A Boldvai Mesevár Óvoda Bölcsőde Pedagógiai Programja OM azonosító:

Átírás

1 A Boldvai Mesevár Óvoda Bölcsőde Pedagógiai Programja OM azonosító: Készítette: Szepesiné Szilasi Edit intézményvezető.. Fenntartó, működtető nevében névaláírás

2 Tartalomjegyzék 1.Készítette: A Pedagógiai Program Jogszabályi háttere: Az intézmény jellemző adatai, jogi státusza: A Nyilvánosságra hozatal módja: Az óvoda bemutatása: A program filozófiája: Gyermekkép, óvodakép: Gyermekkép Óvodakép A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei: Humán erőforrás A nevelőtestület képzettségi mutatói: Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága: Tárgyi feltételek A program nevelési feladatrendszere: Egészséges életmód alakítása: Érzelmi és erkölcsi nevelés, a szocializáció biztosítása Anyanyelvi fejlesztés és nevelés: Az óvodai élet megszervezése: Hetirend: Napirend: Az Óvoda ünnepei, hagyományai: Az óvodai ünnepeinek szokás- és hagyományrendszere: Tervezés: Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai: Játék: Vers, mese Ének, zene, énekes játék, tánc: Rajzolás, mintázás, kézi munka: Mozgás: A külső világ tevékeny megismerése: Munka jellegű tevékenységek: A tevékenységekben megvalósuló tanulás: A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Az óvoda kapcsolatai: Gyermekvédelmi munka A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése: A program célja: Felvétel, befogadás: A sajátos nevelési igény kifejezi: Alapelvek: Feladatok: A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének fejlesztésének módszertani szempontjai: Differenciálás hátránykompenzálás: Kivételes képességű, tehetséges gyermekek: A pedagógiai munka dokumentációi: A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása: Helyi Óvodai Integrációs Program

3 1. Készítette: A Boldvai Mesevár Óvoda Bölcsőde nevelőtestülete 1. Broda Lászlóné 2. Pataki Edit 3. Horpácsi Krisztina 4. Horkayné Lakatos Judit 5. Kabdeben Lajosné 6. Kovácsné Németh Eszter 7. Nagy Judit 8. Német Zoltánné 9. Szepesiné Szilasi Edit 10. Szlavisóckiné Nyárádi Ágnes 2. A Pedagógiai Program Jogszabályi háttere: o A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény o A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról o A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. o A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve o évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról o évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól o Az évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról o Az évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról o Alapító okirat o 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Vhr.) o A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII. 31.) EMMI-rendelet (EMMI r.) o évi CXXIX. Törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról o 326/2013. (VIII.30.) Kormány rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Törvény a köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (többször módosított) o Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény o évi LXIV Törvény a gyermekek jogairól o A gyermekek védelméről a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény 3

4 o A 24/ I.K.I.M.N.M. rendelet a gyermekjátékszerek minőségéről o A július 31-től hatályos, módosított pedagógus-továbbképzésekről szóló 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet 3. Az intézmény jellemző adatai, jogi státusza: 1. Az óvoda neve: Boldvai Mesevár Óvoda - Bölcsőde 2.Az óvoda székhelye és címe: 3794 Boldva Arany János u.2. Tel.: 46/ / cím: ovodaboldva@gmail.com honlap cím: 3. Tagintézmények megnevezése: Boldvai Mesevár Óvoda Bölcsőde Zilizi Tagóvodája 4. Telephelye, címe: Boldvai Mesevár Óvoda Bölcsőde Zilizi Tagóvodája 3794 Ziliz Szabadság tér Az óvoda alapítója: Boldva Község Önkormányzata 6. Az alapító okirat száma: 2/2017(V.29.) 7. Az óvoda fenntartója: Boldva Ziliz Községek Köznevelési Intézményfenntartó Társulás 8. Az óvoda irányító szervei: Boldva Ziliz Községek Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa Irányító szerv székhelye: 3794 Boldva Széchenyi István út A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: A köznevelésről szóló évi CXC.(Nkt.) Törvény 8..-a alapján óvodai nevelés biztosítása. Bölcsődei nevelési feladatok ellátása, a 3 éven aluli gyermekek gondozása, nevelése, harmonikus testi, szellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével, melynél a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv foglaltak az irányadók. 10.Az óvoda jogállása: Önálló jogi személy. 11. A köznevelési intézmény típusa: Többcélú intézmény; óvoda - bölcsőde 12. Az óvoda gazdálkodás szerinti besorolása: - önálló működésű költségvetési szerv, melynek pénzügyi - gazdálkodási feladatait az önállóan működő Boldvai Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Előirányzatai felett részjogkörrel rendelkezik. A munkáltatói jogokat önállóan gyakorolja. 13. Az óvodavezető kinevezésének rendje, a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Óvodavezető: Szepesiné Szilasi Edit Az óvodavezető megbízást- nyilvános pályázat alapján- legalább öt évre a fenntartó, Boldva Ziliz Községek Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsától kapja. Megbízás kezdete: Megbízás időtartama: határozott idő ( öt év) Jogszabály amely alapján a kinevezés történt: évi XXXIII. Törvény, 138/92. (X.8) kormányrendelet alapján. Az óvodavezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja. 4

5 14. Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok, a munkáltatói jogkör gyakorlása : A székhely intézményben és a tagintézményben dolgozók esetében az intézmény vezetője önállóan gyakorolja a munkáltatói jogokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény valamint a társulási megállapodás alapján. A tagintézmény vezetőjének megbízásához Boldva Ziliz Községek Köznevelési Intézményfenntartó Társulása Társulási Tanácsa köteles megkérni Ziliz Község Önkormányzat képviselő testületének véleményét.foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony: közalkalmazotti jogviszony az évi XXXIII. Tv. 138/92(X.8) kormányrendelet alapján. 15. Az óvoda működése, tevékenységének az ellátási módja: Az óvoda tevékenységét a köznevelésről szóló évi CXC. tv., és az államháztartásról szóló- többször módosított évi XXXIII. Tv. valamint a vonatkozó jogszabályok, továbbá a Boldva Községi Önkormányzat rendeletei és az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi az óvodavezető, mint egyszemélyi felelős személy vezetésével. A törvényességi felügyeletet Boldva Ziliz Községek Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa látja el. 16. Az óvoda csoportjainak száma: 5 (Boldván 4; Zilizen 1) a felvehető gyermekek száma: Bodván az óvodában: 120 fő; Boldván a bölcsődében: 8 fő, Zilizen az óvodában: 25 fő 17. Az óvoda tevékenysége: A 3-7 éves (indokolt esetben legfeljebb 8 éves) korosztály óvodai nevelése és napközbeni ellátása. Alaptevékenységi szakágazat száma és megnevezése: óvodai nevelés az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok, a gyermekek személyiségfejlődésének elősegítése, egyéni képességeik kibontakozása az óvodai nevelés országos alapprogramja által meghatározott tevékenységi formák keretein belül. 18. Az intézmény alaptevékenysége államháztartási szakfeladat rend szerinti besorolása: Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Gyermekek bölcsődei ellátása Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok 19. A feladat ellátását szolgáló vagyon: Az óvodák ingatlana a rajta található épületekkel és az azokban leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközökkel. A rendelkezésére álló vagyontárgyakat alapfeladatainak ellátásához szabadon használhatja, időlegesen szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja. A vállalkozásból származó bevétel nem haladhatja meg az intézmények éves költségvetésének 25%- át. 5

6 Ingatlan neve, címe Ingatlan helyrajzi Ingatlan területe m 2 száma 1. Boldvai Mesevár Óvoda 153/ Boldvai Mesevár Óvoda Zilízi tagóvodája A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: Az óvodák helyiségeit az alapfeladat biztosítása mellett 1 naptári évnél nem hosszabb időre bérbe adhatja. A rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni vagy biztosítékként felhasználni. 4. A Nyilvánosságra hozatal módja: Ezen Pedagógiai Program Nyilvánosságra hozatalának módja: az Óvoda internetes honlapján A Nevelőtestület számára: csoportonként egy másolati példány készül az óvodapedagógusok részére a dolgozói hirdetőtáblán kihelyezve 1-1 példány A Szülői kör számára: rövidített nyomtatott formában tájékoztató anyagként a szülői szoba hirdető tábláján egy nyomtatott példány Egyéb partnerek számára: szóbeli tájékoztatás rövidített nyomtatott formában tájékoztató anyagként. 5. Az óvoda bemutatása: A Boldvai Mesevár Óvoda Boldva Ziliz községek óvodáskorú gyermekeinek napközbeni ellátását, nevelését, személyiségfejlesztését végzi heti 50 órás időkeretben. Településünk a hátrányos helyzetű megyében is fokozottan hátrányos területhez tartozik. Az ipari szerkezetváltás, az átalakuló mezőgazdaság a korábbiaktól jelentősen kevesebb munkaerőt igényel. A munkahelyek elvesztése, sok családot hozott igen nehéz helyzetbe anyagi, érzelmi és erkölcsi területen egyaránt. Az elszegényedés különösen szembetűnő az etnikai kisebbség körében. Az óvoda programja szervezésében sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a szülői háttér igen eltérő anyagi és erkölcsi igényszinttel bír. (alacsony egy főre jutó jövedelem, egészségtelen lakóépület, a szülők alacsony iskolai végzettsége, beteg, vagy korlátozott képességű szülők, fiatalon, tapasztalatlanul vállalt gyermek, a kötődés a szeretet az együttes élmény hiánya.) E helyi sajátosságokat szem előtt tartva az óvoda nevelőmunkája során egyre nagyobb szerepet kell, hogy vállaljon a gyermekek családi, szociális problémáinak kezelésében. Mindezek ismeretében nagy örömünkre szolgál, hogy a jobb szociokulturális környezetben élő családok igényeit is ki tudjuk elégíteni, s a szabad óvodaválasztás lehetősége ellenére sem viszik más intézménybe gyermekeiket. A székhely óvoda 1980-ban 6

7 épült két csoportos óvodaként, 2000-ben tornaszobával, 2005-ben és 2010-ben csoportszobákkal és kiszolgáló helyiségekkel bővült, jelenleg 5 csoportos tágas, otthonos, esztétikus jól felszerelt óvodaként működik. Tagintézményünk egy csoporttal Ziliz községben a Szabadság tér 1. sz. alatt működik. Az Óvodai Integrált Pedagógiai Rendszert, ig dolgoztuk ki és jelenleg is működtetjük óvodai fejlesztőprogramként. 6. A program filozófiája: Programunkat az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára építettük, a helyi sajátosságok és a szülők elvárásainak figyelembevételével. Eszmei gyökerét egyetemes emberi értékek, alternatív pedagógiai-pszichológiai irányzatok formálták. Több éves szakmai tapasztalat erősítette meggyőződésünket sajátos arculatunk kialakításában. Szeretetteljes biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, egészséges öntudatot, önértékelést önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. Sajátos arculatunkat erősíti a kirándulások, színházlátogatások, sportolási lehetőségek mellett a hagyományos ünnepeken túl a nagyszabású gyermeknapi rendezvénysorozat. Nagy hangsúlyt fektetünk a különbségek elfogadására és tiszteletére, nevelésre, a szokás és normarendszer megalapozására. Nevelő munkánk lehetővé teszi és segíti a gyermek komplex személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Alapvető céljaink: Inkluzív pedagógiai szemlélet érvényre juttatása. Gyermekközpontú, befogadó óvodai nevelés fenntartása A gyermeki személyiség kibontakoztatására törekvés, sokoldalú, harmonikus fejlődés segítése, mely biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést az életkori, egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. A nemzetiségi kisebbséghez tartozó gyermekeink számára biztosítani az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A gyermekek differenciált fejlesztését, ezen belül a hátránykompenzálást és/vagy tehetséggondozást. A világ rohamos változásaival, a modern élet stressz hatásaival szemben különösen óvni és védeni kell a gyermekeket. Egyre nagyobb a szülők és az óvodapedagógusok felelőssége, hogy megőrizzék a gyermekkor nyugalmát, derűjét, ugyanakkor felvértezzük a gyermekeket mindazzal a tapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban. A mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükséges személyiségjegyek hangsúlyai változtak a társadalmi folyamatok hatására. E változások a pedagógiai munkánkban is 7

8 hangsúlyeltolódásokat hozott. Pedagógiai munkánk hangsúlyai a gyermekek egyéni különbségei, eltérései, a családi nevelést kiegészítő sajátos szocializáció, a tevékenységek rendszere, a szülők óvodai életbe való bevonása és a szociális, fejlesztő-segítőmunka köré rendeződnek. A gyermekek életmódbeli különbözőségeiből adódóan nagyobb hangsúlyt kap a mozgásfejlesztés, az egészséges életmód szokásainak kialakítása, egészségfejlesztő program működtetése. A játékban tanulás koncepciójának érvényesítése megkívánja a szabad játék védelmét. A programunk sajátos rendszere lehetővé teszi a gyermekek változó, eltérő szükségleteinek figyelembevételét, a hiányzó szokások kialakítását, a három-hétéves gyermekek életkor szerinti és vegyes csoportokba történő nevelését, az eltérő családi értékek és kultúrák tolerálását, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok fokozottabb mentális, érzelmi, és szociális támogatását. 7. Gyermekkép, óvodakép: 7.1. Gyermekkép Óvodánkban a nevelés központjában a gyermek áll felvállalva a 3-7 éves gyermek fejlődésének, személyiségének fejlesztését. A gyermekhez, mint egyedi az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelítünk. Az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek, speciális adottságai maximálisan fejlődhessenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának, sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelt figyelmet igénylő és tehetséges gyermek ellátását is). Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör 8

9 megteremtéséről. A testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról. A gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak emberi értékek közvetítésére, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetre. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 8. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei: 8.1. Humán erőforrás Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Feladatunk az óvoda nyitvatartási igényének megfelelően, a színvonalas nevelőmunka megtartása. Ennek feltétele az óvodapedagógusok, dajkai létszámok, egyéb kisegítő dolgozók törvényben meghatározott létszámú foglalkoztatása. Ez biztosítja a szakszerű ellátást, a minőségi munkavégzést. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvodánkban a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Óvodapedagógusaink elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára A nevelőtestület képzettségi mutatói: Szakvizsga: Közoktatási vezető Szakvizsga:Tanügy igazgatási, nevelési-oktatási, intézményi ismeretek Az önbecsülés növelésével a megküzdési erőforrások fejlesztésével a káros stressz és a kiégés ellen Zenei nevelés az óvodában Gyermekjáték és néptánc I. Gyermekjáték és néptánc II. Számítógép kezelői alapismeretek Szövegszerkesztési alapismeretek Táblázatkezelési alapismeretek Internet alapismeretek Okos(koc)ka eszközcsalád fejlesztő pedagógiai alkalmazása Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése - integratív pedagógiai gyakorlat Az alapkészségek mérése a DIFER mérőeszköz csomag használatával A kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása - óvodai programcsomag Az óvodai pedagógiai program elkészítésének szabályai, módszerei és gyakorlati segítése 1 fő 1 fő 7 fő 2 fő 2 fő 2 fő 6 fő 5 fő 5 fő 5 fő 6 fő 4 fő 8 fő 10 fő 2 fő 9

10 Minőségirányítási rendszer bevezetésének folyamata az óvodában 2 fő Minőségirányítási alapismeretek 1 fő Professzionális vezetés és hatékony intézmény a gyakorlatban 2 fő Óvodai dokumentumok és programok átdolgozása az új köznevelési törvény előírásai szerint 2 fő A nevelési program működtetése 1 fő Óvodai nevelési program és gyakorlat összevetése 2 fő Hatékony együttnevelés az iskolában 2 fő Kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítése 2 fő IPR vezetőképző 3 fő Századunk kihívása a vezetőkkel szemben. A vezetői munka hatékonyságának növelése. 1 fő A pedagógus nevelőmunkájának hatékonyságát növelő tréning 4 fő Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja 1 fő Az óvodás gyermek és a drámajáték 2 fő Drámajáték az óvodai nevelésben 1 fő Pszichésen sérült gyermekek nevelése 1 fő Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel 2 fő Korszerű óvodai mozgásprogram 1 fő Kézműves 1 fő Óvoda/iskola környezeti nevelés programja 1 fő Professzionális tanári kommunikáció integráló iskolai környezetben 1 fő Fejlesztőpedagógia alapjai 1 fő 8.3. Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága: Minden óvodapedagógus kötelessége a folyamatos önképzés, a pedagógiai, pszichológiai kutatások eredményeinek ismerete és gyakorlatban való alkalmazása. Minden pedagógus a kiemelkedő képességeit úgy fejlessze, hogy az a nevelőközössége módszertani eszköztárának gazdagítását, a gyermekek tevékenységrendszerének fejlesztését szolgálja. A továbbképzéseken részt vevő dolgozók (óvodapedagógus, dajka,) felelősséggel készüljön fel, az ott hallottakat adja tovább. Fontosnak ítéljük meg, hogy a nevelőtestület tagjai segítsék, erősítsék egymást a tanulmányaikban, a távollévők helyettesítésében, a továbbképzéseken, szervezett bemutatók alkalmával, illetve a különböző fórumokon, méltó módon képviselje intézményünket, helyi nevelési programunkat Tárgyi feltételek A Boldvai ingatlan területe 2900m 2, a Zilizi ingatlan 2240m 2, a beépített hasznos terület Boldván 600m 2, Zilizen 100m 2. Mindkét óvoda füves, fás udvarral rendelkezik, mely mozgásfejlesztő játékokkal telepített, s ezáltal biztosított a megfelelő mozgástér a gyermekek számára. A csoportszobák mérete 50-80m 2 közötti, melyek felújítottak, rendezettek, az óvónők és a gyermekek kreativitását, kézügyességét dicsérő munkák teszik még színesebbé, otthonosabbá. Van logopédiai-fejlesztő szobánk, mely a hitoktatásnak és a szülőkkel való találkozásoknak is színtere. Mindkét melegítőkonyhánk megfelel a HACCP előírásainak. A csoportszobákban biztosítottak a gyermekek életkorának, változó testméretüknek megfelelő 10

11 bútorok, berendezések, eszközök. Ezek fejlesztése, cseréje, ill. a játékok és foglalkozási eszközök pótlása is folyamatosan történik az elhasználódás sorrendjében. Törekszünk a gyermekek által használt eszközök számukra hozzáférhető, módon történő elhelyezésére. Az eddig létrehozott értékek védelme, megőrzése, lehetséges fejlesztése, a takarékos működtetés közös feladata minden dolgozónak. A tárgyi eszközök fejlesztése érdekében a későbbiekben is törekedni kell a pályázatok, a szülői támogatások, alapítványok, megnyerésére. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében előírt minimális eszközjegyzék szintje óvodánkban megfelelő. Folyamatos fejlesztése fenntartói támogatásból, pályázati forrásból és alapítványi hozzájárulásból történik. 9. A program nevelési feladatrendszere: 9.1. Egészséges életmód alakítása: Óvodánkban az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőséggel bír. Olyan szemléletet alakítunk ki, amely fontos emberi értéknek tekinti az egészség megőrzését, az egészséges életmód kialakítását, a gyermek testi fejlődésének elősegítését. Célunk: A gyermekek egészségének védelme, egészséges életvitelének megalapozása, testi fejlődésük elősegítése, mozgásigényük kielégítése. Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakításával és gyakorlásával az egészséges életvitel belső igényének, a személyiség testilelki harmóniájának biztosítása, figyelembe véve a gyermek egyéni szükségleteit. Feladatunk: A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, testi képességek fejlődésének segítése, lelki egészség megóvása. Egészséges életmód, táplálkozás, az öltözködés, testápolás, pihenés, az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés szokásainak alakítása. Heti rendszerességgel sóterápián való részvétel. Környezettudatos magatartás megalapozása, balesetmentes, biztonságos, egészséges környezet kialakítása. A gyermekek óvodában töltött idejét tudatosan az élettani szükségleteik figyelembe vételével tervezzük és szervezzük. A helyes életritmus kialakulása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért heti rend, napirend alapján szervezzük óvodai életünket. A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásaik befolyásolása prevenció, példamutatás segítségével. A megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 11

12 Gondozás, testi szükségletek, mozgásigény kielégítése A gyermekek szükségleteihez, méreteihez és a fejlődéséhez biztosított óvodánk környezete. Az intézményekben törekszünk a kellemes, nyugtató színek alkalmazására, a textíliák, bútorok, és egyéb kiegészítő berendezések esztétikusak, otthonosak, családiasak. Óvodai udvarunk és játékkészlete lehetőséget ad különböző, változatos mozgás és játéktevékenységekre. A gyermekmosdók megfelelő méretű berendezései, eszközei segítik a gyermekek szükségleteinek kielégítését, a személyi higiénia ellátását. Gyermeköltözőink biztosítják a megfelelő ruházat tárolását, és a hőmérsékletnek megfelelő ruházat cseréjét, (mindenkinek jellel ellátott zsákja van, benne tartalék váltó ruhával, váltócipővel). Étkezés A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾-ed részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket és kellő toleranciával nézzék el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Lehetőség szerint zöldséget, gyümölcsöt adunk a gyermekeknek az étkezési időn kívül is. Étkezés, szokáskialakítás: Szennyezett asztalterítő esetén a dajka néni azonnal gondoskodik annak cseréjéről A nagyok számára lehetővé tesszük a kés használatát A folyadékszükségletet a nap egészében biztosítjuk a gyermekeknek. Testápolás: Testápolás, szokáskialakítás: Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között, az óvoda és a család gondozási szokásainak összehangolása segít az azonos elvek betartásában. A gyermekek tisztaság igényének kialakítása érdekében a nap folyamán bármikor használhatják a mosdót, ha szükségét érzik. Mindennap ebéd után fogat mosnak. A jellel ellátott fogkeféket, legalább 3 havonta cseréljük. A szokáskialakítás során arra törekszünk, hogy a WC papírt tudják funkciójának megfelelően, és megfelelő mennyiségben használni, a WC-t használat után tegyék rendbe (húzzák le), vagy ha ez nem megy, kérjenek segítséget a felnőttektől. Használata után mindig mossanak kezet, hosszú ujjú ruhadarabok esetén kézmosás előtt szükséges azok feltűrése is. Folyékony szappan használatakor egy-két nyomás elegendő a kéztisztításhoz. A kézmosás után, jellel ellátott törölközővel történjék meg a kéz szárazra törlése, melyet használat után a megfelelő, jellel ellátott helyre tegyenek vissza. Szükség esetén használják a körömkefét. A fogmosáshoz használt eszközöket használat után kimosva, tisztán rakják vissza a helyére. Öltözködés: Öltözködés, szokáskialakítás: 12

13 Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Az óvodapedagógus következetesen kéri a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről. Az öltözés során az udvarra folyamatosan engedjük ki a gyermekeket, nem kell beöltözve végigvárniuk a gyermekeknek a csoport elkészültét. Alvás, pihenés: Pihenés, szokáskialakítás: Alvás előtt minden gyermekkel levetetjük a kényelmetlen, szorító ruhadarabjaikat (nadrág, pulóver). A gyermekektől megkívánjuk, hogy levetett ruháikat összehajtva, a levett cipőket pedig egymás mellé az öltözőszekrénybe helyezzék. Megengedjük, hogy a gyermekek kedvenc alvós tárgyukkal alhassanak. Igény szerint simogatással, cirógatással altatunk. Ébredés, felöltözés után mindenki összehajtja a takaróját, segít az ágyak megigazításában, ügyesség, fizikum szerint az ágyak elrakásában. A nyugodt pihenés feltétele a csend, a megfelelő körülmények biztosítása. Alvás előtt ezért arra szoktatjuk a gyermekeket, hogy alvás előtt minden gyermek végezze el azokat a szükségleteiket, amelyek zavarnák a nyugodt pihenésben (WC használat, orrfújás, hajából vegye ki a gumit stb.). Mindennap egy megfelelően kiválasztott mesével, nagyoknál akár folytatásos mesével hangoljuk a nyugodt pihenéshez a gyermekeket. A mesét követően altatódallal segítjük az elalvást. Az ébresztés, kedves simogatással, halk beszéddel történik. Mozgás: Lehetőség van a futkározásra, biciklizésre, rollerezésre különböző labdajátékokra, mászókázásra stb. Mozgás, szokáskialakítás: Mindennapos kocogó percek az udvaron, rossz idő esetén a csoportszobában feszültségoldó mozgás. Gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek egészséges fejlődését évente ellenőrzi a háziorvos. A fertőzések terjedését igyekszünk gátolni, a gyermekcsoportokban, mosdókban a fertőző betegségek ellen a következőkkel védekezünk, biztosítjuk a párologtatást (főleg a fűtési és a gyakoribb betegségek, járványok időszakában). A gyermekek egészségi állapotát az egyéni fejlődési naplóban követjük nyomon. Egészségvédelem szokáskialakítás: A csoportok lehetőség szerint minden nap mindkét óvónővel, dajka nénivel, a szabad levegőn tartózkodnak, biztosítva ezzel a mindennapos edzés lehetőségét, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét Érzelmi és erkölcsi nevelés, a szocializáció biztosítása Óvodáskorban, a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be. Az érzelmek dominálnak, átszövik a gyermekek életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki, ezért fejlődésükben meghatározó a családban a szülők 13

14 szerepe, az óvodában őt körülvevő dolgozók kommunikációja, viselkedése modell a gyermek számára. Célunk: Érzelem gazdag, jól szocializált, önfeledt, a természetben és a társadalmi környezetben jól eligazodó, kiegyensúlyozott, társas kapcsolataiban stabil gyermek ismereteinek megalapozása. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindez szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. Feladatunk: Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Természetes, társas szükségleteinek kielégítése. Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Olyan közösségi szokások, szabályok biztosítása, csoport és óvodai szinten, amelyek igazodnak a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, amelyek gyakorlása által kialakulnak azok a magatartási szokások, amik lehetővé teszik az együttélést, a társas kapcsolatok fejlődését. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. A mindennapi mese biztosítása, melynek hatása erősíti az összetartozás érzését, az együttlét önfeledt örömét, egyben erkölcsi értékeket közvetít a gyermek számára. A gyermek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlesztése (pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, önfegyelem, közös értékek óvása, kitartás, szabálytudat, figyelmesség). Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje a szűkebb és tágabb környezetét, a mely hazaszeretetet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Kiemelt hangsúlyt fektetünk óvodai ünnepeinkre, mint az érzelmi nevelés fontos eszközére, ahol a készülődésben, az ünnepre való ráhangolódásban, a közös tevékenységben az óvoda gyermekei, dolgozói mellett a szülők is aktív részt vállalnak. A nyugodt, kiegyensúlyozott érzelmi légkör biztosítása, megteremtése. A tiltó és korlátozó nevelői attitűd helyett az ésszerű szabályok, szokások kialakítására, betartására helyezzük a hangsúlyt. Érzelmi nevelés, szokáskialakítás: Már a nevelési év megkezdése előtt meghívjuk leendő óvodásainkat egy játszó délelőttre szüleikkel (Baba-Mama napra), ahol ismerkedhetnek óvodánkkal, a gyerekekkel és a felnőttekkel. A gyermekek távozásának, a hiányzó gyermekekkel való kapcsolattartás, illetve a hiányzásból visszatérő gyermekek köszöntésének hagyományait is erősítjük. Elfogadjuk, megengedjük, hogy a gyermekek a csoportba behozzanak olyan játékokat, egyéb tárgyakat, melyek segítik a gyermekeket az elválásban, délutáni pihenésben és nem találhatók meg az 14

15 óvodában, a nevelést-fejlesztést szolgálják és szívesen játszik vele, a gyermek társaival együtt. Beszoktatás: A beszoktatásban lehetőleg mindkét óvodapedagógus vegyen részt és a dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. A gyermekek már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a mindennapi tevékenységeket, amit az óvodapedagógus sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerrel gyakoroltasson. Természetesen mindenkor tartsa szem előtt a gyermekek egyéni képességeit, tempóját és az otthonról hozott szokásait. Az újonnan érkező gyermekeket fogadó óvónő feladatai: Ajándékkészítés, szülői értekezletre való felkészülés, annak megtartása, a beszoktatás idejére a napi élményt nyújtó tevékenységek, azok tartalmának megtervezése. Az új gyermekeket szeptember hónapban folyamatosan fogadják az óvónőink a beszoktatási tervnek megfelelően. Az óvónők minden napra gondoskodnak a gyermekek érzelmi kötődésének kialakításához apróbb meglepetésekről, élményekről, (tevékenységek, élmények, napi lovagoltatók, höcögtetők, énekek, mondókák, mesék), olyan szeretettel, amely segíti a gyermekek biztonságérzetének kialakulását Anyanyelvi fejlesztés és nevelés: Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A megfelelő beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére nagy figyelmet kell fordítanunk. Az anyanyelv használata, fejlesztése szerves része az óvodai élet minden pillanatának, a nevelés egész rendszerének. Célunk: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. A gyermek beszédkészségének fejlesztése, gondozása, oldott, derűs légkör megteremtése, melyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége, szókincse fejlődik és fejleszthető. A beszéd és a gondolkodás összhangjának megteremtése. A nap folyamán, ha kapcsolatot teremtünk ezt példaértékű beszéddel, követésre méltó nyelvhasználattal tesszük. A szocializáció folyamatában is a gyermek érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A beszéd által erősödik biztonságérzete, tájékozottsága. A helyes, szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt az irodalmi élmények befogadására. A nyelvi, kommunikációs fejlesztést legnagyobb mértékben a környezet beszédkultúrája befolyásolja. Feladatunk: Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör alakítása. A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása. Beszédészlelés, beszédértés, rövid és hosszú távú verbális emlékezet fejlesztése, 15

16 a szókincs folyamatos bővítése, igényes irodalmi anyag kiválasztásával, anyanyelvi játékokkal. Az óvodai nevelésünk során a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságaira valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk változatos tevékenységet, amelyen keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben való gyakorlása, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. Nemzetiségi, illetve külföldi irodalommal való ismerkedés. 10. Az óvodai élet megszervezése: Az óvodai nevelés csak a pedagógiai program alapján valósulhat meg, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve az óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével Hetirend: A hetirend elsősorban az óvodapedagógus munkáját segíti abban, hogy nevelőmunkáját a folyamatosság, a rendszeresség, a tudatosság és a fokozatosság elve szerint végezhesse. A heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A ciklusokban a tartalmi egység elvei alapján, komplex módon jelennek meg a tevékenységi formák. Naponta lehetőség van az éneklésre, vizuális tevékenységre, verselésre, mesélésre a gyermek igénye szerint. A gyermekeknek megadjuk a lehetőséget, hogy a megkezdett témát, tevékenységet kedvük szerint folytathassák a hét folyamán. A gyermekeknek naponta szükségük van szervezett játékos mozgásra. Heti egy-két alkalommal minden csoportban átöltözéssel kötelező testnevelést szervezünk. A szervezett tanulás formái (A éves korosztálynak egyaránt alkalmas). Kötelező Mozgás, Ének, zene, énekes játék, tánc ( éveseknek) Közvetve kötelező Vers, mese Kötetlen Rajzolás, mintázás, kézimunka A külső világ tevékeny megismerése, Környezetünk formai és mennyiségi viszonyai Ének - zenei képességfejlesztés Egyéni fejlesztések A szervezett tanulás munkaformái Frontális Mozgás, mozgásos játékok Vers, mese Ének, zene énekes játék, tánc Mikro csoportos Ének-zenei képességfejlesztés 16

17 Egyéni Rajzolás, mintázás, kézimunka A külső világ tevékeny megismerése, Környezetünk formai és mennyiségi viszonyai Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint A szervezett tanulás időkerete gyermekenként Korosztály Vers, mese 3-4 évesek Naponta 5-8 Ének, zene, énekes játék, tánc Heti 1X 5-10 Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás Heti 1X A külső világ tevékeny megismerése, környezetünk formai és mennyiségi viszonyai Heti 1X Heti 1X évesek évesek A 3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete maximum 35 A 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete 45 A évesek napi szervezett tanulási időkerete Napirend: Az óvoda teljes nyitva tartása idejében, a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megszervezésével. Időtartam Tevékenység Gyülekezés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység Ismétlődő érzelmi biztonságot teremtő mindennapi tevékenységek, személyes percek: Aktualitások személyes élmények meghallgatása névsorolvasás időorientáció időjárás, évszakok napos választás Mese Mindennapos edzés J Á T É K Testápolási teendők, tízórai J 17

18 Játékba integrált, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek egyéni és mikro csoportos, vagy csoportos tapasztalatszerzések, séták Szabad levegőn történő mozgáslehetőségek biztosítása Á T É K Testápolási teendők, ebéd, fogmosás Altatás mesével, altatódallal, pihenés Ébredezés, zenés, mozgásos percek Testápolás tevékenységek Uzsonna Játék, szabadon választott tevékenység, szabad levegőn történő mozgáslehetőségek biztosítása Egyénenkénti és/ vagy kiscsoportos részképesség- fejlesztés J Á T É K A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirendet a folyamatosság és a rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jelentik A különböző tevékenységek a gyermek egyéni szükségleteihez igazodnak. A napirend biztosítja a gyermek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletének megfelelő váltakozását. A legtöbb időt a gyermek legfőbb tevékenysége a játék kapja. A napirend alkalmazkodik az évszakokhoz, hogy a természeti hatások is szolgálják a gyermek fejlődését. A gondozásnak is kiemelt szerepe van. A pedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal (összehangolt, sürgetésmentes munka, kommunikáció, érzelem kinyilvánítás). A napi mesélés és a mindennapi testnevelés beépül a napirend folyamatába. 11. Az Óvoda ünnepei, hagyományai: Ünnepek: Kiemelkedő események évfordulói vagy hagyományos megemlékezések napjai. Az ünnepek, ünnepélyek jelentős események az óvoda, a gyerekek életében. A visszatérő ünnepek, hagyományok a közös élmény erejével hatnak, (érdekes, örömteli) erősítik a közösséghez, az óvodába tartozás érzését, biztonságot ad az óvodai éveken át, hiszen minden évben visszatér. Jellegük szerint az óvodában megkülönböztetünk: 18

19 Naptári ünnepeket: (Nemzeti ünnepek, jeles napok, ünnepi szokások) Mikulás Karácsony Farsang Téltemetés Március 15 Húsvét Anyák napja Gyermeknap Természet ünnepeit: Az állatok világnapja A víz világnapja A Föld világnapja Egyéb ünnepeket: Gyermekek névnapjának, születésnapjának ünnepe Évzáró, óvodai búcsú Az óvodai ünnepeinek szokás- és hagyományrendszere: Az álatok világnapja (október 4 ) Ezt a napot közösen szervezzük a gyerekek számára a környező települések óvodáival melynek alkalmával megtekinthetik, esetleg megsimogathatják az állatokat. Előzményként beszélgetünk az állatokról, hasznukról. Állatokról szóló népmeséket, verseket, történeteket mondunk, melyek közel állnak az óvodáskorú gyerekekhez. Különböző játéklehetőségekkel kötjük össze az állatokkal való témakör hangsúlyozását: pl: állatkertes játék. Mikulás (december 6) A gyermekkor egyik legmisztikusabb ünnepének hagyományait megtartva, lehetőségeinkhez mérten próbáljuk minden évben színessé, változatossá varázsolni a mikulás-várást és a Mikulás megérkezését. Minden évben megtaláljuk az anyagi forrást gyermekeink egyénenkénti megajándékozására. Karácsony Karácsonyi készülődés előzi meg az ünnepet, december elejétől (Advent időszakától). Ez a meghitt, bensőséges szeretetünnep teli van várakozással. Megkezdődik a csoportszobák, öltözők, folyosók díszítése, minek hatására az egész óvoda karácsonyi díszben pompázik. Karácsonykor minden csoportban nyílt napot tartunk, melynek során a gyerekeke szüleikkel együtt karácsonyi ajándékokat, karácsonyfadíszeket készítenek, majd együtt feldíszítik csoportjuk fenyőfáját, végül kis műsorral kedveskednek szüleiknek. Utána a karácsonyfa alatt megtalálják a gyerekek a csoport közös ajándékait, melyekkel bővül az óvoda játéktára. 19

20 A mindenkori nagycsoportos gyermekek pásztorjáték keretében elevenítik fel az első karácsony történetét, melyet a Művelődési Házban tekintünk meg, melyre a társintézmények képviselőit is meghívjuk. Farsang A farsang napját egy hetes készülődés, ráhangolódás előzi meg, melynek keretében feldíszítjük az óvodát, farsangi fánkot sütünk, maszkokat, szemüvegeket, álarcokat készítünk, pizsama partit szervezünk, az óvodapedagógusok jelmezes mesedramatizálással kedveskednek a gyerekeknek. Farsangunk napján a gyermekekkel együtt az óvónők is beöltöznek. A mulatságon a gyermekek jelmezes felvonulását vidám vetélkedők és táncmulatság követi. Téltemetés Az évszakváltással, a természettel szorosan összefüggő hagyomány. Minden évben február végén farsang után zajlik. A telet jelképező Kiszebáb készítése szórakoztató és egyben fejlesztő tevékenység. Az óvoda udvarán máglyarakás körül a gyermekekkel körbeállva, mondókákkal űzzük el a telet. A tavaszt jelképező bábuval végig vonulunk a községen, csatlakozásra biztatva az iskolásokat, az Idősek Napközi Otthonának lakóit és a falu lakosságát és közösen várjuk a kikeletet. A víz világnapja (március 22) Az óvónők vízzel kapcsolatos témákat szerveznek a beszélgetés témájaként a hétre, melyben a vízvédelem, vízzel való kapcsolatunk sokféleségét hangsúlyozzuk A gyerekeknek a héten játékeszközként biztosítjuk a vizet, a vízzel való kísérletezés lehetőségét, víz és vízparti fényképet gyűjtünk. Nagycsoportban albumot készítenek a gyermekek a gyűjtött képekből. Az ünnepnapján sétát, kirándulást szervezünk valamely patak,-, folyó- vagy tópartra. Húsvét A húsvéti készülődést áthatja a közösen végzett munka öröme, a gyermekek is részt vesznek a tavaszi nagytakarításban. Alkalomhoz illő díszeket, jelképeket készítünk, amelyekkel díszítjük az óvodát. Különböző technikákkal tojásokat festünk. A nyuszit kíváncsian várjuk, mert ha jó az idő, az udvarra hozza az ajándékokat. Fürkésző érdeklődéssel keresgetik a bokrok fák tövében a gyerekek. Föld világnapja A Föld napján alkalmunk nyílik környezetünk ismét rendbetételre, szépítésére, szülők bevonásával virágok ültetésére. A heti témában a csoportok feldolgozzák, megbeszélik, tapasztalatokat szereznek, a Föld szerepéről, védelmének fontosságáról. Anyák napja Az anyák napját nyílt nap keretében ünnepeljük meg. A délutáni ébredezés után, csoportonként egyeztetett időpontban várjuk az anyukákat, majd a rövid verse-dalos köszöntés után közös kézműves foglalkozás keretében készíthetnek ajándékokat. 20

21 Lehetőségeinkhez mérten, minden évben megpróbálunk az édesanyáknak egy-egy szál, vagy egy cserepes virággal is kedveskedni. Gyermeknap, ovitárogató, óvodai búcsú A nevelési évben legutolsó közös ünnepünk, melyet június elején szervezünk. Egy hetes program keretében igyekszünk a gyerekeknek és néhány nyílt napot beiktatva a szülőknek is változatos programokkal kedveskedni. Lehetőségeinkhez mérten ilyenkor légvár, játszóház, arcfestés, akadályverseny, futóverseny, Ki mit tud? közös zenés torna, sor-és váltóversenyek szervezésével, zenekar, bábszínház meghívásával tesszük emlékezetessé ezeket a napokat. A hét utolsó napján ünnepélyes keretek között a Művelődési Házban köszönünk el iskolába készülő nagycsoportosainktól, ahová meghívjuk a társintézmények képviselőit, valamint a szülőket, hozzátartozókat. Az ünnepség végén a gyermekek megkapják életül első tarisznyáját, benne az útravaló pogácsával és az összegyűjtött kedves emlékekkel. Gyermekek névnapjának, születésnapjának ünnepe A gyermekek névnapját és születésnapját tízórai után ünnepeljük. A csoport, illetve a gyermekek versekkel, dalokkal köszöntik az ünnepeltet, majd minden gyermek színes képpel, rajzzal kedveskedik az ünnepeltnek. Igyekszünk ezen ünnepeknek is, mint a karácsony alkalmával azt hangsúlyozni, hogy nem az ajándék, hanem az ajándékozás, a megemlékezés a fontos. Szervezésünkkel ezért arra törekszünk, hogy ne csak annak a gyermeknek legyen örömteli várakozás akinek a születésnapja van, hanem a csoport tagok is várják az örömszerzés végett. 12. Tervezés: Hosszú távú tervezés formái: Nevelési terv melyet három havi intervallumra készítünk. Ez a terv tartalmazza a gondozás és közösségi élet tevékenységeit, szokásait és az ezekhez kapcsolódó szervezési feladatokat. A projekt időtartamát, témáját, az óvodapedagógus határozza meg, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, érdeklődési körét, felfedezési vágyát a természeti és társadalmi környezet gazdagságait, s a gyermekek témákhoz kapcsolódó tapasztalatait. A projekt választás során az óvodapedagógus közvetlen tapasztalásra és élményszerzésre alkalmas tevékenységet tervez, s eközben kézzel fogható konkrét tárgyakat használ a problémamegoldó képességek, kritikai gondolkodás és a fogalmak mélyebb megértése fejlesztésére. 21

22 A tervező munka fajtája Éves terv A tervező munka helye, formája Külön fűzött keret dokumentum alapján az óvónők pedagógiai önállósságuk megtartásával valósítják meg. Tervezés tartalma Játék; vers,mese; ének, zene, énekes játék, tánc; rajzolás, mintázás kézi munka; mozgás; külső világ tevékeny megismerése; környezetünk formai és mennyiségi viszonyai Tervezés módja A nevelési évben tervezett, szervezett tevékenységek képességfejlesztő tartalmát, továbbfejlesztésükre vonatkozó elképzeléseket, alkalmazott módszereket, a szervezés kereteit, szükséges eszközigényt Havi ütemterv Az éves terv része Játékos eszközei ismeretszerzés A fejlesztés témakörének, anyagának hónapokra, ezen belül hetekre lebontott ütemezése Heti ütemterv Csoportnapló A fejlesztés eszközeit Készség, képességfejlesztés feladatait A megvalósítás tartalmát, az anyagot Megvalósítás módját Egyéni fejlesztési terv Külön névre szóló, fűzött dokumentum Formanyomtatvány, elkészítése kitöltéssel történik Fejlesztendő terület Ismeretanyag Eszköz Módszer Időkeret Szülői tájékoztatás 13. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai: Játék: A játékot az óvodás gyermek legjellemzőbb életmegnyilvánulásának, legfontosabb, leginkább fejlesztő alaptevékenységének, nevelési eszközének, módszerének, szervezeti keretének, formájának tekintjük. A gyermek egész napját a játéktevékenység szövi át és határozza meg, ebben zajlik tapasztalatai, ismeretei, élményei feldolgozása. A játékban érvényesülnek azok az érzelmi hatások, melyek a gyermeket a megismerés folyamatában érik és társas kapcsolatukat is befolyásolják. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom, ismeret, jártasság, készség megjelenik. Eredményeképpen alapozódnak a képességek és alakul a magatartás. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő élményt adó tevékenységgé. 22