Természetvédelem. Natura 2000

Átírás

1 Természetvédelem Natura 2000

2 Alapfogalmak Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai területhálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Ipoly völgye SPA

3 Alapfogalmak Biogeográfiai régiók Natura 2000 Biogeográfiai régiók (életföldrajzi régiók) elkülönítése növényzeti és éghajlati tulajdonságok alapján történt, oly módon, hogy az azonális vegetációval rendelkező területeket és a kis szigeteket beolvasztották az őket körülvevő régiókba. Más megfogalmazásban: kontinens eltérő éghajlati és magassági típusait reprezentáló különböző élőhely típusok ben a 10 új tagállam csatlakozásával az EU területén a biogeográfiai régiók száma 9-re nőtt. Balatonkenesei tátorjános SCI

4 Alapfogalmak Biogeográfiai régiók Natura 2000 Alpesi régió: Az Alpokból, a Pireneusokból és az Appenninekből álló, hideg, zord éghajlatú magashegységi területek. Atlanti régió: Az Európa nyugati partvidékének sík területei és sziklás partjai. A Golf-áramlat hatására az enyhe tél és a hűvös nyár jellemző. Fekete-tengeri régió: A Fekete-tenger Bulgária és Románia területén fekvő nyugati és déli partjai a Duna-deltával együtt. Sarki régió: Európának a sarkkörön túlnyúló, legészakibb része. Kontinentális régió: Európa nagyrészt mezőgazdasági hasznosítású központi része, amely Franciaországtól Lengyelországig 11 országon át húzódik. Jellemzőek a forró nyarak és a hideg telek. Keszthelyi-hegység SCI

5 Alapfogalmak Biogeográfiai régiók Natura 2000 Makaronéziai régió: Ez a régió Európa vulkáni eredetű atlanti-óceáni szigeteit az Azori-szigeteket, a Madeira-szigeteket és a Kanáriszigeteket foglalja magában. Az Európai Unió területének mindössze 0,3%-a, de itt található az uniós jelentőségű élőhelytípusok 19%-a. Mediterrán régió: Európa hegyekből, fátlan területekből, szigetekből és hosszú partvonalakból álló forró, száraz déli részei. Sztyepp régió: Nyugat felől Bukaresttől a Duna-medence alsó szakaszán át a Fekete-tenger északi részéig terjedő, síkság. Pannon régió: A Kárpát-medence (Magyarország, Erdély egy része és Dél-Szlovákia) sztyeppes területei.

6 Alapfogalmak Biogeográfiai régiók

7 Alapfogalmak A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természet-megőrzési területeket - foglalja magába. Tihanyi-félsziget SCI

8 Alapfogalmak Irányelv: elsődlegesen az elérendő célt fogalmazza meg. A tagállamoknak a célokat el kell érniük, de a megvalósítás módját és eszközeit a tagállam maga választja meg. A tagállamok az irányelveket kötelesek átvenni és azokat a nemzeti jogrendszerbe beépíteni. A természetvédelmi irányelvek ún. minimum irányelvek. Rendelet: Ez valamennyi tagállamban életbe lép, bármilyen nemzeti végrehajtási módok megállapítása nélkül. Badacsony SCI

9 Alapfogalmak Madárvédelmi irányelv Natura 2000 A vadon élő madarak védelméről szóló irányelvet (madárvédelmi irányelv), április 2-i 79/409/EGK számú irányelv hirdette ki. A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek (SPA): minősülnek azok a régiók, amelyek az 1. mellékletben felsorolt, a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban. Kis-Balaton SPA

10 Alapfogalmak Élőhelyvédelmi irányelv Natura 2000 A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelvet (élőhelyvédelmi irányelv), 1992-ben 43/92/EGK számú irányelv hirdette ki. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Tihanyi-félsziget SCI

11 Alapfogalmak Élőhelyvédelmi irányelv Natura 2000 Közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok: amelyeket az eltűnés veszélye fenyeget, vagy kicsi a természetes elterjedésük, vagy egy adott biogeográfiai régión belül jellemző sajátosságokkal bírnak. Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltűnés veszélye fenyeget, és amelyek megőrzéséért a Közösség különleges felelősséggel tartozik. Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok: veszélyeztetett, sérülékeny, ritka vagy endemikus fajok. Kiemelt közösségi jelentőségű fajok: azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, és amelyek megőrzéséért a Közösség kiemelt felelősséggel tartozik.

12 Alapfogalmak Élőhelyvédelmi irányelv Natura 2000 Közösségi jelentőségű természeti terület: olyan természeti terület, amely az azt magában foglaló biogeográfiai régión vagy régiókon belül jelentős mértékben hozzájárul az 1. mellékletben felsorolt természetes élőhely vagy a 2. mellékletben felsorolt faj kedvező védettségi állapotának fenntartásához, illetve helyreállításához, csakúgy, mint Natura 2000 egységességéhez, és/vagy a biológiai sokféleség fenntartásához az érintett biogeográfiai régión belül. Szent György-hegy SCI

13 Alapfogalmak Élőhelyvédelmi irányelv Natura 2000 Különleges természetmegőrzési terület (SCI): olyan, közösségi jelentőségű természeti terület, amelyen közösségi jelentőségű faj jelentős állománya, élőhelye vagy közösségi jelentőségű élőhelytípus található, továbbá amelyet az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelvnek megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával a tagállam jogszabályban kihirdette, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok vagy közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók. Tihanyi-félsziget SCI

14 Alapfogalmak Élőhelyvédelmi irányelv Natura 2000 Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SCI): olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, továbbá amelyet az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelvnek megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával a tagállam jogszabályban kihirdette, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló kiemelt jelentőségű közösségi fajok vagy kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók. Bükk-fennsík és Lök-völgy SCI

15 A különleges természetmegőrzési területek és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület egységes európai ökológiai hálózatát a tagállamoknak Natura 2000 néven kell létrehozni. A Natura 2000 hálózat a Madárvédelmi irányelvnek megfelelően kijelölt különleges madárvédelmi területeket is magába foglalja. Alapfogalmak Élőhelyvédelmi irányelv Natura 2000

16 Jelölt Natura 2000 terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyet a tagállam az előírt eljárás eredményeként különleges természetmegőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként jelölt és az Európai Bizottság részére megküldött. Hazánkban ezt is rendeletben hirdették ki. Alapfogalmak Élőhelyvédelmi irányelv Jóváhagyott Natura 2000 terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyet az Európai Unió az élőhelyvédelmi irányelvben megfogalmazottak szerint jóváhagyott. Velencei-tó és Dinnyési-fertő SPA

17 A Natura 2000 területek kijelölésének folyamata A Natura 2000 hálózat területeit a tagállamok jelölik ki. A területek kijelölésénél kizárólag szakmai szempontok vehetők figyelembe, gazdasági-társadalmi megfontolások nem játszhatnak szerepet. Bükk hegység és peremterületei SPA

18 A Natura 2000 területek kijelölésének folyamata A madárvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges madárvédelmi területek kijelölése a tagállamok saját hatásköre. A Bizottság csak akkor tesz észrevételt, ha a kijelölés hiányos. A kijelölésnek a rendelkezésre álló országos, átfogó felmérések figyelembevételével kell történnie, ilyen felmérés pl. a BirdLife International által végzett fontos madár élőhelyek (Important Bird Areas) felmérése. A kijelölésnél figyelembe kell venni a vonuló madarak élőhelyeit, különös tekintettel a vonulás során igénybe vett pihenőhelyeket, kiváltképp a Ramsari Egyezmény alapján kijelölt nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket. Érd-tétényi plató SCI

19 A Natura 2000 területek kijelölésének folyamata A különleges természet-megőrzési területek esetében a tagország csak javaslatot tesz a területekre. A Bizottság szakértők bevonásával az ún. biogeográfiai szemináriumokon a nemzeti javaslatot áttekinti minden egyes fajra és élőhelytípusra. A Bizottságnak lehetősége van a területek listájának módosítására. Amennyiben úgy látják, hogy egy vagy több faj és élőhelytípus országos állományának lefedettsége nem megfelelő, a tagországot az adott faj vagy élőhelytípus tekintetében újabb területek kijelölésére kötelezi. Kis-Balaton SPA

20 A Natura 2000 területek kijelölésének folyamata A területeknek minden, az adott országban előforduló élőhelytípus és faj esetében az országos állomány elegendően nagy hányadát le kell fednie, hogy biztosítsák a kedvező természetvédelmi helyzet fennmaradását az unió és a biogeográfiai régió szintjén egyaránt. A javasolt területekről részletes dokumentációt kell eljuttatni az Európai Bizottság számára. Az adatlapok tartalmazzák a területek általános és ökológiai adatait (a területen előforduló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok állományadatait és egyéb a területen jelentős fajok listáját), a kijelölés alapjául szolgáló fajok területen található állományának értékelését, a terület rövid jellemzését (minőség, megőrzöttség, veszélyeztető tényezők, kezelő szerv).

21 A Natura 2000 jogi háttere Magyarországon a Natura 2000 területek jogi hátterét a 275/2004. (X. 8.) Kormány rendelet és a 14/2010. (V. 11.) KvVM miniszteri rendelet adja. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szabályozza a terület kijelölés eljárását, a Natura 2000 területekre vonatkozó részletes szabályozást, illetve a javasolt és már jóváhagyott közösségi jelentőségű területek listáját. A 14/2010. (V. 11.) KvVM miniszteri rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szól, mely lényegében az érintett földrészletek (helyrajziszámok) felsorolását adja. Velencei-tó és Dinnyési-fertő SPA

22 A Natura 2000 jogi háttere A tagállamok által kijelölt Natura 2000 területek ellenőrzését az Európai Bizottság végzi. A különleges madárvédelmi területeket a tagállamok hirdetik ki. A megfelelő lefedettséget abban az esetben vizsgálja a Bizottság, ha panasz érkezik egy tagállamra a hiányos teljesítés kapcsán. Először többnyire informális konzultációt kezdeményeznek a Bizottság szakértői a tagállammal, majd a konzultáció kedvezőtlen kimenetele illetve, nyilvánvaló mulasztás esetében formális eljárást indítanak a tagállam ellen, mely kedvezőtlen esetben az Európai Bíróságig is eljuthat. Budai-hegység SCI (pilisi len Linum dolomiticum)

23 A Natura 2000 területek kihirdetése utáni feladatok A Natura 2000 területek kihirdetésétől fogva a tagállamok meghozzák a szükséges védelmi intézkedéseket. A Natura 2000 terület kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése vagy elérése érdekében hozott intézkedéseket vagy korlátozásokat a természetvédelmi hatóság a területről készítendő kezelési tervben határozza meg. Az Élőhelyvédelmi Irányelv egyértelműen kifejezi, hogy a Natura 2000 területek kijelölésével nem a gazdasági fejlődés leállítása, nem zárt rezervátumok létrehozása a cél, ahol minden tevékenység tiltott. A gazdálkodás bizonyos formái a területen továbbra is folytathatók, ha az összeegyeztethető a védelemmel. A védelmet kizárólag azon fajok és élőhelytípusok szempontjából kell biztosítani, amelyek alapján a területet kijelölték.

24 A Natura 2000 területek kihirdetése utáni feladatok A területek védelmének megvalósítását az EU a tagállamokra bízza. Ez megvalósulhat jogszabályi tiltással, de emellett hatósági vagy a gazdálkodókkal kötött szerződéses megoldás is alkalmazható, ha a terület kedvező természetvédelmi helyzete ezáltal is megőrizhető. A hatósági védelem esetében a Natura 2000 területeken meghatározott tevékenységekhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A gazdálkodóval kötött szerződés esetében a tulajdonos vállalja, hogy a területen a gazdálkodást a kezelési tervben foglaltak szerint végzi. Vértes SPA

25 A Natura 2000 területek kihirdetése utáni feladatok Az irányelvek a Natura 2000 területekre monitorozási és kutatási feladatokat is előírnak. A közösségi jelentőségű fajok és természetes élőhelyek védelmi helyzetének rendszeres ellenőrzése céljából azok állományát, hazai elterjedését és természetvédelmi állapotát rendszeresen ellenőrizni kell és különleges figyelmet kell fordítani a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kutatására. Az Európában vadon élő madárfajok állományának védelméhez, kezeléséhez és hasznosításához szükséges kutatást is elő kell segíteni. Tisza-tó SCI

26 A Natura 2000 területek kihirdetése utáni feladatok Natura 2000 hatásbecslést kell folytatni minden olyan terv vagy program hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, és valószínűleg jelentős hatással lesz arra. A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményét figyelembe véve, az illetékes hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy programot, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti területet. Ipoly völgye SPA

27 A Natura 2000 területek kihirdetése utáni feladatok Amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtlen eredménye ellenére valamely elsődlegesen fontos, társadalmi vagy gazdasági jellegű közösségi érdekre figyelemmel alternatív megoldás hiányában mégis végre kell hajtani egy tervet, a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést (kompenzációt) megtesz a Natura 2000 általános egységességének megóvása érdekében. Bükk hegység és peremterületei SPA

28 A Natura 2000 területek kihirdetése utáni feladatok Amennyiben az érintett természeti terület elsődleges fontosságú természetes élőhelytípust foglal magában és/vagy veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgál, kizárólag az emberi egészséggel, a közbiztonsággal vagy a környezet szempontjából elsődlegesen fontos előnyökkel kapcsolatos, továbbá a Bizottság véleménye szerint a közérdek kényszerítő indokain alapuló szempontokat lehet érvényesíteni. Sajó-völgy SCI

29 A Natura 2000 területek kihirdetése utáni feladatok A Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő, és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelően folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható. A felügyelőség az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő tevékenységet tanúsítót az eredeti állapot helyreállítására kötelezi. Ha erre nincs lehetőség, a felügyelőség a várható természeti kárral arányban álló, más Natura 2000 területen elvégzendő, helyreállítási és fejlesztési feladat elvégzését írja elő. Tisza-tó SCI

30 A Natura 2000 területek kihirdetése utáni feladatok Hazánkban a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területekkel érintett földrészlet tulajdonosa, vagyonkezelője, használója köteles tűrni a felügyelőségnek, az igazgatóságnak, illetve a természetvédelmi kezelést ellátó szervnek a védett természeti érték, Natura 2000 terület oltalma, tudományos megismerése érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték megközelítését, őrzését, állapotának ellenőrzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését. Vértes SPA

31 A Natura 2000 az Európai Unióban Natura 2000

32 A Natura 2000 az Európai Unióban A szárazföldi Natura 2000 területek aránya az EU tagállamaiban Natura 2000 Forrás: ec.europa.eu

33 A Natura 2000 Magyarországon Magyarországon 1998-ban kezdődött meg az összesen 1,95 millió hektárt érintő területkijelölés. Az előkészítésben mintegy 500 szakember (civil és állami természetvédő, akadémiai és egyetemi kutató) vett részt. A területjavaslatokat az adott faj vagy élőhelytípus állománynagysága, állománysűrűsége, hazai elterjedése, hazai és nemzetközi védelmi helyzete valamint élőhelyigénye szerint a 10 nemzetipark igazgatóság munkatársai dolgozták ki. A kijelölések az irányelvek mellékletein szereplő, hazánkban előforduló 46 élőhelytípus, 36 növény-, 105 állatfaj, valamint 91 madárfaj elterjedése és állománya alapján zajlottak. Velencei-tó és Dinnyési-fertő SPA

34 A Natura 2000 területek a különleges madárvédelmi területek és a különleges természet-megőrzési területek mintegy 1,95 millió hektárt tesznek ki, (az ország 21%-a). A két területtípus átfedése közel 42,4%. A Natura 2000 Magyarországon A Natura 2000 hálózat részben a védett természeti területek már meglévő hálózatára épül (a jelölt területek 39%, 1,2 millió ha), de nem védett területek is részét képezik. Napjainkig 56 különleges madárvédelmi (1,37 millió ha) és 479 különleges természet-megőrzési területet (1,44 millió ha) jelöltek ki Magyarországon. Bükk hegység és peremterületei SPA

35 A Natura 2000 Magyarországon Országos jelentőségű védett természeti területek és a Natura 2000 hálózat Magyarországon (2004) Natura 2000 Forrás:

36 A Natura 2000 Magyarországon Különleges madárvédelmi területek Magyarországon Natura 2000 Forrás:

37 A Natura 2000 Magyarországon Különleges természetmegőrzési területek és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Magyarországon Natura 2000 Forrás:

38 A Natura 2000 Magyarországon A csak hazánk területén előforduló élőhelytípusok és fajok, az ún. pannonikumok esetében különösen nagy a felelősségünk abban, hogy a kijelölt területek megfelelő nagyságúak legyenek, hiszen fennmaradásuk az unión belül elsősorban hazánkon múlik. Ilyen a pannon régióra jellemző élőhelyek például a pannon lejtősztyeppek, a pannon löszgyepek és homoki gyepek, a pannon gyertyános tölgyesek és pannon homoki borókás-nyárasok. Az élővilágvédelmi irányelv mellékletén szereplő, bennszülött fajaink például a magyar kökörcsin, a pilisi len, a magyarföldi husáng, a magyar vakcsiga és a rákosi vipera. Érd-tétényi plató SCI

39 A Natura 2000 Magyarországon A területek kijelölése szempontjából figyelembe veendő fajok nagy részét a hazai természetvédelem már a korábbiakban is megkülönböztetetten kezelte, és a védett természeti területek kijelölésénél fontos szerepet játszottak. Az irányelvek mellékletein szerepel jó néhány olyan faj is, melyek Nyugat-Európában megritkultak, de Magyarországon még erős állományuk létezik, és a korábbi védetté nyilvánítások során nem szolgáltak a kijelölés szempontjául (pl.: a remetebogár, a tövisszúró gébics, a kisfészkű aszat, a pannon gyertyános-tölgyes). Vértes SPA

40 A Natura 2000 Magyarországon Hazánkban a Natura 2000 területeken zajló engedélyezési eljárásokban hatóságként vagy szakhatóságként az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeket jelölte ki a jogszabály, míg a területek természetvédelmi kezeléséért a működési területük szerint érintett nemzeti park igazgatóságok a felelősek. Ipoly völgye SPA

41 Ajánlott irodalom Natura 2000

42 Ajánlott irodalom Natura 2000