Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék
|
|
- Oszkár Dobos
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizika Intézet február 21. Transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel egy Heliozoa axopódiumának keresztmetszetéről spirálisan elrendezett microtubulusokkal. Nagyítás- 65,000x.(Wikipedia)
2
3 Mikrotubulusok Harris, első mikroszkópos felvételek Üreges, hengeres, merev cső, ált. hosszú és egyenes Kisméretű fehérjealegységekből felépülő polimer Dinamikus rendszer: folyamatos fel-és leépülés, alegységek állandó cseréje Számos fehérje kapcsolódik hozzá: működés szabályozása Membránorganellumok pozícionálása, intracelluláris transzport pálya, mitotikus orsó, csilló/ostor, sejtalak meghatározása
4 Tubulin Globuláris fehérje, emberben aminosav, 50-55kDa Emberben 5 fő típus Mikrotubulusokban leginkább α és β Centroszóma és poláris test: γ mikrotubulus nukleáció Centriolum és magorsó: δ és ε Számos gén β3 tubulin pl. csak neuronokban Igen nagyfokú hasonlóság, C-terminális változékonyabb Kopolimerizálnak, de specifikus sejten belüli eloszlás is Prokariótákban evolúciós rokon fehérje: FtsZ sejtosztódásban fontos
5 Dimerizáció Heterodimer képződés α és β tubulin csak együtt, komplexben fordul elő (intracelluláris [tubulin] ~20µM, fele dimerben) polarizált: - és + vég GTP kötőhely Alegységek között mindig GTP nem kicserélhető β-alegységen hidrolizálható lehet GTP vagy GDP kicserélhető
6 Szerkezeti felépülés Protofilamentumok α(-) β(+) típusú vég-vég kapcsolódás hasonló a dimeren belülihez, erős kötés Szomszédos protofilamentumok α-α és β-β egységek közti kapcsolatok azonos alegységek helikális vonalban Mikrotubulus 13 párhuzamos protofilamentum 20-30nm külső átmérő 14nm belső átmérő hossza 200 nm-25 µm Minden dimer és protofilamentum azonos irányban áll szerkezeti polaritás Egy emlős sejtben (6 pl) 16,5 mm a mikrotubulusok összhossza; egy békapetében(1 µl) 2,500 m!
7 Szerkezeti változatok Menetemelkedéstől függően képződhet varrat α és β alegységek találkoznak laterálisan Instabilitást okoz a mikrotubulusban In vitro megfigyelt forma β-gtp α-gtp + β-gdp α-gtp seam microtubule 3-start helix
8 A képződés lépései Protofilamentumok felépülése dimerekből hosszirányban Lapok kialakulása protofilamentumokból oldalirányban Lapok begörbülése, csővé záródás Szabad végekhez további dimerek kapcsolódása Az egyes protofilamentum végek többé-kevésbé eltérő hosszúak lehetnek
9 Filamentum növekedés Cc A két vég növekedési sebessége elvileg egyforma (szabadenergia változás és kritikus koncentráció megegyezik) Valójában egy gyorsabban változó (+) és egy lassabban változó ( ) vég k + onés k + off, illetve k - onés k - offkülön-külön eltérő a szerkezeti polaritás miatt
10 Növekedési kinetika Egy dimer beépülése során az utolsó β-tubulin +végéhez egy α-tubulin vége kapcsolódik Az így bezáródó GTP hidrolízise felgyorsul! (polimerben nagyobb sebességgel zajlik) A hidrolízis során felszabaduló energia a fehérje-gdp komplexben marad, és csak leváláskor adódik le ez nagyobb szabadenergia-változást jelent, mint a GTP formáról történő leválás GDP GDP GDP GTP GTP GTP Ezért: K = k / k > K = k / k illetve C GDP c > C GTP c D off on D off on Egyensúlyban: df + / dt = k N c k N = 0 ezért C c + = k / k
11 Treadmilling Szabad alegységek többnyire GTP-kötött állapotban az alegység beépülésének és a GTP hidrolízis sebességének a mértékétől függ, hogy a végen milyen nukleotid van (Mitchison és Kirschner): a + végen az előbbi gyorsabb: GTP-sapka alakul ki a végen gyorsabb a hidrolízis: GDP-tartalmú alegységek A +vég kritikus koncentrációja kisebb, mint a végé köztes koncentrációkon: a +vég növekszik, a vég lebomlik TREADMILLING A folyamatot a GTP hidrolízis energiája hajtja
12 steady-state treadmilling
13 Ha az egyik végen a polimerizáció és a hidrolízis sebessége hasonló, akkor növekedés közben is elveszhet a GTP-sapka Random és hirtelen folyamat, valószínűsége függ a dimerkoncentrációtól Az ilyen végek gyorsan elkezdenek lebomlani Később újra kialakulhat a GTP-sapka, és megint beindul a növekedés lebomló és felépülő állapotok váltakozása: katasztrófa és megmentés Dinamikus instabilitás Mikrotubulus egyik vége általában rögzített: dinamikus instabilitás jellemző
14 Dinamikus instabilitás Relaxáció egy görbültebb GDP filamentum-konformációba
15 Mi a dinamikus viselkedés haszna? Mikrotubulusok percenként többször is változtatják a hosszukat, ez fénymikroszkóppal is követhető Nagy mennyiségű energiát igényel Az alegységek gyorsan diffundálnak, könnyen eljutnak a nukleációs helyekre ez a sebességmeghatározó lépés 1. A sejt folyamatosan monitorozza a sejtvázat 2. Elég a nukleációs helyeket szabályozni 3. Csak a hasznos struktúrákat stabilizálja 4.Nagyfokú tér-és időbeli flexibilitás 5. Külső hatásokra gyorsan képes változni
16 Toxinok Taxol a mikrotubulusokhoz kötve azokat stabilizálja, befagy a sejtváz Colchicin a monomerekhez kötve gátolja a polimerizációt Vinblasztin szintén polimerizációgátló Antimitotikus, daganatellenes szerek
17 Mikrotubuluskötő fehérjék 1. Motorfehérjék Dineinek: - vég motorok, legnagyobb és leggyorsabb (14μm/s) Citoplazmatikus: homodimer, vezikulatranszport, Golgi-apparátus rögzítése Axonémális: heterodimer vagy -trimer, csilló és ostor Kinezinek: +vég motorok, miozinhoz hasonló szerkezet, 2-2 nehéz és könnyű lánc, két globuláris fej, megnyúlt coiled-coil farok
18 Mikrotubuluskötő fehérjék 2. Mikrotubulus asszociált proteinek (MAP) Szerkezeti funkciók: Stabilizálás Destabilizálás Keresztkötés
19 I. Típus kb. 100nm, pálcikaszerű, MT-kötő domén az N-terminálison Számos (Lys-Lys-Glu-X) ismétlődés; A:11, B:21 C-terminális projekciós domén: kiáll a felszínről: távtartás, kötegképzés polimerizációt serkentik (C c -t csökkentik), stabilizálnak II. Típus MT-kötő domén a C-terminális felől (+ töltésű), több is lehet N-terminális projekciós domén változatos hosszúságú Számos kináz fehérje dokkoló helye Sok foszforilálható hely (~40) - MAP-kinázok foszforiláció csökkenti az affinitást a mikrotubulusokhoz Sok PEST (Pro-Glu-Ser-Thr) szekvencia: proteolitikusan érzékeny Tau: hiperfoszforiláltformája kóros neurodegeneratívfolyamatokban (pl. Alzheimer-kór) lerakódik páros helikális filamentumok
20 Filamentumvég dinamika Stathmin két dimert szekvesztrál, csökkenti a szabad alegységkoncentrációt, fokozza a depolimerizációt és a dinamikus instabilitást Katanin mikrotubulusokat elhasítja gyors depolimerizálódás szabályozása a sejtosztódás során Mikrotubulus dokkolás
21 Mikrotubulus organizáló központ (MITOK) Mikrotubulus nukleáció γ-tubulint tartalmaz, számos MAP fehérjével egy gyűrűkomplexet képez, ehhez kapcsolódik az α-tubulin vége Centroszóma Csillagszerű, membránmentes organellum A mikrotubulusok szervezésének helye a sejtben Centroszóma mátrixból és gyűrűkomplexekből áll Gombákban és növényekben a magmembránhoz kapcsolódik Állati sejtekben egy pár centriólumot is tartalmaz Egymásra merőlegesen állnak 9 rövid mikrotubulus-triplet Egymáshoz kapcsolódó A, B és C gyűrűk A két utóbbit csak 10 protofilamentum alkotja
22
23 Csilló/ostor Keskeny, mozgékony sejtnyúlványok Központi része az axonéma, amelyet membrán borít
Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék
Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizika Intézet 2011. február 22. Transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel egy Heliozoa axopódiumának
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.
RészletesebbenA citoszkeleton Eukarióta sejtváz
A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer
A citoszkeletális rendszer A citoszkeletális filamentumok típusai, polimerizációja, jellemzıik, mechanikai tulajdonságaik. Asszociált fehérjék 2013.09.24. Citoszkeleton Fehérjékbıl felépülı, a sejt vázát
RészletesebbenTartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016
Tartalom A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Nyitrai Miklós, 2016 november 29. 1. Mi a citoszkeleton? 2. Polimerizáció, polimerizációs egyensúly 3. Filamentumok osztályozása 4. Motorfehérjék A citoszkeleton meghatározása
RészletesebbenCitoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.
Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Sejtek rugalmassága Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Vékony (aktin) B. Intermedier C. Mikrotubulus Polimerizáció:
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, )
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, 2010.11.30.) 1. Mi a citoszkeleton? 2. Polimerizá, polimerizás egyensúly 3. ilamentumok osztályozása 4. Motorfehérjék Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus
Részletesebben11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! Polimerizáció! Polimerizációs egyensúly! Erő iránya szerint:! 1. valódi egyensúly (aktin)" Polimer mechanika!
11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! 1. Mi a citoszkeleton?! 2. Polimerizáció, polimerizációs egyensúly! 3. Filamentumok osztályozása! Citoszkeleton : Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere! Három fő
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.
A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék. SCIENCE PHOTO LIBRARY Huber Tamás 2012. 10. 15. Citoszkeleton: eukarióta sejtek dinamikus fehérjevázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Intermedier B. Mikrotubulus
RészletesebbenA biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai
BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.
A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék. Citoszkeleton: eukarióta sejtek dinamikus fehérjevázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Intermedier B. Mikrotubulus C. Mikrofilamentum SCIENCE PHOTO LIBRARY
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája.
A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája. SCIENCE PHOTO LIBRARY Kupi Tünde 2010. 10. 19. Citoszkeleton: eukarióta sejtek dinamikus fehérjevázrendszere Három fı filamentum-osztály: A.
RészletesebbenA citoszkeletális rendszer
A citoszkeletális rendszer Az eukarióta sejtek dinamikus fehérje-vázrendszere, amely specifikus fehérjepolimer filamentumokból épül fel. Mikrofilamentumok Mikrotubulusok Intermedier filamentumok Aktin
RészletesebbenSejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet
Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás
RészletesebbenCitoszkeleton Sejtmozgás
Citoszkeleton Sejtmozgás Citoszkeleton funkciói Sejtalak meghatározása Organellumok kihorgonyzása Organellumok mozgatása Húzószilárdság Kromoszóma mozgatás Sejtpolaritás Motilitás Citoszkeleton Mikrofilamentumok
RészletesebbenSejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban
A sejtosztódás mechanizmusa Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban 2010.03.23. Az M fázis alatti események: mag osztódása (mitózis) mitotikus orsó: MT + MAP (pl. motorfehérjék) citoplazma
RészletesebbenBiofizika I 2013-2014 2014.12.02.
ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Részletesebben2011. október 11. Szabad János
2011. október 11 Szabad János szabad@mdbio.szote.u-szeged.hu Egy állatsejt szervez dése - Export a sejtmagból a citoplazmába - Import a citoplazmából a sejtmagba - Import a sejtszervecskékbe - A szekréciós
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet. 9. A sejtmozgás mechanizmusai
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 2011. 05. 03. Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 9. A sejtmozgás mechanizmusai Sejtmozgás, motilitás 1. Sejten belüli, intracelluláris mozgás izom összehúzódás organellumok
RészletesebbenA sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő)
A sejtváz A citoszkeleton, vagy sejtváz kötegek hálózatából felépülő struktúra, mely a sejt szilárdításán, alakjának biztosításán túl, a mozgásban, a szállításban is szerepet játszik. Három molekuláris
RészletesebbenTörténeti áttekintés. Eukarióta. Prokarióta. A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai.
A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Előadásvázlat TK. 345-353. oldal citoszkeleton története polimer mechanika vizsgálómódszerek polimerizáció aktin
RészletesebbenA citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.
, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2012. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier
RészletesebbenA membránok és a citoszkeleton kapcsolata. A sejtosztódás és a sejtciklus. Előadó:Gönczi Mónika Debreceni Egyetem, ÁOK, Élettani Intézet
2018 A membránok és a citoszkeleton kapcsolata. A sejtosztódás és a sejtciklus Előadó:Gönczi Mónika Debreceni Egyetem, ÁOK, Élettani Intézet A citoszkeleton alkotói Mikrofilamentumok Intermedier filamentumok
RészletesebbenA centriólum és a sejtek mozgási organellumai
A centriólum A centriólum és a sejtek mozgási organellumai Egysejtű eukarióta sejtekben,soksejtű állatok sejtjeiben 9x3-triplet A,B és C tubulus alegységek hengerpalástszerű helyezkedéssel Hossza 0,3mm
RészletesebbenDinamikus fehérjerendszerek a sejtben
BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt Osztódó sejt Kellermayer Miklós Axon (neurit) növekedés Mozgó spermatociták BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A citoszkeletális
Részletesebben2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 2011. 02. 15. Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK Citoszkeletális aktin HEp-2 sejtekben - rodamin-falloidin jelölés forrás: Nyitrai Miklós, Grama László,
RészletesebbenBiomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai
Fogorvosi Anyagtan Fizikai Alapjai Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai Mártonfalvi Zsolt Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem Budapest Biomolekulák mint
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenA citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.
, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása PTE ÁOK Biofizikai Intézet Ujfalusi Zoltán 2011. január-február Eukarióta sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: 1. Intermedier
RészletesebbenA motorfehérjék definíciója. A biológiai motorok 12/9/2016. Motorfehérjék. Molekuláris gépek. A biológiai mozgás
A motorfehérjék definíciója Motorfehérjék Nyitrai Miklós, 2016 november 30. Molekuláris gépek A molekuláris mozgások alapját gyakran motor fehérjék biztosítják. Megértésük a biológia egyik súlyponti kérdése;
RészletesebbenBIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben
BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben A MOZGÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI SZERVEZET SZINTŰ MOZGÁS AZ IZOMMŰKÖDÉS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI DR. BUGYI BEÁTA- BIOFIZIKA
RészletesebbenSEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára
SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára Kilencedik rész: A citoszkeleton Novák Béla docens Proofreading: Sveiczer Ákos ösztöndíjas kutató 1994. december 16. Copyright 1994 BME, Mezõgazdasági Kémiai Technológia
RészletesebbenSejtváz Sejtek mozgása
Sejtváz Sejtek mozgása Sejtváz: Az eukarióta sejtekben vékony fonálszerű struktúra 3 fő alrendszer alkotja: Mikrofilamentumok: 7-9 nm átmérőjű aktinfonalakból áll; Intermedier filamentumok: 10 nm átmérőjűek;
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenDinamikus fehérjerendszerek a sejtben. Kellermayer Miklós
Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben Kellermayer Miklós BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt Osztódó sejt Axon (neurit) növekedés Mozgó spermatociták BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Tovakúszó keratinocita
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenBIOMECHANIKA 2 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben
BIOMECHANIKA 2 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben A MOZGÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI MOLEKULÁRIS MOZGÁS MOTORFEHÉRJÉK DR. BUGYI BEÁTA - BIOFIZIKA ELŐADÁS PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
RészletesebbenKollár Veronika
A harántcsíkolt izom szerkezete, az izommőködés és szabályozás molekuláris alapjai Kollár Veronika 2010. 11. 11. Az izom citoszkeletális filamentumok és motorfehérjék rendezett összeszervezıdésébıl álló
RészletesebbenA biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai
A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen 1 Motorfehérjék
RészletesebbenMakromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek
Biopolimerek Makromolekulá Makromolekulák. Fehé Fehérjetekeredé rjetekeredés. Osztódó sejt magorsófonala 2011. November 16. Huber Tamá Tamás Dohány levél epidermális sejtjének aktin hálózata Bakteriofágból
Részletesebben2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1
1-1 Fehérje transzportmechanizmusok az eukariota sejtben: 1) transzmembrán transzport kitekert formában, egyedi fehérjék transzportja célzottan - citoszol ER, citoszol MT 2) póruson keresztüli transzport
RészletesebbenTranszláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenA Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója.
A tárgy neve: Sejtbiológia előadás 1. Jellege: Törzs Gazda tanszék: Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Felelős oktató: Dr. Gulya Károly Kredit: 2 Heti óraszám: 2 Típus: előadás Számonkérés: K A Földön
RészletesebbenFEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN. Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium. Alkímia Ma, Budapest,
FEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium Alkímia Ma, Budapest, 2013.02.28. I. FEHÉRJÉK: L-α aminosavakból felépülő lineáris polimerek α H 2 N CH COOH amino
RészletesebbenBiofizika I
ÁTTEKINTÉS AZ IZOM 9. A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE ÉS MECHANIKÁJA 10. AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉS SZABÁLYOZÁS MOLEKULÁRIS ALAPJAI TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSAI MECHANIKAI
RészletesebbenVezikuláris transzport
Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
Részletesebben9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és
RészletesebbenFehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet
Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható
RészletesebbenSejt. Aktin működés, dinamika plus / barbed end pozitív / szakállas vég 1. nukleáció 2. elongáció (hosszabbodás) 3. dinamikus egyensúly
Biofizikai módszerek a citoszkeleton vizsgálatára I: Kinetikai és steady-state spektroszkópiai módszerek Sejt Citoszkeletális rendszerek Orbán József, 2014 április Institute of Biophysics Citoszkeleton:
RészletesebbenElválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék
Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
RészletesebbenTPPP, EGY ÚJ FEHÉRJE CSALÁD: HOMOLÓG SZEKVENCIÁK ELTÉRŐ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGOKKAL
TPPP, EGY ÚJ FEHÉRJE CSALÁD: HOMOLÓG SZEKVENCIÁK ELTÉRŐ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGOKKAL Vincze Orsolya Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Iskolavezető: Dr. Erdei Anna) Molekuláris
RészletesebbenA biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia
A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen Motorfehérjék
RészletesebbenMULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,
MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav, proteoglikánok) (3.)Multiadhéziós fehérjék és sejtfelszíni receptorok
RészletesebbenIzomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással
Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik
RészletesebbenBiofizika I 2013-2014 2014.12.03.
Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet A KERESZTHÍD CIKLUSHOZ KAPCSOLÓDÓ ERŐKIEJTÉS egy kereszthíd ciklus során a miozin II fej elmozdulása: í ~10 nm 10 10 egy kereszthíd
RészletesebbenSejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék
Sejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék Sejtváz Az eukarióta sejtek citoplazmájában található, fehérjefonalakból álló hálózat. (~citoszkeleton) Feladatai: -strukturális vázat alkotva, meghatározza
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenMotorfehérjék november 30.; Nyitrai
Motorfehérjék 2011. november 30.; Nyitrai Molekuláris gépek A molekuláris mozgások alapját gyakran motor fehérjék biztosítják. Megértésük a biológia egyik súlyponti kérdése; Gépek a mikro/nano-világban
RészletesebbenKÖLCSÖNHATÁS ÉS DINAMIKA. az NMR spektroszkópia, mint a modern szem. Bodor Andrea
KÖLCSÖNHATÁS ÉS DINAMIKA az NMR spektroszkópia, mint a modern szem Bodor Andrea ELTE Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium A Magyar Tudomány Ünnepe, 2012.11.08. Edvard Munch: A Nap (1911-1916) AZ
RészletesebbenElektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére
Prof. Dr. Röhlich Pál Dr. L. Kiss Anna Dr. H.-inkó Krisztina Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet ny n N L
RészletesebbenTudjunk Egymásról Bugyi Beáta 22/11/2012
Listeria monocytogenes Loisel, Boujemaa et al. Nature 1999 Összetett aktin hálózatok Spire/formin szinergia Reymann et al. Nature Materials 1 ADF/aktin Bosch, Bugyi B et al. Molecular Cell 7 Reymann et
RészletesebbenPh.D. disszertáció tézisei
Ph.D. disszertáció tézisei EGY ÚJ DROSOPHILA FORMIN SZÖVETSPECIFIKUS FUNKCIÓINAK GENETIKAI, SEJTBIOLÓGIAI, ÉS BIOKÉMIAI VIZSGÁLATA Matusek Tamás Témavezető: Dr. Mihály József Magyar Tudományos Akadémia
RészletesebbenA fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.
A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet. A ribonukleáz redukciója és denaturálódása Chrisian B. Anfinsen A ribonukleáz renaturálódása 1972 obel-díj
RészletesebbenGlükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE
Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE SZTE ÁOK Biokémia Intézet összeállította: dr Keresztes Margit Jellemzők - relative rövid oligoszacharid láncok ( 30) (sok elágazás) (1-85% GP
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
RészletesebbenFehérjeszerkezet, és tekeredés
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenA rendezetlen TPPP/p25 szerkezeti sokfélesége és funkciói
A rendezetlen TPPP/p25 szerkezeti sokfélesége és funkciói Doktori (Ph.D) értekezés Zotter Ágnes Okleveles vegyész Témavezetı: Prof. Ovádi Judit, az MTA doktora, tudományos tanácsadó ELTE TTK Biológia Doktori
RészletesebbenDNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY
makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,
RészletesebbenAz élő sejt fizikai Biológiája:
Az élő sejt fizikai Biológiája: Modellépítés, biológiai rendszerek skálázódása Kellermayer Miklós Fizikai biológia Ma már nem csak kvalitatív megfigyeléseket, hanem kvantitatív méréseket végzünk (biológiai
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenTropomiozin és nehéz meromiozin hatása a formin által nukleált aktin filamentumok flexibilitására
Tropomiozin és nehéz meromiozin hatása a formin által nukleált aktin filamentumok flexibilitására Ujfalusi Zoltán Témavezető: PROF. DR. N YITRAI MIKLÓS Doktori iskola: I n t e r d i s z c i p l i n á r
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenSejtadhézió. Sejtkapcsoló struktúrák
Sejtadhézió Sejtkapcsoló struktúrák Sejtadhézió jelentősége: Sejtlemezek kialakulása Sejtadhézió jelentősége: Többrétegű sejtsorok kialakulása Limfociták kilépése az endotélen Rolling Adhézió Belépés homing
RészletesebbenDiszkrét idejű felújítási paradoxon
Magda Gábor Szaller Dávid Tóvári Endre 2009. 11. 18. X 1, X 2,... független és X-szel azonos eloszlású, pozitív egész értékeket felvevő valószínűségi változó (felújítási idők) P(X M) = 1 valamilyen M N
RészletesebbenA fehérjék hierarchikus szerkezete
Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék
RészletesebbenTranszporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest
Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban 2016. Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest Membrántranszport fehérjék típusok, lipid-kapcsolatok A membránok szerkezete
RészletesebbenA fehérjék szerkezeti hierarchiája. Fehérje-szerkezetek! Klasszikus szerkezet-funkció paradigma. szekvencia. funkció. szerkezet! Myoglobin.
Myoglobin Fehérje-szerkezetek! MGLSDGEWQLVLNVWGKVEADIPGGQEVLIRLFK GPETLEKFDKFKLKSEDEMKASE DLKKGATVLTALGGILKKKGEAEIKPLAQSA TKKIPVKYLEFISECIIQVLQSK PGDFGADAQGAMNKALELFRKDMASNYKELGFQG Fuxreiter Mónika! Debreceni
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenEukariota állati sejt
Eukariota állati sejt SEJTMEMBRÁN A sejtek működéséhez egyszerre elengedhetetlen a környezettől való elhatárolódás és a környezettel való kapcsolat kialakítása. A sejtmembrán felelős többek közt azért,
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
Részletesebben1. AKTIN CITOSZKELETON
A CITOSZKELETÁLIS REDSZER 20. 02. 08.. AKTI CITOSZKELETO Citozeletáli atin HEp-2 ejteben - rodamin-falloidin jelölé forrá: yitrai Miló, Grama Lázló, PTE ÁOK, Biofiziai Intézet CITOSZKELETO CITO : ejt /
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenA diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával
Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenBiofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS
1. KÍSÉRLET 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe Biofizika I. OZMÓZIS 2012. szeptember 5. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet 1. megfigyelés: a folt lassan szétterjed és megfesti az egész
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenA harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés
harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés LC-2 Izom LC1/3 Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 LMM HMM S-2 S-1 Izomrost H Band Z Disc csík I csík M Z-Szarkomér-Z Miofibrillum
RészletesebbenBiopolimer 12/7/09. Makromolekulák szerkezete. Fehérje szerkezet, és tekeredés. DNS. Polimerek. Kardos Roland DNS elsődleges szerkezete
Biopolimerek Makromolekulák szerkezete. Fehérje szerkezet, és tekeredés. Osztódó sejt magorsófonala Kardos Roland 2009.10.29. Dohány levél epidermális sejtjének aktin hálózat Bakteriofágból kiszabaduló
Részletesebben