C-GLIKOZIL-IMIN TÍPUSÚ VEGYÜLETEK ÉS C-GLIKOZIL-METILÉN-KARBÉNEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS SAJÁTSÁGAIK VIZSGÁLATA

Átírás

1 C-GLIKZIL-IMIN TÍPUSÚ VEGYÜLETEK ÉS C-GLIKZIL-METILÉN-KARBÉNEK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS SAJÁTSÁGAIK VIZSGÁLATA Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Készítette: Vágvölgyiné Tóth Marietta Témavezető: Dr. Somsák László egyetemi docens Debreceni Egyetem Debrecen, 00.

2 . Az értekezés előzményei és célkitűzése Az utóbbi két évtizedben a szénhidrátok biológiai szerepéről gyökeresen új felfogás alakult ki. Míg korábban úgy gondolták, hogy a szénhidrátok a szervezetben csupán vázanyag, illetve (tartalék)tápanyag funkciót töltenek be, mára kiderült, hogy szerepük, jelentőségük valójában ennél sokkal nagyobb. A szénhidrátszármazékok: oligoszacharidok és konjugátumaik (glikolipidek és glikoproteinek) a főszereplői olyan, az élő sejtek felületén lejátszódó folyamatoknak, mint például a sejtadhézió, a sejtosztódás kontakt gátlása, vírusok, baktériumok, hormonok, toxinok megkötődése a sejteken, az immunválasz kialakulása, az ivarsejtek egymásra találása stb.. Az említett jelenségek minél alaposabb megértéséhez a kulcsfontosságú szénhidrátok molekuláris biológiai szerepének megismerése vihet közelebb. Ezekhez a biológiai, biokémiai vizsgálódásokhoz a szénhidrátszármazékok nagyobb mennyiségére van szükség, melyek természetes forrásokból már nem izolálhatók. Ezért az adott vegyületek, illetve azok alkotóelemeinek kémiai szintézise, valamint az ezekkel szerkezetükben és vagy hatásukban analóg vegyületek (mimetikumok) előállítása a szerkezet-hatás összefüggések megismerése szempontjából elengedhetetlen. Valamennyi biológiailag jelentős szénhidrátszármazék felépítésében és lebontásában alapvető a glikozidos kötések képződése és hasadása. Az ilyen folyamatokat glikozil-transzferáz és glikozid-hidroláz (glikozidáz) enzimek katalizálják. A glikozidázok fontos szerepet játszanak számos alapvető biológiai folyamatban, mint például a tápanyaglebontás és felszívódás szabályozásában, a glikoproteinek katabolizmusában és ezek transzláció utáni módosításában. Ezeknek az enzimeknek ma már számos inhibitora ismert, melyek egy része reverzibilisen, más részük pedig irreverzibilisen kötődik a glikozidázokhoz. A reverzibilis és az irreverzibilis inhibitorok egyaránt széles alkalmazási területekkel rendelkeznek. A glikozidázgátlók fontos szerepet játszanak a glikozidázok enzimológiájának felderítésében, valamint az aktív centrum feltérképezésében. Ezenkívül gyógyászatban való alkalmazásuk is nagy lehetőségeket rejt magában. Aktívan kutatják a glikozidázgátlók használatát például a rák és az AIDS kezelési stratégiájaként. Az ismert inhibitorok egy része előfordul a természetben, más részük pedig szintetikus eredetű. E gátlószerek a glikomimetikumok egyik fontos csoportját alkotják, melyek előállítása a modern szénhidrátkémia egyik fontos feladata. Ennek révén például terápiás vagy biotechnológiai célokra alkalmazható vegyületek nyerhetők. Ilyenek például az eltérő gyűrűtagszámú azacukrok, amelyek közül a héttagú származékok is jó glikozidáz inhibitorok.

3 A szeptanózgyűrűt tartalmazó cukorszármazékok a gyűrű flexibilitása miatt a héttagú azacukrokhoz hasonlóan kötődhetnek a glikozidáz enzimekhez. Nem véletlen tehát, hogy napjainkban a szénhidrátkémiai kutatások egyik igen érdekes területét jelentik a szeptanózgyűrűt tartalmazó cukorszármazékok szintézisei. Munkánk egyik célja az anomer centrumhoz kapcsolódó exociklusos szénatomon karbén képzése és reaktivitásának vizsgálata volt, mely új utat nyithat többek között a szeptanózgyűrűs cukorszármazékok intramolekuláris karbén beékelődési reakción alapuló általános szintézisének kidolgozására. Munkánk másik célja az anomer centrumhoz kapcsolódó exociklusos szénatomon C=N kötést tartalmazó szénhidrátszármazékok szintézise volt. Bár az imin-típusú vegyületek átalakítási lehetőségei igen sokfélék nukleofilek, valamint gyökök intra-, illetve intermolekuláris addíciója a C=N kötésre, cikloaddíciós reakciók, Mannich-típusú reakciók, tozilhidrazonok Bamford-Stevens reakciója stb. az általunk előállítani kívánt vegyülettípus csak kevéssé ismert a szénhidrátkémia területén.. Az alkalmazott vizsgálati módszerek Szintetikus munkánk során a modern preparatív szerves kémia makro-, félmikro- és mikromódszereit egyaránt alkalmaztuk. A reakciók követésére, az anyagok tisztaságának ellenőrzésére vékonyrétegkromatográfiát, míg a reakcióelegyek tisztítására oszlop-kromatográfiát alkalmaztunk. Az előállított vegyületek jellemzésére, azonosítására és szerkezetének igazolására a klasszikus analitikai eljárások (elemanalízis, olvadáspont és fajlagos forgatóképesség meghatározása) mellett a modern IR, H- és C-NMR spektroszkópiai módszereket, valamint röntgenkrisztallográfiát alkalmaztunk.. Az értekezés új tudományos eredményei.. Nitrilek átalakítása aldehid-tozil-hidrazonokká Általános módszert dolgoztunk ki a nitrilek aldehid-tozil-hidrazonokká történő átalakítására. Az új egytál reakció során a nitrilt Raney-nikkel és nátrium-hipofoszfit jelenlétében víz-ecetsav-piridin elegyben szobahőmérsékleten vagy 40 C-on tozil-hidrazin csapdázó ágens mellett redukáltuk. Az eljárást sikerrel alkalmaztuk néhány aromás

4 (64a-f ), egy alifás nitril (64g) (. táblázat), illetve számos anhidro-aldononitril (0a-g) esetén (. táblázat). A kívánt termékeket (65a-e,g, 66a-g) a 65f piridin származék (0%) kivételével jó hozamban (55-00%) izoláltuk.. táblázat Aromás és alifás nitrilek átalakítása aldehid-tozil-hidrazonokká R CN TsNHNH (.7 ekv.) Raney Ni, NaH P R CH N NHTs 64a-g piridin, AcH, H 65a-g 5 o C Sorszám R a Izolált hozam (%) 96 b Cl 85 c H H N d X 5 H C C e 80 a X = a kiindulási anyagban X = NNHTs a termékben 6 N f 0 b 7 g N CH 75 a A reakciót ekv. TsNHNH -nal végeztük. b A reakciót ecetsav-víz elegyében végeztük. A tézisekben a vegyületek számozása megegyezik a disszertációban használttal.

5 . táblázat Anhidro-aldononitrilek átalakítása anhidro-aldóz-tozil-hidrazonokká ( ) m ( ) m TsNHNH (.-.7 ekv.) Gly CN Gly Raney Ni, NaH P piridin, AcH, H (R)n (R)n 5 o C 0a-g 66a-g m = 0, CH N NH S CH Sorszám Gly TsNHNH (ekv.) Izolált hozam (%) Ac Ac Ac Ac a a Ac Ac Ac Ac b.7 60 b Ac 4 Ac Ac NPhth c Ac Ac d Ac. 7 6 Ac Ac 0e Ac Ac Ac Ac 66e Bz Bz Bz Bz f.7.7 sok komponensű reakcióelegy 64 c Bz a Bz Bz g a Nyerstermék. b 94%-os konverzió. c Reakcióhőmérséklet: 40 C. A módszer nem volt alkalmas -szubsztituált-glikozil-cianidok (-szubsztituensek: 67, NHAc; 68, Ac; 05, N ; 69, F), illetve az -ciano-galaktál (70) tozil-hidrazonná való átalakítására. A 05, származékok több komponensű reakcióelegyekhez vezettek, melyekből nem tudtunk tozil-hidrazont izolálni. A 67 ciano-acetamid pedig magasabb hőmérsékleten (60 C) sem alakult át. 4

6 .. Anhidro-aldononitrilek átalakítása anhidro-aldóz-benzoil-hidrazonokká és -szemikarbazonokká Csapdázó ágensként benzoil-hidrazint alkalmazva az anhidro-aldononitrileket (0a,d,f,h) 58-90%-os hozamban alakítottuk át a megfelelő anhidro-aldóz-benzoil-hidrazonokká (7a,d,f,h) (. táblázat), míg szemikarbazid alkalmazásával a 7a,d,f,h anhidro-aldóz-szemikarbazonokat állítottuk elő 54-89%-os hozamban (4. táblázat). Az eljárást megpróbáltuk kiterjeszteni oximok, illetve Schiff-bázisok szintézisére is. A,4,5,7-tetra--acetil-,6-anhidro-D-glicero-L-manno-heptononitril (0a) hidroxil-amin és -benzil-hidroxil-amin hidrokloridjával, illetve benzil-aminnal végzett reakciói során a 6 -formil-galaktált (5-69%), valamint néhány esetben a kiindulási anhidro-aldononitrilt (0a) (5-8%) izoláltuk a reakcióelegyből. Az anilinnel és fenil-hidrazin-hidrokloriddal végzett átalakítások pedig több komponensű reakcióelegyekhez vezettek, melyeknél a komponensek szétválasztása oszlopkromatográfiásan nem volt megoldható.. táblázat Anhidro-aldononitrilek átalakítása anhidro-aldóz-benzoil-hidrazonokká Gly (R)n 0a,d,f,h CN BzNHNH (.7 ekv.) Raney Ni, NaH P piridin, AcH, H 40 o C Gly CH N NH C (R)n 7a,d,f,h Sorszám Gly Izolált hozam (%) Ac Ac Ac Ac a 86 Ac Ac Ac h 58 Ac Ac d Ac 84 a 4 Bz Bz Bz Bz f 90 a a Nyerstermék. 5

7 4. táblázat Anhidro-aldononitrilek átalakítása anhidro-aldóz-szemikarbazonokká Gly CN (R)n 0a,d,f,h NH NHCNH HCl ( ekv.) Raney Ni, NaH P piridin, AcH, H 40 o C Gly CH N NH C (R)n 7a,d,f,h NH Sorszám Gly Izolált hozam (%) Ac Ac Ac Ac a 54 Ac Ac Ac h 89 a Ac Ac d Ac 65 a Bz 4 Bz Bz Bz f 6 a Nyerstermék... -benzil-(anhidro-aldóz)-oximok, anhidro-aldóz-oximok és -tioszemikarbazonok előállítása Az anhidro-aldóz-szemikarbazonok transziminálási reakcióival megoldottuk az -benzil-(anhidro-aldóz)-oximok, illetve az anhidro-aldóz-oximok előállítását. A reakciók során a megfelelő anhidro-aldóz-szemikarbazonokat (7a,d,f) acetonitril-piridin elegyében -benzil-hidroxil-amin, illetve hidroxil-amin hidrokloridjával reagáltattuk szobahőmérsékle-ten. A megfelelő -benzil-oximok (7a,d,f) diasztereomer keverékeit 79-95%-os (5. táblázat), az oximok (86a,g,f) diasztereomer keverékeit 65-96%-os hozamban (7. táblázat) izoláltuk. A diaszteromerek elválasztását oszlopkromatográfiásan nem tudtuk megoldani. A reakció egyszerűsítése érdekében a 7a és 7d vegyületek esetében a reakciót -benzil-hidroxil-amin-hidrokloriddal jégecetben is elvégeztük, a megfelelő -benzil-oximokat (7a, 7d) diasztereomerek keverékeként 90-79%-os hozamban 6

8 izoláltuk (6. táblázat). 7

9 5. táblázat Anhidro-aldóz-szemikarbazonok átalakítása -benzil-(anhidro-aldóz)-oximokká I. Gly (R)n 7a,d,f CH N NH C NH BnNH HCl (4 ekv.) CH CN, piridin Gly CH N Bn (R)n 7a,d,f Sorszám Gly Reakcióidő (h) Diasztereomer arány (E/Z) Izolált hozam (%) Ac Ac Ac Ac a 7 : 95 Ac Ac d Ac 9 5: 79 Bz Bz Bz Bz f 9 7: táblázat Anhidro-aldóz-szemikarbazonok átalakítása -benzil-(anhidro-aldóz)-oximokká II. Gly (R)n 7a,d CH N NH C NH BnNH HCl (4 ekv.) jégecet Gly (R)n 7a,d CH N Bn Sorszám Gly Reakcióidő (h) Diasztereomer arány (E/Z) Izolált hozam (%) Ac Ac Ac Ac a 4 : 90 Ac Ac d Ac 4 0: 79 8

10 7. táblázat Anhidro-aldóz-szemikarbazonok átalakítása anhidro-aldóz-oximokká Gly CH N NH C NH NH H HCl (4 ekv.) absz. CH CN, absz. piridin Gly CH N H (R)n 7a,d,f (R)n 86a,g,f Sorszám Gly Reakcióidő (h) Diasztereomer arány (E/Z) Izolált hozam (%) Ac Ac Ac Ac a 4 7: 65 Ac Ac Ac 7d, 86g 4 5: 96 a a Nyerstermék. Bz Bz Bz Bz f 4 0: 9 A transziminálási reakcióval a,4,5,7-tetra--acetil-,6-anhidro-d-glicero-l-manno-heptóz-szemikarbazonból (7a) előállítottuk a megfelelő tioszemikarbazont (74). Jó hozamot (84%, 87%-os konverzió mellett) azonban csak akkor értünk el, amikor az eredetileg alkalmazott acetonitril-piridin elegy helyett jégecetet használtunk oldószerként (. ábra): Ac Ac Ac Ac 7a CH N NH C NH S NH NHCNH (4 ekv.) jégecet 5 o C 87%-os konverzió 4 nap Ac Ac Ac S CH N NH C Ac 74 (84%) NH. ábra A Schiff-bázisok szintézisét a szemikarbazonok transziminálásával sem tudtuk megvalósítani. Az anilin-, valamint benzil-amin-hidrokloriddal acetonitril-piridin elegyben, illetve jégecetben végzett reakciók során még több nap elteltével és 0 ekvivalens amin származék alkalmazása esetén sem tapasztaltunk átalakulást. 9

11 .4. Exo-glikálok (,5- vagy,6-anhidro--dezoxi-hex- vagy -hept--enózok) előállítása A termolitikus úton történő karbénképzést, a reakciókörülmények optimálását először a könnyen hozzáférhető D-galakto származékkal (66a) végeztük el. A reakciókat vízmentes oldószerekben, forráshőmérsékleten hajtottuk végre. A reakciók minden esetben két termék, a a exo-glikál, valamint a 75a tozil-hidrazon származék képződéséhez vezettek (8. táblázat). Mivel a legjobb hozamot a nátrium-hidrid,4-dioxán összeállítás során értük el, ezért e reakció optimálásával, a reakcióhőmérséklet, illetve a bázis mennyiségének változtatásával próbáltuk meg a reakciót az exo-glikál képződésének irányába vinni (8. táblázat) Vizsgálatainkat később más anhidro-aldononitrilekre is kiterjesztettük, kísérleteink eredményeit a 9. táblázatban foglaltuk össze. 8. táblázat A 66a anhidro-aldóz-tozil-hidrazon sók termolízise Ac Ac Ac Ac Ac Ac CH N NHTs B - CH + oldószer Ac Ac Ac Ac 66a a Ac Ac CH N N H C S Ac Ac Ac Ac CH 75a Sorszám Bázis (ekv.) ldószer T ( C) Izolált hozam (%) a 75a Bu 4 NH (.5) nitrobenzol 0 nem izoláltuk Kt-Bu () t-buh 80 7 nem izoláltuk NaMe (),4-dioxán NaH (.),4-dioxán NaH (.4) diglim NaMe () diglim NaH (.),4-dioxán 40 nincs átalakulás 8 NaH (.),4-dioxán 60 nincs átalakulás 9 NaH (.),4-dioxán NaH (5),4-dioxán nem izoláltuk NaH (0),4-dioxán nem képződött 0

12 9. táblázat Anhidro-aldóz-tozil-hidrazon sók termolízise ( ) m ( ) ( ) m m (R)n NaH Gly CH N NHTs Gly CH + Gly CH N N CH Gly absz. dioxán S ( ) m (R)n (R)n (R)n 66b-g m = 0, b,c,d,f,g Sorszám Gly NaH (ekv.) Izolált hozam (%) 75 Ac Ac Ac Ac b Ac CH 75b-f 59 Ac Ac c NPhth 0 74 nem képződött 4 5 Ac Ac d Ac nem képződött 6 7 Ac Ac Ac 66e, d nem izoláltuk nem képződött Bz 8 9 Bz Bz Bz f nem képződött 0 50 nem képződött.5. C-nukleofilek addíciójának vizsgálata a,4,5,7-tetra--acetil-,6-anhidro-d-glicero-l-manno-heptóz-benzoil-hidrazon C=N kötésére Előkísérleteket végeztünk a benzoil-hidrazonok C=N kötésére történő nukleofil addíciók területén. A

13 ,4,5,7-tetra--acetil-,6-anhidro-D-glicero-L-manno-heptóz-benzoil-hidrazon (7a) trimetil-szilil-cianiddal Hf(Tf) 4 H jelenlétében végzett reakciója során egy α-amino-α-(β-d-galaktopiranozil)-ecetsav származékot (77) állítottunk elő 9%-os hozamban 6%-os konverzió mellett (. ábra). Ac Ac Ac CH N NH C Ac 7a + TMSCN Hf(Tf) 4 ( mol%) absz. CH CN 6%-os konv. Ac Ac Ac CH NH NH Ac CN 77 (9%) C. ábra A 7a Mannich típusú reakciója során a kiindulási benzoil-hidrazont a 78 ketén-szilil-acetál származékkal reagáltattuk Sc(Tf) jelenlétében, a 79 α-(β-d-galaktopiranozil)-β-amino-karbonsav származékot 60%-os konverzió mellett 56%-os hozamban izoláltuk Ac Ac (. ábra). Ac CH N NH C Ac 7a + TMS 78 Me Sc(Tf) (5 mol%) absz. CH CN 60%-os konv. Ac Ac Ac CH NH NH C Ac C CMe Me Me 79 (56%). ábra 4. Az eredmények hasznosításának lehetőségei A bemutatott munka elsősorban szénhidrátkémiai alapkutatás, melynek során metodikai fejlesztést végeztünk. A C-glikozil-imin típusú vegyületek előállítási módszerei új, alternatív eljárások, amelyek elkerülhetővé teszik pl. az erősen mérgező ónvegyületek használatát. A C=N kötésre történő addíciók új utakat nyithatnak számos glikobiológiailag fontos származék, mint például a C-glikozil-aminosavak, a C-glikozidok, C-diszacharidok, valamint a potenciális glikozil-transzferáz inhibitor C-glikozil-metil-foszfonátok szintézise felé. Számos lehetőséget kínálnak ezenkívül a C=N kötésre történő cikloaddíciók is, melyek fontos termékei lehetnek például a cukor-β-laktám származékok. Az exo-glikálokhoz vezető új szintézis főleg az acilezett származékok előállítását könnyíti meg.

14 5. Publikációk. Marietta Tóth, László Somsák ne-pot transformation of nitriles into aldehyde tosylhydrazones Tetrahedron Letters 00, 4, Marietta Tóth, László Somsák exo-glycals from glycosyl cyanides. First generation of C-glycosylmethylene carbenes from,5- and,6-anhydroaldose tosylhydrazones J. Chem. Soc., Perkin Trans. 00, László Somsák, László Kovács, Marietta Tóth, Erzsébet Ősz, László Szilágyi, Zoltán Györgydeák, Zoltán Dinya, Tibor Docsa, Béla Tóth, Pál Gergely Synthesis of and a Comparative Study on the Inhibition of Muscle and Liver Glycogen Phosphorylases by Epimeric Pairs of D-Gluco- and D-Xylopyranosylidene-spiro-(thio)hydantoins and N-(D-Glucopyranosyl) Amides J. Med. Chem. 00, 44, Tünde Kiss, Andrea Székely, Marietta Tóth, László Somsák, László Kiss Inhibition of β-d-xylosidase (EC...7) from Aspergillus carbonarius by β-d-xylopyranose and D-xylal derivatives előkészületben 5. Marietta Tóth, Katalin E. Kövér, Attila Bényei, László Somsák C-Glycosylmethylene Carbenes: Synthesis of Anhydro-aldose-tosylhydrazones as Precursors, Generation, and a New Route to exo-glycals előkészületben 6. Marietta Tóth, László Somsák Synthesis of C-glycosylimine derivatives előkészületben 6. Előadások, poszterek. Marietta Tóth, László Somsák Studies on the generation and reactivity of glycosyl-methylene carbenes MTA Szénhidrátkémiai Munkabizottság előadóülése, Mátrafüred, 999. máj. 6-7., előadás. Marietta Tóth, Veronika Nagy, László Somsák Synthesis of D-gluco- and D-xylopyranosylidene-spiro(thio)hydantoins and their effect on muscle and liver glycogen phosphorylases MTA Szénhidrátkémiai Munkabizottság előadóülése, Mátrafüred, 999. máj. 6-7., előadás

15 . Somsák László, Ősz Erzsébet, Kovács László, Gyóllai Viktor, Tóth Marietta, Szilágyi László Glikozilidén-spiro-heterociklusok: a glikomimetikumok újabb képviselői MTA Heterociklusos Kémiai Munkabizottság előadóülése, Balatonszemes, 999. máj. 7-8., előadás 4. Kovács László, Tóth Marietta, Ősz Erzsébet, Szilágyi László, Docsa Tibor, Tóth Béla, Gergely Pál Glikopiranozilidén-spiro-(tio)hidantoinok szintézise és glikogén-foszforiláz inhibíciós hatásuk vizsgálata MKE, Vegyészkonferencia, Eger, 999. jún. -4., 58. o., poszter 5. Tibor Docsa, Béla Tóth, Pál Gergely, Erzsébet Ősz, László Kovács, Marietta Tóth, László Somsák and László Szilágyi Inhibition of muscle and liver glycogen phosphorylases by glycopyranosylidene-spiro-(thio)hydantoins in vitro and in vivo studies Eurocarb 0, Galway, Ireland, July , PD0, p 85., poszter 6. Tóth Marietta Glikozil-metilén-karbének generálása és reakcióik vizsgálata MKE, XXII. Kémiai Előadói Napok, Szeged, 999. nov. -., előadás 7. Marietta Tóth, László Somsák Synthesis and transformation of C-glycosyl-aldehyde-hydrazones MTA Szénhidrátkémiai Munkabizottság előadóülése, Mátrafüred, 000. máj. -jún.., előadás 8. Marietta Tóth, László Somsák Synthesis of C-glycosyl-aldehyde-hydrazones and their transformation to exo-glycals 0 th International Carbohydrate Symposium, Hamburg, Germany, Aug 7-Sep 000, B-64, poszter 9. Tóth Marietta, Somsák László C-glikozil-aldehid-hidrazonok szintézise és átalakításuk exo-glikálokká Magyar Kémikusok Egyesülete, Vegyészkonferencia, Hajdúszoboszló, 00. jún. 7-9.,. o., poszter 0. Marietta Tóth, László Somsák Synthesis of C-glycosyl-aldehyde-hydrazone, -semicarbazone and -oxime derivatives MTA Szénhidrátkémiai Munkabizottság előadóülése, Mátrafüred, 00. máj. -., előadás 4