Zöldborsó: a velőtől a kifejtőig

Átírás

1 A borsó a hüvelyesek családjába, azon belül a Pisum nemzetségbe tartozó, egyéves, öntermékenyülő, dudvaszárú növény. Elsődleges géncentruma Közép-Ázsia, másodlagos elterjedési területe a mediterrán térség, ahonnan hozzánk is eljutott. Évezredek óta termesztett növény. Zöldségfélének minősülő változatát, a zöldborsót nem biológiai, hanem gazdasági érettségben takarítjuk be és fogyasztjuk. A zöldborsó a világ egyik legfontosabb, legnagyobb tömegben előállított, a mérsékelt égövön az egyik legkorábban felhasználható, nagy tápértékű, hidegtűrő zöldségnövény. Jelentős mennyiségű vitamin, ásványi só és rost forrása. Markáns antioxidáns, gyulladásgátló, szívvédő és vércukorszint-szabályozó hatású, továbbá egyes tanulmányok szerint csökkenti a gyomorrák kockázatát. 1. oldal (összes: 8)

2 A cukorborsó hüvelyestől fogyasztható A zöldborsó nem egyetlen egységes kategória. Biológiai igényeiben, megjelenésében és a tenyészidő hossza tekintetében is eltérő változatai különböztethetők meg: a kifejtőborsó, a velőborsó és a cukorborsó. Létezik lapos hüvelyű és telt hüvelyű borsó. 2. oldal (összes: 8)

3 A nálunk alig ismert, de külföldön sok helyen kedvelt, Romániában is egyre népszerűbb cukorborsó hüvelyestől fogyasztható. Ennél hiányzik a hüvelyfalból a rostos belső hártya. A kifejtő- és a velőborsóénál valamivel hosszabb a tenyészideje, és sok helyen támaszrendszerrel termesztik. Két, egymástól külső megjelenésükben is markánsan eltérő változata ismert. A lapos hüvelyű (Pisum sativum var. saccharata) magvai kisebb méretűek, nem töltik ki a hüvelyt, de jól kirajzolódnak a felületé. A másik, az 1970-es években nemesített telt, hengeres alakú, vastag, húsos hüvelyű (Pisum sativum var.macrocarpon). Ennek a magvai teljesen kitöltik a hüvelyt. A telt hüvelyű cukorborsó- változatot a virágzást követő 5 7. napon célszerű szedni, amikor a hüvely 8-12 centiméter hosszú, mert ebben az állapotban a legjobb a minősége. A leszedett vastag hüvelyű cukorborsó jól tárolható, műanyag zacskóban, hűtőszekrényben 10 napig megőrzi eredeti minőségét. A kifejtőborsó és a velőborsó (Pisum sativum var. sativum) hüvelyből kifejtett zsenge magvait fogyasztjuk, amelyek akkor a legjobb minőségűek, amikor már éppen kitöltik a hüvelyt. A kifejtőborsó hőigénye kisebb, már 2-3 C hőmérsékleten csírázni kezd. Minden tekintetben igénytelen, ugyanakkor gyengébb a minősége, mert a benne lévő cukor 1-2 nap alatt átalakul keményítővé. Ez tekinthető a zöldborsó alaptípusának. A magvak éretten sima felületűek, gömbölydedek, csírázáskor a tömegük százalékával megegyező mennyiségű vizet vesznek fel. A velőborsó a kifejtőborsóból alakult ki a században. Hőigénye nagyobb, magvai csak 5-6 C hőmérsékleten kezdenek csírázni. A kifejtőborsónál minden tekintetben igényesebb, de jobb a minősége is. A benne lévő cukor csak 2-4 nap elteltével alakul át keményítővé, azaz tovább megőrzi a minőségét. Az érett magvak szabálytalan szögletes alakúak, a maghéj ráncos felületű, csírázáskor a magtömeg százalékának megfelelő mennyiségű vizet vesz fel. A cukorborsó magja éretten sima vagy ráncos felületű, és sárga vagy zöld színű, illetve tarka lehet. Mintegy 1 millió hektáron termesztenek zöldborsót a világon, az össztermelés 20 millió tonna körül alakul (2016-os adat). Az öt meghatározó termelő ország Kína ( tonna), India tonna), az USA ( tonna), Franciaország ( tonna) és Egyiptom ( tonna). Ez az öt ország állítja elő a világtermelés 90 százalékát, és ezen belül Kína és India a 88 százalékát. Magyarországon az utóbbi években ezer hektár körül alakult a zöldborsó termőterülete, 2017-ben 22,9, 2018-ban 22,8 ezer hektár volt. A terület mintegy százalékán teljesen gépesített technológiával, jellemzően öntözés nélkül termeltek konzervipari nyersanyagnak szánt tömegárut. Jelenleg a zöldborsó a zöldségfélékkel hasznosított összes hazai terület, mintegy 85 ezer hektár csaknem egyharmadát foglalja el. 3. oldal (összes: 8)

4 A világon csaknem egymillió hektáron termesztenek zöldborsót A zöldborsó a szélsőséges (szikes, sekély termőrétegű, erodált vagy pangó vizes) talajok kivételével mindenütt termeszthető, azonban csak a humuszos, középkötött, jó vízgazdálkodású, 6,5 7,5 phértékű talajok számítanak optimálisnak. Érzékeny a monokultúrás termesztésre, ugyanarra a területre csak 4 év kihagyással kerülhet vissza. Hőigénye nem nagy, a C közötti hőmérséklet számára a legkedvezőbb, és 24 C felett abnormális mértékben felgyorsul a fejlődése, kényszerérik. A nálunk használatos Markov Hajev-féle hőigény szerinti kategorizálásban a 16 C-os csoportban szerepel. Fényigényes, hosszú nappalokat és teljes megvilágítást igénylő növény. Rövid nappalos körülmények között, rossz megvilágításban tenyészideje meghosszabbodik, virágai rosszabbul termékenyülnek. Összességében közepes vízigényű, de e tekintetben van három kritikus fejlődési időszaka: csírázáskor, közvetlenül kelés után (3-5 cm-es növénymagasság elérésekor) és a virágzásterméskötés, termésfejlődés idején. A korai vetésű borsó általában elegendő vízhez jut csírázáskor a talajban tárolt őszi-téli csapadékból. Azonban a virágzás- terméskötés idejére az esetek többségében vízhiány alakul ki, és ekkor a virágok rosszabbul termékenyülnek, a hüvelyekben kevesebb mag képződik. A korábbi vélekedéssel ellentétben tápanyagigényes növény. Szakszerűtlen vagy hiányos tápanyagellátás esetén kevesebb és rosszabb minőségű termést hoz. Tápanyagigénye tekintetében orientáló adat, hogy 1 tonna termés előállításához 18,9 kilogramm nitrogén, 5,6 kilogramm foszfor (P2O5) és 15,2 kilogramm kálium (K2O) tiszta hatóanyagra van szüksége, azaz a tápanyagokat megközelítőleg 3,1:1,1:3 arányban igényli. Itt kell megemlíteni, hogy a légköri nitrogén megkötéséhez a nedvességen kívül elegendő káliumra, foszforra és mangánra is szükség van a talajban. Utóbbiból a magas ph-értékű talajokban szokott relatív hiány kialakulni. A növény gyökerein élő rizóbium baktériumok hektáronként akár 100 kilogramm tiszta nitrogén hatóanyaggal is képesek gazdagítani a talajt egyetlen tenyészidőszak alatt. Az öntözés a tápanyagellátás függvényében a nagy termések elérésének, valamint a 4. oldal (összes: 8)

5 termésbiztonság megteremtésének alapvető feltétele. A tenyészidőszak kezdetén sekélyen elhelyezkedő gyökerek gyakran nem jutnak sem elegendő vízhez, sem elegendő tápanyaghoz a talajból. A borsónak nemcsak a csírázáskor, a magvak duzzadása idején, hanem közvetlenül a kelés után, a növény 5-6 centiméteres magasságának elérésekor is sok vízre és tápanyagra van szüksége, mert ekkor alakul ki a terméshordozó vázrendszer, a szár, ami csak akkor lesz nagyméretű és erős, ha ilyenkor elegendő vízhez és tápanyaghoz jut a borsó. Ezért ebben az állapotban a minél több nagyméretű és zsenge hüvely elérése érdekében célszerű öntözni és fejtrágyázni, amit érdemes legalább még egyszer megismételni, célszerűen a tömeges virágzás, a terméskötődés, a termésfejlődés idején. EB-jelentés az uniós növényifehérje-termelés fejlesztéséről Az Európai Bizottság jelentést tett közzé az uniós növényifehérje-termelés fejlesztésének kilátásairól, amelyben több olyan meglévő szakpolitikai eszközt és új javaslatot ismertetnek, amelyek hozzájárulhatnak a fehérjenövények gazdasági és környezeti potenciáljának kibontakoztatásához. A jelentés felülvizsgálja egyebek mellett a repce, a napraforgómag és a lencse kínálatának és keresletének helyzetét az Európai Unióban, és vizsgálja, hogyan lehetne tovább ösztönözni a növényi fehérjék egyszerre gazdaságos és környezetkímélő előállítását. A Bizottság javaslata szerint az új KAP keretében a nemzeti stratégiai tervekbe való bevonásukkal lehetne ösztönözni a fehérjenövényeket termesztő mezőgazdasági termelőket, és az ökorendszerek és a vidékfejlesztési programok keretében is el kellene ismerni e növények hozzájárulását a környezetvédelmi és éghajlati célkitűzések teljesítéséhez, továbbá az uniós és tagállami kutatási programokból származó kutatás és innováció, valamint a Horizont Európa program 2021-tól hét éven át érvényes költségvetésének megkétszerezésével kellene javítani a versenyképességükön. A jelentés szerint a növényi fehérjék gazdaságos és környezetkímélő előállítását piacelemzéssel, a piacot átláthatóbbá tevő, a maiaknál jobb monitoringeszközökkel lehetne ösztönözni, valamint a fehérjenövények táplálkozási- egészségi előnyeinek, illetve az éghajlatváltozás szempontjából és a környezetre gyakorolt pozitív hatásaik népszerűsítésével is, amit 2019-ben mintegy 200 millió eurós költségvetésű uniós promóciós programmal támogat az EU. Az Európai Bizottság adatai szerint Európában jelentős a növényi fehérjék kereslete, a es időszakban mintegy 27 millió tonna nyersfehérjének felelt meg. Az EU önellátásának mértéke azonban nagymértékben függ a fehérjeforrástól, és emiatt évente mintegy 17 millió tonna nyersfehérjét importál, amiből 13 millió tonna szója alapú. Pozitív tendencia azonban, hogy a 2013-as KAP-reform óta megduplázódott a szója termesztési területe az EU-ban, és mára megközelítette az 1 millió hektárt. A hüvelyesek borsó, lóbab, lencse, csicseriborsó termelése, ugyancsak 2013 óta, majdnem megháromszorozódott az EU-ban. Mindig a természetes csapadékellátottság és a hőmérséklet függvényében kell öntözni. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a borsó legalább annyira érzékeny a túlöntözésre, mint a vízhiányra. Az öntözés során vigyázni kell, hogy ne okozzon talajeróziót. A kézzel szedett, hüvelyesen forgalmazott zöldborsó termesztésében Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban általános gyakorlat a sorközök műanyag fóliával vagy mulccsal történő takarása, a talaj jobb víz- és hőgazdálkodása érdekében. 5. oldal (összes: 8)

6 A borsó rendkívül tápanyagigényes növény A borsónak ősszel, tavasszal és a tenyészidőszaka alatt juttatjuk ki a tápanyagokat. Általában a foszfor- és káliumműtrágya egészét vagy csaknem egészét, továbbá a nitrogénműtrágya legfeljebb egyharmadát ősszel, másik egyharmadát tavasszal, a fennmaradó egyharmadot pedig fejtrágyaként, a tenyészidőszak alatt ajánlott kiadni. Első alkalommal közvetlenül a kelés után, az 5-6 centiméteres növénymagasság elérésekor célszerű fejtrágyázni, mégpedig nitrogénban gazdag, a növény által azonnal felvehető komplex műtrágyával (ez az első öntözés ideje is). A fejtrágyázást érdemes legalább egyszer megismételni, a tömeges virágzás, a terméskötődés és a fejlődés idején célszerű sort keríteni rá. Nagy és jó minőségű hozamra csak akkor lehet számítani a borsótermesztésben, ha a tenyészidőszak alatt soha sem szárad ki a talaj. Másodvetés esetén nálunk ez akár hetenkénti öntözést is jelenthet. A kézi szedésű hüvelyeszöldborsó- termesztésben, amennyiben az első szedéssel kevés hüvely volt leszedhető, és ha a növények kondíciója gyenge, célszerű fejtrágyázni, mégpedig 1:2:2 arányú komplex NPK-műtrágyával. A konzervipari nyersanyag előállításával és a friss fogyasztásra szánt hüvelyes zöldborsó termesztésével kapcsolatos tudnivalókat indokolt egymástól elkülönítve tárgyalni. A gépi betakarítású konzervipari zöldborsót gabonasortávolságra (12 cm) vetik. A borsóvetés a kisebb hőigényű kifejtő típussal kezdődik február végén, március elején, akkor, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 4-5 C-ot a vetési mélységben (5-8 cm). A vetés a velő típusúval folytatódik, amikor a talaj 7-8 C-ra melegedett. A folyamatos betakaríthatóság érdekében szakaszosan vetnek, összesen 3-5 alkalommal, hőegységszámítás alapján (általában az 1. és esetleg a 2. vetés kifejtő, a 3-5. mindig velő típusú). A hektáronkénti csíraszám 1-1,3 millió, amihez átlagosan kilogramm vetőmag kijuttatása szükséges. Az egyenletes kelés és érés érdekében a vetés után 6. oldal (összes: 8)

7 hengerezni kell a területet. Meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államokban a gépi betakarítású borsót centiméter sortávra vetik, a sorokban egymástól 3-5 centiméter távolságra helyezik el a magvakat, ezáltal lényegesen kisebb a hektáronkénti tőszám, mint a hazai gyakorlatban. Valószínű, hogy ez jobban megközelíti a növény ideális térállásigényét, mint a gabona-sortávolság. A február és április közepe között vetett borsó május vége és július közepe között takarítható be géppel, mintegy 30 munkanap alatt. Akkor kell betakarítani, amikor a hüvelyben a magvak már elérték végleges méretüket, és még zsengék. Ennek megállapítását műszeres vizsgálat teszi objektívvé. A vizsgálathoz a hazai kifejlesztésű finométer, illetve a nemzetközi gyakorlatban használatos tenderométer egyaránt alkalmas. A két műszer valamelyikével végzett mérések eredménye átszámítható másikéra. A betakarított, hüvelyből kifejtett zsenge mag türelmetlen nyersanyag, mert gyorsan veszít minőségéből, a hőmérséklet függvényében 1-2 óra alatt akár 6-8 finométerfokot is. Egyes termékek gyengébb minősége elsősorban erre vezethető vissza. A 45 finométerfokos borsó kiváló, a fokos első osztályú, az fokos pedig másodosztályú. Prémium minőség csak kézzel leszedett hüvelyes zöldborsó esetében várható. Tavaszi vetésének időpontja megegyezik a gépi betakarításúéval, eltérés csupán a sortávolságban (12+40 cm ikersoros, illetve cm sima soros vetés esetében), és ebből következően a növények hektáronkénti számában van. A betakarítás 2-3 alkalommal, kézzel történik. Ilyenkor az átlagos teljesítmény naponta és fejenként kilogramm. 7. oldal (összes: 8)

8 A frisspiaci kínálat időbeni kiterjesztése érdekében nyári és áttelelő termesztéssel is lehet foglalkozni. Előbbi esetben június közepe és július közepe között lehet vetni. Ez a növény számára kedvezőtlen időszak, ezért ebben az esetben csak féltermésre lehet számítani. Még intenzív művelésben, rendszeres öntözés és fejtrágyázás mellett is százalékkal kevesebb borsó teremhet, mint tavaszi vetés esetén. Áttelelő termesztés esetén október- novemberben, vagy még később, decemberben fagymentes időben kerülhet sor a vetésre. Előbbi esetben az elvetett mag kicsírázik, utóbbiban csak megduzzad a kemény téli fagyok előtt. A legkorábbi tavaszi vetésekhez képest az október-novemberi vetés 2 hetes, a decemberi 1 hetes fogyaszthatósági előnyt ad. Október-novemberi vetésnél a szedés kezdete május , decemberinél május , a legkorábbi tavaszi vetés esetén pedig május körül foghatunk hozzá. Hodossi Sándor professor emeritus, az MTA doktora Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kar Szerző: Hodossi Sándor Közzététel ideje: , szerda, 16:30 A forrás webcíme: 8. oldal (összes: 8)