Nitrogéntartalmú glikomimetikumok szintézise

Átírás

1 Nitrogéntartalmú glikomimetikumok szintézise Doktori (PhD) értekezés tézisei Kovács László Zsolt Témavezető: Dr. Györgydeák Zoltán Synthesis of N-containing glycomimetics Ph.D. Theses László Zsolt Kovács Supervisor: Dr. Zoltán Györgydeák Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Debrecen, 2004.

2 1. Az értekezés előzményei és célkitűzései Az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült a szénhidrátok biológiai szerepéről kialakult felfogás. A korábban felismert és széleskörűen tanulmányozott vázanyag, illetve (tartalék)tápanyag funkción túlmenően megállapították, hogy a szénhidrát-származékok: oligoszacharidok és konjugátumaik (glikolipidek és glikoproteinek) a főszereplői olyan, az élő sejtek felületén lejátszódó normális és patológiás folyamatoknak, mint pl. a sejtadhézió, a sejtosztódás kontaktgátlása, vírusok, baktériumok, hormonok, toxinok megkötődése a sejteken, az immunválasz kialakulása, az ivarsejtek egymásra találása, stb. E jelenségekben - melyek szénhidrát-szénhidrát, illetve szénhidrát-fehérje kölcsönhatáson alapulnak - a szénhidrátok a felismeréshez szükséges információk hordozói, melyek változatosságát és specificitását regio- és sztereokémiai szempontból is eltérő kapcsolódási lehetőségeik biztosítják. Az említett jelenségek minél alaposabb megismeréséhez a kulcsfontosságú szénhidrátok molekuláris biológiai szerepének vizsgálata vihet közelebb. Ezért az adott vegyület-típusok, illetve lényegi alkotóelemeik kémiai szintézise, valamint az ezekkel szerkezetükben és/vagy hatásukban analóg vegyületek (mimetikumok) előállítása és szerkezet-hatás összefüggések feltárása elengedhetetlen. Az élő szervezet sejtjeinek energiaszükségletét a glükóz fedezi, melynek metabolizmusa két fő irányt jelent: az egyik a glükoneogenezis, illetve a glükóz lebontása, a másik a glikogén metabolizmusa. Ezeket a folyamatokat enzimek és hormonok egymással is bonyolult rendszere szabályozza, amelyek együttesen biztosítják az egészséges szervezet normális vércukorszintjét. Ha ezek az enzimek, illetve hormonok nem termelődnek megfelelő mennyiségben, illetve működésük elégtelen, akkor a vércukorszint megváltozik, általában kórosan megemelkedik, ezáltal cukorbetegség alakul ki. A betegség kiváltó okait, kialakulásának biológiai, biokémiai hátterét nem ismerjük. Mivel minden tünete és szövődménye a kórosan magas, illetve változó vércukorszintre vezethető vissza, a kezelés a normálist megközelítő, állandó vércukorszint biztosítását jelenti. A kezelés jelenleg csak tüneti szinten lehetséges változó sikerrel. A vércukorszint szabályozása a glükózmetabolizmus enzimeinek befolyásolásával érhető el. A vércukorszintet főként a glikogénmetabolizmus határozza meg, melynek egyik legfontosabb enzime a glikogénlebontást végző glikogén foszforiláz. Ha ezeknek az enzimeknek a működését képesek vagyunk szelektív gátlószerekkel hatásosan módosítani, esetleg kiiktatni, akkor gyógyászati célok elérésére nyílik lehetőség. 2

3 A glükopiranozilidén-spiro-(tio)hidantoinok a ma ismert legjobb glikogén foszforiláz enzim inhibítorok közé tartoznak. Munkánk egyik célja a glikopiranozilidén-spiro- (tio)hidantoinok képződési reakció-mechanizmusának tanulmányozása volt. Munkánk másik célja olyan nitrogéntartalmú glikomimetikumok (glikozil-amidok) szintézise volt, amelyek potenciális glikogén foszforiláz enzim inhibítorok, illetve ezek előállítására alkalmas intermedierek (glikozil-iminek, -karbodiimidek, -ciánamidok) lehetnek. 2. Az alkalmazott vizsgálati módszerek Szintetikus munkánk során a modern preparatív szerves kémia makro-, félmikro- és mikromódszereit egyaránt alkalmaztuk. A reakciók követésére, az anyagok tisztaságának ellenőrzésére vékonyrétegkromatográfiát, míg a reakcióelegyek tisztítására oszlopkromatográfiát alkalmaztunk. Az előállított vegyületek jellemzésére, azonosítására és szerkezetük igazolására a klasszikus analitikai eljárások (elemanalízis, olvadáspont és fajlagos forgatóképesség meghatározása) mellett a modern IR, 1 H- 13 C- és 15 N-NMR spektroszkópiai módszereket alkalmaztunk. 3. Az értekezés új tudományos eredményei 3.1. A glikopiranozilidén-spiro-(tio)hidantoinok kialakulásának vizsgálata A * 2-bróm-2-dezoxi-ald-2-ulopiranozonsavamidok (továbbiakban 1-brómamidok) gyűrűzárási reakciói cianát- és tiocianátionokkal sajátos sztereoszelektivitást mutattak: cianátionnal főtermékként a retenciós hidantoinok, míg tiocianátionnal kizárólag a inverziós tiohidantoinok keletkeztek. Melléktermékként minden esetben a megfelelő ald-2-ulopiranozonsavamidokat (továbbiakban 1-hidroxi-amidok) izolálták. A reakciómechanizmus felderítése céljából az alábbi kísérleteket végeztük el: 1. A 35 1-bróm-amid kálium-cianáttal és szilárd hordozóra felvitt ezüstsókatalizátorokkal (ezek blokkolják az anomer szénatom axiális oldalát, így lehetőség van a cianátion ekvatoriális oldalú támadására) való reakcióiban nem sikerült megnövelni az inverziós hidantoin mennyiségét. * A tézisekben a vegyületek számozása megegyezik a disszertációban használttal. 3

4 2. A (tio)cianátion nukleofilicitásának növelésével a reakció S N 2 jellegűvé tételét szerettük volna elérni, ezért tetrabutilammóniumsókat és az anionokat kevéssé szolvatáló és jól vízmentesíthető oldószereket (benzol, aceton, acetonitril) alkalmaztunk. Ilyen körülmények között sem sikerült befolyásolni a reakció sztereokémiai lefutását. 3. A lehetséges gyökös köztitermékek kialakulását úgy követtük, hogy vizsgáltuk a gyök-, illetve gyökanion csapdák, továbbá az inert atmoszféra hatását a reakció lejátszódására. Azt tapasztaltuk, hogy a retenciós hidantoinok, illetve az 1-hidroxi-amidok főként gyökös intermediereken keresztül alakulnak ki. A tiohidantoinok képződésére nem voltak hatással a gyökfogók, illetve az inert atmoszféra. A tapasztalatokat felhasználva az alábbi mechanizmust javasoltuk (1. ábra). A reakció kezdő lépése egy egyelektron-transzfer (SET) a (tio)cianátionról az A 1-bróm-amidra, amelyet megkönnyít az alacsony energiaszintű LUM-val rendelkező karboxamido-csoport jelenléte. A keletkező B gyökanionból bromidion vesztéssel C kaptodatív glikozilgyök alakul ki, amely rekombinálódik a tiocianátgyökkel az oldószerkalitkában, majd az ezt követő gyűrűzárással kialakul az E (X=S) inverziós tiohidantoin. Ez a reakcióút megkülönböztethetetlen a klasszikus bimolekulás szubsztitúciótól, azaz E kialakulhat S N 2 reakcióban (A E) is, amely teljes inverzióval jár. Amennyiben a C gyök kilép az oldószerkalitkából, reagálhat a cianátionnal az I gyökaniont eredményezve. A jól ismert sztereoelektronikus okok miatt a cianátion axiális helyzetű támadása a valószínűbb, és a gyűrűzáródás után kialakul főtermékként a H retenciós hidantoin, melléktermékként pedig izomerje E (X=) keletkezhet. Az I gyökaniont a kiindulási 1-bróm-amid redukálhatja, ezáltal láncreakció indulhat el. Erre utal az is, hogy az ekvivalensnél jóval kisebb mennyiségű gyök-, illetve gyökanionfogók teljes mértékben megállíthatják a reakciót. Az oldószerkalitkán kívül a C reagálhat a triplett oxigénnel J hidroperoxilgyököt eredményezve, amelyből az oldószertől vagy az amidcsoporttól való hidrogénabsztrakció után a megfelelő hidroperoxid alakul ki. Ebből a származékból az ismert termikus bomlás (2. ábra) következtében keletkezik a K 1-hidroxi-amid. A reakciómechanizmus feltárásának eredményeképpen sikerült a 47 acetilezett glükopiranozilidén-spiro-tiohidantoint a 36 1-bróm-amidból 79%-os hozammal előállítani, míg az 51 1-hidroxi-amid mennyiségét 4%-ra leszorítani. (Az eredeti szintézisben a 47 tiohidantoint 57%-os, míg az 51 1-hidroxi-amidot 19%-os hozammal izolálták). 4

5 Br Ag + CNH 2 XCN - SET X =, S SCN Br XCN CNH Br A B C - S N 2 az oldószerkalitkában X = melléktermék X = S egyedüli termék. XCN CNH 2 az oldószerkalitkán kívül X = B - - CN XCN δ + CNH 2 NH minor. minor X CNH Br δ 2 NH A D Ag δ + E F - major CN - CN H 2 Br G δ + Ag δ CNH.. 2 : N- δ + C : : HN H NH B major A CNH 2 -. NC I o 2 CNH 2 H K J CNH ábra. R + HS R H R H R + H. R + HS R H HS = oldószer, esetleg amidcsoport 2. ábra.. 5

6 3.2. Glikopiranozil-amidok szintézise glikopiranozil-azidokból kiindulva módosított Staudinger reakcióval Peracetilezett D-glüko- és D-galaktopiranozil-azidokból (60, 63, 74, 97) különböző trialkil-, illetve triarilfoszfinokkal (Ph, nbu, Me, Et, NMe 2 ) a megfelelő glikoziliminofoszforánokat állítottuk elő. Ezeket a származékokat in situ reagáltattuk aktivált karbonsavszármazékokkal (savklorid, savanhidrid). A kapott reakcióelegyeket szárazra pároltuk, majd oszlopkromatográfiás tisztítással vagy kristályosítással izoláltuk fehér, kristályos anyagként a megfelelő glikopiranozil-amidokat (57, 81, 89-96, 98, ) 60-85%-os hozammal (1. táblázat). Az esetek többségében a kiindulási azid anomer konfigurációjától függetlenül 1,2-transz amidok keletkeztek. 1,2-Cisz amidokat (93, 94, 100, 101) csak erősen elektronszívó csoportot tartalmazó acilezőszerekkel tudtunk előállítani. 1. táblázat 1-N-Acil-(2,3,4,6-tetra--acetil-D-glikopiranozil)-aminok előállítása 1. R 3 Ac R 4 R 2 R 1 60 R 1 = N 3, R 2 = H, R 3 =, R 4 = H 63 R 1 = N 3, R 2 = H, R 3 = H, R 4 = 74 R 1 = H, R 2 = N 3, R 3 =, R 4 = H 97 R 1 = H, R 2 = N 3, R 3 =, R 4 = H 1. 1 ekv. R 3 P/szobahőmérséklet 2. R'CCl vagy (R'C) 2 / szobahőmérséklet (60, 63) -78 C (74, 97) R 4 R 3 Ac NHCR' 57, 81, 89-96, 98, Sor Kiind. azid R ldószer Acilezőszer (R CCl vagy (R C) 2 ) Reakcióidő (perc) Termékek (izolált hozam, %) α-amid β-amid Ph CH 2 Cl 2 PhCCl (82) Me CH 2 Cl 2 (PhC) (74) Me 1,4-dioxán (PhC) (87) Me 2 N CH 2 Cl 2 (PhC) 2 20 óra - 81 (40) nbu CH 2 Cl 2 (CH 3 C) (72) nbu CH 2 Cl 2 (CH 3 C) (72) nbu CH 2 Cl 2 (tbuc) 2 7 nap - 90 (15) nbu CH 2 Cl 2 (tbuc) 2 3 nap 91 (5) 90 (21) Et CH 2 Cl 2 (tbuc) 2 3 nap - 90 (15) 6

7 1. táblázat 1-N-Acil-(2,3,4,6-tetra--acetil-D-glikopiranozil)-aminok előállítása 1. (folytatás) Sor Kiind. azid R ldószer Acilezőszer (R CCl vagy (R C) 2 ) Reakcióidő (perc) Termékek (izolált hozam, %) α-amid β-amid nbu CH 2 Cl 2 (CF 3 C) (76) nbu CH 2 Cl 2 (CF 3 C) (52) 92 (9) Ph CH 2 Cl 2 (CF 3 C) (68) 92 (19) Me CH 2 Cl 2 (CCl 3 C) (69) Me CH 2 Cl 2 Cl Me CH 2 Cl 2 Cl (84) (55) Me CH 2 Cl 2 (PhC) (57) Me CH 2 Cl 2 (PhC) (57) Me CH 2 Cl 2 (CH 3 C) (80) Me CH 2 Cl 2 (CH 3 C) (59) Me CH 2 Cl 2 (CF 3 C) (60) Me CH 2 Cl 2 (CCl 3 C) (66) - Kihasználtuk a D-glükopiranozil-trimetil-foszfinimidek reaktivitását, és egyszerű karbonsavakkal végzett acilezési reakcióikban enyhe körülmények között sikerült számos glükopiranozil-amidot (73, 81, 89, ) 50-90%-os hozammal előállítani (2. táblázat). A reakcióelegyeket szárazra pároltuk, majd a nyerstermékeket kristályosítással tisztítottuk. A kiindulási azid anomer konfigurációjától függetlenül 1,2-transz amidok keletkeztek. Az ilyen típusú reakciókban nem szükséges aktivált karbonsav, aminosav, illetve komplikált és költséges kapcsoló ágens alkalmazása, és nem kell számolnunk melléktermékek képződésével sem, amelyek megnehezítik a főtermék izolálását. 7

8 2. táblázat 1-N-Acil-(2,3,4,6-tetra--acetil-D-glükopiranozil)-aminok előállítása 2. Ac Ac 60 R 1 = N 3, R 2 = H 74 R 1 = H, R 2 = N 3 R 2 R ekv. Me 3 P/szobahőmérséklet 2. 1 ekv. R'CH/szobahőmérséklet (60), illetve -78 C, majd szobahőmérséklet (74) Ac NHCR' Ac 73, 81, 89, Sor Kiind. azid R Reakcióidő (óra) Termékek (izolált hozam, %) CBn NHtBoc CBn NHtBoc (83) (70) Ph (82) Ph (91) Me 3 89 (58) pme-c 6 H (85) pme-c 6 H (41) pn 2 -C 6 H (57) pn 2 -C 6 H (23) pcl-c 6 H (83) pcl-c 6 H (47) Et (52) 3.3. Glikopiranozil-iminek (Schiff bázisok) előállítása Peracetilezett glikopiranozil-azidok (60, 63, 74, 97) és trimetilfoszin reakciójával nyert D-glikopiranozil-trimetil-foszfinimideket in situ reagáltattuk 1 ekvivalens aromás, illetve alifás aldehidekkel, melyek során a kívánt iminek (Schiff-bázisok) igen jó hozammal (69-97%) keletkeztek enyhe körülmények között (3. táblázat). A termékeket kristályosítással, illetve oszlopkromatográfiás tisztítással nyertük ki fehér, kristályos anyagként. Az esetek többségében a kiindulási azid anomer konfigurációjától függetlenül 1,2-transz iminek (109, 124, 125, ) keletkeztek. 1,2-Cisz imineket (126, 132) csak erősen elektronszívó csoportot tartalmazó tribróm-acetaldehiddel tudtunk előállítani. 8

9 3. táblázat 1-N-Arilidén(alkilidén)-[2,3,4,6-tetra--acetil-D-glüko(galakto)-piranozil]-iminek előállítása R 3 Ac R 4 R 2 R 1 60 R 1 = N 3, R 2 = H, R 3 =, R 4 = H 63 R 1 = N 3, R 2 = H, R 3 = H, R 4 = 74 R 1 = H, R 2 = N 3, R 3 =, R 4 = H 97 R 1 = H, R 2 = N 3, R 3 =, R 4 = H 1. 1 ekv. R 3 P/szobahőmérséklet 2. 1 ekv. RCH/szobahőmérséklet (60, 63), illetve -78 C, majd szobahőmérséklet (74, 97) R 3 Ac R 4 109, N R Sor Kiindulási anyag R Reakcióidő (perc) Termékek (izolált hozam, %) Ph (81), transz Ph (87), transz pcl-c 6 H (73), transz pcl-c 6 H (75), transz CBr (95), transz CBr (53), cisz Ph (97), transz Ph (96), transz pcl-c 6 H (90), transz C 10 H (87), transz pcn-c 6 H (90), transz CBr (69), transz CBr (80), cisz 3.3. Glikozil-karbodiimdek előállítása glikopiranozil-azidokból kiindulva módosított Staudinger reakcióval Az 1,2-transz-glikopiranozil-azidokból (60, 61, 63, 158, 159) trimetilfoszfinnal in situ keletkezett glikopiranozil-foszfinimideket sikeresen alkalmaztuk szimmetrikus 1,2-transzkarbodiimidek (134, 154, 155, 157, 161) előállítására (4. táblázat). A reakcióelegyeket szárazra pároltuk, majd a kapott nyerstermékeket átkristályosítottuk. A végtermékeket fehér, 9

10 kristályos anyagként 65-95%-os hozammal izoláltuk. Ez az eljárás nem volt alkalmas 1,2- cisz-glikopiranozil-karbodiimidek előállítására. 4. táblázat 1,2 Bisz-D-glikopiranozil-karbodiimidek szintézise Gly N 1., 1 ekv. Me 3 P/CH 2 Cl 2 /15 perc 3 Gly N C N Gly 60, 61, 63, 158, , 1,6 ekv. CS 2, szobahőmérséklet 134, 154, 155, 157, 161 Sor Kiindulási azid Reakcióidő Termékek Szám Gly Izolált hozam, (%) Ac Ac 20 perc 134 (80) 30 perc 154 (95) Ac NHAc Ac Ac Ac 2 óra 157 (71) 12 óra 155 (65) 12 óra 161 (76) 3.4. Bisz-Glikozil-ciánamidok és -cianoguanidinek előállítása 1,2-Transz peracetilezett aldózok ( ) bisz-trimetilszilil-karbodiimidekkel SnCl 4 jelenlétében komplex reakcióelegyet eredményeztek. szlopkormatográfiás elválasztás után főtermékként a megfelelő ciánamidszármazékokat ( ), míg melléktermékként a cianoguanidin-származékokat ( ) fehér, kristályos anyagként izoláltuk (5. táblázat). 10

11 Az elvégzett kísérleteink azt mutatták, hogy a szimmetrikus karbodiimidek az alkalmazott Lewis sav hatására a megfelelő ciánamidokká izomerizálódtak. A keletkezett glikopiranozil-ciánamidok és cianoguanidinek a szénhidrátszármazékok egy új, az irodalomban eddig még nem ismert csoportját alkotják. 5. táblázat N,N-Bisz glikopiranozil-ciánamidok előállítása Gly 0,1-0,2 ekv. SnCl 4 1,2 ekv. Me CN 3 SiN=C=NSiMe 3 + CH N 2 Cl 2, szobahőmérséklet Gly Gly Gly N H N CN N H Gly Sor Kiindulási azid Reakcióidő Termékek Szám Gly Izolált hozam, (%) Ac Ac 48 óra 168 (20) a 174 (26) a 48 óra 169 (42) 175 (20) Ac 12 óra 170 (43) 176 (29) Ac Ac Ac Ac Ac 12 óra 171 (51) 177 (11) 12 óra 172 (53) 178 (18) b 12 óra 173 (58) - a: 90%-os konverzió b: melléktermékként a N-(2,3,4-tri--acetil-α-D-arabinopiranozil)-ciánamidot izoláltuk 11

12 4. Az eredmények alkalmazási lehetőségei A bemutatott munka elsősorban szénhidrátkémiai alapkutatás, melynek során metodikai fejlesztést végeztünk. A glikopiranozilidén-spiro-(tio)hidantoinok keletkezési mechanizmusának ismerete lehetővé teszi ezen származékok gazdaságosabb előállítását, akár grammos tételben is. A glikozil-amidok előállítására kidolgozott módszerrel egy újabb lehetőség nyílhat N- glikoproteinek szintézisére. A glikozil-iminek, -karbodiimidek, mint királis segédanyagok, fontos köztitermékei lehetnek biológiailag fontos trehazolin típusú glikozidáz inhibítorok, glükocinnamoilspermidin antibiotikumok, tetrahidro-piridin, β-laktám, illetve aminosav-analogonok szintézisében. 5. Publikációk Az értekezés alapjául szolgáló közlemények 1. László Somsák; László Kovács; Marietta Tóth; Erzsébet Ősz; László Szilágyi; Zoltán Györgydeák; Zoltán Dinya; Tibor Docsa; Béla Tóth; Pál Gergely: Synthesis of and a comparative study on the inhibition of muscle and liver glycogen phosphorylases by epimeric pairs of D-gluco- and D-xylopyranosylidene-spiro- (thio)hydantoins and N-(D-glucopyranosyl) amides. J. Med. Chem. 44, , (2001). 2. László Kovács; Erzsébet Ősz; Valéria Domokos; Wolfgang Holzer; Zoltán Györgydeák: An easy access to anomeric glycosyl amides and imines (Schiff bases) via transformation of glycopyranosyl trimethylphosphinimides. Tetrahedron 57, , (2001). 3. László Kovács; Erzsébet Ősz; Zoltán Györgydeák: Convenient syntheses of symmetrical and unsymmetrical glycosyl carbodiimides and N,N-bis(glycosyl)cyanamides. Carbohydr. Res. 337, , (2002). 12

13 Egyéb közlemények 1. László Somsák; László Kovács; Viktor Gyóllai; Erzsébet Ősz: Novel glycosylidene-spiro-heterocycles from unprecedented solvent incorporation in Koenigs-Knorr-like reactions of C-(1- bromo-1-deoxy-beta-d-glycopyranosyl)- formamides. Chem. Commun , (1999). 2. Erzsébet Ősz; László Somsák; László Szilágyi; László Kovács; Tibor Docsa; Béla Tóth; Pál Gergely: Efficient inhibition of muscle and liver glycogen phosphorylases by a new glycopyranosylidene-spiro-thiohydantoin. Bioorg. Med. Chem. Lett. 9, , (1999). 3. E. D. Chrysina; N. G. ikonomakos; S. E. Zographos; M. N. Kosmopoulou; N. Bischler; D. D. Leonidas; László Kovács; Tibor Docsa; Pál Gergely; László Somsák: Crystallographic Studies on α- and β-d-glucopyranosyl Formamide Analogues, Inhibitors of Glycogen Phosphorylase. Biocatalysis and Biotransformation 21, , (2003). Az értekezés témájához kapcsolódó előadások (E) és poszterek (P) 1. László Kovács, László Somsák: Mechanistic studies on the formation of glycosylidene-spiro-hidantoins MTA Kém. Tud. szt., Szénhidrátkémiai Munkabizottság előadóülése, Mátrafüred, május (E) 2. Viktor Gyóllai, László Kovács, László Somsák: Unprecedented solvent partipication in Koenigs-Knorr-like reactions MTA Kém. Tud. szt., Szénhidrátkémiai Munkabizottság előadóülése, Mátrafüred, május (E) 3. Somsák László, Ősz Erzsébet, Kovács László, Gyóllai Viktor, Tóth Marietta, Szilágyi László: Glikozilidén-spiro-heterociklusok: glikomimetikumok újabb képviselői MTA Kém. Tud. szt., Heterociklusos Munkabizottság előadóülése, Balatonszemes, május (E) 13

14 4. Kovács László, Wolfgang Holzer, Györgydeák Zoltán: 1,2-cisz-Glikopiranozil-amidok előállítása MKE, Vegyészkonferencia, Eger, június (P) 5. Kovács László, Gyóllai Viktor, Somsák László: Glikopiranozilidén-spiro-dioxolánok és anomer α-aminosavszármazékok előállítása C- (1-bróm-1-dezoxi-D-glikopiranozil)-formamidokból oldószerrészvétellel Koenigs-Knorr típusú reakcióiban MKE, Vegyészkonferencia, Eger, június (P) 6. Kovács László, Tóth Marietta, Ősz Erzsébet, Somsák László, Szilágyi László, Docsa Tibor, Tóth Béla, Gergely Pál: Glikopiranozilidén-spiro-(tio)hidantoinok szintézise és glikogén foszforiláz inhibíciós hatásuk vizsgálata MKE, Vegyészkonferencia, Eger, június (P) 7. Viktor Gyóllai, László Kovács and László Somsák: Glycopyranosylidene-spiro-dioxolanes and anomeric α-amino acid derivatives from solvent incorporation in Koenigs-Knorr-like reactions of C-(1-bromo-1-deoxy-Dglycopyranosyl)formamides Eurocarb 10, Galway, Ireland, július (P) 8. Tibor Docsa, Béla Tóth, Pál Gergely, Erzsébet Ősz, László Kovács, Marietta Tóth, László Somsák and László Szilágyi: Inhibition of muscle and liver glycogen phosphorylases by glycopyranosylidene-spiro- (thio)hydantoins in vitro and in vivo studies Eurocarb 10, Galway, Ireland, július (P) 9. Kovács László, Wolfgang Holzer, Györgydeák Zoltán: 1,2-cisz-Glikopiranozil-amidok előállítása XXII: Kémiai Előadói Napok, Szeged, november 1-3. (E) 10. Kovács László, Ősz Erzsébet, Domokos Valéria, Wolfgang Holzer, Györgydeák Zoltán: Anomer glikozil-amidok és imidek előállítása / Simple method for the synthesis of glycosylamides and imides via a modified Staudinger reaction MTA Kém. Tud. szt., Szénhidrátkémiai Munkabizottság előadóülése, Mátrafüred, május 31-június 1. (E) 14

15 11. László Kovács, Erzsébet Ősz, Valéria Domokos, Wolfgang Holzer, Zoltán Györgydeák: An easy access to anomeric glycosylamides and imides (Schiff-bases) via acylation of trialkylphosphinimides Symposium on Biological Chirality, Szeged, augusztus (P) 12. László Kovács, Erzsébet Ősz, Valéria Domokos, Wolfgang Holzer, Zoltán Györgydeák: An easy access to anomeric glycosylamides and imides (Schiff-bases) via acylation of trialkylphosphinimides 20 th International Carbohydrate Symposium, Hamburg, augusztus 27-szeptember 1. (P) 13. Kovács László, Györgydeák Zoltán: A glikozil-karbodiimidek előállításának lehetőségei MKE, Vegyészkonferencia, Hajdúszoboszló, június (P) 14. László Kovács, Erzsébet Ősz, Zoltán Györgydeák: Convenient synthesis of symmetric and asymmetric glycosylcarbodiimides and N,N-bisglycosylcyanamides 11 th European Carbohydrate Symposium, Lisszabon, szeptember 2-7. (P) 15. László Kovács, Erzsébet Ősz, Zoltán Györgydeák: Convenient synthesis of symmetric and asymmetric glycosylcarbodiimides and N,N-bisglycosylcyanamides Glycostructures in Biological Systems VII, Hamburg, december (P) 16. László Kovács, Katalin Czifrák, Marietta Tóth, László Somsák: Anomeric α-amino Acid Derivatives as Glycogen Phosphorylase Inhibitors 1 st Austrian-Hungarian Carbohydrate Conference, Burg Schlaining, szeptember (P) 15

16 1. Introduction Recognition of the essential roles of carbohydrates in various biological events has brought about an enormous development in synthetic carbohydrate chemistry. To get better insights into the action of carbohydrate derivatives (glycolipids and glycoproteins) in living organisms the molecules of natural origin as well as their counterparts with similar biological effects and/or chemical structure (the so-called mimetics) need to be prepared in large amounts by chemical synthesis. Glucose has a central role in the energy supply of the body. Blood glucose levels are controlled by the continuous interaction of two metabolic pathways: the glucose and the glycogen metabolism. Insufficient operation of this complex system regulated by enzymes and hormones results in altered, usually chronically elevated blood sugar levels. This syndrome is diabetes mellitus, a serious disease becoming one of the main contributors to worldwide mortality through its long term complications. The end of the 20 th century has seen a dramatic increase in the number of patients diagnosed with diabetes worldwide. Efficient causes and biological/biochemical backgrounds of diabetes formation are not known. Since all of its symptomes and complications originate from the altered, elevated blood glucose levels current treatments aim to maintain a constant, approximately normal blood glucose level. The blood glucose levels may be adjustable by affecting of the enzymes of glycogen metabolism. ne of the most important enzymes is glycogen phosphorylase which performes the degradation of glycogen. If the activity of these enzymes can be modified effectively with selective inhibitors a new possibility may open up in therapeutic treatment of diabetes mellitus. The first goal of our work was to investigate the mechanism of reactions between C- (1-bromo-1-deoxy-D-glycopyranosyl)formamides and (thio)cyanate. Deprotected products of these reactions (e.g. glucopyranosylidene-spiro-(thio)hydantoins 1 and 2) are among the most effective inhibitors of glycogen phosphorylases. Another goal was to synthesize different glycomimetics (glycosyl amides, imides, carbodiimides and cyanamides) via transformation of glycosyl iminophosphoranes. 16

17 2. Methods The macro- and micro methods of modern preparative organic chemistry were used in the synthetic work. Thin layer chromatography was applied to follow the reactions, and to control the purity of compounds. Column chromatography and crystallization were used for the purification of the products. Melting points, elemental analyses, optical rotation measurements, mass-spectrometric and NMR spectroscopic methods were applied for structural elucidation, identification and characterization of the prepared substances. Complete assignments of 1 H-, 13 C- and 15 N-spectra were achieved by the combined analysis of various 1D and 2D measurements such as 1 H- 1 H CSY, TCSY, 13 C- 1 H HSQC, 13 C- 1 H HMBC, 15 N- 1 H HSQC and 15 N- 1 H HMBC. 3. New scientific results 3.1. Mechanistic studies on the formation of glycopyranosylidene-spiro-(thio)hydantoins We have investigated the ring closure reaction of C-(1-bromo-1-deoxy-Dglycosyl)formamides * with (thio)cyanate. The main peculiarities of these reactions were as follows: 1) The stereoselectivity of the ring closing step at the anomeric centre depended on the nucleophile: while with cyanate the highly selective formation of hydantoins with retained anomeric configuration was observed, the ring closure with thiocyanate gave the inverted thiohydantoins exclusively. 2) The formation of C-(1-hydroxy-Dglycosyl)formamides was unavoidable in each of these transformations. The following experiments were accomplished in order to understand the mechanism of these reactions: 4. We first investigated the use of supported silver ions in the hope that back side attack with respect to the bromide and thereby inversion at the anomeric carbon can be forced in this way. Contrary to our expectations, in the reaction of 1-bromo-amide derivative 35 with potassium cyanate in the presence of supported silver ions the retained product 39 * Numbering of compounds refers to that used in the dissertation. 17

18 remained the major product in the reaction mixtures and 1-hydroxy-amide derivative 50 was also observed. 5. Next, in order to push the reaction into an S N 2 fashion, we tried to enhance the nucleophilicity of cyanate by using the tetrabutylammonium salt in nitromethane, acetone, or acetonitrile, however also these reactions gave 39 and 50 in an unchanged ratio. No reaction took place with potassium cyanate in benzene in the presence of 18-crown Then reactions of 35 were performed under modified conditions (inert atmosphere, addition of radical- and radical anion traps) in order to test the possible involvement of radical intermediates. ur observations can be summarized as follows: a, the retained hydantoins are formed mostly through radicals, whereas in the presence of silver ion a subordinate ionic pathway may exist b, the inverted thiohydantoins are formed in a non-radical manner, however, the by-product arises via radicals even in these reactions; c, hydroxy-amide (50-53) formation involves radicals; d, the formation of hydroxy-amides in each reaction is mainly due to the presence of air oxygen, even in those cases where silver ion is present facilitating the reaction of 1-bromo-amides with traces of water. Based on our observations the following mechanism was proposed (Scheme 1): The most probable general reaction which may proceed independent of solvent and cation can be started by a single-electron-transfer (SET) from (thio)cyanate to bromo-amide A facilitated by the presence of the carboxamido group with low lying LUM. The formed radical-anion B can split off a bromide to give the capto-dative radical C, which may combine with SCN radical in the solvent cage and the following ring closure gives inverted thiohydantoin E (X=S). This route is indistinguishable from an S N 2 substitution and E (X=S) may indeed be formed by the classical S N 2 route (A E). If radical C escapes from the solvent cage it may react with cyanate ion to give radical anion I. Because of well known stereoelectronic reasons axial attack of CN ion is favoured as shown in F (major) leading after ring closure to retained hydantoin H and inverted hydantoin E (X=) can also be formed in these reactions as a minor product. Reduction of radical anion I may proceed by the starting material A thereby giving rise to a chain reaction. This is consistent with the finding that significantly lower than stoichiometric amounts of radical- or radical anion traps could completely inhibit the reaction. ut of the solvent cage radical C may also be trapped by triplet oxygen to give the hydroperoxyl radical J. This can than abstract a hydrogen from the solvent and undergo known thermal decomposition to hydroxy-amide derivative K (Scheme 2). 18

19 A useful preparative tool arose from the mechanistic study to improve the yield (79% instead of 57%) of the biologically most efficient gluco-spirothiohydantoin 47 and the yield of side product 51 could be decreased from 19% to 4%. Br Ag + CNH 2 XCN - SET X =, S SCN Br XCN CNH Br A B C in the solvent cage - S N 2 X = minor X = S single product. XCN CNH 2 out of the solvent cage X = B - - CN XCN δ + CNH 2 NH. minor minor X CNH Br δ 2 NH A D Ag δ + E F - major CN - CN H 2 Br G δ + Ag δ CNH.. 2 : N- δ + C : : HN H NH B major A CNH 2 -. NC I o 2 CNH 2 H K J CNH 2. Scheme 1 19

20 . R + HS R H R H R + H. R + HS R H HS = solvent or carboxamido group Scheme Synthesis of glycopyranosyl amides by a modified Staudinger reaction starting from glycopyranosyl azides Starting from peracetylated glycopyranosyl azides (60, 63, 74, 97) the expected phosphinimide derivatives were prepared with different trialkyl or triaryl phosphines (PR 3, R=Me, Et, Ph, nbu, NMe 2 ). Stability of these compounds was studied and it was established that the configuration of the anomeric carbon did not change during 1-2 days. After longer periods these compounds slowly transformed to anomeric mixtures. The D-glycosyl phosphinimides were readily converted into 1-N-acyl-D-gluco- and galactopyranosyl amines (57, 81, 89-96, 98, ) in high yields (50-90%) by using activated acid derivatives (acid chlorides or anhydrides). The reaction mixtures were evaporated to dryness and the final products were isolated by crystallization or column chromatography as white, crystalline substances (Table 1). In most cases 1,2-trans glycopyranosyl amides were formed independently of the anomeric configuration of the starting materials. 1,2-Cis derivatives (93, 94, 100, 101) could be synthesized only from trihalogenoacetic anhydrides. 20

21 Table 1. Syntheses of 1-N-Acyl-(2,3,4,6-tetra--acetyl-D-glycopyranosyl)amines 1. R 3 Ac R 4 R 2 R 1 60 R 1 = N 3, R 2 = H, R 3 =, R 4 = H 63 R 1 = N 3, R 2 = H, R 3 = H, R 4 = 74 R 1 = H, R 2 = N 3, R 3 =, R 4 = H 97 R 1 = H, R 2 = N 3, R 3 =, R 4 = H 1. 1 equiv. R 3 P/room temperature 2. R'CCl vagy (R'C) 2 / room temperature (60, 63) -78 C (74, 97) R 4 R 3 Ac NHCR' 57, 81, 89-96, 98, Reagent Reaction Product Start. Entry R Solvent (R CCl or time (isolated yield, %) azide (R C) 2 ) (min) α-amide β-amide Ph CH 2 Cl 2 PhCCl (82) Me CH 2 Cl 2 (PhC) (74) Me 1,4-dioxane (PhC) (87) Me 2 N CH 2 Cl 2 (PhC) 2 20 hours - 81 (40) nbu CH 2 Cl 2 (CH 3 C) (72) nbu CH 2 Cl 2 (CH 3 C) (72) nbu CH 2 Cl 2 (tbuc) 2 7 days - 90 (15) nbu CH 2 Cl 2 (tbuc) 2 3 days 91 (5) 90 (21) Et CH 2 Cl 2 (tbuc) 2 3 days - 90 (15) nbu CH 2 Cl 2 (CF 3 C) (76) nbu CH 2 Cl 2 (CF 3 C) (52) 92 (9) Ph CH 2 Cl 2 (CF 3 C) (68) 92 (19) Me CH 2 Cl 2 (CCl 3 C) (69) Me CH 2 Cl 2 Cl (84) Me CH 2 Cl 2 Cl (55) Me CH 2 Cl 2 (PhC) (57) Me CH 2 Cl 2 (PhC) (57) Me CH 2 Cl 2 (CH 3 C) (80) Me CH 2 Cl 2 (CH 3 C) (59) Me CH 2 Cl 2 (CF 3 C) (60) Me CH 2 Cl 2 (CCl 3 C) (66) - 21

22 Reactions of the strongly basic glycosyl trimethyl phosphinimides derived from azides and common aromatic acids or Boc-L-aspartic acid benzyl ester resulted in the corresponding 1,2-trans glycosyl amides in 52-85% yields under mild conditions (Table 2). The final products were isolated by crystallization. In these reactions the application of activated carboxylic acids, amino acids and complicated and expensive coupling agents is not necessary. Table 2. Syntheses of 1-N-Acyl-(2,3,4,6-tetra--acetyl-D-glycopyranosyl)amines 2. Ac Ac R 2 R equiv. Me 3 P/room temperature 2. 1 equiv. R'CH/room temperature (60), or -78 C then room temperature (74) Ac Ac NHCR' 60 R 1 = N 3, R 2 = H 74 R 1 = H, R 2 = N 3 73, 81, 89, Entry Start. azide R Reaction time, hour Product (Isolated yield, %) CBn NHtBoc CBn NHtBoc (83) (70) Ph (82) Ph (91) Me 3 89 (58) pme-c 6 H (85) pme-c 6 H (41) pn 2 -C 6 H (57) pn 2 -C 6 H (23) pcl-c 6 H (83) pcl-c 6 H (47) Et (52) 22

23 3.3. Syntheses of N-glycopyranosyl imines (Schiff bases) D-Glycopyranosyl trimethylphosphinimides prepared from peracetylated glycopyranosyl azides (60, 63, 74, 97) and trimethylphosphine were in situ reacted with 1 equivalent of aliphatic and aromatic aldehydes to give 1-N-alkylidene and 1-N-arylidene derivatives, respectively (Table 3). The final products were isolated by crystallization or column chromatography. In most cases the corresponding 1,2-trans Schiff-bases were formed (109, 124, 125, ) in good yields (70-95%). 1,2-Cis glycopyranosyl imines (126, 132) could be synthesized only with aldehydes containing strong electron withdrawing groups (in 50-80% yields). Table 3. Syntheses of 1-N-arylidene(alkylidene)-[2,3,4,6-tetra--acetyl-D-gluco(galacto)- pyranosyl]imines R 3 Ac R 4 R 2 R equiv. R 3 P/room temperature 2. 1 equiv. RCH/room temperature (60, 63), or -78 C then room temperature (74, 97) R 4 R 3 Ac N R 60 R 1 = N 3, R 2 = H, R 3 =, R 4 = H 63 R 1 = N 3, R 2 = H, R 3 = H, R 4 = 74 R 1 = H, R 2 = N 3, R 3 =, R 4 = H 97 R 1 = H, R 2 = N 3, R 3 =, R 4 = H 109, Entry Starting material R Reaction time, min Product (isolated yield, %) Ph (81), trans Ph (87), trans pcl-c 6 H (73), trans pcl-c 6 H (75), trans CBr (95), trans CBr (53), cis Ph (97), trans Ph (96), trans pcl-c 6 H (90), trans C 10 H (87), trans pcn-c 6 H (90), trans CBr (69), trans CBr (80), cis 23

24 3.3. Synthesis of glycopyranosyl carbodiimides by a modified Staudinger reaction starting from glycopyranosyl azides Symmetric glycopyranosyl carbodiimides (134, 154, 155, 157, 161) were obtained in reactions of 1,2-trans glycopyranosyl trimethyl phosphinimides with carbon disulfide under mild conditions (room temperature, short reaction time). The reaction mixtures were evaporated to dryness and the final products were isolated by crystallization in 65-95% yields (Table 4). Starting form 1,2-cis derivatives complex reaction mixtures were formed which could be purified neither by crystallization nor column chromatography. Table 4. Syntheses of 1,2 bis D-glycopyranosyl carbodiimides Gly N 1., 1 equiv. Me 3 P/CH 2 Cl 2 /15 min 3 Gly N C N Gly 60, 61, 63, 158, , 1,6 equiv. CS 2, room temperature 134, 154, 155, 157, 161 Entry Starting azide Reaction Product No. Gly time Isolated yield, (%) Ac Ac 20 min 134 (80) 30 min 154 (95) Ac NHAc Ac Ac Ac 2 hours 157 (71) 12 hours 155 (65) 12 hours 161 (76) 24

25 3.4. Syntheses of bis-glycosyl cyanamides and cyanoguanidines Starting from peracetylated aldoses and bis(trimethylsilyl)carbodiimide in the presence of SnCl 4 the corresponding N,N-bis(glycopyranosyl) cyanamides ( ) and cyanoguanidines ( ) were obtained instead of the expected symmetric carbodiimide derivatives (Table 5). Table 5 Syntheses of N,N-bis glycopyranosyl cyanamides and cyanoguanidines Gly 0,1-0,2 equiv. SnCl 4 1,2 equiv. Me CN 3 SiN=C=NSiMe 3 + CH N 2 Cl 2, room temperature Gly Gly Gly N H N CN N H Gly Entry Starting azide No. Gly Reaction Products time Isolated yield, (%) Ac Ac 48 hours 168 (20) a 174 (26) a 48 hours 169 (42) 175 (20) Ac 12 hours 170 (43) 176 (29) Ac Ac Ac Ac Ac 12 hours 171 (51) 177 (11) 12 hours 172 (53) 178 (18) b 12 hours 173 (58) - a: 90% conversion b: N-(2,3,4-tri--acetyl-α-D-arabinopyranosyl) cyanamide was isolated as side product 25

26 Further experiments showed that the pure symmetrical glycosyl carbodiimides were transformed into the corresponding cyanamides under the influence of the Lewis acid. To the best of our knowledge, glycosyl cyanamides and cyanoguanidines are not known in the literature. 4. Possible applications of the results This work is mainly a fundamental research in the field of the carbohydrate chemistry. Investigation of the formation of glycopyranosylidene-spiro-(thio)hydantoins is important for the scaled-up syntheses of these compounds. A novel method was elaborated for the preparation of glycosyl amides which can be applied successfully for the syntheses of various N-glycopeptides. Sugar imines and carbodiimides, as chiral auxiliaries, are key intermediates in the syntheses of tetrahydropyridine, β-lactam and amino acid analogues and various glycoconjugates (trehazolin-type glycosidase inhibitors, glucocinnamoyl spermidine antibiotics). 5. List of publications Papers related to the subject of the dissertation 1. László Somsák; László Kovács; Marietta Tóth; Erzsébet Ősz; László Szilágyi; Zoltán Györgydeák; Zoltán Dinya; Tibor Docsa; Béla Tóth; Pál Gergely: Synthesis of and a comparative study on the inhibition of muscle and liver glycogen phosphorylases by epimeric pairs of D-gluco- and D-xylopyranosylidene-spiro- (thio)hydantoins and N-(D-glucopyranosyl) amides. J. Med. Chem. 44, , (2001). 2. László Kovács; Erzsébet Ősz; Valéria Domokos; Wolfgang Holzer; Zoltán Györgydeák: An easy access to anomeric glycosyl amides and imines (Schiff bases) via transformation of glycopyranosyl trimethylphosphinimides. Tetrahedron 57, , (2001). 26

27 3. László Kovács; Erzsébet Ősz; Zoltán Györgydeák: Convenient syntheses of symmetrical and unsymmetrical glycosyl carbodiimides and N,N-bis(glycosyl)cyanamides. Carbohydr. Res. 337, , (2002). ther papers 1. László Somsák; László Kovács; Viktor Gyóllai; Erzsébet Ősz: Novel glycosylidene-spiro-heterocycles from unprecedented solvent incorporation in Koenigs-Knorr-like reactions of C-(1- bromo-1-deoxy-beta-d-glycopyranosyl)- formamides. Chem. Commun , (1999). 2. Erzsébet Ősz; László Somsák; László Szilágyi; László Kovács; Tibor Docsa; Béla Tóth; Pál Gergely: Efficient inhibition of muscle and liver glycogen phosphorylases by a new glycopyranosylidene-spiro-thiohydantoin. Bioorg. Med. Chem. Lett. 9, , (1999). 3. E. D. Chrysina; N. G. ikonomakos; S. E. Zographos; M. N. Kosmopoulou; N. Bischler; D. D. Leonidas; László Kovács; Tibor Docsa; Pál Gergely; László Somsák: Crystallographic Studies on α- and β-d-glucopyranosyl Formamide Analogues, Inhibitors of Glycogen Phosphorylase. Biocatalysis and Biotransformation 21, , (2003). Lectures (L) and posters (P) related to the subject of the dissertation 1. László Kovács, László Somsák: Mechanistic studies on the formation of glycosylidene-spiro-hidantoins MTA Kém. Tud. szt., Szénhidrátkémiai Munkabizottság előadóülése, Mátrafüred, május (L) 2. Viktor Gyóllai, László Kovács, László Somsák: Unprecedented solvent partipication in Koenigs-Knorr-like reactions MTA Kém. Tud. szt., Szénhidrátkémiai Munkabizottság előadóülése, Mátrafüred, május (L) 27

28 3. Somsák László, Ősz Erzsébet, Kovács László, Gyóllai Viktor, Tóth Marietta, Szilágyi László: Glikozilidén-spiro-heterociklusok: glikomimetikumok újabb képviselői MTA Kém. Tud. szt., Heterociklusos Munkabizottság előadóülése, Balatonszemes, május (L) 4. Kovács László, Wolfgang Holzer, Györgydeák Zoltán: 1,2-cisz-Glikopiranozil-amidok előállítása MKE, Vegyészkonferencia, Eger, június (P) 5. Kovács László, Gyóllai Viktor, Somsák László: Glikopiranozilidén-spiro-dioxolánok és anomer α-aminosavszármazékok előállítása C- (1-bróm-1-dezoxi-D-glikopiranozil)-formamidokból oldószerrészvétellel Koenigs-Knorr típusú reakcióiban MKE, Vegyészkonferencia, Eger, június (P) 6. Kovács László, Tóth Marietta, Ősz Erzsébet, Somsák László, Szilágyi László, Docsa Tibor, Tóth Béla, Gergely Pál: Glikopiranozilidén-spiro-(tio)hidantoinok szintézise és glikogén foszforiláz inhibíciós hatásuk vizsgálata MKE, Vegyészkonferencia, Eger, június (P) 7. Viktor Gyóllai, László Kovács and László Somsák: Glycopyranosylidene-spiro-dioxolanes and anomeric α-amino acid derivatives from solvent incorporation in Koenigs-Knorr-like reactions of C-(1-bromo-1-deoxy-Dglycopyranosyl)formamides Eurocarb 10, Galway, Ireland, július (P) 8. Tibor Docsa, Béla Tóth, Pál Gergely, Erzsébet Ősz, László Kovács, Marietta Tóth, László Somsák and László Szilágyi: Inhibition of muscle and liver glycogen phosphorylases by glycopyranosylidene-spiro- (thio)hydantoins in vitro and in vivo studies Eurocarb 10, Galway, Ireland, július (P) 9. Kovács László, Wolfgang Holzer, Györgydeák Zoltán: 1,2-cisz-Glikopiranozil-amidok előállítása XXII: Kémiai Előadói Napok, Szeged, november 1-3. (L) 28

29 10. Kovács László, Ősz Erzsébet, Domokos Valéria, Wolfgang Holzer, Györgydeák Zoltán: Anomer glikozil-amidok és imidek előállítása / Simple method for the synthesis of glycosylamides and imides via a modified Staudinger reaction MTA Kém. Tud. szt., Szénhidrátkémiai Munkabizottság előadóülése, Mátrafüred, május 31-június 1. (L) 11. László Kovács, Erzsébet Ősz, Valéria Domokos, Wolfgang Holzer, Zoltán Györgydeák: An easy access to anomeric glycosylamides and imides (Schiff-bases) via acylation of trialkylphosphinimides Symposium on Biological Chirality, Szeged, augusztus (P) 12. László Kovács, Erzsébet Ősz, Valéria Domokos, Wolfgang Holzer, Zoltán Györgydeák: An easy access to anomeric glycosylamides and imides (Schiff-bases) via acylation of trialkylphosphinimides 20 th International Carbohydrate Symposium, Hamburg, augusztus 27-szeptember 1. (P) 13. Kovács László, Györgydeák Zoltán: A glikozil-karbodiimidek előállításának lehetőségei MKE, Vegyészkonferencia, Hajdúszoboszló, június (P) 14. László Kovács, Erzsébet Ősz, Zoltán Györgydeák: Convenient synthesis of symmetric and asymmetric glycosylcarbodiimides and N,N-bisglycosylcyanamides 11 th European Carbohydrate Symposium, Lisszabon, szeptember 2-7. (P) 15. László Kovács, Erzsébet Ősz, Zoltán Györgydeák: Convenient synthesis of symmetric and asymmetric glycosylcarbodiimides and N,N-bisglycosylcyanamides Glycostructures in Biological Systems VII, Hamburg, december (P) 16. László Kovács, Katalin Czifrák, Marietta Tóth, László Somsák: Anomeric α-amino Acid Derivatives as Glycogen Phosphorylase Inhibitors 1 st Austrian-Hungarian Carbohydrate Conference, Burg Schlaining, szeptember (P) 29