SZAKDOLGOZAT BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
|
|
- Zsanett Sipos
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZAKDOLGOZAT BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY A BÉKEFENNTARTÁS LEGÚJABB ASPEKTUSAI: A RENDVÉDELMI BÉKEFENNTARTÁS A XXI. SZÁZADBAN HOGYAN VÁLTOZOTT ÁT A KLASSZIKUS BÉKEFENNTARTÁS A MÁSODIK GENERÁCIÓS BÉKEFENNTARTÁSIG ÉS A CIVIL VÁLSÁGKEZELÉSIG? Készítette: Pál Kata Budapest, 2005
2 Valami furcsa összehangolódás, Valami ritka rend - Széthúzó erők egyensúlya, Mély belső bizonyosság idebent - Bizonyosság arról, hogy élni jó, Szenvedni elkerülhetetlen, Szeretni tisztán: megistenülés, Meghalni szép - S a Kifejezést meglelni mindezekhez, Megtalálni a felséges Igét - Az Igét mindezekhez: A BÉKE ez. Orkán ordíthat aztán odakünt, Robbanhat ezer bomba: kárbament, De kárt nem okozott. Bent: Csend. A BÉKE itt kezdődik. Bent: Csend. Isten hozott. Reményik Sándor: BÉKE ( , Kolozsvár) 2
3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 5 Bevezetés 7 I. Az ENSZ és a békefenntartás 8 1. ENSZ megalakulása Történelmi háttér Célok és alapelvek Az ENSZ tagjai Intézményi háttér Közgyűlés BT A Titkárság 13 II. Válságkezelés és a békefenntartás Történeti áttekintés A válságkezelés fejlődése A válságmegelőzés A válságkezelő műveletek Az intervenció fokai és formái Kis létszámú tiszti rendőri és polgári szervezetekkel végrehajtható akciók Békefenntartó és konfliktuskezelő műveletek Konfliktus megelőzése,béke kikényszerítése,agresszor kiűzése22 3. A békefenntartás generációi Az első generációs. klasszikus békefenntartás A második generációs békefenntartás A regionális szervezetek megjelenése: Civil- katonai együttműködés Boutros Boutros-Ghali : Békeprogram Béketeremtés Békekikényszerítés Békefenntartás Békeépítés Preventív diplomácia Az ENSZ békefenntartás finanszírozása Az ENSZ missziók finanszírozása Brahimi- Riport 38 III. Válságkezelés az ENSZ rendszerében Az ENSZ polgári rendőrsége Az ENSZ-rendőrség szerepe Az ENSZ rendőrség felhatalmazása és létszáma Az ENSZ alkalmazása Az ENSZ rendőri tevékenysége Az ENSZ legfontosabb rendfenntartó missziói a 90-es években Magyar tapasztalatok a 90-es évek ENSZ misszióiban Miért fontos az ENSZ szerepe a békefenntartásban? Célok és következtetések 51 IV. Válságkezelés az Európai Unió rendszerében Az EU válságkezelő rendőri erőinek létrehozása Történeti áttekintés Az EU válságkezelő rendőri erői (EUCMPF) 56 3
4 1.2.1.Az EUCMPF céljai és feladatai Rendőrtisztek kiképzése a válságkezelői műveletekre Az EU rendőri missziói (EUPM) Az EUPM irányelvei Az EU első válságkezelő missziója, Bosznia- Hercegovina Hazánk szerepe az EU rendőri válságkezelésében 62 V. Rendvédelmi szervek tagjainak felkészítése a békefenntartásra A békefenntartói és válságkezelői képzések, tanfolyamok A felkészítés, bíztatás és támogatás szerepe 63 VI. A békefenntartás aspektusai a jövőben A békefenntartó és a katonai műveletek jellemzői A nemzetközi konfliktusok irányai a XXI. század elején A békefenntartás kihívásai a XXI. század elején A békefenntartó és katonai műveletek jellemzői napjainkban Aktualitás A Magyar Honvédség szerepvállalása a nemzetközi missziókban A modern hadviselés jellemzői 2015-ig Az ENSZ és a békefenntartás problémái A várható jövő 73 Összefoglalás 74 Következtetések 74 Rövidítések 76 Felhasznált irodalom 78 Mellékletek 83 4
5 Előszó A szakdolgozatban olyan kérdésekre keresem a választ, hogy a békefenntartásban való szerepvállalás milyen szinten jelenik meg és lép életbe a XXI század elején. Milyen motivációk húzódnak mögötte, illetve, hogy a XXI. század hatására milyen irányban tolódott el és változott meg a szó szinte teljes jelentéstartalma, olyan tekintetben, hogy a békefenntartás mára inkább békekikényszerítést jelent. Ennek lényege, hogy nem a békét kell manapság fenntartani, hanem meg kell előzni a válság kialakulását, mielőtt a béke fenntartására elkerülhetetlenné válna. Az ilyen jellegű intézkedések legelterjedtebb formája 2005-ben a rendőrségi kihelyezett békefenntartó csoportok együttes fellépése, illetve olyan különböző civil szervezetek akciói, amiben bárki részt vehet, felajánlhatja segítségét és olyan speciális oktatásban vehet részt, amely hosszú távra felkészíti az úgynevezett második generációs békefenntartás lépéseinek és céljainak elsajátítására. Hipotézis: A XXI. század embere nem élhet úgy, hogy háborútól féljen. Az I. és II. világháború világméretű pusztításhoz vezetett, mert bizonyos országok nem tudták maguk között elrendezni konfliktusaikat. A helyzet ma sem változott. Konfliktusok mindig is voltak, vannak és lesznek, és azok megoldásán kell változtatni. Vajon hatásos-e a békefenntartás mai változata? Miben áll a változás jellege? Vajon együtt fejlődött-e a korral az az eszme, hogy a béke mindennél fontosabb egy ország életében, különösen, ha az a demokratizálódás felé tart? Megéri-e a békefenntartást támogatni, mind fizikai mind mentális oktatás terén? Hatásos-e az újszerű katonai erő alkalmazása? A békefenntartás, mint témakör akkor kezdett el érdekelni, amikor 2003 telén személyesen jártam Szarajevóban. Sokkoló volt a város látványa, a lerombolt épületek, iskolák, amiket a mai napig nem újítottak fel. Érdekes élmény volt sétálni egy olyan városközpontban, ahol méteren belül szinte egymás szomszédságában található egy katolikus templom és egy mecset. Az etnikai 5
6 összetétel is nagyon változó, amiből eredően a legérdekesebb élmény az volt, amikor a török, bosnyák, szerb lakosság között feltűnt egy afro-amerikai békefenntartó katona géppisztollyal a vállán sétálgatva Az itt szerzett élményeim mellett, az eddig tanult ismereteim, illetve a Belügyminisztériumban eltöltött pár hetes gyakorlatom segített a szakdolgozat elkészítésében. Kutatási célok: Elsődleges kutatási célként azt tűztem ki, hogy összegyűjtsem, feldolgozzam a témában felhalmozott ismeretanyagot. (könyvek, tanulmányok, folyóiratok, konferenciák anyagai, az ENSZ intézményrendszere és szerepe a békefenntartásban, előadások, külföldi kiadványok, EU rendőri misszióiról szóló ismeretanyagok, békefenntartókkal folytatott interjúk alapján) Másodsorban, hogy bővebben kitérjek a békefenntartás új generációjára és aspektusaira, változásaira, kiemelve civil válságkezelést, az ENSZ és az ENSZ polgári rendőrség (CIVPOL) illetve az Európai Unió első válságkezelő missziójának (EUPM) tevékenységét, példaként említve a kihelyezett missziók szerepét különböző országokban és a magyar helyzetet. Harmadsorban szeretném bemutatni tudományos egy konferencia alapján a Katonai erő újszerű alkalmazásait és a jövő kihívásait, beleértve a békefenntartók mentális felkészítését és oktatását Magyarországon a BM NOK közvetítésével. A fenti célok elérése érdekében az alábbi témák kerülnek kifejtésre: 1. Az ENSZ szerepe és céljai a békefenntartásban, történelmi és intézményi háttere 2. A válságkezelés és a békefenntartás generációi, az intervenció fokai és formái 3. Válságkezelés az ENSZ rendszerében, az ENSZ polgári rendőrség bemutatása, rendfenntartó missziók részletezése 4. Az EU első válságkezelő missziójának bemutatása, rendőrtisztek kiképzése 5. Rendvédelmi szervek tagjainak felkészítése a békefenntartói feladatokra 6. A békefenntartás aspektusai a jövőben, a katonai erő újszerű alkalmazása 6
7 Összességében szeretném vázolni, hogy a XXI. század válságait ma milyen módon lehet kezelni, illetve hangsúlyozni, hogy magát a konfliktust kell megelőzni, hogy békefenntartásra már ne kerüljön sor, csak békekikényszerítésre. Mindehhez el kell érni azt, hogy a ma embere is tudja meg, hogy a háborúzás nem vezet jóra és törekedni kell a békésebb egymás mellet élésre. Mindezekkel próbálom előrevetíteni a nemzetközi válságok kezelésével kapcsolatos feladatokat a XXI. századra vonatkozólag. Bevezetés A nemzetközi válság fogalmát már régóta használják a történelemben. A folyamatos háborúk hatására a XX. században alakult ki az igény egy olyan nemzetközi szervezet felállítására, amely képes véget vetni az állandó ellenségeskedéseknek. A cél a kontinens békés fejlődése lett. Így alakult meg a Népszövetség, amely a nagyhatalmi érdekeket szem előtt tartva próbálta megteremteni a békés egymás mellett élést, de érdemi döntést nem tudott hozni, viszont léte előkészítette az utat a későbbi Egyesült Nemzetek Szervezetének (továbbiakban ENSZ) megalakulása előtt. A válságkezelés a második világháború utáni időszaknak lett a jellemző fogalma és eszköze. A XXI. századra a konfliktusok és válságok annyiban változtak meg, hogy a világ egészére kiható globalizáció, olyan kihívásokat tartalmaz, amellyel a nemzetállamok egyenként nem tudnak megbirkózni, ezért szövetségeseket keresnek, például az ENSZ, NATO vagy az Európai Unió (továbbiakban EU) kereti között. Európa nagy múltra tekint vissza demokrácia terén. Az elmúlt 50 évben a gazdasági fejlődésen alapuló idealista békefelfogás jellemezte, ennek ellenére nem képes távol maradni a nemzetközi konfliktusoktól, mert a világban zajló folyamatok befolyásolják Európa gazdaságát, politikai stabilitását és a biztonságát is. Az Európai Uniónak elsősorban Európában kell garantálni a biztonságot. Mindemellett törekednie kell arra, hogy mint pénzügyi és gazdasági központ segítse elő a világban zajló válságok (békés) megoldását, amihez nagyban hozzájárult egy fős katonai és egy 5000 fős rendőri készenléti alakulat felállítása 2003-ban. Ezek az alakulatok végrehajtották sikeres akcióikat és 7
8 bebizonyították hatékonyságukat Bosznia- Hercegovinában, Macedóniában, Koszovóban és a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. I. Az ENSZ és a békefenntartás Hogyan is dolgoznak az igazi kéksisakosok? Sokakban felmerül a kérdés a békefenntartás szó kapcsán, hogy pontosan mi is a feladata egy békefenntartónak, milyen tevékenységi kört tölt be, hogyan végzi a munkáját? A hidegháború alatt a békefenntartó műveleteknek általában államok közötti konfliktus kezelésében volt szerepük. Az államon belüli, polgárháborús helyzetek megoldása nem volt jellemző. A békét a katonák a jelenlétükkel érték el, katonai erőt általában nem kellett alkalmazniuk. Tevékenységük egyirányú volt, mivel a mozgásterük is le volt szűkítve. Általában a már meglévő békét (tűzszünetet) kellett fenntartani. Létszámuk sem volt túl nagy és minden esetben a semlegesség és pártatlanság alapján dolgoztak. A klasszikus békefenntartás a konfliktuskezelés egyfajta eszköze, habár ez így, szó szerint nem szerepel az Alapokmányban, ugyanis az ENSZ békefenntartó tevékenysége mögött nincs semmilyen precíz doktrína vagy eljárási szabály. Az ENSZ- békefenntartás gyakorlati szükséghelyzetből született. 1 Az ENSZ a hidegháború után egyre összetettebb kihívások elé nézett, amelyek már olyan felkészültséget igényeltek volna, amelyben a konfliktuskezelés összes eszközére szükség lenne (békekikényszerítés, béketeremtés, békeépítés). Ez az új kialakult helyzet számos kudarca adott okot a 90- es évektől, ugyanis a klasszikus békefenntartás olyan eszköz, amely az adott konfliktus egy meghatározott pontján kerül alkalmazásra, egy adott állapotra és nem magára a folyamatra koncentrál. 2 Ennek a ténye a világszervezetet semlegessé és pártatlanná tette, minimális erőhasználattal. A missziók ettől függetlenül számos sikert értek el, például Namíbia felszabadításában, így az ENSZ hatásköre is kibővült, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezet képes bonyolultabb válságok megoldására és kiküszöbölésére is. A kis létszámú semleges jelenlét a hidegháborút követően már nem volt kielégítő, hanem egy átfogóbb béketeremtő, békeépítő stratégiára volt 1 Gazdag Ferenc: Válságkezelés és békefenntartás (tanulmány), in:tanulmányok a háborúról, Múltunk (történelmi folyóirat), 2004, XLIX. évfolyam, Bp., 267 o. 2 Tisovszky János: Az ENSZ és a békefenntartás, Magyar ENSZ Társaság, 1997, Bp., 40 o. 8
9 szükség, amely a konfliktus gyökereit próbálja kiírtan a béke hosszú távú fenntartása érdekében. Az ENSZ ezek után már olyan nemzetközi légkörben működött, amely lehetőséget teremtett egy hatékonyabb szerepvállalásra. A világszervezetet természetesen bírálatok is érték, így az 1995 utáni békefenntartó műveleteket óvatosabb beavatkozó politika jellemzi. Általános nézet szerint az Egyesült Nemzeteké továbbra is a vezető szerep a nemzetközi konfliktusok és válságok rendvédelmi szervekkel történő kezelése során. A szervezet fő célja a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és működésének két fő szervező elve a hatalmi egységre alapozott túlsúly és az együttes ( kollektív) biztonság. 3 A világszervezetnek ma már elengedhetetlen szereplői a rendvédelmi szervek (rendőrség, határőrség, polgári titkosszolgálatok, magán biztonsági szolgálatok). Ezért a dolgozat kitér az ENSZ felépítésére, szerepére a békefenntartásban és a rendvédelemre is: 1. Az ENSZ megalakulása Történelmi háttér: Az Egyesült Nemzetek Szervezete (továbbiakban ENSZ) a II. világháborút követően jött létre, elsősorban egy újabb világháború kitörésének megakadályozása és a kialakított status quo fennmaradásának garantálása végett. Az ENSZ alapokmányát ötven nemzet képviselője dolgozta ki a san fransisco-i konferencián, majd az Alapokmányt június 26-án ugyanez az ötven ország képviselője írta alá, ami a Szervezet alapító okirata, és amely megállapítja a tagállamok jogait és kötelezettségeit, létrehozza az Egyesült Nemzetek szerveit és ügyrendi szabályzatát. Az ENSZ hivatalosan október 24-én 5 jött létre, amikor az Alapokmányt ratifikálta Kína, Franciaország, Szovjetunió, Nagy- Britannia, az Egyesül Államok és a többi aláíró többsége. 3 Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika, SVKH, 2001, Bp., 176 o. 4 Források: Gömbös Ervin: Az ENSZ család és Magyarország, ENSZ Akadémia, 1997, Bp. Tisovszky János: Az ENSZ és a békefenntartás, Magyar ENSZ Társaság, 1997, Bp. 5 E történelmi jelentőségű esemény emlékére október 24-e lett az ENSZ napja és az Egyesült Nemzetek elnevezés az Amerikai Egyesült Államok egykori elnökétől, Franklin D. Roosevelttől származik. 9
10 1.2.Célok és alapelvek: Az Alapokmány 19 fejezetben rögzíti a szervezet céljait, szervezetét, működési szabályait. A dokumentum nemzetközi szinten törvénybe foglalta a nemzetközi kapcsolatok főbb alapelveit és egyértelműen és átfogóan foglalkozott az erő alkalmazásának korlátozásával. Fő célként tűzte ki, hogy a viszályokat a lehető legbékésebb eszközökkel kell megoldani és rendezni. Az ENSZ létrejöttének és működésének céljai - az Alapokmány szerint -, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, fejlessze a nemzetek közötti egyenjogúság és önrendelkezés elvének a tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat, megoldja a gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatokat, valamint hogy az egyes nemzetek által a közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek összeegyeztetésének központja legyen. Az ENSZ Alapokmánya a szervezetek jogait és kötelezettségeit 60 évvel ezelőtt fogalmazta meg, úgy, hogy a második világháború utáni győztesek érdekeinek megfelelően szabályozza a világ rendjét. 6 Az Alapokmány 2. cikke felsorolja azt a 6 alapelvet, amely szerint a tagállamok eljárnak: 7 1. A tagállamok szuverén egyenlősége 2. A vállalt kötelezettségek jóhiszemű teljesítése 3. A nemzetközi viszályok békés eszközökkel történt rendezése 4. A tagállamok tartózkodása attól, hogy más államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszakot, vagy fenyegetést alkalmazzanak 5. Segítségnyújtás olyan államoknak, melyek az Alapokmány szellemében járnak el 6. Tartózkodás a tagállamok belső joghatósági körébe tartozó ügyekbe való beavatkozástól 6 Forrás: E.Luard: A History of the United Natons, Vol.1., The Years of Western Domination , 1984, Macmillan, London, 7 Forrás: Halmosy Dénes: Nemzetközi Szerződések és dokumentumok , Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó - Gondolat Könyvkiadó, 1985, Bp., o. 10
11 1.3. Az ENSZ tagjai: A szervezeten belül valamennyi tag szuverén egyenlőségének elvén alapszik. A szervezet összes tagja köteles az Alapokmányban vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen teljesíteni, és kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel, nemzetközi béke és biztonság, valamint igazságosság veszélyeztetése nélkül rendezni, úgy, hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak bármely másik állam elleni erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától. A tagok kötelesek megadni minden segítséget az ENSZ részére, minden olyan tevékenységéhez, amelyet az Alapokmányban leírtaknak megfelelően folytat. Az ENSZ biztosít minden olyan feltételt a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében azoknak az államok is, amelyek a szervezetnek nem tagjai, hogy az elveknek megfelelően járjanak el. Az Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az ENSZ-et arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzon be, amely bármelyik állam belső joghatóságának körébe tartozik. Az Egyesült Nemzetek tagja lehet minden békeszerető nemzet, amely az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a Szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó ben az ENSZ 191 tagállamot tartott nyilván. Amennyiben egy ország az ENSZ tagállama, akkor az azt jelenti, hogy nemzetközileg elismerték. Az ENSZhez a mai napig csatlakoznak új tagországok. Magyarország a világháború veszteseként nem lehetett alapító tagja az ENSZ-nek, hazánk december 14-én csatlakozott a világszervezethez. Az ENSZ Alapokmánya az Egyesült Nemzetek hat főszervét hozta létre. A 7. cikkely szerint a hat főszerv a következő: Közgyűlés, Biztonsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Nemzetközi Bíróság és a Titkárság. Mivel a békefenntartás intézményi hátterét ezek közül a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, és a Főtitkár biztosítja, ezért a dolgozatban ezekre térek ki részletesebben. 8 Gömbös Ervin: Az ENSZ család és Magyarország, Magyar ENSZ társaság, 1997, Bp., 19 o. 11
12 1.4. Intézményi háttér: Közgyűlés ( General Assembly) Az ENSZ legfőbb tanácskozó testülete. Az összes tagállam képviselőiből áll, amelynek mindegyike egy szavazattal rendelkezik. Kétharmados többségre van szükség minden fontosabb témát érintő kérdésben. Például: új tagok felvétele vagy a költségvetés. Feladatait és hatáskörét úgy viszi véghez, hogy megvizsgál minden olyan tevékenységet, amely a nemzetközi biztonság és béke fenntartására irányul. Legyen itt szó leszerelésről, fegyverkezési szabályozásokról. Tárgyal és javaslatokat is tesz vitás kérdések során. Mivel a fő döntéshozó szervről van szó, ezért az ENSZ bármely szervének hatásköréről is dönthet, vagy hozhat ajánlásokat. A nemzetközi politikai együttműködés elengedhetetlen feltétele a szervezet hatékony működésének, ezért tanulmányok elkészítéséhez is hozzájárul a Közgyűlés. Folyamatosan vizsgálja a Biztonsági Tanács (továbbiakban BT) és más szervek jelentéseit. A költségvetés kényes kérdéseiben (pl. tagdíjak megszabása) is ez a szerv dönt. Amikor a béke veszélybe kerül és a BT tagjai képtelenek egyhangúlag eldönteni a beavatkozás kimenetelét, akkor a Közgyűlés azonnal megvizsgálja az ügyet, és ajánlásokat tesz az intézkedésekre, fegyveres erő alkalmazására vagy nem A Biztonsági Tanács ( Security Council ) A Biztonsági Tanács az Alapokmány értelmében elsődlegesen a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős. 15 tagja van: 5 állandó (Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy- Britannia és az Egyesült Államok), és 10, a Közgyűlés által kétéves időszakra megválasztott tag. A tanács minden tagja egy szavazattal bír. Eljárási ügyekben minimum 9 igenlő szavazatra van szükség, érdemi kérdésekben is 9 szavazat kell, de ebben benne kell lennie az öt állandó tag igenlő szavazatának is. Ezt nevezik a nagyhatalmi egyetértés elvének. (vétójog) Feladatai és hatásköreit a béke és a biztonság fenntartása alapján végzi a BT. Általában megvizsgál olyan ügyeket, amelyek viszályhoz vezethetnek, és ajánlásokat tesz azok rendezésre. Gyakran felszólítja a tagállamokat, hogy 12
13 kezdetben gazdasági szankciókat alkalmazzanak inkább, mint fegyveres erő bevetését bármely veszélyzónában. A BT minden tagja egy képviselőjének jelen kell lennie az ENSZ székhelyén New York-ban. A Tanács a székhelyen kívül bárhol ülésezhet. Volt már példa arra, hogy Etiópiában vagy Panamában ültek össze. A Tanács minden esetben, amikor a béke fenyegetésére érkezik panasz, a békés eszközökkel való egyességre jutást helyezi előtérbe. Kijelölhet megbízottakat vagy magát a főtitkárt a békés rendezésre. Adhat ki tűzszüneti irányelveket, békefenntartókat küldhet a nyugtalan térségekbe, hogy teremtsenek békét. Az Alapokmány 7. fejezete alapján a BT dönthet kényszerítő intézkedésekről, gazdasági szankciókról (kereskedelmi embargó) vagy katonai akciókról is A Titkárság ( Secretariat ) A titkárság végzi az ENSZ mindennapos sokoldalú tevékenységét, munkáját adminisztrációk során. Élén a Főtitkár (Secretary-General) áll, akit a BT javaslatára a Közgyűlés nevez ki öt éves időtartamra. A jelenlegi főtitkár: Kofi Annan, aki felelős a tervezési, irányítási és ellátási tevékenységek hatékonyságáért, viszont a világban zajló ENSZ békeműveletek összehangolásáért, eredményes működéséért a főtitkár - helyettes a felelős. Összefoglalva elmondható, hogy ez elmúlt évben olyan új kockázatok fenyegetik az euro-atlanti békét és stabilitást, mint például a vallási, etnikai és kisebbségi konfliktusok. A gazdasági instabilitás, különböző politikai rendek összeomlása és a tömegpusztító fegyverek elterjedése is további megoldatlan problémákra ad okot. Az ENSZ óta összetett, hatékonyabb erőfeszítéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében. Mindez az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ld. ENSZ Intézményrendszere) hatáskörébe esik. A válságkezelés területén kulcsfontosságú megkülönböztetni a békefenntartó és békekikényszerítő műveleteket, ugyanis ez elkülönítés szükségessé teszi különböző típusú erők, irányítás és vezetési struktúra létrehozását. A békekikényszerítés tekintetében inkább egyfajta jogi együttműködésről van szó. A kihelyezett állomány és az adott működő ország közigazgatási törvénykezésének helyreállítása, helyi rendőrség felállítása tartozik a feladatok közé. Mindez 13
14 komolyabb katonai hátteret igényel, hiszen nem a meglevő békét tartja fenn, hanem a háborús állapotot próbálja megszüntetni. II. A válságkezelés és a békefenntartás 1. Történeti áttekintés A nemzetközi szintér: A XXI. században egy háború nem lehet valódi megoldás a viszályok rendezésére, hiszen a harcok megvívása után egyre újabb és újabb konfliktusok kerülnek a felszínre, amelyeket valamilyen formában kezelni kell. A hidegháború alatt a különböző válságok, konfliktusok, polgárháborúk során a katonai közigazgatás szervei végeztek békefenntartó műveletek, beleértve a rendvédelmet is. Elég sok esetben használták fel az Amerikai Egyesült Államok hadseregét rendvédelmi célokra, például helyi rendőri szerveztek felállítására a Fülöp- szigeteken, Nicaraguában, Haitin. 9 Az ilyen és hasonló feladatok elvégzésére szükség volt speciális rendvédelmi szervek megalakulására, így Amerikában megalakult a Polgári Ügyek Szolgálata (Civil Affairs Division) illetve a célországokban több helyen létrehozásra került az Egyesült Államok Rendőrsége (U.S. Constabulary) amely a helyi erőkkel közreműködve próbálta végrehajtani a feladatokat. Hasonló módon zajlott a polgári közigazgatási és rendvédelmi feladatok ellátása különböző területeken is. A háború utáni felszabadított és elfoglalt területeken egyaránt szükség van jól működő közigazgatási feltételekre, adminisztrációra. Ezért fontos, hogy manapság a tisztek, katonák, rendőrök felkészítése egy bevetésre, egy küldetésre terjedjen ki katonai közigazgatás területére, tanácsadásra, helyi szervekkel való együttműködésre. Mindehhez motivált, kiképzett brigádra van szükség jó problémamegoldó- készséggel. Minél hatékonyabb a helyi szervekkel való együttműködés, annál rövidebb az az átmeneti időszak, ami a békefenntartás, békekikényszerítés, békeépítés v. béketeremtés alatt zajlik és annál gyorsabban adható át a feladat a helyi rendvédelmi szerveknek. Mindezeket a feladatokat ig katonai rendőrök, csendőrök látták el. 9 Forrás: Erwin A. Schmidl: Police in Peace Operations, An Historical Overview ( A rendőrség feladatai békefenntartó műveletekben, Történelmi áttekintés), :25 14
15 A dolgozat az utáni időszakot mutatja be részletesebben, kitérve a békefenntartás új generációjára, a civil - és rendőri válságkezelésre és (béke) rendfenntartásra az ENSZ-en és az EU -n belül. 2. Válságkezelés fejlődése Olyan komplex fogalom, mely magában foglalja mindazon politikai, katonai, jogi, gazdasági és humanitárius tevékenységet, amelyek célja valamely fegyveres konfliktus vagy válság kiszélesedésének (eszkalációjának) újjáéledésének megakadályozása a békés állapothoz való visszatérés (de-eszkaláció) elősegítése egyaránt. 10 A békefenntartás, mint fogalom mai napig nem szerepel az ENSZ Alapokmányában, a vélemények is eltérőek azzal kapcsolatban, hogy milyen tevékenység sorolható ide, viszont az Alapokmány egy olyan keret, mely tág teret biztosít a nemzetközi béke és biztonság fenntartására. Az első nemzetközi békefenntartó tevékenység 1948, sőt 1956-ra tehető, ugyanakkor a legelső békefenntartó tevékenységet az Osztrák- Magyar- Monarchia katonái hajtották végre ben Krétán. Tisovszky János a következőképpen definiálta a békefenntartást: olyan ENSZ akció, amelyben katonai személyek vesznek részt, de erő alkalmazására való felhatalmazás nélkül, egy adott konfliktusban a nemzetközi béke és biztonság fenntartását vagy helyreállítását szolgálva. Önkéntes akció, amelynek a felek beleegyezésén és együttműködésén kell alapulnia, az ENSZ semleges, pártatlan jelenlétével. 11 A békefenntartás olyan tevékenység, amelyet egy adott politikai helyzet tesz lehetővé és alakít és a fogalmi általánosítások sokszínűsége amiatt van, hogy a konfliktusok mind tartalmilag mind minőségileg jelentősen különböznek egymástól. Ez érthető, mivel minden országban más és más politikai viszonyok vannak, más a gazdasági fejlettség, a kulturális beállítottság. A konfliktus megoldása így minden esetben a helyi viszonyokhoz és sajátosságokhoz kell igazítani. Gyakran előfordult, hogy a béke épp amiatt nem volt elérhető, mert az adott szervezet figyelmen kívül hagyta az adott térség válságának sajátosságait. 10 Biztonságpolitikai prognózis a magyar fegyveres erők válságkezelési és békefenntartó tevékenységére (tanulmány), Biztonságpolitikai és honvédelmi kutatások központja alapítvány, ZMNE Egyetemi Könyvtár kiadvány, 1997, Bp., 15 o. 11 Megjegyzés: annak ellenére, hogy katonai személyzet vesz részt az akcióban, nem fegyverrel érik el céljukat, sőt sok esetben nem is viseltek fegyvert 15
16 2.1. A válságmegelőzés: A válságmegelőzés az ENSZ rendszerén belül egy hatékony és az utólagos cselekvésnél olcsóbb eszköz a konfliktusok megoldására. A lényege, hogy időben kell cselekedni. Egyik eleme az erőhasználat delegálása, ún.: készenléti erők rendszere. A sok megválaszolatlan kérdés, sikertelen akció miatt látható, hogy az ENSZ igazi katonai fegyveres akció végrehajtására alkalmatlan külső segítség nélkül. Ilyen feladatokra inkább csak bizonyos közös érdekek mentén összeszerveződött országcsoportok, regionális katonai-védelmi szervezetek alkalmasak. A tagországok sem mutatnak hajlandóságot az érdekszférájukon kívül eső konfliktusok megoldására, ezért az ENSZ delegálhatja vagyis bérbe adhatja az erőhasználatot. Ami annyit jelent, hogy felhatalmaz egy országot vagy szervezetet a válság kezelésére. Ilyen esetekben viszont felmerülhet, hogy az ENSZ érdeke ellentétbe kerül a felhatalmazott szervezet érdekeivel, ami negatívan hathat ki a konfliktuskezelésre. Különböző típusú béketeremtő vagy más néven válságkezelő műveleteket ismerünk. Túlnyomó részük az ENSZ Alapokmánya VI. fejezetének hatálya alá esik. A műveletek létrejöhetnek békés vagy feszültségekkel teli országokban, de általában a különböző nemzetek együtt lépnek fel a béke megőrzése érdekében (ld. ENSZ). Legyen szó NATO, ENSZ vagy EBESZ által vezetett akcióról a vezetési szerveknek megfelelő időben érthető, konkrét politikai direktívát kell adni a végrehajtandó feladatról. Amennyiben mód van rá, akkor a kitűzött végállapotot is konkrétan meg kell jelölni. A hadművelet során is szükség van egy direktívára, amely magába foglalja a feladat-meghatározást, illetve tartalmazza a kívánt végső állapotot; az időkorlátozásokat, a haderő struktúráját, összetételét; vezetési elveket. Ahhoz, hogy a csapat hatékonyan végezze el a feladatokat, a parancsnokot mielőbb ki kell nevezni, és be kell vonni a tervezésbe a kezdetektől fogva, mert csak így tud közérthető utasításokat adni. A polgári, katonai, politikai, diplomáciai és más nem kormányzati elemek integrációja minden szinten szükséges. Fontos, hogy egy jól együttműködő haderő álljon össze és illeszkedjen a feladathoz. A meghatalmazásnak minden esetben tartalmaznia kell az alkalmazandó haderő szintjét. A megerősítő és felmentő (mozgósított és mozgósítható tartalék) erők kijelölése is kulcsfontosságú feladat, mert a helyzet 16
17 bármikor megkövetelheti, hogy a kihelyezett alakulatnak azonnali segítségre van szüksége, vagy, ha egy művelet hosszabb ideig tart, mint amennyire tervezték, akkor szintén erősítést kell igényelni. Nyilvánvaló, hogy egy békefenntartó művelet nagyon pontos vezetést igényel, és csak minimális eltérés lehet a vezetési elvekben (struktúrában) az ENSZ, EBESZ vagy más nemzetközi szervezet által vezetett műveletek között A válságkezelő műveletek: A válságkezelő műveletek speciális sajátosságaik miatt hatást gyakorolnak a vezetési stílusra, a vezetési szervezet felépítésére, az erő alkalmazására, ugyanis fő céljuk a politikai akarat érvényesítése. Mint tudjuk, a politika mindenhova elér, mindenre kihat, így jelen esetben egészen a harcászati szintig befolyásolhatja a parancsnoki döntéshozatalt, tehát korlátozhatja a vezető hatáskörét számos esetben. A válságreagáló vagy más néven válságkezelő műveletek során, az események nem várt fordulathoz vezethetnek. Előfordulhat, hogy ami fegyveres erő nélküli beavatkozásnak indult, hirtelen katonai erő bevetést igényel. A békefenntartás megváltozott, új dimenziója van, a katonai erőt újszerűen alkalmazza. Békésebb viselkedés a jellemző, amibe beletartozik az emberekkel való közvetlen kapcsolat, tanácsadás, oktatás, segítségnyújtás, ami viszont percek alatt megváltozhat és átcsaphat fegyveres erő alkalmazásába. A mai kor békefenntartó katonái ezért manapság szuperkatonák kell, hogy legyenek. Olyan emberekről van itt szó, akik az egyik pillanatban ellenséges katonákat lőnek, a másik pillanatban menekülteket mentenek meg vagy éppen tüntetéseket oszlatnak fel. Ezért fontos a rugalmasság, a megfelelő felkészültség, hogy ilyen helyzetekre gyorsan tudjanak reagálni a csapatok. Kialakulhat olyan szituáció is, ahol az egyik pillanatban gyerekeket kísérnek iskolába a katonák, a másik pillanatban meg már fegyvert kénytelenek használni, mert egy feszültséggel teli országban bárhol, bármikor történhet egy nem várt robbantás vagy támadás. Ez az a helyzet, amire mentálisan fel kell készíteni egy katonát vagy rendőrt. Előtérbe kerültek a gazdasági, humanitárius programok is, ami intenzív kapcsolatot igényel a helyi lakossággal, megfelelő tájékoztatással egybekötve. A válságreagáló műveletek magukban hordozzák a béke- és a háborús vezetés elveit, módszereit, és a vezetésük multinacionális keretek között történik. 17
18 A békeműveletek során mindig szükség van műszaki csapatok bevonására is. Megsokszorozzák a védelem hatékonyságát, például ivóvíz biztosításával, tárolásával, meglévő berendezések karbantartásával, javításával, aknák megsemmisítésével. 12 Ezen kívül koordinálják a hadosztály (dandár, zászlóalj) munkáját, és hatékonyan próbálják felhasználni a hadszíntéri műszaki erőforrásokat. A kontingens parancsnokának teljes mértékben tisztában kell lennie a támogató műszaki erők jellemzőivel. A békefenntartó műveletek részére állandó kommunikációs és információs bázist kell létrehozni. Ez jelenti a szövetséges alakulatok logisztikai biztosítását is, mivel a bevetések egyre inkább expedíciós, tengerentúli ( oversea ) és/ vagy térségen kívüli ( out of area ) küldetések, ezért a megfelelő logisztikai háttér az egyik legszükségesebb eleme a misszióknak Az intervenció fokai és formái: 14 Amikor katonai beavatkozásról van szó, akkor mindig az adott helyzettől függően beszélünk unilaterális, nemzetközi, elvi vagy erőszakos műveletekről. Ez a beavatkozás egy lépéssorozat, amelynek a következő fokozatai vannak: Az első lépések általában nemzetközi jogi döntések, határozatok, deklarációk. Mivel ezek általában elégtelenek, ezért velük egy időben a politikai - diplomáciai nyomásgyakorlás formái is megjelennek. Ilyenek például a direkt utazások. Amennyiben ez a próbálkozás is sikertelen, akkor kerülhet sor az intésre, figyelmeztetésre. Ideáig tart az intervenció ún: puha zónája A második lépések már határozottabbak, ugyanis az elszigetelés formáit alkalmazzák. Ilyen esetben használnak gazdasági embargót, nemzetközi szervezetekből való kizárást. Ezen a szinten már jelentősek az érdekütközések, ami annyit jelent, hogy egyre valószínűbb a katonai eszközök bevetése. Az említett lépések tartoznak az ún.: félkemény kategóriába A harmadik lépés már a kemény eszközök sorozata: Katonai erő felvonultatása, készenlétbe-helyezése, ellenőrző-felderítő eszközök aktivizálása, 12 Forrás: A békeműveletek néhány aktuális kérdése, in: Hadtudomány - A Magyar Hadtudományi Társaság folyóirata, 2.sz. 2004, o. 13 Forrás: Dr. Padányi József: Hogyan tovább műszakiak?, A műszaki támogatás elvi és gyakorlati kérdései ma és holnap, Tanulmány, in: HM Tudományszervező Tanács, 2002, 7-8 o. 14 Forrás:Biztonságpolitikai prognózis a magyar fegyveres erők válságkezelési és békefenntartó tevékenységére (tanulmány), Biztonságpolitikai és honvédelmi kutatások központja alapítvány, ZMNE Egyetemi Könyvtár kiadvány, 1997, Bp., 15 o. 18
19 flottademonstráció. Ez a beavatkozások olyan utolsó szintje, ahol az összecsapás és így a veszteségek még elkerülhetők. Néhány forrás még ehhez a szinthez sorolja be a szankcionálást is, amikor a katonai erőnek az adott ország területén nem sértő alkalmazására kerül sor. Például ide sorolható a célország légiirányító rendszerének aktív rádió zavarása, fegyveres határzár, a légicsapás légtéren kívül, vagy hajók elfoglalása. Az utolsó lépések egyike a teljes fegyveres (katonai) intervenció. Ez lehet korlátozott, ami annyit jelent, hogy bizonyos objektumra irányuló, térségek, támaszpontok elfoglalása vagy bénítása. A korlátozás fegyvernemben is jelentkezhet, ugyanis a nemzetközi békefenntartó erők nem használnak nehéz, helyi lakosságot veszélyeztető fegyvereket, de a békefenntartás maga történhet katonai akció keretében, kizárólag könnyűfegyverzettel felszerelt katonákkal. Az intervenció szükséges eleme, az ún. collateral damage (járulékos károk, tehát civil, konfliktuson kívüli károkozás) kerülése. A válságkezelés legaktívabb időszaka a hidegháború utánra tehető, tehát a kilencvenes évekhez kötődik. Maga a válságkezelés területileg is lényegesen szélesebb körre terjed ki, mint az első generációs missziók idejében. A továbbiakban példaszerűen kerülnek megemlítésre a magyar részvétel általános lehetőségeit különböző típusú akciókban, különböző létszámmal: Kis létszámú tiszti, rendőri és polgári szervezetekkel végrehajtható akciók: Tűzszünetek ellenőrzése: a háborús felek együttműködésével történik, nem NATO kompetenciával. Az ilyen akciókra a megfigyelés, ellenőrzés a jellemző. Példának lehet említeni az 1991 utáni Irak- Kuvait és India-Pakisztán közötti fegyverszüneti megfigyelést. A ilyen jellegű akciókban a magyar részvétel esetinek mondható és általában kis létszámú. Határövezet ellenőrzése: két ország közötti háborút követő időszakban jellemző ez a fajta ellenőrzési folyamat, NATO kompetenciával. Az előbb említett tűzszüneti ellenőrzéstől ez annyiban különbözik, hogy nagyobb létszámmal képviseltetik magukat a békefenntartók és az egyes szakaszokért a nemzeti kontingensek vállalnak felelősséget. Erre is jó példa az előbb említett Irak-Kuvaiti határzónában folytatott tevékenység. 19
20 A magyar részvétel szintén kis létszámú ilyen esetekben és érdemes a speciális kiképzés, esettanulmányok, gyakorlatok alkalmazása. Polgárháborút követő tűzszüneti ellenőrzés: itt az önvédelemre és a személyi állomány biztosítására nagyobb hangsúlyt fektetnek, mert fő cél a tűzszünet felborulásának megakadályozása. NATO, WEU vagy ENSZ kompetenciával. Erre jó példa az angolai és salvadori megbízatás. Az ilyen jellegű konfliktusok földrajzilag elég távol esnek a kis országoktól, ezrét a magyar felajánlás átgondolandó, csak garanciák esetén érdemes az invitálást elfogadni, mivel Magyarország nem rendelkezik önálló logisztikai háttérrel, tehát a felajánlást úgy kell megtenni, hogy az állam ilyen esetben bérbe veszi az idegen logisztikát, ami komoly összegeket von maga után. Választások ellenőrzése: ez általában összekötődik a tűzszüneti megfigyeléssel és azok a csapatok, hajtják végre, akik már eleve ott állomásoztak más okból kifolyólag, mintegy folytatásaként az előző missziónak. Amennyiben mégis váltást igényelnek, akkor a magyar fél részt vállalhat általában rendőri és/vagy polgári személyekkel. Közvetítés a harcoló felek között: Ezek általában ENSZ, EBESZ, és mostanában EU kezdeményezésével lépnek életbe. Diplomáciai feladatról van szó. Amennyiben a térségben hazánknak bármilyen érdekeltsége van, a felkérést illi elvállalni. Érdemes olyan diplomatákat küldeni, akik a szakértői tanácsadásnak eleget tudnak tenni. Kiválasztásuk általában egyéni szempontok alapján történik. Maximum 1-3 főről van szó, akiknek a felkészítésük részben hazai és részben külhoni feladat és előnyt jelenthet a kiválasztásnál az érintett térséggel kapcsolatos nyelvtudás illetve egyéb békefenntartásban szerzett tapasztalat. Leszerelés és haderőcsökkentés: Az ilyen jellegű feladatokra nemzetközi megállapodások, békefenntartó vagy béketeremtő missziók után kerülhet sor. Célszerű elvállalni magyar részről a bevetést, még akkor is, ha eddig még az adott területen nem volt magyar kontingens. A csoport felkészítése még itthon történik, a nyelvtudás vezetői szinten követelmény. Általában fő közötti a létszám. Csapatkivonás ellenőrzése: Az EBESZ szervezi az ilyen jellegű megfigyelő akciókat. A konkrét eseti példa erre a kubai erők Angolából történő kivonása. Az ilyen feladatokat tiszti csoportokkal érdemes lebonyolítani magyar szinten. 20
21 Békefenntartó és konfliktusmegelőző műveletek: Konfliktus rendezése utáni tűzszünet ellenőrzés: Erre a típusú műveletre politikai labilitással és ellenőrizhetetlen katonai erők jelenlétével jellemezhető szituációkban kerülhet sor. Példák: arab-izraeli háborúk (libanoni, szíriai akciók) UNIMOG: Irak-Irán; UNPROFOR: Horvátország; UNTAC: Kambodzsa. Ezeket a feladatokat meghatározott zónákban végzik, nagy létszámú önvédelmi fegyverzettel gyalogos zászlóaljak, helikopterrel megerősítve. Magyarország a ciprusi feladatokban vett részt, helyszíni feladat-meghatározással egybekötve. Csapatszétválasztás: Offenzív akció, olyan esetekben kerül sor ilyenre, ha belső politikai ellentétek feszültséget okoznak, elszabadulnak az indulatok. Ilyen feladatokat a NATO felkérésével lehet végrehajtani. Magyar kontingens szakemberekkel, logisztikai segítségnyújtással, szállítóalakulatokkal, harctámogatókkal tud részt venni, önálló feladatot kockázat miatt nem vállalnak Csapatkivonás: szilárd tűzszünet és a parancsnoki, vezetői rendszer biztos stabilitása után kerülhet sor ilyen jellegű akciókra. Fegyverese egységek kivonása, vagy a már megtörtént kivonás ellenőrzése tartozik ebbe a kategóriába, ami példaként említve már a boszniai válság idején is megvalósult. Mobil harci lövész csapatok hajtják végre az akciót és a felügyelet. Magyar szerepvállalásra akkor kell számítani, ha arra már előzőleg is sor került és az egységek már a helyszínen állomásoznak. A felkészítés a helyszínen folyik, a terep megszervezésére, ellenőrző pontok elfoglalására. Választások lebonyolítása: Ennek a feladatnak a lényege, a helyi választások ellenőrzése, zavartalan lebonyolítása, a rend fenntartása és ellenőrzése. Ezt külön mandátum alapján végzik. Ilyen jellegű küldetésre került sor Mozambikban, Kelet-Szlavóniában. E tevékenységet civil és rendőri erők biztosítják. Magyar csapatok csak kivételes esetben vesznek részt ilyen akcióban. Segélyszállítmányok eljuttatása: Két szakaszra bontható fel: a repülővel vagy hajóval az adott térségig, majd a leszállás után a szállítás, felhasználás, szétosztás a válságtérségben. Objektumőrzés: Egy bizonyos terület, intézmény (repülőtér, raktár, börtön, támaszpont) biztosítása, védelme. Magyar kontingensek általában az őrzésben vesznek részt. 21
22 A válság konszolidációs időszakában, új közigazgatásban, adminisztrációban, helyi rendőrség felállításában való segítségnyújtás, általában civil, vagy rendőri tanácsadó feladat. Magyar erők ennek az előkészítésében vehetnek részt. Menekültek visszatelepítése: Ez alapvetően fegyvermentes feladat, tehát könnyűfegyverzetű csapatok végzik. Őrző-óvó tevékenységnek is hívják. Lövész alegységek, műszaki elemekkel, szállító alakulatokkal együtt vehetnek részt ebben. Fegyveres erők leszerelése, fegyverek begyűjtése. Ezt a feladatot általában a válságkezelés után hajtják végre. Külön kontingenst általában nem igényel, a már ott lévő csapatokból jelölnek ki egy külön állományt a feladat ellátására Konfliktus megelőzés, béke, tűzszünet kikényszerítése, agresszor megfékezése Határellenőrzés: Ez a tevékenység a válsággal küzdő ország határainak blokkolására irányul a krízis eszkaláció megelőzése érdekében. Például ben erre sor került Macedóniában. Az ilyen akciók politika okok miatt általában nemzetközi szintűek. Tűzszünet megteremtése: Erre akkor kerül sor, ha a megállapodás megtörtént, de annak a felek nem tettek eleget. Ez a feladat jelentős erőket köt le. Nagyobb katonai hatalmak katonáiból álló dandár szintű szervezetek képezik az állományt. Magyarország egy ilyen dandár szintű állomány felállítására jelenleg nem képes, ezért logisztikai, műszaki (infrastruktúra), javító egészségügyi alakulat formájában kerülnek kiküldetésre a csapatok. Polgárháború kitörésének megakadályozása: Célja a törvényes rend fenntartása, a legitim hatalom utasítására. Ilyen esetekben alkalmazhatnak légi-, szárazföldi-, vagy tengerészeti erőket, illetve igénybe vehetik a helyi közlekedési infrastruktúrát a célpontok megközelítésére. Ezt követően hagyományos katonai feladatokat látnak el. Fontos a felderítő és biztonsági erők kialakítása, és meg kell szervezni szükség esetén a csapatok gyors kivonását a térségből. Külön hazai felkészítésre nincs szükség, csak a tevékenység térképen történő eljátszására amennyiben az állomány kiképzett. Agresszor megfékezése: Magyar állomány kihelyezése nem valószínű. A feladatok nagy részét légierő, nehéztechnikai hadosztály végzi, amit Magyarország még logisztikailag sem tud támogatni, ugyanis a közvetlen harccselekményekhez a magyar haderő kiképzettsége, harctéri jártassága nem 22
23 elegendő, hogy hatékonyan hajthasson végre ilyen feladatot, illetve logisztikailag sem tud közvetlen harctámogatást és/vagy harcbiztosítást adni. 3. A békefenntartás generációi A válságkezelés önálló eszközeként említik a békefenntartást, amely hosszú fejlődésen ment keresztül, és állandóan változik, folyamatosan továbbfejlődik. Még is kell egy-két olyan ismérv, ami alapján az elmúlt évtized misszióinak csoportosítását elvégezhetjük és beszélhetünk első, második és egyes vélemények szerint harmadik generációs békefenntartásról. Az ENSZ szakemberek és Boutros Boutros Ghali volt főtitkár két nagyobb korszakra bontják az ENSZ békefenntartását. A határ az 1988-as év. Ennek megfelelően mutatom be a missziókat: : klasszikus, első generációs békefenntartás - Hidegháború alatt tól: második generációs békefenntartás - Hidegháború után es évek: harmadik generációs békefenntartás óta: negyedik generációs békefenntartás- Regionális szervezeteknél Az első generációs klasszikus békefenntartás: ( ) Válságkezelés a Hidegháború időszakában: Ebben az időszakban még nem létezett civil válságkezelés, hanem csak békefenntartás, mint fogalom, ami hivatalosan működött az ENSZ keretein belül. A békefenntartás olyan katonai és politikai tevékenység, melynek célja a szembenálló felek közötti tűzszünet felügyelete, betartása és a további ellenségeskedések megelőzése. Fontos a stabil, biztonságos környezet, légkör megteremtése. Mindezek elengedhetetlen feltételei a békés politikai életnek. A klasszikus békefenntartás, mint fogalom nem szerepel az ENSZ Alapokmányában, létrehozása nem volt az ENSZ célja, hanem a hidegháború ideje alatti status quo megőrzésére alakult ki. Alapelvei csak később alakultak ki, mert a világban zajló egyre több konfliktus szükségessé tette a békefenntartást. 23
24 Dag Hammarskjöld 15 főtitkár 1958-as jelentése szerint az alapelvek szerint bármilyen misszió létrehozásához az érintett felek konszenzusa (consent) szükséges. A csapatokat fogadó és küldő államnak is bele kell egyezni a művelet kimenetelébe. A pártatlanság elve szerint a művelet tervezése és végrehajtása során egyik félnek sem szabad kedvezni, minden esetben semlegesnek kell maradni, és tiszteletben kell tartani a missziók mandátumát, hogy a résztvevő személyzet biztonságát garantálják. A békefenntartók fegyveres erőt kizárólag önvédelem esetén alkalmazhatnak. A többnemzetiségű hadsereg felállítása nem okozott problémát, a tagállamok önként ajánlották fel katonáikat, ugyanis a veszélyforrás elenyésző volt és nagyobb költségek sem merültek fel. A békefenntartók a fizikai jelenlétükkel próbálták elérni a kívánt állapotot, általában megfigyeléssel és ellenőrzéssel, fegyver használata nélkül, amire jó példa az ben lezajlott kongói misszió. 16 A hidegháború idején a békefenntartó műveletek különböző típusait alkalmazták. Ezek közül a legelterjedtebbek a kéksapkás műveletek, melyek a fegyvertelen megfigyelő missziók. A kéksisakos műveletek, melyek szembenálló felek közötti ütköző zónát ( buffer zone) létrehozó missziók, amelynek lényege, hogy az ütközőzóna mentén elkülönítsék egymástól a hadviselő feleket. Kivételes, egyedi alkalmakkor a műveletek lehetnek kikényszerítő jellegűek, illetve államszervezési, (köz)igazgatási feladatok, az úgynevezett kékre festés. A békefenntartó missziókat ciklikusság jellemzi ebben az időszakban, amiből kiderül, hogy maga a misszió mennyire függvénye a nemzetközi politikai légkörnek és változásainak. Ciklusok: 1) : Megfigyelő missziók létrejötte 2) 1956: A klasszikus békefenntartás kezdete(unef1) 3) : A csipkerózsika korszak, amikor nem indult új misszió 4) 1973: A megélénkülés éve, három új misszióval 5) 1978-tól: Megtorpanás volt a jellemző 6) 1988: A békefenntartás új korszaka 15 A svéd származású Dag Hammarskjöld ( ) az ENSZ második főtitkára volt. 16 Forrás: ONUC- Opération des Nations Unies au Congo United Nation Operation in Congo :25 24
25 3.2. A második generációs békefenntartás: (1988-tól) A válságkezelés az enyhülés korszakában: Konfliktusok a hidegháború vége óta is vannak, a vasfüggöny leomlása nem változtatott a világ szembenálló népeinek ellenséges magatartásán, viszont az egyes nagyhatalmi érdekek megváltozásával (SZU felbomlása) a világ olyan pontjain következett be enyhülés, mint Afrika vagy Dél-kelet Ázsia. Ennek ellenére itt és a világ más pontjain is megtalálhatóak a helyi és regionális szintű feszültségek és konfliktusok. Ezeknek hátterében általában etnikai, vallási és nemzetiségi ellentétek állnak, melyek komoly feszültséget okozhatnak, ugyanis több csoport harcol egymással, ami gyakran ellehetetleníti a tárgyalásos rendezést. Az ilyen jellegű válságok száma egyre nő. Az ilyen belharcok, polgárháborúk, etnikai, vallási tisztogatások esetében a kormányok kerülnek szembe irreguláris, gerilla harcmodorú csapatokkal, akik általában nem bizonyulnak megfelelő tárgyalópartnernek. (ld. Bosznia- Hercegovina: Szarajevo) A nemzetközi környezet változik, a regionális szervezetek szerepvállalása nő, egyre erőteljesebb az együttműködő készség a kelet-nyugati szembenállás csökkenése miatt, amihez a válságok kezelésének új szemlélete is szükségessé vált. A nagyhatalmak már kevésbé érdekeltek a konfliktusok rendezésében amennyiben azok az érdekszférájukon kívül esnek. Az 1988 előtti korszak volt a hagyományos, klasszikus békefenntartás, az ún. első generációs missziók ideje. Ez az időszak jelentős tapasztalatokkal szolgált arra, hogy hogyan is kell tervezni és végrehajtani egy sikeres missziót. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a békefenntartó missziók nem tudják megállítani a háborúskodást. A hidegháború végével, a missziók feltételei, feladatai mennyiségileg és minőségileg is megváltoztak. Ennek az időszaknak a műveletei a második generációs missziók 17, vagy más néven a kiterjesztett békefenntartás A Biztonsági Tanácsban is egyre nőtt a készség a szorosabb együttműködésre, ami a válságok valódi okát próbálta feltárni vagy legalább kezelni. Erre az időszakra 17 Forrás: Gazdag Ferenc: Válságkezelés és békefenntartás (tanulmány), Tanulmányok a háborúról in: Múltunk, (politikatörténeti folyóirat), XLIX. Évfolyam, 2004, Bp., o. 25
26 jellemző a komplex műveletek kialakulása, amelyeknek az a lényege, hogy az eddigi nagy létszámú katonai erő mellett megjelenik a civil személyzet is. A rendfenntartás mellett egyre nő a politikai béketeremtő feladatok száma, az államigazgatási feszültségek feloldása, pl. választások levezetése, megszervezése, humanitárius segítségnyújtás, tanácsadás. Ezen kívül helyreállíthatják a helyi infrastruktúrát, begyűjthetik a fegyvereket, átszervezhetik a fegyveres erőket, vagy éppen aknamentesítést hajthatnak végre. Az első ilyen misszió az 1993-as UNTAG (lsd ENSZ missziók később) elnevezésű namíbiai küldetés volt, ahol a válságövezeti ország választásait figyelték meg és vezették le. Az ilyen összetettebb ún.: multi - dimenzionális missziók esetében több erőforrásra és több pénzre is van szükség, ugyanis a missziók száma is növekedett és már nem csak a status quo elérése a cél, hanem a fenntartandó békés állapotokat is meg kell teremteni. A fenti gondolatokból az is kiderült, hogy ez az az év amikortól szorosabb a nemzetközi együttműködés, és aktívabb szerep hárul az ENSZ békefenntartó tevékenységére. Pl. iraki tűzszünet rendezése. Ez a tevékenység a többpárti demokrácia kialakulását szolgálja, ami az ENSZ felé egy kimagasló tett. Bizonyos területek lakosságának a védelmére hozták létre az ún. UNPA akciókat. (UN Protected Areas- ENSZ védett területek) Idesorolhatók a következők: ENSZ által kijelölt biztonsági zónák védelme Boszniában; fegyver-és akna-mentesítés Szarajevóban; fegyverek összegyűjtése és őrzése Mozambikban, Kambodzsában; hadifoglyok összeírása és felügyelete Boszniában, Ruandában; polgárháború utáni területen a helyi rendőrség felállítása, adminisztrációja El Salvadorban. Az is előfordult, hogy az ENSZ békefenntartók a nem ENSZ békefenntartókat figyelték meg például a FÁK (Független Államok Közössége) területén. A missziók kimenetele nem mindig volt sikeres. Példaként tudom említeni az 1992-ben kezdődött ENSZ- műveleteket Bosznia - Hercegovinában, ahol között több kísérlet is született a helyzet stabilitására, de kudarcot vallottak, mert a felek valamelyike (vagy a tárgyalóasztalnál vagy a harcok alatt- megvétózta a megállapodást. Végül a konfliktushelyzetet csak 1995-ben tudták katonai erő alkalmazásával megoldani.) Ezen kívül kudarccal végződött a jugoszláviai 26
TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998
TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa
Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés
Cser Orsolya Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés A biztonság az egyik legalapvetõbb emberi szükséglet, amely sohasem önmagában, hanem mindig a veszélyhelyzetre történõ reagálásként
Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével
Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni
VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens
Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során
A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008
EURÓPAI PARLAMENT 2004 Külügyi Bizottság 2009 2008/2003(INI) 31.1.2008 JELENTÉSTERVEZET az európai biztonsági stratégia és az EBVP végrehajtásáról (2008/2003(INI)) Külügyi Bizottság Előadó: Helmut Kuhne
Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen
A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN
III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Báthy Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bathy.sandor@zmne.hu A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Absztrakt A cikk témaválasztását
A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM
Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése
14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)
14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................
8. Fejezet. Stafétaátadás az életért
8. Fejezet Stafétaátadás az életért 8. Fejezet Stafétaátadás az életért Az előző fejezetekben kijózanító elemzést közöltünk azokról a módszerekről, ahogyan az Auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor korábbi
ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika
ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1
MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.
Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:
1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága
2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1
OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.
ÚJ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEI KATONAI ÉPÍTÉSI GYAKORLATÁBAN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Gulyás András ÚJ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEI KATONAI ÉPÍTÉSI
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 57. szám. A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2011. november 25., péntek. Tartalomjegyzék. I.
HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2011. november 25., péntek 57. szám Tartalomjegyzék I. Utasítások 122/2011. (XI. 25.) HM utasítás a honvédelmi-környezetvédelmi stratégia
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE
Derzsényi Attila attila.derzsenyi@hm.gov.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE Absztarkt Napjainkban ismét kiemelt hangsúlyt kapott a honvédelmi tárca beszerzésének decentralizációja,
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia
P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az
SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Tóth László Ma Európában a nemzetállami logika és a közös európai fellépés vitája feszül. A kérdések úgy hangzanak, hogy
Tanulói részvétel öt magyarországi iskolában
szemle Tanulói részvétel öt magyarországi iskolában A viharosnak nevezett huszadik század után a huszonegyedik század embere kelletlenül és némileg csalódottan kénytelen tudomásul venni, hogy a történelem
dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.
dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet
A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR
ZRÍNYI MIKLÓS 2. számú melléklet a ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. számú példány A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE - 2011 - TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS
ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2
ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető
AZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE
Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 1014 Budapest, Országház u.30. Postacím: 1250 Bp., Pf. 5. Tel.: 224 6790, 224-6700/470 Fax: 224 6793 titkarsag@mtaki.hu www.mtaki.hu AZ
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.20. COM(2016) 231 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Első eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:
H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E
NATO KAPCSOLATOK ÉS FELADATOK SZARAJEVÓBAN NATO POLITICAL AND MILITARY RELATIONS IN BOSNIA-HERZEGOVINA A felbomló Jugoszlávia megoldatlan politikai konfliktusai vezettek a véres boszniai háborúhoz, amely
FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL.
Gosi Mariann FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL Az európaiak még mindig nem vették tudomásul, hogy milyen komoly
A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
Réti Tamás mk. ezredes 1 A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Mint minden dolognak, az inverz logisztikának is többféle megközelítése lehet. Itt nem a fogalmi meghatározás
A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ és különösen
Gabriel Toggenburg EGY KÉNYES KAPCSOLATRENDSZER: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KISEBBSÉGI JOGOK Tényezõ-e a kisebbségvédelem az európai integrációs folyamatban? A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ,
Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja
Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi
HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS
1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY
Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel
KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek
A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja
A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium
KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nyíregyháza 1 Bevezető Mottó: Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud. (Móricz Zsigmond) Az
Katonai antropológia?
KULTÚRAKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ Kolossa Sándor Katonai antropológia? Beszámoló A kulturális antropológia lehetõségei a nemzetközi mûveletek támogatásában címû tudományos konferenciáról Akonferenciánharmadikalkalommaltalálkoztakegymássalahadtudományésakulturális
Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat
Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre
AZ ATOM-, BIOLÓGIAI-, ÉS VEGYI (ABV) VÉDELMI TÚLÉLÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO AFS: STO 1 PASSZÍV VÉDELMÉBEN A REPÜLŐCSAPATOKNÁL
AZ ATOM-, BIOLÓGIAI-, ÉS VEGYI (ABV) VÉDELMI TÚLÉLÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO AFS: STO 1 PASSZÍV VÉDELMÉBEN A REPÜLŐCSAPATOKNÁL A XX. század utolsó két évtizedének fordulóján a bipoláris világrend
Gyakran ismételt kérdések
Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
A NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN
ELŐADÁSOK LADOCSI JENŐ A NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN Ladocsi Jenő őrnagy, mint a Magyar Műszaki Kontingens összekötő
MÁRCIUS 10, SZERDA. ELNÖKÖL: PITTELLA ÚR alelnök
1 MÁRCIUS 10, SZERDA ELNÖKÖL: PITTELLA ÚR alelnök 1. Az ülés megnyitása 2. A Parlament álláspontjaival és állásfoglalásaival kapcsolatos további intézkedések: lásd a jegyzőkönyvet 3. Európa 2020 - A 2010.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA A FŐISKOLAI ALAPKÉPZÉS, MESTERKÉPZÉS, A FELSŐFOKÚ
HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete
HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József
Tájékoztatások és közlemények
Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló
Emlékeztető az Országos Doktori Tanács üléséről
Emlékeztető az Országos Doktori Tanács üléséről ideje: 2013. május 10. helyszín: BME Rektori Tanácsterem (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.) 27 szavazati jogú tag közül 22 van jelen, a tanács határozatképes
J e g y z ő k ö n y v
J e g y z ő k ö n y v 10-1/2009. Készült: Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. január 13-án tartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Zrinszki István
ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG
1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet
Románia nemzeti védelmi stratégiája
38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási
1. Az alkotmány fogalma
1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető
A BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM ETIKAI SZABÁLYZATA
BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR Str. Mihail Kogălniceanu / Farkas utca. 1., 400084 Kolozsvár Tel. (00)40-264-405300*; 405301; 405302; 405322 e-mail: staff@staff.ubbcluj.ro A BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM
A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015
A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének programja 1. Alapelvek A PDSZ-nek, mint nyitott szakmai szakszervezetnek legfontosabb célja a közszolgálat területén, ezen belül
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,
KATONAI BESZERZÉS II. A KÖZBESZERZÉS, (KÖZ)BESZERZÉS, BESZERZÉS RENDSZERE
X. Évfolyam 2. szám - 2015. június DERZSÉNYI Attila attila.derzsenyi@hm.gov.hu KATONAI BESZERZÉS II. A KÖZBESZERZÉS, (KÖZ)BESZERZÉS, BESZERZÉS RENDSZERE Absztrakt A katonai beszerzésről sokaknak első hallásra
Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe
Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,
A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)
HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy
A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
BEVEZETÉS. Tisztelt Pályázók!
DOKTORI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Budapest 2014 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 2 Pályázati felhívás... 3 1. A képzés célja... 3 2. A képzési formák... 4 3. Az NKE doktori iskolái és kutatási területei... 4 4.
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Ikt. sz.: 487/1000/245-2/2013 A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg Debrecen 2013. december 10. Tartalom: Preambulum...4
A NATO szerepe Európa biztonságának fenntartásában
A NATO szerepe Európa biztonságának fenntartásában Neiner András Európa változó földrajza Európa, mint a Föld egy meghatározott területén elhelyezked földrajzi, gazdasági. kulturális, politikai régió,
SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA
SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ
GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS
GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS Gyöngyös Körzete települési önkormányzati képviselő-testületei Magyarország Alaptörvénye, melynek 32. cikke (1) bekezdése k) pontja,
BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco
Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;
Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban
Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek
Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében
Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Bera József Témavezető: Pokorádi László CSc. Biztonságtudományi Doktori
Magyarország katasztrófavédelme
Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.
1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a
1 1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési
MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN
145 SÁRÁNDI TAMÁS MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért. A magyar román viszony és a kisebbségi kérdés 1940 1944 között, Akadémiai Kiadó, Budapest,
a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.
Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek
A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.
A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző
Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján
Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja
NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,
Emlékeztető Női Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport első üléséről Budapest, 2013. 11.14.
Ikt.szám: Emlékeztető Női Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport első üléséről Budapest, 2013. 11.14. Helyszín: 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., IV. emelet, 439/A. tárgyaló Időpont: 2013. november 14.
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
III. KÖVETKEZTETÉSEK
III. KÖVETKEZTETÉSEK Bogdán Andrea Monica Cãluºer Olimpia Moºteanu Salat Levente A nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó elõírások gyakorlatba ültetése a közintézmények szintjén Bevezetés Az Etnokulturális
A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja
Ikt. sz.:19/2009 A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2009. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: a dokumentum forrásai és hatálya 5. o. I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata 5. o. 1. Hagyományaink
373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Dr. Rácz Lajos ezredes
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Dr. Rácz Lajos ezredes A KÍNAI ÖSSZNEMZETI ERŐ NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA ÉS A NAGYHATALMAK GEOSTRATÉGIAI TÖREKVÉSEIRE Doktori (PhD) értekezés szerzői
WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról
Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,
Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső konzulens: Szintén László
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-676/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-676/2013. számú ügyben Előadó: dr. Kéri Szilvia Az eljárás megindítása Az alapvető jogok biztosa, mint gyermekjogi ombudsman, korábban a gyermekvédelmi törvény
Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL
DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ
A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények
Jegyzőkönyv. Készült: A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium 2007. május 4-i üléséről.
Jegyzőkönyv Készült: A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium 2007. május 4-i üléséről. Helye: Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1056 Budapest, Váci u. 62-64.) Jelen
SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015. Tartalom A Szabályzat hatálya 4 I. fejezet: A Szent Pál Akadémia szervezete és működése 4 A Szent Pál Akadémia alapítása és fenntartása; székhelye,
A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA
IX. Évfolyam 2. szám - 2014. június BODORÓCZKI János bodoroczkijanos@gmail.com A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA Absztrakt A cikk betekintést nyújt a szerző kutatásába, áttekinti a magyar
A kultúra menedzselése
A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló
Ph.D. ÉRTEKEZÉS. Dr. Svéd László orvos vezérőrnagy
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Ph.D. ÉRTEKEZÉS Dr. Svéd László orvos vezérőrnagy A Magyar Honvédség egészségügyi biztosítása elvének és gyakorlatának változásai, sajátosságai,