Jön a beporzási támogatás

Átírás

1 A Méhek Napja a Beporzók Évében Huszonöt évvel ezelőtt nyilvánította április 30-át a Méhek Napjának az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME). Az idén ezen a napon jelentette be Nagy István agrárminiszter egy sajtótájékoztatón, hogy a Beporzók Évének nyilvánítja 2019-et, és hogy ennek keretében számos intézkedést vezet be a szaktárca. Az intézkedések egyike, hogy a minisztérium még idén kidolgozza a növénytermesztők számára kötelező permetezési napló elektronikus formáját, ami nélkülözhetetlen része lesz a növényvédő szerek hazai felhasználásának nyomon követésében. Megerősítik a szántóföldi ellenőrzéseket: a Nébih szakemberei nemcsak a növénykultúrákból vesznek majd mintákat, hanem a gazdák által permetezésre használt tankkeverékekből is. A beporzók számára vonzó szántóföldi növények neonikotinoidos csávázásának tilalmát a magyar hatóság tiszteletben tartja. A mézpiaci anomáliák mellett ma a méhcsaládok gyengülése, pusztulása a hazai méhészek legnagyobb problémája, kórtani okainak feltárásában az évtizedek óta működő méhegészségügyi hálózat nyújt segítséget. A hálózat tartós javulása érdekében a tárca a hálózat működésével kapcsolatos feladatokat az OMME-hoz delegálná, mondta Nagy István. A méhészek, mintegy munkájuk elismeréseként, nyártól méhcsaládonként 500 forint beporzási támogatást igényelhetnek, jelentette be a miniszter. Bross Péter, az OMME elnöke elmondta: Napjainkban a méh a fenntartható mezőgazdaság a jelképe. Kulcsszereplővé lépett elő, hiszen az elmúlt 50 évben megháromszorozódott az olyan termések, élelmiszerek mennyisége, amelyeknek méhek általi megporzásra van szüksége. 1. oldal (összes: 6)

2 A szakember hangsúlyozta: Hazánkban a méhészeti ágazat éves árbevétele 25 milliárd forint körül alakul, de ennek a többszöröse a méhek beporzó munkájából származó haszon. A hazai gazdák árbevétele, a magyar lakosság élelmiszer-ellátása egyértelműen függ a méhészeti ágazattól. (mmg) Változik a méhészeti támogatások igénylésének módja is tudtuk meg. Idén augusztus 1-jétől már kizárólag elektronikus úton lehet majd minden kérelmet benyújtani. Másik fontos hír, hogy a fipronilügy károsultjainak kártalanításából kihátrált az állam, viszont a gyártó cég nem zárkózik el a párbeszédtől. A beporzási támogatást a tervek szerint már idén bevezetik de minimis juttatásként, de nem egységes mértékben. A 30 család alatti méhészetek nem lesznek jogosultak rá, 30 és 150 család között 1,5 euró körüli összeget adnának családonként, afölött pedig kevesebb jár majd. Üröm az örömben, hogy az EU-s méhészeti támogatási keret korábban sokszor beígért bővítését elhalasztották, arra majd csak a 2020 utáni új Közös Agrárpolitika (KAP) elfogadásával van esély (a reformok bevezetésének pontos időpontja még nem ismert). A tervek szerint ennek eredményeként változott volna a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretösszege és tartalma is, növekedett volna például az úgynevezett gyógyszer-cukor támogatás, illetve új elemekkel bővült volna a finanszírozható eszközök listája (pl. új kaptár vásárlása, viaszfeldolgozás költsége, 750 kg össztömeg alatti utánfutó vásárlása, stb.). Bross Péter elmondása szerint a méhészeti egyesület levélben azt a kérdést tette fel a Bizottságnak, hogy az uniós támogatás bővülésének elmaradása miatt van-e lehetőség a nemzeti forrást emelni. Várják a választ. 2. oldal (összes: 6)

3 Az azonban már biztos, hogy augusztus elsejétől megszűnik az eddigi papír alapú ügyintézés a támogatások igénylésénél, mindent elektronikusan kell beadni. Az OMME fogja kijelölni az adminisztrációhoz hozzáférésre jogosult személyek körét, értelemszerűen a szaktanácsadók és várhatóan az egyesületi elnökök kapnak felhatalmazást. Hiánypótlásra nem lesz lehetőség, úgy alakítják ki az elektronikus felületet, hogy addig nem enged továbblépni a rendszer, amíg minden szükséges iratot fel nem töltöttek. A fipronil-ügy károsultjait a korábbi tervekkel ellentétben nem kártalanítja az állam tudtuk meg, ugyanis a kárt okozó készítmény gyártója nem szűnt meg, rendelkezik felelősségbiztosítással, vállalja a párbeszédet, egyeztetést a károsultakkal. A jövőben azonban kiszáll erről a piacról, nem gyárt többet méhészeti készítményeket. A cég egységesen szeretne megállapodni a mintegy 60 károsult méhésszel, nem szeretne egyedi pereket. A küldöttgyűlésen elhangzottakból és a tanácskozásra készített évi beszámolóból megtudtuk, hogy az OMME számára pozitív eredményt hozott a XXXIV. Integrált termesztés a kertészeti és a szántóföldi kultúrákban című konferencia, ahol Tóth Péter az OMME környezetterhelési monitoringvizsgálatainak eredményei közül a méhtoxikológiai kísérletek eredményeiről tartott tájékoztatót. Az előadásban elhangzott, hogy a tiakloprid + tebukonazol hatóanyag-tartalmú szerkombinációk felhasználása virágzó kultúrákban méhpusztulásokat okoz, ezért szükséges lenne az említett anyagok együttes kijuttatása esetén a méhkímélő technológia kötelező bevezetése. A javaslatra a hatóság jelenlévő szakemberei fogékonynak mutatkoztak, az új szabályozás időközben már életbe is lépett. A méhészeti egyesület kezdeményezésére szakmai tanácskozást tartottak január 11-én az OMME és a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága szakemberei. A piretroidokkal okozott mérgezési ügyek kapcsán a hatóság annak ellenére nem változtat az álláspontján, hogy tisztában van azzal a ténnyel, hogy a szerrel előidézett méhmérgezések okozóinak felderítése az esetek jelentős részében sikertelen. Továbbá nem rendeződött az a nézetkülönbség sem, amelynek köszönhetően a hatóság az egyes mérgezési esetekben a méhhullák szermaradék-tartalmának mértékétől teszi függővé annak kimondását, hogy az illető növényvédő szer hatóanyagától elhullhattak-e a károsult méhei. Az OMME képviselői szintén felhívták a figyelmet arra, hogy ez a fajta megközelítés csak akkor vezethetne eredményre, ha ismernénk a pusztulás pontos idejét, illetve az egyes hatóanyagoknak a lebomlási dinamikáját a méhek testében. 3. oldal (összes: 6)

4 Április 26-án az OMME részt vett a NÉBIH által összehívott Méz-kerekasztal szakmai fórumon ahol a hatóság ismételten felhívta a figyelmet a mézek tárolására vonatkozó jelölési kötelezettségre. A hatóság 2018-ban több esetben szabott ki bírságot a jelölési kötelezettség elmulasztása miatt és egyidejűleg elrendelte a jelöletlen mézek megsemmisítését. A méhész szabadon választja meg azt a rendszert/módszert, amely a termékek nyomonkövethetőségét biztosítja, de ezt következetesen kell alkalmazni a teljes folyamatban. Ezen dokumentációnak zárt láncolatot kell képeznie az előállítás, feldolgozás és forgalmazás teljes folyamatában. A NÉBIH által javasolt jelölési módszer a következő volt: Hatóságunk javasolja a hordókon a méhész nevének és a pergetés idejének feltüntetését és a feltüntetett adattartalmat alátámasztó dokumentáció (pl. pergetési napló) vezetését. Értékesítés esetén a termék azonosítása céljából a felvásárlási jegyeken szükséges azonosító adat feltüntetése, így pl. a pergetés ideje alkalmazható. Abban az esetben, ha egy címen több őstermelő is működik, úgy azok termékeinek elkülönítése alapvető fontosságú, így a név, vagy egyéb, a termelőt beazonosító adat szükséges. Közös őstermelő esetén, méhcsaládok TIR szerint jegyzett tartója lehet egy javasolt elkülönítési szempont. Az OMME a Katasztrófavédelem munkáját segítendő, 2018-ban is megszervezte az országos méhrajbefogó hálózatot. Azonban az időközben bevezetett Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete - GDPR - értelmében csak azon részvevők elérhetőségét tehette közzé, akik külön írásbeli nyilatkozatot küldtek be arról, hogy részt kívánnak venni a hálózat munkájában és hozzájárulnak a személyes adataik közzétételére e célból. 4. oldal (összes: 6)

5 A küldöttgyűlésen megtudtuk: 2018-ban a tagszervezetek július 10-ig teljesítették tagdíjbefizetési kötelezettségüket. Ennek alapján a 13 ezer 200 méhész és 875 ezer 500 méhcsalád után 120 millió forint tagdíjat fizettek be. Az egyesület készpénzállománya 228 millió forint, amihez hozzáadódik az új tagnyilvántartó rendszerre kapott 30 milliós nemzeti programos támogatás. Az egyesület vezetőségében egy ideje már folyik a vita arról, hogy az Élelmiszerkönyvben leírt mézparamétereken túl szükséges-e és ha igen, milyen értékekkel kell specifikálni az akácmézünket. Ahhoz, hogy az egyesület szakmailag kellőképp megalapozott javaslattal tudjon az illetékes hatósághoz fordulni, szükségesnek látták egy vizsgálatsorozatba kezdeni. Ehhez 206 db, 2018-ban pörgetett akácmézmintát gyűjtöttek az ország teljes területéről. Első körben a mézmintákat megvizsgálják az alapvető paraméterekre (cukrok, HMF, diasztáz, pollen...), majd egy tárolási kísérletet beállítva, ugyanezen mézeket időszakosan (félévente, két éven át) újra vizsgáltatják a változó paraméterekre. Ezzel párhuzamban különböző technológiákkal feldolgozott és kiszerelt friss mézekkel is elvégzik ugyanezen vizsgálatokat, hogy tiszta képet kaphassanak arról, az egyes feldolgozási technológiák mennyiben befolyásolják a mézeink öregedését. Miután a NÉBIH az elmúlt 1-2 évben minőségi kifogással élt a forgalomban lévő akácmézekkel és ezt a mézet előállító vállalkozások nem fogadták el, az agrárminiszter kérte az OMME állásfoglalását az akácméz minőségi előírásaival kapcsolatban. Bross Péter szerint nagyon nehéz döntést kellett meghozniuk, mivel, nehéz bármely méz paramétereit olyan hatósági környezetben számszerűsíteni, ahol nulla tolerancia működik. Mit jelent ez? A sokszor szubjektív alapokon és nagy mérési bizonytalansággal bíró adatokban, a megadottól kicsit is eltérő értékű mézet nem tekinti a hatóság méznek, vagy az adott fajtára jellemző méznek. Így könnyen előfordulhat, hogy természetes akácméz hatósági eljárás alá kerül, vagy éppen fordítva, akácnak nem nevezhető méz lesz akácméz. Másképp fogalmazva: minden becsületesen és maximális szakmaisággal termelő méhész tudja értékesíteni akácmézét akácmézként, de egyik, akáchoz hasonló mézet se lehessen értékesíteni akácmézként. 5. oldal (összes: 6)

6 Az elnökség döntése értelmében, a Tanács 2001/110/EK Méz Irányelvben leírtak logikáját követve, a következő állásfoglalást adták meg: 1. Érzékszervi tulajdonságok: Mivel az akácméz természetesen lágy aromájú méz, az érzékszervi jellemzőinél el kell fogadni a gyengén jellemző", enyhe" vagy közepesen intenzív", érzékszervi minősítést. Fontos kritérium még, hogy ne legyen az akáctól eltérő más nektárforrásra jellemző íz érzékelhető az adott akácmézben. Idegen illattól mentes legyen. 2. Mikroszkópos tulajdonságok: A klímaváltozásból adódó együttvirágzás és a repce vetésterületének nagyságrendekkel történő megnövekedése miatt nem lehet százalékos követelményeket megadni az akácméz pollenösszetételére. Ehelyett azt kell vizsgálni, hogy a pollenkép megfelel-e az akác gyűjtési időszakának. A gyűjtési időszaknak az a pollenkép felel meg, ahol az akáccal együtt virágzó, vagy az akácvirágzásba belenyúló nyílási idejű virágok (kora tavaszi, tavaszi, nyár eleji virágok) pollenjei vannak jelen túlnyomó többségben. Mivel a kaptárban elkerülhetetlenül jelen van más gyűjtési időszakból származó méz, illetve a méhek által betárolt virágpor is, kis (minor) mértékben jelen lehetnek az akácmézben nyári, őszi pollenek is. Fontos, hogy a magyar akácmézre jellemző az összpollen-gazdagság, ami viszont éppen okozója az alacsony relatív pollenszázaléknak. Persze mindez elsősorban annak köszönhető, hogy az akácfát, mint méhlegelőt, nem virágporáért látogatják a méhek, hanem elsősorban nektárjáért. 3. Kémiai tulajdonságok: Az akácméz legfontosabb ezen tulajdonsága, a benne található gyümölcscukor (fruktóz) és szőlőcukor (glükóz) mennyiségének aránya. Az állásfoglalás szerint, a minimum 1,45-ös arány jellemző az akácmézre. 4. A fenti mindhárom fajtajellemzőnek (érzékszervi, mikroszkópos, kémiai jellemzők) meg kell felelni, hogy akácméznek lehessen nevezni az adott mézet. Továbbá kifejtették, hogy az akácméz diasztázaktivitása 6 és 8-as érték közötti is lehet. Az elnökség akácmézzel kapcsolatban hozott állásfoglalásával szemben négy elnökségi tag (Mészáros László, Bezzeg László, Sebők Péter és Tóth Péter) kifogással élt és nyílt levelet fogalmazott meg az egyesület elnöke részére, melyben kérik a határozat visszavonását és újabb vizsgálatok elvégeztetését. A témában heves vita bontakozott ki a küldöttgyűlésen és az azt megelőző őszi országos vezetőségi ülésen is. Az ellenvéleményt megfogalmazók szükségtelennek és megalapozatlannak tartják, hogy az egyesület a hatályos jogszabályokban meghatározott paraméterektől alacsonyabb értékeket javasoljon, mert ez szerintük minőségromláshoz vezethet. Bross Péter elnök válaszában úgy fogalmazott: jó döntést hoztak, megfelelő javaslatot tettek a hatóság számára, hiszen még a jelenlegi szabályozás szerint is sok minta kiesik, illetve ki fog esni a vizsgálatok során, ez pedig a méhészeknek hátrányos. Pásztor Zoltán Szerző: Pásztor Zoltán Közzététel ideje: , kedd, 16:00 A forrás webcíme: 6. oldal (összes: 6)