EGYÉNI KÉRDŐÍV MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc

Átírás

1 MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: EGYÉNI KÉRDŐÍV Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc Kérdezés időpontja: Év hó nap Kérdező neve: BUDAPEST, 1972

2 1. Engedje meg, hogy először is néhány kérdést tegyek fel munkájáról, munkahelyéről, arról, hogy eddig milyen munkahelyeken dolgozott életében. Kérem emlékezzen ezekre vissza. Foglalkozás Munkahely Munkahely Mettől-meddig megnevezése telephelye dolgozott itt 101. év év 102. év év 103. év év 104. év év 105. év év 106. év év 107. év év 108. év év 109. év év KÉRDEZŐ! A kérdések sorrendje: 101. A kérdezett jelenlegi pontos foglalkozása A kérdezett első kereső foglalkozása X A kérdezettnek nem volt kereső foglalkozása 2. Az első foglalkozását hogyan, milyen körülmények között, milyen meggondolás alapján választotta? 3. A jelenlegi foglalkozásával mennyire elégedett, illetve elégedetlen? 1. Elégedett 2. Részben elégedett 3. Nem elégedett 3.1. Miért? 2

3 4. Kérjük mondja meg, hogy a következő jellemzők milyen mértékben az Ön konkrét munkája. Felsorolok néhány ellentétpárt és kérem, döntse el, hogy melyik, mennyire jellemző az Ön munkakörülményeire. fárasztó egészségtelen fizikai bonyolult piszkos nehéz nem fárasztó nem egészségtelen szellemi egyszerű tiszta könnyű ugyanazt csinálja egész nap ügyességet igényel veszélyes Másoktól függően különböző munkákat csinál a nap folyamán Inkább erőt igényel biztonságos Másoktól függetlenül 4.1. Az előbb felsoroltak közül melyik a leginkább jellemző az Ön munkájára? 4.2. Ön a munkakörülményeiben mit tart a legelőnytelenebbnek és a legelőnyösebbnek? 5. Ha eddig több foglalkozása volt, melyiket szerette közülük legjobban? KÉRDEZŐ! Csak azoknak kell feltenni, akiknek több foglalkozásuk volt. 1. a jelenlegit 2. nem a jelenlegit, hanem (a foglalkozás azonosítási száma ) 3. egyiket se szerette 5.1. Kérjük indokolja meg: KÉRDEZŐ! A kérdés feltevésének módjára lásd az utasítást! 3

4 6. Sokan vannak, akik gyakran változtatják munkahelyüket. Az embereknek erről különböző a véleményük. Vannak, akik azt mondják, hogy azok, akik gyakran változtatják munkahelyüket 1 ügyes emberek, mert így találják meg igazán a számításukat 2 mások szerint ezek felelőtlen, mihaszna emberek 6.1. Ön melyik véleménnyel ért inkább egyet. Kérjük, mondja el, hogy mi erről az Ön véleménye? KÉRDEZŐ! Csak azoknak kell feltenni, akiknek csak mezőgazdasági foglalkozásuk volt! 7. Tervezi-e, hogy a közeljövőben ipari munkát vállal? 2 nem 7.1. Miért? KÉRDEZŐ! Csak azoknak kell feltenni, akiknek volt legalább egy ipari foglalkozásuk, de jelenleg a mezőgazdaságban dolgoznak Miért választotta első ipari foglalkozását? 8.2. Miért ment vissza a mezőgazdaságban dolgozni? 8.3. Tervezi-e, hogy a közeljövőben ipari munkát vállal? 4

5 KÉRDEZŐ! Csak azoknak kell feltenni, akiknek jelenleg nem mezőgazdasági foglalkozásuk van, de volt mezőgazdasági foglalkozásuk!) 9.1. Miért választotta első nem-mezőgazdasági foglalkozását? 9.2. Tervezi-e, hogy belátható jövőben visszamegy a mezőgazdaságba dolgozni? 9.3. Miért? INGÁZÁS KÉRDEZŐ! A következő kérdéseket csak azoknak kell feltenni, akik nem lakóhelyükön dolgoznak, nem mezőgazdasági munkában!) 10. Ha nem a lakóhelyén dolgozik mi ennek a legfőbb oka? 11. Ön hogyan került az első városi munkahelyére? Honnan, kitől értesült a városi munkahelyéről, ki ajánlotta? Dolgoztak-e már ott rokonai? Dolgoztak-e ott földijei? 5

6 11.4. Többen mentek-e egyszerre erre a munkahelyre, vagy csak Ön egyedül ment? 1 többen 2 egyedül Ön után mentek-e mások is falujából erre a munkahelyre? 2 nem Ön ajánlotta-e valakinek ezt a városi munkahelyét?, rokonnak 2 igen ismerősnek 3 nem ajánlotta senkinek 12. Kikkel dolgozik Ön egy brigádban? 1 falubeliekkel 2 nem falubeliekkel, de más falusiakkal 3 városiakkal 13. Ha nem jár mindennap haza, hol lakik? kivel munkásszállás albérlet ágybérlet Egyéb, éspedig Válaszlehetőségek: 1 egyedül 2 falubeliekkel 3 nem falubeliekkel, más falusiakkal 4 városiakkal 14. Vannak-e barátai abban a városban, ahol Ön dolgozik? 15. Meg szokta-e Ön hívni otthonába városi barátait, munkatársait? Ha igen, milyen alkalmakra? 6

7 16. Meg szokta-e Ön látogatni városi barátait, munkatársait az otthonukban? Ha igen, milyen alkalmakból? 17. Kérem, mondja el, hogy ott ahol dolgozik, kikkel szokott Ön általában az alább felsorolt helyekre járni? I. II. nem jár egyedül földivel nem földivel ingázóval településen lakóval Vendégségbe Moziba Meccsre Eszpresszóba Vendéglőbe Italboltba Klubba, kultúrházba FALU VÁROS KAPCSOLAT (Mindenkitől kell kérdezni!) 18. Mikor volt utoljára Mi célból? a közeli községben a közeli városban a megyeközpontban Budapesten 19. Sok falusi ember költözik be a városba, de sokan vissza is térnek a falujukba. Az Ön véleménye szerint mi az, ami vonzza az embereket a városba? 7

8 19.1. És miért térnek vissza sokszor a városból a falujukba az emberek? Az Ön véleménye szerint mi marasztalja az embereket falun? 20.a. Sokszor lehet hallani embereket arról beszélni, hogy milyen a város és milyen a falu. A vita legtöbbször akörül folyik, hogy mi a városi, és mik a falusi élet előnyei. Ha Ön bekapcsolódna egy ilyen beszélgetésbe, mit mondana a városról A munkalehetőségek szempontjából Anyagi szempontból Az emberek közti kapcsolatok szempontjából Milyen a városi emberek élete 20.b. Mit mondana el a faluról? A munkalehetőségek szempontjából Anyagi szempontból 8

9 20.7. Az emberek közti kapcsolatok szempontjából Milyen a falusi emberek élete 21. Véleménye szerint ki találta meg inkább a számítását? 1 aki a faluban maradt 2 aki a városba ment dolgozni 3 aki be is költözött a városba 4 egyéb választ mond, mégpedig: Miért? 22. Letelepedne-e Ön valamelyik városban, ha lehetősége volna erre? Ha igen, melyik városban telepedne le? És a városnak melyik részén? a város központjában, a városközponttól távol eső részén stb. 23. Hány szobás lakást szeretne magának? 9

10 VÉLEMÉNYEK A TERMELŐSZÖVETKEZETRŐL (Mindenkitől meg kell kérdezni!) 24. Volt-e Ön életében Tsz-tag? (Illetve jelenleg is tag-e?) Ha igen megszakítás nélkül (óta) Megszakításokkal -tól. -ig -tól. -ig Igen, de kilépett -ban Első belépéskor mit vitt be a közösbe (föld, állatok, épület)? 25. A Tsz-ről sokfajta vélemény létezik. Kérjük mondja meg, hogy alábbi véleményekkel mennyire ért egyet, illetve nem ért egyet. Teljesen egyetért Részben ért egyet Nem ért egyet 1. A Tsz jó megélhetést biztosit akkor is, ha az ember nem dolgozik látástól vakulásig A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a Tszben ugyanakkora földön nagyobb termelést lehet elérni A Tsz-ben dolgozók általában nagyobb erőt fordítanak a háztáji munkára, mint a közös gazdaság dolgaira A Tsz azoknak jó, akik nem szeretnek ügyeskedni, akikben nincs vállalkozói szellem, hanem inkább a biztos, kockázatmentes munkát kedvelik Tapasztalatai szerint az egyéni gazdálkodáshoz képest Tsz milyen hátrányokkal jár? 10

11 25.2. Tapasztalatai szerint az egyéni gazdálkodáshoz képest a Tsz milyen előnyökkel jár? KÉRDEZŐ! A további Tsz-re vonatkozó kérdéseket csak azoktól kell kérdezni, akik jelenleg is Tsz-tagok! 26. Hozzászólt-e Ön Tsz-közgyűlésen valamilyen kérdéshez? Ha igen, milyen kérdésekhez, mit szólt hozzá? Milyen választ kapott kérdésére? Volt-e valamilyen javaslata a Tsz munkájával kapcsolatban? Ha igen, mi volt a javaslata?? Mi lett a javaslat sorsa? (elfogadták, nem fogadták el, nem válaszoltak rá) 27. Az Ön véleménye szerint mit kellene tenni, hogy jobb legyen a Tsz? 28. Az Ön tapasztalata szerint igazságos-e a Tsz-ben a jövedelem elosztása? 11

12 28.1. Miért? 29. Az Ön véleménye szerint mennyire fontos, hogy egy Tsz-vezető 1. Értse a paraszti munka minden csínjátbínját Nagyon fontos Fontos Kevésbé fontos Ügyesen gyarapítsa a Tsz jövedelmét Törődjön a tagok gondjával, bajával Legyen megfelelő tudása, szakképzettsége a korszerű mezőgazdasági üzem vezetéséhez 5. Mindenkivel egyformán emberségesen bánjon, ne kivételezzen senkivel 6. Legyenek jó összeköttetései a megyénél, a minisztériumban Ezek közül melyik a két legfontosabb? 30. Jelenleg a Tsz-ben dolgozó emberek jelentős részének több jövedelme származik a háztájiból, mint a szövetkezetből. Hogy látja Ön, lehet-e azzal számolni, hogy 5-10 év múlva a háztájiból származó jövedelem a Tsz jövedelemhez képest 1 csökkenni fog 2 növekedni fog 3 a jelenlegivel kb. azonos lesz 4 nem tudja megmondani Mivel indokolja válaszát? 12

13 ANÓMIA KÉRDEZŐ! Ezeket a kérdéseket mindenkinek fel kell tenni! Következőkben néhány véleményt olvasok fel Önnek. Az emberekkel beszélgetve gyakran hallani ilyen és hasonló véleményeket. Kérem, hogy mondja meg, mennyiben ért illetve nem ért egyet az egyes kijelentésekkel. 31. Napjainkban az embereknek főleg a mának kell élnie, mivel ki tudhatja, hogy mit hoz a holnap 1 teljesen egyetért 2 részben egyetért 3 nem ért egyet 32. Bár néhányan nem ezt mondják, az emberek többségének helyzete nehezebb 1 teljesen egyetért 2 részben egyetért 3 nem ért egyet 33. ha az ember arra gondol, hogy mit hozhat a jövő, nehéz felelősség gyermekeket világra hozni 1 teljesen egyetért 2 részben egyetért 3 nem ért egyet 34. nem sok haszna van az embernek ügyes bajos dolgaival hivatalos emberekhez fordulnia, mert azok gyakran nem igazán érdekeltek a kisember problémáinak megoldásában 1 teljesen egyetért 2 részben egyetért 3 nem ért egyet 35. Aggodalommal tölt el a gyermekeinkre váró jövő 1 teljesen egyetért 2 részben egyetért 3 nem ért egyet 36. Manapság az ember nem tudhatja, hogy igazán kire számíthat 1 teljesen egyetért 2 részben egyetért 3 nem ért egyet 13

14 PRESZTIZS (Mindenkitől meg kell kérdezni!) 37. A falvakban az elmúlt évtizedek során sokfajta változásnak lehettünk tanúi. Elég sok ember változtatott foglalkozást. Most felsorolok néhány jellegzetes foglalkozásváltást (foglalkozás-cserét) és az érdekelne, hogy az Ön tapasztalata, véleménye szerint az ilyen embereknek hogyan változott a jövedelme és a megbecsültsége a foglalkozás-változás következtében 371. Anyagilag 372. Megbecsültsége a faluban Jobb Nem Rosszabb Nagyobb Nem Kisebb lett változott lett változott 1. Egy kb. 10 holdas egyéni Tsz paraszt lett gazdából 2. Egyéni 10 holdas gazdából városba bejáró segédmunkás vagy betanított munkás lett 3. Egy Tsz parasztból városba bejáró segédmunkás vagy betanított munkás lett 4. Egy egyéni 10 holdas gazdából városba beköltözött segédmunkás vagy betanított munkás lett 5. Egy Tsz-parasztból a városba beköltözött segédmunkás vagy betanított munkás lett 14

15 38. Most engedje meg, hogy néhány kártyát adjak át Önnek. Ezeken a kártyákon különböző foglalkozások szerepelnek. Arra kérem, rendezze sorba ezeket a foglalkozásokat a következő szempontok szerint A jövedelem, a foglalkozás által biztosított anyagi lehetőségek szempontjából Abból a szempontból, hogy melyik foglalkozást becsülik inkább és melyiket kevésbé az Önök falujában Végül abból a szempontból, hogy milyen foglalkozású emberek rendelkeznek inkább más emberek felett. KÁRTYA SZÁM KÁRTYA SZÁM KÁRTYA SZÁM

16 VALLÁS (Mindenkitől meg kell kérdezni!) 39. Milyen vallású Ön? 40. Fizet-e Ön egyházi adót? 41. Mikor volt utoljára templomban? 43. Kérjük mondja meg, hogy a falubeliekhez viszonyítva Ön 1 vallásosabbnak érzi magát 2 körülbelül annyira vallásosnak tartja magát mint az átlag 3 kevésbé vallásosnak tartja magát 4 egyáltalán nem vallásos 16

17 44. (KÉRDEZŐ! A SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉRŐL SZÓLÓ KÉRDÉSEKET MEG KELL KÉRDEZNI!) Mikor volt utoljára Melyik településen Mennyi idő alatt ért oda Hogyan, milyen közlekedési eszközzel érte el Eszpresszó, cukrászda, italbolt, étterem Művelődési ház Mozi Színház, hangverseny Meccs Ruhát vásárolni Tartós fogyasztású cikket vásárolni Szerszámokat, munkaeszközöket venni Élelmiszert venni Körzeti orvosnál Szakorvosi rendelésen Gyógyszertárban Postán OTP-ben Rendőrségen Tanácsban 17

18

19 45. Milyen gyakran néz TV-t 1 naponta 2 hetente többször 3 hetente 4 ritkábban 5 nem néz 46. Milyen gyakran olvas újságot 1 naponta 2 nem naponta 3 általában nem olvas GYEREKEK (Csak abban az esetben kell a kérdéseket feltenni, ha a megkérdezett nem él házastársi viszonyban, de vannak gyermekei.) Csak akkor kell megkérdezni, ha van a családdal együttélő felső tagozatos. 47. Most néhány kérdést szeretnék az Önnel együttélő tanuló (ei)re vonatkozóan feltenni. (Az általános iskola felső tagozatába (5-8 osztály) járó (ek)ről. A azonosítási száma: Milyen iskolai végzettséget szeretne Ön a számára? (1 általános iskola 2 ipari tanuló 3 középiskola 4 főiskola, egyetem 5 egyéb, éspedig 6 nem tudják még) Miért? Milyen pályát, foglalkozást szánna legszívesebben a számára? Miért?.. 19

20 A kérdést akkor kell feltenni, ha van a családban ipari tanuló A azonosítási száma: Jelentkezett-e a másfajta iskolába is (tovább a 482.es kérdésre) Ha igen, hova milyen típusú iskolába jelentkezett? Az eredeti terv miért nem valósult meg? Most már elégedettek-e azzal az iskolával ahova a jár? Miért? Hány éves volt a amikor elhatározták, hogy ezt a szakmát tanulja? Ki javasolta ezt a szakmát? Van-e a családban valaki, akinek ugyanaz a szakmája, mint amit a tanul? Ha igen, ki az rokonsági fok szerint? Van-e baráti, ismerősi körben valaki, akinek ugyanaz a szakmája, mint amit a tanul Ki járt utána a családból, hogy ez a szakma jó lesz-e a nek? Ha a az iskola telephelyén lakik, ki intézte a szállítást? 20

21 (az előző táblázat folytatása) Tulajdonképpen ki választotta a szakmát a számára? Az Ön véleménye szerint melyek a által tanult szakma előnyei? Eredetileg is erre a pályára szánták a et Ha nem, miért nem valósult meg az eredeti elképzelés? Milyen foglalkozást, pályát szánnak legszívesebben a nek? 1 azt amit most tanul 2 más, éspedig: Szeretné-e Ön ha a tovább tanulna? Milyen legmagasabb iskolai végzettséghez szeretné Ön juttatni a et? (1 ipari tanuló 2 középiskola 3 főiskola egyetem 4 egyéb, éspedig: 5 nem gondolkodott rajta) 21

22 Akkor kell feltenni, ha van középiskolás. A azonosítási száma: Az iskola helyben van-e?, naponta jár be 3 nem, az iskola telephelyén lakik Ha az iskola telephelyén lakik a, ki intézte el a szállást? Tulajdonképpen ki akarta, hogy a középiskolába járjon? Az Ön véleménye szerint a számára a középiskola elvégzése milyen előnyökkel jár? Milyen iskolai végzettséget szeretne Ön a számára? (1 középiskola 2 főiskola, egyetem 3 egyéb, éspedig: 4 nem tudják, nem gondolkodtak rajta) Milyen pályát, foglalkozást szánna Ön legszívesebben a nek? 22

23 A következő kérdést akkor kell feltenni, ha egyetemre, főiskolára járó e van. A azonosítási száma: Eredetileg is oda jelentkezett-e a, ahol most tanul Hányszor jelentkezett, amíg felvették az egyetemre, főiskolára? 1 első jelentkezésre 2 második jelentkezésre 3 harmadik jelentkezésre vették fel Hova járt a középiskolába? (helység) Milyen tanulmányi átlaggal tette le a az érettségit? Az egyetemi, főiskolai felvétel tekintetében jelentett-e hátrányt az a középiskola, ahol a érettségizett? Ha igen, Ön miben látja hátrányát? Ha a hátránnyal indul az egyetemi, főiskolai pályán, sikerült-e ezt a hátrányt behoznia? 2 nem Ha nem, miért? 23

24 Csak akkor kell feltenni, ha van olyan együttélő, már dolgozó, aki egyetemi továbbtanulásra jelentkezett, de nem vették fel. A azonosítási száma: Véleménye szerint miért nem vették fel a et az egyetemre? Milyen tanulmányi átlaggal tette le a az érettségit? Az egyetemi, főiskolai felvétel tekintetében jelentett-e hátrányt az a középiskola, ahol a érettségizett? Ha igen, Ön miben látja a hátrányát? Milyen egyéb hátrány okozta a sikertelen felvételt? Most milyen munkát végez a? Tervezi-e, hogy ismét megpróbálja felvételét? 53. Az Ön véleménye szerint mi a szülő szerepe, feladata a foglalkozásának megválasztásánál? 54. Amikor Ön választott magának foglalkozást, a szülei mennyiben szóltak bele abba, hogy milyen foglalkozást válasszon, mennyiben befolyásolták a pályaválasztásban? 55. Erről ma mi a véleménye? 1 úgy volt helyes, ahogy tették 2 másképp lett volna jó, éspedig: 24

25 56. Most felsorolnék néhány, a eknek és szüleik közötti kapcsolatra vonatkozó kívánalmat. Ha Önnek egy éves, még nem házas gyermeke van (vagy lenne), milyen fontosnak tartja ezeket a kívánalmakat. nagyon fontos nem egyáltalán fontos fontos nem fontos a) Legyen tisztelettudó b) Legyen önálló véleménye c) Segítse munkájával a szüleit d) Adja haza a keresetét e) Számoljon be otthon a barátairól f) Kövesse szülei példáját g) Legyen őszinte, bizalmas viszonyban szüleivel h) Fogadja el szülei tanácsát i) Legyen baráti viszonyban szüleivel j) A szülő megbeszélhesse vele saját dolgait most felsorolnék néhány olyan lehetőséget, amelyek fontos szerepet játszanak abban, hogy a gyermek elkövetkező élete boldog legyen. Kérjük, válassza ki ezek közül azt a hármat, amelyeket a legfontosabbnak tart abból a szempontból, hogy a gyermek élete boldog legyen. Választja Nem választja a) Örömét találja a munkában 1 2 b) Környezete becsülje meg 1 2 c) Legyen hatalom a kezében 1 2 d) Legyen jómódú 1 2 e) Tűnjön ki a többiek közül 1 2 f) Kiegyensúlyozott legyen az élete 1 2 g) Boldog legyen a házassága 1 2 h) Örömöt és megelégedést találjon gyermekeiben

26 Kérdező! Közvetlenül a megkérdezés befejezése után, a kérdező interjú elkészítése előtt töltse ki az alábbiakat! 1. Külső interjú feltételek 1 nagyon jó 2 kielégítő 3 nem túl jó 4 viszonylag jó Ha 3 vagy 4 akkor 1.1. Miért? 2. Az interjú szituáció a megkérdezés alatt: 1 alapvetően oldott, kellemes 2 inkább oldott, mint feszélyezett 3 se nem oldott, se nem feszélyezett 4 inkább feszélyezett, mint oldott 5 alapvetően feszélyezett, kellemetlen 3. A kérdezettnek az interjú egésze iránt tanúsított érdeklődése: 1 nagyon érdeklődő 2 mérsékelten érdeklődő 3 közömbös, semleges 4 inkább érdektelen, elutasító 4. A válaszoló a megkérdezés során válaszoláskor: 1 többnyire tétovázó volt 2 többnyire határozott volt 5. Feltételezhető-e, hogy a megkérdezett nem volt őszinte? 2 nem 3 nem tudja eldönteni 26

27 Ha igen 5.1. Melyik kérdéseknél? 5.2. Miben mutatkozott ez meg? 6. Esetleges egyéb megjegyzések: 27