SZAKDOLGOZAT BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY A BÉKEFENNTARTÁS LEGÚJABB ASPEKTUSAI: A RENDVÉDELMI BÉKEFENNTARTÁS A XXI. SZÁZADBAN HOGYAN VÁLTOZOTT ÁT A KLASSZIKUS BÉKEFENNTARTÁS A MÁSODIK GENERÁCIÓS BÉKEFENNTARTÁSIG ÉS A CIVIL VÁLSÁGKEZELÉSIG? Készítette: Pál Kata Budapest, 2005

2 Valami furcsa összehangolódás, Valami ritka rend - Széthúzó erők egyensúlya, Mély belső bizonyosság idebent - Bizonyosság arról, hogy élni jó, Szenvedni elkerülhetetlen, Szeretni tisztán: megistenülés, Meghalni szép - S a Kifejezést meglelni mindezekhez, Megtalálni a felséges Igét - Az Igét mindezekhez: A BÉKE ez. Orkán ordíthat aztán odakünt, Robbanhat ezer bomba: kárbament, De kárt nem okozott. Bent: Csend. A BÉKE itt kezdődik. Bent: Csend. Isten hozott. Reményik Sándor: BÉKE ( , Kolozsvár) 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 5 Bevezetés 7 I. Az ENSZ és a békefenntartás 8 1. ENSZ megalakulása Történelmi háttér Célok és alapelvek Az ENSZ tagjai Intézményi háttér Közgyűlés BT A Titkárság 13 II. Válságkezelés és a békefenntartás Történeti áttekintés A válságkezelés fejlődése A válságmegelőzés A válságkezelő műveletek Az intervenció fokai és formái Kis létszámú tiszti rendőri és polgári szervezetekkel végrehajtható akciók Békefenntartó és konfliktuskezelő műveletek Konfliktus megelőzése,béke kikényszerítése,agresszor kiűzése22 3. A békefenntartás generációi Az első generációs. klasszikus békefenntartás A második generációs békefenntartás A regionális szervezetek megjelenése: Civil- katonai együttműködés Boutros Boutros-Ghali : Békeprogram Béketeremtés Békekikényszerítés Békefenntartás Békeépítés Preventív diplomácia Az ENSZ békefenntartás finanszírozása Az ENSZ missziók finanszírozása Brahimi- Riport 38 III. Válságkezelés az ENSZ rendszerében Az ENSZ polgári rendőrsége Az ENSZ-rendőrség szerepe Az ENSZ rendőrség felhatalmazása és létszáma Az ENSZ alkalmazása Az ENSZ rendőri tevékenysége Az ENSZ legfontosabb rendfenntartó missziói a 90-es években Magyar tapasztalatok a 90-es évek ENSZ misszióiban Miért fontos az ENSZ szerepe a békefenntartásban? Célok és következtetések 51 IV. Válságkezelés az Európai Unió rendszerében Az EU válságkezelő rendőri erőinek létrehozása Történeti áttekintés Az EU válságkezelő rendőri erői (EUCMPF) 56 3

4 1.2.1.Az EUCMPF céljai és feladatai Rendőrtisztek kiképzése a válságkezelői műveletekre Az EU rendőri missziói (EUPM) Az EUPM irányelvei Az EU első válságkezelő missziója, Bosznia- Hercegovina Hazánk szerepe az EU rendőri válságkezelésében 62 V. Rendvédelmi szervek tagjainak felkészítése a békefenntartásra A békefenntartói és válságkezelői képzések, tanfolyamok A felkészítés, bíztatás és támogatás szerepe 63 VI. A békefenntartás aspektusai a jövőben A békefenntartó és a katonai műveletek jellemzői A nemzetközi konfliktusok irányai a XXI. század elején A békefenntartás kihívásai a XXI. század elején A békefenntartó és katonai műveletek jellemzői napjainkban Aktualitás A Magyar Honvédség szerepvállalása a nemzetközi missziókban A modern hadviselés jellemzői 2015-ig Az ENSZ és a békefenntartás problémái A várható jövő 73 Összefoglalás 74 Következtetések 74 Rövidítések 76 Felhasznált irodalom 78 Mellékletek 83 4

5 Előszó A szakdolgozatban olyan kérdésekre keresem a választ, hogy a békefenntartásban való szerepvállalás milyen szinten jelenik meg és lép életbe a XXI század elején. Milyen motivációk húzódnak mögötte, illetve, hogy a XXI. század hatására milyen irányban tolódott el és változott meg a szó szinte teljes jelentéstartalma, olyan tekintetben, hogy a békefenntartás mára inkább békekikényszerítést jelent. Ennek lényege, hogy nem a békét kell manapság fenntartani, hanem meg kell előzni a válság kialakulását, mielőtt a béke fenntartására elkerülhetetlenné válna. Az ilyen jellegű intézkedések legelterjedtebb formája 2005-ben a rendőrségi kihelyezett békefenntartó csoportok együttes fellépése, illetve olyan különböző civil szervezetek akciói, amiben bárki részt vehet, felajánlhatja segítségét és olyan speciális oktatásban vehet részt, amely hosszú távra felkészíti az úgynevezett második generációs békefenntartás lépéseinek és céljainak elsajátítására. Hipotézis: A XXI. század embere nem élhet úgy, hogy háborútól féljen. Az I. és II. világháború világméretű pusztításhoz vezetett, mert bizonyos országok nem tudták maguk között elrendezni konfliktusaikat. A helyzet ma sem változott. Konfliktusok mindig is voltak, vannak és lesznek, és azok megoldásán kell változtatni. Vajon hatásos-e a békefenntartás mai változata? Miben áll a változás jellege? Vajon együtt fejlődött-e a korral az az eszme, hogy a béke mindennél fontosabb egy ország életében, különösen, ha az a demokratizálódás felé tart? Megéri-e a békefenntartást támogatni, mind fizikai mind mentális oktatás terén? Hatásos-e az újszerű katonai erő alkalmazása? A békefenntartás, mint témakör akkor kezdett el érdekelni, amikor 2003 telén személyesen jártam Szarajevóban. Sokkoló volt a város látványa, a lerombolt épületek, iskolák, amiket a mai napig nem újítottak fel. Érdekes élmény volt sétálni egy olyan városközpontban, ahol méteren belül szinte egymás szomszédságában található egy katolikus templom és egy mecset. Az etnikai 5

6 összetétel is nagyon változó, amiből eredően a legérdekesebb élmény az volt, amikor a török, bosnyák, szerb lakosság között feltűnt egy afro-amerikai békefenntartó katona géppisztollyal a vállán sétálgatva Az itt szerzett élményeim mellett, az eddig tanult ismereteim, illetve a Belügyminisztériumban eltöltött pár hetes gyakorlatom segített a szakdolgozat elkészítésében. Kutatási célok: Elsődleges kutatási célként azt tűztem ki, hogy összegyűjtsem, feldolgozzam a témában felhalmozott ismeretanyagot. (könyvek, tanulmányok, folyóiratok, konferenciák anyagai, az ENSZ intézményrendszere és szerepe a békefenntartásban, előadások, külföldi kiadványok, EU rendőri misszióiról szóló ismeretanyagok, békefenntartókkal folytatott interjúk alapján) Másodsorban, hogy bővebben kitérjek a békefenntartás új generációjára és aspektusaira, változásaira, kiemelve civil válságkezelést, az ENSZ és az ENSZ polgári rendőrség (CIVPOL) illetve az Európai Unió első válságkezelő missziójának (EUPM) tevékenységét, példaként említve a kihelyezett missziók szerepét különböző országokban és a magyar helyzetet. Harmadsorban szeretném bemutatni tudományos egy konferencia alapján a Katonai erő újszerű alkalmazásait és a jövő kihívásait, beleértve a békefenntartók mentális felkészítését és oktatását Magyarországon a BM NOK közvetítésével. A fenti célok elérése érdekében az alábbi témák kerülnek kifejtésre: 1. Az ENSZ szerepe és céljai a békefenntartásban, történelmi és intézményi háttere 2. A válságkezelés és a békefenntartás generációi, az intervenció fokai és formái 3. Válságkezelés az ENSZ rendszerében, az ENSZ polgári rendőrség bemutatása, rendfenntartó missziók részletezése 4. Az EU első válságkezelő missziójának bemutatása, rendőrtisztek kiképzése 5. Rendvédelmi szervek tagjainak felkészítése a békefenntartói feladatokra 6. A békefenntartás aspektusai a jövőben, a katonai erő újszerű alkalmazása 6

7 Összességében szeretném vázolni, hogy a XXI. század válságait ma milyen módon lehet kezelni, illetve hangsúlyozni, hogy magát a konfliktust kell megelőzni, hogy békefenntartásra már ne kerüljön sor, csak békekikényszerítésre. Mindehhez el kell érni azt, hogy a ma embere is tudja meg, hogy a háborúzás nem vezet jóra és törekedni kell a békésebb egymás mellet élésre. Mindezekkel próbálom előrevetíteni a nemzetközi válságok kezelésével kapcsolatos feladatokat a XXI. századra vonatkozólag. Bevezetés A nemzetközi válság fogalmát már régóta használják a történelemben. A folyamatos háborúk hatására a XX. században alakult ki az igény egy olyan nemzetközi szervezet felállítására, amely képes véget vetni az állandó ellenségeskedéseknek. A cél a kontinens békés fejlődése lett. Így alakult meg a Népszövetség, amely a nagyhatalmi érdekeket szem előtt tartva próbálta megteremteni a békés egymás mellett élést, de érdemi döntést nem tudott hozni, viszont léte előkészítette az utat a későbbi Egyesült Nemzetek Szervezetének (továbbiakban ENSZ) megalakulása előtt. A válságkezelés a második világháború utáni időszaknak lett a jellemző fogalma és eszköze. A XXI. századra a konfliktusok és válságok annyiban változtak meg, hogy a világ egészére kiható globalizáció, olyan kihívásokat tartalmaz, amellyel a nemzetállamok egyenként nem tudnak megbirkózni, ezért szövetségeseket keresnek, például az ENSZ, NATO vagy az Európai Unió (továbbiakban EU) kereti között. Európa nagy múltra tekint vissza demokrácia terén. Az elmúlt 50 évben a gazdasági fejlődésen alapuló idealista békefelfogás jellemezte, ennek ellenére nem képes távol maradni a nemzetközi konfliktusoktól, mert a világban zajló folyamatok befolyásolják Európa gazdaságát, politikai stabilitását és a biztonságát is. Az Európai Uniónak elsősorban Európában kell garantálni a biztonságot. Mindemellett törekednie kell arra, hogy mint pénzügyi és gazdasági központ segítse elő a világban zajló válságok (békés) megoldását, amihez nagyban hozzájárult egy fős katonai és egy 5000 fős rendőri készenléti alakulat felállítása 2003-ban. Ezek az alakulatok végrehajtották sikeres akcióikat és 7

8 bebizonyították hatékonyságukat Bosznia- Hercegovinában, Macedóniában, Koszovóban és a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. I. Az ENSZ és a békefenntartás Hogyan is dolgoznak az igazi kéksisakosok? Sokakban felmerül a kérdés a békefenntartás szó kapcsán, hogy pontosan mi is a feladata egy békefenntartónak, milyen tevékenységi kört tölt be, hogyan végzi a munkáját? A hidegháború alatt a békefenntartó műveleteknek általában államok közötti konfliktus kezelésében volt szerepük. Az államon belüli, polgárháborús helyzetek megoldása nem volt jellemző. A békét a katonák a jelenlétükkel érték el, katonai erőt általában nem kellett alkalmazniuk. Tevékenységük egyirányú volt, mivel a mozgásterük is le volt szűkítve. Általában a már meglévő békét (tűzszünetet) kellett fenntartani. Létszámuk sem volt túl nagy és minden esetben a semlegesség és pártatlanság alapján dolgoztak. A klasszikus békefenntartás a konfliktuskezelés egyfajta eszköze, habár ez így, szó szerint nem szerepel az Alapokmányban, ugyanis az ENSZ békefenntartó tevékenysége mögött nincs semmilyen precíz doktrína vagy eljárási szabály. Az ENSZ- békefenntartás gyakorlati szükséghelyzetből született. 1 Az ENSZ a hidegháború után egyre összetettebb kihívások elé nézett, amelyek már olyan felkészültséget igényeltek volna, amelyben a konfliktuskezelés összes eszközére szükség lenne (békekikényszerítés, béketeremtés, békeépítés). Ez az új kialakult helyzet számos kudarca adott okot a 90- es évektől, ugyanis a klasszikus békefenntartás olyan eszköz, amely az adott konfliktus egy meghatározott pontján kerül alkalmazásra, egy adott állapotra és nem magára a folyamatra koncentrál. 2 Ennek a ténye a világszervezetet semlegessé és pártatlanná tette, minimális erőhasználattal. A missziók ettől függetlenül számos sikert értek el, például Namíbia felszabadításában, így az ENSZ hatásköre is kibővült, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezet képes bonyolultabb válságok megoldására és kiküszöbölésére is. A kis létszámú semleges jelenlét a hidegháborút követően már nem volt kielégítő, hanem egy átfogóbb béketeremtő, békeépítő stratégiára volt 1 Gazdag Ferenc: Válságkezelés és békefenntartás (tanulmány), in:tanulmányok a háborúról, Múltunk (történelmi folyóirat), 2004, XLIX. évfolyam, Bp., 267 o. 2 Tisovszky János: Az ENSZ és a békefenntartás, Magyar ENSZ Társaság, 1997, Bp., 40 o. 8

9 szükség, amely a konfliktus gyökereit próbálja kiírtan a béke hosszú távú fenntartása érdekében. Az ENSZ ezek után már olyan nemzetközi légkörben működött, amely lehetőséget teremtett egy hatékonyabb szerepvállalásra. A világszervezetet természetesen bírálatok is érték, így az 1995 utáni békefenntartó műveleteket óvatosabb beavatkozó politika jellemzi. Általános nézet szerint az Egyesült Nemzeteké továbbra is a vezető szerep a nemzetközi konfliktusok és válságok rendvédelmi szervekkel történő kezelése során. A szervezet fő célja a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és működésének két fő szervező elve a hatalmi egységre alapozott túlsúly és az együttes ( kollektív) biztonság. 3 A világszervezetnek ma már elengedhetetlen szereplői a rendvédelmi szervek (rendőrség, határőrség, polgári titkosszolgálatok, magán biztonsági szolgálatok). Ezért a dolgozat kitér az ENSZ felépítésére, szerepére a békefenntartásban és a rendvédelemre is: 1. Az ENSZ megalakulása Történelmi háttér: Az Egyesült Nemzetek Szervezete (továbbiakban ENSZ) a II. világháborút követően jött létre, elsősorban egy újabb világháború kitörésének megakadályozása és a kialakított status quo fennmaradásának garantálása végett. Az ENSZ alapokmányát ötven nemzet képviselője dolgozta ki a san fransisco-i konferencián, majd az Alapokmányt június 26-án ugyanez az ötven ország képviselője írta alá, ami a Szervezet alapító okirata, és amely megállapítja a tagállamok jogait és kötelezettségeit, létrehozza az Egyesült Nemzetek szerveit és ügyrendi szabályzatát. Az ENSZ hivatalosan október 24-én 5 jött létre, amikor az Alapokmányt ratifikálta Kína, Franciaország, Szovjetunió, Nagy- Britannia, az Egyesül Államok és a többi aláíró többsége. 3 Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika, SVKH, 2001, Bp., 176 o. 4 Források: Gömbös Ervin: Az ENSZ család és Magyarország, ENSZ Akadémia, 1997, Bp. Tisovszky János: Az ENSZ és a békefenntartás, Magyar ENSZ Társaság, 1997, Bp. 5 E történelmi jelentőségű esemény emlékére október 24-e lett az ENSZ napja és az Egyesült Nemzetek elnevezés az Amerikai Egyesült Államok egykori elnökétől, Franklin D. Roosevelttől származik. 9

10 1.2.Célok és alapelvek: Az Alapokmány 19 fejezetben rögzíti a szervezet céljait, szervezetét, működési szabályait. A dokumentum nemzetközi szinten törvénybe foglalta a nemzetközi kapcsolatok főbb alapelveit és egyértelműen és átfogóan foglalkozott az erő alkalmazásának korlátozásával. Fő célként tűzte ki, hogy a viszályokat a lehető legbékésebb eszközökkel kell megoldani és rendezni. Az ENSZ létrejöttének és működésének céljai - az Alapokmány szerint -, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, fejlessze a nemzetek közötti egyenjogúság és önrendelkezés elvének a tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat, megoldja a gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatokat, valamint hogy az egyes nemzetek által a közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek összeegyeztetésének központja legyen. Az ENSZ Alapokmánya a szervezetek jogait és kötelezettségeit 60 évvel ezelőtt fogalmazta meg, úgy, hogy a második világháború utáni győztesek érdekeinek megfelelően szabályozza a világ rendjét. 6 Az Alapokmány 2. cikke felsorolja azt a 6 alapelvet, amely szerint a tagállamok eljárnak: 7 1. A tagállamok szuverén egyenlősége 2. A vállalt kötelezettségek jóhiszemű teljesítése 3. A nemzetközi viszályok békés eszközökkel történt rendezése 4. A tagállamok tartózkodása attól, hogy más államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszakot, vagy fenyegetést alkalmazzanak 5. Segítségnyújtás olyan államoknak, melyek az Alapokmány szellemében járnak el 6. Tartózkodás a tagállamok belső joghatósági körébe tartozó ügyekbe való beavatkozástól 6 Forrás: E.Luard: A History of the United Natons, Vol.1., The Years of Western Domination , 1984, Macmillan, London, 7 Forrás: Halmosy Dénes: Nemzetközi Szerződések és dokumentumok , Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó - Gondolat Könyvkiadó, 1985, Bp., o. 10

11 1.3. Az ENSZ tagjai: A szervezeten belül valamennyi tag szuverén egyenlőségének elvén alapszik. A szervezet összes tagja köteles az Alapokmányban vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen teljesíteni, és kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel, nemzetközi béke és biztonság, valamint igazságosság veszélyeztetése nélkül rendezni, úgy, hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak bármely másik állam elleni erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától. A tagok kötelesek megadni minden segítséget az ENSZ részére, minden olyan tevékenységéhez, amelyet az Alapokmányban leírtaknak megfelelően folytat. Az ENSZ biztosít minden olyan feltételt a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében azoknak az államok is, amelyek a szervezetnek nem tagjai, hogy az elveknek megfelelően járjanak el. Az Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az ENSZ-et arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzon be, amely bármelyik állam belső joghatóságának körébe tartozik. Az Egyesült Nemzetek tagja lehet minden békeszerető nemzet, amely az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a Szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó ben az ENSZ 191 tagállamot tartott nyilván. Amennyiben egy ország az ENSZ tagállama, akkor az azt jelenti, hogy nemzetközileg elismerték. Az ENSZhez a mai napig csatlakoznak új tagországok. Magyarország a világháború veszteseként nem lehetett alapító tagja az ENSZ-nek, hazánk december 14-én csatlakozott a világszervezethez. Az ENSZ Alapokmánya az Egyesült Nemzetek hat főszervét hozta létre. A 7. cikkely szerint a hat főszerv a következő: Közgyűlés, Biztonsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Nemzetközi Bíróság és a Titkárság. Mivel a békefenntartás intézményi hátterét ezek közül a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, és a Főtitkár biztosítja, ezért a dolgozatban ezekre térek ki részletesebben. 8 Gömbös Ervin: Az ENSZ család és Magyarország, Magyar ENSZ társaság, 1997, Bp., 19 o. 11

12 1.4. Intézményi háttér: Közgyűlés ( General Assembly) Az ENSZ legfőbb tanácskozó testülete. Az összes tagállam képviselőiből áll, amelynek mindegyike egy szavazattal rendelkezik. Kétharmados többségre van szükség minden fontosabb témát érintő kérdésben. Például: új tagok felvétele vagy a költségvetés. Feladatait és hatáskörét úgy viszi véghez, hogy megvizsgál minden olyan tevékenységet, amely a nemzetközi biztonság és béke fenntartására irányul. Legyen itt szó leszerelésről, fegyverkezési szabályozásokról. Tárgyal és javaslatokat is tesz vitás kérdések során. Mivel a fő döntéshozó szervről van szó, ezért az ENSZ bármely szervének hatásköréről is dönthet, vagy hozhat ajánlásokat. A nemzetközi politikai együttműködés elengedhetetlen feltétele a szervezet hatékony működésének, ezért tanulmányok elkészítéséhez is hozzájárul a Közgyűlés. Folyamatosan vizsgálja a Biztonsági Tanács (továbbiakban BT) és más szervek jelentéseit. A költségvetés kényes kérdéseiben (pl. tagdíjak megszabása) is ez a szerv dönt. Amikor a béke veszélybe kerül és a BT tagjai képtelenek egyhangúlag eldönteni a beavatkozás kimenetelét, akkor a Közgyűlés azonnal megvizsgálja az ügyet, és ajánlásokat tesz az intézkedésekre, fegyveres erő alkalmazására vagy nem A Biztonsági Tanács ( Security Council ) A Biztonsági Tanács az Alapokmány értelmében elsődlegesen a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős. 15 tagja van: 5 állandó (Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy- Britannia és az Egyesült Államok), és 10, a Közgyűlés által kétéves időszakra megválasztott tag. A tanács minden tagja egy szavazattal bír. Eljárási ügyekben minimum 9 igenlő szavazatra van szükség, érdemi kérdésekben is 9 szavazat kell, de ebben benne kell lennie az öt állandó tag igenlő szavazatának is. Ezt nevezik a nagyhatalmi egyetértés elvének. (vétójog) Feladatai és hatásköreit a béke és a biztonság fenntartása alapján végzi a BT. Általában megvizsgál olyan ügyeket, amelyek viszályhoz vezethetnek, és ajánlásokat tesz azok rendezésre. Gyakran felszólítja a tagállamokat, hogy 12

13 kezdetben gazdasági szankciókat alkalmazzanak inkább, mint fegyveres erő bevetését bármely veszélyzónában. A BT minden tagja egy képviselőjének jelen kell lennie az ENSZ székhelyén New York-ban. A Tanács a székhelyen kívül bárhol ülésezhet. Volt már példa arra, hogy Etiópiában vagy Panamában ültek össze. A Tanács minden esetben, amikor a béke fenyegetésére érkezik panasz, a békés eszközökkel való egyességre jutást helyezi előtérbe. Kijelölhet megbízottakat vagy magát a főtitkárt a békés rendezésre. Adhat ki tűzszüneti irányelveket, békefenntartókat küldhet a nyugtalan térségekbe, hogy teremtsenek békét. Az Alapokmány 7. fejezete alapján a BT dönthet kényszerítő intézkedésekről, gazdasági szankciókról (kereskedelmi embargó) vagy katonai akciókról is A Titkárság ( Secretariat ) A titkárság végzi az ENSZ mindennapos sokoldalú tevékenységét, munkáját adminisztrációk során. Élén a Főtitkár (Secretary-General) áll, akit a BT javaslatára a Közgyűlés nevez ki öt éves időtartamra. A jelenlegi főtitkár: Kofi Annan, aki felelős a tervezési, irányítási és ellátási tevékenységek hatékonyságáért, viszont a világban zajló ENSZ békeműveletek összehangolásáért, eredményes működéséért a főtitkár - helyettes a felelős. Összefoglalva elmondható, hogy ez elmúlt évben olyan új kockázatok fenyegetik az euro-atlanti békét és stabilitást, mint például a vallási, etnikai és kisebbségi konfliktusok. A gazdasági instabilitás, különböző politikai rendek összeomlása és a tömegpusztító fegyverek elterjedése is további megoldatlan problémákra ad okot. Az ENSZ óta összetett, hatékonyabb erőfeszítéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében. Mindez az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ld. ENSZ Intézményrendszere) hatáskörébe esik. A válságkezelés területén kulcsfontosságú megkülönböztetni a békefenntartó és békekikényszerítő műveleteket, ugyanis ez elkülönítés szükségessé teszi különböző típusú erők, irányítás és vezetési struktúra létrehozását. A békekikényszerítés tekintetében inkább egyfajta jogi együttműködésről van szó. A kihelyezett állomány és az adott működő ország közigazgatási törvénykezésének helyreállítása, helyi rendőrség felállítása tartozik a feladatok közé. Mindez 13

14 komolyabb katonai hátteret igényel, hiszen nem a meglevő békét tartja fenn, hanem a háborús állapotot próbálja megszüntetni. II. A válságkezelés és a békefenntartás 1. Történeti áttekintés A nemzetközi szintér: A XXI. században egy háború nem lehet valódi megoldás a viszályok rendezésére, hiszen a harcok megvívása után egyre újabb és újabb konfliktusok kerülnek a felszínre, amelyeket valamilyen formában kezelni kell. A hidegháború alatt a különböző válságok, konfliktusok, polgárháborúk során a katonai közigazgatás szervei végeztek békefenntartó műveletek, beleértve a rendvédelmet is. Elég sok esetben használták fel az Amerikai Egyesült Államok hadseregét rendvédelmi célokra, például helyi rendőri szerveztek felállítására a Fülöp- szigeteken, Nicaraguában, Haitin. 9 Az ilyen és hasonló feladatok elvégzésére szükség volt speciális rendvédelmi szervek megalakulására, így Amerikában megalakult a Polgári Ügyek Szolgálata (Civil Affairs Division) illetve a célországokban több helyen létrehozásra került az Egyesült Államok Rendőrsége (U.S. Constabulary) amely a helyi erőkkel közreműködve próbálta végrehajtani a feladatokat. Hasonló módon zajlott a polgári közigazgatási és rendvédelmi feladatok ellátása különböző területeken is. A háború utáni felszabadított és elfoglalt területeken egyaránt szükség van jól működő közigazgatási feltételekre, adminisztrációra. Ezért fontos, hogy manapság a tisztek, katonák, rendőrök felkészítése egy bevetésre, egy küldetésre terjedjen ki katonai közigazgatás területére, tanácsadásra, helyi szervekkel való együttműködésre. Mindehhez motivált, kiképzett brigádra van szükség jó problémamegoldó- készséggel. Minél hatékonyabb a helyi szervekkel való együttműködés, annál rövidebb az az átmeneti időszak, ami a békefenntartás, békekikényszerítés, békeépítés v. béketeremtés alatt zajlik és annál gyorsabban adható át a feladat a helyi rendvédelmi szerveknek. Mindezeket a feladatokat ig katonai rendőrök, csendőrök látták el. 9 Forrás: Erwin A. Schmidl: Police in Peace Operations, An Historical Overview ( A rendőrség feladatai békefenntartó műveletekben, Történelmi áttekintés), :25 14

15 A dolgozat az utáni időszakot mutatja be részletesebben, kitérve a békefenntartás új generációjára, a civil - és rendőri válságkezelésre és (béke) rendfenntartásra az ENSZ-en és az EU -n belül. 2. Válságkezelés fejlődése Olyan komplex fogalom, mely magában foglalja mindazon politikai, katonai, jogi, gazdasági és humanitárius tevékenységet, amelyek célja valamely fegyveres konfliktus vagy válság kiszélesedésének (eszkalációjának) újjáéledésének megakadályozása a békés állapothoz való visszatérés (de-eszkaláció) elősegítése egyaránt. 10 A békefenntartás, mint fogalom mai napig nem szerepel az ENSZ Alapokmányában, a vélemények is eltérőek azzal kapcsolatban, hogy milyen tevékenység sorolható ide, viszont az Alapokmány egy olyan keret, mely tág teret biztosít a nemzetközi béke és biztonság fenntartására. Az első nemzetközi békefenntartó tevékenység 1948, sőt 1956-ra tehető, ugyanakkor a legelső békefenntartó tevékenységet az Osztrák- Magyar- Monarchia katonái hajtották végre ben Krétán. Tisovszky János a következőképpen definiálta a békefenntartást: olyan ENSZ akció, amelyben katonai személyek vesznek részt, de erő alkalmazására való felhatalmazás nélkül, egy adott konfliktusban a nemzetközi béke és biztonság fenntartását vagy helyreállítását szolgálva. Önkéntes akció, amelynek a felek beleegyezésén és együttműködésén kell alapulnia, az ENSZ semleges, pártatlan jelenlétével. 11 A békefenntartás olyan tevékenység, amelyet egy adott politikai helyzet tesz lehetővé és alakít és a fogalmi általánosítások sokszínűsége amiatt van, hogy a konfliktusok mind tartalmilag mind minőségileg jelentősen különböznek egymástól. Ez érthető, mivel minden országban más és más politikai viszonyok vannak, más a gazdasági fejlettség, a kulturális beállítottság. A konfliktus megoldása így minden esetben a helyi viszonyokhoz és sajátosságokhoz kell igazítani. Gyakran előfordult, hogy a béke épp amiatt nem volt elérhető, mert az adott szervezet figyelmen kívül hagyta az adott térség válságának sajátosságait. 10 Biztonságpolitikai prognózis a magyar fegyveres erők válságkezelési és békefenntartó tevékenységére (tanulmány), Biztonságpolitikai és honvédelmi kutatások központja alapítvány, ZMNE Egyetemi Könyvtár kiadvány, 1997, Bp., 15 o. 11 Megjegyzés: annak ellenére, hogy katonai személyzet vesz részt az akcióban, nem fegyverrel érik el céljukat, sőt sok esetben nem is viseltek fegyvert 15

16 2.1. A válságmegelőzés: A válságmegelőzés az ENSZ rendszerén belül egy hatékony és az utólagos cselekvésnél olcsóbb eszköz a konfliktusok megoldására. A lényege, hogy időben kell cselekedni. Egyik eleme az erőhasználat delegálása, ún.: készenléti erők rendszere. A sok megválaszolatlan kérdés, sikertelen akció miatt látható, hogy az ENSZ igazi katonai fegyveres akció végrehajtására alkalmatlan külső segítség nélkül. Ilyen feladatokra inkább csak bizonyos közös érdekek mentén összeszerveződött országcsoportok, regionális katonai-védelmi szervezetek alkalmasak. A tagországok sem mutatnak hajlandóságot az érdekszférájukon kívül eső konfliktusok megoldására, ezért az ENSZ delegálhatja vagyis bérbe adhatja az erőhasználatot. Ami annyit jelent, hogy felhatalmaz egy országot vagy szervezetet a válság kezelésére. Ilyen esetekben viszont felmerülhet, hogy az ENSZ érdeke ellentétbe kerül a felhatalmazott szervezet érdekeivel, ami negatívan hathat ki a konfliktuskezelésre. Különböző típusú béketeremtő vagy más néven válságkezelő műveleteket ismerünk. Túlnyomó részük az ENSZ Alapokmánya VI. fejezetének hatálya alá esik. A műveletek létrejöhetnek békés vagy feszültségekkel teli országokban, de általában a különböző nemzetek együtt lépnek fel a béke megőrzése érdekében (ld. ENSZ). Legyen szó NATO, ENSZ vagy EBESZ által vezetett akcióról a vezetési szerveknek megfelelő időben érthető, konkrét politikai direktívát kell adni a végrehajtandó feladatról. Amennyiben mód van rá, akkor a kitűzött végállapotot is konkrétan meg kell jelölni. A hadművelet során is szükség van egy direktívára, amely magába foglalja a feladat-meghatározást, illetve tartalmazza a kívánt végső állapotot; az időkorlátozásokat, a haderő struktúráját, összetételét; vezetési elveket. Ahhoz, hogy a csapat hatékonyan végezze el a feladatokat, a parancsnokot mielőbb ki kell nevezni, és be kell vonni a tervezésbe a kezdetektől fogva, mert csak így tud közérthető utasításokat adni. A polgári, katonai, politikai, diplomáciai és más nem kormányzati elemek integrációja minden szinten szükséges. Fontos, hogy egy jól együttműködő haderő álljon össze és illeszkedjen a feladathoz. A meghatalmazásnak minden esetben tartalmaznia kell az alkalmazandó haderő szintjét. A megerősítő és felmentő (mozgósított és mozgósítható tartalék) erők kijelölése is kulcsfontosságú feladat, mert a helyzet 16

17 bármikor megkövetelheti, hogy a kihelyezett alakulatnak azonnali segítségre van szüksége, vagy, ha egy művelet hosszabb ideig tart, mint amennyire tervezték, akkor szintén erősítést kell igényelni. Nyilvánvaló, hogy egy békefenntartó művelet nagyon pontos vezetést igényel, és csak minimális eltérés lehet a vezetési elvekben (struktúrában) az ENSZ, EBESZ vagy más nemzetközi szervezet által vezetett műveletek között A válságkezelő műveletek: A válságkezelő műveletek speciális sajátosságaik miatt hatást gyakorolnak a vezetési stílusra, a vezetési szervezet felépítésére, az erő alkalmazására, ugyanis fő céljuk a politikai akarat érvényesítése. Mint tudjuk, a politika mindenhova elér, mindenre kihat, így jelen esetben egészen a harcászati szintig befolyásolhatja a parancsnoki döntéshozatalt, tehát korlátozhatja a vezető hatáskörét számos esetben. A válságreagáló vagy más néven válságkezelő műveletek során, az események nem várt fordulathoz vezethetnek. Előfordulhat, hogy ami fegyveres erő nélküli beavatkozásnak indult, hirtelen katonai erő bevetést igényel. A békefenntartás megváltozott, új dimenziója van, a katonai erőt újszerűen alkalmazza. Békésebb viselkedés a jellemző, amibe beletartozik az emberekkel való közvetlen kapcsolat, tanácsadás, oktatás, segítségnyújtás, ami viszont percek alatt megváltozhat és átcsaphat fegyveres erő alkalmazásába. A mai kor békefenntartó katonái ezért manapság szuperkatonák kell, hogy legyenek. Olyan emberekről van itt szó, akik az egyik pillanatban ellenséges katonákat lőnek, a másik pillanatban menekülteket mentenek meg vagy éppen tüntetéseket oszlatnak fel. Ezért fontos a rugalmasság, a megfelelő felkészültség, hogy ilyen helyzetekre gyorsan tudjanak reagálni a csapatok. Kialakulhat olyan szituáció is, ahol az egyik pillanatban gyerekeket kísérnek iskolába a katonák, a másik pillanatban meg már fegyvert kénytelenek használni, mert egy feszültséggel teli országban bárhol, bármikor történhet egy nem várt robbantás vagy támadás. Ez az a helyzet, amire mentálisan fel kell készíteni egy katonát vagy rendőrt. Előtérbe kerültek a gazdasági, humanitárius programok is, ami intenzív kapcsolatot igényel a helyi lakossággal, megfelelő tájékoztatással egybekötve. A válságreagáló műveletek magukban hordozzák a béke- és a háborús vezetés elveit, módszereit, és a vezetésük multinacionális keretek között történik. 17

18 A békeműveletek során mindig szükség van műszaki csapatok bevonására is. Megsokszorozzák a védelem hatékonyságát, például ivóvíz biztosításával, tárolásával, meglévő berendezések karbantartásával, javításával, aknák megsemmisítésével. 12 Ezen kívül koordinálják a hadosztály (dandár, zászlóalj) munkáját, és hatékonyan próbálják felhasználni a hadszíntéri műszaki erőforrásokat. A kontingens parancsnokának teljes mértékben tisztában kell lennie a támogató műszaki erők jellemzőivel. A békefenntartó műveletek részére állandó kommunikációs és információs bázist kell létrehozni. Ez jelenti a szövetséges alakulatok logisztikai biztosítását is, mivel a bevetések egyre inkább expedíciós, tengerentúli ( oversea ) és/ vagy térségen kívüli ( out of area ) küldetések, ezért a megfelelő logisztikai háttér az egyik legszükségesebb eleme a misszióknak Az intervenció fokai és formái: 14 Amikor katonai beavatkozásról van szó, akkor mindig az adott helyzettől függően beszélünk unilaterális, nemzetközi, elvi vagy erőszakos műveletekről. Ez a beavatkozás egy lépéssorozat, amelynek a következő fokozatai vannak: Az első lépések általában nemzetközi jogi döntések, határozatok, deklarációk. Mivel ezek általában elégtelenek, ezért velük egy időben a politikai - diplomáciai nyomásgyakorlás formái is megjelennek. Ilyenek például a direkt utazások. Amennyiben ez a próbálkozás is sikertelen, akkor kerülhet sor az intésre, figyelmeztetésre. Ideáig tart az intervenció ún: puha zónája A második lépések már határozottabbak, ugyanis az elszigetelés formáit alkalmazzák. Ilyen esetben használnak gazdasági embargót, nemzetközi szervezetekből való kizárást. Ezen a szinten már jelentősek az érdekütközések, ami annyit jelent, hogy egyre valószínűbb a katonai eszközök bevetése. Az említett lépések tartoznak az ún.: félkemény kategóriába A harmadik lépés már a kemény eszközök sorozata: Katonai erő felvonultatása, készenlétbe-helyezése, ellenőrző-felderítő eszközök aktivizálása, 12 Forrás: A békeműveletek néhány aktuális kérdése, in: Hadtudomány - A Magyar Hadtudományi Társaság folyóirata, 2.sz. 2004, o. 13 Forrás: Dr. Padányi József: Hogyan tovább műszakiak?, A műszaki támogatás elvi és gyakorlati kérdései ma és holnap, Tanulmány, in: HM Tudományszervező Tanács, 2002, 7-8 o. 14 Forrás:Biztonságpolitikai prognózis a magyar fegyveres erők válságkezelési és békefenntartó tevékenységére (tanulmány), Biztonságpolitikai és honvédelmi kutatások központja alapítvány, ZMNE Egyetemi Könyvtár kiadvány, 1997, Bp., 15 o. 18

19 flottademonstráció. Ez a beavatkozások olyan utolsó szintje, ahol az összecsapás és így a veszteségek még elkerülhetők. Néhány forrás még ehhez a szinthez sorolja be a szankcionálást is, amikor a katonai erőnek az adott ország területén nem sértő alkalmazására kerül sor. Például ide sorolható a célország légiirányító rendszerének aktív rádió zavarása, fegyveres határzár, a légicsapás légtéren kívül, vagy hajók elfoglalása. Az utolsó lépések egyike a teljes fegyveres (katonai) intervenció. Ez lehet korlátozott, ami annyit jelent, hogy bizonyos objektumra irányuló, térségek, támaszpontok elfoglalása vagy bénítása. A korlátozás fegyvernemben is jelentkezhet, ugyanis a nemzetközi békefenntartó erők nem használnak nehéz, helyi lakosságot veszélyeztető fegyvereket, de a békefenntartás maga történhet katonai akció keretében, kizárólag könnyűfegyverzettel felszerelt katonákkal. Az intervenció szükséges eleme, az ún. collateral damage (járulékos károk, tehát civil, konfliktuson kívüli károkozás) kerülése. A válságkezelés legaktívabb időszaka a hidegháború utánra tehető, tehát a kilencvenes évekhez kötődik. Maga a válságkezelés területileg is lényegesen szélesebb körre terjed ki, mint az első generációs missziók idejében. A továbbiakban példaszerűen kerülnek megemlítésre a magyar részvétel általános lehetőségeit különböző típusú akciókban, különböző létszámmal: Kis létszámú tiszti, rendőri és polgári szervezetekkel végrehajtható akciók: Tűzszünetek ellenőrzése: a háborús felek együttműködésével történik, nem NATO kompetenciával. Az ilyen akciókra a megfigyelés, ellenőrzés a jellemző. Példának lehet említeni az 1991 utáni Irak- Kuvait és India-Pakisztán közötti fegyverszüneti megfigyelést. A ilyen jellegű akciókban a magyar részvétel esetinek mondható és általában kis létszámú. Határövezet ellenőrzése: két ország közötti háborút követő időszakban jellemző ez a fajta ellenőrzési folyamat, NATO kompetenciával. Az előbb említett tűzszüneti ellenőrzéstől ez annyiban különbözik, hogy nagyobb létszámmal képviseltetik magukat a békefenntartók és az egyes szakaszokért a nemzeti kontingensek vállalnak felelősséget. Erre is jó példa az előbb említett Irak-Kuvaiti határzónában folytatott tevékenység. 19

20 A magyar részvétel szintén kis létszámú ilyen esetekben és érdemes a speciális kiképzés, esettanulmányok, gyakorlatok alkalmazása. Polgárháborút követő tűzszüneti ellenőrzés: itt az önvédelemre és a személyi állomány biztosítására nagyobb hangsúlyt fektetnek, mert fő cél a tűzszünet felborulásának megakadályozása. NATO, WEU vagy ENSZ kompetenciával. Erre jó példa az angolai és salvadori megbízatás. Az ilyen jellegű konfliktusok földrajzilag elég távol esnek a kis országoktól, ezrét a magyar felajánlás átgondolandó, csak garanciák esetén érdemes az invitálást elfogadni, mivel Magyarország nem rendelkezik önálló logisztikai háttérrel, tehát a felajánlást úgy kell megtenni, hogy az állam ilyen esetben bérbe veszi az idegen logisztikát, ami komoly összegeket von maga után. Választások ellenőrzése: ez általában összekötődik a tűzszüneti megfigyeléssel és azok a csapatok, hajtják végre, akik már eleve ott állomásoztak más okból kifolyólag, mintegy folytatásaként az előző missziónak. Amennyiben mégis váltást igényelnek, akkor a magyar fél részt vállalhat általában rendőri és/vagy polgári személyekkel. Közvetítés a harcoló felek között: Ezek általában ENSZ, EBESZ, és mostanában EU kezdeményezésével lépnek életbe. Diplomáciai feladatról van szó. Amennyiben a térségben hazánknak bármilyen érdekeltsége van, a felkérést illi elvállalni. Érdemes olyan diplomatákat küldeni, akik a szakértői tanácsadásnak eleget tudnak tenni. Kiválasztásuk általában egyéni szempontok alapján történik. Maximum 1-3 főről van szó, akiknek a felkészítésük részben hazai és részben külhoni feladat és előnyt jelenthet a kiválasztásnál az érintett térséggel kapcsolatos nyelvtudás illetve egyéb békefenntartásban szerzett tapasztalat. Leszerelés és haderőcsökkentés: Az ilyen jellegű feladatokra nemzetközi megállapodások, békefenntartó vagy béketeremtő missziók után kerülhet sor. Célszerű elvállalni magyar részről a bevetést, még akkor is, ha eddig még az adott területen nem volt magyar kontingens. A csoport felkészítése még itthon történik, a nyelvtudás vezetői szinten követelmény. Általában fő közötti a létszám. Csapatkivonás ellenőrzése: Az EBESZ szervezi az ilyen jellegű megfigyelő akciókat. A konkrét eseti példa erre a kubai erők Angolából történő kivonása. Az ilyen feladatokat tiszti csoportokkal érdemes lebonyolítani magyar szinten. 20

21 Békefenntartó és konfliktusmegelőző műveletek: Konfliktus rendezése utáni tűzszünet ellenőrzés: Erre a típusú műveletre politikai labilitással és ellenőrizhetetlen katonai erők jelenlétével jellemezhető szituációkban kerülhet sor. Példák: arab-izraeli háborúk (libanoni, szíriai akciók) UNIMOG: Irak-Irán; UNPROFOR: Horvátország; UNTAC: Kambodzsa. Ezeket a feladatokat meghatározott zónákban végzik, nagy létszámú önvédelmi fegyverzettel gyalogos zászlóaljak, helikopterrel megerősítve. Magyarország a ciprusi feladatokban vett részt, helyszíni feladat-meghatározással egybekötve. Csapatszétválasztás: Offenzív akció, olyan esetekben kerül sor ilyenre, ha belső politikai ellentétek feszültséget okoznak, elszabadulnak az indulatok. Ilyen feladatokat a NATO felkérésével lehet végrehajtani. Magyar kontingens szakemberekkel, logisztikai segítségnyújtással, szállítóalakulatokkal, harctámogatókkal tud részt venni, önálló feladatot kockázat miatt nem vállalnak Csapatkivonás: szilárd tűzszünet és a parancsnoki, vezetői rendszer biztos stabilitása után kerülhet sor ilyen jellegű akciókra. Fegyverese egységek kivonása, vagy a már megtörtént kivonás ellenőrzése tartozik ebbe a kategóriába, ami példaként említve már a boszniai válság idején is megvalósult. Mobil harci lövész csapatok hajtják végre az akciót és a felügyelet. Magyar szerepvállalásra akkor kell számítani, ha arra már előzőleg is sor került és az egységek már a helyszínen állomásoznak. A felkészítés a helyszínen folyik, a terep megszervezésére, ellenőrző pontok elfoglalására. Választások lebonyolítása: Ennek a feladatnak a lényege, a helyi választások ellenőrzése, zavartalan lebonyolítása, a rend fenntartása és ellenőrzése. Ezt külön mandátum alapján végzik. Ilyen jellegű küldetésre került sor Mozambikban, Kelet-Szlavóniában. E tevékenységet civil és rendőri erők biztosítják. Magyar csapatok csak kivételes esetben vesznek részt ilyen akcióban. Segélyszállítmányok eljuttatása: Két szakaszra bontható fel: a repülővel vagy hajóval az adott térségig, majd a leszállás után a szállítás, felhasználás, szétosztás a válságtérségben. Objektumőrzés: Egy bizonyos terület, intézmény (repülőtér, raktár, börtön, támaszpont) biztosítása, védelme. Magyar kontingensek általában az őrzésben vesznek részt. 21

22 A válság konszolidációs időszakában, új közigazgatásban, adminisztrációban, helyi rendőrség felállításában való segítségnyújtás, általában civil, vagy rendőri tanácsadó feladat. Magyar erők ennek az előkészítésében vehetnek részt. Menekültek visszatelepítése: Ez alapvetően fegyvermentes feladat, tehát könnyűfegyverzetű csapatok végzik. Őrző-óvó tevékenységnek is hívják. Lövész alegységek, műszaki elemekkel, szállító alakulatokkal együtt vehetnek részt ebben. Fegyveres erők leszerelése, fegyverek begyűjtése. Ezt a feladatot általában a válságkezelés után hajtják végre. Külön kontingenst általában nem igényel, a már ott lévő csapatokból jelölnek ki egy külön állományt a feladat ellátására Konfliktus megelőzés, béke, tűzszünet kikényszerítése, agresszor megfékezése Határellenőrzés: Ez a tevékenység a válsággal küzdő ország határainak blokkolására irányul a krízis eszkaláció megelőzése érdekében. Például ben erre sor került Macedóniában. Az ilyen akciók politika okok miatt általában nemzetközi szintűek. Tűzszünet megteremtése: Erre akkor kerül sor, ha a megállapodás megtörtént, de annak a felek nem tettek eleget. Ez a feladat jelentős erőket köt le. Nagyobb katonai hatalmak katonáiból álló dandár szintű szervezetek képezik az állományt. Magyarország egy ilyen dandár szintű állomány felállítására jelenleg nem képes, ezért logisztikai, műszaki (infrastruktúra), javító egészségügyi alakulat formájában kerülnek kiküldetésre a csapatok. Polgárháború kitörésének megakadályozása: Célja a törvényes rend fenntartása, a legitim hatalom utasítására. Ilyen esetekben alkalmazhatnak légi-, szárazföldi-, vagy tengerészeti erőket, illetve igénybe vehetik a helyi közlekedési infrastruktúrát a célpontok megközelítésére. Ezt követően hagyományos katonai feladatokat látnak el. Fontos a felderítő és biztonsági erők kialakítása, és meg kell szervezni szükség esetén a csapatok gyors kivonását a térségből. Külön hazai felkészítésre nincs szükség, csak a tevékenység térképen történő eljátszására amennyiben az állomány kiképzett. Agresszor megfékezése: Magyar állomány kihelyezése nem valószínű. A feladatok nagy részét légierő, nehéztechnikai hadosztály végzi, amit Magyarország még logisztikailag sem tud támogatni, ugyanis a közvetlen harccselekményekhez a magyar haderő kiképzettsége, harctéri jártassága nem 22

23 elegendő, hogy hatékonyan hajthasson végre ilyen feladatot, illetve logisztikailag sem tud közvetlen harctámogatást és/vagy harcbiztosítást adni. 3. A békefenntartás generációi A válságkezelés önálló eszközeként említik a békefenntartást, amely hosszú fejlődésen ment keresztül, és állandóan változik, folyamatosan továbbfejlődik. Még is kell egy-két olyan ismérv, ami alapján az elmúlt évtized misszióinak csoportosítását elvégezhetjük és beszélhetünk első, második és egyes vélemények szerint harmadik generációs békefenntartásról. Az ENSZ szakemberek és Boutros Boutros Ghali volt főtitkár két nagyobb korszakra bontják az ENSZ békefenntartását. A határ az 1988-as év. Ennek megfelelően mutatom be a missziókat: : klasszikus, első generációs békefenntartás - Hidegháború alatt tól: második generációs békefenntartás - Hidegháború után es évek: harmadik generációs békefenntartás óta: negyedik generációs békefenntartás- Regionális szervezeteknél Az első generációs klasszikus békefenntartás: ( ) Válságkezelés a Hidegháború időszakában: Ebben az időszakban még nem létezett civil válságkezelés, hanem csak békefenntartás, mint fogalom, ami hivatalosan működött az ENSZ keretein belül. A békefenntartás olyan katonai és politikai tevékenység, melynek célja a szembenálló felek közötti tűzszünet felügyelete, betartása és a további ellenségeskedések megelőzése. Fontos a stabil, biztonságos környezet, légkör megteremtése. Mindezek elengedhetetlen feltételei a békés politikai életnek. A klasszikus békefenntartás, mint fogalom nem szerepel az ENSZ Alapokmányában, létrehozása nem volt az ENSZ célja, hanem a hidegháború ideje alatti status quo megőrzésére alakult ki. Alapelvei csak később alakultak ki, mert a világban zajló egyre több konfliktus szükségessé tette a békefenntartást. 23

24 Dag Hammarskjöld 15 főtitkár 1958-as jelentése szerint az alapelvek szerint bármilyen misszió létrehozásához az érintett felek konszenzusa (consent) szükséges. A csapatokat fogadó és küldő államnak is bele kell egyezni a művelet kimenetelébe. A pártatlanság elve szerint a művelet tervezése és végrehajtása során egyik félnek sem szabad kedvezni, minden esetben semlegesnek kell maradni, és tiszteletben kell tartani a missziók mandátumát, hogy a résztvevő személyzet biztonságát garantálják. A békefenntartók fegyveres erőt kizárólag önvédelem esetén alkalmazhatnak. A többnemzetiségű hadsereg felállítása nem okozott problémát, a tagállamok önként ajánlották fel katonáikat, ugyanis a veszélyforrás elenyésző volt és nagyobb költségek sem merültek fel. A békefenntartók a fizikai jelenlétükkel próbálták elérni a kívánt állapotot, általában megfigyeléssel és ellenőrzéssel, fegyver használata nélkül, amire jó példa az ben lezajlott kongói misszió. 16 A hidegháború idején a békefenntartó műveletek különböző típusait alkalmazták. Ezek közül a legelterjedtebbek a kéksapkás műveletek, melyek a fegyvertelen megfigyelő missziók. A kéksisakos műveletek, melyek szembenálló felek közötti ütköző zónát ( buffer zone) létrehozó missziók, amelynek lényege, hogy az ütközőzóna mentén elkülönítsék egymástól a hadviselő feleket. Kivételes, egyedi alkalmakkor a műveletek lehetnek kikényszerítő jellegűek, illetve államszervezési, (köz)igazgatási feladatok, az úgynevezett kékre festés. A békefenntartó missziókat ciklikusság jellemzi ebben az időszakban, amiből kiderül, hogy maga a misszió mennyire függvénye a nemzetközi politikai légkörnek és változásainak. Ciklusok: 1) : Megfigyelő missziók létrejötte 2) 1956: A klasszikus békefenntartás kezdete(unef1) 3) : A csipkerózsika korszak, amikor nem indult új misszió 4) 1973: A megélénkülés éve, három új misszióval 5) 1978-tól: Megtorpanás volt a jellemző 6) 1988: A békefenntartás új korszaka 15 A svéd származású Dag Hammarskjöld ( ) az ENSZ második főtitkára volt. 16 Forrás: ONUC- Opération des Nations Unies au Congo United Nation Operation in Congo :25 24

25 3.2. A második generációs békefenntartás: (1988-tól) A válságkezelés az enyhülés korszakában: Konfliktusok a hidegháború vége óta is vannak, a vasfüggöny leomlása nem változtatott a világ szembenálló népeinek ellenséges magatartásán, viszont az egyes nagyhatalmi érdekek megváltozásával (SZU felbomlása) a világ olyan pontjain következett be enyhülés, mint Afrika vagy Dél-kelet Ázsia. Ennek ellenére itt és a világ más pontjain is megtalálhatóak a helyi és regionális szintű feszültségek és konfliktusok. Ezeknek hátterében általában etnikai, vallási és nemzetiségi ellentétek állnak, melyek komoly feszültséget okozhatnak, ugyanis több csoport harcol egymással, ami gyakran ellehetetleníti a tárgyalásos rendezést. Az ilyen jellegű válságok száma egyre nő. Az ilyen belharcok, polgárháborúk, etnikai, vallási tisztogatások esetében a kormányok kerülnek szembe irreguláris, gerilla harcmodorú csapatokkal, akik általában nem bizonyulnak megfelelő tárgyalópartnernek. (ld. Bosznia- Hercegovina: Szarajevo) A nemzetközi környezet változik, a regionális szervezetek szerepvállalása nő, egyre erőteljesebb az együttműködő készség a kelet-nyugati szembenállás csökkenése miatt, amihez a válságok kezelésének új szemlélete is szükségessé vált. A nagyhatalmak már kevésbé érdekeltek a konfliktusok rendezésében amennyiben azok az érdekszférájukon kívül esnek. Az 1988 előtti korszak volt a hagyományos, klasszikus békefenntartás, az ún. első generációs missziók ideje. Ez az időszak jelentős tapasztalatokkal szolgált arra, hogy hogyan is kell tervezni és végrehajtani egy sikeres missziót. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a békefenntartó missziók nem tudják megállítani a háborúskodást. A hidegháború végével, a missziók feltételei, feladatai mennyiségileg és minőségileg is megváltoztak. Ennek az időszaknak a műveletei a második generációs missziók 17, vagy más néven a kiterjesztett békefenntartás A Biztonsági Tanácsban is egyre nőtt a készség a szorosabb együttműködésre, ami a válságok valódi okát próbálta feltárni vagy legalább kezelni. Erre az időszakra 17 Forrás: Gazdag Ferenc: Válságkezelés és békefenntartás (tanulmány), Tanulmányok a háborúról in: Múltunk, (politikatörténeti folyóirat), XLIX. Évfolyam, 2004, Bp., o. 25

26 jellemző a komplex műveletek kialakulása, amelyeknek az a lényege, hogy az eddigi nagy létszámú katonai erő mellett megjelenik a civil személyzet is. A rendfenntartás mellett egyre nő a politikai béketeremtő feladatok száma, az államigazgatási feszültségek feloldása, pl. választások levezetése, megszervezése, humanitárius segítségnyújtás, tanácsadás. Ezen kívül helyreállíthatják a helyi infrastruktúrát, begyűjthetik a fegyvereket, átszervezhetik a fegyveres erőket, vagy éppen aknamentesítést hajthatnak végre. Az első ilyen misszió az 1993-as UNTAG (lsd ENSZ missziók később) elnevezésű namíbiai küldetés volt, ahol a válságövezeti ország választásait figyelték meg és vezették le. Az ilyen összetettebb ún.: multi - dimenzionális missziók esetében több erőforrásra és több pénzre is van szükség, ugyanis a missziók száma is növekedett és már nem csak a status quo elérése a cél, hanem a fenntartandó békés állapotokat is meg kell teremteni. A fenti gondolatokból az is kiderült, hogy ez az az év amikortól szorosabb a nemzetközi együttműködés, és aktívabb szerep hárul az ENSZ békefenntartó tevékenységére. Pl. iraki tűzszünet rendezése. Ez a tevékenység a többpárti demokrácia kialakulását szolgálja, ami az ENSZ felé egy kimagasló tett. Bizonyos területek lakosságának a védelmére hozták létre az ún. UNPA akciókat. (UN Protected Areas- ENSZ védett területek) Idesorolhatók a következők: ENSZ által kijelölt biztonsági zónák védelme Boszniában; fegyver-és akna-mentesítés Szarajevóban; fegyverek összegyűjtése és őrzése Mozambikban, Kambodzsában; hadifoglyok összeírása és felügyelete Boszniában, Ruandában; polgárháború utáni területen a helyi rendőrség felállítása, adminisztrációja El Salvadorban. Az is előfordult, hogy az ENSZ békefenntartók a nem ENSZ békefenntartókat figyelték meg például a FÁK (Független Államok Közössége) területén. A missziók kimenetele nem mindig volt sikeres. Példaként tudom említeni az 1992-ben kezdődött ENSZ- műveleteket Bosznia - Hercegovinában, ahol között több kísérlet is született a helyzet stabilitására, de kudarcot vallottak, mert a felek valamelyike (vagy a tárgyalóasztalnál vagy a harcok alatt- megvétózta a megállapodást. Végül a konfliktushelyzetet csak 1995-ben tudták katonai erő alkalmazásával megoldani.) Ezen kívül kudarccal végződött a jugoszláviai 26