A pannon bennszülött tartós szegfű védelme
|
|
- Ádám Molnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A pannon bennszülött tartós szegfű védelme Összefoglaló jelentés
2 A projekt alapadatai Kedvezményezett: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Partnerek: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szegedi Tudományegyetem Kiskunmajsa Város Önkormányzata Társfinanszírozó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Projekt kód: LIFE06 NAT/H/ Projekt időszak: szeptember december 31. Költségvetés: Euro EU támogatás: 75% Az Európai Unió alapja a NATURA 2000 területeken megvalósítandó projektek finanszírozásának pénzügyi eszköze. A LIFE tartós szegfű védelmi program megvalósításának költségeit 75%-ban ez a forrás biztosította. A NATURA 2000 területek az Európai Unió ökológiai hálózatának részét képezik. Feladata az európai élővilág sokszínűségének fenntartása az európai jelentőségű élőhelyek, valamint növény és állatfajok megőrzésén keresztül.
3 A tartós szegfű (Dianthus diutinus Kit.) Tartós szegfű virágzat Júniusban találkozhatunk a legtöbb virágzó példánnyal A tartós szegfű közepes termetű, évelő szegfű fajunk. Virágzó hajtásai hol szálanként, hol seregesen, vagy kisebb csoportokban fedezhetők fel. Szembetűnő viaszbevonata miatt a növény szára és levelei hamvaszöld színűek. Tőlevélrózsát fejleszt, vékony, szálas levelekkel. Virágzáskor nyúlánk, cm hosszú szára hordozza élénk rózsaszín szirmú, tömött csomóban ülő virágait. Virágzási időszaka hosszan elhúzódó, jellemzően május közepétől október közepéig tart, így nem ritkán bimbós és éppen nyíló virágjai mellett érett toktermést is találhatunk. Bennszülött növényfajunk tudományos leírója a magyar botanika jeles alakja, Kitaibel Pál. A magyar alföldet átszelő egyik útja alkalmával fedezte fel a mai Csévharaszt területére eső Pótharaszti pusztán. Élőhelyeinek fogyatkozása, kevés ismert élőhelye és ritkasága miatt e bennszülött növény hazánkban fokozottan védett és az Európai Unió kiemelt közösségi jelentőségű növényfajaként tartjuk számon. Természetvédelmi értéke Ft. A nemzetközi Vörös Listában a veszélyeztetett kategóriában szerepel. 1
4 Természetes élőhelye Őshonos fafajunk a fehér nyár Jellemző alföldi cserje az egybibés galagonya Nyílt gyepek dísze a homoki árvalányhaj A tartós szegfű természetes előfordulási helyei a Homokhátság egyik legjellemzőbb, ám napjainkra fogyatkozóban lévő élőhelyei a nyílt, borókás, vagy galagonyás nyáras ligetekkel tagolt évelő nyílt homokpusztagyepek. A természetes élőhelyére jellemző fásszárú növényzet, így a fehér nyár (Populus alba), közönséges boróka (Juniperus communis), illetve egybibés galagonya (Crataegus monogyna) részleges árnyékolása száraz időszakban kedvező hatású a tartós szegfű egyedek számára. A homoki gyepek növényzete kiválóan alkalmazkodott a szélsőségesen száraz és meleg időjárási viszonyokhoz. A buckahátak és buckaoldalak növényzete nem borítja be teljesen a talajfelszínt. E homoki élőhelyekre jellemző évelő fűfélék a pannon bennszülött magyar csenkesz (Festuca vaginata) és a védett homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica). A napsütötte buckaoldalak nyújtanak otthont a törpecserje naprózsának (Fumana procumbens) és az élénk kék virágzatával feltűnő, védett homoki báránypirosítónak (Alkanna tinctoria), melynek gyöktörzsét egykor állatok jelölésére is használták. A nyitvatermők közé tartozó csikófark (Ephedra distachya) a nyílt homokfelszínek ritka, nehezen észrevehető fokozottan védett növénye. 2
5 Elterjedése Homoki báránypirosító Kék szamárkenyér A tartós szegfű előfordulási helyei A tartós szegfű 1800-as évek eleji, a mai csévharaszti puszta területén történt felfedezését követően a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Gödöllői-dombság több pontjáról előkerült. A 19. század végén azonban már a faj vészesen fogyatkozó lelőhelyeire hívták fel a figyelmet. A tartós szegfű természetvédelmi helyzetének átfogó felmérésére és célirányos fajvédelmi tevékenységek kidolgozására irányuló törekvések mintegy 10 éve kezdődtek. E felmérés összesítése alapján a tartós szegfű Magyarországon irodalmi- és herbáriumi adatok alapján közel 30 lelőhelyről ismert. Ezek közül csupán 10 kisebb-nagyobb sűrűségű részpopulációkból álló állományáról tudjuk biztosan, hogy napjainkig fennmaradt. Az endemikus tartós szegfű igen kevés ismert előfordulási adata és több állományának bizonytalan fennmaradási esélye miatt a természetvédelmi szakemberek számára nyilvánvalóvá vált, hogy a tartós szegfű természetvédelmi helyzetének javításához a faj legfontosabb előfordulási helyein élőhely-fejlesztési beavatkozásokra és állományainak megerősítésére van szükség. 3
6 Veszélyeztető tényezők Az akác erőteljesen sarjad Zárt fekete fenyő ültetvény A vadak előszeretettel fogyasztják Élőhely szétdarabolódás A Duna-Tisza köze futóhomokjának megkötésére a XIX. századtól vannak kísérletek. Ezek az 1950-es évektől váltak intenzívebbé a nagyüzemi szőlőtermesztés és az erdőtelepítések révén. Napjainkra a legeltetéses állattartás visszaszorulása, valamint az erdők arányának növekedése miatt a homokmozgás megszűnt. Az egykori homoki vegetáció maradványai viszont csak foltokban maradhattak fenn. A tartós szegfű élőhelyeinek szétdarabolódása és egymástól való elzáródása kis egyedszámú populációinak fennmaradását veszélyezteti. Élőhelyromlás A gazdasági célzattal betelepített selyemkóró (Asclepias syriaca) homoktalajokon kiválóan érzi magát, és agresszíven terjed a bolygatott homoki élőhelyeken, de a természetes gyepekben is megtelepszik. Mivel igen hatékonyan terjeszkedik, néhány évtized alatt több ezer hektárnyi területet borított el az országban. Záródó állományai képesek kiszorítani a természetes növényzetet élőhelyükről, így a tartós szegfű és élőhelye számára jelentős veszélyforrást jelentenek. 4
7 A LIFE projekt célkitűzései Bálványfa sarjcsoport Fekete fenyő letermelés Homoki gyeprekonstrukció A 2006-ban indult LIFE-Nature projekt fő célkitűzése, hogy a tartós szegfű legjelentősebb állományaira ható természetvédelmi intézkedésekkel a tartós szegfű természetes állományát stabilizálja. A projektterületek a tartós szegfű legjelentősebb élőhelyein, így a Kiskunmajsa város külterületéhez tartozó Bodogláron, valamint Bócsán és Csévharaszton kerültek kijelölésre. E túlnyomórészt erdő művelési ágú területeken a tartós szegfű természetes élőhely foltjait nagy kiterjedésű idegenhonos fafajokból, így Bodogláron fekete fenyőből, míg Bócsán és Csévharaszton főleg fehér akácból álló zárt erdőtömbök szigetelik el egymástól. A LIFE projekt összesen 455 hektár területen tűzte ki célul a tartós szegfű jelenlegi élőhely foltjainak növelését és azok egymással való összekötését az élőhely foltokat egymástól elzáró idegenhonos erdőállomány gyérítésével és tisztások kialakításával. Az így létrejövő összefüggő élőhely hálózatokon a természetes regenerációs folyamatokat a szükséges utókezelések elvégzésével segítve az élőhely-fejlesztési törekvések jelentősen hozzájárulnak a tartós szegfű állományok stabilitásának megteremtéséhez. 5
8 Erdészeti beavatkozások Az akác letermelése a lehető legkevesebb talajbolygatással és a fehér nyár ligetek meghagyásával történt A bócsai és csévharaszti területeken a tájidegen fásszárúakat elsősorban a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a bálványfa (Ailanthus altissima) alkotta. Bócsán 18 hektáron történt akác eltávolítás a gyepek és a helyenként elegyként előforduló fehér nyáras ligetek védelmével. A kézi és részben quad-os közelítést követően, a nagy mennyiségű és térfogatú gally aprítékolva került elszállításra a területről. Csévharaszton 28 hektár akác letermelésére került sor. Az akác erőteljesen sarjad, ezért az idősebb akácegyedek a tőelválasztást megelőzően, az augusztus-október közti időszakban törzsinjektálással vegyszeres előkezelést kaptak. A lombjukat ledobott fák kivágására télen került sor. Az akác eltávolítást követően a speciális kitermelésnek köszönhetően kisebb mértékben jelent meg sarjnövekmény. Utókezelésként a vágástéren felnövekvő tuskó-, illetve a gyökérsarjak leverésére évenként 2-3 alkalommal került sor Bócsán 16, Csévharaszton 30 hektár területen. A körzeti erdőtervezés során az erdőrészlet határok a természetvédelmi kezelési irányelveknek megfelelően átalakításra kerültek, és az akác kitermelések helyein nagyrészt tisztások kerültek kialakításra. 6
9 Letermelés előtti fenyőállomány A bodoglári projektterület erdészeti kezelési térképe Bodogláron a múlt század második felében telepített fekete fenyő (Pinus nigra) ültetvények jelentősen megváltoztatták a táj arculatát. A természetes homoki növényzet fajai, köztük a tartós szegfű, csak foltokban maradhattak fenn, így távolabb elhelyezkedő populációik elszigetelődtek egymástól. A megmaradt tartós szegfű élőhelyek összekötése céljából 27,5 hektár fekete fenyő gyérítésére került sor ban, illetve további 17 ha letermelése történt meg a projekt keretében 2011-ben. A letermelt faanyag teljes egészében eltávolításra került a területről, papírfa és apríték formájában. A nyílt homoki gyepek rekonstrukciójával együtt a homoki erdő mozaikok visszaalakítása is megkezdődött 2010 őszén. A ritkás fenyő állományba őshonos fehér nyár és a mélyebb térszíneken kocsányos tölgy beültetésére került sor összesen 2 hektár kiterjedésben. A kitelepített csemeték nagy része átvészelte a telet, azonban a rendkívül csapadékszegény 2011-es év jelentős mértékben pusztulásukat okozta. A évi letermeléssel érintett erdőrészletek erdőtervi kategóriája túlnyomórészt tisztás lett, így a tartós szegfű számára kedvező, gazdasági célú erdészeti beavatkozástól mentes terület kialakítása valósult meg. 7
10 A selyemkóró visszaszorítása Selyemkóró virágzat Selyemkóró sarj kaszálás után Az érett toktermés A selyemkóró (Asclepias syriaca) vagy más néven vaddohány észak-amerikai eredetű, agresszíven terjedő gyomnövény. Egykor dísznövényként hozták be hazánkba, később mézelő tulajdonságait felismerve méhlegelőnek ültették. Termése 10 cm hosszú, elkeskenyedő csúcsú toktermés, melyből felhasadása után temérdek repítőszőrrel rendelkező mag árasztja el a környező területeket. Magjai a csírázóképességüket a talajban több éven át megőrzik. Szárazságtűrése kiváló, így a hazai homoktalajokon kiválóan érzi magát, és mind termésével, mind pedig több méter hosszú, kúszó gyöktörzsével igen hatékonyan terjeszkedik. A tartós szegfű élőhelyéül szolgáló homokterületeken a selyemkóró napjainkra már igen elterjedt özönnövénynek számít. Megfigyelhető, hogy nem csak a taposott, bolygatott területeken, hanem a természetes gyepekben is megjelenik. Az így terjedő és záródó állományai jelentős mértékben átalakítják, lerontják a természetes élőhelyeket, mivel képesek kiszorítani az őshonos növényzetet élőhelyükről, így a tartós szegfű számára is jelentős veszélyforrást jelentenek. 8
11 Selyemkóróval fertőzött terület nagysága Bodoglár Bócsa , ,3 2, , ,8 0,4 0,16 0,04 0,84 0,96 0,9 40 Bodoglár Bócsa Hektár/Hectares Év/Year Kezelés gyomirtó szerrel A selyemkóró egy héttel később A selyemkóró állomány visszaszorulása A selyemkóró visszaszorítására irányuló törekvések során nyilvánvalóvá vált, hogy eltávolítása kitépéssel, kaszálással nem kellően hatékony. Körültekintő vegyszeres kezelésével azonban jelentős eredményeket sikerült elérni. A kezelések során kiemelt figyelmet kell fordítani a természetes növénytakaró védelmére, ezért a kezelést a selyemkóró állomány sűrűsége és a természetes vegetáció állapota alapján szükséges megválasztani. A jó állapotú gyepekben szálanként megjelent selyemkóró leveleit egyedi ecseteléssel kezeltük, míg a már leromlott állapotú, vagy bolygatott területeken megjelent sűrű, zárt állományt képező selyemkóró-tenger visszaszorítása permetezéssel történt. A projekt során 5 éven keresztül végzett módszeres, évenként többször is visszatérő kezeléssel sikerült a kezdeti selyemkóró borította területek kiterjedését mintegy tizedére csökkenteni, miközben a fennmaradó állományok sűrűsége is jelentősen lecsökkent. A selyemkóró elleni védekezésben azonban a folyamatos kontroll elengedhetetlen, mivel a környező területekről, és a talajban még meglévő magkészletből újbóli megjelenése várható. 9
12 Mesterséges szaporítás és visszatelepítés Reprodukciós vizsgálat A tartós szegfű termése Kiültetésre váró palánták A tartós szegfű hosszú távú megőrzésének legbiztosabb módja természetes élőhelyeinek védelme. Emellett azonban a helyben történő védelem kiegészítésére, támogatására alkalmas, úgynevezett ex situ megoldások, így a botanikus kerti körülmények közötti szaporítás és visszatelepítés is lényeges szerepet kaphat a megőrzésben. E tevékenység eredményesen hozzájárul a természetes állományok megerősítéséhez és egyes szaporodásbiológiai kérdések tisztázásához. A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében laboratóriumi és botanikus kerti körülmények között végzett több éves kísérletek igazolták, hogy a tartós szegfű magról történő szaporítása lehetséges. Az ex situ fajvédelmi tevékenység keretében a Füvészkertben mintegy húszezer tartós szegfű palánta felnevelése történt meg természetes állományokból gyűjtött magokból. A tartós szegfű populációk genetikai változatosságának megállapítása céljából elvégzett genetikai vizsgálat nem mutatott jelentős eltérést az egyes vizsgált állományok között. Mivel azonban előfordultak olyan genetikai mintázatok, melyek csak egyes populációkra voltak jellemzőek, így a Füvészkertben felnevelt növényegyedek a maggyűjtés helyére, azaz eredeti termőhelyükre kerültek vissza. 10
13 A szegedi Füvészkertben felnevelt, egyedi jelöléssel ellátott palánták kiültetése természetes élőhelyükre A kitelepítés helyszíneiként kizárólag jó állapotú évelő nyílt homokpusztagyep élőhely-foltok szolgáltak. Tapasztalataink szerint a tartós szegfű kitelepítésének legideálisabb időpontja az október, mivel a hűvösebb és kissé csapadékosabb őszi időszak kedvez a kiültetett palánták megmaradásának. A kitelepítés során kiválasztott élőhely-foltok esetében a gyep nyíltsága meghatározó tényező, de a részleges árnyékoltság is pozitív hatással van a túlélésre. A kitelepített egyedek egy részén elvégzett vitalitás-vizsgálat azt mutatta, hogy zártabb gyepben és árnyékosabb helyen magasabb a növények túlélési aránya az első évben, de hosszabb távon a tartós szegfű pionír jellege miatt kedvezőbbnek bizonyult a nyílt és csak részlegesen árnyékolt helyszínre telepítés. A projektidőszak alatt a kitelepített mintegy húszezer tartós szegfű palánta kétharmada sikeresen települt vissza eredeti termőhelyére. A kiültetett növények egy része már virágzott és termést is érlelt, s a következő évben természetes szaporulatát is megfigyelhettük eredeti környezetükben. 11
14 Monitoring tevékenység A tartós szegfű tövek évenkénti felvételezése nagy pontosságú GPS-szel történt A tartós szegfű egyedek felmérése a tartós szegfű összes ismert állományára kiterjedt. A monitoring nagy pontosságú GPS-szel történt, s minden egyes tő regisztrálásra került. Az egyedszámlálás során a pontos számlálás megkönnyítése céljából szükség volt az egyes tartós szegfű tövek jelzőpálcikával történő egyedi megjelölésére is. A felvett adatokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság térinformatikai adatbázisban tárolja. A térképen megjeleníthető adatok alkalmasak terepi természetvédelmi kezelések tervezésére, valamint tudományos célú elemzések kivitelezésére. A 2007 és 2011 között évenként végzett felmérések alapján a tartós szegfű ismert állománya a többszörösére növekedett. Egyrészt megfigyelhető volt már korábbról ismert állományok egyedszám-növekedése, ami a kedvező időjárási körülményeknek és az élőhely-fejlesztési tevékenységeknek is köszönhető. A teljes állomány növekedés azon törekvések eredménye is egyben, melyek új, eddig ismeretlen előfordulások felkutatására, vagy irodalmi adatok ellenőrzésére irányultak, hiszen a projekt időszak alatt több új, köztük nagy egyedszámú állomány is előkerült. 12
15 Terület/Site Év/Year Ásotthalom Bodoglár Bócsa Csévharaszt Harkakötöny Nagykőrös Ócsa Nemesnádudvar Pusztavacs Jakabszállás Összesen/Total: A vadon élő tartós szegfű állomány változása a projektidőszakban Az élőhely-fejlesztési munkálatok hatásainak nyomon követésére mintaterületeket jelöltünk ki, amelyekben éves visszatéréssel vizsgáltuk a beavatkozások nyomán sérült élőhelyek regenerációs folyamatait. A fekete fenyő letermelés során megnyíló felszíneken a fenyő tűavar fokozatos elsodródásával, illetve lebomlásával gyepregenerációs folyamatok indulnak be. Ezt az önmagától meginduló folyamatot azonban folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mivel a talajfelszín bolygatása özönnövények, így elsősorban a selyemkóró megtelepedésének és felszaporodásának kedvezhet. A leghosszabb időt a homogén akácosok letermelése nyomán visszamaradó területek regenerációja igényli. A többi kvadrátnál tapasztaltak alapján azonban valószínűsíthető, hogy a buckákon a környező gyepek felől hamarosan megindul a nyílt homoki gyepek jellemző fajainak betelepedése. A monitoring eredmények részletes bemutatására az éves jelentésekben, konferencia posztereken és tudományos közleményekben is sor került, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság gondozásában megjelent Rosalia tematikus tanulmánykötetben. 13
16 Szemléletformálás Diantina, a tartós szegfű báb Játékos ismeretterjesztés A program terv szerinti megvalósítása érdekében a tartós szegfű élőhelyén gazdálkodók és az itt élő helyi közösségek csoportjaival való megfelelő kapcsolat kialakítása nélkülözhetetlen volt. A projekt öt éve alatt 21 közösségi rendezvényen, köztük falunapokon, turisztikai kiállításokon vettünk részt és ismertettük meg az érdeklődőket a tartós szegfűvel és a fennmaradását veszélyeztető problémákkal. Ritka növényfajunk megismertetése céljából készültek el projekttermékeink, köztük a szórólapok magyar, angol és német nyelven, a poszter, a hűtő mágnes és a képeslapok. Terjesztésükben a helyi önkormányzatok és idegenforgalmi létesítmények is közreműködtek. A szegfű és természetes környezetének megismertetése különösen fontos a helyben lakó gyermekek számára. Az óvodások és kisiskolások számára matricák, kirakók és bábfigurák készültek, sokan közülük rajzversenyeken is részt vettek alkotásaikkal. A tartós szegfűvel való személyes találkozásra kiváló lehetőséget teremtettek a természetvédelmi és idegenforgalmi szakemberek vezetésével szervezett kirándulások. Fenti eseményeken való megjelenéseink és termékeink jelentős mértékben hozzájárultak a program népszerűsítéséhez. 14
17 A tartós szegfű számára kedvező élőhelyet alakítunk ki három legjelentősebb élőhelyén, Bodogláron, Bócsán és Csévharaszton. A tartós szegfű: A zárt fekete fenyő és akác állományok helyén tisztásokat és az élőhelyekre jellemző nyáras ligeteket alakítunk ki. Magyarország páratlan természeti értékekkel rendelkezik. Bár hazánk területe alig 1%-a Európának, természeti gazdagságát tekintve messze túlszárnyalja a kontinens legtöbb országát. Ezen az alig százezer négyzetkilométeren több mint állat, és közel 2700 virágos növényfaj él. Sok közöttük az úgynevezett bennszülött faj, mint amilyen például a tartós szegfű. A tartós szegfű ismert élőhelyei: Mit teszünk a szegfű megőrzéséért? Terület Egyedszám Ásotthalom 228 Bodoglár és Harkakötöny Bócsa Csévharaszt Nagykőrös Ócsa-Üllő katonai lőtér 1156 Nemesnádudvar Pusztavacs 72 Összesen nyúlánk termetű, élénk rózsaszín virág, júniustól októberig virágzik, homokpusztagyepek lakója. A tartós szegfű az egész világon csak a Pannon-medencében, a Duna-Tisza közén él. Miért van szükség aktív védelmére? A múlt század második felében lezajlott erdészeti és mezőgazdasági tájátalakítások a megfelelő élőhelyek nagy részét megszüntették. Az agresszíven terjedő idegenhonos növényfajok, mint pl. a selyemkóró, elfoglalják és megváltoztatják a természetes növényzetet. A telepített erdők leárnyékolják és kiszorítják a szegfűt élőhelyeiről. Egyes terepsportot űző személyek felelőtlen viselkedése tönkreteszi a homoki gyepet. A gyepekből visszaszorítjuk az agreszszíven terjedő idegenhonos lágyszárú növényt, a selyemkórót. A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében 19 ezer szegfűpalántát neveltünk fel és telepítettünk vissza eredeti élőhelyükre. A kitelepített növények némelyike már magot is érlelt, így erősítve tovább a természetes állományt. Rendszeresen ellenőrizzük az élőhelyek állapotát és a tartós szegfű egyedszámát, így nyomon követhető a beavatkozások sikeressége. A szegfűvédelmi program menetéről tájékoztatjuk a lakosságot, hisz a környékükön élő ritka vadvirágot, csak együtt, az ő támogatásukkal óvhatjuk meg. Interjúsorozat a projektindító sajtótájékoztatón Kirándulás a bodoglári buckáknál A program: célja, hogy megállítsa a veszélyeztetett növény állományának csökkenését 5 évig tart, így 2011-ben fejeződik be összköltségvetése 407 millió Ft, melynek 75%-át az Európai Unió úgynevezett LIFE-Nature természetvédelmi forrása biztosítja honlapja: Hol látható? A Bodogláron kiépített tartós szegfű tanösvény a fokozottan védett növény és élőhelye bemutatása céljából készült. A látogatók megismerhetik a növény fennmaradását veszélyeztető tényezőket és az ezek kivédésére szolgáló természetvédelmi tevékenységeket. A homokfelszín és a növényvilág védelme érdekében megépített tanösvény pallósora mintegy 500 méter hosszan kanyarog a borókás-nyárasok, fekete fenyők és a tartós szegfű állományok mentén, egészen a buckatetőn felépített megfigyelő toronyig. Innen egy kis darabon fekete fenyők árnyékában haladhatunk tovább, majd újra a nyílt gyepekre kanyarodva pallósoron jutunk el a kilátóhelyre. A helyiek büszkék lehetnek arra, hogy környékükön olyan ritka növényfajok élnek, amelyek másutt a világon nem találhatók meg. Irányítója: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Partnerek: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szegedi Tudományegyetem Kiskunmajsa Város Önkormányzata Társfinanszírozó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A pannon bennszülött tartós szegfű védelme A LIFE tartós szegfű védelmi program jelentőségének és eredményeinek megismertetésére nagy hangsúlyt fektettünk a projekt teljes időtartama alatt. A nyitó sajtókonferencia megrendezésére Kecskeméten, a Természet Házában került sor február 27-én. A média képviselői terepi sajtókirándulásokon is megismerhették a program célkitűzéseit, s eredeti élőhelyén figyelhették meg a tartós szegfűt. A projekt öt éve alatt 97 cikk, 21 rádió és TV interjú tudósított a programról. Nagy népszerűségnek örvend a projektet bemutató film, mely számos alkalommal került vetítésre országos és helyi csatornákon, így a projekt lehető legszélesebb körben való bemutatását tette lehetővé. A projekt honlap 2007 júniusára készült el, s magyar és angol nyelven tájékoztatja az érdeklődőket a program eseményeiről és eredményeiről. A honlapról letölthető a projekt keretében elkészített film angol felirattal, s megtekinthetők a projekt kiadványai, melyek mind hozzájárultak a tartós szegfű és a védelmi program sikeréhez. A program tudományos eredményeit 14 hazai és külföldi eseményen mutattuk be, köztük a Pusztai tölgyesek LIFE programmal közösen rendezett konferencián 2011 októberében. 15
18 A tanösvény A tanösvény nyitóállomása Kilátó a buckatetőn Bár a tartós szegfű hosszan virágzik, korábban kevesen ismerték és láthatták e ritka növényt. A faj megismerésének élményében azonban ma már bárkinek része lehet, aki végigjárja a Bodogláron kiépített tartós szegfű tanösvényt, mely egy kilométer hosszan kanyarog a homokbuckák között. A fokozottan védett növény és élőhelye bemutatásán túl az idelátogatók megismerhetik a növény fennmaradását veszélyeztető legfontosabb tényezőket és az ezek kivédésére szolgáló természetvédelmi tevékenységeket a tanösvény mentén kihelyezett hat információs tábla segítségével. A homokfelszín és a növényvilág védelme érdekében megépített tanösvény pallósora mintegy 500 méter hosszan kanyarog a galagonyás-nyárasok, fekete fenyők és a tartós szegfű állományok mentén, egészen a buckatetőn felépített megfigyelő toronyig. Innen körbetekintve nyárligetek és homokpusztagyepek uralják a buckás tájat. A tanösvényt elkészülte óta több mint 600-an látogatták meg szakvezetéssel, az egyéni látogatók száma több ezerre tehető. A tanösvény egész évben szabadon látogatható. 16
19 A tanösvény a közeli Tázlár-Kiskunmajsa műút felől érhető el legkönnyebben. Szervezett szakvezetés a kiskunmajsai Tourinform Irodában kérhető. Kiadja: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. Tel.: (+36) 76/ Fax: (+36) 76/ Írta: Bankovics András, Mile Orsolya Fotók: Aradi Eszter, Bankovics András, Bérczes Sándor, Danyik Tibor, Gál Attila, Hamar Sándor, Makra Orsolya, Mile Orsolya, Németh Anikó, Vajda Zoltán Ábrák: Aleksza Róbert, Danyik Tibor, Kónya Szilvia, Mile Orsolya Grafikai előkészítés: Zalatnai Pál Nyomdai munkák: Print 2000 Nyomda Kft., Kecskemét Megjelent: 2011 decemberében
20
LIFE PROJEKTÍRÁS, MEGVALÓSÍTÁS TAPASZTALATAI
LIFE PROJEKTÍRÁS, MEGVALÓSÍTÁS TAPASZTALATAI Bankovics András 2018. 05.15. IV. Természetvédelmi tréning Budapest 3 projekt tapasztalatai kiemelt közösségi jelentőségű célfaj vagy élőhely Túzok Life (2004-2008)
RészletesebbenInváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
RészletesebbenHUKN20024. Bócsa-Bugaci homokpuszta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési. Natura 2000 fenntartási terve
HUKN20024 Bócsa-Bugaci homokpuszta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Készült A pannon bennszülött tartós szegfű védelme LIFE-Nature pályázat keretében Tervező:
RészletesebbenKiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program
Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenHonvédelem és természetvédelem a Kisalföldön
Tisztelt Természetvédő Barátunk, Kedves Olvasó! A Life+ közösségi program finanszírozásával 2009 februárjában négy szervezet együttműködésével, a hazai honvédelmi-természetvédelmi akciócsomag részeként,
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
Részletesebben17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi
17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló
Részletesebben7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek
7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
RészletesebbenHajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)
Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..
RészletesebbenIDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenÖzönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok
Özönnövények nyek problémája és kezelése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein Sipos Katalin (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) g) Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig.
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A
RészletesebbenInváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben
Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
RészletesebbenA Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető
A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenDr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Inváziós fajok visszaszorításával kapcsolatos tapasztalatok homoki és vizes élőhelyeken, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén Dr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Részletesebben5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről
5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenA túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.
Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenHUKN20035. A Harkakötöny-kiskunmajsai Homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Natura 2000 fenntartási terve
HUKN20035 A Harkakötöny-kiskunmajsai Homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Készült A pannon bennszülött tartós szegfű védelme LIFE-Nature pályázat keretében
RészletesebbenA HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák
A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenÖkológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények
Ökológiai élőlényismeret 6. előadás Invazív növények Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán monoton módon növekszik.
RészletesebbenA Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással
A Közép-Tiszán elhelyezkedő 40-60 napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással Szilágyi Annamária Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 7179,5 km 2 vagyonkezelője KÖTIVIZIG Tisza magyarországi
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenA HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenEuro-szibériai erdősztyepp tölgyesek és pannon homoki gyepek megőrzése a Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci területén LIFE-Nature projekt
Euro-szibériai erdősztyepp tölgyesek és pannon homoki gyepek megőrzése a Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci területén LIFE-Nature projekt Fotó: Csóka Annamária A Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci alapadatai
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
Részletesebben1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Bugac Nagyközségi Önkormányzat
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Bugac Nagyközségi Önkormányzat 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:
Részletesebbenhazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály
A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi
RészletesebbenA HUDI20032 Mocsai ürgés legelő
A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 A HUDI20032 MOCSAI ÜRGÉS LEGELŐ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenA parlagfű Magyarországon
Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása
RészletesebbenBércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE
Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM
RészletesebbenA Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
Részletesebben/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/
A természetvédelmi hatósági eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak /Kivonat a 33/200 (XII. 27.) KvVM rendeletből/ Sorszám 3 37. Az igazgatási szolgáltatási díjköteles természetvédelmi,
RészletesebbenNatura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
RészletesebbenHosszú távú természetvédelmi stratégia a Nagykırösi pusztai tölgyesek Natura 2000 területen
Hosszú távú természetvédelmi stratégia a Nagykırösi pusztai tölgyesek Natura 2000 területen Verı György, Sipos Katalin, Baranyai Zsolt, Papp Beáta Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság www.pusztaitolgyesek.hu
RészletesebbenA Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei
Tartalom A LIFE-Nature Program működési területei Szervezeti felépítés Célok, tevékenységek A projekt költségvetése MME Túzokvédelmi Programjának szerepe a LIFE program végrehajtásában A Túzokvédelmi LIFE-Nature
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
RészletesebbenNatura 2000 Fenntartási Terv
Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
RészletesebbenEredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken
Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
Részletesebben16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelet. a Tardi-legelő természetvédelmi terület létesítéséről
16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelet a Tardi-legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában és a 85. b) pontjában kapott felhatalmazás
Részletesebben34/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Babócsai Basa-kert természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról és természetvédelmi kezeléséről
34/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Babócsai Basa-kert természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról és természetvédelmi kezeléséről Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül
RészletesebbenA Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)
A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a projekt alatt Petróczi Imre Balaton-felvidéki
RészletesebbenTervezet. a Cégénydányádi-park természetvédelmi terület bővítéséről és a Hortobágyi Nemzeti Park határainak módosításáról. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/384/2009. Tervezet a Cégénydányádi-park természetvédelmi terület bővítéséről és a Hortobágyi Nemzeti Park határainak módosításáról (közigazgatási egyeztetés)
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenAz özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében
Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz
RészletesebbenA természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.
Göd Város Önkormányzatának 16/1999.(IV. 20.) sz. Ök. rendelete az egységes szerkezetbe foglalt helyi jelentőségű Göd- felsői Kékperjés Láprét, a Göd Láprét, a Göd Homokpusztagyep, Kék Duna Sport telep
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenA HUDI20013 Csolnoki löszgyepek
A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenA Nagy-bugaci erdő természetvédelmi-erdészeti kezelése
Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 18 23, 2015 A Nagy-bugaci erdő természetvédelmi-erdészeti kezelése Bolla Bence és Filotás Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc utca
RészletesebbenLIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai
LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó
Részletesebben1. Értelmezõ rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya
MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 51. szám 8813 A vidékfejlesztési miniszter 41/2012. (IV. 27.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdõterületeken történõ gazdálkodáshoz
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenÉlet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások
WWF Magyarország Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások Gálhidy László WWF Magyarország, 2014.10.04. Natura 2000 erdők Magyarországon Magyarországi N2000 erdőterület: 833.000 ha; ebből nemzeti védelem
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs²
TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² ¹ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, ² MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenNagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről
Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat
RészletesebbenJelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
RészletesebbenSelyemkóró irtási kísérletek a Kisalföldi Life+ program keretében
Selyemkóró irtási kísérletek a Kisalföldi Life+ program keretében Takács Gábor, Endrődyné Király Nikolett, Peszlen Roland Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Szidonya István, Kele Ferenc IST Consulting
RészletesebbenMagyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
RészletesebbenOrszágos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv
Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv 2014-2020. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
RészletesebbenWP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása
WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása 1. Problémafelvetés A fajok és élőhelyek fenntartását, védelmét biztosító gazdálkodási előírások gyakorlati megvalósulását több probléma is nehezíti.
RészletesebbenMit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek
RészletesebbenErdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei
erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd
RészletesebbenPannon. Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére
Pannon Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére Projekt adatok 3 TARTALOMJEGYZÉK PROJEKT ADATOK: Azonosítószáma: LIFE08/NAT/H/000288
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
Részletesebben