Szolidaritási nagygyűlés Barcson

Átírás

1 A tartalomból: Kongresszusra készülve 3. oldal Háztáji Lakócsán 4. oldal Embergond mérnöke 6. oldal Szövetkezeti mozgalom nemzetiség 7. oldal XII. évfolyam, szám, október A barcsi termelőszövetkezet lapja Ára: 2 Ft Üzemlátogatás a Vörös Csillagban Szolidaritási nagygyűlés Barcson Szeptember 3-án tartották Barcson a szolidaritási hónapok rendezvénysorozatának megnyitóját. A nagygyűlésre érkező afgán küldöttség délután a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezettel ismerkedett. A vendégeket a központi irodánál dr. Paller Endre, a tsz elnöke és Lendvai Géza üzemi pártbizottsági titkár fogadta. Elkísérte a vendégeket a szövetkezethez Szőke József, a barcsi városi népfrontbizottság titkára is. A szóbeli tájékoztatás után a vendégek üzemlátogatásra indultak Francz Rezső elnökhelyettes vezetésével. Megtekintették a határban folyó munkákat, az agráripari komplexumot, a szuszpenziós műtrágyatelepet és az egyéb melléküzemági tevékenységet folytató üzemeket. zottságának titkárát. A nagygyűlés szónoka Jakab Sándora Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke volt. Az ünnepi beszédet követően felszólalt Jelany Mirbaz. az afgán nagykövetség másorititkára. Szólt hazája forradalmának évfordulójáról. A látogatás után a városi művelődési házban került sor a szolidaritási nagygyűlésre. Szőke József, a barcsi városi népfrontbizottság titkára köszöntötte az elnökségben helyet foglalókat köztük Hafiz Vilah Ayubit, az Afgán Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkárát, Németh Jánosta megyei pártbizottság munkatársát, dr. Balassa Tibort, a megyei tanács elnökhelyettesét és dr. Novák Ferencet, a Hazafias Népfront megyei bi- az elmúlt évek társadalmi és gazdasági változásairól. A nagygyűlés résztvevői levelet juttattak el a magyar szolidaritási bizottsághoz, melyet Jakab Sándorné, a Kemikál barcsi gyáregységének dolgozója ismertetett. A levélben kifejezik a város lakosságának békevágyát és szolidaritását az afgán forradalommal. Az ünnepséget a Kisboróka műsora zárta be. S. I. Rekultiváció Termelőszövetkezetünk, valamint a Budapesti Közúti Beruházó Vállalat között augusztus 10-én részünkre is kedvező megállapodás jött létre. Az M0" autóút építéssel kapcsolatosan jelentős mezőgazdasági területeket vonnak ki a művelésből. A kivonásért fizetendő térítés helyett mezőgazdasági üzemekkel, köztük szövetkezetünkkel szerződést kötöttek, hogy bizonyos nagyságrendű, nem szántóként művelt, vagy művelésen kívüli területet művelés alá vonunk. Az általunk szerződésben vállalt területek szántó művelésbe vonásának határideje: december 31. Szerződés szerinti térítési díj forint, melynek 50 százalékát forintot a vállalat már kifizetett szövetkezetünknek. A fennmaradó 50 százalékot teljesítéskor, azaz a művelési ágváltozás földhivatali átvezetését követően fizeti meg.

2 Az OTP új szolgáltatása ám: A nyugdíj-előtakarékossági betét Új típusú pénzügyi szolgáltatást vezetett be az Országos százalékos. Ebben az esetben a korábbiakkal ellentétben l0 év letelte után már évi 9 Takarékpénztár június 1-jétől, az életbiztosításra nem vonják a nyugdíj-előtakarékossági betétet le az 1 százalékot, hanem azt léletbiztosítással, melev is kamatként számolják el. anélkül. A betétre szerződést életbiztosítással a év A harmadik megoldás kínálkozik a legelőnyösebbnek. közöttiek, életbiztosítás nélkül pedig az 50 éven felüliek köthetnek. Ez a betétforma a társadalom széles rétegei elsősorban a nyugdíjba készülők számára előnyös,mert a befizetési időszak alatt részletekben összegyűjtött és kamatos kamattal növelt pénzüket egy nagyobb összegben felvehetik,hogy tőkéjük után tetszés szerinti ideig járadékot kérhetnek, amivel nyugdíjukat, jövedelmüket kiegészíthetik. Az igen kedvezően kamatozó betétek megőrzik a megtakarítások értékét, sőt többletjövedelmet is nyújtanak, mert az ügyfél részére elszámolt kamatos kamat évi 13,9 százalék hozamnak felel meg; magasabb az eddigi legjobban kamatozó betétnél, a takaréklevélnél. A befizetési időszak alatt nyújtott életbiztosítási szolgáltatás pedig bizonyos szociális célt is szolgál. Az életbiztosítással kombinált betétváltozásnál a szerződés megkötésének feltétele egy induló alapösszeg elhelyezése, amely legkevesebb forint lehet. Ehhez 10 éven át rendszeresen legalább 300 forintot kell befizetni. így a takarékossági időszak alatt az ügyfélnek forintja gyűlik össze. A betétre a takarékpénztár évi 9 százalékos kamatos kamatot fizet, ez 10 év alatt forint, így az ügyfél összesen forinttal rendelkezik, A pénzintézet a kamaton felül további 1 százalékot az életbiztosítás fedezetére számol el. A biztosítási szolgáltatásért tehát különdíjat nem kell fizetni, a betét ezért is újszerű. A szerződő sítási összeget kap, amely maximum forint lehet. Az említett forint és a havi 300 forintos befizetés a legalacsonyabb betéti összeg. Felső határ nincs, csupán az a szabály, hogy az alapösszegnek 1000 forinttal, a havi befizetéseknek pedig 100 forinttal oszthatóaknak kell lennie. A szerződésben vállalt induló összeget, valamint a havi részleteket módosítani, illetve kiegészíteni nem lehet. Lényeges tudni, hogy a takarékossági időszak 10 éve után az ügyfél hogyan rendelkezhet összegyűjtött pénzével. Az egyik lehetőség az, hogy felveszi a kamatos kamattal növelt tőke teljes vagy részösszegét. Az ügyfél dönthet úgy is, hogy negyedévenként járadék formájában kéri a további időszakra járó kamatot, amely a szerződésben vállalt Lakásépítés, állattenyésztés A megye VII. ötéves tervi lakásellátási és -gazdálkodási tervéről különös tekintettel a magánerős lakásépítésre, a fiatal házasok és többgyermekes családok lakáshoz juttatására, továbbá a megye ál-, lattenyésztésének helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatai - ról tárgyalt november 4-i ülésén a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, - Szabó Gyula, dr. Ulrich Károly és dr. Győri József osztályvezetők előterjesztése alapján. Napirenden szerepelt dr. Ujsághy Erzsébet osztályvezető, előterjesztésében a felnőttvédelmi szociális gondoskodás helyzete is. radékot az életbiztosítással egybekötött betétformához hasonlóan használhatja fel. Ebben az esetben az összegyűjtőtt pénzét, vagy annak egy részét egy meghatá rozott időszak alatt nyugdíjkiegeszítés, életjáradék formájában felveszi tulajdonképpen a konstrukciónak ez a lényege. Az említett forintos alapnál és a 300 forintos részletnél maradva ha az ügyfél mondjuk 10 éves járadékfolyósítási időszakot választ havi 1000 forinttal növelheti ily módon a nyugdíját. A járadékfizetés ideje alatt is kamatozik a maradék pénze, így összesen forintot kap az eredetileg befizetett forintja után. Lesznek olyan ügyfelek is különösen a fiatalabb korban szerződést kötők, akik a negyedik megoldást választják. Pénzüket a 10 év lejárta után is a takarékpénztárnál hagyják, és a járadék felvételét egy későbbi időpontban kezdik meg. Tőkéjükre addig is évente 10 százalék kamatos kamatot kapnak. A nyugdíj-előtakarékossági betét másik változatához nem kapcsolódik életbiztosítás, és mint említettük, az 50 éven felüliek köthetnek ilyen szerződést. Számukra az Országos Takarékpénztár betétjük után évi 10 százalékos kamatos kamatot térít. Itt ugyancsak forint az induló legalacsonyabb alapösszeg és havi 300 forint a legkisebb befizetés. A számítások szerint 10 év után az évi 10 százalékos kamatos kamattal együtt az ügyfélnek forintja lesz. Az éves hozam 16 százalékra tehető! Ha egy nagyobb, például alapösszeggel Csak panaszkodni nem elég forintot fizet be, forintja helyett a kamatokkal együtt forintot kap. Tehát majdnem megduplázódik a pénze. A tökét és a já Sokakban felvetődik: mi történik, ha a 10 év lejárta előtt szükség van a pénzre, vagy valaki nem tudja tovább fizetni a részleteket? Erre is van megoldás: 30 napos felmondási idővel a betét megszüntethető és a befizetett összeget az ügyfél felveheti. Ebben az esetben azonban megváltoznak a kamatfeltételek. Egy éven belül kamattérítés nincs, a második évben történő megszüntetés esetén a kamat évi 4 százalék, a harmadik évnél 6,5, a negyedik és az ötödik évben évi 8, a hatodik évben 8,5 százalék. Ha valaki hat év eltelte után bontja fel a szerződést, annak évi 9 százalék Kamatos kamat jár. Mindezekhez az is hozzátartozik, hogy indokolt esetben a befizetés egy évig szüneteltethető. Ezzel az egy évvel a befizetési időszak meghosszabbodik. Amint a tájékoztatóból kitűnik, ez az új konstrukció szervesen illeszkedik az Országos Takarékpénztár betétformához, kiegészíti azokat. Korszerűségét az adja, hogy a maga nemében újszerű szolgáltatást nyújt, a viszonylag népes korosztályok takarékossági igényéit elégíti ki, még pedig úgy,hogy hosszú távra szólóan teremt lehetőséget a pénzgyűjtésre. Ezért az Országos Takarékpénztár bizton számíthat arra, hogy ez a korszerű lakossági pénzügyi szolgáltatás amellyel kizárólag az OTP foglalkozik felkelti a jövő nyugdíjasainak érdeklődését, s gondos, alapos számvetés után sorra-rendre kötik meg a betétszerződést, megalapozva ezzel nyugdíjas évei- Gondok és gondolatok - kongresszus után Közömbös fiatalok, nehéz helyzetben a KISZ-vezetők A lakócsai termelőszövetkezet KISZ-bizottságához négy alapszervezet tartozik, amely elvileg négy község fiatalságát tömöríti. Iliásics György titkár civilben" a termelőszövetkezet gépműhelyének vezetője. Már az elején kiderül, miért nem szívesen vállalkozott az interjúra. A négy alapszervezetből jelenleg három életképes. A legnagyobb gondot a szinte menetrendszerűen jeletkezö titkár-válság okozza. Ha egyegy lelkes fiatal elvállalja a nem kevés energiát követelő, s nagyon kevés sikerélményt igérő titkári teendőket, mire belejön vagy elviszik katonának, vagy családot alapít, s tovább nem lehet rá számítani. A titkár tovább sorolja a gondokat. A fiatalok nagy része ingázik, illetve a mezőgazdaságban dolgozik. Nehéz bevonni őket a mozgalmi munkába; hajnalban a szomszédos városok valamelyikébe dolgozni indul, s este későn érkezik haza, hétvégén a háztájiban segítenek, építkeznek. A tsz-ben dolgozóknál is ez a helyzet. Egy fáradt traktoros örül. ha leülhet a televízió elé, esetleg egy hónapban egyszer részt vesz egy rendezvényen, de azt már semmiképpen sem vállalja, hogy a szervezésben is részt vegyen. A középiskolás fiatalokra jobban lehet alapozni, hiszen ők a legnyitottabbak, legfogékonyabbak a különböző problémák iránt, viszont rendszertelenül járnak haza. Jártunk már többször úgy, hogy rájuk számítva szerveztünk egy-egy nagyobb rendezvényt, közben az iskolában vagy másutt más programjuk akadt, s távol maradtak. Egy felszólalás nyomában A közelmúltban megtartott KISZ-kongresszus után több érdekes hozzászólás, véleménynyilvánítás hangzott el a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is az ifjúsági szervezet működésével kapcsolatban. Többek között a hat vidéki alapszervezet tagságának egy része azt is fölvetette, hogy ők kapnak kevesebb segítséget mindennapi munkájukhoz, miközben náluk nagyobb az érdeklődés a különböző rendezvények, megmozdulások iránt. A tényekről Molnár Jánost, a termelőszövetkezet KISZ-bizottságának titkárát kérdeztük. A megfogalmazás mindenképpen pontosításra szorul. A termelőszövetkezet a KISZ-bizottsággal egyetértés ben igyekszik arányosan elosztani a rendelkezésre álló anyagi eszközöket s a KISZbizottság vezetősége is azon munkálkodik, hogy lehetőségeikhez mérten megfelelő segítséget adjon a kisebb településeken élő fiataloknak. Ugyanakkor tény, hogy a kis községekben működő alapszervezetek rosszabb körülmények között dolgoznak. Néhányuknak nincs megfelelő helyiségük, a téli időszakban gondot okoz a fűtés, s bizony olyan megdöbbentő ténnyel is találkoztam, hogy a KISZ-gyűlésre érkezett fiatalok nem tudtak leülni, mert nem volt szék. Arról nem is szólva, hogy a technikai felszerelés a legtöbb helyen hiányos. Faluhelyen már egy videoberendezéssel is pezsgő közösségi életet lehet kialakítani, hiszen ha másért nem, egy jó film reményében összejönnek a fiatalok. Ugyanakkor az is tény, hogy a városban jóval több program közül válogathatnak, s a nagyobb anyagi és szellemi befektetés ellenére is olykor nehéz összetoborozni az ifjúságot. Ezek szerint érdemesebb lenne a jövőben nagyobb figyelmet fordítani a vidéki alapszervezetekre, többet adni azoknak, akik valóban élni akarnak a lehetőségekkel? Továbbra is a helyzet átgondolt értékelésére van szükség. Van arra is példa, ahol a körülmények, a lehetőségek jók, még sincs kellő számú rendezvény, a legtöbbször csak tengnek-lengnek a fiatalok; Magyarázkodni ez ügyben lehet, de elfogadhatóan indokolni nem. Az viszont tagadhatatlan hogy a falusi alapszervezetek hátrányosabb helyzetben vannak, mint a városiak, s az ott élő fiatalok pusztán a KISZtől várhatnak megfelelő programlehetőséget. Ez kétségtelen, s az is magától értetődő, hogy nekünk is ebben a szellemben kell gondolkodnunk, ám azt is szeretném leszögezni, hogy csak annak lehet segíteni, aki valóban igényli, aki vagy akik maguk is tesznek annak érdekében, hogy mindennapi életük, valóban mozgalmi és mozgalmas legyen! közso Jelenleg Lakócsán a legroszszabb a helyzet nincs titkár mozgalmi életről nem is lehet beszélni. Szervezés alatt áll egy ifjúsági klub, s jelentős társadalmi összefogással épül a tornaterem, sportcsarnok, amely * egyben kulturális rendezvényeknek is otthont ad majd, ettől nagyon sokat várunk. Természetesen csak akkor számíthatunk sikerre, ha az épületet tartalommal, jó és vonzó rendezvényekkel is meg tudjuk tölteni. Szentborbáson a község méreteihez képest a közelmúlt időig elég pezsgő élet folyt, ám ott is kitört a titkárválság, s összekuszálódtak a szálak. Az ifjúsági klubot fel kellene újítani, amit valakinek (valakiknek) irányítani, szervezni kellene. Jelenleg Potonyban a legjobb a helyzet. A klubban rendszeresen vannak rendezvények. Ebben természetesen közrejátszik a video is. amely nagy közönséget vonz minden alkalommal. Ezenkívül többékevésbé rendszeresen -tartanak különböző előadásokat, politioktatásokat. Az ottani, if- Totújfaluban főként egy-két sportrendezvény érdemel említést, néha hívnak előadókat is. Mind a négy alapszervezetnél megállapíthatjuk, hogy nagyon kevés az olyan fiatal, akit a szervezésbe is be lehet vonni. Egy jelentős részük közömbössé vált. Beszélgető társam önmagáról is önkritikusan szólt. A kelleténél kevesebbet foglalkoztam, törődtem a fiatalok ügyeivel, de ez talán érthetővé válik, ha elmondom, hogy a közeli napokban nősülök. Jövendő lakásunk teljesen üres. Általában napi órát dolgozom, s még így sem mindig tudok eleget tenni az elvárásoknak. Vagyis én is hasonló nehézségekkel birkózom, mint a többi fiatal. Havi jövedelmem alig haladja meg az ötezer forintot. Nem panaszkodom, pusztán a tényeket rögzítem. Fölteszem a kérdést magamnak, miként alakítsam a továbbiakban az életemet. Nem könnyű az egyéni célok és a közösségi feladatok egyeztetése. Melyiket helyezzem előtérbe? Az egyéni érdekeimet, vagy talán mégiscsak érdemesebb a közösséget szolgálni? Ügy hisszük, érdemes! Ám minden bizonnyal az eddigieknél nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést, támogatást érdemelnének azok, akik nem csak saját magukra gondolnak, akik törődnek a közösség ügyeivel is. Körtési Zsolt

3 A vezetőség augusztusban tárgyalta az erdészeti főágazat helyzetét. Az erdőgazdálkodás a kívülálló számára az erdőt, a kikapcsolódást, a nyugalmat, a gondtalan órákat jelenti. A gyakorlatban persze más. Ma az erdőgazdálkodás is egy, a sok termelő ágazat közül az eredményesség szigorú értékmérőjével. Ma a gazdálkodó számára kemény feladat, hogy az egyre magasabb társadalmi és gazdasági elvárásoknak eleget tegyen. Különösen nagy feladat ez a termelőszövetkezeti erdőgazdálkodók számára hiszen itt nem ez a terület a fő profil. A barcsi Vörös Csillag tszben az erdőgazdálkodás mintegy 3900 hektár területen folyik, ez az állami erdőgazdálkodásban egy kisebb erdészet Napirenden Az erdőgazdálkodás A fakitermelési lehetőségenagyságának felel meg. Az erdészeti és a faipari főágazat része az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás. A főágazaton belül a termelés hatékonyságának fokozása érdekében 3 önelszámoló egység alakult. Az önelszámoló egységek a gazdálkodás szempontjából különálló területeket fognak át. az erdőgazdálkodást, a fafeldolgozást, és önálló a seprűkötőüzem. A főágazat idei feladatai magas követelményt támasztanak, ezért minden lehetőség maximális kihasználásával élni kell. A helyzetet az alábbi táblázat jól érzékelteti. A természetvédelmi terület sokkal ismertebb. A barcsi ősborókásban a fenntartási és kezelési munkákat látja el a főágazat. (1000 Ft-ban) Árbevétel Költség Ágazati eredmény Munkabér ti Az erdőgazdálkodás összetett, sok tevékenységet magába foglaló terület, a szaporítóanyag termeléstől a fakitermelésig. A szaporítóanyag termelés az istvándi és a drávatamási csemetekertben történik. Elsődlegesen az a célja, hogy önmagunkat ellássuk szaporítóanyaggal. A csemetekert önálló személyzettel nem rendelkezik, az itteni munkákat az erdőművelésben dolgozóknak kell elvégezni. Az erdőművelésben dolgozók száma az előző évekhez képest a felére csökkent. A gépesítettségről nem beszélhetünk, így a továbblépés egyedüli lehetősége, megfelelő növényvédő szerek alkalmazása és új termelési formák bevezetése. A szaporítóanyagot az erdősítésekben használjuk, egyrészt a véghasznált erdők felújítására, valamint az új erdők telepítéséhez. Éves szinten mintegy 40 hektár erdőtelepítést, s 20 hektár erdőfelújítást kell KONGRESSZUSRA termelőszövetkezetek és társulásaik. A kongresszusi előkészületek jegyében a termelőszövetkezetek szövetségének megyei elnöksége októberben értékelte az előző kongresszus óta végzett munkát és a tapasztalatok alapján állást foglalt a következő időszak főbb tennivalóiról. Ahogy állást foglalt az elnökség, Somogy szövetkezetei a IV. kongresszus óta tovább erősödtek, nőtt gazdasági erejük, emelkedett a vezetők és a szakemberek, valamint a dolgozók képzettsége. Ez a folyamat a korábbinál szigorúbb közgazdasági körülmények között ment végbe, és kivált az utóbbi években tovább nehezítette a helyzetet az aszályos időjárás. Öt év alatt harmincnégy százalékkal nőtt, és tavaly elérte a 8,4 milliárd forintot a szövetkezetek termelési értéke. Elsősorban a növénytermelési főágazatban ment végbe figyelemreméltó fejlődés; Somogy az évi hétszázezer tonna gabona termelésével számottevően hozzájárult az országos célok teljesítéséhez. Ez a fejlődés elsősorban időjárási okok miatt, sajnos megtört, ez évben a gabonatermelés alig éri el az as szintet. Ellentmondásos és mérsékelt fejlődés jellemzi az állattenyésztést, bár az ez évben meghirdetett szabályozás nemileg javítja az ágazat gazdaságosságát. Két és félszeresére nőtt 1980 óta a szövetkezetekben az ipa- KÉSZÜLVE Ülést tartott a tsz-szövetség elnöksége van a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. Bár az előző kongresszus óta a tervezettnél harminc százalékkal többet költöttek a gazdaságok beruházásokra, az áremelkedések miatt ez az eszköznövekedés nem érte el a kívánt színvonalat. Gépekre többet, építésekre kevesebbet fordítottak az üzemek. A szövetkezetek gazdálkodása javult, a mérleg szerinti nyereségük öt év átlagában ötvenöt százalékkal nőtt. Ez a fejlődés azonban az utóbbi két évben erőteljesen visszaesett, részben a szabályozó változások, részben az aszály miatt. Elegendő megemlíteni azt, hogy a termelés harmincnégy százalékos növekedése negyvenkilenc százalékos költségnövekedéssel valósult meg. Az idén huszonnyolc tszben várható súlyos, húsz százaléknál nagyobb mértékű termeléskiesés. Mint elhangzott az elnökségi ülésen, a termelőszövetkezetek széles körben és jogosan bírálják a gazdaságirányítás jelenlegi gyakorlatát. A szabályozók túl gyakran sőt esetenként visszamenőleges hatállyal változnak, és a jövedelemelvonás nagy mértéke miatt az újratermelés feltételei nem biztosíthatók. A szövetkezetek fokozódó elszegényesedése elsősorban erre vezehető vissza, azzal együtt, hogy a gondok okai között kétségtelenül jelen vannak a belső hibák, vezetési, szervezési gyengeségek is. Értékelte az elnökség a szöellenőrzés. a vagyonvédelem helyzetét is. Kritikusan és önkritikusan foglalkoztak megyei szövetség testületeinek és apparátusának tevékenységével és a tények, a realitások ismeretében szót váltottak a legfontosabb feladatokról. Mint hangsúlyozták, a VII. ötéves terv százalékos termelésnövekedéséhez az eddiginél jobb feltételekre, zavartalanabb anyagi-, műszaki ellátásra, nagyobb jövedelmezőségre van szükség. Ebben a munkában nagyobb szerepet kell kapnia a tudományos kutatásnak, a műszaki fejlesztésben elért eredmények gyakorlati hasznosításának. Szükség van a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésére, a vagyoni kapcsolatok, a sokoldalú együttműködés szélesítésére. A TOT kongresszusi irányelveit testületi ülésekén már megvitatta Somogy szövetkezeti tagsága, s a vitában több mint négyszázan foglaltak állást vagy tettek javaslatot. A véleményekből kiderül, hogy a megye szövetkezeti dolgozói, egyetértve a párt agrárpolitikájával, értik és érzik a népgazdaság helyzetét, gondjait és mindent elkövetnek növekvő feladataik teljesítése érdekében. A kongresszustól azt várják, hogy juttassa kifejezésre a szövetkezeti tagságnak ezt a szándékát és járuljon hozzá ahhoz, hogy a feladatok teljesítéséhez biztosítottak legyenek a feltételek is. A félkész termékeket targoncával szállítják. elvégezni. A munkák időbeni elvégzéséhez jelentős munkaerőre van szükség, ezt a nöíóra lehetőség van az erdőtisztítási munkák esetében is. Az erdőgazdálkodás két nem számottevő, de érdekes területe: az erdei melléktermék, és a természetvédelem. Azt hiszem, az áfonya termesztés országos viszonylatban is egyedülálló. Az 1986-os esztendőben a Zalaegerszegi Hűtőipar által biztosított szaporítóanyaggal a kert területét növeltük és a régi ültetvényt is pótoltuk. Elszállításra várnak a raklapok. Folyik a munka a seprűkötőüzemben. ket az üzemterv tartalmazza szigorú szakmai szempontok szerint figyelembe véve az erdő (erdőgazdálkodás) maximális védelmét, biztosítva az erdővagyon újra termelését. A fahasználati választási lehetőségek az idei és a következő évekre leszűkültek, 1986-ban véget ért az üzemtervi ciklus. Jelentős nehézséget ró az ágazatra a nagy területű gyérítési kötelezettség. Az értékesítési lehetőség itt kedvezőtlenebb mint a véghasználat esetében. A fakitermelőktől is körültekirítcibb munkát kíván jóllehet a kereseti lehetőségek kedvezőtlenebbek. Sok gondot okoz számunkra az elhasználódott technika. Kovacsics József, a szállítási és javítási műszaki vezető konkrét példákat sorol: Az utóbbi időben állandósult a motorfűrész probléma. Minimális vásárlási lehetőség mellett, egyes típusokhoz alkatrészt sem lehetett kapni, bár előrejelzések szerint változni fog ez a helyzet. A szállítási és anyagmozgatási gépek elöregedtek. Nincs olyan gép, re tudjuk hajtani, az elhasználódott gépparkot fokozatosan újra kell cserélni. A nehézségek ellenére is a fahasználat a főágazat legeredményesebb területe, s a jövőben is úgy kell dolgozni, hogy korábbi pozícióit megtartsa. A főágazat másik nagy területe a fafeldolgozás. Ez két helyszínen, a darányi és a barcsi fűrészüzemben történik. Szabó István főágazatvezető

4 Aszályos ősz Lehet, hogy helyenként némi eltérés van. de Somogyban úgy mondják a szakemberek: 1986 október közepéig az évi csapadékmennyiség mintegy felével adós még a természet. Ami volt, az is meglehetősen rossz elosztásban érkezett, most pedig immár augusztus óta nem hullt szinte semmi életet adó nedvesség a földekre, a növényekre. Csontkeménnyé vált a talaj, a porfelhő szinte teljesen eltakarja milyen feladattal kínlódik, birkózik a gép. És az ember, aki együtt szenved az eszközével, mert törik a vas, a tárcsa, a gabona magja szinte visszapattan a kemény földből. Ez az időjárás szinte egyedül a kukorica-betakarításnak kedvez. Szinte zavartalanul, régen nem tapasztalható ütemben arathatnak most a kukoricakombájnok (első képünk). A termés szárítására szinte nincs szükség, és nem igen volt még példa arra, hogy október végére elvégezzék a gazdaságok az ősz egyik legnagyobb munkáját, a kukorica betakarítását. Sokkal nagyobb és nyomasztóbb a gond a vetéseknél (második és harmadik képünk), hihetetlen erőfeszítésekkel lehet csak, olyan amilyen magágyat készíteni, és száraz porba hullik a mag. Kétkezi munkásban és vezető agronómusban szüntelenül motoszkál a kérdés: vajon mi lesz ebből?! Már most megkezdődött a jövő évi kenyérért való aggodalom. Várakozásra azonban nincs idő, bármennyire nehéz is, október a gabonavetés ideje. Lehetőségek, támogatás,szolgáltatás Hastáji Termelőszövetkezetünk a háztáji és kisegítő gazdaságokkal együttműködve elősegíti a háztáji szükségleteket biztosító áruféleségek termelését, valamint a kisárutermelést. A zöldségféléket, burgonyát többségében a házikertekben termelik meg a kisgazdaságok. A termelőszövetkezet azoknak, akiknek nincs megfelelő kertjük, az igények szerint a közös területből méri ki a megfelelő területet, amely a háztáji járandóságba beszámít. Olyan helyen jelöljük ezt ki. amely közel van a faluhoz és a talaja alkalmas kerti növények és burgonya termesztésére. A házikertek és a kis háztáji területek talajművelési munkáját a háztáji bizottság közreműködésével a termelőszövetkezet gépparkja végzi a vezetőség által megállapított szolgáltatási díjtételekkel számított térítés ellenében. A házikertek művelését évenként más-más községben kezdjük a háztáji bizottság meghatározása szerint. Esetenként az őszi művelési munkákat akadályozza a kertekben termelt növények késői betakarítása, mint például az őszi káposzta zúzására biztosítani, mivel ezekre a munkaeszközökre ugyanabban az időben a közös területeken is szükség van az őszi munkák időbeni elvégzéséhez. A házikertekben a növényápolási, növényvédelmi munkákat a tulajdonosok maguk végzik el, részben a termelőszövetkezet lófogataival, részben magántulajdonban levő lófogatokkal és eszközökkel. A háztáji kertekben termesztett kukoricához, szükséges hibrid vetőmagot az igények szerint a termelőszövetkezet biztosítja. Ahol a kert nagysága lehetővé teszi és a tag igényli, a kukorica elvetését is elvégezzük gépi erővel. Kerti növények értékesítésével a termelőszövetkezetünk nem foglalkozik, mivel ilyen irányú igény sem merült fel. A házikertekben termesztett uborkát, fóliasátrakban termesztett kertészeti árukat a termelők többségében áfészen keresztül értékesítik. Termelőszövetkezet szakvezetése javasolja a tagságnak. hogy a háztáji területek jövedelmezőségének növelése céljából vállalkozzanak csemegekukorica-, valamint sütőtöktermesztésre. A szakmai irányítást a szövetkezet szakemberei biztosítják. A csemegekukorica értékesítését a konzervgyár felé a szövetkezet bonyolítaná, a sütőtököt maga a szövetkezet vásárolná fel állati takarmányozásra. A csemegekukorica termesztéséhez a területet a közös táblából mérnénk ki a háztáji jogosultság terhére, ki-ki vállalása szerinti nagyságban. Ezt azért kell a közös táblában termelni, mivel szigorú agrotechnikai előírásokat kell betartani, amit a házikertekben nem lehetséges. A sütőtököt a házikertekben is lehetne termelni. Ebbe a munkába családtagokat is be lehet vonni. Aki ebben a termesztési formában részt kíván venni, az igényét jelentse be a háztáji bizottság tagjainak, vagy Filip Márk háztáji megbízottnak, és Jankovics András növénytermesztési brigádvezetőnek. Amennyiben elegendő jelentkező lesz, a szövetkezet megköti a szerződést a konzervgyárral és a jövő évben beinháztáji a csemegekukorica-tertartást, sertéshizlalást A kisállattartásnak a területünkön nincs hagyománya, ezért ezzel nem foglalkozunk. A négy községben jelenleg 34, a közös tehénállományból kihelyezett tehén van. A kihelyezett tehén gondozásáért, tartásáért a tag havonta 1 tehén után 3 munkanap és 30 óra jóváírásban részesül, ami a közös munkában való részvételnek számít. Termelőszövetkezetünk a szarvasmarhatartáshoz biztosítja a háztáji legelőterületet, hatezer négyzetméter lekaszált rétet tehenenként, valamint a szükséges szemes terményt térítés ellenében. Az 1986-os évben ismert okok miatt nem tudjuk biztosítani az alomszalmát olyan mennyiségben, amilyen igény lenne rá. A közös gazdaság is az alomszükségletet a berkes részek lekaszálásával és betakarításával igyekszik pótolni. A házikertekben levő kukoricaszárat is be kell takarítani, mivel szükségmegoldásként. Lakócsán összeaprítva, alomnak az is megfelel. A náztájiban megtermelt tejmennyiseget a termelőszövetkezet saját jármüvével naponta kétszer összegyűjti és beszállítja a központi gyűjtőhelyre. A tejszállításhoz szükséges kannákat is biztosítjuk. A sertéshizlaláshoz a termelőszövetkezet az igényeknek megfelelően biztosítja a saját keverőüzemében kevert tápot. Szerződött sertésenkint 400 kilogramm tápot adunk ki házhoz szállítva 10 naponként. A tápot havonta is lehet fizetni, de lehetőség van arra is, hogy utólag elszámolásra vegyék igénybe. A sertések átadásában az a probléma, hogy messze van tőlünk a húskombinát átvevő helye és ugyanannyi súlylevonást eszközöl, mint annál a sertésnél, amelyet helyből vagy 1 2 km távolságról szállítják oda. Célszerű lenne a mi területünkön kialakítani egy átvevő helyet, történetesen Lakócsa községben. Ha ez megvalósulhatna, talán több sertést is hizlalnának a kisgazdaságok. A háztáji és kisegítő gazdaságok körzetünkből éves szinten mintegy sertést adtartása le illetve értékesítenek, ha meg lehetne valósítani a mesterséges termékenyítést. Tájékoztatni szeretném a sertéshizlalással foglalkozó gazdákat, hogy ne legyenek tévhitben, hogy nem kell szerződést kötni a sertésre. Igen is, szerződést kell kötni, és lehetőleg kilós korban. Nem szabad megvárni a kilós súlyt, és akkor jelezni, hogy van eladó hízóm, hanem legalább egy negyedévvel előbb kell szerződést kötni, mert csak akkor lehet tervszerűen ütemezni a szállítást. Ha nincs sertés leszerződve, a háztáji megbízott nem tud róla, nem tudja a vállalást pontosítani és a szállítást szervezni. A húskombinát is az előrejelzés alapján tudja a szállításokat szervezni és ütemezni. Ahhoz, hogy valaki a termelőszövetkezettől tápot kapjon, feltétlenül szükség van a szerződés megkötésére. Filip Márk háztáji megbízott NAGY ÉRDEKLŐDÉS A Dráva Múzeumban láttuk augusztus 1-töl szeptember 29-ig volt látható Barcson Boczán Béla hangszertörténeti gyűjteménye a Dráva Múzeumban. Boczán Béla egy híres hangszerkészítő család sarja, immár a harmadik generáció képviselője, aki hivatásul választotta a hangszerkészitést. A kiállítás külön érdekessége volt egy hangszerjavító, -készítő műhely felállítása, ahol a múlt század végi szer számokat mutatták be régi bútorokkal, árjegyzékekkel berendezésekkel, együtt. A kiállítás második felében mintegy 30 különböző fúvós és húros hangszerben gyönyörködhettek a látogatók. Köztük sok olyan is megtalálható volt, amelyeket csak olvasmányainkból, tv-ből ismerhettünk, mint például a nyenyere (tekerőlant), és a körtemuzsika (okarina), de kiállításra kerültek olyan ritka hangszerek is, mint a reneszánsz világát idéző harmóniajurlya, valamint az angol romantika mágikus" erejűnek tulajdonított orfárionja is. A kiállítás nagyon sok látogatót vonzott rövid fennléte alatt is. Aki nem tudta megtekinteni, annak is lesz rá módja még, hiszen októberben Lakácsán az általános iskolában, novemberben pedig Vízváron a művelődési központban lehet majd látni, s miután a környék falvaiban bemutatkozott a kiállítás, a nagy sikerre való tekintettel még egyszer jelentkezik a Dráva Múzeumban is.

5 Bábolnai napok Termelőszövetkezetünkből 45 fő vett részt az 1986-os bábolnai napokon szeptember 30-án. A rendezvényen a kiállítók és rendszerek bemutatták a mai mezőgazdaság legmodernebb gépeit, géprendszereit. Képeinken a növényvédő sárkányrepülő, a kisgazdaságokat segítő kisgépek láthatók. Október múzeumi hónap Hagyomány az, hogy októberben az ország múzeumai a múzeumi és műemléki hónapra tartogatják a legjobbnak ítélt kiállításaiknak megnyitóját, ekkora szervezik azokat az előadásokat, amelyek révén reprezentálhatják a megyékben, illetve az adott helyeken folyó tudományos kutatómunkát. A Dráva Múzeum ebben az évben gazdag programválasztékot igyekezett összeállítani. A múzeumi hónap folyamán 5 új kiállítást nyitunk meg a múzeumban, valamint helyi és környékbeli intézményekben. A múzeum legfelső szintjén, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet történetét bemutató kiállítás mellett Somogy népművészete címmel nyílik egy kiállítás, míg a földszinti kiállítóteremben egy fiára egy anyagot., A barcsi kiállítások mellett Lakácsán, az iskolában Boczán Béla hangszertörténeti kiállítását, Vízváron, a művelődési házban pedig a Dráva halászatáról láthatnak egy kiállítást az odalátogatók. Hagyományainkhoz híven előadások is elhangzanak ez -alatt a hónap alatt. Október 3-án, a múzeumban működő ifjúsági klub keretén belül Orzsi Zoltán tartott előadást. A magyar parasztság szellemi élete címmel. Október 8-án Tömösváry Tibor élőadását hallgathatták a látogatók, Erdőn, mezőn, vadvizeken címmel. A kaposvári múzeum fiatal ornitológusa a természet szerelmeseinek, a környezet védelmét szívügynek tekintő látogatóknak szólt. Egy héttel később, október 15-én Szilágyi János, a múzeum munkatársa tartott előadást Szulok község népi táplálkozásáról, ahol néhány régi érdekes német népi étel receptje is elhangzott. A vadban gazdag tájegységünk gazdag vadászati hagyományairól tartott előadást Szabó Imre, a múzeum ifjúsági klubjában 17-én. Szintén nagy érdeklődést váltott ki Pandúr István előadása barcsi iparoktatás történetéről, amely a régi céhes világtól a felszabadulásig tekinti át Barcs környékének, történetének ezt a kevésbé ismert területét. Előadása 22-én hangzott el a múzeumban. Szintén érdekes program Orzsi Zoltán előadása a magyarországi cigányok szokás- és hagyományvilágáról. A múzeumi és műemléki hónap két utolsó előadása a régészet kedvelőinek ígért csemegét. Ez év júniusában kezdődtek meg Babócsán ásatások. Ezeknek az ásatásoknak a tanulságairól tartott előadást dr. Magyar Kálmán A babócsai régészeti ásatások legújabb eredményei címmel. A másik régészeti előadásra október 31-én, pénteken került sor a múzeum ifjúsági klubjában Barcs környékének régészeti emlékeiről. Előadó: Rózsás Márton. Orzsi Zoltán múzeumvezető Csak a munkalehetőség jelent megoldást Befeléfordulók lettek az emberek Szentborbás: 171 lakos, négy óvodás, 12 iskolás gyerek, 29- en naponta ingáznak, 39-en pedig a termelőszövetkezetben találnak munkát. Fenyösi Lászlónak, a lakócsai községi közös tanács elnökének még arra is van pontos adata, hogy á házipari szövetkezetnek három foglalkoztatottja van a községben. Ahogy a tanácselnök kíséretében a község felé indulunk, azt is megemlíti, hogy tervbe vették a faluba vezető kövesút kiszélesítését. Szentborbáson rendezett falukép fogad bennünket. Régebbi stílusú, de jól karbantartott házak, takaros porták, gondozott előkertek, lekaszált árokpartok. Gulyás József elöljáróval, nyugdíjas tanácselnökkel és Juhos Ferenc tanácstaggal, aki a községi bolt és kocsma egyszemélyes mindenese, sőt felvásárlói, takarmányértékesítői feladatokat is ellát, a kis község központjában, az autóbuszmegálló, a volt tanácsház, az épülő gázcseretelep szomszédságában, a vegyesbolt előtt találkozunk. Nálunk könnyen megvalósítható, a reklámszöveg jelmondata : Mindent elintézhet, bevásárolhat egy helyen, a centrumban mondja nevetve. Józsi bácsi kicsit túloz kapcsolódik a beszélgetésbe Juhos Ferenc, miközben bekattintja a lakatot a vegyesbolt ajtaján. Épp az a község lakosságának egyik legnagyobb problémája erről beszéltek legtöbbet a legutolsó falugyűlésen is, hogy a boltban, amelyet a barcsi áfész üzemeltet meglehetősen szerény a választék. Sietek hozzátenni, a panasz jogos, s ta lán nekem a legkellemetlenebb* hogy gyakran azt kell mondanom: nincs. Ennek az az oka, hogy a bolt és a kocsma árukészlete egyidőben nem haladhatja meg a 160 ezer forintot, mert különben büntetést kell fizetni. A laikus is könnyen elképzelheti, hogy a mai árak mellett mennyi portékát lehet ezért tartani, miként merek rendelni. A szövetkezet vezetőinek már többször fölvetettük a gondunkat, de egyelőre csak ígéretet kaptunk. Arról nem beszélve, hogy egyedül szerény fizetésért háromféle feladatot kell ellátnom, s bizony a felvásárlóhelyen bára már csak arra hogy a tápot kiadjam, szervezéssel már nem tudok foglalkozni, pedig igény volna rá. A bolt nyitvatartását is úgy próbáltuk kialakítani, hogy a község lakossága két nap egymás után ne maradjon tej és kenyér nélkül. E két termék szállítása még csak elfogadható, de felvágottaknál már jóval rosszabb a helyzet. Azt sem titkolom, hogy sokszor rendelni sem merek, mert nem tudom reálisan felmérni az igényeket. A község munkaképes lakosságának jelentős része sőt ha a tsz-dolgozókat is ide számítom, más településeken dolgozik. Ök általában munkahelyükön vásárolnak be, sőt szomszédnak, sógornak, komának is meghozzák ami kell. Máskor meg minden család nálam akar vásárolni. A szokásokat, az igényeket nagyjából ismerem, de még így is érnek kellemetlen meglepetések. Az új gázcseretelep A községben, sajnos, egyre több az üres ház veszi át a szót az elöljáró. Látja ott azt a sok ablakos, sárgára pucolt, jó karban levő tégla épületet? Mit gondol, menynyiért lehetne megvenni? Mint mondjuk Kaposváron egy kisebb telket. Jönnek is a bevándorlók, de a falu mégsem fiatalodik". gondol, örömmel mondhatom, nincs különösebb gond velük. Nagyobb probléma, hogy egyre inkább befelé fordulók lettek az emberek, még egy ilyen kis községben is. Ha társadalmi munkát szervezünk, végigjárjuk az egész falut, bekopogtatunk szinte minden családhoz. Mindenütt megígérik, aztán néhányan, ha eljönnek. Persze, ha igazán nagy cél van a falu előtt... Itt van például a gázcseretelep. Közel százhúszezer forintba került, és ennek nagy része társadalmi munka, pár nap múlva avatjuk. Régen várta már az egész falu. Az építési munkáknál nagy segítséget. jelent, hogy van egy építőipari brigádunk, amelyik egy pécsi vállalatnál dolgozik, ők többször szívesen jöttek segíteni. Józsi bácsi egyszemélyben a könyvtáros, s ha valakinek a faluban levő egyetlen telefonra van szüksége, ugyancsak hozzá kell fordulni. A régi tanácsházát alakítottuk át könyvtárnak, ott van a telefon s az orvosi rendelő is. Orvoshoz azonban inkább Lakócsára mennek, mert gyógyszerért úgyis oda kell utazni. Ami a közművelődést illeti, nem dicsekedhetünk. Már itt is befelé fordulók lettek az emberek. Igaz, sokat dolgoznak, estére fáradtak, mindenki örül, ha a saját dolgát el tudja intézni! Fiatalkehatna csak megoldást. Körtési Zsolt

6 Bolhón is meg lehet váltani, A kezdettől napjainkig Embergond A Baoócsai Közös Községi Tanács elnöke «iu<»ros Zoltán azt mondja: Bomo élő falu. Néhány lélek híján ezer fő lakja Jól működik az általános iskola alsó tagozata, pedagógusban nincs sincs hiány. Hetente kétszer körzeti orvos hallgatja meg a falubeliek panaszait. Az ellá-tást tást két vegyesbolt es egy vendéglő biztosítja. Nincsen gondjuk az ittenieknek az iparosokkal sem, gáltató iparagnak él a faluban mestere. Munkát ad a termelőszövetkezet, nemcsak a szántóföldeken, de a hetvenfős cérnaüzemben is talál dolgot a bolhói asszonykéz. Ezért aztán büszkén mondhatják itt: sok az új ház, kevésbé vándorolnak el az itteni fiatalok. Nehezebb a helyzet a másik társközségükben, Somogyaracson: Ez a kis falu, sajnos, példája lehetne az elöregedő, pusztuló falvainknak mondja a tanácselnök. A régi lakók közül már csak kevesen maradtak itt, hirtelen növekedett a cigánylakosság száma és mára már ez megfordíthatatlan. Kétszázötvenen élnek mindössze. Most megoldódik majd a település egyik régi gondja gázcseretelepet létesítünk a faluban. Vissza van még néhány utca javítása, de a szűkös kasszából meg kell gondolnunk, mire és főként, melyik falu, melyik utcájára költjük a pénzt. Rangsorolni kell. Érdekes módon Győri József nyugdíjas kocsmárost választották meg a községben elöljárónak, ő nyerte el a falubeliek bizalmát. Jól végzi munkáját. A körzet legkisebb települése Rinyaújnép. A száz lelkes kisközségnek boltja, kocsmája, művelődési háza van. A közelmúltban rendezett öregek napján a falu hetven százaléka ott volt. Kiss Józsefné, az elöljáró, szívesen végzi ezt a közösségi munkát. Komlósd és Péterhida tartozik még hozzánk foglalja össze mondanivalóját András Zoltán. Két ellentétes életű falu. Komlósd mintha ma születne újra. A nem egészen háromszáz fős faluban sorra épülnek az új házak, Czigány József elöljáró nemegyszer keres bennünket építési ügyben. Megoldott az öregek napközije, rendben mennek a szolgáltatások is. Péterhida már jóval alvóbb falu. Lassabban halad a falurendezésben. Öt falu, öt különböző sors a határmentén. Mi most a bolhói változásokra voltunk kíváncsiak. - Az óvoda mellett mondják a falubeliek, amikor Szegény Lászlóné nevét kimondjuk. Aztán mért keresik, csak nem házat akarnak vásárolni? Azt bizony nem akarunk, de ahogy Szegényné hamarosan megfelel, nem is nagyon tudnánk, mert itt a faluban már alig van üres porta. -r Pedagógus vagyok, felsőfokú végzettséggel rendelkezem, a babócsai öregek napközi otthonában dolgoztam. Most gyeden vagyok itthon. Meglepett, amikor én nyertem el tavaly a bizalmat elöljáróként, de nem ijedtem meg a várakozástól, az elvárásoktól. Egy év alatt már sok minden summázható az elöljárói munkáról. Ön milyen új utakon járt, s jól szolgálta-e a falu ügyét? Ezt most itt a szobában ülve nehéz lenne eldönteni. Ha frappánsan kellene válaszolni, azt mondanám, leginkább arra törekedtem, hogy azt az érzést megtartassam az itt élőkben, hogy Bolhón is Egy kis megbeszélés. Gelenctő a közös községi tanácsról leményét. meg lehet váltani a világot, itt is lehet boldogan élni, és jövőt építeni. Falunap, társadalmi munka, segélyezés, tanácsi közvetítés, hozzájárulások, véleményezések. Ebből áll javarészt a munkám. A sok apró dolog mellett azonban egy nagyobbat is magunk elé tűztünk... Sejtem, miről van szó, ezt a babócsai tanácson András Zoltántól már tudom. Az öregek napközi otthonának ügye. Valóban a közeljövőben megvalósíthatónak tartja az öregek otthonának megnyitását? Már körülbelül tíz éve múlt, hogy legelőször szóba került a napközi otthon. Mára egy hetes napközi" és tíz tizenöt fővel induló szociális otthon képé körvonalazódott. Kell az embereknek szükségük van rá; ezt a babócsai tanácson is megértik. Egyetlen ellenérve van, hogy nincsen pénz. Ezt nem fogadjuk el. Ha kell a szociális segélyezést, a településfejlesztési hozzájárulást is több évre erre felajánljuk, plusz társadalmi munkaakciókkal is szolgáljuk az otthon ügyét. Nem tudom elhinni, hogy megyei vagy országos támogatást ne kapjunk az otthon ügyére. Szegényné elmondja, úgy képzeli az elöljárósági deer Imre hatósági csoportvezekikéri a bolhói elöljáró vémokráciát, hogy a település gondja ne csak közvetítődjenek, de a falun belüli lehetőségeket minden bürokratikus akadályozás nélkül helyben kihasználhassák. Nehéz ötről-hatra vergődni ezzel a szociális otthon üggyel. Elveszi a lassú folyamat az itteniek kedvét. Utcabetonozás vagy gazpusztító falunap is kell persze, de egy öregedő község az egykori lakóinak nyújtson kedvezményeket és gondozást. Több falubelitől visszahallottam már, a szociális segélyre kiutalt ezer forint az az egyszeri összeg nem húzza ki az öregeket a bajból. Azt azonban mindenki örömmel vénné, hogy itt maradhatna a falujában, nem kellene távoli vidékre költözni. Nagyszerű eredmény lenne! Bolhón évente százezer forint van segélyezésre, 138 ezer folyik be a TEHO-ból és mintegy ötezer az egyéb elöljárói gazdálkodási alap. Lenne ezeket is mire költeni, ám most nagy az összefogás, éppen az öregek javára. Szegényné szinte mindennap szondázza" a falut. Ha a boltba viszi a kicsit, érdeklődik, ha éppen valakihez a másik utcába tart, megbeszéli a dolgokat az emberekkel. B. J. A folyékony műtrágyát szóró gép a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben. A Vörös Csillag a Dráva Múzeumban augusztus 19-én, délután Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megnyitotta a megye első agrártörténeti kiállítását, amelyet az azóta eltelt öt esztendő alatt több mint százezren tekintettek meg, magyarok és külföldiek. Az öt esztendeje fenálló kiállítás szerény. Nem akar oktatni, hanem láttatni, felvilantva egy-egy képet a régmúlt és a közelmúlt idők mezőgazdasági termeléséről, A mai fiatalok, gyerekek nagy többsége csak itt lathatja az egyes rég nem használt, ritkább szerszámokat; csak itt tudhatja meg, melyik szerszámot mire használtak nagyapáik, dédapáik korában. Található itt kukoricakobzó (runjac) Lakócsa környékéről, cucá-nak nevezett ültetőfák Szulok környékéről, vetömelencék, szénagyűjtö grábla, répa- és szénavágó alkalmatosságok, vaseke, favázas vasfogú borona, de megtalálható a régi aratóünnepek emlékét idéző aratókoszorú is, több más tárgy társaságában. Ezt a kiállítási részt is nagyon jól egészítik ki a szöveges tablók, valamint a különböző mezőgazdasági munkákról, eszközökről és épületekről készült fotók, amelyek áttekintést adnak az 1945 előtti paraszti, hagyományos gazdálkodás eszközanyagarói, megmutatva azt, mi volt az a kiindulópont, ahonnan a termelőszövetkezetnek meg kellett kezdenie a munkáját. A termelőszövetkezet történetét bemutató kiállítást még megelőzi egy tájékoztató arról, hogy milyen Veszteséget szenvedett a mezőgazdaság a világháború alatt. Szintén az előzmények közé tartozik az évi földreform is, amelynek során 300 barcsi család akik többsége gazdasági cseléd volt kapott a Földosztó Bizottságtól átlagosan két kataszteri hold földet. Ezzel megszűnt a nagybirtokrendszer, és lehetőség nyílott arra, hogy a földhöz juttatott családok kölcsönösen segíthessék egymást egyes munkákat közösen végezhessenek el. A tablón egy tucat név. Csupa nagybetűvel. Azoknak a neve, akik október 1-én létrehozták a termelőszövetke- zeti csoport alapját jelentő földbérlő szövetkezetet, egy év múlva pedig az úgynevezett ill. típusú termelőszövetkezeti csoportot. Korabeli képek, dokumentumok idézik az első esztendőket: azt az időszakot, amikor a Losonczi Pál vezette Vörös Csillag Termelőszövetkezet az ország legjobb termelőszövetkezetei közé emelkedett. A fotókon felelevenedik éppúgy a régi cséplés emléke, mint ahogyan egy ös vezetőségi ülés képe. A tablók a tsz történetének hőskorát idézik. Megtudhatjuk, hogy 1952-ben már az ország második legjobb gazdasága volt a tsz, 1955-ben vezették be elsőként az önelszámoló rendszert, 1957-ben pedig a munkaegységen alapuló készpénzfizetés rendszerét. Kiállították Losonczi Pál egyik naptárát, a munkára, az időjárásra vonatkozó bejegyzéseivel ből néhány elsárgult lap maradt fenn girbe-gurba írással, tudatva, hogy saját elhatározott szándékomból a termelőszövetkezeti gazdálkodást választom". Fölötte a tablókon Kádár Jánost, Dobi Istvánt láthatjuk a szövetkezeti gyűlések elnökségében. Az 1960-as évektől megváltoztak a körülmények, magasabb követelmények léptek fel, amelyeknek ugyanúgy eleget tudott tenni a termelőszövetkezet, mint azt megelőzően. Erről az időszakról is bőven beszélnek az újságcikkek, a fényképek, a kitüntető oklevelek. Egy újabb korszakot jelentett a Vörös Csillag életében 1975, amikoris az egyesülések után mind területileg, mind gazdaságilag tovább erősödött a termelőszövetkezet. Ezt az időszakot, a termelés növekedését grafikonok mutatják, színes fényképekkel, de erről a korról vall az a vitrin is, amely a melléküzemágak közül a műanyagüzem termékeit mutatja be. Mellette egy tárlóban pedig a dicsérő oklevelek, plakettek, kitüntetések tájékoztatják a látogatókat a szövetkezet érdemeiről. A terem közepén, központi helyen került elhelyezésre a korszerű szocialista mezőgazdasági üzem büszkeségéről, a szarvasmarhatelepről kicsinyített makett. készült A kiállítás nagy szerepet játszik az iskolai oktatásban is, mivel segíti megismertetni a fiatalokkal a településük életében olyan fontos szerepet betöltő szövetkezet életét, történetét. De az idősebbek is szívesen látogatják ezt a. kiállítást, hiszen életük egy része elevenedik meg a tablókon, a kiállított tárgyakon keresztül, s mindig nagy örömmel fedezik fel a régi ismerősöket, barátokat, rokonokat a régi képeken. Nem tudni, hogy hány fiatal ismerkedett meg itt a termelőszövetkezet munkájával, akik felbuzdulva az itt látott kiállítási tárgyak, fotók adta élményen, ma már maguk is azon dolgoznak, hogy a Vörös Csillag hírnevét tovább: gyarapítsák. De a kiállítás halasát mutatja az is. hogy ennek a nemes kezdeményezésnek, (annak, hogy bemutassák egy szövetkezet életét, történetét) ma már követője is akadt a megyében: hiszen ennek akiállításnak a mintájára nyitották meg Tabon is a Béke Tsz volt irodájában egy hasonló kiállítást... (Folj/fatjufc.)

7 Árpád-kori találtak katedrálist Babócsán Július hetedikén folytatódott a két éve megkezdődött babócsai régészeti ásatás. Egy hónap sem kellett ahhoz, hogy egy régészeti szenzáció bebizonyosodjék: a somogyi községben az Árpád-korban jelentős katedrális, nagyméretű templom állt. Babócsa neve a XI. század óta fordul elő a magyar történetírásban. Az itt átvezető római kori kereskedelmi út jelentőségét az Árpád-korban is megőrizte, s biztos pontként szolgált a délvidéki védelemvár megvívásának történetét ismerjük, és vele együtt számos legenda is fennmaradt. Árpád-kori történetének és több tucat csontvázat találtunk. Ezekhez sok apró tárgyi lelet kapcsolódik. Feltételezéseink szerint ezek az egykori babócsai elődök az Árpádkorból. Közelebbit csak augusz- Dr. Benke József Szövetkezeti mozgalom nemzetiség IV. A tsz gazdasági alapjainak megteremtése ( ) Az eddig, a négy község egységes szövetkezeti mozgalma megteremtéséig az első alakulástól, a potonyitól eltelt másfél évitzed volt a szervezeti, mozgalmi fejlődés az előtörténet korszaka. Ezt az időszakot követte az 1966-os gazdaságirányítás mezőgazdaságban történt új rendszerének bevezetésével egy olyan újabb, másfél évtizedes periódus ( , amely a gaz- daság, a gazdálkodás racionalizálásának időszaka, amelyben ha rendkívüli nehézségek árán is, de megteremtették a továbblépés feltételeit. A Dráva Menti Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagsága 1965.január 1-jével nemcsak új gazdasági évet kezdett, hanem megváltozott, mondhatni: új viszonyokkal találta szembe magát. A megye második, több községre kiterjedő gazdaságában nem volt könnyű az optimális munkaszervezet kialakítása, a közel (600. közös munkában résztvevő tag, valamint a csaknem 300, közös munkába bevont családtag munkájának megszervezése, irányítása. Az 1965-ös évet 567 családdal, 788 taggal (akik közül 228 a nyugdíjas, és járadékos), a közös munkában állandó jelleggel résztvevő 587 fővel kezdte ben a téeszben szántó jövedelemből 1685 csökkent, a háztáji szántó 314-ről 575 holdra nőtt. 870 és 890 hold között stabilizálódott a rét, 1040 és 1050 hold között a legelő. A vetésterület aránya jelentős eltolódást mutat az egyesülés után. A kenyérgabona a szántó 28 százalékáról 31 százalék fölé emelkedett, a takarmánygabona ugyanakkor 19-ről 16 százalékra csökkent. Emelkedett a kukoricáé: inról 22 százalék fölé, az ipari növényeké 9-ről 7 százalékra csökkent, a szálas takarmányoké pedig 16-ról 6 százalékra. A korábban hat százalékkal részesedő burgonya termesztése a közösben gyakorlatilag megszűnt, a zöldségé 3 százalék fölé emelkedett. Ezek a változások részben a talajadottságokkal, részben a terméseredmények alakulásával, végül pedig a gazdálkodás intenzívebbé, betterjessé tételével függnek össze. Jelentősnek mondható terméseredmény-növekedést tudhat magáénak az egyesült termelőszövetkezet, de ennek ellenére elmarad az országos átlaggal szemben alulmaradó somogyi eredmények mögött. Az egyesült téesz üzemadsagai mennyiségi vonatkozkozásban kedvezőek az állattenyésztés szempontjából: az aiutlailuiilauy mennyiségi es minőségisi mutatók egyaránt bizonyos előrelépés következett be. Mintegy 30 százalékkal emelkedett mind a szarvasmarha-, mind a tenénállomány. A minőségi mutatók emelkedése azonban meg nagyobb arányú Volt (az 1 tehénre jutó tejhozam pl. 8O százalékkal nőtt). A sertéstenyésztői munka színvonalát alapvetően a kocaállomány nagysága és tenyészértéke határozza meg. Az egyesülés határkőnek tűnik a sertéstenyésztés területén. A húsértékesítés kétszeresére nőtt egy évtized alatt, a számosállatállomány is jelentősen növekedett. Mindez tehát azt jelenti, hogy a nagyüzemi munkavégzés személyi feltételei megvoltak az 1960/70-es évek fordulóján. Az Egyetértés tagságának több mint 25 százaléka volt 40 évesnél fiatalabb és csak kevesebb mint 37 százaléka volt 60 évesnél idősebb. Az eredmények és a vezetés erőfeszítéseinek következtében sikerült a tagság nagyarányú mozgását", a ki- és belépések számát egyrészt mérsékelni, másrészt az eredményt" pozitív előjelűvé változtatni az 1970-es évek elején. Mindezen mozgások eredményeképpen január elsején a tsz taglétszáma 1000 fő volt. Közülük 306 nyugdíjas és járadékos; a rendszeresen dolgozó tagok száma 651 volt. Az új évtized a gazdálkodás szempontjából nagyon rosszul kezdődött. Az 1970-es gazdasági év eredményeit rendkívül erősen befolyásolták a belvizek. Mindennek ellenére mégis sikerült 2,3 millió forint nyereséggel zárni az évet. A téesz tevékenységének árbevétele elérte a 40 millió forintot, amelyből az alaptevékenység csaknem 29 millió volt: 10 a növénytermesztésé, 18 az állattenyésztésé. A vezetőség a részesedési alapra 66, ellenben a fejlesztésre 34 százalékot fordított ez évben ben ez az arány már 79:21 százalékos volt, de ezzel is csak azt érték el, hogy az órabér 7 torint fölé emelkedett. Mindezen erőfeszítések eredményeképpen a szövetkezet állóeszközeinek nettó értéke a négy évvel korábbinak több mint kétszeresére emelkedett, év végén meghaladta a 100 millió forintot. A Négyek" határában soha nem remélt szintet értek el a növénytermesztésben: 1008 hektáron mázsa búzát termeltek-(33,6 mázsa/hektár: 551 hektáron 20 ezer mázsa kukoricát (36,3 qha), 218 hektáron 90 ezer mázsa cukorrépát q/ha). Az istállókban az 1970-es 175-tel szemben most 431 tenáltak fel. Egy tízórás munkanap értéke 1974-ben elérte a száz forintot. Ezen eredmények és teljesítmények fényében még kevésbe érthető egyrészt a vezetőségen belüli ellentétek kirobbanása, másrészt a vezetőség és a tagság közötti összhang megbomlása 1975 első felében. Nyári Pál lemondott, Dégi Vendel lett az elnök. Nyári Pál lemondásának közvetlen következménye az lett, hogy a téeszben eddig soha nem tapasztalt kilépési hullám indult el: 1975 második és 1976 első felében 217 fő távozott a szövetkezetből február 11-én Tolnai Józsefet választották meg elnöknek. A téesz által az évtizedben végzett hatalmas beruházások (61 millió), a munkát könnyítő szociáls létesítmények. (Folytatjuk.) Találtunk még nagy számú török kori leletet is, de ezeket nem tartjuk annyira jelentőseknek. Török katonai tárgyakról ágyúgolyóról, szajelentőségének igazolására a napokban derült fény. Dr. Magyar Kálmán régész és a vele együtt dolgozó egyetemisták a falu melletti nárciszosban egy hónap alatt nagyméretű katedrálist ástak elő. Dr. Magyar Kálmán elmondta: Egy kétszázhúszszor kétszázhúsz méter alapterületű vár része a kétszázötven négyzetméter alapméretű gótikus templomrom. Ennek falmaradványai kerültek a felszínre. Itt kétszáz-kétszázötven babócsai hallgathatta a misét ez pedig az Árpád-korban nagyon jelentős lélekszám. A templom alapterülete értékes katedrálist föltételez. Számos lelet került a földfelszínre, ami érdekes dolgokat bizonyít. A legfontosabb, hogy a templomban és környékén kállas puskagolyóról, evőedényekről stb. van szó. Ami már szinte bizonyos: a babócsai vár a törökdúlással kihalt és hamarosan föld alá került. Milyen a jelentősége az eddig nem ismert várnak és templomnak a régészet számára? Az a dolgunk, hogy beillesszük az Árpád-kori magyar és somogyi történetírás láncolatába. Az azonban nem túlzás, hogy itt jelentős, eddig ismeretlen magyarországi, Árpád-kori váregyüttes került napvilágra. Nagyon fontos lenne tehát megbecsülni. A tanáccsal folynak már a tárgyalások egy romkert kialakításáról azért, hogy a tél se okozzon jóvátehetetlen pusztítást a felszínre került csontokban és várromokban. B. J. Számítógépesek tanácskozást és bemutatót tartottak a Vörös Csillag Tsz-ben.

8 Úttörő-olimpia Barcson október 4-én reggel 8 órakor már gyülekeztek az úttörők a barcsi sportcsarnokban. Ezen a napon kezdődött Barcson a 111. megyei cselgáncs úttörő-olimpia. A mérlegelés után eldőlt az induló létszám. Ötvenhét úttörő korú versenyző indult a két korcsoportban. A verseny A csoportjának résztvevői itt szerezhettek jogosultságot a területi úttörő-olimpián való részvételre. A résztvevő két szakosztály, a Kaposvári Dózsa és a barcsi Vörös Csillag Tsz SK szakmai vezetése újra bizonyította, hogy a cselgáncs sportversenyt is magas színvonalon tudják rendezni. A nagy lelkesedés és a versenyzők sportszerű viselkedése és versenyzési színvonala nagy elismerést váltott ki mind a szakértő, mind a laikus közönségből. A B csoport versenyzői annak ellenére, hogy az ő részükre ez a versenyzési lehetőség továbbjutást nem biztosított, lelkes küzdeni és győzni akarásról tanúskodtak. A barcsi városi KlSZ-bizottlejthetetlenné tették a versenyt. Az eredmények önmagukért beszélnek. A barcsi szakosztályból az A csoportban indulók: 1. Bonovácz Tamás I., Sita Tamás II., Hartmann Donát I., Botka Gábor III., Kápolnás Attila III. Valamennyien tovább jutottak a területi.violimpiára.., Ervin., Berentis László Il, Bogyó János III., Tölgyesi György I. A legtechnikásabb versenyző címet és a Vörös Csillag Tsz. valamint a Kaposvári Dózsa különdíját Vilics István nyerte. Ezúton fejezzük ki köszöne tünket a barcsi Vörös Csilla Tsz vezetésének és a Városi Tanács V. az ál-, talános iskolák vezetésének, hogy segítették a verseny megrendezését és lebonyolítását. Hidasi Ervin vezető edző Elhunyt Személyi tagjaink: \ BARCSI VÖRÖS CSILLAGBAN: Otolccz Istvánné, Drávaszentes Lovrencsics György, Drávaszentes Virovecz József, Barcs Pfeifer Péterné, Barcs Győri Vendciné, Barcs Miseta Istvánné, Barcs Ferkó József, Darány Kusz Istvánné, Darány Vörös Jánosné, Darány Ferkó Istvánné, Darány Varga Istvánné, Kastélyosdombó Paksicza Imréné, Babócsa Vitelics Mihály, Babócsa Füle Sándor, Drávagárdony Nagy Sándor, Komlósd Cizmók Mihály, Péterhida Huber János, Somogyhatvan A BABÓCSAI HATÁRŐR TSZ-BEN Luczek Sándor, Babócsa Nagyváradi István, Babócsa Putics Józsefné, Babócsa Semofcsán Józsefné, Babócsa Takács Józsefné, Babócsa Berkics Imre, Bolhó Bicskár Vendel, Bolhó Fekete Jánosné, Bolhó Gadánecz Pálné, Bolhó Gyurka Józsefné, Boltié Gyurokavics Vendelnc, Bolhó Harasztia Jánosné, Bolhó Laklia Mihályné, Bolhó Pápírs György, Bolhó a hírek Petrovics Jánosné, Bolhó Péntek Imréné, Bolhó Plántek Mihályné, Bolhó Tóth Józsefné, Bolhó Hallos József, Rinyaújnép Kiss Jánosné, Rinyaújnép Martin István, Rinyaújnép Özv. Szigeti Györgyné, Babócsa A LAKÓCSAI DRÁVA TSZ-BEN MENTI Özv. Hajós Györgyné, Lakácsa Sándorics István, Lakócsa Borbás György, Lakócsa Frankovics György, Lakócsa Borbás Mihályné, Lakócsa Id. Kecskés Istvánné, Lakócsa Bálint Lajos, Lakócsa Jankovics György, Tótújfalu Poszovácz Márk, Tótújfalu Begovácz Pálné, Tótújfalu Szilovics Györgyné, Potony Vertkovczi József, Potony Id. Sévó Györgyné, Felsőszen szentmárton Dr. Borbás Ferenc, Barcs Az idei év második felében Vörös Csillag Tsz alábbi tizenegy Hírek tagja ment nyugdíjba: Gondos József (Drávaszentes), Simon István (Barcs), Miricsi József (Barcs), Németh Györgyné, Békefi Jenöné (Péterhida), Csorja Andrásné (Istvándi), Csizmók Tiborné (Péterhida), Fröhlich István (Darány), Rácz Ferenc (Barcs), Horváth Jánosné (Komlósd). Holczinger Flóriánná (Darány). A vezetőség augusztusban foglalkozott a termelőszövetkezetek közelgő kongresszusára kiadott irányelvekkel. Az állásfoglalást írásban rögzítette, majd munkahelyi tanácskozásokon is megvitatta a tagság. Az így kialakított szövetkezeti véleményt továbbítottuk a területi szövetségnek. A magyarországi bankrendszer továbbfejlesztése kapcsán létrejön a termelőszövetkezetek bankja is. A tervezet szerint részvénytársasági formában működik. A részvényesek várhatóan jelentős számára tekintettel több részvényes megbíz maguk közül egyet-egyet, aki a részvénytársaságban őket képviseli. A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet is felkérték ilyen csoportképviseletre, melyet a vezetőség elvállalt. A budapesti Közért Kiskereskedelmi Vállalatok vezetői látogattak szeptember hónapban szövetkezetünkbe. Azért hívtuk meg őket, hogy üzemlátogatás során ismerkedjenek meg gazdaságunkkal, Napjaink néhány sorban egyszersmind a burgonyapiac helyzetéről is váltsunk szót. Üzleti kapcsolatainkra is serkentőleg hatott ez a megbeszélés. Barcson szeptember 27-én rendezték az országos sportnapok sportünnepélyét. A sportcsarnokban élénk érdeklődés mellett mutatták be az oktatási intézmények tanulói a látványos gyakorlataikat. Az Erdészeti és Vízügyi Szakközépiskola tanulóinak szabadgyakorlata után I. és II. sz. általános iskola tanulói zászló-, illetve koronggyakorlatot mutattak be. A szakmunkásképző tanulói páros- és gálagyakorlatokkal szerepeltek, őket a gimnázium leánytanulóinak táncos gyakorlata követte. Zárásként a szakközépiskola fiútanulói szabadgyakorlatukat mutatták be. Telt ház előtt a 278 sportoló szép programmal ünnepelte a sport emberformáló erejét. Szakmai tapasztalatszerzés augusztus 18-án dr. Al pár György, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola adjunktusa vezetésével 12 holland, 7 jugoszláv főiskolai hallgató látogatott el termelőszövetkezetünkbe. Vendégeinket dr. Pallér Endre elnök fogadta és átfogó tájékoztatást adott termelőszövetkezetünk eddig élért gazdasági eredményeiről, valamint a folyó mezőgazdasági munkákról, termelésünk színvonaláról. Ezt követően a termelőszövetkezet számviteli osztályán ismertettük a számítógépes technika nagyüzemi felhasználásának jelentőségét, gyakorlati alkalmazhatóságának feltételeit. Az egész napos program utolsó állomása á darányi 1020 férőhelyes szarvasmarha szaktelep volt. Az itt bemutatott korszerű állattenyésztési technológia nagy érdeklődést váltott ki. Vendégeink az új szakmai tapaszta Szerződést kötött a pécsi székhelyű Garancia Szállító és Szolgáltató Ipari Szövetkezettel a Dráva Menti Anyag- és Alkatrészbeszerző és Értékesítő GT és ennek keretében használt személygépkocsik bizományi értékesítésére, forgalmazására közös lerakatot létesítenek Barcson. A szerződés szerint november 1-től a tevékenység beindul. A Vörös Csillag-ban október közepén befejeződött 200 hektár burgonya betakarítása. A vetőmag célra termelt burgonya előkészítése és kiszállítása október 10-e után megkezdődött. Október 8-án a Vörös Csillag-ban befejeződött a másod - latokkal és élményekkel gazdagodva távoztak a termelőszövetkezetünkből, folytatva megkezdett körútjukat Somogy megye több más mezőgazdasági üzemébe. A vezetőség augusztusi ülésén Kemény Gyula agrárüzemmérnök személyében kinevezte az új állattenyésztési főágazatvezetőt. Kemény Gyula már átvette munkakörét. A csokonyavisontai tanács megvásárolta a barcsi tsz-től a csokonyavisontai fémipari és gépjavító üzem területén fekvő úgynevezett kastélyépületet, melyben a mozihelység is van. Az üzem az irodáit ebből az épületrészből már korábban kiköltöztette. A Dráva Menti Anyag- és Alkatrészbeszerző és Értékesítő Gazdasági Társaság gépjárműalkatrészek forgalmazására üzletet kíván nyitni. Ennek érdekében megfelelő intézkedéseket tettek. Vetésű siló betakarítása. A szeptemberben befejezett fővetésű. silókukoricával együtt 900 hektár kukorica került silózásra. Az árpa és a repce vetése szeptember végéig befejeződött. A búza vetését Barcson 2 db IH 6200 típusú nagy teljesítményű vetőgép végzi. Összesen 1800 hektár búzát kell elvetni. A barcsi, a babócsai, a lakócsai termelőszövetkezet együttműködésében megjelenő Vörös Csillagot szerkeszti a szerkesztőbizottság. szerkesztőbizottság A elnöke: dr Hetzer István. Tagjai: Szebeni László, Bodó Gyula. Vass Józsefné, Reha. Jószef, Filip Márk. Szerkesztőség: Barcs, Béke u Pf.: S. VÖRÖS CSILLAG A barcsi termelőszövetkezet dolgozóinak lapja Megjelenik havonta példányban Felelős szerkesztő: Vörös Márta Szerkesztőség: Barcs 7571 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat Kaposvár, Latinca Sándor u. 1. Postacím: Kaposvár, Pf.: Felelős kiadó: Balajcza János Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Május 1. u. 10L HM Felelős vezető: Mike Ferenc Igazgató