EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Célnyelvi mérés, 2018

Átírás

1 EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Célnyelvi mérés, 2018

2 Tartalom Bevezető... 2 A mérésről... 2 A mérés tartalma... 2 A mérés lebonyolítása... 3 A mérésben érintett feladatellátási helyek és tanulók... 4 A feladatellátási helyek és a tanulók száma 2014 től 2018 ig... 4 A feladatellátási helyek és a tanulók településtípus szerinti megoszlása... 8 A feladatellátási helyek és tanulók területi megoszlása... 9 A mérés eredményei A mérésben részt vevő tanulók A tanulók által elért eredmények Az eredmények a feladatellátási helyek szempontjából Összefoglalás Táblázatok Ábrák jegyzéke Táblázatok jegyzéke... 24

3 BEVEZETŐ A 2017/2018 es tanévben az Oktatási Hivatal ötödik alkalommal szervezett célnyelvi mérést a két tanítási nyelvű nevelési oktatási intézményekben. A mérés a két tanítási nyelvű képzésbe járó 6. és 8. évfolyamos tanulókat érinti, bár 2015 ben és 2016 ban átmenetileg 10. évfolyamos tanulók is részt vettek benne. Az Oktatási Hivatal 2015 óta a normál tantervű nyelvoktatásban részt vevő tanulók számára is évente szervez nyelvi mérést, amelyet idegen nyelvi mérésnek neveznek. A 6. és 8. évfolyamos tanulók túlnyomó többsége az idegen nyelvi mérésen vesz részt, míg a célnyelvi mérés a tanulók kis részét érinti. A célnyelvi mérés jogszabályi hátterét a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 135., illetve 136., továbbá az aktuális tanév rendjéről szóló rendelet adja. Az alábbiakban a 2018 ban lezajlott célnyelvi mérés eredményeit foglaljuk össze. Először bemutatjuk a mérés főbb jellemzőit, aztán a mérésben érintett intézményekre és tanulókra vonatkozó adatokat közlünk. Ezt követi a részvételi arányok leírása, majd a mérés eredményeinek összefoglalása. A 2018 as célnyelvi mérésből származó adatokat bizonyos ábrákon összevetjük a korábbi évek célnyelvi méréseiből, illetve a 2018 as idegen nyelvi mérésből származó adatokkal. A főszövegben az adatokat ábrákon mutatjuk be. Az ábrák alapjául szolgáló táblázatok a függelékben találhatóak. A MÉRÉSRŐL A mérés jellege A célnyelvi mérés azt méri, hogy a két tanítási nyelvű iskolák tanulóinak nyelvtudása megfelel e a tantervi követelményekben előírt KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti szinteknek. A feladatok szintezése a feladatlapokat összeállító és ellenőrző szakemberek megítélésére van bízva, azaz a mérést nem előzi meg a feladatok bemérésére szolgáló próbamérés. A feladatlapok javítása és az eredmények rögzítése helyi szinten, az iskolákban történik, tehát a feladatlapokat nem központilag javítják. Ennek megfelelően a célnyelvi mérés eredményeit kellő óvatossággal kell kezelni, hiszen pontosan nem mutatható ki, hogy az eredmények évről évre történő változása milyen mértékben tulajdonítható a mérőeszköz bizonytalanságának, és mennyiben az adott populáció tényleges nyelvi felkészültségének. Ezt az eredmények értelmezésekor feltétlenül figyelembe kell venni. Az EFOP VEKOP 17 elnevezésű Európai Uniós projekt keretében jelenleg zajlik egy, a mostaninál megbízhatóbb, elektronikus, adaptív idegen nyelvi mérőeszközrendszer fejlesztése, amely alkalmas lesz a teljesítmények pontosabb megítélésére, és az egymást követő évek eredményeinek megbízhatóbb összehasonlítására is. Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

4 A mérés tartalma A 2018 as célnyelvi mérés angol, német és kínai nyelvi részmérésből, és azon belül 6. évfolyamos és 8. évfolyamos mérésekből állt. 6. évfolyamon a tanulók A2 es szintű, 8. évfolyamon B1 es szintű feladatlapot töltöttek ki. A kínai nyelvi mérésen a feladatlapok a KER szerinti szinteknek megfelelő HSK (Hanyu Shuiping Kaoshi) szinteket mérték, azaz 6. évfolyamon HSK 2 es, 8. évfolyamon HSK 3 as szintű feladatlapot töltöttek ki a tanulók. A célnyelvi mérés három alapkészségen keresztül (hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése, íráskészség) méri a nyelvtudást, ennek megfelelően a feladatlapok három részből álltak, és a tanulók mindegyik részben 20 pontot, összesen 60 pontot érhettek el. A 6. évfolyamos kínai nyelvi mérés feladatlapja csak két részből állt (hallott szöveg értése és olvasott szöveg értése), és a tanulók mindegyik részben 30 pontot érhettek el. A feladatlap első két részében (Hallott szöveg értése, Olvasott szöveg értése) csak zárt feladatok szerepeltek, a feladatlap harmadik részében (Íráskészség) a tanulóknak szövegeket kellett alkotniuk, amelyeket a javító tanárok javítási értékelési útmutató alapján pontoztak. A feladatlapok összeállításánál fontos szempont volt az egységesség. Az angol és német nyelvi feladatlapok esetében az egységes szerkezeten túl a feladatok típusai és az egyes évfolyamokon az íráskészség feladatok témái is megegyeztek. Megjegyezzük, hogy a kínai nyelvi feladatlapok a feladattípusok tekintetében eltértek a többi feladatlaptól. A célnyelvi mérésen annak a tanulónak a nyelvtudása felelt meg az adott KER szerinti vagy HSK szintnek, aki a feladatlapon elérhető maximális pontszám 60 százalékát elérte. A mérésen tanulói eredménynek tekintjük a tanuló által elért pontszámot, illetve a pontszám alapján kapott megfelelt/nem felelt meg minősítést. A mérés lebonyolítása Az Oktatási Hivatal 2017 őszén az Országos mérések adatbegyűjtő és kezelő rendszerének segítségével begyűjtötte a két tanítási nyelvű nevelés oktatást folytató intézményektől a létszámadatokat, továbbá megrendelte a feladatkészítő bizottságoktól a méréshez szükséges feladatlapokat. A megfelelő példányszámban kinyomtatott feladatlapokat és hanganyagokat tartalmazó CD ket az érintett intézmények a mérés időpontja előtt néhány nappal becsomagolva kapták meg. A csomagokat a mérés napján lehetett felbontani. A kiöltött feladatlapokat az iskola munkatársai gyűjtötték össze. Az írásfeladatok pontozása után az intézmények munkatársai az Országos mérések adatbegyűjtő és kezelő rendszerében rögzítették a tanulók adatait, a zárt kérdésekre adott tanulói válaszokat és az írásfeladatra kapott pontszámokat. Az alábbi összesítés az így rögzített adatok, illetve a szoftver által kiszámított tanulói eredmények alapján készült. Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

5 A MÉRÉSBEN ÉRINTETT FELADATELLÁTÁSI HELYEK ÉS TANULÓK A feladatellátási helyek és a tanulók száma 2014 től 2018 ig 2014 és 2017 között a célnyelvi mérésben érintett intézmények és feladatellátási helyek száma folyamatosan nőtt (1. ábra), míg 2017 és 2018 között a növekedés megállt, az érintett intézmények és feladatellátási helyek száma még csökkent is egy kicsit. 1. ábra: A célnyelvi mérésben érintett intézmények és feladatellátási helyek száma 2014 től 2018 ig Míg korábban évről évre legalább 10 új feladatellátási hely jelent meg a célnyelvi mérésben, addig 2018 ra a bővülés abbamaradt (2. ábra). Azaz a korábbiakkal ellentétben 2011 és 2012 között nem kapcsolódtak be új általános iskolák a két tanítási nyelvű képzésbe. 2. ábra: A célnyelvi mérésből kimaradó és a mérésbe belépő feladatellátási helyek száma 2014 től 2018 ig Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

6 Noha a mérésben érintett feladatellátási helyek száma 2017 után nem növekedett (ld. 1. ábra), az érintett tanulók száma 2014 től 2018 ig folyamatosan, tehát még az utolsó évben is nőtt (3. ábra), bár a növekedés mértéke a 6. évfolyamosok esetében kisebb volt, és a korábbi évekhez képest is csökkent (ld. 4. táblázat). 3. ábra: A célnyelvi mérésben érintett tanulók száma évfolyamonként 2014 től 2018 ig Minthogy a feladatellátási helyek száma 2017 és 2018 között nem nőtt (ld. 1. ábra), a tanulók száma csak úgy emelkedhetett (ld. 3. ábra), hogy nőtt az egy feladatellátási helyre jutó érintett tanulók száma (4. ábra). Az átlagos tanulói létszámnövekedés a budapesti feladatellátási helyek esetében volt a legnagyobb mértékű (ld. 4. táblázat). 4. ábra: Az egy feladatellátási helyen érintett tanulók átlagos száma településtípusonként 2014 től 2018 ig Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

7 A 2014 és 2018 közötti célnyelvi mérések a 6. és 8. évfolyamra járó tanulókat érintették, akik 2006 és 2012 között kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat. Így a mérések létszám adataiból a 2006 és 2012 között beiratkozott tanulók számára lehet következtetni. A 6. évfolyamos tanulók száma 2017 és 2018 között gyakorlatilag csak Budapesten nőtt (5. ábra), amiből arra következtethetünk, hogy 2011 és 2012 között csak Budapesten nőtt a két tanítási nyelvű képzésbe felvett tanulók száma, míg 2006 és 2011 között a községeket kivéve az összes településtípuson. (Mivel a célnyelvi mérés nagyon kevés községi iskolát érint (ld. 1. ábra), a községekre vonatkozó adatok esetlegesebbek.) 5. ábra: A célnyelvi mérésben érintett tanulók száma évfolyamonként és településtípusonként 2014 től 2018 ig A mérésben érintett tanulók közül csak az angolul tanulók száma nőtt folyamatosan (6. ábra). 6. ábra: A célnyelvi mérésben érintett tanulók száma évfolyamonként és nyelvenként 2014 től 2018 ig Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

8 2014 től 2018 ig az érintett tanulók körében több mint 5 százalékkal magasabb lett az angolul, és ugyanennyivel alacsonyabb lett a németül tanulók aránya (7. ábra). 7. ábra: Az érintett tanulók százalékos megoszlása a nyelvek között 2014 től 2018 ig Az egyedi mérési azonosítók segítségével nyomon követhető, hogy a 2016 os 6. évfolyamos mérésben illetve a 2018 as 8. évfolyamos mérésben érintett populáció között mekkora átfedés van. A évi 6. évfolyamos célnyelvi mérésben érintett tanulók 81 százaléka a évi 8. évfolyamos célnyelvi mérésben is érintett volt (8. ábra). A két tanítási nyelvű képzésből kilépő tanulók helyére részben új tanulók léptek be, így összességében 6. évfolyamról 8. évfolyamra körülbelül 15 százalékkal csökkent a tanulók száma. 8. ábra: A évi 6. évfolyamos és évi 8. évfolyamos célnyelvi mérések közül mindkettőben, illetve csak az egyikben érintett tanulók száma nyelvenként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

9 A feladatellátási helyek és a tanulók településtípus szerinti megoszlása A célnyelvi mérésben érintett feladatellátási helyek között nagyon felülreprezentáltak a budapesti és megyeszékhelyi, és nagyon alulreprezentáltak a községi iskolák (9. ábra). Miközben a nyelvi mérésekben érintett 2779 iskolának a negyede található Budapesten vagy a megyeszékhelyen, a célnyelvi mérésben érintett 109 iskola többsége ezeken a településeken működik. 9. ábra: Az érintett feladatellátási helyek százalékos megoszlása településtípus szerint A célnyelvi mérésben érintett, azaz két tanítási nyelvű képzésbe járó 6. és 8. évfolyamos tanulóknak közel 70 százaléka Budapesten vagy a megyeszékhelyeken jár iskolába, míg a nyelvi mérésekben összesen érintett tanulónak 35 százaléka tanul ezekben a városokban (10. ábra). 10. ábra: Az érintett tanulók százalékos megoszlása településtípus szerint (az iskola és nem a lakóhely településtípusa alapján) Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

10 A feladatellátási helyek és tanulók területi megoszlása A Dél Dunántúli régióban a legalacsonyabb, Budapesten pedig a legmagasabb az érintett feladatellátási helyek és tanulók száma (11. ábra). Budapesten a legmagasabb a tanulók és az iskolák számának aránya is, azaz itt jut egy iskolára a legtöbb érintett tanuló (ld. 8. táblázat). 11. ábra: A feladatellátási helyek és a tanulók száma régiónként (az iskola és nem a lakóhely régiója alapján) Az angolul tanulók aránya a Nyugat Dunántúli régióban a legalacsonyabb és a Közép Dunántúli régióban a legmagasabb (12. ábra). 12. ábra: A különböző célnyelveken tanulók százalékos aránya régiónként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

11 Budapest után Borsod Abaúj Zemplén megyében volt a legtöbb érintett feladatellátási hely és tanuló (13. és 14. ábra), míg Tolna megyében egyetlen érintett iskola sem volt. 13. ábra: A feladatellátási helyek száma megyénként 14. ábra: A tanulók száma megyénként (az iskola és nem a lakóhely megyéje alapján) Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

12 A MÉRÉS EREDMÉNYEI A mérésben részt vevő tanulók A 2018 as célnyelvi mérésen az 5149 érintett tanuló közül 4899 en vettek részt (15. ábra). A résztvevők közé soroltuk azt a 11 tanulót is, aki hiányzás vagy részleges felmentés miatt a mérés három része közül csak egyen vagy kettőn vett részt. 15. ábra: Részt vevő, hiányzó és felmentett tanulók száma és százalékos aránya A 8. évfolyamos tanulók körében kicsit magasabb volt a hiányzók és alacsonyabb a résztvevők aránya, mint 6. évfolyamon (16. ábra). 16. ábra: Részt vevő, hiányzó és felmentett tanulók száma és százalékos aránya évfolyamonként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

13 A tanulók által elért eredmények Az alábbiakban a mérésen részt vevő 4899 tanuló eredményeit foglaljuk össze. Az ábrák egyik része a tanulók által elért pontszámokat mutatja be. Ezeknél az ábráknál annak a 4888 tanulónak az eredményét jelenítjük meg, akik a mérésen 60 pontot érhettek el, azaz a teljes mérésen részt vettek. Az ábrák másik része a megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos arányát mutatja be. Ezeknél az ábráknál azt a 4895 tanulót tekintjük alapsokaságnak, akik a mérésnek legalább két részén részt vettek, ezért értékelhető összesített eredménnyel rendelkeznek, tehát megfelelt vagy nem felelt meg minősítést szereztek. A 4899 részvevő tanuló közül 4 en csak a mérés egyik részén vettek részt. Ők egyetlen mért készség alapján nem szereztek a célnyelvi mérésen minősítést, de eredményüket a részpontszámokat bemutató ábrán megjelenítjük. Az angol és a kínai célnyelvi mérésen mindkét évfolyamon 50 pont körül, míg a német célnyelvi mérésen mindkét évfolyamon 40 és 45 pont között volt a tanulók által elért átlagos pontszám (17. ábra). 17. ábra: Az elért pontszámok átlaga évfolyamonként és nyelvenként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

14 A 2014 és 2018 között elért eredményeket nem azért mutatjuk be együtt (18. ábra), hogy az egymást követő évek adatait összehasonlítsuk, és következtetéseket vonjunk le a tanulók teljesítményének változásával kapcsolatban, hiszen, mint a bevezetőben említettük, a mérés ehhez nem eléggé megbízható. Az egymást követő évek adatait azért mutatjuk be együtt, mert így reálisabb képet adnak a tanulók teljesítményéről és 2018 között elért átlagpontszámokat vizsgálva a következőt mondhatjuk: a 6. és 8. évfolyamos angol nyelvi mérésen minden évben 47 és 52 pont közötti átlagpontszámot értek el a tanulók, míg a német nyelvi méréseken az átlagpontszámok minden évben 40 és 47 pont között voltak. Megjegyezzük, hogy a kínai nyelvi mérésen 2014 és 2016 között nem 60 pontot lehetett elérni, ezért az alábbi ábrán nem szerepelnek a kínai nyelvi mérésre vonatkozó adatok. 18. ábra: Az elért pontszámok átlaga évfolyamonként és nyelvenként 2014 től 2018 ig 2014 és 2018 között a megfelelt minősítést szerző, azaz a maximális pontszám 60 százalékát elérő tanulók aránya az angol nyelvi méréseken százalék körül, a német nyelvi méréseken 70 és 85 százalék között, míg a kínai nyelvi mérésen 85 százalék felett volt (19. ábra). 19. ábra: A megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya 2014 től 2018 ig nyelvenként és évfolyamonként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

15 A 2018 as célnyelvi mérésen az elért pontszámok között az 57 től 59 ig terjedő pontszámok fordultak elő leggyakrabban (20. ábra). A 4888 tanuló közül 444 tanuló nem érte el a megfelelt minősítéshez szükséges 36 pontot, közülük csak 42 en kaptak 18 pontnál (az elérhető pontszám 30 százalékánál) is kevesebb pontot. 20. ábra: Az elért pontszámok gyakoriságai a 2018 as mérésen résztvevő tanulók körében A feladatlapok mindhárom részén 20 pont volt a maximális elérhető pontszám a 6. évfolyamos kínai nyelvi feladatlap kivételével, amely két részből állt, és mindkettőn 30 pontot lehetett elérni. A feladatlap részeken elért pontszámok átlagainak kiszámításakor azoknak a tanulóknak a pontszámait vettük figyelembe, akik az adott részen részt vettek. Mindegyik részmérésen a Hallott szöveg értése részen érték el a legmagasabb átlagos pontszámot a tanulók, bár a 6. német nyelvi mérésen az Olvasott szöveg értése részen hasonló volt az átlagpontszám (21. ábra). A 6. évfolyamos kínai nyelvi mérés két részből állt, és mindkét részen 30 pontot lehetett elérni, ezért ezeknek az átlagpontszámoknak a 2/3 részét jelenítjük meg az ábrán. 21. ábra: A feladatlap egyes részein elért pontszámok átlaga nyelvenként és évfolyamonként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

16 Az eredmények a feladatellátási helyek szempontjából A feladatellátási helyek között 2 olyan volt, amelyben a megfelelt minősítést szerző tanulók aránya nem érte el az 50 százalékot (22. ábra), és 71 olyan, ahol a megfelelt minősítést szerző tanulók aránya 90 százalék felett volt. 22. ábra: A feladatellátási helyek száma a megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya szerint iskolatípusonként ÖSSZEFOGLALÁS A célnyelvi mérés a két tanítási nyelvű képzést folytató iskolákat és az ilyen képzésben részt vevő tanulókat érinti. Az adatok alapján megállapítható, hogy a mérésben érintett iskolák száma 2014 és 2017 között folyamatosan nőtt (ld. 1. ábra), majd a növekedés megtorpant és 2017 ről 2018 ra nem jelent meg új feladatellátási hely a mérésben (ld. 2. ábra). Ugyanakkor a célnyelvi mérésben érintett tanulók száma 2014 és 2018 között folyamatosan nőtt (ld. 3. ábra), tehát a speciális nyelvi képzés iránti szülői igény valószínűleg 2011 után is fennmaradt. Mivel új feladatellátási helyek nem léphettek be a képzésbe, a meglévő két tanítási nyelvű képzést folytató iskolák a tanulók létszámának növelésével igyekeztek kielégíteni az igényeket (ld. 4. ábra). A létszám növelésére elsősorban a budapesti iskoláknak volt lehetősége (ld. 5. ábra). A 2018 as célnyelvi mérésben érintett iskolák és tanulók között az országos aránynál jóval magasabb volt a budapesti és megyeszékhelyi iskolák és tanulók aránya (ld. 9. és 10. ábra), és a budapesti iskolákban volt a legmagasabb az egy iskolára jutó érintett tanulók száma (ld. 11. ábra) és 2018 között a megfelelt minősítést szerző, azaz a maximális pontszám 60 százalékát elérő tanulók aránya az angol nyelvi méréseken százalék körül, a német nyelvi méréseken 70 és 85 százalék között, míg a kínai nyelvi mérésen 85 százalék felett volt (ld. 19. ábra) ban az érintett iskolák közül mindössze kettő olyan volt, ahol a tanulóknak kevesebb, mint a fele szerzett megfelelt minősítést, míg az iskolák közel kétharmadában a megfelelt minősítést szerző tanulók aránya meghaladta a 90 százalékot (ld. 22. ábra). Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

17 TÁBLÁZATOK Változás átlagos évi mértéke 2014 től 2017 ig Változás mértéke 2017 től 2018 ig Intézmény ,10 0,99 Feladatellátási hely ,11 0,97 Tanuló ,15 1,07 1. táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett intézmények, feladatellátási helyek és tanulók száma 2014 től 2018 ig, és a változás mértéke az első három és az utolsó évben 2014 ről 2015 re 2015 ről 2016 ra 2016 ról 2017 re 2017 ről 2018 ra Kimaradó telephelyek Belépő telephelyek Visszatérő telephelyek Visszatérő telephelynek tekintjük az előző évben nem, de valamelyik korábbi évben érintett telephelyeket. 2. táblázat: A célnyelvi mérésből kimaradó és a mérésbe belépő feladatellátási helyek száma 2014 től 2018 ig Év Község Város Megyeszékhely Budapest Országosan Érintett tanulók Érintett iskolák Átlagos tanulói létszám iskolánként Érintett tanulók Érintett iskolák Átlagos tanulói létszám iskolánként Érintett tanulók Érintett iskolák Átlagos tanulói létszám iskolánként Érintett tanulók Érintett iskolák Átlagos tanulói létszám iskolánként Érintett tanulók Érintett iskolák Átlagos tanulói létszám iskolánként táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett tanulók és iskolák száma és az egy iskolára jutó átlagos érintett tanulói létszám településtípusonként 2014 től 2018 ig Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

18 Célnyelv Évfolyam Változás átlagos évi mértéke 2014 től 2017 ig Változás mértéke 2017 től 2018 ig Község Város Megyeszékhely Budapest ,12 0, ,19 1, ,21 1, ,22 1, ,12 1, ,25 1, ,11 1, ,11 1,09 Összes 6. évfolyamos tanuló ,13 1,05 Összes 8. évfolyamos tanuló ,18 1,11 Összes tanuló ,15 1,07 4. táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett tanulók száma településtípusonként és évfolyamonként 2014 től 2018 ig, és a változás mértéke az első három és az utolsó évben Célnyelv Évfolyam Változás átlagos évi mértéke 2014 től 2017 ig Változás mértéke 2017 től 2018 ig Angol Német Kínai Összes 6. évfolyamos tanuló Összes 8. évfolyamos tanuló 6. évfolyam ,15 1,07 8. évfolyam ,19 1,18 6. évfolyam ,08 0,93 8. évfolyam ,14 0,87 6. évfolyam ,17 1,17 8. évfolyam ,37 0, ,13 1, ,18 1,11 Összes tanuló ,15 1,07 5. táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett tanulók száma nyelvenként és évfolyamonként 2014 től 2018 ig, és a változás mértéke az első három és az utolsó évben Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

19 Településtípus A célnyelvi mérésben érintett iskolák Csak az idegen nyelvi mérésben érintett iskolák Összes iskola darab % darab % darab % Község 8 7, , ,1 Város 38 34, , ,7 Megyeszékhely 36 33, , ,9 Budapest 27 24, , ,4 6. táblázat: A célnyelvi és az idegen nyelvi mérésben érintett feladatellátási helyek száma és százalékos aránya településtípusonként Településtípus A célnyelvi mérésben érintett tanulók Az idegen nyelvi mérésben érintett tanulók fő % fő % Község 205 4, ,5 Város , ,0 Megyeszékhely , ,9 Budapest , ,6 Összesen 5149 (100%) (100%) 7. táblázat: A célnyelvi és az idegen nyelvi mérésben érintett tanulók száma és százalékos aránya településtípusonként Érintett tanulók száma Érintett iskolák száma Az egy iskolára jutó érintett tanulók száma Nyugat Dunántúl Közép Dunántúl Dél Dunántúl Budapest Közép Magyarország Dél Alföld Észak Alföld Észak Magyarország Országosan táblázat: A célnyelvi mérésben érintett tanulók és iskolák száma és az egy iskolára jutó átlagos érintett tanulói létszám régiónként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

20 Régió Angol Német Kínai Összesen (100%) fő % fő % fő % Nyugat Dunántúl , , Közép Dunántúl ,0 0 0, Dél Dunántúl , , Budapest , ,3 83 4, Közép Magyarország , , Dél Alföld , , Észak Alföld , , Észak Magyarország ,1 60 9, Országosan , ,9 83 1, táblázat: Az egyes célnyelveken tanulók száma és százalékos aránya régiónként Megye Érintett tanulók száma Érintett iskolák száma Az egy iskolára jutó érintett tanulók száma Bács Kiskun Baranya Békés Borsod Abaúj Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr Moson Sopron Hajdú Bihar Heves Jász Nagykun Szolnok Komárom Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Szatmár Bereg Tolna 0 0 Vas Veszprém Zala Országosan táblázat: A célnyelvi mérésben érintett tanulók és iskolák száma és az egy iskolára jutó átlagos érintett tanulói létszám megyénként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

21 6. évfolyam 8. évfolyam Összesen fő % fő % fő % Részt vett , , ,1 teljesen részt vett , , ,9 részben részt vett 5 0,2 6 0,3 11 0,2 Mentesült 2 0,1 3 0,1 5 0,1 Hiányzott 119 4, , ,8 Összesen 2981 (100%) 2168 (100%) 5149 (100%) 11. táblázat: A résztvevő, hiányzó és felmentett tanulók száma és százalékos aránya évfolyamonként Célnyelv Átlagos pontszám 6. évfolyam 8. évfolyam A tanulók középső kétharmadát jellemző teljesítmény Átlagos pontszám A tanulók középső kétharmadát jellemző teljesítmény alsó határa felső határa alsó határa felső határa Angol 49, , Német 44, , Kínai 48, , Az elérhető maximális pontszám minden évfolyamon minden nyelvből 60 pont volt. 12. táblázat: A teljes mérésen résztvevő tanulók által elért pontszámok átlaga és a tanulók középső kétharmadát tartalmazó sáv alsó és felső határa Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

22 Évfolyam Nyelv Év Angol nyelv Német nyelv Kínai nyelv 6. évfolyam 8. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam Átlagos pontszám Megfelelt minősítést szerzők aránya (%) ,5 89, ,9 92, ,5 93, ,4 94, ,7 91, ,7 91, ,5 90, ,3 94, ,0 95, ,5 95, ,9 71, ,9 72, ,9 72, ,7 72, ,7 83, ,5 85, ,9 86, ,3 83, ,0 76, ,3 74, , ,7 97, ,5 94, , , ,6 96, ,4 92,3 A kínai nyelvi méréseken csak 2017 óta 60 a maximális elérhető pontszám, ezért a táblázatban csak az utolsó két év átlagpontszámai szerepelnek. 13. táblázat: A tanulók által elért pontszámok átlaga és a megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya nyelvenként és évfolyamonként 2014 től 2018 ig Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

23 Célnyelv Évfolyam 1. rész 2. rész 3. rész Hallott szöveg értése Olvasott szöveg értése Íráskészség Angol Német Kínai 6. évfolyam 17,9 15,5 16,3 8. évfolyam 18,7 15,6 17,2 6. évfolyam 15,4 15,8 13,5 8. évfolyam 14,4 13,5 13,4 6. évfolyam 25,7 22,9 8. évfolyam 19,3 16,9 15,2 Az elérhető maximális pontszám mindegyik részen 20, a 6. évfolyamos kínai nyelvi mérésen mindkét részen 30 volt. 14. táblázat: A feladatlap egyes részein elért pontszámok átlaga évfolyamonként és nyelvenként A megfelelt minősítést szerző tanulók aránya Iskolák száma 0 49% % % % % % 71 Összesen táblázat: A feladatellátási helyek száma a megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya szerint Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

24 Ábrák jegyzéke 1. ábra: A célnyelvi mérésben érintett intézmények és feladatellátási helyek száma 2014 től 2018 ig ábra: A célnyelvi mérésből kimaradó és a mérésbe belépő feladatellátási helyek száma 2014 től 2018 ig ábra: A célnyelvi mérésben érintett tanulók száma évfolyamonként 2014 től 2018 ig ábra: Az egy feladatellátási helyen érintett tanulók átlagos száma településtípusonként 2014 től 2018 ig ábra: A célnyelvi mérésben érintett tanulók száma évfolyamonként és településtípusonként 2014 től 2018 ig ábra: A célnyelvi mérésben érintett tanulók száma évfolyamonként és nyelvenként 2014 től 2018 ig ábra: Az érintett tanulók százalékos megoszlása a nyelvek között 2014 től 2018 ig ábra: A évi 6. évfolyamos és évi 8. évfolyamos célnyelvi mérések közül mindkettőben, illetve csak az egyikben érintett tanulók száma nyelvenként ábra: Az érintett feladatellátási helyek százalékos megoszlása településtípus szerint ábra: Az érintett tanulók százalékos megoszlása településtípus szerint (az iskola és nem a lakóhely településtípusa alapján) ábra: A feladatellátási helyek és a tanulók száma régiónként (az iskola és nem a lakóhely régiója alapján) ábra: A különböző célnyelveken tanulók százalékos aránya régiónként ábra: A feladatellátási helyek száma megyénként ábra: A tanulók száma megyénként (az iskola és nem a lakóhely megyéje alapján) ábra: Részt vevő, hiányzó és felmentett tanulók száma és százalékos aránya ábra: Részt vevő, hiányzó és felmentett tanulók száma és százalékos aránya évfolyamonként ábra: Az elért pontszámok átlaga évfolyamonként és nyelvenként ábra: Az elért pontszámok átlaga évfolyamonként és nyelvenként 2014 től 2018 ig ábra: A megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya 2014 től 2018 ig nyelvenként és évfolyamonként ábra: Az elért pontszámok gyakoriságai a 2018 as mérésen résztvevő tanulók körében ábra: A feladatlap egyes részein elért pontszámok átlaga nyelvenként és évfolyamonként ábra: A feladatellátási helyek száma a megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya szerint iskolatípusonként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

25 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett intézmények, feladatellátási helyek és tanulók száma 2014 től 2018 ig, és a változás mértéke az első három és az utolsó évben táblázat: A célnyelvi mérésből kimaradó és a mérésbe belépő feladatellátási helyek száma 2014 től 2018 ig táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett tanulók és iskolák száma és az egy iskolára jutó átlagos érintett tanulói létszám településtípusonként 2014 től 2018 ig táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett tanulók száma településtípusonként és évfolyamonként 2014 től 2018 ig, és a változás mértéke az első három és az utolsó évben táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett tanulók száma nyelvenként és évfolyamonként 2014 től 2018 ig, és a változás mértéke az első három és az utolsó évben táblázat: A célnyelvi és az idegen nyelvi mérésben érintett feladatellátási helyek száma és százalékos aránya településtípusonként táblázat: A célnyelvi és az idegen nyelvi mérésben érintett tanulók száma és százalékos aránya településtípusonként táblázat: A célnyelvi mérésben érintett tanulók és iskolák száma és az egy iskolára jutó átlagos érintett tanulói létszám régiónként táblázat: Az egyes célnyelveken tanulók száma és százalékos aránya régiónként táblázat: A célnyelvi mérésben érintett tanulók és iskolák száma és az egy iskolára jutó átlagos érintett tanulói létszám megyénként táblázat: A résztvevő, hiányzó és felmentett tanulók száma és százalékos aránya évfolyamonként táblázat: A teljes mérésen résztvevő tanulók által elért pontszámok átlaga és a tanulók középső kétharmadát tartalmazó sáv alsó és felső határa táblázat: A tanulók által elért pontszámok átlaga és a megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya nyelvenként és évfolyamonként 2014 től 2018 ig táblázat: A feladatlap egyes részein elért pontszámok átlaga évfolyamonként és nyelvenként táblázat: A feladatellátási helyek száma a megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya szerint 22 Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,