Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése és bemutatása Fejér megyében. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció

Átírás

1 Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése és bemutatása Fejér megyében projekt 4. helyszín: A Sárvíz-völgye TK területhez kapcsolódó fejlesztések Készült: Érd, február

2 Tartalomjegyzék Összefoglaló számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez Azonosító adatok A terv készítőjének, illetve a beruházónak a neve, címe, elérhetősége Az adatlap kitöltésében részt vevő személyek, szervezetek neve, címe, elérhetősége, szakmai referenciáinak leírása Az érintett Natura 2000 terület A Natura 2000 terület neve és kódja, amelyre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással van Azoknak a közösségi jelentőségű fajoknak, illetve élőhelytípusoknak a felsorolása, amelyeknek valamely állományára vagy természetvédelmi helyzetére a Natura 2000 területen hatással lehet a terv vagy beruházás Sárvíz-völgye (HUDI10005) Natura 2000 SPA jelölő objektumok A terv vagy beruházás A Natura 2000 területre hatással lévő terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása A terv vagy beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama A terv vagy beruházás térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása A terv vagy beruházás kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyagnyerőhelyek, a szállítás vagy egyéb személy- és gépjárműforgalom zavaró hatása stb.) A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében Élőhelytípusok Madarak A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása Élőhelytípusok Madarak A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke Élőhelyek Madarak

3 1.5. Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása A megvalósítás indokai A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségét a következő indokok valamelyike támasztja alá (a kívánt rész megjelölendő) A kedvezőtlen hatások mérséklése Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez Madarak A tevékenységgel érintett, a kijelölés alapjául szolgáló fajok egyedeinek száma, állománysűrűsége vagy az érintett terület nagysága Az egyedek vagy a terület szerepe a faj védelme tekintetében A faj ritkasága (helyi, regionális és ennél magasabb szinten felmérve, ideértve az európai közösségi szintet is) A faj szaporodási képessége (a fajra vagy a populációra jellemző dinamika alapján) A tevékenység megvalósulása esetén a faj, illetve a faj élőhelyének képessége arra, hogy a célzott védelmi intézkedéseket kivéve minden egyéb beavatkozás nélkül, kizárólag a faj, illetve élőhelyének dinamikája következtében rövid időn belül visszaálljon egy olyan állapotba, amely az eredeti állapottal egyenértékű vagy jobb annál Élőhelytípusok Az érintett terület jellemzői A terület nagysága, elhelyezkedése A területen található élőhelytípusok természetességében bekövetkező változások, különös tekintettel a társulásalkotó fajok összetételére A tevékenységgel érintett terület szerepe az élőhelytípus megőrzésében A tevékenységgel érintett terület más Natura 2000 területekkel alkotott ökológiai hálózatának koherenciájában betöltött szerepének értékelése A tevékenységgel érintett terület aránya az érintett élőhelytípus összes előfordulásához képest Az élőhelytípus ritkasága Az élőhelytípus ellenálló-képessége külső behatásokkal szemben A területek koherenciája Mellékletek

4 Összefoglaló A beruházás egy nagyobb összefüggő, természetvédelmi célú beruházási program része, című (azonosítószám: KEHOP ) projekt 4. helyszín-csoportja. A tervezett beavatkozás célja a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet, és ahhoz kapcsolódóan a Sárvíz-völgye SPA (HUDI10005) Natura-2000 terület természetes állapotának visszaállítása. Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet természetvédelmi oltalom alá helyezése során kiemelt szempont volt a térségben található különböző típusú vizes élőhelyek megőrzése, fejlesztése. A Sárszentágota-Sárkeresztúr térségében található Sós-tó, illetve Fehér-tó kiemelt értéket képviselő, a Mezőföldön különleges jelentőségű szikes tavak. A szikes tavak a XX. század első feléig Magyarország legjelentősebb, madártanilag legváltozatosabb sziki élőhely együttesei közé tartoztak. A tavak vízvesztésének és átalakulásának egyik oka vélhetően a 70- es évek elején lefolytatott melioráció és vízrendezés volt, amelynek során a tavakat is érintő vízelvezető árkokat építettek. A tavak átalakulásával a szikes tavi és pusztai madárfauna gyakorlatilag eltűnt. A korábban még itt fészkelt fajok közül teljesen eltűnt a tavi cankó (Tringa stagnatilis), széki lile (Charadrius alexandrinus), széki csér (Glareola pratincola), nyílfarkú réce (Anas acuta), kanalas réce (Anas clypeata), haris (Crex crex), az átvonulók közül a hósármány (Plectrophenax nivalis), a cankók és partfutók tömegei. A gulipán (Recurvirostra avosetta) csak bizonyos években fészkel néhány párban. A vízháztartás megromlásával a szikes laposok egy részére zsióka és nád terjedt, a növényzet borítása erőteljesebbé vált. A cél az egykori természetszerű állapotokhoz minél közelebbi állapot kialakítása, a szikes tavi és szikes pusztai élőhelyek helyreállítása és az egykori madárfauna számára kedvező állapot kialakítása. Tervezési diszpozíció: Sárszentágota Sóstó két tórészt elválasztó töltésének megnyitása, a soponyai Öreg-tó és a Korpás-tó összekötő csatorna létesítése, Soponya határában a Nádor-csatorna töltésében lévő műtárgyak. A fenti tervezési diszpozíció több tevékenységet takar (a tervezési folyamat során a könnyebb értelmezhetőség kedvéért számozásra kerültek a fejlesztések): 4. A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzethez kapcsolódó fejlesztések 4.1. Nagylángi-árok beeresztő zsilip felújítása (SMACS betápláló zsilip), 4.2. Nagylángi-árok (tápcsatorna) fenntartása, 4.3. Öreg-tó beeresztő műtárgy és osztómű helyén új műtárgy tervezése, 4

5 4.4. Öreg-tó leeresztő műtárgy felújítási terve, 4.5. Öreg-tó állapotrögzítő terv készítése, töltés rendbetétele, 4.6. Korpás-tó tervezése, töltésrendezése, és új tiltós zsilip kialakítása, az összekötő árok rendezése 4.7. Öreg-tó vízjogi létesítési engedélyeztetési terv módosítása (Korpás-tóval összevonva), 4.8. Nádor csatornába torkolló 2 db műtárgy felújítása, ill. cseréje, 4.9. Sárszentágotai Sós-tó mederrekultiváció, illegális töltés megbontásával, Fehértavi-árok természetközeli rendezése, átjárhatóvá tétele, Fehértavi árok É-i végénél átvezető út nyomvonalának rögzítése, természetbe illesztése Soponyai tározó területén dongautak kialakítása. Közvetlen érintettség: A tervekben szereplő beavatkozások különbözőképpen érintik a természetközeli élőhelyeket: A tervekben szereplő beavatkozások által érintett terület nagysága mintegy 1000 m 2, itt várható az érintett élőhelyek minimális területen bekövetkező megszűnése. Ezek közül csupán a Fehér-tó árokmegszüntetése, illetve a Sós-tó töltésmegbontása által érintett, mintegy 500 m 2 kiterjedésű szikes élőhelyek számítanak természetközelinek (3-4.): szikes tavak hínárnövényzete A5, szikes rét üde mézpázsitos szikfok - F2 X F4, padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete F5, zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak B6. Az így megszűnő, illetve átalakuló élőhelyek nagysága azonban a Sárvízvölgy egészét tekintve elenyésző. A további érintett élőhelyek (B1a, OA, OB, OC, OF, S6) természetessége alacsony (1-3.), kiterjedésük szintén minimális a megmaradó, igénybe nem vett hasonló élőhelyekhez képest. A közlekedés, időleges deponálás stb. során élőhelyek megszűnése nem várható, itt a negatív hatásokat a kivitelezés időpontjának helyes megválasztásával ( hó, száraz talajviszonyok) szinte teljesen ki lehet küszöbölni. A közvetlen érintettség tehát az alábbi hrsz-eken valósul meg: ld sz. melléklet. Közvetett érintettség: a beavatkozások elvégzése után több ponton megváltozik a terület vízháztartása. Ez pontosan nem számszerűsíthető, néhány tucat ha-ra tehető. Várhatóan elkezdődik a parti szikes vegetáció helyreállása, a társulások diverzifikációja nő. Ennek révén jelentős mértékben csökken a környező gyepterületekre ható talajvíz depresszió. Ez jelentős mértékben növeli a vízhez kötődő növény- és állatvilág életlehetőségeit. 5

6 Sárvíz-völgye (HUDI10005) Natura 2000 SPA A tervezési terület mind madárvédelmi, mind tájvédelmi szempontból nagy jelentőséggel bír. A tervezési területen található élőhelyek természetessége (1-4). A déli területrész szikes tavainak élőhelytípusai - szikes tavak hínárnövényzete (A5), szikes rét üde mézpázsitos szikfok (F2 X F4), padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete (F5), zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak (B6) jelentik a beavatkozásokkal érintett területrészek legtermészetesebb élőhelyeit. Védett növényfaj egy ponton, kis állományban fordul elő: mocsári csorbóka (Sonchus palustris, 10 tő). Bár a területen növényritkaságokban nem túl gazdag, mégis nagy kiterjedésű gyepek, a jórészt őshonos fafajokból álló ültetvényerdők, valamint a mesterséges és természetes vizes élőhelyek különösen a szikes tavak regionális szinten is kiemelkedő botanikai értékeket képviselnek. Ezek együttese tájképi szempontból is meghatározó. A Sárvíz-völgyének egésze zoológiai szempontból különösen a madárvilág tekintetében országos jelentőséggel bír. Nagyszámú védett, fokozottan védett, illetve Natura 2000 jelölő madárfaj költőállománya fordul elő a beavatkozási pontok közelében. Ezek a következők: fülemülesitke, cigányréce, barna rétihéja, kékbegy, törpegém, gólyatöcs. Ezen kívül az Öreg-tó, valamint a Sós-tó nyílt vizei a tavaszi/őszi vonulás, illetve a telelési időszak alatt még további jelölő fajoknak jelent táplálkozó és pihenő helyet: pajzsos cankó, réti cankó. Elmondható, hogy a tervezési terület madártani szempontból szintén regionális jelentőségű. A jelölő fajok tekintetében az érintettség: Faj Fülemülesitke Fészkelő állomány Telelő állomány Átvonuló állomány 1-2 pár Jégmadár - x x Vörös gém - x x Üstökösgém - x x Cigányréce 1-2 pár pld. Bölömbika - x x Fattyúszerkő - x Kormos szerkő - x Fehér gólya - x Barna rétihéja 1-2 pár 6

7 Kékes rétihéja - x x Nagy kócsag - x x Kis kócsag - x x Rétisas - x x Gólyatöcs? x Törpegém 1-2 pár Szerecsensirály - x Kékbegy 1-3 pár Kis bukó pld. Bakcsó - x Pajzsoscankó - x Kanalasgém - x Gulipán? x Küszvágó csér - x Réti cankó - x Élőlények számára negatív hatás egyrészt a vándorlásra képes fajok (pl. madarak) élő-, táplálkozó- és szaporodó helyének megszűnésével, másrészt a vándorlásra alig, vagy egyáltalán képtelen fajok (pl növényfajok, ízeltlábúak bizonyos csoportjai, puhatestűek) fizikális megsemmisülése révén következhet be. Fajok pusztulásához vezethet a rosszul megválasztott építési időszak, felvonulási út, anyagnyerő és tároló hely, illetve az építés során bekövetkező műszaki baleset (pl. olaj kiömlés) is. Jelen esetben legnagyobb valószínűséggel a második eset következhet be. A tervezett beavatkozások során védett (fokozottan védett) növényfajok pusztulása nem várható. Az Öreg-tó mellett előforduló mocsári csorbóka (Sonchus palustris) egyedeket nyár végi lekerítéssel meg lehet óvni a közlekedés általi letaposástól. Egyedül az érintett élőhelyfoltok kétéltű, illetve hüllő fajai (pl. kecskebéka (Rana esculenta agg., mocsári teknős (Emys orbicularis)) kerülhetnek veszélybe (ezek külön felmérése nem történt meg). A vízhez kötődő kétéltű- és hüllőfajokra jellemző, hogy a nyári időszak végétől egyre gyakrabban húzódnak le az iszap- és talajfelszín alá, így elsősorban a földmunkák során kerülhetnek elő példányaik. Figyelmes munkaszervezéssel, a földből kiforgatott egyedek biztonságos helyre 7

8 történő áttelepítésével a veszélyeztetés mértéke alacsony szinten tartható. A területen előforduló költő madárfajok - fülemülesitke, cigányréce, barna rétihéja, kékbegy, gólyatöcs, gulipán, törpegém költése a munkák tervezett időpontjára már befejeződik, az idős és röpképes fiatal egyedek elmozgással reagálnak majd a munkagépek keltette zavarásra, egyedek pusztulása itt sem várható. Hasonlóan fognak viselkedni a területeket csak pihenés és táplálkozás érdekében felkereső jelölő madárfajok pl. kormos szerkő, nagy kócsag egyedei is. Az tervezett beavatkozások révén lényegesen javulni fog az érintett vizes élőhelyek vízállapota. A területen áthaladó csatornákból a víz az eddigieknél lényegesen gyorsabban áradhat szét a környező területekre, illetve növelhető a vízmagasság, valamint a vízzel borított időszakok hossza is. Mindezekkel együtt jelentős pozitív változás következik be a terület talajvízháztartásában és mikroklimatikus viszonyaiban. A környező mezőgazdasági területek szántók, gyepek - aszálytűrése is lényegesen jobb lesz. A tervezett beruházás során új negatív tájképi elem nem fog megjelenni. A meglévő műtárgyak felújítása nem fog negatív hatást gyakorolni a terület tájképi megjelenésében. A csatorna rekonstrukciókból és az árokmegszüntetésekből eredő változások a talajfelszíntől számított cm magasságban fognak megvalósulni. Az így kialakuló friss talajsebeket a gyorsan regenerálódó és felnövő növényzet el fogja fedni. A munkák során, a vizsgálati területen anyagnyerő helyek nem létesülnek. A csatornák depóiból, illetve a Sós-tó töltéséből kikerülő földanyagot teljes körűen elterítik helyben. Az anyagmozgatások során esetlegesen létrejövő keréknyomokat a munkálatok végeztével kézi, esetleg gépi erővel felszámolják. A fő cél az egykori természetszerű állapotokhoz minél közelebbi állapot kialakítása, a szikes tavi és szikes pusztai élőhelyek helyreállítása és az egykori madárfauna számára kedvező állapot kialakítása. Ez a bemutatott beavatkozások által elérhető, és minimális vagy időszakos negatív hatásai vannak. Összességében kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló adatok és információk alapján a beruházás megvalósulásához kiemelt közérdek fűződik, a bemutatott Natura 2000 területen olyan beavatkozások várhatók a beruházással kapcsolatban, melyek hatásai nem jelentősek (sőt, kifejezetten pozitívak), illetve vannak olyan kárenyhítő intézkedések, melyek a negatív hatásokat csökkentik. A Natura 2000 szempontjából a beruházás hatása tehát nem jelentős. 8

9 A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerinti, a Sárvíz-völgye (HUDI10005) különleges madárvédelmi terület (SPA) jelölő élőhelyeire és fajaira vonatkozó hatásbecslés számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez Azonosító adatok A terv készítőjének, illetve a beruházónak a neve, címe, elérhetősége Projekt neve: 1. helyszín: A Velencei-tavi Madárrezervátum TT terület 2. helyszín: A Dinnyési-fertő TT terület 3. helyszín: A Sárréti TK terület 4. helyszín: A Sárvíz-völgye TK terület Kedvezményezett (beruházó): Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Képviseli: Füri András igazgató, Telefon: Tervező: ÖkoTerv-Aqua Víz- és Környezetgazdálkodási Kft Ikrény, Ady Endre utca 32. A. ép. Adószám: Képviseli: Kerék Gábor ügyvezető Tel.: Katona Ottó vezető tervező (36-30) , info@okotervaqua.hu Az adatlap kitöltésében részt vevő személyek, szervezetek neve, címe, elérhetősége, szakmai referenciáinak leírása Szervezet neve: 9

10 Címe: Pál Attila természetvédelmi szakmérnök (Szélkiáltó Bt., szakértői reg. szám: SZ- 061/2014); Szabóky Csaba erdőmérnök Érd, Avar u. 20. Elérhetősége: Tel/fax: / ; mobil: 06/30/ , Szakmai referenciák leírása: o Környezeti hatásvizsgálatokban való szakértői részvétel (élővilág védelmi fejezet elkészítése: M44-es út Tiszakürt-Kondoros közötti szakasza) o M8 sz. főút Baracs Veszprém közötti szakaszára részletes környezeti hatásvizsgálat élővilág-védelmi fejezet elkészítése, ökológiai felmérések o Előzetes környezeti vizsgálat MOL NA 600 Gázvezeték Városföld Algyő közötti szakaszára: botanikai és zoológiai felmérés o Pilis-Esztergom vasútfejlesztés EKVD o Részletes hatásvizsgálat a M43 gyorsforgalmi út és a román-magyar-szerb hármashatár közötti útra (ún. bánáti út ) 1.2. Az érintett Natura 2000 terület A Natura 2000 terület neve és kódja, amelyre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással van A Natura 2000 terület neve és kódja: Sárvíz-völgye HUDI A terület státusza (megjelölendő): különleges madárvédelmi terület különleges természetmegőrzési területnek jelölt terület kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt terület jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület különleges természetmegőrzési terület kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 10

11 1. sz. ábra Sárvíz-völgye (HUDI10005) Natura 2000 SPA A terület mérete: Sárvíz-völgye SPA HUDI10005 A teljes Natura 2000 terület mérete 7.864,43 ha. A site Aba, Cece, Csősz, Kálóz, Sáregres, Sárszentkeresztúr, Sárszentágota, Sárbogárd, Soponya és Tác területén található, nagyjából É-D irányba húzódik. A tervezési terület által érintett helyrajzi számok mindegyike szerepel az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben. Részét képezik a HUDI10005 kódszámú Sárvíz-völgye különleges madárvédelmi területnek (SPA). Védett természeti értékek: A terület a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelete alapján került oltalom alá, mint Sárvízvölgye Tájvédelmi Körzet. A fenti időpont előtt a Sárszentágotai Sós-tó és Sárkeresztúri Fehér-tó TT állt helyi (137/1975. (XI. 19.) FM. VB rendelet) természetvédelmi oltalom alatt. Ökológiai Hálózat elemei: Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTRT) értelmében a térségben is kijelölésre kerültek az országos ökológiai hálózat övezet részei. A fenti rendszerben az érintett ingatlanok magterület besorolást kaptak. Az átnézetes térképeket ld sz. mellékletként. 11

12 Azoknak a közösségi jelentőségű fajoknak, illetve élőhelytípusoknak a felsorolása, amelyeknek valamely állományára vagy természetvédelmi helyzetére a Natura 2000 területen hatással lehet a terv vagy beruházás Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 élőhelyhálózat egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely arra hivatott, hogy a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítsa a biológiai sokféleség megóvását és hozzájáruljon kedvező ökológiai állapotuk fenntartásához, illetve helyreállításához. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket az 1979-ben megalkotott Madárvédelmi Irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket foglalja magába, amelyek magyarországi bevezetésének és alkalmazásának jogi hátterét a 275/2004. (X. 08.) és a 269/2008. (XI. 18.) számú Kormány rendeletek szabályozzák. A különleges/ kiemelt jelentőségű madárvédelmi területek kijelölésének elsődleges célja, hogy az adott terület közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű jelölő madárfajai részben fészkelő és vonuló, részben csak vonuló állományai számára megfelelő fészkelő, táplálkozó és pihenőhelyet nyújtson, ezáltal biztosítsa a jelölő madárfajok fészkelő és vonuló állományainak megőrzését és lehetőség szerint gyarapodását. A különleges/kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kijelölésének elsődleges célja, hogy az adott területre jellemző közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű jelölő élőhelytípusok foltjainak kiterjedését és ökológiai állapotát (élőlényegyütteseik diverzitását, jellemző fajösszetételét, dominancia-viszonyait) hosszabb távon megőrizzék és lehetőség szerint gyarapítsák és javítsák. Továbbá elsődleges cél, hogy az adott területre jellemző közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű jelölő növényfajok és rendszertanilag nem a madarak osztályába sorolható jelölő állatfajok populációi számára megfelelő élőhelyet biztosítson, ezáltal e jelölő fajok életképes populációinak hosszabb távú fennmaradását és lehetőség szerinti gyarapodását szolgálják. Gyakorlati szempontból egy Natura 2000 élőhelyhálózathoz tartozó különleges/kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen több közösségi jelentőségű élőhelytípus is előfordulhat. Ezek közül nem feltétlenül mindegyik jelölő élőhelytípus, hiszen lehet olyan közösségi jelentőségű élőhelytípus, melynek az adott területen csak nem típusos és nem számottevő kiterjedésű foltjai fordulnak elő. Az adott élőhelytípust tehát nem azon a területen kell elsősorban megvédeni, hanem ott, ahol jelentős kiterjedésű, jó ökológiai állapotú, gyakorlati szempontból is megvédhető foltjai vannak. Hasonló a helyzet a növény és állatfajok esetében is, hiszen egy adott, a Natura 2000 élőhely-hálózathoz tartozó területen egynél több közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű faj fordulhat elő. Ezeket relatív borításuk és relatív populációméretük alapján négy kategóriába (A, B, C, D) sorolják. Az A, B és C kategóriába sorolt közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajok az adott Natura 2000 élőhely jelölő fajai, amelyek populációinak megőrzése elsődleges célja az adott Natura 2000 élőhely 12

13 kijelölésének, kialakításának. Az A kategóriába tartoznak azok a jelölő fajok, melyek országos állományának, több mint 15%-a az adott Natura 2000 élőhelyhez kötődik fészkelőként, táplálkozóként vagy vonulóként. B kategóriába sorolhatók azon jelölő fajok, melyek országos állományának 2-15%-a, és C kategóriába azok, melyek országos állományának kevesebb mint 2%-a kötődik az adott Natura 2000 élőhelyhez. A D kategóriába sorolt fajok olyan közösségi jelentőségű fajok, melyek az országos állományhoz viszonyítva 2% alatti arányban, de előfordulnak fészkelő, vonuló, vagy táplálkozó fajként az adott Natura 2000 területen, de nem jelölő fajok, állományaik védelme, megőrzése nem tartozik az adott Natura 2000 élőhely kijelölésének indokai közé. Az adott Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését nem ezen D kategóriába sorolt fajok ökológiai igényei szabják meg, hanem az A, B és C kategóriába sorolt jelölő fajoké. Következésképpen a D fajok állományváltozása, legyen az akár kedvezőtlen irányú állományváltozás, nem veszélyezteti az adott Natura 2000 terület kijelölésének indokát, hiszen a kijelölés indokát a jelölő fajok és jelölő élőhelytípusok adják. Fentiekből következően egy adott Natura 2000 területre vonatkozó hatásbecslésünk csak az A, B és C kategóriába sorolt élőhelyekre és fajokra gyakorolt várható hatásokra tér ki, nem foglalkozik tételesen a D kategóriába sorolt élőhelyekkel és fajokkal. E dokumentáció 3. és 4. fejezetében csak az alábbi felsorolásokban látható, A, B és C kategóriába sorolt jelölő élőhelyekkel és fajokkal foglalkozunk hatáselemzés szintjén az egyes Natura 2000 területek érintettsége kapcsán Sárvíz-völgye (HUDI10005) Natura 2000 SPA jelölő objektumok A kijelölés alapjául szolgáló fajok és állományuk: A megadott kritériumok a Madárvédelmi Irányelv I. mellékletében szereplő területek kijelölésekor kötelezően figyelembe vett fajok állományméretét az országos állományhoz viszonyítva (p) jelzik. Az egyes kódok ennek értelmében: A 100 > p > 15%, B 15 > p > 2%, C 2 > p > 0%, D nem jelentős. Állománynagyság (min. - max.) Név Tudományos név állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező Fülemlesitke Acrocephalus melanopogon pár B Jégmadár Alcedo atthis pár B Kanalas réce Anas clypeata egyed B Csörgő réce Anas crecca B 13

14 2000 egyed Tőkés réce Anas platyrhynchos egyed A Böjti réce Anas querquedula pár B Böjti réce Anas querquedula egyed A Nagy lilik Anser albifrons egyed B Nyári lúd Anser anser pár B Nyári lúd Anser anser egyed A Kis lilik Anser erythropus 1-5 egyed C Vetési lúd Anser fabalis egyed B Vörös gém Ardea purpurea pár B Üstökösgém Ardeola ralloides 5-10 pár C Barátréce Aythya ferina egyed B Kontyos réce Aythya fuligula egyed B Cigányréce Aythya nyroca egyed A Cigányréce Aythya nyroca pár B Bölömbika Botaurus stellaris pár B Vörösnyakú lúd Branta ruficollis 5-10 egyed C Fattyúszerkő Chlidonias pár C 14

15 hybrida Kormos szerkő Chlidonias niger egyed B Fehér gólya Ciconia ciconia egyed C Barna rétihéja Circus aeruginosus pár C Kékes rétihéja Circus cyaneus egyed C Nagy kócsag Egretta alba egyed C Nagy kócsag Egretta alba pár C Kis kócsag Egretta garzetta pár B Sárszalonka Rétisas Gallinago gallinago Haliaeetus albicilla 5-10 pár C 1-1 pár C Rétisas Haliaeetus albicilla 5-10 egyed C Gólyatöcs Himantopus himantopus 5-10 pár C Gólyatöcs Himantopus himantopus egyed C Törpegém Ixobrychus minutus pár C Tövisszúró gébics Lanius collurio pár C Kis őrgébics Lanius minor 1-5 pár D Szerecsensirál y Larus melanocephalus pár B Nagy goda Limosa limosa 5-10 pár C 15

16 Kékbegy Luscinia svecica pár B Kis bukó Mergellus albellus egyed B Bakcsó Nycticorax nycticorax pár B Barkós cinege Panurus biarmicus pár C Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 5-10 pár C Pajzsoscankó Philomachus pugnax egyed C Kanalasgém Platalea leucorodia egyed B Kanalasgém Feketenyakú vöcsök Platalea leucorodia Podiceps nigricollis pár B 5-10 pár C Kis vízicsibe Porzana parva pár B Pettyes vízicsibe Porzana porzana pár B Gulipán Recurvirostra avosetta egyed B Gulipán Recurvirostra avosetta pár B Küszvágó csér Sterna hirundo pár B Karvalyposzá ta Sylvia nisoria pár C Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis pár C 16

17 Réti cankó Tringa glareola egyed B Piroslábú cankó Tringa totanus pár B 1.3. A terv vagy beruházás A Natura 2000 területre hatással lévő terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása A vízrendezések előtt rossz lefolyású, mocsaras, nagy kiterjedésű árterek hálózták be a Sárvíz-völgyet. Később a Sárvizet csatornává alakították, míg a mellette húzódó területeket lecsapoló árkokkal szőtték át. Ennek következtében a levágott, mélyebb fekvésű részeken kisebb-nagyobb, állandó vagy időszakos tavak, mocsarak jöttek létre. Ezeknek a természetvédelmi szempontból értékes vizes élőhelyeknek a rehabilitációját szolgálja a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság beruházása. Ennek keretében a Nádor-csatorna mellett elterülő mély fekvésű területek (Aba, Csősz, Soponya), illetve a Soponya határában elterülő Öreg-tó és Korpás-tó, valamint a sárkeresztúri Fehér-tó és a sárszentágotai Sós-tó rekonstrukciója fog megtörténni. A beruházás ezen eleme több tevékenységet takar (a tervezési folyamat során a könnyebb értelmezhetőség kedvéért számozásra kerültek a fejlesztések, azonban a végső tervekben az összetartozó helyszínek egy tervcsoportba kerültek: 4. A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzethez kapcsolódó fejlesztések 4.1. Nagylángi-árok beeresztő zsilip felújítása (SMACS betápláló zsilip), 4.2. Nagylángi-árok (tápcsatorna) fenntartása, 4.3. Öreg-tó beeresztő műtárgy és osztómű helyén új műtárgy tervezése, 4.4. Öreg-tó leeresztő műtárgy felújítási terve, 4.5. Öreg-tó állapotrögzítő terv készítése, töltés rendbetétele, 4.6. Korpás-tó tervezése, töltésrendezése, és új tiltós zsilip kialakítása, az összekötő árok rendezése 4.7. Öreg-tó vízjogi létesítési engedélyeztetési terv módosítása (Korpás-tóval összevonva), 4.8. Nádor csatornába torkolló 2 db műtárgy felújítása, ill. cseréje, 4.9. Sárszentágotai Sós-tó mederrekultiváció, illegális töltés megbontásával, Fehértavi-árok természetközeli rendezése, átjárhatóvá tétele, 17

18 4.11. Fehértavi árok É-i végénél átvezető út nyomvonalának rögzítése, természetbe illesztése Soponyai tározó területén dongautak kialakítása Nagylángi-árok beeresztő zsilip felújítása (SMACS betápláló zsilip) A Nagylángi-árok beeresztő zsilipje jelenleg nem üzemképes. A műtárgy (Sárvíz- Malom-csatorna kmsz) használhatóságához új, előregyártott csavarorsós tiltós zsiliptáblát kell a meglévő vasbeton szerkezetre dűbelezéssel rögzíteni. A tokszerkezet rögzítés M8-as dűbellel, és M8x22 sf.bkny. csavar segítségével. 20 cm-enként történik. Utólagos kiöntés, Quick Mix IV. vízzáró beton, vagy azzal egyenértékű beton. Mivel az áteresz 100 cm átmérőjű, az előregyártott tiltó is ilyen méretezésű kell legyen. A műtárgy jelenleg megközelíthető, munkagép csak a tiltós zsilip elhelyezéséhez szükséges Nagylángi-árok (tápcsatorna) fenntartása Nagylángi-árok (tápcsatorna) érintett szakaszán kotrási munkát nem kell végezni. Az árok teljes szakaszán, a Sárvíz-Malom-csatornától a vízátemelő után cca. 150-ig fenntartás jelleggel a növényzetet ritkítani kell. Ez összesen cca m ároktisztítást jelent. Az esetlegesen természetközeliként meghagyandó részeken a mederből a szabad vízmozgást akadályozó növényzetet kézi munkavégzéssel el kell távolítani. Ez a tevékenység természetvédelmi szakfelügyeletet igényel. Különösen óvatosan kell eljárni a vízátemelő környékén lévő közműkeresztezéseknél (pl víz nyomóvezeték NA 700). Ezeken a szakaszokon csak kézi munkavégzés engedélyezett, csakúgy mint a műtárgyaknál: kmsz jobb parti tiltó jobb parti halastó tápláló zsilip (eltömődött) jobb parti leeresztő zsilip 4.3. Öreg-tó beeresztő műtárgy és osztómű helyén új műtárgy tervezése A meglévő műtárgy (0+556 kmsz) helyén a meglévővel azonos feladatú műtárgyat kell kialakítani. A műtárgy jelenleg megközelíthető, bejáró út kialakítása nem szükséges. A tervezett műtárgyak építéséhez jellemzően gumikerekes kotró, szállítójármű alkalmazása szükséges. Az Öreg-tó beeresztő műtárgyának kialakításához ideiglenesen víztelenített munkateret kell kialakítani. A munkatér lehatárolása helyi anyagból kialakított föld depóniával oldható meg. A műtárgy monolit vasbetonból, előregyártott vasbeton szerkezetekből és vízépítési terméskőből épül fel. A műtárgyba az elzárást Öreg-tó felé monolit tiltós zsilip biztosítja, mely egy 60 cm átmérőjű betoncsövet szabályoz. A Nagylángiárkon betétpallós tiltó biztosítja, 2 x 90 cm-es nyílással. Beavatkozási terület cca. 150 m 2. 18

19 4.4. Öreg-tó leeresztő műtárgy felújítási terve A meglévő műtárgy (0+912 kmsz) elbontását követően új vasbeton műtárgyat kell kialakítani. A műtárgyhoz a bejutás megoldható, de a műtárgy közvetlen közelében munkavégzés csak a tó leeresztését, vagy ideiglenesen víztelenített munkatér kialakítását követően valósulhat csak meg. A munkatér lehatárolása helyi anyagból kialakított föld depóniával oldható meg. A 60 cm-es átmérőjű betoncső csavarorsós tiltós áteresszel van ellátva, a leeresztési pont 5m x 5m-es vízépítési beton burkolólappal (60x40x10 cm) burkolt meder, a beeresztési ponttal szembeni oldal rézsűje szintén ezzel van borítva Öreg-tó állapotrögzítő terv készítése, töltés rendbetétele Az Öreg-tó állapotrögzítő tervének elkészítéséhez a tó felmérésre került. Jelenlegi állapotában a tó az üzemi vízszint tartásához szükséges paraméterekkel nem rendelkezik. A tó töltéseit körben rendezni kell az előírt szintre (ÜVSZ+50cm=102,30mBf). A töltések rendezéséhez a jelenlegi töltések növényzetét le kell irtani. A növényzet irtását követően a töltés rendezését helyi anyagból meg kell valósítani. A rendezés során a kotró, tömörítő és szállítójárművek igénybevétele várható Korpás-tó tervezése, töltésrendezése, és új tiltós zsilip kialakítása, az összekötő árok rendezése A tó felmérésre került, jelenlegi állapotában nem üzemképes. A tó töltéseit körben rendezni kell az előírt szintre. A töltések rendezéséhez a jelenlegi töltések növényzetét le kell irtani. A növényzet irtását követően a töltés rendezését helyi anyagból meg kell valósítani. A rendezés során a kotró, tömörítő és szállítójárművek igénybevétele várható. A tó vízellátása az Öreg-tó felől történik meg. A tavakat összekötő árkot rendezni kell, és az Öreg-tó töltésével azonos szintű töltésekkel kell ellátni. A Korpás-tóban elméletileg az Öreg-tóval megegyező vízszint tartható. A vízszint szabályozásához a Korpás-tó és az összekötő árok találkozásánál tiltós zsilipet kell kialakítani. A műtárgy monolit vasbeton. A tómeder kialakítása során (élőhelykialakítás miatt) a mederben felnőtt nádast ki kell irtani. A meder kis esésű részeinek a kialakításához a mederanyag használható fel. Mederkotrás 1,5 m fenékszélességgel történik, a depónia rendezés mintaszelvénye 3 m-es széles koronával, 1:1,5 rézsűvel rendelkezik. A műtárgy egy 60 cm-es átmérőjű betoncsövön kerül elhelyezésre, előregyártott CSOMIÉP tiltós csőfej, betétpallós zárással. Két végén vízépítési beton burkolólap (60x40x10 cm) kerül lerakásra, cca. 2x15 m 2 -en. 19

20 4.7. Öreg-tó vízjogi létesítési engedélyeztetési terv módosítása (Korpás-tóval összevonva) Öreg-tó és Korpás tó engedélyezési tervét együtt kell beadni, és a meglévő engedély módosítását kell kérni Nádor csatornába torkolló 2 db műtárgy felújítása, ill. cseréje A Nádor csatorna jobb parti műtárgyait ideiglenes jelleggel homokzsákolással mind az alvízi, mind a felvízi oldalról le kell zárni. Az ideiglenes víztelenítést követően a műtárgyakat mobil szivattyúval vízteleníteni kell. A víztelenített műtárgyakat kézi munkavégzéssel ki kell takarítani. A műtárgyakból származó iszap a műtárgyak környezetében elhelyezhető. A km szelvényben lévő műtárgy nem felújítható, így azt teljes egészében cserélni kell. A műtárgy teljes felújításához ideiglenesen víztelenített munkateret kell kialakítani. A műtárgy az eredetivel megegyező méretekkel és kialakítással kerül újráépítésre, ami jelen esetben egy 80 cm-es átmérőjű csavarorsós tiltós áteresz. Az ideiglenes elzáráshoz horony kerül kialakításra (60x60x4 cm U acélszerkezet). A km szelvényben lévő műtárgy felújítható, abban csak az acélszerkezetet kell cserélni. A műtárgyakat a gépészeti elemek üzemi legyártásához fel kell mérni. A víztelenített műtárgyakból az elzáró és felhúzó szerkezetet autódaru igénybevételével el kell távolítani, és a legyártott elzáró és felhúzó berendezéseket be kell építeni. A terület gumikerekes kotróval megközelíthető. A megközelítés során külön bejáróút kiépítésére nincs szükség Sárszentágotai Sós-tó mederrekultiváció, illegális töltés megbontásával A terület lánctalpas kotróval megközelíthető. A megközelítés során külön bejáróút kiépítésére nincs szükség. A depónia megnyitása egy géppel elvégezhető. A megnyitás során a kitermelt földmennyiség a megmaradó depónia mellett elhelyezhető. A bevágás 8 x 12 m, azaz cca. 100 m 2. A tervezett töltéselbontás folyóméterenként cca. 3,7 m 3 föld megmozgatásával jár. A sárszentágotai Sós-Tó és a Sárkány árok közötti összekötő árok funkcióvizsgálata is megtörtént, gépi beavatkozást nem igényel Fehértavi-árok természetközeli rendezése, átjárhatóvá alakítása Az árok vízjogi engedéllyel nem rendelkezik. a befogadó Sárkány-árokkal jelenleg nincs összekötetésben az árok (műtárgy az árokban nem fellelhető, alvízi oldalon megvan a csővég!). Az árkokat szakaszosan átjárhatóvá kell tenni. Az árkok rekultivációjához tolólapos földmunkagép (dózer vagy gréder) alkalmazása szükséges. 20

21 A rekultivációt követően a területet az eredeti növénytársulásokkal megegyező módon kell növényesíteni, tájidegen fajok nem ültethetőek). A terület gumikerekes kotróval megközelíthető. A megközelítés során külön bejáróút kiépítésére nincs szükség. Csak egyes helyeken 10 fm hosszan töltjük át, és akkor biztos a területen marad a víz! Fehértavi árok É-i végénél átvezető út nyomvonalának rögzítése, természetbe illesztése A területen átvezető út nyomvonalában a tervnek megfelelően gázló jellegű műtárgyat kell kialakítani. A gázló (0+048 kmsz) kialakítása során vízépítési terméskővel töltött RENO matrac kerül beépítésre, melynek felső síkját betonozással kell stabilizálni. A gázló méretei: 5 m talpszélesség, összesen 11 m szélesség. A meder cca. 6 m széles. Rétegrend: 200 g/m 2 geotextília 30 cm RENO matrac 10 cm. betonfedés. Az építés során gumikerekes kotró és szállítógépjármű használata szükséges Soponyai tározó területén dongautak/bürühidak kialakítása A tervben jelölt helyeken kerül kiépítésre. Szerkezete akác cölöpökből, melegen hajlított U szelvényből, és azon elhelyezett palló járófelületből áll. A cölöpök mederben történő elhelyezéséhez kotrógépet kell használni, mely minimum mocsárjáró képességekkel rendelkezik. Leeresztett Soponyai-tározó esetén mocsárjáró, de üzemi vízszint közeli vízállás esetén úszókotró használat válhat szükségessé. Az U szelvényekből kialakított hossztartók üzemben előkészített csavarozható kapcsolatokkal rögzíthetők. Az acélszerkezeteket beépítés előtt horgany bevonattal kell ellátni. A tartók beépítéséhez emelőberendezést kell igénybe venni. Stratégiai célok Várhatóan a fejlesztés hatására jelentős pozitív változás következik be a Sárvíz-völgye vízháztartásában. Ezen kívül a tartósabb vízborítás kedvező hatással lesz a terület mikroklimatikus viszonyaira is. Mindezek eredményeként az érintett gyepterületek és a közeli szántók aszálytűrése lényegesen jobb lesz. Mindezekkel szemben a beavatkozások helyszínein várható minimális, a munkák ütemezésével szinte teljesen semlegesíthető negatív hatás. A beruházás meg nem valósulása esetén, bár ezek az elhanyagolható negatív hatások nem jelentkeznek, nem javul a terület ökológiai állapota sem. Operatív célok o Vízkormányzási műtárgyak felújítása, újak beépítése. o Csatornák, árkok tisztítása, rendbe tétele. 21

22 o Az Öreg-tó és a Korpás-tó összeköttetésének biztosítása. o Bürühíd/dongaút építése a Soponya tározó északi peremén. o Útstabilizálás a mélyfekvésű részek megközelítése érdekében, gázló építése. A fenti beavatkozások a Natura 2000 jelölő madárfajok populációinak erősítése, vagy megtelepedése érdekében történnek majd A terv vagy beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama A beruházás egy nagyobb összefüggő, természetvédelmi célú beruházási program része, című (azonosítószám: KEHOP ) projekt 4. helyszín-csoportja. A projekt keretében összesen 4 helyszín-csoporton történik beavatkozás, melyből jelen dokumentáció kereteiben 12 beavatkozást vizsgálunk és mutatunk be: 22

23 Sorszám Hrsz. Leírás Tulajdonos Vagyonkezelő 4.1. Soponya 0199/1, Soponya 0200/4, Soponya Bejárás: Soponya 0312/4, 0312/ Soponya Bejárás: Soponya 0312/12, 0308, 0284/2 Nagylángi-árok beeresztő zsilip felújítása Magyar Állam DINPI Nagylángi-árok (tápcsatorna) fenntartása Magyar Állam DINPI 4.3. Soponya 0308, Soponya 0307, Soponya Bejárás: Soponya 0308 Öreg-tó beeresztő műtárgy és osztómű helyén új műtárgy tervezése Magyar Állam DINPI 4.4. Soponya 0307, Soponya 0292 Öreg-tó leeresztő műtárgy felújítási terve Magyar Állam DINPI 4.5. Soponya 0307, 0308, 0292, Soponya 0259/2 Öreg-tó állapotrögzítő terv készítése, töltés rendbetétele Magyar Állam DINPI 4.6. Soponya 0308, Soponya 0307 Korpás-tó tervezése, töltésrendezése, és új tiltós zsilip kialakítása, az összekötő árok rendezése Magyar Állam DINPI 4.7. Soponya 0307, Soponya 0308, Soponya 0292, Soponya 0259/2 Öreg-tó vízjogi létesítési engedélyeztetési terv módosítása (Korpás-tóval összevonva) Magyar Állam DINPI 4.8. Aba 0142, Csősz 093, Soponya 0243/1, Soponya 0256/13 Nádor csatornába torkolló 2 db műtárgy felújítása, ill. cseréje Magyar Állam DINPI 4.9. Sárszentágota 0239/19 Sárszentágotai Sós-tó mederrekultiváció, illegális töltés megbontásával Magyar Állam DINPI Sárkeresztúr 0295/2, Sárkeresztúr 0294/30, Sárkeresztúr 0292/1 Fehértavi-árok természetközeli rendezése, átjárhatóvá tétele Magyar Állam DINPI Sárkeresztúr 0295/2. Bejárás: Sárkeresztúr 0299 Fehértavi árok É-i végénél átvezető út nyomvonalának rögzítése, természetbe illesztése Magyar Állam DINPI Soponya 0259/2 Soponyai tározó területén bürühidak kialakítása Magyar Állam DINPI

24 A teljes beruházás egy vegetációs időszak alatt kerülne lebonyolításra. Az élővilág háborítatlanságának biztosítása érdekében a munkálatokat a vegetációs időszak második felében, a szaporodási időszak befejeződésével lehet elkezdeni, de legkésőbb október végén a telelési időszak kezdetéig be is kell fejezni. A munkálatok javasolt időszaka az augusztus elejétől október közepéig tartó időszak A terv vagy beruházás térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása A tervezett beavatkozás célja a Sárvíz-völgye vízháztartásának javítása a meglévő vízi műtárgyak felújításával és újak építésével, valamint a területre érkező vizek szétosztása a csatornákat kísérő depóniák esetenkénti megbontásával. Ezen kívül a tervek között szerepel bürühidak építése a Sopolya-tározó északi peremén, valamint egy rövid gázló kialakítás a mélyfekvésű részek megközelítése érdekében. Mindezekkel szemben a beavatkozások helyszínein várható minimális, a munkák ütemezésével szinte teljesen semlegesíthető negatív hatás. A beruházás meg nem valósulása esetén, bár ezek az elhanyagolható negatív hatások nem jelentkeznek, nem javul a terület ökológiai állapota sem. Térképi ábrázolás: sz. mellékleket A terv vagy beruházás kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyag-nyerőhelyek, a szállítás vagy egyéb személy- és gépjárműforgalom zavaró hatása stb.) Az előkészítési tevékenység fázisa magában foglalja a közbeszerzési eljárások lebonyolítását, az előzetes tervezési feladatok elvégzését, az engedélyeztetés lefolytatását, illetve a terület előkészítés dokumentációinak elkészítését. Jelenleg a műszaki tervek és az EVD engedélyeztetése van folyamatban. A megvalósítási tevékenység fázisa, így magába foglalja a lebonyolítási, kivitelezési és PR tevékenység közbeszerzési eljárásainak lefolytatását, a szükséges területbiztosítások lebonyolítását. A kivitelezés időpontját oly módon kell megválasztani, hogy lehetőleg kisvíznél kerüljön sor az összes beavatkozásra. A műtárgyak építése alatt az ideiglenes vízelvezetésekről és vízátemelésekről gondoskodni szükséges. A létesítés során fellépő közvetlen hatások viszonylag rövid idejűek és lényegében nem terjednek túl a műtárgy határán (a munkavégzés közbeni zajkibocsátás, légszennyezés). A Natura 2000 területen fizikailag érintett ingatlanokon a műtárgyépítés szakasz megépítése jó munkaszervezéssel 2-4 hét alatt elvégezhető. A közvetett hatások a településen az építkezés okozta kismértékű forgalomnövekedésében és az ezzel együtt járó zaj, légszennyezésben jelentkeznek, ugyanakkor átmeneti jellegűek. Anyagnyerő és deponáló helyekről nincs információ, de a

25 beruházás jellegéből, az alkalmazott technológiákból fakadóan jobbára a helyben nyert nyersanyagok felhasználása a jellemző. Az építés során felhasznált anyagok tárolása sem jelent megnövekedett kockázati tényezőt a környező élővilágra nézve, részben azért is, mert a tervezési helyszín egy része pl. jelenleg is kultúrterület. A beruházás során kizárt anyagnyerő helynek, depóniának használni Natura 2000 területet, erről a kivitelező gondoskodik. Szintén tilos felvonulási területnek használni a Natura 2000 területeket A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése A tervezett beavatkozás célja a Sárvíz-völgye vízháztartásának javítása a meglévő vízi műtárgyak felújításával és újak építésével, valamint a területre érkező vizek szétosztása a csatornákat kísérő depóniák megbontásával. A beavatkozások túlnyomó többsége olyan létesítmények kialakítását tartalmazza, amelyek jelenleg is üzemelnek, funkcionálnak a területen (pl. osztómű felújítás vagy zsilipek felújítása). Ezek helyben épülnek át, minimálisan zavarva a környező élővilágot. A másik létesítmény csoport azok az új műtárgyak, amelyek kialakítása szükséges a felvázolt cél eléréséhez. Ilyen pl. az oldalbukós műtárgy, az átjárható bejáróút, vagy gázló kialakítása vagy a bürühidak. Tételesen: 4.1. Nagylángi-árok beeresztő zsilip felújítása (SMACS betápláló zsilip) A műtárgy használhatóságához új, előregyártott csavarorsós tiltós zsiliptáblát kell behelyezni Nagylángi-árok (tápcsatorna) fenntartása Nincs műtárgy Öreg-tó beeresztő műtárgy és osztómű helyén új műtárgy tervezése A meglévő műtárgy (0+556 kmsz) helyén a meglévővel azonos feladatú műtárgyat kell kialakítani. A műtárgyba az elzárást Öreg-tó felé monolit tiltós zsilip biztosítja, mely egy 60 cm átmérőjű betoncsövet szabályoz. A Nagylángi-árkon betétpallós tiltó biztosítja, 2 x 90 cmes nyílással Öreg-tó leeresztő műtárgy felújítási terve A meglévő műtárgy (0+912 kmsz) elbontását követően új vasbeton műtárgyat kell kialakítani. A 60 cm-es átmérőjű betoncső csavarorsós tiltós áteresszel van ellátva, a leeresztési pont 5m x 5m-es vízépítési beton burkolólappal (60x40x10 cm) burkolt meder, a beeresztési ponttal szembeni oldal rézsűje szintén ezzel van borítva Öreg-tó állapotrögzítő terv készítése, töltés rendbetétele Nincs műtárgy. 25

26 4.6. Korpás-tó tervezése, töltésrendezése, és új tiltós zsilip kialakítása, az összekötő árok rendezése A tó töltéseit körben rendezni kell az előírt szintre. A tavakat összekötő árkot rendezni kell, és az Öreg-tó töltésével azonos szintű töltésekkel kell ellátni. A vízszint szabályozásához a Korpás-tó és az összekötő árok találkozásánál tiltós zsilipet kell kialakítani. A műtárgy anyaga monolit vasbeton, 60 cm-es átmérőjű betoncsövön kerül elhelyezésre, előregyártott CSOMIÉP tiltós csőfej, betétpallós zárással Öreg-tó vízjogi létesítési engedélyeztetési terv módosítása (Korpás-tóval összevonva Nincs műtárgy és beavatkozás se Nádor csatornába torkolló 2 db műtárgy felújítása, ill. cseréje A km szelvényben lévő műtárgy nem felújítható, így azt teljes egészében cserélni kell. A műtárgy az eredetivel megegyező méretekkel és kialakítással kerül újráépítésre, ami jelen esetben egy 80 cm-es átmérőjű csavarorsós tiltós áteresz. A km szelvényben lévő műtárgy felújítható, abban csak az acélszerkezetet kell cserélni Sárszentágotai Sós-tó mederrekultiváció, illegális töltés megbontásával A megnyitás során a kitermelt földmennyiség a megmaradó depónia mellett elhelyezhető. A bevágás 8 x 12 m, azaz cca. 100 m 2. Műtárgy nincs Fehértavi-árok természetközeli rendezése, átjárhatóvá tétele Nincs műtárgy Fehértavi árok É-i végénél átvezető út nyomvonalának rögzítése, természetbe illesztése A területen átvezető út nyomvonalában a tervnek megfelelően gázló jellegű műtárgyat kell kialakítani. A gázló (0+048 kmsz) kialakítása során vízépítési terméskővel töltött RENO matrac kerül beépítésre, melynek felső síkját betonozással kell stabilizálni. A gázló méretei: 5 m talpszélesség, összesen 11 m szélesség Soponyai tározó területén dongautak kialakítása 3 db bürühíd építése: szerkezete akác cölöpökből, melegen hajlított U szelvényből, és azon elhelyezett palló járófelületből áll.. Összességében elmondható, hogy a beruházás az érintett Natura 2000 területen történik, de a bolygatással érinett természetközeli élőhely terület nagysága mintegy 2 x 2000 m 2, ami elhanyagolható a teljes területhez mérten. 26

27 A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése A tervezési terület egy észak-déli irányban elnyúló, több ezer hektáros mélyvonulat (Sárvíz-völgy) két különböző részén helyezkedik el. Mindkettőre jellemző a természetes, természetszerű és mesterséges élőhelyek nagyfokú változatossága. Az északi területrészen (Aba, Csősz, Soponya) a beavatkozási területet különböző természetességű és vízállapotú gyepek (OC/OB élőhelyektől a D2, D34 rétekig), vizes élőhelyek (B1a, OA, illetve nagy kiterjedésű halastavak U9, Nádor-csatorna U8), elsősorban őshonos fafajokból álló telepített erdők (RA, RC), valamint kisebb-nagyobb szántók (T1, T10) kísérik. A déli területrész (Sárkeresztúr, Sárszentágota) szikes tavait szárazgyepek (OC, F1a, F1b, kisebb H5b), nagy kiterjedésű, telepített keményfás erdők (RC) és kisebb-nagyobb zárványszántók (T1, T10) határolják. Növényföldrajzi szempontból a tervezési terület a Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány Alföldi (Eupannonicum) flóravidékének Colocense flórajárásához tartozik. Potenciális vegetációját a régóta tartó emberei beavatkozások miatt ma már nehéz rekonstruálni. A természetes növényzet töredékei és a talajtakaró alapján az eredeti vegetáció valószínűleg a homoki és lösztölgyesek keveréke lehetett, melyeket jelentős kiterjedésű sztyeppfoltok tagoltak. A tölgyesek csak kis foltokat alkothattak, uralkodóak a sztyepprétek voltak. A homok és a lösz flórája nagymértékben keveredhetett a hasonló kötött alapkőzet miatt. A mélyebb részeken egészítette ki ezt a növényzeti szerkezetet a mocsarak, mocsárrétek, esetleg kisebb lápok láncolata. Jelenleg a korábbi emberi beavatkozások különösen a vízrendezés - hatására a természetes vegetáció erősen átalakult képet mutat. A legjellemzőbb változásnak a természetes vizes élőhelyek visszaszorulása, illetve a másodlagos szikesek megjelenése tekinthető. Táji szinten jelentős a telepített erdők aránya is. Részletes leírást és élőhelytérképet ld. a fejezetben! A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A tervezett beruházás társadalmi szempontú megközelítésénél mindenképpen kiemelendő tény, hogy a beruházás célja természetvédelmi, a közvetlen cél a terület vízháztartásának javítása, mert a vízutánpótlást szolgáló vízi műtárgyak az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben elhasználódtak, felújításuk, esetenként cseréjük elengedhetetlen, illetve a vízháztartás javítása érdekében további beavatkozások is szükségesek. A beruházás ritka és különleges természetvédelmi értékek, élőhelyek további romlásának megakadályozásában is szerepet játszik majd. 27

28 1.4. A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében Élőhelytípusok A területen található természeti értékeket és táji adottságokat a május-augusztus között végzett többszöri terepbejárásokkal állapítottuk meg. A termőhely, a fiziognómia és a fajkompozíció figyelembevételével kerültek megállapításra a főbb élőhelyek - az Általános Nemzeti Élőhely Rendszer (2011) kategóriái alapján (továbbiakban - Á-NÉR) (ld sz. táblázat) - és a jellegzetes növénytársulások. A felmért természeti értékeket a Seregélyes Tibor (1989) által kidolgozott "Természetvédelmi Értékkategória (továbbiakban - TÉK) botanikai értékek alapján" rendszerrel kategorizáltuk (ld sz. táblázat). A terepi felmérések során szerzett információkat kiegészítettük a szakirodalomban fellelhető adatokkal. Az élőhelyekről és a beavatkozási helyszínekről a terepbejárások alkalmával fotódokumentáció készült. Élővilágvédelmi szempontból a közvetlen hatásterületet az élőhelyrekonstrukció eredményeként kialakult duzzasztási terület, másrészt a kivitelezés során az építéssel érintett terület kiterjedése határozta meg. A vizsgálat a területen előforduló Natura 2000 jelölő élőhelyekre és fajokra fókuszált. Növényföldrajzi szempontból a tervezési terület a Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány Alföldi (Eupannonicum) flóravidékének Colocense flórajárásához tartozik. Potenciális vegetációját a régóta tartó emberei beavatkozások miatt ma már nehéz rekonstruálni. A tervezési terület északi és déli része is a Mezőföld platójába beékelődött Sárvíz-völgy, mint önálló földrajzi kistáj területén helyezkedik el, melyet nyugatról a Kálóz-Igari-löszhátak, míg keletről a Közép-Mezőföld kistájak határolnak. A Sárvíz-völgy vastag folyóvízi üledéksoron helyezkedik el, melyből a felszínen csupán néhány hosszanti, lapos parabolabucka látható, míg a mélyebb részeket átjárják az Ős-Sárvíz levágott, lefűződött medrei, holtágai. A terület legfiatalabb szerkezeti és morfológiai elemei ezek az óholocén kori futóhomokos felszínek és süllyedékterületek, melyek a több évezredes antropogén hatások mellett a legfontosabb táji megjelenését adják a területnek. Mai arculatában a Sárvíz-völgy egy mély fekvésű, enyhe lejtésű, kiemelkedésekkel szegélyezett síkság, melyet nagyszámú, a vízrendezések során kialakított mesterséges csatorna és árok szabdal fel. Jelentős a mesterséges állóvizek (halastavak) kiterjedése is. Az északi területrészen látható nagyobb gyepterületek, a közéjük ékelődő, jórészt őshonos fajokból álló középkorú ültetvényerdők, illetve a nagy kiterjedésű, természetszerű megjelenésű mesterséges tavak harmonikus tájképi együttest jelentenek. Hasonló mondható el a déli területrész szikes tavairól is, melyeket gyepek, kisebb-nagyobb félintenvíz szántók, valamint nagy, telepített tölgyesek határolnak. A tervezési területhez tartozó Sós-tó érdekessége, hogy közvetlenül kapcsolódik egy település (Sárszentágota) belterületéhez. 28

29 Jellemző élőhely típusok: 4.1. Nagylángi-árok beeresztő zsilip felújítása (SMACS betápláló zsilip) A Nagylángi-árok beeresztő zsilipje jelenleg nem üzemképes. A műtárgy (Sárvíz- Malom-csatorna kmsz) használhatóságához új, előregyártott csavarorsós tiltós zsiliptáblát kell a meglévő vasbeton szerkezetre rögzíteni. Élőhely térfoglalásával nem jár Nagylángi-árok (tápcsatorna) fenntartása Nagylángi-árok (tápcsatorna) érintett szakaszán kotrási munkát nem kell végezni. Az árok teljes szakaszán, a Sárvíz-Malom-csatornától a vízátemelő után cca. 150-ig fenntartás jelleggel a növényzetet ki kell irtani. Ez összesen cca m ároktisztítást jelent. Nem őshonos fafajok spontán állományai X jellegtelen üde gyepek S6 X OB (Natura 2000 besorolás: -) Az árok alsó szakaszán és az azt kísérő töltésen egy spontán módon felnövő, 25 év körüli, jórészt tájidegen fajokból (pl. keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)) álló kisebb ligeteket, köztük pedig között fajszegény üdébb gyepeket találunk sok gyomfajjal (pl. kanadai betyárkóró (Erigeron canadensis), olasz szerbtövis (Xanthium italicum)). Fajok: hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), nád (Phragmites australis), réti perje (Poa pratensis), mocsári sás (Carex acutiformis), réti here (Trifolium pratense), kanadai betyárkóró (Erigeron canadensis), közönséges vasfű (Verbena officinalis), mezei aszat (Cirsium vulgare), vízi peszérce (Lycopus europaeus), hamvas szeder (Rubus caesius), sédkender (Eupatorium cannabinum), vadmurok (Daucus carota), libapimpó (Potentilla anserina), mezei csorbóka (Sonchus arvensis), ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara), szürke aszat (Cirsium canum). Természetesség: 2 Az alsó szakasz (S6, OB) leírását ld. a következő pontban! 4.3. Öreg-tó beeresztő műtárgy és osztómű helyén új műtárgy tervezése A Soponyai-víztározó nyugati oldalán elhelyezkedő, mesterségesen kialakított, körtöltéssel és tápcsatornával körbevett Öreg-tó mostani állapotában egy jó természetességű vizes élőhely, amely sok hasonló vonást mutat a természetes mocsári élőhelyekkel. A tó vízellátását biztosító műtárgyak azonban elhasználódtak, funkciójukat nem tudják ellátni, felújításuk igencsak szükséges. 29

30 Jellegtelen üde gyepek OB (Natura2000 besorolás: -) Az Öreg-tó (Soponya 0307a hrsz.) vízutánpótlását biztosító osztóműtárgy (Soponya 0292 hrsz.) a tápcsatorna medrében helyezkedik el. A csatorna érintett szakasza a bejárás időpontjában szárazon állt. A műtárgy közvetlen környezetében álló idős szomorúfűz (Salix alba cv. Tristis) árnyékoló hatása, illetve a kiszáradás következtében a mederben és a rézsűben csak a legközönségesebb lágyszárú fajok jelentek meg. Az ide vezető csapás mellett azonban előkerült 10 tő védett mocsári csorbóka (Sonchus palustris). Fajok: nád (Phragmites australis), csomós ebír (Dactylis glomerata), piros árvacsalán (Lamium purpureum), mezei csorbóka (Sonchus arvensis), ragadós galaj (Galium aparine), nagy csalán (Urtica dioica), pasztinák (Pastinaca sativa), mocsári csorbóka (Sonchus palustris). Természetesség: 1-2 Nem őshonos fafajok spontán állományai - S6 (Natura 2000 besorolás: -) Betelepített, vagy behurcolt és agresszív módon terjedő fásszárú növényfajokból kialakult spontán erdők. Durva antropogén beavatkozások (pl. fel nem újított tarvágás, lecsapolás, talajrétegek fölforgatása) hatására a termőhelyek másodlagossá válnak. A talajok erodálódnak vagy denudálódnak, a humuszos szint sérül vagy eltűnik, gyakran minerális talajrétegek kerülnek a felszínre. A bolygatás hatására élénk a talajok mikrobiális tevékenysége, gyorsul a lebontás, így tápanyag-feldúsulás, tápanyag-túlkínálat jelentkezik. Változás következhet be a termőhelyek vízgazdálkodási viszonyaiban is, kiszáradás vagy éppen vizesedés figyelhető meg. A fenti úton keletkezett másodlagos termőhelyek fényben gazdag területek. Az Öreg-tó lecsapoló műtárgyának környezetében egy spontán módon felnövő, éves, jórészt tájidegen fajokból (pl. mandzsufűz (Salix matsudana cv. Tortuosa), fehér akác (Robinia pesudoacacia), zöld juhar (Acer negundo)) álló fás állomány található, melynek gyepszintje is szegényes, sok gyomfajt tartalmaz (pl. nagy csalán (Urtica dioica)). Fajok: mandzsufűz (Salix matsudana cv. Tortuosa), fehér akác (Robinia pesudoacacia), fekete bodza (Sambucus nigra), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), erdei turbolya (Anthriscus sylvestris), nagy csalán (Urtica dioica), mezei csorbóka (Sonchus arvensis), kis bojtorján (Arctium minus), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum). Természetesség:

31 Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások B1a (Natura 2000 besorolás: -) A folyók, lassú folyású patakok hullámterének, tavak, holtágak parti zónájának, mocsaraknak trofitástól független, gyakran mésztartalmú, néha gyengén sós vagy alkalikus édesvizekkel öntözött, illetve átitatott talajú termőhelyei. Az ilyen állományokban a víz nem pang, a terület nem láposodik, ezért a víz nem fekete, hanem szürke vagy zöld. A növények állandóan vízben állnak, vagy a vegetációs időszak legalább egy részében termőhelyüket víz önti el. Magas (akár 2-3 méteres), általában vízben álló, jórészt elég homogén növényzeti foltok. Viszonylag fajszegény, az erős konkurencia által befolyásolt állományokat alkotnak, amelyekben jellemző a sarjtelep-képződés. Gyakran áthatolhatatlanok, különösen a nádasok esetében a lábon álló holt biomassza miatt. Vizes élőhelyeken szinte mindenütt közönséges. Partokon, nedves mélyedésekben is általában megtalálható. A szakirodalomban számos altípusa, konszociációja leírásra került, jelen esetben a legáltalánosabb Phragmitetum communis illik az élőhelyre. Az Öreg-tó belső, több hektáros nyílt vízű részét egy széles nádas zóna veszi körbe. A két műtárgy felújítása során minimális kiterjedésben érinteni fogják ezt az élőhelytípust is. Fajok: nád (Phragmites australis), mocsári sás (Carex acutiformis), parti sás (C. riparia), mezei csorbóka (Sonchus arvensis), felfutó sövényszulák (Calystegia sepium), sédkender (Eupatorium cannabinum), nagy csalán (Urtica dioica), ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara), magas aranyvessző (Solidago gigantea). Természetesség: Öreg-tó leeresztő műtárgy felújítási terve A meglévő műtárgy (0+912 kmsz) elbontását követően új vasbeton műtárgyat kell kialakítani. A műtárgyhoz a bejutás megoldható, de a műtárgy közvetlen közelében munkavégzés csak a tó leeresztését, vagy ideiglenesen víztelenített munkatér kialakítását követően valósulhat csak meg. A leírást (S6, OB és B1a) ld. a 4.3. beavatkozásnál! 4.5. Öreg-tó állapotrögzítő terv készítése, töltés rendbetétele Az Öreg-tó állapotrögzítő tervének elkészítéséhez a tó felmérésre került. Jelenlegi állapotában a tó az üzemi vízszint tartásához szükséges paraméterekkel nem rendelkezik. A tó töltéseit körben rendezni kell az előírt szintre (ÜVSZ+50cm=102,30mBf). A töltések rendezéséhez a jelenlegi töltések növényzetét le kell irtani. 31

32 4.6. Korpás-tó tervezése, töltésrendezése, és új tiltós zsilip kialakítása, az összekötő árok rendezése Az Öreg-tavat egy feltöltődött, fa- és cserjefajokkal benőtt mederrel jellemezhető, egyenes árok köti össze a szintén mesterségesen kialakított Korpás-tóval. Utóbbi vízellátása csak ezen keresztül lehetséges, azonban az árok szállítási kapacitása mára már nagyon lecsökkent. A bejárás időpontjában a csatorna teljesen szárazon állt. Nem őshonos fafajok spontán állományai - S6 (Natura 2000 besorolás :-) Betelepített, vagy behurcolt és agresszív módon terjedő fásszárú növényfajokból kialakult spontán erdők. Durva antropogén beavatkozások (pl. fel nem újított tarvágás, lecsapolás, talajrétegek fölforgatása) hatására a termőhelyek másodlagossá válnak. A talajok erodálódnak vagy denudálódnak, a humuszos szint sérül vagy eltűnik, gyakran minerális talajrétegek kerülnek a felszínre. A bolygatás hatására élénk a talajok mikrobiális tevékenysége, gyorsul a lebontás, így tápanyag-feldúsulás, tápanyag-túlkínálat jelentkezik. Változás következhet be a termőhelyek vízgazdálkodási viszonyaiban is, kiszáradás vagy éppen vizesedés figyelhető meg. A fenti úton keletkezett másodlagos termőhelyek fényben gazdag területek. Az Korpás-tó öreg töltését körben egy spontán módon felnövő, éves, jórészt tájidegen fajokból (pl. keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), fekete bodza (Sambucus nigra), fehér akác (Robinia pesudoacacia), zöld juhar (Acer negundo)) álló fás állomány található. Gyepszintje is szegényes, sok gyomfajt tartalmaz (pl. nagy csalán (Urtica dioica), jelentős a tájidegen magas aranyvessző (Solidago gigantea) borítása. Fajok: keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), fehér akác (Robinia pesudoacacia), fekete bodza (Sambucus nigra), zöld juhar (Acer negundo), nagy csalán (Urtica dioica), mezei csorbóka (Sonchus arvensis), kis bojtorján (Arctium minus), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), magas aranyvessző (Solidago gigantea). Természetesség: 1-2 Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások B1a (Natura2000 besorolás: -) A folyók, lassú folyású patakok hullámterének, tavak, holtágak parti zónájának, mocsaraknak trofitástól független, gyakran mésztartalmú, néha gyengén sós vagy alkalikus édesvizekkel öntözött, illetve átitatott talajú termőhelyei. Az ilyen állományokban a víz nem pang, a terület nem láposodik, ezért a víz nem fekete, hanem szürke vagy zöld. A növények állandóan vízben állnak, vagy a vegetációs időszak legalább egy részében termőhelyüket víz önti el. Magas (akár 2-3 méteres), általában vízben álló, jórészt elég homogén növényzeti foltok. Viszonylag fajszegény, az erős konkurencia által befolyásolt állományokat alkotnak, 32

33 amelyekben jellemző a sarjtelep-képződés. Gyakran áthatolhatatlanok, különösen a nádasok esetében a lábon álló holt biomassza miatt. Vizes élőhelyeken szinte mindenütt közönséges. Partokon, nedves mélyedésekben is általában megtalálható. A szakirodalomban számos altípusa, konszociációja leírásra került, jelen esetben a legáltalánosabb Phragmitetum communis illik az élőhelyre. Az Korpás-tó belső részét egy mintegy másfél hektáros, nyílt vízzel alig rendelkező nádas tölti ki. A töltésrendezés minimális mértékben ezt az élőhelyet is érinti a külső zónában. Fajszegély, de gyomfajokat alig tartalmazó élőhely, ezért nem az OA-ba, hanem a B1a-ba soroltuk. Fajok: nád (Phragmites australis), mocsári sás (Carex acutiformis), mezei csorbóka (Sonchus arvensis), felfutó sövényszulák (Calystegia sepium), sédkender (Eupatorium cannabinum), nagy csalán (Urtica dioica), ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara), orvosi ziliz (Althaea officinalis). Természetesség: 3 Nem őshonos fafajok spontán állományai X jellegtelen fátlan vizes élőhelyek S6 X OA (Natura 2000 besorolás: -) Az árokban és környezetében itt is egy spontán módon felnövő, 20 év körüli, jórészt tájidegen fajokból (pl. keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)) álló fás állomány látható, melynek gyepszintje a lazább lombkoronaszint miatt némileg fajgazdagabb, de így jórészt közönséges növényfajok alkotják (pl. szálkás tarackbúza (Elymus caninus)). Magas a gyomfajok borítása is (pl. mezei aszat (Cirsium arvense), siska nádtippan (Calamograstis epigeios), magas aranyvessző (Solidago gigantea)). Fajok: keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), fekete bodza (Sambucus nigra), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), magas aranyvessző (Solidago gigantea), nád (Phragmites australis), siska nádtippan (Calamagrostis epigeios), szálkás tarackbúza (Elymus caninus), parti sás (Carex riparia), mocsári sás (C. acutiformis), nagy csalán (Urtica dioica), erdei turbolya (Anthriscus sylvestris), hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga), fekete csucsor (Solanum nigrum), ebszőlő csucsor (S. dulcamara), orvosi ziliz (Althaea officinalis), mezei aszat (Cirsium arvense), mezei csorbóka (Sonchus arvensis). Természetesség: Öreg-tó vízjogi létesítési engedélyeztetési terv módosítása (Korpástóval összevonva) 33

34 1. sz. térkép: A beavatkozási pontok helyszíneinek vegetációtérképe 4.8. Nádor csatornába torkolló 2 db műtárgy felújítása, ill. cseréje A Nádor-csatornába torkolló két árok korábbi funkciója a mellettük elterülő gyepterületek víztelenítése volt. A torkolati részen több évtizede épült tiltós műtárgyak elvileg lehetőséget biztosítanak az árkokon érkező vizek visszatartására, azonban rossz műszaki állapotuk ezt nem teszi lehetővé, természetvédelmi célú felújításuk elengedhetetlen. A Nádorcsatorna jobb parti töltésében most is meglévő kettő tiltós áteresz felújítása (Aba 0142, Soponya 0243/1), így biztosítva az ide torkolló csatornákban (Csősz 093, Soponya 0256/4, 13 b) érkező víz visszatartására és a szomszédos gyepterületek (Csősz 091, Soponya 0253/3 a, c, d, g, 0256/4, 0256/13 b), sekély mélységű elárasztására. Magaskórós ruderális gyomnövényzet OF (Natura 2000 besorolás: -) A Nádor-csatorna iszapkotrását a bejárások időpontjában végezte a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A munkálatok részeként a két vízi műtárgy által érintett töltésszakaszok tetején haladó földutat stabilizálták. A beavatkozások eredményeként egy erősen gyomos, magas növésű gyomfajok által uralt ruderális növényzet jött létre a töltés tetején, illetve a kétoldali rézsűn egyaránt. 34

35 Fajok: ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), kanadai betyárkóró (Erigeron canadensis), egynyári seprence (Stenactis annua), fehér libatop (Chenopodium album), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus). Természetesség: 1 Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek OA (Natura 2000 besorolás: -) Jellegtelen, degradált vizes vagy kiszáradó vizes élőhelyek, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be, és fásszárú növényzetet nem vagy alig tartalmaznak. A jellegtelenség oka és a területeredete igen sokféle lehet. Ide tartoznak pl. a kiszáradt, elgyomosodott vagy másodlagos, regenerálódó magassásosok, a jellegtelen nádasok, a változó vízszint; vagy időnként kiszáradó holt medrekben, folyómedrekben és kubikgödrökben található jellegtelen mocsári közösségek, az ártéri és mocsári ruderális és félruderális növényzet a nedvesebb típusai és a belvizes szántók másodlagos mocsarai, nádasai, zsiókásai is. A Nádor-csatornába torkolló két sekély árok, illetve a mellette elterülő laposok növényzetét alacsony növésű, elég fajszegély, jelenleg az év nagy részében szárazon álló, kaszálatlan nádas állományok uralják. Fajok: nád (Phragmites australis), széleslevelű gyékény (Typha latifolia), mocsári sás (Carex acutiformis), parti sás (C. riparia), magas aranyvessző (Solidago gigantea). Természetesség: 1-2 Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok OB (Natura 2000 besorolás: -) A jellegtelenség oka és a terület eredete igen sokféle lehet. Ide tartozik az ártéri és mocsári ruderális és a félruderális gyomnövényzet, a hullámtéri liánosok, szedresek, a hullámtéri, gátmenti másodlagos, jellegtelen magaskórósok (Tanacetum, Cirsium, Chenopodium, Atriplex, Polygonum, Bidens, Rumex és Xanthium fajok) és jellegtelen üde rétek (Alopecurus, Dactylis, Agrostis, Agropyron fajok). Ezen kívül az elgyomosodott, felhagyott üde legelők, a regenerálódó, korábban műtrágyázott vagy felülvetett kaszálók, a jellegtelen, kiszáradó buckaközi élőhelyek, a Calamagrostis-os jellegtelen rétek. A felvételezések időpontjában a területen található rét jellegű élőhelyek intenzív kezelés alatt álltak. Jelentős részüket egytarlóra lekaszálták, majd a sarjút egy 300-as birkanyájjal legeltették, Ebből kifolyólag a pontos növényzeti típus megállapítása nehézkes volt. Azonban a generalista (pl. fehér here (Trifolium repens), közönséges vasfű (Verbena officinalis)), illetve a gyomfajok (pl. kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), siska nádtippan (Calamograstis epigeios)) magas aránya eltolta a besorolást a jellegtelen, kis természetességű élőhelyek irányába. 35

36 Fajok: barna palka (Cyperus fuscus), angolperje (Lolium perenne), réti perje (Poa pratensis), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), siska nádtippan (Calamograstis epigeios), szittyó faj (Juncus sp.), mocsári sás (Carex acutiformis), rókasás (C. vulpina), nagy útifű (Plantago major), libapimpó (Potentilla anserina), szúrós szerbtövis (Xantium spinosum), eperhere (Trifolium fragiferum), mirigyes libatop (Chenopodium botris), szarvaskerep (Lotus corniculatus), csombormenta (Mentha pulegium), fehér here (Trifolium repens), közönséges vasfű (Verbena officinalis), vörös fogfű (Odontites rubra), vízi gamandor (Teucrium scordonium), réti imola (Centaurea jacea). Természetesség: sz. térkép: A 4.8. beavatkozási pont helyszínének vegetációtérképe 4.9. Sárszentágotai Sós-tó mederrekultiváció, illegális töltés megbontásával A Sárvíz-völgy egyik legszebb szikes tómedre a Sárszentágota belterületével szinte határosan elhelyezkedő Sós-tó. Sajnos a korábbi horgászat hasznosítás következtében a tómedret egy megközelítőleg észak-déli irányú mesterséges töltéssel ketté osztották, így a keleti mederrészben a mai napig jóval magasabb vízszint alakul ki évről évre. A augusztusi bejárások idején itt még közel félméteres vízmagasság volt megfigyelhető, míg a töltés nyugati oldalán elterülő nagyobb mederrész már hetek óta szárazon állt. A töltés átvágásával a szikes tómeder egészére kiterjedő némileg alacsonyabb, de hosszabb ideig tartó vízborítás érhető el. 36

37 Jellegtelen üde gyepek OB (Natura2000 besorolás: -) Az elválasztó töltést egy erőteljesen nádasodó, egyébként zavarástűrő, generalista és gyomfajokból álló mezofil gyep borítja. Korábban kaszálhatták, esetleg legeltethették, az elmúlt pár évben azonban valószínűleg semmilyen kezelést nem kapott. Fajok: nád (Phragmites australis), csomós ebír (Dactylis glomerata), nádképű csenkesz (Festuca arundinacea), jakabnapi aggófű (Senecio jacobaea), hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga), mezei varfű (Knautia arvensis), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias), vörös fogfű (Odontites rubra), bársonykerep (Tetragonolobus maritimus), pasztinák (Pastinaca sativa), közönséges gyujtoványfű (Linaria vulgaris), mezei katáng (Cichorium intybus), mezei csorbóka (Sonchus arvensis), sárkerep lucerna (Medicago falcata). Természetesség: 2-3 Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak B6 (Natura2000 besorolás: 1530) A Sós-tó medrét teljesen körbeveszi az élőhely. Viszonylag fajszegély, de számos jellegzetes sziki élőhelyekhez kötődő növényfajt (pl. zsióka (Bolboschoenus maritimus), sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp, pannonicus)) felmutató típus. Fajok: nád (Phragmites australis), zsióka (Bolboschoenus maritimus), róka sás (Carex vulpina), mocsári sás (C. acutiformis), mezei csorbóka (Sonchus arvensis), felfutó sövényszulák (Calystegia sepium), sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp, pannonicus), parajlibatop (Chenopodium bonus-henricus), laboda faj (Atriplex sp.), sédkender (Eupatorium cannabinum), közönséges rence (Utricularia vulgaris), réti bolhafű (Pulicaria dysenterica). Az élőhely természetessége: 3-4 Padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete F5 (Natura2000 besorolás: 1530) A vegetációs időszak jelentős részében vízzel borított szikes tavakban az élőhely kiszáradása után megjelenő, zömmel egyéves fajok által alkotott halofiton növényzet, valamint padkaközi pangóvizes területeken kialakult vakszik, szikér és kis borítású (<50%), általában alacsony növényzet. A szikes tavi élőhelyek tartósan szikes vízzel borítottak. A vízborítás olyan hosszú idejű, hogy évelő növényzet nem tud fennmaradni. A sóhatás alatt álló területek mélyedéseinek vízkészlete a csapadékvízből, a talajvízből és a felszíni összefolyásból származik. A víz csak párolgás útján távozhat, mivel egyrészt a betöményedő vízből kicsapódó vízzáró karbonátiszap, másrészt a szikes talajokra jellemző kis vízáteresztő képesség miatt a beszivárgás kicsi. A víz elpárolgása után szoloncsák, vagy a szikfok zóna mélyedéseiben szoloncsákos szolonyec talaj marad vissza. Igazi kontinentális, a sztyep, 37

38 erdőssztyep zónához kötődő, intrazonális élőhely, jellegzetesen pontuszi-pannon elterjedtséggel. Kis borítású, kevés fajú állományokat alkotnak. A Sós-tó nyugati, nyár végére teljesen leszáradó medrében kialakuló élőhelytípus. A visszahúzódó víz nyomában nagy, növényzetmentes foltok jöttek létre, amelyeket azonban a part felől a növényzet fokozatosan kolonizál. Fajok: sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), zsióka (Bolboschoenus maritimus), hegyes bajuszpázsit (Crypsis aculeata), sziki őszirózsa (Aster tripolium, ssp. pannonicus), szálkás libatop (Chenopodium aristatum), mirigyes libatop (Ch. botrys). Természetesség: 3-4 Szikes tavak hínárnövényzete A5 (Natura 2000 besorolás: 1530) Kistermetű, gyökerező hínárnövények sekély, szikes tavakban vagy tócsákban élő, úszó (Ranunculus) vagy alámerült (Zannichelia, Potamogeton, Chara) fajszegény hínárvegetációja. A Sós-tó keleti, víz alatt álló részét egy nagy, összefüggő nyíltvízi élőhely alkotja. Az nyár végén lezajlott bejárások során csupán néhány gyakoribb hínárnövény lehetett megfigyelni. Fajok: érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum), fésűs békaszőlő (Potomogetom pectinatum), közönséges rence (Utricularia vulgaris) szaporítóképlete. Természetesség: sz. térkép: A 4.9. beavatkozási pont helyszínének vegetációtérképe 38

39 4.10. Fehértavi-árok természetközeli rendezése, átjárhatóvá tétele A Fehér-tó azok közé a vizes élőhelyek közé tartozik, amelyeket közvetlenül a védetté nyilvánítás előtt csapoltak le. Az egykori, még ma is jól megfigyelhető szikes tómeder közepén egy lapos töltéssel kísért vízelvezető árkot húztak, mely a befogadó Sárkány-árok felé halad. Az utóbbi másfél évtizedben a lecsapoló árok vége a feliszapolódás, illetve a gépjármű közlekedés okozta hordalékbevitel miatt teljesen eltömődött, ennek ellenére az eredeti vízállapotokat csak a tómeder tengelyében végigfolyó árok részleges megszüntetésével lehet elérni. Szikes rét üde mézpázsitos szikfok, F2 X F4 (Natura2000 besorolás: 1530) A Fehér-tó medrének északi felében igen jó ökológiai állapotban lévő, szikes réteket találunk, melyek egymást váltva döntően az F2 és F4 élőhelytípusba sorolhatóak. Mivel egymás mellett, egymás átmenetében jelennek meg, bonyolult folthálózatot alkotva, így a két élőhely térképi megjelenését és jellemzését nem különítettük el. A kisebb, néhány 10 m 2 -es foltokban előkerült vakszikes növényzeti állományokat sem térképeztük külön. Az F2 szikes rétek magasfüvű, a vegetációs időszak kezdeti szakaszán átmenetileg vízzel borított rétek, melyek különböző mértékben szikesedett réti talajokon alakulnak ki. Állományalkotó fajuk a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). Normális csapadékú években ősztől kora nyárig vizenyősek, a maximális vízmélység (vízborítás) a hóolvadás utáni hetekben jellemző. Nyáron teljesen kiszáradnak vagy csupán nedvesek, száraz időben a talajfelszín megrepedezik. Az itt előforduló F2 szikes rétek jellemző fajai: fehér tippan (Agrostis stolonifera), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), zsióka (Bolboschoenus maritimus), béka szittyó (Juncus effusus), szarvaskerep (Lotus corniculatus), orvosi ziliz (Althaea officinalis). A területen mintegy 200 tő védett kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) tőlevelet találtunk, ami körülkerítésre kerül. A vizsgált területen az F2 szikes rétek mélyebb részein, leginkább zárványként, szép mézpázsitos állományok (F4) is kifejlődtek. Ezek erősen szikes talajú, szintén hosszabb ideig vízborította (tavasszal vizes, nyáron akár csontszáraz), rétszerű gyepek. A padkás szikesek vakszik növényzete (F5) felé csak önkényes határ húzható. Fő növényfaja a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa). A többi növényfaj alacsony borítást ér le: pl. pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium), fehér tippan (Agrostis stolonifera), bárányparéj (Camphorosma annua). Fajok: békaszittyó (Juncus effusus), nád (Phragmites australis), sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), siska nádtippan (Calamograstis epigeios), fehér tippan (Agrostis stolonifera), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), szárnyasmagvú budavirág (Spergularia maritima), sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp, pannonicus), szálkás libatop (Chenopodium aristatum), szarvaskerep (Lotus corniculatus), bárányparéj (Camphorosma annua), réti peremizs (Inula brittanica), pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium), közönséges vasfű (Verbena officinalis), orvosi ziliz (Althaea officinalis), sóvirág (Limonium gmelinii ssp. 39

40 hungaricum), sziki pozdor (Scorsonera cana), nagy útifű (Plantago major), kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum). Természetesség: 4 Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak B6 (Natura2000 besorolás: 1530) Erősen szikes talajú, a vegetációs időszak jelentős részében (esetleg egészében) szikes vízzel borított mocsarak, amelyek növényzetét uralkodóan zsióka (Bolboschoenus maritimus), esetleg konszociáció alkotóként a nád (Phragmites australis) alkotja. Sekély, általában cm mély, magas sótartalmú (legtöbbször lúgos) vízű élőhely. A legnagyobb vízmélység a tavaszi hóolvadást követően alakul ki, majd normális csapadékú években (a nem szabályozott élőhelyeken) a vízmélység folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az élőhely nedvességét biztosító víz jelentős része származhat a talajvízből, mely egyben - az eddigi feltételezések szerint - a szikesedést okozó sók forrása is. Az élőhely kialakulása és tartós fennmaradása magas talajvízszinthez és párologtató vízgazdálkodású területekhez kötődik. Kontinentális, a sztyep, erdőssztyep zónához kötődő intrazonális élőhely. Az élőhely növényzetének fiziognómiáját a magas növésű ( cm) kákafélék határozzák meg. A növényzet alkotásában jelentős lehet még a nád, amely a kákafélék fölé nőhet (akár 2,5 m magas is lehet). Itt a kissé atipikus Bolboschoeno-Phragmitetum társulást láthatjuk, amelyben a szikes tómederdéli felén ér el nagy borítást. A peremeken elhelyezkedő, a szomszédos szántókhoz közeli állományait már inkább a nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások (B1a) közé sorolhatjuk. Fajok: közönséges nád (Phragmites australis), zsióka (Bolboschoenus maritimus), fehér tippan (Agrostis stolonifera), nádképű pántlikafű (Phalaris arundinacea), rókasás (Carex vulpina), felfutó sövényszulák (Calystegia sepium). A nádas szélén sok helyen lehetett látni a közönséges rence (Utricularia vulgaris) gömbölyű terméseit. Természetesség: 3-4 Nem őshonos fafajok spontán állományai X jellegtelen üde gyepek S6 X OB (Natura 2000 besorolás: -) Az árok alsó szakaszán és az azt kísérő töltésen egy spontán módon felnövő, 25 év körüli, jórészt tájidegen fajokból (pl. keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)) álló kisebb ligeteket, köztük pedig között fajszegény üdébb gyepeket találunk sok gyomfajjal (pl. kanadai betyárkóró (Erigeron canadensis), olasz szerbtövis (Xanthium italicum)). Fajok: hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), nád (Phragmites australis), réti perje (Poa pratensis), mocsári sás (Carex 40

41 acutiformis), nagy útifű (Plantago major), hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga), réti here (Trifolium pratense), kanadai betyárkóró (Erigeron canadensis), közönséges vasfű (Verbena officinalis), mezei aszat (Cirsium vulgare), vízi peszérce (Lycopus europaeus), hamvas szeder (Rubus caesius), sédkender (Eupatorium cannabinum), vadmurok (Daucus carota), libapimpó (Potentilla anserina), olasz szerbtövis (Xanthium italicum), mezei csorbóka (Sonchus arvensis), ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara), szürke aszat (Cirsium canum). Természetesség: Fehértavi árok É-i végénél átvezető út nyomvonalának rögzítése, természetbe illesztése A területen átvezető út nyomvonalában a tervnek megfelelően gázló jellegű műtárgyat kell kialakítani. A gázló (0+048 kmsz) kialakítása során vízépítési terméskővel töltött RENO matrac kerül beépítésre, melynek felső síkját betonozással kell stabilizálni. A gázló méretei: 5 m talpszélesség, összesen 11 m szélesség. Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OC (Natura2000 besorolás: -) A tervezési területen a szikes tómedert északról határoló töltés területét borítja. Megjelenése erősen függ az adott év csapadékviszonyaitól, illetve a mélyebben elhelyezkedő vízhatású növénytársulások vízborításától, de hatással vannak a szikes környezet fajai is. Az időszakos mezőgazdasági gépekkel történő közlekedés miatt egy közepes növésű, a taposást mérsékelten elviselő növényekből álló élőhely alakult ki, amelyben a gyomfajok is gyakoriak. Fajlista: közönséges tarackbúza (Elymus repens), sovány csenkesz (Festuca pseudovina), jakabnapi aggófű (Senecio jacobaea), tejoltó galaj (Galium verum), nagy útifű (Plantago major), sóska faj (Rumes sp.), vadmurok (Daucus carota), szálkás libatop (Chenopodium aristatum), közönséges cickafark (Achillea millefolium), pasztinák (Pastinaca sativa), kanadai betyárkóró (Erigeron canadensis), közönséges mécsvirág (Silene vulgaris), fekete üröm (Artemisia vulgaris), bársonykerep (Tetragonolobus maritimus), mezei katáng (Cichorium intybus), csattanó maszlag (Datura stramonium), mezei aszat (Cirsium arvense), keszegsaláta (Lactuca serriola), apró szulák (Convolvulus arvensis), mezei iringó (Eryngium campestre), farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias), tövises iglice (Ononis spinosa). Természetesség:

42 4. sz. térkép: A és beavatkozási pontok helyszínének vegetációtérképe Soponyai tározó területén dongautak/bürühidak kialakítása A tervben jelölt helyeken kerül kiépítésre. Szerkezete akác cölöpökből, melegen hajlított U szelvényből, és azon elhelyezett palló járófelületből áll. A cölöpök mederben történő elhelyezéséhez kotrógépet kell használni, mely minimum mocsárjáró képességekkel rendelkezik. Leeresztett Soponyai-tározó esetén mocsárjáró, de üzemi vízszint közeli vízállás esetén úszókotró használat válhat szükségessé. A Soponyai-tározó belső része U9 állóvíz Á- NÉR kategóriába tartozik. Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások B1a (Natura2000 besorolás: -) A folyók, lassú folyású patakok hullámterének, tavak, holtágak parti zónájának, mocsaraknak trofitástól független, gyakran mésztartalmú, néha gyengén sós vagy alkalikus édesvizekkel öntözött, illetve átitatott talajú termőhelyei. Az ilyen állományokban a víz nem pang, a terület nem láposodik, ezért a víz nem fekete, hanem szürke vagy zöld. A növények állandóan vízben állnak, vagy a vegetációs időszak legalább egy részében termőhelyüket víz önti el. Magas (akár 2-3 méteres), általában vízben álló, jórészt elég homogén növényzeti foltok. Viszonylag fajszegény, az erős konkurencia által befolyásolt állományokat alkotnak, amelyekben jellemző a sarjtelep-képződés. Gyakran áthatolhatatlanok, különösen a nádasok esetében a lábon álló holt biomassza miatt. Vizes élőhelyeken szinte mindenütt közönséges. Partokon, nedves mélyedésekben is általában megtalálható. A nyílt vízfelületek felé tavikákással, gyökerező, vagy lebegőhínárossal lehet szomszédos, a part felé puhafaliget, vagy sásrét, mocsárrét követheti. A különféle mélyedések azonban mezőgazdaságilag művelt, 42

43 vagy szárazabb területektől övezve is lehetővé teszik ilyen foltok kialakulását. A szakirodalomban számos altípusa, konszociációja leírásra került, jelen esetben a legáltalánosabb Phragmitetum communis illik az élőhelyre. A bürühídak a Soponyai-víztározó szélét borító keskeny nádszegélyben kerülnek kialakításra. A korábbi madárgyűrűzési tevékenység következtében jelenleg is a madárfogó hálók nyiladékai láthatóak a területen. Elég fajszegély élőhelytípus, csak a közönséges nádas fajokat tartalmazza. Mivel azonban tartósan víz alatt áll, illetve a gyomfajok aránya minimális, így nem az OA, hanem a B1a típusba soroltuk. Fajok: nád (Phragmites australis), róka sás (Carex vulpina), mocsári sás (C. acutiformis), parti sás (C. riparia), mezei csorbóka (Sonchus arvensis), felfutó sövényszulák (Calystegia sepium), sédkender (Eupatorium cannabinum), nagy csalán (Urtica dioica), ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara). Természetesség: 3 5. sz. térkép: A beavatkozási pont helyszínének vegetációtérképe 43

44 Madarak Míg a Sárvíz-völgye egésze zoológiai szempontból országos jelentőséggel bír különösen a madárvilág tekintetében addig a tervezési terület csak kevés védett, illetve Natura 2000 jelölő faj számára biztosít élőhelyet. Faj Fülemülesitke Fészkelő állomány Telelő állomány Átvonuló állomány 1-2 pár Jégmadár - x x Vörös gém - x x Üstökösgém - x x Cigányréce 1-2 pár pld. Bölömbika - x x Fattyúszerkő - x Kormos szerkő - x Fehér gólya - x Barna rétihéja 1-2 pár Kékes rétihéja - x x Nagy kócsag - x x Kis kócsag - x x Rétisas - x x Gólyatöcs? x Törpegém 1-2 pár Szerecsensirály - x Kékbegy 1-3 pár Kis bukó pld. Bakcsó - x Pajzsoscankó - x 44

45 Kanalasgém - x Gulipán? x Küszvágó csér - x Réti cankó - x Nagyszámú védett, fokozottan védett, illetve Natura 2000 jelölő madárfaj költőállománya fordul elő a beavatkozási pontok közelében. Ezek a következők: fülemülesitke, cigányréce, barna rétihéja, kékbegy, törpegém, gólyatöcs, gulipán. Ezen kívül a terület a tavaszi/őszi vonulás, illetve a telelési időszak alatt még további jelölő fajoknak jelent táplálkozó és pihenő helyet: vörösnyakú lúd, kékes rétihéja, pajzsos cankó, réti cankó. Közepes, vagy sekély vízállás esetén többezres liba, réce, illetve parti madár tömeg keresi fel a területet. Elmondható, hogy a tervezési terület madártani szempontból országos jelentőségű. Tájképileg szintén jó adottságokkal rendelkezik a terület: a környező területek nagy kiterjedésű nyílt vízfelületei, a körülötte elterülő kiterjedt nádasok és gyepek, háttérben a Velencei-tó vonulatával értékes tájképi megjelenést biztosítanak A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása Élőhelytípusok Közvetlen érintettség: A tervekben szereplő beavatkozások különbözőképpen érintik a természetközeli élőhelyeket (jelölő élőhely SPA révén nincs): A tervekben szereplő beavatkozások által érintett terület nagysága mintegy 1000 m 2, itt várható az érintett élőhelyek minimális területen bekövetkező megszűnése. Ezek közül csupán a Fehér-tó árokmegszüntetése, illetve a Sós-tó töltésmegbontása által érintett, mintegy 500 m 2 kiterjedésű szikes élőhelyek számítanak természetközelinek (3-4.): szikes tavak hínárnövényzete A5, szikes rét üde mézpázsitos szikfok - F2 X F4, padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete F5, zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak B6. Az így megszűnő, illetve átalakuló élőhelyek nagysága azonban a Sárvízvölgy egészét tekintve elenyésző. A további érintett élőhelyek (B1a, OA, OB, OC, OF, S6) természetessége alacsony (1-3.), kiterjedésük szintén minimális a megmaradó, igénybe nem vett hasonló élőhelyekhez képest. A közlekedés, időleges deponálás stb. során élőhelyek megszűnése nem várható, itt a negatív hatásokat a kivitelezés időpontjának helyes megválasztásával ( hó, száraz talajviszonyok) szinte teljesen ki lehet küszöbölni. A közvetlen érintettség tehát az alábbi hrsz-eken valósul meg: ld sz. melléklet. 45

46 Madarak Zoológiai szempontból legfontosabb a terület igen gazdag madárvilága. A vizsgálati területen az alábbi jelölőfajok előfordulását figyeltük meg: Fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) Politipikus faj, két alfajjal. Fészkelőterülete Dél- és Délkelet Európától Közép-Ázsiáig terjed. A kontinentális állomány elterjedése a Duna vonalát követi. Nagyobb gyékényesek és gyékénnyel kevert, nagy kiterjedésű nádasok kisszámú fészkelője. Hazánkban a költőállomány a Fertőn, a Velencei-tavon, a Kis-Balatonon, a Kiskunságban és a Hortobágyon koncentrálódik. A beavatkozással érintett területen a sárszentágotai Sós-tó, illetve a soponyai Öreg-tó, Korpás-tó nádasainak szegélyében 1-2 pár fészkel. A fészkelési időszakra időzített munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak a fészkelésekre. Konkrét fészekaljak pusztulásának esélye ugyan kicsi, de nem zárható ki. A természetvédelmi területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen a későbbi fészkelésre közvetlen hatást nem gyakorolnak. Jégmadár (Alcedo atthis) A Magyarországon is költő (A. a. ispida) alfaj elterjedési területe Európában a törzsalaktól északra, hozzávetőlegesen az é. sz. 60o-ig, az Atlanti-partvidéktől és a Britszigetektől az Urálig terjed. Folyó- és állóvizek, csatornák, hegyi patakok meredek partszakadásaiban, agyag- és löszfalaiban készít fészkelő járatokat. Magyarországon a számára alkalmas területeken kis számban általános fészkelőnek tekinthető. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető elsősorban március és november között, de enyhe teleken áttelelő egyedek is megjelenhetnek. A beavatkozás által érintett területen előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Vörös gém (Ardea purpurea) Elterjedési területe Európától Kelet-Szibériáig, a délkelet-ázsiai szigetvilágig húzódik, de Észak-, Nyugat- és Kelet-Afrika egyes részein és Madagaszkáron is fészkel. Európában a törzsalak, az A. p. purpurea fordul elő. Az Alföld és a Dunántúl nádas-gyékényes tavainak, mocsarainak és holtágainak helyenként elég gyakori fészkelője. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. A beavatkozás által érintett területen előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Konkrét fészkelő párok költési sikerét a beruházás az építési fázisban nem fogja kedvezőtlenül érinteni. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. 46

47 Üstökösgém (Ardeola ralloides) Sok kisebb szigetszerű költőterülete van Európa D-i területein, ÉNy-Afrikában, Kis- Ázsiában, egészen az Aral-tóig és DK-Iránig. Afrika Szaharától D-re fekvő részén több nagyobb elterjedési területe is van. Vonuló madár, többségük a trópusi területeken telel. Ártéri erdők és bokrosokkal tarkított nádas mocsarak vegyes gémtelepeinek rendszeres fészkelője. Elsősorban a Tisza mentén költ, de vannak telepei a Hortobágyon, a Kőrösök mentén, a Kiskunságban és a Dunántúlon is. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. A beavatkozás által érintett területen előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. Cigányréce (Aythya nyroca) Összefüggő költőterülete Lengyelországtól és a Kárpát-medencétől K-Európán át Ny- Mongóliáig és Ny-Kínáig húzódik. Sűrű növényzettel borított tavak és mocsarak megfogyatkozott állományú költő madara. A hazai állomány jellemzően vonul, kivételesen át is telel. A beavatkozással érintett területek közül a sárszentágotai Sós-tó, illetve a soponyai Öreg-tó területén váltakozó intenzitással 1-2 pár fészkel. Vonulási/telelési időszakban a beavatkozásokkal érintett területeken megpihenő állomány maximális nagysága az példányt is eléri. Az építési munkák közül a meglévő műtárgyak felújításához, átépítéséhez, töltésbontáshoz kapcsolódó emberi zavarás, munkagépek jelenléte a közvetlen beavatkozás néhány 10 m-es környezetében jelentkezhet közvetlen zavarással, mely beavatkozások a fészkelésre alkalmas területektől jelentős távolságra valósulnak meg. Az időbeli korlátozások figyelembe vételével végzett kivitelezés esetén a munkálatoknak semmilyen hatása nem lesz a fészkelésekre. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. Vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) ÉNy-Szibériában a Jamal-félsziget keleti harmadától a Gidai- és Tajmir-félszigetig fészkel. Észak-déli elterjedése a 75 o és a 67 o északi szélességi fok közötti. Élőhely választása az arktikus nyílt és bokros, valamint a szubarktikus erdős tundrákon oszlik meg. Hazánk területén nem fészkel. Október második fele és az első keményebb fagyok között, valamint február első fele és március vége között magányos egyedei vagy néhány példányból ritkábban több tucat egyedből álló kisebb csapatai nagyobb, akár több százas, vagy tízezres példányszámú és jóval gyakoribb fajhoz (elsősorban nagy lilikekhez (Anser albifrons)) tartozó libacsapatokhoz csapódva megjelenhetnek a nagyobb nyílt vízfelületeken. 47

48 A beavatkozással érintett területen elsősorban a Nádas-tóban váltakozó intenzitással 1-15 példány jelenik meg a vonulási/telelési időszakban. A fészkelő szigetek, illetve a bürü híd kialakítására a nyár végén (augusztus-szeptember) kerülhet sor, ekkor a faj még nem jelenik meg a területen. A hosszabb ideig tartó vízmentes állapot zavaró hatást okozhat. Ugyanakkor a Natura 2000 terület további nyílt vizes területein Velencei-tó, Dinnyésiivadéknevelő tórendszer továbbra is megfelelő kiterjedésű pihenő-, táplálkozó helyeket biztosít a faj számára. A természetvédelmi területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. Bölömbika (Botaurus stellaris) A törzsalak eurázsiai elterjedési területének nyugati határa az Atlanti-, míg keleti határa a Csendes-óceán, legészakibb költőterületei D-Skandináviában és Szibériában találhatók, míg a legdélibbek Törökországban, Iránban, Afganisztánban, Mongóliában és É-Kínában vannak. Magyarországon elsősorban az Alföld nagy kiterjedésű összefüggő nádasainak, nádas tavainak és sziki mocsaraknak jellegzetes fészkelő madara, de megtalálható a Balatonnál, a Kis-Balatonnál, a Velencei-tónál és a Dunántúl halastavainál is. Vonuló (február-november), de teljesen be nem fagyott tavak, csatornák mentén át is telelhet. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. A beavatkozás által érintett területen előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. Fattyúszerkő (Chlidonias hybrida) A törzsalak Európa DNy-i, középső és DK-i területein egészen Kazahsztánig és a Közel-Keletig költ. Vonuló, telepes fészkelő faj, mély vízű nyílt mocsarakban, halastavakon és holtágakban. Az utóbbi időkben a leggyakoribb szerkő fajjá vált hazánkban. Legnagyobb telepei az alföldi halastavakon és a Kis-Balatonnál vannak, de alkalmanként egyéb szikes tavakon is megjelennek. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. A beavatkozás által érintett területen előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. 48

49 Kormos szerkő (Chlidonias niger) Két alfaja ismert, amelyek közül a törzsalak Európa főleg kontinens közepi zónájában költ. Telepes fészkelő ritkás növényzettel benőtt kisebb-nagyobb mocsarakban, halastavakon és holtágakban. Az utóbbi időkben állománya megfogyatkozó hazánkban. Legnagyobb telepei az alföldi halastavakon és a Kis-Balatonnál vannak, de alkalmanként egyéb szikes tavakon is megjelennek. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. A beavatkozás által érintett területen előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. Fehér gólya (Ciconia ciconia) A törzsalak Európában, ÉNy- és D-Afrikában, Kis-Ázsiában él. Hosszú távú vonuló faj, K-európai állománya K-Afrikában, kisebb részben D-Afrikában telel. Országszerte elterjedt, gyakori fészkelő lakott területeken. Populációsűrűsége hazánk délnyugati és északkeleti részében a legnagyobb. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. Vonulási/gyülekezési időszakban nagyobb csapatai is táplálkoznak a különleges madárvédelmi területen. A beavatkozás által érintett területen előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. Barna rétihéja (Circus aeruginosus) A törzsalak költőterülete Európában az 55. fokig, kelet felé Dánián, Svédország déli részén át a finn sarkkörig húzódik. Európa déli részén, így Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország területén elterjedése foltszerű. Hazánkban elég gyakori, gyorsan növekvő állományú fészkelő a sík- és dombvidéki nádas-gyékényes mocsárréteken és halastavakon. A Sárszentágotai Sós-tó, illetve a Soponyai Öreg-tó nádasaiban 1-1 pár költése valószínűsíthető. A további területeket táplálkozási céllal alkalmilag keresi fel. A fészkelési időszakra időzített munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak a fészkelésekre. Konkrét fészekaljak pusztulásának esélye ugyan kicsi, de nem zárható ki. Az építési munkák közül a töltés elbontásához, a meglévő műtárgyak felújításához, átépítéséhez kapcsolódó emberi zavarás, munkagépek jelenléte a közvetlen beavatkozás néhány 10 m-es környezetében jelentkezhet közvetlen zavarással, különösen a kotlási időszak elején (április-május eleje). A kotlás előre haladásával, a fióka nevelés során ez a hatás jelentősen csökken. 49

50 Az időbeli korlátozások figyelembe vételével végzett kivitelezés esetén a munkálatoknak semmilyen hatása nem lesz a fészkelésekre. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Törzsalakjának költőterülete Európában a sarkkörtől Spanyolország északi részéig, illetve Írországtól kelet felé Közép-Ázsián át Kamcsatkáig és a Szahalin-szigetekig terjed. Hazánk területén nem fészkel. Gyakori átvonuló és telelő vendég a síksági és dombvidéki nyílt területeken, füves pusztákon, nedves réteken, kaszálókon, mocsarakban, mezőgazdasági területeken októbertől áprilisig. A faj táplálkozó példányai alkalmilag előfordulnak október és április eleje között a beavatkozás által érintett terület felett. Az ekkor előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Az érintett munkálatoknak az üzemelési fázisában várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli telelő állományára. Nagy kócsag (Egretta alba) Világszerte elterjedt, politipikus faj. Közép- és Kelet-Európában, valamint Ázsia délnyugati és középső részein a törzsalak, vagyis az E. a. alba alfaj fészkel. Az Alföld és a Dunántúl nádas mocsarainak és halastavainak kisebb-nagyobb telepekben költő elég gyakori fészkelője. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. A felbukkanó táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. Kis kócsag (Egretta garzetta) A törzsalak Európa déli felén, Északnyugat-Afrikában, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Japánban honos, de Afrika Szaharától délre eső területein is többfelé fészkel. A Tisza és a Duna, valamint mellékfolyók melletti ártéri ligeterdők, továbbá a fákkal és bokrokkal tarkított alföldi mocsarak és halastavak telepes fészkelője. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. Egyedeire a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. Rétisas (Haliaeetus albicilla) Eurázsiai elterjedésű faj, Európa belső területein szigetszerű költőterülete van a Kárpátmedencében és Montenegróban. A közép-európai állomány állandóan költőterületének 50

51 környezetében telel. Kisszámú fészkelő nagyobb folyók ártereiben és a Dunántúl halastavainak közelében. Állománya az utóbbi években folyamatosan emelkedik. A beavatkozás által érintett területen nem fészkel, ugyanakkor a táplálkozó/telelő egyedek rendszeresen felkeresik azt. A beavatkozási területen előforduló, táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Az érintett munkálatoknak az üzemelési fázisában várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli állományára. Gólyatöcs (Himantopus himantopus) Világszerte elterjedt, politipikus faj. Európai költőterülete speciális élőhely igénye miatt foltszerű. Hazánkban rendszeres, de kisszámú fészkelő. Csapadékos években állománya ugrásszerűen megnőhet. Elsősorban szikes tavakon, nyílt vizű szikes réteken és időszakos elöntéseken fészkel, de az utóbbi évtizedben szennyvízülepítő tavakon, trágyaszikkasztókon és belvizes mezőgazdasági területeken is megtelepedett. A faj alkalmi költése ismert a sárszentágotai Sós-tó térségéből, amennyiben a térségben a vízszint arra kedvező feltételeket biztosít. Az itt tervezett beavatkozás közvetlen hatásterületén ugyanakkor nem valószínűsíthető fészkelése. A tó nyílt vizes részeit elsősorban a nyár végén táplálkozási céllal felkeresik. A beavatkozás által érintett területen előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Az érintett munkálatoknak az üzemelési fázisában várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belül fészkelő állományára. Törpegém (Ixobrychus minutus) Európában, és Ázsia nyugati részén, Közép-Ázsia és Nyugat-Szibéria térségében a törzsalak, vagyis az I. m. minutus fordul elő. A természetes és mesterséges tavak, lassú folyású vizek, holtágak, kubikgödrök és nagyobb csatornák nádas övezeteinek elég gyakori, országszerte elterjedt fészkelője. A beavatkozással érintett területen elsősorban a nagyobb nádasok szegélyében váltakozó intenzitással 1-1 pár fészkel. A költési időszakon kívül is folyamatosan jelen van a területen, mint táplálkozó faj. Az építési munkák közül a meglévő műtárgyak felújításához, átépítéséhez kapcsolódó emberi zavarás, munkagépek jelenléte a közvetlen beavatkozás néhány 10 m-es környezetében jelentkezhet közvetlen zavarással. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. 51

52 Szerecsensirály (Larus melanocephalus) Monotipikus madárfaj, az 1970-es évekig a Fekete-tenger északi partvidékén található Tendra-öböl környéki kis szigetek adtak otthont a faj szinte teljes fészkelő állományának. Az utóbbi évtizedekben Törökországban, több európai ország tengerparti területein és a szárazföld belső régiójában is megjelent. Magyarországon először 1940-ben jelent meg költő fajként, majd állomány a évek elejétől folyamatosan emelkedik. A természetes és mesterséges tavak szigetein fészkel, elsősorban más sirály- és csérfajok vegyes telepein. A beavatkozás által érintett területen nem fészkel, ugyanakkor a táplálkozó egyedek rendszeresen felkeresik azt. Az itt megjelenő táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Az érintett munkálatoknak az üzemelési fázisában várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli állományára. Kékbegy (Luscinia svecica) Politipikus faj. Európában genetikailag és földrajzilag is jól elkülönült, de morfológiailag sok átmenetet mutató 6 alfaja van. Szórványos és kisszámú fészkelő a bokrokkal tarkított mocsaras, nádas réteken, a nádasok szárazföld felőli szegélyében, valamint a halastavak és csatornák környékén. A magyarországi állomány túlnyomórészt a Fertő, a Hanság, a Kis-Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó, továbbá a Mezőföld és az Alföld halastavainak környezetében koncentrálódik. A beavatkozással érintett területen elsősorban a Sárszentágotai Sós-tó nádasainak parti szegélyében váltakozó intenzitással 1-3 pár fészkel. A költési időszakon kívül is folyamatosan jelen van a területen, mint táplálkozó faj. A fészkelési időszakra időzített munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak a fészkelésekre. Konkrét fészekaljak pusztulásának esélye ugyan kicsi, de nem zárható ki. Az építési munkák közül a töltés elbontáshoz kapcsolódó emberi zavarás, munkagépek jelenléte a közvetlen beavatkozás néhány 10 m-es környezetében jelentkezhet közvetlen zavarással, különösen a kotlási időszak elején. A kotlás előre haladásával, a fióka nevelés során ez a hatás jelentősen csökken. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. Kis bukó (Mergus albellus) Fészkelő területe a Skandináv-félsziget ÉK-i részétől Távol-Keletre Kamcsatkáig terjed, megközelítőleg a sarkkör és az 50 0 szélességi fok között. Rendszeres téli vendég kisebb csapatokban be nem fagyott vizeinken, első sorban a Dunán. Vonulása során nagyobb állóvizeinken, így a Velencei-tavon, a Dinnyési-fertőn, de halastavakon is megjelenik. A beavatkozás által érintett területen nem fészkel, ugyanakkor a táplálkozó/telelő egyedek rendszeresen felkeresik azt, 1-10 példány erejéig. Az itt előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Az érintett munkálatoknak az 52

53 üzemelési fázisában várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli állományára. Bakcsó (Nycticorax nycticorax) Európában a törzsalak, a N. n. nycticorax fészkel, ahol költőterülete többnyire az északi szélesség 50. foktól délre található. Hazánkban elég gyakori, telepes fészkelő a nagyobb folyókat szegélyező ártéri ligeterdőkben, valamint az alföldi és kisebb számban a dunántúli halastavakon és természetes mocsarakban. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. Az itt felbukkanó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. Pajzsoscankó (Philomachus pugnax) Monotipikus faj, költőterülete Skandináviától K-Európa északi felén és É-Szibérián át a Csukcs-félszigetig húzódik, de Közép-Európa északi alföldjein és a Baltikumban is költ. Tavasszal (március-május) sok ezer példányos tömegekben vonul át halastavainkon, szikeseken, pusztákon. Ősszel (augusztus-november) is gyakori. Néhány példány rendszeresen átnyaral. Alkalmankénti költése is előfordul hazánkban. Hazánkban az utóbbi években nem költött. Gyakori őszi (július november) és tömeges tavaszi (február május) átvonuló a különleges madárvédelmi terület tocsogós részein, de nem kifejezetten a beavatkozás által érintett területen. Az érintett területen alkalmi táplálkozó egyedek kisebb-nagyobb csapatok előfordulása azonban nem zárható ki. A fészkelő szigetek, illetve a bürü híd kialakítására a nyár végén (augusztus-szeptember) kerülhet sor, ami a vízlevezetés miatt a táplálkozó egyedek számára inkább kedvező hatást jelenthet a megjelenő iszapos szárazulatoknak köszönhetően. Az érintett munkálatoknak az üzemelési fázisában várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli csoportosuló (vonuló, pihenő) állományára. Kanalasgém (Platalea leucorodia) Politipikus faj, 3 alfajjal. Európában és Ázsia nagy részén a törzsalak fordul elő. Nagyobb mocsarak és halastavak (Hortobágy, Kiskunság, Dél-Alföld, Velencei-tó, Kis- Balaton, Fertő) nádasainak fészkelője, ritkábban vízparti erdőkben (Tisza-tó, Labodár, Soponya) is költ. Vonuló faj, kora tavasszal (március) érkezik meg fészkelőhelyeire. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. A beavatkozás által érintett területen előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. 53

54 A területen tervezett munkák eredményeként megvalósuló beavatkozások a területen hosszú távon a faj szempontjából kis mértékű kedvező hatásként értékelhető a stabilabb vízszint tartás feltételeinek kialakítása miatt. Gulipán (Recurvirostra avosetta) Monotipikus faj, Eurázsiai elterjedési területe élőhelyigényéből eredően foltszerű, egyrészt tengermelléki élőhelyeket, másrészt a kontinentális sós vizeket követi. Magyarországon rendszeresen költ elsősorban az Alföld így az annak részét képező Mezőföld szikes tavain, leeresztett halastavain, szikkasztó tavain, kiöntésein. Az utóbbi években állománya kisebb emelkedést mutat. A faj alkalmi költése ismert a sárszentágotai Sós-tó térségéből, amennyiben a térségben a vízszint arra kedvező feltételeket biztosít. Az itt tervezett beavatkozás közvetlen hatásterületén ugyanakkor nem valószínűsíthető fészkelése. A tó nyílt vizes részeit elsősorban a nyár végén táplálkozási céllal felkeresik. A beavatkozás által érintett területen előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Küszvágó csér (Sterna hirundo) Fészkelőterülete a Holarktisz nagy részén, a Karibi-térségben és Ny-Afrikában van. Halastavak, víztározók, szikes tavak, kavicsbánya tavak, folyózátonyok rendszeres fészkelője főleg az Alföldön, a Kisalföldön, a Mezőföldön és a Balaton környékén. Fészkelésre a kopár, rövidfüvű területeket kedveli. A faj ismert fészkelő helyeit a beruházások nem érintik. Az érintett területen alkalmi táplálkozó egyedek kisebb-nagyobb csapatok előfordulása azonban nem zárható ki. A beavatkozás által érintett területen előforduló táplálkozó egyedekre a tervezett munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak, melyekkel szemben az érintett példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Az érintett munkálatoknak az üzemelési fázisában várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belül fészkelő állományára. Réti cankó (Tringa glareola) Monotipikus faj, Palearktikus elterjedéssel. Magyarországon az egyik legnagyobb egyedszámú átvonuló partimadárfaj. Laza csapatai tavasszal és ősszel egyaránt előfordulnak szinte minden vizes élőhelyen. Néhány esetben át is nyaralhat. Az Alföld egyes helyein és a Fertő környékén több százas csapatai is összegyűlhetnek. Hazánkban nem költ. Gyakori őszi (július november) és tömeges tavaszi (február május) átvonuló a különleges madárvédelmi terület tocsogós részein, de nem kifejezetten a beavatkozás által érintett területen. Az érintett területen alkalmi táplálkozó egyedek kisebbnagyobb csapatok előfordulása azonban nem zárható ki. A fészkelő szigetek, illetve a bürü híd 54

55 kialakítására a nyár végén (augusztus-szeptember) kerülhet sor, ami a vízlevezetés miatt a táplálkozó egyedek számára inkább kedvező hatást jelenthet a megjelenő iszapos szárazulatoknak köszönhetően. Az érintett munkálatoknak az üzemelési fázisában várhatóan nem lesz hatása a faj különleges madárvédelmi területen belüli csoportosuló (vonuló/pihenő) állományára A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke Élőhelyek Élőhely típus Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Kedvezőtlen hatás mértéke minimális Közvetlen érintettségnek egyedül a szikes élőhelytípusok - szikes tavak hínárnövényzete (A5), padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete (F5), zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak (B6) cca. 2 x2.000 m 2 -es foltja tekinthető, itt várható az érintett élőhely minimális területen bekövetkező megszűnése. Az élőhelytípus méretéhez képest a kedvezőtlen hatás elenyésző. Az érintett élőhely kiterjedése a tervezési területen található azonos típusú élőhelyek nagyságához képest elenyésző. E mellett csak a természetközeli élőhelyek közé nem tartozó Ab, OA, OB, OC, B1a (jellegtelen, másodlagos élőhelyek) igénybevétele történik meg. Másodlagos hatásként jelentős pozitív változás következik be a terület talajvízháztartásában, a szikes rét vízellátása stabilizálódik. Ezen kívül a tartósabb vízborítás kedvező hatással lesz a terület mikroklimatikus viszonyaira is. Mindezek eredményeként az érintett gyepterületek és a közeli szántók aszálytűrése lényegesen jobb lesz Madarak Fajok Fülemülesitke Kedvezőtlen hatás mértéke minimális Megjegyzés A fészkelési időszakra időzített munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak arra. Az időbeli korlátozások figyelembe vételével végzett kivitelezés esetén a munkálatoknak semmilyen hatása nem lesz a fészkelésekre. 55

56 Jégmadár Vörös gém Üstökösgém Cigányréce Bölömbika Fattyúszerkő Kormos szerkő Fehér gólya Barna rétihéja Kékes rétihéja Nagy kócsag Kis kócsag Rétisas Gólyatöcs Törpegém Szerecsensirály Kékbegy nincs nincs nincs minimális nincs nincs nincs nincs minimális nincs nincs nincs nincs nincs vagy minimális minimális nincs minimális Nem költ területen, a táplálkozó példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Nem költ területen, a táplálkozó példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Nem költ területen, a táplálkozó példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. A beavatkozások a fészkelésre alkalmas területektől jelentős távolságra valósulnak meg. Nem költ területen, a táplálkozó példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. A faj ismert fészkelőhelyeit a beruházások nem érintik. A faj ismert fészkelőhelyeit a beruházások nem érintik. Nem költ területen, a táplálkozó példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. A fészkelési időszakra időzített munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak a fészkelésekre. Az időbeli korlátozások figyelembe vételével végzett kivitelezés esetén a munkálatoknak semmilyen hatása nem lesz a fészkelésekre. Alkalmilag előfordulnak október és április eleje között a beavatkozás által érintett terület felett, de a beavatkozások hatása elől A faj ismert fészkelő-, illetve táplálkozó helyeit a beruházások nem érintik. A faj ismert fészkelő-, illetve táplálkozó helyeit a beruházások nem érintik. A beavatkozás által érintett területen nem fészkel, ugyanakkor a táplálkozó/telelő egyedek rendszeresen felkeresik azt. A faj ismert fészkelő-, illetve táplálkozó helyeit a beruházások nem érintik. A beavatkozással érintett területen 1-1 pár fészkel. A költési időszakon kívül is folyamatosan jelen van a területen, mint táplálkozó faj. A faj ismert fészkelő-, illetve táplálkozó helyeit a beruházások nem érintik. A fészkelési időszakra időzített munkálatok zavaró hatást gyakorolhatnak a fészkelésekre. Az időbeli korlátozások figyelembe vételével végzett kivitelezés esetén a munkálatoknak semmilyen hatása nem lesz a fészkelésekre. 56

57 Kis bukó Bakcsó Pajzsoscankó Kanalasgém Gulipán Küszvágó csér Réti cankó nincs nincs nincs nincs nincs vagy minimális nincs nincs A beavatkozások időszakában a faj még nem jelenik meg a területen. Nem költ területen, a táplálkozó példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Hazánkban az utóbbi években nem költött. Nem költ területen, a táplálkozó példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. A faj ismert fészkelő-, illetve táplálkozó helyeit a beruházások nem érintik. Nem költ területen, a táplálkozó példányok elkerülő magatartást tanúsítanak majd. Hazánkban nem költ Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások A tervezés során alternatív megoldásokat nem vettek figyelembe, egy tervváltozat készült. Egyéb ésszerűsítő megoldások: Az élővilág háborítatlanságának biztosítása érdekében a munkálatokat a vegetációs időszak második felében, a szaporodási időszak befejeződésével lehet elkezdeni, de legkésőbb október végén a telelési időszak kezdetéig be is kell fejezni. A munkálatok javasolt időszaka az augusztus elejétől október közepéig tartó időszak A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása Mivel külön alternatív megoldások a tervezés során nem kerültek kidolgozásra (ami azt jelenti, hogy az összes természet- és környezetvédelmi hatáscsökkentő megoldás, pl. Natura 2000 területen kívül történő nyomvonalvezetés beépítésre került a jelenlegi verzióba), ezek megvalósítását nehezítő, vagy kizáró okok sincsenek A megvalósítás indokai A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése A tervezett beavatkozás célja a Sárvíz-völgye vízháztartásának javítása a meglévő vízi műtárgyak felújításával és újak építésével, valamint a területre érkező vizek szétosztása a csatornákat kísérő depóniák megbontásával. Mindezekkel szemben a beavatkozások helyszínein várható minimális, a munkák ütemezésével szinte teljesen semlegesíthető negatív 57

58 hatás. A beruházás meg nem valósulása esetén, bár ezek az elhanyagolható negatív hatások nem jelentkeznek, nem javul a terület ökológiai állapota sem. A cél az egykori természetszerű állapotokhoz minél közelebbi állapot kialakítása, a szikes tavi és szikes pusztai élőhelyek helyreállítása és a Natura 2000 jelölőfajokat tartalmazó madárfauna számára kedvező állapot kialakítása A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségét a következő indokok valamelyike támasztja alá (a kívánt rész megjelölendő) társadalmi vagy gazdasági természetű kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt nem veszélyeztet) emberi egészség vagy élet védelme a közbiztonság fenntartása, megőrzése vagy helyreállítása a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése a fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt veszélyeztet) 1.7. A kedvezőtlen hatások mérséklése Az élővilág háborítatlanságának biztosítása érdekében a munkálatokat a vegetációs időszak második felében, a szaporodási időszak befejeződésével lehet elkezdeni, de legkésőbb október végén a telelési időszak kezdetéig be is kell fejezni. A munkálatok javasolt időszaka az augusztus elejétől október közepéig tartó időszak. A Natura 2000 terület élővilága így szenvedi a legkisebb zavarást, a természetvédelem érdekei így sérülnek a legkevésbé. Építés Az építéssel közvetlenül érintett terület nagyságát (átvágás helye, depóniák, fordulók stb.) minimalizálni szükséges, az ehhez igénybe vehető területrészeket szalaggal kell körbe keríteni. A szállítás, felvonulás során használható, előzetesen kijelölt, a kataszteri nyilvántartásban nem útként szereplő ingatlanrészeket a gépjárművekkel nem lehet elhagyni. Porcsökkentés szükség szerinti locsolással. Az esetlegesen bekövetkező taposási károkat (keréknyomok) a munkálatok befejeztével fel kell számolni. Az építési hulladékok nyilvántartása és előírt kezelése célszerűen újrahasznosítással. 58

59 Működés Az üzemelés során nagy hangsúlyt kell fektetni a szaporodási (költési) időszakban bekövetkező nagymértékű vízszintemelkedések és csökkenések megelőzésére. Ez csak a műtárgyak rendszeres ellenőrzésével, illetve az időjárási események nyomon követésével valósítható meg. A torony szerkezetének folyamatos karbantartásáról gondoskodni szükséges, az elhasználódott, meghibásodott részeket késedelem nélkül cserélni, pótolni kell Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések A tervező, illetve a beruházó által javasolt, felajánlott, a kedvezőtlen hatással legalább azonos nagyságú kiegyenlítő intézkedések, a terület kijelölésének alapjául szolgáló, valamennyi érintett faj vagy élőhelytípus természetvédelmi helyzetére irányuló kedvezőtlen hatások vonatkozásában (például élőhelyrekonstrukció vagy -létesítés, az állománynagyságot már korábban is kedvezőtlenül befolyásoló tényező megszüntetése, az állománynagyságot pozitívan befolyásoló intézkedések bevezetése) nincs. 59

60 számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez Madarak A tevékenységgel érintett, a kijelölés alapjául szolgáló fajok egyedeinek száma, állománysűrűsége vagy az érintett terület nagysága Fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) Politipikus faj, két alfajjal. Fészkelőterülete Dél- és Délkelet Európától Közép-Ázsiáig terjed. A kontinentális állomány elterjedése a Duna vonalát követi. Nagyobb gyékényesek és gyékénnyel kevert, nagy kiterjedésű nádasok kisszámú fészkelője. Hazánkban a költőállomány a Fertőn, a Velencei-tavon, a Kis-Balatonon, a Kiskunságban és a Hortobágyon koncentrálódik. A beavatkozással érintett területen a sárszentágotai Sós-tó, illetve a soponyai Öreg-tó, Korpás-tó nádasainak szegélyében feltételezhetően 1-2 pár fészkel. Jégmadár (Alcedo atthis) A Magyarországon is költő (A. a. ispida) alfaj elterjedési területe Európában a törzsalaktól északra, hozzávetőlegesen az é. sz. 60o-ig, az Atlanti-partvidéktől és a Britszigetektől az Urálig terjed. Folyó- és állóvizek, csatornák, hegyi patakok meredek partszakadásaiban, agyag- és löszfalaiban készít fészkelő járatokat. Magyarországon a számára alkalmas területeken kis számban általános fészkelőnek tekinthető. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. Vörös gém (Ardea purpurea) Elterjedési területe Európától Kelet-Szibériáig, a délkelet-ázsiai szigetvilágig húzódik, de Észak-, Nyugat- és Kelet-Afrika egyes részein és Madagaszkáron is fészkel. Európában a törzsalak, az A. p. purpurea fordul elő. Az Alföld és a Dunántúl nádas-gyékényes tavainak, mocsarainak és holtágainak helyenként elég gyakori fészkelője. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. Üstökösgém (Ardeola ralloides) Sok kisebb szigetszerű költőterülete van Európa D-i területein, ÉNy-Afrikában, Kis- Ázsiában, egészen az Aral-tóig és DK-Iránig. Afrika Szaharától D-re fekvő részén több nagyobb elterjedési területe is van. Vonuló madár, többségük a trópusi területeken telel. Ártéri erdők és bokrosokkal tarkított nádas mocsarak vegyes gémtelepeinek rendszeres fészkelője. Elsősorban a Tisza mentén költ, de vannak telepei a Hortobágyon, a Kőrösök mentén, a Kiskunságban és a Dunántúlon is. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. 60

61 Cigányréce (Aythya nyroca) Összefüggő költőterülete Lengyelországtól és a Kárpát-medencétől K-Európán át Ny- Mongóliáig és Ny-Kínáig húzódik. Sűrű növényzettel borított tavak és mocsarak megfogyatkozott állományú költő madara. A hazai állomány jellemzően vonul, kivételesen át is telel. A beavatkozási területen a sárszentágotai Sós-tó, illetve a soponyai Öreg-tó területén váltakozó intenzitással 1-2 pár fészkel. Vonulási/telelési időszakban azt itt megpihenő állomány maximális nagysága az példányt is eléri. Bölömbika (Botaurus stellaris) A törzsalak eurázsiai elterjedési területének nyugati határa az Atlanti-, míg keleti határa a Csendes-óceán, legészakibb költőterületei D-Skandináviában és Szibériában találhatók, míg a legdélibbek Törökországban, Iránban, Afganisztánban, Mongóliában és É-Kínában vannak. Magyarországon elsősorban az Alföld nagy kiterjedésű összefüggő nádasainak, nádas tavainak és sziki mocsaraknak jellegzetes fészkelő madara, de megtalálható a Balatonnál, a Kis-Balatonnál, a Velencei-tónál és a Dunántúl halastavainál is. Vonuló (február-november), de teljesen be nem fagyott tavak, csatornák mentén át is telelhet. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. Fattyúszerkő (Chlidonias hybrida) A törzsalak Európa DNy-i, középső és DK-i területein egészen Kazahsztánig és a Közel- Keletig költ. Vonuló faj. Telepes fészkelő mély vízű nyílt mocsarakban, halastavakon és holtágakban. Az utóbbi időkben a leggyakoribb szerkő fajjá vált hazánkban. Legnagyobb telepei az alföldi halastavakon és a Kis-Balatonnál vannak, de alkalmanként egyéb szikes tavakon is megjelennek. A faj ismert fészkelőhelyeit a beruházások nem érintik. A beavatkozás által érintett nagy kiterjedésű, nyílt vízű élőhelyen elsősorban táplálkozó példányok fordulhatnak elő április eleje és szeptember vége között. Kormos szerkő (Chlidonias niger) A törzsalak Európa DNy-i, középső és DK-i területein egészen Kazahsztánig és a Közel- Keletig költ. Vonuló faj. Telepes fészkelő mély vízű nyílt mocsarakban, halastavakon és holtágakban. Az utóbbi időkben a leggyakoribb szerkő fajjá vált hazánkban. Legnagyobb telepei az alföldi halastavakon és a Kis-Balatonnál vannak, de alkalmanként egyéb szikes tavakon is megjelennek. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. Fehér gólya (Ciconia ciconia) A törzsalak Európában, ÉNy- és D-Afrikában, Kis-Ázsiában él. Hosszú távú vonuló faj, K-európai állománya K-Afrikában, kisebb részben D-Afrikában telel. Országszerte elterjedt, gyakori fészkelő lakott területeken. Populációsűrűsége hazánk délnyugati és északkeleti részében a legnagyobb. 61

62 A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. Barna rétihéja (Circus aeruginosus) A törzsalak költőterülete Európában az 55. fokig, kelet felé Dánián, Svédország déli részén át a finn sarkkörig húzódik. Európa déli részén, így Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország területén elterjedése foltszerű. Hazánkban elég gyakori, gyorsan növekvő állományú fészkelő a sík- és dombvidéki nádas-gyékényes mocsárréteken és halastavakon. A Sárszentágotai Sós-tó, illetve a Soponyai Öreg-tó nádasaiban 1-1 pár költése valószínűsíthető. Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Törzsalakjának költőterülete Európában a sarkkörtől Spanyolország északi részéig, illetve Írországtól kelet felé Közép-Ázsián át Kamcsatkáig és a Szahalin-szigetekig terjed. Hazánk területén nem fészkel. Gyakori átvonuló és telelő vendég a síksági és dombvidéki nyílt területeken, füves pusztákon, nedves réteken, kaszálókon, mocsarakban, mezőgazdasági területeken októbertől áprilisig. A faj táplálkozó példányai alkalmilag előfordulnak október és április eleje között a beavatkozás által érintett terület felett. Nagy kócsag (Egretta alba) Világszerte elterjedt, politipikus faj. Közép- és Kelet-Európában, valamint Ázsia délnyugati és középső részein a törzsalak, vagyis az E. a. alba alfaj fészkel. Az Alföld és a Dunántúl nádas mocsarainak és halastavainak kisebb-nagyobb telepekben költő elég gyakori fészkelője. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. Kis kócsag (Egretta garzetta) A törzsalak Európa déli felén, Északnyugat-Afrikában, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Japánban honos, de Afrika Szaharától délre eső területein is többfelé fészkel. A Tisza és a Duna, valamint mellékfolyók melletti ártéri ligeterdők, továbbá a fákkal és bokrokkal tarkított alföldi mocsarak és halastavak telepes fészkelője. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. Rétisas (Haliaeetus albicilla) Eurázsiai elterjedésű faj, Európa belső területein szigetszerű költőterülete van a Kárpátmedencében és Montenegróban. A közép-európai állomány állandóan költőterületének környezetében telel. Kisszámú fészkelő nagyobb folyók ártereiben és a Dunántúl halastavainak közelében. Állománya az utóbbi években folyamatosan emelkedik. A beavatkozás által érintett területen nem fészkel, ugyanakkor a táplálkozó/telelő egyedek rendszeresen felkeresik azt. 62

63 Gólyatöcs (Himantopus himantopus) Világszerte elterjedt, politipikus faj. Európai költőterülete speciális élőhely igénye miatt foltszerű. Hazánkban rendszeres, de kisszámú fészkelő. Csapadékos években állománya ugrásszerűen megnőhet. Elsősorban szikes tavakon, nyílt vizű szikes réteken és időszakos elöntéseken fészkel, de az utóbbi évtizedben szennyvízülepítő tavakon, trágyaszikkasztókon és belvizes mezőgazdasági területeken is megtelepedett. A faj alkalmi költése ismert a Sárszentágotai Sós-tó térségéből, amennyiben a térségben a vízszint arra kedvező feltételeket biztosít. Az itt tervezett beavatkozás közvetlen hatásterületén ugyanakkor nem valószínűsíthető fészkelése. Törpegém (Ixobrychus minutus) Európában, és Ázsia nyugati részén, Közép-Ázsia és Nyugat-Szibéria térségében a törzsalak, vagyis az I. m. minutus fordul elő. A természetes és mesterséges tavak, lassú folyású vizek, holtágak, kubikgödrök és nagyobb csatornák nádas övezeteinek elég gyakori, országszerte elterjedt fészkelője. A beavatkozással érintett területen elsősorban a nagyobb nádasok szegélyében váltakozó intenzitással 1-1 pár fészkel. Szerecsensirály (Larus melanocephalus) Monotipikus madárfaj, az 1970-es évekig a Fekete-tenger északi partvidékén található Tendra-öböl környéki kis szigetek adtak otthont a faj szinte teljes fészkelő állományának. Az utóbbi évtizedekben Törökországban, több európai ország tengerparti területein és a szárazföld belső régiójában is megjelent. Magyarországon először 1940-ben jelent meg költő fajként, majd állomány a évek elejétől folyamatosan emelkedik. A természetes és mesterséges tavak szigetein fészkel, elsősorban más sirály- és csérfajok vegyes telepein. A beavatkozás által érintett területen nem fészkel, ugyanakkor a táplálkozó/telelő egyedek rendszeresen felkeresik azt. Kékbegy (Luscinia svecica) Politipikus faj. Európában genetikailag és földrajzilag is jól elkülönült, de morfológiailag sok átmenetet mutató 6 alfaja van. Szórványos és kisszámú fészkelő a bokrokkal tarkított mocsaras, nádas réteken, a nádasok szárazföld felőli szegélyében, valamint a halastavak és csatornák környékén. A magyarországi állomány túlnyomórészt a Fertő, a Hanság, a Kis-Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó, továbbá a Mezőföld és az Alföld halastavainak környezetében koncentrálódik. A beavatkozással érintett területen elsősorban a Sárszentágotai Sós-tó nádasainak parti szegélyében váltakozó intenzitással 1-3 pár fészkel. A költési időszakon kívül is folyamatosan jelen van a területen, mint táplálkozó faj. Kis bukó (Mergus albellus) Fészkelő területe a Skandináv-félsziget ÉK-i részétől Távol-Keletre Kamcsatkáig terjed, megközelítőleg a sarkkör és az 500 szélességi fok között. Rendszeres téli vendég kisebb 63

64 csapatokban be nem fagyott vizeinken, első sorban a Dunán. Vonulása során nagyobb állóvizeinken, így a Velencei-tavon, a Dinnyési-fertőn, de halastavakon is megjelenik. A beavatkozás által érintett területen nem fészkel, ugyanakkor a táplálkozó/telelő egyedek rendszeresen felkeresik azt, 1-10 példány erejéig. Bakcsó (Nycticorax nycticorax) Európában a törzsalak, a N. n. nycticorax fészkel, ahol költőterülete többnyire az északi szélesség 50. foktól délre található. Hazánkban elég gyakori, telepes fészkelő a nagyobb folyókat szegélyező ártéri ligeterdőkben, valamint az alföldi és kisebb számban a dunántúli halastavakon és természetes mocsarakban. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. Pajzsoscankó (Philomachus pugnax) Monotipikus faj, költőterülete Skandináviától K-Európa északi felén és É-Szibérián át a Csukcs-félszigetig húzódik, de Közép-Európa északi alföldjein és a Baltikumban is költ. Tavasszal (március-május) sok ezer példányos tömegekben vonul át halastavainkon, szikeseken, pusztákon. Ősszel (augusztus-november) is gyakori. Néhány példány rendszeresen átnyaral. Alkalmankénti költése is előfordul hazánkban. Hazánkban az utóbbi években nem költött. Gyakori őszi (július november) és tömeges tavaszi (február május) átvonuló a különleges madárvédelmi terület tocsogós részein, de nem kifejezetten a beavatkozás által érintett területen. Kanalasgém (Platalea leucorodia) Politipikus faj, 3 alfajjal. Európában és Ázsia nagy részén a törzsalak fordul elő. Nagyobb mocsarak és halastavak (Hortobágy, Kiskunság, Dél-Alföld, Velencei-tó, Kis- Balaton, Fertő) nádasainak fészkelője, ritkábban vízparti erdőkben (Tisza-tó, Labodár, Soponya) is költ. Vonuló faj, kora tavasszal (március) érkezik meg fészkelőhelyeire. A beavatkozás által érintett szakaszok mentén nem költ, csupán táplálkozó példányok előfordulása valószínűsíthető. Gulipán (Recurvirostra avosetta) Monotipikus faj, Eurázsiai elterjedési területe élőhelyigényéből eredően foltszerű, egyrészt tengermelléki élőhelyeket, másrészt a kontinentális sós vizeket követi. Magyarországon rendszeresen költ elsősorban az Alföld így az annak részét képező Mezőföld szikes tavain, leeresztett halastavain, szikkasztó tavain, kiöntésein. Az utóbbi években állománya kisebb emelkedést mutat. A faj alkalmi költése ismert a sárszentágotai Sós-tó térségéből, amennyiben a térségben a vízszint arra kedvező feltételeket biztosít. Az itt tervezett beavatkozás közvetlen hatásterületén ugyanakkor nem valószínűsíthető fészkelése. Küszvágó csér (Sterna hirundo) Fészkelőterülete a Holarktisz nagy részén, a Karibi-térségben és Ny-Afrikában van. Halastavak, víztározók, szikes tavak, kavicsbánya tavak, folyózátonyok rendszeres fészkelője 64

65 főleg az Alföldön, a Kisalföldön, a Mezőföldön és a Balaton környékén. Fészkelésre a kopár, rövidfüvű területeket kedveli. A faj ismert fészkelő helyeit a beruházások nem érintik. Az érintett területen alkalmi táplálkozó egyedek kisebb-nagyobb csapatok előfordulása azonban nem zárható ki. Réti cankó (Tringa glareola) Monotipikus faj, Palearktikus elterjedéssel. Magyarországon az egyik legnagyobb egyedszámú átvonuló partimadárfaj. Laza csapatai tavasszal és ősszel egyaránt előfordulnak szinte minden vizes élőhelyen. Néhány esetben át is nyaralhat. Az Alföld egyes helyein és a Fertő környékén több százas csapatai is összegyűlhetnek. Hazánkban nem költ. Gyakori őszi (július november) és tömeges tavaszi (február május) átvonuló a különleges madárvédelmi terület tocsogós részein, de nem kifejezetten a beavatkozás által érintett területen Az egyedek vagy a terület szerepe a faj védelme tekintetében A Sárvíz-völgye egésze zoológiai szempontból különösen a madárvilág tekintetében országos jelentőséggel bír. Nagyszámú védett, fokozottan védett, illetve Natura 2000 jelölő madárfaj költőállománya fordul elő a beavatkozási pontok közelében. Ezek a következők: fülemülesitke, vörös gém, üstökösgém, cigányréce, barna rétihéja, nagy kócsag, kiskócsag, kékbegy, törpegém, gólyatöcs, gulipán, bakcsó, kanalasgém. Ezen kívül a környező nyílt vizek a tavaszi/őszi vonulás, illetve a telelési időszak alatt még további jelölő fajoknak jelent táplálkozó és pihenő helyet: kékes rétihéja, pajzsos cankó, réti cankó. Közepes, vagy sekély vízállás esetén többezres liba, réce, illetve parti madár tömeg keresi fel a területet. Elmondható, hogy a tervezési terület madártani szempontból országos jelentőségű A faj ritkasága (helyi, regionális és ennél magasabb szinten felmérve, ideértve az európai közösségi szintet is) (Az MME madaradatbazis-t felhasználva készült.) Fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon): Védett Hazai állomány: pár, trend: nem ismert. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Jégmadár (Alcedo atthis): Védett Hazai állomány: pár, trend: nem ismert. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): VU Sebezhető (Vulnerable), Berni Függelék II. 65

66 Vörös gém (Ardea purpurea): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: stabil. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Üstökösgém (Ardeola ralloides): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: ingadozó. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Cigányréce (Aythya nyroca): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: növekedő. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék III. Bölömbika (Botaurus stellaris): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: növekedő. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék III. Fattyúszerkő (Chlidonias hybrida): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: ingadozó. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Kormos szerkő (Chlidonias niger): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: ingadozó. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Fehér gólya (Ciconia ciconia): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: stabil. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Barna rétihéja (Circus aeruginosus): Védett Hazai állomány: pár, trend: mérsékelt csökkenés. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék III. 66

67 Kékes rétihéja (Circus cyaneus): Védett Hazai állomány: rendszeres vendég, trend: nem ismert. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék III. Nagy kócsag (Egretta alba): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: erős növekedés. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Kis kócsag (Egretta garzetta): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: ingadozó. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Rétisas (Haliaeetus albicilla): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: növekedő. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék III. Gólyatöcs (Himantopus himantopus): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: ingadozó. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Törpegém (Ixobrychus minutus): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: stabil. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Szerecsensirály (Larus melanocephalus): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: növekedő. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Kékbegy (Luscinia svecica): Védett Hazai állomány: pár, trend: növekedő. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. 67

68 Kis bukó (Mergus albellus): Védett Hazai állomány: rendszeres vendég, trend: nem ismert. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Bakcsó (Nycticorax nycticorax): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: stabil. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Pajzsoscankó (Philomachus pugnax): Hazai állomány: rendszeres vendég, trend: nem ismert. Természetvédelmi érték: -, vörös lista (EU): EN Veszélyeztetett (Endangered), Berni Függelék III. Kanalasgém (Platalea leucorodia): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: ingadozó. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Gulipán (Recurvirostra avosetta): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: ingadozó. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Küszvágó csér (Sterna hirundo): Fokozottan védett Hazai állomány: pár, trend: ingadozó. Természetvédelmi érték: Ft, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. Réti cankó (Tringa glareola): Hazai állomány: rendszeres vendég, trend: nem ismert. Természetvédelmi érték: -, vörös lista (EU): LC Nem fenyegetett (Least Concern), Berni Függelék II. 68

69 A faj szaporodási képessége (a fajra vagy a populációra jellemző dinamika alapján) Faj utódszám/ fialás kölykezések, száma/év fiatalok túlélőképessége átlagos élethossz tevékenység hatása Mind a 5 területen költő fajra értve kevés (fészekalj) % 6-8 év (10) nincs A tevékenység megvalósulása esetén a faj, illetve a faj élőhelyének képessége arra, hogy a célzott védelmi intézkedéseket kivéve minden egyéb beavatkozás nélkül, kizárólag a faj, illetve élőhelyének dinamikája következtében rövid időn belül visszaálljon egy olyan állapotba, amely az eredeti állapottal egyenértékű vagy jobb annál A tervezett beruházás a jelölő madárfajokra nézve hosszútávon kedvező hatású lesz, tekintve, hogy potenciális élőhelyi feltételeiket hivatott javítani Élőhelytípusok Az érintett terület jellemzői A terület nagysága, elhelyezkedése Közvetlen érintettség: A tervekben szereplő beavatkozások különbözőképpen érintik a természetközeli élőhelyeket: A tervekben szereplő beavatkozások által érintett terület nagysága mintegy 1000 m 2, itt várható az érintett élőhelyek minimális területen bekövetkező megszűnése. Ezek közül csupán a Fehér-tó árokmegszüntetése, illetve a Sós-tó töltésmegbontása által érintett, mintegy 500 m 2 kiterjedésű szikes élőhelyek számítanak természetközelinek (3-4.): szikes tavak hínárnövényzete A5, szikes rét üde mézpázsitos szikfok - F2 X F4, padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete F5, zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak B6. Az így megszűnő, illetve átalakuló élőhelyek nagysága azonban a Sárvízvölgy egészét tekintve elenyésző. A további érintett élőhelyek (B1a, OA, OB, OC, OF, S6) természetessége alacsony (1-3.), kiterjedésük szintén minimális a megmaradó, igénybe nem vett hasonló élőhelyekhez képest. A közlekedés, időleges deponálás stb. során élőhelyek megszűnése nem várható, itt a negatív hatásokat a kivitelezés időpontjának helyes megválasztásával ( hó, száraz talajviszonyok) szinte teljesen ki lehet küszöbölni. Védett növényfaj egy ponton, kis állományban fordul elő: mocsári csorbóka (Sonchus palustris, 10 tő). A közvetlen érintettség tehát az alábbi hrsz-eken valósul meg: ld sz. melléklet. 69

70 Közvetett érintettség: a beavatkozások elvégzése után több ponton megváltozik a terület vízháztartása. Ez pontosan nem számszerűsíthető, néhány tucat ha-ra tehető. Várhatóan elkezdődik a parti szikes vegetáció helyreállása, a társulások diverzifikációja nő. Ennek révén jelentős mértékben csökken a környező gyepterületekre ható talajvíz depresszió. Ez jelentős mértékben növeli a vízhez kötődő növény- és állatvilág életlehetőségeit A területen található élőhelytípusok természetességében bekövetkező változások, különös tekintettel a társulásalkotó fajok összetételére A tervezési területen található élőhelyek természetessége (1-4). A déli területrész szikes tavainak élőhelytípusai - szikes tavak hínárnövényzete (A5), szikes rét üde mézpázsitos szikfok (F2 X F4), padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete (F5), zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak (B6) jelentik a beavatkozásokkal érintett területrészek legtermészetesebb élőhelyeit. Védett növényfaj egy ponton, kis állományban fordul elő: mocsári csorbóka (Sonchus palustris, 10 tő). Bár a területen növényritkaságokban nem túl gazdag, mégis nagy kiterjedésű gyepek, a jórészt őshonos fafajokból álló ültetvényerdők, valamint a mesterséges és természetes vizes élőhelyek különösen a szikes tavak regionális szinten is kiemelkedő botanikai értékeket képviselnek. Tájképileg szintén jó adottságokkal rendelkezik a terület: a nyílt vízfelületek, a körülötte elterülő kiterjedt nádasok és gyepek, háttérben a Velencei-tó vonulatával értékes tájképi megjelenést biztosítanak. Élőhely Jelenlegi Természetességben típus természetesség bekövetkező változás Közvetlen érintettségnek egyedül a szikes élőhelytípusok - szikes tavak hínárnövényzete (A5), padkás szikesek, szikes tavak, iszap- és vakszik növényzete (F5), zsiókás, kötő Pannon kákás és nádas szikes vizű szikes természetes mocsarak (B6) cca m 2 - sztyeppek és es foltja tekinthető, itt várható mocsarak az érintett élőhely minimális területen bekövetkező megszűnése. Az élőhelytípus méretéhez képest a kedvezőtlen hatás elenyésző. A tervezési területen található élőhelyek természetessége (1-4) - elsősorban peremi elhelyezkedésük következtében - némileg elmarad a Sárvíz-völgye belsőbb, kevésbé háborgatott élőhelyeinek természetességétől. 70

71 A tevékenységgel érintett terület szerepe az élőhelytípus megőrzésében A tevékenységgel érintett terület más Natura 2000 területekkel alkotott ökológiai hálózatának koherenciájában betöltött szerepének értékelése A vízrendezések előtt rossz lefolyású, mocsaras, nagy kiterjedésű árterek hálózták be a Sárvíz-völgyet. A 19. század végén megindult árvízmentesítő munkálatok következtében lényegesen megváltozott ez a kép, hiszen a Sárvizet csatornává alakították, míg a mellette húzódó területeket lecsapoló árkokkal szőtték át. Ennek következtében a levágott, mélyebb fekvésű részeken kisebb-nagyobb, állandó vagy időszakos tavak, mocsarak jöttek létre. Később az arra alkalmas területeken nagyszámú mesterséges tavat alakítottak ki, amelyek öntözési, illetve haltenyésztési funkciót látnak el jelenleg is. Ezeknek a természetvédelmi szempontból értékes vizes élőhelyeknek a rehabilitációját szolgálja a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság beruházása. A tárgyalt Natura 2000 terület jelentős kiterjedéssel rendelkezik, és több ökológiai folyosóként funkcionáló területtel is határos. Emellett a Velencei-hegység SAC (HUDI20053), a Velencei-tó (HUDI20054), a Sárrét SAC (HUDI20044) és a Dinnyési-fertő SPA (HUDI10007) Natura 2000 területek is elérhető közelségben vannak, a területek madárfaunája ezen élőhelyeket felváltva használja. Ebből adódóan a területek ökológiai folyosó funkció betöltésére is alkalmasak A tevékenységgel érintett terület aránya az érintett élőhelytípus összes előfordulásához képest Élőhely típus Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Élőhely reprezentáltsága n.r. Az érintett terület aránya elhanyagolható (1.000 m 2, azaz 0,1 ha) A jelölő élőhely az érintettsége a reprezentáltsághoz viszonyítva jelentéktelen Az élőhelytípus ritkasága Élőhely típus helyi regionális európai közösségi Pannon szikes sztyeppek és mocsarak gyakori Közepesen gyakori Ritka 71

72 Az élőhelytípus ellenálló-képessége külső behatásokkal szemben Élőhely típus Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Ellenálló képesség A szikes rétek regenerációs potenciálja megfelelő hidro- és haloökológiai körülmények között (ld. fentebb) igen jó: Mind a domináns, mind a kísérőfajok hamar megjelennek és néhány éven belül kialakítják a terület ökológiai adottságának megfelelő fiziognómiájú állományokat. A szikes rétek jó területfoglaló és regenerálódó képességének tulajdonítható, hogy jelenlegi élőhelyeiken gyakran másodlagosan jöttek létre a gátépítések és/vagy a vízrendezések okozta talajvízszint-csökkenés miatt elszikesedett mocsárrétekből, illetve a kiszáradt ártéri-mocsári növényzet helyén. A szikes rétek az alkalmankénti leégetést többnyire jól elviselik, sem a mérsékelt legeltetés, sem a nem túl intenzív taposás nem csökkenti a regenerációs potenciáljukat A területek koherenciája A tervezési-terület két földrajzi kistáj, a Kálóz-Igari-löszhátak és a Közép-Mezőföld határán helyezkedik el. Mai formájában a Mezőföld platójába bevágódott vetődésben foglal helyet. A vetődés árka keskeny, mindkét oldalról magas perem kíséri, ami különösen a nyugati oldalon emelkedik ki meredeken az árokból. A kétoldali plató méterrel magasabb térszínű. A terület mikrodomborzata változatos. A fentieket kiegészíteni csak annyiban szükséges, hogy a tárgyalt különleges természetmegőrzési terület méretéből, természetességi állapotából adódóan önmagában is egész életközösséget takar, amely nagyobb zavarásoktól mentes környezetben a jelenlegi állapotában is képes megőrizni az ott élő növény- és állatvilágot Mellékletek A Sárvíz-völgye (HUDI10005) és a beavatkozási helyszínek elhelyezkedése Átnézetes (M=1:20.000) térkép a terület északi feléről a beavatkozásokkal Átnézetes (M=1:10.000) térkép a terület déli feléről Sárvíz-völgye TK és a beavatkozások ÁNÉR rendszer kategóriái TÉK (1989) rendszer kategóriái Fotódokumentáció Szakértői engedély 72

73 Érintett Hrsz-ek 73

74 sz. melléklet A Sárvíz-völgye (HUDI10005) és a beavatkozási helyszínek elhelyezkedése 74

75 sz. melléklet Átnézetes (M=1:20.000) térkép a terület északi feléről a beavatkozásokkal 75

76 sz. melléklet Átnézetes (M=1:10.000) térkép a terület déli feléről 76

77 sz. melléklet. Sárvíz-völgye TK és a beavatkozások (lila és világos lila a TK, a barna a Natura 2000 site 77

78 sz. melléklet ÁNÉR (2011) kategóriái Hínárnövényzet A5 Szikes tavak hínárnövényzete Aa Források, gyors folyású patakok hínárnövényzete Ab Folyók, áramló vizű csatornák hínárnövényzete Ac Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete Nádasok és mocsarak B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások B1b Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok B2 Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak B4 Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek B5 Nem zsombékoló magassásrétek B6 Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak BA Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál Forrásgyepek és tőzegmohás lápok C1 Forrásgyepek C23 Tőzegmohás átmeneti lápok és tőzegmohalápok Nedves gyepek és magaskórósok D1 Meszes láprétek, rétlápok (Caricion davallianae) D2 Kékperjés rétek 78

79 D34 Mocsárrétek D5 Patakparti és lápi magaskórósok D6 Ártéri és mocsári magaskórósok, árnyas-nyirkos szegélynövényzet Domb- és hegyvidéki üde gyepek E1 Franciaperjés rétek E2 Veres csenkeszes rétek E34 Hegy-dombvidéki sovány gyepek és szőrfűgyepek E5 Csarabosok Szikesek F1a Ürmöspuszták F1b Cickórós puszták F2 Szikes rétek F3 Kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósok, rétsztyepek F4 Üde mézpázsitos szikfokok F5 Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete Nyílt szárazgyepek G1 Nyílt homokpusztagyepek G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek G3 Nyílt szilikátsziklagyepek és törmeléklejtők Zárt szárazgyepek H1 Zárt sziklagyepek 79

80 H2 Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek H3a Köves talajú lejtősztyepek H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek H5b Homoki sztyeprétek Nem ruderális pionír növényzet I1 Nedves felszínek természetes pionír növényzete I2 Löszfalak és szakadópartok növényzete I3a Kőfalak pionír növényzete I4 Árnyéktűrő nyílt sziklanövényzet Cserjések és szegélyek J1a Fűzlápok J3 Folyómenti bokorfüzesek M6 Sztyepcserjések M7 Sziklai cserjések M8 Száraz-félszáraz erdő- és cserjés szegélyek P2a Üde és nedves cserjések P2b Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések P2c Idegenhonos cserje vagy japánkeserűfű fajok uralta állományok Láp- és ligeterdők J1b Nyírlápok, nyíres tőzegmohalápok J2 Láp- és mocsárerdők 80

81 J4 Fűz-nyár ártéri erdők J5 Égerligetek J6 Keményfás ártéri erdők Üde lomboserdők K1a Gyertyános-kocsányos tölgyesek K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek K5 Bükkösök K7a Mészkerülő bükkösök K7b Mészkerülő gyertyános-tölgyesek Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek L2a Cseres-kocsánytalan tölgyesek L2b Cseres-kocsányos tölgyesek L2x Hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek L4a Zárt mészkerülő tölgyesek L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek L5 Alföldi zárt kocsányos tölgyesek M1 Molyhos tölgyes bokorerdők M2 Nyílt lösztölgyesek M3 Nyílt sziki tölgyesek M4 Nyílt homoki tölgyesek M5 Homoki borókás-nyárasok 81

82 Sziklás erdők LY1 Szurdokerdők LY2 Törmeléklejtő-erdők LY3 Bükkös sziklaerdők LY4 Tölgyes jellegű sziklaerdők és tetőerdők Fenyvesek N13 Mészkerülő lombelegyes fenyvesek N2 Mészkedvelő erdeifenyvesek Egyéb fátlan élőhelyek OA Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek OB Jellegtelen üde gyepek OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OD Lágyszárú évelő özönfajok állományai OF Magaskórós ruderális gyomnövényzet OG Taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet Egyéb erdők és fás élőhelyek P1 Őshonos fafajú fiatalosok P3 Újonnan létrehozott, őshonos vagy idegenhonos fafajú fiatal erdősítés P45 Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek P6 Parkok, kastélyparkok, arborétumok és temetők az egykori vegetáció maradványaival vagy regenerálódásával P7 Hagyományos fajtájú, extenzíven művelt gyümölcsösök P8 Vágásterületek 82

83 RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők RDa Őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők RDb Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők Idegenhonos fafajok uralta erdők és faültetvények S1 Ültetett akácosok S2 Nemesnyárasok S3 Egyéb tájidegen lombos erdők S4 Ültetett erdei- és feketefenyvesek S5 Egyéb ültetett tájidegen fenyvesek S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Agrár élőhelyek - Agricultural habitats T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák T10 Fiatal parlag és ugar T11 Csemetekertek, faiskolák, kosárkötő fűz ültetvények T12 Évelő energianövények ültetvényei T2 Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák T3 Zöldség- és dísznövénykultúrák, melegházak T4 Rizskultúrák T5 Vetett gyepek, füves sportpályák T6 Extenzív szántók 83

84 T7 Intenzív szőlők, gyümölcsösök és bogyós ültetvények T8 Extenzív szőlők és gyümölcsösök T9 Kiskertek Egyéb élőhelyek U1 Belvárosok, beépített faluközpontok, lakótelepek U10 Tanyák, családi gazdaságok U11 Út- és vasúthálózat U2 Kertvárosok, szabadidős létesítmények U3 Falvak, falu jellegű külvárosok U4 Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók U5 Meddőhányók, földdel már befedett hulladéklerakók U6 Nyitott bányafelületek U7 Homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak 84

85 sz. melléklet A TÉK (1989) rendszer Értékszám Kritérium Példa 1 A természetes állapot teljesen leromlott, az eredeti vegetáció nem ismerhető fel, gyakorlatilag csak gyomok és jellegtelen fajok fordulnak elő szántók, bányaudvarok, intenzív erdészeti és gyümölcskultúrák, meddőhányók, vizek beton parttal, stb. 2 A természetes állapot erősen leromlott, az eredeti társulás csak nyomokban van meg, domináns elemei szórványosan, nem jellemző arányban fordulnak elő, tömegesek a gyomjellegű növények intenzív gyepkultúrák, fenyérfüves és csillagpázsitos legelők, szántó vagy gyep helyére telepített erdő, vizek mesterséges mederrel, stb. 3 A természetes állapot közepesen romlott le, az eredeti vegetáció elemei megfelelő arányban vannak jelen, de színező elemek alig fordulnak elő, jelentős gyomok és a jellegtelen fajok aránya túlhasznált legelők, intenzív túrizmus által érintett területek, stb. 4 Az állapot természetközeli, az emberi beavatkozás nem jelentős, a fajszám a társulásra jellemző maximum közelében van, a színező elemek aránya jelentős, a gyomok és a jellegtelen növények aránya nem jelentős erdészeti kezelés alatt álló öreg erdők, természetes parti övezettel rendelkező vizek, régebben felhagyott gyümölcsösök, stb. 5 Az állapot természetes illetve annak tekinthető, a színező elemek (a zömük védett faj) aránya kiemelkedő, köztük reliktum jellegű ritkaságok is, gyomnak minősülő faj alig őserdők, őslápok, meredek, hasznosíthatatlan sziklagyepek, tőzegmohalápok szép lápi flórával, fajgazdag hegyi kaszálórétek, stb. 85

86 sz. melléklet Képes oldal 1. sz. kép: A Sós-tó szikes tavi élőhelye - A5, B6, F5 2. sz. kép: A Sós-tó két medencéjét elválasztó töltés OB élőhelye 86

87 3. sz. kép: A Sós-tó nyugati medencéjének vakszikes élőhelye - F5 4. sz. kép: Az Öreg-tavat és a Korpás-tavat összekötő árok S6 X OA élőhelye 87

88 5. sz. kép: Az Öreg-tó leeresztő műtárgyának S6 élőhelye 6. sz. kép: A Fehér-tó medrének szép F2 x F4 élőhelye kisebb F5 folttal 88

89 sz. melléklet 89