható, hogy a tömeges migráció okozta terhelés a személyi állomány számára jelentős fizikai és pszichikai terhelést jelentett. A kiégés és a fluktuáció komoly problémát okozott. A helyzetet rontotta, hogy a szomszédos államok határőrizetért felelős szervei sem segítettek a helyzet normalizálásában, sőt: Több esetben nyíltan, vagy burkoltan nemhogy akadályozták volna az illegális migrációs hullámot, hanem éppen, hogy siettették, gyorsították további hömpölygését (Ritecz, 2017, 671. o.). A helyzet kezelése érdekében a kormány a rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 1401/2015. (VI. 17.) Kormányhatározatban elrendeli a magyar szerb határszakaszon a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében körülbelül 175 km hosszúságban 4 m magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését, illetve utasítja a belügyminisztert, hogy a feladattal kapcsolatos normaalkotási tevékenység előkészítését kezdje meg. Az Integrált Biztonsági Határzár telepítését a honvédség állománya végezte el szeptember 15-én lépett hatályba az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló évi CXL törvény. Ez több törvényt is módosított pl. a polgári törvénykönyvről szóló évi III. törvényt, vagy a menedékjogról 277

278 szóló évi LXXX. törvényt. Ami azonban a korszakot tekintve jelentős az a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény módosítása, mivel ez a korábbi szabálysértés helyett már bűncselekményként szankcionálja a határzár tiltott átlépését, és az ehhez kapcsolódó bűncselekményeket, továbbá a büntetőeljárásról szóló évi törvény módosítása, mivel ez szabályozta az eljárás módját a határzárral kapcsolatos bűncselekmények elkövetése esetén. Szintén az időszak jelentős jogszabályi változása volt, hogy az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével öszszefüggő módosításáról szóló évi CXLII. törvény lehetővé tette a honvédség állományának igénybevételét a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, illetve szabályozta a fegyverhasználati jogosultságukat is,az 1. (5) bekezdése szerint: A rendőrség határrendészeti, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve külföldön felderítő tevékenységet végezhet, amely során információkat gyűjt az államhatár rendjét veszélyeztető cselekmények, valamint a terrorizmussal összefüggő cselekmények felderítése és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtása érdekében. A folyamat természetesen a szervezeti struktúrát is érintette szeptember 15-én a Készenléti Rendőrségen belül létrejött a Határrendészeti Igazgatóság, amely közvetlenül a Készenléti Rendőrség parancsnokának alárendeltségébe tartozott. A rendszeresített létszáma a szervezeti egységnek 2106 fő volt. Az igazgatósághoz kettő Határvadász Bevetési Főosztály tartozott, amelyek három-három Határvadász Bevetési Osztályra tagozódtak, illetve létrejött egy önálló Mélységi Bevetési Osztály is. Közel egy évvel később továbbfejlesztették ezt a struktúrát és a két Határvadász Bevetési Főosztály Nyugat-magyarországi Határrendészeti Igazgatósággá, illetve Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatósággá változott. Mindkét igazgatósághoz két Határvadász Bevetési Főosztály tartozik, a főosztályokhoz pedig 2-5 Határvadász Bevetési Osztály, illetve megmaradt az önálló Határvadász Mélységi Ellenőrző Osztály. A jogszabályi felhatalmazások alapján a Készenléti Rendőrség és határvadász egységei országos illetékességgel rendelkeznek. A Készenléti Rendőrségen történt szervezeti változásokon túl megalkották a területi szintért felelős Operatív Törzseket, illetve központi szinten Központi Operatív Törzset. 278

279 Felhasznált irodalom Ritecz György (2017): Határőrizet a rendszerváltástól napjainkig , In: Őrzők vigyázzatok a határra! Zrínyi Kiadó, Budapest. Varga János (2016): A magyar határrendészeti rendszer működése a tömeges migráció kezelése során. In: Határrendészeti Tanulmányok 2016/3. Zsinka András (2009): Az integráció humánerőforrás-gazdálkodási mérlege. In: Határrendészeti Tanulmányok 2009/3. különszám. Jogszabályok Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLII. törvény. A Legfelsőbb Bíróság 4/2007. KPJE számú határozata (2007. XII. 20.) A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet A Magyar Határrendőrség felállításáról szóló /1945 BM rendelet A Határőrség költségvetési szerveinek megszüntetéséről és a jogutódlásról szóló 70/2007. (XII. 29.) IRM rendelet 279

280 Veprik Zita 1 A megbízhatósági vizsgálatok a rendőri korrupció elleni küzdelemben 1. Bevezetés A korrupció, amely 1986-ban már világjelenségnek számított (Kránitz, 1986, p. 264), a 2000-es években nemzetközi szinten központi kriminálpolitikai kérdéssé vált. (Mischkowitz et al, 2000, p. 23) A rendőri korrupció azért is érdemel kiemelt figyelmet, mivel a bűncselekmény egyik elkövetője egy olyan hatósági személy, akinek Finszter Géza megfogalmazásában a jogsértőnek minősített emberi magatartásoktól a hatósági kényszer eszközeivel épp a társadalom védelmezése lenne a feladata (Finszter, 2000, p, 167). A rendőri munka specialitásai miatt más állami szervekhez képest korrupció szempontjából a veszélyeztetettebbek közé tartozik. Ugyanakkor egy-egy rendőri korrupciós esemény a büntetőjogi értékelésen túl további negatív hatásokat hordoz. Jelentősen csökkenti az állampolgárok rendészeti szervekbe vetett bizalmát, rontja Magyarország nemzetközi megítélését, továbbá biztonsági deficitet okoz. Ezek olyan súlyos problémákat okozhatnak, hogy a rendőri szervek eredményes és hatékony működését megakadályozzák. Emiatt az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzése és felderítése kiemelt prioritást kell, hogy élvezzen. A rendőri korrupció elleni küzdelemben mindig is a represszív eszközök túlsúlya érvényesült és érvényesül ma is, annak ellenére, hogy az integritás alapú eszközök térnyerése a korrupció valamennyi fajtája elleni küzdelemben megfigyelhető. A represszív eszközök sorában vezették be hazánkban a megbízhatósági vizsgálatot, mely a korrupció elleni fellépés egyik hatékony eszköze, annak visszaszorítását szolgálja (NVSZ). Tanulmányomban ennek a jogintézménynek az alkalmazásával kapcsolatban rendelkezésre álló tapasztalatokat, eredményeket, problémákat vizsgálom Fogalmi keretek A szakemberek a korrupciónak sokféle fogalom meghatározását használják, de a mai napig nem tudtak megalkotni egy általánosan elfogadott definíciót. Ez nemcsak azért nehéz, mert egy erősen strukturált jelenségről beszélünk, hanem azért is, mert a korrupció definíciója nem tárgyszerűsíthető és nem köthető meghatározott cselekvésekhez. A definíció súlypontja időről időre, helyről helyre változhat; a szituációk egyéb különbségeiről nem is beszélve (Aszalós, 1999, p ). Amennyiben azonban a korrupciós jelenséggel kívánunk foglalkozni, elengedhetetlen, hogy valamilyen fogalom meghatározás mentén elinduljunk. Jelen tanulmányban a korrupció legveszélyesebb (vagy legalábbis hivatalosan annak nyilvánított) szegmensével, a korrupciós bűnözéssel foglalkozom (Hollán, 2014, p. 19). A fogalom meghatározására Hollán Miklós nézetét használom fel, aki a korrupciós bűncselekményeket két csoportba osztotta. Az egyik csoportba az ún. szükségképpen (in abstracto) 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Doktori Iskola

281 korrupciós bűncselekmények tartoznak, melyek esetében nemcsak az elkövetett konkrét cselekmény, hanem a törvényi tényállás is megfelel a korrupció fogalmának. 2 A másik kategóriába az ún. nem szükségképpen (in concerto) korrupciós bűncselekmények tartoznak, 3 amelyeknél a törvényi tényállás nem felel meg a korrupció definíciójának, de a konkrét elkövetés gyakran igen. A rendőri korrupció megelőzésére, a korrupt magatartást tanúsító rendőrök kiszűrésére egy speciális, több országban eredményesen használt eszköz az ún. megbízhatósági vizsgálat. Először az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazták, ahol mind célzott, mind pedig véletlenszerű megbízhatósági vizsgálatok is folytathatók. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban kizárólag célzott vizsgálatok, súlyos ügyekben, magas szintű jóváhagyás mellett, az alapvető jogok messzemenő tiszteletben tartásával engedélyezettek. A Cseh Köztársaságban külső engedély nélkül, de személyhez kötötten, provokáció nélkül alkalmazhatják a jogintézményt. A szomszédos Romániában is alkalmazható a megbízhatósági vizsgálat, melynek során tapasztaltak nem bizonyítékot, hanem a büntetőeljárás kiindulópontját képezik. Lényeges jellemző, hogy nem személyhez kötötten kell végrehajtani (Klotz, 2017, p ). Ez a magyar-román határszakaszon ahol a két ország határrendészei egymás mellett, mind magyar, mind pedig román területen, kézből-kézbe határforgalmi ellenőrzés módszerével dolgoznak, érdekes jogi kérdéseket vet fel. Meg kell említeni, hogy történt olyan eset, amikor Romániában működő Korrupció Elleni Hivatal (Directia Generala Anticoruptie) által végrehajtott megbízhatósági vizsgálata alapján ítéltek el egy magyar rendőrt. A bíróság az ítélet meghozatalakor figyelembe vette, hogy a külföldi hatóságok előzetesen tájékoztatták a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról a magyar hatóságokat, továbbá, hogy a külföldi hatóságok a magyar jogszabályoknak megfelelő módon folytatták le és rögzítették a megbízhatósági vizsgálatot. 4 Szerbiában 2016-ban foglalták jogszabályba a megbízhatósági vizsgálatokat. Azt azonban nem szabályozták egyértelműen, hogy csak célzott vagy véletlenszerű vizsgálatok is alkalmazhatóak-e (Mandić, 2016). A jogintézményt Ausztráliában is alkalmazzák, de csak gyanú esetén, célzottan. A véletlenszerű vizsgálat tiltott az emberi jogokra gyakorolt negatív hatások miatt (Mandić & Djordjević, 2016 ). A több országban már korábban bevezetett megbízhatósági vizsgálat hazánkban január 01. napjától alkalmazható módszer, melynek célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve munkaköri kötelezettségének. Ennek megállapítása érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. 5 2 A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (Btk.) XXVII. fejezete: Vesztegetés (Btk ), Vesztegetés elfogadása (Btk ), Hivatali vesztegetés (Btk ), Hivatali vesztegetés elfogadása (Btk ), Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk ), Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk ), Befolyás vásárlása (Btk ), Befolyással üzérkedés (Btk ), Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk ). 3 Ilyen lehet például a Hivatali visszaélés (Btk ), a Hűtlen kezelés (Btk ), a Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk ). 4 Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának 41(I.)Kb.352/2016/5. számú ítélete 5 A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 7/A. 281

282 3. A megbízhatósági vizsgálatok jogi keretei A megbízhatósági vizsgálatot az ilyen magatartást elkövetők kiszűrésére, a rendőri korrupció megelőzése érdekében vezették be. Jogi kereteit a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (Rtv.) 7-7/G. paragrafusa és a 293/2010. (XII. 22.) számú kormányrendelet tartalmazza. Az ehhez kapcsolódó ügyészi feladatokat pedig az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 29. paragrafusának (6) bekezdése és a 3/2012. (I. 6.) LÜ (legfőbb ügyészségi) utasítás VII. fejezete határozza meg. A megbízhatósági vizsgálatot a Nemzeti Védelmi Szolgálat folytatja le. A jogintézménnyel kapcsolatban a Kúria végzésében 6 a következő elvi tételeket rögzítette: - A megbízhatósági vizsgálat létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg. - A megbízhatósági vizsgálat nem minősül hatósági felbujtásnak, mivel arra szabályozott eljárás keretében, ügyészi engedéllyel kerül sor és a lefolytatás megfelel az Emberi Jogok Európai Bíróságának konkrét döntéseiben megfogalmazott érvrendszernek. A jogszabály lehetőséget nyújt a megbízhatósági vizsgálatot végzők részére, hogy egyfajta provokatív magatartást tanúsítsanak, ami ugyan nem minősül hatósági felbujtásnak. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, vannak olyan szakemberek, akik nem helyeslik, hogy a fedett nyomozók provokálják bűncselekmény elkövetését (Balla, 2007, p. 46). Más szerző általánosságban egyetértve a megállapítással kiemeli, hogy vannak olyan, elsősorban szervezett bűnözést jellemző bűncselekmények, amelyeknél a felderítés érdekében indokolt lehet valamilyen felbujtói magatartás. Egyet kell érteni azzal a véleménnyel, hogy a tárgyalótiszt provokatív magatartásának lehetősége korlátok nélkül, jogállami keretek között nem állhat helyt (Nánási, 2013). A jogalkotók az agent provocateuri felhatalmazáshoz komoly jogi korlátokat társítottak. A jogintézmény jogi garanciáját egyrészt az biztosítja, hogy a vizsgálatot a Nemzeti Védelmi Szolgálat csak az ügyészség engedélyének birtokában hajthatja végre. Ezen túlmenően meg kell említeni, hogy önálló deliktumként került meghatározásra a jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat bűncselekménye. 7 Ennek megfelelően az a hivatalos személy, aki megbízhatósági vizsgálatot ügyészségi jóváhagyás nélkül végez, vagy a jóváhagyás kereteit túllépi, illetve jogosulatlanul jóváhagy, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Minősítő körülményként értékeli a jogszabály, ha az a hivatalos személy, aki a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban valótlan tényt állít, és ez alapján a megbízhatósági vizsgálat elrendelését az arra jogosult jóváhagyja. Még súlyosabban rendeli büntetni a törvény, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. A megbízhatósági vizsgálat bűncselekmény gyanúja esetén nem folytatható le, ezért az elrendelő határozatban nyilatkozni kell arról, hogy nem áll rendelkezésre olyan adat, amely bűncselekmény egyszerű gyanújára utal. Ki kell emelni, hogy a titkos információgyűjtés nem irányulhat a megbízhatósági vizsgálat előkészítésére, de a bűnügyi célú titkos információgyűjtés során beszerzett adatok felhasználhatók a vizsgálatok tervezésénél. 6 Kúria Bhar. I. 520/2017/3. számú végzése 7 Btk

283 4. A megbízhatósági vizsgálatok statisztikai adatai, és szerepük a rendőri korrupció elleni küzdelemben A Nemzeti Védelmi Szolgálat közleménye szerint a megbízhatósági vizsgálat a korrupció elleni fellépés egyik hatékony eszköze, annak visszaszorítását szolgálja. Céljuk azoknak a személyek kiszűrése, akik hivatali helyzetükkel, szolgálati kötelezettségeikkel visszaélve, azt felhasználva követnek el bűncselekményeket, súlyosan károsítva a közbizalmat, megingatva a rendvédelem és a közszolgálat társadalmi megbecsülését (NVSZ). A jogintézmény szabályozásában lényeges változás következett be május 5. napi hatállyal, ugyanis bevezették az ún. állománycsoportos elrendelést. Ezzel lehetővé vált a védett szerv valamely állománycsoporthoz tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagjával szemben. A megbízhatósági vizsgálat bevezetése óta eltelt 8 évre vonatkozó statisztikai adatokat elemezve érdekes megállapításokat tehetünk. Figyelembe kell venni, hogy az adatok a személyek számára vonatkoznak és 2017 év közben már egyszerre több személyt érintő állománycsoportos elrendelések is történtek. A kezdeményezett vizsgálatok száma az első 5 évben egyenletesen (262 %-ra) emelkedett. A 6. évben történt jelentős visszaesést követően ismét növekedés figyelhető meg. A 8. évben az eddigi legmagasabb adatokat, azaz az első évben kezdeményezett eljárások 269%-a valósult meg. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az ügyészség által elutasított vizsgálatok száma nagyon változatos képet mutat. A vizsgált időszakban 0 és 10,47% közötti értékek között változik, de ki kell emelni, hogy az utolsó évben a legmagasabb, több mint az összes kezdeményezett vizsgálat 10 %-a. 1. számú ábra A kezdeményezett eljárások száma / Forrás: Nemzeti Védelmi Szolgálat A következő grafikon a lezárt vizsgálatok megoszlását mutatja. Meg kell említeni, hogy a megbízhatósági vizsgálatok alkalmazásának első évére (2011-re) vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat arra, hogy a meghiúsult vizsgálatok passzivitás, vagy más ok következ- 283

284 tében nem valósulhattak meg. Megállapítható, hogy a jogintézmény bevezetését követő első 5 évben a lezárt vizsgálatok 19-22%-a valósult meg, amely érték az elmúlt 3 évben már 29% körül mozgott. A vizsgálatok kevés esetben hiúsulnak meg passzivitás miatt. Két kiugró értéket (10% körüli) láthatunk azonban és évben. 2. számú ábra - Kapcsolatfelvétellel zárult vizsgálatok aránya / Forrás: Nemzeti Védelmi Szolgálat A lezárt megbízhatósági vizsgálatok csupán kis számban tárnak fel korrupt magatartást. Megállapítható, hogy és 2018 évben volt a legalacsonyabb a feljelentéssel zárult ügyek aránya (0,61%, 2,77%). Az érték évben volt a legmagasabb, amikor összesen 12,15%-ban a feljelentés mellett kellett dönteni. 3. számú ábra - Feljelentéssel zárult vizsgálatok aránya a kapcsolatfelvétellel zárult vizsgálatokon belül / Forrás: Nemzeti Védelmi Szolgálat 284

285 Természetesen le kell szögezni, hogy nem csak a feljelentés kezdeményezésével zárult vizsgálatok tekinthetők eredményesnek. Az is eredmény, ha az adott személy nem követ el bűncselekményt, jogszerűem látja el szolgálatát. A következő grafikon szemlélteti a korrupciós, azon belül (kivéve évben) pedig a hivatali és a gazdasági vesztegetés számának alakulását. 4. számú ábra A korrupciós bűncselekmények statisztikai adatai Forrás: Legfőbb ügyész Országgyűlés előtti beszámolói A legfőbb ügyész kiemeli, hogy e bűncselekmény-csoportnak feltehetőleg csak töredéke jelenik meg a statisztikában, a korrupciós bűnözés terjedelmét a számok nem tükrözik 8. Az adatokat elemezve megállapítható, hogy a korrupciós bűncselekmények száma és év között folyamatosan emelkedett. A növekedés oka az ún. nyelvvizsga ügyhöz kötődik, amelyben egy bűnszervezet mintegy 10 éven keresztül szervezte a nyelvvizsga bizonyítványok korrupciós pénz ellenében történő megszerzését. 9 Ezzel szemben a hivatali vesztegetések száma 2012-ről 2013-ra jelentősen emelkedett, azonban évben még a évben rögzített adatokat sem érte el. A évben a korrupciós bűncselekmények száma összességében majdnem a évi szintre esett vissza, azonban a hivatali vesztegetések száma jelentősen, a évi adatok 236 %-ára emelkedett. Ezt követően a korrupciós bűncselekmények és azon belül a hivatali vesztegetés bűncselekmények száma is folyamatosan emelkedett. A évben a korrupciós bűncselekmények 2015 évi adatainak 129 %, a évben már 148%-át regisztrálták. A hivatali vesztegetés bűncselekmények száma pedig évben a évi adatok 251 %-át, míg évben már 283%-át érte el. Az ügyészség felismerte a korrupció elleni küzdelem fontosságát és nehézségeit, a látenciában maradó esetek magas arányát. Ennek megfelelően évben a korrupciós bűncselekmények tekintetében a bűnelkövetési forma jellemzőinek elemzése, és az ellenük történő fellépés hatékonyságának növelése érdekében vizsgálatot folytattak le. A korrupciós bűncselekmények miatt indított eljárásokban a vagyonelkobzás elmaradásának okait 8 Legfőbb ügyész Országgyűlés előtti beszámolója évről 9 Legfőbb ügyész Országgyűlés előtti beszámolója évről 285

286 elemző utóvizsgálat célja a vagyonelkobzási indítványokkal és a vagyonelkobzás biztosítására szolgáló kényszerintézkedésekkel kapcsolatos gyakorlat, illetőleg az ebben a körben felmerülő jogalkalmazási hibák részletesebb feltárása és értékelése volt. 10 A évben a 2015-ös adathoz képest jelentősen megváltozott a korrupciós bűncselekményeken belül a gazdasági és a hivatali korrupciós bűncselekmények aránya. A legfőbb ügyész véleménye szerint ennek okai a vesztegetési bűncselekmények látenciájának mértékében, az egyedi ügyekben kiugróan magas felderítések statisztikát torzító hatásában keresendők. Megállapítja továbbá, hogy a statisztikában látható jelentős emelkedés ellenére, nem lehet arra következtetni, hogy évben a korrupciós helyzet jelentősen romlott volna. A korrupciós bűncselekmények látenciája ellenében a felderítésükre létrehozott szolgálatok tevékenysége (pl. a megbízhatósági vizsgálatok) eredményesnek tekinthető, ezért akár egy-egy kiterjedt, sokszereplős ügy felderítése és nyomozásának befejezése is képes a regisztrált bűncselekmények számát akár többszörösére emelni. Ezt támasztja alá a büntetőeljárások számának alakulása, amely nem mutat a bűncselekmények számának alakulásához hasonlóan nagy változatosságot: 2016-ban 82, 2015-ben 119, 2014-ben 87 nyomozás fejeződött be hivatali korrupciós bűncselekmény miatt. Az adatokat elemezve megállapítható, hogy és évben történt a megbízhatósági vizsgálatok vonatkozásában a legtöbb feljelentés (26-26 fő esetében). Ezt követően azonban jelentősen csökkent (2017. évben 17, évben 9 fő esetében). A 2017 évi beszámolóban foglaltak szerint a legfőbb ügyész kérdésesnek tartja, hogy az elmúlt években tapasztalható növekedést lehet-e a tartós trendnek tekinteni, és a korrupciós helyzet folyamatos romlására számítani. Véleménye szerint a növekedést előidézhette a hivatali korrupciós bűncselekmények felderítésére létrehozott szolgálatok tevékenysége (pl. a megbízhatósági vizsgálatok) is. Egy-egy kiterjedt, sokszereplős ügy felderítése és nyomozásának befejezése eredményeként a regisztrált korrupciós bűncselekmények száma akár többszörösére is növekedhet. Mivel a korrupciós bűncselekmények látenciája magas, a regisztrált bűncselekmények száma mellett egy ország korrupciós állapotának megítéléséhez a korrupcióérzékelésre utaló mérőszámoknak is jelentősége lehet. A percepciós indexek értelmezésénél azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy akár egyetlen ügy is a korrupcióérzékelési mutatók jelentős romlását okozhatja. 11 Az adatokat elemezve megállapítható, hogy míg az utóbbi években a hivatali vesztegetések száma jelentősen nőtt, a gazdasági vesztegetések száma rendkívüli módon csökkent. Egyértelmű, hogy ez a csökkenés nem tükrözheti a valós helyzetet. A gazdasági vesztegetések számának ilyen mértékű csökkenéséből a legfőbb ügyésze arra következtet, hogy ezekben az ügyekben a felderítés hatékonysága nem éri el a hivatali korrupciós bűncselekményekét. Ennek egyik oka az lehet, hogy a nyomozó hatóságoknak nem állnak rendelkezésükre olyan eszközök, mint amilyenek a hivatali korrupció felderítéséhez eredményesen használhatók Legfőbb ügyész Országgyűlés előtti beszámolója évről 11 Legfőbb ügyész Országgyűlés előtti beszámolója évről 12 Legfőbb ügyész Országgyűlés előtti beszámolója évről 286

287 5. Összegzés A rendészeti korrupció elleni fellépés a jelenség kedvezőtlen hatásai miatt minden fejlett országban prioritást élvez. Tudomásul kell venni, hogy a korrupciós bűncselekmények a nehezen felderíthető és bizonyítható deliktumok közé tartoznak. Ahogy Zachert megállapítja, ezeknek a deliktumoknak a túlnyomó többségére jellemző, hogy nincs személyes áldozatuk. Ez okozhatja véleménye szerint, hogy a korrupciós bűncselekmények nagyrészt titokban virágoznak (Zachert, 1997, p. 87). Tekintettel tehát arra, hogy a korrupciós jelenség szükségképpen óriási látenciával rendelkezik (Inzelt et al, 2014, p. 15), a visszaszorítása érdekében mindig új, esetleg máshol már eredményesen alkalmazott módszereket, eszközöket kell bevetni. A korrupciós bűncselekményeken belül a rendőri korrupciós bűncselekmények további specialitásokkal rendelkeznek, melyek a felderítést még nehezebbé teszik (Finszter, 2011, p. 75). Kijelenthető, hogy a több fejlett országban már korábban alkalmazott megbízhatósági vizsgálat magyarországi bevezetése segíti a rendészeti korrupció elleni küzdelmet. A jogintézmény hatékonyságának vizsgálata során figyelembe kell venni, hogy a célzott állomány tekintetében nemcsak realizálásra alkalmas, hanem nyilvánvalóan egyfajta prevenciót is szolgál. A rendészeti szervek dolgozói tisztában vannak a megbízhatósági vizsgálat jogintézményével, annak módszereivel és ezáltal a lebukás veszélyeivel. Ez egyúttal megnehezíti a megbízhatósági vizsgálatot végző személyek feladatát. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a vizsgálat alá vontak sokkal könnyebben fognak gyanút és egyre nehezebbé válik a korrupt magatartást tanúsítók megbízhatósági vizsgálattal történő kiszűrése. A jogintézmény pozitív hatásai mellett azonban hangsúlyozni kell, hogy alkalmazása szükségszerű és indokolt, de a rendészeti korrupció elleni fellépésben csak egy a többi elengedhetetlenül szükséges eszköz mellett. Így nem pótolja például a titkosszolgálati eszközökkel végrehajtott eljárásokat, a folyamatos, következetes függetlenített és parancsnoki ellenőrzést. 287

288 Felhasznált irodalom Aszalós János: A korrupcióról, Iskolakultúra, 9(1999)/9, Balla Lajos: Adalékok a titkos információgyűjtés, valamint a titkos adatszerzés kriminalisztikai és eljárási problémáihoz, 2007, forrás: default/files/field_attachment/titkosadatgyujtes (2019. március 18.) Finszter Géza: A rendészeti szervek működésének jogi alapjai. Budapest RTF FinszterGéza: A korrupció nyomozása, Belügyi Szemle, (2011)/ Hollán Miklós: Korrupciós bűncselekmények az új büntető kódexben, Budapest, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., forrás: (2018. január 04.) Inzelt Éva Kerezsi Klára Lévay Miklós: Korrupciós bűncselekmények a büntető igazságszolgáltatás tükrében, ELTE Állam-és Jogtudományi Kar, forrás: ajk.elte.hu/media/39/1e/d6420ce846d0a6b5a8541f7a319c16208f834ee fe8f2a- 0433ed7/Inzelt-%C3%89va-Kerezsi-Kl%C3%A1ra-L%C3%A9vay-Mikl%C3%B3s-Korrupci%C3%B3s-b%C5%B1ncselekm%C3%A9nyek-a-b%C3%BCntet%C5%91-igazs%C3%A1gszolg%C3%A1ltat%C3%A1s-t%C3%BCkr%C3%A9ben. pdf ( ) Klotz Péter: Az integritás próbája a megbízhatósági vizsgálatok hazai gyakorlata, Magyar Rendészet 2017/4. Kránitz Mariann: A korrupció, Budapest, BM Könyvkiadó, Mandic, Sofija: Dilemmas about Police Integrity Testing, forrás: net/magazine/dilemmas-police-integrity-testing/ (2019. március 13.) Mandic, Sofija, Djordjevic, Saša: Testing the Integrity of Police Officers, 2016, forrás: pdf (2019. március 13.) Mischkowitz, Robert Bruhn, Heike Desch, Roland Hübner, Gerd -Ekkhard Beese, Dieter: Einschätzungenzur Korruption inpolizei, Justiz und Zoll, BundeskriminalamtWiesbaden, Nánási Gábor: Gondolatok a megbízhatósági vizsgálatról és a fedett nyomozóról, 2013, forrás: (2019. március 12.) NVSZ: Megbízhatósági vizsgálat, forrás: (2019. március 12.) Zachter, Hans Ludwig: Korruption und Korruptionsbekämpfung. In: Friedrich-enert-Stiftung (Hg.): Korruption in Deutschland 2. Berlin,

289 A konferencia szervezése során partnerünk volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara. A rendezvény az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett Nemzeti Tehetség Program NTP-FKT-M kódszámú pályázati támogatásból valósult meg. 289

290 RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével konferencia Program ÁPRILIS Regisztráció Megnyitó Plenáris előadások Szünet I. szekció Prof. Dr. Kerezsi Klára, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője, egyetemi tanár A rendészettudományi kutatások sajátosságai Prof. Dr. Dúll Andrea, ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára Az építészeti bűnmegelőzés és a környezetpszichológia szemléletének alkalmazása a rendészettudományban Dr. Boda József, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola, vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár A nemzetbiztonság területén folytatott tudományos kutatás jellemzői Rendészet szekció A terem Rendészet szekció B terem Nemzetbiztonsági szekció C terem Migráció szekció D terem Ebédszünet II. szekció Rendészet szekció A terem Büntetés-végrehajtási szekció B terem Interdiszciplináris szekció C terem Terrorizmus szekció D terem Szünet III. szekció Rendészet szekció A terem Pszichológia szekció B terem Állam- és jogtudomány szekció C terem Infotechnológia szekció D terem Szünet IV. szekció Rendészet szekció A terem Pszichológia szekció B terem Állam- és jogtudomány szekció C terem Hadtudomány szekció D terem Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Orczy úti Kollégium 1089 Budapest, Orczy út április

291 Konferencia zárása Szekcióbeosztások I. szekció Rendészet szekció Bezerédi Imre A terem A rendszerváltást követő kriminálpolitika és rendészeti stratégiák kapcsolata Herke Zsolt A bűnügyi statisztikai szemlélet reformja Veprik Zita A megbízhatósági vizsgálatok a rendőri korrupció elleni küzdelemben Harmati Barbara A prediktív rendészet helye a rendészeti stratégiákban Rendészet szekció Tőzsér Erzsébet Szervezetfejlesztés a rendőrségen B terem Budavári Árpád Partnerség a rendészetben Dr. Teknős László A katasztrófa menedzsment aktualitás kérdései Görömbei Zoltán Közösségi rendészet Nemzetbiztonság szekció Szecsődi Attila Dr. Endrődi István Mezei József Drusza Tamás C terem Magyar és a Kelet- Német állambiztonsági szervezet együttműködésének és szervezeti felépítésének összehasonlító vizsgálata között A víz, mint nemzetbiztonsági kockázat a katasztrófavédelem szempontjából Az állambiztonsági munka támogatása a Belügyi Szemle cikkeiben között A nemzetbiztonsági szféra szerepe a szervezett bűnözéssel szembeni fellépésben Migráció szekció Felegyi Júlia Szabó László András D terem A különleges bánásmódot igénylők menekültügyi meghallgatásának sajátosságai A migráció innovációs hatásának társadalmi megítélése 2015-után a közigazgatási (rendészeti) szervezetekre. Gondolatok egy online kérdőíves kutatás kapcsán 2 291

292 Migráció szekció D terem Éberhardt Gábor Koller Marco dr. Pozsgai Petra Migráció és terrorizmus A humanitárius vízum bevezetésének lehetőségei, kihívásai, kockázatai. Az Európába irányuló szubszahara afrikai migráció okai, tendenciái II. szekció Rendészet szekció A terem dr. Velkey Dávid Határrendészet és határvédelem a határőrség utáni Magyarországon ( ) Lohner Klaudia Szexuális bűncselekmények vizsgálata a kockázatelemzés tükrében Dr. Hengl Melinda Kriminalisztikai szövegnyelvészet Rompos Éva Kábítószerek karakterizálása Büntetés-végrehajtás szekció Dr. Véger Alexandra Fibiné Babos Barbara Ivanics Zsófia Kovács Anna Eszter B terem Magyar törekvések a börtön túlzsúfoltság csökkentésére A pozitív pszichológia és a büntetés-végrehajtás A rendészettudomány önállósodása és a büntetés- végrehajtást érintő vizsgálódások kihívásai A javítóintézetek jelenlegi helyzete és szakmai együttműködési lehetőségei. Részletek egy doktori kutatásból Interdiszciplináris szekció Oláh Dezső Szőcs Andor C terem Kirekesztés vagy pasztorizáció. Az egyházak szerepe a roma kisebbség emancipációjában Tanulás melletti munkavállalás munkaerő-piaci elvárások és vállalkozói hajlandóság a felsőoktatásban tanuló hallgatók körében Barnucz Nóra IKT-val támogatott oktatás a pedagógusok szemszögéből Pató Viktória Lilla A tudománypolitika fejlődésének története 3 292

293 Terrorizmus szekció D terem Balogh Péter Szegregáció, radikalizálódás, terrorizmus Elemzések az ISIS európai sikereinek társadalmi hátteréről Tóth Zoltán Balázs A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jelentősége A nemzetközi és hazai intézmények bemutatása Beke József Dr. Nagy Melánia A terrorizmus elmélete, fogalmi problematikája Terrorista profilalkotás lehetséges tendenciái III. szekció Rendészet szekció A terem Nándori Nikoletta Petra A rendőri hivatás történetéről és elemeiről Szigetvári Oszkár A detektívmunka háttértámogatásának rendészeti értelmezése 1885 Czene-Polgár Viktória Pénzügyi bűncselekmények megítélése és felderítése a Rákosi-korszakban Leba József Zsandárok, pandúrok és csendőrök bankbiztonság, élet- és értékvédelem a Monarchiában Pszichológia szekció Juhász Anikó Bellavics Mária Zsóka B terem Van-e összefüggés a vizsgálat időpontja és a halálos balesetezők pszichológiai alkalmassága között? Az emberölés és a skizofrénia összefüggései a klinikai profilalkotás tükrében Héder Klára Író Sándor Figyelés vagy megfigyelés? Egy fogalom konceptualizációs kérdései Az új típusú biztonsági kihívásokból eredő lelki és erkölcsi problémák kezelésének vizsgálata a rendőrségi lelkipásztori szolgálat vonatkozásában Állam- és jogtudomány szekció C terem Lichtenstein András Az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatának európai modelljei Márton Mónika A közérdek és a közrend fogalmának megjelenési formái az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában Dr. Kovács István Fiatalkorúak prostitúciója és a magyar állam büntetőpolitikája: valóban a XXI. században élünk? Dr. Szabó Zsolt Tibor A befolyásolni törekszik, mint a jogtalan előny adásának, ígérésének elkövetési magatartása célzatának vizsgálata 4 293

294 Infotechnológia szekció D terem Lukács Dalma Az egyházi kulturális javak védelme és fejlesztési lehetőségei Magyarországon Dr. Tóth Dávid Virtuális pénzekkel kapcsolatos visszaélések dr. Bendes Ákos Az igazságügyi informatikai szakértő szerepe a digitális bizonyítékok elemzése során Kollár Csaba Az intelligens városok biztonsága a mesterséges intelligencia fókuszában IV. szekció Rendészet szekció A terem Tegyey Andrea Generációk a rendőrségen erősségek, lehetőségek, gyengeségek és veszélyek. Sári Szabolcs Fiatal tisztek, követelmények Nagy Nikolett A spanyol Központi Rendőrség felépítésének a változásai az alkotmány 40. évi fordulójának alkalmából Baráth Noémi Emőke A rendészeti felsőoktatás hatása a szakmai identitásra Pszichológia szekció B terem Borbély Zsuzsanna Pankár Tibor A munkahelyi stressz és a rendőrtanulók Vezetői kompetenciák a közigazgatásban Dr. Kovács István Vezetési stílusok a hivatásos állomány szemével Szatmári Adrienn Női vezetők - vezetői életút Állam- és jogtudomány szekció C terem dr. Kanyuk Petra Ágnes Ki viszi át a Szerelmet... gondolatok a házasság intézményének jogi védelméről Tóth Géza A tett fogalmának értelmezési horizontjai, tekintettel a német judikatúrára Dr. Hudák Krisztina A őszén elfogadott Nemzeti Régészeti Stratégia rendészettel kapcsolatos új jogi koncepciója Dr. Hohmann Balázs Az integritás tanácsadók szerepe a kormányzati igazgatási szervek korrupció-megelőzési és szervezetfejlesztési tevékenységében 5 294

295 Hadtudomány szekció D terem Holecz József A hibrid hadviselés műveleti környezete Palotai Mónika Zsoldos hadsereg vagy katonai magánvállalat? a vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás áttekintése Duruczné Téglás Dóra Kríziskommunikáció a Magyar Honvédségben Mezey Bence A maláj kommunista felkelés leverése A programváltozás jogát fenntartjuk! A rendezvény az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett Nemzeti Tehetség Program NTP-FKT-M kódszámú pályázati támogatásból valósult meg

296 296