HUKN A Harkakötöny-kiskunmajsai Homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Natura 2000 fenntartási terve
|
|
- Szebasztián Szőke
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HUKN20035 A Harkakötöny-kiskunmajsai Homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Készült A pannon bennszülött tartós szegfű védelme LIFE-Nature pályázat keretében Tervező: Frank Tamás november
2 A Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve november 2
3 BEVEZETŐ... 4 A NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV A TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI NÉV AZONOSÍTÓ KÓD KITERJEDÉS A KIJELÖLÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ FAJOK ÉS/VAGY ÉLŐHELYEK ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK EGYÉB VÉDETTSÉGI KATEGÓRIÁK VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK, A TERÜLET RENDELTETÉSE KEZELÉSI JAVASLATOK ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ÉLŐHELYREKONSTRUKCIÓ ÉS ÉLŐHELYFEJLESZTÉS ERDÉSZETI ÉLŐHELYTALAKÍTÁSOK... 9 KEZELÉSI TÁBLA A JAVASOLT KEZELÉSI MÓDSZEREK MEGHATÁROZÁSÁVAL A SELYEMKÓRÓ VISSZASZORÍTÁSA EX SITU FAJVÉDELMI BEAVATKOZÁS MONITORING TEVÉKENYSÉG KUTATÁS ÉS PROJEKTEK A KEZELÉSI JAVASLATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES ESZKÖZEI A JOGSZABÁLYOK ÉS A TULAJDONVISZONYOK FÜGGVÉNYÉBEN AGRÁRTÁMOGATÁSOK JELENLEGI MŰKÖDŐ AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZER PÁLYÁZATI FORRÁSOK A TERV EGYEZTETÉSI FOLYAMATÁNAK DOKUMENTÁCIÓJA FELHASZNÁLT KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK A KOMMUNIKÁCIÓ CÍMZETTJEI EGYEZTETÉS HATÓSÁGI ÉS TERÜLETI KEZELŐ SZERVEKKEL MELLÉKLETEK
4 Bevezető Jelen fenntartási terv a Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák Natura 2000 terület jelölő élőhelyeinek megőrzését, illetve kiemelt közösségi jelenőségű, különleges endemizmusunk, a tartós szegfű (Dianthus diutinus) populációinak megőrzését, fejlesztését és különös tekintettel a Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belüli élőhelyének rekonstrukcióját, továbbá hosszú távú fenntartását kívánja megalapozni. A tartós szegfű pannon endemikus faj, összes ismert állománya Magyarországon található. A fokozottan védett faj állományainak megőrzése érdekében fajvédelmi terv készült. E tervben ajánlott fő intézkedéseket is felsorakoztató LIFE-Nature projektjavaslat kedvező nemzetközi bírálat alá esett, így lehetővé vált a célirányos fajvédelmi intézkedések gyakorlati megvalósítása. A LIFE NAT/H/ azonosító kódú LIFE-Nature projekt keretében mintegy 160 ha-on került lehatárolásra a tervezési területen belül az a projektterület, amely a térségben a faj legjelentősebb populációjának élőhelyét foglalja magában. Ez egyben mint kezelési mintaterület példaként szolgálhat a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület egészére alkalmazható, elsősorban természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő kezelési előírások alkalmazásához. A természetvédelmi kezelés, a faj-, illetve élőhelye védelme szempontjából stratégiai jelentőségű a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belül legmeghatározóbb területhasználat, az erdőgazdálkodás összetett céljainak az összehangolása a tartós szegfű ökológiai igényeivel. A tartós szegfű egyik legjelentősebb élőhelyén a homoki gyepek és a homoki erdők maradványai kultúr fenyvesek közé szorult szigetekként maradtak fenn. A fenntartási terv egyik fontos célja, hogy a talajra, a mezoklímára, a helyi szociális és gazdasági körülményekre is jótékony hatást gyakorló, ilyen céllal mesterségesen létrehozott erdők fokozatosan átalakításra kerüljenek őshonos homoki erdők és természetes gyep mozaikokká. Fontos, hogy ezen átalakítás során az erdőterületnek az előbbiekben felsorolt szolgáltatásai ne csorbuljanak, sőt a természetvédelmi érdekek érvényre jutásával lehetőség szerint bővüljenek. Az újonnan létrejött erdők a gazdasági funkciója átalakul, nem elsősorban faanyagukkal nyújtanak gazdasági lehetőséget hosszú távon, hanem például a turizmus, bemutatás fejlesztésével. Mindezen túl a természetvédelmi fenntartás, kezelés munkáinak jelentkezésével közvetlenül munkalehetőséget is biztosíthat a helyi vállalkozóknak. A Natura 2000 terület élőhelyeinek rekonstrukcióját nagy mértékben befolyásolja az a tény, hogy jelentős szárazodás megy végbe a térségben. A csapadékhiány egyre hosszabb időszakokban jelentkezik és ez a vegetációt jelentős stresszhatásként éri. Legnagyobb állapotromlás előreláthatólag a fenyvesekben várható, a térségben legalább területük egyharmada veszélyeztetett. A szárazodást a lombos erdők közül várhatóan az őshonos állományok bírják majd a legjobban. Ez is azt vetíti elénk, hogy a klímaváltozás a területen a faállománytípusok arányának a változását eredményezi. Ez annál fájdalom mentesebb lesz minél előbb kezdődik meg: így elsősorban a leggyengébb termőhelyeken álló fenyvesek okszerű szerkezetátalakítása indokolt, amely teljes mértékben egybecseng a természetvédelmi célkitűzésekkel is. 4
5 A Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1.2 Azonosító kód HUKN Kiterjedés 713 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1. táblázat: a kijelölés alapjául szolgáló faj és élőhelyek Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák HUKN20035 Jelölő élőhelyek Jelölő faj Magyar név Állománynagyság 6260 (Pannon homoki gyepek) 91N0 (Pannon borókás-nyáras) Dianthus diutinus Tartós szegfű (tő) (2010. évi adat) 1.5. Érintett települések A Natura 2000-es terület érintett települései: Kiskunmajsa, Harkakötöny. A LIFE-Nature projekterület Kiskunmajsa községhatárban terül el. A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját (lásd 1.sz. melléklet) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletet tartalmazza Egyéb védettségi kategóriák - Natura 2000: Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület - Helyi jelentőségű védett természeti terület: Kiskunmajsa Város Önkormányzata 18/2006, illetve 10/2007. számú rendelete alapján helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánított terület A közösségi jogszabály alapján védett kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület; valamint a A Pannon bennszülött tartós szegfű védelme LIFE-Nature projekt bodoglári projektterületének elhelyezkedését az 1. ábra szemlélteti. 5
6 1.7. Tervezési és egyéb előírások: Településrendezési tervek. Természetvédelmi tevékenységet befolyásoló egyéb tervek: o Körzeti erdőtervek, KEFAG Zrt. üzemtervei és éves erdőgazdálkodási tervei o Körzeti vadgazdálkodási tervek, a vadászatra jogosultak vadgazdálkodási üzemtervei és éves vadgazdálkodási tervei 2. Veszélyeztető tényezők A tervezési terület LIFE-Nature projekterület kezelési területegységén (160 ha) belül A projektterület nem a KNPI vagyonkezelésében van (vagyonkezelő a KEFAG Zrt.). A jelenleg érvényben lévő erdőgazdálkodási üzemterv nem veszi figyelembe a tartós szegfű élőhelyi igényeit, így az üzemterv szerint folytatott erdőgazdálkodási tevékenység veszélyeztetheti a tartós szegfű állományait. A projektterület fekete fenyő állományait nem érinti 100%-ban a projekt ideje alatt az erdészeti átalakítás. A visszamaradó fenyőállományok átalakítása költségigényes, ezekre a beavatkozásokra a későbbiekben többletforrást kell keresni. Hagyományostól eltérő fakitermelési, közelítési technológia kidolgozása szükséges a természetközeli élőhelyek védelme és a vágásterület gyors regenerációja érdekében Az erdészeti szempontból kedvezőtlen talajtani adottságok miatt a kitelepítendő csemeték megmaradási esélye jelentős mértékben függ a szélsőséges időjárási viszonyoktól A területről hiányoznak a lombelegyek (pl.: olasztölgy, mezei juhar, mezei szil, vadgyümölcsök). A természetes vízforgalom és a terület vízháztartása antropogén hatások miatt felborult, sérült, általános jellemző a szárazodás Illegális szemétlerakás előfordul. Esetenként még előfordul az illegális legeltetés. Jelentős a vadrágás a gyepeken (főleg mezei nyúl), az őz állomány is jelentős, ez a szerkezet átalakításoknál vadkárt vetíthet elő. Az élőhelyek fragmentáltak (nyiladékok, tűzpászták, közút (jelentős, de nem intenzív forgalom)). A tervezési terület egyéb részein Kérdéses az Erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtható támogatások iránti igény a magángazdálkodók részéről. Jelentős a vadállomány a környező területeken (őz, nyúl). A természetes vízforgalom és a terület vízháztartásnak a felborulása, sérülése miatt szárazodási tendencia figyelhető meg. Illegális cross motorozás. Jelen vannak az idegenhonos, adventív fajok szaporító képes egyedei. 6
7 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1.Természetvédelmi célkitűzések, a terület rendeltetése Célkitűzések: A tervezési terület LIFE-Nature projektterület kezelési területegységén (160 ha) belül: Az idegenhonos fekete fenyő állományok szerkezetátalakítása erdészeti élőhely-rekonstrukciós és -restaurációs munkával a tartós szegfű számára kedvező nyílt homoki gyep és homoki erdő mozaikjából álló összefüggő élőhely-hálózattá. Az élőhelyeket és a meglévő tartós szegfű állományokat veszélyeztető tevékenységek megszüntetése (pl.: a hagyományos szemléletű erdőgazdálkodási tevékenység, legeltetés, gépjármű forgalom, cross motorozás). A fragmentációs hatások megszüntetése. Az inváziós növényfajok teljes visszaszorítása. A D. diutinus állományok bővítése a tervezési területen belül védhető termőhelyekre történő kiültetésekkel mesterségesen szaporított állományokból. A tartós szegfű tervezési területen belül előforduló jelentős élőhelyeinek jelenlegi helyi védettségi szintjének országos jelentőségű védett természeti területté való átminősítése. Az állami tulajdonú projektterület vagyonkezelésének a természetvédelmi kezelő (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) által történő átvétele. Fokozottabb természetvédelmi őri jelenlét. Rendszeres és szakszerű természetvédelmi kezeléssel és megfelelő eszközök, technika alkalmazásával az élőhely fenntartása. Abiotikus katasztrófák (pl: tűzkár) elhárítása. Vadrágás megszüntetése. Ismeretterjesztés, bemutatás megvalósítása tanösvény kiépítésével a terület jelentős zavarása nélkül. Az élőhely állapotának és a faj állományának monitorozása. A tervezési terület egyéb részein: A tartós szegfű szórványpopulációi számára ideális élőhelyszerkezet kialakítása. A zárványokban megmaradt természetközeli élőhelyek állapotának fenntartása, élőhelyrekonstrukciós tevékenységgel területük bővítése, összefüggő természetközeli élőhelyhálózatok kialakítása. Gyakorlati célkitűzések A tartós szegfű számára kedvező élőhely-típusokból összefüggő élőhelyhálózat létrehozása, a nyílt homoki gyepek és homoki erdők területének növelése a telepített fekete fenyő állományok helyén tisztások kialakításával, az 7
8 erdőterületen belüli nyílt gyepfoltok összekötésével, a záródó állományok gyérítésével, illetve erdőszerkezet-átalakítási célú őshonos fafajok telepítésével. A jelenleg meglévő természetközeli állapotú élőhely-együttesek természetességi állapotának megőrzése, javítása, területcsökkenésük, állapotromlásuk megakadályozása. A Dianthus diutinus állományok megerősítése és összeköttetésének biztosítása a mesterségesen szaporított egyedek által. A fragmentációs és szegélyhatások radikális csökkentése. A tartós szegfű tervezési területen belül előforduló jelentős élőhelyeinek jelenlegi helyi védettségi szintjének országos jelentőségű védett természeti területté való átminősítése. Az állami tulajdonú projektterület vagyonkezelésének a természetvédelmi kezelő (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) által történő átvétele. Fokozottabb természetvédelmi őri jelenlét. Abiotikus katasztrófák (pl: tűzkár) elhárítása. Vadrágás visszaszorítása. Ismeretterjesztés, bemutatás megvalósítása tanösvény kiépítésével a terület jelentős zavarása nélkül. A projektterületen kívüli tartós szegfű szórványpopulációk fennmaradásának segítése a magán erdőgazdálkodók tájékoztatása és hatósági előírások révén. A tartós szegfű szórványpopulációinak előfordulásairól folyamatos tájékoztatás a magán erdőgazdálkodók irányába. Az erdészeti élőhely-rekonstrukciók és élőhely-restaurációk kivitelezését lehetővé tevő támogatási rendszer (A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 152/2010. (X. 01.) közleménye) megismertetése az érintett gazdálkodókkal. Rendeltetés: A terület rendeltetése kiemelten az EU élőhelyvédelmi direktívája II. melléklete által felsorolt tartós szegfű (Dianthus diutinus) állományainak megőrzése, védelme, valamint az élőhelyvédelmi direktíva I. melléklete által felsorolt élőhelyek: 6260 Pannon homoki gyepek és a 91N0 Pannon borókás-nyáras védelme. Ideális kezelési célkitűzések 3.2. Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése A projektterület nagy része állami tulajdonban lévő üzemtervezett erdőterület, melynek a vagyonkezelője a KEFAG Zrt. Az üzemtervezett erdőterület erdőrészlet beosztását az 1. ábra mutatja (légifotón lásd 9. sz. melléklet). Az erdőrészlet lapok a 10. sz. mellékletben találhatók. A Dianthus diutinus állományának fennmaradására és az élőhelye állapotára legjelentősebb hatással a területen folyó erdőgazdálkodási tevékenység és a telepített fenyves állományok állapota, területi kiterjedése van. Nem elhanyagolható 8
9 az adventív fajok terjedése és az élőhelyre gyakorolt hatása sem. Azonban erre is hatást gyakorol az erdőgazdálkodás. Az erdőgazdálkodó (KEFAG ZRt), az állami tulajdonú erdőterület vagyonkezelőjeként együttműködésre kész a helyi védett bodoglári tartós szegfű élőhelyének védelmében és az élőhely-rekonstrukciós munkák megvalósításában, amennyiben a vagyonkezelői feladataival kapcsolatos felelősségének a vonatkozó jogszabályok alapján eleget tud tenni, illetve a tulajdonos ezirányú tevékenységét támogatja és az anyagi fedezet rendelkezésre áll. A természetvédelmi kezelő (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) csak az erdőgazdálkodóval kialakított együttműködés keretei közt tudja hatékonyan kifejteni a faj megőrzése és állományának bővítése érdekében folytatott tevékenységét, amely szorosan összefügg a homoki gyep és homoki erdő fenntartási- és rekonstrukciós munkákkal. 1. ábra Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Erdészeti élőhelytalakítások 9
10 A projektterület üzemtervezett erdőterületén éves időszak alatt a fenyőállományok térfoglalásának visszaszorítását, a faállományok záródásának fellazítását célzó és ezáltal a tartós szegfű szubpopulációinak a termőhelyeit egybenyitó, továbbá hosszabb távon a homoki élőhelyek rekonstrukcióját, a fenyő állományok szerkezet-átalakítását célzó beavatkozások kerülnek végrehajtásra. Ezek a beavatkozások erdőgazdálkodási tevékenység, azaz engedélyezett egyéb termelés és fásítás, alátelepítés, állománykiegészítés keretei között történnek, a hagyományostól valamelyest eltérő módon, kizárólag a tartós szegfű állományok védelme, bővítése érdekében. A tartós szegfű előfordulásokat a projektterületen belül a 11. sz. melléklet ábrázolja. Rövidtávú élőhelyrekonstrukciós beavatkozási módszerek ( ) A faj védelmét hosszú távon is lehetővé tevő élőhely-hálózat kialakítása érdekében többféle, eltérő erélyű élőhelyrekonstrukciós és restaurációs módszer alkalmazása indokolt. I/1.: Nagy erélyű gyérítés, tisztítás, illetve folyosók, lékek kialakítása A cél elsősorban az egymáshoz közelebb elhelyezkedő D. diutinus subpopulációk nyílt homoki élőhelyeinek összenyitása, összekötése, valamint jó állapotú potenciális élőhelyeik összekötése. A nyílt homoki élőhelyeket elválasztó fenyőültetvények állományaiban a fenyőállomány részbeni eltávolításával (kitermelésével) engedélyezett, különböző erélyű tisztítás, vagy gyérítés jellegű (az állomány korától és üzemtervi előírástól függő) fakitermelés történik. A gyérítés erélye összességében meghaladja a hagyományos erdészeti gyakorlatban szokásos mértéket, mivel a fatömeg kivétel eléri az erdőrészletben található teljes famennyiség 50 %-át. E tisztítási, vagy gyérítési beavatkozások során helyenként lékek, valamint folyosók nyitása történik, teljes fatömeg kivétellel, melyek a D. diutinus szubpopulációk élőhelyeit kötik össze. A kijelölt folyosók hossztengelyétől kifelé haladva a belenyúlás erélye egyre csökken. Ezáltal fokozatos átmenettel biztosítható a fenyőállományok átalakítása, így a szélsőséges termőhelyi viszonyok között védő hatásuk továbbra is érvényesülhet. A kitermelt faanyag (a fenyőlomb és egyéb apadék is) a lehetőségekhez mérten teljes egészében eltávolításra kerül a területről. Ezeken a területeken a nyílt homoki gyepek rekonstrukciójával együtt a homoki erdő mozaikok is visszaalakításra kerülnek oly módon, hogy a kiritkult, vagy kiritkított fenyő állományba a termőhelynek megfelelő lombos fafajok közül - elsősorban fehér nyár beültetése és a későbbiekben a fenyő fokozatos visszaszorítása (kitermelése) történik. I/2. Fekete fenyő egyéb termelés és tisztás kialakítása A cél elsősorban egymástól távolabb elhelyezkedő tartós szegfű szubpopulációk összekötése, valamint a meglévő jó állapotú élőhelyek kibővítése. Ezek érdekében helyenként nagyobb összefüggő területen FF egyéb termelés történik. A nagyobb léptékű beavatkozást követően e területeken az erdőrészlet üzemtervi kategóriája tisztás lesz, így a tartós szegfű számára hosszú távon gazdasági célú erdészeti beavatkozástól mentes terület kialakítása valósul meg. Hosszú távú élőhely-rekonstrukciós beavatkozási módszerek 10
11 A további beavatkozások (II/1; II/2; II/3) során is több lehetőség áll rendelkezésre. Ezek külön-külön is (a hatékonyságuk függvényében), illetve kombinálva is alkalmazhatóak. 1. változat (II/1.): A feketefenyő állományokat érintően erdőrészletenként, azon belül is évente maximum 1-3 ha-os egybefüggő területen egyéb termelés történik. Az erdőrészlet kerülete mentén, illetve az egybefüggő 1-3 ha-os területeket elválasztó úgynevezett védősávokat meghagyva kell a termelést végrehajtani. Helyükön, amennyiben indokolt, és a termőhely is alkalmas fehér nyár főfafajú telepítést kell végrehajtani, tuskózás nélkül (tehát talajbolygatás nélkül). Jelentős borítást biztosító nyártelepítés esetén az erdőrészlet felnyíló erdő kategóriába kerülése a távlati cél. Egyéb esetben a vágásterület tisztássá minősítése szükséges. 2. változat (II/2.): A fenyőállományok kiligetesedett foltjaiba ahol a homoki gyep regenerációja nem megfelelő, a gyep jelentős mértékben leromlott lombos fafajok alátelepítése történhet kis csoportokban. Ebben az esetben az erdőrészlet felnyíló erdő kategóriába kerülése a távlati cél. A zártabb fenyőállományokban kitermelt lékekbe is hasonló módon kis csoportokban ültethető a fehér nyár. A négy éves időtávlatban történő átalakítás csak egy lehetséges időbeni ütemezés. Ekkor évente hektáronként mintegy négy m 2 -es lék kerülne kitermelésre és beültetésre a szürkenyár gödrös ültetéssel (2. ábra). Ennél hosszabb átalakítási idő intervallum alatt kisebb méretű lékekkel lehet dolgozni. Ez esetleg lassabban növő lombos fafajok ültetése esetén javasolható (pl.: mezei szil, olasz tölgy stb.). Például, ha átlagos fahossz átmérőjű lékkel szeretnénk dolgozni valószínűleg ez jobban megfelel a nem pionír jellegű lombos fafajoknak (MJ, MSZ, OT stb.) tehát mintegy 8 m átmérőjű, azaz körülbelül 200 m 2 -es lékkel, akkor az előzőekhez hasonló lékelosztás szerint, akkor év szükséges a teljes átalakításhoz. Ekkora már az első lékekben éves lombos csoportok lesznek. Ez az időben elnyújtott fenyő átalakítás talán jobban megfelel a fokozatosság elvének és nem jelent drasztikus változást a terület faállományának a káros abiotikus hatásokat mérséklő funkciójában amíg ez egy 1-4 éves (lásd első változat) nagykiterjedésű faállományról nem mondható el. A homoki erdő rekonstrukció során a gyepszint, illetve a természetes gyepmozaikok spontán regenerációját elősegítjük a faállomány záródásának egyenetlenül történő fellazításával (pl.: különböző erélyű nevelővágásokkal), vagy a magától kialakuló záródáshiányok fenntartásával. 2. ábra: A kis lékekre ( m 2 ) alapozott homoki erdő rekonstrukció szürkenyárral az első három évben. 11
12 3. változat (II/3.): Az előzőekben leírt kezelési változatok kombinációját jeleníti meg ez a változat. A teljes projektterület vonatkozásában valószínűleg a legszerencsésebb az első két változat kombinálása, így optimalizálható az átalakítás időtartamának és a faállományok védőhatásának elégséges fenntartása. A két változat kombinációjának arányait a természetvédelmi szempontok érvényesülése, a finanszírozási lehetőségek és az alkalmazható technológiai háttér, illetve az erdőgazdálkodó együttműködési lehetőségei befolyásolhatják. Javasolt a kis lékes átalakításokat az egyébként is öngyérült, záródáshiányos fenyves állományrészekben, illetve erdőrészletekben alkalmazni. A zárt fenyvesekben javasolt az 1-3 ha-os területű egyéb termelés kivitelezése elválasztó sávok, illetve állományszegélyek fenntartásával. A természetvédelmi kezelésnek nem célja egyenletesen záródott faállományok kialakítása. A gyep-erdő mozaikok mielőbbi kialakulás érdekében kedvezőbb a változatos (30-70 %) záródású őshonos lombos állományok kialakítása, vagy kialakulásuk elősegítése. A leírt változatok bármelyikének alkalmazása során lehetőség nyílik a tölgy (a termőhelyi adottságok figyelembe vételével javasolt az erdős-sztyep klímában őshonos olasz tölgy (Quercus virgiliana)) megtelepedésének elősegítése. Erre többféle lehetőség kínálkozik, amelyek alkalmazási arányát a rendelkezésre álló szaporítóanyag és a pénzügyi háttér befolyásolhatja. Egyik esetben a meggyűjtött tölgy makkot őszi időszakban az őz és a vaddisznó által el nem érhető, nagy madáretető jellegű tálcákon kihelyezve a szajkók makkhordó és ültető ösztöneit kihasználva lehetne a tölgy megtelepedését elősegíteni kisebb volumenben. (Ezt az elképzelést támasztja alá a területen a tölgy spontán megjelenése, lásd fotómelléklet!) A másik esetben kézi makkvetést lehet alkalmazni előre kiválasztott helyeken. A harmadik esetben tölgy csemetét kisebb, laza csoportokban lehet kiültetni előre kiválasztott helyeken. Szükséges megjegyezni, hogy a vad (nyúl, őz, vaddisznó) és a legelő állat károsításának tettenérése érdekében néhány kontrol, 25x25 m-es a vadkárosítást teljesen kiküszöbölő kerítés megépítése elkerülhetetlen (méretei: h = 150cm; sz = 2500 cm x 2500 cm). III/1. A III/1.-es beavatkozás típusnak nevezhető az adventív fafajok visszaszorítása és/vagy a szürkenyár (SZNY) térfoglalásának mérséklése a gyepek fennmaradása érdekében. Ez bármelyik alternatívától függetlenül elvégzendő kezelési beavatkozásokat jelent. Kezelési tábla a javasolt kezelési módszerek meghatározásával A Kezelési táblában vastagított betűvel a rövidtávú beavatkozással érintett erdőrészletek kerültek megjelölésre. (2. táblázat). Az erdőtag és részlet megnevezéseknél a * megjelölés erdőrészlet-határ módosítási javaslatra utal. A határmódosításokat részben a tartós szegfű LIFE projekt keretében zajló erdészeti beavatkozások, részben a valós erdőszerkezetnek megfelelő 12
13 LIFE06 NAT/H/ erdőrészlet tagolásra való törekvés indokolja. Azt új erdőrészlet-határokra, valamint tisztás kialakítására tett javaslatot a 3. ábra térképe jeleníti meg. A táblázatban javasolt átalakítás legkésőbbi befejezése az erdőrészletben az utolsó fenyő állományrész kitermelését és a nyártelepítés első kivitelének az elvégzését jelenti. A táblában szereplő, célállapotként kitűzött homoki erdők a fenti kezelési kategóriákban is és az erdőtörvényben is megfogalmazott felnyíló erdő kialakulását célozzák. Az élőhelykódok pontos leírása a fejezetben található. 3. ábra 2. táblázat: Javasolt erdészeti rekonstrukciós beavatkozások a tartós szegfű LIFE-Nature projektterületen Erdőrészlet Kezelési javaslat 119 C I/2 119 D II/3 120 B * I/1; I/2; Megjegyzés Az átalakítás javasolt legkésőbbi befejezése* (maximális időtartama) (év) A G1 élőhelyek megőrzendők, tisztás kialakítása javasolt G1 élőhelyek megőrzendők, az M5 felnyitásával G1 bővítendő (folyosó nyitás). M5 felnyitásakor csak galagonya távolítható el. A G1 és M5 élőhelyek megőrzendők, tisztás 13
14 II/2. kialakítása javasolt. a fenyves fokozatosan homoki erdővé alakítandó (fehér nyár főfafaj). 120 C II/2. A G1 élőhelyek megőrzendők, a fenyves fokozatosan tölgy elegyes (5-25%) homoki erdővé alakítandó. 121 A * III/1. A szórvány akác egyedek eltávolítandóak. 121 B II/3. Komplex kezelési feladatok. G1 élőhely megőrzése, illetve mozaikjainak visszaalakítása (folyosó nyitás). Továbbá a fenyőállomány átalakítása homoki erdővé. A kis letermelt területeket elválasztó sávokban, szegély állományban hosszabb távú lékes átalakítás, főfafaj SZNY, tölgy eleggyel (5-25%). 121 C * II/3. G1-es foltok megőrzendők. Lékek erdősítése fehér nyár főfafajjal. 121 D * I/2. G1-es és M5-ös élőhelyek megőrzendők, az ÉK-i és DK-i határa mentén FF egyéb termelés. Tisztás 121 E * 122 A * 122 B* kialakítása javasolt. I/2 Jelenlegi G1 és M5 élőhelyek fenntartandók. FF egyéb termelés az ÉNY-i és ÉK-i részben. Tisztás kialakítása javasolt. II/2. III/1. I/2. III/1. I/2; III/1. Lékek kialakítása, a lékekben helyenként fehér nyár főfafajú erdősítés. Akác eltávolítandó FF egyéb termelés. A jelenlegi G1 és M5 élőhelyek fenntartandók. Tisztás kialakítása. Akác eltávolítandó Középen FF egyéb termelés, az akác és bálványfa vegyszerezéssel kiirtandó. Középen tisztás kialakítása javasolt. II/3. Homoki erdő 14
15 rekonstrukció fehér nyár főfafajjal, 10-25% tölgy eleggyel. 122 C III/1. Folyosó nyitás. A SZNY térfoglalása később sem növelendő a gyep rovására. Az akác egyedek eltávolítandóak. 122 D I/1 II/2. ÉNY-i és DNY-i határa mentén G1 mozaik rekonstrukció (folyosó nyitás). A lékekben fehér nyár főfafajú (80%) homoki erdő rekonstrukció. 122 E II/3. Fehér nyár főfafajú homoki erdő-rekonstrukció tölgy eleggyel (5-25%). 122 F * II/2. A lékekben fehér nyár főfafajú homoki erdő rekonstrukció 5-25 % tölgy eleggyel. 123 A * I/1; II/3. és III/1. É-i határa mentén és DK-i öblében részleges G1 mozaik rekonstrukció (lék, folyosó nyitás). SZNY főfafajú homoki erdő rekonstrukció. Akác egyedek eltávolítása. 123 B * I/1. ÉNY-i és DNY-i határa mentén G1 mozaik rekonstrukció. 123 B * II/3. III/1. SZNY főfafajú, tölgy elegyes (5-25%) homoki erdő rekonstrukció. 123 C - Nem igényel kezelést. A SZNY esetleges terjeszkedését a szomszédos gyepekbe meg kell akadályozni. 124 A II/3. Jelenlegi G1 mozaikok megőrzendők és feltétlen kíméletet érdemelnek az átalakítás során. 124 B * I/2, II/2. FF egyéb termelés az É-i és DNY-i részen. Jelenlegi G1 mozaikok megőrzendők. Az átalakítás során a keleti gyepszegély feltétlen kímélendő. 124 C III/1. SZNY területfoglalása a jelenlegi arányban tartandó fenn hosszútávon. Jelenleg beavatkozást nem igényel 124 D I/1. A G1 élőhelyek megőrzendők. 15
16 II/3. III/ A I/1. III/1. Az akác egyedeket el kell távolítani. Homoki erdő rekonstrukció, tölgy elegyítéssel (5-25%). A jelenlegi G1 élőhelyek megőrzendők a G1 mozaik rekonstrukció során (folyosó nyitás). Az akác egyedeket el kell távolítani. 125 B I/1. A G1 és M5 élőhelyek megőrzendők a G1 mozaik rekonstrukció során (folyosó nyitás). A SZNY további (spontán) térfoglalása csak a fenyő rovására kívánatos a későbbiekben. 125 C I/1; A G1 és M5 élőhelyek megőrzendők a G1 mozaik rekonstrukció során (folyosó nyitás). A SZNY további (spontán) térfoglalása csak a fenyő rovására kívánatos a későbbiekben. 125 D III/1. A gyep rovására történő SZNY terjedés nem kívánatos. Az adventív fafajok eltávolítandóak. 126 A * I/2 III/ B * I/2. II/2. III/1. A gyep rovására történő SZNY terjedés nem kívánatos. Az adventív fafajok eltávolítandóak. FF egyéb termelés a projektterületen belüli részen. A G1 élőhelyek megőrzendők. A G1 rovására történő SZNY ter-jedés nem kívánatos. Az adventív fafajok eltávolítandóak. Homoki erdő rekonstrukció fehér nyárral. A homoki erdő rekonstrukció végleges ütemét a Körzeti Erdőterv hivatott meghatározni. A vadállomány hatása megismerhető a 25x25 m-es mintaterületek kialakítása révén, így kizárható annak a lehetősége, hogy a nyúl és az őz, esetleg a vaddisznó és a gímszarvas károsítása blokkolja az erdőrekonstrukciós folyamatokat. Amennyiben mégsem az elvárásoknak megfelelő eredményességgel halad a szerkezetátalakítások sikeressége, az ütemezést, az átalakítási időt a fenyő állományok egészségi állapotától függően elnyújtani szükséges akár évre is. A természetvédelmi kezelést segítő tényezők: A tisztások (TI) kialakításának lehetőségei adottak, amely ha a természetbeni állapotnak megfelelően és természetvédelmi céllal történik, erdőgazdálkodói érdeket nem sért. 16
17 Az idegenhonos fekete fenyő könnyen eltávolítható a területről. A megmaradó fekete fenyő állományok árnyékoló, szélfogó hatásuk révén kedvező mikroklimatikus viszonyt teremthetnek őshonos fafajok telepítésekor, így kedvezően befolyásolhatják a homoki erdő rekonstrukcióját. Amennyiben az átalakítandó erdőterületek talajvédelmi elsődleges rendeltetés besorolást kapnak, úgy a harminc százalékos lombkorona záródás fenntartásával őshonos homoki erdő maradványok rekonstrukciójával a fenyőállományok lecserélése (szerkezetátalakítása) csereerdősítés nélkül megoldható. A terület eddig mentes a természeti katasztrófáktól (tűzkár). Az invazív akác és bálványfa csak nagyon kis foltokban található a projektterületen. A projektterületen kívül kis mennyiségben található adventív magtermő anyafa, ezáltal kicsi a visszafertőződés esélye. Kis területre koncentrált a hosszantartó védekezés a sarjak ellen, mely minimális vegyszerfelhasználást tesz szükségessé. Nincs illegális homokbányászat, csak útjavítási célból bolygatott néhány útszegély. A területen nincs jelentős vaddisznó állomány (nincsenek gyeptúrások) A selyemkóró visszaszorítása Az agresszíven terjedő adventív növényfajok, elsősorban a selyemkóró (Asclepias syriaca) visszaszorítása és a termésérés folyamatos megakadályozása kiemelten fontos feladat. Gyakorlati természetvédelmi tapasztalat, hogy a selyemkóró kizárólagos mechanikai irtása nem vezet eredményre. Eddigi ismereteink alapján a vegyszerrel (gyomírtószerrel) történő kezelés hatékony visszaszorításában. A módszeres, évenként többször is visszatérő kezelése eredményes, mely révén lehetővé válik jelentősen fertőzött területek közel 100%-os selyemkóró-mentesítése. A selyemkóró vegyszeres kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani a természetes növénytakaró védelmére, ezért a kezelést a selyemkóró állomány sűrűsége és a természetes vegetáció állapota alapján szükséges megválasztani, az alábbiak szerint: - szálanként, vagy seregesen megjelenő selyemkóró tövek: egyedi ecsetelés a levélfonákra - 40%-os selyemkóró borítástól: 2 l-es kis kézi (pumpás) permetező %-os selyemkóró borítástól: kézi-háti permetező, állítható szórássugarú (réz) szórófejjel A selyemkóró elleni védekezésben a folyamatos kontroll elengedhetetlen, mivel a környező területekről, és a talajban még meglévő magkészletből további megjelenése várható. A kezeléskor kiemelten figyelni kell: A projekt időtartama alatt erdészeti beavatkozással nem érintett idegenhonos erdőállományokat (FF, A) nagy odafigyeléssel kell mentesíteni. 17
18 Anyagi lehetőség függvényében a kijelölésre kerülő pufferterületeken is végre kell hajtani a selyemkóró vegyszeres kezelését. Lehetőség szerint minél korábban, de legkésőbb május végéig el kell elvégezni az első kezelést, hogy a vegyszer a friss leveleken tudjon felszívódni. Az élőhely átalakítással érintett erdőfoltok esetében külön figyelemmel kell kísérni, hogy a bolygatott talajon esetlegesen megjelenő selyemkóró állomány is kezelést kapjon Ex situ fajvédelmi beavatkozás A tartós szegfű magról történő szaporítási módszerének kidolgozásával a laboratóriumi és botanikus kerti körülmények között végzett több éves kísérletek igazolták, hogy a faj magról történő szaporítása lehetséges. A Dianthus diutinus generatív állapotának elérése a vetést követően több éves megfigyelés során szerzett tapasztalatok alapján egy év alatt bekövetkezik. A LIFE-Nature projekt ex situ fajvédelmi tevékenysége az alábbiakban foglalható össze: Genetikai vizsgálat a faj genetikai változatosságának feltérképezésére és a kitelepítések esetleges hatásának megállapítására a kitelepítések előtt. Genetikai vizsgálat a pályázat utolsó évében mind a kitelepített, mind az eredeti állományokon elvégezve. Szaporító állomás kialakítása a szegedi Füvészkertben magról felnevelt egyed kitelepítése három projektterületre (Kiskunmajsa- Bodoglár, Bócsa-Bugac és Csévharaszt). Az ex situ tevékenység célja a projektterületen a meglévő tartós szegfű állományok közötti összeköttetés elősegítése az eredeti termőhelyekről gyűjtött magokból a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében felnevelt szegfű palánták kitelepítésével. A potenciális kitelepítésre alkalmas gyepterületek kiválasztása az élőhelytérkép adatbázisa alapján történt, megfelelő terepi szakmai ellenőrzés mellett. A kitelepítés kizárólag jó állapotú nyílt homoki gyepekre történik, ahol további bolygatás (pl. erdészeti munka) nem várható. A projektidőszak alatt a bodoglári projektterületre 2010 évig ily módon mintegy 8000 tő került kitelepítésre. A projekt időszaka alatt történt kitelepítések helyszíneit mutatja a 12. sz. melléklet Monitoring tevékenység A természetvédelmi beavatkozásokkal érintett projektterületen belül az alábbi rendszeres monitoring tevékenységek zajlanak: Monitorozandó akciók és tevékenységek: 1. NBmR helyi projektje, kiegészítő cönológiai vizsgálattal: a tartós szegfű tövek mikrokvadrátos felmérése a termőhelyi környezet tartós szegfű állományra gyakorolt hatásának megállapítása céljából. 2. Tartós szegfű egyedszámfelmérés. 18
19 3. Az erdészeti élőhely-rekonsrukció és a selyemkóró visszaszorítás sikerességének vizsgálata 50*50-es állandó kvadráton belül. 4. Selyemkóró folttérképezés. 5. Az ex situ szaporított egyedek esetén a visszatelepítések sikerességének vizsgálata egyedszám felméréssel és a visszatelepített egyedek vitalitásának vizsgálatával. A monitorozások módszertanát protokol rögzíti Kutatás és projektek A év között zajló LIFE- Nature projekt keretében a bodoglári projekterületen élőhely-rekonstrukciós, - restaurációs feladatok, valamint a Szegedi Tudományegyetem által koordinált ex situ védelmi tevékenység zajlik. A projekt során tudományos jellegű kutatómunka a Szegedi Tudományegyetem által koordinált ex situ fajvédelmi tevékenység keretén belül történik, melyekről jelentések, illetve tudományos publikációk készülnek. A fokozottan védett tartós szegfűvel kapcsolatos kutatási tevékenység engedélyköteles tevékenység. A Szegedi Tudományegyetem rendelkezik a projekt során zajló tevékenységekhez a szükséges engedéllyel A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében A kezelések kivitelezésének jogi keretét elsődlegesen a természet védelméről szóló évi LIII. Törvény (Tvt.), illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (Etv.) vonatkozó rendelkezései adják. A tervezési területre vonatkozó stratégiai jelentőségű fenntartási javaslatok összhangban állnak mindkét törvény vonatkozó előírásaival Agrártámogatások Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer A tervezési terület LIFE-Nature projektterületen kívüli részén magán tulajdonban lévő erdőterületek dominálnak. E területeken a fenntartási terv ideális célkitűzésekben megfogalmazott céljaihoz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 152/2010. (X. 01.) közleménye alapján támogatás igényelhető az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. A tevékenységek az alábbi Erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódó célprogramok támogatására épülhetnek: agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserje fajok visszaszorítása célprogram, szálaló erdőgazdálkodás célprogram, erdőállományok kézimunka igényes ápolása célprogram, Őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása célprogram; 19
20 speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása célprogramcsoport: o mikroélőhelyek kialakítása, fenntartása célprogram, o véghasználat során facsoportok visszahagyása célprogram, o erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás célprogram, véghasználat elhalasztása talaj és élőhely védelem céljából célprogram, közjóléti célú erdők fenntartása célprogram, erdei tisztások kialakítása és fenntartása célprogram, természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram Pályázati források A gyakorlati fenntartási intézkedések finanszírozásának alapja természetvédelmi pályázati forrásból (LIFE-Nature projekt) valósul meg, melyhez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, mint társfinanszírozó biztosított forrást. A projekt fő kedvezményezettje és egyben koordinátora a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A projekt megvalósításában partnerek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Szegedi Tudományegyetem és Kiskunmajsa Város Önkormányzata. Az erdészeti munkák szakmai kivitelezésének tervezésében és felügyeletében a Kefag Zrt., mint a terület vagyonkezelője jelentős szerepet játszik A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A helyi és térségi hivatalos érintetteket elsősorban hivatalos levelezés útján vontuk be az egyeztetésbe. Általános, széleskörű társadalmi réteget is elérő tájékoztatás a honlapon keresztül zajlott A kommunikáció címzettjei A terv egyeztésre kerül alapszabály (alapító okirat) szerint környezet- és természetvédelmi célra alakult társadalmi szervezetekkel, a Natura 2000 területen érintett területi államigazgatási szervekkel és települési önkormányzatokkal, a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosaival és vagyonkezelőivel, vagy érdekvédelmi szerveikkel, a bányászati jogosultságok jogosítottaival, valamint ezek gazdasági érdek-képviseleti szerveivel Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetés postai, illetve elektronikus úton történik. 20
21 Mellékletek 1. melléklet: Hrsz lista 2. melléklet: Áttekintő élőhelytérkép a projektterületről 3. melléklet: Élőhelytérkép kivágat a projektterület É-i részéről 4. melléklet: Élőhelytérkép kivágat a projektterület K-i részéről 5. melléklet: Élőhelytérkép kivágat a projektterület D-i részéről 6. melléklet: Élőhelytérkép kivágat a projektterület NY-i részéről 7. melléklet: Élőhely fotók a projektterületről 8. melléklet: Az élőhely fotók készítésének helyszínei 9. melléklet: A projektterület erdőrészlet beosztása 10. melléklet: A projektterület erdőrészlet lapjai 11. melléklet: Tartós szegfű előfordulások a tervezési területen belül 12. melléklet: Tartós szegfű állományok a projektterületen belül és a kitelepítések helyszínei 13. melléklet: A projektterület S4 élőhelyeinek lehatárolása 14. melléklet: Xerotherm gyepfajok lokális elterjedési csoportjai a Duna-Tisza közén 15. melléklet: Bodoglár projektterület Corine Land Cover (javított) fedvénye 16. melléklet: Bodoglár Corine LC50 (javított) területkimutatás 17. melléklet: A tartós szegfű LIFE projektterület erdészeti kezelési térképe 18. melléklet: A tartós szegfű LIFE projektterület ideális célállapota 21
HUKN20024. Bócsa-Bugaci homokpuszta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési. Natura 2000 fenntartási terve
HUKN20024 Bócsa-Bugaci homokpuszta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Készült A pannon bennszülött tartós szegfű védelme LIFE-Nature pályázat keretében Tervező:
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
RészletesebbenÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai
RészletesebbenA HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák
A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
RészletesebbenPest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes
Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
Részletesebben1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:
Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
RészletesebbenA Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető
A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenA Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 94/2014. (VI.18.) számú KÖZLEMÉNYE
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 94/2014. (VI.18.) számú KÖZLEMÉNYE az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatás igényléséről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 94/2013.
RészletesebbenHajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)
Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..
RészletesebbenIDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A
RészletesebbenErdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje
Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN
ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ADarányi Ignác Terv a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 végrehajtási programja. A
RészletesebbenÉlet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások
WWF Magyarország Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások Gálhidy László WWF Magyarország, 2014.10.04. Natura 2000 erdők Magyarországon Magyarországi N2000 erdőterület: 833.000 ha; ebből nemzeti védelem
RészletesebbenMUNKANAPLÓ ERDİ-KÖRNYEZETVÉDELEM JOGCÍMBEN RÉSZTVEVİ ERDİGAZDÁLKODÓKNAK. Ügyfél regisztrációs száma: Támogatásra jogosult lakcíme/székhelye:
MUNKANAPLÓ Kitöltés kezdete (dátum): Vonatkozási év: ERDİ-KÖRNYEZETVÉDELEM JOGCÍMBEN RÉSZTVEVİ ERDİGAZDÁLKODÓKNAK EKV01 Ügyfél neve: Ügyfél regisztrációs száma: ERDİGAZDÁLKODÓ ADATAI: Telefon Támogatásra
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenA Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 150/2012. (IX. 21.) számú KÖZLEMÉNYE
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 150/2012. (IX. 21.) számú KÖZLEMÉNYE az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatás igényléséről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 150/2012.
RészletesebbenLIFE PROJEKTÍRÁS, MEGVALÓSÍTÁS TAPASZTALATAI
LIFE PROJEKTÍRÁS, MEGVALÓSÍTÁS TAPASZTALATAI Bankovics András 2018. 05.15. IV. Természetvédelmi tréning Budapest 3 projekt tapasztalatai kiemelt közösségi jelentőségű célfaj vagy élőhely Túzok Life (2004-2008)
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
Részletesebben5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás
5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 36. (b) (iv), 42. és 46. cikke. Az 1974/2006/EK rendelet 30.
RészletesebbenFAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
Részletesebben137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról
137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény
Részletesebben17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi
17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Lapos Tamás közigazgatási főtanácsadó NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Jogszabály és támogatás ostor és kenyér ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Uniós környezetjogi szabályozás
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenErdészeti jogcímek kezelése az egységes kérelemben
Erdészeti jogcímek kezelése az egységes kérelemben Szalai Károly erdészeti szakértő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erdészeti jogcímek célja: - erdőel, faállománnyal borított területek nöelése, - őshonos,
RészletesebbenÖzönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok
Özönnövények nyek problémája és kezelése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein Sipos Katalin (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) g) Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig.
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM
Részletesebben19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. (3) bekezdésében, 85. b)
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenAz erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP )
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP5-8.5.1-16) A pályázat célja a magasabb természetességi állapotú erdők és ezáltal jobb ellenálló képességű
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete
A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
RészletesebbenNATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN
Dr. Varga Ildikó osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS
Részletesebben-Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a pont alá tartozó eljárásokban
A 63/2012 (VII. 2.) VM rendelet alapján 15. ERDÉSZETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK DÍJTÉTELEI 15.1. Helyszínelést nem igénylő eljárások 15.1.1. Alapdíj -Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra
A Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Magánerdősök 2016. évi
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Szentháromság
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal Ügyiratszám: BK-05/ERD/03443-34/2019. Ügyintéző: Pálfalvi Zsolt Tel: 62/553-921 Tárgy: hivatalból meghatározott erdőterv Mellékletek: 1. sz.:
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenOrszágos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv
Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv 2014-2020. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens
RészletesebbenFás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.
RészletesebbenAz özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében
Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz
RészletesebbenA CSÉVHARASZTI HOMOKVIDÉK KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLET AKTÍV KEZELÉSI ZÓNÁJÁNAK FENNTARTÁSI TERVE 2011.
A Csévharaszti Homokvidék kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület aktív kezelési zónájának fenntartási terve készült a A Pannon bennszülött tartós szegfű védelme c. LIFE-Nature pályázat keretében
RészletesebbenTervezet. a Cégénydányádi-park természetvédelmi terület bővítéséről és a Hortobágyi Nemzeti Park határainak módosításáról. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/384/2009. Tervezet a Cégénydányádi-park természetvédelmi terület bővítéséről és a Hortobágyi Nemzeti Park határainak módosításáról (közigazgatási egyeztetés)
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenJellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
Részletesebben16/2012. (VII. 6.) VM utasítás
16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes
RészletesebbenHonvédelem és természetvédelem a Kisalföldön
Tisztelt Természetvédő Barátunk, Kedves Olvasó! A Life+ közösségi program finanszírozásával 2009 februárjában négy szervezet együttműködésével, a hazai honvédelmi-természetvédelmi akciócsomag részeként,
RészletesebbenA Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó
RészletesebbenNatura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.
Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki
Részletesebben58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról
58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
Részletesebben1. Értelmezõ rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya
MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 51. szám 8813 A vidékfejlesztési miniszter 41/2012. (IV. 27.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdõterületeken történõ gazdálkodáshoz
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés
Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,
Részletesebben9/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről
9/2012. (II. 21.) VM rendelet az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
RészletesebbenA Holládi erdő (HUDD20061)
A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca
RészletesebbenMagyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 2. oldal 2. VP Ökológiai gazdálkodásra történő át
Magyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 1. oldal 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv
Natura 2000 fenntartási terv Csorvási löszgyep kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20007) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
RészletesebbenA pannon bennszülött tartós szegfű védelme
A pannon bennszülött tartós szegfű védelme Összefoglaló jelentés www.tartosszegfu.hu A projekt alapadatai Kedvezményezett: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Partnerek: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenAz erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata
Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és
Részletesebben5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről
5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenEuro-szibériai erdősztyepp tölgyesek és pannon homoki gyepek megőrzése a Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci területén LIFE-Nature projekt
Euro-szibériai erdősztyepp tölgyesek és pannon homoki gyepek megőrzése a Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci területén LIFE-Nature projekt Fotó: Csóka Annamária A Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci alapadatai
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2014-2020 Erdő alapú gazdaság
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Erdő alapú gazdaság A KAP új célkitűzései (2014-2020) 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása. 2. Természeti
RészletesebbenAz 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok
Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
RészletesebbenNatura 2000 Fenntartási Terv
Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/957/2008. Tervezet a Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember A Dunaszentgyörgyi-láperdő
RészletesebbenMagyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban
Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenPataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása
Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása Az eszköztár létrehozásának célja Fő célkitűzés: A Natura 2000 erdők erdőtervezési munkáinak támogatása -SAC és SPA területek
Részletesebben