JÁSZBERÉNYI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA LISKA JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM TAGINTÉZMÉNYE HÁZIRENDJE

Átírás

1 JÁSZBERÉNYI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA LISKA JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM TAGINTÉZMÉNYE HÁZIRENDJE Iskolai házirend Kollégiumi házirend 2013

2 MÓDOSÍTÁS Az iskola névváltozása miatt a Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Házirendje név Jászberényi Katolikus Általános Iskola és Középiskola Liska József Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Tagintézménye Házirendje névre módosul. Ennek értelmében a házirend szövegében a Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium intézményi megnevezés alatt a Jászberényi Katolikus Általános Iskola és Középiskola Liska József Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Tagintézménye intézményt kell érteni. Indoklás: Az Egri Főegyházmegye Ordináriusa, mint alapító a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. Törvény 12. -a, a közoktatásról szóló évi CXC. Törvény (Kt.) 2. (3) bekezdése alapján, a szeptember 1-től hatályba lépett nemzeti köznevelésről szóló évi CXC (4) bekezdése alapján beszerzett véleményekre is figyelemmel augusztus 31. napjával a fenntartói irányítás hatékonyságának javítása és a versenyképesség fokozása érdekében összevonta a Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (5100 Jászberény, Rákóczi út 13-15) és a Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola és Gimnázium (5100 Jászberény, Lehel vezér tér 5.) intézményeket. Az új intézmény neve: Jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola, Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (5100 Jászberény, Lehel vezér tér 5.). Tagintézményének neve: Jászberényi Katolikus Általános Iskola és Középiskola, Liska József Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Tagintézménye. Az összevonással a Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium egykori feladatait az új szervezeti keretben változatlan terjedelemben és formában látja el szeptember 1-től a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 20. (1) c.) pontjában megjelölt többcélú, közös igazgatású oktatási intézményként működő új intézményben. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya JNB/08/ /2013 számú nyilvántartásból törlő határozata alapján a szeptember 1-én létrejött Jászberényi Katolikus Általános Iskola és Középiskola Liska József Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Tagintézménye jogutódjaként működik a Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégiumnak. Jászberény, október Dr. Novák István főigazgató 2

3 LEGITIMÁCIÓ NYILATKOZAT A Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Iskolaszékének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Házirend elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskolaszék a Házirendet január 14-i ülésén megtárgyalta, a Házirend rendelkezéseivel egyetért. Jászberény, január 14. az iskolaszék elnöke NYILATKOZAT A Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Házirend elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Diákönkormányzat Házirendet január 15-i ülésén megtárgyalta, a Házirend rendelkezéseivel egyetért. Jászberény, január 15. a diákönkormányzat vezetője NYILATKOZAT A Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium tantestülete január 17-i tantestületi értekezleten a Házirendet elfogadta. Jászberény, január 17. az intézmény vezetője Az intézmény vezetőjének jóváhagyó nyilatkozata A Liska József Katolikus Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Házirendet jóváhagyom. Jászberény, január 17. az intézmény vezetője Egyházi jóváhagyás: 93/2013. ikt. számon 3

4 TARTALOMJEGYZÉK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK...Hiba! A könyvjelző nem létezik. ISKOLAI HÁZIREND... 6 Törvényi háttér... 7 A házirend célja... 7 Bevezetés A tanulói kötelességek teljesítése A tanulói kötelességek teljesítése, a kötelességek megszegésének fegyelmi szabályai Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások Az iskolába a tanulók által bevitt tárgyak elhelyezése, bejelentése A károkozási felelősségre vonatkozó szabályok Az iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tanúsított tanulói magatartás A taneszközök és felszerelések használatának szabályai, a használat rendje A távolmaradás engedélyezése A távolmaradás, késés igazolásának módja A mulasztások következményeinek meghatározása A számonkérés formái és rendje Tandíj és térítési díj Közösségi szolgálat teljesítése A tanulói jogok gyakorlása Diákkörök létrehozása Egyes tanulói jogok gyakorlásának a beíratás időpontja helyett az első tanév megkezdéséhez kötése Az osztályközösség Jogorvoslati jog gyakorlása Kérdezés érdemi válasz rendje A véleménynyilvánítási jogok gyakorlása Iskolai média, diákmédia A tanítás nélküli munkanapok A tanulók szociális juttatásai A tanulók jutalmazása A rendszeres orvosi ellátás rendje Vallási jogok gyakorlása Etnikai, nemzetiségi jogok gyakorlásának rendje és garanciái A Diáksportkör intézményes támogatása Érdekképviselet A tanulói jogok megismertetésének rendje Az iskolai diákközgyűlés Magántanulói státus, felmentések A tantárgy- és foglalkozásválasztás iskolai rendje Munkarend Az iskola működési rendje A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében Tanórán kívüli foglalkozások

5 5. A helyiség- és a területhasználat rendje Egyéb tanulói jogok gyakorlásának lehetőségei, és egyéb intézkedések A házirend hatálya KOLLÉGIUMI HÁZIREND Jogszabályhely A házirend hatálya A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok A koedukált elhelyezéssel kapcsolatos rendszabályok A kollégiumi térítési díj befizetésének rendje A betegellátás rendje A fegyelmi eljárásokra vonatkozó rendelkezések A házirend módosítása K I E G É S Z Í T É S E K A közös helyiségek használati rendje A hálók használati rendje

6 ISKOLAI HÁZIREND 6

7 Törvényi háttér A házirendet az iskolai Pedagógiai Program - mal, a Szervezeti és Működési Szabályzat tal összhangban a köznevelésről szóló hatályos CXC/2011. törvénynek, a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló hatályos 20/2012. Kormányrendeletnek, a szintén hatályos 243/2003(XII.17.)Kormányrendeletnek és iskolánk kialakult hagyományainak megfelelően a nevelőtestület, a diákönkormányzat és a szülői közösség egyetértésével készítettük el. A házirend célja A házirend célja elősegíteni a nevelő-oktató munkát és a közösségi élet fejlődését. Célja egy egységes normarendszer kialakítása, amely biztosítja a közösség minden tagjának az Isten- és emberszeretetben való gyarapodását. A házirend előírásait az iskolán kívül is minden érintettnek szem előtt kell tartania, hiszen az intézmény jó hírének megőrzése és gyarapítása mindannyiunk közös felelőssége, feladata. Ezért minden tanuló ismerje meg kötelességeit és jogait, s ezt követően tartsa be az előírásokat. Ez a feltétele annak, hogy az iskola művelt, fegyelmezett, munkához szokott fiatalokat neveljen az Egyház és a haza szolgálatára. A házirend amellett, hogy szabályok gyűjteménye, arra törekszik, hogy megértesse a tanulókkal, hogy életük szabályozása nem ellenük, hanem értük történik. Bevezetés Az iskola szakközépiskolai része azon diákok iskolája kíván maradni, akik kedvelik a reáltantárgyakat, és az érettségi, - valamint az alapozó ismeretek valamely szakmacsoportban való megszerzése - után középfokú vagy felsőfokú speciális tudást akarnak elsajátítani. A gimnáziumi képzésben a legfontosabb cél a tanulók felkészítése a továbbtanulásra. E célon belül is kiemelt szerepet kap a két fakultációs irány, a belügyi és a katonai ismeretek. Az iskolai és kollégiumi nevelés nyelve a magyar. Az intézmény: biztosítja a tanulók testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődését szolgáló feltételeket érvényesíti a gondolati és lelkiismereti szabadságot biztosítja az esélyegyenlőséget a nevelés-oktatás folyamatában együttműködik a szülőkkel a tanulók fejlesztése érdekében különös gondot fordít a tanulók személyiségének, képességeinek kibontakoztatására a pedagógusok szakmai autonómiájának figyelembevételével érvényesíti az emberi és gyermeki jogokat, lehetőséget ad a tanulóknak a demokrácia gyakorlására oktató-nevelő munkáját áthatja a globális, az európai és a nemzeti értékek közvetítése 7

8 1. A tanulói kötelességek teljesítése 1.1. A tanulói kötelességek teljesítése, a kötelességek megszegésének fegyelmi szabályai A tanulónak tiszteletben kell tartania az iskola vezetőinek, tanárainak, alkalmazottainak és tanulótársainak emberi méltóságát és jogait. A tanulónak eleget kell tennie tanulmányi (szakköri, diákköri, fakultációs) kötelezettségeinek, s azt a képességeinek megfelelő, legjobb színvonalon kell elvégeznie. A tanuló nem akadályozhatja a pedagógusokat - és a nem pedagógus munkakörű dolgozókat - munkaköri feladatok végzésében. Magatartásával nem zavarhatja sem az órát tartó tanárt, sem diáktársait. A tanuló az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken közízlést, közszemérmet sértő ruházatban nem jelenhet meg. Iskolai ünnepségeken az ünnepi öltözék kötelező. A tanuló kötelessége a tanítási órákon a szaktanár utasítása, útmutatása alapján a szükséges eszközökkel dolgozni. Az osztályfőnöktől, szaktanártól vagy az általuk megbízott tanulóktól kapott feladatokat időben, önállóan, lelkiismeretesen elvégezni, s annak esetleges akadályát óra elején haladéktalanul jelenteni. A tanuló köteles az ellenőrző könyvét minden órára magával vinni, s azt megfelelően vezetni, mert ez a szülő felé történő tájékoztatás egyik eszköze. Elvesztését az osztályfőnöknek be kell jelenteni. Az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend szabályait megszegi, fegyelmező büntetésben részesíthető. Ezek formái: szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói megrovás nevelőtestületi figyelmeztetés nevelőtestületi megrovás Fegyelmi eljárás indítható azzal a tanulóval szemben, aki kötelezettségeit nem teljesíti, a rá vonatkozó szabályokat súlyosan megszegi. Az eljárás folyamodványaként fegyelmi büntetés szabható ki. A fegyelmi büntetés lehet: megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények csökkentésével illetve megvonásával áthelyezés egy másik osztályba, iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, ha a tanuló nem tanköteles kizárás az iskolából, ha a tanuló nem tanköteles Fegyelmi eljárást von maga után: a másik testi épségének súlyos illetve folyamatos veszélyeztetése a másik megalázása, zaklatása a lopás 8

9 a zsarolás a másik korlátozása vallási, lelkiismereti szabadságában A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, melynek lefolytatását a 20/2012. EMMI rendelet 53. és 54. -a szabályozza. A fegyelmi eljárás menete a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 21.fejezete szerint, az iskola SZMSZ-ban foglaltaknak megfelelően történik Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások A tanuló olyan magatartást tanúsítson a tanítási órákon, foglalkozásokon, az óraközi szünetekben, hogy a maga, tanulótársai, az intézmény dolgozói testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, és a zavartalan munkavégzést ne akadályozza. Az iskolában tartózkodó tanulót a tanév első óráin a védő-óvó előírások betartásának érdekében az osztályfőnök; speciális használatú tantermek, műhelyek, laboratóriumok, tornaterem, könyvtár esetében a szaktanár a használat szabályaival, rendjével megismerteti. A óvó-, védő rendszabályokkal való megismertetést a haladási naplóban rögzítjük, illetve az azon való részvételt a tanulók aláírásukkal igazolják, melyről a szülőt is értesíteni kell. Minden tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi egészségét, épségét. elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. haladéktalanul jelentse a felügyeletet ellátó szaktanárnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt vagy szenvedett el. a folyosókat, tantermeket, mellékhelyiségeket úgy használja, az ebédlőben, udvaron úgy viselkedjen, hogy mások egészségében, ruházatában, az iskola berendezési tárgyaiban ne tegyen kárt. a kiemelten balesetveszélyes helyiségekben (műhelyek, szaktantermek) a kifüggesztett biztonsági előírásokat betartsa. A műhelyek rendjéről szóló szabályok elfogadását aláírásukkal kell igazolniuk a tanulóknak. megismerje az épület tűzriadó és kiürítési tervét, és rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa az abban szereplő előírásokat, melyet osztályfőnöke ismertet meg vele. az alapvető biztonsági szabályokat betartsa. Az intézmény ablakaiban indokolatlanul tartózkodni, onnan kihajolni, kikiabálni, bármit kidobni tilos! Az iskola területén, továbbá a tanulók számára iskolán kívül szervezett rendezvényeken - tilos a dohányzás, az alkohol és drogfogyasztás, - tilos ezen szerek terjesztése, - befolyásolt állapotban megjelenni és ott tartózkodni tilos, - szúró-vágó eszközt, lőfegyvert behozni, viselni tilos, - mindenfajta szerencsejátékot űzni, üzletelni tilos! A testnevelési órákra, sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok: Testnevelés órákon a tanuló köteles a szaktanár balesetvédelemre, sportfelszerelésekre vonatkozó utasításait követni. A sportfoglalkozáson a tanulók nem viselhetnek önmaguk és társaik testi épségét veszélyeztető, balesetet előidéző tárgyakat: testékszer, gyűrű, nyaklánc, lelógó fülbevaló. 9

10 1.3. Az iskolába a tanulók által bevitt tárgyak elhelyezése, bejelentése A tanulók az iskolába csak a tanórákhoz szükséges felszerelést hozzák magukkal. Az iskola a behozott értékek (mobiltelefon, szórakoztató elektronikai eszközök, ékszer, értékes sportfelszerelés, stb.) rongálódása vagy elvesztése esetén nem vállal felelősséget. A mobiltelefon használata a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt nem megengedett. Engedély nélküli használatnak minősül minden hívás fogadása, híváskezdeményezése, szöveges vagy képes üzenet küldése, illetve fogadása, internethasználat, közösségi oldalak látogatása, fénykép és videó készítése, zenehallgatás. Tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon a mobiltelefon csak kikapcsolt állapotban lehet jelen. Az engedély nélkül használt mobiltelefont a tanár elveheti, óra végén leadja az igazgatóhelyettesi irodában. A telefont a tanuló szülőjének, gondviselőjének - vagy az ő kérésére a tanulónak - lehet visszaadni. Az eset megismétlődése büntethető. A tanulók nem működtethetnek az iskolán belül fénykép, film vagy hangzóanyag készítésére alkalmas készüléket, nem zavarhatják meg velük a tanítási óra vagy az iskola rendjét, mert ezek engedély nélküli használata személyiségi jogokat sért. A testnevelési órára bevitt, illetve az öltözőben hagyott értékekért a tanuló felel. A tornaterem ajtaját, az öltözők ajtaját az órák megkezdésekor zárni kell, melyért a testnevelő tanár felel. A tanuló az iskolába behozott felszerelését, kabátját ne hagyja őrizetlenül! Az ebédelő tanulók táskájukat az ebédlő környékén kialakított polcokon tárolhatják. A folyosókon, zsibongóban a táskákat szétdobálni tilos! Amennyiben a tanuló nagyobb pénzösszeget kénytelen magánál tartani, azt leadhatja a gazdasági hivatalban. Az iskola épületében talált tárgyakat az iskolatitkárnál kell leadni A károkozási felelősségre vonatkozó szabályok A tanuló, ha rongálást észlel, köteles azt az osztályfőnökének vagy az órát tartó szaktanárnak haladéktalanul jelenteni. Ha a tanuló a saját gondatlanságából, esetleg szándékosan okozott kárt az intézménynek, akkor a 20/2012.EMMI rendelet 61. szerint jár el az iskola, majd a kárt vagy annak helyreállítási költségét a szülő köteles a köznevelési törvény 59. (1)-(2) bekezdése alapján megtéríteni Az iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tanúsított tanulói magatartás Az iskola munkarendjéhez szorosan nem kapcsolódó, de mégis hozzá kötődő rendezvényeken, eseményeken, tanulmányi-, osztálykirándulásokon a tanulóra az iskolai házirend vonatkozik. A tilalmak megszegése fegyelmi eljárást von maga után. 10

11 Az iskolán kívül, az iskola által szervezett rendezvényeken a felügyelő tanár utasításai szerint kell cselekedni, engedélye nélkül a program helyszíne nem hagyható el. Tanulóink iskolán kívüli elfoglaltságát, szórakozását az iskola szellemisége, szüleik útmutatása és tudatos önfegyelmük irányítsa. Mindenképpen kerüljék a megütközést keltő, illetve középiskolás diákhoz méltatlan magatartást! 1.6. A taneszközök és felszerelések használatának szabályai, a használat rendje A tanuló feladata, hogy megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, felszerelést. A tanuló köteles mások egészsége, ruházata védelmében az általa összepiszkolt berendezési tárgyakat, pl. széket, asztalt, padlózatot megtisztítani, tisztán tartani. A könyvtári könyvekért a tanuló a kölcsönzés ideje alatt anyagilag is felelősséggel tartozik. A tanuló a tanév végén köteles az összes könyvet visszavinni. A tanuló az illetékes szaktanár útmutatásai alapján (a baleset- és vagyonvédelmi szabályok betartása mellett) köteles részt venni a tanítási órák és iskolai rendezvények előkészítésében és lezárásában. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes tantárgyi felelősök folyosóügyeletes tanulók A heteseket az osztályfőnök jelöli ki, megbízatásuk egy-egy hétre szól. Feladataik: Gondoskodnak a terem megfelelő előkészítéséről (tiszta tábla, kréta, óra végén letörlik a táblát, ellenőrzik a terem rendjét stb.). A szünetben a termet kiszellőztetik, felelősek a terem rendjének és tisztaságának fenn tartásáért és fenn tartatásáért. Az óra kezdetén a szaktanár megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére. Az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat. Ha az órát tartó szaktanár a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a terembe, értesítik az igazgatóságot. Az egyes tanítási órákon a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását. A tantárgyi felelősök a szaktanár felügyelete, irányítása alatt az adott tantárgyhoz szükséges eszközök előkészítéséről gondoskodnak (térkép, magnó, szótár). Bontott csoportokban a hetes feladatait is ellátják. A folyosóügyeletes tanulók a szünetekben ügyeleti helyükön tartózkodnak és segítik a folyosóügyeletes tanár munkáját. Jelzi tanulótársainak az ügyeletes tanár utasításait. Jelzi az ügyeletes tanár számára tanulótársai esetleges fegyelemsértéseit. Megakadályozza óraközi szünetekben a felesleges energiafelhasználást. A tanulói ügyeletet a mindenkori 11. évfolyam tanulói látják el, osztályfőnökeik beosztása alapján. 11

12 Az ügyeletes tanulók munkája 7:15-től a 6.óra kezdetéig tart. Feladatellátásuk kizárólag a tanítási órákon kívül, 7:15-től 7:30-ig, valamint az óraközi szünetekben valósul meg A távolmaradás engedélyezése Betegség esetén a házi, illetve szakorvos, családi esemény alkalmával a szülő engedélyezi a távolmaradást. A versenyekre, nyelvvizsgára, előrehozott érettségire történő intenzív felkészülés miatt tanulmányi szabadnapot vehet igénybe a tanuló, melyet az osztályfőnök engedélyez és igazol. megyei szintű tanulmányi verseny döntője előtt: OKTV második forduló előtt: Országos szakmai versenyek elődöntője előtt: középfokú írásbeli nyelvvizsga előtt: középfokú szóbeli nyelvvizsga előtt: felsőfokú nyelvvizsgánál: döntő előtt: előrehozott érettségi írásbeli vizsgarész előtt: Természetesen tanulmányi szabadnap a vizsga napja is. 1 nap 2 nap 1 nap 5 nap 2 nap 2 nap 3-3 nap 1 nap 1.8. A távolmaradás, késés igazolásának módja A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról írásban igazolni kell. A szülő illetve a 18. életévét betöltött tanuló a tanév folyamán összesen három nap hiányzást igazolhat. Ez alól mentesítést indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. A tanuló a szülő előzetes engedélyezése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. A mulasztó tanuló iskolába jövetele utáni első osztályfőnöki órán, de legkésőbb öt tanítási napon belül köteles bemutatni az osztályfőnöknek az igazolását az alábbiak szerint: három napig terjedő mulasztás esetén az ellenőrzőben szülői igazolást, az ellenőrző könyvbe bejegyzett vagy kivételes esetben külön lapon szülői kézjeggyel ellátott orvosi igazolást, hivatalos kikérőt (pl. sportegyesületi, hatósági, ) szülői kézjeggyel ellátva. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. A tanulók késéseit a szaktanárok percekben rögzítik, így 45 percnyi késés jelent egy igazolatlan órát. Az indokolt késések igazolása a fentebb meghatározott módon: szülői, orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással történhet. 12

13 Három igazolatlan késés fegyelmi vétségnek minősül, melyért osztályfőnöki figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót. Újabb három-három igazolatlan késés a következő büntetési fokozatokat vonja maga után. Ha a tanuló sorozatosan elkésik, az osztályfőnök bekéreti a tanuló szülőjét/gondviselőjét, a probléma közös megoldásának érdekében A mulasztások következményeinek meghatározása A tanuló mulasztásának jogi következményeit a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51. határozza meg. A mulasztó tanuló kötelessége a pótlás. A pótlás magában foglalja a tanuló hiányzása idején átadott tudás elsajátítását és a távollétében történt iskolai eseményekről való tájékozódást, információgyűjtést. Szóbeli és írásbeli feladatok, számonkérések pótlására a tantárgyat tanító tanárral történő egyeztetés alapján van lehetőség. Rövidebb időtartamú (egy-két hét) hiányzás esetén legfeljebb egy hét a pótlási idő A számonkérés formái és rendje Szóbeli vagy írásbeli felelet Szóban bárki bármikor feleltethető. Egy napon íratható írásbeli feleletek száma nincs korlátozva. Az írásbeli feleletet a pedagógusnak nem kell bejelentenie. Írásbeli feleletnek minősül minden olyan számonkérés, amely 3 vagy annál kevesebb óra anyagának elsajátítását ellenőrzi. Az írásbeli felelet időtartama max perc. Röpdolgozat A röpdolgozat előzetesen bejelenthető. Röpdolgozatnak minősül minden olyan számonkérés, amely 3-6 óra anyagának elsajátítását ellenőrzi. Témazáró dolgozat A témazáró dolgozatot a megíratása előtt egy héttel be kell jelenteni az osztálynak, s a szaktanár az osztálynaplóban is előre jelezze azt. Témazáró dolgozatnak minősül minden olyan dolgozat, amely egy vagy több téma anyagát öleli fel. A témazáró dolgozat ideje egy vagy két tanítási óra. Egy tanítási napon egy osztály sem kötelezhető két témazáró dolgozatnál több megírására. A témazáró dolgozat eredményét a szaktanár piros tollal írja be az osztályozó naplóba, beszámítási súlya kétszeres értékű Tandíj és térítési díj Térítési díj ellenében vehető igénybe: 13

14 - a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése - a független vizsga - az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, - a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga - a tanuló által a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint - az érettségi bizonyítvány megszerzése után a középszintű érettségi vizsga és az emelt szintű érettségi vizsga - vendégtanulói jogviszony létesítése A térítési díjak mértékét a 229/2012.(VIII.31.) Kormányrendelet 35. -a határozza meg. Az évfolyamismétlésből adódó térítési díj fizetésének ütemezését a tanuló egyéb körülményeinek figyelembevételével az igazgató határozza meg, a vizsgadíjakat egy összegben a vizsga megkezdése előtt kell megfizetni, a menzai és kollégiumi étkezésért fizetendő díjat minden hónapban az iskola pénztárába kell befizetni egy összegben. Tandíjat fizetési kötelezettséggel jár - a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, - a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is A tandíj mértékét és a fizetés módját a 229/2012.(VIII.31.) Kormányrendelet 36. -a határozza meg Közösségi szolgálat teljesítése A CXC/2011. törvény a nemzeti köznevelésről kimondja, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzése. Iskolánkban a közösségi szolgálat teljesítésének javasolt időszaka lehetőség szerint a 9. évfolyam. A tanulók számára az iskola segítséget nyújt annak megszervezésében, hogy a törvényben foglalt lehetséges területek bármelyikén a teljesítés megvalósulhasson. Az iskola együttműködési megállapodást köt a fogadó intézményekkel. 2. A tanulói jogok gyakorlása 14

15 2.1. Diákkörök létrehozása Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörökben való részvétel önkéntes. Iskolánk tanulóinak alanyi joguk, hogy részt vegyenek a diákkörök munkájában, illetve kezdeményezzék azok létrehozását. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. A létrehozható diákköröket a pedagógiai program szabályozza. A diákkör megalakulásának feltétele indulási létszámhoz és tevékenységi körhöz kötött. Diákkör létrehozását minimum nyolc tanuló írásos formátumban kezdeményezheti. A feltételek az adott tanítási év elején kerülnek rögzítésre. A jelentkezések után az iskolavezetés dönt a diákkör létrehozásának lehetőségéről. A diákkör létrehozásának szándékát az adott tanév október 1-jéig a tanulók a Diákönkormányzat vezetője vagy a DÖK munkáját segítő felnőtt útján közölhetik az iskolavezetéssel. A diákkörök munkarendje az iskola és a kollégium munkarendjét nem sértheti. A diákkörök témájához kapcsolódó versenyekről, eseményekről az érintett munkaközösség vezetőjétől vagy a diákkör munkáját segítő tanártól kaphatnak információt a tanulók. A pedagógiai programban nem szereplő diákkörök tagjaitól térítési díj szedhető Egyes tanulói jogok gyakorlásának a beíratás időpontja helyett az első tanév megkezdéséhez kötése A beiratkozott tanuló a nyári szünetben nem vesz részt iskolai közös programokban esetleg egy szűkebb tábor jellegű csoportot kivéve, így rájuk nem vonatkoznak a házirend jogi előírásai. A tanuló iskolán kívül a család felügyelete alatt áll, és ők dönthetik el, hogy mit csinálnak a szünet ideje alatt. A tanév az adott évre vonatkozó tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott napon kezdődik. A tanulóra a tanítási napokon az iskolába lépés és az iskolából való távozás időpontja között, valamint az iskolai rendezvényeken vonatkozik a Házirend. A beiratkozástól az első tanítási napig a tanulói jogviszonyról szóló igazolásokat az iskolatitkár adja ki, a tanév ideje alatt pedig az osztályfőnök. Egyéb tanulói jogait az iskolába lépés első napjától gyakorolhatja a diák Az osztályközösség A tanulók nagyobb közössége az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó osztályközösség. Az osztályközösség élén mint pedagógus - vezető az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának megszervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: osztályképviselő 15

16 egy fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat küldöttgyűlésébe 2.4. Jogorvoslati jog gyakorlása A tanulók joga problémás ügyeikkel a szaktanáraikat, az osztályfőnöküket, az iskola igazgatóhelyetteseit, az igazgatót, a Diákönkormányzatot, az Iskolaszéket felkeresni. (A sorrend betartása nem kötelező, de célszerű.) 2.5. Kérdezés érdemi válasz rendje A tanulók kérdéseket intézhetnek, javaslatokkal fordulhatnak az iskolavezetéshez, tanáraikhoz, a Diákönkormányzathoz, az Iskolaszékhez, a szülői szervezethez a személyükkel vagy tanulmányaikkal kapcsolatos területeken a személyiségi jogok és emberi méltóság normáinak a betartásával, és ezekre joguk van 15 napon belül érdemi választ kapni. A szaktanárokhoz és az osztályfőnökhöz intézett kérdéseket szóban is felteheti a tanuló, egyéb esetben célszerű írásban megtenni azt. A jogszabályok értelmében a válaszadás határidejének elmulasztása fegyelmi vétség. A válaszadás módját és időpontját, a jogorvoslati lehetőségeket a kérdés címzettjének előzetesen ismertetnie kell A véleménynyilvánítási jogok gyakorlása Az iskola ügyeit illetően véleménynyilvánítási joggal rendelkeznek a diákok, az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat, a szülők. A véleménynyilvánítás történhet egyénileg és kollektíven, valamint írásban és szóbeli formában. A szülő véleményt nyilváníthat, illetve kérelmet nyújthat be szülői értekezleteken, bármilyen - előre egyeztetett időpontban történő - személyes megbeszélés során, írásos kérvény formájában. A tanuló véleményt nyilváníthat a tanítási óráról, foglalkozásról az emberi méltóság normáinak betartásával, a tanítási órát, foglalkozást vezető útmutatása, szabályozási rendje szerint. A tanulók az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilváníthatnak tanáraik munkájáról, az iskola működéséről. Mindezt megtehetik az évenkénti Diákközgyűlésen, vagy indokolt esetben bármikor, az osztályok megválasztott diákképviselőin keresztül. A diák véleményt nyilváníthat tanítási órán vagy egyéb iskolai foglalkozáson, személyes megbeszélés során, diákönkormányzati ülésen, diákközgyűlésen, írásos beadvány formájában. A szülő és a diák kérheti, hogy véleményét tanúk előtt vagy négyszemközt fejthesse ki. 16

17 Az iskolának biztosítania kell az anonim véleménynyilvánítást és az ezekhez szükséges fórumokat (pl. a folyosón elhelyezett urna). Az iskolavezetés a véleménynyilvánítást az iskolai életnek csak azon területein korlátozhatja, amelyekre a hatályos törvények lehetőséget nyújtanak. A véleménynyilvánítás során nem sérthetőek meg más emberek alapvető jogai Iskolai média, diákmédia Az iskolában az alábbi médiumok működnek: iskolaújság röplapok, iskolai hírmondó iskolarádió plakátok, falragaszok internetes honlap. A felsorolt médiumok bármelyikéből működhet egyszerre több is. Igény esetén minden olyan médium működhet, amelynek megjelenését a hatályos törvények lehetővé teszik. Az iskolai médiumok munkájába bekapcsolódni kívánó tanuló e szándékát a tanév elején jelezze a diákönkormányzatot segítő tanárnál. Minden diáknak joga van részt venni a médiumok megszerkesztésének munkájában. Valamennyi médium munkájában részt kell vennie szerkesztőként az iskola egy tanárának is. A médium működtetésének technikai felelőse csak a tanárszerkesztő által engedélyezett anyagot teheti közzé. A médiumokban közzéteendő anyagokat a diákönkormányzatot segítő tanárnál lehet leadni a nap során. A plakátok és falragaszok kihelyezése csak az engedélyezett falfelületen igazgatói engedéllyel történhet. A médiumok tartalma nem lehet ellentétes a hatályos törvényekkel, az iskola szellemiségével, a katolikus egyház tanításaival A tanítás nélküli munkanapok Az aktuális tanév helyi rendjében foglaltak szerint A tanulók szociális juttatásai A szociális juttatásokról az első tanítási napon az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat. Tanév közben az egyes egyéni esetek függvényében az osztályfőnök a gyermek és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével nyújt segítséget. Ezek a következők: étkezés; a mindenkori jogszabálynak megfelelően Étkezés igénybevételére az első tanítási napon az osztályfőnöknél, későbbi időpontban a pénztárban lehet jelentkezni. 17

18 A térítési díjakat készpénzben kell befizetni. Étkezés lemondására az esedékesség előtt 1 nappal, reggel 9 óráig van lehetőség, mert csak ebben az esetben tudjuk a díjvisszatérítést leszámolni a következő havi díjból. tankönyvtámogatás: A normatív kedvezmény ( ingyen tankönyv ) biztosítása a törvény által előírt jogosultság igazolása után, a törvény szerint meghatározott módon történik. A normatív kedvezményen túl az iskolának nincs lehetősége további kedvezmény nyújtására. kollégiumi elhelyezés az iskolával egy intézményt alkotó kollégiumban A tanulók jutalmazása A tanuló a kollégiumi felvételi kérőlap kitöltésével, a szülő/gondviselő írásbeli támogatása mellett, kollégiumi jogviszonyt létesít. A tanulókat jutalmazásra az igazgató, az osztályfőnök és a szaktanár terjeszti fel tanulmányi kötelezettségeinek kiemelkedő teljesítéséért, példamutató magatartásáért, az osztály- illetve az iskola közösségéért bármely területen végzett munkájáért, művészeti, közismereti, szakmai és sport versenyeken, pályázatokon elért eredményéért, az iskolai és annak szűkebb-tágabb környezetének kulturális életében való részvételéért, az iskola hírnevének öregbítéséért. Formái: évközi dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi) év végi dicséretek (szaktanári, nevelőtestületi) év végi jutalmazások (jutalomkönyv, elismerő oklevél, pénz) versenyek nevezési díjának és költségeinek átvállalása Liska - és Anna-díj Jó tanuló jó sportoló díj jutalom kirándulás A rendszeres orvosi ellátás rendje Az iskola tanulóinak a törvény által előírt időközönként orvosi vizsgálaton kell részt venniük az iskola egészségügyi ellátás keretén belül. Az orvosi vizsgálatok lebonyolítási rendjét az iskolavezetés határozza meg az iskolaorvossal és a védőnővel egyeztetve. Az orvosi vizsgálatok idejéről a tanulók és a szülők az osztályfőnöktől kapnak tájékoztatást. A szülőnek lehetősége van arra, hogy az iskolaorvos által végezendő vizsgálatokat háziorvosával végeztesse el. A nem az iskolaorvosnál történő vizsgálatokról az iskolaorvost tájékoztatni kell. Ha a szülő nem viszi el gyermekét az orvosi vizsgálatra, az iskola a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A rendelések ideje: hétfőtől-csütörtökig: , pénteken: Az iskolaorvos: Dr. Pető Katalin, elérhetősége: 06-57/ Ha a tanuló az iskolában töltött idő alatt betegszik meg, vagy a tanár látja a kialakuló betegséget, a tanárnak kötelessége orvoshoz küldeni a tanulót. A tanulónak joga, hogy az orvost felkeresse. Az iskola a mozgásában korlátozott tanuló orvosi ellátáshoz juttatásáról gondoskodik. 18

19 A tanuló orvosi ellátásáról az osztályfőnök a szülőt értesíti. Az iskolai elsősegély-nyújtóhely a Gazdasági Irodában van. A szakmai alkalmassági vizsgálatot a törvény által előírt szakmákban - kizárólag az iskolaorvos végzi el az iskola által egyeztetett időben. A vizsgálaton a kijelölt tanulónak kötelező megjelennie, ellenkező esetben tanulmányait nem kezdheti meg, illetve nem folytathatja Vallási jogok gyakorlása Minden tanuló köteles elfogadni a katolikus egyház értékrendjét, jelképeit. Más, nem keresztény egyházhoz, vallási közösséghez tartozó tanulók vallási nézeteiket nem terjeszthetik, sem szóban, sem írásban (pl.: plakátokkal), sem jelképekkel Etnikai, nemzetiségi jogok gyakorlásának rendje és garanciái A fenti jogokat mindenki szabadon gyakorolhatja a hatályos törvények alapján. Jogainak gyakorlása közben mások jogait nem korlátozhatja, nem sértheti meg. Jogainak gyakorlása miatt senkit nem érhet sérelem A Diáksportkör intézményes támogatása Az iskola minden tanulója tagja a DSK-nek. A DSK legfontosabb feladata az év eleji felmérések befejeződése után az arra alkalmas tanulók diákolimpiai sportágakban történő versenyeztetése. Az iskolai sportfeladatok ellátásában is részt vesz a DSK. A tanulók szülei által befizetett sportkör támogatói díjból fedezzük a versenyekre történő nevezési díjak befizetését, a sportolók utaztatását, illetve némi eszközpótlást is Érdekképviselet A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló küldöttgyűlés irányítja. Az iskolai diákönkormányzat ülésein a kollégium diákönkormányzatának képviselői tanácskozási joggal vesznek részt. A diákönkormányzat (DÖK) tevékenységét, a diákok felkérése alapján, az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A diákok a döntéshozatalban való részvételi jogukat a diákönkormányzati képviselő útján gyakorolhatják. Az intézmény vezetője a diákönkormányzat vezetőjét, szükség esetén a tanácsadó tanárt keresi meg véleményezési, állásfoglalási ügyekben. A DÖK véleményét, állásfoglalását a diákönkormányzat vezetője szóban vagy írásban közvetíti az intézmény vezetőjének. A következő témakörökben kéri ki az iskola a DÖK véleményét: a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben történő döntések meghozatala 19

20 a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítése, elfogadása a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetése, megszervezése az iskolai sportkör működési rendjének megállapítása a kollégiumi elhelyezés iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározása a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározása a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakítása külön jogszabályban meghatározott ügyek (egy tanítás nélküli munkanap programja, részvétel fegyelmi eljárásban, érettségi szóbeli vizsga, igazgatói pályázat) A gyermek és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személyt az iskola igazgatója nevezi ki, mely kinevezés az éves munkaterv tárgyát képezi A tanulói jogok megismertetésének rendje A tanuló és a szülő joga, hogy megismerje a Házirendet és a tanulókra és szülőkre vonatkozó törvényi előírásokat. A Házirend folyamatosan megtekinthető az iskola erre a célra kialakított hirdetőtábláján. Az iskola Házirendjét a kezdő évfolyamok számára az osztályfőnök a tanév első néhány osztályfőnöki óráján felolvassa, részletesen magyarázza. Felsőbb évfolyamokon a tanév elején kerül sor az ismeretek felelevenítésére, a legfontosabb szabályok ismételt átbeszélésére. Az intézményünkkel új tanulóviszonyt létesített tanulókkal az osztályfőnökük ismereti meg a Házirendet. Érdemi változtatás esetén minden tanulót az osztályfőnök tájékoztat. A Házirend az iskola honlapján is megtekinthető. A Házirend és a hatályos jogszabályok egy példánya folyamatosan rendelkezésre áll a könyvtárban Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanévben a DÖK elnöke a felelős. Rendkívüli esetben egy évben több diákközgyűlést is össze lehet hívni. Kezdeményezheti: a nevelőtestület, az iskolavezetés és a diákönkormányzat. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni, felszólalni. A diákközgyűlésen a DÖK-öt segítő nevelő, valamint a DÖK gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervből, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákönkormányzat által megválasztott 3 fő képviselő az iskolaszék ülésein döntési joggal bír, az iskolaszék egyenrangú képviselői. A diákönkormányzatot a jogszabályokban előírtakban és az egyéb kérdésekben döntési jog illeti meg, amit helyet- 20

21 te más nem hozhat meg. A DÖK-nek a döntését külön meg kell indokolni. A döntést nyilvánosságra kell hozni Magántanulói státus, felmentések Magántanulói státus létesítésének lehetősége szülői kérésre szakorvosi javaslatra Tantárgyak alóli részleges vagy teljes felmentések a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján meghozott igazgatói határozattal tantárgyrészek, illetve tantárgyak osztályzattal történő értékelése és minősítése alóli felmentés, illetve más tantárgy választása sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanuló esetében OSZTV-n és OKTV-n elért meghatározott helyezésért az adott tárgy óráinak látogatása alól teljes felmentés és jeles év végi érdemjegy, illetve vizsgakedvezmény, vizsgamentesség jeles érdemjeggyel A tanulmányi idő alatt letett vizsgák Különbözeti vizsga: Más iskolából hozzánk jelentkező tanulók esetén szükséges lehet a különbözeti vizsga letétele. A vizsga követelményeit, formáit, idejét az igazgató az illetékes munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével határozza meg. A vizsga letétele ingyenes. Javítóvizsga: Amennyiben a tanuló, a helyi tantervben előírt minimális követelményeknek nem tett eleget, és a nevelőtestület úgy határoz, hogy a tanuló javítóvizsgát tehet (figyelembe véve a hatályos törvényi előírásokat), akkor a magasabb évfolyamba lépés feltétele a javítóvizsgák sikeres letétele. Javítóvizsgára vonatkozó szabályok: - ideje: a tanévkezdést megelőző hét - követelményei: a helyi tantervben az adott tantárgy adott tanévi követelményei - formája: a tárgy egyedi sajátosságától függően írásban és/vagy szóban - időtartama tantárgyanként, írásban 45, magyar nyelv és irodalom esetén 60 perc; szóban maximum 15 perc A javítóvizsgára a bizonyítvány leadásával kell - a vizsga várható ideje előtt 2 hónappal az osztályfőnöknél jelentkezni. A javítóvizsga pontos idejéről a szülőt (tanulót) időben, írásban értesítjük. A feladatokat, a megválaszolandó kérdéseket a tanulót tanító tanár határozza meg, és a munkaközösség-vezető ellenőrzi, hogy a tantervi követelményeknek eleget tesz-e. Osztályozó vizsga: Az osztályozóvizsga letételét, a tanuló továbbhaladásáról döntő osztályozó értekezlet engedélyezi. Ezzel egyidejűleg döntenek a tanárok az osztályozó vizsga idejéről és követelményeiről. Osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok: - ideje lehet: tanév végén, az új tanév kezdetén, attól függően, hogy a tanuló mennyi idő alatt tudja pótolni hiányosságait - követelményei: a felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges ismeretek - formája: a tárgy egyedi sajátosságától függően írásban és/vagy szóban - időtartama: a követelményektől függően előre meghatározott 21

22 Ha tanév kezdetekor tesz osztályozó vizsgát a tanuló, akkor a vizsga várható ideje előtt 2 hónappal, a bizonyítvány leadásával kell jelentkeznie az osztályfőnökénél, az osztályozó vizsga idejének beosztásáról a szülőt (tanulót) időben, írásban értesítjük. A feladatokat, a megválaszolandó kérdéseket a tanuló tanára határozza meg, és a munkaközösség-vezető ellenőrzi, hogy a tantervi követelményeknek eleget tesz-e. A tanuló teljesítményének értékelését minden vizsgafajta esetében egy 3 tagú bizottság végzi, amelynek elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. 3. A tantárgy- és foglalkozásválasztás iskolai rendje Az iskolában az alábbi foglalkozások kerülnek megtartásra a) kötelező tanítási órák b) kötelezően választható tanítási órák c) szabadon választott tanítási órák d) diákkörök (lásd 1.1. pont) e) egyéb foglalkozások, rendezvények. A b) és c) pontokba sorolható órákra az előző tanév május 20-ig lehet jelentkezni a 10. és 11. évfolyam tanulóinak. A jelentkezés módját, valamint a kérelmek elbírálásának és rangsorolásának szempontjait a jelentkezés határidejéig minden diáknak joga van megismerni. Minden diáknak joga van ismerni az esetleges jogorvoslati lehetőségeket. Az elutasítottak harminc napon belül kérhetnek írásos indoklást is az elutasításról. Az e) pontba tartozik minden olyan, az iskolai élethez köthető foglalkozás és rendezvény, amely nem rendszeresen, hanem alkalmilag kerül megtartásra (pl. versenyekre való felkészítés, iskolai rendezvények próbái), és amelyek megtartását a törvények lehetővé teszik. Az ezekre való jelentkezés a szaktanárnál, az osztályfőnöknél vagy iskolavezetésnél történhet. A részvétel önkéntes, a diák nem kötelezhető a jelentkezésre. Az iskolával munkavállalói jogviszonyban nem lévő személy az iskolavezetés engedélyével tarthat foglalkozást (elsősegélynyújtás, autóvezetői tanfolyam, osztályteremszínház, stb.). 4. Munkarend 4.1. Az iskola működési rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel órától este óráig vannak nyitva. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. A gyülekezés helye: az osztályok tanterme A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell érkezniük. 22

23 Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: a tanítás órakor kezdődik az órák 45 percesek a szünetek 10 percesek a 3. óra után 20 perces nagyszünet van a 6. óra után a szünetek 5 percesek az iskolai menza ebédet óráig biztosít a tanítási órák közötti szünetekben a folyosókon és az udvaron az ügyeletes tanárok vigyáznak a rendre A tanulók a szünetekben az iskola területét nem hagyhatják el. A tanulók tanítási idő alatt az iskola épületét csak kérésre az osztályfőnöke (távolléte esetén a pótosztályfőnök, az igazgatóhelyettes vagy az igazgató) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatják el. Erről az illetékes kitölti a távozási engedélyt, amelyet a tanuló lead a portásnak. Rendkívüli esetben a távozási engedély kiadója haladéktalanul értesíti a szülőt/gondviselőt a tanuló távozásáról. Az iskola óráig zárva van. Az iskola épületét csak a fentiek betartásával, engedéllyel lehet elhagyni. Betartatása a portás és a földszinti napos tanár kötelessége. Lyukas óra esetén a tanulók kötelesek termükben tartózkodni és fegyelmezetten viselkedni, kivéve, ha a szülő írásban kérte az adott időre az állandó kilépőt. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik és óra között vagy a nagyszünetben az osztályfőnök segítségével. Diákigazolványok intézése az iskolatitkári irodában történik nagyszünetben, illetve óra között. Fénymásolás a tanulók részére tól ig az iskolai könyvtárban lehetséges. Ebédbefizetés minden hónapban a meghatározott időben, a plakátokon közzétett időpontokban, az iskolai pénztárban történik. Az iskola a tanítási szüneteken a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók tudomására hozza az ellenőrző könyvben. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit az órarendben feltüntetett időpontokon túl tanórán kívüli tevékenység céljából csak felnőtt felügyelete mellett használhatják, az érdekelt felnőttel, tanárral történő egyeztetés után. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja a nyilvántartó könyvben. 23

24 4.2. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon és tegyen. Az iskolaépület közvetlen környékének (iskolaudvar, előkert) rendjének és tisztaságának fenntartásáért az osztályok heti váltásban felelősek. Szeptemberben a legmagasabb évfolyam nyitja a sort. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvények felsorolását, idejét, személyeket, felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat és lehetőségeket biztosítja: Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az indítását az iskola vezetősége dönti el (a létszám az pontban). Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskolavezetés dönt. Szakkör vezetését az iskola igazgatójának megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 24