Csongrád megye településeinek ifjúságpolitikai feltérképezése struktúrák és döntéshozatali módszerek

Átírás

1 Csongrád megye településeinek ifjúságpolitikai feltérképezése struktúrák és döntéshozatali módszerek Készült a Dél-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete megbízásából a Norvég Civil Támogatási Alap Kőleves projekt keretében Készítette: Szász Henriett 2. kibővített változat

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 A.) Elméleti háttér:...4 Aa.) Ajánlások a fiatalok részvételének fokozására...4 Ab.) Fiatalok bevonásának fokozataira vonatkozó elméleti modellek...6 Ac.) Fiatalok részvétele - Ifjúságkutatási eredmények...11 B.) Ifjúságpolitikai struktúrák Csongrád megyében...15 Csongrádi kistérség...19 Hódmezővásárhelyi kistérség...20 Kisteleki kistérség...21 Makói kistérség...23 Mórahalmi kistérség...25 Szegedi kistérség...27 Szentesi kistérség...30 C.) Ifjúsági érdekegyeztetés formái Csongrád megyében...34 Ca.) Települési ifjúsági önkormányzatok Csongrád megyében...35 Cb.) Az ifjúsági érdekegyeztetés egyéb formái...38 D.) Ifjúsági stratégiák és cselekvési tervek...43 Da.) Ifjúsági koncepciók és cselekvési tervek elemzése...45 Apátfalva...46 Ásotthalom...47 Bordány...49 Deszk...50 Domaszék...51 Kistelek...52 Mórahalom...54 Pusztamérges...56 Röszke...57 Ruzsa...58 Sándorfalva...59 Szentes...61 Üllés...62 Zákányszék...63 Csongrád megye...65 E.) Ifjúsági referensek és feladataik...67 Összegzés...72 Felhasznált irodalom

3 Táblázatjegyzék Közösségi részvételi létra...10 Csongrád megye településszerkezeti jellemzői I...15 Csongrád megye településszerkezeti jellemzői II...15 A megye településeinek megoszlása a helyiségek jogállása alapján...15 A megye településeinek listája településméret szerint, ifjúsági korosztály nagysága az önkormányzatok által jelzett számok alapján...15 Megyei ifjúsági erőforrástérkép összegző táblázat...18 Erőforrások-Csongrádi kistérség...19 Kontakt adatok Csongrádi kistérség...19 Erőforrások-Hódmezővásárhelyi kistérség...20 Kontakt adatok Hódmezővásárhelyi kistérség...21 Erőforrások-Kisteleki kistérség...22 Kontakt adatok Kisteleki kistérség...22 Erőforrások-Makói kistérség...23 Kontakt adatok Makói kistérség...24 Erőforrások-Mórahalmi kistérség...26 Kontakt adatok Mórahalmi kistérség...26 Erőforrások-Szegedi kistérség...28 Kontakt adatok Szegedi kistérség...28 Erőforrások-Szentesi kistérség...30 Kontakt adatok Szentesi kistérség...31 Az ifjúsági média milyen formái találhatóak meg a településen?...32 Ifjúsági önkormányzatok Csongrád megyében...36 Az ifjúsági érdekképviselet egyéb formái Csongrád megye településein...38 Települési ifjúságpolitikai dokumentumok áttekintő táblázata...44 Kitekintés...45 Apátfalva...47 Ásotthalom...48 Bordány...49 Deszk...50 Domaszék...51 Kistelek...52 Mórahalom...54 Pusztamérges...56 Röszke...57 Ruzsa...58 Sándorfalva...59 Szentes...61 Üllés...62 Zákányszék...63 Csongrád megye...65 Csongrád megyében foglalkoztatott ifjúsági referensek listája

4 Bevezetés A projekt keretében végzett kutatás kettős célt szolgál, és metodikailag is két részre oszlik: első lépésként kerül sor az ifjúságpolitikai struktúrák feltérképezésére, második lépésként pedig a fiatalok bevonásának mértékének vizsgálatára. A két kutatási elem szorosan kapcsolódik egymáshoz, ezért bár jelen tanulmány tárgya tényszerű helyzetelemzést nyújtása a Kőleves projekt számára Csongrád megye településeinek ifjúságpolitikai eszközeiről, erőforrásairól -, célszerű már most előtérbe helyezni a projekt fő célját. Ezt szem előtt tartva a helyzetelemzésben is igyekszünk megjeleníteni az ifjúsági korosztály (15-29 év) bevonásának a települések ifjúságpolitikai rendszereiben ifjúsági koncepciókban és cselekvési terveiben - megjelenő módszereit. A.) Elméleti háttér: Aa.) Ajánlások a fiatalok részvételének fokozására A fiatalok társadalmi és helyi közösségi folyamatokban való részvételének fokozására számos iránymutatás, ajánlás született, s felismerve a beavatkozás fontosságát, a települési ifjúságpolitikai keretrendszerekben egyre inkább megjelennek ezek az elemek ha másként nem, elméleti szinten. Ezen okból kifolyólag kísérletet teszünk a témakör és a szakmai ajánlások rövid bemutatására. Fehér Könyv 1 Az Európai Bizottság 2001 novemberében elfogadott Fehér Könyve a fiatalok részvételét a közéletben az ifjúságpolitikai cselekvés legfontosabb prioritásai között említi. A dokumentum főbb megállapításai [kiemelések tőlem]: A fiatalok közéletben való részvétele jellemzően a tagállamok hatáskörébe tartozó kérdés. [.] A közéletben való részvételt elsősorban a helyi közösségek szintjén kell fejleszteni, beleértve az iskolákat is, amelyek remek lehetőséget nyújtanak a közéleti részvétel gyakorlására. Ebbe a folyamatba be kell vonni azokat a fiatalokat, akik semmilyen szervezethez vagy csoportosuláshoz nem tartoznak. A nyitott rendszerű koordináció alkalmazása arra késztetheti a helyi önkormányzatokat, hogy rugalmas és újszerű részvételi mechanizmusokat vezessenek be, továbbá eredményezheti a civil szervezetekben nem feltétlenül aktív fiatalok számára is nyitott, regionális vagy országos ifjúsági tanácsok elterjedését. [.] A fiatalok közéletben való részvétele szorosan összefügg a számukra biztosított információ kérdésével. [.]. Fontos elérni magukat a fiatalokat, de legalábbis azokat, akik napi kapcsolatban vannak velük az iskolákban, klubokban, civil szervezetekben stb. A Fehér Könyvet előkészítő konzultációs folyamat eredményei: [.] A fiatalok legegyértelműbb kinyilatkoztatása az volt, hogy aktívan részt akarnak venni az őket körülvevő társadalom életében. Ha őket kizárják, az egyben azt is jelenti, hogy a demokrácia nem működik megfelelően. Alaptalannak és igazságtalannak tartják azt a véleményt, hogy közönyösek vagy el nem kötelezettek lennének. Úgy érzik, hogy nem kapják meg a sem a megfelelő forrásokat, sem a szükséges információt 1 Az Európai Bizottság Fehér Könyve. Új lendület Európa fiataljai számára, Mobilitás Képzési és Kutatási Igazgatóság, Budapest,

5 és képzést ahhoz, hogy aktívabb szerepet vállaljanak. [..] a közéletben való részvétel joga alapvető jog, és mindenkire érvényesnek kell lennie, mindenfajta diszkrimináció nélkül. [.] A fiatalok érdeklődését nem csak a helyi ügyek kötik le. Érdekli őket a régió, az ország, Európa és a világ. A közéletben való részvétel jogát nem szabad limitálni, gyakorlását mindenféle korlátozások nélkül lehetővé kell tenni. [.] A közéletben való részvétel megkívánja a fiataloktól, hogy új készségekre tegyenek szert, vagy fejlesszék a már meglévőket. Az első lépés - általában a saját közvetlen környezetükben - döntő fontosságú. Ez ad lehetőséget arra, hogy a fiatalok szert tegyenek a következő lépésekhez szükséges önbizalomra és gyakorlatra. [.] Második lépésként a fiatalok megértik, hogy a helyi szintre ható döntések közül sokat a döntéshozatal magasabb szintjén hoznak, főként európai szinten. [.] A fiatalok nem tartják kielégítőnek a ma létező részvételi mechanizmusokat. [.] A fiatalok ellenzik a közéletben való részvétel szimbolikus, valódi tartalom nélküli formáit. A konzultációs folyamat során született (országos, regionális és helyi szintre vonatkozó) javaslatok: - A helyi önkormányzatok különféle keretek között (iskolák, sportközpontok, szervezetek stb.) Európa-szerte vezessenek be rugalmas és újszerű részvételi mechanizmusokat, amelyek közvetítőkre támaszkodnak, és amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy maguk válasszák ki munkamódszereiket. Helyi eljárások segítségével meg lehetne teremteni a különböző döntéshozatali szintek és hálózatok közötti párbeszéd feltételeit a tapasztalatcsere és a legjobb gyakorlatok megosztása érdekében. - Konszolidálni kell a területen dolgozók szerepét, el kell ismerni a részvételi folyamatokban támogatóként és közvetítőként elfoglalt fontos helyüket. - Regionális és országos szinten széles körben be kell vezetni az ifjúsági tanácsok intézményét. Az ifjúsági tanácsoknak a szervezetekhez nem tartozó fiatalok előtt is nyitva kell állniuk, és a politikai hatalmaktól függetlennek kell lenniük. A regionális és országos szintű döntéshozóknak ezekkel a tanácsokkal kellene konzultálniuk minden olyan döntés meghozatala előtt, amely jelentősen befolyásolja majd a fiatalok helyzetét. - A nemzeti szint nagyon fontos kapocs a helyi és az európai szintek között. - A tagállamok tegyék nyilvánossá, hogy milyen módon próbálják bevonni a fiatalokat a közéletbe; ezeket a prioritásokat célszámokkal együtt közöljék (nevezzék meg például a célcsoportot, a határidőket stb.), és írják le a megvalósítás nyomon követésének módját. - A Fehér Könyv példája alapján a fiatalok bevonása ebbe a folyamatba szerves része lenne a kezdeményezésnek. A fiatalok helyi és regionális közéletben való részvételéről szóló módosított Európai Karta 2. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 13 (2004) sz. Ajánlása a fiatalok helyi és regionális közéletben való részvételéről a Karta végrehajtása érdekében fogalmaz meg ajánlásokat a tagállamok kormányai számára. A módosított Karta olyan irányelveket fogalmaz meg, amelyek alapján a fiatalok könnyebben vállalhatnak részt az őket érintő döntésekben. Az alapelvek és részvételi formák kivétel nélkül minden fiatalra vonatkoznak. A módosított Karta II. része az Eszközök a részvételhez címet viseli, és az alábbi területeket nevesíti: 2 Elfogadta a Miniszteri Bizottság november 17-én, 904. nagyköveti szintű ülésén. 5

6 1. A részvételre oktatás. A helyi és regionális önkormányzatoknak [.] támogatást és képzést kell biztosítaniuk a fiatalok részvételéhez, az emberi jogok oktatásához és támogatniuk kell a tanterven kívüli, ilyen tematikájú képzéseket is. Képzést és támogatást kell nyújtaniuk továbbá a fiatalok szervezeti életben és helyi közösségben való részvételéhez [..] 2. Az információk eljuttatása a fiatalokhoz. Gyakran az információ a részvétel kulcsa. [.] A tevékenységekben és a közösségeik életében való részvétel érdekében, illetve, hogy részesülhessenek a nekik szóló szolgáltatásokból és lehetőségekből, a fiataloknak tudomást kell szerezniük azokról. [.] 3. A részvétel támogatása az információs és kommunikációs technológiák útján. Az információs és kommunikációs technológiák [..] rendkívüli mennyiségű információ cseréjére alkalmasak, és interaktív jellegüknek köszönhetően elősegítik a fiatalok részvételét. [.] 4. A fiatalok médiában való részvételének támogatása. [.] A részvételnek ez a módja arra is kiválóan alkalmas, hogy megértesse a fiatalokkal az információ működését, és hogy kialakíthassák a médiával szembeni kritikus hozzáállásukat. 5. A fiatalok támogatása az önkéntes- és közösségi munkában. [.] A helyi és regionális önkormányzatoknak ezért: i. támogatniuk kell az önkéntes központok alapítását, és azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a fiatalok önkéntes tevékenységekbe való bevonása; ii. a fiatalokkal, önkéntes szervezetekkel, oktatási szervekkel és a munkaadókkal együttműködve, olyan rendszert kell kiépíteniük, amely elismeri és erősíti az önkéntességet az iskolarendszerű oktatásban és a foglalkoztatásban. 6. A fiatalok programjainak és kezdeményezéseinek támogatása. 7. A fiatalok szervezeteinek támogatása. A fiatalok szervezetei egyedülállóak abban, hogy elsődlegesen a fiatalok álláspontját tükrözik, szükségleteit és érdeklődését szolgálják. Teret biztosítanak ezenkívül arra is, hogy a fiatalok a többi fiatallal együtt megismerjék és megtapasztalják a döntésekben és tevékenységekben való részvétel lehetőségét és kihívásait. [.] A fontos az, hogy a fiatalok ahhoz az ifjúsági szervezethez csatlakozhassanak, amelyikhez kívánnak. Ugyancsak joguk van saját szervezeteik megalapítására, ezért: i. a helyi és regionális önkormányzatoknak rendelkezniük kell olyan elkülönített forrással, amely kifejezetten a fiatalok olyan szervezeteinek támogatására szolgál, amelyek programokat vagy szolgáltatásokat nyújtanak számukra, vagy a fiatalok szószólójaként működnek, illetőleg javukra tevékenykednek. [..] 8. Fiatalok részvétele civil szervezetekben és politikai pártokban. A fiatalok intézményes részvételével a helyi és regionális ügyekben a Karta III. része foglalkozik, kimondva, hogy a létrehozott intézményeknek különböző formát kell ölteniük aszerint, hogy milyen szinten alapították azokat: faluban, városban, városi vonzáskörzetben vagy nagyvárosban. Meg kell teremteniük az őszinte párbeszéd és együttműködés feltételeit a fiatalok és a helyi és regionális önkormányzatok között, és módot kell biztosítaniuk a fiataloknak és szervezeteiknek arra, hogy teljes jogú szereplői lehessenek az őket érintő politikáknak. Ezen intézményeknek a képviselet elvén kell működniük, és állandónak kell lenniük, felvállalva minden olyan kérdést, amely iránt a fiatalok érdeklődést mutatnak. Ab.) Fiatalok bevonásának fokozataira vonatkozó elméleti modellek A részvételre vonatkozó Európai Uniós ajánlások áttekintése után a fiatalok bevonásának mértékére vonatkozó elméleteket mutatjuk be röviden. A részfejezet célja, hogy a kutatás második szakasza (csoportos felmérés a fiatalok bevonásának mértékéről Csongrád megyében) számára elkészítendő ve- 6

7 zérfonalhoz bemutassa a szakmai elméleteket, fókuszálási lehetőséget nyújtson a beszélgetések orientálásához. A részvétel létrája - Modellek a részvétel fokozatainak bemutatására 3 Rogert Hart 1992-ben alkotta meg az ifjúsági részvétel létráját, mely a részvétel különböző fokozatait mutatja be. Ez az egyik leghatékonyabb, legszemléletesebb modell, mely jól ábrázolja azt, hogy a fiatalok milyen mértékig és milyen hatásfokkal tudnak bekapcsolódni a részvétel folyamatába, illetve hogy az egyes lépcsőfokokon a hatalom és a kontroll mennyire befolyásolja a részvétel kivitelezhetőségét. Ugyanakkor a modell annak is kiváló szemléltető eszköze, hogy mennyire bonyolult és összetett képet ad a részvétel. 8. fiatalok kezdeményezése és döntésmegosztás a felnőttekkel 7. fiatalok kezdeményezése és irányítása 6. felnőtt kezdeményezés és döntésmegosztás a fiatalokkal 5. konzultáció és információ 4. jogosultság és információ 3. tokenizáció / jelképesség 2. dekoráció hiányos részvétel 1. manipuláció A RÉSZVÉTEL FOKOZATAI (legalsó lépcsőfoktól a legfelsőig): 1. A fiatalok manipuláció alatt állnak Ez akkor történik meg, amikor a felnőttek a fiatalokat arra használják, hogy támogassák ugyan az adott ügyet, folyamatot azzal a látszattal, hogy ez a fiatalok kezdeményezésére indult. A felnőttek ebben az esetben visszaélnek a fiatalokkal, és egyfajta diszkriminációt követnek el ellenük, a fiatalok jogai pedig csorbulnak. A fiatalok a felnőttek szócsövei ebben az esetben. Ez a szemlélet nagyon felnőtt-központú. 2. A fiatalok, mint dísz jelennek meg Ennél a részvételi fokozatnál a fiatalokat arra használják, hogy segítsék vagy támogassák az adott ügyet közvetett módon. Ebben az esetben a felnőttek nem használják arra a fiatalokat, hogy az ügyet a fiatalok kezdeményezéseként mutassák be. 3. A fiatalokat jelképesen meghallgatják Ebben az esetben a fiatalok úgy tűnnek fel, hogy hallathatják hangjukat, de valójában kevés vagy semmilyen lehetőség nem áll rendelkezésükre annak bemutatására, hogy ők mit csinálnak, vagy hogyan is vesznek részt a folyamatban. 4. A fiatalok jogosultságot szereznek és információkhoz jutnak Ez azt jelenti, hogy a fiatalokat valamilyen specifikus szereppel bízzák meg és tájékoztatást, információt is kapnak arról, hogy milyen tevékenységbe kerülnek bevonásra. A kezdeményezés nem feltétlenül a fiatalok részéről indult, de megbízást kaptak valamilyen tevékenység, akció megvalósítására. Az információhoz való hozzájutás központi szereppel bír ebben a részvételi módban. Lényeges nevelő ha- 3 Forrás: Bánszegi Zsuzsa: Fiatalok társadalmi részvétele. Mobilitás Könyvek 2., old. 7

8 tása van ennek a fázisnak a kritikai gondolkodás, hozzáállás kialakításában. A kérdés itt azon van, hogy a fiatalokat nemcsak bevonják a felnőttek valamilyen feladatba, programba, hanem hozzásegítik őket olyan lehetőségekhez, hogy reflektálhassanak, gondolkodhassanak, vagy tanulhassanak a bevonódás során. 5. A fiatalokkal konzultációt folytatnak és információkhoz jutnak A részvétel ezen szakaszában a fiatalok elmondják meglátásukat, tanácsukat a felnőttek által indított vagy létrehozott projekttel, programmal kapcsolatban. A fiatalok információt kapnak arról, hogy javaslataik és a felnőttek által meghozott döntések eredményei hogyan kerülnek majd felhasználásra. A fiatalok meglátásait és véleményét a felnőttek komolyan veszik. 6. Felnőttek kezdeményezésére a döntéseket megosztják a fiatalokkal Ez a szintű részvételi forma azt jelenti, hogy bár a felnőttek kezdeményezésére indult el valamilyen projekt vagy program, de az ezzel kapcsolatos döntéseket a fiatalokkal közösen kívánják meghozni. 7. A fiatalok kezdeményeznek és irányítanak Ez az a lépés, amikor a fiatalok kezdeményeznek és irányítanak egy akciót vagy programot. A felnőttek is tudnak a projektről, de szerepük csak támogató, segítő. A felnőttek hagyják, hogy a fiatalok saját ötleteik alapján valósítsák meg a projektet. A felnőtteknek elsősorban magáról a projektről vannak információik, és nem feltétlenül tudnak minden részletet. 8. A fiatalok kezdeményeznek, és a döntéseket megosztják a felnőttekkel A részvételnek ezen a szintjén a fiatalok kezdeményezésére jön létre valamilyen ötlet, projekt és a fiatalok a döntéseiket a felnőttekkel közösen kívánják meghozni. Az ilyen fajta projektek nemcsak cselekvőképessé teszik a fiatalokat, hanem a felnőttek tapasztalataihoz is közelebb viszik, melynek során a fiatalok sokat tanulhatnak a felnőttektől. A fiatalok magabiztosnak érezhetik magukat szerepükben és megértik az együttműködés szükségességét. A felnőttek jelenléte egyfajta megerősítést adhat projektjüknek. Az együttműködés a bizalom légkörét is jelenti, ahol a felnőttek a hallgató, a figyelő szerepet töltik be. Nem kívánják a maguk elképzelése szerint irányítani a dolgokat, és kivitelezni az adott projektet. Nem csupán magáról az ifjúsági részvételről, hanem az ifjúsági részvételi folyamat támogatásáról is beszélhetünk. Arról, hogyan is jelenik meg a részvétel során az ifjúságsegítő, s milyen szerepe, feladata van a folyamat elősegítésében. E folyamatban a felnőtt, a felnőtt segítő, vagy nevezzük ifjúságsegítőnek, ifjúsági referensnek lépésről lépésre fontos, hogy megértse mi az Ő sajátos szerepe, mit kell tennie annak érdekében, hogy a fiatalokat hozzásegítse, hogy felelősen döntsenek, hogy saját kezdeményezésüket valóra válthassák? Kovács Erzsébet tréner képzési programja alapján az alábbi az ifjúsági részvételi szinteket határozta meg az ifjúsági munkában: 7. A FIATALOK DÖNTENEK 6. A FELNŐTTEK ÁTADNAK BIZONYOS DÖNTÉSI JOGOKAT 5. A FELNŐTTEK ÉS A FIATALOK KÖZÖSEN DÖNTENEK A FIATALOK KEZDEMÉNYEZÉ- SEIRŐL 4. A FIATALOK KÉPVISELŐI RÉSZTVESZNEK A FELNŐTTEK JAVASLATAIRÓL SZÓLÓ DÖNTÉSEKBEN 3. KIKÉRIK A FIATALOK VÉLEMÉNYÉT 2. MEGHALLGATJÁK A FIATALOK VÉLEMÉNYÉT 1. TÁJÉKOZTATJÁK A FIATALOKAT, MEGHATÁROZZÁK A FELADATAIKAT 8

9 Első lépésben a felnőtt segítő feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a fiatalokkal. A kapcsolatteremtés feltétele annak, hogy megismerje a fiatalokat. A megismerést segíti, ha elfogadó, befogadó módon közelít a fiatalokhoz, ha meghallgatja Őket. Ha a fiatal látja és őszintének érzi a közeledést, az érdeklődést, akkor könnyebben nyílik meg. Fontos, hogy rendszeresekké váljanak ezek a találkozások. A rendszeresség jó kötőerő. Ebben a szakaszban érdemes és szükséges a kommunikációs csatornákat, utakat is kiépíteni a fiatalokkal és jó, ha más fiatalokkal való kapcsolódási pontokat is közösen megtalálják, kialakítják. Az előző két lépés, ha azt előzetesen az ifjúságsegítő, felnőtt segítő gondosan megtervezte, és aszerint járt el, akkor jó alap ahhoz, hogy a fiatalok őszintén és bátran tegyék fel kérdéseiket, osszák meg véleményeiket a felnőtt segítővel. Mindez csak egy közösen megteremtett bizalmi légkörben lehetséges. A részvételi alapelvek gyakorlati érvényesítése nélkül ezekre a lépcsőfokokra nem tudunk eljutni, vagy eljutunk ugyan, de kellő megalapozottság hiányában nem vagy csak igen lassan tudunk előrehaladni a fiatalokkal. Ami újabb problémákat vethet föl, s azt vesszük észre, hogy a fiatalok elmaradnak, mert úgy érzik, hogy semmi sem történik, akkor miért az erőfeszítés, a befektetett idő? Amennyiben e részvételi létra harmadik fokát a felelősségvállalás dimenziójába helyezzük, akkor ezt a fokot a fiatalok részéről megjelenő cselekvő aktivitás kezdeti szintjének is tekinthetjük. Az ifjúságsegítő, felnőtt segítő feladata, hogy segítse, támogassa ebben a szakaszban az önálló vélemények felszínre kerülését, az önálló véleményformálódást, majd a különböző véleményeket vitassa meg a fiatalokkal, melynek során a fiatalok elsajátíthatják egymás véleményének tiszteletben tartásának képességét is. A létra negyedik fokán az együttes cselekvés jelenik meg, de a vezető szerep itt még mindig a felnőtt segítőé, az ifjúságsegítőé. A programok tervezésének szakasza ez, ahol a tervezést a felnőtt segítő a fiatalok véleménye, és igénye alapján végzi. Az, hogy mennyire lesz sikeres a fiatalok bevonódása a felnőtt segítő által tervezett programokban, az elsősorban attól függ, hogy tisztázta-e a felnőtt segítő a fiatalok szerepét a programok lebonyolításában, ismertette-e számukra a részvételi lehetőségeiket? Az ötödik létrafok a fiatalok közreműködésével és felelősségvállalásával megvalósuló programok, mint eredmény. A felnőtt segítő és a fiatalok célja közös: benne lenni! A felnőtt segítőnél minőségi és mennyiségi követelményként fogalmazódik meg mindez. Ezen a szinten a felnőtt segítő még viszonylag egyenlő mértékben koncentrál a program sikerére és a fiatalok részvételére. A hatodik szint a felnőtt segítő munkájában a forduló pont. Eddig arra koncentrált, hogy kapcsolatot teremtsen a fiatalokkal, összekapcsolja, meghallgassa és megértse Őket, hogy az igényeik alapján programot szervezzen. A hatodik lépcsőfokon egészen új, és sok esetben ismeretlen szerepet kell és szükséges betöltenie a felnőtt segítőnek. Vannak olyanok, akik ezzel az új szereppel nehezen tudnak azonosulni. Úgy érzik, ha a korábbi szerepüket (meghallgatom, figyelembe veszem, de én tervezem és én szervezem) elhagyják, akkor feleslegessé válnak, és a sikert sem Ők arathatják majd le. Ha az ifjúságsegítő valóban az ifjúsági munka legfőbb célja mentén kíván dolgozni, akkor olyan újfajta támogató szerepbe kell elhelyeznie önmagát, mellyel a fiatalokat hozzásegíti ahhoz, hogy saját életük aktív részesei legyenek. Ezt a szerepet csak akkor tudja magára ölteni, ha elfogadja, hogy ebben a fázisban a cél már nem a benne lenni, hanem mások megsegítése ahhoz, hogy felelősen benne legyenek. Az ifjúságsegítő feladata, hogy bekapcsolja a fiatalokat a döntéshozatalba, vagyis a részvétel, a feladat- és felelősség-megosztás szervezése. A részvételi létra hetedik fokán a felnőtt segítő partneri együttműködést kínál a fontos közös ügyek kiválasztásában. A fiatalok igényt tartanak a felnőtt segítő folyamatos közreműködésére, de már teljes egészében Ők vállalják a felelősséget döntéseikért, és megvalósításukért. 9

10 A programok szervezésétől az önszerveződés támogatásáig hosszú utat jár be valamennyi ifjúságsegítő, mint ahogyan a szükségletek megfogalmazásától a cselekvő felelősségvállalásáig maguk a fiatalok is. A sikert az jelenti a felnőtt segítő számára, ha ezen az úton eredményesen támogatta a fiatalokat. Eredmény, ha a fiataloknak nincs már közvetlenül szüksége az ifjúságsegítőre. Ebben a munkában a legnagyobb felelősség megtalálni azt a lépcsőfokot amikor, és megteremteni azokat a feltételeket, ahogyan a fiatalokat elengedhetjük! A részvétel fokozatainak bemutatására további modell is létezik. Az első közösségi részvételi létra Sherry Arnsteintől származik 1969-ből. 8. Közösségi irányítás A közösségi hatalom fokozatai 7. Átruházott hatalmi funkciók (irányítás lehetséges) 6. Partnerkapcsolat 5. Megbékítés, kiengesztelés A jelképesség fokozatai 4. Konzultáció (befolyásolás lehetséges) 3. Információ 2. Terápia A részvétel hiánya 1. Manipuláció (befolyásolás nem lehetséges) A létra két alsó fokán hiányzik a valódi részvétel. Ez azt jelenti, hogy a közösség tagjainak nincs lehetősége a befolyásolásra, a változtatások kezdeményezésére. Az információ, konzultáció és a megbékélés szintjei a jelképesség fokozatai. A befolyásolás lehetséges, de korlátozott mértékben, inkább csak látszat bevonásról van szó. A hatalom birtokosai kezdeményeznek, információt, véleményeket gyűjtenek. A döntéshozók azt a látszatot keltik, hogy együttműködnek az állampolgárokkal, érdekli őket az állampolgárok meglátásai, javaslatai, ám valójában nem veszik figyelembe a visszajelzéseket, nem építik be a javaslatokat a tervezési folyamatba. A létra három legfelső foka jelképezi a közösségi hatalom fokozatait. Ezeken a szinteken nem csupán a befolyásolás, hanem az irányítás lehetősége is adott. A hatalom, a vezetés partnerként kezeli az állampolgárokat, valóban kíváncsi a véleményükre, a közösség tagjai részt vesznek a probléma meghatározásában, és a döntéshozatali folyamatban. David Wilcox 1994-ben alkotta meg azt a részvételhez kapcsolódó koncepcióját, mely már nem csak specifikusan a fiatalokra vonatkozik, hanem általánosságban az állampolgárokra, így köztük a fiatalokra is. Információ: a döntéshozók tájékoztatják az embereket, hogy mi a döntéshozók szándéka és terve, mi fog történni az adott célcsoportban, közösségben vagy településen. Konzultáció: a döntéshozók tisztában vannak azzal, hogy miről és milyen célból kérdezik meg az emberek véleményét. Azt is kifejezik, hogy mi az, amin lehet változtatni és mi az, amin nem. A döntéshozók számos opciót nyújtanak és meghallgatják az állampolgárok visszacsatolásait, reagálásait az opciókkal kapcsolatban. A döntés meghozatalakor számba veszik a konzultáció eredményeit más egyéb tényezők mellett. Közös döntés: a döntéshozók arra ösztönzik az állampolgárokat, hogy további ötleteket, javaslatokat adjanak, melyek egy közös döntést fognak eredményezni. Közös cselekvés: a különböző érdekekből nemcsak egyhangú döntés születik, hanem együttműködésen alapulva, közösen hajtják végre a döntést. Az eredményért mindkét fél azonos mértékben felelős. Önálló közösségi kezdeményezés támogatása: a döntéshozók másokat segítenek abban, amit meg akarnak valósítani pl. tanácsadással, forrásteremtéssel, humán erőforrás biztosításával Az elméleti keretek áttekintése lehetőséget ad számunkra, hogy a kutatás során a gyakorlatban vizsgáljuk meg a fiatalok közéletbe, döntéshozatali folyamatba való bevonásának struktúráit és módszereit Csongrád megyében. 10

11 Ac.) Fiatalok részvétele - Ifjúságkutatási eredmények Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fiatalok részvételére vonatkozó empirikus kutatási eredményeket, főként azért sem, mivel az Európai Unióban és hazánkban is 2008-ban készült nagymintás felmérés, amelyek részletes eredményeket tartalmaznak a fiatalok élethelyzetére, attitűdjeire vonatkozóan. Bár az EU Youth report 4 felmérési eredményei nagyon tanulságosak, tanulmányunk szempontjából az adatok nem relevánsak, ezért ennek bemutatásától eltekintünk. A következőkben az Ifjúság2008 nagymintás magyarországi kutatás ifjúsági részvételre vonatkozó adatait, valamint az Én és Európa projekt vonatkozó megállapításait mutatjuk be. Ifjúság2008 Az Ifjúság országos kutatás során felmérésre került a fiatalok szubjektív véleménye azzal kapcsolatban is, hogy van-e lehetőségük bevonódni a helyi ügyekbe, milyen mértékben és milyen formában kapcsolódnak be. Az alábbiakban a Csongrád megyei mintában szereplő fiatalok válaszait mutatjuk be. A fiatalok 69%-a szokott helyi közügyekben tájékozódni, ennek több formáját választják. Szokott-e Ön...? közvetlen kapcsolatba kerülni helyi politikusokkal 12,4% 2,3% 85,3% települési diákönykormányzat vagy ifjúsági 5,6% önkormányzat ülésein részt venni 0,3% 94,1% barátaival, ismerőseivel helyi ügyekről beszélni 21,7% 52,5% 25,8% családjával helyi ügyekről beszélni 23,9% 52,3% 23,8% helyi honlapot vagy újságot nézni, olvasni 44,9% 38,7% 16,4% helyi tévét, rádiót nézni, hallgatni 34,8% 40,1% 25,0% internetes fórumon helyi közügyekben hozzászólni 11,2% 3,9% 84,9% rendszeresen alkalmanként soha 0% 20% 40% 60% 80% 100% A fenti ábrából látható, hogy a fiatalok leggyakoribb mértékben helyi honlapot, újságot olvasnak rendszeres tájékozódási tevékenységként, ezt követi a helyi tévék, rádiók nyomon követése. Kisebb gyakorisággal alkalmanként legnagyobb arányban a fiatalok a barátokkal, ismerősökkel való, helyi 4 Youth Investing and Empowering. EU YOUTH REPORT, Commission Staff working document. Brussels, 27 April Letöltve: ec.europa.eu/youth/news/doc/new_strategy/youth_report_final.pdf 5 A kutatás módszeréről, országos eredményeiről megjelent kiadvány: Ifjúság2008 gyorsjelentés (Szerk.: Bauer Béla, Szabó Andrea). Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest,

12 ügyekről folyó beszélgetéseket jelölték meg, szinte azonos arányban a családi beszélgetésekkel. Legkevésbé a települési diákönkormányzat, ifjúsági önkormányzat ülésein vesznek részt a fiatalok, mindösszesen 5,6%-uk jelezte, hogy alkalmanként látogatja a találkozókat. A lehetőségek vonatkozásában ugyanakkor leggyakrabban a helyi közügyekhez való hozzászólási formák között a diákönkormányzatot, ifjúsági önkormányzatot említették: Milyen lehetőségeik vannak a fiataloknak az Ön lakóhelyén arra, hogy hallassák a hangjukat a helyi közügyekben? 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Lakossági fórum 33,2% 35,1% Képviselői, polgármesteri foga... diákönkormányzat, ifjúsági önk... 36,9% internetes fórumok 33,0% semmilyen 9,7% 8,6% egyéb A lehetőségek és a tájékozódás formáinak ismeretén/használatán túl fontos az is, hogy a fiatalok hogyan ítélik meg, mennyire tudnak élni a beleszólás lehetőségeivel. Az eredmények azt mutatják, hogy valamivel közelebb érzik magukhoz a helyi közügyekre való ráhatást, mint az országost. Ugyanígy, mérhetően magasabb a bizalmuk a helyi politikusok iránt: összességében 39,8%-uk véli úgy, hogy érdekli vagy nagyon érdekli a helyi politikusokat a fiatalok véleménye, míg ez az arány az országos politikusok nyitottságával kapcsolatban csupán 27,2%. 60% 50% 58,2% 40% 30% 39,3% 46,5% 20% 10% 0% 0,3% 0,9% Nagyon sok lehetőségük van 21,9% van lehetőségük nemigazán van lehetőségük 19,6% 13,3% egyáltalán nincs lehetőségük országos közügyekbe helyi közügyekbe 12

13 Én és Európa Az Európai Bizottság Strukturált Párbeszéd folyamatához kapcsolódó magyarországi felmérés 6 A 2008-as Európai Ifjúsági Hetet felvezető program meghatározó eleme volt az augusztustól november elejéig tartó Én és Európa párbeszéd felmérés. A kutatás során a legfőbb cél az volt, hogy átfogó kép alakuljon ki a fiatalokat (12-28 év) leginkább foglalkoztató problémákról és kihívásokról. A fiatalok a kutatás során a mindennapi élet 12 kiemelten fontosnak ítélt területéről nyilváníthattak véleményt, ezek egyike volt a részvétel területe is. A kérdőíves kutatást fókuszcsoportos beszélgetések egészítették ki, országosan 58 helyszínen. Bár a felmérés nem reprezentatív, és nem tartalmaz földrajzi-területi bontás szerinti adatokat tanulmányunk szempontjából mindenképpen fontos adalékokkal szolgálhatnak a fiatalok véleményei. Az egyes területeket a válaszok alapján három nagy csoportba sorolták (legnehezebbnek ítélt területek, nehéznek ítélt területek, érvényesülés szempontjából könnyűnek ítélt területek). A részvételt a fiatalok az érvényesülés szempontjából könnyűnek ítélt területekhez csatolták. Eredmények 7 : A fiatalok részvételét, beleszólását a saját magukról szóló döntésekbe a legtöbben szűk családi körben értelmezik. Úgy vélik, hogy saját maguk és szüleik tehetnek legtöbbet azért, hogy könnyebb legyen a fiataloknak beleszólni a döntésekbe. A politikai és döntéshozói szintek a helyi önkormányzat, az állam és az Európai Unió nem jelentenek nagy segítséget a vélemények artikulálása terén. A legnagyobb nehézség ezen a téren a fiatalok szerint, hogy sem hatalmuk, sem beleszólásuk nincs a közös társadalmi döntésekbe, ellentétben más társadalmi csoportokkal, például a nyugdíjasokkal. Mindig más hozza a döntést, mint akiről szól. Problémát jelent még, hogy a felnőtt társadalom maga akarja kitalálni a fiatalok szükségleteit ahelyett, hogy megkérdezné őket. Most először van ilyen, hogy megkérdezik valamiről a véleményünket. Az ifjúság annyit tehet a helyzet jobbítása érdekében, hogy hallatja a hangját, elmondja a véleményét, ha lehetősége adódik rá. Az állam feladata lenne ebben a helyzetben azon csatornák megkeresése és használata, ahol a fiatalok véleménye valóban eljut hozzá. Az önkormányzatok ugyanakkor megtehetnék, hogy a fiatalok életét, 6 Pillók Péter Ruska Mónika Szabó Ákos: Én és Európa párbeszéd. Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, Letölthető pdf formátumban: 7 A részvételre vonatkozó kutatási eredményeket összegző részt változtatás nélkül közöljük, forrása: idézett tanulmány 19. oldal. 13

14 jövőjét érintő kérdések megvitatásánál egy mezei fiatalt, vagy diákönkormányzati tagot emelnek be a döntéshozatali eljárásba, hogy elmondhassa a fiatalok véleményét. Az állam így kérdezzen meg minket minél gyakrabban. Ha meg nem teszi, akkor ne csináljon semmit, mert többet árt, mint használ. Az Európai Unió helyzetéből fakadóan felvilágosíthatja a tagállamot, hogy nem jó úton jár, ezzel együtt ajánlásokat adhatna az államnak, hogy hogyan lehet a fiatalok véleményét kikérni, hogyan lehet a fiatalokat bevonni a döntéshozatalba. [Idézet vége]. Megjegyezendő, hogy sajátosan egy ellentmondás látszik kirajzolódni a kutatás megállapításai kapcsán érzésünk szerint: egyrészt a fiatalok azt véleményezik, hogy a részvétel tekintetében ők és a szüleik tehetnek legtöbbet, másrészt nem mennek utána az információnak (vagy passzívabb attitűdöt feltételezve az információk nem jutnak el hozzájuk), hiszen meglévő struktúrákat, kezdeményezéseket, ajánlásokat hiányolnak. Számunkra tehát a kutatásból üzenet értékű az lehet, hogy kiemelt hangsúlyt kell fektetni a fiatalok tájékoztatására azzal kapcsolatban, hogy hol-milyen eszközök, lehetőségek állnak rendelkezésükre a döntéshozatalba, közéleti tevékenységekbe való bekapcsolódáshoz, részvételhez. 14

15 B.) Ifjúságpolitikai struktúrák Csongrád megyében A dél-alföldi régió kistérségeinek ifjúságpolitikai erőforrástérképét a települési önkormányzatok számára megküldött kérdőíves kutatás keretében mértük fel, az alábbiakban Csongrád megye releváns adatait ismertetjük. Csongrád megye településszerkezeti jellemzői: Megyeszékhely Szeged Terület 4262,68 km2 Népesség fő (2008) Népsűrűség 99,5 fő/km2 Települések száma 60 Kistérség Székhely Terület (km²) Lélekszám (2007) Településszám Csongrádi kistérség Csongrád 339, Hódmezővásárhelyi Hódmezővásárhely 707, kistérség Kisteleki kistérség Kistelek 410, Makói kistérség Makó 703, Mórahalomi kistérség Mórahalom 534, Szegedi kistérség Szeged 753, * 12 Szentesi kistérség Szentes 813, *Szeged lakónépessége (2009) fő. Megye A megye településeinek megoszlása a helyiségek jogállása alapján: Megyei jogú város Város Nagyközség Község Összesen Csongrád Minta * 58 *A felmérés keretében két község nem szolgáltatott adatot: Tiszasziget és Nagytőke települések. A megye településeinek listája településméret szerint, ifjúsági korosztály nagysága az önkormányzatok által jelzett számok alapján: Település neve 0-14 éves korosztály éves korosztály Települési honlap 1000 fő alatti népességszámú települések (14): Kövegy Csanádalberti Óföldeák Nagytőke n.a. n.a. - 15

16 Nagylak Ambrózfalva Klárafalva Nagyér Árpádhalom Eperjes Ferencszállás Királyhegyes n.a. n.a. Öttömös Dóc és 2000 fő közötti népességszámú települések (12): Pusztamérges Felgyő Mártély Pitvaros Pusztaszer Magyarcsanád Kübekháza Újszentiván Derekegyház Tiszasziget n.a. n.a. - Tömörkény Csengele és 5000 fő közötti népességszámú települések (24): Maroslele Fábiánsebestyén n.a. n.a. Baks Ópusztaszer Forráskút Székkutas Ruzsa 345 n.a. Zákányszék Csanytelek Csanádpalota Apátfalva Nagymágocs

17 Bordány Földeák Üllés Röszke Balástya Zsombó Deszk Kiszombor Ásotthalom Szatymaz Szegvár Domaszék fő és fő közötti népességszámú települések (5): Algyő Mórahalom Mindszent Kistelek Sándorfalva fő feletti népességszámú települések(5): Csongrád n.a. n.a. Makó n.a. n.a. Szentes Hódmezővásárhely Szeged

18 Megyei ifjúsági erőforrástérkép összegző táblázat: Kistérség Csongrád megye Összesen Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalmi Szegedi Szentesi Lakosságszám Településszám Válaszadó települések száma KISTÉRSÉGBEN ELÉRHETŐ IFJÚSÁGI ERŐFORRÁSOK A - Ifjúsági referens (fővagy mellékállásban) B - Ifjúsági bizottság (kapcsolt) C - Önkormányzati ifjúsági alap D - Települési/kerületi gyermek- és ifjúsági önkormányzat 2(4) 4(4) 3(5) 3(7) 2(5) 4(9) 1(3) 19(37) E - Városi diákönkormányzat F - Helyi ifjúsági tanács G - Egyéb ifjúsági érdekképviseleti fórum H - Ifjúságkutatás I - Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia J - Ifjúságpolitikai cselekvési terv K - Ifjúsági ház L - Ifjúsági információs pont M - Ifjúsági információs és tanácsadó iroda N - Teleház O - Művelődési ház P - IKSZT címbirtokosok, közösségi tér fejlesztését célzó projekt Q - Ifjúsági szálláshelyek R - Ifjúsági szakértők

19 Csongrádi kistérség Települései (4): Csanytelek, Csongrád, Felgyő, Tömörkény (N=4) Kistérségi ifjúsági tükör: A csongrádi kistérségben mindösszesen 4 település található, kistérségi központként a 18 ezer fős Csongrád városa funkcionál, Csanytelek népessége 2980 fő, Felgyőé 1317 fő, Tömörkény településé pedig 1873 fő. A települési önkormányzati ifjúsági erőforrásokat tekintve a kistérségben ifjúsági referens Csongrád városában tevékenykedik; Csongrádon és Tömörkény településen van az önkormányzatnak ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottsága, míg Csanytelek és Felgyő esetében az ifjúsági ügyek más bizottság alá vannak rendelve. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei közül Csongrádon tevékenykedik települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat, Tömörkényben pedig diákönkormányzat. Ifjúsági Információs Pont és ifjúsági iroda Csongrádon működik, ifjúsági közösségi tér mind a négy településen található. Ifjúsági klub egyetlen településen sincs. Teleház a Magyar Teleház Szövetség nyilvántartása szerint Csanyteleken, a települések jelzése szerint Csanyteleken és Felgyőn működik. Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai erőforrások Ifjúsági érdekérvényesítés intézményei Ifjúsági, ifjúságpolitikai tervezést segítő erőforrások Ifjúsági közösségi terek Ifjúsági szakemberek Erőforrások Kistérségben elérhető erőforrások száma Ifjúsági referens 1 (fő- vagy mellékállásban) Ifjúsági bizottság 4 (2+2) Önkormányzati ifjúsági alap 0 Települési/kerületi gyermek- és ifjúsági önkormányzat 1 Városi diákönkormányzat 1 Helyi ifjúsági tanács 0 Egyéb ifjúsági érdekképviseleti fórum 1 Ifjúságkutatás 1 Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia 0 Ifjúságpolitikai cselekvési terv 0 Ifjúsági ház 1 Ifjúsági információs pont 1 Ifjúsági információs és tanácsadó iroda 1 Teleház 2 (1+1) Művelődési ház 3 IKSZT címbirtokosok, közösségi tér fejlesztését 1 célzó projekt Ifjúsági szálláshelyek 0 Ifjúsági szakértők 0 Ifjúsági ügyekkel foglalkozó személyek a települések önkormányzatainál: 19

20 Csanytelek Csanytelek Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatal - Patainé Gémes Tímea, szociális irodavezető 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2. Tel.: 06/63/ csanytelek@csanytelek.hu Felgyő Felgyő Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Petkovné Pápai Márta, jegyző, illetve a szociális és gyermekvédelmi ügyintéző 6645 Felgyő, Széchenyi út 1. Tel.: 06/63/ pmhv@felgyo.hu Csongrád Csongrád Város Önkormányzata Túri-Kis Árpád, ifjúsági referens 6640 Csongrád, Kossuth tér 7. Tel.: 06/63/ tk.arpad@csongrad.hu Tömörkény Tömörkény Község Polgármesteri Hivatala Fekete Gábor, polgármester, illetve Dr. Csányi Imre, jegyző 6646 Tömörkény, Ifjúság u. 8. Tel.: 06/63/ tomorkeny@tomorkeny.hu Hódmezővásárhelyi kistérség Települései (4): Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas (N=4) Kistérségi ifjúsági tükör: A 4 települést tömörítő hódmezővásárhelyi kistérség Csongrád megye második legnépesebb kistérsége fővel. Központja Hódmezővásárhely városa, 47 ezer főt meghaladó népességgel. A kistérség ifjúságpolitikai térképe színesnek mondható: ifjúsági referenst két önkormányzat foglalkoztat teljes munkaidőben, csatolt munkakörként: Hódmezővásárhelyen a sportreferenst, Mindszenten az oktatási, közművelődési, sport és ifjúsági referenst alkalmaznak. Ifjúsági bizottság mind a négy településen található, önkormányzati ifjúsági alap viszont csak Mindszenten ennek összege 2008-ban Ft volt, 2009-ben ezer Ft. Ifjúsági érdekérvényesítés intézménye Hódmezővásárhelyen működik, települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat formájában, az önkormányzat helyi szintű Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot működtet. A hódmezővásárhelyi ifjúságkutatás 2009-ben valósult meg, ennek bázisán még az idei évben tervezik az ifjúsági koncepció elkészítését; Mindszenten ifjúsági koncepció és cselekvési terv létrehozását a közeljövőben tervezik. A térség ifjúsági közösségi terekkel való ellátottsága kiemelten jónak mondható: ifjúsági iroda Hódmezővásárhelyen működik (ifjúsági klub is), Mártély kivételével minden településen található teleház (Hódmezővásárhelyen kettő), ifjúsági szálláshely Mártélyon fogadja a fiatalok csoportjait. Közösségi terének fejlesztésére IKSZT címpályázat keretében Hódmezővásárhely és Mártély pályázott, ifjúsági klub csak Hódmezővásárhelyen működik. Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai erőforrások Ifjúsági érdekérvényesítés intézményei Erőforrások Kistérségben elérhető erőforrások száma Ifjúsági referens (fő- vagy mellékállásban) 2 Ifjúsági bizottság 4 Önkormányzati ifjúsági alap 1 Települési/kerületi gyermek- és ifjúsági önkormányzat 1 Városi diákönkormányzat 0 Helyi ifjúsági tanács 0 Egyéb ifjúsági érdekképviseleti fórum 0 20

21 Ifjúsági, ifjúságpolitikai tervezést segítő erőforrások Ifjúsági közösségi terek Ifjúsági szakemberek Ifjúságkutatás 1 Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia 0 Ifjúságpolitikai cselekvési terv 0 Ifjúsági ház 0 Ifjúsági információs pont 0 Ifjúsági információs és tanácsadó iroda 1 Teleház 4 (4+0) Művelődési ház 4 IKSZT címbirtokosok, közösségi tér fejlesztését 2 célzó projekt Ifjúsági szálláshelyek 1 Ifjúsági szakértők, képzők 1 Ifjúsági ügyekkel foglalkozó személyek a települések önkormányzatainál: Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata - Horváth Zoltán, sportreferens 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. Tel.: 06/62/ /276 horvath.zoltan@hodmezovasarhely.hu Mindszent Mindszent Város Önkormányzata Répás Éva, oktatási, közművelődési, sport és ifjúsági referens 6630 Mindszent, Köztársaság tér 31. Tel.: 06/62/ (313) repaseva@mindszent.hu Mártély Mártély Község Önkormányzata - dr. Tarics Csilla, jegyző 6636 Mártély, Rákóczi tér 1. Tel.: 06/62/ martelyjegyzo@invitel.hu Székkutas Székkutas Község Önkormányzata - Varga Sándor Imre, polgármester 6821 Székkutas Béke u. 2. Tel.: 06/62/ szekkutas@vnet.hu Ifjúsági szakértők a kistérségben: - Horváth Tibor (Hódmezővásárhely) Kisteleki kistérség Települései (6): Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Ópusztaszer (N=6) Kistérségi ifjúsági tükör: Csongrád megye legkisebb lélekszámú kistérsége (19.012) a kisteleki, amelyhez hat település tartozik, az információszolgáltatás teljes körű volt. Központja Kistelek, amely ifjúságszakmai szempontból is rendelkezik a térségi központ funkciókkal. Az önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai erőforrásokat tekintve ifjúsági referenst a kistérségben Kisteleken találhatunk, ahol az önkormányzat a Kárpátia Kincsesház Kht-val kötött feladatátadási szerződés keretében gondoskodik az ifjúsági feladatok ellátásáról. Ifjúsági bizottság 5 településen működik, Bakson, Balástyán és Kisteleken elkülönült formában, míg Ópusztaszeren a Szociális- és Egészség- 21

22 ügyi, Pusztaszeren pedig az Ügyrendi bizottság alá rendelve foglalkoznak az ifjúsági ügyekkel. Önkormányzati ifjúsági alappal egyetlen önkormányzat sem rendelkezik a kistérségben. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei két településen jelennek meg: városi diákönkormányzat Kisteleken és Ópusztaszeren, ifjúsági kerekasztal Kisteleken működik. A helyi szintű ifjúságpolitika tervezésének elősegítésére Baks, Balástya és Kistelek településeken készült ifjúságkutatás, az adatfelvétel időpontjában Kistelek rendelkezett ifjúsági koncepcióval és cselekvési tervvel, Ópusztaszeren tervezik elkészítésüket. Ifjúsági közösségi terek: a fiatalok tájékozottságát elősegítő ifjúsági információs pont Kisteleken található egyedül, azonban teleház és/vagy művelődési ház (faluház) minden településen működik. Teleház található az MTSZ címlistája alapján Balástyán, Csengelén, Kisteleken és Ópusztaszeren, az önkormányzat jelzése szerint ezen felül Pusztaszeren. Ifjúsági közösségi tereinek fejlesztését 3 település tervezi az információszolgáltatás adatai alapján: Csengele (TEKI, LEKI); Kistelek (DAOP); Pusztaszer (IKSZT). Ifjúsági klub egyetlen településen sem működik. Ifjúsági szálláshely Ópusztaszeren található. Erőforrások Kistérségben elérhető erőforrások száma* Önkormányzaton Ifjúsági referens 1 belüli ifjúságpolitikai erőforrások (fő- vagy mellékállásban) Ifjúsági bizottság 5 (3+2) Önkormányzati ifjúsági alap 0 Ifjúsági érdekérvényesítés Települési/kerületi gyermek- és ifjúsági önkormányzat 0 intézmé- nyei Városi diákönkormányzat 2 Helyi ifjúsági tanács 0 Egyéb ifjúsági érdekképviseleti fórum 1 Ifjúsági, ifjúságpolitikai Ifjúságkutatás 3 tervezést se- Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia 1 gítő erőforrások Ifjúságpolitikai cselekvési terv 1 Ifjúsági közösségi Ifjúsági ház 0 terek Ifjúsági információs pont 1 Ifjúsági információs és tanácsadó iroda 0 Teleház 5 (4+1) Művelődési ház, faluház 4 IKSZT címbirtokosok, közösségi tér fejlesztését 3 célzó projekt Ifjúsági szálláshelyek 1 Ifjúsági szakemberek Ifjúsági szakértők 0 *n=6 Ifjúsági ügyekkel foglalkozó személyek a települések önkormányzatainál: Baks Baks Község Önkormányzata Dr. Lajkó Norbert, jegyző 6768 Baks, Fő u. 92. Tel.: 06/62/ info@baks.hu Balástya Balástya Község Önkormányzat Bárkányi Tímea 6764 Balástya, Rákóczi u. 5. Tel.: 06/62/ titkarsag@balastya.hu 22

23 Csengele Csengele Község Önkormányzata Dr. Tóth Tibor, jegyző 6765 Csengele, Petőfi u. 13. Tel.: 06/62/ Pusztaszer Pusztaszer Község Önkormányzata védőnő, ifjúságvédelmi felelős 6769 Pusztaszer, Kossuth u. 45. Tel.: 06/62/ Kistelek Kistelek Város Önkormányzata Ágó Rita, ifjúsági referens, Kárpátia Kincsesház Kht Kistelek, Árpád u Tel.: 06/62/ Ópusztaszer Ópusztaszer Község Önkormányzata gyermekjóléti szolgálat családgondozó 6767 Ópusztaszer, Tóhajlat 130. Tel.: 06/62/ Makói kistérség Települései (17): Ambrózfalva Apátfalva Csanádalberti Csanádpalota, Ferencszállás Földeák Királyhegyes Kiszombor, Klárafalva Kövegy Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros (N=17) Kistérségi ifjúsági tükör: A makói kistérség Csongrád megye legtöbb települést magába tömörítő kistérsége (17, lélekszáma közel 49 ezer fő), az információszolgáltatás teljes körű volt. A kistérség központja a 25 ezer fős Makó városa, amely ifjúságpolitikai szempontból a rendelkezésre álló eszközöket vizsgálva nem emelkedik ki a kistérség települései közül. Ifjúsági referenst Földeák önkormányzata főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztat, míg Csanádalberti és Nagylak önkormányzata részmunkaidőben. Önkormányzati ifjúsági alap egyetlen településen sincs, ifjúsági ügyekkel közvetlenül foglalkozó bizottság található 3 településen: Apátfalva, Kiszombor, Nagylak, további négy településen pedig más bizottságok hatáskörébe utálták az ifjúsági ügyeket (Csanádpalota, Makó, Maroslele, Pitvaros). Három településen működik gyermek- és ifjúsági önkormányzat (Apátfalva, Csanádpalota és Makó), három településen pedig városi diákönkormányzat (Apátfalva, Makó, Pitvaros), a többi településen nem találhatóak meg az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei. A helyi szintű ifjúságpolitikai tervezés érdekében egyetlen településen készült 2006-ban ifjúságkutatás, ifjúsági koncepció és cselekvési terv. A rendelkezésünkre álló információk alapján Óföldeák település önkormányzata tervezi ifjúságpolitikai stratégia és cselekvési terv megalkotását. Az ifjúsági közösségi terek a kistérségben leginkább teleházak és művelődési házak formájában vannak jelen, ifjúsági információs pont csupán egyetlen településen található, Kiszomboron. Teleház található az MTSZ címlista szerint Ambrózfalva, Csanádalberti, Maroslele, Földeák, Makó és Pitvaros településeken, további öt településen pedig az önkormányzat jelezte működését, ezek: Nagylak, Magyarcsanád, Csanádpalota, Apátfalva és Kiszombor. Pozitívum, hogy 6 település is tervezi közösségi tereinek fejlesztését különböző konstrukciók keretében: IKSZT címbirtokosi pályázatot nyújtott be Apátfalva, Csanádpalota, Maroslele és Pitvaros, DAOP pályázatot Csanádalberti és Maroslele, Kövegy pedig KIHOP, EMOP pályázatot. Kiugró a kistérségben az ifjúsági klubok száma is, itt működik a legtöbb, összesen hat településen: Nagylak, Ambrózfalva, Pitvaros, Magyarcsanád, Földeák és Kiszombor. Ifjúsági szálláshely két településen elérhető: Apátfalván és Makón. 23

24 Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai erőforrások Ifjúsági érdekérvényesítés intézményei Ifjúsági, ifjúságpolitikai tervezést segítő erőforrások Ifjúsági közösségi terek Ifjúsági szakemberek *n=17 Erőforrások Kistérségben elérhető erőforrások száma* Ifjúsági referens 3 (fő- vagy mellékállásban) Ifjúsági bizottság 7 (3+4) Önkormányzati ifjúsági alap 0 Települési/kerületi gyermek- és ifjúsági önkormányzat 3 Városi diákönkormányzat 3 Helyi ifjúsági tanács 0 Egyéb ifjúsági érdekképviseleti fórum 0 Ifjúságkutatás 1 Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia 1 Ifjúságpolitikai cselekvési terv 1 Ifjúsági ház 0 Ifjúsági információs pont 1 Ifjúsági információs és tanácsadó iroda 0 Teleház 11 (6+5) Művelődési ház 14 IKSZT címbirtokosok, közösségi tér fejlesztését 6 célzó projekt Ifjúsági szálláshelyek 2 Ifjúsági szakértők 0 Ifjúsági ügyekkel foglalkozó személyek a települések önkormányzatainál: Ambrózfalva Ambrózfalva Község Önkormányzata szociális ügyintéző 6916 Ambrózfalva, Dózsa u. 1. Tel.: 06/62/ ambrozfalva@vnet.hu Csanádalberti Csanádalberti Község Önkormányzat Hajdú Sándor 6915 Csanádalberti, Fő u. 30. Tel.: 06/62/ csanadalberti@vnet.hu Ferencszállás Ferencszállás Községi Önkormányzat dr. Gácsi Zoltán, körjegyző 6774 Ferencszállás, Szegedi u. 53. Tel.: 06/62/ onkormanyzat@ferencszallas.koznet.hu Királyhegyes Apátfalva Apátfalva Község Önkormányzata n.a Apátfalva, Templom u. 69. Tel.: 06/62/ apatfalva.polg@vnet.hu Csanádpalota Csanádpalota Város Önkormányzata Kovács Sándor, polgármester 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Tel.: 06/62/ pmhiv@csanadpalota.hu Földeák Községi Önkormányzat Földeák Bakos Adrien, ifjúsági referens 6922-Földeák, Szent László tér 1. Tel.: 06/62/ foldeak@csmkozig.hu Kiszombor 24

25 Királyhegyes Község Önkormányzata Englerné Búvár Terézia, Közösségi színtér vezetője 6911 Királyhegyes, Jókai u. 38. Tel.: 06/62/ Klárafalva Klárafalva Községi Önkormányzat dr. Gácsi Zoltán, körjegyző 6773 Klárafalva, Kossuth u.171. Tel.: 06/62/ hu Magyarcsanád Magyarcsanád Község Önkormányzata nincs személy megnevezve 6932 Magyarcsanád, Templom tér 1. Tel.: 06/62/ Maroslele Polgármesteri Hivatal Maroslele Dóka Tímea, jegyző 6921 Maroslele, Szabadság tér 1. Tel.: 06/62/ Nagylak Nagylak Községi Önkormányzat Kisné Borsos Anita 6933 Nagylak, Petőfi u. 14. Tel.: 06/62/ Kiszombor Község Önkormányzata Csanádi Anikó, pályázati referens 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi utca 8. Tel.: 06/62/ Kövegy Kövegy Község Önkormányzata Galgóczkiné Krobák Mária, polgármester 6912 Kövegy, Kossuth u. 29. Tel.: 62/ Makó Makó Város Önkormányzata Kovács Gábor, oktatási- és sportreferens 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel.: 06/62/ Nagyér Nagyér Község Önkormányzata Bernula Zsuzsanna, jegyző 6917 Nagyér Szabadság utca 33. Tel.: 06/62/ Óföldeák Községi Önkormányzat Óföldeák nincs személy megnevezve 6923 Óföldeák, Bajcsy-Zs. u. 2. Tel.: 06/62/ Pitvaros Pitvaros Község Önkormányzata Provita Segítő Szolgálat, Teleház 6914 Pitvaros, Kossuth L. u Tel.: 06/62/ (önkormányzat) Mórahalmi kistérség Települései (9): Ásotthalom Bordány Forráskút Mórahalom Öttömös Pusztamérges Ruzsa Üllés Zákányszék (N=9) Kistérségi ifjúsági tükör: A mórahalmi kistérségbe 9 település tartozik, lakosságszáma 2007-ben meghaladta a 26 ezer főt. Központja a hatezer fős Mórahalom városa. Az információszolgáltatás a kistérség minden településéről 25

26 megvalósult. A kistérségi ifjúsági eszközrendszert összességében tekintve elmondhatjuk, hogy kiemelkedően magas az ifjúságpolitikai erőforrások aránya. Ifjúsági referenst 3 település alkalmaz főállásban (Mórahalom, Üllés és Zákányszék), míg Bordányban kapcsolt munkakörben tevékenykedik az ifjúsági ügyekkel foglalkozó referens. Ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottsága Ásotthalom önkormányzatának van, további négy településen (Bordány, Mórahalom, Ruzsa, Zákányszék) az ifjúsági ügyek más bizottságok alá vannak rendelve. Önkormányzati ifjúsági alapot a kistérség egyetlen települése sem különített el információink szerint. Különösen erősek a kistérségben az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei: gyermek- és ifjúsági önkormányzat 4 településen működik: Ásotthalom, Bordány, Ruzsa, Zákányszék; városi diákönkormányzat található Bordányban, Forráskúton, Mórahalmon, Üllés és Zákányszék településeken. Egyéb ifjúsági érdekképviseleti fórum 3 településen tevékenykedik, Zákányszéken kamaszparlament formájában. A térségben kistérségi szinten működik a Homokháti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. Ifjúságpolitikai tervezést megalapozó ifjúságkutatás Mórahalmon, Ruzsán és Zákányszéken készült, ifjúságpolitikai koncepcióval 4 település rendelkezik: Mórahalom ( ), Ruzsa ( ), Üllés ( ), Zákányszék (2008). Ifjúsági cselekvési terv jelenleg két településen van érvényben: Mórahalom ( ) és Zákányszék ( ). Az ifjúsági erőforrásokat erősíti az információs pontok viszonylag magas száma is, Bordányban, Mórahalmon és Zákányszéken is elérhető a fiatalok tájékoztatását célzó információs adatbázis a hozzá szükséges infrastruktúrával. Ifjúsági közösségi terek fejlesztését 5 település tervezi: Ásotthalom (DAOP), Bordány (IKSZT), Ruzsa (IKSZT), Üllés (IKSZT), és Zákányszék (DAOP, LEKI), ifjúsági klub 4 településen működik: Forráskút, Bordány, Mórahalom, Pusztamérges. Ifjúsági szálláshely az Iroda adatbázisa alapján Mórahalmon található. Teleház Pusztamérges kivételével minden településen található, az ásotthalmi és a forráskúti nem szerepel a Magyar Teleház Szövetség nyilvántartásában. Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai erőforrások Ifjúsági érdekérvényesítés intézményei Ifjúsági, ifjúságpolitikai tervezést segítő erőforrások Ifjúsági közösségi terek Ifjúsági szakemberek *n=9 Erőforrások Kistérségben elérhető erőforrások száma* Ifjúsági referens 4 (fő- vagy mellékállásban) Ifjúsági bizottság 5 (1+4) Önkormányzati ifjúsági alap 0 Települési/kerületi gyermek- és ifjúsági önkormányzat 4 Városi diákönkormányzat 5 Helyi ifjúsági tanács 0 Egyéb ifjúsági érdekképviseleti fórum 3 Ifjúságkutatás 3 Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia 4 Ifjúságpolitikai cselekvési terv 2 Ifjúsági ház 2 Ifjúsági információs pont 3 Ifjúsági információs és tanácsadó iroda 0 Teleház 8 (6+2) Művelődési ház 9 IKSZT címbirtokosok, közösségi tér fejlesztését 5 célzó projekt Ifjúsági szálláshelyek 1 Ifjúsági szakértők 0 26

27 Ifjúsági ügyekkel foglalkozó személyek a települések önkormányzatainál: Ásotthalom Ásotthalom Község Önkormányzata nincs személy megnevezve 6783 Ásotthalom Szent István tér 1. Tel.: 06/62/ polghiv@asotthalom.hu Forráskút Forráskút Község Önkormányzata Kovács Mónika, művelődésszervező 6793 Forráskút Felszabadulás u. 74. Tel.: 06/62/ muvhaz@forraskut.hu Öttömös Öttömös Község Polgármesteri Hivatala Gárgyán István, jegyző 6784 Öttömös, Felszabadulás u. 12. Tel.: 06/62/ hivatal@ottomos.hu Ruzsa Ruzsa Község Polgármesteri Hivatala Lábecz László, jegyző 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2. Tel.: 06/62/ ruzsapolghiv@invitel.hu Bordány Bordány Községi Önkormányzat Ráczné Tóth Szilvia 6795 Bordány, Felszabadulás utca 44. Tel.: 06/62/ ; 62/ bordany@bordany.hu; szilvi@- bordany.hu Mórahalom Mórahalom Város Önkormányzata Papp Renáta, ifjúsági referens 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2. Tel.: 06/62/ papp.renata.mail@gmail.com Pusztamérges Pusztamérges Község Önkormányzata jegyző 6785 Pusztamérges, Móra tér 2. Tel.: 06/62/ pusztamerges@invitel.hu Üllés Üllés Község Önkormányzata Némethné Rácz Tünde 6794 Üllés, Felszabadulás u. 40. Tel.: 06/62/ hivatal@ulles.hu Zákányszék Zákányszék Község Önkormányzata Tanács Gábor István, ifjúsági referens 6787 Zákányszék, Lengyel tér 7. Tel.: 06/62/ telehaz@zakanyszek.hu Szegedi kistérség Települései (12): Algyő Deszk Dóc Domaszék, Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz, Szeged Tiszasziget Újszentiván Zsombó (N=11) Kistérségi ifjúsági tükör: A közel 204 ezer lakos népességű Szegedi kistérség a dél-alföldi régió legnépesebb kistérsége, amelyhez összesen 12 település tartozik. Az ifjúsági információszolgáltatás nem volt teljes körű, Tiszasziget település önkormányzatának erőforrásai így nem kerülnek bemutatásra 8. Az önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai erőforrásokat tekintve kiugró adat a kistérségben foglalkoztatott ifjúsági referensek száma, amely a legmagasabb a régióban (5). Főállásban, teljes munkaidőben 8 A település LEADER programhoz készült adatlapja alapján Tiszaszigeten működik teleház és E-Magyarország pont, művelődési házzal azonban nem rendelkezik. 27

28 Algyőn és Röszkén foglalkoztatnak ifjúsági referenst, kapcsolt munkakörben (főállásban) pedig Deszken, Domaszéken és Szegeden. Önkormányzati ifjúsági alap Szegeden van, ennek nagysága 5 millió Ft. Ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottság tevékenykedik 4 településen: Algyő, Domaszék, Sándorfalva, Szeged; további 5 településen pedig más-más bizottságok hatáskörébe utalták az ifjúsági ügyek tárgyalását (Deszk, Röszke, Szatymaz, Újszentiván, Zsombó). A kistérségben öt településen jött létre gyermek- és ifjúsági önkormányzat az ifjúsági érdekérvényesítés intézményeinek körében (Algyő, Deszk, Domaszék, Röszke, Szeged), négy településen működik városi diákönkormányzat (Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék), ezen túl Algyőn ifjúsági kerekasztal is létrehozásra került. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi szintű Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot koordinál. Kiemelkedően magas a települések körében az ifjúságkutatások aránya is, a 11 településből 6 készített vagy készíttetett a fiatalok szükségleteit, igényeit és lehetőségeit bemutató elemzést (Algyő, Deszk, Domaszék, Röszke, Szeged, Újszentiván). Közülük 4 településen került sor ifjúságpolitikai koncepció megalkotására: Algyőn, Deszken, Domaszéken és Röszkén (Szegeden tervezik elkészítését) cselekvési terv és a négy, ifjúsági stratégiával rendelkező településen elérhető. Az ifjúsági közösségi terek sem kizárólagosan Szegeden koncentrálódnak bár ifjúsági ház és ifjúsági információs és tanácsadó iroda csak itt található. További négy településen működik ifjúsági információs pont (Deszk, Domaszék, Sándorfalva, Szatymaz), a kistérségben egy települést találhatunk, ahol még teleház és/vagy művelődési ház sem működik (Kübekháza). Teleház összesen 8 településen működik: MTSZ tagjaként Algyő, Deszk, Domaszék, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz és Újszentiván településeken, egyéb formában Dócon. A térségben ifjúsági közösségi tereinek fejlesztésére összesen kilenc település nyújtott be pályázatot: IKSZT Algyő, Dóc, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Újszentiván, Zsombó; DAOP Deszk, Sándorfalva. Ifjúsági klub Algyő településen, ifjúsági szálláshely Algyőn és Szegeden található. Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai erőforrások Ifjúsági érdekérvényesítés intézményei Ifjúsági, ifjúságpolitikai tervezést segítő erőforrások Ifjúsági közösségi terek Ifjúsági szakemberek *n=11 Erőforrások Kistérségben elérhető erőforrások száma* Ifjúsági referens 5 (fő- vagy mellékállásban) Ifjúsági bizottság 9 (4+5) Önkormányzati ifjúsági alap 1 Települési/kerületi gyermek- és ifjúsági önkormányzat 5 Városi diákönkormányzat 4 Helyi ifjúsági tanács 0 Egyéb ifjúsági érdekképviseleti fórum 1 Ifjúságkutatás 6 Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia 4 Ifjúságpolitikai cselekvési terv 4 Ifjúsági ház 1 Ifjúsági információs pont 4 Ifjúsági információs és tanácsadó iroda 1 Teleház 8 (7+1) Művelődési ház 7 IKSZT címbirtokosok, közösségi tér fejlesztését 9 célzó projekt Ifjúsági szálláshelyek 2 Ifjúsági szakértők 5 28

29 Ifjúsági ügyekkel foglalkozó személyek a települések önkormányzatainál: Algyő Algyő Nagyközség Önkormányzat Bereczné Lázár Nóra, közoktatási, ifjúsági és sportreferens 6750, Algyő, Kastélykert u. 40. Tel.: 06/62/ /132 nora.kozoktatas@algyo.hu Dóc Dóc Községi Önkormányzat n.a Dóc, Alkotmány u. 17. Tel.: 06/62/ onkormanyzat.doc@gmail.com Kübekháza Kübekháza Község Önkormányzat Dr. Hajdúné Dr. Paulik Tímea, jegyző 6755 Kübekháza, Petőfi tér 2. Tel.: 06/62/ jegyzo@kubekhaza.hu Sándorfalva Sándorfalva Város Önkormányzata szociálpolitikai ügyintéző 6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1. Tel.: 06/62/ polghiv@sandorfalva.hu Szeged Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kalmár Gábor, ifjúsági és bűnmegelőzési referens 6720 Szeged, Széchenyi tér Tel.: 06/62/ kalmar.gabor@szeged.eu Deszk Deszk Község Önkormányzat Makra Mónika, pályázatíró 6772 Deszk, Tempfli tér 7. Tel.: 06/62/ palyazat@deszk.hu Domaszék Domaszék Község Önkormányzata Bába Karola, ifjúsági referens 6781 Domaszék, Köztársaság tér 1. Tel.: 06/62/ domapalya@t-online.hu Röszke Röszke Község Önkormányzat Kozma Zsófia 6758 Röszke, Felszabadulás u. 84. Tel.: 06/62/ malenito@fre .hu Szatymaz Szatymaz Községi Önkormányzat Bácsi Antalné, gyámügyi főelőadó 6763 Szatymaz, Kossuth u. 30. Tel.: 62/ m gyamugy@szatymaz.hu Újszentiván Újszentiván Községi Önkormányzat Dr. Szentirmay Sára, jegyző 6754 Újszentiván, Felszabadulás út. 7. Tel.: 06/62/ onkormanyzat@tvnetwork.hu Zsombó Polgármesteri Hivatal Zsombó családgondozó 6792 Zsombó, Alkotmány utca 3. Tel.: 06/62/ polghiv@zsombo.hu Ifjúsági szakértők a kistérségben: IFJ-SZAKÉ adatbázis: - Árpádfalvi Edina (Szeged) - Árvai Mara (Szeged) - Gesztes Olympia (Szeged) - Pancza-Kovács Eszter (Szeged) - Schád László (Szeged) 29

30 - Vikor Csaba (Szeged) NIIDA: Árvai Mara Fabulya Edit Gesztes Olympia Pataki Zsuzsanna Furdi Emőke Stella Vajda Árpád 30

31 Szentesi kistérség Települései (8): Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes (N=7) Kistérségi ifjúsági tükör: A szentesi kistérséghez 8 település tartozik, Nagytőke kivételével minden település önkormányzata információt szolgáltatott a rendelkezésre álló ifjúsági erőforrásokkal kapcsolatban. A fős kistérség központja Szentes városa, amely az erőforrástérkép alapján ifjúságszakmai szempontból is betölti funkcióját. Ifjúsági referenst egyetlen településen alkalmaznak a kistérségben: Szentes Város Önkormányzata az ifjúsági feladatok ellátását a VE-GA Ifjúsági Szövetséggel kötött szerződés keretében oldja meg, az ifjúsági referenst ők foglalkoztatják. Önkormányzati ifjúsági alap egyetlen településen sincs, és az ifjúsági bizottságok száma is alacsony (Szentesen elkülönült, Nagymágocs és Szegvár településeken pedig más bizottságok alá rendelve tárgyalják az ifjúsági ügyeket). Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei kizárólag Szentesen vannak jelen: gyermek- és ifjúsági önkormányzat, városi diákönkormányzat, ifjúsági kerekasztal formájában. Információink szerint Szegváron az adatközlés időpontjában már folyamatban volt a gyermek- és ifjúsági önkormányzat létrehozása. Az ifjúságpolitikai tervezést segítő erőforrások Árpádhalmon, Szegváron és Szentesen jelennek meg, mindhárom településen készült ifjúságkutatás; ifjúsági koncepcióval és cselekvési tervvel pedig Árpádhalom és Szentes rendelkezik. A fiatalok számára rendelkezésre álló terek tekintetében is Szentesen található a legtöbb lehetőség, itt ifjúsági ház, ifjúsági klub és ifjúsági információs pont is működik. Ifjúsági ház elérhető Derekegyház településen is; teleház és/vagy művelődési ház pedig minden adatszolgáltató településen található. Kifejezetten teleház 3 településen működik, Nagymágocson és Szegváron az MTSZ tagjaként, Derekegyházon egyéb formában. Négy település nyújtott be pályázatot ifjúsági közösségi tereinek fejlesztésére: Árpádhalom (KIHOP), Derekegyház (IKSZT, DAOP), Szegvár (IKSZT, DAOP), Szentes (DAOP). Ifjúsági szálláshely Szentesen elérhető. Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai erőforrások Ifjúsági érdekérvényesítés intézményei Ifjúsági, ifjúságpolitikai tervezést segítő erőforrások Ifjúsági közösségi terek Erőforrások Kistérségben elérhető erőforrások száma* Ifjúsági referens 1 (fő- vagy mellékállásban) Ifjúsági bizottság 3 (1+2) Önkormányzati ifjúsági alap 0 Települési/kerületi gyermek- és ifjúsági önkormányzat 1 Városi diákönkormányzat 1 Helyi ifjúsági tanács 0 Egyéb ifjúsági érdekképviseleti fórum 1 Ifjúságkutatás 3 Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia 2 Ifjúságpolitikai cselekvési terv 2 Ifjúsági ház 2 Ifjúsági információs pont 1 Ifjúsági információs és tanácsadó iroda 0 31

32 Teleház 3 (2+1) Művelődési ház 6 IKSZT címbirtokosok, közösségi tér fejlesztését 4 célzó projekt Ifjúsági szálláshelyek 1 Ifjúsági szakemberek Ifjúsági szakértők 1 *n=7 Ifjúsági ügyekkel foglalkozó személyek a települések önkormányzatainál: Árpádhalom Árpádhalom Község Önkormányzata Danyi Katalin, jegyző 6623 Árpádhalom, Petőfi u. 17. Tel.: 06/63/ arpadhalom@tanet.hu Eperjes Eperjes Község Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálat 6624 Eperjes, Petőfi Sándor u. 1. Tel.: 06/63/ ph.eperjes@tanet.hu Nagymágocs Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata Stibál Róbert, polgármester 6622 Nagymágocs, Szentesi út 42. Tel.: 06/63/ nagymagocs@invitel.hu Derekegyház Derekegyház Község Önkormányzata n.a Derekegyház, Kossuth u. 4 Tel.: 06/63/ derekpmh@invitel.hu Fábiánsebestyén Fábiánsebestyén Község Önkormányzat Dr. Tóth Flórián, jegyző 6625 Fábiánsebestyén, Szabadság tér 2. Tel.: 06/63/ fabiansebestyenjegyzo@tanet.hu Szegvár Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala polgármesteri kabinet 6635 Szegvár, Szabadság tér 2. Tel.: 06/63/ polghiv@szegvar.hu Szentes Szentes Város Önkormányzata Virág Olga, civil és ifjúsági koordinátor 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tel.: 06/63/ virag@szentes.hu Ifjúsági szakértők a kistérségben: IFJ-SZAKÉ - Szabó Péter (Szentes) NIIDA: Korom Pál Ferenc 32

33 Ifjúsági média A kérdőíves kutatás keretében felmértük azt is, hogy az ifjúsági média milyen formái találhatóak meg az egyes településeken. Fontos megjegyeznünk, hogy számosságuk meglátásunk szerint lényegesen több, mint az adatok mutatják ennek oka, hogy nyilvánvalóan csak azok jelennek meg a válaszokban, amelyek működéséről az önkormányzat (és a kérdőívet kitöltő személy) tudomással bír. Az ifjúsági média milyen formái találhatóak meg a településen? 9 - érdemi válaszok - Település neve Ifjúsági média formái Egyéb információ Nagylak Egyéb Dóc Ifjúsági újság, diákújság Pusztamérges Egyéb - Pusztaszer Újszentiván Tömörkény Ifjúsági újság, diákújság Ifjúsági újság, diákújság Ifjúsági újság, diákújság Csengele Egyéb helyi újságban van állandó rovatuk Maroslele Forráskút Zákányszék Bordány Röszke Deszk Kiszombor Ifjúsági újság, diákújság Ifjúsági újság, diákújság Ifjúsági újság, diákújság Ifjúsági újság, diákújság Ifjúsági újság, diákújság Ifjúsági újság, diákújság Ifjúsági újság, diákújság; Egyéb Kiszombori Híradó, amelybe írhat bárki Ásotthalom Egyéb Helyi újságban megjelenő ifjúsági melléklet Domaszék Egyéb Települési újságban, kábel TV-ben, honlapon történő megjelenés Algyő Mórahalom Mindszent Ifjúsági újság, diákújság, Egyéb Ifjúsági újság, diákújság, Egyéb Ifjúsági újság, diákújság Algyői Hírmondó (helyi havilap; Honlap, iskola rádió Kistelek Közösségi rádió, egyéb Kisteleki Városi TV 9 Az adatfelvétel során a kérdéshez kapcsolódóan az alábbi válaszlehetőségeket jelölhették meg a települések: 1. ifjúsági újság, diákújság; 2. közösségi rádió; 3. települési ifjúsági TV; 4. Egyéb, éspedig. 33

34 Csongrád Makó Szeged Ifjúsági újság, diákújság Ifjúsági újság, diákújság; Közösségi rádió; Települési ifjúsági TV Ifjúsági újság, diákújság; Közösségi rádió A kérdőíves lekérdezés módszere csupán arra adott lehetőséget, hogy az ifjúsági média meglétét felmérjük, rendszerezzük az adatokat. További vizsgálat tárgyát képezheti az ifjúsági újságok, közösségi rádiók és tévék kataszterének összeállítása. 34

35 C.) Ifjúsági érdekegyeztetés formái Csongrád megyében Ifjúsági érdekegyeztetés és érdek-képviselet alatt a fiatalok települési (kistérségi, megyei) szintű formalizált vagy informális keretek között történő részvételét tekintjük. Az ifjúsági koncepciókról szóló következő fejezetben látni fogjuk, hogy minimálisan elvi szinten a participáció, a részvétel elve megjelenik az ifjúságpolitikai dokumentumokban, azonban a keretek sok esetben kitöltetlenek maradnak. A szakirodalom 10 kiemeli, hogy egy-egy önkormányzati egység számára a részvétel elve több megoldási módszerbeli irányt kínál, ugyanis az ifjúsági érdekegyeztetésnek számos formája van. Ide sorolhatjuk a következő párbeszéd-rendszereket: települési ifjúsági önkormányzatok; városi diákönkormányzatok; ifjúsági érdekegyeztető fórumok (tanácsok, rendszeres gyűlések, stb.); kerekasztalok; ifjúsági egyesületek, szerveződések, ifjúsági közösségek. Alapvető különbség ezen formák között, hogy míg az ifjúsági önkormányzat képviseleti szerepet hordoz, addig a fórumok, kerekasztalok többoldalú egyeztetések színterei lehetnek. Az alfejezet a továbbiakban strukturálisan ezen részvételi formák jelenlétét mutatja be a megye településein, az utolsó blokkban kiemeltebb figyelmet fordítva az ifjúsági szervezetek és kezdeményezéseik bemutatására. Kitekintésként fontos megemlítenünk elöljáróban a strukturált párbeszéd folyamatot, amelynek kialakítása és koordinálása az Európai Unió fő prioritásai közé tartozik. Terjedelmi okokból nincs lehetőségünk teljes körű bemutatásra, de néhány szemelvényt fontos kiemelnünk a Strukturált párbeszéd Az ifjúság társadalmi részvételének növelése c. tanulmányból 11 (kiemelések tőlem): A strukturált párbeszéd alapját képező megközelítés a 2001-es Fehér Könyvön és az Ifjúság Miniszterek Tanácsa által megállapított közös tagállami célkitűzéseken, azaz a fiatalok részvételének, az aktív állampolgárságnak az erősítésén alapul. A Miniszterek Tanácsa 2005-ben olyan állásfoglalást adott ki, melyben felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét arra, hogy európai szinten fejlesszék a strukturált párbeszédet a fiatalokkal az őket érintő politikai intézkedések kérdésében, és e párbeszédbe vonják be az ifjúsági szervezeteket és az ifjúságpolitikával foglalkozó kutatókat, szakembereket is. (2005/C292/03-as számú állásfoglalás) [.] Tehát a fiatalok és a döntéshozók közötti strukturált párbeszéd megvalósulása helyi, megyei, regionális, nemzeti és európai szinten a fiatalok és a döntéshozók közötti szilárd munkakapcsolat kialakulását eredményezi... Magyar helyzetelemzés [.] hazánkban az ifjúsági szektort töredezettség és szétaprózottság jellemzi, nem létezik közös érdekeket összefogó ernyőszervezet. [.] így nem létezik egységes ifjúsági partnere a politikai döntéshozóknak. A legnagyobb ernyőszervezetek a Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GyIK), és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A kialakult helyzetben a hosszú távú cél a. szektorok közötti összefogás eredményeként létrejövő, a magyar fiatalok minden csoportjának közös érdekeit egységesen képviselő reprezentatív szerv létrehozása. 10 Lásd pl.: Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka (Szerk.: Nagy Ádám), Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, oldal. 11 Ferencsik Ildikó: Strukturált párbeszéd Az ifjúság társadalmi részvételének növelése, Budapest, FSZH-MOISZ. 35

36 Az Európa Tanács Magyarországról szóló nemzetközi jelentése kiemeli, hogy új módokon kell a lehető legnagyobb számban kapcsolatba kerülni a fiatalokkal; ennek egyik módja a helyi szinten folytatott rendszeres egyeztetés lehet. [2008. novemberében elindult hazánkban a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat által megrendezett Nemzeti Ifjúsági Tanács Vizionáló Fórummal egy ezt célzó folyamat. Bővebb információ: Dél-alföld Két nagyobb térségi hálózati együttműködés létezik a régióban. Az egyik a Homokháti Kistérség Gyermek és Ifjúsági Önkormányzata, amelynek 9 település a tagja, ezek klaszszikus kistelepülési ifjúsági önkormányzatok. [ ] A másik a Dél-alföldi Regionális Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatok Szövetsége, amely zömében kisvárosi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatokat tömörít. [.] Megyei szinten a régió két megyéjében létezik ifjúsági képviselet 12. Egyrészt Békés megyében működik megyei Ifjúsági Önkormányzat, másrészt pedig Csongrád megyében alakult 2009 áprilisában Csongrád Megyei Ifjúsági Fórum. A Fórum alapító nyilatkozatát 27 szervezet írta alá. A kezdeményezés a megyében tevékenykedő gyermek- és ifjúsági önkormányzatokat, települési diákönkormányzatokat, ifjúsági csoportokat, egyesületeket, ifjúsági civil szervezeteket fogja össze azzal a céllal, hogy a fórum tagjai a strukturált párbeszéd célkitűzéseinek megfelelően közvetlenül részesei legyenek a fiatalokat érintő döntéseknek, Csongrád Megyei Önkormányzatot segítse ifjúságügyi kérdésekben. Ca.) Települési ifjúsági önkormányzatok Csongrád megyében Az előbbiekben láthattuk, hogy a régióban és ezen belül is Csongrád megyében három térségi szintű ifjúsági képviseleti rendszer van, amelyek azonban heterogénnek tekinthetők. Kistérségi szinten szerveződött a Homokháti Kistérség Gyermek és Ifjúsági Önkormányzata, amelynek működését alapokmány 13 szabályozza. Önkormányzati elven működő, gyermek- és ifjúsági érdekeket képviselő és védő szervezet. A térségi összefogás terméke a Homokháti Ifjúsági Portál, amelynek webcíme: ifjusag.homokhat.hu. A DARGYIÖSZ célja a három megye diákönkormányzatainak koordinálása, valamint országos képviselete. Tagjai: Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Orosháza, Makó, Szentes, Hódmezővásárhely települések korosztályi önkormányzatai. A Csongrád Megyei Ifjúsági Fórum (CSIF) megyei szinten szerveződött, 27 szervezet írta alá alapokmányát, a kezdeményezés azonban nyitott az újabb csatlakozók előtt. Települési önkormányzatokat felmérő kérdőíves kutatásunk alapján Csongrád megyében 15 településen működik gyermek és/vagy ifjúsági önkormányzat, ezek az alábbiak: Megyei jogú városok: Hódmezővásárhely Szeged 15 ezer fő feletti városok: Csongrád Makó Szentes fő közötti városok: 12 A tanulmány elkészültét követően, december 19-én alakult meg a Bács-Kiskun Megyei Ifjúsági Fórum. 13 Az alapokmány letölthető a honlapról. 36

37 Csanádpalota 5 ezer fő feletti nagyközség: Algyő fő közötti községek: Apátfalva Ásotthalom Bordány Ruzsa Zákányszék Deszk Domaszék Röszke Lehetőségeiket, valamint az önkormányzat által a számukra biztosított erőforrásokat a következő táblázat mutatja be: Ifjúsági önkormányzatok Csongrád megyében Település Felnőtt Bevonás* Pénzügyi (eft) Természetbeni Egyéb segítő támogatás Algyő E+V sajtó, médiamegjelenés, rendezvényszervezés, reklám, stb. Apátfalva E+V 100 irodai eszközök, adminisztratív munka Ásotthalom Bordány E+V 250 irodahasználat Csanádpalota E+V helyiséghasználat Csongrád E+V 300 iroda Deszk E+V iroda, eszközhasználat ingyenesen a Faluházban pályázatírás, pályázatok megvalósítása Domaszék E+V 250 Teleház irodai szolgáltatásainak ingyenes használata Hódmezővásárhely E térítésmentes létesítményhasználat Makó E+V 200 informatikai eszközök használata az önkormányzatnál Röszke E+V 100 iroda, infrastruktúra, utazási hozzájárulás, közösségi ház, művelődési ház eszközök pl. projektor stb Ruzsa E+V 240 Teleházban iroda és eszközhasználat Szeged E+V 400 Ifjúsági Ház infrastruktúrája áll a rendelkezésükre befogadó szervezet - Röszkei Kaláka Egyesület, szakmai segítségnyújtás pl. pályázatoknál Programoktól függő egyéb támoga- 37

38 Szentes E+V 500 Városi Diákpince ingyenes használata, karbantartása, informatikai támogatottsága tás az önkormányzati cégeken, intézményeken keresztül Magyartési Táborközpont ingyenes használata Zákányszék E+V 200 Teleház használata *E=döntések előkészítésébe; E+V=döntések előkészítésébe és a végrehajtásába is. Csongrád megye az ifjúsági önkormányzatok számában is kiemelkedik a régióból, hiszen 15 ifjúsági önkormányzat található itt a 28 dél-alföldiből. Érdekességként megjegyezendő, hogy vizsgáltuk azt is, hogy a települések képviselő testületeiben, jelen van-e a korosztály. A következő diagram regionális szinten mutatja az előfordulás gyakoriságát és számát: 38