KUTATÁS KÖZBEN. szakközépiskolások felsőfokú továbbtanulása

Átírás

1 szakközépiskolások felsőfokú továbbtanulása A fdsöoktatás tömegoktatássá szélesedése a rendszerváltást követö gazdasági és társadalmi átalakulás következménye. A szocialista gazdaság, amely alacsony igényli, de biztos piacon, és olcsó áron adhatta el termékeit, a termelést alacsonyan képzett munkástömegekre alapozta. A munkafolyamatokat, a munkaszervezést és a technológiát modernizájni szándékozó énel miabban az idóben "nehéz embereknek" számítottak, a nem terme](í szféra ércelmiségét pedig a politikai hatalom "gyanús", vab'y legalábbis "nehezen kezelhetö" társadalmi rétegnek tartotu. Annak ellenére, hogy az ~nelmiségieknek számos privilégiumot sikerült "kikényszerítenilik", vagy "kiegyezkecllllük", reklllt~kiójuk leheréíségét szigoi"úan kézben tartva, évtizedekig ;lllg vál tozó fels{)oktat<ísi kererszámokkal szabájyozrák. A korlátozott méretű felsőfokú képzési rendszerhez ennek megfeleléí logikával és szigol'ú hierarchiával felépített középfokú képzés illeszkedett. A középffjlzú képzés "gerince" az egy-egy korosztály 70-80%-át befogadó szakképzési intézményrendszer volt, az általános képzés tekintetében igényesebb szakközépiskolával és igényrelenebb szakmunkásképzéível 1990 előtt a közoktatási rendszer nemcsak olyan értelemben épült fel hierarchikusan, hogy a különböző típusú középfokú iskolák eltérö színvonalú múvcltséget nyújtottak tanulóiknak, hanem az iskola elvégzését követéí perspektívák (életpályák, karrierek) cekintetében is, Fels{ífokú továbbtanulásra, vagyis értelmiségi pályára szinre kizál'lílag a korlátozott számban működtetett gimnáziumok és ezen belül is fóként az "Cll c" gimnáziumok készítették fel a tanulókat. A szakközépiskolákbóllényegesen kevesebben jucottcl1z be fejséífljkú intézménybe, s ha bejutottak is, Wként szakmájuknak megfdeló fóiskolákra vették fel {íkec. J\ rendszerváltást követó gazdaságl átalakulás már a 90-es évek elején a korábbitúl eltúó lllunkaeróigényt jelzett. A technikai fejlesztésekkel, a multinacionális cégek megjelenésével és a cercier szekwr jelent{ís növekedésével megnőtt az igény a felsőfokú végzettséggel rendelkezó munkaerö iránt és szinte egyik napról a másikra "feleslegessé" (ill. munkanélkülivé) váltak a szakképzetlen vaf.,'y alacsonyan képzett munkástömegek. Az oktatásirányícás a gazdasági igényekhez képest némiképpen késlekedve és fokozatosan bővítette a felsőfokú továbbtanulás khetóségét. Kétségtelen, hogy a felsófókú intézményekbe felvettek aránya az évtized elejét61 a l 05')-'ÍJ-kal emelkedett, dc cz a tetemesnek látszó növekedés mindössze azt eredményezte, hos')' a 1ts éves korosztályból felsőfokon továbbtanulók aránya az 1990-es 14,2'V<J-hoz képest l')')ts-ra 27,3(Yo-ra nótt, Ez természetesen még mindig meglehetősen"szolid" aránya nyugac-európai országokhoz képest, de a hazai igényekhez képest is. Ugyanebben az idószak Inn ugyanis a jc!cnrkezók aránya is 72'/'b-kaJ nótt. Ebbő! aclódóan a jelentkezók számához viszonyítva a felvctrek aránya 1')')0 és 1998 között 44,6%-ról mindössze 53,8%-ra emelkedett, vagyis a fels{ífokú intézmények még minclig csak alig több, mint a felét veszik fel a jelenrkezóknek. Fl )l;'cati() 21)(11)/1 KUTATAs K()/J~I~N pp. l 'í5-1 N4.

2 1')4 KUTATÁS KÖZBEN I.ABRA A jelent/zező/z éj a fclvettek számának változása (J OOO fő) ezerfő --18 éves --jelentkező ----.felvett r 'to'----l--'----'----'----'----'----'----'----' Fords: KSH, 19'J'J 2. ABRA fl jelentlzező/z éj a filvette!z arányána/z változása (a 18 éves!zorosztály %-ában) 50 --jelentkező ----felvett ig 40 > 'w 00,,-j ~ 30 :0 II 'Cf2 o S _..., _ _ ~ '----'---'----'---'----'---'-----' ' Fords: KSH, l 'J l) 'J

3 I55 3. ÁBRA A felvette!é arllnjlar.ltlk változása a jelent/éezők %-ában --felvett '0 NQ) is :ii 60 Q),+ 30 I- ~ 50 0 " ~o S 20,-I_--'-----'-_-1-_--'-----I._--l.-_-I I-_--' hmk KS H, [~~~ A f-c!séífókú továbbtannlási igények látványos növekedése ugyancsak a rendszerváltást követis gazdasági és társadalmi átalakulás következménye. A foglalkoztatási biztonság elvesztésével, ill. a munkanélküliség megjelenésével mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy n iskolál.()llság növeli az elhelyezkedési esélyeket, vagyis minél magasabb szintű szaktudásnak és bizonyílv:ínynak a birtokosa valaki, annál kelend6bb a munkapiacon. Az llj dpusú munkapiac átformálta a szülők és a gyerekek iskoláztatási aspirációi t. Amikor 1997-ben az e!séí osztályos középiskolások pályaválasztását vizsgáltuk, l a diplomás szülók 82% a és az súij6k!io%-a mondta azt, hob'y a diploma megszerz:éséig vállalja gyereke taníllat'ís:\c, és a szakképzetlen süllők között is csak 30% volt azoknak n aránya, akik elégeciclmek mulalkoztak annyival, ha a gyerek szakmunkásbiwnyílványt szerez. 19')9-ben a végzős szakközépiskolások továbbtanulási elképzeléseit vizsgálva 2 azt tapasztaltnk, hogy az iskola után 70(i/o-uk akart felsőfokúintézményben továbbtanulni. Amikor pedig a lovábbtanulási motivációkról érdekwdtünk, 720/0-uk válaszolta azt, hogy azért akar továbbtanulni, mert diplomásként könnyebb elhelyezkedni, mint érettségivel, és 43%-uk azt, hogy fdsőfókúdiplomával többet lehet keresni. Ezek az adatok egyérte!műenazt bizonyítják, hogya t<írsadalom középrétegében (ahonnan a legtöbb szakközépiskolás jön), s6t az alsó rétegeiben is (ahova a szakképzetlen szülők tartoznak) elsősorban a keserves munkaerőpiaci tapaszta!awk növelték meg a wvábbtanulási ambíciót. A kii7.épfc)k befejezése utáni terveket természetesen olyan "objektív" körülmények is behat<írolják, mint a gyerekek középiskolai tanulmányi eredményei. A szakközépiskolásokat vásgálva azt lapasztaltuk, hogya legjobb tanu[ók terveztek a leggyakrabban felsőfókú rov:íbbtanulíst és a kggyengébbek érték be a középiskola utáni munkavállalással. Mindemellerr az adatokból az is kiderült, hob'y a felsőfokú diploma megszerzését 1999-ben már nemcsak a "jó l Andor Mih,\ly-Liskó 1lon": Iskolaválasztás és mobilit:ís, Kutar:ísi záró tanulmány, Kézirat, A kutatást az OM megbízásából l~~~-ben folyt"truk"z Oktatáskutató Intézetben. A szakmákra és telt:püléstípusokra reprezentatív mintában hagynmányns szakközépiskolai oszt:ílyok és a világbanki modell szerírh obaco[[ oszdlyok végzéis tanulói szerepeltek. Kérdóívek segítségével 507 szakközépiskolás továbbtanulisáró] gyújtöttünk ",iacobt. A kutatásban Fehérvári Anikó vett részt, oz adatfelvételt pedig Kálmán Miklós szervezre.

4 tamdók", hanem a IVliITl1:lC-nl',(nrf', erettsé:[':l' eredményr elért szakközépiskolások is határozotran ambicionálták. 4 ÁBRA i-'rpttrl',(tt ritltl(7c1'ecb'nc;ilye'/, (ljl/fj:.,<!j,an,i?i szah:özépiskolások 1999) --lilil- kőzismeret -o-szakelmélet 4 3nem tanul tovább nem szakmai főiskola nem szakmai egyetem szakmai főiskola szakmai egyetem A felslífokú továbbtanulási ambíciók azonban nem valósulhatrak meg maradéktalanul Az clslí "szelekciós" szlíriít a középiskolai tanulmányi eredmények mérlegelése alapján megfog~dmawtt önkritika jelentene. Ennek eredményeként érettségi Lltéín jóval kevesebben (420/<,) Jelentkeztek felséíf(jkú továbbtanlllásra, mint amennyien eredetileg tervezték. A 90-cs évek abban a tekintetben is váltoúst hoztak, hogya mai szakközépiskolások bátrabban jelentkeznek a szakmájllktól eltérlí egyetemi fakultásokra. A jelentkezök egynegyede pedig többféle típusú intáménybe is beadta a jelentkezését. S ÁBRA HOlJá jelentl,ezett {IZ érettségi után? (ljilágbanki szakközépisleolríjok L999) többféle intézmény nem szakmai egyetem '----._=_~ szakmai egyetem '----._~ nem szakmai főiskola L~ szakmai főiskola Az ellíre "megfútal11odók" az,'rl'tr.s' ''''!n kiizismereti tárgyakból három szakmai un, lcírgyakból két tizeddel tanulmányi ének el az. Az ildarokból az [S meghgyclhcréí, hogya tanlllóknak pontos Ismere'

5 157 teik vannak a felvételi esélyekréíl Az egyetemre és Wiskolára jelentkezők tanulm,ínyi eredmé- 5-G tizednyi különbséget tapasztaltunk az egyetemre jelenrkezók javára, S'Lakmai ef';)leremekre f;:íként azok jelentkeztek, akik szakmai tiírgyakból, m:ls egyetemekre pedig olyanok, akik valamennyi tantárgyból az átlagosnál jobb érettségi eredményeket értek cl A többféle intézménybe és szakra jclenrkezók érettségi eredményei a Fóiskolákra jelemkezéíkéhcz voltak hasonllja!c (j f\bra A jelent/,ező/, f'i"f'.ttlf'vl' titlaga (viltigbanki sz?ikkózépis/wltiro/d999) 5 -Ill- közismeret -D-szakelmélet 3'------'-----L----'----.L-----'------' nem tannl tovább nem szakmai főiskola nem szakmai egyetem szakmai főiskola szakmai egyetem többféle intézmény t\ slelekció következ{) Fokozatát a fels<ífokú intézmények felvételi jelentették. l 'J')') ben ezek a már kevésbé voltak szigorúak a korábbi években tapasztaltaknál, amit az ls h]'/,ol1yít, hogya si.akközépiskolásjelenrkezéík (í2(i'{j-a átjutott a rost<ín, és egyharmaduk nem n, L',,,,."", képz(:sl~'e nyelt fejvétel t. f-/(){ltí ue/lé/, prr"ttcni! uttín? (világban/ú.rzaidzózépis/wltísok.1999) nem vették fel nem szakmai egyetem szakmai egyetem nem szakmai főiskola ' ' L-_--', szakmai főiskola A felvételi eredmények szoros összdi.lggést mutatnak az érettségi átlagokkal. A legjobb tanulókat nem szakirányú egyetemclue vették fel, a szakmai tárb'yakból jó, dc közismercciekbiíl

6 gyengébb tanulók pedig szakirányú cb'yetemekre jutottak be. Az elutasított jeientkezók az átlagosnál három tizeddel gyengébb érettségi eredményt értek el a szakmai tárgyakból és két tizeddel gyengébbet a közismeretiekbó1. Érertségi bizonyítványuk azonban a szakmai ráq,,'yakból semmivel sem volt rosszabb azoknál, akiket nem szakmai fóiskolákra felvettek fel. Ezek az adarok azt bizonyítják, hogy az elutasítás f<sként annak a következménye hogy nem ct megfelcllí helyre jelentkeztek. SABRA A filvettek érettségi átlaga (világbanki szakközépúkolások 1999) % sr I -illi- közismeret -o-szakelmélet 4 3 LI -'- --L --'- ---'~ l szakmai főiskola szakmai egyetem nem vették fel nem szakmai főiskola nem szakmai egyetem A jelentkezést megelózlí "önkritika" és a felsőfokú intézmények szelekciója eredményeként a szakközépiskolások közül az érettségit követóen 26 % -nak sikerült bejutnia valamilyen fcis(íf(lkú intézménybe. Ez az arány alig alacsonyabb, mint a korosztályi átlag, de messze alatta marad a diploma megszcrzését ambicionáló szakközépiskolások 70%-os adnyának. ey ÁBRA Hogyan ala/wlt az élete az érettségi után? (világban/á szak!?özépú/w!ások, 1999) _ munkanélküli munkába állt L-'" ' középfoko n ta II ui C=J felsőfokon tanul A továbbtanulási ambíciók meghiúsulása nem jelenti azt, hogy a szakközépiskolások érettségi után munkába állnak. A bizonytalan és elónytelen munkapiaci helyzettól (a munkanélküli-

7 e-a, KUTATÁS KÖZBEN 159 és az alacsony bérektől) való félelem arra készteti őket, hogy ha nem is felsmokon, de továbbtanuljanak, s nujd később újra próbálkozzanak nappali vagy levelező képzésben a diploma ben az érettségiző k 40 c Yo-a maradt bent továbbra is a szakközépiskolában azzal a céllal, hogy folytassa ill kiegészítse szakmai tanulmányait. Erre egyébként az 1991-téíl fokozatosan bevezetett és a Világbank által támogatott új szakközépiskolai modell (amely szerint érettségiig csak szakmai alapozó képzés folyik, s majd erre épül a szakmai specializáció) valamennyi szakközépiskolásnak lehetőséget kínál Végül is 1999-ben a végzős szakközépiskolások csaknem háromnegyede tanult rov,íbb nappali képzésben valamilyen oktatási formában (felsőfokon,középiskolában, vagy tanfolyamon). Hogy nl ilyen "kemény" munkapiaci indokok késztették őket a továbbtanulásra, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hob'y majdnem ugyanannyian kezdték munkanélküliként a p,llyájukat, mint ahányan munkahelyet találtak. Lisl?ó l!ona Az egyetemi szintű egészségügyi képzés helyzete és jövője: van-e "orvos-túltermelés" és szükség van-e emiatt központi intézménybezárásra? Régi rnítosz, hogy Mabl'amrszágc)[1 jelentős az orvosfelesleg és hob'y a magyar egészségügyi relséíoktatásban jelentífs fi "túltermelés"orvosból, illetve fogorvosból Az egészségügy reformelképzelésejvel kapcsolarosan ismét eléítérbe került az a kérdés, hogyan lehetne "orvosolni" ezt a problémác, mi is a teendéí ezzel kapcsolatban. Az utóbbi időben az is felvetődött, hogya magas Ex költségek miatt esetleg racionálisabb lenne a négy hagyományos képzési hely (SOTE, SZOTE, DOTE, POTE, illetve az integráció után ezek jogutódai) egyikén az orvosképzés központi kormánydöntésen alapuló leépítése/felszámolása, semmint eb'y olyan, a képzési terület egészére vonackozó összesített beiskolázási keretszám központi kontrollját megvalósító szabályozús, ami végeredményben megengedi, hob'y több orvosképző intézmény viszonylag kis létszámmal, a méretgazdaságosságból fakadó potenciális előnyök kiaknázása nélkül működjön. Az alábbi tanulmányban megkísérlem több oldalról is körüljárni és bemutatni eze a "túlképzési" problémát, ib'yekszem feltárni, mennyiben valós ez, és valóban indokolja-e ez a központi beavatkozást. Arra is kitérek röviden, hogy a probléma enyhítésére alkalmas különbözéí elképzeléseknek mik az eléínyei és hátrányai. Tekintetbe véve, hogy az egészségügyi felsőoktatás általában, és azon belül az orvosképzés hosszú ciklusú, továbbá rendkívül eszközigényes, gyakorlatigényes és ennek megfelelőenigen ddga (amit az is kifejez, hogy az orvosi és fogorvosi szak a legmagasabb normatívájú finanwírozási csoportba tartozik), logikus, hogy fiz orvosképzésre történó' beiskolázást fiz ál/firn szigorúan Iam troliá&a: ezen a területen még a beiskolázás szabadságára épülő felsőoktatási rendszerekben is általános a numents dausus. Magyarországon is gyakorlatilag központi Iuretelosztás valósul meg az egészségügyi felséífokü képzésben az államilag finanszírozott nappali férőhelyekvonatkozásában. Az újonnan felvett hallgacók vonatkozásában az államilag finanszírozott hallgatói féréíhelyek tanulmányi területek és felsóoktatási intézmények közti elosztása jelenleg még a központi beiskolázási "keretszámok" és a hallgatói jelentkezések eredőjeként alakul ki. A szakokra és intézményekre vonatkozó beiskolázási "keretszámokat" (az államilag finanszírozott hallgatói férőhelyek tanulmányi teriilerek és intézmények közci elosztását) a művelődési és köwktarási miniszrer