A szakszervezetek és a vállalatok továbbra is két számjegyű emelést tartanak indokoltnak

Átírás

1 A szakszervezetek és a vállalatok továbbra is két számjegyű emelést tartanak indokoltnak Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami vállalatoknál, a cégek külön-külön ülnek le a szakszervezetekkel megvitatni a munkaerő megtartásához szükséges lépéseket tudta meg lapunk. A 2017-ben megkötött egyezség szerint ugyanakkor átlagosan ötszázalékos emelésre biztosan számíthatnak a dolgozók a vasútnál, a postánál, a Volánoknál, valamint az állami vízközműveknél. Ennek végrehajtása mellett kell egyezkedniük a munkaadóknak és a munkavállalóknak a további emelésről. Átlagosan öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók a 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel a különböző vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel. Az érdekképviseleti vezetők és a cégvezetők ugyanakkor további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért. Elfogadhatatlannak tartja a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, hogy kevesebb mint öt százalékkal emelkedjen a vasutasok keresete a differenciálások miatt mondta a Magyar Időknek Buzásné Putz Erzsébet. A szakszervezet elnöke kérdésünkre kiemelte: a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Hozzátette: a Vasúti Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a munkáltató és az érdekképviseleti oldal a tárgyalások folytatásában állapodott

2 meg. Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke kérdésünkre arról beszélt, a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amelyet szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol. A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson. Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiatalok felvételéhez a csábító bérezés. A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke megkeresésünkre kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást. Ugyanakkor az elnök szerint a probléma a víziközműszolgáltatóknál összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést átlagosan 25 százalékot 2017-ben és 2018-ban, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget. A negyven víziközművállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet. Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók. Fürjes szerint megoldást jelentene az állami kompenzáció, ugyanakkor a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges

3 béremelésekhez állami segítség kell. Fürjes hozzátette: többek közt az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt, ráadásul a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort. Az állami vállalatoknál a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják pénzüket. Forrás: magyaridok.hu ZVDDSZ: Ártalmas a szakszervezeteknek a belháború A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ, MOSZ-tagszervezet) ártalmasnak tartja azt az egymásnak feszülést, ami mostanában a szakszervezeti körökben zajlik. Szakszervezeti képviselők támadják egymást, a politikai elitet, a kormányt, és támadnak mindig valakit vagy valamit. Igen, napjainkban támadni trendi dolog. Különösképpen közösségi oldalakon izmoznak hegyeket megmozgató energiákkal, a valós élethelyzetekben, valós érdekképviseleti környezetben azonban gyorsan elillan a bátorság. Lejárató, kevésbé szerencsés tartalmak keringenek

4 szakszervezeti köntösben közösségi felületeken. A tagság meg tanácstalanul szemléli ezt a belháborút, nem érti: most tulajdonképpen ki képviseli az ő érdekeit. Az a stílus, az a hangütés, amivel találkozik a közösségi oldalon, inkább taszítja, semmint a szakszervezetek mellé állítaná a munkavállalót. A közelmúltban a minimálbér és a garantált bérminimum ügyében országos megállapodás született. A tárgyaló három szakszervezeti tömörülésből, a megállapodást kettő aláírta, egy nem. Össztűz zúdult a béralkut elfogadókra. Árulással, behódolással vádolják őket. Vitathatatlan, hogy közösen kitarthattak volna a korábban megegyezett kétszámjegyű minimálbér-emelés mellett, azonban a háttérben kevésbé ismert folyamatok zajlottak. Az aláírók szerint fennállt annak a veszélye is, hogy évre nem lesz minimálbér-emelés. Mindenesetre ebből a helyzetből is tanulni kellett volna a szakszervezeti elitnek, nem pedig egy adok-kapok szituációt teremteni. Már csak azért is, mert a nagyobb lecke még hátra van: a évi keresetfejlesztés, ami jóval nagyobb kört érint. Például az állami tulajdonú társaságoknál (MÁV, Volán-cégcsoport, Posta, Víziközmű-ágazat) évre 5%-os keresetfejlesztés szerepel a megállapodásban, amit az állami szektor szereplői kevésnek tartanak. Valamennyi számottevő szakszervezet a kétszámjegyű keresetfejlesztés szükségességét hangoztatja, ezért most egy közös tárgyalási stratégia mentén kellene megfogalmazniuk a munkavállalói kívánalmakat, és félre kellene tenniük nézeteltéréseiket. Voltak és lesznek szakszervezeti képviselők, akik a politika színpadán is vállalnak szerepet és vállalják a felolvadást a politika olvasztótégelyében. Mindig is voltak és lesznek is ellenzéki vagy kormánypárti szimpátiájú szakszervezetek, a középpontban azonban a munkavállalói érdekeknek kell állniuk.

5 A 90-es évek parlamentjében jobb- és baloldalon egyaránt számos szakszervezeti vezető volt képviselő. Politizáltak, de érződött, hogy kapcsolati tőkéjüket kamatoztatni igyekeznek az érdekvédelmi munkájukban is. Elég itt arra gondolni, hogy a 1992-ben megszületett Munka Törvénykönyve európai mércével is mérhető kodifikáció volt. Ma nem ritka, hogy egyeseknél a pillanatnyi önös érdekek szerepelnek előtérben, akik pedig komolyan gondolják az érdekvédelmet, gyakran kerülnek célkeresztbe. A ZVDDSZ, mint a MOSZ-tagszervezet is arra szólítja fel a szakszervezeteket, hogy vessenek véget a torzsalkodásnak, és egy közös, hatékony tárgyalási stratégia mentén koncentráljanak a bérfejlesztésre. Horváth László elnök ZVDDSZ Ezért nehéz ma sztrájkolni Magyarországon A versenyszféra eddigi legnagyobb sztrájkja zajlik a győri Audi-gyárnál, de valójában gyerekcipőben jár az érdekérvényesítés kultúrája hazánkban. Európa 22 országából a 16. helyen állunk a sztrájkkal töltött napok számát illetően. Egyre kevesebben lépnek be a szakszervezetekbe, de azt

6 elvárnák, hogy valaki képviselje őket. Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) által január 24-én meghirdetett sztrájkban résztvevő dolgozók a győri Audi Hungaria Zrt. gyárudvarán január 29-én. A szakszervezet a sikertelen bértárgyalások miatt hirdetett sztrájkot. MTI/Krizsán Csaba Európai összehasonlításban viszonylag keveset sztrájkolnak a magyar munkavállalók, hazánk ilyen szempontból a nyugis országok közé tartozik. Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) rendszeresen gyűjti az adatokat arról, hogy az egyes országokban hány napra szüntetik be a munkát a dolgozók, és ezeken a listákon mindig hátul végzünk. Érdekes módon Európa sztrájkbajnokai a ciprusi dolgozók: ezer munkavállalóra 2010 és 2017 között évi 316 sztrájkkal töltött nap jutott. A franciák és a belgák is aktívak voltak ezen a téren, ugyanebben az időszakban évente 125 illetve 96 napot töltöttek munkabeszüntetéssel. A magyaroknál csak évi négy nap volt az átlag, igaz, az előző, 2000 és 2009 közötti időszakban 23-ra rúgott a sztrájkkal töltött napok száma. Mindezek alapján a vizsgált 22 európai országból (ahonnan értékelhető adatot lehetett szerezni) hazánk a 16. helyen állt. Még nálunk is kevesebbet sztrájkoltak Svédországban, Ausztriában, Lengyelországban, Svájcban, Lettországban és Szlovákiában. Egyébként a németek se viszik túlzásba, a vizsgált periódusban évente átlagosan csak 17 napra szüntették be a munkát. Az adatokból az is kiderül: 2000 óta, néhány apró kivételtől eltekintve Európában mindenhol csökkent a sztrájkok és a sztrájkolással töltött napok száma. Általános tendenciáról van tehát szó, de a közép- és kelet-európai államokban, így nálunk is, különösen feltűnő, hogy csak évi néhány napot töltenek tiltakozással. Mi lehet ennek az oka?

7 Történelmi örökség Európában különböző szakszervezeti modellek léteznek, nálunk inkább a felülről szerveződő, német mintát vették át. Idehaza az első szervezetek a 19. században indultak, de a Tanácsköztársaság bukása után, 1921-ben megkötött Bethlen- Peyer paktum már korlátozta a tevékenységüket. A kommunizmus éveiben is a szakszervezetek érdekvédelmi szerepe többé-kevésbé formális volt, igaz, a munkavállalók döntő többségét a soraikban tudhatták. A magyar dolgozók eszköztárából és tudatából azonban hosszú évtizedekre kitörlődött a sztrájk, mint lehetséges érdekérvényesítési eszköz használata. Ez egyébként nem is írható teljes egészében a kommunizmus számlájára, hiszen például Lengyelországban az 1980-as országos sztrájkhullám talaján jött létre a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom, amely egyben az első legális ellenzéki mozgalom volt Kelet-Európában magyarázta a Növekedés.hu-nak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A cseheknél is erősebb maradt a szakszervezeti kultúra, a munkavállalók az erősebb polgári hagyományoknak köszönhetően tudatosabban gyakorolták a jogaikat.

8 Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke MTI Fotó: Soós Lajos Magyarországon a rendszerváltással vált mint jogkategória újra elfogadottá a sztrájk. Bár a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) romjain alakult Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, illetve a többi konföderáció igyekezett megőrizni a befolyását, 1990 után sem volt átütő erejű a sztrájkkészség a magyar munkavállalókban tette hozzá Palkovics. Úgy tűnik, itthon nincs erős szolidaritás, a dolgozók többsége félti az állását, így nem szívesen áll ki a jogaiért. A szintén sztrájkbajnoknak számító Franciaországban egészen más a munkabeszüntetések megítélése, egy-egy súrlódást

9 leszámítva a társadalom többsége elfogadja ennek szükségességét. Mindezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1991 óta gyűjtött adatai (a tavalyiak még nem álltak rendelkezésre) is alátámasztják: igazából csak az 1995-ös, egész országra kiterjedő pedagógussztrájk jelentett komolyabb kiugrást a munkabeszüntetések sorában. Utoljára a Gyurcsány-kormány idején voltak komolyabb tiltakozások: 2006-ban még 16 munkabeszüntetés volt, majdnem 25 ezer résztvevővel, egy évvel később pedig 13 sztrájk során több mint 64 ezren nem vették fel a munkát. Az elmúlt tíz évben azonban tovább csökkent a sztrájkintenzitás: a nagyobb akciók között lehet említeni a 2008-as ferihegyi munkabeszüntetést, amelyet két repülőtéri szakszervezet hirdetett meg, valamint a 2009-es vasutas gördülő sztrájkot, amelyet a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) szervezett után drámaian visszaesett a sztrájkok száma, között évente legfeljebb 1-3 munkabeszüntetés volt néhány ezres részvétellel. Ezek közül érdemes kiemelni a es Tesco-sztrájkot, amikor boltok zártak be vagy üzemeltek takarékon, és a dolgozók el is érték a céljukat, a jelentős béremelést. Gyengülő szakszervezetek Az utóbbi másfél-két évtizedben a szakszervezetek jelentősége is lényegesen mérséklődött, miközben a magasabb szervezettségi fokkal jellemezhető öregebb generációk elhagyták a munkaerőpiacot. A KSH 2015-ös adatai szerint az alkalmazásban állók mindössze 25.1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy olyan munkahelyen dolgozik, ahol működik szakszervezet, ami több mint 12 százalékpontos csökkenést jelentett a másfél évtizeddel korábbi helyzethez képest, és érdemben alacsonyabb a évi 28.5 százalékos aránynál is. Ahogy a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, úgy a szakszervezeti

10 tagok száma is folyamatosan apad: 2001-ben még a válaszolók 19,7 százaléka vallotta magát szakszervezeti tagnak, míg ben már csak 9 százalék. Más adatsorokból az derül ki, hogy a kétezres években még 500 ezer körüli lehetett a szakszervezeti tagok száma, 2015-ben azonban már kevesebben voltak 330 ezernél. A nem túl magas érdekérvényesítési kultúra áldozata lett a hazai szakszervezeti mozgalom is állapította meg Palkovics. Ez egyébként időnként tudathasadásos állapotot okoz: a munkavállalók a szakszervezetektől várják el, hogy harcoljanak értük, ám ha nem lépnek be, akkor a szakszervezetek semmit sem tudnak elérni. Mint hozzátette, annyit a hazai érdekképviseletek védelmében még el lehet mondani, hogy világjelenségről van szó. A létszám, a szervezettség és a kollektív szerződések hatóköre mindenhol csökken, miközben új, szakszervezetmentes menedzsment-ideológiák ütötték fel a fejüket. Bonyolult a sztrájk megszervezése A sztrájktörvény 2010-es megváltoztatása komoly adminisztratív, jogi akadályt jelent a munkabeszüntetések szervezésében szögezte le Palkovics. Kevesen tudják, mennyire bonyolult a folyamat, és jogilag milyen buktatói vannak egy legális sztrájknak. Sokkal egyszerűbb volt a helyzet 1989 és 2010 között, amikor lényegében csak két feltételt kellett teljesíteni a sztrájkhoz: egyrészt gazdasági-szociális érdek legyen a munkavállaló részéről, másrészt teljen le a törvényben előírt egyeztetési idő (általában hét nap). Akkor volt jogellenes a munkabeszüntetés, ha a kezdeményezők nem egyeztettek a munkáltatóval előzetesen. Két új elem jelent meg a sztrájkjogban 2010 után: az egyik az együttműködési kötelezettség megsértése, amelynek fogalma korántsem egyértelmű. Ugyanakkor a tét nem kicsi: ha ezt megsérti a szakszervezet, akkor megállapítják a sztrájk

11 jogellenességét, és a részt vevő munkavállalók munkaviszonyát akár azonnali hatállyal megszüntethetik, a jogellenes sztrájkkal okozott károkat pedig meg kell térítenie a munkavállalói oldalnak. A törvény másik érzékeny pontja a még elégséges szolgáltatás nyújtása. Ez korábban is feltétel volt, ám 2010 óta ennek elmaradása szintén jogellenessé teszi a sztrájkot. Balczer Balázs jogtanácsos lapunknak elmondta: a még elégséges szolgáltatás kikötése helyes dolog, hiszen a lakosság széles rétegét érintő tevékenységeknél mint például a közműszolgáltatás vagy a személyszállítás egy minimális szintet mindenképpen biztosítani kell. Senkinek sem lenne jó, ha puszta bérviták miatt például nincs víz vagy áram, és egyik napról a másikra középkori állapotok uralkodnának el. A probléma megint csak az, hogy a legtöbb területen nincs meghatározva, mit jelent a még elégséges szolgáltatás. Ha erről nem tud megegyezni a munkavállaló és a munkaadói oldal, akkor a bíróság dönt öt nap alatt a kérdésben, ami nem a legjobb megoldás, hiszen a bíróktól nem várható el, hogy szakértői legyenek az adott területnek. A jogtanácsos szerint ezt át lehetne hidalni olyan egyeztető bizottságok létrehozásával, ahol a testület tagjait a vitás felek delegálják, és a döntésnek alávetik magukat. Szűkült tehát a szakszervezetek mozgástere 2010 óta, de nem lehetetlenült el a munkabeszüntetés. Ugyanakkor nem ártana leporolni a sztrájktörvényt, hogy gördülékenyebb legyen az alkalmazása összegezte a helyzetet Balczer Balázs. Felhívta a figyelmet többek között még arra az anomáliára is, hogy a jogszabály még mindig egy 1967-es fogalommal, a dolgozóval operál, holott 1992 óta a hatályos jogrendszer már csak a munkavállalót ismeri. Facsinay Kinga novekedes.hu

12 Kovács Anita riportja Palkovics Imrével A Munka Törvénykönyve már az un. túlóratörvény előtt is bonyolult módon szabályozta a normál és a rendkívüli munkaidőt, az önkéntesen illetve a kollektív szerződésen keresztül vállalt túlórákat valamint ezek hozzáigazítását a hektikusan termelő munkahelyek igényeihez. Januártól az addig 300 illetve 250 órás éves túlórázást 400 órára, a munkaidő keretben történő foglalkoztatás időtartamát pedig 1- ről 3 évre változtatta a jogszabály. A legális több túlórát sokan kérték, a 3 éves időkeret viszont végrehajthatatlan véli Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, akit Kovács Anita kérdez hétfőn déli fél egykor a Regiszterben. Sztrájk jöhet a Tescónál Átszervezés és csoportos létszámleépítés miatt ismét sztrájkhelyzet van a Tesco áruházláncnál értesült a Magyar Idők. A tescós alkalmazottak bérszámfejtését, a cég foglalkoztatással kapcsolatos bevallásait összeállító győri irodaközpont 40 munkatársa tegnap bejelentette, hogy

13 sztrájkbizottságot alakítottak, és amennyiben a multicég nem teljesíti a követeléseiket, azonnali hatállyal leteszik a munkát, lebénítva a teljes rendszert. Az érintettek karácsony előtt tudták meg, hogy a jövőben már nincs szükség rájuk. Összeomolhat a Tesco áruházlánc 16 ezer munkavállalójának bérezési rendszere, miután Győrben tegnap sztrájkhelyzetet hirdetett a fizetésekkel és a tb-vel kapcsolatos feladatokat ellátó, 40 tescós alkalmazottat foglalkoztató irodaközpont tudta meg lapunk. Még decemberben jelentette be a Tesco áruházlánc, hogy középeurópai piacai Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia támogatására ez év elején üzleti szolgáltatóközpontot hoz létre Budapesten. Ez azzal jár, hogy az eddig Győrben lévő irodaközpont, ahol az összes magyarországi Tesco-foglalkoztatott bérszámfejtését végzik, illetve a kapcsolódó adminisztrációs feladatokat látják el, teljes egészében megszűnik. Ennek következtében csoportos létszámleépítést hajt végre a vállalat. Már kézhez kapta a Tesco képviselője a sztrájkbizottság követeléseit, melyről a jövő hét elején tárgyalunk a munkaadóval. Az érintettek számára az a legnehezebb, hogy a karácsony előtt váratlanul bejelentett átszervezés kapcsán semmilyen konkrétumot nem árultak el nekik, még azt sem tudják, pontosan mikortól kell felállniuk az íróasztal mellől, de ami a nagyobb baj, hogy egyelőre kilátásuk sincs a további megélhetést biztosító állásra azon a területen, ahol szaktudásuk szerint évek óta eredményesen működnek mondta a Magyar Időknek Bubenkó Csaba. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke,

14 aki a sztrájkbizottság tagja is, kifejtette: a bérszámfejtési csoport zökkenőmentes működése a tbkifizetőhelyként is működő vállalat valamennyi dolgozójának megélhetését biztosítja. Amennyiben tehát nem sikerül megállapodniuk a céggel, akkor akár már a következő hónapban problémák léphetnek fel a fizetések teljesítésében, valamennyi tescós esetén. Az érintettek azért döntöttek a sztrájk mellett, mert úgy tapasztalják, hogy a munkáltató az átszervezés folyamatában nem partnerként tekint rájuk, ezért a szociális és gazdasági érdekeik csak így érvényesíthetők. Hangsúlyozzuk: nem a többi tescós dolgozót szeretnék nehéz helyzetbe hozni azzal, hogy elakadhat a bérszámfejtés az áruházakban mondta. Szavai szerint a cég korábban hivatalosan azt közölte, hogy az új budapesti központ, mely régiós szinten központosítja a bérezéssel kapcsolatos feladatok ellátását, munkahelyteremtéssel jár, miközben a győri alkalmazottaknak, akik közül többen évek óta dolgoznak a láncnál, nem ajánlottak fel másik, hasonló munkakört, legfeljebb olyat, ami kisebb fizetéssel és fizikai munkával jár. Győrben és vonzáskörzetében mindösszesen három-négy nyitott bér- és tb-számfejtő pozíció van, vagyis meglehetősen rosszak az esélyeik a területükön való elhelyezkedésre, így az érintettek többsége kénytelen lesz átképezni magát, hogy meg tudjon maradni a munkaerőpiacon. Mivel az új irodaközpont a főváros pesti oldalán lesz, nincs reális esélye annak, hogy a győriek napi ingázással bejárjanak, és áttételesen a vállalat alkalmazásában maradjanak vázolta Bubenkó Csaba. A vállalatnak három időpontot javasoltak a tárgyalásos megállapodásra, melynek során átképzési hozzájárulást kérnek a

15 kirúgott dolgozóknak, illetve azt is szeretnék elérni, hogy a cég tartsa be a felmondás esetén járó felmondási időt, ezalatt mentse fel a kirúgottakat a munkavégzés alól, továbbá biztosítson végkielégítést és további hathavi alapbért. Forrás: Magyar Idők Szolidaritás A Munkástanácsok Országos Szövetsége fontosnak és példaértékűnek tartja, hogy az Audi Hungaria munkavállalói teljes egységben élnek a sztrájk jogával, hogy közös érdekeiket a jogszabályok adta keretek között érvényesítsék. Harcukhoz sok sikert kívánunk! A szakszervezetek és a munkavállalók közötti szolidaritás kifejezéséül a Munkástanácsok Országos Szövetsége egy jelképes pénzügyi támogatást nyújt az Audi Hungaria Független Szakszervezet számára a nyomásgyakorló akció sikeres lebonyolításához! Budapest, január 24. Kép:infostart.hu Nemzeti Konzultáció a

16 Hivatásos Tűzoltók Jövőjéért Tisztelt Polgártársak! Amint az elmúlt évek közvélemény kutatásai egyértelműen kimutatták, a társadalom körében a szakmákat tekintve a tűzoltók bizonyultak az egyik legnépszerűbbnek. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete ennek kapcsán szeretne egy felmérést készíteni a lakosság körében, melyhez együttműködő segítségüket szeretnénk kérni az alábbi kérdőív kitöltésével. Kattintson az alábbi linkre a kérdőív kitöltéséhez. Közlekedési Munkástanácsok: Startolt a bértárgyalás az állami cégeknél január 16-án, a tavaly februárban megalakult Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának keretében megkezdődött az állami társaságok bértárgyalása. Öt állami vállalatcsoport (MÁV, VOLÁN-cégcsoport, Magyar Posta, Víziközmű-ágazat és Villamosenergia-ágazat) munkaadói és munkavállalói oldala vitatta meg a bérfejlesztéssel kapcsolatos véleményét. Az állami társaságokat a legmagasabb szintű vezetés képviselte és az ágazatok szinte valamennyi reprezentatív szakszervezete részt vett az eseményen. A szociális felek egyetértettek abban, hogy egy újabb kétéves bérmegállapodás keretében a már meglévő 5 %-on felül további

17 bérfejlesztés szükséges az állami cégeknél. A munkavállalói oldal egyöntetű véleménye volt, hogy a foglalkoztatáspolitikai problémák orvoslásához legalább 10 %-os bérfejlesztés kellene. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége a fórumon is megismételte 15%-ról szóló bérigényét, és ezt az alábbiak szerint levélben is megküldte a Munkaadói Szövetség elnökének, Bánhidi-Nagy Attilának. Tisztelt Elnök Úr! A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, mint a közúti közösségi közlekedés Alágazati Kollektív Szerződésének aláírására jogosult szervezet a évre szóló bérigényét, az alábbiak szerint fogalmazza meg, és egyúttal javasolja az Alágazati Vegyes Bizottság összehívását. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma munkavállalói oldalának állásfoglalásával összhangban határozza meg bérigényét. A hároméves bérmegállapodásból adódó, évre vonatkozó 5 %- os béremelés mellett, újabb kétéves megállapodás keretében további 10 %-ot javaslunk erre az évre. Bérigényünket alátámasztják az alágazatban tapasztalható foglalkoztatás-politikai problémák és a munkavállalók körében megmutatkozó bizonytalanság. A és a évi keresetfejlesztés ugyan mérsékelte, ám megoldani nem tudta a feszítő munkaerő-helyzetet. Mindenesetre a munkavállalók hangulatán valamelyest javított, ugyanakkor a évre vonatkozó 5% komoly elégedetlenséget okozna. Ezért tartjuk feltétlenül indokoltnak a magasabb keresetfejlesztést. Továbbá szükségesnek tartjuk: A béremelés végrehajtását megelőzően a minimálbérre és a garantált bérminimumra való ráállás szükséges bértömeg biztosítását, méghozzá úgy, hogy az emelés nagyságán

18 felül társaságonként megtörténjen a szükséges mértékű bértömeg-növekedés. A cafetéria keretek nettó értékének megőrzését. Az alágazat munkavállalói részére egy egységes, a munkaerő-helyzetre is hatással bíró, munkaerő-megtartó elemeket tartalmazó életpálya-modell kialakítását. (Pl.: szakmásítás, béren kívüli juttatások, biztosítás, több éves bérmegállapodások, az Munka Törvénykönyvénél kedvezőbb Kollektív Szerződés, jövőkép a közösségi közlekedésben stb.) Igényeinkkel kapcsolatos véleményükről és a Vegyes Bizottság összehívásáról várjuk szíves visszajelzésüket. Budapest, január 17. Tisztelettel: Szövetségének elnöksége Közlekedési Munkástanácsok Kétszámjegyű bérfejlesztést tart szükségesnek a KVKF munkavállalói oldala Ülésezett a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) munkavállalói és munkáltatói oldala január 16-án. A szociális partnerek vállalták, hogy közösen kezdeményezik a kormányzatnál és a tulajdonosoknál a formális

19 bértárgyalások megkezdését. A résztvevők értékelték a kialakult helyzetet. A 2017-ben létrejött hároméves bérmegállapodás értelmében a nagyobbrészt közszolgáltatásokat ellátó állami vállalatok munkavállalói három év alatt átlagosan 30% százalékos bérfejlesztésben részesülnek, ebből a mértékből 2019-re legalább 5 százalékos átlagos bérnövekedést irányzott elő, ami a kialakult munkaerőhiány miatt kevésnek bizonyult. A KVKF munkavállalói oldala egyetért abban, hogy ennek mértékét a munkaerő-piaci folyamatokra tekintettel évre egy kiegészítő megállapodásban növelni szükséges a közszolgáltatás zavartalan ellátása a fluktuáció és a szakemberhiány kialakulásának megelőzése, a szakképzett munkaerő megtartása és jövőbeni biztosítása, valamint a munkakörök közötti bérfeszültségek kezelése érdekében végén megszületett a makroszintű megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról, így lehetővé vált, hogy megkezdődjenek az ágazati, vállalati szintű érdemi bértárgyalások. Minden feltétel adott ahhoz, hogy 2019-re létrejöjjön egy háromoldalú kiegészítő megállapodás a munkavállalói, a munkáltatói és a kormányoldal között, ami alapján a munkáltatói szinten is megkezdődhetnek a bértárgyalások. A KVKF munkavállalói oldala sikeresnek ítélte a 2017-ben megkötött három éves megállapodást. Fontosnak tartja, hogy a minimálbér és garantált bérminimum megállapodásokkal azonos időtartamra újabb középtávú megállapodás jöjjön létre a közszolgáltató vállalkozások esetében. Ismeretes: február 12-én új testülettel bővült a nemzeti szintű munkaügyi kapcsolatok rendszere, tizenhat szervezet (szakmai szövetségek, érdekképviseletek, minisztériumok) hozta létre a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumát.

20 A KVKF szervezeti keretet biztosít a köztulajdonban működő, közszolgáltatást végző vállalkozások országos és ágazati munkaadói és munkavállalói szereplőinek, valamint a kormánynak, hogy rendszeres egyeztetéseket folytassanak a munkabéke megőrzése érdekében. KVKF munkavállalói oldala Az Audi Hungaria ajánlata: 2 év alatt 20 százalékos béremelés 2 év alatt 20 százalékkal növelné minden munkavállalója bérét az Audi Hungaria Zrt. közölte a vállalat kommunikációs osztálya az MTI érdeklődére. A negyedik, az előző hét végén a munkaadó által tett ajánlat szerint január 1-től 10 és január 1-től további 10 százalékkal emelnék a béreket. De ezt az ajánlatot az Audi Hungária Független Szakszervezete (AHFSZ) nem fogadta el, és hétfőn megalakították a sztrájkbizottságot. A cég tájékoztatása szerint a sztrájkbizottság megalakulása óta intenzívebben folynak tárgyalások, és szerdán a vállalat az előző ajánlatához képest közel azonos mértékű béremelést javasolt, amit kiegészítettek új tartalmi elemekkel, de a cég a részleteket nem közölte. A kommunikációs osztály közölte: a cégvezetés szerint a mostani bérszínvonal és a fizetésemelésre tett ajánlati csomag versenyképes, az egyik legkiemelkedőbb Magyarországon, és továbbra is törekednek mindenkinek megfelelő egyezséget kötni az érdekképviselettel.

21 A szerdán átadott javaslatra még nem kaptak választ a bértárgyaló szakszervezeti delegációtól, ahogy azt sem tudják, hogy mikorra teszik egy esetleges sztrájk időpontját mondták. Németh Sándor, az AHFSZ elnöke az MTI-vel közölte: az átvett ajánlatot csütörtökön tárgyalják meg a sztrájkbizottsági értekezleten. Az érdekképviselet keddi sztrájkkövetelése teljesen megegyezik a szakszervezet utolsó munkavállalói bérkövetelésével, amit december 20-án adtak át a munkáltató képviselőjének. A decemberi követelés rögzíti, hogy a bérmegállapodás 1 évre szóljon, az alapbéremelést kombinált béremelés alkalmazásával 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg. Ezen felül az alapbérbe a mozgóbér 4 százalékát építsék be, kapjon minden munkavállaló egy hónapban egy teljes szabad hétvégét, a gyerekek és az életkor után járó szabadságokkal pedig a munkavállaló rendelkezhessen. A választható béren kívüli juttatás keretösszegét a mostani 620 ezer forintról 787 ezer forintra növeljék, fejlesszék tovább a lojalitásbónuszt, és vezessék be a jubileumi bónuszt. Az Audi Hungaria Zrt.-nél legutóbb január 26-án tartottak 2 órás figyelmeztető sztrájkot a megrekedt bértárgyalások miatt. (MTI)