December 7-én mutatták be a debreceni Csokonai Színházban Puccini Pillangókisasszonyát. Kritika.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "December 7-én mutatták be a debreceni Csokonai Színházban Puccini Pillangókisasszonyát. Kritika."

Ágoston Papp
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Korhatár nélkül December 7-én mutatták be a debreceni Csokonai Színházban Puccini Pillangókisasszonyát. Kritika. A két főszereplőnek - Létay Kiss Gabriellának és Balczó Péternek -, illetve a karmesternek - Pál Tamásnak - köszönhetően az előadást mindenképpen érdemes volt megnézni. Ferkay Tamás rendezésével kapcsolatban azonban fenntartásaim voltak. Jelen írás címe két dologra utal: egyrészt a mű librettójának, pontosabban Pillangókisasszony életkorának megváltoztatására - de ez inkább apróság -, másrészt az opera szemérmesen előadott zárójelentére, Butterfly halálára (öngyilkosságára). Az eredeti szövegkönyv szerint Pillangókisasszony (japán nevén: Cso-Cso szan) a darab első felvonásában 15 éves, a másodikban és a harmadikban már 18. A mostani előadáson azonban már a darab elején is 18 éves, a rendező átírta a mű szövegét. Nyilván azért, mert Pillangókisasszonyt - aki az első felvonásban hozzámegy az amerikai tengerészhez, Pinkertonhoz, a felvonás pedig kettőjük erotikus duettjével végződik - túl fiatalnak találta. Puccini operája azonban nem így van megírva, a történet a múlt század eleji Japánban játszódik, Butterfly pedig 15 éves. Kissé álszemérmes dolognak tartom a szöveg megváltoztatását (gyakran megmosolyogjuk az operatörténetben oly gyakori cenzúrázásokat, pedig ez a mostani is ilyen). Balczó Péter (Pinkerton) és Létay Kiss Gabriella (Madama Butterfly)

Ferkay Tamás rendezésével kapcsolatban azonban fenntartásaim voltak.

2 Ennél azonban nagyobb problémának érzem a zárójelenet előadásmódját. Pillangókisasszony - megtudván, hogy Pinkerton elhagyta őt, sőt, közös gyereküket is magával viszi - megöli magát. Az, hogy egy rendező meddig megy el ennek a brutális, megrázó jelenetnek a bemutatásában, mennyire vállalja annak naturalista ábrázolását, igen változó. A címszereplő halálának ilyen mértékben visszafogott megrendezésével azonban, mint amilyet a mostani előadáson láthattunk - pontosabban nem láthattuk -, még nem találkoztam. "Álszemérmes, túlságosan visszafogott..." Butterfly tőrrel a kezében egy paraván mögé ment - maga a tőrdöfés más rendezésben is általában egy paraván mögött zajlik, de árnyékszerűen azért többnyire láthatjuk a jelenetet -, ezt követően viszont egyáltalán nem volt többé a színpadon. Márpedig ekkor érkezik meg Pinkerton, akinek még látnia kellene a véres, haldokló, előtte összeeső (esetleg a bekötött szemű gyerekére mutató) lányt, ez a jelenet drámai csúcspontja. Pinkerton természetesen a mostani előadáson is megérkezett, de úgy tűnt, nem zavarja különösebben, hogy Pillangókisasszonyt egyáltalán nem találja. Ő persze elsősorban a gyerekéért megy - már tudja, hogy elviheti -, de Butterflytól kell őt elvinnie. E helyett a tengerész - miután kétségbeesetten, lelkiismeretfurdalástól gyötörve befut a házba ("Butterfly! Butterfly! Butterfly!" - kiáltja), meg sem lepődött, hogy nincs ott a lány (elment valahová, biztos dolga akadt...), mosolyogva felkapta kisfiát és kisietett a színpadról. Megintcsak egy álszemérmes, túlságosan visszafogott megoldás, visszafogott katarzisélménnyel. Jelenet az I. felvonásból Nem kerülhető meg az előadás egy másik negatívuma sem, nevezetesen a rendkívül problematikus díszlet. A színpadon hatalmas, tologatható falakat láthattunk, köztük tágas teret, jóllehet, Pillangókisasszony a történet szerint egy kis házban lakik a domboldalon. Itt azonban a ház belső tere inkább egy hodályra emlékeztetett. Nem baj, tekinthetjük a díszletet csupán jelzésértékűnek is - végül is a tradicionális japán házak áttetsző papírral "üvegezett" tolóajtóit láthattuk -, a tolóajtókat azonban sajnos folyamatosan tologatták (olykor a

A címszereplő halálának ilyen mértékben visszafogott megrendezésével azonban, mint amilyet a mostani előadáson láthattunk - pontosabban nem láthattuk -, még nem találkoztam.

3 szereplők, máskor a színpadi háttérmunkások), méghozzá nagyon hangosan. Annak, hogy ezeket az ajtókat csak zajos vasgörgőkön lehet mozgatni, lehetnek persze anyagi okai is, ezen pedig természetesen nem szeretnék gúnyolódni. Ebben az esetben viszont a tologatást mellőzni kellett volna, még akkor is, ha ezáltal sérül a rendezői koncepció. A tutti zenekari hangzás alatt ez még hagyján, de az operairodalom egyik legszebb szerelmi duettjét ("Viene la sera" - Butterfly és Pinkerton kettőse) ezzel tönkretenni már nagy hiba. Balczó Péter (Pinkerton) és Massányi Viktor (Sharpless) Pedig a rendezésnek voltak pozitívumai is. A háttérben kirajzolódó díszlet, a kis híd a kertben és a virágok mind illúziókeltőek voltak. Jól sikerült az a jelenet is, amelyben Pillangókisasszonyt rokonai kiátkozzák, különösen a női kar mozgása, mozgatása tetszett. Szép volt a második felvonás zárójelenete is: a "Zümmögőkórus" éneke alatt a megvilágított papírfalon keresztül láthattuk Butterfly, a kisfia és Suzuki árnyékát, ahogyan várják a hajnalt, Pinkerton megérkezését. Kár, hogy a fent említett hiányosságok sokkal inkább meghatározták az előadás minőségét.

Ebben az esetben viszont a tologatást mellőzni kellett volna, még akkor is, ha ezáltal sérül a rendezői koncepció.

4 Létay Kiss Gabriella (Madama Butterfly) és Pál Hajnalka ("Kisfiú") Pillangókisasszonyt Létay Kiss Gabriella alakította. "Rá van írva a szerep", pedig az egyik legnehezebb szopránszerepről van szó. Az énekesnő alakítása és vokális teljesítménye kiváló volt, ami annál inkább is nagy szó, mivel hallhatóan nem volt teljesen egészséges. "...izzó szenvedéllyel énekelt..." Persze csak alig hallhatóan, inkább néhány, a vártnál rövidebben kitartott magas hang jelezte csak, hogy hangilag nincs minden rendben. A második és harmadik felvonásra azonban Létay Kiss Gabriella már ezt is feledtetni tudta. A történet fokozódó drámaisága szinte magával sodorta, izzó szenvedéllyel énekelt. Énekesi nagyságát mutatja, hogy ekkorra már vokálisan is teljesen úrrá tudott lenni a betegségén. Hozzá kell tennem: annak, hogy az első felvonást kissé bágyadtabbnak éreztem, más oka is volt. Ekkor ugyanis egy oldalpáholyban ültem, ahonnan a hangzás lényegesen rosszabb, lefojtottabb volt, mint amit a következő két felvonásban hallottam, ezúttal már a földszinti nézőtér elejéről. A színház akusztikája tehát igencsak felemás, nagyon nem mindegy, honnan hallgatja az ember az előadást.

.." Persze csak alig hallhatóan, inkább néhány, a vártnál rövidebben kitartott magas hang jelezte csak, hogy hangilag nincs minden rendben.

5 Létay Kiss Gabriella (Madama Butterfly) és Bódi Marianna (Suzuki) Pinkertont a fiatal tenorista, Balczó Péter alakította. Kitűnően, ezúttal is igazolva, hogy korosztálya egyik legtehetségesebb énekese (még nincs 30 éves). Vokálisan magabiztos volt, színészileg pedig igen meggyőzően játszotta a könnyelmű, felelőtlen tengerészt, aki a könnyű kalandot követően csak az utolsó percekben döbben rá, mit is tett. A szerelmi duettben (egyébként az egyik leghosszabb olasz opera-duett) teljes mértékben méltó partnere volt Létay Kiss Gabriellának (jóllehet, a záró magas C egyikőjüknek sem sikerült igazán jól). Balczó Péter - ha így folytatja - egyik legjobb lírai és lirico-spinto tenoristánk lehet, nem véletlen, hogy az idei évadban immár a Magyar Állami Operaházban is láthatjuk, a Traviata Alfrédójának szerepében.

Vokálisan magabiztos volt, színészileg pedig igen meggyőzően játszotta a könnyelmű, felelőtlen tengerészt, aki a könnyű kalandot követően csak az utolsó percekben döbben rá, mit is tett.

6 Jelenet az I. felvonásból A Sharpless-t alakító bariton, Massányi Viktor hangi produkciója inkább közepes volt, játéka viszont igen kiforrott. Suzuki - meglehetősen hálátlan - szerepét kiváló adta elő Bódi Marianna. Ebben a szerepben többnyire gyengébb tudású énekeseket láthatunk, ezúttal azonban nem ez volt a helyzet. Külön fel szeretném hívni a figyelmet a mezzókhoz képest igen világos hangszínnel éneklő Bódi Marianna érthető szövegmondására. Az akusztikai problémákat nagy részben feledtetni tudta Pál Tamás karmester is. Az apró pontatlanságok ellenére a zenekar játékát egységesnek és kiegyenlítettnek hallottam, kifejezetten élvezetes volt a harmadik felvonás "nyitányának" sűrű, erőteljes zenekari hangzása is. Külön dicséret a kisfiút alakító szereplőnek (ezúttal egy kislány, Pál Hajnalka alakította), aki végig nagyon fegyelmezetten játszott.

Külön fel szeretném hívni a figyelmet a mezzókhoz képest igen világos hangszínnel éneklő Bódi Marianna érthető szövegmondására.

7 Létay Kiss Gabriella (Madama Butterfly), Bódi Marianna (Suzuki) és Lévai Enikő (Kate) Meg kell még említenem, hogy az előadás élvezetét ezúttal egyáltalán nem zavarták meg a nézők. Talán a kisebb méretű színház jellegéből fakadó bensőségesebb légkörnek is köszönhető ez, de a budapesti Operaház előadásait oly gyakran jellemző folyamatos köhögés, duruzsolás ezúttal szinte teljesen hiányzott, ami üdítő élményt jelentett. Csák Balázs (fotók: Máthé András) december 13., Debrecen Csokonai Színház Puccini:

Talán a kisebb méretű színház jellegéből fakadó bensőségesebb légkörnek is köszönhető ez, de a budapesti Operaház előadásait

8 Pillangókisasszony Opera három felvonásban Szövegíró: Giuseppe Giacosa, Luigi Illica Rendező: Ferkay Tamás Rendezőasszisztens: Bakai Barbara, Magyar Orsolya Díszlet, jelmez: Molnár Zsuzsa Ügyelő: Szabó Krisztián Súgó: Dihen Viktória Vezénylő korrepetitor: Szentai Cecília Korrepetitorok: Kunsági István, Nagy Máté Karigazgató: Gyülvészi Péter Vezényel: Pál Tamás Közreműködik a Kodály Filharmonikusok és a Csokonai Színház Énekkara Szereplők: Cso-Cso szan - Létay Kiss Gabriella Pinkerton - Balczó Péter Sharpless - Massányi Viktor Suzuki - Bódi Marianna Goro - Böjte Sándor Bonc - Wagner Lajos Yamadori - Udvarhelyi Péter Kate Pinkerton - Lévai Enikő Császári biztos / jegyző - Jasznik Ákos Pinkerton és Cso-Cso szan kisfia - Pál Hajnalka Mama - Prohászka Ildikó; Unokahúg - Deák Emőke; Nagynéni - Luczay-Pintér Tímea; Yakusidé - Kovács Levente

Filharmonikusok és a Csokonai Színház Énekkara Szereplők: Cso-Cso szan - Létay Kiss Gabriella Pinkerton - Balczó Péter Sharpless - Massányi Viktor Suzuki - Bódi Marianna Goro - Böjte Sándor Bonc -

Hasonló dokumentumok

A librettó Luko Paljetak horvát költő, író azonos című színdarabján alapul, Juranić mellett pedig Paljetak volt az opera másik szövegírója.

A librettó Luko Paljetak horvát költő, író azonos című színdarabján alapul, Juranić mellett pedig Paljetak volt az opera másik szövegírója. operaportal.hu, 2013. 10. 10. "A NYÁR UTOLSÓ VIRÁGA" Zoran Juranić "A nyár utolsó virága" című operája. Kritika. A 2013. évi Armel Operaverseny második előadásán egy horvát kortárs zeneszerző, Zoran Juranić