Cservenyák Gábor (KLIMASOL Kft.) Építész generál ill. főtervező:

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Cservenyák Gábor (KLIMASOL Kft.) Építész generál ill. főtervező:"

Adrián Barta
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A Miskolci B.A.Z. Megyei Csillagpont Kórház energetikailag önellátó épületegyüttese környezeti energiahasznosítással, belső hőfejlődés figyelembevételével, szerkezettemperálással. Cservenyák Gábor (KLIMASOL Kft.) Építész generál ill. főtervező: Puskás Péter (okl. építészmérnök) YBL-díjas építés vezetésével a Miskolci MŰÉPÍTÉSZ Kft.

energiahasznosítással, belső hőfejlődés figyelembevételével, szerkezettemperálással.

2 Az épületgépészeti koncepció megalkotói a KLIMASOL Kft-ben» Cservenyák Gábor okl. épületgépész mérnök, okl. energetikai szakmérnök vezető tervező G » Ábel Miklós okl. gépészmérnök, okl. energetikai szakmérnök vezető tervező» Cservenyák Eliza okl. környezetmérnök, épületgépész mérnök tervező» Haász Áron épületgépész mérnök tervező» Juhász Péter okl. gépészmérnök konstruktőr, számítástechnikai munkatárs» Timkó Béla konstruktőr

energetikai szakmérnök vezető tervező» Cservenyák Eliza okl.

3 Csillagpont Kórház látképek

4 Csillagpont Kórház látképek

5 Csillagpont Kórház látképek

6 Bevezetés, áttekintés A Csillagpont Kórház építészeti szemlélete kezdettől energiatudatos. Ez megkönnyíti, ill. lehetővé teszi az épületgépész korszerű energetikai szemléletének megvalósítását. Manapság az épületek transzmissziós hőigénye egyre csökken a fokozott hőszigetelés miatt. Ebből eredően nem ritka a 8-12 W/m3 (ami W/m2 értéknek felel meg) fajlagos hőveszteség érték sem. Ugyanakkor az épületekben alkalmazott technológiák és a külső hőterhelés hatására a belső hőfejlődés egyre inkább nő. Ezek figyelembe vétele elkerülhetetlen, mert ha nem vesszük figyelembe az épületeket energetikailag indokolatlanul túlméretezzük, ami nem csak hiba, de az épület hőegyensúlya sem valósul meg.

Ebből eredően nem ritka a 8-12 W/m3 (ami 24-36 W/m2 értéknek felel meg) fajlagos hőveszteség érték sem.

7 Az épületgépészeti energetikai szemléletnek abba az irányba kell haladnia, hogy a keletkező belső hő minél nagyobb mértékben felhasználásra kerüljön. Meg kell vizsgálni és meghatározni már a tervezés szintjén az épület külső, belső energetikai viszonyait. Figyelembe kell venni a külső és belső hőhatásokat és azok maximális igénybevételét az épületek hőháztartásában. A belső és külső hatások összegzéséből adódó pontos hőigényre méretezhető a környezeti energiahasznosítás (talajhő, napenergia, stb.) Mindezek alapján meg kell találni azt a fűtési ill. hűtési módozatot, amellyel a fentiekben vázolt energetika lehetőségek kihasználhatók. Mi az a fűtési mód, amellyel ezt a hőmennyiséget hasznosítani lehet? Egyrészt hasznosul a légtechnika két fokozatú hővisszanyerőjével. Másrészt szerkezettemperálással. Az épületgépész tervező felelőssége, alapvető kötelessége, hogy ezek megtörténjenek.

Figyelembe kell venni a külső és belső hőhatásokat és azok maximális igénybevételét az épületek hőháztartásában.

8 Vizsgálat, elemzés El kell végezni az épület teljes körű energetikai vizsgálatát Van-e tartós és egyenletes belső hőfejlődés, hőterhelés, indokolt-e a nyári hűtés? Milyen mértékben elégithető ki a hűtési igény a szerkezettemperálással? Milyen mértékben csökkentheti a szerkezettemperálás a légtechnikai hűtést így, térfogatáramot?

Milyen mértékben elégithető ki a hűtési igény a szerkezettemperálással?

9 Az elvégzett téli, nyári napi és havi bontásban részletezett hőveszteség, ill. hőterhelés eredője határozza meg a szükséges beviendő hőáramot. Ez lesz az alapja, azaz a feltétlenül szükséges külső fűtő-, hűtő, hőenergia bevitelben a környezeti energia hasznosítás mértékének (talajhő, napenergia). Előzetesen el kell végezni egy beruházási és üzemeltetési költségelemzést, mert így dönthető el a környezeti energia hasznosítás igénybevételének mértéke. A Csillagpont Kórház épületegyüttese a fentiek szerinti vizsgálat és elemzés alapján gyakorlatilag energetikailag önellátó épületnek tekinthető.

10 Környezeti energiahasznosítás (modulrendszer) helyszínrajza

11 Környezeti energiahasznosítás (modulrendszer) helyszínrajza

12 Környezeti energiahasznosítás (modulrendszer) helyszínrajza

13 Talajhőszonda rendszer részlet 3D-ben

14 Talajhőszonda rendszer részlet 3D-ben

15 Energiaközpont modulrendszerben

16 Energiaközpont modulrendszerben

17 Energiaközpont modulrendszerben

18 Energiaközpont modulrendszerben

19 Energiaközpont modulrendszerben

20 Szerkezettemperálás födémben és külső falban modulrendszerben

21 Szerkezettemperálás, modulok

22 Szerkezettemperálás, modulok

23 Szerkezettemperálás, modulok

24 Légtechnika modulrendszerben

25 Légtechnikai modulok

26 Légtechnikai modulok

27 Légtechnikai modulok tetőtéri gépegységei

28 Légtechnikai modulok és tetőtéri gépegységeik gyűjtőcsatornákkal

29 Fűtési hőigény napi lefutása

30 Fűtési hőigény napi lefutása

31 Fűtési hőigény napi lefutása

32 Fűtési hőigény napi lefutása

33 Fűtési hőigény napi lefutása

34 Hűtési hőigény napi lefutása

35 Hűtési hőigény napi lefutása

36 Hűtési hőigény napi lefutása

37 Hűtési hőigény napi lefutása

38 Hőigény alakulása a fűtési szezonban

39 Hőigény alakulása a hűtési szezonban

40 HMV-igény napi lefutása

41 Üzemeltetési költségvizsgálat

42 Beruházási költségvizsgálat

43 Beruházási költségtöbblet megtérülési ideje

44 Hagyományos energiafolyam fosszilis energia felhasználásával

45 Környezeti energia és hulladék hő hasznosítás energiafolyama

Hasonló dokumentumok

1.) Cél a csökkentés, de hogyan?

1.) Cél a csökkentés, de hogyan? 2.) Megvalósítás, Kik végezzék, végezhetik? 3.) A rendszer felépítése 4.) Összegzés: - Épületek reális hőigényének meghatározása (hőnyereségek figyelembevétele) - a fosszilis