ÖSSZEFOGLALÓ 1. BEVEZTİ A WAREMA tervi mőfajának meghatározása (Spatial Planning Concept definiálása)

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ 1. BEVEZTİ 1.1. A WAREMA tervi mőfajának meghatározása (Spatial Planning Concept definiálása) A WAREMA projekt céljának meghatározásában ez áll: A vízgyőjtı terület olyan fenntartható regionális fejlesztését megalapozni, amely a helyi erıforrások fokozott kihasználása és védelme mellett egy közösségi részvételen alapuló tervezési folyamat során biztosítja a vízgyőjtı integrált terület- és vízgazdálkodását, elısegítve ezzel a Víz Keretirányelv teljesülését, a vízgyőjtı-gazdálkodási terv elkészítését. A fentiekben meghatározott fejlesztési cél eszköze a vízgyőjtı-gazdálkodási terv hosszú távú célkitőzéseihez (2015) igazodó, olyan területfejlesztési koncepció elkészítése, amely szintén hosszú távra határozza meg a fejlesztés stratégiai céljait és prioritásait a védett területekkel és a vízgazdálkodással kapcsolatos szakmai összefüggések tekintetében. A WAREMA projekt a nemzetközi eredmények összehasonlításával egy innovatív módszertant alakít ki, amely segíteni tudja a VGT munkálatait A Velencei-tó vízgyőjtıjének tervezési elızményei A Velencei-tó hosszú tervezési múltra tekint vissza, tehát célszerő az elmúlt idıszak tervezési munkáiból kiindulni, amelyek alapvetı információkat szolgáltatnak jelen projekthez annál is inkább, mert a tó vízminıségének megırzése és a természetes víz üdülı- és idegenforgalmi igénybevétele, illetve ennek egyensúlyban tartása állt mindig is a tervezési munkák középpontjában. A Velencei tó vízgyőjtıjének jelenlegi tervezési faladata a Velence-tó- Vértes kiemelt üdülıkörzet területfejlesztési koncepciójához áll legközelebb, de a térségre olyan agrár- és vidékfejlesztési stratégiák, programok készültek, amelyek e munka szempontjából is alapvetık. Ugyancsak hasznosíthatók voltak a megyére, régióra vonatkozó üdülés, idegenforgalmi koncepciók. A Velencei-tó térségében, a WAREMA projekt keretében a koncepció elkészítésénél tehát egy sor már kidolgozott koncepciónak a WAREMA céljának megfelelı újra értékelésével és beillesztésével tudtunk tervezni A WAREMA projekt módszertana A WAREMA projekt az alulról való tervezés módszertanát szorgalmazza, az érintettek széleskörő szakmai és társadalmi bevonásával. Magyarországon még nincs nagy hagyománya az érintetteknek a tervezési folyamatban az ilyen aktív szerepvállalására. A különbözı területi tervek kötelezı véleményezési eljárásai inkább a szakhatóságokkal történı egyeztetések formájában zajlanak, illetve a terveket lakossági fórumokon mutatják be. A WAREMA projekt keretében az érdekeltek bevonása és a tervezési folyamatban való szerepük, egy tartós együttmőködésen, egy együtt dolgozáson alapult, amelynek célja a különbözı szervezetek, civil partnerek érdekeinek folyamatos képviselete a tervezéstıl a megvalósításig. 1

2 A pályázati anyag feladat meghatározása 10 munkatalálkozót ütemezett be az alábbi három munkafázisra: Jövıképalkotás (3 munkatalálkozó) Stratégiakészítés (4 munkatalálkozó) A koncepció bemutatása, véleményezése (3 munkatalálkozó) A jövıképalkotás a vizsgálati anyag alapján, az elérendı cél megfogalmazását jelenti. A vizsgálati anyagnak tartalmaznia kell azokat a problémákat, amelyekre a jövıkép épülhet. A stratégiakészítés a jövıkép alapján, az elérendı célokhoz vezetı megoldások meghatározása, mérlegelése, a kulcsfontosságú stratégiai irányok kijelölése. A munkatalálkozók harmadik fázisában az elızı munkatalálkozók eredményei alapján a szakértık által összeállított koncepció bemutatása, véleményezése történik. Tervezési munkánk során a munkatalálkozók komoly szakértıi háttérmunkára épültek. Az ezzel kapcsolatos feladatok is három nagy csoportra tagolhatók: Az elızményanyagok feltárása, feldolgozása, a problématerületek elızetes meghatározása, az érintettek kijelölése, Az érintettek fölkészítése a csoportmunkára, problématerületenként a workshop-ok szakmai irányítása, az eredmények feldolgozása, A projekt munkaszakaszaihoz kapcsolódó, idıszakos jelentések elkészítése, egyeztetı tárgyalásokon részvétel, a végsı dokumentáció elkészítése. A korábban készült tervanyagok itt is hasznosíthatók voltak, mert az érdekeltekkel történı egyeztetések során a korábban kijelölt célok megvalósulásának eredményességét, vagy eredménytelenségét vizsgáltuk. Az elemzési eljárás során az eredeti célkitőzésektıl eltérı, újabb problémafelvetések és megoldási javaslatok is születtek. A munkaértekezletek elıkészítése során ki kellett jelölni azt a szakértıi csapatot, amely összeállítja az egyes munkaértekezletek tematikáját, és meghatározza az érintettek körét. Ennek a szakértıi csapatnak a két projekt menedzser mellett állandó tagjai a vízügy, a természetvédelem, környezetvédelem, a talajvédelem és földhasználati kérdések szakértıi, valamint a lakossági, települési infrastruktúra és üdülés-, idegenforgalmi kérdéskörök felelıseiként az önkormányzatok, kistérségi társulások képviselıi. Ezek a szakértık egyben érintettek is, de ık tudják igazán meghatározni a további érintettek körét, szakmai alapon bevonva ıket. A munkaértekezletekre való felkészülés során a különbözı szakértık meghatározták azokat a kérdésköröket, amelyekre az érintettek véleményét, problémafeltevéseit várhatják A jövıképalkotás 3 munkaértekezletén nem csupán az egyes témakörök önálló ismertetésére volt szükség, hanem a szakterületek ütközési pontjainak ismertetésére, amely alapján a hosszú távú célok, prioritások kijelölése megkezdıdhet. Az érintetteket természetesen nem lehet erıszakkal bevonni a projekt tervezés folyamatába, de pontosan a szakmai érdeküket érintı kérdéskörökkel lehet ıket érdekeltté tenni. Szakmai érdeklıdésük felkeltésére sok esetben a személyes megkeresés eszközét is alkalmazni kellett, a szakmai háttérmunka keretében. A jövıképalkotás szakaszában az értekezletek célja 2

3 a tájékoztatás volt a célok megfogalmazása érdekében, de egyben további információk, problémák győjtése, így az érintettek körének nagyobb táborát lehetett megcélozni. A stratégiaalkotás a szőkebb szakértıi csapat feladata volt, szem elıtt tartva, hogy a témák szempontjából minden érdekcsoport képviselve legyen. A koncepció bemutatásának, véleményezésének szakaszában, újra szélesebb körben történt az információk cseréje, itt a munkaértekezleteken kívül, más az elsı szakaszra jellemzı eszközöket is alkalmaztunk (média, szórólapok, Internet hozzáférés, stb.) A szakértıi háttérmunka fontos eleme a témáknak digitális térképi bemutatása. Igyekeztünk a problématerületeket különbözı szakági térképek egybevetésével szemléletessé tenni. (pl. a Velencei tó, mint üdülés- idegenforgalmi adottság, ugyanakkor, mint vízbázis védelmi kategória, vagy az ökológiai folyosók, természetvédelmi területek és a mezıgazdasági hasznosítás konfliktusai). A fenntarthatósági követelmények teljesülését a SEA Directive magyarországi adaptálása (SKV irányelv) megköveteli a területi tervek vonatkozásában. Az irányelv különösen a hatóságokkal és a nyilvánossággal történı egyeztetések követelményét fogalmazza meg, de fontos eleme a koncepció változatok megvitatása is. A WAREMA projekt kapcsán a fenntarthatósági elvek beépültek a tervezés egész folyamatába. A 10 konzultáció során érvényesült a nyilvánossággal történt együttdolgozás, egyeztetés. A nyilvánosság körében megjelentek a térség önkormányzatai, gazdálkodói, civil szervezetei, és a jövı generációjának képviseletében egy velencei szakképzı iskolai osztály, valamint a GEO fıiskola diákjai. A nyilvánosság tájékoztatására szolgált a projekt elején kiadott média tájékoztatás (helyi TV és újság), valamint a munka folyamán a rendszeres honlap-frissítés. A szakmai munka különbözı fázisinak egyeztetésében azok az intézményi partnerek vettek részt, akik, részben, mint hatóságok az anyagot véleményezték, részben, mint szakigazgatási szervek támogatták munkánkat szakági anyagokkal, információkkal. Ez utóbbi intézmények közül szoros együttmőködés alakult ki a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságával, a Közép-dunántúli Természetvédelmi Hivatallal, a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvánnyal, valamint a Megyei Önkormányzati Hivatal Fejlesztési és Területi Koordinációs Irodájával. Ezen kívül több szakértı is segítette, véleményezte a munkánkat. Az alternatívák felállítása a fejlesztési koncepció vonatkozásában elsısorban a forrásokhoz való hozzájutás, illetve az összehangoltság igénye szempontjából történhetett. A vélemények alapján a projekt vezérelt 2. számú forgatókönyv teljesülésnek vannak esélyei, és nem is okozna nagy veszteséget a térségben, de a kitőzött jövıkép eléréséhez mindenképpen a stratégiai fejlesztés forgatókönyvét célszerő véglegesen elfogadni, annál is inkább, mert ez biztosít egy fenntartható fejlesztési modellt. A koncepcióban, a fenntarthatóság érvényesítésének egyik legjelentısebb eleme annak az igénynek a megfogalmazása, hogy a térség vízhasználatának megosztását nem kizárólag a Velencei-tó vízszintjének biztosítása érdekében kell szabályozni. A térség egyéb természetiés tájvédelmi szempontjait is figyelembe véve olyan vízkészlet-gazdálkodás szükséges, amely elısegíti a térség agroökológiai gazdálkodásának kialakulását és az öko-turisztikai kínálat kiteljesedését. Ezzel biztosítható az egész térség fejlesztése szempontjából a társadalmi, gazdasági és környezeti követelmények egyensúlyi helyzete. 3

4 2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. SWOT analízis A koncepció készítését egy alapos helyzetfeltárás elızte meg, amelyet a SWOT analízis táblázatában foglaltunk össze. A helyzetértékelést összegzı SWOT analízis Erısségek Kedvezı földrajzi fekvés, a vízgyőjtı a Budapest-Balaton idegenforgalmi tengelyen található, az ország második legfejlettebb régiójában. Több nemzetközi közút és vasútvonal érinti. Nemzetközi és országos védettséget is élvezı természeti és táji adottságai vannak, egyedülálló növény- és állatfajokkal. A természeti-, táji- és települési környezet jelentıs üdülés-idegenforgalmi vonzerıt jelent. Az országos és megyei átlagnál kedvezıbb agrár-alkalmassági mutatókkal rendelkezik A kedvezı mikroklíma hatására is, fellendülıben van a gyümölcs- és szılıtermelés A mezıgazdasági kemikáliák használatának csökkenése, kevesebb talaj- és vízszennyezéssel jár. Több szennyezı állattartó telep megszüntetésre került, és a meglévıknél is jelentıs beruházások történtek. A nagy ipari foglalkoztatók a térségen kívül helyezkednek el, nincs a térségben nagy szennyezéssel járó ipari üzem. Pozitív népesedési tendenciák érvényesülnek, bevándorlással. A térségben nagy a vállalkozói aktivitás. A népességnövekedéssel a lakásellátás színvonala is nıtt, ennek egy része a lakó- de nem elhanyagolható része az üdülési funkciót szolgálja. A jól kiépített települési infrastruktúra a tó körül az üdülési fejlesztéseket is szolgálja. Gyengeségek A forgalom lecsapódása a településeket elkerülı utak hiánya miatt terhelik a térséget (légszennyezés, zaj) A védelmi területek magas aránya miatt, alacsony szintő a természet közeli agrártechnológia. Kedvezıtlen szállásférıhely struktúra, a mai igényeknek nem megfelelı szállodák, kempingek Az elaprózott birtok és tulajdoni struktúra, valamint az együttmőködések hiánya hátráltatja az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz való hozzáférést. A térség erdısültsége alacsony az adottságokhoz képest. Nem eléggé ellenırizhetı a növényvédıszerés mőtrágya-felhasználás az új földtulajdoni és használói szerkezetben (információhiány) A hígtrágya tározók szennyezik a talajt. Sok az illegális szemét lerakóhely. A települések belterületi terjeszkedése sok esetben a beépítésre alkalmatlan területeket is érintenek. A déli parton a beépítési sőrőség a zöldterület rovására ment. A mezıgazdasági és idegenforgalmi vállalkozások többsége tıkeszegény. A szennyvíz csatornázottság nem megfelelı, a házi derítık szennyezik a talajt. A felszíni vízelvezetés megoldatlan a belterületeken és külterületeken egyaránt. 4

5 A beindult termálvíz-fejlesztések az üdülésidegenforgalmi kínálatot szélesítik a szezon széthúzásával is. Kiaknázatlan vízbázis területek vannak (Lovasberény és Pátka) A szennyvíztisztítók szikkasztása nem kellıen megoldott, szennyezik a talajt. A térség mezıföldi része aszályra hajlamos. A korábbi meliorációs munkák eredményei szétoszlóban vannak A vízgyőjtı terület térhasználati konfliktusainak elemzése A helyzetértékelés alapján látható, hogy a Velencei tó vízgyőjtı területe egy dinamikusan fejlıdı térség, ugyanakkor a térségben kiemelkedı védettségő természeti értékek vannak. A vízgyőjtı területén a védelmi kategóriát a természet- és tájvédelem, a legfontosabb erıforrások vonatkozásában pedig a vízvédelem és termıföld védelem képviseli. Az adottságok vonzataként megjelenı fejlesztési lehetıség elsıdlegesen az üdülés- idegenforgalom, de hasonló súllyal szerepel a térségben az agrárgazdaság. A gazdasági funkciók fejlıdése mellett a kiegyenlített térszerkezeti fejlıdés fontos eleme a települési környezet fejlesztése, amely magában foglalja a lakossági, települési infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztéseket. A védelmi kategóriák, és fejlesztési lehetıségek, igények összefüggései egy mátrixba rendezve vizsgálhatók. Térhasználati konfliktus-mátrix Hasznosítása Fejlesztési lehetıségek, igények Természeti erıforrások Védelme Víz Termıföld Üdülés, idegenforgalom 1. A tó megfelelı vízszintjének biztosítása 2. Vízminıség (árkok, vízfolyások állapota) 3. Strandok, kikötık kotrása 4. Termálvíz további hasznosítása 5. Golfpályák vízigényének biztosítása 1. Termál hulladékvíz elhelyezése 2. Talajvédelmi szempontból zagyterek biztosítása 1. A mezıgazdaság és halgazdálkodás vízigényének biztosítása 2. Mezıgazdasági kemikáliák használata és vízszennyezés 3. Állattartó telepek nitrát szennyezése a talajvízben 1. Talajerózió a dombvidéki területeken 2. Mély fekvéső területek elvizenyısödése 3. Birtokrendezés hiánya Mezı- és erdıgazdaság Települési környezet, szolgáltatás 1. Idıszakos vízhiány (Pákozd, Sukoró) 2. Szennyvízelvezetés hiányosságai (nitrát szennyezés veszélye) 3. Elmaradt partfal rekonstrukciók 4. Belterületi vízrendezés hiánya 5. Hulladéktárolók biztonsága 1. Lakóterületek terjeszkedése 2. Illegális hulladéklerakók 5

6 Természeti, környezeti, kulturális értékek 1. Ökoturizmus lehetısége 2. A Dinnyési Fertı élıhely megırzéséhez vízpótlás szükséges a tóból. 3. Csákvári repülıtér hasznosíthatósága 4. Börgöndi repülıtér zavaró hatása 5. Felhagyott bányák tájképi romboló hatása 1. Érzékeny természeti területeken védelmi célú földhasználat és agrotechnika alacsony szintje 2. Nádvágás szükségessége 1. Települési zöldterületek hiánya 2. Székesfehérvár keleti ipari területeinek terjeszkedése 3. Tájképi elemek veszélyeztetettsége a beépítés növekedésével 3. A VÍZGYŐJTİ HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 3.1. Hosszú távú jövıkép, fejlesztési forgatókönyvek A WAREMA projekt keretében készélı hosszú távú fejlesztési koncepció készítése kapcsán, az érdekeltekkel történt konzultációkon a Velencei-tó vízgyőjtı területére az alábbi jövıkép fogalmazódott meg. A vízgyőjtı terület továbbra is egy dinamikusan fejlıdı térség lesz, ahol a fejlıdés alapja a környezet minıségi jellemzıinek változása. A térség természeti erıforrásainak értékırzı hasznosításával nı a térség, üdülés, idegenforgalmi szerepköre a minıségi turizmus lehetıségeinek kiterjesztésével, úgy, hogy az, az itt élık egyik megélhetési forrását is jelenti. A térség lakóinak másik helyi gazdasági bázisa a mezı- és erdıgazdaság, amely a védett természeti területekkel harmonikus összhangban fejlıdik. A társadalom és a szakmai szervezetek aktív részvételével és összefogásával olyan összehangolt fejlesztési programok készülnek, amelyek elısegítik a térség fejlesztési céljainak megvalósítását. Olyan beruházásokat alapoznak meg, amelyek javítják a térség gazdasági és települési infrastruktúráját, a természeti és települési környezet átfogó javítását. A távlati cél elérése különbözı fejlesztési forgatókönyvek alapján prognosztizálható, amelyek az alábbi jellemzıkkel írhatók le: A spontán fejlıdés forgatókönyve A jelenlegi tendenciák folytatódnak, Esısorban a rövidtávú fejlesztéspolitika az uralkodó, A fejlesztések az igényeket követik, A szők keresztmetszetek kampányszerő oldása történik Projekt vezérelt forgatókönyv Vannak lehetıségek, használjuk ki, pályázzunk Vállalkozók, önkormányzatok, egyéb szervezetek beruházásokkal próbálnak mennyiségi, minıségi fejlesztéseket indukálni. A fejlesztések szétaprózottak nem elég hatékonyak. A fenntartható fejlesztés forgatókönyve (stratégiai forgatókönyv) 6

7 Csak tudatos, hosszú távú, összehangolt fejlesztéssel érhetı el. A helyi erıforrásokra, térségi sajátosságokra épülı belsı kohézió erısítése A térséget érintı külsı energiák hasznosítása Egy belsı fejlesztési spirál kialakítása Mindegyik forgatókönyv beteljesedésének van eshetısége, de térség adottságai alapján célszerő a fenntartható fejlesztés forgatókönyve alapján dolgoztuk ki a fejlesztési koncepciót A fenntartható fejlesztés átfogó célja és a prioritások A Velencei-tó vízgyőjtı területén a fenntartható fejlesztés átfogó célja: hogy a térség környezeti, természeti és kulturális értékeinek védelme mellett, biztosítsa a lakosság életminıségének fokozatos javulását. A vízgyőjtı területen a természeti erıforrások értékırzı hasznosítása mellett az alábbi prioritások fogalmazhatók meg: A Víz Keretirányelvnek megfelelıen a vizek minıségének megırzése, illetve 2015-ig jó állapotba hozása A termıföld, mint a térség jelentıs erıforrásának védelme A természeti, környezeti és kulturális értékek védelme Az üdülés, idegenforgalom, táj-specifikus fejlesztése Természetkímélı mezı- és erdıgazdálkodás fejlesztése A települési környezet fejlesztése (infrastruktúra- és szolgáltatás-fejlesztés) A koncepció prioritásai és a stratégiai programok a konfliktus mátrixhoz hasonlóan ugyancsak mátrixba rendezhetık, ahol a mátrix elsı sorában és oszlopában három három prioritás szerepel, míg a mátrix mezıiben az összefüggéseknek megfelelı stratégiai programok helyezkednek el. (Stratégiai fejlesztés mátrixa) 7

8 Cél Eszköz A vízgyőjtı területén élık életszínvonalának emelése Fejlesztés Üdülés, idegenforgalom Mezı- és erdıgazdaság Települési környezet, szolgáltatás Fenntartható fejlesztés Értékırzı hasznosítás Erıforrás Víz Termıföld Természeti, környezeti, kulturális értékek 1. A Velencei-tó vízminıségének megırzése 2. A vízkészlet-gazdálkodás összehangolása 3. Part és mederszabályozási feladatok (kotrás az üdülési érdek és a környezeti feltételek függvényében) 4. Gyógy-turizmus fejlesztése 1. A zagyelhelyezés talajvédelmi szempontú megoldása 2. Termál hulladékvíz hasznosítás 1. Az ökoturizmus feltételeinek megteremtése (oktatóhelyek, bemutatók) 2. A Dinnyési Fertı vízutántöltésének biztosítása 3. A turisztikai fejlesztéshez szükséges környezeti állapot javítása (felhagyott bányák tájrendezése, tájképi látványok rekonstrukciója) 4. Kulturális értékek védelmi és fejlesztési programja 1. A vízfolyások minısége védelmében mővelési ágváltások (erdı, gyep) 2. Megfelelı agrotechnikával a talajok víztartó képességének növelése 3. Az öntözési és halgazdálkodási igények figyelembevétele. 1. Talajvédelmi szempontú mővelési ágváltás 2. Hígtrágya kezelés talajvédelmi szempontú megoldása 3. A korábbi meliorációs munkák rekonstrukciója 4. Birtokrendezés alulról jövı kezdeményezéssel 1. Természetkímélı mezı- és erdıgazdálkodás kialakítása (földhasználati struktúraváltás, extenzív gazdálkodás kialakítása) 2. Természetkímélı nádgazdálkodás megvalósítása 3. Tájjellegő mezı és erdıgazdasági termékek elıállítása 1. A kül- és belterületi vízrendezés megoldására vízminıség-védelmi akcióprogram kidolgozása 2. A települések szennyvízelvezetésének és megfelelı tisztításának megoldása 3. Illegális hulladéklerakók felszámolása 1. Lakóterületi fejlesztések korlátozása 2. Az intenzív mezıgazdasági területek védelme 1. A minıségi turizmus feltételeinek javítása (szállásférıhelyek rekonstrukciója, települési intézményi terek, esztétikus települési környezet kialakítása, ellátó, szolgáltató létesítmények fejlesztése 2. A falusi turizmus feltételeinek javítása a hagyományok élıvé tételével (borutak, lovas turizmus) 3. Turisztikai együttmőködések javítása (településközi közlekedési infrastuktúra javítása, program-koordináció, szervezett programok marketingjének fejlesztése) 8