MAGYAQ ÉPÍTŐMŰVÉSZET NGARISCHE BAUKUNST* ARCHITETTURA UNGHERESE * ARCHITECTURE IONGR01SE HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE HUNGARA ARKITEKTURO

Átírás

1 MAGYAQ ÉPÍTŐMŰVÉSZET A Berlini-tér szabályozása B tésre szánt t e r ü l e t e k kijelölése Budapest környékén A Fővárosi Közmunkák Tanácsa óbudai kislakásos bérházépítkezései A Fővárosi Közmunkák Tanácsa dobogókői üzemi ház építkezése Óvoda és n a p k ö z i otthon Tatán Lakóház a Sashegyen Kevéssé műemlékeink ismert épületszerkezetek és anyagok Külföldi városrendezés, Nagyvárosok közlekedési kérdései I p a r o s o k hitelellátása Otthon" ós k e r e s k e d ő k Az Új Külföldi Magyar lapszemle NGARISCHE BAUKUNST* ARCHITETTURA UNGHERESE * ARCHITECTURE IONGR01SE HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE HUNGARA ARKITEKTURO F e l e l ő s ITÉZ s z e r k e s z t ő : IRSY LÁSZLÓ

2 MAGYAR K I R Á L Y I ÁLLAMI VASGYÁRAK KERESKEDELMI KÉPVISELETE R.T. B U D A P E S T, VIII., MÚZEUM-KÖRŰT 18 Távbeszélő: * A c é l l e r a k a t és i p a r t e l e p : BUDAPEST, XIII., VÉSŐ-UTCA 11 Parkettát Távbeszélő: * A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK És A FÜLEKI IPARMŰVEK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG központi eladási * Forgalombahozza gyártmányait ÉS HANGSZIGETELÉS nélkül nincsen V I., M U N K Á C S Y M I H A L Y - U. 23 Telefon: , ZSIGMONDY BÉLA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG H í d -, v í z -, partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási, légvédelmi, ó v ó h e l y építési és mélyfúrási v á l l a l a t TELEFON : t É P Í T Ő A N Y A G T E C H N I K A MAI Á l l A SA S I f P IHTI LE GTOK E IETE SE I I M I G O I D A S T TI SZIK I f H I T Ó V I j ó z s e f BUDAPEST, XI., HORTHY M.-ÖT 9 2 K O R S Z E R Ű ( R T t K Á L l Ö I t I I I I t I S IL l A n g parkettázó ós padlózási vállalata szervezete a M Á V A G é s a F Ü L E K I I P A R M Ű V E R K. T. HŐSZIGETELÉS a legjobb kivitelben szállít, lerak, javft r' ' ív^'" Kéményépítés Kazánbefalazás Kemenceépftés AZ ULTRA-HAESZ ULTRA-HAHAESZ Hő-, hitt-, hangszigetelő anyagok gyártása is szerelése WELYÁRD ZOLTÁN NAGYBATONY-UJLAKI" EGYESÜLT IPARMŰVEK RT B U D A P E S T, V., V I L M O S C S Á S Z Á R - Ú T 16. T E L E F O N : BÁTHORY, KLENOVITS ÉS VITÉZ (SÉRY I/astyece<*dáUat B U D A P E S T, Acusítá V I., oki. mérnök, építőmester fiyíypívíri BUDAPEST, XI., FORRÁS-UTCA 4. Telefon: oki. építészek, oki. mérnök és építőmesterek Budapest, II., Volkmann-utca 18. Telefon , JttsoMéuptátxaság, P O D M A N I C Z K Y - U T C A 2 9

3 MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 1943 MÁJUSI MELLÉKLETE ÁLTALÁNOS ÉPÜLETSZERKEZETEK Rögzítő nyelvek leerösitése beton felülethez. Kisiejtisií beton felületnél. a-a metszet forrasztás (gé) Le erősítés vörösréz Leerösités dróttal facsomaggal Lemezben mindig a fémbetétekkel párhuzamosa/} kell elhelyezni a facsomagokat. Gerendába lehetőlej ne helyezzünk el facsomagokat. A facsomagok elhelyezése vasbeton szerkezeteknél Csonka Vilmos

4 MÁRKUS LAJOS R-T. VASSZERKEZETEK ÉS L Á N C G Y Á R A BUDAPEST VI., HUN-UTCA 4 GYÁRTMÁNYOK ACÉLSZERKEZETEK, ACÉLVÁZAS ÉPÜLETEK, ACÉLAJTÓK ÉS ABLAKOK, RAGACSNÉLKÜLI ÜVEGTETŐK, SOLLUX" ÜVEGBETONMENNYEZETEK, LEVILÁGÍTÓK ÉS FALAK, VÁGÓHÍDI BERENDEZÉSEK Athenaeum. Budapest

5 idiu hézagmentes padló f Redőnyök P l p l r Telefon F H p JL^sMSL. U t Ó d i l i Redőnyök Bpest, X I I I, Árboc-utca 1 A g y ö n y ö r ű k ö r n y e z e t b e n fekvő b e r c h t e s g a d e n i D r é t r i c h É c k a r t kórház a népi a l a p o k o n á l l ó új n é m e t é p í t é s z e t e g y i k l e g j o b b a l k o t á s a. A f e l a d a t n e m volt e g y s z e r ű, m e r t a f e l s ő b a j o r népi é p í t é s z e t kialakult a r á n y a i b a nehe- z e n s z o r í t h a t ó b e l e i l y e n n a g y m é r e t ű, t ö b b e m e l e t e s é p ü l e t. A t e r v e z ő é p í t é s z dr. B e r g e ú g y a l a p r a j z i l a g, mint külső m e g j e l e n é s s z e m p o n t j á b ó l i g e n ü g y e s e n oldotta m e g a p r o b l é m á t. A kétemeletes épület felvételi r é s z e d é l f e l é nyitott d í s z u d v a r t zár le. A felvételi r é s z h e z c s a t l a k o z i k a b e t e g s z á r n y, a b e t e g s z o b á k előtt d é l i f e k v é s ű n a p o z ó - t e r r a s z o k k a l, az é s z a k i o l d a l o n e l h e l y e z e t t műtőkkel, szórakozó- é s m e l l é k h e l y i s é g e k k e l. a leközölt a l a p r a j z o k oly kis léptékűek, h o g y c s a k n a g y á l t a l á n o s s á g b a n é r t h e t ő k meg. N é h á n y f é n y k é p e t m u t a t b e a lap régi f a v á z a s házak h o m l o k z a t a i n a k m e g t i s z t í t á s á r ó l. jelenleg ismét aktuális favázas építkezés Sajnos Felhívja a figyelmet a szépségeire. A N D R E A C E M E N T A R M Y Á R É S É P Í T Ő I P A R I RT. FALBURKOLÁS B U D A P E S T, V., B Á T H O R Y - U T E L E F O N : B o n t á s r a kerülő é p ü l e t e k m e g s z e r z ő j é t b ő k e z ű e n díjazom. A j t ó k, ablakok állandóan A MODERNE BAUFORMEN bontási vállalkozó, Budapest, III., Szöllő-utca 9/11. Tel raktáron márciusi száma PADLÓBURKOLÁS munkások és munkásnők r é s z é r e létesített l a k ó t e l e p e t m u t a t be. A terve- vezési irányelvek hasonlóak a B a u m e i s t e r b e n ismertetett lakótelepével. A lap ismertet még egy c s a l á d i E l i n g i u s h a m b u r g i é p í t é s z t ő l, v a l a m i n t a h á b o r ú a l a t t t ö n k r e m e n t é s újjáépített v a r s ó i j á t é k b a n k b e l s ő házat képeit. TOBlAS LORÁND A WOHNUNGSBAU melyet IN D E U T S C H L A N D a Közmunkák 1943 j a n u á r 1.-i s z á m a az o l a s z o r s z á g i Tanácsa nagyjában új v á r o s r e n d e z é s i t e r v v e l foglalkozik, elfogadott. E d d i g az évi j ú n i u s 25-i t ö r v é n y volt é r v é n y b e n a v á r o s é p í t k e z é s e k n é l, m e l y kétféle t e r v e t f o g l a l m a g á b a n : e g y e t az építkezési f o r m á k r ó l é s e g y e t a v á r o s k i t e r j e s z t é s é r ő l. A v á r o s o k szédítő f e j l ő d é s e f o l y t á n a z o n b a n ez h i á n y o s n a k b i z o n y u l t, ezért v a n s z ü k s é g új t e r v r e. Í [ J C T I F fc I I N MM F fc D I I A I I C ^ P 7 T I Á l f M m W F É N Y E Z Ő - Moby László Szennyvíztisztító telepek oki. k o h ó m é r n ö k Telefons és SADO házi kisderítők SKazánfalazás 3pari kemencék, gyárkémények építése hőszigetelések Gépalapozások 967- PRISTER MŰVEK RT. B U D A P E S T, I., ATTILA-U TRAVERTIN kőfaragó munkát készít : T Ú R R A A D O L F és mindennemű IFJ. ÉS M Á Z O L Ó M E S T E R I Cégtulajdonos özv. StelnerGusztávné, Budapest,V, Csáky-u.5.T I köfaragómester Budapest, VIII., Luther-u. l/a. Tel.: Bánya-és üzemtelep: Budakalász. Tel.: mellékállomás Világítási, erőátviteli berendezések tervezése és készífése. Épületek és gyárüzemek villamos berendezése. Fémáruüzem: világítótestek tervezése és készítése Nagy György szig. g é p é s z m é r n ö k Budapest, VI. ker., T e r é z - k ö r ű t 2 6. sz. T e l e f o n :

6 ^ TRICOSAL F E R R O - C Y A N, B U D A P E S T, V.,K O S S U T H L A J O S - T É R 4 FOTOKOPIA FÉHYMÁSOLÁ? SOKSZOROSÍTÁS 5 C H N E I D E R e s T A R S A I ÜVEG CSISZOLO * BUDAPEST ÉSTÜ KÖRGYÁR-VIQ VIII. U.34.T J31-3I5 T E L : 113*901. A külön városrendezésre (lakásviszony, higiénikus berendezések) alakult bizottság az új törvényt a következő szempontok szerint állította össze: 1. keretet kell létesíteni, melybe az egyes közösségek építési tervei beleilleszkedjenek, 2. nem az egyéni, hanem a közösségi szempont kell érvényesüljön a törvény megalkotásánál, természetesen az egyesek érdekeit figyelembe véve az eddigi építkezési rendeletek szoros összhangba kerüljenek a városrendezés követelményeivel. A törvényjavaslat a következő 3 fejezetben foglalható össze: I.-ben a tervszerű városrendezés alapvonalai vannak lefektetve. II. a törvény alkalmazása, a kerületi é s közösségi építkezések és az építési formák megállapítását tartalmazza. III. az eltulajdonítási kártalanításról, a büntető szabályokról, a törvény érvényességi idejéről és végül a törvény újba ütköző rendeleteinek eltávolításáról szól. PARKETTA gyártása és fektetése elsőrendű kivitelben tölgyből és bükkből Keresztény Parkettázók Faipari Szövetkezete Központi Iroda: VIII., Mikszáth Kálmán-tér 2. Tel.: Gyári üzem: XIII., Palócz-utca 15. Telefon: Bérvágások I Gyalulásokl Építőanyagot o l c s ó á r b a n é s k i t ű n ő m i n ő s é g b e n szállít NERVETTI 0. dr. L O V R I C H régi GIZELLA Magyar Épíiőművészei kiadóhivatala: VIKTOR építési anyagkereskedelmi vállalata Budapest. VII.. Rákóczi-út 80. Tel.; D O M O K O S BELA oki. ácsmester és parkett-vállalkozó Budapest, III., Lajos-utca 144. Tel SEENGER BÉLA m. kir. udvari kőfaragómester Budapest, XI., Horthy Miklós út 106 Készít m i n d e n n e m ű kőés m á r v á n y m u n k á k a t 96-

7 MAGVAD ÉPÍTŐMŰVÉSZET Megjelenik ban 1901 óta, mai és szerkesztésében formájáújjáalakult 1941-ben. F e l e l ő s szerkesztő é s k i a d ó : vitéz Irsy László. Előfizetési ár: E g é s z évre 28 P, félévre 14 P, e g y e s s z á m ára 3.50 P az Á l t a l á n o s épületszerkezetek c. melléklettel Szerkesztőség és Budapest, XIII., együtt. kiadóhivatal: Dráva-utca 11. sz. T e l e f o n : Megjelenik havonta T A R T A L O M : V á r o s r e n d e z é s : A Berlini-tér szabályozása F a r c z á d i Lázár J e n ő min. taná- csos. Beépítésre szánt lölése Budapest Tattay Pál oki. területek kije- környékén építészmérnök. É p í t k e z é s e k : A F ő v á r o s i Közmunkák T a n á c s a óbudai zései, kislakásos tervezők: bérházépítkeantal Dezső, vitéz K a m a r á s y J e n ő é s W a n n e r János A oki. F ő v á r o s i Közmunkák T a n á c s a dobogókői üzemi ház építkezése tervező Hermány Géza oki. építészmérnök. Ó v o d a é s napközi otthon tervező Kerekes Tatán András építészmérnök. Lakóház a S a s h e g y e n tervező dr. Bárdon Alfréd műegy. int. tanár. M ű e m l é k e k : K e v é s s é ismert műemlékeink dr. Lux G é z a oki. építészmérnök, műegyetemi t a n á r s e g é d. É p ü l e t s z e r k e z e t e k és a n y a g o k : R é c z e y Miklós oki. építészmérnök. S z e m l e : Külföldi váiosrer.dezés Nagyvárosok közlekedési kér- dései wlparosok és Foto: Kozelka építészmérnök. kereskedők el látása«. A z» Ú j M a g y a r Otthona. hitel- Bevezető A magánépítkezés a háború következtében rendkívül s ú l y o s körülmények közé került. A közhatóságok feladata, hogy a nehéz körülményeket enyhítsék é s n a g y o n sok téren pótolni kell azt a hiányt, a m i a s z ü k s é g e s s é váló a n y a g g a z d á l k o d á s miatt előállt. Egyik legf o n t o s a b b feladat a s z o c i á l i s kislakások építése. Ezen a téren ö r v e n d e t e s j a v u l á s tapasztalható mindenfelé. N e m szabad a z o n b a n megfeledkeznünk a másik feladatról s e m : hogy elő legyen készítve a talaj arra az időre, amikor a magánvállalkozás, magánépítkezés újra normális körülmények közé kerül. V á r o s r e n d e z é s i l e g elő kell készíteni új telekosztási lehetőségeket, a h o l e g é s z s é g e s települések keletkezhetnek a j ö v ő b e n. T a n u l s á g o k a t vonhatunk le a mult háború utáni időkből. V á r a t l a n u l érte az e g y e s közületeket a házhelyek iránt mutatkozó fokozott igény, s a hirtelen kialakított, kellő előkészítés nélkül engedélyezett parcellázások n y o m á n kifogásolható helyen, e g é s z s é g t e l e n, sokszor veszélyes települések keletkeztek. M e g kell akadályozni, hogy h a s o n l ó körülmények keletkezzenek a mostani háború után. Elvileg le kell tárgyalni az újabb telepek létesítését é s itt f i g y e l e m b e kell v e n n i az előrehaladott telepítéspolitikai tudom á n y o s elveket is. Biztosítani kell mindazt, amit a jól elhelyezett é s e g é s z s é g e s település kíván. E b b e n a s z á m u n k b a n példát mutatunk arra, hogy egy közhatóság saját feladatkörében h o g y a n tudja a h á b o r ú miatt fellépő igényeket is kielégíteni. A F ő v á r o s i Közmunkák T a n á c s a az óbudai Árpád-híd hídfője körüli v á r o s r e n d e z é s i terv kialakítása érdekében házakat kell hogy l e b o n t s o n é s a fennálló rendelkezések értelmében ez a lebontás c s a k akkor történhetik meg, ha a lakók e l h e l y e z é s é r ő l gondoskodik. E b b ő l a célból építette a bemutatott kislakásos bérházakat. A békevilágban kialakuló üdülőtelep fejlesztése érdekében lefolytatott építkezéséről is e b b e n a l a p u n k b a n számolunk be. v. I. L.

8 A Berlini-tér szabályozása E k é r d é s s e l foglalkozván v e s s ü n k rövid történeti v i s s z a p i l l a n t á s t, miképpen fejlődött a Berlini-tér arra a jel e n t ő s é g r e, amellyel jelenleg bír é s a m e l l y e l a j e l e n l e g i viszonyok között a városrendezőnek számolnia kell. A m i n t az 1. sz. képünk mutatja, az i állapot szerint e helyen tulajd o n k é p p e n a Váci-útnak egy kanyarulata volt, amelyre P e s t városának é s ezzel székesfővárosunknak első pályaudvara nyílott, az ú. n. Indóház, amely a Gyár-utcáig a j e l e n l e g i J ó k a i - u t c á i g terjedt. A mai S z e n t István-, ill. Lipót-körút helyén a Fegyvergyár-utca volt é s ennek két o l d a l á n a régi C u k o r g y á r é s a z U n i o g ő z m a l o m foglalt helyet. A Margithíd még nem volt e b b e n az időben meg é s így s e m a Lipót-körútról, ill. S z e n t István-körútról, s e m a Terézkörútról még szó s e m volt. A z akkori helyzetet tehát akként jellemezhetjük, hogy az Indóház környékén az é p p e n fejlődésnek indult gyáripar igyekezett természetszerűen helyet foglalni. N e h é z helyzetben voltak ez időben is a v á r o s r e n d e z ő k, miután a gyáripar ez e l h e l y e z k e d é s e szembenállott a v á r o s r o h a m o s f e j l ő d é s é v e l, amelynek kényszerítő hatása alatt készültek azok a n a g y v o n a l ú városrendezési tervek, amelyeknek e r e d m é n y e lett a Körút megvalósítása, az Indóház hátrábbhelyezése, a Margit-híd építése és ezek által a Berlinitérnek mint forgalmi g ó c n a k kialakítása. Igy 1873-ban indultak meg azok a tárg y a l á s o k, amelyek a régi Indóháznak hátrahelyezésével, a K ö r ú t létesítésével foglalkoztak é s e g y b e n a Margitsziget érintésével B u d a felé egy új hídnak építését vetették fel. A z Indóház h á t r a h e l y e z é s e é s a K ö r ú t létes í t é s e g y o r s a b b ütemben haladt, úgy, hogy már 1878-ban kialakult állapotról lehetett beszélni. A Lipót-, iil. S z e n t István-körút is t e l j e s e n kialakított alakot nyert arra az időpontra, (1901) a m i r e a Margit-híd megépült. A z ez időben megállapított szabályozást tünteti fel a 2. sz. képünk azzal, VÁR05R 1. ENDEZÉS H a már most a Berlini-tér újabb rend e z é s é r ő l óhajtunk beszélni, elsős o r b a n forgalmi szempontok azok, amelyek a kérdést dominálják. A Váci- é s V i l m o s császár-utak o r s z á g o s j e l e n t ő s é g ű á t m e n ő forgalma ma is f e n n á l l. A Lipót-, ill. S z e n t István- é s Teréz-körutak ugyancsak o r s z á g o s j e l e n t ő s é g ű forgalommal bírnak, amihez hozzájárul még a nyugati pályaudvar helyi f o r g a l m a. A m í g a z o n b a n a 70- é s 80-as é v e k b e n c s u p á n lófogatú közúti f o r g a l o m r ó l volt szó, ma már a v i l l a m o s v a s ú t i f o r g a l o m maga is olyan, a m i t nemcsak, hogy s z á m í t á s o n kívül h a g y n i nem szabad, hanem ugyanúgy számításba kell venni, mint a közúti forgalmat. C s a k egy pillantás a 2. sz. képünkre, meggyőz mindenkit arról, hogy a két f o r g a l o m n a k, tehát a közúti é s villamosforgalomnak egyszintben való m e g o l d á s a szinte lehetetlen. M i n d k é t f o r g a l o m részéről u g y a n i s a követelmények j e l e n l e g már o l y a n nagyok é s s ü r g e t ő e k, hogy a megoldást t o v á b b elodázni nem lehet, é s tulajd o n k é p p e n a Berlini-tér szabályozását illetően u g y a n a b b a n a helyzetben v a g y u n k, mint az 1870-es é v e k b e n, amikor is g e n e r á l i s a n d ö n t e n i kellett a Berlini-tér s z a b á l y o z á s á n a k módosításáról. A m i n t már e l ő b b említettem, a villamos- é s a közúti f o r g a l o m e g y s z i n t b e n nem oldható meg. T e h á t s z ü k s é g e s, hogy a v i l l a m o s v a s ú t i f o r g a l o m az úttest alá helyeztessék. E kérdés tervezését illetően már igen előrehaladott á l l a p o t b a n v a n, tekintettel arra, hogy a V i l m o s császár-úti villam o s s ü l y e s z t é s é t a földalatti v a s ú t i programmban a székesfőváros is az első helyre helyezte. Igy t e h á t biztosítva van, hogy a közeljövőben ez a reláció elintézést fog nyerni. A S z e n t István- é s Teréz-körúti reláció szintén föld alá h e l y e z é s s e l nyer majd m e g o l d á s t, ez a z o n b a n már későbbi p r o g r a m m, s e relációt illetően átmenetileg valószínűleg még felszíni v i l l a m o s s a l kell majd számolnunk. T e r m é s z e t e s a z o n b a n, hogy már a V i l m o s császár-úti relációnak földalattivá való tétele is nagy könynyebbülést jelent.!hűd hat évi Állapot hogy időközben a v i l l a m o s v a s ú t fejl ő d é s e következtében vasúti sínek kerültek az úttestekre é s é v b e n a M Á V üzletvezetőséget bővítették a Berlini-tér hátrányára (llkovics-féle vendéglő). A közúti f o r g a l o m m e g o l d á s á n á l leghelyesebbnek látszik é s egyúttal legegyszerűbb is a zsiratoár-megoldás. A Berlini-teret ezidőszerint naponta mintegy jármű érinti. H o g y ennek lebonyolítása ma milyen körül- 98

9 mények között t ö r t é n i k, e l é g azt h i s z e m u t a l n o m a r r a : h a v a l a k i egyszer a Berlini-téren áthalad, teljesen t i s z t á n, illetve b o n y o l u l t a n l á t h a t j a. Keresztezések és kiskanyarok egész tömegével találkozunk. Mint említettem, legegyszerűbbnek a z s i r a t o á r - m e g o l d á s látszik a közúti f o r g a l o m m e g o l d á s á r a, h a o l y a n úttest méreteket tudunk adni és olyan f o n ó d á s i hosszakat, amelyek a mai fejlett k ö z l e k e d é s i k ö v e t e l m é n y e k n e k megfelelnek. A 3. sz. k é p ü n k ö n m u t a t j u k b e a B e r l i n i - t é r ú j a b b s z a b á l y o z á s á t. Itt m á r a v i l l a m o s v a s ú t i f o r g a l o m telj e s e n a föld alá van helyezve é s a f e l s z í n e n c s a k a közúti forgalom bonyolódik le. A zsiratoár belső m a g j a 63 m á t m é r ő j ű, az ú t t e s t 16"50 m széles, ahol tehát 4 k o c s i n y o m é s e g y 1'50 m s z é l e s kerékpárút van számításba véve. A fonódási hosszak is megfelelő n a g y s á g ú a k úgy, hogy a s i m a, z ö k k e n é s m e n t e s közúti forg a l o m l e b o n y o l í t h a t ó. N a p i 16 ó r a i közúti f o r g a l m a t v é v e számításba, 20 km-es s e b e s s é g g e l m i n t e g y n a p i j á r m ű f o r g a l m á n a k l e b o n y o lítására alkalmas. A m i már most magát a szabályozást illeti, a k ö v e t k e z ő k e t j e g y e z z ü k m e g : F e l t é t e l e z t ü k, h o g y a n y u g a t i pályau d v a r j e l e n l e g i h e l y é n m a r a d, így ennek forgalma részben a Váci-út, részben pedig a Teréz-körút által jó m e g o l d á s t n y e r h e t. A n y u g a t i pályaudvar forgalma a j ö v ő b e n csökkenni fog, tekintettel arra, hogy a tervek szerint a t á v o l s á g i személyforgalom innen áthelyezést fog nyerni az Andrássy-út meghosszabbításában, a H u n g á r i a - k ő r ú t n á l t e r v e z e t t távols á g i s z e m é l y p á l y a u d v a r r a é s így a jelenlegi nyugati pályaudvar csak a környéki v a s ú t i f o r g a l m a t f o g j a lebon y o l í t a n i. A m e n n y i b e n p e d i g a jövőben a nyugati pályaudvart hátrább h e l y e z n é k, ú g y az a B e r l i n i - t é r forgalmára nézve előnyöket jelentene, de ebből a szempontból nem feltétlenül szükséges. A Teréz-körút és Jókaiutca közötti t e r ü l e t e n lévő MÁV ü z l e t v e z e t ő s é g i házak l e b o n t t a t n á n a k, hogy a felszabaduló terület egyrészt a közúti f o r g a l o m, m á s r é s z t autóp a r k i r o z á s é s k i s e b b z ö l d t e r ü l e t célj á r a h a s z n á l t a s s é k fel. E n n e k a bontásnak egyenes következménye t o v á b b á az is, h o g y a n y u g a t i pályaudvar homlokzata felszabadul. A z ú. n. L o n d o n - s z á l l ó telke egyrészt s z i n t é n közterület c é l j á r a l e e s i k. A z előadottakból látható, hogy a Berlini-tér r e n d e z é s é t a r á n y l a g kis költséggel lehet megoldani. B e s z é l n e m kell v é g ü l m é g a g y a l o g o s forgalomról is, amit véleményem szerint az útkereszteződésekben c s a k i s a f ö l d a l a t t kell m e g o l d a n i, d e l e g a l á b b is a két f ő i r á n y b a n ú g y, h o g y a közúti é s g y a l o g o s f o r g a l o m egymást ne zavarja és a sima lebonyolítás így is b i z t o s í t v a l e g y e n. FARCZÁDI 99 LÁZÁR JENŐ A Berlini-tér'jelenlegl állapota A Berlini-tér tervezett szabályozása 3. V Á R O S R E N D E Z É S 99

10 Beépítésre szánt területek kijelölése Budapest környékén A nagy városok területi terjeszkedése kétféle formában történik. A z egyik, amelyet Gaston Bardet szellemesen»olajfolt«-terjeszkedésnek nevez, a város legrégibb magja körül többékevésbbé egyenletesen történik minden irányban. A másik terjeszkedési mód vasutak, villamosok közbeiktatásával szétszórtan történik a városmagtól aránylag nagyobb távolságban. Ez a két terjeszkedési forma rendszerint együttesen lép fel. A zárt terjeszkedésnél levegőtlen, egészségtelen városok keletkeznek, ahol sokszor csak rendkívüli nehézségekkel és tetemes költségekkel: hatalmas kisajátítások árán lehet egy kis szabad levegőt juttatni, zöld sávokat, játszótereket ékelni a zsúfolt házsorok közé. A másik terjeszkedési mód viszont túlságos terheket ró a közlekedési hálózatra; az egymástól függetlenül fejlődő kisebb települési gócok között majdnem lehetetlen rendet teremteni, különösen, ha azok a fejlődés folyamán rendszertelenül egybekapcsolódnak, összenőnek. A közművekkel való ellátás az ilyen szétszórt településeknél rendkívül nehéz feladat. Budapest és környéke fejlődésénél elsősorban ennek az utóbbi terjeszkedési módnak a visszásságai jelentkeznek. A városmag körüli közvetlen település zsúfoltságát megakadályozza a Duna széles sávja, amely friss levegőt visz a belváros szívébe is. A budai hegyek villasora pedig az erdők zöldjét közvetítik a városi kerületekkel. Ha vannak is a Teréz- és Erzsébetvárosban nagykiterjedésű zsúfolt háztömbök, Budapest belső kerületei mégis csak tűrhető formát képviselnek az európai nagyvárosok közt. Ez a helyzet pedig állandóan javul azóta, amióta tudatos városrendezés Irányítja a város képének kialakulását, szemben a mult»ösztönös«fejlődésével, ahol a telekspekuláció vitte a vezérszólamot. Sokkal súlyosabb feladatokat hárít a városrendezőre azoknak a hibáknak a kiküszöbölése, ami a pestkörnyéki szórványos települések rendezetlenségében rejlik. Márpedig a legutolsó évtizedek fejlődésének súlypontja éppen erre a területre esik. Budapest lélekszám szaporulata az utolsó három évtizedben a következő volt: 1910 és 1920 között lélek, 5'5%; 1920 és 1930 között lélek, 8'2%; 1930 és 1941 között lélek, 157%. Ugyanezen időben Budapest közvetlen környékének a szaporodása a következő v o l t : 1910 és 1920 között lélek, 31 6 % ; 1920 és 1930 között lélek, 43-9%; 1930 és 1941 között lélek, 25-1%. VÁROSRENDEZÉS A lélekszám növekedésénél is erősebb volt a településre szolgáló terület növekedése. Mindig újabb és újabb területeket parcelláztak fel házhelyekre. Igy következett be az a helyzet, hogy 1938-ban, amikor az 1937: VI. t.-c. értelmében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa vette a kezébe Budapest környékének városrendezési irányítását, a hatáskörébe eső városok és községek területén mintegy ha volt házhelyekre felparcellázva, ezen a területen pedig mindössze kereken lélek lakott. Ez nagyvárosi viszonylatban abnormisan alacsony, hektáronkinti 38 lélekszámot jelent. A z 1937: VI. t.-c. nyújtott először törvényes alapot a fejlődés irányítására a beépítésre szánt területek kijelölése révén. A Közmunkatanács élt is ezzel a lehetőséggel és a beépítésre szánt területeket a legkisebb keretek között állapította meg. Igaz, hogy ezzel rendkívül súlyos terheket vállalt a városrendezés közlekedési és esztétikai szemszögéből, mert a már felosztott területeken sokkal nehezebb és sokkal több időbe telik akár közlekedési, akár városesztétikai szempontból hatásos városrendezést foganatosítani. A beépítésre kijelölt terület nagyságát a Közmunkatanács ha-ban állapította meg : tehát a már házhelyekre felosztott területet mindössze 11%-al emelte. Ez a 11% azokból a területekből tevődik össze, amelyek a már felosztott részek közé ékelődtek be, és amelyeket gyakorlatilag már úgysem lehetett volna más célra kijelölni. E nagyjelentőségű elhatározásában tehát a Közmunkatanácsot két főszempont vezette: 1. az eddigi vízszintes irányú fejlődés helyett lehetőséget adni a függőleges irányú fejlődésnek. Ez azt jelenti, hogy a már részben beépült területeknél (város-, községközpontok, zártsorú övezetek) magasabbfokú építkezésekkel nagyobb laksűrűség legyen elérhető, hogy a közművesítés rentabilitása biztosítható legyen. 2. Budapest-környék beépítettsége még vízszintes irányban is rendkívül laza, vagyis a már kialakított telkeknek csak mintegy 60%-a épült be és így még hosszú időre van szükség ahhoz, hogy ezek is beépülhessenek. Hasonlóan nehéz feladatok előtt áll a Közmunkatanács az így kijelölt és összesen 6 megyei város és 19 nagyközség között szétforgácsolódó terület egységes rendezése szempontjából. Nemcsak az egyes városok és községek nem voltak egymásra tekintettel a fejlődésnél, hanem sokszor ugyanazon város vagy község területén is több, egymástól független telep keletkezett. A közigazgatási határok pedig a települések szem- pontjából semmiképpen sincsenek racionálisan megvonva. Hogy csak egy-két kiáltó példát mutassunk be: Rákoshegyet teljesen körülöleli Rákoskeresztúr területe, utcahálózatuk teljesen egymásba folyik. Viszont a közigazgatásilag Rákoskeresztúrhoz tartozó Bélatelepet több kilométeres beépítetlen sáv választja el az egybeépült Rákoskeresztúr Rákoshegy településtől. Bélatelep maga megint Pestszetlőrinc városával épült egybe. Igy folynak sorozatosan egymásba a pestkörnyéki szétszórt települések, ahol a községhatár csak ritkán esik egybe a települési határral. A beépítésre szánt területek kijelölésénél már úgy járt el a Tanács, hogy elősegítse nagyobb és racionális települési egységek létesülését. Igy többé-kevésbbé egységesen alakul ki Újpest, Rákospalota és Pestújhely csoportja északon, a keleti részen Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld és Cinkota; ettől délre pedig a 4»Rákos«község, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Rákosliget és Rákoscsaba alkotnak közös települési egységet. A pesti oldal déli részén Vecsés anyaközség, a Gyálligettel összeépült Pestszentimre és Dunaharaszti alkotnak külön-külön települési szigeteket, míg a t ö b b i : Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, a vecsési Csákiliget és Soroksár sorozatosan fonódnak egymásba. Ez az egybefonódó település-sor területileg is, lélekszám szempontjából is olyan nagy, hogy teljesen egységesen kezelni nem lehet. Mesterséges elválasztó vonalként a Nagykőrösi-út kínálkozik, amelytől északkeletre az Üllői-út gerince körül kijegecesedett települések, délnyugatra pedig a csepeli Dunaág mentén települt területek helyezkednek el. A budai oldalon Albertfalva, Budafok, Budatétény és Nagytétény épültek többé-kevésbbé egybe. Hogy a beépítésre szánt területen belül a beépítettség és a lakásviszonyok hogyan oszlanak meg, erre vonatkozólag példaként felsoroljuk Pestszenterzsébet megyei város és Pestszentimre nagyközség telek- és lakóház adatait 1937-ből. Pestszenterzsébet 1215 ha területéből 905 ha (kereken 75%) a beépítésre szánt terület. A telkek száma a város területén , ebből 8687 volt beépítve (78%), összesen 8845 épülettel. A z épületek közül mintegy 150 drb volt az emeletes épület (2%). Minthogy a beépítésre szánt terület egy része még nem volt házhelyekre parcellázva, még kereken 3500 beépíthető telket lehetett számítani a 8687 beépítettel szemben. Ez 40% további fejlődést tesz lehetővé az akkori állapothoz képest. _ Pestszentimre területe 715_ha, ebből beépítésre szánt terület 478 ha (67%). 100

11 BEÉPÍTÉSBE ÉS VÁBOSIAS IÍTIALAIÍITASDA SZÁNT TEPÜLETEe BUDAPEST KÖBNYÉkíÉN A beépítésre szánt területen belül 3964 házhely fekszik, ezen a területen a lakóházak száma 1930-ban 1845, 1941-ben 2704 volt ( 4 7 %, ill. 6 9 % ). Pestszenterzsébet és Pestszentimre viszonyai körülbelül középértéket képviselnek a pestkörnyéki városok- 101 ban é s községekben. V a n n a k e g y e s községek, a h o l a beépítetlen telkek száma rendkívül c s e k é l y ( P e s t ú j h e l y, R á k o s l i g e t ), m á s h o l viszont, a h o l a közelmúltban nagy parcellázásokat hajtottak végre ( R á k o s c s a b a, Rákoskeresztúr), a telkek t ú l n y o m ó több- sége (70 80%) még beépítetlen. K é t s é g t e l e n a z o n b a n, hogy a Közm u n k a t a n á c s által beépítésre kijelölt területek a normális keretek közt várható f e j l ő d é s i ütem mellett mintegy 100 e s z t e n d ő r e b ő s é g e s e n fedezik a szükségleteket. TATTAY PÁL VÁROSRENDEZÉS

12 A Fővárosi Közműn kák Tanácsa óbudai kislakásos bérházépítkezései Tervezők: A N T A L D E Z S Ő, vitéz K A M A R A S Y W A N N E R J Á N O S oki. építészmérnökök Kivitelezte: K R E B S A N D R Á S K Á R O L Y építőmester, Budapest, VIII., József-körút 60. Telefon: Az üzletház portálüvegezését, a kislakésok üvegezési és a lépcsőházi üvegbeton munkálatokat B U K O V A I S Á N D O R üvegezési vállalata, Budapest, VIII., Baross-tér 4, telefon: végezte. A kislakások és üzletház burkoló munkálatait végezte: B Á N K Y S Á N D O R burkoló vállalata, Budapest, X., Bihari-u. 12. és X., Belényesi-u. 4. Telefon: A villanyberendezést S E L I G M A N N G Y U L A villanyfelszerelési vállalata készítette. Budapest, VII., Éva-utca 7. Telefon: A takaréktqzhelyeket szállította M U N K Á C S Y G Y U L A m. kir. szab. takaréktűzhely, kályha és kéménytoldó, gáz-, villany- és modern konyhaberendezések, vasipari tömegcikkek üzeme, Budapest, VII., Rózsa-utca 39. Telefon: A cserépkályha munkálatokat vitéz K O C S Á R D F E R E N C kályhásmester végezte, Budapest, VII., Nefelejts-utca 50. Telefon: A z épület redőnyeit C S Ö B Ö R I S T V Á N redőnygyáros készítette, Budapest, VII., Damjanich-utca 9. Telefon: ÉPÍTKEZÉSEK JENŐ és A F ő v á r o s i K ö z m u n k á k T a n á c s a é v i o k t ó b e r h ó n a p b a n tartott ü l é s é ben elhatározta, hogy a székesfővárostól erre a célra telekcsere által megszerzett Vihar- és Szélutca, valamint a Hunor- és Körte-utca mentén f e k v ő két t e l e k t ö m b ö n az óbudai hídfeljáró építése miatt a T a n á c s á l t a l l e b o n t a n d ó h á z a k lakóinak é s ü z l e t b é r l ő i n e k e l h e l y e z é s é r e, t o v á b b á az Ó b u d á n végrehajtandó e g y é b v á r o s r e n d e z é s i m ű v e l e t e k ker e s z t ü l v i t e l é n e k l e h e t ő v é t é t e l e érdek é b e n ü z l e t h á z a t é s m i n t e g y 400 kislakást épít. A pénzügyi fedezet biztosítására kérte a m. kir. pénzügyminiszter u r a t, h o g y az é v b e n lejáró 3 % - o s ú t a d ó e m e l é s 5 é v v e l megh o s s z a b b í t t a s s á k. A p é n z ü g y i fedezet i l y m ó d o n n e m volt i d e j é b e n előt e r e m t h e t ő, e z é r t a T a n á c s elhatározta, h o g y a F ő v á r o s i Pénzalap 102

13 pénzkészletéből legalább 100 kislakást épít meg. Ezzel a 100 kislakással ugyanis el tudja érni azt, hogy a hídfeljáró építése miatt okvetlenül lebontandó házak lakói elhelyezést nyerjenek. A hídfeljáró munkálatait év folyamán már vállalatba is adta és ezeknek a munkálatoknak megkezdése miatt feltétlenül szükség volt a kislakásos bérházakra. A szükséges tervek beszerzésére zártkörű tervpályázatot írt ki a Tanács, melyre felszólította vitéz Kamarásy Gyula, A n t a l Dezső, Wanner János, Bierbauer Virgil dr., Megyer-Mayer Attila, Schömer Ferenc, Szél László, Kotsis Iván, Medgyaszay István, Králik László, Janáky István, Sándy Gyula, Kriszta (Kisdi) Pál és Rimanóczy Gyula építészmérnököket. A bírálóbizottság a beérkezett pályaművek fölött évben, március hó közepén döntött és a két különböző épületcsoportra a legjobb 3 3 terv alapján a következő sorrendet állapította meg: i A Vihar-utcai teleknél Wanner János, vitéz Kamarásy Gyula és A n t a l Dezső, a Hunor-utcai telekre vonatkozólag pedig Rimanóczy Gyula, Kotsis Iván és Kisdi Pál építészek terve. A szóbanforgó épületek tervezésére megbízást adott közösen Wanner, Kamarásy és A n t a l építészeknek, akik a tervpályázatra benyújtott terveik alapján közös tervet készítettek háromemeletes épületekre. Az építkezés megkezdése előtt, a beállott építőanyaggazdálkodási korlátozások következtében a terveket át kellett alakítani: 3 drb háromemeletes épület helyett 4 drb kétemeletes épület készült, melyeknek a legfelső födémé borított gerendafödém, a pincefödéme pedig téglaboltozattal készült. Ezáltal a betonvas szükséglet a minimálisra csökkent a háromemeletes házakkal szemben, ahol a pincéknél és az összes emeleteknél vasbetonmennyezet volt tervbevéve. A közölt helyszínrajzon feltüntettük a négy épületet, melyek A - B - C - D jelzéssel nyertek megkülönböztetést. A z»a«-jelű épület a telektömb Szélutcai határán fekszik, viszont a»d«jelű a Vihar-utca felőli telekhatáron. Az»A«- és»d«-jelű épületek alaprajzai azonosak, illetve egymás tükörképét alkotják. Úgy ezek az épületek, mint a közbülső»b«- és»c«-jelű két épület is két-két kapubejárattal bír, mégpedig a Derű- és a Verőfényutcák felé. Az»A«és»D«épületek- 1. Előszoba, 2. Mosdó, 3. W. C., 5. Konyha, 6. S z o b a, 7. Hálófülke 103 l 4. Kamra, ÉPÍTKEZÉSEK

14 L nél a földszinten, az utcafelöli sarkokon egy-egy üzlethelyiség létesült, melyeket belső lépcső köt össze a földszinten lévő lakással. Egyébként mind a négy épület alaprajza nagyjából azonos, ami a közölt alaprajzokon látható. A z összes lakások lépcsőházi bejáratúak. Minden lépcsőházból emeletsoronként négy lakás nyílik, egy-egy épületben tehát 6 x 4 = 24 lakás, a lakótelep négy épületében így összesen 96 lakás van. A lakások közül 16 drb egyszobás, 72 drb egyszoba és hálófülkés, 8 drb kétszobás. Valamennyi lakáshoz előszoba, konyha, kamra, árnyékszék és mosdófülke, illetve a kétszobásoknál fürdőszoba tartozik. A mosdófülkék a mosdón kívül kisebb méretű fürdőkáddal is fel vannak szerelve. A fürdőszobák melegvízellátása központilag történik. A lakások fűtésére cserépkályhák szolgálnak. A konyhákban a faés széntüzeléses takaróktűzhelyeken kívül villanytűzhely és háztartási áram számára csatlakozó helyek vannak, külön órahellyel. A lakószobák padozata hajópadló, a mellékhelyiségeké cementlap. Valamennyi előszobában beépített szekrények készültek, s ezeken kívül a bejárati homlokzat felé néző lakásoknál az erkélyes szobák ablakai alatt is beépített szekrények nyertek elhelyezést. A nyeregtetőszerkezet égetett cseréppel fedett. A z udvarra néző és az üzlethelyiséggel bíró földszintes lakások kivételével, valamennyi lakáshoz fly-egy nyílt erkély is tartozik. A z építkezés év szeptemberében kezdődött meg, és az anyagbeszerzési akadályok miatt elhúzódva, évi április hó végére fejeződött be. A bérházak lakástlpusainak bútorozási rajzai ÉPÍTKEZÉSEK A közölt kertészeti rendezési tervet, valamint az ezzel kapcsolatos munkálatokat a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. kertészete készítette, illetve végezte. A lakótelep építésével egyidejűleg a helyszínrajzban feltüntetett részen ideiglenes földszintes üzletház épült a lebontandó házakból kitelepített üzletbérlők elhelyezése céljából. Ennek az épületnek terveit és felvételeit az építkezés teljes befejezése után fogjuk közölni. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa kislakásépítési programmját ezzel még nem fejezte be, mert a másik erre a célra rendelkezésre álló telektömbön a közeljövőben fogja megkezdeni újabb kislakásos házak építését. A tervek elkészítésére a fentebb említett, már lezajlott tervpályázat alapján ugyancsak a három első helyen felsorolt tervezőt kérte fel, mégpedig Rimanóczy Gyula, Kotsis Iván és Kisdi Pál építészmérnököket. Dr. Kotsis Iván azonban a megbízást nem vállalta és ennek következtében helyette rangsorban a következő tervező: Sándy Gyula nyert megbízást a tervek elkészítésére. 104

15 IPpfi í m : Óbudai Kislakásos bérházcsoport Foto: Kozelka Az óbudai kislakásos bérházak kertrendezési terve 105 ÉPÍTKEZÉSEK

16 Foto: Kozelka A Fővárosi Közmunkák Tanácsa dobogókői építkezése TervezS: H E R M Á N Y GÉZA Dobogókő fennsíkja a turisták előtt már régóta ismert volt. Az országnak ez a természeti kincse az utóbbi években előlépett : kirándulóhelyből üdülőhellyé. Üdülőhellyé lett azért, mert a főváros egy órán belül elérhető környékén ez az egyetlen pont, amely 700 m-nél magasabban fekszik: távoli környékében mindenütt nagy uradalmak tulajdonában lévő erdőségek fekszenek; levegője és kilátása egészen páratlan. Még a háború kitörése előtt a kormány felismerve a helyzetet, Dobogókő fejlesztését határozta el. Megépítették a fennsíkra vezető autóutat, azután pengő költséggel egy hatalmas vízművet létesítettek, amely a Dunából nyomja fel az ivóvizet, több mint 600 m szintkülönbséget győzve le. Ezzel a munkálattal kapcsolatban a villamosvezetéket is megépítették ban döntött erre vonatkozólag a minisztertanács és ugyanakkor a terület gondozását, város- ÉPÍTKEZÉSEK rendezési és építési ügyeit a Fővárosi Közmunkák Tanácsára bízta. A Tanács nyilvános tervpályázat lebonyolítása után elkészítette és megállapította Dobogókő rendezési tervét, elkészítette építésügyi szabályzatát, melyet időközben a belügyminiszter úr jóváhagyott. Az egész terület rendezési terv szerinti telekátalakítása most van folyamatban és előreláthatóan ez év folyamán befejezést fog nyerni. Ha a körülmények kedveznek, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy a területen nagy arányokban induljon meg a villák és szállodák építése. Azokon a helyeken, ahol a telekátalakítás a tulajdonjogi viszonyokban nem fog változást okozni, nincsen akadálya az építkezés azonnali lebonyolításának sem. Ezek alapján már több épület épült az új üdülőhelyen. A Glock Imre-féle 60 szobás társasházszálló terveit még évfolyamunk márciusi számában ismertet- tük. Azóta ez a szálló felépült és már egy éve üzemben van. Ugyancsak üzemben van a már általunk szintén ismertetett Rendőrtiszti üdülő, s jelenleg építés alatt áll a Kereskedelmi Bank nagyobbméretű üdülőszállója, amelyet befejezése után ugyancsak ismertetni fogunk. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a mult esztendőben elhatározta, hogy a dobogókői üdülőtelep fejlesztése céljából építkezni is fog, mégpedig abból a meggondolásból kiindulva, hogy az előreláthatólag a közeljövőben kifejlődő nagy üdülőtelepen különböző közintézmények elhelyezéséről kell gondoskodni, melyeket nem lehet a magánvállalkozásra bízni. Ilyenek például a csendőrőrs elhelyezése, postahivatal, különböző üzlethelyiségek, gondnoki lakás, vízüzem ellenőrzőhelyiség stb. A Tanács megvásárolta a Magyar Turista Egyesület tulajdonában lévő régi menedékházat és a hozzátartozó 106

17 SÉtlii Foto: Kozelka ingatlant. Ez Dobogókőnek legszebb pontja, ahol a jövőben feltétlenül fel fog épülni egy idegenforgalmi szempontból is f o n t o s szálloda. Ezzel a leendő nagyszállodával kapcsolatban szükség lesz melléképületre is. A Tanács úgy határozott, hogy addig is, amíg az üdülőtelepnek ez a legnagyobb szállodája létesül, az e célra kialakított telken egy olyan ú. n. üzemiházat f o g építeni, amely mindazideig, amíg az igazi rendeltetését teljesíteni nem fogja, mint egy kisebb méretű üdülőszálló lesz használatba véve. Ilyenformán egy olyan helyiséggel rendelkező üzemiház felépítéséről határozott, amely jelenleg üdülési célokra alkalmas, jövőben azonban könnyűszerrel átalakítható közüzemi célokra, illetve legvégül a felépítendő nagyszállodának üzemi céljaira. Mindezekre tekintettel, a rendkívül sok s z e m p o n t o t kielégítő tervek beszerzésére, zártkörű tervpályázatot írt ki a Tanács építészmérnök-tisztviselői között. A pályázatra 7 pályamű érkezett be. A z elnökség a végleges tervek elkészítésével Hermány Géza min. f ő m é r nököt bízta meg. 107 A tervezésnél a fentebb említett szempontokon kívül g o n d o l n i kellett a jó égtáji elhelyezésre, a f o n t o s a b b helyiségek, fedett és fedetlen terraszok szélvédettségére. Megkötötte a tervező kezét az anyagok felhasználásának a lehetősége, ugyanis minél kevesebb zárolt anyag felhasználására kellett g o n d o l n i és a rendkívül nehéz fuvarozási lehetőségekre. Ennek során természetesen a helyi adottságokkal és helyszínen nyerhető anyagokkal kellett számolni. Ennek megfelelően a homlokzat jelentős része kőburkolattal készült, a tetőhéjazat anyaga cserép helyett zsindely, a beton alapok és falazatok a rendkívül nehéz viszonyok miatt Duna-kavics helyett helyszíni kőzúzalék felhasználásával készültek. A gömbvas-hiány borított fagerendaf ö d é m alkalmazására vezetett. A z építkezésnél a szigetelésre nagy g o n d o t fordítottak, a födémek és válaszfalak mindenütt Magor-lemezburkolást kaptak. A z épület f ő h o m l o k zata délkelet felé néz, ami azzal a további előnnyel is jár, hogy az uralkodó észak-nyugati szélirány mellett az épület előtt kialakított t e r a s z csaknem állandóan szélárnyékban van. A z épületben 15 szoba a szükséges mellékhelyiségekkel és a földszinten külön felügyelőlakással készült. A 3 északnyugati fekvésű földszinti szoba, valamennyi közös helyiség és valamennyi mellékhelyiség központi gőzfűtéssel van ellátva, míg a délkelet felé néző f ö l d s z i n t i és emeleti helyiségek cserépkályha fűtésre vannak berendezve. A f ö l d szinti szobák külön-külön f ü r d ő s z o bával vannak kapcsolatban, míg az emeleti szobák részére egy közös f ü r d ő s z o b a áil rendelkezésre. A szobák és folyosók parkettázva vannak, a mellékhelyiségek legnagyobb része pedig mettlachi lapburkolatot kapott. A hall tölgyfalambériával van burkolva és ugyanilyen lépcső vezet fel az emeletre. A zsindely zöldesszürke színű karbolinum kezelést mutat, a vakolt homlokzat színe egészen halványszürke, a külső farészek zöldszínűek, az ereszpárkányzat és az emeleten végigfutó faerkély vörösesbarnás színű, végül a kovácsoltvas részek feketeszínű mázolást kaptak. A z épület köbtartalma 2870 m". ÉPÍTKEZÉSEK

18 Dobogókőt üdülőház 1308 É P Í T K E Z É S E K Foto: Kozelka

19 Foto: Kozelka I. Szélfogó. 2. Ruhatár. 3. Előcsarnok. 4. Társalgó. 5. Folyosó. 6. Szoba. 7. Előszoba. 8. Fürdőszoba. 9. Konyha. 10. Kamra. I I. Teakonyha. 12. Fedett terrasz 1. Folyosó. 2. Szoba. 3. Hálófülke. 4. Előtér. 5. Padlástér. 6. Személyzeti padlásszoba. 7. Padlásszoba A föld-, kőműves-, elhelyező- és vasbetonmunkákat végezte: G L O C K I M R E építőmester, Budapest, V., Molnár-utca 8. Telefon: A z összes ácsmunkákat, parkettát, tölgyfalépcsőzetet, továbbá a tetőszéket és zsindelyfedést H E L L E B R A N D Ö D Ö N ácsmester végezte, Budapest, X I V., Erzsébet királyné-útja 2/a. Telefon: A festő és mázolómunkát TARJÁNYI I S T V Á N szobafestő- és mázolómester, Budapest, VI., Rózsa-utca 71. végezte. Telefon: A z épületasztalos munkákat készítette: K E L E M I H Á L Y asztalosárugyár, Budapest, VIII., Örömvölgy-utca 38/40. Telefon: Az üzemi ház üvegezési munkálatait B U K O V A 1 S Á N D O R 109 üvegezési vállalata végezte, Budapest, VIII., Baross-tér 4. Telefon: ÉPÍTKEZÉSEK

20 Óvoda és napközi otthon Tatán Tervező K E R E K E S ANDRÁS Az épületet egy, az 1800-as évekből származó lakóházból alakíttatta át a gróf Esterházy-uradalom. Lényeges kikötés volt a régi U-alakú, részben tornácos, részben ívesablakú, körülépített udvarkialakítás megtartása, teljes érintetlenségében. Csupán a napközi otthon terme kapott padlóig érő, nagy bevilágítású ablak-felületeket. A z udvari szárnyak két végéhez hozzáépített fedett játszótér és kamrarész nádfedelű sátortetőkkel lett megoldva, falusias, intim hangulatban tartva. A kikötések következtében az alaprajzot nem az általános központos élvek szerint oldották meg, hanem lazábban és egymástól jobban függetlenített részekre tagolva csoportosították figyelemmel arra, hogy az egyes összetartozó csoportoknak egymás közötti belső közlekedése megfelelő legyen. Az otthon és tanügyi részek lehetőleg déli és keleti fekvést kaptak, a gazdasági és alárendeltebb részek az északra néző szárnyra kerültek. Ezen hosszirányú, csoportokra bontott elrendezés a gyakorlatban nem bizonyult előnytelennek a falusi élethez szokott, vidéki igényű gyermekek részére. Több belső, régi érdekes megoldás, szerkezet, boltív és fülke érintetlenül megmaradt, ami nagyban hozzájárult a belső lakályos, otthonos hatás eléréséhez. Tervezte : K E R E K E S nök, Budapest, IV., fon: I. A N D R Á S építészmérmolnár-utca 53. Tele- Kocsibehajtó. 2. Hall. 3. Napközi 4. Munkaterem. 5. Játszóterem. 6. terem. Mosdó. 7. Fürdőszoba. 8. Iroda. 9. Szertár. 10. Tálaló. I I. Szénraktár. 12. Fedett játszótér. 13. Gazd- asszony szobája. 14. Várószoba. 15. Orvosi rendelő. 16. Szertár. 17. Mosókonyha. 18. Fűtés. 19. Konyha. 20. Kamra 110,

21 Az óvoda udvara Fedett játszótér 111 ÉPÍTKEZÉSEK

22 Foto: B o r s o t Lakóház a Sashegyen TervezS: Dr. B Á R D O N A L F R É D, belső berendezés: B Á R D O N L A J O S Iparművész, kertkiképzés: O R M O S I M R E kertészeti akadémiai tanár A ház a Sashegy északi lejtőjén épült, kilátással a Várhegyre. A telek kb. 30 -os lejtése következtében a mélyföldszinten háromszobás lakás volt elhelyezhető, melynek padlószintje az északi oldali járdaszint felett 1'05 m magasan van. A földszinten és az emeleten nyert elhelyezést a tulajdonos ötszobás lakása. A lakószobák délkeleti tájolást kaptak, ebben az irányban egy földszinti nagy nyitott terrasz és egy fedett emeleti terrasz is elhelyezést nyert. A kertben a tulajdonos részére pergolás terrasz, a mélyföldszinti lakás részére egy nyitott terrasz készült. A telek a pergolás kerti terrasz vonaláig kertészeti kialakítást nyert, ezen alul gyümölcsös és veteményes kert létesült. ÉPÍTKEZÉSEK 112

23 Mélyföldszint: 1. Előszoba 2. Gyermekszoba 3. Ebédlő 4. Háló 5. Konyha 6. Személyzet 7. Éléskamra 8. Mosókonyha 9. Vasaló 10. Kazánház 11. Tüzelőszer 12. Villanyórák 13. P i n c e Mélyföldszint te), - o. o v Magasföldszint: 1. Belépő 2. Hall 3. Nappali 4. Ebédlő 5. Konyha 6. Személyzet 7. Kamra 8. Mellékbejáró 9. Terrasz 10. Télikert 11. Kerti terrasz 12. Kerti pergola 13. Bejárat a felső lakáshoz 14. Bejárat az alsó lakáshoz 15. Kocsibehajtó t-1 i 1 i 1. t. t. t. T ' T. t i T" Földszint és tereprendezés Emelet: 1. Női szoba 2. Férfi háló 3. Könyvtár-dolgozó 4. Ruhatár 5. Fürdő 6. Padlásfeljáró 7. Terrasz Emelet 113 ÉPÍTKEZÉSEK

24 Részletek a sashegyi lakóház belsőségeiből Nappali és ebédlő ÉPÍTKEZÉSEK Foto Borsos 114

25 Ebédlő N«PP«H 115 Foto Borsos ÉPÍTKEZÉSEK

26 Kevéssé ismert műemlékeink N A G Y T Ó T L A K (Vas vm.) A Délvidék muraközi részének visszatértekor került ismét a mi gondozásunk alá a terület egyik legfontosabb műemléke, a nagytótlaki kerektemplom. Még a XIII. században épült, köralaprajzon. Külsejét az eredeti lábazatból kifejlődő falsávok tagolják, melyek a párkány alatti gyámkősorig futnak fel. A gyámkősor és a párkányban körülfutó fűrészfogazat a román stílus jellegzetes alaktani eleme. A kerektemplom legnagyobb nevezetessége a belső felületeket és a kupolát elborító freskósorozat, mely A q u i l a Jánosnak, a Muraköz nagy festőjének, a veleméri, martyánci, bántornyai freskók mesterének alkotása a XIV. század derekáról. A kerektemplomhoz formái szerint a barokkorban tornyot építettek hozzá. A toldalékban lévő lépcső szolgál a karzat megközelítésére. VÉRTESSZENTKERESZT (Komárom vm.) A Vértes-hegység mélyén omladoznak az egykori bencés apátság nagy figyelemreméltó romjai. A templom háromhajós, keresztházas építmény volt, minden valószínűség szerint négyezeti toronnyal. Csak a szentélyből és hajójának nyugati zárófalából maradt fenn tekintélyes maradvány. Különösen a szentély megoldása érdekes, mert a szokástól eltérően a szentélynégyszög teréhez a főapszis körén kívül észak és dél felől egy-egy félköríves oldalconcha is csatlakozik, természetesen ezenkívül az oldalapszisok is megvannak. A kolostortemplom formái szerint a XII. és XIII. század fordulója táján épült. A török időben végvárként szerepelt. A visszafoglaláskor már rom lehetett, köveit a XVIII. században az új betelepülők hordták széjjel, így például Vértesszentkeresztről származó faragványok láthatók a száki és szendi templom falában. A faragványokat egyébként az Esterházyak Tatára és Csákvárra vitették, ahol belőlük a kor divatjának (1781) megfelelően műromokat készítettek. MŰEMLÉKEK 116

27 [BMIIWinTOt'l1 j_ * R Á B A S Z E N T M I K L Ó S (Győr vm.) E rábamenti kisközségnek igen érdekes centrális elrendezésű t e m p l o m a a XIII. századból származónak látszik, de korát semmiféle építészeti részlet nem árulja el, csupán alaprajza, melynek középpontjában t e m p l o m hajó módjára egy köralapú tér áll, melyhez diadalívvel keskenyebb, de szintén köríves alapú szentély csatlakozik. K ü l ö n l e g e s s é g e a t e m p l o m n a k az, hogy köralakú hajójához a szentélyen kívül még két oldalconcha csatlakozik, szintén félkörívesen, miáltal az egész t e m p l o m szokatlan karélyos alaprajzi megoldást nyert. Hozzá t o r n y o t építettek, f o r m á i szerint a X V I I I. században, egyszerű, kőszerkezetű sátortetővel. Kívül az egész be van meszelve, alig van ablaka és úgy hat, m i n t h a egy középkori vár ottfelejtett körbástya maradványa volna. Nagy kora mellett a t e m p l o m n a k népi jellege is szembetűnő. C S E M P E S Z K O P Á C S (Vas vm.) Erről a kis t e m p l o m r ó l is csak kevesen tudnak, pedig műtörténeti f o n t o s s á g a abban mutatkozik meg, hogy déli oldalkapuja a jáki főkapu mintájára készült, persze szerény méretekben és egy Jákon t a n u l t, de szerényebb képességű mester kezemunkájából. A kapu t i m p a n o n j á ban lévő Isten báránya faragvány mintája ugyancsak Jákon látható, az apátsági t e m p l o m déli és a centrális Szent Jakab kápolna kapujában. A csempeszkopácsi t e m p l o m o c s k a egyébként igen szerény méretű, a jellegzetes falusi román templomok mintájára készült; t ö m e g e három részből, a magasratörő ikerablakos t o r o n y b ó l, az alacsonyabb nyeregtetős hajóból és a hozzácsatlakozó félköríves még alacsonyabb szentélyből áll. Ez épületrészek korát a párkány alatt húzódó gyámkősoros párkány igazolja. DR. LUX G É Z A 117 MŰEMLÉKEK