Méz, de milyen? Fajtaméz, vegyes virágméz, vagy tájjellegű méz?

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Méz, de milyen? Fajtaméz, vegyes virágméz, vagy tájjellegű méz?"

Géza Kerekes
6 évvel ezelőtt
Látták:

Szintén nem hagyható figyelmen kívül, hiszen erősen befolyásolja a végtermék tulajdonságait és minőségét a méhész

Ahhoz, hogy az üvegbe kerülő méz fajtajellege meghatározható legyen, szükség van a fajtajellegnek megfelelő

1 Méz, de milyen? Fajtaméz, vegyes virágméz, vagy tájjellegű méz? A mézre ezen kívül nagy hatással van a hordási terület növény-összetételi állandósága vagy változékonysága is. Szintén nem hagyható figyelmen kívül, hiszen erősen befolyásolja a végtermék tulajdonságait és minőségét a méhész által alkalmazott technológia. Ahhoz, hogy az üvegbe kerülő méz fajtajellege meghatározható legyen, szükség van a fajtajellegnek megfelelő paraméterek ismeretére. Ehhez laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzött tulajdonságokkal kell rendelkeznie annak a termékmintának, amelyet a továbbiakban etalonként, azaz megbízható összehasonlító mintaként használhatunk. 1. kép: Mézminták 1. oldal (összes: 6)

2 A mézek növényi eredetének és földrajzi származásának meghatározásához szükség van a fajspecifikus érzékszervi tulajdonságok, a fontosabb fizikai-kémiai értékek, valamint a mikroszkópos jellemzők ismeretére és azoknak az együttes értékelésére. A fajtamézek a vegyes virágmézektől úgy különíthetők el, hogy figyelembe kell venni azt, van-e vezérpollen, amely a főnövény nektárhordását jelzi. Azoknál a növényfajoknál, ahol a nektár- és a pollentermelés is egyaránt bőséges és hordható, ott az alap szabály az, hogy 45% fölöttinek kell lennie a méz fajtajellegét meghatározó növény pollenjének. 2. oldal (összes: 6)

3 3. oldal (összes: 6)

2. kép: 400X, festett (fukszin-glicerinzselatinos beágyazású) pollen-preparátum Mint ismert, vannak olyan növények, amelyek hordásakor több nektár és kevesebb pollen kerül be egyidejűleg a kaptárba,

4 2. kép: 400X, festett (fukszin-glicerinzselatinos beágyazású) pollen-preparátum Mint ismert, vannak olyan növények, amelyek hordásakor több nektár és kevesebb pollen kerül be egyidejűleg a kaptárba, ebben az esetben a fajtajelleget meghatározó pollen százalékértéke más. Adott fajtaméz lépjéből kinyert mézből határozták meg a pollenszámot, 1g mézre vonatkozóan, mely egy állandó érték, figyelembe véve a megengedhető eltérést. Ennek alapján a mézeket alulreprezentált, normál reprezentált és felülreprezentált csoportokba sorolták. Az alulreprezentált mézeket alacsony (kevesebb, mint PG/10g), míg a felülreprezentált mézeket magas (több, mint PG/10g) pollensűrűség jellemez. Az alulreprezentált csoporthoz tartozó növényekből készült mézek esetében pl. az akácmézre és a hársmézre 20-30%-os, viszont a citromfélék mézére, rozmaringmézre és a zsályamézre 10-20% irányértéket állapítottak meg. A felülreprezentált csoporthoz tartozó mézeknél ez az érték pl. a szelídgesztenyénél 90% (Maurizio-Louveaux-Vorwohl, 1978). Megjegyzem, hogy a korábbi, de visszavont hazai MSZ Méz szabványban az akácmézre szintén a legalább 30%-os akácpollen irányadó érték volt megadva. Jelenleg hazánkban a Magyar Élelmiszerkönyv sz. (2009) Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott mézfélék irányelv az akácmézre 15% feletti akácpollen határértéket tartalmaz, illetve az 5-15% közötti akácpollen tartalom akkor felel meg, ha egyidejűleg a fruktóz-glükóz arány 1,55. Az akácmézet termelő és kisebb-nagyobb mennyiségben azt forgalmazó országok között eltérő határértékeket találunk, a hazánkban legfontosabb akác fajtaméz pollentartalmára (I. táblázat). Téves elnevezés kerülhet a címkére, amikor a mézek megtévesztő módon hasonlóak. Előfordultak olyan termékek is, amelyek akácpollent nem, vagy alig tartalmaztak, például termelői akácméz jelzésű mézek helyett gyalogakácméz, repceméz, vegyes virágméz (mézontófűvel+repcével+akáccal), vagy vegyes virágméz (lepényfával+fűzzel+akáccal) volt az üvegben. 4. oldal (összes: 6)

5 5. oldal (összes: 6)

6 3. kép: 400X, festetlen, (glicerinzselatinos beágyazású) pollen-preparátum Előfordult olyan eset is, amikor vegyes virágméz jelzésű méz valójában különleges, finom desszertméz bálványfaméz, vagy mézontófűméz volt. Külföldön már évtizedekkel ezelőtt különböző programok keretében meghatározták a saját országuk fajtamézeire vonatkozó érzékszervi, fizikai-kémiai és melisszopalinológiai jellemzőket. Azokban az országokban, ahol jelentősebb mennyiségben vegyes virágméz termelése is folyik, ott a földrajzi eredet jelöléssel kapcsolatos vizsgálatokra szintén hangsúlyt fektetnek. Több esetben az elkészült termékspecifikus leírások alapján elnyerték az EU Oltalom alatt álló jelölés használatának jogát, mely különleges, ellenőrzött minőségű, és egyben magasabb áron értékesíthető terméket jelent. Valódi, minőségi fajtaméz viszonylag ritka, viszont egyre több tájjellegű tavaszi és nyári vegyes virágméz van, különböző, nagyon finom ízvilággal. Érdemes lenne a méhészeknek a növényi és területi eredetre és a minőségre ellenőrzött, tájjellegű védjegyben gondolkodni, hasonlóan a külföldi gyakorlathoz, és az EU Oltalom alatt álló eredetjelölés (OEM=PDO), illetve az EU Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ=PGI) lehetőségét figyelembe venni. Rőzséné dr. Büki Etelka élelmiszerbiztonság-élelmiszerminőségügy szakértő, mikroszkópos vizsgáló Szerző: Rőzséné dr. Büki Etelka Közzététel ideje: , péntek, 09:00 A forrás webcíme: 6. oldal (összes: 6)

Hasonló dokumentumok

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-100 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott mézfélékről Honey with disctinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv