KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA

Átírás

1 Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás Őrségi Közkincs-kerekasztal KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA május 12.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1 Helyzetelemzés 2 Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás Bajánsenye Felsőjánosfa Felsőmarác Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Ispánk Ivánc Kercaszomor Kerkáskápolna Kisrákos Kondorfa Magyarszombatfa Nagyrákos Őrimagyarósd Őriszentpéter Pankasz Szaknyér Szalafő Szatta Szőce Velemér Viszák SWOT-analízis Közművelődési fejlesztési elképzelések Közművelődési fejlesztési tervek táblázat Összegzés 94

3 Bevezetés Az Őriszentpéteri Kistérség a Nyugat-Dunántúli Régióban, Vas megye dél-nyugati szegletében található. Délről Zala megye, nyugatról Szlovénia, északról a Rába folyó, keletről a 86-os főút határos vele. A kistérség területileg az Őrséget fedi le. Tipikusan aprófalvas vidék, a 22 településen összesen 6939 fő (2009. január 1.) él. Egyedül a térség központjának számító Őriszentpéternek 1000 fő feletti a lakossága, a falvak többsége (18 település) 500 fő alatti törpefalu, az átlagos település lélekszáma 315 fő. Nagyon alacsony a népsűrűség, az országos átlag negyedét sem éri el, 23fő/ km². Szomszédos kistérségei: északnyugaton a Szentgotthárdi, északon a Körmendi, keleten a Zalaegerszegi, délkeleten pedig a Lenti Kistérség. Nyugaton Szlovéniával határos. A kistérség területe 305,23 km², népességét tekintve az ország legkisebb lélekszámú kistérsége. Központja Őriszentpéter, mely Szombathelytől 60, Budapesttől 240 km távolságra fekszik. Az Őrség Vas megye délnyugati részén fekvő ősi határőrvidék, amely az osztrák-szlovénmagyar hármashatár közelében található. A honfoglalás óta itt élő nép a történelem során határőri megbízást látott el, a saját költségén és saját fegyvereikkel, ezért a király kiváltságait élvezte. A hagyomány szerint, elsőként 108 család kapott itt őrállást. A régi oklevelekben szereplő családnevek még ma is megvannak. Az Őrség az ország egyetlen nagyobb tájegysége, melynek lakossága honfoglalás óta egy helyben él. Ezért egyedülálló, jórészt érintetlen természeti, épített és kulturális emlékekkel büszkélkedhet, sajátos hagyományokkal, örökséggel rendelkezik. Számunkra, itt élőknek térségünk folyamatos fejlesztése során a legfontosabb mindezek védelme, megőrzése ben az Őrség térség Természetesen Őrség című pályázata az Európai Bizottság által kezdeményezett, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. által közösen végrehajtott Kiváló Európai Desztinációk elnevezésű program keretében az elmúlt évek fejlesztéseiért, kiemelkedő természeti értékei és élő hagyományai magas színvonalú bemutatásáért elnyerte a Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja címet. Majd 2008-ban a Magyar Televízió m2 csatornája által a ZÖLD 7-es Magyarország 7 természeti csodája címmel indított szavazáson a nézők véleménye alapján Magyarország 7 csodájának egyike lett az Őrségi táj. A kistérségi közművelődési referens alkalmazása, az Őrségi Közkincs-kerekasztal létrehozása hozzájárult a közművelődési, kulturális fejlődési folyamatok fenntartásához, azonban a fejlesztéséhez elengedhetetlen az átfogó helyzetelemzés alapján kidolgozott közművelődési koncepció, majd stratégia megalkotása, mely olyan távlati fejlesztést megalapozó tervdokumentum, amely áttekinti a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges információkat, meghatározza a fejlesztési célokat, feladatokat. 1

4 Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás Épületek, intézmények Az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás (a továbbiakban: Társulás) önálló közművelődési intézménnyel, közösségi szintérrel nem rendelkezik. Rendezvényeit a települési önkormányzatokkal, intézményekkel, civil szervezetekkel együttműködve, azok épületeiben, intézményeiben stb. végzi. Jó kapcsolatot ápol a térségben lévő iskolákkal, óvodákkal, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület, az Őrségi TeleHáz, valamint az ivánci Szakosított Otthon képviselőivel. A Társulás pályázati támogatás keretében a helyi igényekhez igazodó berendezéseket, eszközöket szerzett be, melyeket az önkormányzatok, ill. a térségi civil szervezetek ingyenesen használhatnak: paravánok, hangtechnikai eszközök, állványos reflektor, vetítővászon. Ezzel segíti a többségében felszerelés nélküli vagy hiányos eszközparkkal rendelkező szervezők programjainak sikerét. Könyvtár A Társulás a mozgókönyvtári feladatellátást a települési önkormányzatokkal együttműködve, a körmendi Faludi Ferenc Könyvtárral végzi. A évben minden könyvtár megújult, elvégezték a szükséges beruházásokat, javításokat, fűtéskorszerűsítést, bővült az eszközállomány (számítógépek, másolók, laptopok, bútorok, függönyök stb.). Az állományokat folyamatosan bővítik, töltik, cserélik. A cél működőképes könyvtárak kialakítása volt, mely nemcsak könyvtári feladatokat lát el, hanem a helytörténeti, közművelődési feladatokat is segíti, gyermekprogramokat szervez. A kistérséghez tartozó, a nyilvános könyvtári feladatok ellátására társult 21 települési önkormányzat gondoskodik a már meglévő könyvtári szolgáltató helyek személyi- és tárgyi feltételeiről, lehetővé teszik, hogy a szolgáltató helyek a használók többsége számára megfelelő időpontban tartsanak nyitva, folyamatosan figyelemmel kísérik a szolgáltató helyen végzendő teendők ellátásával megbízott személy tevékenységét, végzett munkájáról rendszeresen beszámoltatják. Ezen feladatok ellátásához a Társulás pénzbeni támogatást nyújt. Rendezvények A Társulás 2007 decemberében döntött arról, hogy a kistérség hagyományos értékeinek, alkotó és öntevékeny köreinek lehetőséget biztosít egy közös rendezvényen történő megjelenésre az Őrségi Kistérségi Kiállítás és Kulturális Gála keretében. A Társulás az Őriszentpéteri Művelődési Ház és Könyvtárral együttműködve valósította meg a rendezvényt. A program célja az volt, hogy a kistérség kézművesei, képzőművészei, népdalkörei, táncegyüttesei, színjátszói és alkalmi öntevékeny körei bemutatkozhassanak, ezzel is erősítve a kistérségi együttműködést, és egyben alkalmat biztosítsanak a településeken zajló kulturális élet bemutatására. A rendezvény befejezése után pedig lehetőség nyílt arra, hogy a települések egymás kulturális programjaiba bekapcsolódjanak. A hagyományteremtő szándékkal március 15-én megtartott rendezvény mind a résztvevők, mind a nézők és vendégek körében nagy sikert aratott. Ezért a Társulás 2009-ben úgy alakította a programot, hogy a kistérség több településén is felléphessenek az amatőr művészek, csoportok, ezzel igazi kulturális forgatagot teremtve február 28. és április 18. között az Őriszentpéteri Kistérségben 5 településen, a körjegyzőségi központokhoz igazodva, több száz /kb. 500/ néző részvételével zajlottak a programok, melyek lehetőséget adtak a települések közötti együttműködések elősegítésére, a helyi élő és újraélesztendő hagyományok megismerésében, szórakozási lehetőséget teremtettek az itt élő emberek számára, elősegítették a civil szervezetek szakmaiságának emelését. 2

5 2010-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával már 9 településen rendezték meg a kistérség amatőr művészeinek, csoportjainak fellépését, s a korábbi ötletet felelevenítve, színesítették a helyi mesterek, művészek, öntevékeny személyek, csoportok alkotásainak, munkáinak kiállításával ben öt helyszínen rendeztük meg a Kulturális Forgatagot a Kistérségi Társulás támogatásával. Az Őriszentpéteri Művelődési Ház és Városi Könyvtár pályázatot nyújtott be atársulással közös szervezésben megvalósuló kistérségi színjátszó és dalos találkozó szervezésére, mely alkalmat adott a csoportoknak a személyes találkozására, egymás munkájának megismerésére, szakmai fórumon történő tapasztalatcserére, de ugyanakkor a szakmai megmérettetésére is. A pályázati támogatás elnyerésével 2009 őszén az Aranymálinkó Dalostalálkozó és az Ekhós szekér Színjátszó Találkozó keretében a térségi amatőr csoportok szakmai találkozójára került sor. A Társulás az Új tudás-műveltséget mindenkinek program keretében pályázatot nyújtott be Bábszínházi előadások tájoltatása az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás településein címmel. Elképzeléseinket az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta, ezért 2010 februárjától áprilisig a zalaegerszegi Griff Bábszínház 2009/2010. évadra tervezett műsoraiból ingyenes előadásokat szerveztek óvodás és kisiskolás gyermekek számára az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás 4 településén. A Közkincs-kerekasztal létrehozása és működtetése az Őriszentpéteri kistérségben pályázat keretében a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel együttműködve Rendezvényszervezés címmel előadássorozatot szerveztek, melynek célja a különböző programok megrendezéséhez szükséges alapismeretek elsajátítása, hogy a résztvevők birtokolják a rendezvényszervezési technikákhoz szükséges információkat, legyenek képesek önállóan programokat lebonyolítani a hatósági előírások figyelembevételével önállóan. Emellett számos kisebb program került megrendezésre, ill. koordinálásra: pl. Chum s ír népzenei koncert, World Harmony Run-Világharmónia Futás /Őriszentpéter, Bajánsenye/, Kitelepítési emlékműsor /Bajánsenye/. színházlátogatások, kirándulások szervezése. Hagyományápolás A Társulás szervezésében, az őriszentpéteri Népi Mesterségek Műhelye Egyesület közreműködésével, 2008 szeptemberében hagyományőrző néptánc csoport alakult, melybe a kistérség több településéről érkeztek a táncosok. (Magyarszombatfa, Kercaszomor, Bajánsenye, Őriszentpéter, Viszák, valamint Zalabaksa). A tagot számláló együttes azóta Lábas Pajtások, őrségi hagyományőrző néptáncegyüttes néven szerepel, számos fellépésen van már túl, színvonalas produkcióikkal gazdagítják a környék kulturális életét. Az Őrségben is, mint a természettel szoros kapcsolatban élő népeknél a kialakult szokások a mindennapi élethez, munkához kapcsolódtak. Ezek közül a legjellemzőbbek a tökmagköpesztés, farsangi rönkhúzás, májusfaállítás, lucázás, falusi búcsúk. A mára már feledésbe merült szokásokat az elmúlt években a hagyományokért, a múlt értékeinek védelméért tenni akaró települési közösségek újra felélesztették. Sport A Társulás megalakulásakor céljául tűzte ki, hogy a kötelezően vállalt feladatokon túl más területeken -kultúra, sport-, is megteremti a térségi együttműködés lehetőségeit. Így 2008-tól kistérségi sportnapokon versenyezhetnek a sportolni vágyók. Nyár közepétől október végéig mérkőzhetnek meg egymással a települések lakói különböző sportágakban: Vadása-átúszás, (2009-ben Vadása-duatlon), női és férfi kispályás foci, kosárlabda, férfi és női teke, asztalitenisz, sakk. A kistérségi sportnapok nagy népszerűségnek örvendenek az itt élők körében, a sportesemények bebizonyították, hogy van igény az ilyen rendezvényekre a 3

6 régióban, és örömteli, hogy a kis településeken élők közül is egyre többen kapcsolódnak be a versenyekbe. Személyi feltételek Kistérségi közművelődési referens A Társulás a Közkincs 2008 pályázaton kistérségi közművelődési-közgyűjteményi referens alkalmazására nyert támogatást. A pályázat célja az volt, hogy a közművelődési szakember segítségével fejlesszék a térség kulturális életét, megőrizzék hagyományait. Segítséget nyújtson ahhoz, hogy az Őriszentpéteri Kistérség 22 településén működő civil szervezetek koordinációja megvalósulhasson, a kulturális élet, a hagyományok feléledjenek, ill. a referens, tevékenysége által, sikeres pályázatokkal támogassa a térséget. Az Őriszentpéteri Kistérség területén a közművelődési tevékenységek és muzeális gyűjtemények működéséhez kapcsolódó tevékenységek koordinálása, döntések előkészítése, helytörténeti anyagok gyűjtése és dokumentálása, rendezvények lebonyolításában való szervező tevékenység, pályázati és szakmai munka segítése, közösségépítő, kutató és hagyományőrző tevékenység végzése kapcsolatot tartva az MMIKL regionális irodáival. Őrségi Közkincs-kerekasztal A kulturális kerekasztal feladata a kistérségi kulturális tervezési és fejlesztési folyamatokban való részvétel, információközvetítés a helyi vezetők, a térségben dolgozó kulturális szakemberek és az önkéntesek között. Kistérségi kulturális adatbázis, szolgáltatásjegyzék készítése, bővítése, a kulturális közművelődési stratégia elkészítésének koordinálása, valamint a térségi, mikrotérségi szintű pályázati tervek összeállítása. Nyilvánosság Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Őrség 2011 programajánló (Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás) amatőrök (Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás) Építészeti, tárgyi emlékek és egyéb érdekességek. Honlap: A Társulás híreiről, tevékenységéről a fenti honlapon, valamint a Vas Népe megyei napilapban, ill. a térségi Rábavidék című lapban olvashatnak. Építészeti, tárgyi emlékek és egyéb érdekességek Az Őriszentpéteri Kistérségben érdekes és egyedülálló a természeti táj, valamint a vidék építészeti, néprajzi jellege is. Őrségi táj Őrségi Nemzeti Park területe Ritka növény- és állatfajok Őrségi boronaházak Épített emlékek: Árpád-kori templomok, haranglábak, szalafői műemlék együttes Vadása-tó, Himfai-tó Szeres településforma Őrségi fazekasság Őrségi díszítőművészet Az őrségi konyha jellegzetes ételei, a hajdinából, rozsból, búzából, kölesből készült egytálételek, tésztafélék Gazdag gombavilág 4

7 Bajánsenye Bajánsenye négy település, Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány összevonásával jött létre. A települések névadói Bajánok, Senyék, Dávidok hajdan itt élő családok voltak. Kotormány régi neve Könyeháza volt, amely a Könye család nevéből ered. Bajánsenye közel 600 lakosú, hosszan elnyúló falu a Kerka völgyében. Az egyes részközségek, múlt századi térképeken még jól látható, szeres településszerkezete mára szinte teljesen eltűnt. A falu napjainkra utcássá alakult és a régi épületekből kevés maradt ránk. Kiemelten védett épület a falu közepén a református templom, melyet 1821-ben szenteltek fel. Ennek előzménye volt, hogy Senyeháza lelkes református gyülekezete 1804-ben elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy leváljon az őriszentpéteri anyaegyházról. Előbb fából oratóriumot készíttettek, majd iskolát alapítottak, végül megépítették az új templomot. Az önállóság fő szorgalmazója a gyülekezet presbitere, Nemesnépi Zakál György, akit az Őrség első tudományos igényű leírójaként tartanak számon. Nevezetes munkája az Eőrséghnek Leírása, melyet a Magyar Tudományos Akadémia is őriz. Történelem, földrajz, őrségi nyelvjárás, ünnepek és hétköznapok élete elevenedik fel lapjain. Presbiter és kurátor minőségében e nép vezetője volt negyed évszázadon át. Őt választották meg Őrség őrnagya tisztre is. Bajánsenye református templomának díszkapuja és a szószék mellett elhelyezett emléktábla a történelmi jelentőségű politikus, Pálóczi Horváth Ádám nevét hirdeti, akit az Őrség jótevőjeként tisztelnek. A lelkészi hivatalban értékes iratanyag található a település és az Őrség múltját illetően. Épületek, intézmények Művelődési Ház A Művelődési Ház nem önálló intézmény, elfogadható állapotú és felszereltségű épület. Az épület 1947-ben épült, 2006-ban történt belső felújítás 2 millió forint értékben. Vezetékes ivóvíz van, a csatornahálózatra csatlakoztatva van. A vizesblokk felújításra szorul. Férfi, női, mozgáskorlátozott mosdók, WC-k kialakítása szükséges. A központi fűtés vegyes tüzelésű kazánnal történik. Az épület tetőszerkezete felújításra szorul. 1 főfoglalkozású és 1 részmunkaidős dolgozót foglalkoztatnak ben az IKSZT program keretében felújítják az épületet. Épület, helyiségek Területe, megnevezése befogadóképessége Funkciója Berendezése Klubszoba 19 m² egyesületi és ifjúsági fő terem, öltöző elavult bútorok, parketta Színpad 50 színpad padló, függönyzet Nézőtér 125 m² parketta, fémvázas nézőtér 150 fő textilborítású székek Könyvtáros 40 m² parketta könyvtár fő asztalok, székek Közösségi Ház A régi református iskolát Közösségi Házzá alakították át, biztosítva a fiatalok sportolási lehetőségét (konditerem) és számítógép-használatát. Jó állapotú és felszereltségű közösségi házzal rendelkezik a település. Az 1940-es épület ban lett teljesen felújítva. Vezetékes víz van, a szennyvízelvezetés megoldott, gázfűtéses az épület. Épület, helyiségek megnevezése Területe, befogadóképessége Funkciója Berendezése 20 férőhelyes asztal, Tanácskozó 20 fő tanácskozások székek informatikai 2 PC E-Magyarország Pont 20 fő közösségi tér íróasztalok, polcok, székek Konditerem 40 fő konditerem sportberendezések 5

8 Dávidi iskola épülete Az 1950-ben épült régi iskolát, mely erősen leromlott, gyenge felszereltségű, 2002-ben újították fel. Jelenleg az épület egy része lakásként funkcionál, másik részében helytörténeti kiállítást rendeztek be, valamint a Kreatív Asszonykör tart kézműves szakkört a helyiségben. A vízellátás és a szennyvízelvezetés megoldott, udvari mellékhelyiség van, a fűtést egyedi vegyes tüzelésű kályhával oldják meg. A helytörténeti kiállítást 2010 nyarán tervezik átszállítani a faluközpontba, a felújított iskolaépület egyik helyiségébe. Épület, helyiségek megnevezése Helytörténeti kiállítás Területe, befogadóképessége 40 fő Funkciója kiállítóhely közösségi színtér Berendezése 3 asztal, 3 szék, polcok Iskola, óvoda Sajnálatos volt a bajánsenyei iskola történetében a felső tagozat megszűnése. Az iskola től az őriszentpéteri Körzeti Általános Iskola tagintézménye, 1-4. osztály működik, folyamatosan csökkenő létszám mellett. Ebben az évben programjaikat sikeres pályázat is erősíti. Minden ünnepségen ott vannak, kivéve október 23-át, hiszen az ettől a korosztálytól távol van. Március 15-ét az óvodásokkal, iskolásokkal és a településen élőkkel együtt ünneplik. Minden hagyományos rendezvényt megtartanak, a Ki-Mit-Tud? Telt házas rendezvény. Igyekeznek az őrségi életet közel hozni a tanulókhoz. Tavaly az őrségi életet bemutató jelenetükkel nemcsak az őrségi településeken sikerült megjelenni, hanem Lendván is szerepeltek. A szokásos ünnepeket megtartják, pl. szüreten táncolnak, farsangi karneváloznak, s a helytörténeti anyagok megismerése is nagyobb hangsúlyt kapott. Az iskola tartja még a hagyományokat, fontos szerepük van az identitásuk kialakításában. Az anyák napja még kifelé irányuló rendezvény. Ősszel szüreti felvonulás van, majd ősszel, ill. télen idősek napja, a mikulásnap, karácsonyi ünnepségek következnek. Az iskolát néhány éve újították fel, ahol a helyi színjátszók is kaptak egy termet kellékeiknek. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények A településen valamennyi állami ünnepen tartanak megemlékezést a nevelési-oktatási intézmények közreműködésével, valamint a történelmi egyházak részvételével. Januárban író-olvasó találkozót tartanak, külön farsangot rendez az óvoda és az iskola. Népszerű a húshagyókeddi mulatság, melyre a környező településekről is érkeznek maskarások. Rönkhúzást nem tartanak minden évben. Rendszeresen telt házzal ünnepelik a március 15-ei nemzeti ünnepet. Tavasszal, húsvét előtt passiójáték van, majd májusfaállítás és -kitáncolás Hodos községgel közösen. Az Őrségi Vásár idején egy-egy kiállítást rendeznek. 2 éve közös a szüreti felvonulást tartanak Kerkáskápolnával. Bajánsenyén nem volt falunap, ezért rendezik meg néhány éve a 3 napos Őrségi parasztlakodalomat. Rendszeresen szerveznek véradást, a vöröskereszt szervezésében képzésekre kerül sor, évente megrendezik az anyatejes világnapot. Emellett számos alkalomszerű előadás várja az érdeklődőket. Évente hívnak környékbeli színjátszókat, hogy szórakoztassák a helyi közönséget. A halottak napi megemlékezést 20 éve rendezik meg. Decemberben a leggazdagabb a művelődési ház programja. (mikulás és karácsonyi ünnepélyek, adventi jótékonysági vásár, jótékonysági bál, öregek napja a karácsony jegyében, szilveszteri mulatság) Több kisebb rendezvény is színesíti a programot, volt már terhes torna, baba-mama torna, játszóház, régi filmek vetítése stb. Rendezvények: Farsangi karnevál Nemzeti ünnep 6

9 Kiemelt rendezvény: Ki-Mit-Tud? Májusfa-állítás és döntés Búcsú Őrségi Vásár bajánsenyei rendezvényei Őrségi Vigasságok Szüreti Felvonulás Halottak napi megemlékezés 56-ra emlékezünk Jótékonysági rendezvény és bál Őrségi Vigasságok, Parasztlakodalom a Kerka mentén Augusztus 2. hétvégéje Háromnapos kulturális és szórakoztató program várja augusztusban az Őrség belsejébe a helybélieket, az idelátogató vendégeket, sokadalmat Az ifjú vőfélyek lakodalmi hívogatóval indulnak útnak a faluban, és invitálnak mindenkit e jeles nap rendezvényeire. Pénteken a Kis-hegyen játékos próbatételek várják az ifjú férjjelöltet és a vendégsereget. Másnap pedig kezdetét veszi az igazi lakodalmi forgatag. Mindenki mulathat hajnalig, kivilágos-kivirradtig. Hagyományápolás A település önkormányzata hangsúlyt fektet a hagyományok ápolására, életben tartására. A májusfaállítást rendszerint a szlovéniai Hodossal, a rönkhúzást és a szüreti felvonulást Kerkáskápolnával közösen rendezik augusztusában a hagyományteremtés szándékával rendezték meg első ízben az Őrségi vigasságok parasztlakodalom a Kerka mentén elnevezésű programot. Sport A településnek ifjúsági és felnőtt labdarúgó csapata van. Régebben a női fociban is aktívan részt vettek a település hölgyei. Eredményes a tekecsapat. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak A településen 1 fő művelődésszervező (érettségi) tevékenykedik, a körzeti általános iskola, valamint annak bajánsenyei tagintézménye, illetve a Pöttömsziget Óvoda végez kulturális tevékenységet. Aktív személyek Györke Gyuláné Horváth Tiborné Tolvajné Cseke Erzsébet Pappné Balogh Ágnes Civilek, amatőr csoportok Bajánsenye Községért Közalapítvány Bajánsenye Sportegyesület Kerka Hagyományőrző és Kulturális Egyesület Kerka Teke Sportegyesület Nemesnépi Zakál György Őrségi Diakóniai Alapítvány 7

10 Önkéntes Tűzoltó Egyesület Őrségi Polgári Egyesület Vöröskereszt helyi szervezete Kerkabarka színjátszó csoport 2007-ben alakult a színjátszó csoport, mely jelenleg tagot számlál, bajánsenyeiek, kerkáskápolnaiak, őriszentpéteriek, szentgotthárdiak is szerepelnek a csoportban általános iskolástól az ötvenkedőkig. Elsősorban népi komédiákat játszanak, de néha megpróbálkoznak egy-egy modernebb darabbal is ben az Ekhós Szekér Színjátszó Találkozón elnyerték az Ekhós Szekér Vándordíjat. Kreatív Asszonykör Tolvajné Cseke Erzsébet Egyházak Református Egyházközség Őrségi Vásári és egyéb koncertek a templomban, családi és nemzeti ünnepek Katolikus Gyülekezet-Varga Ottó Evangélikus Egyház-Kollerné Loós Zsuzsanna Nyilvánosság Évente egyszer jelenik meg az ingyenes önkormányzati hírlevél, mely általános települési hírközlő. A településnek interaktív web-es portálja van, kábel tv nincs. Kiadványok: Bajánsenye (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Építészeti, tárgyi emlékek és egyéb érdekességek Bajánsenyei-tó Horgásztó, nagyobb kiterjedésű tó, mely a Kerka duzzasztása révén született meg. Az egykori horgásztó magántulajdonban van, idegenforgalmi hasznosítása időleges. Bajházi harangláb Gólyák Vas megye legtöbb fehérgólyával büszkélkedő falva Bajánsenye. Az őrségi településen 12 fészekben költ, mert bőven van itt rovar, s a Kerka patak, valamint a többi gólya társasága vonzza ide a vándormadarakat, pedig évről-évre egyre kevesebb a fehér gólya hazánkban. A megyében mindössze kétszáz pár költ, ezért az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága munkatársai mindent megtesznek, hogy óvják, védjék a megyében fészkelő állományt. Hársfa és emléktábla a szlovén-magyar határon Helytörténeti gyűjtemény /megnyitás 2010 augusztusa/ Katolikus imaház /Szent István mellszobra a katolikus imaház előtt, harangláb a katolikus imaház kertjében/ Kis-hegy Kercaszomor és Bajánsenye közös szőlőhegye, a Kis-hegy. A hegy legmagasabb pontjáról szép a kilátás. Kopjafa a Kis-hegyen Millenniumi Park Millenniumi emlékmű 8

11 Kitelepítettek emlékműve Református templom A település kiemelten védett épülete - a falu közepén - a református templom, melyet 1821-ben szenteltek fel. Ennek előzménye: Senyeháza lelkes református gyülekezete 1804-ben elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy leváljon az őriszentpéteri anyaegyházról. Előbb fából oratóriumot készíttettek, majd iskolát alapítottak, végül megépítették az új templomot. Az önállóság fő szorgalmazója a gyülekezet presbitere, Nemesnépi Zakál György volt. A lelkészi hivatalban értékes iratanyag található a település és az Őrség múltját illetően. Klasszicista stílusú templom, főbejáratát faragott zsoltármotívumok díszítik. Kertjébe 1895-ben 4 hársfát ültettek, melyeket Kossuth Lajosról, Árpád, István és Ferenc József uralkodókról kereszteltek el. Ma már csak 3 fa látható, a Ferenc József fa elszáradt. Robinson-horgásztó A központtól néhány száz méterre található a Robinson-tó, amelyet a régi téglagyár bányagödréből alakítottak ki. Elképzelések Művelődési Ház teljes felújítása /IKSZT/. A néprajzi gyűjtemény elhelyezését, állandó kiállítás kialakítását tervezik. A Leader program keretében a helytörténeti gyűjtemény elhelyezésére pályáztak, hogy az összegyűjtött értékes emlékeket el tudják helyezni az iskola 2 helyiségében. Dávidi iskola épületének felújítása. Térrendezés, parkosítás. 9

12 Felsőjánosfa A falut 1402-ben Januspanfalva néven említik először. Eredetileg János ispán falva volt, ez rövidült később a Jánosfa formára óta viseli a falu a mai hivatalos nevét. A középkorban nemesi község, főleg kisnemesek lakták. A XV. században a falu határában volt Kerekboldogasszonyfalva, kerek templommal. A lakóházakat és a templomot a törökök rombolták le. Helyét ma már csak a Boldogasszonyfája név őrzi. A község első pecsétje a XIX. századból való ig volt önálló általános iskolája. A falukrónikában 1948 óta írnak az amatőr színjátszók sikereiről. Épületek, intézmények Művelődési Ház Az épület az 1950-es években épült, 2004-ben építették hozzá a könyvtári részt. Elfogadható állapotú, egyszintes épület. A szennyvízelvezetés megoldott, mellékhelyiségek vannak. Részben gázzal, részben cserépkályhával fűtenek. Az épület tetőszerkezete veszélyes, főleg a színpad feletti rész, mindenképpen felújításra szorul. A házban faluszépítő egyesület, könyvtár, ifjúsági klub működik. Épület, helyiségek megnevezése Területe, befogadóképessége Funkciója Berendezése Klub egyesületi és ifjúsági terem öltöző kondigépek Színpad színpad padló, függönyzet Nagyterem, nézőtér nézőtér parketta Könyvtár fő könyvtár parketta, polcrendszer asztalok, székek Iroda polgármesteri iroda íróasztal, székek Mellékhelyiségek Orvosi rendelő Váróterem mellékhelyiséggel Régi iskola épülete Bérbe van adva. Óvoda, iskola A településen lakó gyermekek Hegyhátszentjakabra ill. Zalalövőre járnak iskolába, óvodába. A helybeli pedagógus, Balogh Tamásné vezetésével rendszeresen szerepelnek a települési rendezvényeken. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Nagyobb rendezvényük ugyan nincs, de több kisebb, főként az ünnepekhez kapcsolódó programot szerveznek: falunap, farsang, mikulás, gyermeknap, betlehemezés, húsvétváró, ádventi készülődés, karácsonyi ünnepség, nőnap, férfinap, anyák napja, öregek napja, májusfaállítás és kitáncolás, bagolytúra. Őrségi Vásárkor, falunapkor 1-1 kiállítást szerveznek a kultúrházban, népművészeti és képzőművészeti alkotások is helyet kapnak, főként környékbeli alkotók műveit mutatják be. Anyagi lehetőségeik korlátozottak, így falunapra főleg ismerős csoportokat, szereplőket hívnak, s cserefellépésekkel oldják meg a programok finanszírozását. Az állami ünnepekhez kapcsolódóan nem tartanak megemlékezéseket. A rendezvények megszervezésében, a programok lebonyolításában a Faluszépítő és Kulturális Egyesület vállal főszerepet. 10

13 Rendezvények: Hagyományápolás Gyermekfarsang Húsvéti játszóház Föld Napja, szemétszedés Májusfa-állítás Anyák napja Idősek köszöntése Gyermeknap Őrségi Vásár felsőjánosfai rendezvényei Péter-Pál napi búcsú szentmisével Falunap Bagolytúra Kürtőskalácssütés a Murcifesztiválon Mikulásváró játszóház Karácsonyi ünnepi műsor Tájjellegű ételek Tollfosztás házaknál Kürtőskalácssütés Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek Balogh Tamásné Bischof Zoltánné Czendrei Imréné Járnoki Katalin Civilek, amatőr csoportok Felsőjánosfai Faluszépítő és Kulturális Egyesület Balogh Tamásné A Felsőjánosfai Faluszépítő és Kulturális Egyesület január 12-én alakult polgári kezdeményezésre 33 fővel. Jelenleg 44 tagot számlál, melyből fő az igazán aktív. A létszám változott, néhányan kiléptek, viszont fiatalok kerültek a helyükre, akikre lehet számítani, akár kulturális területen, akár szépítő munkáról legyen szó. Kulturális programokat, szemétszedést, parkosítást, virágosítást szerveznek. Rendezvényeik: bagolytúra, kiállítás az Őrségi Vásár keretében, farsang, öregek napja, anyák napja, gyermeknap, mikulás napi játszóház, karácsony. Rendszeresen részt vesznek a zalalövői Murcifesztiválon. Évekig működött a színjátszó csoport, még Szlovéniába is szerepeltek. De vezetőjük, Keszténé Tóth Erika elhunyt, s vele a színjátszó kör is meghalt. Most valami ismét megmozdult. Felnőtt betlehemes játékot tanultak, egyesületi tagok, képviselők, polgármester részvételével. Évekig a Virágos Magyarországért közterület szépítő versenyen indultak, s értek el helyezést is /ezüst/. Vöröskereszt helyi szervezete 11

14 Nyilvánosság Kiadványok: Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Értékleltár Az erdő fohásza a faluvégen Falusi udvar korabeli gazdasági eszközökkel Háborús hősök emlékműve Harangláb Millenniumi emlékpark Őriszentpéteri kistérség településeinek virágágyása Patakparti pihenő Patakparti pihenője, fából készített játékokkal benépesített játszótere pihenésre, kikapcsolódásra csábítja az arra járó turistákat is. Újszülöttek parkja Elképzelések A volt iskolaépület felújítása. A játszótér felújítása. A kultúrház tetőszerkezetének rendbe tétele, felújítása. 12

15 Felsőmarác Az itt feltárt bronzkori leletek tanúsága szerint ősrégi lakóhely ez a település. Szőce felől a Kerál út fut be a faluba, melynek nyomvonala, a régészek szerint, ezer éves. Írott emlékeink közül II. Endre évi oklevelében szerepel először Marác község neve. Templomunkat 1235 körül Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére emelték őseink. A falutól északra fekvő dombtetőn, a Tótfalu major helyén megtalálhatók a török időben állt kis erőd romjai. A kastély a Csány családé volt. Benne Csány Bernát vezetése alatt 10 hajdú őrizte a környék biztonságát az 1600-as évek első felében. A váracska a szentgotthárdi csata idején összedőlt, felújítását a haditanács nem engedélyezte. A falu közepén emelkedő Szent Erzsébet templom középkori falrészeket őrzött meg északi oldalán. Plébánosai a XV. századtól ismertek. A jelenlegi templom őrzi a Csány család kriptáját. Épületek, intézmények Művelődési Ház Az épületben kapott helyet a nagyterem színpaddal, a könyvtár, az orvosi rendelő, mellékhelyiségek, kiszolgálóhelyiségek. A ház állapota erősen leromlott pályázati támogatás keretében felújítását tervezik. A könyvtár 1951-től működik a faluban. A korszerűen felszerelt, új könyvtár jelenlegi helyén 2007-ben került átadásra. Minden technikai eszközzel felszerelt, 2 internetes számítógéppel is rendelkezik. A könyvtár saját állománya: 1700 db, mozgó állománya: db. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Rendezvények: Sport Falunap Idősek napja Mikulás A község nem rendelkezik saját focicsapattal, de 5 éve szoros kapcsolatot tart fenn az ausztriai Brodinberg településsel, illetve annak futball csapatával. A Himfa SE 1998-ban alakult. A Sportegyesület egyetlen szakosztálya a tekecsapatot működteti, akik nagyon jó eredményeket érnek el, jelenleg az NB III - ban szerepelnek. A játékosok közül kikerült László András, aki jelenleg NB I - ben tekézik és a répcelaki csapatot erősíti. A falu büszkesége Tóth Gergely, aki Körmenden NB I-ben kosárlabdázik. Tavaly és idén is részt vettek kistérségi sportversenyeken. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Marácért Alapítvány 1993-ban a faluból elszármazottak és Dr. Sütő Kálmán kezdeményezésére megalakították a Marácért Alapítványt. Melynek fő célja a hagyományőrzés, a 270 főt számláló kis község népi kultúrájának felelevenítése. Az alapítvány az évek alatt összegyűjtött pénzből nagyon sok mindennel támogatta a falut, többek között a falugondnoki busz vásárlását, a könyvtár kialakítását. Tagjai minden évben részt vesznek az idősek napja, a falunapi rendezvény szervezésében. Ösztöndíjat alapítottak a jól tanuló diákok részére. Az alapítvány kezdeményezésére jött létre az asszonykórus, és a faluszépítő egyesület. 13

16 Faluszépítő Egyesület A Marácért Alapítvány kezdeményezésére jött létre az 1990-es évek közepén. Fő feladata a falu virágosítása. Nagy örömükre szolgál, hogy az idősebb lakosságot is sikerült bevonni a tevékenységekbe. Himfa SE Polgárőr Egyesület 1993 óta működik, Polgárőr Egyesületet, elnöke Pájtli István. Az egyesület tagjai biztosítják a község közbiztonság. Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület Vöröskereszt helyi szervezete Felsőmaráci Asszonykórus Horváthné Tánczos Szilvia 1999-ben alakult, melynek vezetője: Horváthné Tánczos Szilvia. Az énekkar minden tagja a napi 8 óra munka és család mellett vállalta ezt a szórakoztató kis közösségi éltet. Megalakulásának célja a falu kultúrájának felelevenítése volt. Fő feladatának tekinti a helyi és tágabb régió népdalainak ápolását. A helyi és környékbeli kulturális rendezvények rendszeres szereplői májusában Körmenden a Népzenei Egyesületek Országos Minősítő Hangversenyén bronz fokozatot értek el. Nyilvánosság Balogh János: Őrség kapujában Balogh János: Felsőmarác története A felsőmaráci Szent Erzsébet templom története Mi újságunk az önkormányzat időszaki kiadványa Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Értékleltár Himfai-parkerdő, Himfai-tó A falu szomszédságában található a 92 hektáros Himfai-parkerdő, mellette a 12 hektáros horgásztó. A tó rendkívül gazdag csuka, ponty, keszeg és egyéb halfajokban. A nádas részek kiváló ívóhelyek a fehérhalak számára, így állandó friss szaporulatot is fel tud mutatni a víz. Himfai-tón nincs lehetőség fürdésre, de a tavat körülölelő erdőben pihenőhely, szalonnasütőhely várja a turistákat. Két világháborús és 1956-os emlékmű Millenniumi emlékmű Szent Erzsébet-templom A falu közepén emelkedő Szent Erzsébet-templom középkori falrészeket őrzött meg északi oldalán. Plébánosai a XV. századtól ismertek. A jelenlegi templom őrzi a Csány család kriptáját. Váracska romjai A falutól északra fekvő dombtetőn, a Tótfalu major helyén megtalálhatók a török időben állt kis erőd romjai. A kastély a Csány családé volt. Benne Csány Bernát vezetése alatt 10 hajdú őrizte a környék biztonságát az 1600-as évek első felében. A váracska a szentgotthárdi csata idején összedőlt, felújítását a haditanács nem engedélyezte. 14

17 Elképzelések Kültéri rendezvénypavilon építése, könyvtár felújítása. Faluház külső-belső felújítása. Hangosító berendezés, projektor, vetítővászon, világítás- és színpadtechnika beszerzése, székek, asztalok, konyhai eszközök cseréje, beszerzése. Falunap, bálok, esküvők, egészségügyi felvilágosító és ifjúsági előadások, színházi produkciók szervezése. Marácért Alapítvány által a fent említett rendezvények támogatása, szervezése, lebonyolításában való részvétel az önkormányzattal együttműködve. Helytörténeti Múzeum létrehozása és állományának összegyűjtése. A községet bemutató és népszerűsítő kiadványok, brosúrák, szórólapok elkészítése, kistérségi kiadványokban való megjelenés. Meglévő honlap folyamatos karbantartása, feltöltése, aktualizálása. Helyi védelem alatt álló épületek folyamatos karbantartása, korszerűsítése. Legalább 40 férőhelyes turista, - ifjúsági szállás kialakítása és működtetése. 15

18 Hegyhátszentjakab A település az Őrség északkeleti csücskében, a Vízmelléki és a Malom-patak összefolyásánál fekszik. A római uralom idejéből számos környéken talált sírhely és emlék maradt fönn. A honfoglalás idején még keverék nép lakott itt, a magyarok Szent István idején települtek be. Nevét a legenda szerint a szentgotthárdi csatában jeleskedő Jakab vitézről nyerte, aki jutalmul megkapta a községet. A középkor óta létező falut ma már jobbára a mellette kiépített Vadásatóról ismerik a látogatók. Elnevezése a szájhagyomány szerint a patak mentén ásott rókalyukaknak köszönhető, innen kapta a patak a Vadásta (vad-ásta), majd Vadása nevet. A tavat 12 forrás táplálja, vize kristálytiszta. Kialakítása a 20. század elejére tehető és a Sigray grófoknak köszönhető. Később a területet teljesen elhanyagolták ban a helyi lakosság összefogásával kezdődött meg a tó rendbetétele. Azóta a környék egyik legismertebb üdülőövezete lett. A kis előtározó, mely ritka vízimadarak élő- és költőhelye (pl. kontyos réce, nagykócsag, laposcsőrű víztaposó), valamint a nagyobb, strandot is elviselő alsó tó egy kettős tóegyüttest alkot. A település központjában áll a XIII. században, román stílusban épített műemlék templom, melynek védőszentje Szent Jakab apostol. Hegyhátszentjakabot egykor kőművesfalu -ként is emlegették. A hagyomány szerint olasz kőművesek éltek itt, hatásukra helyi kőművesdinasztiák alakultak. Egy 1929-es statisztika szerint a kicsi faluban kettővel több kőműves volt, mint a megyeszékhelyen, Szombathelyen. A ma itt élő családok közül a Lukács, Keszte, Herczeg, Szabó, Sóber nevűeket tartják a legrégebbieknek. Jelenleg a lakosság 300 fő. A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 45-en vettek részt, közülük 15-en haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések és között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a II. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 11 főnyi áldozatot követelt. Épületek, intézmények Művelődési Ház Az épület külső felújítása megtörtént. A nézőtér és a színpad felújítása, esetlegesen, átépítése szükséges. A színpadot oldalajtón át, ill. a nézőtérről lehet megközelíteni. Függönyzet nincs, sőt a terem díszletezését a színpad hátulsó részén lévő ablak is nehezíti. Épület, helyiségek Területe, megnevezése befogadóképessége Funkciója Berendezése Klub 50 fő ifjúsági terem öltöző asztal, székek, szekrény Színpad 5x4 m színpad parkett Nézőtér fő nézőtér parketta, székek Előtér Vizesblokk Könyvtár Az igényesen felújított és berendezett könyvtár az óvoda-iskola épületében kapott helyet. A faluban a könyvtár a központ, idősek klubja, a hagyományőrzés tekintetében is fontos szerepe van, ingyenes Internethasználatra is jönnek, míg várakoznak, beszélgetnek, könyveket olvasnak, társasjátékkal játszanak, klubélet zajlik. Nem régi a könyvtáruk, a kistérségnek köszönhetően felfrissült, családias hangulatú új teremben várják az olvasókat. A fő húzóerő az Internet, de mivel csak 4 számítógép van, a többieknek muszáj társasozni, könyveket lapozgatni. Jól kialakult az időbeosztás. 69 a beírt létszám. Inkább a közösségi életen van a hangsúly, nem az olvasáson. Óvoda, iskola A település óvodát tart fenn, a zalalövői iskola tagintézményeként iskolát működtet. Az óvodások és a diákok részt vesznek a települési rendezvények színesítésében. 16

19 Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények A településen egyre élénkebb a kulturális élet. Ez egyrészt a nemrég alakult Vadása Faluszépítő és Kulturális Egyesületnek, valamint a helyi néprajzi gyűjtő házaspárnak, Török Károlynak és feleségének köszönhető. Céljuk a kultúrház élőbbé tétele a jövőben is. A kulturális élet területén több rendezvénnyel, programmal igyekszik bővíteni a palettát az önkormányzat vezetése, kulturális szakember segítségével. Megkapták Vas Megye Önkormányzatának Művelődési és Sport Osztályának hivatalos állásfoglalását a falu szakmai és egyéb támogatásáról (sajtó, média, pályázatok). Egy tennivágyó faluközösség kezd kialakulni. Hulladékgyűjtés volt számos alkalommal, mely valóban ráfért a környékre. Hagyományteremtő céllal rendezték meg a I. Hegyhátszentjakabi főzőversenyt. Ünneplik az idősek napját, a gyermeknapot, mikulásünnepséget tartanak, évente van bagolytúra. Kuriózumnak számít a térségben a 2009-es évben első ízben elkészülő Jakabi Udvari Betlehem, elkészítése a faluban élő néprajzi gyűjtő Török házaspár kezdeményezésére történt. A bábuk többek között Baloghné Lasits Erzsébet, Pátkainé, Márti, Nemesné Major Márti és Cserhalminé Klári munkájának köszönhető. Az építmény, vagyis a betlehem tervezése, kivitelezése Györke József és Török Károly ötletei alapján és instrukcióikkal a faluszépítő egyesület aktív tagjainak kitartó munkájával készült december 20-án a falu központjában szentelték fel. A falu 2005 óta minden évben tart falunapot ben 2 napos falunapot terveznek, július én, a Vadása-napot és Fogathajtó versenyt néprajzi kiállítás kíséri a művelődési házban. Emellett lesz horgászverseny a Vadása 2. horgásztón, valamint az elszármazottak napja. Rendezvények: Kiemelt rendezvény: Vadása-nap Július 2. vasárnapja Falunap Vadása-nap Bagolytúra Jakab napi búcsú Mesélő cipellők, a suszteráj, mint meseműhely-néprajzi kiállítás Főzőverseny Idősek napja Falubetlehem pásztorjátékkal Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Aktív személyek Baloghné Lasits Erzsébet Györkéné Baján Marianna Török Károly Török Károlyné M. Marianna Civilek, amatőr csoportok Hegyhátszentjakab Teke Club Önkéntes Tűzoltó Egyesület Vadása Faluszépítő és Kulturális Egyesület Györkéné Baján Marianna 17

20 2009-ben alakult az gyesület, céljuk a falu szépítése, virágosítása, hulladékgyűjtés, ünnepek előkészítése, megtartása, a hagyományok megőrzése. A falu életének felpezsdítése. Jó esélyt látnak az együttműködés bővítésre a kerekasztal eddigi munkája alapján. Vöröskereszt helyi szervezete Nyilvánosság Kiadványok: Hegyhátszentjakabi Színjátszókör Török Károlyné M. Marianna 2009 novemberében megalakult a Felnőtt Színjátszókör Hegyhátszentjakabon Török Károlyné M. Marianna vezetésével. A tagok jó része már gyakran kivette részét a kulturális programok előadásai kapcsán a helyi ünnepélyeken. Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Értékleltár Kőművesfalu Szent Jakab-templom A XIII. századi román stílusú római katolikus templomot többször átalakították a XVIII. században barokk stílusban, de megőrizte román kori arányait, ill. déli kapuját és a lőrésablakokat. A műemléktemplom, melynek védőszentje Szent Jakab apostol. Egyhajós, szentélye félkör záródású, nyugati homlokzata előtt áll a torony, a sekrestyetoldalék a XIX. századból származik. Az 1698-as vizitáció szerint a templom belseje gerendamennyezetes, kórusa és szószéke fa, de oltára kő volt. Tornyában egy harang volt. A templomot 1738-ban renováltatta az Esterházy család. Későbbi kegyura a Sigray család lett. Újabb restaurálása az 1980-as években fejeződött be. Gazdag rokokó oltárát a Szent Jakab apostol és a Szentháromság, Szent József és Páduai Szent Antal faszobrai díszítik. Szépek későbarokk, faragott gyertyatartói is. Vadása-tó /horgász- és fürdőtó/ Elnevezése a szájhagyomány szerint a patak mentén ásott rókalyukaknak köszönhető, innen kapta a patak a Vadásta (vad-ásta), majd a Vadása nevet. A tavat 12 forrás táplálja, vize kristálytiszta. Kiváló lehetőséget biztosít a pihenni, fürdőzni és horgászni vágyó turisták számára. A környék alkalmas kirándulásra, gyalogos és kerékpáros túrázásra. Elképzelések A Vadása II. számú tó, mint horgásztó megindítása, mely 2009-ben halászati vízterületté lett nyilvánítva, így 2010 áprilisától horgászati halászati tevékenységet folytathat az önkormányzat. Vadása I-es tó környékén vízisétány kialakítására, valamint a tó körüli világítás megoldására. Információs pontok, csónakkikötő, öltözőkabinok, szalonnasütő, esőbeálló kialakítását tervezik. Épületek, intézmények rendbetétele Kultúrház belső felújításra, átalakításra szorul, gyenge felszereltségű. 18

21 Hegyhátszentmárton Nevét a XIII. század első felében épített Szent Márton-templomáról kapta. A Surányból származó Ajakas Miklós a XIV. század első felében, házassága révén, birtokosa lett a Lugospatak völgyének, Ivánc és Viszák településeknek. Első udvarháza helyéről felvette az Ivánczy előnevet. A család birtokába került Szentmártonfalva is, melynek első említése 1388-ból való ből származó adat tanúsítja, hogy az Ivánczy családnak nemesi kúriája állt Szentmártonfalva területén. Történt, hogy Ivánczy Gergely szentmártoni udvarházára törtek Maráci Miklós fegyveres szolgái, akik az egyik jobbágyot súlyosan bántalmazták, egy Lugoson lakót pedig nyíllal halálra sebeztek. Gergely fia, Mihály 1431-ben címeres levelet kapott Luxemburgi Zsigmond királytól. A XV. században már az Ivánczy családé volt Lak, Ivánc, Himfalva, Miske, a két Lugos, Viszák, Vásárhely, Németfalu és Szentmártonfalva egybefüggő birtoktömbje, így a család a hegyháti köznemesség vagyonosabb középrétegéhez tartozott. Néhányukat alispánként is említik oklevelek, az 1442-ben Pádua egyetemén tanuló Ivánczy István pedig egyházi pályára lépett. A szentmártoni kúria nagyobb mérvű átalakítása a XVI. század elejére tehető. Az építéshez (s egyben az erődítéshez) az ivánci erdő faanyagát használták fel. Alig fejezték be a munkálatokat, amikor 1528-ban a kastély majdnem teljesen leégett. A kastély Ivánczy Péter idején élte a fénykorát, aki Vas megye alispánja volt 1548-tól 1561-ig. Katonaként is megállta a helyét. Részt vett Nádasdy Tamás parancsnoksága alatt a Szigetvár felmentésére indított sikeres akcióban 1566-ban. Fia, Lukács szintén kiváló katona hírében állt. Homályban maradt az oka annak, hogy miért gyújtatta fel Ivánczy Lukács a szentmártoni kastély fele részét, amely nagynénjét, Ivánczy Erzsébetet illette. Az érthetetlen cselekedet a kastély végső pusztulásának kezdetét jelentette, mert a Hegyháton már megjelentek a törökök előőrsei. Az események ettől kezdve felgyorsultak ben már a töröknek fizettek adót az Ivánczy-falvak. Végül bekövetkezett a katasztrófa: 1588-ban a törökök mintegy sávban pusztítva földig rombolták Nagyrákost, Viszákot, Lugost, Miskét, Németfalut és Szentmártont. Az 1594 körül készített felmérésben már nincs említve a szentmártoni kastély, az Ivánczy család férfiága pedig 1650-ben kihalt. Épületek, intézmények Művelődési Ház Régen iskola volt az épület, 1994-ben külső-belső felújítást kapott, mellékhelyiségeket építettek hozzá önerőből, 2005-ben szintén önerőből padlócsere történt. Jelenleg az épület egy része szolgálati lakásként funkcionál, s a másik, hátsó részben van a kultúrház, mely egy 10x20 méteres nagytermet, vizesblokkot foglal magában. Jó idő esetén a nagyobb, kerített udvaron tartják rendezvényeiket. A szennyvízelvezetést aknával oldják meg, gázzal fűtenek. A kultúrház külső, belső festését, mázolását tervezik, ill. a kémény rendbetételét. Szeretnék a kultúrház udvarát fedetté tenni. Információs gyűjtőpont nincs a településen. Könyvtár A könyvtár az orvosi rendelővel és a hivatali helyiséggel van egy épületben. A felújított, szépen berendezett könyvtár kisebb megbeszélések, foglalkozások megtartására is alkalmas, 3 számítógép, fénymásoló, nyomtató, Internet, TV, DVD áll a látogatók rendelkezésére. A könyvtárosi teendőket 1 fő szakmunkás végzettségű személy látja el, megbízásban. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Települési ünnepségeket, megemlékezéseket nem tartanak. Rendezvények: Búcsú Falunap-kisebb műsorral Idősek napja 19

22 Mikulás Hagyományápolás A régi hagyományok már feledésbe merültek, húsvétkor a gyerekek járnak locsolni. Aktív személyek, civilek, amatőr csoportok, egyházak Polgármester, képviselők Homolka Ottóné-főzőklub Tűzoltóegyesület van a településen, Ivánccal közösen alakították, de nem működik. A római katolikus egyház hívei a csákánydoroszlói plébánoshoz tartoznak. Nyilvánosság Vöröskereszt helyi szervezete Helyi újság vagy egyéb kiadvány nincs, a települési weblap működik. Nyilvánosság Kiadványok: Őrség- az örökség (Szerk. Őrvidéki Civil Szövetség) Testvértelepülés Hegyhátszentmártonnak nincs testvértelepülése. De nagyon jó kapcsolatot ápol a szomszédos Ivánccal, kölcsönösen segítik, támogatják egymást. Értékleltár Antal-liget Sigray Antalról nevezték el a Hegyhátszentmárton határában található egykori vadászerdőt Antal-ligetnek. Emlékoszlop Isten dicsőségére emelt kőoszlop a település központjában. Földvár Itt található a XVI. században épült reneszánsz Ivánczy-kastély növényzettel benőtt romja. Mára csak a vár helye, a várárok és régi kályhacsempék maradtak meg. A török pusztításkor felégették. Egész évben szabadon látogatható. Háborús hősök emlékműve a templomnál Lugos-patak A terület egyik legjelentősebb, legbővizűbb patakja a Lugos-patak, amely Kondorfától egészen Hegyhátszentmártonig, délnyugattól északkelet felé folyik keresztül a vidéken. Melegvizes kút Melegvizes kút, bevizsgált, jó minőségű gyógyvíz. Szent Márton-templom XIII. század első felében épített Szent Márton titulusú templomáról kapta. Elképzelések Kültéri rendezvénypavilon építése a jelenleg Kultúrházként szolgáló épület tetőszerkezetének meghosszabbításával. Kultúrház külső-belső felújítása. Hangosítóberendezés, projektor, vetítővászon, világítás- és színpadtechnika beszerzése, székek, asztalok cseréje, beszerzése. 20

23 Falunap, zenei és színházi produkciók szervezése. A településen jelenleg még nem jellemző civil szervezet általi működés. Helyi régészeti feltárások szorgalmazása és azok által gyűjtemények kialakítása. A községet bemutató és népszerűsítő kiadványok, brosúrák, szórólapok elkészítése, kistérségi kiadványokban való megjelenés. Meglévő honlap aktualizálása. Helyi védelem alatt álló épületek folyamatos karbantartása, korszerűsítése. A Lugos-patak felduzzasztása. A településen a turizmus fejlesztése. Melegvizes kút, bevizsgált jó minőségű gyógyvíz található a településen, melynek vizét korábban kertészet működtetéséhez használták. Az elképzelések között szerepel fürdőhely kialakítása, ásványvíz előállítása stb. Azonban a megvalósításhoz kedvező pályázati lehetőségekre lenne szükség, ill. befektetőkre, s ráadásul az anyagi lehetőségek miatt a későbbi üzemeltetés is számos problémát vet fel. 21