Extrém sport a méhészet

Átírás

1 Schrek Ottó egyike azoknak, akik 2018 decemberében vehették át szakképzett méhész diplomájukat a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara által indított továbbképzés sikeres elvégzése eredményeként. Bár gyermekkora óta érdekelte a méhészkedés, a szakmával igazán az Amerikai Egyesült Államokban ismerkedett meg agrármérnök gyakornokként. Ottani tapasztalatait hazahozta, honosította, és újra beült az iskolapadba. Véleménye szerint egyre inkább szükség lesz a méhészek között is a felsőszintű tudásra éppúgy, mint a gazdaság egyéb ágazataiban. Gyakorló agrármérnök méhészként, méhtenyésztőként, külföldi tapasztalatokkal a háta mögött, miért érezte fontosnak, hogy jelentkezzen a Szent István Egyetem szakméhész továbbképzésére? - Dolgozott bennem a tudásvágy. Úgy vélem, ki kell használni az adódó tanulási lehetőségeket. Egyre nehezebb megélni a méhészkedésből úgy, hogy gazdaságos legyen. Egy szakmai csoport, ahol olyan fiatalok jönnek össze, akik hasonló cipőben járnak, mint én, az csak hasznos lehet. A 1. oldal (összes: 6)

2 hiánypótlónak számító 4 féléves képzés 2016-ban indult, az OMME honlapján is olvasható volt a hirdetés. Mondhatni, családias légkörben folyt az oktatás: 11 fővel indult a kurzus, így mindenkivel egyénenként tudtak foglalkozni. A méhészeti vállalkozások szerkezete eddig nem nagyon igényelte felsőfokú végzettségű méhész alkalmazását. Most értünk el oda, hogy egyre inkább szükség lehet magasabb szintű tudásra. Milyen tantárgyakat oktattak, milyen készségeket kell elsajátítani egy szakképzett méhésznek? - Az oktatás végig nagyon magas szakmai színvonalon, kellemes hangulatban zajlott és az elméleti tudás mellett jelentős gyakorlati tapasztalat megszerzésére is lehetőség volt. Olyasmikre gondolok, amikben egy hétköznapi méhész nem szükségszerűen szerez jártasságot: a legegyszerűbbektől, a pipetta használatától a legfejlettebb technológiákig, mint a PCR (polimerázláncreakció: a DNS egy kis darabjának megsokszorozása analízis céljából). Az első félév alapozó tantárgyakkal telt, genetikai-, kémiai-, állattani alapismeretek elsajátításával. Ezt követték a speciális tantárgyak. Néhányat, a teljesség igénye nélkül, megemlítenék. A méhlegelők és méhészeti termékek vizsgálatának rejtelmeibe Dr. Zajácz Edit avatott be minket. Nagyon gyakorlatias oktatást tartott laborvizsgálatokkal színesítve. A méhbiológia tantárgyat Dr. Sárospataki Miklós jegyezte. Vele méhboncolást is végeztünk és terepen bemutatta a vadon élő méheket. Ez azért fontos, mert nagyon pontosan jelzik a környezet terhelését. Dr. Szénási Ágnes a növényvédelem méhészeti vonatkozásait ismertette velünk, hogy melyek a jelenkor kihívásai és az újabb eljárások. A méhbetegségekről Dr. Rusvai Miklóstól tanulhattunk. Analizáltunk, keneteket készítettünk, preparáltunk. Beleláthattunk, hogy a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságnál a Méhbetegségek Laboratóriumának dolgozói mit tesznek a manapság méhészeti kulcskérdést jelentő méhbetegségek felderítéséért. A tantervet látva a bioméhészkedés alapjait is elsajátították. - Igen, az oktatás során sokat foglalkoztunk a viasz tisztaságának fontosságával, az atkaölő szerekkel, illetve a dokumentáció elkészítésével. Megérte elvégezni a képzést? - Minden perce élvezetes volt. A méztermelés mellett miért kezdett el foglalkozni a méhtenyésztéssel is? - Ezt tanultam külföldön és szükség volt a méztermelés mellé más tevékenységet is felvenni a családom megélhetésének biztosítása érdekében. A tenyésztő választja ki, melyik család genetikai értéke megfelelő a továbbszaporításra. Nagy öröm számomra, hogy a gödöllői NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézettel közösen vizsgálhatom a méhek tisztogatási hajlamát. Ők adják a szakmai tudást, laboreszközöket, én a méheket és a tudásom, így könnyedén és gyors előrehaladással kiszelektálható a kiváló tisztogató hajlamú család. A cél, hogy minél kevesebb betegség legyen a méhcsaládokban, mert termelni csak erős, egészséges családokkal lehet. Üzemi (ÜTV) és Központ Teljesítmény vizsgálatok (KTV) során, az értékmérő tulajdonságok közül megmérjük a méhanya napi petézését, illetve az összegyűjtött méz mennyiségét. A KTV győztes családjaiból választjuk ki a tisztogatási hajlam vizsgálata után az inszeminálásra felhasználható apa családokat. Ha már lehet válogatni, akkor válogassuk ki a legmegfelelőbbeket! Egy méhanya előállításához nagyon sok aprólékos, precíz munka szükséges és alapos tervezés. Hol szerzett külföldi tapasztalatot? 2. oldal (összes: 6)

3 - Az Amerikai Egyesült Államokban egy 1500 méhcsaláddal dolgozó nagy méhészetben gyakornokoskodtam. Egy év alatt annyi méhanyát neveltünk meg, mint akkoriban itthon Magyarországon az összes anyanevelő. Az ottani szakmai hozzáállás tanulságos volt. A tulajdonos sok gyakornokot foglalkoztatott, akik egymásnak adták át a tudásukat a vezető felügyelete mellett. Ott ismerkedtem meg igazán a méhészettel. Itthon nem volt még nagy szakmai tapasztalatom. Amikor hazajöttem, akkor ismertem meg behatóbban az itthoni méhészeti gyakorlatot, honosítva a kint látottakat. Rengeteget tanultam, kinyílt a világ számomra. Kistelepülésről, Zichyújfaluról származom, Kaposváron végeztem egyetemet. Megtapasztalhattam, hogy a Föld túloldalán is hasonló gondolkodású emberek élnek, hasonló problémákkal, mint itthon. Megismerkedhettem különböző nemzetek méhészeivel, nemzetközi szakmai tájékozottságra tehettem szert. Az Egyesült Államokon kívül más országban is dolgozott? - Később Kanadába is sikerült kiutaznom egy méhészetbe. Május elején repültem Albertába. Itthon ősszel vetik a repcét, április végén már ki is pergetjük a mézet. Így történt ez abban az évben is. A repülőről Németország felett láttam, hogy ott május elején virágzott a repce. Kanadában pedig a kiérkezésemkor még a tavaszi méhkezeléseket végeztük. Utána vetették a repcét, nyár közepén volt a virágzás. Az itthonitól eltérő módon, két lépésben takarítják be: először levágják, majd elszáradás után csépelik, sokszor már hóban. A téli időjárás szélsőségessége miatt zárt térben teleltetik a méheket. Nagy ipari jellegű csarnokokat kell elképzelni, targoncával hozzák-viszik a családokat. Az ablakokba fénycsapdákat helyeznek, illetve a méhek által termelt hőt és szén-dioxidot ventilátor segítségével egy légcsatornában elvezetik. Februárban, amikor a meleg levegő beáramlik a Szikláshegység felett a prérire (chinook), a csarnokot a mellette levő raktár berendezésein keresztül (hűtőborda) beszívott levegővel hűtik le. Sokféle fajtamézet nem tudnak termelni, leginkább csak 3. oldal (összes: 6)

4 herét és repcét, amelyet bogyós gyümölcsökkel, például áfonyával ízesítenek. Milyen tervei vannak a jövőre nézve? - Szeretnék minél kevesebb mézet nagyban, hordósan értékesíteni, mert nem gazdaságos. Ezért fejleszteni fogom a mézkiszerelést kiskereskedelmi forgalomban eladható tetszetős formában. Eladásra alkalmas helyeket is fel kell kutatnom. Persze, szeretnék minél több méhanyát is értékesíteni, hogy a megkereséseket megfelelő minőségben és mennyiségben ki tudjam szolgálni. Ehhez telephelyfejlesztés szükséges. Saját magam végzem a legtöbb munkát, de amit lehet, azt próbálom delegálni, mással elvégeztetni. Az élet megköveteli, mert az idő, amit a családommal tudok tölteni, az a legértékesebb. Kanadából a szakmai tapasztalaton kívül ezt hoztam haza. Még a rövid és igen intenzív méhészeti szezonban is hétvégenként megálltak és összejött a család, minőségi időt szántak egymásra. Hétfőn aztán kezdődött elölről a munka. Ezt én is szeretném tartani. Mit tudhatunk meg a hátországáról? - Etyeken egy csendes utcában élek a párommal és 3 éves kislányommal. Ő már tudja, hogyha télen kijönnek a méhek, megfáznak. Etyek egyébként méhtartásra nem a legmegfelelőbb hely, mert elég hűvös, északi tájolású. Néhány kilométerrel odébb egy-két héttel hamarabb indul a tavaszi virágzás, mint nálunk. Lakni viszont jó, mert viszonylag közel a főváros, ahol az ember olyan szolgáltatásokhoz juthat hozzá, amelyek csak a városokban elérhetők, de mégis természetközeli hely, ami nekem, aki faluról származom, fontos. Az az igazi, ha az ember könnyen el tud menni a természetbe és visszahúzódhat a maga kis világába. A méhészeti telephelyem Zichyújfalun van, a kaptárok többsége a település körüli erdőkben található. A családomnak hálás köszönettel tartozom. Nekem a méhészet a hobbimból a hivatásom lett. Aki olyan szakmát művel, ami egyben hobbi is, az rengeteg időt emészt fel, mert minden percben azon jár az illető esze, hogy hogyan lehetne még többet kihozni a tevékenységéből. A családom mindezt elviseli. 4. oldal (összes: 6)

5 Nehéz szakma a méhészet? - A méhészet extrém sport. Sokan úgy képzelik, hogy a méhész csak letesz egy kaptárt valahová és jön a méz. A méhészet bizony kemény szellemi és fizikai munka is. Fontos a tanulás, mert igazodnunk kell a változó körülményekhez, környezethez. Az időjárás meg tud viccelni. A méhek ugyan pár nap alatt is csodákra képesek, ha egy adott növény virágzásakor szélsőséges az időjárás, de ehhez nekünk előzetesen sok mindent meg kell teremtenünk: szervezni, tervezni, minél precízebben, hogy minden fogaskerék a helyén legyen a szükséges időben. A munkacsúcsokban sokszor éjszakába nyúlóan dolgozunk. Fizikailag a vándorlás a legkimerítőbb. 5. oldal (összes: 6)

6 Mi jelenti mégis a méhészet szépségét? - A méhészet fantasztikus dolog! Az emberek többsége nem természetközelben éli a hétköznapjait, vagy dolgozik. De ha méhészkedik, van egy kis közösség, akikhez ki tud vonulni, és kiengedheti a hétköznapok alatt felgyülemlett gőzt. Le kell nyugodni ebben a stresszes világban, mert az idegességet megérzik a méhek. Közben meg értéket teremt a méhészkedéssel: a környezetében lévő növényeket a méhek beporozzák, a megtermékenyített növény gyümölcsöt ad, a begyűjtött nektárból méz lesz a családnak, barátoknak. Szerző: Dr. Szimon Ildikó Közzététel ideje: , szombat, 14:00 A forrás webcíme: 6. oldal (összes: 6)