114 Figyelő. proletárdiktatúra. áhamíor-

Átírás

1 Nagyon szeretnék haza menni és remélem, hogy ez sikerül is. Van egy tizenegy éves kis fiam, ezt megszeretném menteni a jövőnek- (a biztos és boldog jövőnek). Levelemet befejezem és küldöm üdvözletemet. Éljen a szabad Vajdaság! Éljen az új Szövetségi Jugoszláv Népköztársaság! Éljen Titó marsai! Halál a fasizmusra. Szabadság a népnek! A HALHATATLAN LENIN A nagy társadalmi korszakok fordulópontjain múadig újra jelentkeznek a milliós elnyomott tömegek forrodalmi mozgalmai, melyek nagy erejükkel szétrombolják a régi reakciós rendszereket, hogy új, haladó kornak törjenek útat. Az ilyen^ fontos történelmi mozgalmak napjaiban a haladó társadalmi erők nagytehetségű embereket szülnek, akik alkotó lángelméjükkel, fáradhatatlan munkájukkal hatást gyakorolnak az egész emberiség- további sorsára és jövőjére. Az ilyen nagy alkotók legnagyobb alakja volt a történelem nagy építőmestere, Lenin Ilics Vladimir. Neve széttéphetetlenül összekapcsolódik az emberi történelem legnagyobb győzelmével, a nagy októberi forradalom győzelmével, az első szocialista állam kiépítésével. Huszonkét éve annak, hogy 1924 január 21.-én a Moszkva melletti Gorki nevű faluban meghalt a proletár forradalom nagy vezére, Lenin elvtárs, de műve nagy és hatalmas maradt. Az egész világ munkásnépe gondolatban és érzésben halhatatlan Lenin elvtársunknak áldoz. A világ összes haladó szellemű embere ma talán még inkább, mint eddig érti Lenin forradalmi munkáját, melynek gyümölcsét nemrégen a fasizmus elleni történelmi jelentőségű győzelemben látta megérni. Lenin egész életét, fáradhatatlan munkásságát, alkotó energiáját, az elnyomott munkásnép millióinak felszabadítására, a nagy tudományos igazságok győzelméért áldozta. Mint Marx és, Engelsz hű tanítványa és érdemes utódja, Lenin tovább fejleszti forradalmi elméletük alapelveit és forradalmi gyakorlattal kapcsolja őket össze. A kapitalista társadalom klasszikus marxi elemzéséből kiindulva, Lenin az osztályharc új feltételei között, a kapitalizmus új fejlődési törvényeit fedezi fel, melyek a kapitalizmust legmagasabb fejlődési fokához, az imperializmushoz viszik és a proletariátust történelmi harcának új feltételeire, új lehetőségeire oktatja. Nyugateurópa országaiban különböző opportunisták és revizionisták elméleteinek hatása alatt a munkásmozgalmak mindjobban polgári demokrata irányzatot vettek, sőt egyesek polgári demokrata vonalon dolgoz'tak. Ilyen hatások alatt és népi szabadelvű tradíciókra támaszkodva Oroszországban is jelentkezik a munkásosztály félrevezetése a forradalmiról kispolgári irányba. Az opportunisták, akiket lelkesített a tőkésrendszer békés fejlődése, a parlamenti harc és parlamenti demokrácia, melyben a II. Internacionálé pártjai élénk részt vettek, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a tőkés rendszerről a szocialista rendszerre békés úton, érleléssel, parlamenti többséggel is át lehet térni. Marx alapelvét a proletárforradalom elkerülhetetlenségéről elavultnak, tévedésnek minősítették és követelték Marx tanításainak revízióját, a marxi világnézet >kijayítását«. Ebben а történelmi pillanatban emelte fel Lenin, Marx és Engelsz harci zászlaját, a forradalmi marxizmus zászlaját. Számos művében, mmt pl.»a szociáldemokrácia két taktikája a demokrata f orrdal ómban«,»mi a teendőnk?«.» Állam és forradalom«,.imperializmus, mint a kapitalizmus legmagasabb formaja«gyermekbetegség*,»materialrzmus és етршокгшсктш«,»proletarforradalom es a renegát Kautskv«, leleplezi a filozófiai kisiklásokat, a proletárellenes irányzatokat

2 114 Figyelő a munkásmozgalom soraiban. Lenin a teoretikus hihetetlen erejével és forradalmi gyakorlatának nagy lendületével & megalkuvásnélküli marxista kritika tárgyává teszi mindezen tévhiteket és kemény csatában legyűrd a mensex ikeket, revizionistákat, legális marxistákat és opportunistákat és megjelöli helyüket a munkásosztály árulói között. Világosan és messzetekintön magyarázta meg a tőkés termelési rendszer monopolisztikus fázisának fö jellemvonásait, rámutatott fejlődésének egyenetlenségeire és azokra az ellentmondásoikra. melyek elkerülhetetlenül mindig újra háborúhoz vezetnek. Lenin az események elemzése kapcsán Marx elméletére támaszkodva felfedezte az imperializmus elkerülhetetlen bukásának feltételeit és bebizonyította azt, hogy lehetséges az imperialista frontot áttörni és egyetlen országban megvalósítani a szocializmust. Alkotó tehetsége erejével bizonyította be, hogy épen Oroszországi-an a legélesebbek a,z; imperializmus belső ellentmondásai és Oroszország az imperialista láncnak az a szeme, ahol azt szét lehet szakítani és meg lehet nyitni az emberiség történetének új, szebb íeje'/etét. i>napi\ved«) A nagy októberi- szoeiansia forradalom győzetne bebizonyította, L gy Leninnek vo'.t igaza a megalkuvókkal és revizionistákkal vívott elméleti harcában, д marxizmus alapelveinek helyessége az új, imperialista feltételek között is bizonyítást nyert. Lenin azonban nem állt meg azon a ponton, hogy felfedje az emberi társadalom fejlődésének uj törvényeit az imperial.zmus korában, hanem elméleti és gyakorlati munkájával elkészítette a munkásosztályt a nagy harcra és a cári Oroszország tőkéseivel való győzelmes leszámolást. Nagy alkotó erejével a munkásnép széles tömegeit győzte meg a nagy győzelmek lehetőség ér ő'i és meggyőzte őket arról is, hegy ezt csak következetes forradalmi harccal érhetik el. Lenin új módon veti fel a proletár párt szervezetének kérdését, valamint a munkásosztály hadászatának és harcmodorának kérdését is. Rámutat arra, hogy az orosz munkásosztály, mint a leghaladottabb osztály Oroszországban egyedül képes arra, hogy a széles tömegeket egybefogva megdöntse a tőkés rendszert. Lenin így bevitte a felismerést a tömegekbe a munkásosztály vezető-szeropének fontosságáról, egyben bebizonyította azt, hogy a munkásosztály képtelen lesz a cári üldözéseknek ellenállni, képtc'rm lesz a miliós elnyomott tömegeket mozgósítani, azokat minden nehézségen és megpróbáltatáson keresztülvezetni, képtelen lesz megvívni a forradalmat és megteremteni a munkások és parasztok szövetségét, ha nem áll az élén öntudatos élcsapat, uj fölépítésű forradalmi párt. Ezért párhuzamosan elméleti és politikai harcával Lenin kitartó harcot folytat forradalmi pártjának kiépítéséért, annak szervezeti megerősítéséért, a proletárellenes elemek eltávolításáért, az akarat és tett demokratikus egységéért, a Bolseviki Párt vasfegyelméért. Lenin teljes munkásságát egyesítette a hősi Bolseviki Párt munkájával és nem tűrte, hogy eszmei zavarok, vagy megalkuvó kisiklások etter.tsék a pártot egyenes útjától. A Bolseviki Párt Lenin lángelméiének nagy müve. Az orosz munkásosztály Lenin zászlaja alatt, a Bolseviki Párt zászlaja a'att, a két elmúlt forradalom, az 1905-ös és az 1917-es forradalmak tapasztalataival felfegyverkezve megrohanta a tőkés erődítményt és a nagy októberi forradalomban legyőzte a tőkés rendszert. Az októberi felkelésben jelentkezett igazam Lenin határozottsága és vezetői tehetsége. Д politikai és gazdasági helyzet o'emzésc kapcsán közölte a munkásosztály élcsapatával, hogy a felkeléssel tovább nem lehet várni. Az ideiglenes kormány csapatokat vont v ssza a frontról és a reakciós polgárság a németek kezére akarta játszani Szentpétervárt. Ebben a helyzetben Lenin meghiúsítja a különböző megalkuvók és árulók forradalmat halasztó kisérlcteit. > Meghalunk, vagy teljes gőzzel megyünk elore«. így tette foil Lenin a kérdést a Bolseviki Pártnak. Az orosz proletariátus milliós tömegei követték nagy tanítójukat és vezérüket Lenint és győztesen fejeztek, be a szocialista forradalmat, д tőkés rend megdöntése még nem biztosítja a győzelmet. Uj szovjet hatalmat kellett szervezni és megerősíteni azt, hogy az megőrizhesse a Nagy Október vívmányait. Marx alapgondolatát.a proletárdiktatúráról, mint a szocialista forradalom politikai államformájáról Lenin tovább fejlesztette és bebizonyította, hogy ez az államforma a szovjetrendszer. a szovjethatalom a proletárdiktatúra. áhamíor-

3 Figyelő 115 mája. Kirajzolta áz utat. amely a munkás és a paraszt szilárd szövetségéhez vezet és szembeállította a széles munkástömegeket a. kizsákmányoló kisebbség tőkés demokráciájával. A szétvert tőkésosztály maradványai, egyesülve külföldi beavatkozók hadseregeivel, közös erővel akarták megdönteni a fiatal szovjetállamot, viszsza akarták szerezni hatalmukat és a tőkésosztálynak elvesztett állásait. A munkás - és paraszttömegek erejére. Vörös Hadseregre támaszkodva a szovjethatalom szétverte az ellenforradalmat és óriási áldozatok árán kiharcolta igazát. A nagy októberi forradalom történelmi jelentősége nem korlátozódik Oroszországra. Sztalljin azt írja, hogy az októberi forradalom»inemzetkozi és világjelentőségű forradalom, mert gyökeres fordulópontot jelent az emberiség történetében a régi tőkés viliágnak az új, szocialista világba való átmenetének fordulópontja.«a győztes októberi forradalom.teremtette meg azokat az anyagi és erkölcsi feltételeket, melyek szükségesek voltak a fasizmus elleni győzelem kivívásához, melyek az egész emberiséget a legsötétebb jövőtől mentették meg. д szovjetemberek Lenin és Sztaljin Bolsevik] Pártjának vezetése alatt a munkáshősiesség és szocialista önfeláldozás hihetetlen példáját mutatták és a szocialista felépítés gyors ütemével az egész világ csodálatát vívták ki. Lenin alkotó tehetsége a szocialista felépítés új, sikeres formait és módszereit teremtette meg. Alkalmazta a NEP gazdasági politikáját, amely átmeneti visszavonulást jelentett, hogy ezalatt megerősíthesse a munkásság és parasztság szövetségét és felszámolhassa a tőkésosztály utolsó közgazdasági állásait, д szovjetállam egész további politikai és közgazdasági fejlődése természetes folytatása Lenin lángeszű müvének. Sztaljin ötéves tervei kiépítették a szovjet nehézipart és ezáltal megoldást nyert a mezőgazdaság sztalj ; n-!eni.ni ko'hektivizációia. Ezen az alapon azután megvalósult a szocialista társadalom két osztályának, a munkásosztálynak és a parasztságnak egysége és mód adatott a szovjet értelmiségének is arra, hogy tudományos munkásságát a tökéletességig kifejthesse. Ilyen módon,a Szovjetunió fölszámolta a tőkésrendszert a közgazdaság minden ágában, a szocialista rendszer győzött. Eltűntek a kizsákmányoló osztályok. Ez annyit jelent, hogy megszűnt az; embernek ember által való kizsákmányolása és mint a szovjet állam megdönthetetlen alapja törvénnyé lett a termelő eszközök szocialista birtoklása. Mint ezeknek a változásoknak az eredménye a Szovjetunióban szocialista közgazdaság keletkezett, amely nem ismeri sem a válságokat, sem a munkanélküliséget. A szocialista felépítés győzelme megerősítette a Szovjetunió összes népeinek politikai egvségét és testvériségét, megerősítette és tökéletesítette a hősi Vörös Hadsereget és öregbítette a Szovjet Unió nemzetközi tekintélyét. Sztaljin tovább fejlesztette Marx és Lenin nagy tudományos hagyatékát, alkalmazta azt a. tőkés világgal körülvett szocialista állam felépítésének uj feltételeire és kidolgozta a szocializmus harcászati alapelvet az egész világ feletti győzelemre. A Szovjetunió népei a fasizmus ellen folytatott hősi harcukkal Sztaljin vezetése alatt nagy történelmi jelentőségű győzelmet arattak. Ez a győzelem egyúttal az egész haladó emberiség győzelme. A Szovjet államberendezés fényesen állta ki a nagy 'erőpróbát. Egyetlen más államforma sem birta volna ki, hogy hasonló feltételek mellek ekkora alkotó erőt mutasson és hogy megverje a német barbárokat. A szovjet állami irma hatalmas erejét az az októberi forradalom szülte, melynek Lenin volt a vezére. Az októberi forradalom eszméihez híven a Szovjetunó ma minden ereiét megfeszíti, hogy a fasizmus feletti győzelmét, a békét és a háború utáni biztonságot megszilárdítsa. A nagy lenini gondolat tovább él. Sztaljinban megtestesült. Megtestesült a munkásság millióiban és m'nt mozgató erő irányítja ma a történelmet, megvilágítja az egész világ munkásnépének útját folytatott harcában..nap ijed M»Д szabad szovjetnépek a gyakorlatban cáfolták meg a fasiszta tébolyt a fclsőbbrendű«és az»(tlacsonyabbreridű«fairól, az»úr nemzetről* és a»rab nemzetekrőu. (Karpinszkí)

4 116 Figyelő MEGALAKULT A VILÁG SZAK SZERVEZETI SZÖVETSÉGE A párisi kongresszuson, mely október 8-án végződött, megalakult a világ szakszervezeti szövetsége. Ez az utóbbi idők legnagyobb eseménye a világ mun_ kásáinak életében. Ez a szervezet átfogja a világ majdnem összes szakszervezeteit, a Szovjetunióból és a tőkés országokból egyaránt. A fejlett ipari országok szakszervezeteit éppen ugy, mint a gyarmatokéit. A fasizmus elleni harc, a háború elleni küzdelem, a munkás jogokért való küzdelem alapján. Kialakult a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egysége, amely egyesíti a legkülönbözőbb népek, fajok, vallások és politikai irányzatok munkás tömegeit. A nemzetiközi szakszervezeti egység megalkotását a munkás szervezetek és vezetőinek keserű tanulságai tették lehetővé. Ezek a tanulságok juttatták el őket ahhoz a fölismeréshez, hogy a munkásosztály egységének hiánya és a szétdaraboltság csak az ellenségeik malmára hajtja a vizet. A vi_ lagszakszervezeti szövetség alapokmánya széles és világos alapokon nyugszik és lehetőséget nyújt ennek a világszervezetnek, hogy hasznos munkát fejthessen ki. A szervezet elsőrendű feladatai, harc a munkásosztály szociális, gazdasági és politikai programjának megvalósításáért, még pedig úgy nemzetközi viszonylatban, mint egyes országok keretén belül. Nem kételkedünk, hogy a világszövetséget munkájában támogatják <az egjéisz világ demokratikus érzésű rétegei. Minél nagyobb lesiz ez a támogatás, annál gyorsabban harcolja majd ki azt a befolyást és tekintélyt, amelyet mint a leghaladóbb szellemű, legnagyobb számú és legtermelékenyebb osztály képviselője ki is érdemel. Sok minden akadályozta ennek a világszervezetnek megalapítását. Sok elavult előitéletű ellenállást és a nemzetközi szakszervezeti egység ellenségeinek nyílt gyűlölködését kellett leküzdeni. Az a tény, hogy a munkás- sztály az egység iránti elhatározásában legyőzte ezen akadályokat jó előjel a szervezet jövendő munkájával kapcsolatban. A világ szakszervezeti szövetségét a háború utáni bonyolult gazdasági és politikai életben sok tennivaló várja. A hitleri Németország veresége, a nemzetközi reakció fészkeinek kifüstölése, a tengely összeroppanása alapvető változásokat okozott a demokrata és a reakciós erők nemzetközi viszonyában. A szovjet szövetség, a népek szabadságának és együttműködésének legelszántabb harcosa, a háborús megpróbáltatásokból győztesen, hatalmasan került ki. A háború a többi demokratikus országokban is megmutatta milyen óriási erők rejlenek a munkásosztályban és a hozzá közel álló rétegekben. Természetesen tévedés volna azt hinni, hogy a reakció lakájai most már belátták, hogy megszűnt a szerepük. Ellenkezőleg minden nap ujabb bizonyítékokkal, igazolja, hogy a reakció mindenütt mozgolódik és mindig nyíltabban lép fel. Természetesen most is megpróbálja majd, hogy a háborús pusztiások gazdasági következményeinek egész súlyát a dolgozó nép vállára gördítse. Mint azelőtt most is milliós munkástömegeket fenyeget a tőkés országokban a munkanélküliség. Újra akadnak őrültek, eszük-vesztett kalandorok, akik már ma jóformán egy nappal a borzalmas háború után, új háborút kívánnak. A reakciósok lombikjaiban ott fő már a munkásosztály új szerencsétlensége. A reakció az, amely a fasizmus maradványait megmenteni igyekszik és meg akarja óvni a háborús bűnösöket a felelősségrevonástól. Ök azok, akik óvják a fasiszta barbarizmus spanyol, portugál és argentin szervezőit. Ök azok,akik egész sor országban támogatják a népellenes uralmat, ők azok, akik akadályozzák a leigázott gyarmati népek felszabadulását, ők azok, akik meg akarják fosztatani a munkásságot azon a jogaitól, amelyek évtizedes önfeláldozó harc eredményei. A munkásosztály erejének egyesítése nemzetközi viszonylatban egyúttal a reakció elleni harc széle«sebb lehetőségeit jelenti. A világszövetség hivatott arra. hogy olyan szervezetté váljék* amely -képes lesz a munkásosztály erejét jogainak és érdekeinek védelmében- egyesíteni és megsokszorozni. Természetes nagy hiba különválasztani a politikai érdekeket a gazdaságiaktól, amint azt néhány szónok tette Párizsban. Világos.hogy az összes szakszervezetek, így a világszövetség legfőbb feladata fa munkásosztály gazdasági érdekeinek védelme kell, hogy legyen, nem emelhetünk azonban falat a gazdasági és a politi-

5 kai érdekek közé. A reakció lenyomja a munkásság életszínvonalát, ugyanakkor politikailag is elnyomja a munkás osztályt. Ez legszembeötlőbb a gyarmatokon. A gyarmati szakszervezeti kiküldöttek megrázó képet festettek a Párizsi kongresszuson a tűrhetetlen munkaföltételekről és a gyarmati szörnyű nyomorról. A szónokok többsége igen helyesen azt emelte ki beszédében, hogy a fasizmus elleni küzdelem, a harc. a háború ellen és a tartós békéért éppen olyan fontos és halaszthatatlan feladat, mint a munkásság gazdasági követeléseiért való küzdelem -A kongresszus egyhangúlag fogadta el az alapokmánynak éppen ezekről a feladatokról szóló pontjait. A szakszervezeti világszövetség magába foglalja a Szovjetek huszonhétmillió munkását, az amerikai munkások szak. szerveczeteit, az angol Trade UrJon-t és a francia mun'kásszövetséget, óriási erőt képvisel és erejét latba is veti a fasizmus maradványai letörésében a háborúk elleni küzdelemben, az igazságért és a demokratikus szabadságokért. Trirleset dana KÉPEK EGY KIÁLLÍTÁSRÓL A jugoszláv katonaorvosok decemberben tartották, meg III-ik kongresszusukat Beográdban a jugoszláv hadsereg otthonában. Ennek a kongresszusnak keretében ugyancsak a jugoszláv hadsereg otthonában megnyílt egy kiállítás, mely szemléltetően mutatja be az egészségügy fejlődését a népfelszabadító harcok alatt. A népfelszadító harcoknak kezdettől fogva és azután is, egyik legfájóbb pontja az egészségügyi problémák megoldása volt. Nagy gondot okozott a sebesültek ellátása, a ragályos betegségek és a tetvek elleni küzdelem. A nehézségek óriásiak voltak. A partizán harcmodorral együtt járó örökös helyváltoztatás, elhagyott vidéken, erdőkben, hegyek közötti tartózko. dás nem adta meg sem a lehetőséget, sem az alkalmat a tervszerű munkára. De elsősorban az orvosok és egészségügyi személyzet csekélyszámú kádere volt a legnagyobb akadály. Ez a kiállítás bizonyítja, hogy eszeket a problémáikat a kisszámú, de odaadó és önfeláldozó V4rt.izán orvosoknak és az ott nevelt egészségügyi személyzetnek mégis sikerült megoldandók. Megmutatja ez a kiállítás, hogy lehet a legegyszerűbb módszerrel és eszközökkel, kifejleszteni egy jól megszervezett háborús egészségügyi szolgálatot. Megmutatja, hogy lesizj a hordóból fertőtlenítő, a közönséges dohkályhából sterilizátor, fehér rongydarabokból kötsizer, fenyömdjakból rögtönzött hordágy. Megmutatja mit lehet alkotni, ha két kéz munkája összefog a találékonysággal és szervezőképességgel. Az épület földszintjét és emeletét megtölti a kiállított anyag. Ott vannak az 1C00 méteres magasságban, fenyők között, fenyőfából épült kórházaknak eredeti, kicsinyített tervrajzai, évszámokkal megjelölt kötszerek és műszerek. Tulajdonképpen csak 1942-ben jutottak a partizánok némi felszereléshez, amikor a felszabadított területen orvosi tervek alapján már ök maguk is hozzáfoghattak kötszerek ós orvosi műszerek készítéséhez. De addier... Mellettem egy orvos csendesen meséli, hogyan találkozott nemrégiben Zágrábban egy rokkanttal, aki hálásan emlékezett meg a rajta elvégzett műtétről. Szabad ég alatt, hordóban kifőzött közönséges fürész, szel, egy liter pálinkától elkábítva, amputálták le a félkarját. Öntözőkannák csöveiből összeállított, patakkal, folyóval összekötött mozgó tusalkalmatosság helyettesíti a vízvezetéket, mellette a tetvetlenítö. egy téglára állított hordó, az úgynevezett»partizán bure«primitív, de ötletesen megszerkesztett fertőtlenítő készülék. Az alatta meggyújtott tűz halált jelent a tetvek számára. Hogy a kiütéses tífusz nem lépett fel ragályosan és nem terjeszkedett el a partizánok között oly eredmény, amilyennel a modernül felszerelt hadsereg sem mindig dicsekedhetik. Előttünk a kicsinyített tökéletes»konspirativ«kórház. Erdő közepén, az egész épület és tető gallyal vannak álcázva. Félév alatt építették fel a. teljes kis kórházat az összes szükséges osztályokkal. Mellette a falon mindiárt a másik felvétel. A kóirház romokban hever, csak a falak állnak. A német bombák kéjjel keresték a partizán kórházakat, kegyetlenül gyilkolva a sebesülteket, remélve, hogy erkölcsi zűr-zavart idéznek elö. De tévedtek, mert sok gond és veszödtség árán, de Új kórházak épültek a rombadőltek helyett, a

6 meggyilkolt bajtársakat pedig megbosszulták százszorosan Az üveg alatt látható kötszereken és műsiziereken már imitt-amott feilrtűnnök az angol és amerikai gyárak jelzései. A szövetségesek látva a felszabadító harc nagy eredményeit 1943-ban nagy segítséget nyújtó felszerelést küldenek. Az olasz fegyverletétel után már repülőgépek szállítják a sebesült partizánokat Bariba és a közellkeiletre, korszerűen berendaziett kórházaikba. Hordágyon, de álcázás céljából beborítva ágakkal és levelekkel várják az előszállítást, ahogy ezt egy felvétel mutatja. De keresték is a felszabadult területen leszálló angol gépeket az ellenséges vadásztok! Másik felvétel! Megelevenedett meredek hegyoldalon nyüzsgő embertömeg, sok-sok hordágy, úttalan sziklás terep. 2CO0 sebesült visszavonulását fedezi Tito, súlyos, kinos marsokban. Az üldözök elöl, akik megsemmisítésükre törekszenek, menti őket, nem engedi, hogy egy is az ellenség kezébe essen. Megkínzott, fáradt, de örömteli arcokat látunk a biztos helyre érkezés pillanatában. A kiállítás egyik termében piros bársonnyal letakart emelvény, rajta nagy megvilágított üvegtábla. A táblán 110 piros betűs név. 110 orvos és orvostanhallgató neve, akik hősi halált haltak a felszabadító harcokban. Ismerős nevekre is akadunk. Dr. Herzl Margit, Dr. Littman Szidónia szuboticai és Dr. Ripp Rózsi zombori orvosnőik nevei is ott vannak az emléktáblán. Dr. Littman Szidónia ig volt együtt a partizán okkal a boszniai hegyekben. Az egyik offenzíva alkalmával 35 sebesültjével visszamaradt egy sziklaüregben, míg egységének sikerült magát áttörni a,z ellenséges vonalakon. 10 napig voltak étlen-szomjan. A segélyért küldött kurír, sanjos árulókra akadt, akik csetnikeket vezettek rejtekhelyükre. A 35 sebesültet orvosukkal együtt lemészárolta a testvérgyilkos áruló Drázsa Mihajlovics bandája. Két gyermeke életben maradt és Tito zászlaja alatt harcoló nagyszámú ifiúval együtt megmenekült a biztos haláltól, melyet el nem került volna, ha az ellensé? kezébe kerül. Másik terem. Csupa bátor, fiatal arc mosolyog ránk a fényképekről. Orvosok, kik végigharcolták a négy évet és életben maradtak. Egy orvosnő szelíd vonásait ismerjük fel, kinek gyermeke azalatt fagyott meg, míg ö sebesülteket kötözött a szabad ég alatt. Az ö szájából hallottuk nemrégiben:»talán azért mert én is ezért az ügyért harcoltam, de az a véleményem, hogy a régi rendszer soha-soha többé vissza nem térhet és hogy imperialista támadás nem fog többé a népeknél tailajra talalni«. Mellette egy szép, fiatal nö arca. A zágrábi orvosi egyetem legszebb diáklánya volt ben ment harcba. Őrnagyi rangban van. Most eltorzított az arca, teli forradásokkal, teljesen aránytalan. O mondja:»ha úgy alakulna a helyzet, hogy i^rnét háborút kell folytatni a népek elnyomói ellen, Legyen bár a mi területünkön kívül is, elsőnek jelentkezem.«patikák sziklaodujkban. eredeti műtéti naplóik 1941-ből, fából vájt vizelöedények, rögtönzött műtök, mind mind bizonyítékai az emberfeletti harcnak és megpróbáltatásnak, de a legyőzhetetlen odaadásnak és akaraterőnek is. Az utolsó nagyteremben a Jugoszláv Haderő mai egészségügyi felszerelésé. A modiern orvostudomány és tehnika kincsei. Hordozható télies kémiai bakterológiai laboratóriumok, ortopédiai műtétekben szükséges műszerek. A Szmvet Unió olyan, minden igényt kielégítő tárgyakkal járult hozzá, amilyeneket 10 éves orvosi gyakorlatunk ailatt mé,g soha som láttunk. Elbúcsúzunk a rokkant drugártól és drugaricátój, afcik a kiállításon végigkalauzoltak és saját élményeik elbeszélésével tették még érdekesebbé a kiállítást. Azzal az, érzéssel és megállapítással távozunk, hogy bizony sokan olyanok is kívülmaradtak és nem vették ki részüket ezekből a súlyos erőfeszítésekből, akiket becsületük a íhancolók közé szólított ve'na. E v ös szándékunk és elhatározásunk, bogy ha már a múltban m : m is, de a jövőben minőén erőnkkel és tehetségünkkel fogunk dolgozni es segíteni a nehézségek leküzdésénél és e?y jobb, igazságosabb jövő felépítésénél. Ezzel a köteles hálának csak egy kis morzsáját rójjuk le azok iránt, akik kivívták számunkra a szabadságot. Dr. Here09 Lívia

7 A TESTNEVELÉS MINT NÉPI ERŐFORRÁS A jelenben folyó, jövőt építő muiikaversenyben nem szabad semmi erőt elpocsékolni, kihasználatlanul hagyni. Minél erösebb, egészségesebb, munkabíróbb munkásságunk, annál inkább képes országépítö feladatait teljesíteni. A testnevelés óriási erők kincses bányája, csak ki kell aknáznunk. Gyermekeink játékos kedve kihasználja a legkisebb 'lehetőségeket is a mozgásra. Vigyázzunk, azonban azzal még nem teremtettük' meg az v egészséges, erős emberré íe :,- lődés összes feltételeit, hogy játszani hagyjuk. A mindennapos játéklehetőségek rendszerint egyoldalúak. Nekünk míg minden tekintetben ép, jól fejlett emberekre van szükségünk. Olyan testnevelést kell hát számukra megszerveznünk, amely biztosítja 'ezt a teljes, egész emberré fejlődést. Nem elég a gyermekek tervszerű gyakorlatoztatása sem. A gyakorlatok lehetnek orvosi szempontból 'is nelytáillóak, azaz hathatnak fejlesztően az egész, testre, még miindig nem biztos, hogy jó gyermeknevelést végzünk. Gyermekeink testnevelésének van néhány alapkövetelménye, amint feltétlenül meg kell valósítanunk, ha jó eredményre törünk. 1. Olyan gyakorlatanyagra van szükségünk,, amely megfelel a gyermekek korának. Olyan nehezekre, hogy eléggé foglalkoztassák testüket, de mégse 'terhelnék, nem fárasztanak nagyon. 2. Minden terstnevelési alkalom egész testüket nevelje, egyformán dolgoztassa. Ennek a nagy fontosságát legjobban az irányítás nélkül egyoldalúan sportoló fiúk példája igazolja, akik valósággal torzzá fejlődnek. Gondoljunk csak a vicokpok futbalistáira. akiknek a combja nagyobb, mint más embernek törzse, viszont karjuk cigaretta vékonyságú. Nem csak idomrendszert lehet fejleszteni, ápolni, gyakorolni, hanem az ideg-, ér-, csontrendszei-t és az érzékszerveket is. Minden gyakorlatnak meg van л maiin felületi és mély hatása. A hozzáértő vezető ezt előre látja, tudja és kihasználja, л épp úgy mint a termelő gép munkáját mérnök. 3. A jól irányított testnevelés élesíti az elméi foglalkoztatja a szellemet. A mi gyermekeink gondolkodó polgárai hazájuknak. Olyanná nőnek fel. akik felvilágosult ésszel maguk irányítják sorsukat. Testnevelés közben nem csak saját tehetségüket tanulják megismerni, helyesen értékelni, hanem másokét is. Megismerik a közös munka óriási erejét, és azt a nagy életkényszert, mely világot és egyedet állandó haladásra ösztönöz. Egyszerűen: az, egészséges versenyt. * A felnőtteknek éppen úgy szükségük van testnevelésre, mint a gyermekeknek, úgy értem ezt, ahogy minden embernek ennie kell. akár k-csi. akár javakorabeli. A felnőtteknél nem a test egészséges növekedését akarjuk elérni, mint a gyermekeknél. Itt a cél más. Meg ikiell tartamunk szervezetünket a legjobb erőállapotban. Ez nem csak evés és pihenés kérdése. Nem a jól kipihent kövér ember a munkáseszmény. A testi nyugalom sokszor nem oihfntet úgy, mint a helyesen alkalmazott mozgás. Az izomlázat mozgással gyógyítják. A mértéken túli fáradtágot enyhe mozgással, rázogatással, masszírozással. A felnőttek testnevelésének is éppen úgy megvannak az alapkövetelményei, mint a gyermektestnevelésnek, asszerint, hogy mit akarunk vele elérni. 1. Azt akarjuk, hogy mindennapi munkánkban egyoldalúan foglalkoztatott testrészeinket óv. : ia meg a megbetegedéstől. Tehát olyan gyakorlatokra van szükségünk, melyek a munkaártalmakat ellensúlyozzák. 2. Azt kívánjuk, hogy a mindennapi munkában nem foglalkoztatott testrészeinket tartsa állandóan jó állapotban, ne engedje elsatnyulni. 3. A különböző sérülések, megbetegedések esetén gyógyulásunkat gyorsítsa. 4. Szórakozást kívánunk fárasztó munkánk után. mely testileg és szellemileg nemesít és üdít. A felnőttek egészséges szórakozása a legértékesebb nevelő példa aiz. ifjúság számára. Olyan felnőttek után s/ávesen* mennnek, akik minden tekintetben fiatal nép társaink előtt járnak. Az idősek testnevelése éppen annyira fontos mini iaz előző kettőé. Mint jen munkaállam megbecsüli becsületben, verejtékben megőszült öre^ polgárait. de egyiknek sem érdeke, hogy tehetetlen aggokkal legyen tele. példaadó egészséges, vidám öregek helyett. Egyszer mindenki megöregszik az élet örök rendje szerint. Az öregség azonban nem jelent tehetetlenséget, betegséget, ílppen ez az öregek testnevelésének hivatása, hogy ellenállóvá legyen, jó erőben

8 megtartson abban a korban is. amelyben a testneveléssel nem foglalkozók nagy átlaga már csak önmagának is teher. Az egészséges, szép kort megérő öregek munkaállamunk legnagyobb hasznára vannak. Ifjúságunk számára a legjobb példák, hogyan lehet az egyéni élet mindenki számára érték és haszon. Testnevelési munkatervünknek a népet kell szolgálnia. Megvalósítása nem márólholinapra való elfoglaltság:, hanem hosszú életrend kell, hogy legyen. Felvilágosult munkásságunknak meg kell ismernie önnevelésének nagy erőforrásait. Fel kell használnunk ennek érdekében minden lehető alkalmat. A fáim, színház,, előadások, népegyetemek, tanfolyamok, műsoros esték mmd-mind nagyszerű eszközök népszerűsítésére. Arra azonban vigyázzunk, hogy hazug, olcsó megoldások még nem vezetnek célhoz. Nem testnevelés még egy két ember bukfencezése, tánca, karmozgatása. A helyes nevelésből kell ízelítőt adni népünknek s ha egyszer megismerte a jót, ő maga követeli és alkot még jobbat. A divat-testnevelgetésből már mindenkinek elege van. Az ősi népi erőknek egészséges megmutatkozása legyen fejlődő testnevelésünk is. Kovács Géza A NÖK PÁRISI VILÁG KONGRESSZUSA Nem is olyan régen, a második világháború előtti években. Parisba a világ minden ívszéról találkozóul gyűltek össze a nők, évenként megismételve ezt a találkozást. A háború szörnyű éveinek, a rettenetes halálnak, az őszinte és nyers megmutatkozásoknak előestéin a könynyelmű világ gondtalan lányai szépségversenyre gyűltek össze. Express vonat bársony fülkéiben, lukszus autókon, repülőgépeken érkeztek oda, ahol várta őket a fény városának minden, nénzen megvásárolható kétes öröme. Mintha ünnepre ült volna össze a gazdagság, fényűzés, az élet kiváltságosainak soha nem álmodott élete, hogy bámulatba ejtse öt világrész nőit, öt percre megmutassa magát, hogy azután örökre elégedetlenekké tegye őket novemberében újból találkozás volt Parisban. Öt világrész minden tájáról újból útnak indultak az asszonyoknem kímélve fáradtságot, vállalva a mai utazással járó alig leküzdhető nehézségeket, hogy egy közös találkozáson baráti kezet nyújtsanak egymásnak. Milyen különbség van a két találkozó között! De nem nagyobb, mint az új és a letűnt világ között. Mit jelent ez a mostani párisi találkozás? Mindenekelőtt hogy a világ aszszcnyai meg akarják ismerni egymást, tu faji, nemzetiségi, vallási különbségeken; össze akarnak fogni egymás megbecsülésében és megértésében, hogy kiépítsék a tartós békét. Az egyik "kiküldött ezeket írja:»van valami megkapó és mélységesen megható abban, hogv nekiindulnak az asszonyok. Európa szenvedésekben, üldöztetésekben meggyötört aszszonyai csakúgy, mint Ázsia sárga asszonyai élükön a hős kínai nőkkel, akik tiz évi$r néztek szembe a gyilkos fegyverekkel és az éhhalállak de meg nem tántorodtak az ellenállásban. És átkeltek az Óceánon Amerika és Ausztrália asszonyai is, akik ha testileg nem is szenvedtek annyit, de éppen annyira remegtek távoli lölldrészíeiken harcoló kedveseikért, mint ahogyan mi remegtünk harcoló, vagy elhurcolt hozzátartozóinkért. Иа a lövőt akarjuk építeni, meg kell előbb ismerkednünk a múlttal, azért a párisi találkozó a nagy beszámolás találkozója is volt. Az előkészítő bizottság felszólította a találkozón résztvenni szándékozó összes női szervezeteket, hogy készítsenek pontos beszámolót országuk gazd-.isá^:. kulturális és po-hikai állá á- ról és főleg hogyan harcoltak a fasizmus ellen. A három szempont szerint ezekre a. kérdésekre kellett megfelelni: először: miben áll a fasizmus, mi a világnézete és hogyan dolgozott a különböző országokban. Második kérdés, hogy mi történt a háború alatt. Hogyan küzdöttek az asszonyok a szabad és hogyan a fasiszta, illetőleg fasiszták által megszállott országokban. A harmadik kénlés pedig, hogyan gondolják a fasizmust végleg leküzdeni. Szó volt még az iskola, kultúra, gyermeknevelés és legfőképen a nők helyzetének kérdéseiről. Az előkészítő bizottságban legnagyobb szerepet az orosz., amerikai, angol, jugoszláv és olasz nők játszottak. Egy képet láttam az előkészítő bizottság tanácskozásáról. Négyszögben felállított nyitott páholyban ültek a bizottság tagjai, v^ g. telenül komoly, gondolkodó fejek hajoltak jegyzeteik fölé, míg mások feszült érdeklődéssel figyelték az előadót. A páholy bársony korlátját fehér margaréták díszí-

9 tették. A dús virágerdő mögött amely jelképes jelentőségű, ülnek azok, akik legtöbbet szenvedtek, legtöbbet áldoztak az elmúlt hat esztendő alatt, az anyák és az asszonyok. Most a béke derengő hajnalánál a jövő szebb, emberséges felépítéséről terveznek. December hatodikán befejeződött a kongresszus. Egyik jugoszláv kiküldöttünk és női miniszterünk, MŰra Mitrovics így számol be tapasztalatairól: Ez a háború megtanított bennünket arra, hogy szeressük egymást, hogy közeledjünk egymáshaz. Mi megértettük, hogy egy nemzet, vagy egy faj szabadsága az egész emberiség sorsát jelenti, hogy egy nép szerencsétlensége a többi népek szerencsétlenségét és katasztrófáját készíti elő ezt a tapasztalatot szűrték le az indokínai nők a háborúbó). A szovjet. nők beszámolója továbbfejlesztette ezt a gondolatot: Hallatlan erőfeszítések, nehéz és hősies küzdelmek évei állanak mögöttünk. Előttünk nagyjelentőségű feladatok vannak a fasizmus maradványainak megsemmisítése, az igaz és tartós békéért, a népek szabadságáért és a németek okozta pusztítás helyrehozásáért való küzdelem. A kongresszus különösen világosan megmutatta, hogy a világ asszonyai utolsó pesszimista ábrándoktól, a nők politikai jogairól, melyek itt-ott még a demokrata országokban is csak papíron vannak érvényben és élesen aláhúzták, hogy gazdasági és szociális egyenjogúság nélkül nem lehetséges sem a nők igazi egyenjogúsága, sem a gyermekek és az anyaság igazi védelme. És továbbá,^ hogy a nők csak úgy érik el az egyenjogúságukat, ha egyesülnek országuk demokratikus mozgalmával és ha együttműködnek a nemzetközi demokratikus szervezetekkel. Hogy a nők harcát a békéért és demokráciáért, az asszonyok jogait és a gyermekek védelmét az esész világon összekapcsolják és egy lélekkel, egy eszmével leheljék azt át, a Nemzetközi kongresszuson és ez a legfontosabb eredménye megalakult a Nők Demokrata Világszövetsége. A Nők Demokrata Világszövetségének programja kifejezésre juttatja minden aszszony törekvését és érdekét, legyenek bármilyen nézetűek és felfogásúak, de akikben mindenek felett áll a népek szabadsága és a családi tűzhely békés jövője. Habár a küldöttségek a legkülönfélébbek voltak, az asszonyok mégis egyértelműséget mutattak a legidőszerűbb és legfontosabb kérdésekben. A mi országunk a fasizmus ellen folytatott harcában és kiépülő demokratikus rendjével szembeszökő helyet foglalt el a sok ország- között. Küldöttségünk, mely országunk összes népeinek asszonyaiból állott, katonákból, munkásnőkből, parasztasszonyokból, anyákból, a mi demokratikus és antifasiszta mozgalmunknak megszemélyesítője volt: kifejezője a női egységnek a demokráciáért és az újjáépítésért folytatott küzdelemnek; annak az egységnek, amelyet mi már elértünk: az antifasiszta nők frontjának. Ezzel a kongresszussal és a nők demokratikus világszövetségének megalakításával az egész, emberiséi- haladó áramlatai hatalmas támaszt és új erőt kaptak. Képviselőikön keresztül millió és millió aszszony alakította meg ezt a szövetséget a béke, demokrácia és minden nép boldogulása jegyében: harcra mindenki és min. den ellen, ami akadályozná az igaz békét és a demokrácia megvalósulását. Damjanov Sári MAKEDONIAI LEVÉL Szkoplyéban tudtam meg, hogy Valandovóba kell utaznom. A vonatra nehéz közelharc után valahogy felkerültem. Irány Demir Kapija. A vonat zsúfolt, sem ülni, sem állni nem lehet. Egész, éjjelt átutazva, reggel megérkezett a íélteherfélszemélyvonat az utolsó állomásra, Denv-r Kapijara, Va.andí.voig л\и^-.:.eg J kilométer. Demir Kapija Európa egyik legszebb része,, a sebes Vardar összeszorítva rohan két magas szikla között. Ezt nevezik Demir ka. pújának; a Vardar mellett sziklákba vésve e kapun keresztül vezet a Sz ikoplye-szolu!ni nemzetközi! út. Az embernek az az érzése, hogy a sziklák összenyomják amikor közöttük autóval megy. Innen nincs vonat, mert a visszavonuló fasiszták rombolási ösztönüktől űzve minden hidat, alagutat, állomást felrobbantottak. Most teljesen új vonalat építettek. Az út mellett százával dolgoznak a munkások. Teherautónk kukoricával és utasokkal megérkezett Udovóra, ahol már várt ránk a komp, egyedüli összekötő kapocs a valandovói járás és Jugoslavia között. Ha a komp történetesen leáll, a járásnak nincs kapcsolata a világgal, ami később be is következett. Meg kellett várnunk mig a

10 kompot megrakták kukoricával és így lassan átkeltünk a Vardáron. Innen szamárháton kell eljutnunk a 14 km-re fekvő Valandovóra. Ekkor lovagoltam először életemben szamárháton. Nem nagyon kellemes dolog, mert először a szamár nem akar elindulni; hosszú nógatás után nekilódul, tíz lépés után megáll. Egész idő alatt üvölteni kell a csacsira, de nem megy, mert csökönyös. Végre a hozzáértő makedón megmagyarázza, hogy zsebkést kell elővenni és a csacsi hátsó részét kell szurkálni. Mire csodák-csodája, a szamár ügetésbe kezd... így vonultam be Valandovóba. Valandovó járási székhely, 1200 lakossal, B65 házzal, egyetlen egy WC nélkül. Ide helyeztek járási orvosnak. A város lakossága mákodon, de a járás laikusságának 50 /o_a török. Maga a város gyönyörű helyen fekszik, hegyek között, amelyek sajnos, kopárak. A különböző népei-lenes kormányzatok kipusztították az erdőket. Lenn a völgyben alacsony eperfák, melyeknek leveleivel táplálják a selyemhernyókat. A lakosság főfoglalkozása selyem- és pamuttermelés, juh. és kecsketenyésztés. A vidék nem termeli meg az élelmet, amire jóindulatú és vendégszerető. De nagyon jóndulatú és vendégszerető. De nagyon visszamaradott, ezen csodálkoznia sem lehet, inert az eddigi reakciós kormányok mindent megtettek, hogy a makedón nénet elnyomják, mesterségesen elbutítsák. Megtiltották, hogy saját nyelvét használja. A nagyszerb reak^-ó még a maikedon nevet is megtiltotta. Délszerbeknek nevezte őket. Az értelmiséget,. mint mindenütt, két részre lehet osztani: a tisztességesre és mindenre kaphatóra. Az utóbbit a különböző reakciók magukhoz szippantották. Ennek az eredménye, hogy ma nagyon kevés az értelmi munkás Makedóniában. Ez az cka p-nnpv. hngy,rna Va T and^-vó-nak az egész értelmisége egy orvosból, egy jogászból, egy gyógyszerészből és négy tanítóból áll. Ezt mind figyelembe kell vennünk, ha nem akarunk csodálkozni a következő adatokon: Az egész járásban, amely egy városból és negyvenhat faluból áll, az egészségügyet egy orvos, egy gyógyszerész, egy bábaasczony és két malária-ápoló intézik. A járási néprendelö egy volt üzlethelyiségben van, amely az, utcára nyílik minden, várószoba nélkül. A betegek az utcán várnak, tekintet nélkül az időjárásra. Ha a szemben Ijevö kovácsműhely dol.guzik, a lárma miatt az orvosnak szünetelnie kell* Megérkezésem után átvettem a leltárt, amely két törött fecskendőből, egy törött rozsdás csipeszből és egy nagy rozsdás szabó-ollóból álílott a gyógyszereken kívül. Sehol semmi alkalmatosság a műszerek kifözésére. A rendelő berendezése a következő: három asztal^ egy pad, két törött szekrény és egy lukas, rozoga divány, melyben az egéranyák szülészeti otthont rendeztek be. A betegek ritkán keresik fel az orvost annak ellenére, hogy a járásban igen súlyos betegségek pusztítanak: has-tifusz, kiütéses tifusz, orbánc, lépfene, merevgörcs. Inkább a kuruzslókhoz mennek, akik nagyszámban működnek egész Makedóniában. Három napos ottlétein után egy kétéves gyermeket hoztak hozzám orbánc. cai; ajkinek az arcát zsebkéssel összevagdalták, tehén ürülékkel bekenték és dohánylevéllel leragasztották. Ezt így kezes Bai^a A net a, Baba At in a. vagy a Fokri pasa. A merevgörcsöt úgy gyógyítják, hogy a beteg fején tojást törnek a célból, hogy a görcsök elmúljanak. Középfültő gyulladásnál pedig kanócot gyújtanak a fülben* Székrekedés ellen mesterségesen fájdalmakat idéznek elő (sziurkálás. égetés, stb.), hogy a bélműködés meginduljon. Maláriát ricinussal gyógyítanak és a malarias roham alatt a beteget jéghideg vízzel locsolják, melynek következtében sokan tüdőgyulladásban pusztulnak el. Ilyen az egészségügyi szolgálat. De maga a h z n..- fr-v^' -1 /-^'nt már említettem, sem^ a városban, sem pedig a járásban nincsen egyetlen egy WC. A marhákat, disznókat, kecskéket stb. az utcán vágják le és ha a kutyák százai nem végeznének köztisztasági szolgálatot, úgy a belek és a többi hulladékok az utcán maradnának. Külön fejezetet érdemel a török lakosság, akik vallási fanatizmusuk következtében még sokkal elmaradottabbak. A férfiak zsebórái nem az európai időt mutatják, hanem a mekkai t, nehogy elmulasszák az imádkozás időpontját. A török nők még mindég fátyolt hordanak és ha nagyritkán behoznak egy beteg török nőt orvosi vizsgálatra, Ú^Y a vizsgálat a következőképen folyik le: a nő legubbaszkodik a földre, hozzátartozói letakarják egy takaróval és az orvos kezébe idnak egy pálcát, amely arra szolgál, no«ry a fájós helyet a pálcával tapogassa ki mert férfinak nem szabad az idegen nő testét megérinteni

11 Amikor Valandovó felé utaztam, mindenki azt mondotta, hogy jó tesz nekem, mert ezen a vidéken nincsen tél, De minden jóslás ellenére egy szép éjszaka másfél méteres hó esett. Ilyen nagy hóra hetven év óta nem volt példa. Tizennégy napig se telefon, se távíró, se gyalog, se kocsiforgalom nem volt. És most látszott meg, hogy mennyire passzív e vidék, mert pár napon belül elfogyott a kukoricakenyér és az állatok is takarmány nélkül maradtak. Ekkor a Front felhívta a lakosságot, hogy a katonasággal karöltve harcoljon a természettel. És győztünk; lapátokkal tisztítottuk meg az utakat. A forgalom megindult. Az emberek és állatok megmenekültek. Eddig a kultúra és civilizáció hiányairól beszéltem, amelyek annak a következményei, hogy ezt a népet a régi Jugoszláviában még jobban elnyomták, mint a többi népeket. Ez; a vidék nem egyszer cserélt gazdát ig török, 1914-ig bolgár, 1941-ig nagyszerb, J 943-ig i s m ét bolgár, 1944-ig német uralom alatt volt. És egész idő alatt ez a nép szolga sorban raboskodott. Iskolákat és kórházakat nem építettek. Csak csendörlaktanyákat és fog_ dákat. Az összes 'tisztviselőik büntetésből kerültek ide. Többségük nem tisztviselő, hanem pribék volt. Ez volt a helyzet az orvosokkal is, akik esak azért jöttek Makedónjába, hogy a népet kihasználva meggazdagodjanak. Makedón orvos nagyon kevés volt, mert az elnyomatás következtében nagyon kevesen juthattak az egyetemre. A nép nem tudott fejlődni. És ma mit látunk? Makedónia 1944 novemberében szabadult fel. Valandovóban bevezették a villanyvilágítást napok kérdése, mikor indulnak el a dinamók Az 194f>-ns költségvetésben egy kis kórház felénílése is szerepel, központi fürdővel. Alakítottak eery szövetkezetet, melv sclvemfonál-gyá_ rat létesít. Működik a népe#yetem és a könyvtár. Háromo^ztáMi gimnázium, analfabéta tanfolyamok és mindez egy év leforgása alatt. De még hosszú évek múlnak el. míg a szabad Szövésé"' W-V-^dc^ Köztársas^< r k'bevei*' a v t n sek bpit és visszamaradniiságot. amelybe a különböző fasiszta uralmak kénvszerítették. És a mai pas szú \* Makedón iából virágzó köztársaság lesz, mert minden alapfeltétele megvan hozzá: Gazdag ércekben, pamukban, dohányban, rizsben., gyapjúban, selyemben, vízieröben és még sok másban, de főkép szabadságszeretetben. És most, hogy Makedónia szabad, virágozni is fog, mert a szabad Makedónia nem marad népei börtöne. Irta: D-r Líht Antat A HULLADÉKGYŰJTÉS Mint minden háború, úgy a most befejezett hatéves pusztítás is azokat az országokat, melyek szenvedői voltak, gaz,, dasági téren teljesen tönkre tette. Az általános közszükségleti cikkeken kívül a nyersanyagok közül legnagyobb mértékben a vasat merítette ki. Most gazdasági életünk újjászervezése kezdetén láttuk meg. hogy a német vandalizmus nemcsak az ellenséges népek nrnél nagyobb számban való kiirtásában merült ki. hanem főcélja a megszállott területek minél alaposabb kirablása volt. Részben, hogy önmagát gazdagítsa, részben, hogy a tönkre vert fasizmusnak hátha valamilyen csodafegyvert tartogat az 'dő és azt nagyobb fölkészültséggel böjtölhesse át. Közép- és Nyugat-Európa gyárainak termelőképessége Németországot kivéve főkép a békebeli szükségletek fedezéséhezalkalmazkodott és ezt a szerepet békés időkben el is. látták. V'szont a háború alatt nem törődve az egves államok szükségletével a gyárakat, bányákat az egész terme'-ést a német hadigépezetszolgálatába állították és az ismert német alapossággal és porosz kíméletlenséggel megindult az európai államok tervszerű kirablása, д nyersanyag készleteknek ez az első kimerítési formája pzt eredményezte, hogy a gazdasági" é'etben kr?nás és elhasználódás útján 'önkre ment dolgokat né<rv éven át nemjavították és nem pótolták. \ második rablási művelet a iárművek elhurcolása vol +, amely a régi Jugoszlávia álamvasutainak 19?9-es állományát a m'n'mnm alá csökkentette. Az így beállott hiányt a háború befejezése, után Németországból korsiiaink'u visszaszármaztatva nem nótolhatjuk, mert az odaburcolt eurónai államok VHsuti Darkjának legnagyobb része a szövetséges bombázások szőnyegeiben végezte be szereplését. Német, olasz és magyar fasiszták harmadik rombolás" ténykedése a hidak elpusztítsa volt. melynek következtében: gazdasági életünk még ma is nagy károkat szenved. Hazánk területén közel kétezer ludat robbantottak föl. A Duna, Ti^za és Száva minden búi;ó+ Fv.ekr^k felépítése ma elsőrendű' feladatunk, me v >

12 csak ez teszi lehetővé gazdasági életünk vérkeringéséiiek gyors újjáéledését és működését. Éppen ezért tapasztaljuk és szenvedjük végig a fa és szén Ínségét, arm csaknem kizárólag a közlekedési akadályok következménye. Jugoszlávia vastermelése fedezte békebeli szükségleteinket. Ma a nyersanyag kimerítése folytán még nem érte el az 1939-es színvonalat, pedig a mai szükséglet az 1939-esnek a sokszorosa, д négyéves pusztítás és gazdasági életünk gyökeres változása megköveteli, hogy vastermelésünk a legrövidebb időn belül a békebelinek sokszorosára emelkedjék. A háború befejezése után a gazdasági élet újjászervezése lett főfeladatunk. Ezt pusztán rendeletekkel, hivatalból megoldanunk nem lehet és érvényre kell hogy jusson államvezetésünknek az az egészséges elgondolása»ha nagy nehézségek előtt állunk, forduljunk a néphez és a nép segit.«ez a megoldás m'ndig bevált. Bevált többek között a vasgyűjtésnél is, mert népünk télies betekintéssel bir gazdasági életünkbe és a múltban szemtanúja volt annak a folyamatnak, amelynek célja kizárólag a dolgozó nép ellen irányult. Amikor a vasúti szerelvények szállítottak el minden fémet az országból. bogy azt gyilkos fegyverekké öntve a fasiszták háborújának gonosz eszlc'özeivé tegyék. A vasgyűjtés nálunk augusztus elsején kezdődött el és sikerével megmutatta, hogy népünk az ant'fasiszta szervezetek vezetésével úgy politikai, mint gazdasági helyzetét tökéletesen ismeri. A csak Szubotica város területén augusztus végéig összegyűjtött 44 vagon ócskavas melyből tízet a katonaság hordott össze bizonyítja, hogy hazánknak úgy a polgári lakósága, mint a katonasága tudatában van annak, hogy ennek az országnak ő a tulajdonosa és a ; munkának ő lesz a haszonélvezője s. Amikor megmagyarázták, hogy az öntödék megindításához vas kell, a vasgyárak üzembehelyezéséhez szintén ócskavas kell. népünk ezt megértette és munkáját önfeláldozóan végezte. Az uccákon és uccasarkokon szaporodó és emelkedő ócskavas halmok bizonyították ennek a szervezetnek öntudatos és célratörő munkáját. Katonaságunk éveken keresztül kellő élelmezés és ruházat nélkül harcolt a mi szabadságunkért és megmutatta, hogy a fegyver kezelésén kívül megtanulta az államépítés szükségességét is. És a polgársággal vállvetve végezte az újjáépítésből ráháruló munkát. Ügy a vasgyűjtésnek, mint a gumigyűjtésnek és hasonló társadalmi akcióknak tnuiságait levonva joggal állíthatjuk, hogy hazánk hamarabb éri el a gazdasági élet normális kerékvágását, mint bármelyik más európai állam. Ezen tapasztalatok alapján joggal reménykedve folytatjuk erőfeszítéseinket abban a nagy munkában, amelyet a lebombázott és fölégetett ország teljes újjáépítése kivan. Évek multán, ha már az egész, a fasizmus által fölidézett tragédia csak mint rossz emlék él emlékezetünkben és lerombolt városainkban és falva nkban ismét virágzó élet zsong, akkor joggal mondhatjuk, hogy»ez a miénk, mert ezt mi teremtettuk«. Székely Sándor A DOLGOZÓK HÁROM KONGRESSZUSA Azt a lényeges különbséget, amely a dolgozók, a munkásság helyzetét, a fasiszta megszállás alatti időkről nem is beszélve, a régi népellenes Jugoszláviában és ma jellemzi, a népfelszabadító harcok ezen hatalmas vívmányát, mi sem mutatja jobban, m'nt a felszabadult munkásság szabad kongresszusai. Veljković Budimir, St. Pazovai földmunkás, aki a szakszervezeti mozgalomban immár negyven évo részt vesz, kitűnően jellemezte ezt a különbséget, amikor kijelentette hogy:...»eletemben először veszek részt olyan kongresszuson, melyet csendőr és puskatus jelenléte nélkül tartanak meg.«hatalmas vívmánya ez harcunknak és új országunknak. Ezek a kongresszusok szemmellátható tünetei annak a tökéletes népi demokráciának, amely országunk társadalmi rendjének alapja. A régi Jugoszláviában, mint minden más tőkés országban, a munkásság érdekei homlokegyenest ellenkeztek munkaadók érdekeivel. Akkor a munkásságnak érdekei ellen volt, hogy többet és jobbat termeljen, mert azzal csak kizsákmányolók erősítette volna. Ma azonban a munkásság és annak szervezetei tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy minél többet és jobbat termelnek azáltal annál közelebb hozzák az időt, amikor majd mindenki megkaphatja munkájáért amit megérdemel: nyugodt életet, betegség esetén gyógyítást és anyagilag biztosított öregséget. Ennek az álláspontnak tudatosságát tükrözik vissza a megtartott munkás-

13 kongresszusok munkamenete, és határozataik. Ámde lássuk őket egyenként. 1) A mezőgazdasági munkások és alkalmazottak szövetségének kongresszusa Noviszádon 1945 november án. A szövetségnek 505 helyi bizottsága működik 103 ezer taggal. Ez természetesen kis szám országunk mezőgazdasági munkásságának milliónyi tömegeivel szemben, de ha figyelembe vesszük, hogy a régi Jugoszláviában csak 23 ezer tagja volt a szövetségnek. láthatjuk, hogy újjáalakulása óta, pár hónap alatt a szövetség e téren is szép munkát végzett. A szervezési munkálatok eddigi menetéről a szövetség elnöke Kovresan Emil tartott beszámolót és leszögezte a következő eljövendő sürgős és fontos föladatokat. Nemcsak a szövetségen belül álló munkásságot kell demokratikus szellemben továbbnevelni, hanem a még kívül álló hatalmas tömegeket is bekell vonni a munkába és meg kell velük ismertetni a szakszervezeti mozgalom igazi feladatait. A mezőgazdasági munkásság, amely ezelőtt a társadalom legelnyomottabb, legkizsaroltabb rétege volt, most elérte, hogy gazdasági és szociális helyzete kiegyenlítődött az ipari munkásság helyzetével, be tudja és be fogja bizonyítani, hogy életszínvonalát gazdasági, politikai és kulturális szempontból méltó magasságra tudja emelni. A fenti cél eléréséhez mindenekelőtt szükséges, hogy a mezőgazdasági munkások szociális biztosítása is minél jobban működjön, amely /elé a változó munkahelyek miatt különleges nehézségek is tornyosulnak. Valamint, hogy a szövetség helyi csoportjai minél szorosabb együttműködést teremtsenek nép-, hatóságainkkal, különösen pedig az»uprava narodnih doba;ra«-val. Ez az együttműködés eddig sok kívánni valót hagyott maga után, és emiatt bizony sokszor előfordult, hogy a kollektív szerződésekről és a szociális biztosításokról szóló rendelkezéseket nem alkalmazták télies mértékben. Fontos és komoly befolyással lesz a mezőgazdasági munkásság, a földteleneknek és nincsteleneknek helyzetére az agrárreform keresztülvitele. Ezzel kapcsolatosan a kongresszus elitélte a pásztorlevél aláíróit, akik azáltal, hogy az egyház földvagyonát ki szerették volna vonni a törvény hatálya alól, határozottan ellenséges magatartást tanúsítottak a földterületen mezőgazdasági munkásság és a földszegény félproletár kisparasztsággal szemben. Leszögezte a kongresszus azt is, hogy törvényhozásunk ezzel a gyökeres társadalmi reformmal a dolgozó nép évszázados vágyait elégíti ki. A kongresszus kimondta, hegy azt a harcot, melyben Nagy Koszta altábornagy félreérthetetlen szavai szerint a íöldmunkásságnak oroszlánrész jutott, tovább kell folytatni és a földmunkásság tovább is folytatja, még pedig szívvel, lélekkel, midőn megfeszített erővel dolgozik az idegen megszállás, a politikai és szociális elnyomás és a gazdasági kizsarolás alól íelszab'idult пагл újjáépítéséért. Egyike a ma legfontosabb feladatainak állapítja meg a kongresszus a munkafegyelem kérdésének megvitatása. Ma, mikor a mezőgazdasági munkásság teljesen szabadon gyakorolhatja jogait, tudnia kell, hogyan kell e jogokkal élni és nem visszaélni. Törvényeink kellőképpen gondoskodnak a mezőgazdasági mukásság jólétének lehetőségérői, a mezőgazdasági munkásságnak is tisztában kell lennie azzal a hatalmas feladattal, amely az xijáépités nehéz, tövises útján megoldásra vár. Tudnia kell, hogy országunk élelmezése csak úgy lehet kielégítő, ha mindenki átérzi feladatának magasztosságát és a kiharcolt szabadságot a köz és önmaga javára felhasználva, végzi áldásos munkáját. Felszabadult hazánkban mindenkinek vállalnia kell a reáháruló, közzel szembeni kötelezettségeket, és becsülettel helyt kell állnia, hogy azoknak eleget tehessen. Előfordultak esetek, amikor egyes mezőgazdasági munkások, vagy egyes csoportok a vállalt kötelezettségeknek nem tettek eleget, a megkezdett munkát abbahagyták és azt a megállapított bérek mellett nem voltak hajlandók folytatni, hanem jogtalanul magasabb bért kérve a közösségnek károkat okoztak. A kongresszus elhatározta, hogy a szervezet helyi csoportjai útján oda fog hatni, hogy hasonlú esetek ne forduljanak elő. és hogy a mezőgazdasági munkások öntudatosítása útján a munkafegyelem a lehető legnagyobb mértékben kifejlődjön. Ehhez a kérdéshez csatlakozik az a feladat is, hogy a mezőgazdasági munkások soraiból is minél nagyobb számban kerüljenek ki rohammuukások.,2) л szövőipari munkások szövetségének kongresszusa. A szövőipar, mely a hábtrú előtti Jugoszlávia ipari munkásságának kevés hijján 25%-át foglalkoztatta és termeié-

14 se, ipari termelésünk több. mint 18 /aát tette ki és az összes í-p-ari béíekteté- -stk 12 /a-át emésztetie fel, egyik legkntosabb iparágunk. Annak dacára, nogy a szövőipar enyny.re fontos ága nemzetgaztiaságunknak a régj Jugoszláviában e téren is, mint mindenütt másutt rablógazdálkodás folyt. Nem elég, hogy állatenyésztésünk elhanyagolása folytán gyapjúnk rosszabb minőségű volt a külföldinél és ezáltal függőségbe kerültünk a világpiactól, de ezt a függőséget még íokozta rossz kereskedelmi, politikánk is. Kb. 86 ezer tonna szövőnyersanyag szükségletünk 71%-át termeltük idehaza. Ennek a mennyiség- Lek 52%-é-t külföldre szállítottuk, hogy azután teljes szükségletünknek 67 : V«>-ét ismét külföldről kelljen behoznunk. Hadseregünk és lemeztelenedéit lakosságunk felöltöztetésének szükségessége, ma a szövőipar fontosságát még jobban emelte. A kongresszus, mely határozott fordulópontot jelent a szövőiparunk fejlődésének útján, nagyfontosságú döntéseket hozott. Kimondta, hogy szükségesnek látja az egész szövőipar állami ellenőrzését, miután csak ezen a módon fejlődhet ki a szükséges keretekig és vállhat nagyságához méltó mértékben országunk hasznára. Hogy a szövőiparnak minden gazdasági alapja és- lehetősége megvan arra. hogy az ország egész szükségletét ellássa, bebizonyították a háború előtti évek. mikor a háborús készülődések miatt belhozat álunk már nem volt. A kongresszus elhatározta azt is, hogy a munkafegyelmet jobban ki kell fejleszteni, mert bár a szövőipari munkásság scha nem látott önálló kezdeményezési erőről. bátorságról és kitartásról tett tanúbizonyságot, a felszabadulásunk óta eltelt rövid idő alatt, mégis voltak egyesek. ak : k a mai nepáliam fogalmát. -\ dolgozók államának lényegét rosszul fog ták fel. л rohammunkát és a munkaversenyeket, melyek eddig inem jutottak eléggé kifejezéshez, a jövőben jobban ki kell fejleszteni. Nem elég, ha ilyen munkaversenyekkel szórványosan kiséhetezn-'-k, hanem ennek a szellemnek át kell hatnia egész szövőiparunkat sőt a többi iparágakat, mert csak ez esetben lehet gyors javulásra számítani. Uj szakmunkás tömeget kell nevelni, bogy a szövőipar jövőjét biztosíthassuk. A kongresszus elhatározta azt is, hogy? 'övőben szorosabb együttműködést teremt a szakszervezetek és a termelésvezetőségek között, hogy ezzel is hozzájáruljon a termelés megszervezésének tökéletesítéséhez, valamint a kongresszus bezárása előtt megtárgyalta a szövőpari munkásság kultűrszínvonala emelésének kérdését is. A megbízót lak azzal az elhatározással hagyták el a kongresszust, hogy szakszervezeteik útján gondoskodnak a kongresszus nagy és a szövőipar szempontjából korszakalkotó határozatainak keresztülviteléről. Л) A bank-, biztosi ó-. és magánalkalmazottak szövetségének kongresszusa. A iháború előtt a munkásság egyetlen rétegének sem voltak olyan súlyos belső harcai, sehol sem lehetet: annyira a világnézeti és szervezeti széjjelhúzást érezni, mint a niagánalkalrnazottaknál. Különböző szervezetek, különböző felfogások, különböző oldalakra húzták társainkat. Ez természetesen sokban -hozzájárult ahhoz, hogy a magánalkalmazottak szociális helyzetén alig lehet javítani. Ma azonban, állapítja meg a kongresszus, m kor új törvényeink rendezték a munkások és magánalkalmazottak helyzetét, megállapították a munkaidőt, a fizetéseket, mikor törvényes jogunk van bizalmiakat választani és kollektív szerződéseket kötni; tehát mikor a törvény minden önkény és kizsarolástól véd., annál inkább kell éreznie minden magánalkalmazottnak, hogy milyen nagy feladatok várnak megoldásra és milyen komoly felelőséget kell vállalnunk országunk újjáépítésének nehéz munkájában. Be kell bizonyítanunk, hogy nagyabb mesterek vagyunk az újjáépítésben, mint a régi rossz rendszer leronioolásában. A hivatalnokság amely a nemzet életében elfoglalt helyzeténél fogva, bizonyos szervezési érzékre tehetett.szert és amely megtanulhatta a munka és a gazdasági élet szervezésének munkáját, most ezt a felkészültségét és tudását a nép és az ország szolgálatába állítja, és nem csak segíteni akar, hanem részt kell vennie a vezetésben is»rnint népi egységünk és a társadalom uiiáér : tésériek pionírja;«, ahogy ezt Szreten Zsujevics pénzügyminiszter a kongresszuson kifejez te. Szükséges 'mond-a kj a kongresszus, hogy a szakszervezetek vezető befolyásra tegyenek szert egész szövetkezeti rendszerünk életében, hogy gazdasági rendszerünk mindhárom részének összehangolásában komoly szerepet játszanak, hogy gazdasági életünk javulását minél jobban elősegíthessék, mert csak igy