NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012.

Átírás

1 SZEGHALOM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGHALOM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL Szeghalom, május 10.

2 Nyilvánosságra hozatal A Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló többször módosított évi CXII. törvény (Hpt.) 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) kormányrendelet előírásai alapján az alábbiakban részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet a Hpt. 137/A (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint a nem lényeges és védett, bizalmas információk nyilvánosságra hozatalától eltekint. A nyilvánosságra hozott információk témakörei: kockázatkezelési elvek, módszerek, javadalmazási politika szavatoló tőke, a hitelintézet tőkemegfelelése, hitelezési kockázat, sztenderd módszerrel kapcsolatos információ, hitelezési kockázat-mérséklés, kereskedési könyv, kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók, működési kockázat. A Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatkezelési elvei és módszerei, javadalmazási politikája A hazai banki gyakorlatba január 1.-vel új tőkeszabályozás került bevezetésre, amelynek célja a hitelintézetek prudens, megbízható, biztonságos működésének további erősítése. Az új tőkeszabályozásnak való megfelelés érdekében a Takarékszövetkezet kiemelt figyelmet fordít a kockázatok számbavételére, mérésére, folyamatos monitoringjára és a kockázatkezelésre. KOCKÁZATI STRATÉGIA A Takarékszövetkezet rendelkezik kockázati stratégiával. A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal, kockázatkezeléssel kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza: a kockázatkezelési alapelveket, célokat, a Takarékszövetkezet számára meghatározó kockázatokat, azok mértékét, ezek elfogadható szintjét, a kockázatok mérésére alkalmazott módszereket, a kockázatkezelési rendszerszervezeti megoldások leírását. KOCKÁZATKEZELÉSI ALAPELVEK, CÉLOK 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az a Takarékszövetkezet 2

3 biztonságos (prudens) működését szolgálja. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett, illetve a Takarékszövetkezetnek a jelenlegi és a jövőbeni összes lényeges kockázatának a fedezetére elegendő nagyságú saját tőkével kell rendelkeznie. 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. 3. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 4. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 5. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz, és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. 6. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 7. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. 8. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek. 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 10. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 11. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása, b. kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése, c. kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését, d. kockázatok alakulásának figyelése, e. kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések. 12. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. 13. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. 14. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 3

4 15. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 16. A szervezet kockázattudatosságának erősítése. 17. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására, valamint a hozamvezérelt kockázati politika működtetésére. 18. Hitelkockázat-kezelési célok: az új tőkeszabályozásnak jobban megfelelő adósminősítési -, fedezetértékelési rendszer kialakítása, illetve tovább fejlesztése, a hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás hitelek részarányának csökkentése. 19. Devizaárfolyam kockázatkezelési célok: a devizaárfolyam kockázat fedezésére képzett tőkeszükséglet nagysága, illetve a deviza nyitott pozíció miatt keletkezett átértékelési veszteség csak tűrési határon belül lehetséges. 20. Kamatkockázat-kezelési célok: a Takarékszövetkezet kamatozó eszközei és forrásai tekintetében törekszik az átárazódási egyensúlyra, a rögzített kamatozás mellett köthető ügyletek futamidejét korlátozza. 21. Működési kockázat kezelési célok: a szervezet tanulási folyamatának erősítése, fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre. 22. Koncentrációs kockázatkezelési célok: a túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszer kialakítása és tovább fejlesztése. 23. Likviditási kockázatkezelési célok: a lejárati összhang/ a túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése, a hitelek futamidejének korlátozása, optimális hitel-betét arány tartása. KOCKÁZAT TÍPUSOK A Takarékszövetkezet az alábbiakban meghatározott kockázattípusokra fordít nagy figyelmet, azaz ezek a Takarékszövetkezet számára lényeges kockázatok. (A Takarékszövetkezet évente felülvizsgálja, hogy a Takarékszövetkezet tevékenységében bekövetkezett változásokból eredően azonosíthatóak-e új kockázati elemek.) Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkező veszteség lehetősége. Hitelezési kockázat: általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt. Ügyfélkockázat: a hitelezési kockázat legfőbb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet kockázatvállalását jelentő szerződéses fizetési kötelezettségeiket nem szerződésszerűen teljesítik Reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat: annak a kockázata, hogy a hitelintézet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak Koncentrációs kockázat: a hitelezési kockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni közvetlen és/vagy közvetett kitettségek olyan eloszlását kell érteni, amikor az ügyfelek/partnerek viszonylag kis számú csoportjának vagy 4

5 nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethető nem-teljesítése veszélyezteti az intézmény üzletszerű (szokásos és elvárható jövedelmezőségű folyamatos) működését. Devizaárfolyam kockázat: annak a kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat: azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. Működési kockázat: a Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. Likviditási kockázat: annak kockázata, hogy az intézmény eszközeinek növekedését, lejáró kötelezettségeinek teljesítését csak jelentős, nem tervezett veszteség árán képes biztosítani. A likviditási kockázatot a jövedelmezőség érdekében végrehajtott lejárati transzfer, a rövid távú források hosszú távú kihelyezése, a környezeti hatások és más piaci szereplők magatartásának bizonytalansága jelentik. Reputációs kockázat: a tőkét vagy a jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a pénzügyi intézményről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi, befektetői vagy hatósági véleményből származik, és az intézmény külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg. Stratégiai kockázat: a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekből, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. Külső tényezők kockázata: a külső tényezők kockázata magában foglalja a gazdasági környezetből fakadó kockázatot és a szabályozói környezetből adódó kockázatot. Gazdasági környezetből fakadó kockázat: a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely a nemzetközi vagy nemzeti gazdasági növekedés jelentős változásából, a kereslet-kínálati egyensúly megbomlása következtében a termék-, szolgáltatási és eszközárak és árfolyamok változásából, továbbá a befektetési eszközök hozamainak vagy a pénzügyi intézmények működtetéséhez szükséges erőforrások költségszintjének változásából származik. Szabályozói környezetből adódó kockázat: a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely a nemzetközi vagy nemzeti hatóságok által előírt kötelező szabályok változásából fakad. KOCKÁZATKEZELÉS FOLYAMATA A Takarékszövetkezetnél a kockázatkezelés folyamatában kiemelt szerep jut a limiteknek, a limitrendszernek, a kontrolloknak, valamint a kockázatok teljesebb megismerését szolgáló stressz-teszteknek. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázatokat az általa kívánatosnak tartott keretek között tartsa a számszerűsíthető kockázatokra limiteket állapít meg. A 5

6 Takarékszövetkezet limiteket alkalmaz a tőkemegfelelés minimális szintjére, az ügyfél-, partner-, biztosítéki, ágazati, termék koncentrációkra, a likviditási -, deviza árfolyam -, és a nem kereskedési könyvi kamatláb kockázatokra. A stressz-tesztek olyan hatásvizsgálatok, amelynek segítségével számszerűsíthetők a közeljövőben esetlegesen bekövetkező negatív folyamatok veszteségre, illetve tőkeszükséglet nagyságára gyakorolt hatása. A stressz-tesztek szintén nagyon fontos szerepet játszanak a kockázatok megismerésében és kezelésében. A Takarékszövetkezet a nem számszerűsíthető, de lényeges kockázatok kontrollját is biztosítja (folyamatos monitoring, naplózás, értékelés, jelentés). A Takarékszövetkezet minden évben elkészíti a Takarékszövetkezet általános kockázati értékelését, amelynek keretében a Takarékszövetkezet intézményi szintű össz kockázati megítélése, stratégiai tervei, üzleti megfontolásai és egyéb szempontok mérlegelése alapján meghatározza az adott év folyamán minimálisan tartani kívánt belső tőkeszükséglet összegét. KOCKÁZATKEZELÉS SZERVEZETE A Takarékszövetkezet kiemelt célja: a Takarékszövetkezet eszközeinek, az ügyfelek és a tulajdonosok gazdasági érdekeinek védelme, a Takarékszövetkezet zavartalan, eredményes működése, a Takarékszövetkezettel szembeni bizalom fenntartása, a Takarékszövetkezet megbízható, hatékony, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő működése. A Takarékszövetkezet e fontos céljait megfelelő belső irányítással, továbbá hatékony, átfogó, a szövetkezet összes tevékenységére és szervezeti egységére kiterjedő belső kontroll megvalósításával éri el. A kockázatkezelés, mint belső kontroll funkció célja a kockázatok megfelelő azonosítása, mérése és kezelése annak érdekében, hogy a keletkezett kockázatok mértéke ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet folyamatos működését. A Takarékszövetkezet e célok elérése és feladatok ellátása érdekében kockázatkezelési rendszert alakított ki. A kockázatkezelési rendszer kialakításánál a Takarékszövetkezet tekintettel volt a vonatkozó jogszabályi előírásokra, a Takarékszövetkezet tevékenységének jellegére, összetettségére és sajátosságaira. A kockázatkezelés megfelelő, hatékony működése érdekében a Takarékszövetkezet e funkció függetlenségét biztosítja azáltal, hogy a kontroll funkciót végző személy nem végez olyan tevékenységet, amely ellenőrzési körébe tartozik, a kontroll funkció szervezetileg elkülönül azoktól a tevékenységi és szervezeti területektől, melyek ellenőrzésére hivatott, az adott funkciót ellátó személy csak olyan személynek lehet alárendelt, aki nem felelős a megfigyelt és ellenőrzött területek irányításáért, a kontroll funkciót végző személy közvetlenül a Takarékszövetkezet Igazgatósága, az Ügyvezető-igazgató és a Felügyelő Bizottság felé tesz jelentést, 6

7 a kontroll funkciót ellátó személy díjazása független az ellenőrzött vagy megfigyelni és ellenőrizni szándékozott terület teljesítményétől. A kockázatkezelési rendszerében az alábbi testületek, munkakörök vesznek részt: Az Igazgatósága hatásköre a kockázati stratégia, a kockázati önértékelés, a tőketerv, a kockázati tőkepuffer jóváhagyása, a belső tőkemegfeleléssel/kockázatkezeléssel kapcsolatos szabályzatok, módszertan elfogadása, a kockázatkezelő/-elemző félévenkénti beszámoltatása. A Felügyelő Bizottság független kontrollt gyakorol a kockázatkezelési rendszer felett, egyrészt beszámoltatás útján, másrészt a független belső ellenőrzésen keresztül. Az ügyvezetés felel a kockázati stratégia, a tőketerv, a kockázati önértékelés elkészítéséért, döntési jogköre van kockázatkezelési lépésekben. A Takarékszövetkezetben a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért, a tőketervezésért, és a kockázatkezelési szervezet közvetlen irányításáért az Ügyvezető-igazgató a felelős. Az új tőkeszabályozásnak való megfelelés érdekében a kockázatkezelés és megfelelőségi kontroll funkciók, mint független kontroll funkciók ellátására külön munkakört hozott létre a Takarékszövetkezet. A kockázatkezelő/elemző, akinek a közvetlen irányítását az Ügyvezetőigazgató látja el, feladata a kockázatkezelési rendszer és a megfelelőségi feladatok összefogása, limitek figyelése, kockázati stratégia, tőketerv, kockázati önértékelés összeállítása, kockázatkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, kockázati elemzések/értékelések, belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat felülvizsgálata. A Számviteli Szakterület felel az operatív likviditás kezelésért, likviditási nyilvántartások vezetéséért, jelentési kötelezettsége van kockázati esemény esetén. Az ágazatvezetők szervezeti szinten összefogják a problémás eszközök kezelését és a panaszügyintézést, jelentési kötelezettségük van kockázati esemény esetén. A kockázatkezelési rendszerben a kirendeltségek feladata a problémás eszközök helyi szinten való kezelése, a panaszügyintézés, jelentési kötelezettség kockázati esemény esetén. A KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSRE ÉS A HITELKOCKÁZAT FEDEZET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK FŐ ELVEI A Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet belső szabályzattal (Kockázatvállalási Szabályzat) rendelkezik a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságának, áttekinthetőségének, a kockázatok felmérésének ellenőrzésének és csökkentésének az érdekében. Ez a szabályzat a döntés előkészítésétől az ügylet lezárásáig részletesen szabályozza a kockázatvállalás folyamatát. Valamennyi kihelyezésről, illetve kockázatvállalásról szóló döntési eljárásban érvényesülnie kell a Kockázatvállalási Szabályzat előírásainak. 7

8 A Takarékszövetkezet üzletszerű tevékenységi körébe tartozó aktív műveletek (hitel-, pénzkölcsön-nyújtás, garanciavállalás) biztonságos végzése szükségessé teszi a kapcsolódó biztosítéki rendszer kiépítését és működtetését. Azaz az ügyletek biztonságosabbá tétele megköveteli, hogy minden ügylet megkötése biztosítékkal legyen alátámasztva. Az aktív ügylet során elfogadható fedezetek, biztosítékokra vonatkozó előírásokat (elfogadható fedezetek köre, hitelbiztosítéki érték meghatározása) a Takarékszövetkezet Fedezetértékelési Szabályzata tartalmazza. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási döntését megelőzően vizsgálja belső minősítési eljárás keretében az ügyfél hitelképességét, a kockázatvállalás maximális mértékét a felajánlott fedezetek értékét, elfogadhatóságát. A biztonságos kihelyezés érdekében a szükséges kockázatcsökkentés mértéke és az alkalmazott hitelkockázat-csökkentő eszközök az ügylet/ügyfél típusa és az ügylet kockázatosságának függvényében kerül meghatározásra. A felajánlott fedezeteket a Takarékszövetkezet a fedezeti értéken vagy hitelbiztosítéki értéken veszi figyelembe, amely érték a fedezet forgalmi értékének (névértékének) a Fedezetértékelési Szabályzatban meghatározott arányában figyelembe vett értéke. A Takarékszövetkezet fedezetként csak azokat biztosítékokat fogadja el, amelyre általánosságban jellemzők, hogy a Takarékszövetkezet jogai a fedezetre törvényesen kikényszeríthetők, a fedezet könnyen készpénzzé tehetők legyenek, fontos a fedezet értékállósága. A Takarékszövetkezet előnybe részesíti a legnagyobb biztonságot nyújtó fedezeteket. Elsődleges, illetve kockázatmentesnek minősített biztosítékok önállóan is alkalmazhatók (állami garancia és kezesség, óvadék). A dologi biztosíték és ingatlanok fedezeti értékének a meghatározásához kiinduló pont annak tényleges piaci értéke, azaz az érték, amelyen eladási szándék esetén értékesíthető lenne, feltételezve a megfelelő hirdetést, a felek jól értesültségét és körültekintését. A Takarékszövetkezet az ingatlan, illetve nagy értékű dologi biztosíték (a szavatoló tőke 5 %- át meghaladó értékű) piaci értékének meghatározásához kizárólag hivatalos szakértői értékbecslést fogad el. Az ingatlan jelzálog terhelése összességében az ingatlan forgalmi értékének 70 %-át nem haladhatja meg. A Takarékszövetkezet fedezetként nem fogadja el: az általa kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, olyan gazdasági társaság üzletrészét, részvényét, amelyben az adós befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve az adós gazdasági társaságban befolyásoló részesedéssel rendelkezik. 8

9 A Takarékszövetkezet kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről, továbbá a kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a Takarékszövetkezet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglaltak megvalósulását, beleértve a fedezetek állagának, értékének, érvényesíthetőségének és érvényességének módosulását (monitoring tevékenység). JAVADALMAZÁSI POLITIKA A Takarékszövetkezet biztonságos és prudens működésének elősegítése érdekében fontos a megfelelően kialakított javadalmazási politika, amely a Takarékszövetkezet ösztönzési rendszerének legfontosabb eleme. A javadalmazási politika lefektetésének célja olyan keretszabályok, általános elvek, célok, eljárások megfogalmazása, amelyeket a Takarékszövetkezet érvényesíteni kíván az Igazgatóság tagjainak, a Felügyelő Bizottság tagjainak és minden alkalmazottjának a javadalmazása során, az egyéni céloknak és a Takarékszövetkezet hosszú távú érdekeinek, a kockázatvállalási és kockázatkezelési elveinek az összehangolása érdekében. A Takarékszövetkezet javadalmazási rendszerének általános irányelvei A javadalmazási politikának összhangban kell lennie a Takarékszövetkezet üzleti stratégiájával, kockázattűrő képességével, céljaival, vállalati értékeivel és hosszú távú érdekeivel. A javadalmazási politikának összhangban kell lennie továbbá a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, a javadalmazási politika nem ösztönözhet túlzott kockázatvállalásra, a kockázati limiteket meghaladó kockázatvállalásra. A javadalmazási politikának áttekinthetőnek kell lennie: az alkalmazottaknak előzetesen ismerniük kell a javadalmazásuk meghatározása során alkalmazott szempontokat; az alkalmazottak teljesítmény értékelési folyamatát megfelelően dokumentálni kell, az alkalmazottak számára átlátható módon. A javadalmazási politikával szembeni áttekinthetőségi követelmény jelenti ugyanakkor azt a közzétételi kötelezettséget is, ami által a harmadik fél számára is megismerhetővé válik a javadalmazási politikával kapcsolatos elvek. A javadalmazási rendszer kialakításakor és működtetésekor a Takarékszövetkezet a józan javadalmazás elvét követi: A Takarékszövetkezet folyamatosan nyomon követi a banki (takarékszövetkezeti) ágazatra jellemző bérszintet, juttatásokat, és azzal összhangban alakítja saját bérezését, juttatásait. Minden juttatás mértékének a megállapításában kifejezésre kell jutni a vállalt felelősségnek, az elvégzett munka nagyságának, komplexitásának, minőségének, a Takarékszövetkezeten belüli súlyának, szerepének. A Takarékszövetkezet nem alkalmaz garantált teljesítményjavadalmazást. 9

10 A törvényi szabályozásnak megfelelően a Takarékszövetkezet javadalmazási gyakorlatában a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat. A javadalmakkal kapcsolatos döntések során az összeférhetetlenség kizárásának és függetlenségnek kell érvényesülnie, azaz például a tisztségviselő, a munkavállaló saját javadalmazásában nem dönthet, belső kontroll funkciót betöltők javadalmazási döntésében nem vehetnek részt a kontrollált területen dolgozó alkalmazottak. E kritériumok alapján a választott tisztségviselők tiszteletdíjának megállapítása a Közgyűlés hatásköre, amelyre évente a rendes közgyűlés alkalmával kerül sor; az ügyvezetők javadalmazásával kapcsolatos döntés az Igazgatóság hatásköre. A Takarékszövetkezet ellenőrzési feladatokat ellátó munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén kell alapulnia. A teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén, az érintett szervezeti egység és a Takarékszövetkezet eredményét azzal, hogy kollektív teljesítmény elsőbbséget élvez. A teljesítményértékelés alapja a Takarékszövetkezet hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelésnek legalább 3 éves időszakra kell kiterjednie. A teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költséget és a szükséges likviditást. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a Takarékszövetkezet nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni tőkéjét. A Takarékszövetkezet rugalmas javadalmazási rendszert alkalmaz, ami lehetővé teszi, hogy a teljesítmény alapján a vezető állású személy, munkavállaló csak teljesítménytől független díjazásban részesüljön. A Takarékszövetkezet javadalmazási rendszere A Takarékszövetkezet javadalmazási rendszere vegyes jellegű, áll egyrészt teljesítménytől független bér(tiszteletdíj) és béren kívüli juttatásokból, másrészt teljesítmény alapú díjazásból. A teljesítménytől független és teljesítménytől függő juttatásokat arányosan, megfelelő egyensúlyt teremtve kell meghatározni, ezáltal elkerülve a túlzott kockázatvállalásra való ösztönzést, a rövidtávú szemlélet dominanciáját. Ebből kifolyólag a Takarékszövetkezet kiköti, hogy egy év alatt a teljesítmény alapon kifizetett juttatások teljes összege szövetkezeti szinten nem haladhatja meg a teljesítménytől független juttatások összegét. Teljesítménytől függő juttatások A Takarékszövetkezet az eredményes gazdálkodás elősegítése, az ösztönzési rendszer hatékonyságának növelése érdekében a fix javadalmazás mellett teljesítményalapú javadalmazási rendszert is alkalmaz. A teljesítménytől függő juttatások rendszere azonban nem ösztönözhet a Takarékszövetkezet kockázati étvágyát meghaladó mértékű, túlzott kockázatvállalásra, nem képezhetik az 10

11 alkalmazottak alap-megélhetési forrását, a teljesítménytől független javadalmazáshoz képest arányosan kell meghatározni. A Takarékszövetkezet teljesítményalapú bérezési rendszert azoknál a munkaviszonyban állóknál alkalmazza, akiknek a teljesítményük közvetlenül befolyásolják a Takarékszövetkezet gazdálkodását. A Takarékszövetkezetnél teljesítményalapú juttatás fizetése, és annak mértéke mindig a gazdálkodás eredményétől, a szavatoló tőke és tőkemegfelelés megfelelő szintjének a biztosításától függ, ebben döntési hatásköre az Igazgatóságnak van. A teljesítményalapú javadalmazási rendszerben fizetésre mindig a meghatározott időszak (egy év) alatt elvégzett munka és annak értékelését követően, utólagosan kerülhet sor. A teljesítmény mérésének és értékelésének a módja A javadalmazás alapjául szolgáló teljesítmény mérésekor és értékelésekor érvényesítendő elvek: az egyéni és a kollektív teljesítményt egyaránt figyelembe kell venni az értékelésnél, az egyéni teljesítmény meghatározásában a pénzügyi teljesítményen kívüli szempontokra is tekintettel kell lenni, a teljesítmény mérésében fontos a kockázatok és tőkeköltségek figyelembevétele, a teljesítmény mérése az adott munkakör sajátosságaihoz kell, hogy illeszkedjen, a teljesítmény mérésének több szempontúnak kell lennie, a teljesítmény értékelésében biztosítani kell a mérlegelési lehetőséget. A Takarékszövetkezetnek csak akkor áll módjában teljesítményalapú juttatásban részesíteni dolgozóit, ha a Takarékszövetkezet egészének hosszú távú teljesítménye erre lehetőséget ad, azaz a kollektív teljesítmény elsőbbséget élvez az egyéni teljesítménnyel szemben. A Takarékszövetkezet egészének teljesítményét három év teljesítménymutatói alapján kell értékelni. A Takarékszövetkezet egészének teljesítményét az alábbi teljesítménymutatók alapján vizsgálja: az elért adózás előtti eredmény (év végi végleges adatok alapján), nem teljesítő hitelek részarányának változása (90 napon túl lejárt hitelek bruttó állományának az össz bruttó hitelállományon belüli részaránya, illetve ennek a részaránynak a változása), a szavatoló tőke szintje (stratégiai célokat is figyelembe véve), a pillér 2. alatti tőkemegfelelési mutató alakulása, a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke (a tőkemegfelelési mutató a 2. pillér alatt nem lehet kevesebb mint 9,6 %), likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása (nettó finanszírozási pozíció, hitel/betét arány, lejárati összhangtalanság mutatói, nagy egyedi betéttől való függés mutatója). A Takarékszövetkezet biztonságos, prudens működése érdekében a teljesítményjavadalmazás olyan mértékű kifizetése lehetséges, amennyiben kifizetést követően a kockázati szintnek megfelelő stratégiai megfontolásokat is figyelembe véve szavatoló tőkeszint biztosított. 11

12 Kiemelt személyi kör javadalmazásának speciális szabályai: A Takarékszövetkezet kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló, valamint az ellenőrzési funkciót betöltők javadalmazására vonatkozóan az általánostól eltérő szabályokat alkalmaz. A Takarékszövetkezetnél az első számú vezetők azok, akik lényeges, meghatározó befolyást gyakorolnak a Takarékszövetkezet kockázatvállalására, kockázati helyzetére széleskörű döntési jogkörüknél fogva. Ebből a tényállásból kifolyólag az elnök-ügyvezető, ügyvezetőigazgató teljesítménymérésében az intézmény egészének teljesítménye a meghatározó, a kockázatvállaláshoz kapcsolódó teljesítményt önmagában teljesítménymérésre nem alkalmazható, fontos értékelni ezen vezetők tevékenységének hatását a kockázati szintre azzal, hogy a teljesítmény kockázati időszakát is figyelembe véve történjen a teljesítmény elismerése. A kontroll funkciót betöltő személyek javadalmazását úgy kell kialakítani, hogy az ne veszélyeztesse a kontroll funkciót betöltő személyek függetlenségét. A független kontroll funkciót betöltő alkalmazottak esetén (a kockázati kontroll, a megfelelés biztosítás és a belső ellenőrzés területén dolgozók) az általuk betöltött munkakör ellátásának színvonala, szakértelme a döntő a teljesítményük értékelésében, teljesítményük mérése nem köthető az általuk ellenőrzött üzleti tevékenység eredményéhez, illetve a teljesítményük értékelésében nem vehet részt a kontrollált terület vezetője, dolgozója. A Takarékszövetkezetnél kiemelt személyi körbe tartoznak: az ügyvezetők, az ágazatvezetők és a kontroll területek vezetői, összesen 6 fő. A Takarékszövetkezet üzleti évének javadalmazására vonatkozó információi: A Javadalmazási Politika speciális személyi hatálya alá tartozók évi javadalmazására vonatkozó összevont adatait az alábbi táblázat tartalmazza: az adatok ezer Ft-ban Megnevezés Személyi alapbér Cafeteria Teljesítmény javadalmazás Összesen Kiemelt személyi kör (6 fő) (Megjegyzés: teljesítmény javadalmazás fizetése készpénzben történt, továbbá az adatok a bruttó juttatás összegét tartalmazzák.) Az üzleti év során kötött új munkaszerződésekhez kapcsolódó garantált teljesítményfüggő kifizetés nem volt. Az üzleti év során végkielégítés fizetésére nem került sor év teljesítményével összefüggésben ki nem fizetett, halasztott javadalmazást nem alkalmazott a Takarékszövetkezet. 12

13 Szavatoló tőke december 31-re vonatkozó szavatoló tőke (az adatok ezer forintban): 1. Az alapvető tőke pozitív összetevői 1.1. Jegyzett tőke Tőketartalék Számviteli lekötött tartalék Általános tartalék Eredménytartalék Általános kockázati céltart Mérleg szerinti eredmény Az alapvető tőke negatív összetevői 2.1. Immateriális javak Alapvető tőke összesen (1-2): Járulékos tőke 0 5. a Hpt. 5. sz. melléklet 24. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott 5.1. alapvető tőke járulékos tőke 0 6. a Hpt.5. sz. melléklet 29. pontja szerint a 6.1. szavatoló tőke értéke A hitelintézet tőkemegfelelése A hitelintézetek számára január 1-től hatályos, a tőkemegfelelés követelményrendszerét szabályozó hazai jogszabályok, jogszabály-módosítások előírják, hogy a hitelintézeteknek a tőkemegfelelésük megfelelőségére belső értékelési folyamattal kell rendelkezniük. Az új tőkeszabályozásban a pénzintézetek tőkemegfelelése három pillérben valósul meg: 1. pillér: A szabályozás általa meghatározott tőkemegfelelés (szabályozói minimális tőkeszükséglet). 2. pillér: A pénzintézetek saját módszertanuk szerint megállapított tőkeszükséglet, tőkemegfelelés. Ennek a pillérnek része a Felügyeleti felülvizsgálat, amely a belső tőke értékelési folyamat megfelelőségére irányul. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatairól rendszeres időközönként nyilvánosságra hozza a kormányrendeletben meghatározott információkat. 13

14 A BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATRA VONATKOZÓ ELVEK ÉS STRATÉGIÁK A belső tőkemegfelelési értékelési folyamat magában foglalja mindazokat a belső folyamatokat, amelynek keretében az összes lényeges kockázatot azonosítja, nyomon követi, méri, jelenti, továbbá a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke nagyságát számszerűsíti és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez mindenkor megfelelő nagyságú és összetételű tőke álljon rendelkezésre. A Hpt. 76/K (2) bekezdés szerint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lennie a hitelintézet tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/D -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert tevékenysége nem bonyolult és csak termékek egy jól behatárolt körére irányul, termékeit és szolgáltatásait kizárólag Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának kialakításakor, a tőkeszükséglet meghatározásához alkalmazott módszertan tekintetében abból indul ki, hogy önmagát kisintézménynek minősíti. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása. 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések. 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A Takarékszövetkezet belső tőkeszükségletét az alábbi módszertan szerint számítja: A Takarékszövetkezet a belső tőkekövetelmény számítása során a Pillér-1+ módszert alkalmazza. A belső tőkekövetelmény számítás kiinduló pontja a szabályozói tőkekövetelmény megállapítása. Az 1. pillér alatt nem, vagy nem teljesen fedezett kockázatokra további tőkekövetelmény megállapítására kerül sor. A szabályozói tőkekövetelmény számításnál a jogszabályi lehetőségek közül a legegyszerűbb tőkekövetelmény megállapítási módszertanokat alkalmazza a Takarékszövetkezet, azaz a hitelezési kockázat tőkekövetelmény megállapítására sztenderd módszert, devizaárfolyam kockázatnál szintén sztenderd módszert, működési kockázatok esetén Alapmutató módszert. A tőkekövetelmény számítása a 2. pillér alatt tőkepuffer képzésével valósul meg. 14

15 A tőkeszükséglet, tőkepuffer nagysága: a különböző kockázatoknál kialakított limitek túllépései (amennyiben a limittúllépést tőkével szükséges fedezni), a stressz tesztek alapján számolt tőkekövetelmény összege és a kockázatok egyedi és együttes értékelése alapján szükséges tőketöbblet összege, vagy a kockázati önértékelés alapján számolt tőkepuffer nagysága, a két érték közül a nagyobb. Takarékszövetkezeti szinten az összes lényeges kockázat tőkekövetelménye megegyezik a szabályozói tőkekövetelmény és a képzett tőkeszükséglet, tőkepuffer összegével. A Takarékszövetkezet tőkemegfelelése december 31-én, illetve a Hpt. 76 -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban (az adatok ezer Ft-ban) szabályzói Kockázatok tőkeszükséglet 1. Hitelezési kockázat (SA módszer) kitettségi osztályonként Központi korm.és közp.bank 0 Regionális korm. és helyi önkorm. 617 Közszektorbeli intézmény - Multilaterális fejlesztési bankok - Nemzetközi szervezetek - Hitelintézetek és befektetési váll Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kötvények Késedelmes tételek Fedezett kötvények - Kollektív befektetési értékpapírok - Egyéb tételek Működési kockázat (BIA módszer) Piaci kockázat (devizaárfoly. kockázat-sztenderd módsz.) 0 Összes tőkeszükséglet Rendelkezésre álló szavatoló tőke Szavatoló tőke többlet Tőkemegfelelési mutató 16,66% 15

16 Hitelezési kockázat A KÉSEDELEMNEK, A HITELMINŐSÉG-ROMLÁSNAK A BELSŐ SZABÁLYZATBAN VALÓ MEGKÖZELÍTÉSE A Takarékszövetkezet hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseit, a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat, valamint a függő és biztos jövőbeni eszközeit rendszeres időközönként értékeli és minősíti. A minősítés jogszabályi hátterét a évi C. számú törvény a számvitelről és a 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabályok adják. A kintlevőségek minősítési eljárási módját tekintve az alábbi lehet: Csoportos, egyszerűsített minősítési eljárás, egyedi minősítési eljárás. A csoportos, egyszerűsített minősítési eljárás alá tartoznak azok a lakossági hitelek, amelyek esetében az adóssal szemben fennálló követelés a minősítés időpontjában az 10 millió Ft-ot nem haladja meg. A csoportos, egyszerűsített minősítési eljárás során a Takarékszövetkezet a fizetési vagy törlesztési határidőt követő késedelmes napok számát, és a fizetési, törlesztési késedelem rendszerességét veszi figyelembe. Az egyedi minősítési eljárás alá tartoznak a 10 millió Ft-ot meghaladó lakossági hitelek. Egyedi minősítés hatálya alá tartoznak értékhatártól függetlenül a vállalkozásokkal (jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásokkal), alapítványokkal, pártokkal, érdekképviseleti szervekkel, non-profit szervezetekkel, önkormányzatokkal, egyéni vállalkozókkal, őstermelőkkel szembeni követelések, továbbá a befektetések, vagyoni érdekeltségek. Ezeket a következő szempontok alapján kell minősíteni: - a kintlévőség megtérülése, illetve veszteség valószínűsége és annak mértéke; - a kötelezettségek fizetési, vagy törlesztési késedelme; - a fizetési, törlesztési késedelem rendszeressége, - az ügyfél pénzügyi helyzetében, stabilitásában, jövedelemtermelő-képességében beállott változások, - a fedezetként felajánlott biztosítékok értékében, értékesíthetőségében és hozzáférhetőségében bekövetkezett változások, - a Takarékszövetkezet birtokába jutott egyéb információk ( pl a vállalkozás gazdálkodási körülményei). A kintlévőségek minősítését a fenti tényezők együttes mérlegelése alapján állapítja meg a Takarékszövetkezet. 16

17 AZ ÉRTÉKVESZTÉSEK ELSZÁMOLÁSA ÉS VISSZAÍRÁSA, A CÉLTARTALÉK KÉPZÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS MÓDSZEREK A Takarékszövetkezet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési kockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben. Az ügyfélkövetelések esetében a Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteség jellegű különbözet mutatkozik. A Takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére, illetve minden egyéb kockázat fedezetére céltartalékot képez. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: - a veszteség keletkezésének valószínűsége és nagysága, - a megtérülés valószínűsége, - a fedezetekből várható megtérülés, - az eszköz minősítési kategóriája. Ha az eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, amennyiben alacsonyabb és korábban értékvesztést került elszámolásra úgy az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. A Takarékszövetkezetnél az egyes tételek értékelésére, minősítésére, meglévő értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára, illetve annak korrigálásra negyedévente kerül sor. A Takarékszövetkezet az értékvesztés és céltartalék nagyságát a tétel bekerülési értékének, illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékének százalékában határozza meg. A minősítési kategóriák szerint az alábbi mértékek szerint történik az értékvesztés (céltartalék) összegének a meghatározása: csoportos min. elj. egyedi min. elj. esetén Külön figyelendő: 10 % legfeljebb 10 % Átlag alatti 30 % 10 % felett, de legfeljebb 30 % Kétes 70 % 30 % felett, de legfeljebb 70 % Rossz 100 % 70 % felett A Takarékszövetkezet az analitikus és főkönyvi nyilvántartásaiban elkülöníti a tárgyévet megelőző év értékelés során elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét a tárgy évitől, továbbá a tárgyév során az értékelésből adódó képzéseket, felszabadításokat - előző és tárgyévi megbontásban-, valamint a tárgyidőszak végén elszámolt értékvesztés és képzett céltartalék egyenlegét. 17

18 SZÁMVITELI BESZÁMÍTÁSOK UTÁNI KITETTSÉGI ÉRTÉKEK HITELEZÉSIKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTTI ÖSSZEGE, ÉS A KITETTSÉG ÉRTÉKEK ÁTLAGOS ÉRTÉKE KITETTSÉGI OSZTÁLYONKÉNTI BONTÁSBAN az adatok ezerft-ban Kitettség nettó értéke én Kitettség átlagos nettó értéke ben Kitettségi osztályok Központi kormány és közp. bank Regionális korm. és helyi önkorm Hitelintézet és befektetési váll Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen: A KITETTSÉGEK FÖLDRAJZI LEGALÁBB ORSZÁGONKÉNTI- MEGOSZLÁSA KITETTSÉGI OSZTÁLYONKÉNT A Takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége. A KITETTSÉGEK ÜGYFÉLKATEGÓRIA SZERINTI MEGOSZLÁSA KITETTSÉGI OSZTÁLYONKÉNT Vonatkozási idő: (az adatok ezer Ft-ban) Központi korm., MNB Jogi/nem jogi szem. gazd társaság Egyéni váll. őstermelő Egyéb háztartá s (nonprofit) Szektorálisan nem bontható Kitettségi osztályok Önkormányzat Hitel-intézet Lakosság Össz. Központi kormány és közp. bank Regionális korm. és helyi önkorm Hitelintézet és befektetési váll Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen:

19 A KITETTSÉGEK HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA KITETTSÉGI OSZTÁLYOK SZERINT Vonatkozási idő: december 31. (az adatok ezer Ft-ban) Kitettségi osztályok Lejárt éven belül 1-5 évig 5 éven túl Lejárat nélküli Összesen Központi korm. közp.bank Regionális kormány/helyi önkorm Hitelintézet és befekt. váll Vállalkozás Lakosság Ingatlanfedezeti Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen: KÉSEDELMES TÉTELEK ÉS HITELMINŐSÉG ROMLÁST SZENVEDETT KITETTSÉGEK ÜGYFÉLKATEGÓRIA SZERINTI MEGOSZLÁSBAN az adatok ezerft-ban 90 napot meghaladó késedelmes tételek megoszlása december 31. Ügyfél kategória Bruttó kitettség Önkormányzat 0 Nem pénzügyi vállalkozások 9 Jogi szem. gazd. társaságok 0 Nem jogi szem. gazd. társ. 9 Háztartások Egyéni váll., őstermelők Lakosság Egyéb házt. (non-profit) 0 Összesen: KÉSEDELMES TÉTELEK ÉS HITELMINŐSÉG ROMLÁST SZENVEDETT KITETTSÉGEK ORSZÁGONKÉNTI MEGOSZLÁS SZERINTI BONTÁSBAN A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet. 19

20 A KITETTSÉGEK UTÁN ELSZÁMOLT ÉS VISSZAÍRT ÉRTÉKVESZTÉS, ILLETVE A KÉPZETT ÉS FELHASZNÁLT CÉLTARTALÉK ÁLLOMÁNYA, KÜLÖN FELTŰNTETVE AZ ADOTT ÉVBEN ELSZÁMOLT, ILLETVE KÉPZETT ÖSSZEGEKET Értékvesztés állománya Ügyfél kategória Értékvesztés nyitó állománya Képzés minősítés miatt (von. idő: december 31. az adatok ezer Ft-ban) Tárgy évi áll.- ból visszaírás (minősítés miatt) Előző évi áll.- ból visszaírás (minősítés miatt) Előző évi áll.-ból visszaírás (egyéb ok miatt) Értékvesztés záró állománya Önkormányzat Nem pénzügyi vállalkozások Jogi szem. váll Nem jogi szem. váll Háztartások Házt. -egyéni váll., őstermelők Háztartás / Lakosság Egyéb házt./non-profit Vagyoni érdekeltségek 0 0 Összesen Céltartalék állománya (von. idő: december 31. az adatok ezer Ft-ban) Megnevezés Céltartalék nyitó állománya Képzés Felszabadítás minősítés és egyéb ok miatt Céltartalék záró állománya Egyéb függő kötelezettségekre Általános kockázati célt Egyéb céltartalék Összesen

21 Sztenderd módszerrel kapcsolatos információ 1. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelmény meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazza. 2. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázati súlyok meghatározásakor kizárólag a PSZÁF által elfogadott, elismert külső hitelminősítő szervezetek besorolását fogadja el. 3. A kitettségi osztályok közül elsősorban a magyar devizaadósság (központi kormány és központi bank) minősítési besorolása elismert külső hitelminősítési szervezet besorolásán alapul. A magyar devizaadósság tekintetében kettőnél több elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése van, így a Takarékszövetkezet a két legalacsonyabb kockázati súlyt eredményező hitelminősítéshez tartozó kockázati súlyok közül a magasabbat alkalmazza. A magyar hosszúlejáratú devizaadósság minősítési besorolásai: Moody s esetén Ba1 (negatív), Standard&Poor s BB (stabil), Fitch Ratings BB+ (stabil), Japan Credit Rating Agency BBB (negatív), Rating and Investment BBB- (negatív). Ezek a minősítési besorolások a 196/2007. (VII. 30.) kormányrendeletben foglalt 6 fokozatú skálán Magyarország központi kormányának és központi bankjának 4 minősítési besorolását jelentik. 4. Az intézményi kitettségek (hitelintézet és befektetési vállalkozások), valamint a regionális kormányzat/helyi önkormányzattal szembeni kitettségek besorolása a központi kormányzati minősítésen alapuló módszer szerint történik. 5. Tekintettel a Takarékszövetkezet tevékenységének jellegére, kiterjedtségére, jellemző ügyleteire és a kiszolgált ügyfélkörére, a fent felsorolt kitettségi osztályokon kívül csak olyan kitettséggel rendelkezik, amelynek nincs elismert külső hitelminősítő szervezet által minősítési besorolása. Ezen kitettségek kockázati súlya a 196/2007. (VII. 30.) Kormányrendeletben foglalt sztenderd módszer szerint kerülnek meghatározásra december 31-én kockázattal súlyozott kitettségek értéke: (az adatok ezer forintban) kockázattal Kitettségi osztályok súlyozott kitettségek Központi kormány és közp. bank 0 Regionális korm. és helyi önkorm Hitelintézet és befektetési váll Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen: Hitelezési kockázat-mérséklési módszerek alkalmazása után garancia fedezet és állam készfizető kezessége miatt ezer Ft kitettség, míg pénzügyi biztosítékból kifolyólag ezer Ft kitettség után nem kellett tőkekövetelményt számítani. 21

22 Hitelezési kockázat-mérséklés A MÉRLEGEN BELÜLI ÉS KIVÜLI NETTÓSÍTÁSRA ALKALMAZOTT SZABÁLYZATOK FŐBB ELVEI ÉS PONTJAI A Takarékszövetkezet mérlegen belüli és kívüli nettósítást nem alkalmaz. A BIZTOSÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSÉRE ÉS KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ SZABÁLYZATOK FŐBB ELVEI A Takarékszövetkezet kockázatvállalási tevékenységének egyik alapkövetelménye, hogy biztosíték nélküli aktív ügyletet nem köt. Külön szerződésben kell foglalni a Takarékszövetkezet, illetve az adós jogait és kötelezettségeit az adott fedezetre vonatkozóan. Biztosítéki szerződés kizárólag írásban köthető. Az ügylet mögött álló biztosítékoknak minden esetben fedezetet kell nyújtania a tőkekövetelésre, valamint a járulékos költségekre. A Takarékszövetkezetnek mind az ügylet kötését megelőzően, mind a hitel futam ideje alatt meg kell győződnie a szükséges fedezetek és biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A biztosítékok értékelésénél azok piaci értékéből kiindulva határozza meg a Takarékszövetkezet azok fedezeti értékét saját belső szabályzatában foglalt diszkontált értéken. A piaci érték megállapítása történhet hivatalos értékbecsléssel, adásvételi szerződésben szereplő vételár szerint (csak abban az esetben, ha az adásvételi szerződés megkötése és a piaci ár meghatározása között nem telt el több mint 1 év). A biztosítékok meglétét, értékállóságát a Takarékszövetkezet folyamatosan ellenőrzi. A Takarékszövetkezet fedezetként nem fogadja el: a saját maga által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, bankcsoporthoz/ pénzügyi holdinghoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, olyan gazdasági társaság üzletrészét/részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik vagy amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van. Ha a követelés biztosítéka zálogul adott ingó vagy ingatlan vagyontárgy: az adósnak vagyonbiztosítási szerződést kell kötnie. ELISMERT BIZTOSÍTÉKOK FŐ TÍPUSAI A hitelezési kockázatkezelés és tőkekövetelmény megállapításáról szóló belső szabályzat az alábbi biztosítékokat ismeri el tőkekövetelmény mérséklőként: 1. Pénzügyi biztosítékok közül: a Takarékszövetkezetnél letétbe helyezett pénzfedezetek, óvadékok, központi kormány, központi bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet minősített és legalább 4. hitelminősítésű besorolású, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet egy elismert hitelminősítő szervezetet minősített és legalább 3. hitelminősítési besorolású, 22

23 vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet egy elismert hitelminősítő szervezetet minősített és legalább 3. hitelminősítési besorolású. 2. A nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét. 3. Az életbiztosítási kötvény vagy szerződés, ha a Takarékszövetkezet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak. 4. A nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapír, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja. 5. Garancia és készfizető kezesség, ahol előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújthat: Központi kormány és központi bank, Regionális kormány és helyi önkormányzat, Multilaterális fejlesztési bank, Hitelintézet és befektetési vállalkozás (hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás), Vállalkozás, ha elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítéssel és legalább 2. minősítési besorolással rendelkezik. A HITELEZÉSIKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS SORÁN FELMERÜLŐ PIACI- VAGY HITELEZÉSIKOCKÁZATI KONCENTRÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A Takarékszövetkezet ezzel kapcsolatos információkat védettnek tekinti, tekintettel kis intézményi minőségére. AZON KITETTSÉGEK ÉRTÉKEI, AMELYEK ESETÉBEN KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG, GARANCIA VAGY HITELDERIVATÍVA KERÜLT FIGYELEMBEVÉTELRE Vonatkozási idő: december 31. Kitettségi osztályok Bruttó kitettség Értékvesztés / céltartalék Nettó kitettség Garancia az adatok ezerft-ban garancia levonása utáni nettó kitettség Hitelintézet és befekt. váll. szembei kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Összesen: *A fenti táblázatban garancia és készfizető kezességként az állami garancia és a Agrárvállalkozási Hitelgarancia ZRt által nyújtott garancia szerepel. 23

24 KITETTSÉGI OSZTÁLYONKÉNT AZ ELISMERT PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ÉS MÁS ELISMERT HITELKOCKÁZATI FEDEZETEK ÁLTAL FEDEZETT TELJES KITETTSÉG ÉRTÉKEK Kitettségi osztályok Vonatkozási idő: (az adatok: ezer Ft-ban) Nettó kitettség Garancia Pénzügyi biztosítékok pénzügyi biztosítékok, garancia levonása utáni nettó kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Összesen: Kereskedési könyv A Takarékszövetkezet nem vezet kereskedési könyvet. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK A Takarékszövetkezet nem rendelkezik kereskedési szándékkal tartott pozíciókkal. A Takarékszövetkezetnél befektetési szándékkal tartott részvények i mérleg szerinti értéke ezer Ft. A Takarékszövetkezet tudomására nem jutott olyan információ, amely alapján a részvények után 2012-ben értékvesztés elszámolási kötelezettség merült volna fel, továbbá 2012-ben részesedés, részvény értékesítés nem történt, így értékesítésből származó eredmény nem keletkezett. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ POZÍCIÓK KAMATKOCKÁZATA A Takarékszövetkezet mérlegében, mind eszköz oldali, mind a forrás oldali tételek nagy része kamatozó jellegű, azaz a kamatláb kockázatát hordozzák magukban. A kamatlábkockázat forrása: a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérés (újraárazási vagy átárazódási kockázat), a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemző hozamgörbék között (bázis kockázat), ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), a termékekben rejlő rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). A kamatkockázat mérésére negyedévente kerül sor kamatláb kockázati stressz tesztben (duration gap módszer szerint), ahol forint esetén 300, euró és chf esetén 200 bázispontos kamatláb sokkot feltételezzünk. A becsült 24

25 módosított duration és a kamatláb 200 és 300 bázispontos változása alapján a tőkepuffer értékét a devizanemenként kiszámolt forintosított kumulált súlyozott pozíciók előjeltől független összeadása képezi. Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat duration gap elemzése: Vonatkozási idő: december 31. Megnevezés súlyozatlan pozíció HUF (ezer Ft) súlyozott pozíció súlyozatlan pozíció CHF (ezerchf) súlyozott pozíció Nettó kamatpozíció 1 hónapig ,000-0,146 Nettó kamatpozíció 1-3 hónapig ,033 0,637 Nettó kamatpozíció 3-6 hónapig Nettó kamatpozíció 6-12 hónapig Összesen ,491 Összesen abszolút értékben (ezerft-ban) Súlyozott pozíciók összesen előjeltől függetlenül Működési kockázat A Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározását a Hpt.76/J értelmében alapmutató módszerével végzi. A hitelintézet számára a működési kockázat tőkekövetelményének alapmutató módszerrel történő számítás részletes szabályait a 200/2007. (VII.30.) Korm. rendelet tartalmazza. A Takarékszövetkezet működési kockázat tőkekövetelménye ezer Ft. 25

26 Publikus mérleg és eredménykimutatás MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) az adatok ezerft-ban A tétel megnevezése Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények és más változó kamatozású értékpapírok Részvények, részesedések befektetési célra Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen: Sorszám Sorszám FORRÁSOK (passzívák) az adatok ezerft-ban A tétel megnevezése Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Források összesen: Mérlegen kívüli tételek Függő kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek 0 0 Mérlegen kívüli követelések

27 EREDMÉNYKIMUTATÁS Sorszám EREDMÉNYKIMUTATÁS I. (függőleges tagolás) az adatok ezerft-ban A tétel megnevezése Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások KAMATKÜLÖNBÖZET Bevételek értékpapírokból Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Általános igazgatási költségek Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítás Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Általános tartalékképzés Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény