A REKLÁM HATÁSA A 6-9 ÉVES KOROSZTÁLYRA
|
|
- Etelka Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Reklám szakirány A REKLÁM HATÁSA A 6-9 ÉVES KOROSZTÁLYRA Budapest, Készítette: Nagy Tünde
2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 5 A KISISKOLÁS 6 DEMOGRÁFIAI ADATOK... 8 A KISISKOLÁS JELLEMZŐI GYEREKEK A MAI VILÁGBAN SZABADIDŐ MARKETING 14 A MARKETINGTERVEZÉS LÉPÉSEI A REKLÁM 16 A REKLÁM TÖRTÉNETE A REKLÁM FŐ FORMÁI Hirdetés Public Relations Eladásösztönzés REKLÁMTERVEZÉS A REKLÁMPIAC SZEREPLŐI Fogyasztó Hirdető Reklámügynökség, médiaügynökség Médiatulajdonosok Intézményi szereplők A REKLÁM ESZKÖZEI Televízió Rádió Sajtó Internet REKLÁMKÖLTÉS A GYEREKEK MÉDIAHASZNÁLATI SZOKÁSAI 29 TELEVÍZIÓ RÁDIÓ SAJTÓ INTERNET A GYEREK, MINT CÉLCSOPORT 37 A REKLÁMOK ÉRTELMEZÉSE SZERETIK-E A REKLÁMOKAT? MÁRKAHŰSÉG EMLÉKEZÉS A REKLÁM HATÁSA A GYEREKEKRE 41 KÖVETELŐDZÉS NAGY INFORMÁCIÓÁRADAT EGÉSZSÉGTELEN TÁPLÁLKOZÁS GENERÁCIÓKKAL SZEMBENI VISZONY
3 NORMÁKRA VALÓ HATÁS MINTAKÖVETÉSRE VALÓ HATÁS A FELNŐTT- ÉS GYERMEKKOR HATÁRAI ELMOSÓDNAK POZITÍV HATÁSOK A GYEREKEKET CÉLZÓ REKLÁMOK JOGI KORLÁTOZÁSAI 46 HIÁNYOSSÁGOK A KONTROLLBAN 48 PROBLÉMÁK A SZABÁLYOKAT MEGKERÜLŐ REKLÁMOK A JÓ REKLÁM 50 SAJÁT KUTATÁS 51 CÉLJA IDŐPONT MINTA ÉS MÓDSZER EREDMÉNYEK KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS ÖSSZEGZÉS 62 FELHASZNÁLT IRODALOM 64 MELLÉKLETEK 67 4
4 Bevezetés Szakdolgozatom témájául egy pszichológiai kérdést választottam, vajon milyen hatással van a reklám a 6-9 éves gyerekekre, hogyan befolyásolja magatartásukat és hatása mennyire tartós. Azért esett erre a területre a témaválasztásom, mert mindig is érdekelt a pszichológia, és tanulmányaim végeztével ilyen irányba szeretnék továbbtanulni. A gyerekeket tartom a legérdekesebb korosztálynak ilyen szempontból, mivel még nagyon befolyásolhatók, és kíváncsi voltam, milyen irányba fejlődnek a reklám hatására. Dolgozatomban szekunder és primer kutatásokat végeztem. Szekunder kutatásban különféle könyvek, tanulmányok, cikkek és internetes oldalak voltak a segítségemre, és nagyfokú betekintést nyertem a korosztály jellemzőibe, és a rájuk gyakorolt hatásokra. Egyaránt használtam magyar nyelvű és idegen nyelvű forrásokat. A szemléltetés kedvéért sok grafikonnal és táblázattal ábrázoltam a mondanivalómat. Elsőként jellemeztem a korosztályt, majd röviden írtam a marketingről melynek csak egy része a reklám és a reklámról (ezen belül a médiumokról). Megnéztem a gyerekek médiahasználati szokásait, és hogy hogyan viszonyulnak a reklámokhoz. Majd a dolgozat fő témájaként elemeztem a reklám gyerekekre gyakorolt hatását. Alaposan utánajártam a jogi korlátozásoknak is, és az eddigiek alapján megállapítottam, mi is a gyerekeknek szánt jó reklám. Primer kutatásom csoportos megkérdezésen és kérdőíves módszeren alapult. Leírtam a kutatás körülményeit, az eredményeket, az ebből levont következtetéseket, majd a kutatás eredményeit összevetettem a szekunder kutatás eredményeivel. Mivel én kisebb mintával dolgoztam, ezért nagyfokú eltérés tapasztalható több helyen is. 5
5 A kisiskolás A gyerekek fejlődését a következő szakaszokra lehet osztani: 1. Csecsemőkor (0-1. év) A gyermek elkezd ismerkedni az őt körülvevő világgal. Kiszakad az anya szervezetéből, de rendkívül szoros kötődést mutat anyja iránt. Csak érzékelni tud (érzékszervei által), de észlelni még nem, nem tud különbséget tenni saját énje és a külvilág között, az észlelés képessége csak fél év után fejlődik ki. 2. Kisgyermekkor (1-3. év) Ekkor indul meg a járás és a beszéd. Nagyfokú érdeklődést tanúsít minden iránt. Kialakul az én-tudat, meg tudja különböztetni magát másoktól. Társas kacsolatot kezdeményez, a barát ebben a korban játszótársat jelent. A tanulás az utánzáson alapul. Még nem tudnak olvasni, tehát csak képpel és hanggal, tehát kizárólag tévéreklámokkal lehet rájuk hatni. 3. Óvodáskor (3-6. év) Fő tevékenységi forma a játék. Egyre fontosabbak a gyermektársak, az együttes tevékenység. Nagy a mozgásigényük, izgágák. A mesék világában élnek, nem tudják megkülönböztetni a képzeletet a valóságtól. Először jelentkezik a márkaigény, de a pénz fogalmával még nincsenek tisztában. Összekeverik a valóságot a képzelettel, elhisznek mindent, amit a reklámok közvetítenek. 4. Kisiskoláskor (6-10. év) A gyermek megtanul olvasni, írni. Egyre inkább érdeklik az összefüggések, az okok. Erős a közösségérzete, társas kapcsolatai kibővülnek, a család elveszti meghatározó szerepét. 5. Serdülőkor ( év) A gyermekkor és felnőttkor közötti átmeneti szakasz. Fokozatosan eltávolodnak a 6
6 családjuktól, a függetlenség vágya vezérli őket. Legjobban saját énjük, és a bennük történő változások érdeklik. Érdeklődésük mindinkább a külvilág felé fordul. Érdeklik őket a részletek, mindennek utánajárnak, nem lehet őket becsapni. Jellemző rájuk a logikus és előre gondolkodás. Az emlékezetük a megértésen alapul, és a visszaidézésnél is a lényeget emelik ki. Minél hamarabb felnőtté szeretnének válni, így a lázadás korszakának is nevezzük. Sokat álmodoznak, még nem tudják mit szeretnének, ezért sok tervük van, mindent kipróbálnak, keresik a megfelelő utat. A barátokhoz, a csoporthoz, melybe tartoznak erős kötődést éreznek, hatással vannak életvitelükre. 6. Ifjúkor ( év) A fiatal kiegyensúlyozottá válik, a biológiai érés befejeződik. Érdeklődésük széleskörű, az újdonságok iránt is nyitottak, a valóságot reálisan értékelik. Beilleszkednek a társadalomba, felkészülnek a munkára. Ekkor bontakozik ki az igazi szerelem, és dől el a felnőttsors is. 7
7 Demográfiai adatok A Központi Statisztikai Hivatal felmérése alapján a lakosság 5,7%-át teszi ki az 5-9 éves korosztály. A lakosság korcsoportonkénti megoszlását a következő táblázat mutatja ( ). Korcsoport (év) ,4 13,5 10,1 6,8 8,1 5,9 4, ,3 11,3 10,3 6,3 7,2 6,3 5, ,0 10,2 7,1 8,0 6,6 8,3 6, ,9 10,0 9,6 8,9 6,1 7,4 6, ,7 8,4 9,7 7,5 7,6 6,5 7, ,7 7,4 8,6 7,2 8,3 6,0 7, ,2 6,8 8,1 6,5 7,1 7,5 6, ,8 6,1 6,7 6,9 6,7 8,2 6, ,3 5,9 5,9 7,1 6,1 6,9 6, ,3 5,1 5,5 7,1 6,4 6,5 8, ,0 4,4 4,7 4,2 6,5 5,8 6, ,4 3,6 3,9 6,5 6,3 5,9 6, ,2 3,1 3,4 5,6 3,6 5,6 5, ,6 2,0 2,6 4,6 5,1 5,1 4, ,7 1,3 1,9 3,4 3,9 2,6 4, ,4 0,7 1,1 2,0 2,6 3,1 3, ,1 0,3 0,5 1,0 1,4 1,7 1,5 85 X 0,1 0,1 0,2 0,5 0,6 0,8 1,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1. ábra Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Erőteljes csökkenés figyelhető meg az 5-9 éves korosztály arányában a lakossághoz képest. Ennek oka a csökkenő születési ráta. Mára tízezer főre csupán 92, minden szülőképes nőre 1,28 élve született gyermek jut. 8
8 Ennek számos oka van: - Csökkenő házasságok száma - Elnyúló tanulási folyamat és karrierépítés - Egyre idősebb korban vállalnak gyermeket - Párkapcsolatok instabilitása - Romló életszínvonal - Öregedő társadalom - Stabil családpolitika hiánya - Rosszul működő munka- és lakáspiac - Magas adók - Nyugdíjrendszer (már nem az időskori támogatás miatt vállalnak gyereket, csupán érzelmi alapon, melynek során a gyerek helyettesíthető pl.: házi kedvencre) 9
9 A következő táblázat a különféle társas kapcsolatokban lévő gyermekek számát vizsgálja korcsoportonként. A legtöbb gyermek még mindig a házasságokból születik, ám a növekvő válások számának köszönhetően egyre több gyermek él egy szülővel (a 6-14 éves korosztálynál ez az arány 22%). A táblázat alapján elmondható, hogy a családok 14%-ában van 0-5 éves gyermek, 20%-ában 6-14 éves gyerek, 5%-ában éves serdülő, 17%- ában éves fiatal és 16%-ában pedig 25 éves, vagy annál idősebb gyerek. Csak Gyermek Összesen X éves gyermek(ek) vannak Házaspár X Együtt Élettársi kapcsolat X Együtt Egy szülő gyermekkel együtt X Együtt Családok összesen X Összesen ábra Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 10
10 A kisiskolás jellemzői E kor kezdetén történik az első alakváltozás: a gömbölyded formákat arányosabb testforma váltja fel, melynek teherbíró képessége is nagyobb. Megindul az izmosodás, és erősebb csontrendszer fejlődik. Ebben a szakaszban találkozik először a gyermek az iskolával, ehhez azonban iskolaéretté kell válnia, ami számos követelményt támaszt: alkalmazkodóképesség, helyzetmegértés, feladattudat, kitartás, teljesítmény igénye, értelmi képességek, testi érettség. Minden iránt érdeklődik, mindent meg akar ismerni, és egyre inkább érdeklik az ok-okozati kapcsolatok, ezt nevezzük a második "miért?" korszaknak is. A nagyfokú érdeklődésnek köszönhetően fejlődik mind az önkéntelen, mind a szándékos figyelem, egyre hosszabb időn át képes koncentrálni egy tárgyra vagy feladatra. A kisiskolás nagy érdeklődést tanúsít a részletek iránt, mely lehetővé teszi a szándékos és tervszerű megfigyelést, amely segíti kiemelni a dolgok lényegét. A legalapvetőbb megismerési forma az érzékszervek útján történő érzékelés (látás, hallás) és az észlelés, melyek egyre inkább finomodnak. Ezek szolgáltatják a magasabb rendű funkciókat: az emlékezést, a fantáziát és a gondolkodást. A mechanikus megjegyzést felváltja az értelmes emlékezés, azonban ebben a korban még mindig segítségre, magyarázatra szorul. A közösségi és erkölcsi érzelmek is fejlődésnek indulnak, nő az összetartozás és áldozatvállalás érzése, valamint felismeri a jót és rosszat. Egyre többet van kortársaival, és megváltozik a szülőkkel szembeni viszonya is, egyre önállóbbá szeretne válni, ami a szabályok megtagadásához, ezáltal konfliktushoz vezet. Viselkedését meghatározza a barátok magatartása. A barát fogalma is megváltozik: míg óvodáskorban csupán játszótársat jelentett, kisiskoláskorban már hasonlóságot, azonos érdeklődési kört jelent. Jobban tud uralkodni érzelmein, kiegyensúlyozottabbá válik, az érzelmek mindinkább alárendelődnek a gondolkodásnak a rendszeres ismeretszerzés során. A beszéd is fejlődik, a párbeszédes formát felváltja az összefüggő, érthető beszéd, továbbá bővül a szókincs is. 11
11 Gyerekek a mai világban A középkorban a gyerekek saját tapasztalat útján szereztek ismereteket a világról, születésüktől fogva a felnőtt világ részesei voltak. A 19. században terjedt el a gyerekek iskoláztatása, ekkor a tapasztalatok útján szerzett ismeretek kibővültek az olvasás útján szerzett ismeretekkel. Ekkor elkülönült a gyerekkor, a gyerekek csak olvasás útján, fokozatosan nyertek betekintést a felnőttek világába. 1 A 20. század óta a tömegkommunikáció elterjedése miatt a gyerekek minden átmenet nélkül beléphetnek a felnőttek világába, és nincs ami megvédené őket a média káros hatásaitól. Régen a nők dolga volt a családi élet fenntartása, a tűzhely, a gyereknevelés, a női egyenjogúság kivívásával azonban egyre több nőt foglalkoztatnak, így a gyerekek nagy részének nélkülöznie kell a szülői törődést. Manapság egyre többen nőnek fel testvérek nélkül, egyre több az árva, félárva, a gyerekek egyötöde csonka családban nő fel, a válások száma megduplázódott az elmúlt 20 év során. Egyes gyerekeknek több anyjuk és apjuk van. Megnőtt a házasságon kívül született gyerekek száma is. A családok zsugorodnak, a születési mutatók is csökkentek. Így a gyerekek számára a család már nem stabil környezet, kevés időt töltenek együtt. Egyre kevesebb szabály, parancs létezik otthon, és egyre nagyobb teret kapnak a gyerek megnyilatkozásai. Ezt mutatja a gyerekekre fordított jövedelmi hányad megnövekedése is, és a gyerekek is több zsebpénzt kapnak. Ennek az oka, hogy a szülők az odafigyelés, szeretet helyett anyagi juttatást nyújtanak a gyerekeknek, ezzel a gyermeket hozzászoktatják, hogy a személyes kapcsolat helyett anyagi javakat kap. Továbbá a szülők gyermekkori nélkülözése arra készteti őket, hogy gyermeküknek mindent megadjanak, amire vágyik, ne szenvedjen hiányt semmiben, mint ők annak idején. Ennek során a gyerekek megszokják, hogy bőségben élnek, nincsenek fogyasztási tabuk. 1 Kósa Éva: A média szerepe a gyerekek fejlődésében (Mindentudás Egyeteme kötet, o.) 12
12 Szabadidő A gyerekek szórakozásának helyszíne a közterületről az otthonba tevődött át. Ez az oka annak, hogy a szülők a gyerek szobáját műszaki tárgyakkal szerelik fel, melyek a gyerek szabadidős tevékenységét képezik (televízió, számítógép). Továbbá e tárgyak által a gyerek kapcsolatot teremthet a külvilággal, informálódhat. A gyerekek 61%-ának van saját TV-je a szobájában, 35%-nak van videojáték-konzolja, 14%-nak van DVD lejátszója, és 9%-uk rendelkezik internet hozzáféréssel. 2 A legkedveltebb szabadidős tevékenységek elsősorban a tévénézés, a zene- és rádióhallgatás, a videózás, a barátokkal való találkozás, majd az újságolvasás. A Gfk Piackutató Intézet nemrégiben elvégzett egy felmérést, melyben néhány szabadidős tevékenységet vizsgált kedveltségük és elterjedtségük szerint, nemek és életkor szerinti megoszlásban a válaszadók százalékában. Ennek alapján elmondható, hogy a legkedveltebb szabadidős tevékenységi forma a zenehallgatás, de nem sokkal mögötte áll a sport is. Kedvelt tevékenység tovább a sajtó- és könyvolvasás, és a játék a számítógépen. Televízióval kapcsolatban nem került bele adat, de úgy gondolom, hogy a kedveltségi szintje jóval túlszárnyalja az alább említett tevékenységekét. Nemek és korcsoportok Zene-hallgatás Könyv-olvasás Nyomtatott sajtó-termék olvasása Sport Játék személyi számító-gépen Átlag Fiú 8-11 éves Lány 8-11 éves ábra Forrás: GfK Piackutató Intézet 2 (Kutatás: média a gyerekszobában, ) Letöltés:
13 Marketing Fontosnak tartom elsősorban azt megvizsgálni, mi is az a marketing, hiszen a reklám csak a marketing-mix egy része. Továbbá elemzem a marketingtervezés lépéseit, hogy a hirdetők mi alapján választják ki a gyereket, mint célcsoportot, illetve hogyan ismerik meg igényeiket és szükségleteiket. Definíció: A marketing folyamatában feltárjuk a célcsoport szükségleteit és igényeit, ezekhez termékeket és/vagy szolgáltatásokat rendelünk, majd ellenértéket és közvetítési csatornát adunk hozzá, melyekről a célcsoport információkat szerezhet. A marketingtervezés lépései 1. Célcsoport meghatározás 2. Igényfelmérés 3. Célok kitűzése 4. Marketingeszközök tervezése 5. Kivitelezés 6. Értékelés A célcsoportot több kritérium szerint lehet felosztani: demográfiai (kor, nem), társadalmi (végzettség, munkahely), földrajzi (lakóhely) és pszichológiai (érdeklődés) szempontból. Jelen esetben a célcsoportot egy demográfiai tényező, az életkor szerint osztottuk fel, ebben a dolgozatban csak a 6-9 éves korosztályt célzó reklámokkal foglalkozom. Az igényfelmérés azért fontos része a marketingnek, mert csak úgy tudunk célcsoportunknak megfelelő terméket/szolgáltatást nyújtani, ha előtte információkat gyűjtünk róla, milyen igényekkel lépnek fel a piacon. Az igényfelmérés formái a szekunder 14
14 (már meglévő információk gyűjtése különböző forrásokból) és primer kutatás (saját kutatás pl.: kérdőív, interjú, stb.). A célok meghatározása három részből áll: időtartam, mennyiség, minőség. Határozzunk meg egy ideális célt, mely elérésénél teljes a siker, és egy minimális célt, melyet mindenképp el szeretnénk érni. A marketingeszközök tervezése alatt a 4P, azaz a termék/szolgáltatás, az ár, az értékesítési csatorna és a reklám helyes megtervezését értjük. A kivitelezés és értékelés a következő marketingprogramhoz nyújt segítséget, tanulhatunk hibáinkból, és a jól bevált módszereket tovább alkalmazhatjuk. 15
15 A reklám A reklám története Ahhoz, hogy lássuk a reklámok, ezen belül pedig a gyerekreklámok fejlődését, át kell tekintenünk a reklám múltját, hogy meddig nyúlik vissza, és milyen eszközöket használtak. Már az ókorban használtak reklámot, hogy a borosedényeken lévő címkéket meg tudják különböztetni. A középkori kikiáltás is egyfajta reklám, hiszen a lakosság legnagyobb része nem tudott olvasni és írni. A római korban zajló vásárok és falra festett hirdetések is reklámnak számítottak. A nyomtatás feltalálása fordulópontot jelentett: létrejött az első tömegmédium. A 15. században Angliában készült az első szórólap, és a 17. században az első hirdetés, a folyóiratokban pedig a 18. századtól találhatók reklámok. A 19. században alakult meg az első reklámügynökség. A 20. században elterjedtek a tömegmédiumok, továbbá fejlődött a reklám elmélete és gyakorlata. A termelés tömegméretűvé vált, és a cégek szerettek volna minél nagyobb fogyasztói tábort a magukévá tudni, így hirdették magukat. A háború alatt és után a reklámpiac visszaesett, ám az 1990-es évektől multicégek jelentek meg, melynek köszönhetően a reklámügynökségek és a hirdetési szándékok is megszaporodtak. 3 A gyermek-reklám hazai fejlődését az 1990-es években megjelenő kereskedelmi magántelevíziók megjelenésétől számíthatjuk, hiszen ez a médium csak reklámbevételekből tudta fenntartani magát. 4 Ekkor figyeltek fel először a gyerekekre, mint igen könnyű célcsoportra, és jöttek rá, hogy a vásárlások nagy részében ők állnak a háttérben, és ők a jövő fogyasztói. A reklámok mennyisége folyamatosan növekszik, és új technikákat használnak fel a reklámozásra. 3 Fazekas Ildikó Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció (Budapest, Külkereskedelmi Főiskola 2000., o.) 4 (Gyermekek a reklámban, tél) Letöltés:
16 A reklám fő formái Hirdetés Public Relations Eladásösztönzés Cél: értékesítés növelés Rövid időtáv Cél: Image építés Hosszú időtáv Cél: értékesítés növelés Rövid időtáv Hirdetés Személytelen üzenet, mely tömegkommunikációs eszközökön keresztül jut el a befogadóhoz, és melyért a megrendelő fizet. Dolgozatomban kizárólag ezzel a formával foglalkozom. Public Relations Nem eladási célokat szolgáló vállalati üzenetek pl.: vizuális megjelenítés, nyilvánosság előtti megjelenés, tárgyalási stílus. Eladásösztönzés Mindaz, ami nem tartozik a hirdetés és a public relations kategóriába, és arra irányul, hogy minél több terméket/szolgáltatást értékesíthessen a vállalat. 17
17 Reklámtervezés Helyzetelemzés Marketingstratégia Reklámcélok meghatározása Reklámszövegtervezés Médiaválasztás Reklámkutatás Első lépésben információt kell gyűjtenünk magunkról és a termékről: eredményeinkről, helyzetünkről, rólunk kialakult képről, termék tulajdonságairól, stb. Majd vizsgáljuk meg a versenytársakat és termékeiket, az eredményeket vessük össze. A reklámcélok meghatározásába tartozik a célpiac meghatározása, az üzenet tartalmának és az ezáltal elérendő cél meghatározása, mérési módszer és értékelés szempontjai, az időbeli lefutás és a költségvetés. Több reklámcél létezik, ilyenek például: Értékesítés növelés Image-építés Ismertség fokozása A reklámszöveg-tervezés a reklám kinézetének megtervezése (színek, elhelyezés, grafika, stb.), a médiaválasztásnál pedig azt kell eldöntenünk, milyen reklámhordozón keresztül kívánjuk üzenetünket eljuttatni a célcsoporthoz. Végül pedig értékelnünk kell munkánkat és eredményeinket. 18
18 A reklámpiac szereplői Fogyasztók Hirdetők Reklámügynökségek, médiaügynökségek Médiatulajdonosok Intézményi szereplők (szabályozás) Fogyasztó A reklám az egyént nem önmagában, hanem egy csoport tagjaként próbálja elérni. A fogyasztó magatartását 4 tényező befolyásolja: kulturális, társadalmi, személyes és pszichológiai tényezők. Ezeket a tényezőket ismernünk kell ahhoz, hogy a reklám hatékony legyen. Hirdető Ő az, aki termékét/szolgáltatását szeretné reklámozni. Briefing-ben meghatározza helyzetét, jellemzi termékét/szolgáltatását, leírja a piacot és versenytársakat, meghatározza az elérni kívánt fogyasztókat, tehát a célcsoportot, kifejti az elérendő célt, és meghatározza a költségvetést. A briefing az a dokumentum, amelyben a hirdető tájékoztatja az ügynökséget az általa megrendelendő reklám paramétereiről, a munkához szükséges információkról. Ezt a briefing-et továbbítja a reklám- és médiaügynökségnek, ahol ennek alapján elkészítik a reklámot. Reklámügynökség, médiaügynökség Az ő feladatuk a stratégia teljes kidolgozása. Amennyiben elérik a hirdető tetszését, úgy kivitelezik a tervet meghatározott ügynökségi jutalékért cserébe. A klasszikus reklámügynökségnek 3 részlege van: a kreatív osztály, ahol megtervezik az üzenetet kreatív eszközökkel (grafikai tervezés, szlogenírás, hirdetéstervezés, stb.); az account részleg, ahol tartják a kapcsolatot a hirdető, a kreatívok és a média között; és a média részleg, ahol felügyelik a médiaválasztást, hogy az üzenet megfelelő időben, megfelelő gyakorisággal, a megfelelő célcsoporthoz jusson el. A médiaválasztást 4 tényező határozza meg: a célcsoport médiahasználati szokásai, a médium jellemzői, az üzenet tartalma és a költségek. 19
19 Médiatulajdonosok A médiaügynökségek a reklámhelyeket a médiatulajdonosoktól vásárolják kedvezményesen. Intézményi szereplők Általában állami szervezetek, melyek szabályozzák, illetve korlátozzák a reklámtartalmakat és megjelenéseket. A gyerekek érzékeny célcsoportot jelentenek, tehát számos jogszabály korlátozza a nekik szóló reklámokat. A reklám eszközei A klasszikus reklámon belül hat médiumot különböztetünk meg: - sajtó - kültéri eszközök - rádió - televízió - mozi - internet Médium: A latin eredetű medium szóból származik, mely hipnotizálható, könnyen befolyásolható személyt jelent. Többesszáma a média, mely a tömegkommunikációs- és reklámeszközök összefoglaló neve. A média funkciói: - Közvetítő és összekötő funkció: A média, a kulturális társadalmi alrendszer, a gazdasági alrendszer és a politikai alrendszer közötti kommunikáció a médián, a tömegkommunikáción keresztül történik. - Napirend-meghatározó funkció: meghatározza az emberek életvitelét. - Kapuőr-szerep: Szelektál a világ eseményei közül, hogy mit közvetítsen az embereknek. - Tematizáló funkció: Meghatározza, hogy mi legyen a közbeszéd tárgya. 20
20 Ezek közül csak a televízióval, rádióval, internettel és a sajtóval fogok részletesebben foglalkozni, mivel ezek az eszközök gyakorolják a legnagyobb befolyásoló hatást a gyerekekre, és mivel a gyerekek ezeket a reklámhordozó eszközöket tudták megnevezni legnagyobb százalékban Tolnai Ferenc A reklám hatása a kisiskoláskorú gyermekekre c. kutatásában. Televízió A TV reklám két érzékszervre hat, mind vizuálisan, mind pedig auditívan, ezért audiovizuális médiumnak nevezzük. Magas presztízsértékkel bír, és a legbefolyásolóbb hatással van a nézőközönségre. A befogadói szituáció itt a lehető legkedvezőbb, a médiummal való találkozás általában otthon történik, tehát a figyelem magas. Azonban még mindig nagy a háttér-televíziózás, ami azt jelenti, hogy más tevékenységünk alatt is megy a TV, ilyenkor a figyelem csökken. A reklámmal szemben egyfajta védekezési mechanizmus alakulhat ki, lehetőség van a csatorna átkapcsolására, kikapcsolására, és a helyszín elhagyására. Rendkívül jó technikai adottságai miatt komplex hatást nyújt a nézőnek, a képek, a mozgás, a hangok segíti a figyelem fenntartását, ezzel a médiummal szinte minden megvalósítható. Továbbá a TV által elérhető célközönség igen széles, hiszen a gyerekektől kezdve az idős korosztályig, a szakmunkásoktól a vezetőkig, a szegényektől a gazdagokig mindenki elérhető. Egyszerűbb elérni célcsoportunkat, ha földrajzilag célozzuk meg őket (vannak helyi, regionális és országos csatornák), vagy műsorkörnyezethez igazítjuk a reklámot. Ezt tekintjük a legdrágább médiumnak, viszont egy fő elérési költsége viszonylag alacsony. A reklám élettartama rövid, de az emlékezeti hatásuk a legjobb. 5 5 Fazekas Ildikó Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció (Budapest, Külkereskedelmi Főiskola 2000., o.) 21
21 A televíziós reklámon belül több fajtát különböztetünk meg. A sugárzási forma szerint: - Blokkhirdetés: előre megállapított időben és időtartamban vetített több vállalat hirdetése. - Egyedi hirdetés: előre megállapított időben egy vállalat hirdetése. - Spot hirdetés: Előre nem közölt időben vetített blokkhirdetés vagy egyedi hirdetés. A reklám jellege szerint: - Önálló reklám: önálló műsorrészek, melyek a műsort megszakítják. Blokk- vagy spothirdetés. - Ajánlóműsorok: műsorvezető által ismertetett termékek, szolgáltatások. - Szponzorálás: műsorba beépített, műsorvezető, híres ember által népszerűsített reklám. 22
22 Rádió Csak a hallásra ható, tehát auditív médium. Presztízse magas, az emberi hang meggyőző tud lenni. A befogadói szituáció kedvező, általában otthon, a munkahelyen, vagy utazás közben hallgatjuk. Azonban itt is magas a háttérrádiózás mértéke, és a reklám kikapcsolható, átkapcsolható. Néhány reklám közvetítésére nem alkalmas, ugyanis sok adatot nem lehet hallás útján megjegyezni. Rendkívül jó támogató médium, főleg a televíziós reklám mondanivalóját lehet megerősíteni vele. Nagy közönségnek örvend, tehát a szórás is magas lehet. De ez is, - csakúgy, mint a televíziónál - földrajzilag célozható, és műsorkörnyezethez igazíthatjuk reklámunkat, azonban még így is nagy a meddőszórás lehetősége. Hirdetési költségei alacsonyak, de gyakori megjelentetés szükséges a megfelelő hatás eléréséhez. Sajnos emlékezeti értéke alacsony, a szó elszáll, az írás megmarad. 6 Többféle rádiós hirdetési forma létezik: - Szponzorált műsorok: gyakori és folyamatos megjelenés, a műsort nem szakítják meg, pozitív viszonyulást válthat ki, de csak a vállalat nevének elhangzására alkalmas. - Reklámriport: dialógus formában, részletesen mutatkozik be a vállalat. - Műsorvezető által felolvasott reklám: nem szakítja meg a műsort, a hatást befolyásolja a bemondó személyisége, megítélése. - Rádióreklám: egyedi reklámfelvételek, melynél bármely auditív eszköz használható. 6 Fazekas Ildikó Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció (Budapest, Külkereskedelmi Főiskola 2000., o.) 23
23 Sajtó Olyan nyomtatott kommunikációs eszközök, melyek jellemzője a nagy nyilvánosság, az ismétlődés és az időszerű információk. Több szempontból csoportosíthatjuk: Megjelenés gyakorisága szerint: Napilap Hetilap Folyóirat Földrajzi szempontból: Helyi Regionális Országos Nemzetközi Tartalom szerint: Általános Politikai Gazdasági Társadalmi Kulturális Bulvár Hirdetési Az elemzés szempontjából három kategóriára osztom a sajtót: napilapokra, magazinokra és szaklapokra. Nézzük az egyes kategóriák jellemzőit. Napilapok 7 Előnyei Hátrányai Presztízs Tartalom szerint változó Változó (politikai, gazdasági magas) Befogadás Alaposabban átböngészhető a reklám, bizonyos lapoknál a figyelem magas Alacsony figyelmet jelent az utazás közbeni olvasás, a reklám átlapozható Technika Gyors és gyakran ismételhető Gyenge minőség üzenet Közönség Széles Kis másodlagos olvasótábor Célozhatóság Földrajzilag és tartalom szerint célozható, hatékonyabb a szövegkörnyezetben elhelyezett reklám Költség Változó (olvasók számától Változó függ) Élettartam Gyors elévülés (másnapra elveszti aktualitását) 7 Fazekas Ildikó Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció (Budapest, Külkereskedelmi Főiskola 2000., o.) 24
24 Magazinok 8 Előnyei Hátrányai Presztízs Változó (témakörtől, Változó komolyságtól függ) Befogadás Kedvező (otthon) Technika Színes, jó minőség Közönség Széles, nagy másodlagos olvasótábor Célozhatóság Tartalom szerint Földrajzilag nem célozható Költség Változó (olvasók számától Változó függ) Élettartam Következő lapszám megjelenéséig tart Szaklapok 9 Előnyei Hátrányai Presztízs Rendkívül magas, hiteles Befogadás Nagyon kedvező Technika Különböző adottságok Változó Közönség Minimális meddőszórás Kicsi Célozhatóság Téma szerint Költség Alacsony Élettartam Hosszú 8 Fazekas Ildikó Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció (Budapest, Külkereskedelmi Főiskola 2000., o.) 9 Fazekas Ildikó Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció (Budapest, Külkereskedelmi Főiskola 2000., o.) 25
25 Internet Az Internet számítógépes hálózatok összekapcsolása. Elődjét 1969-ben hozta létre az Advanced Research Projects Agency ARPANet néven, mely a katonai bázisok és az egyetemek közötti kutatói számítógépek kommunikációjának megkönnyítését hivatott szolgálni, majd további bővítések és fejlődés útján napjainkra az egyik legfontosabb információs eszközzé nőtte ki magát. Presztízse változó, egyes oldalaknál magas, míg másoknál alacsony. A befogadói szituáció rendkívül kedvező, mivel a felhasználó azért kapcsolja be a számítógépet, hogy azzal foglalkozzon, viszont a reklámokat gyorsan el lehet kattintani. Technikai adottságai rendkívül jók, szinte minden megvalósítható. Közönsége nagyon széles, egyre inkább terjed, a felmérések szerint azonban legfőképpen a fiatal, magasabb jövedelműek használják. Tartalom szerint kiválóan célozható, azonban földrajzilag nem. Alacsony hirdetési költséggel rendelkezik, mivel nincsen gyártási költség, és élettartama is viszonylag hosszú. 10 Reklámozási lehetőségek az interneten: - Banner (szalaghirdetés) - Button (nyomógomb) - Text-link (szöveges üzenetek) - Szponzorálás - Push: a hirdetések közvetlenül a felhasználóhoz jutnak el - Interstitials (beférkőző reklámok): váratlanul jelennek meg a képernyőn, félbeszakítva a felhasználó tevékenységét 10 Fazekas Ildikó Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció (Budapest, Külkereskedelmi Főiskola 2000., o.) 26
26 Reklámköltés A reklámköltés alakulását azért szeretném megvizsgálni, mivel össze szeretném vetni a gyerekek médiahasználati szokásaival. Vajon mely médiumokra költenek a legtöbbet a hirdetők? Ezek a médiumok mennyire népszerűek a gyerekek körében? Milyen arányban az egyes médiumokra kivetített költség a gyerekek médiahasználatával? A Magyar Reklámszövetség 1991 óta méri a reklámkiadások alakulását tarifaáron. Ez idő alatt a reklámköltések jelentősen megnövekedtek 9,9 milliárdról 538,3 milliárd forintra. Németországban például 1994-ben egymilliárd márkát fordítottak a gyerekeknek szánt reklámokra, ennek 90%-át televízió-reklámokra költötték, mivel itt lehet leginkább hatni a gyerekekre, és majdnem 4 órát töltenek naponta televíziózással. Ez az összeg azóta jelentősen emelkedhetett. 4. ábra 27
27 Az 538,3 milliárd forint több mint felét televízió-reklámokra költötték a hirdetők. A sajtó is jelentős részesedést kapott, a többi médiumra viszont 10% alatt költöttek, bár az internetes reklámköltések aránya folyamatosan növekszik. A gyerekek körében a televízió a legkedveltebb médium, sokan olvasnak újságot, sokan interneteznek, viszont rádiót alig hallgatnak. A gyerekek esetében a televízió-reklámba való befektetés éri meg a legjobban, esetleg a sajtóhirdetésbe vagy internetreklámba. A rádióhirdetést kevésbé ajánlom. 5. ábra Manapság az internet fejlődik a legnagyobb ütemben, és ez a feltörés még nem ért véget, a következő években is jelentős növekedésre lehet számítani. A televíziós- és rádióreklámokra kiadott összeg is intenzíven szárnyal felfelé, míg a sajtóban való hirdetési költség is növekszik, ám kisebb mértékben, mint a többi médiumnál. Összességében elmondható, hogy egyre kedveltebb hirdetési formává válik az internet, míg a televíziós és rádiós reklámok sem veszítenek népszerűségükből. A sajtóban való hirdetés sokkal kisebb mértékben növekedett, mint azt az erőteljesen felugró reklámköltések alakulásából várni lehetett. 28
28 A gyerekek médiahasználati szokásai A gyerekek a médiára fordított idejük majdnem felét (45%) a televízióra szánják, hiszen számukra ez a legszórakoztatóbb médium, a gyerekek 70%-ának van televíziója a saját szobájában. Az újfajta médiumok megjelenése (internet, mobil) nem befolyásolta a TVnézési szokásokat. A gyerekek az idejük egyötödét töltik rádió- és zenehallgatással. Jelentős erőt képvisel az internet, a gyerekek 24%-a rendelkezik saját számítógéppel, és 18%-uknak internet-hozzáférése is van. A gyerekek médiumokra fordított idejük 12%-át szánják videójátékokra, 49%-uknak van a szobájában ilyen berendezés. 6%-ban DVD-znek, és csupán 1% időt szánnak mobiltelefonjukra. Érdekes dolog, hogy a mobiltelefon mennyire elterjedt a gyerekek között, egyre több gyerek egyre fiatalabb korban rendelkezik mobiltelefonnal, mely során szaporodni fognak a gyerekeket célzó SMS-reklámok. 11 Médiahasználat százalékos megoszlása 22% 12% 6% 1% 14% 45% TV Internet Videójátékok Rádió- és zenehallgatás DVD Mobiltelefon 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A gyerekek szobájának felszereltsége TV 69% Videójáték 49% 46% 37% Videó DVD Számítógép 24% 18% Internet 6. ábra 7. ábra 11 (TV still rules kids'media habits, ) Letöltés:
29 A Kaiser Family Foundation arra vonatkozólag is készített felmérést, hogy vajon a gyerekek mit vinnének magukkal egy lakatlan szigetre. Ennél a vizsgálatnál érzékelhető a számítógép és az internet kedveltsége, mely a vezető helyen áll. Ezt nem sok eltéréssel követi a rádió és/vagy magnó. A válaszadók több mint 10%-a választotta a televíziót és a videójátékot, és csak igen kis részük a könyveket, magazinokat és a videót. 12 Mit vinnének magukkal egy lakatlan szigetre? 3% 8% 3% 16% TV Rádió, magnó 13% Számítógép internettel 24% Videójáték Videó Könyvek, magazinok 33% Semmi 8. ábra Televízió A televízió szolgáltatja azt az általános, mindennapos szimbolikus környezetet, amelyben élünk, és amelybe a gyermekek beleszületnek, amelyben élnek és tanulnak egész életük során. / George Gerbner: A média rejtett üzenete, o. / A gyerekek legmeghatározóbb médiumát képviseli a televízió. A médiumok közül ezt a formát használják a legtöbben, és a megváltozott életkörülmények hatására a gyerek szabadidejének legnagyobb részét a televíziózás teszi ki. A szülők - kevés szabadidejükből adódóan kevesebb figyelmet tudnak szentelni csemetéiknek, és kevésbé tudják őket kontrollálni szabadidejük eltöltésében. Az életkor emelkedésével növekszik a televíziózással eltöltött idő mennyisége, és ezzel együtt egyre több információval rendelkeznek. Sőt, az idő múlásával ugyanazon korosztálynál a tévénézés volumene nő (1998-ban a 4-17 évesek átlagosan 3 órát töltöttek tévénézéssel, mára ez a szám majdnem eléri a 4 órát). A gyerekek azonban csak 9 éves 12 home.flash.net/~hsft/images/hsft%202nd%20annual%20survey% pdf, Letöltés:
30 korukban lesznek elég érettek a tévénézéshez, ekkor gondolkodnak el a mondanivalón, és keresik kérdéseikre a választ. Az összlakossághoz viszonyítva, csak a nyugdíjas korosztálynál néznek kevesebbet TV-t, tehát körülbelül ugyanannyit tévéznek, mint a felnőttek. Azonban az össztévénézés volumenétől jelentősen eltér a 4-17 éves korosztályé. Az átlag szerint 8-9 órakor nézik legtöbben a televíziót, azonban a gyerekek általában az iskolakezdés előtt, és az iskolából való hazatérés után tévéznek a legtöbb időt. A nézettség 10-15%-át szolgáltatja a 4-17 éves korosztály. 9. ábra 31
31 A következő diagram mutatja a televíziónézés napi átlagát. Az előző részben említettem, hogy míg 1998-ban a gyerekek átlagosan napi 3 órát néztek TV-t, 2004-ben már 3 óra 52 percet, tehát majdnem 4 órát töltenek tévénézéssel. Hangsúlyozom, hogy ez augusztusi adat, tehát napjainkra (2007. okt.) ez az idő még tovább emelkedhetett. 10. ábra Rádió A gyerekek kétharmada hallgat heti többször rádiót. A gyerekek egyik legkedveltebb tevékenysége a zenehallgatás a TV-nézés után. Azonban legtöbbjük rendelkezik CD- illetve MP3-lejátszóval, és előszeretettel használják is, ami kicsit háttérbe szorítja a rádiózást. Rádiót utazás közben, vagy otthon, valamely tevékenység közben, háttérrádiózás gyanánt használják. A Gfk Piackutató Intézet felmérést végzett a lakosság körében a rádióhallgatási szokásokról, ahol korosztályonként vizsgálta a rádióhallgatás volumenét negyedórás időbontásban. A 6-17 éves korosztályban délután 4 óra tájban hallgatnak a legtöbben rádiót, majdnem 20 %-uk. Úgy gondolom, hogy tanulás közben használják ezt a médiumot, kevésbé vonja el figyelmüket, mint a televízió. Délelőtt 15%-uk, míg kora reggel, iskola előtt is több mint 10%-uk hallgatja a rádiót. Délután 5 óra után gyorsan esik a rádióhallgatottság, átváltanak a televízióra, ami nagyobb élményt nyújt számukra a képi és hangi hatások együttes alkalmazása miatt. 32
32 11. ábra Forrás: Gfk Piackutató Intézet Sajtó A 6-11 éves korosztály 57%-a olvas folyóiratokat, könyvet pedig egyharmaduk, nagy részük napi rendszerességgel. A gyerekek számára készülő ifjúsági és könnyűzenei magazinok 10 százalék feletti olvasottságot érnek el. A lányok nagyobb arányban olvasnak könyvet, újságot és magazint, mint a fiúk. Könyvekből főleg a természettudományi és sport témájúakat kedvelik. Az életkor növekedésével párhuzamosan nő a folyóiratok és a napilapok olvasottsága. Zsebpénzük nagy részét újságokra költik. A gyermekmagazinok piaca zsúfolt, de egyre inkább szűkül más médiumok használatának növekedésével. Nehéz felvenniük a versenyt a televízióval, hiszen kutatások szerint a tévéreklámoknak nagyobb emlékezeti hatása van, mint a nyomtatott hirdetéseknek, és a gyerekek is szívesebben használják a televíziót, így a legtöbb hirdető csupán a tévében hirdet. Tehát a sajtóban hirdetőknek mindig új ötletekkel kell előrukkolniuk, hogy megfelelő hatékonyságot érjenek el. Sajnos, mint a televízióban is lehetőség van elkapcsolni a reklámnál, úgy az újságok és magazinok esetében is tovább tudnak lapozni a nem kívánt oldalakról. 33
33 A National Literacy Trust felmérést végzett a rendszeres olvasók között, vajon milyen típusú anyagokat olvasnak. Legnagyobb részük a magazinokat részesítik előnyben, 75,%- uk olvassa ezeket. TV-újságot a felük olvas, és majdnem ugyanennyien olvasnak napiilletve hetilapokat. 12. ábra Forrás: National Literacy Trust,
34 Internet Az Internet használata rohamosan terjed, egyre többen és egyre fiatalabb korban rendszeresen használják. Az életkor növekedésével egyre többen és többet használják. A 6-7 éves korosztály 34%-a, míg a 8-9 éves korosztály 51%-a szörfözik a neten az Európai Unió Eurobarometer 250 Safer Internet címen megjelenő kutatása alapján. 13 A gyerekek internet-használata éves éves éves 88% 87% 85% éves 68% 8-9 éves 51% 6-7 éves 34% 6 alatt 9% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 13. ábra Az internet-felhasználók közül a gyerekek legnagyobb része rendelkezik otthon internethozzáféréssel, és majdnem ugyanennyien az iskolában férnek hozzá. Sokan a barátaiknál vetik bele magukat a virtuális térbe, és elenyészően járnak könyvtárba vagy internet kávézóba netezni. Hol használják az internetet Egyéb Internet kávézóban Könyvtárban, nyilvános helyen Másnál 2% 3% 4% 5% Barátoknál 16% Iskolában Otthon 33% 34% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 14. ábra 13 ec.europa.eu/information_society/activities/sip/eurobarometer/ Letöltés:
35 Az NRC Piackutató Intézet felmérést készített a gyerekek internetezési szokásairól, mely a VMRKids 2007 nevet kapta. Ez alapján elmondható, hogy a gyerekek legszívesebben játszanak az interneten, meséket néznek vagy hallgatnak, illetve eznek. 32%-uk pedig iskolai feladatok megoldásához is használja az internetet Játék 96% Gyerekoldalakat látogat 71% Mesét néz vagy hallgat 56% 49% Tanulás 32% A gyerekek 80%-a nem netezhet önállóan, általában szülői felügyelet mellett lógnak a világhálón. 19%-uk úgy gondolja, hogy jobban ért a számítógéphez, mint a szülei. A felmérésből arra is fény derül, hogy az internetező gyerekek fele kattintott már valamilyen internetes hirdetésre Letöltés:
36 A gyerek, mint célcsoport A médiumok bővülésével, egyre több kereskedelmi reklám jelent meg, így ezek életünk kikerülhetetlen részévé váltak. Az idő haladtával egyre fiatalabb korosztályokat céloz meg a reklám. A gyerekek is egyre több időt töltenek a médiával. Az Egyesült Államokban a hirdetők évi 12 milliárd dollárt költenek gyermek tévéreklámokra, és a gyerekek évente mintegy hirdetést néznek meg. A gyerekek a legfogékonyabb célcsoport, az iskoláskor elérésével jutnak el az érettség azon fokára, amikor már nemcsak befogadók, hanem értelmezők is egyben. Éppen ezért igen kedvelt célcsoport a kisiskolás korosztály, hiszen az ekkor szerzett tapasztalatok határozzák meg erkölcsi értékrendszerük kialakulását. 570 ezer 5-9 éves gyerek nyolcszázmilliós havi zsebpénzzel, és havi sok milliárd forinttal, amit a szülők költenek rájuk. Előszeretettel használják a különböző médiumokat, és szeretik a reklámokat. Kevés ismeretük van a média működéséről, szüleik pedig magukra hagyják őket. Könnyű célpontok. A gyerek több szempontból fontosak: Önálló fogyasztók, költik a zsebpénzüket Közvetett fogyasztók, szülővel teljesíttetik kívánságaikat Tanácsadók a vásárlásban A jövő piaca A reklámipar célja: Fogyasztásra ösztönzés Életfilozófia alakítása A gyerekek igen fontos célcsoport, mivel belőlük lesznek a jövő fogyasztói, ezért a marketingesek mindent bevetnek, hogy elnyerjék kegyeiket. Tetszésüket kiváltani nehéz, elveszíteni viszont annál könnyebb. Így újabb és újabb reklámfogásokkal állnak elő. Például a Heinz pirosról zöldre változtatta a ketchup színét. Ez azonban olyan veszéllyel járhat, hogy a gyerekekből egyre igényesebb és kritikusabb fogyasztók lesznek. 37
37 A reklámok értelmezése Áttekintés: 1,5 év: felismerik a hang és a kép kapcsolatát 2 év: reklámokhoz, műsorokhoz tudja kötni a zenét 5 év: nő a felfogóképessége 6 év alatt: nem tudnak különbséget tenni a reklámok és műsorok között, illetve az üzenet forrása tekintetében 7 év: felismerik a reklámokat, kialakul a realitás érzékük, kétségbe vonják a reklámok igazságtartalmát 7-8 év alatt: nem tudnak különbséget tenni a befolyásoló szándékok fajtái és a cselekvési minták között 9 év: Tv-érettség. Gondolkodva nézés év: rájönnek, hogy a reklám nem valós dolgokat közvetít. 15 A gyerekek körülbelül 6 éves koruktól ismerik fel a reklámokat, azelőtt nem tudnak különbséget tenni a műsor és a reklám között. Azonban még ebben a korban sincsenek tisztában azzal, hogy a reklámok milyen céllal készülnek, mire akarják rávenni őket, és nem tudják értelmezni a reklámokat, tehát könnyen manipulálhatók. A hatévesek egyharmada hiszi el azt, amit a reklám mond, ez az arány a 9 éveseknél már csak 10%. A gyerekek az életkor emelkedésével egyre kritikusabbak a reklámokkal szemben. A hirdetők gyakran alkalmaznak olyan technikákat a gyerekeknek szóló reklámokban, amely félrevezeti őket, kihasználja tudatlanságukat, ezért számos jogszabály szabályozza a gyerekeknek szóló reklámokat. Szeretik-e a reklámokat? A gyerekek szeretik a reklámokat, különösen a televíziós reklámokat, hiszen a gyorsan pörgő, zenés, színes képek kavalkádja magukkal ragadja őket. A Gfk Piackutató Intézet 15 Sas István: Reklám és pszichológia (Kommunikációs Akadémia, Budapest 2006., 43.o.) bpk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/segedletek/ /takacsjudit/mediapedagogia-2.ppt Letöltés:
38 felmérése szerint a gyerekek 66%-a szereti a tévéreklámokat, és 50%-uk a rádiós reklámokat is. Azért nézik meg a reklámokat, hogy szórakozzanak, és az információk csak mellékesen ragadnak rájuk. Az amerikai Media Research Institute felmérést végzett a gyerekek körében, hogy mit csinálnak, amikor a televízióban reklám jelenik meg. A következő eredményeket kapták: Megnézik 56,5% Kimennek a szobából 53,1% Másik csatornára váltanak 33,0% Kapcsolgatnak a csatornák között 31,9% Forrás: MRI 2006 American Kids Study A következő felmérésből az is kiderül, vajon a gyerekek mit tartanak fontosnak egy reklámban, mi tetszik nekik. Ez alapján megerősítést kapott az a tény, miszerint a gyerekek szórakozás céljából néznek reklámokat. 75%-uk tartja fontosnak a vicces figurákat, szereplőket a reklámban, és majdnem a felük a humort részesítik előnyben. De ugyanilyen arányban érzik elengedhetetlennek a zenét a reklámban, illetve az akciót és izgalmakat (mely főleg a fiúknál fordul elő). A szereplőkkel kapcsolatban sokan kiemelték a gyerekszereplőket és a kedvelt, híres embereket is, mely befolyással van rájuk. Körülbelül egyharmaduk a nem várt, meglepő fordulatokat szeretik, majdnem ugyanennyien a sok színes képet. Meglepő, hogy mindössze egyötödüknek fontos a reklámból megtudható információ. Vicces szereplők 74,7% Zene 52,0% Humor 44,2% Izgalom 44,1% Gyerekek 41,6% Híres emberek 39,5% Meglepő dolgok 35,9% Színes képek 27,1% Információ 19,8% Gúny 18,7% Forrás: MRI 2006 American Kids Study 39
39 Márkahűség A márka név, kifejezés, jel, szimbólum vagy ezek kombinációja. Célja, hogy a fogyasztó meg tudja különböztetni termékünket a versenytársakétól. A márka egyben státusszimbólum is: A reklám márkához köti a különböző életstílusokat és értékeket. A márkás termék segít helyreállítani önbecsülésünket. A reklám szerint, aki egy bizonyos terméket megvásárol, státuszt vagy presztízst szerez, tehát társadalmi elismeréshez jut. A gyerekek a termékek birtoklásával rangsort állítanak fel maguk között. A termékek alapján határozzák meg helyzetüket, erősítik meg önbizalmukat, és állapítják meg a környezetükhöz való viszonyukat. A gyerekeknek csak bizonyos dolgok birtoklása számít. Csak e tárgyak tulajdonlása alapján tudja megbecsülni embertársai értékét, és becsülik meg őt embertársai. Aki nem visel vagy használ márkás terméket, nem tartozik egyik csoporthoz sem, kiközösítik. A márkahűség az óvodásoknál még nem jelentős (itt a szülők választása meghatározó), a tíz éven felüli iskolásoknál azonban már annál inkább. 16 Tehát a hirdetők számára a gyerekek nagyon fontos célcsoport, hiszen ekkor alakul ki a márkás termékek iránti igényük és ezzel együtt márkahűségük is. Emlékezés A vizsgálatok szerint a gyerekek jobban emlékeznek a reklámokra, mint a felnőttek. Úgy gondolják, hogy a reklámozott árucikkek jobbak, szebbek, finomabbak azoknál, mint amiket nem reklámoznak, ezért bevésik az agyukba a látott reklámot, hogy ők is részesülhessenek abban a kiváltságban, amiben a reklámban szereplő gyerekek. Ők is azt szeretnék enni, amit a tévében látott kislány vagy kisfiú, és ők is azzal a játékkal szeretnének játszani, amivel a reklámgyerekek Letöltés:
40 A reklám hatása a gyerekekre Követelődzés Az idő múlásával a gyerekeket egyre jobban elkényeztetik anyagilag, hozzászoknak, hogy nincsenek fogyasztási tabuk, mindent meg tudnak venni, amit csak megkívánnak. És a gyerekek nagyon mohók, ezen felül pedig igen erős birtoklási vágy él bennük. A reklámnak az a dolga, hogy elérje azt, hogy megkívánják a terméket. Minden reklám azt a hatást kelti, hogy ha a reklámozott terméket használod, vagy fogyasztod, az életed szebb lesz. A gyerekek pedig igen befolyásolhatók, és elhisznek mindent, amit a reklámok közvetítenek. Így a reklámok hatására a gyerekek mindenáron megpróbálják elérni szüleiknél, hogy megkapják az áhított terméket. Ez számos családi konfliktushoz vezethet. Kutatások bebizonyították, hogy a a vásárlások a 20-40%-a gyerekeknek köszönhetően jön létre, tehát a gyerekek nagy hasznot jelenthetnek a vállalatok számára, ami nem merül ki a kifejezetten a gyermekek korosztályának szánt termékekben. Egy ismerősöm eladóként dolgozik egy ismert játékáruházban. Az ő beszámolója alapján közvetlenül egy-egy reklám megjelenése után a gyerekek és/vagy szüleik ellepik az üzletet, hogy megkaphassák az óhajtott játékot. Ezt a nyaggatást a saját bőrömön is tapasztaltam, hiszen kettő fiatalabb testvérem van. Emlékszem, mikor ennyi idősek voltak, ők is sírtak, verekedtek, ordibáltak, vagy éppen elvetették magukat a földön, ha nem kapták meg azt, amit akartak. 41
41 Nagy információáradat Napjainkban az embert egyre több információ éri a tévében, az újságban, rádióban és az utcán is. Az embert hetente átlagosan 275 TV spot, 350 óriásplakát, 136 rádióspot, 177 sajtóhirdetés és 1,6 mozireklám hatása éri. Az Arbeitskreis Werbung der Landesmedienanstalten felmérése alapján a Pro7-en a reklámok 40%-a, az RTL-en 30%-a és az RTL2-n 54%-a szólt a gyerekekhez. 17 Ez az információ-túlterheltség a gyerek számára káros lehet, nem tud ennyi információt befogadni, így szelektálnia kell. Ez viszont akár a tanulás rovására is mehet. További ártalmas következmény, hogy a reklámok nem igénylik a gyerek fantáziáját, ugyanis egy kész megoldást, kész képsorokat kínálnak fel számukra, így elsatnyul a képzelet és a gondolkodás képessége. Az internet megjelenésével még inkább túlterhelik a gyerekeket információval. Ám minél több hatás éri a gyerekeket, annál többet képesek befogadni, a probléma csak az, hogy ez más tevékenységek rovására történik. Sokan válogatás nélkül szörfölnek a világhálón, és órákat töltenek a gép előtt. Ez társas kapcsolatainak hanyatlásához vezethet, és elvonja a figyelmet más, hasznosabb tevékenységekről. Azonban ha a gyerek szabályozott módon használja a számítógépet, akkor az javára is válhat, hiszen bővítheti ismereteit, és többet megtudhat a világról. Egészségtelen táplálkozás További, súlyosabb következmény a gyerekek étkezési szokásainak tartós megváltozása, amely a felnőttkorig is kihatással van. [ ] A hároméves angol gyerekek 63 százaléka ismeri a leghíresebb gyorsétterem logóját, míg a négyévesek fele még saját nevét sem tudja pontosan. 18 A gyerekeknek szóló reklámok nagy része élelmiszerreklám, főleg édességek és üdítők. Ezek nagy része egészségtelen, sok szénhidrátot, zsírt és cukrot tartalmaz, melyek az elhízás alapját képezik. Ilyen ételek fogyasztása egyenes arányosságban áll a gyermekkori elhízással. A Consumers International felmérése alapján a gyerekek a magas cukor-, só- vagy zsírtartalmú élelmiszereket kedvelik a leginkább. Azonban nemcsak ennek 17 Letöltés: Melissa Müller: Az áruvilág kicsi királyai (Geomédia, Budapest 2001, 28.o.) 18 (Az angol gyerekek elõbb ismerik fel a McDonald's logót, mint saját nevüket) Letöltés:
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az
RészletesebbenHallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei
Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a
RészletesebbenTÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016. Tudománykommunikáció a Z generációnak. Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár
TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A Dél-Dunántúlon
RészletesebbenA munkanélküli-járadékot kimerítők
sorszám A járadékkimerítés dátuma a címkártyáról: 2000.... hónap... nap Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ HÁNYADSZOR JÁRTÁL A KÉRDEZETT LAKÁSÁN, AMIKOR ELKÉSZÜLT AZ INTERJÚ? A munkanélküli-járadékot
RészletesebbenBUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.
RészletesebbenA magyarok tv-sorozatokkal kapcsolatos preferenciái, sorozatnézési szokásai országos megkérdezés eredményei alapján
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
RészletesebbenOnline kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében
389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenTanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen
HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés
RészletesebbenHogyan lehet hasznosítani egy egyszerő könyvtárhasználati kérdıív eredményeit a gyakorlatban?
Megjelent: Könyv, könyvtár, könyvtáros 17. évf. 12. szám 8.december 33-37.pp Hogyan lehet hasznosítani egy egyszerő könyvtárhasználati kérdıív eredményeit a gyakorlatban? A Gödöllıi Városi Könyvtár és
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET
PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor
RészletesebbenSZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM
tanulás egész SZK_106_29 é n é s a v i l á g életen át modul szerzője: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYM 418 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári
RészletesebbenA Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005
A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 kutatási zárótanulmány MOBILITÁS Ifjúságkutatási Iroda (a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet jogutódja) Készítették: Dankó Adrienn Berényi Eszter Ságvári Bence Máder Miklós
RészletesebbenVásárlás az interneten
Vásárlás az interneten E-Commerce Trend Report 2008 lakossági kutatás NRC Piackutató Kft. 1,8 millió magyar felnıtt próbálta már ki az online vásárlást 2 A kutatás eredményei: dinamikusan nı azok száma,
RészletesebbenKÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!
2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT
RészletesebbenMOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 10 OSZTÁLY HELYI TANTERV
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 10 OSZTÁLY HELYI TANTERV A szabályozás szerint a gimnázium 9( 10). évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret, míg 11 12. évfolyamon a
Részletesebben5. évfolyam ERKÖLCSTAN
5. évf. Erkölcstan 5. évfolyam ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenNemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z
Részletesebbenfeladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó
INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan
RészletesebbenERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenA) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6
A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3 1.1. Az iskola adatai 3 1.2. Az iskola rövid története 4 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben 5 1.4. Az oktató-nevelő munka
RészletesebbenMUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN 2015. VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ
MUNKATERV A MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZERBEN VÉGZETT MUNKÁJÁHOZ 2015. AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE: DEBRECEN AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK NEVE: DR. KOVÁCS BÉLA LÓRÁNT 2 Tartalom
RészletesebbenKerettanterv a két tanítási gimnáziumi német célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához
Kerettanterv a két tanítási gimnáziumi német célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése
1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának
Részletesebben1. Az iskolavezetés önértékelése [5]
1. Az iskolavezetés önértékelése [5] 5. Igen; (teljes mértékben) igaz. 4. Igen; általában igaz, de vannak még kisebb hiányosságok. 3. Igen; igaz, de vannak még nagyobb hiányosságok. 2. Részben igaz, de
RészletesebbenA SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI
FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző
RészletesebbenStratégiai menedzsment
Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti
RészletesebbenNeveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6. HA JÓ a kezdet
Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6 HA JÓ a kezdet Pedagógiai program 2016 Készítette: a Pécsi Baptista Gyülekezet Szakmai Csoportja
RészletesebbenKós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója.
Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. (Kós Károly) PEDAGÓGIAI PROGRAM Miskolc 2013. május 2. I. Az iskola nevelési programja 2 T a r t a l o m
RészletesebbenA Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. marketingkommunikációs tevékenysége. Készítette: Szabó Nelly. Budapest, 2003 május 5.
Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és Teljes körű Minőségirányítás (TQM) szak Nappali tagozat Fogyasztói piac szakirány A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. marketingkommunikációs
RészletesebbenOSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT.
OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban
RészletesebbenHelyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára
Helyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára Második idegen nyelv 9/NY évfolyam Óraszám: heti 5 óra Célkitűzés: olyan nyelvi alapok megteremtése, melyek a későbbiek során lehetővé teszi
RészletesebbenOsztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában
Osztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában A fejlesztési területek nevelési ok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai
RészletesebbenBUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA
Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA vázlat 2010 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Az önkormányzatok ifjúságpolitikai feladatai... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika... 4 1.1.2. Nemzeti
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:
RészletesebbenMagyar nyelv. 5. évfolyam
Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges ja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére
Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,
RészletesebbenTankönyv-választás. igazgató és tankönyvfelelős kérdőív. A válaszadás önkéntes! Ki válaszol a kérdőívre? 2000. 05... nap... óra...
iskola sorszáma Ki válaszol a kérdőívre? 1 igazgató, aki nem tankönyvfelelős 2 igazgató, aki tankönyvfelelős is 3 tankönyvfelelős, aki pedagógus 4 tankönyvfelelős, aki nem pedagógus Tankönyv-választás
RészletesebbenKezdeményezı és nyitott üzleti döntéshozók
Kezdeményezı és nyitott üzleti döntéshozók Elemzés a VMR.eco 2008 évi kutatásának eredményeibıl NRC Piackutató Az átlagosnál innovatívabb célcsoport Az üzleti döntéshozók az átlagosnál innovatívabb és
RészletesebbenA határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása
Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...
RészletesebbenSZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA
283/2014. (VI.27.) Kgy. számú határozat melléklete SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA SZEGED 2014. I. Bevezetés Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés
RészletesebbenA tudás alapú társadalom iskolája
Ollé János A tudás alapú társadalom iskolája A társadalom iskolája Az oktatásban csak nehezen lehet találni olyan életkori szakaszt, képzési területet, ahol ne lenne állandó kérdés a külvilághoz, környezethez
RészletesebbenA Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2
A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1 A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény,
RészletesebbenIDŐMÉRLEG 2009/2010. Összefoglaló adattár
Központi Statisztikai Hivatal IDŐMÉRLEG Összefoglaló adattár Budapest, 2012 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012 ISBN 978-963-235-370-8 ISBN 978-963-235-371-5 (online) Készült: a KSH Életmód-, foglalkoztatás-
Részletesebbena SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program
a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program Intézmény fenntartója: Semmelweis Egyetem Székhely: 1085 Budapest, Üllői út 26. Pedagógiai
RészletesebbenPápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakközépiskolájának Dadi Tagintézményei
Pápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakközépiskolájának Dadi Tagintézményei Tanulói kérdőívek értékelése, 2012 Az értékelés során a tavalyi évhez hasonlóan különválasztottam az alsó
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
RészletesebbenAZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ÚJ MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia kar Neveléstudományi Doktori Iskola Neveléstudományi kutatások doktori program Doktori iskola vezetője: Bábosik István D.Sc., egyetemi tanár FAZAKAS
RészletesebbenPedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM
Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni
RészletesebbenInternet Fiesta 2001
MŰHELY KÉRDÉSEK Internet Fiesta 2001 L I N AKOSSÁGI NTERNET K APÓK ECSKEMET ISKŐRÖS ISKUNHALAS Az Internet Fiesta együttműködés keretében 2001. március 2-3-án rendezték meg az Internet Fiesta a könyvtárakban
Részletesebben... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!
A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6
RészletesebbenÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...
RészletesebbenAjkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program
Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.
Részletesebben15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM
Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011 Készítette: Sárköziné Kollárits Edit igazgató 0 Tartalom Á L T A L Á N O S A D A T O
RészletesebbenAz általános elvárások intézményi értelmezése
Az intézményi dokumentumok: pedagógiai program SZMSZ 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Az általános elvárások intézményi értelmezése A pedagógus önértékelése A pedagógus önértékelésének területei
Részletesebben2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen
1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
RészletesebbenÉszak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor
Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenHARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.
HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6
RészletesebbenA hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje
A hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje Dr. Fodor Mónika Budapesti Gazdasági F iskola Marketing Intézet 1165 Budapest Diósy Lajos u.22-24. fodor.monika@kkfk.bgf.hu Csiszárik-Kocsir
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenBeszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról
Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról Az Útkeresés Segítő Szolgálat az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően a 85324-4 szakfeladat számon működteti a családsegítést, mint önálló
RészletesebbenI. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése
I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően
RészletesebbenSzentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.
Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete
VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi
RészletesebbenAz információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenHARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől
HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 777 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA Győr 2007 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-090-5
RészletesebbenInternet penetráció és internet használat - NRC letölthető elemzés -
Internet penetráció és internet használat - NRC letölthető elemzés - 2007. július www.nrc.hu tel.: (06-1) 413-05-69 fax (06-1) 413-05-70 1139 Budapest, Petneházy u. 52. - Az NRC-TNS 2007 I. féléves gyorsjelentése
Részletesebben2014. évi beszámolója. Nagymaros
Mosoly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Családi Napközi 2626 Nagymaros, Rákóczi utca 14. Tel/fax: 06-27-354-054 Mosoly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Családi Napközi 2014. évi beszámolója
RészletesebbenEURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK
EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi
RészletesebbenSAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL
2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenINFORMATIKA HELYI TANTERV
INFORMATIKA HELYI TANTERV Az alsó tagozatos informatikai fejlesztés során törekedni kell a témához kapcsolódó korosztálynak megfelelő használatára, az informatikai eszközök működésének bemutatására, megértésére
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program Tézisfüzet Cabrera Alvaro Az inkluzív e-parlament modellje Kirekesztés, inklúzió és demokratikus
RészletesebbenAZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN
AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET
RészletesebbenGYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Bevezető Az iskola jogi státusa TARTALOM I. Nevelési program 1. Alapelveink 7.o. 2. Képzési szakaszok,
Részletesebbennednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret
nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret Minden ötödik európai nehézségekkel küzd a szövegértés területén AZ EU SZÖVEGÉRTÉSI KÉSZSÉGGEL FOGLALKOZÓ MAGAS SZINTŰ SZAKÉRTŐI CSOPORTJA
Részletesebben2. AZ ISKOLA VEZETŐSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI (2 írás)
2. AZ ISKOLA VEZETŐSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI (2 írás) Urbanovich Andrásné: Belső kommunikáció A/ Általános megjegyzések Egy iskola életét, arculatát, tevékenységének eredményességét alapvetően meghatározza a
RészletesebbenA helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei
RészletesebbenA nem önkormányzati fenntartásban működő médiumok Szentes városában.
Szentes Város Polgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz. Témafelelős: Mihály Béláné Ikt.szám: P-3892/2012. Tárgy: Az önkormányzat által adott költségvetési támogatások és a támogatott médiumok helyzetének
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.
1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10
RészletesebbenPedagógiai Program Helyi tanterv
Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola OM: 031090 KLIK szervezeti kód: 082046 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5. Pedagógiai Program Helyi tanterv 2015 1 Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola 4030
RészletesebbenTartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15
Tartalom 1.1 Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai:... 2 1.2.2. Oktatás-szervezési eljárásaink:... 3 1.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...
RészletesebbenNemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI
NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt
RészletesebbenMAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2
Részletesebben